MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi kar
Labda okozta sportsérülések képalkotó vizsgálata a felső végtagon
Konzulens:
Készítette:
Prof. Em. Dr. Lombay Béla
Zombor András Áron
Klinikai Radiológiai Tanszék
IV. évfolyam képalkotó diagnosztikai szakos hallgató
2016
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetés………………………………………………………….. 3 1.1 A téma jelentősége……………………………………………….. 3 1.2 Célkitűzések, kérdések…………………………………………… 4
II. Szakirodalomi áttekintés………………………………………... 5 2.1.1 A felső végtag anatómiája…………………………………….... 5 2.1.2 A kéz anatómiája……………………………………………….. 7 2.1.3 A csontok összeköttetése………………………………………..8 2.2 Képalkotó vizsgálatok, hagyományos röntgen (és CT)………….. 9 2.2.1 A csukló és kéz röntgenfelvételi technikája……………………. 11 2.2.2 A felsővégtag CT felvételi technikája………………………….. 13 2.3 Elváltozások……………………………………………………… 14 2.3.1 Epiphyseolisisek……………………………………………....... 14 2.3.2 Apophyseolisisek (könyök csontok)…………………………… 15 2.3.3 Zöldgally törés…………………………………………………. 15 2.3.4 „Jammed Finger”………………………………………………. 16
-1-
III. Anyag és módszer ……………………………………………… 17 3.1 A kutatás mintája………………………………………………….17 3.2 A kutatás módszere ……………………………………………… 17
IV. Eredmények ismertetése……………………………………….. 18 4.1 Gyermeksebészeti szakrendelés és Radiológiai Osztály adatai….. 18
V. Konklúzió………………………………………………………… 30
VI. Irodalomjegyzék………………………………………………... 32
VII. Köszönetnyilvánítás…………………………………………… 33
VIII. Melléklet………………………………………………………. 34
-2-
I. Bevezetés
1.1 A téma jelentősége …”jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!” /József Attila/ A gyerekek mindig is elevenek, kíváncsiak voltak, és sokszor ezek az okok miatt sérültek meg. A költő szavaival élve „jó szóval oktasd” rámutat arra, hogy a gyerekek igénylik a tanítást, hogy az adott körülményeknek megfelelően viselkedjenek, de a gyermekkor szépségét, a játékot ne gátoljuk, „játszani is engedd”. Ezek mellett nagyobb figyelmet igényelnek, mivel a magyar gyermekpopuláció csonttöréssel járó baleseteinek száma évről-évre magasabb. Ezt a számadatot több tényezőből származó adatok adják, mint például a sport következményeképpen kialakult sérülések, vagy az otthoni illetve iskolai sérülések. A sérüléseket kiváltó okok közül a legnagyobb arányban fordulnak elő az iskolai, vagy otthoni sérülések. Az iskolában előforduló eseteknél sokszor a fegyelmezetlen magatartás (verekedés, rohangálás, ajtócsapkodás) következményeként alakult ki a sérülés, de előfordul, hogy nem megfelelő felügyelet miatt (mászókáról, fáról való leesés) történik meg a baj. Mégis a köztudatban a ”sportolásnak” tulajdonítják a legtöbb sérülést. Dolgozatomban erre is keresek választ, továbbá, hogy a sportolás és a labdajátékok sérülése ritkább-e, mint a figyelmen kívül hagyott gyerekek és a fegyelmezetlenségből adódó sérülések száma. Bizonyítani szeretném, hogy a sportolás során szerzett sérülések száma elenyésző más tényezőkhöz képest.
-3-
1.2 Célkitűzések-kérdések
Dolgozatomban a következőkre kerestem a választ: Gyermektraumatológiai szakrendelésre 2015. 01. 01.-2015.12.31.-ig labdasérüléssel jelentkezett gyermekek száma A sérüléssel jelentkezett gyerekek nemek és életkor szerinti előfordulása Labda okozta sérülés gyakorisága csukló és kézujj esetében Sérülést okozó tényezők összehasonlítása, legnagyobb arányban való előfordulása A sérülés jellegét tekintve speciálisnak mondható trauma
-4-
II. Szakirodalmi áttekintés
2.1.1 A felső végtag anatómiája
A felső végtagot két részre felosztva vállövre és szabad felső végtagra taglalhatjuk. A vállöv alkotásában a clavicula és a scapula vesz részt, míg a szabad felső végtagot további három részre való osztását a brachium, antebrachium és a kéz alkotja. A brachium vázát a csöves csontokhoz tartozó humerus adja, még az antebrachium alkotásában két csöves csont vesz részt mediálisan az ulna és laterálisan a radius. Mindkét csont rendelkezik distális és proximális epiphysissel és diaphysissel. A humerus hosszú csöves csont. Proximális epiphysise a caput humeri. Mediális irányba felfelé néző gömbfelszín. A caput humerit egy kis mély barázda a collum anatomicum választja el a tuberculum minustól és tuberculum majustól. A két tuberculum alatt van a collum chirurgicum, általában a kar törése ezen a helyen gyakori. A két gumótól felfelé egy-egy csonttaréj van, melyek barázdájában a musculus biceps hosszú ina helyezkedik el. A csont diaphysise henger, de distal irányba átmetszetben háromszögre hasonlító formába vált. A dorsolateralis felszínén lévő érdesség biztosítja a delta izom tapadását, ezen érdesség alatt a nervous radialis halad. A humerus distalis epiphyise kiszélesedik, itt található a condylus humeri, melynek mediális része a trochlea humeri, laterális része a capitulum humeri. A condylus fölött kiemelkedik az epicondylus medialis és a lateralis. A mediális epicondylus alatti barázdában a nervous ulnaris fut. A distális epiphysis hátsó részén található a fossa olecrani, amibe az ulna könyöknyúlvány része fekszik bele. Az ulna megvastagodott proximális epiphysisén egy félhold alakú vályat látható és végződése kampóra emlékeztető, az olecranon. Előretekintő porccal borított része, melybe a humerus trochleálja fekszik bele, az incisura trochlearis. Ez alatt található a tuberositas ulnae, mely musculus brachialisnak biztosít tapadási -5-
