ETÜD+ Mérnökiroda és Kereskedelmi Bt 4033 Debrecen, Mátyás király utca 39. Telefon: (52)461-676, (30)649-1215 E-mail:
[email protected] Adószám: 22854333-2-09 Bankszámlaszám: 11738008 - 20215811
SZAKVÉLEMÉNY
LAKÁS PENÉSZESEDÉSE
Megbízó:
GERE IMRE ÉS OLÁH EMESE 4181 Nádudvar Fő utca 92. 2. 6.
Debrecen, 2006. május 20.
CSIHA ANDRÁS ügyvezető, okl. gépészmérnök, MMK 09-0200 vezető épületgépész tervező: G-1, szakértő: SZÉS-3, SZÉS-4
Előzmények és általános ismertetés A Nádudvar, Fő utca 92. 2. 6. alatti lakás penészesedése ügyében rövid szakvélemény készítésével bíztak meg a tulajdonosok. A szakvéleménytől azt várják el, hogy az előzmények megismerése és a jelenlegi helyzet felmérése alapján megjelölje a penészesedés okát vagy okait, javasoljon gyors megoldást a penészfoltok eltüntetésére, jelölje meg a szükséges teendőket a hosszú távú megoldás érdekében. Ehhez rendelkezésemre bocsátották a társasház engedélyezési tervdokumentációját [1], szóban és írásban is összefoglalták az előzményeket [2]. A lakás egyike a 10 lakásos lakóépület 2. emeleti lakásainak. Mivel az [1] és [2] részletesen ismerteti az épületet és a történteket, itt csak a páratechnikai szempontból legfontosabb adatokat említem. Az épület külső falai az [1] szerint Porotherm 30 N+F téglából épültek H10 habarccsal falazva, a tetőtér beépítés (2. emelet) ferde fala a gipszkarton felett 12 cm Therwoolin hőszigetelés és egy réteg fólia, mennyezete 13 cm vb. födém, 1 réteg párazáró, 12 cm Austrotherm hőszigetelés és 4 cm aljzatbeton rétegrendű. Ezek természetesen csak az engedélyes terv adatai. Ismereteink szerint kivitelei terv nem készült s azt sem lehet tudni, valóban ezeket a szerkezeteket építették-e meg a valóságban.
Helyszíni vizsgálatok A helyszínen két alkalommal is jártam, 2006. 02. 28-án és 03. 03-án. Mindkét alkalommal a lakásban és kívül is több helyen mértem TESTO műszerrel levegő hőmérséklet (t) és relatív páratartalom (f) értékeket, valamint TESTO tapintó hőmérővel és RAYTEK infra távhőmérővel fal és ablak felületi hőmérsékleteket kívül és belül egyaránt a jellegzetes helyeken. Ezeket a méréseket a következő ábrákon foglalom össze, a mért legalacsonyabb hőmérsékleteket kiemelve:
Nappali-étkező, felső falsarok Hőmérsékleteloszlás 30 cm-enként tb=22.6°C, fb=35%
Födém 17.3°C
tk=-4.3°C, fk=67.8% 12.9°C
15.5°C 11.3°C
13.6°C 7.8°C
DK -i fa
15.4°C
16.1°C
16.4°C
16.5°C
l (hőhídmentes: 16.8°C)
fal Y-i N D
2
Hálószoba, felső falsarok Hőmérsékleteloszlás 30 cm-enként tb=25.0°C, fb=32.1%
Födém 20.2°C
tk=-4.3°C, fk=67.8% 13.9°C
19.2°C 12.2°C
13.3°C 8.6°C
17.3°C
17.6°C 12.1°C
16.3°C ÉK -i
18.1°C 12.2°C
l -i fa K D
fal
Konyha, felső falsarok Hőmérsékleteloszlás 20 cm-enként tb=21.0°C, fb=39.9%
Födém 18.0°C
tk=-4.3°C, fk=67.8%
16.8°C 15.1°C
17.2°C 15.6°C
14.0°C
16.0°C 14.6°C
18.3°C
20.1°C 12.0°C 17.5°C
18.8°C
18.4°C
20.0°C 14.3°C 17.8°C
DN Y-i fa
19.2°C 14.4°C
l
ls Be
l ő fa
3
Nappali-étkező, francia erkély Falsarok felületi hőmérsékletek Üveg belső felületi hőmérsékletek tb=22.6°C, fb=35% tk=-4.3°C, fk=67.8% 12.8°C
12.7°C
13.0°C 12.6°C
12.3°C
16.8°C 17.1°C 16.3°C 14.1°C
13.7°C 17.5°C
11.6°C
13.0°C 16.3°C 17.2°C 15.6°C 16.7°C
10.6°C
11.1°C 13.6°C 14.4°C 12.7°C
10.0°C
9.8°C
8.1°C
11.2°C
10.7°C
Konyha, ablak Üveg belső felületi hőmérsékletek tb=21.0°C, fb=39.9% tk=-4.3°C, fk=67.8%
18.9°C
19.1°C
18.1°C
17.6°C 17.1°C
17.8°C
16.8°C
17.5°C 13.4°C
13.7°C
13.5°C
