XT.
Budapest 1901. január hó í
Érfoltra.
1. (960.) Sfcátti
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
LAP.
AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S
KÖZLÖNYE.
M e g j e l e n i k mindem szerdán és szombatén. Ál erazágoa magyar f u d u i f i egyesület tagjai bfysa kapják.
AxOrazigos M&gy. Gazdasági Egyesület tulajdona.
R u Ulekiakeléflzetést ÖJi Bfi n érre M k«ro», félérre !• korona, negyedén*
Nnerkeutg <» kladia«rt f.1.15.: Poratar Géza u OMQE. igazgsttfj*. Ttlolö. »r.rk.«it5: gzilaaay ZolMnuOlISI. M.rk«.zW-titkir». Bnday Barna u OMO«. tttkira.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1901.
január
„
január
hó
4-én
d. u. 4 órakor.
Számvizsgáló-bizottság hó
9-én
SzerkeaztSség és kiadóhivatal: Bntapest (KSztelelt), f l l ő i - ú t 25. a
ülése.
d. u. 4 órakor.
Egyesületi tanács ülése.
Az „OMGE." igazgató-választmánya, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének végrehaj tó - bizottságának ülése. 1900. november hó 20-án. Jelen voltak gróf Zsélénski Róbert alelnök elnöklete alatt: Bálás Árpád, Blaskovits Ferencz, Bernát István, báró Buttler Ervin, dr. Csillag Gyula, dr. Darányi Gyula, Esterházy Miklós herczeg, Fromm Antal, Geist Gyula, Hertelendy Ferencz, Kostyán Ferencz, Kraushaar Károly, báró Manndorf Géza, Máday Izidor, Nick Ede, Reusz Henrik, Rudnyánszky Titusz, Sághy Gyula, Szevera Károly, Scitovszky János, gróf Teleki József, Tormay Béla, dr.ZsilinszIcy Endre igazgató-választmányi tagok, a tisztviselőkar részéről: Forster Géza igazgató, Rubinele Gyula ügyvezető - titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő - titkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok, de Pottere Brúnó és Szabó Ferencz segédtitkárok. Gróf Zsélénski Róbert elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, az ülést megnyitja. Mindenekelőtt üdvözli a mult közgyűlés által megválasztott uj igazgatóválasztmányi tagokat: herczeg Esterházy Miklóst, Hertelendy Ferenczet és Nich Edét s azon reményének ad kifejezést, hogy az uj választmányi tagok közreműködésükkel a tanácskozások nivóját emelni fogják.
Bejelenti, hogy dr. Rodiezky Jenő választmányi tag az ülésen betegsége miatt részt nem vehet. Jeszenszky Pál titkár bemutatja a mult ülésről fölvett, az elnök és kiküldött tagok által hitelesített jegyzőkönyvet, mely a „Köztelekében is közé volt téve. Tudomásul szolgál. Jegyzőkönyv-hitelesítők. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a végrehajtó-bizottság az elnök ajánlatára Rudnyánszky Titusz és Nick Ede tagokat kéri fel. Az állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály javaslatai: Jeszenszky Pál titkár: Az utóbbi időben hire járt, hogy a közös hadügyi kormány ezentúl a katonai posztó gyártásból teljesen kifogja zárni a kétnyiretü gyapjú igénybevételét s ezenkívül azzal is ijesztették a magyar gazdaközönséget, hogy nem lévén elegendő, megfelelő minőségű magyar gyapjú, a katonai kormány az idegen névszerint ausztráliai gyapjút fogja a magyar gyapjú rovására favorizálni. Ez a kérdés juhtenyésztésünk szempontjából rendkívüli fontossággal bir és ezért az „OMGE" indokoltnak tartotta, hogy e kérdésben tájékoztassa a gazdaközönséget, mi végből felkérte dr. Rodiezky Jenőt, e téren elsőrangú szaktekintélyünket, hogy ez ügyben tájékoztassa gazdaközönségünket. Rodiezky az állattenyésztési szakosztály tegnapi ülésén rendkívül érdekes előadásban ismertette a kérdést s kimutatta, hogy a kétnyiretü gyapjút a katonai posztógyártásból kifogják ugyan zárni, de e miatt nincs okunk panaszra azért, mert a kétszer •való nyirés sem gazdaságilag, sem pénzügyileg nem előnyös a gazdaközönségre. Nem kell azonban attól tartani, hogy a kétnyiretü gyapjú piaezot nem fog találni, mert ez más egyéb módon igénybevétetik s attól félni a juhtenyésztőknek okuk nincs, hogy a magyar gyapjút nem fogják a katonák posztógyártásnál igénybe venni, mert a szabályzatban ki van kötve, hogy a katonai posztó gyártáshoz első-
M a k s z i m u n k &2 o l d a l .
Kéziratokat a azerkesatfaé* sem küld viasza.
sorba magyar gyapjút tartoznak a gyárosok igénybevenni. A szakosztály végkonluziójaképen a következő határozati javaslatot terjeszti a választmány elé. Mondja ki az igazgató-választmány, hogy 1. kívánatosnak tartja, hogy a katonai kincstár csak oly posztógyárosokkal kössön szerződést, kik a gyártáshoz magyar gyapja7 használnak fel. Pótszereket a gyapjú közé na legyen szabad keverni s ha a katonai posztó gyárosok ezt tennék, azokkal a kincstár azonnaí bontsa fel a szerződést. Abból a szempontból pedig, hogy a magyar gyapjú keliendősége mindenképpen biztosíttassák, a szakosztály kívánatosnak tartja, hogy : 2. a kormány felkérendő, hogy az államvasutak alkalmazottjai, posta és távírda s más állami intézmények szolgái egyenruhájának készítéséhez kizárólag magyar gyapjút használtasson. Végül a raczka-tenyésztésnek megfelelő irányba való terelése érdekében a szakosztály proponálja, hogy a földmivelésügyi kormányzat felkéressék, hogy a köztenyésztés czéljaira csakis megfelelő apaállatok osztassanak bi. A végrehajtó bizottsága szakosztály java ° lataihoz hozzájárul. Jeszenszky Pál titkár: Az állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály legutóbbi ülésében a tenyészállatszállitási tarifák ügyével is foglalkozott. Az állatszállitási tarifákban ugyanis vannak u. n. kedvezményes szállítási tarifák a tenyészállatok szállítására és közönséges tarifák a nem tenyészállatok számára, melyek rakterület és szabványsuly szerint állapittatnak meg. A tenyészállatokra érvényes tarifák azonban olyanok, hogy némely viszony*, latban sokkal kedvezőtlenebbek a közönséges tarifáknál. Miután pedig a gazdaközönség több • nyire nincs tájékozva aziránt, hogy melyik tarifa igénybevétele volna kedvezőbb, a szakosztály az alábbi javaslatot terjeszti elő , mondja ki az igazgató-választmány, hogy elkerülendő azt, hogy tenyészállatoknak nagyobb távolságra való szállításánál a kedvezőtlenebb
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 1. tenyészállatszállitásí tarifa alkalmaztassák a szabványsulyi ellenében, a kereskedelemügyi miniszter oly fuvarlevelek kíbocsájtására kérendő fel, amelyekből tájékozás legyen szerezhető a különböző tarifák nagyságáról; 2. kocsirakományban szállítandó tenyészni arhá' szállítási díjtételei azon egységdij alapján számittassék, amely a cs. és kir. osztrák államvasutak helyi díjszabásában az V. kivételes tarifa 4. pontja értelmében érvényben van, t. i. kocsi és kilométerenként^ fillér. Az igazgató-választmány a szakosztály javaslata értelmében a felterjesztés intézését elhatározza. Jeszenszky Pál titkár: A sopronvármegyei gazdasagi egyesület azon alkalomból, hogy a bécsi mészárosok és illetve a bécsi községtanács a fogyasztási adót át akarja hárítani a fogyasztókról a termelőkre, átirt az egyesülethez, hogy ennek elejét veendő, tegyen lépéseket a kormányzatnál azirányban, hogy Pozsonyban, vagy Sopronban mielőbb kiviteli marhavásár létesíttessék. A bécsi mészárosok bojkotja ismeretes a választmány előtt. Ők most már nemcsak a fogyasztási adót kívánják a termelőkre hárítani, ami a magyar gazdáknak 4 és fél millió forint megterheltetését jelenti, de kívánják, hogy a bécsi, piaczon az adásvétel szabaddá tétessék s az eladó és vevő szabad elhatározására bizassék, hogy élősúly, vagy holtsúly szerint akar-s eladni, illetve venni; Ez kétségtelenül a termelők rendkívüli megkárosítását jelentené. Mindezen követelések oly veszélyt rejtenek szarvasmarhakivitelünkre, hogy ez ellen védekezni kell. A szakosztály javaslatbahozza tehát a választmánynak, hogy az egyesület régi álláspontját fentartva, a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztést intézzen azirányban, hogy a pozsonyi kiviteli marhavásár szervezése érdskében sürgősen intézkedni szíveskedjék. Az igazgató-választmány javaslatát elfogadja.