felszínt. A lateralis oldalán porccal körbevett bemetszés látható, ez a caput radiinek az ízesülési helye. A csont corpusa háromszögletű, ennek a radius felé néző éle a crista interossea. Itt tapad a radius és az ulnát összekapcsoló inas lemezes hártya, a membrana interossea. Az ulna distalis vége felé haldva elvékonyodik és fejben végződik-caput ulnae-, erről a digitus minimus seu quintusra egy kis csonttüske a processus styloideus nyúlik. A radius proximális vége vékony, caput radiiben végződik, felső része enyhén homorú, így illeszkedik a capitulum humerihez, a fejet ezért porc borítja. A caput radii alatt a csont elvékonyodik ez a rész a collum radii, melyet alul egy érdes rész, a tuberositas radii határol, ez ad tapadási felületet a musculus biceps brachiinek. A radius corpusa háromszög formájú. Mediális élén a membrana interossea tapad. Distális epiphysise felé haladva kiszélesedik, tenyérni oldalán sima, kézháti oldalán domború, rajta az inak elhelyezkedésére barázdák szolgálnak. A facies articularis carpea a radius distális részén található, mely homorú porccal borított. Az ulna felöli oldalán egy kis mélyedés található, ebben helyezkedik el a caput ulnae, másik oldalán található csonttövis a processus styloideus.
1. ábra
-6-
2.1.2 A kéz anatómiája
A kéz felosztása alapján három részre taglalhatjuk, a carpus, metacarpus és digiti. A kéz öt ujjból áll, mely a hüvelykujj (pollex), a mutatóujj (index), a középsőujj (digitus medius), a gyűrűsujj (digitus anularis) és a kisujj (digitus minimus seu quintus). A carpust nyolc kis amorf csont alkotja. Elhelyezkedésüket tekintve két sorban helyezkednek el. Proximálisan radioulnar felé haladva os scaphoideum, os lunatum, os triquetrum, os pisiforme. Distálisan radioulnaris irányba haladva os trapezium, os trapezoideum, os capitatum, os hamatum. Ezek a csontok ízületekkel és szalagokkal kapcsolódnak egymáshoz. A metacarpus alkotásában 5 rövid csöves csont vesz részt. Basisuk szabálytalan és a kéztőcsontok distális csontjaihoz, míg distális gömb formájú végük az első ujjperccsontokkal alkotnak ízesülést. Alakjukat tekintve testük henger formájú, viszont a kézhát felé domborúbbak. Az ujjakat 14 darab csont, az ujjperccsontok alkotják, a phalanxok. A hüvelykujjnak kettő darab phalanx, a többi ujjanak három-három phalanx adja a vázát.(phalanx proximális, media és distalis). Az ujjperccsontok rövidek, alakjuk szerint a csöves csontokhoz tartoznak, basisukon tányérszerű ízfelszín található, distális részük henger formájú. A körömperc érdes felszínű, mely a körmök rögzítését biztosítja.
2. ábra
-7-
2.1.3 A csontok összeköttetése
Kétféle típusa van a csontok összeköttetésének, az egyik a folytonos összeköttetés (synarthrosis) a másik a megszakított összeköttetés, vagy ízület (articulatio). A folytonos összeköttetésnek további három felosztása van. A kötőszövetes (syndesmosis), mely a gyermekeknél a koponyacsontok közötti varratok, vagy a szalagok. A másik nagy csoportja a porcos összeköttetés (synchondrosis), mely a csigolyák közötti porckorongoknál találhatjuk. Az utolsó nagy felosztás a csontos öszzeköttetés (synostosis). Ennél jellemző, hogy az eleinte különálló csontok az életkor előrehaladtával összecsontosodnak. Például a keresztcsigolyák, melyek összecsontosodásával alkotják később a keresztcsontot. A megszakított összeköttetésekben egy keskeny rés található a csontvégek között. A csontvégek porccal borítottak, így lehetséges, hogy a csontvégek egymáson elcsúszhatnak. Az ízületeket alkotó részek az ízesülő felszínek. Az ízesülő felszínekhez soroljuk az ízületi fejet és az ízületi árkot. Ezek általában jól illenek egymáshoz és üvegporc borítja őket. Az ízületek másik nagy része az ízületi tok, mely légmentesen lezárva, mint egy védőborítás veszi körbe a két csontvéget alkotó ízesülést. A tokon kívül egy fibrosus, míg belül egy synovialis réteg van. A tokon belül található az ízületi nedv, ennek mennyisége kevés anyagát tekintve nyúlós váladék, amely szerepet játszik az ízfelszínek elmozdulásában. Ezt a synoviális réteg termeli. Az ízületi szalagok erősítik és védik a tokot. Az ízületekben többfajta mozgás jöhet létre, mint például az abductio, adductio, flexio, extensio, a rotatio és a circumductio.