A méréseket az MSZ-04-140-2:1991 „Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai, HŐTECHNIKAI MÉRETEZÉS”-ben [3] meghatározott tk=-2°C és fk=90% méretezési adatokhoz nagyon közeli külső légállapot értékek mellett végeztem el. Ki kell emelni, hogy a lakásban mért belső relatív nedvesség értékek minden helyiségben jelentősen alatta maradtak a [3]-ban meghatározott fb=50% értéknek, vagyis a lakásban a levegő inkább száraznak volt tekinthető, mint nedvesnek – ez tehát önmagában nem okozhatta a fal felületi (illetve a kapilláris) kondenzációt, ami miatt a penészesedés megindult. A penészképződés pedig mégis megindult és óriási méreteket öltött, erre vonatkozóan néhány kép (az összes készített kép megtalálható a CD-mellékleten): 4
Konyha falsarok
Nappali-étkező falsarok
Háló falsarok 1. 5
Háló falsarok 2.. A falsarkokon kívül a külső falak és födémek csatlakozó éleinél, valamint az ablakok kereteinek falcsatlakozásainál is nagyon sok helyen volt penészfolt:
Nappali-étkező, franciaerkély ajtókeret falcsatlakozásai
6
Az ablakok belső felületén majdnem mindenütt folyt a lecsapódott pára, az egyik háló ablakának külső oldalán pedig jégcsap(!) képződött:
Konyhaablak
Jégcsap a hálószoba ablakán
Hálószoba ablak külső tömítése, felül
7
Számítások, következtetések A külső falra vonatkozóan a Bausoft „WinWatt” programjával elvégeztem a [3] szabvány szerinti méretezést az engedélyes terv [1] adataival, ami szerint a falszerkezet megfelel a követelményeknek:
Szabvány szerinti méretezés az engedélyes terv adataival Mivel a valóságban a szerkezet egyáltalán nem megfelelő, fel kell tételeznem, hogy a kivitelezés során lényegesen eltértek az engedélyes tervben feltüntetett anyagoktól. Ezt támasztja alá, hogy a nappali-étkező DK-i falán, a hőhídmentes részen mért belső felületi hőmérséklet 16.8°C volt, a terv szerinti anyagokkal szabvány szerint számítva pedig 20.7°C-nak kellett volna lennie, a 3.9°C különbség igen jelentős! A már hivatkozott [3] szabvány előírása szerint:
8
Ennek megfelelően a fal belső felületi hőmérsékletének legalább 20.2°C értéknek kellett volna lennie, de a valóságban 16.8°C-ot mértem. Ha ugyanezen a falon a felületi, illetve a léghőmérsékletekkel végzek ellenőrző számítást (a hőáramok egyenlősége alapján), ugyanerre a következtetésre jutok: A külső fal hőátbocsátási tényezőjének számítása Alapadatok:
t fal, külső t fal, belső t belső t külső falvastagság Számított eredmények: l fal, számított
k fal, számított k fal, szabványos k fal, tervezett
1.7 °C 16.8 °C 22.6 °C -4.3 °C 0.335 m 0.36 W/m,°C 2 0.92 W/m ,°C 2 0.58 W/m ,°C 2
0.49 W/m ,°C
A mért belső és felületi hőmérsékletek alapján számított kfal hőátbocsátási tényező értéke 1.9-szer nagyobb az engedélyes tervben szereplőnél, és 1.6-szor nagyobb a szabvány szerint számítottnál! Másként kifejezve, a fal tényleges hőszigetelő képessége az engedélyes tervben szereplőnek csak 53%-a, a szabvány szerint számítottnak pedig csak 63%-a! A hőhídmentes falhoz képest is nagyon nagy a belső felületi hőmérséklet csökkenése a hőhidas falsarkokban, ami valószínűsíti, hogy talán a koszorúk hőszigetelését sem oldották meg szakszerűen. Az ablakok esetében (amiknek gyártója nem azonosítható) a felületi páralecsapódás ilyen belső légállapot esetén nem megengedett, márpedig mindegyik ablakon tapasztaltam kondenzációt, a konyhainál különösen nagy mennyiségben. Ez azt mutatja, hogy a kétrétegű hőszigetelt ablakszerkezet nem felel meg az elvárásoknak.