a szakosztály
Zemplénmegyei g. e. átirata gazdasági előa d t o k , szőlő- és gyümölcskiállitás tárgyában. Ilubinek Gyula a szövetség titkára: A Zemplénmegyei gazdasági egyesülettel karöltve a jövő év elején gazdasági előadásokat fog a Szövetség rendezni, melyre nézve a Zemplén-jgyei gazdasági egyesület készségét fejezte ki. Az átiratban azonban a Szövetség elvi határozatát is kéri arra nézve, hogy a jövő év őszén nevezett egylet által rendezni tervbevett gyümölcs- és szőlőkiállitás anyagi és erkölcsi támogatását kilátásba helyezte. Ami ezen kiállításnak erkölcsi támogatását illeti, az kétségen felül áll, de ami az anyagi támogatást ületi, szerény anyagi eszközökkel rendelkezvén a Szövetség, ez alig lesz kivihető dolog. De miután a kérdés spontán merül fels ha a Szövetség a rendezésbe belemegy, erre nézve előkészületeket is kell tenni, javaslatba hozza tehát a választmánynak, hogy a Zemplénmegyei gazdasági egyesület átiratát a kertészeti bizottságnak adja ki vélemény- és javaslattétel s illetve a kiállítás tervezetének kidolgozása végett Scitovszky János szerint elvi határozatot kellene hozni a választmánynak aziránt, vájjon a kiálütás rendezésébe belemegy-e. Blaskovits Ferencz: Egészben véve helyesli, hogy a kérdés a kertészeti bizottságnak adatik át tanulmányozás és javaslattétel végett, ÜKI mégis szükséges, hogy a választmány jelezze álláspontját s nem is nehéz e kérdés felett határozni, amennyiben a kiállítás az erkölcsi támogatásban okvetlenül részesítendő s másrészt az ily gyümölcskiállitások nem is járnak oly nagy költséggel, hogy az valami nagyobb terhet vonna maga után. A választmány tehát elfoglalhatja azt az álláspontot, hogy a kiállítást okvetlenül erkölcsi támogatásban részesiti s a kérdést kiadja javaslattétel végett a kerté-. s;:eti bizottságnak.
Tormay Béla: Azon állásponton van, melyet előtte szóló kifejezett, de mégis feltételesen kell a kérdés felett dönteni, amennyiben a gyümölcskiállitásoknál számot kell vetni azzal is, hogy azon évben milyen lesz a termés.j Szövetség titkára hozzászólása után az igazgató-választmány elhatározza, hogy a Zemplénmegyei gazdasági egyesület által rendezni tervbevett szőlő- és gyümölcskiállitáshoz erkölcsi támogatását nyújtja s a kérdést átteszi a kertészeti bizottsághoz további tárgyalás és javaslattétel végett. Képviseletek bejelentése. Szövetség titkára bejelenti, hogy a Szolnok-Dobokavármegyei gazdasági egyesület a Szövetség választmányába 3 évi cziklusra gróf Korniss Viktort, báró Rudnyánszky Józsefet és Szemmáry Józsefet küldötte ki, a Gazdák Biztosító Szövetkezete báró Braunecker Lamorál, dr. Beinrich Béla és Kammerer Ernő igazgatósági tagokkal képviselteti magát a Szövetség választmányában, a Szepesvármegyei gazdasági egyesület pedig Wieland Arthurt, Eröss Rezsőt és Hollaender Jenőt küldötté ki. U j szövetségi tag. Szövetség titkára: A Máramaros vármegyei gazdasági egyesület tudatja, hogy megalakult és a Szövetségbe való belépését bejelenti s egyúttal tekintettel a megalakulással járó nehézségekre, kéri a tagdíj alul való felmentését, sőt a Szövetségtől bizonyos anyagi támogatást kér. Az átirat elintézésére nézve javasolja előadó, hogy a Máramarosmegyei g. e. örömmel üdvözöltessék a szövetségi tagok sorában és ilyenül a nagygyűlés a jóváhagyása fentartásával felvétessék, a tagdíjfizetése alól ideiglenesen felmentessék. Ami az egyesület anyagi segélyezését illeti, eddig az volt az elvi álláspont, hogy mig a Szövetségnek nagyobb bevételi forrásai nem lesznek, addig segélyt nem fog nyújtani, de tekintettel arra, hogy itt egy exponált helyen s kezdő vállalkozásról van szó, hol a gazdasági kulturális és nemzeti érdekek szempontjából kívánatos, hogy e gazdasági egyesület megerősödjék, a végrehajtó-bizottság nem zárkózhatik el ez alkalommal a további kövelkeztetések levonása nélkül, hogy bizonyos anyagi segélyt megszavazzon. Javaslatba hozza tehát, hogy egyszer s mindenkorra a Szövetség a M áramarosvármegyei gazdasági egyesület részére 200 koronát szavazzon meg. Nevezett egylet egyúttal felhívandó volna, hogy alapszabályait a szövetségi alapszabályok függelékével közgyűlési határozattal kiegészítse s azt ugy a földmivelésügyi minisztériumnak, mint a Szövetségnek beküldje s a szövetségi választmányban 3 taggal magát képviseltesse. A végrehajtó-bízottság az előterjesztéshez hozzájárul. » Szövetség titkárja előterjesztésére a végrehajtó bizottság tudomásul vette, hogy az osztrák-magyar bank Szolnokon fiókintézetet nyitott s váltóbirálókul a Szövetség által javaslatba hozott egyéneket nevezte ki. Tudomásul vétetik. A pozsonyi I I . mezőgazdasági országos kiálli-" tás rendező-bizottságának megalakítása. A végrehajtó-bizottság a Pozsonyban 1902. évben rendezendő II. országos mezőgazdasági kiállítás rendezőbizottsugába Bujanovies Sándor elnöklete alatt Bálás Árpád, Bolla Mihály, Cserháti Sándor, Eszterházy Miklós herczeg, Forster. Géza, Libits Adolf, Losonczy Mihály, Miklós Qdön, Reusz Hearik, l ormay Béla és Vörös Sándor tagokat küldi ki. Felirat a biztosítási törvényjavaslat tárgyában. Szövetség titkára jelenti, hogy az igazságügyminiszterium egy törvényjavaslatot készített a f. év tavaszán a biztosító intézetek reformjáról, illetve egyes biztosítási intéz-
1. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM, mények életbeléptetéséről. A törvényjavaslat azóta nagy átdolgozáson ment keresztül s miután a biztosítás ügye elsősorban a gazdaközönséget érinti, méltányos az a kívánság, hogy a földmivelésügyi miniszter felkéressék, hogy a törvényjavaslatot véleményezés végett a Szövetségnek é3 az összes gazdasági egyesületnek megküldje. A végrehajtó-bizotttság a felterjesztés intézését elhatározza. A nemzetközi mezőgazdasági bizottság átirataSzövetség titkára: A f. évi julius havában Párisban megtartott nemzetközi gazdakongresszus elhatározta, hogy az összes nagyobb országos gazdasági egyesületek részvételével egy nemzetközi bizottságot alakit, a melynek feladata volna, oly gazdasági kérdések tárgyalása, melyek nemzetközi érdeklődés tárgyát képezik. Ezen eszme konkrét alakban ezen egyesületben is felmerült s gyakorlati kivitele nagy lépés volna ahhoz, hogy a gazdák közötti nemzetközi kapcsolat végre valahára létesíttessék s alapos remény volna arra, hogy az egyes államok által közösen megvalósítható ügyek, mint például a fedezetlen határidőüzlet eltörlése s más egyéb ily kérdések ezen alkalmi egyesülés utján rövidebb vagy hosszabb idő alatt keresztülvihetők legyenek. A nemzetközi gazdakongresszus által kiküldött bizottság elnöke Meline azcn kéréssel fordul most az elnökség utján egyesületünkhoz, hogy a bizottságban kiküldöttekkel képviseltesse magát és bizonyos hozzájárulást is szavazzon meg a bizottság költségeinek fedezésére. E költségekre nézve informácziók volnának szerzendők, hogy más nemzetek •gazdasági egyesületei mily anyagi hozzájárulással járulnak a bizottság költségeihez. A végrehajtó-bizottság a nemzetközi bizottságba Zsélénski Róbert gróf elnöklete alatt kiküldi gróf Károlyi Sándort, Malcomes Jeromos bárót, Mailáth József grófot és György Endrét és az anyagi hozzájárulás tekintetében az informácziók beszerzése után fog határozni. Közgazdasági szakosztály javaslatai. Szövetség titkára: Abból ez alkalomból, hogy több óhaj hangzott el az ingó záloghitel kérdésének megoldására nézve, több kezdeményezés indult meg ily országos közgazdasági intézmények létesítésére és a közgazdasági szakosztály elé is került egy ily beadvány, melynek czélja egy országos közraktári és hitelintezet szervezése a vidéki pénzintézetek bevonásával s hatalmas nyerészkedési czélzattal. Az intézmény megalakulása attól feltételeztetik, hogyha a pénzintézetek egy millió koronát jegyeznek, a tervezet szerint f. évi május hó 31-ig. Ez meg nem történt s minthogy nem is kívánatos, mert megelőzné azon üdvös akcziót, amelyet a földmivelésügyi miniszter programmba vett és amelynek czélja szövetkezeti uton megvalósítani ezen intézményt s miután épen egyesületünk volt az, mely a közraktár intézménynek szövetkezeti uton való megvalősitasára a kezdeményező " lépéseket megtette, a közgazdasági szakosztály a beadvány felett napirendre térést jávasölja a választmánynak s az alábbi határozati javaslatot terjeszti elő. (Olvassa.) Mondja ki az igazgató-választmány, hogy: 1. az országos mezőgazdasági és közraktári hitelintézet alapítóinak az egyesület támogatását kérő megkeresése felett napirendre tér, tekintettel a szövetségi nagygyűlésnek az ingó záloghitel tárgyában 1898. évi november hó 28 án hozott határozatára, mely határozat azonban nem zárja ki, hogy az egyesület a tényleg megalakult intézmény működési terve felett annak idején tárgyaljon s illetve a megalakult intézmény eredményes működéséhez szükséges törvényes intézkedé-
í. SZÁM. 1Í-1K ÉVFOLYAM. sek alkotásának előmozdításához és sürgetéséhez erejéhez képes hozzájáruljon. 2. Felkéri újból a földmivelési, pénzügyi és kereskedelemügyi minisztereket, hogy az ingó záloghitel kérdését a külföldön tanulmányoztassák s törvényjavaslatot dolgoztassanak ki, mely véleményezés czéljából küldessék meg a gazdasági egyesületnek. A végrehajtó-bizottság a közgazdasági szakosztály javaslatához hozzájárul. Jeszenszky Pál titkár: Hogy a termelőknek lehetővé tétessék jó minőségű heremagvak beszerzése, egyesületünk felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével karöltve rendezendő heremagaukcziókra kizárólagossági joggal engedélyt adjon. A miniszter a budapesti kereskedelmi és iparkamara javaslata folytán nem adta meg az engedélyt, azzal indokolva a visszaül asitást, hogy az aukcziók a kizárólagos jog megadásával monopoliumot teremtenének a heremagkereskedelem terén. Az egyesület másodízben is folyamodott az aukczióért, kimutatva az iparkamara álláspontjának tarthatatlanságát, de másodízben is elutasittatott kérelmével. A közgazdasági szakosztály újból foglalkozva a kérdéssel, azt a javaslatot terjeszti a választmány elé, hogy a heremagaukcziók engedélyezése kizárólagossági jog nélkül újból kéressék a kereskedelemügyi minisztertől. Az igazgató-választmány a szakosztály javaslatának elfogadásával a fölterjesztés intézését elhatározza. Szövetség titkára: A Magyar Kiviteli és Csomagszállitási részvénytársaság beadványt intézett a kereskedelmi miniszterhez, melyben a „colis agrieol" intézményének behozatala esetén hajlandó az üzlet lebonyolítást magára vállalni. • Nevezett társaság kéri az „OMGE.'-t, hogy ha ezügyben megállapodásra jut a kereskedelmi minisztériummal, az egyesület a vidéki gazdasági egyesületekkel ismertesse meg és karolja fel ezen intézményt. A közgazdasági szakosztály a kérdést tárgyalván, az alábbi javaslatot terjeszti a választmány elé: Mondja ki az igazgató-választmány, hogy: A Magyar Kiviteli és Csomagszállitási részvénytársaságnak a „colis agrieol' intézmény életbeléptetése s illetve a szállítási üzemnek átvállalása tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez intézett kérvényében lefektetett alapelveket általánosságban helyesli s azoknak a megfelelő gyakorlati életbeléptetése érdekében az egyesület készséggel működik közre. Az igazgató választmány a közgazdasági szakosztály javaslatához hozzájárul. Dohánytermesztési bizottság javaslatai. Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár előterjeszti a dohánytermesztési bizottság legutóbbi ülésében a dohányjövedék részére termesztendő és beszállítandó dohánylevelekre az 1901—1902. és 1903-dik évekre megállapítandó dohánybeváltási szsbályzat és árak tekintetében dolgozott ki javaslatokat, melyek alapján felterjesztés intézését hozza a bizottság javaslatba a pénzügyminiszterhez. (A dohány bizottság javaslatai a „Köztelek" f. évi deczember hó 5-én megjelent 96-dik számában közöltettek.) Az igazgató-választmány a felterjesztés intézését elhatározza. Gróf Zselénski Róbert elnök e kérdéssel kapcsolatbán javasolja, hogy az egyesület újból irjon fel a földmivelésügyi miniszterhez és kérje azt, hogy vegye fontolóra az egyesület mult évben intézett feliratát, melyben a dohányjövedék termesztési részének a földmivelésügyi tárcza keretébe való átvételét szorgalmazta. Blaskovits Ferencz : Hozzájárul ahhoz, mit előtte szóló proponált, szerinte azon visszásságok és hiányok, melyek fenforognak a dohánytermesztésnél, mindaddig megszüntet-
KÓZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 1. hetők nem lesznek, mig a földmivelésügyi tárcza keretébe nem utaltatik ez az egész kérdés. Szerkesztő-titkár az elnök által felvetett kérdésben felterjesztést intézett az egyesület a mult évben, anélkül, hogy a kérdés részleteibe bocsájtkozott volna. Szerinte megbízás volna adandó ez ülésből folyólag a dohánytermesztési bizottságnak, hogy a kérdéssel alaposan foglalkozzék és tegyen javaslatot arra nézve, hogy miként volna lehetséges, hogy a jövedéknek termesztési része a földmivelésügyi minisztérium által átvétessék. A bizottság javaslata alapján történhetnék azután a felterjesztés. Az igazgató-választmány a fölvetett kérdést tárgyalás és javaslattétel végett a dohánytermelési bizottsághoz utalja. lótenyésztési és díjlovaglást rendező bizottság javaslatai. Jeszenszky Pál titkár: Elnök ur Őnagyméltósága a nyár folyamán a Köztelek-ben nyilt levelet tett közzé, melyben részletesen indokolva, hogy lótenyésztésünk jelentékenyen visszafejlődik, rámutat az okokra, melyek folytán lótenyésztésünkben a dekadenczia bekövetkezett és javaslatot tett az irányban, hogy kéressék fel a katonai kincstár arra, hogy nyújtson módot a népies lótenyésztés fellendítésére. A katonai kincstár ugyanis, lovasezredenként bizonyos számú lovat ad ki vállalkozóknak, de nincs tekintettel arra, hogy tenyésztőknek adatik ki a ló vagy nem. Őnagyméltósága odakonkludál, kogy ezen bajon ugy lehet segíteni, hogyha nemcsak a honvédségnél, de a közös hadsereg lovasezredeinél is ezredenként 10—20 kancza kiadatnék tenyésztőknek azzal a kötelezettséggel, hogy ezen anyagnak ivadékait hemutatni kötelesek a katonai kincstárnak, hogy az megvehesse. E kérdésben beható tárgyalásokat folytatott a lótenyésztési bizottság, de konkrét megállapodásokra nem juthatott, mert nem ismerte a katonai kincstár czélzatait s javasírtait behozza a választmánynak, hogy intézzen felterjesztést a hadügyi, honvédelmi és földmivelésügyi miniszterekhez az irányban, hogy tekintettel az utóbbi években nagymérvű kivitel folytán megcsappant hazai lótenyész anyagra, keressenek módot és alkalmat arra, hogy a katonaság birtokában levő értékes és kipróbált tenyészanyag a köztenyésztésnek megmentessék s a katonai kincstár által kiselejtezett és tenyésztésre alkalmas anyag olcsó áron a köztenyésztés czéljaira átengedtessék. A igazgató-választmány a lótenyésztési bizottság javaslatát elfogadja. Jeszenszky Pál titkár" az Egyesületünk által évek óta rendezett dijlovaglási és dijugraíási versenyeknél azt a tapasztalatot tették, hogy az első dijakat mindig ngyanazon lovasok vitték el, minek következtében a gyakorlatlanabb versenyzők elvesztik kedvüket, a minek kihatása a7, hogy az érdeklődés a versenyek iránt megcsappan. Ez indította arra Zoltán Elek Önagyméltóságát, hogy a bizottság elé egy javaslattal járuljon, melyben egy külön -díj megállapítását proponálja azok részére, kik Bécsben és Budapesten elsődijat nyertek az enemü versenyeken. Mivel pedig értékesebb dij kitűzésére az egyesületnek megfelelő összeg rendelkezésre nem áll,-javasolja a bizottság, hogy a földmivelésügyi minisztérium kéressék fel arra, miszerint az adományozni szokolt 4000 korona segélyen felül e czélra még 2000 koronányi összeget bocsásson rendelkezésre. Az igazgató-választmány a lótenyésztésibizottság javaslatát elfogadja. A szölőszeti és borászati bizottság javaslatai: Szövetség titkárja előterjeszti a szőlőszeti és borászati bizottságnak a román szőlőbehozatalnál tapasztalható visszaélések és az orosz borvám emelése ügyében az igazgatóválasztmány elé terjesztett javaslatokat. (A
3 javaslatokat a .Köztelek" 1900 deczember hó 19-iki 100-dik számában közöltük.) Az igazgató-választmány a szőlőszeti és borászati bizottság javaslatait elfogadja. A kivándorlási bizottság javaslatai: Buday Barna titkár előterjeszti a kíván dorlási bizottság javaslatait a következőkben. Az igazgató-választmány a Bálás A. indítványára ez év nyarán egy ad hoc bizottságot küldött ki a kivándorlás tanulmányozása czéljából. Ennek a bizottságnak ügymenetünk szerint a közgazdasági szakosztály az első fóruma p csak az itt letárgyalt és elfogadott javaslatai kerülnek a választmány elé. Nincs kizárva azonban, hogy az albizottságok sürgősebb természetű javaslataikat direkt az igazgató-választmány elé terjeszszék. Ez az eset forog most is fenn, midőn a kivándorlási bizottság néhány javaslataival közvetlen a választmány elé járul, mert kívánatos, hogy azok időveszteség nélkül az elintézés útjára tereítessenek. A kivándorlási bizottság Magyarország összes kivándorlási mozgalmaival foglalkozni fog. Első ülésében azonban csak a tengerentúli kivándorlás kérdését tárgyalta, amely nemcsak a maga aggasztóan nagy mérveinél fogva érdemli ki, hogy külön fejezet alatt foglalkozzunk vele, hanem azzal is, hogy e kivándorlás révén főként egy ugyanazon országrész: a Felvidék van érdekelve. Erre a kivándorlásra vonatkozólag tapasztalataink és értesüléseink már is nsgy számban vannak s a köztudatba is átment már az a felfogás, hogy a kivándorlás legfőbb indító okait a gazdasági bajokban kell keresnünk. Itt-ott elég pontosan rá is tudunk már mutatni ezekre a bajokra, de ez nekünk még nem elég, mert néhány felismert bajt egész országrészre általánosítanunk nem szabad. Könnyű volna rámutatnunk az aránytalan adómegterheltetésre, az örökösödési rendszernek, a közlegelők feltörésének, a zsaroló erdőgazdálkodásnak káros következményeire, az uzsorára és az alkoholizmusra, mint legközelebb fekvő okaira ezerek honahagyásának, de ezek még- mind csak általánosságok, amelyek alapján egy tekintélyes erkölcsi testület ily nagy horderejű kérdés elbírálásába bele nem mehet, hanem elősiör a kivándorlási vidékek gazdasági viszonyait lelki-ismeretes tanulmány és gondos mérlegelés tárgyává kell tennie, először tisztán kell látnia a kérdés minden vonatkozásába, hogy aztán olyan konkrét javaslatokat hozhasson, amelyeknek érettsége ós megfontoltsága ellen sem alant, sem fent kifogást ne emelhessenek. Mindezeknél fogva a bizottság elhatározta, hogy a kivándorlással kapcsolatos összes