-8-
Az ízületek több szempont alapján oszthatjuk fel. Az ízesülésben szereplő csontok száma szerint, mely lehet egyszerű, vagy összetett ízület. Az egyszerűnél két darab csont, míg az összetettnél három, de akár több csont is alkothatja az ízesülést. A csontfejek eltérő alakja meghatározza az ízesülés formáját is, így lehet gömb, henger, nyereg, tojás és egyéb. Egy másik csoportot ad az a különbség, hogy az ízület hány síkban képes mozgást végezni. Így lehetnek egytengelyű, kéttengelyű és három- vagy soktengelyű ízületek. Az egytengelyűhöz tartozik a csuklóízület, a kéttengelyűbe soroljuk a tojás- és nyeregízületet az utolsó csoportba a gömbízületet említhetjük. Az ízületek egy speciális formája a feszes ízületek, itt alig vagy egyáltalán nem beszélhetünk mozgásról, mivel tartását a feszes szalagok és az ízületi tok határozza meg. Ilyen a sacroiliacalis ízület.
2.2 Képalkotó vizsgálatok, hagyományos röntgen (és CT)
A felső végtag sérülésének képi megjelenítésére a hagyományos röntgen vizsgálatot alkalmazzák. Ez az eljárás nagy múlttal rendelkezik, hiszen 1895. november 8.-án egy fizika professzor, Wilhelm Conrad Röntgen, fedezte fel a röntgensugarat, mikor egy katódsugarat kibocsátó készülékkel kísérletezett. A sugarat a feltalálója X sugárnak nevezte el, később a röntgen nevet kapta a feltalálójáról. A röntgensugár alkalmas arra, hogy az emberi test részeit és akár szerveit is megjelenítsük, képi ábrázolást adjunk róluk. A röntgen technika folyamatos fejlődésben van, s ennek köszönhetően mára már az analóg felvételezést felváltotta a digitális röntgen technika. Ezt a digitális röntgen módszert felvételi és átvilágítási módban használják arra, hogy szerveket vizsgálják. A modern berendezések gyorsabbak, szebb képet alkotnak és a kezelőik feladatát is megkönnyebbítik. -9-
A Computer Tomográfia (CT) egy régi rétegfelvételi röntgenvizsgálat, melyet egy angol származású mérnök, számítógépes szakember, Sir Godfrey Hounsfield fedezett fel 1967-ben. Keskeny sugárnyalábokkal egészen vékony rétegfelvételek készülnek-akár az egész testről-, majd az adatokat egy számítógép dolgozza fel és jeleníti meg képként, s akár 3D-s képekké is tudja alakítani. A mai CT berendezések jellemzője, hogy különböző szeletszámúak (64,128,256), és ettől függ a gép gyorsasága, valamint a kép minősége is. Egészen rövid idő alatt, akár 1-2 percen belül lehet az egész testről diagnosztikai értékű szeletképeket készíteni. Ma már a gyorsaságának és kiváló képiminőségének köszönhetően nélkülözhetetlen a mai diagnosztikában, ezért sok területen alkalmazza az egészségügy.
3. ábra: Wilhelm Conrad Röntgen
4. ábra: Sir Godfrey Newbold Hounsfield
- 10 -
2.2.1 A csukló és kéz röntgenfelvételi technikája
A felső végtagon, a csukló a kéz és a kézujjak röntgenfelvételi technikája különböző. Több síkban pozícionáljuk a csuklót, a kezet és a kézujjakat, hogy megfelelően tudjunk képet alkotni az őket alkotó csontokról, ezáltal az abnormális elváltozásokat, töréseket, ficamokat vizsgálni. A leképezni kívánt területet a film síkjával párhuzamosan állítjuk be, úgy hogy a centrális sugár merőleges legyen a vizsgált testrészre. Azokat a struktúrákat, melyekre nem vagyunk kíváncsiak, a felvétel során kitakarással, vagy ha a sugár irányából elkülöníthető, például a kézujjaknál, akkor elválasztjuk. A csukló felvételi síkja: dorso-volaris felvétel dorso-volaris ferde felvétel (citera tartás,os naviculare sorozat) oldal felvétel ulnarflexio (dorso-volaris,os naviculare sorozat) radialflexio (dorso-volaris,os naviculare sorozat)
5. ábra: 2 irányú csukló röntgenfelvétel
- 11 -
A kéz felvételi síkjai: dorso-volaris felvétel dorso-volaris ferde (citera) felvétel oldalirányú (legyező) felvétel
6. ábra: Kéz félferde („citera”) röntgenfelvétel
A kézujjak felvételi síkjai: dorso-volaris felvétel (pollexnél még volo-dolaris) ferde felvétel oldal felvétel
7. ábra: Kézujjak dorso-volaris és a II. ujj oldal irányú röntgenfelvétele
- 12 -
2.2.2 A felsővégtag CT felvételi technikája
Hazánkban ritkán fordul elő, hogy egy feltételezhető végtag törés esetén CT vizsgálatot készítsenek, mivel az elváltozást egy hagyományos röntgennel készített felvételen is meglehet állapítani, diagnózis felállítani. Ha mégis CT vizsgálatot kérnek, általában traumás eseteknél készítik el a végtag felvételeket. 5mm-es szeletek készülnek az ízületről, vagy az adott testrészről, úgy hogy az elváltozás, sérülés teljes egészében beleessen a látómezőbe. A beteget a CT asztalon általában hason fekve helyezzük el úgy, hogy a feje a gantry felé nézzen. A vizsgálni kívánt testtájat a feje mellé, nyújtva helyezze el (sérüléstől függően, ha ez kivitelezhető), majd a centrálási jel a végtag ízület, vagy a testrész közepére essen. Az így elkészült nyersadatból további rekonstrukciók végezhetőek el, mint például a 3D-s rekonstrukciók, amellyel egy törés helyzete jobban megítélhető és a műtéti helyreállításnál fontos szerepet játszik.