9
Az ablakok légzárása sem teljesen megfelelő: emiatt juthat és csapódhat le jelentős mennyiségű pára a belső és külső tömítőcsíkok között, amiből a külső tömítőcsík nagyméretű rése miatt a külső jégcsap is keletkezett. A szellőzés teljesen megoldatlan a lakásban. Hiába van gravitációs szellőzőkürtő a belső terű fürdő és WC helyiségekben, hiába van elszívóernyő a villanytűzhely fölött, ezek nem tudják feladatukat megfelelően ellátni, mert nem biztosított a megfelelő mennyiségű külső friss levegő beáramlása a helyiségekbe (a lakásba). Meg kell említeni, hogy a többi 2. emeleti lakásban teljesen hasonló a helyzet – penészesedés, csorgó ablakok. Ezek a jelenségek nem mutatkoznak a földszinten és az 1. emeleten, ez is arra utal, hogy a 2. emeleten eltérő anyagokat használhattak az építésnél.
Megállapítások és javaslatok Mivel az ügy még nincs bírói szakban, szakvéleményemet ezért nem is az annak megfelelő formai és tartalmi követelmények szerint készítettem el. Célom az állapotok rögzítése, az ide vezető okok feltárása, a legszükségesebb azonnali, valamint a hosszú távú megoldást jelentő teendők megállapítása volt. A lakásban (és csak a kérdéses lakásban) végeztem méréses vizsgálatokat, megállapításaim ezen, és az ezen adatok alapján elvégzett számításokon alapulnak. Az eredmények meggyőzőek, de teljesen egyértelmű eredményt csak a kiviteli tervdokumentáció, a „D”terv, az építési napló, a szállítójegyek, a minőségi tanúsítványok tanulmányozása, valamint a falak és az ablakszerkezetek roncsolásos vizsgálata adhat, amit jelen szakaszban még nem ítéltem feltétlenül szükségesnek. A falak penészesedését a nem megfelelő falszerkezet, a hőhidak, és a szellőzés megoldatlansága együttesen okozzák. Le kell szögezni, hogy a penészesedés nemcsak esztétikai gond, nemcsak visszatérő épületszerkezeti károsodás, nemcsak pénzben is kifejezhető értékcsökkentő, de jelentős egészségkárosító hatású jelenség is. Első teendőként a meglévő penészfoltok eltávolítását javasoltam, ehhez javasoltam a megfelelő szereket is. Ezt az első lépést a tulajdonosok meg is tették, de néhány, igen nehezen hozzáférhető helyen (pl. a fixen rögzített szerelt konyhapult mögött) nem tudták még eltávolítani a penészt. Az ablakokba javaslom összesen három légbevezető beépítését a megfelelő szellőzés biztosítására. Javaslom a bejárati ajtó légtömítésének eltávolítását a légcsere fokozására. A falszerkezet csak külső kiegészítő hőszigeteléssel hozható a szabvány követelményeinek megfelelő állapotba. Ehhez roncsolásos vizsgálat és újabb számítások szükségesek. Sem az ablakok szerkezete, sem azok teljesen hőhidas beépítése nem felel meg az előírásoknak, azok cseréje szükséges. A keletkezett közvetlen és közvetett károk megállapítása, azok forintosítása nem képezte feladatomat. A vizsgálatok és az ellenőrző számítások elvégzése után egyeztetési kísérlet kezdeményeztem az építtető Nagy-Jó Kft ügyvezetőjével, Nagy Imrével, amire 05. 06-án került sor a helyszínen a tulajdonosok jelenlétében. Itt összefoglaltam az elvégzett vizsgálatok eredményei, megmutattam a készített fényképeket és megpróbáltam Nagy úrral a felelősségről, a hibák kijavításáról és a kártérítésről előzetesen egyeztetni, de teljesen eredménytelenül. Csak azt ismételgette, hogy a teljes anyag kézhezvétele után azt meg fogja vizsgáltatni, és majd csak utána hajlandó nyilatkozni bármiről is. Annyit konkrétan azért mondott az ügy elbagatellizálásának szándékával, hogy az országban sok ezer épületben van penészesedés, mire kénytelen voltam felhívni a figyelmét egy apró, de igen jelentős különbségre: a sok ezer épülethez neki feltehetően semmi köze sincs, ennek az egy épületnek a penészesedése viszont teljesen egyértelműen az ő felelőssége, mint építtetőé. Kérdésemre még annak a kijelentésétől is elzárkózott, hogy hajlandó a megegyezés szándékával tárgyalni az eddigi károk megszüntetéséről és a továbbiak elkerüléséről. 10
A továbbiakban minden kiegészítő információval készséggel állok tisztelt Megbízók rendelkezésre. Debrecen, 2006. május 20.
CSIHA ANDRÁS ügyvezető, okl. gépészmérnök, MMK 09-0200 vezető épületgépész tervező: G-1, szakértő: SZÉS-3, SZÉS-4
Hivatkozások: [1] Nádudvar, Fő utca 92 társasház (HRSZ.: 3256/2) társasház engedélyezési tervdokumentációja [2] Az előzmények és a történések összefoglalása (Oláh Emese) [3] MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai, HŐTECHNIKAI MÉRETEZÉS
11