érdeklő mozzanatok kipuhatolása czéljából adatgyűjtést indít meg ugy a gazdasági egyesületek, mint külön felkérendő bizalmi férfiak utján, minden rendelkezésre álló utat és módot felhasznál ezen anyaggyűjtés érdekében és csak amikor a beszerzett adatok alapján szilárd támpotokhoz jut, csak akkor teszi meg konkrét javaslatait, amely javaslatokat azonban olcsó vita tárgyának nem engedjük. Igaz lelkesedéssel nyulunk ehhez a technikai feladathoz és megfogjuk tenni azt, amit ebben az országban jó buzgalom árán megtenni lehet, de amit aztán mi társadalmi uton megtenni, kifürkészni s tudomásul venni nem bírunk, arra nézve segítségül hívjuk az államhatalmat. Segítségül hívjuk olyformán, hogy egy bizottság kiküldését kérjük a kormáuytól, amely bizottság nyerjen mandátumot a kivándorlási vidékek beutazására, a kivándorlás okainak kipuhatolására; a mely bizottság előtt a megidézett felek hit alatt vallani tartozzanak, a társadalmi uton meg nem közelíthető hatóságok kigomboikozzanak előttük s ha ez a bizottság megtalálta a?t, amit keresett hivatalos uton, s ha nekünk is birtokunkba jut az, ami a társadalom idegrendszerén keresztül áthatolni képes, akkor együtt lesz az anyag, amely majd a társadalmi ős kormányzati akcziónak szilárd alapját képez-
KÖZTELEK, Í 8 0 L JANUÁR HO í. heti. Ezek előrebocsájtása után a bizottság első javaslatát következőkben van szerencsém beterjeszteni: 1. Kéressék fel a kormány, hogy a kivándorlás okainak a helyszínén való kinyomosiására egy királyi bizottságot küldjön ki, melynek feladata a kivándorlási vidékek bejárása, a hatóságok kihallgatása és különösen a kivánorlással kapcsolatos gazdasági bajok kiderítése legyen. Bernát István: A bizottság ülésén szóló ivasolta a királyi bizottság kiküldését, mely eszmét bizonyos pessimizmussal fogadták a ivándorlási bizottság ülésén. Azt hiszi, hogy a jelenlevők közül sokan vannak, kik szóló azon nézetében osztoznak, hogy a kivándorlást, mely 22 év óta folyik mind nagyobb arányban, meg kell akasztani s minden nemzeti és állami erőnek e czélra való konczentrálása szükseges; a magyar társadalomban kell annyi erőnek lenni, hogy ezt magának kikövetelje. Ajánlj a, hogy a választmány lehető nyomatékkal foglaljon állást a bizottság kiküldése mellett. Az igazgató-választmány a bizottság javaslatát elfogadja. Buday Barna titkár : Előreláthatólag hosszú időt fog igénybe enni, mig a javasolt nyomozások alapján a kivándorlás gazdasági hátterébe tisztán láthatunk. És a felismert gazdasági bajok szaíalasd még hosszabb idők feladata lesz. Van vagy nincs khandoilas, végre is nekünk arra keli törekednünk, hogy a mezögazdassgi nép oxisztencziaja tűrhető legyen. Erre törekednénk akkor is, ha nem volna kivándorlás. Mi 'oltakeppen nem a kivándorlás tpecziális baját akarjuk orvosolni, hanem a gazdasági prosperálnaias áitblanos bajhit. A kivándorlás specziális bajára mi nem tudunk elég flastromot rakni. Mert ennek a mozgalomnak nem csak gazdasági hattere van. Van ennek erkölcsi háttere s. Egyik embert kiviszi a nyomorúság, második kiviszi a kalandvágy, a meggazdagodási vágy, harmadikat kiviszi az ügynök. Hogy különösen az ügynökök agitácziója milyen hatalmas előmozdítója a kivándorlásnak, azt jól tudja minden felvidéki ember. Ezeket az ügynököket tehát megrendszabályozni kell. Akivándorlókat pedig meg kell védeni az elől, hogy lelkiismeretlen emberkufárok zsákmányaivá váljanak, hogy okét a hajójegyekkel becsapják, hogy veszedelmes videnekre tereljék, nyerészkedő vállalkozók prédájaként, hogy ott az idegenben védtelenül, tanácstalanul álljanak, hogy hazaküidötí pénzecskéjük kámforrá váljon, hogy hazánk iránt idegenekké váljanak, de meg kell 1 őket őrizni már attól is, nehogy olyan ember kimenjen Amerikaba, akit ott egyszerűen be sem eresztenek. Hiszen az Unió bevándorlási pohtikaja egyik megszorítást a másik után alkalmazza és ezekkel a mi törvényhozásunk még nem számolt. A kivándorlás irányításának és szabályozasanak egész halmaz olyan kérdése van, amelyeket rendezni a törvényhozás sürgős kötelessége, mert ismerjük az okokat és ismerjük a következményeket is. A bizottság nem érzi ugyan illetékesnek magát arra, hogy a kivándorlás törvényes szabályozására direktívákat adjon, de arra már igenis illetékesnek érzi magát, hogy provokálja a törvényes lepéseket, mert a kivándorlás mai, teljes rendezetlensége végre is a mezőgazdaságon bosszulja meg magat. Midőn a bizottság a kivándorlás mozgalmának szabályozására vonatkozó javaslatait beterjeszti, távol aii tőle az a felfogás, mintha ezekkel a javaslatokkal uj mesgyeket jelölne ki es mintha a kormányzat a kivándorlás nagy vonatkozásait már fel nem ismerte votna ; ismetíem, a bizottság nem vindikálja azt, hogy javaslatai a kérdés jogi oldalának elintézésére vonatkozólag uj ötleteket tartalmaznak, sőt ellenkezőleg, ami javaslataink a közszükségiet régi és természetes folyományai, de az is igaz, hogy azok határozottan kifejezett for- |
mákban elintézés tárgyává még nem tétettek. A miniszterelnök ur, a képviselőháznak e hó 17-iki ülésén a kivándorlás ügyében olyan nyilatkozatokat tett, amelyek meggyőzhették az országot arról, hogy a kormány e kérdés fontosságának és vonatkozásainak teljes tudatában van, sőt a gyakorlati megoldás terére is rá lépni óhajt. Köszönettel és teljes méltányjattal kell elismernünk, hogy ez a kérdés a kormány figyelmét már a maga természetes súlyánál fogva is felköltötte, de ez nem zárja ki azt, hogy részünkről is impulzusokat adjunk ennek a szerencsétlen kérdésnek a felkarolásához, ébren tartásához és elintézéséhez. Igenis, mi kimondani akarjuk az első határozott szót és provokálni akarjuk az illetékes tényezőket az elodázhatlan akczióra. Erre vonatkozólag a bizottság a következő határozati javaslatokat terjeszti b e : 2. Kéressék fel a kormány, hogy a kivándorlás szabályozására, nevezetesen a kivándorlók helyes irányítására és érdekeiknek minden vonalon való megvédelmezésére a szükséges lépéseket megtegye és a törvényes rendezésnél a gazdasági egyesületek előadandó kívánalmait figyelembe venni szíveskedjék. 