8. ábra: Csuklóról alkotott 3D-s CT kép
- 13 -
2.3 Elváltozások
A végtagcsontok traumás elváltozásai sokféle. Befolyásoló tényezői a kor, a nem, és a traumát okozó mechanizmus erőbehatása. Továbbá fontos szerepet játszik, hogy a sérülés a végtagon hol történt, mert különbözőek lehetnek, olykor specifikusak törésekkel is találkozunk. Gyermek korban a csont szerkezete rugalmasabb, hajlékonyabb, ezen tulajdonságok alapján három jellegzetes elváltozást mutatnak. Az epiphyseolisit, a zöldgallytörést és az apophyseolisist.
2.3.1 Epiphyseolisek
Kialakulásához egy erőbehatás vezet, mely során az epiphysis magok elcsúsznak a metaphysisről. Több felosztás ismert, de ezek közül a Salter Harris által felosztott, öt típusú módszert alkalmazzuk. I. típus: egyszerű epiphyseolisis – az epiphysis elválása a metaphysistől törés nélkül II. típus: a metaphysisből egy kis darab letörik és elcsúszik az epiphysissel együtt III. típus: az epiphysis intraarticularis törése, a letört darab elmozdul IV. típus: a törési vonal az ízületi felszínen indul, tengely irányú és a metaphysisből és az epiphysisből letört darad együtt elmozdul. V. típus: az epiphysis egy segmensét egy erős compressios behatás éri, mely a növekedési zóna károsodásával jár. Röntgenfelvételen az epiphysis fuga beszűkülése látható
9. ábra: Epiphysis sérülés típusai- Salter Harris beosztás
- 14 -
2.3.2 Apophyseolizisek (könyök csontok)
Az apophysisek a csont végleges formájának kialakításában játszik szerepet, izmok, szalagok tapadási helyét adják. A porctelepekből kialakuló csontmagok leszakadhatnak, elmozdulhatnak. Két fő formája van, a „tiszta”- és az osteoapophyseolisi. Osteoapophyseolisis amikor a csontból kitört darab elmozdul, így például a könyök ízületben az epycondylus mediális az ízületi résbe is juthat. A csukló tájék csontjait nem érinti.
2.3.3 Zöldgally törések
„Gyűrődéses” törésnek nevezik a subperiostealis törést. Ez a típus a hosszú csöves csontok metaphysisein fordul elő. Ilyenkor a bevérzés miatt a periosteum kitüremkedik kis kontúrgyűrődést mutatva, általában nem jár dislocatioval. A klasszikus zöldgally törés a diaphysiseken jelentkezik. A vaskos periosteum meggátolja, hogy a tört végek oldal irányba elszakadjanak, viszont általában kisebb olykor nagyobb tengelyeltéréssel jár. Legenyhébb formája a hajlításos törés. Ekkor a röntgenfelvételen nem látható törés, de a trauma miatt a csont meghajlik. Ennek miértjét a csont szerkezetén belül kell keresni, ugyanis a csonton belül található csontvelő (spongiosa) microfracturát szenved el.
- 15 -
2.3.4 „Jammed Finger”
A sérülést szokták „kosárlabda ujjnak” is nevezni, mivel általában olyan sportolóknál jelentkezik, akiknél a labda elengedhetetlen kellék. Közöttük is leggyakrabban a kosarazók körében jellemző. Ez az elváltozás általában a proximálisn interphalangeális ízületnél jelentkezik. A sérülést egy hirtelen bekövetkező hosszanti irányú behatás okozza, például ahogy nekicsapódik a labda az ujjnak. A traumát követően az ízület diffúzan megduzzad és a mozgása nagy fájdalommal jár. Ahhoz, hogy megfelelő diagnózist lehessen felállítani egy anterioposterior (dorso-volaris) és egy laterális beállítással kell röntgenfelvételt készíteni. Ennek a sérülés típusnak pontos patológiai eredménye még nem felderített. A porcos ízületi felületnek a zúzódása kimozdulással és a körülötte lévő lágy szövet ödémával járó megvastagodása. A súlyosabb esetekben a gyógyulási szakasz elnyúlik, gyakran akár 6-9 hónapba is telhet. A sérülések szinte, majdnem minden esetben máshogy néznek ki röntgenfelvételen, ezért az állandó mást mutató jelek miatt nem adható egyértelmű magyarázat a traumára. Ez megnehezíti, hogy egyértelmű besorolást kaphasson sérülések fajtáinál.
10. ábra: Jammed finger
- 16 -
III. Anyag és módszer
3.1 A kutatás mintája
Kutatásomat a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban, a Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Gyermeksebészeti szakrendelő és Gyermek Radiológiai Osztályán végeztem 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban, a sebészeti és radiológiai részlegre felvett és vizsgált 1 - 14. év közötti gyermekek beteganyagát átnézve. Kutatásomban a csukló és kézsérülésekkel jelentkező gyermekek sebészeti anamnéziseit és röntgen lelet eredményeit tekintettem meg és dolgoztam fel.
3.2 A kutatás módszere
Az általam vizsgált időintervallumban a Gyermeksebészeti szakrendelésen csukló és kézujjsérülés miatt összesen 1413 gyermeket vizsgáltak, akik anyagát átnézve több statisztikát készítettem. A szempontok voltak a nem, életkor és a traumát kiváltó sérülések. Továbbá különbséget tettem a sérülést okozó tényezők között is, így további három statisztikát állítottam fel. Ez a kifejezetten labda okozta sérülés, a sportolás során szerzett sérülés és más tényezők miatt keletkezett trauma. A 1413 csukló- és kézujjsérült gyermekből a csukló teljes száma 768, melyből 460 esetnél írtak le valamilyen elváltozást a röntgenfelvételi leleten. A kézujj traumánál összesen 645 gyermeket vizsgáltak meg a sebészeti szakrendelésen, melyek közül 285-nél igazolódott be sérülés a röntgen lelet alapján.
- 17 -
IV. Eredmények ismertetése
4.1 Gyermeksebészeti szakrendelés és Radiológiai Osztály adatai Az alábbiakban a 460 db csukló és 285 db kézujj röntgenfelvételi leletek eredményeit ismertetem: CSUKLÓ SÉRÜLÉST OKOZÓ TÉNYEZŐK A 2015-ÖS ÉVBEN 9%
13%
Labda Sport Egyéb
78%
1. Grafikon: Sérüléseket okozó tényezők felosztása
A kutatásomban a Gyermeksebészeti szakrendelőbe behozott 768 betegből 460 esetben írtak le a röntgenfelvételen elváltozást. Ezen esetben 43-nál fordult elő, hogy labda okozta a sérülést, 58 esetnél sportolás okozta a traumát, még 359 olyan sérülés volt, amelyet az egyéb kategóriába soroltam. Az előbb említett beosztás olyan esetek melyek iskolában vagy otthon történtek, mint például fogócskázás közben elesett és maga alá törte a csuklóját, továbbá verekedtek, vagy egy mászókáról esett le, mely a traumát kiváltotta.
- 18 -
LABDA OKOZTA CSUKLÓSÉRÜLÉSEK NEMEK SZERINT
7%
Lány
Fiú
93%
2. Grafikon: A traumát kiváltó ok nemek szerinti felosztása 2015-ben
A 2. grafikonomon jól látható, hogy a nemek szerinti felosztásban a fiúk csukló sérülésére nézve, amit labda okozott jóval nagyobb százalékban fordult elő a lányokhoz képest. A 43 labda okozta sérülés esetéből mindössze csak 3 lány volt, akinél a sérülést okozó tényező a labda volt.
- 19 -
Kézujjak sérülését okozó tényezők
31% Labda 45%
Sport Egyéb
24%
3. Grafikon: A kézujjak sérülését okozó tényezők megoszlása 2015-ben
A 3. grafikonon mutatom be, hogy a 2015-s évben a kézujjak sérülését milyen számban okozza az a három tényező, ami az egyik statisztikai adatot adja a dolgozatomban. Összesen 285 olyan gyermek volt, akiknek röntgenleletében sérülést diagnosztizáltak. Ebből 89-szer fordult elő, hogy labda csapódott a kézujjakhoz és valamilyen traumát okozott.
- 20 -
A kézujjak labda okozta sérülése nemek szerint
48%
52%
Lány
Fiú
4. Grafikon: Kézujjak labda okozta traumája nemekre felosztva
4. grafikonomon felosztottam a kéz ujjainak a labda által kiváltott traumáját nemekre. A két adatcsoport a következőképpen oszlik meg: a 285 pozitív esetből, 89 olyan esetet találtam, akiknél a sérülést előidéző ok a labda volt. Ennél a tényezőnél 43 lánnyal és 46 fiúval történt a röntgenlelet alapján valamilyen abnormális elváltozás.
- 21 -
5. Grafikon: A csukló sérülését előidéző tényezők nemek szerinti megoszlása
Az 5. grafikonon a 2015-ös évet átnézve 460 olyan eset történt, ahol a különböző tényezők a csukló sérülését okozták. Az általam vizsgált tényezők a labda, sportolás, vagy egyéb okok. Ezek következményeképpen kialakult traumákat vizsgáltam, melyeknél figyelembe vettem a nemek szerinti megoszlást: a 460 csukló traumát 43 esetben okozta labda, 3 lánynál és 40 fiúnál; 58-szor sportolás során 11 lány és 47 fiú sérült meg, még 359 olyan eset volt, mikor egyéb körülmények miatt alakult ki elváltozás. Ennek nemek szerinti megoszlása 156 lány és 203 fiú.
- 22 -
6. Grafikon: A kézujjak traumáját előidéző tényezők nemekre felosztva
A 6. grafikonon ismertetem a 2015-ös évben a kéz ujjainak sérülését előidéző tényezők felosztását nemekre nézve. 285 olyan eset fordult elő, mely röntgenleletein sérülést írtak le. Ebből 89szer labda idézte a traumát, 43 lánynál és 46 fiúnál. A sportolás során szerzett sérülések száma 69 darab volt, ezek közül 16 lány és 53 fiú, a harmadik kategóriában 127 pozitív trauma történt, mely nemek szerinti aránya 41 lány és 86 fiú.