3. Megfelelő érdekképviseleti intézmény szervezése czéljából konzulátusaink és mezőgazdasági attassénk utján az idegen államok magyar telepei s általában a kivándorlottak sorsa, elhelyeződése és életviszonya felől alapos informácziókat igyekezzék beszerezni. 4. Kéressék fel a belügyminiszter, hogy a Dél-Amerikába irányuló káros, sőt veszedelmes kivándorlást egyei őre is minden rendelkezésre álló eszközzel lehetőleg korlátozni szíveskedjék. Az igazgató választmány a bizottság javaslatait elfogadja. Buday Barna titkár: A kivándorlást mezőgazdasági szempontból főként azért tartjuk károsnak, mert ez a mozgalom munkáskezeket von el tőlünk, ügy tűnik fel ebből a szempontból legalább első pillanatban, mintha a bevándorlás eszerint javunkra szolgálna, mert ezen a réven meg munkáskezek jutnak hozzánk. Igen ám, de a gyakorlatban ez a két ellentétes áramlat nem egyenlíti ki egymást, a bevándorlás által tudvalevőleg az északkeleti határszéli vármegyék vannak érdekelve, Bereg, Máramaros, Ung és Ugocsa. Ide Oroszországból és Galicziából özönlenek be olyan elemek, amelyek a mezőgazdasági munkaerőt nem szaporítják, de szaporítják a paraziták számát, az uzsorásokat és a lelkiismeretlen korcsmárosokat, akik aztán veszedelmes tényezői egész vidékek gazdasági romlásának és igy közvetve a produktív elemeket szorítják ki, ami a ruthén vidékre nézve immár bebizonyosodott tény. Hogy a galicziai bevándorlás előny-e vagy hátrány, erről nem kell beszólni azok előtt, akik a ruthén akcziót s az Egán működését figyelemmel kisérik. Mi mindenesetre jogezimet keresünk a kivándorlás kérdésében arra, hogy annak egyik mesterséges okát szintén lelkiismeretes tanulmány tárgyává tegyük, mert legyen ez a bevándorlás több vagy kevesebb összefüggésben a kivándorlással, ez nem annyira fontos, mint kiderítése annak, káros-e vagy hasznos ez a mozgalom, korlátozandó-e az vagy sem a köz érdekében. Mi ezt nyomozni akarjuk, annyival inkább, mert ez a kérdés messzeható vonatkozásban van az idegenek birtokszerzésével is. Sajnos azonban, a bevándorlásra vonatkozólag hivatalos adatok egyáltalában nem állanak közszolgalatra s epen azért a bizottság idevágó javaslata a következő: 5. Kéressék fel a belügyminiszter, hogy a bevándorlásra vonatkozó hivatalos adatokat az OMGE. rendelkezésére bocsátani szíveskedjék. Ságby Gyula.: Szerinte a bevándorlás veszedelme, amely már évtizedeken keresztül terjed, oly imminens, bogy itt sokáig várakozó álláspontra helyezkedni nem lehet s igen
1. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. helyesnek tartja a közkormányzatnak felkérését az irányban, hogy végre valahára ezen bajok orvoslásával komolyan foglalkozzék. Itt bennünket nem tarthat vissea semmiféle esetleges támadás sem, mert teljesen vértezve vagyunk a külföld példája által a megtámadások ellen. Nem szól Oroszországról, hol már anyira mentek, hogy a külföldi munkásokat nem tűrik, de hivatkozik Amerikára a szabadság elsőrendű mintájára, mely szintén korlátokat von a bevándorlásoknak. Ámerikát csak nem fogja senki szükkeblüséggel vádolni, de látjuk, hogy saját életét megoltalmazni képes s nem várja, hogy a veszedelem felette oly hullámokat vessen, mint amelyet hazánk felvidékén már tapasztalni lehet. Előadó is hangsúlyozta igen helyesen, hogy a bevándorlás az esetben nem volna veszélyes, ha oly munkáskezeket kapnánk, melyek a czivilizáczióra képesek s a melyek beolvadni képesek ezen nemzetbe, de midőn a bevándorlás minden tekintetben méreg anyagot képez, amely megrontja a közgazdasági állapotokat, a közerkölcsöket s a bevándorló bejön ide anélkül, hogy hozna munkakedvet s a mások gyámoltalanságán akar élősködni, reábirja az italra: ez már a legveszedelmesebb méreganyag, mely beözönlik s melynek továbbterjedését közönynyel vagy várakozással nézni nem lehet. Pótinditványt tesz tehát, hogy ne csak arra kérjük a kormányt, hogy az adatokat bocsássa rendelkezésre, de mutasson rá a végrehajtó-bizottság arra, hogy a veszedelem nagy ős kiterjedt méreteket ölt, a veszély imminens, gondoskodjék tehát a kormány minél hamarabb s a bevándorlás törvényhozás utján szabályoztassék és a letelepedés a legszigorúbb feltételek mellett történhessék. Báró Manndorf Géza: Ugy az előadónak mint előtte szólónak indítványát elfogadja, de szerinte lehetne addig, mig valami gyakorlati módot nem nyujtunk arra nézve, hogy a kivándorlás megakadályoztassák, a kivándorolni készülőket felvilágositani a hátrányokról, melyek őkel érik, ha kivándorolnak. A kormányhoz intézendő feliratban lehetne azt is kérni, hogy miután a földmivelésügyi kormányzat gazdasági előadások czeljaira évenként az egyes gazdasági egyesületeknek bizonjos összegeket utalványoz, ezt tenné azzal az intenczióval, hogy azon vidékeken, hol a kivándorlás nagy mérveket ölt, oly gazdasági előadások is rendeztessenek, melyben a köznép figyelme felhivatnék a kivándorlás káros voltára és azokra a hátrányokra is, amelyek a bevándorlottak révén őket érik. Bálás Árpád: Elfogadja előtte szóló indítványát, de szükségesnek tartja, hogy a lelkészkedő papság is kéressék fel arra, hogy a népet a kivándorlás veszélyeire figyelmeztesse, hogy helytelen irányban történik a kivándorlás. Szerinte ezidő szerint a Kanadába való kivándorlást lehet legjobban ajánlani, az Egyesült-Államokba és Mexikóba kevésbé, de legkevésbé Braziliába és Argentiniába, hol a kivándorlottak a zilált állapotoknak áldozataivá válnak. Eddig Hornig püspök és Fehér Ipoly tettek nyilvánosan ez ügyben lépést s pásztorleveleket bocsájtottak ki és a lelkészkedő papságot felszólították, hogy figyelmeztessék a népet a kivándorlás veszélyeire. De szóló veszélyesnek tartaná a kivándorlást szóba hozni ott, azokon a helyeken, ahol nincs kivándorlás s azon nézetének ad kifejezést, hogy e kérdésben ugy kormányzati, mint társadalmi téren sürgősen intezkedni kell, mert valóságos nemzeti szégyenfolt lesz, hogyha a kivándorlás tovább is terjed és meg nem akadályoztatik, Perlaky Elek: Tapasztalata szerint legfőbb oka a kivándorlásnak az ágensekben keresendő. Kívánatosnak tartja, hogy a felterjesztesben azt is hangsúlyozzuk, hogy a kivándorlási ágensek, ezen embervásárt üző lelketlen kufárok ellen a legszigorúbb büntetés hozassák be.