- 23 -
A csukló feltételezett sérüléseit okozó tényezők
10%
14%
Labda Sport Egyéb
76%
7. Grafikon: Csukló sérülését nem okozó tényezők megoszlása
A 2015-ös év gyermeksebészeti beteganyagát átnézve összesen 308 esetben feltételeztek csukló sérülést. A feltételezett sérüléseket is a három szempont alapján vizsgáltam meg, mely a labda okozta, sport és egyéb okok miatt bekövetkezett sérülések. A röntgenleleteiket is átnézve kiderült, hogy a csukló traumája nem járt sérüléssel. Ezek alapján a készítettem el a 7. grafikont, melyen százalékosan adtam meg, hogy milyen arányban fordult elő a három tényezőre nézve a csukló feltételezett sérülése. Az okokat figyelembe véve 32-szer labda miatt, 43-szor sport következményeképpen, végül 233 egyéb esetnél történt, hogy sérülésre gyanakodtak. Ezen gyermekek röntgenleleteit átnézve egyik esetben sem írtak le elváltozást.
- 24 -
A KÉZ UJJAINAK FELTÉTELEZETT SÉRÜLÉSEIT OKOZÓ TÉNYEZŐK
31% Labda
39%
Sport Egyéb
30% 8. Grafikon: A kéz ujjainak sérülését nem okozó tényezők megoszlása
8. ábrámon a 2015-ös évben a kézujjak feltételezett sérülését okozó tényezők megoszlását ábrázolom. Ebben az esetben összesen 360 gyermek jelent meg a gyermeksebészeti szakrendelésen. A három tényezőt figyelembe véve a 360 esetből az anamnézisek szerint 111-szer labda, 109-szer sport és 140-szer egyéb ok miatt feltételeztek sérülést a gyermekeknél. Röntgen leleteit átnézve negatív eredményeik lettek.
- 25 -
9. Grafikon: A csuklónak sérülését nem okozó tényezők megoszlása nemekre felbontva
A 9. grafikon összesítve mutatja be, hogy a csuklónak sérülését nem okozó tényezők nemek szerint, hogy oszlanak meg. 308 ilyen gyermek volt melyeknek a feltételezett sérülést labda, sport, vagy egyéb okok okozhatták. A három tényező közül 9 lánynál és 23 fiúnál labda okozta, 7 lánynál és 36 fiúnál a sport következménye volt még 85-ször lányoknál és 148szor fiúknál fordult elő, hogy egyéb okok kivitelezték a feltételezett sérülést. Minden gyermekről készítettek röntgenfelvételt, mely alapján beigazolódott, hogy nem történt sérülés, így a gyermekek röntgenleleteire negatív besorolású kódot adtak.
- 26 -
10. Grafikon: A kéz ujjainak traumát nem okozó tényezők nemek szerinti megoszlása
A 10. grafikon egy összesített ábrát mutat, hogy nemenként milyen tényezők voltak, amelyek miatt sérülést gyanítottak a kézujjaknál. Összesen 360 eset volt melynél három tényezőt figyelembe véve tettem különbséget. A felosztásban 111-szer labda, 109-szer sport közben még 140-szer egyéb körülmény okozta a feltételezett sérülést. A labda esetében 60 lány és 51 fiú, sportbaleset miatt 72 lány és 37 fiú az utolsó egyéb tényezőnél pedig 94 lány és 46 fiú fordult meg a Gyermeksebészeti szakrendelésen, arra panaszkodva, hogy megsérült az ujjuk. A diagnózis felállításához röntgenfelvételt javasoltak, mely felvételek leleteit átnézve nem írtak le elváltozást. A gyermekek ujjai nem sérültek meg.
- 27 -
11. Grafikon: A csukló sérüléseit okozó tényezők életkorra felosztva
A 11. grafikonon százalékos arányban adom meg a csukló sérülését okozó tényezőket a különböző életkorban való előfordulását figyelembe véve. Az életkori beosztás 1–3 éves, 4–6 éves, 7–10 éves és 11–14 éves korú csoportokra osztottam. Az összesen 460 gyermek csuklósérülését okozó tényezőkből 43 labda, 58 sport és 359 egyéb kategóriájú esetet találtam. Az eseteket felosztva életkor szerint a 7–10 éveseknél 21%, 11–14 éveseknél 79% labda okozott sérülést. Sportra nézve 15%-át érintette a 7-10 éveseknek, és 85%-át a 11-14 éveseknek. Az egyéb kategóriába tartozó gyermekek 4–6 év közötti korosztálynál 2%-nál fordult elő a csukló traumája, még a 7–10 év közöttiek táboránál 45% volt az arány, a 11–14 évesek 51%-nál történt elváltozás. Az óvodás korú gyermekek száma 0%. Az 1–3 év közötti gyermekeknél nem találtam csuklósérülést.
- 28 -
12. Grafikon: A kéz ujjainak sérülését előidéző tényezők életkor szerinti megoszlása
A 12. grafikon szemlélteti a kézujjak traumáját okozó tényezők előfordulásának megoszlását százalékos arányban mutatva az 1 és 14 éves kor közötti gyerekeknél. Az 1–6 éves gyermekeknél nem fordult elő egyik esetben sem, hogy sérüléssel mentek volna a traumatológiára, ezen gyermekek száma ezért 0. A 7–10 életévét betöltött gyermekek esetében a labda következményeként 17%, a 11–14 korúaknál 83% a sérülés aránya. Sportolás során szerzett elváltozások a 7–10 éveseknél 23%, még az általános iskola felső tagozatos korabelieknél 77%. Az egyéb kategóriába soroltak száma a 7–10 éves gyerekeknél 37%, a 11–14 életkorúaknál 63%-ban fordult elő a röntgenlelet alapján, hogy elváltozást írtak le.
- 29 -
V. Konklúzió
Borsod – Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Gyermeksebészeti szakrendelő és Gyermek Radiológiai Osztályán 2015. január 1.-től 2015. december 31.-e közötti időszakban összesen 1413 beteg anyag anamnézisét és röntgenleltét néztem át. Kutatásom során különbséget tettem a sérülést okozó tényezők között, ezek pedig a labda okozta, sport és egyéb okok miatt bekövetkezett trauma a csuklón, illetve a kéz ujjain. Továbbá nem és életkorra nézve is különbséget tettem, valamint kíváncsi voltam milyen gyakorisággal fordul elő sérülés nyári szünet időszakában. Összesen 132 csukló és kézujj felvételt találtam, ahol a sérülést kiváltó ok a labda volt. Csuklót tekintve 43, még a kézujjaknál 89 esetet írtak le. Mindkét testtáj sérülése kétszer gyakrabban fordult elő a fiúgyermekeknél, míg a negatív esetekben ez a szám szinte kiegyenlítődött. Az, hogy a fiúk száma magasabb arányban szerepel ez a nagyobb aktivitásuk, fegyelmezetlenségük, figyelmetlenségük és merészségükkel magyarázható. Korosztályra nézve a sérülések mind a két nemnél a felsőtagozatosaknál (11-14 éves) jelentkeztek leginkább, de előfordult a 7–10 éves korosztály között is. Mindkettő életkorban az otthoni, vagy iskolai játék, illetve meggondolatlan magatartás vezetett legnagyobb arányban a végtag sérüléseihez. A csukló esetében ez az arány közel hatszoros, még a kézújjaknál kétszeres gyakorisággal fordult elő, hogy egyéb okok vezettek a sérüléshez és nem labda, vagy sport következménye volt. A nyári szünetben (június 15.- augusztus 31.-ig) a csukló sérülésénél 6 eset volt, még a kézujj elváltozásnál 8 olyan esetet találtam, ahol a traumát kiváltó okot a labdának tulajdonították. Összeséget nézve a 460 csukló sérülésnél 71 gyerek volt, aki nyáron szerezte a sérülést, még a 285 kézujj traumánál 30 nyári eset történt. A trauma súlyosságát tekintve a leggyakrabban az ún. subperiosteális – zöldgally törés – fordult elő, amely nem igényel intézeti kezelést, az esetek többségében járóbetegekről van szó, azonban a csukló, vagy kézujjak töréseinek - 30 -
súlyossága miatt (nagy dislocatioval járó törések, epiphyseolisiek) sebészeti osztályra való felvételük volt szükséges. Egyik esetben sem történt speciális sérülés, mint például a ″Jammed Finger″, ami leggyakrabban a tengerentúli országokban jellemző, ahol nagy kultúrája van a ″baseballnak″ és a kosárlabdának, ugyan is ez a sérülés típus ezeknél a sportoknál jellemző. Összehasonlítva egy 1988-ban írt cikk adatai szerint a labda és sport sérülések száma kis emelkedést mutat, azonban az otthoni és iskolai sérülések számában emelkedés figyelhető meg az akkori és a saját értékeimet összevetve. A cikkben leírt labda okozta felősvégtagi törések aránya 11%, míg a saját kutatásomban 18%os értéket kaptam. A legnagyobb gyakorisággal előforduló sérülést okozó tényező az otthoni, vagy iskolában bekövetkezett trauma száma 42% volt, mostanra ez 65% lett. A kutatásomból kiderült, hogy a nagyszámú beteganyagot átnézve csekély esetben fordult elő mind a csuklónál, mind a kézujjaknál, hogy a labda komoly traumát, akár törést okozzon, akár fiúknál, akár lányoknál. Összeségében elmondható, hogy a gyermekek mozgásigényét kielégítő labdasportok (futball, kézilabda, kosár), egyéb szabadidősportok (atlétika, torna), ha megfelelő figyelmet és felügyeletet kapnak, minimális veszélyt rejtenek magukban. Azonban az otthon magukra hagyott gyermekek, vagy az iskolában felügyelet nélkül játszó tanulók, akár egymásnak, de maguknak is okozhatnak sérülést a játék során (fogócska, birkózás), de előfordult mindkét nemnél, hogy veszekedés következményeként összeverekedtek és komoly sérülést okoztak egymásnak. Ilyen okokból bekövetkező traumák fordultak elő leggyakrabban.
- 31 -
VI. Irodalomjegyzék
1. Dr Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010 2. Réthelyi Miklós - Szentágothai János: Funkcionális anatómia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2013 3. Werner Platzer: SH Atlasz, Anatómia I., Springer Hungariai kiadó 4. F. Paulsen és J. Waschke: Sobotta, Az ember anatómiájának atlasza I., Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2012 5. Cynthia A. Dennis, Chris R. May, Ronald L. Eisenberg,- magyarra fordította: Baranyai Tibor: Radiographic Positioning Pocket Manual, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 1998 6. Antalfi Bálint, Bágyi Péter, Fornet Béla, Gombos János, Harkányi Zoltán, Kiss Máté, Lázár István, Lombay Béla, Martos János, Morava Réka, Molnár Katalin: Radiopatológia tankönyv képalkotó diagnosztikai analitikus hallgatók számára, Miskolci Egyetem, 2013 7. Charles A. Rockwood Jr. Kaye E. Wilkins, Richard E. King: Fractures in Children 3. , Lippincott Co. Philadelphia…Sydney, 1984. 8. Dr Lombay Béla: A gyermekkori csonttöréses balesetek természetéről, Orvosi hetilap, 129. évfolyam 29. szám, OH1525.-OH1528. oldal, 1988 9. Helen Carty: Sport and leisure injuries in pediatric practice, Alder Hey Children’s Hospital Eaton Rd. , Liverpool L12 2AP, Gt Britain 10. http://emedicine.medscape.com/article/98081-overview#showall 11. http://slideplayer.hu/slide/2209157/
- 32 -
VII. Köszönetnyilvánítás
Elsősorban köszönetem szeretném kifejezni konzulensemnek, Prof. Em. Dr. Lombay Béla Tanár Úrnak, hogy szakmai tudásával és tanácsaival segített a szakdolgozatom elkészítésében! Továbbá szeretném megköszönni a Borsod- AbaújZemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Gyermek Radiológiai osztály dolgozóinak, különösen Zelei Szabolcsnak az értékes segítséget!