í. SZÁM. 1Í-1K ÉVFOLYAM. Előadó örömmel járül a felszólalók által tett javaslatokhoz. Forster Géza: Azon inditvány, mely itt a lelkészekre felhozatott, csak ugy vihető keresztül, ha a püspökök kéretnek fel, hogy ezirányban intézkedni sziveskedjenek. Az igazgató-választmány a kivándorlási bizottság által tett javaslatokat elfogadja kiegészítve Sághy Gyula, báró Manndorf Géza és Perlaky Elek indítványaival. Miniszteri leiratok. A földmivelésügyi miniszter a bécsi mészárosok által inczenált bojkott ellensúlyozása végett ankétet hivott össze, melyre az egyesületet is meghívta. Az ankéten az elnökség intézkedése folytán Lintner Sándor és Jeszenszky Pál titkár vettek részt. Tudomásul szolgál. A földmivelésügyi miniszter az egyesület által rendezett tót-megyeri fogatos kapáó-verseny költségeinél mutatkozó hiány fedezésére 693 korona 33 fillért utalványozott ki. Köszönettel vé*ettetik tudomásul. Tudomásul veendő tárgyak. Az igazgató-választmány tudomásul vette a mult ülés óta beérkezett alábbi átiratokat: A bécsi gazdasági társaság átirata a bécsi marhavásárokon az eladók által fizetendő fogyasztási adó tárgyában. A Krassó-szörénymegyei gazdasági egyesület másolatát küldi azon feliratának, melyet a földmivelésügyi miniszterhez a bécsi marha vásárokon az eladók által fizetendő fogyasztási adó tárgyában felterjesztett. Az Aradvármegyei gazdasági egyesület megküldi Sikló aradvármegyei község monográfiáját s annak figyelembevételét kéri. Az OMGE. belügyei. Ellmnyt tagok bejelentése. -Jeszenszky Pál titkár bejelenti, hogy a mult választmányi üles óta Krupiczer Karoly, Borhy Andor, Láng Aurél és Szeberényi Gusztáv évdijas tagok elhunytak. Az igazgató választmány az elhunytak felett részvétet fejezi ki. Tagsági ügyek. Jeszenszky Pál titkár jelenti, hogy tagságuk lejártával f. év végén kiléptek az egyesület tagjai sorából az alabbi tagok, kik kötelezettségüknek eleget tévén, kilépési szándékukat bejelentették, a kilépő tagok a következők: Salczer E n ő kegyesr. bázfőn. NagyKároly, CsitáryBéla gt. Szárszó, Weisz Manfréd gyáros Budapest, Schmidt Endre Pta-Topsilla, Kiss József kasznár Tarnócza, Csík Lajos ügyvéd Kaposvár, dr. Lengyel Márton földbirt. Szatmár, Tanfv Gusztáv minsz. tanács. Kovaszincz, Ballai Sándor földbirt. Budapest, Polónyi Géza képviselő Budapest, Konkoly Elemér bérlő Darócz, Ábrány, Bálás Ferencz gróf Teleky járai urad. képv., Nemes Béla gazdt. KastélyHatvan, Lobstein S tndor bérlő Mezőkeresztes, Markhot Gyula alispán Nyitra, özv. gróf Péchy Constantinné Tibold Darocz, báró Rajasich György földb. Fólya, Végess Sándor földb. Kolop-fürdő, Basa Kálmán Pali vicini csongrádsándorf lvi urad. képv. (függőben) Budapest, Pottyondy Béla földbirt. Tápió-Bicske, Bányai Döme gazdatiszt Budapest, csécsi Nagy Miklós urad. titkár Budapest, dr Lakits István földbirt. Nyitra, Boros Endre gazdatiszt Erzsébettér, Kápolna. Az egyesületi tanács" törlésre ajánlja Milánt sz Ivánt, KoJcsa Kálmánt és Iiáth Károly tágOKat, ez utóbbit azzal a föltétellel, hogy a hátralékos tagdíjért ellene inditott per készkiadásait megtéríti. Az igazgató-választmány fenti tagok ki lépését tudomásul veszi és a Tanács által javaslatbahozott tagok törlését elhatározza.
KÓZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 1. 26 Herczeg Esterházy Miklós köszönő levele. Jeszenszky Pal tilkár bemutatja herczeg Esterházy Miklós levelét, melyben tudatja az egyesülettel, hogy az igazgató-választmányi taggá történt megválasztását köszönettel elfogadja és köszönetét fejezi ki megválasztása által iránta nyilvánult bizalomért.
hogy a közgazdasági szakosztály mult ülésén ujjáalakult s elnökül Zsélénski Róbertet, társelnökükül Esterházy Miklós Móricz grófot és Scitovszky Jánost választotta meir, mig a lótenyésztési bizottság gróf Desteivffy Aurélt, a díjlovaglást rendező bizottság pedig csepei Zoltán Eleket választották meg elnökeiül.
U j tagok. Jeszenszky Pál titkár előterjeszti, hogy a mult választmányi ülés óta tagul jelentkeztek : Alapitó tagul gróf Csekonics Pál 400 K. alaptőkével. Evdijas tagokul Kirchgássner János közs. jegyző, birtokos Székelykeve, Szalay András intéző gazdatiszt Pta-Horga, Öcsöd, Hetényi Ákos földbirtokos Aposiag, Kellner Lajos bérlő Tarna-Szt-Miklós, ifj. Deutsch Adoif földbirtokosGyöngyös, Szécsi Gyula urad. s.-tiszt BalatonSzt-Györgv N. Baán Lajos növény, kisér. áll. segéd M.-Ócár. Gyárfás József növény, kisér. áll. segéd M.-Ovár, Grábner Emil gazd. akad. tanársegéd M.-Ovár, Somogyi Samu gazd. intéző Rudolfmajor, Radnay Győaő. plébános NógrádLudany, Ocsovay Andor urad. ispán Pta-Apáti, Hinteröcker Karoly gazdatiszt Felfalu, Klein Emil földbirt. Szalatnak, Kohn Imre bérlő Jeges, Ács, Rajner Kálmán pesti heng. mai. igazgató Budapest, Beliczey Géza földbirtokos Uj-Kígyós, Masirevics Samu főldm. min. segédfogalmazó Budapest, Blumschein Emil bérlő Ujkér, Nyulászi Gyula kultúrmérnök Kassa, Tóth Kálmán gazdát szí M toovasár, Faragó Gyula gazdatiszt Dinyés. Malicsek Gyula segédtiszt Bicsérd, Zarnba József u-adalmi intéző Bicsérd, Fischer Miksa nagybérlő Lukanénye, Takals József gazd. intéző Lukanénye, Gülcher J*kab földbirtokos Nebo-zán, Szegfű Rudolf urad. i pán Pta-Szionda. Vermes Gusztáv gazdatiszt K sbár-Ap tti, Pataky Vincze földbirtokos Nagv-Bajom, Nay és B -r'ger társbérlők Veszprém, Bachl József m a. v. felügyelő Szombathely, Bécsy Gedeon földbirtokos Gddeontanya SzentMinály, Mármarosmegyei gazd. egy. Mármaros Sziget.
Sporzon Vilmos s.-ti'kár szabadságolása. Az ijiazgató-valasztniány Sporzon Vilmos segédtitkárnak súlyos betegsége folytán 1900 év márczius hó végéig szabadság-időt engedélyez. Végül a választmány a kereskedelemügyi miniszter támogatásával az egyesület kebelében szervezendő ipari és kereskedelmi szakosztály titkárául ideiglenes minőségben Zórád István egyesületi könyvelőt nevezte ki. Ezzel az ülés véget ért.