- 33 -
VIII. Melléklet (gyakoribb labdasérülésekből válogatás)
1.
Melléklet: 2 irányú csukló röntgenfelvétel (fiú) (futball labda)
A radius distalis metaphysisén egy haránt irányú törés ábrázolódik. A tört végek között cortikálisnyi radialis-dorsalis irányú dislocatio 10 okos dorsalis szöggel járó tengelyeltérés látható.
- 34 -
2. Melléklet: 2 irányú csukló röntgenfelvétel (fiú) (futball labda) Comptressios haránttörés látható a radius distalis metaphyisén. Az oldal irányú felvételen kb. 25 fokos dorsalis tengelyeltérés.
- 35 -
3. Melléklet: 2 darab 2 ir. csukló röntgenfelvétel (fiú) (futball labda) A bal oldali képen a trauma után készült primer röntgenfelvétel, a jobb oldali képen egy pár héttel később készült gipszben lévő felvétel, ahol látható a törés nem javult, ezért műtéti beavatkozás történt. A sérülés utáni első röntgenleleten leírt sérülés: A bal radius típusos helyén negyedszárnyi palmaris és kéregnyi dorsalis irányú dislocatioval járó haránt fractura látható. A törtvégek közt kb. 15 fokos dorsalis irányú tengelyeltérés is látható.
- 36 -
4. Melléklet: 2 darab 2 ir. csukló röntgenfelvétel (fiú) (futball labda) Az előző mellékelt képek folytatása. (3. melléklet) A bal oldali képen a csukló műtéti beavatkozás után készült 2 irányú csukló röntgenfelvétele, a tört végeket összecsavarozták. A jobb oldali képen a csavar eltávolítása után eltelt pár nappal később készült röntgenfelvétel.
- 37 -
5. Melléklet: 2 irányú csukló röntgenfelvétel (fiú) (futball labda) A rasdius distalis metaphysisén haránt, compressios jellegű törés látható. A dorsalis irányú dislocatio kb. csont szélességnyi, a radialis irányú dislocatio kb. félcsont szélességnyi. Az összecsúszás mértéke kb. 1 cm. A radialis irányú tengelyeltérés kb. 20 fok, a dorsalis irányú tengelyeltérés kb. 15 fok. A radius törésével azonos magasságban az ulnán haránttörés látható, lényeges dislocatio nincs. A tengelyeltérés radialis irányban kb. 10 fok. Műtéti beavatkozás történt.
- 38 -
6. Melléklet: Dorso-volaris csukló röntgenfelvétel (fiú) (futball labda) Az előző mellékelt kép folytatása (5. melléklet). A radius tört végeit műtét során összecsavarozták.
- 39 -
7. Melléklet: V. ujj 2 irányú röntgenfelvétele (lány) Az V. ujj alappercének distalis harmadában az ízfelszínig követhető Y alakú törésvonal látható. A distalis törtvég corticalisnyit radialis félszárszélességnyit volaris irányba dislocált. Törtvégek között kb. 17 fokos volaris szöggel járó tengelyeltérés látható. Az izületi rés magasságában ulnarisan 1 mm-es kitörött fragmentum ábrázolódik. 1,5 mm-es héjszerű fragmentum látható, a DIP ízületi résben volarisan.
- 40 -
8. Melléklet: V. ujj 2 irányú röntgenfelvétele (fiú) Ferde törés látható, az V. ujj alappercének distalis harmadában. Corticalisnyi dorsalis irányú dislocatio, minimalis rövidülés.
- 41 -
9. Melléklet: 2 irányú röntgenfelvétel a III. ujjról (lány) (műtét után) A primer röntgenfelvételen (más intézetben készült) a III. ujj körömpercének proximalis epiphysise kb. 3 mm-t dorsalis irányba dislocalodott. Műtét során drótozták.
- 42 -
10. Melléklet: A IV. ujj röntgenfelvétele (fiú) (kosárlabda) Jobb oldalon a IV-es ujj alappercén epiphysis résbe hatoló törés látható, egy kb. 2,53 mm-es fragmentum, ulnarisan kitört. Kb. 3 mm-es epiphyseolysis figyelhető meg. Oldal irányú felvételen a törtvégállás nem ítélhető meg.
- 43 -
11. Melléklet: Kéz 2 irányú röntgenfelvétele (fiú) A III. metacarpus testén két ferde lefutású törésvonal látható. Lényeges dislocatio, tengelyeltérés nincs.
- 44 -
12. Melléklet: A III. ujj 2 irányú röntgenfelvétele (lány) (kézilabda) A jobb III-as ujj kp. percének fejecsén fractura ábrázolódik. A törésben corticalisnyi latero-dorsal irányú dislocatio látható.
- 45 -