A mai taglétszám tehát 371 'alapitó, 3008 évdijas, 23 tisztetbeli. összesen 3402 tag. Az igazgató-választmány az újonnan jelentkezetteket a tagok sorába felvenni határozza. Az igazgató-választmány tudomásul vette, hogy a kereskedelemügyi mini-zter a tarifabizottsági tagokká az egyesület képviseletében Forster Géza igazgatót és Szilassy Zoltán szerkesztő titkárt nevezte ki, mig a munkásés cselédsegély-pénztár igazgatóságába a földmivelésügyi miniszter Forster Géza igazgatót nevezte ki. Gyümölcsfaiskolai jutalomdijak odaítélése. Jeszenszky Pál titkár előterjeszti, hogy a földmivelésügyi miniszter a Magyar Földhitelintézet által évente adományozni szokott 5000 koronának gyümölcsfatenyésztéssel foglalkozó s azt oktató tanítók részére való kiosztásáról értesiti az egyesületet, közölve azok névsorát, akik részére a jutalomdijak kiadattak. A választmány elhatározza, hogy a jutalmat nyertek névsora a Köztelekben közöltessek. A Tanács javaslatai. Az alapszabályok értelmében az egyesületi Tanács tagjai a választmány által évenként újra választandók. A Tanács legutóbb tartott üléséből folyólag javasolja ez eddigi tagok megválasztását. Az igazgntó-választmány a Tanács javaslatához hozzájárul. Az Országos Törzskönyvelő-bizottság is újraalakítandó és az alapszabályok értelmében az igazgató-vLlasztroánv a bizottság tag jaivá megválasztja Kostyáu Ferencz elnöklete alatt : Fi,rster Géza, Kovács László, Libits Adolf, Nick Ede, Reusz Henrik, Széli Kálmán, Bernrieder József és Rákos Béla tagokát. Tudomásul vette az igazgató-választmány,
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 1. kérdés. 1. Egyesek tulajdonát képező osztatlan közbirtokossági területvagyon az 1883. évi vadászati törvény 3. §. alá tartozik-e? ha a terület a minimális 200 holdat meghaladja. Ha nem tartozik, a közbirtokosság többsége szabadon r?ndelkezik-e a vadászterület bérbeadása felett ? 2. Egyesek tulajdonát képező 200 holdat szintén meghaladó urbére3ségi terület ugyanazon eljárás alá _ jön-e, mint a fenti kérdésben jelzett közbirtokossági vadászterület? 3. A közigazgatási biróság döntött-e már ilyen esetben. J, A. 2. kérdés Mi okozza a tyúkok toJlevését? E rossz szokás különösen a téli időszakban lép fel tyúkjaim közt. Milyen módon lehetne a kellemetlen bajon segíteni? B Gy. 3. kérdés. Kérem sz. magyarázatát a „közmunki* mai értelemben való defi icziójának. Képezi-e közmunka, tárgyát egy birtokon átvonuló patak (Idsebb folyó) partjának tisztogatása, vagy egy a birtokon átvezetendő több ezer méter hosszú (jelen e<etben 4 méter széles és 2 méter mély) eső s állóvizek levezetésére szolgáló csatorna ásatása ? Megjegyzem, hogy az a közbirtokosság földjeiről indul ki s a birtoktesten áthaladva, több birtokon átvezet s hogy ez a megyei közigazgatás által — ugyan nem mint közmunka — rendeltetett el s egy régi, hosszú idők óta nem tisztogatott csatorna újra ásatása. H. D. 4. kérdés. Október hó 1-én sőre gyanánt lekötöttem: 6 drb 4 éves tarka keresztezésü ökörtinót = 470 kg.; 6 drb 6—7 éves magyar ökröt = 426 kilogramm és október 12 én 5 darab korosabb selejt magyar ökröt <= 606 kg. átlagsulyban. Az október 1 én lekötött 12 darab ökör 28 nap múlva lemázsáltatván, a 6 drb tarka tinó nyomott átlag 528 kgot, vagyis gyarapodott összesen 346 kilogrammot, tehát darabonkint 57 kgot. A 6 darab fiatal magyar ökör pedig nyomott ugyanakkor átlag 475 kgot, vagyis gyarapodott összesen 286 kgot, tehát darabonkint 48 7 kgot. Ezen idő alatt az összes 17 darab sőre takarmányadagja volt: naponkint és darabonkint : 20 kg. répa és jó minőségű száraz lóherszéna szabadon. Október 29 tői pedig a fakarmányadag volt 500 kg, élősúlyra : 20 kg. takarmányrépa, füllesztett zabszalma és tengeriszárból készült szecskával adagolva 15 kg. buza- és rozskorpa, 2 kg. buzaaljdára és lóherszéna, mint fent szabadon. Daczára ezen erőtakarmánypótléknak, a
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ i. deczember 1-én megejtett ujabb mázsálásnál, azok súlya következő volt : a drb tarkatinó nyomott átlag 530 kgot, gyarapodás 2 kg. ; a 6 drb fiatal m. ökör nyomott átlag 470 kgot, apadás 5 k g ; az 5 drb öreg selejt ökör nyomott átlag 607 kgot, vagyis a súlygyarapodás ezen utóbbi 33 nap alatt csaknem semminek mondható. Kérdem: miben rejlik oka ezen stagnálásnak ? holott az ökrök szemre határozottan jobb húsban látszottak lenni, mint a megelőző 4 hét végén. Megjegyzem, hogy százados mérlegem kifogástalan és itt tévedés nem lehet. Az ökrök minden alkalommal a déli etetés előtt egy bizonyos órában lettek mérlegelve. Végül helyesen jártam-e el, midőn deczember 1-én ezen sőrék napi adagát 500 kilogrammonkint 4 kg. tengeridara és 1 kg. buzakorpára emeltem fel ? S. A. 5. kérdés. Éves csikóim egyikén pár hete észrevettem, hogy a kifutó hevederfáit folyton rágja. A héjas fákat a többi csikó is rágni szokta ugyan, ez azonban többnyire egész erejével beleharap és nyög is bele. A napokban már azt is láttam, hogy az istáilóban a jászolfát is harapja; attól kell tehát tartanom, hogy e csikó jászolrágó lesz. Mult héten egy szijat alkalmaztam egész szorosan e csikó nyakára, de ezt mit sem használ. Mi módon tudnám csikómat ezen rut tulajdonságáról leszoktatni. 6. kérdés. Nagyobb mennyiségű szalmát akarván eladni, azon kéréssel fordulok e tekintetben tapasztalattal biró gazdatársaimhoz, sziveskednének közölni a következőket: Mdy prés alkalmazása a legalkalmasabb ? mennyit dolgozik az fel jelenlegi rövid napok alatt? mily munkaerőt igényel az? mibe kerül 100 kg. préselése? hol, kitől szerezhető be s mily feltételekkel egy kölcsön prés? mit nyom egy köteg? mennyi rakható egy vagonba? Ha vevő prést ad, tartozik-e azzal munkaerőt és drótot is adni ? Szóval köszönettel venném a teljes tájékozást. Z. J. 7. kérdés. Egy zagyvamelletti rétről, mely vizenyős, u. n. .paprika fü'-vet meghatározás végett küldök. Mivel e növény lassankint erősen elhatalmasodik, egy állat sem kedveli, mi volna kiirtásának legbiztosabb módja ? G. G. 8. kérdés. Évi terményeimet ugy ősziekben, mint tavasziakban suly szerint mérem be a magtárba. Nem vagyok azonban tisztában azzal, hogy mennyit kelljen beszáradásra számítanom az 1-ső és a reá következő hónapokban buza, rozs és árpa terményeimből. Eg. K. 9. kérdés. Milyen értékben számitható, puszta helyen a burgonyamoslék értéke hektoliterenként, mely a gazdasági szeszgyárban készült. E. L. 10. kérdés. Gazdaságombani tehenészetemből naponta mintegy 400 liter tejet szállítok Egerbe. A tejet czinezett edényekben szállítom részletekben 1, 2, 2V», 3, 5, 10, 20 literes edényekben, amelyek Budapesten Fuchs és Slichter czégnél készültek légmentes zárlattal részint plombozva, részint plombázatlan állapotban. Küldök azonban naponta mintegy 30 litert ugyanily edényben tartalékául annak, hogy vannak a havi vevők között olyanok, kik némelykor a szokott napi tejnél többet kívánnak és ezt a tartaléktejből a tejszállitó ember a már kiürült edényekbe szétméri és szétadja. A napokban az egri közegészségügyi tanács határozata értelmében az egri rendőrkapitány a városi főorvos közreműködésével átírt hozzám, hogy tekintettel a városban uralkodó tifuszbetegségre, megtiltják nekem a tejet egyik edényből a másik edénybe önteni és ezután okvetlen minden tejes edényt le kell plopibázaom, Én tz átiratot tudomásul vettem
és tekintettel a tifuszbetegségre, a rendelethez alkalmazom is magam, ám de ez nagyon nehéz munka és költséges is hajnali órákban mintegy 140 darab tejes edényt leplombázni, továbbá költséges is a sok plombát felhasználása egész éven át, továbbá tartaléktejet sem küldhetek, mi több izben kellemetlenül érint. Azt kérdem hát, hogy amidőn a tifuszbetegség megszűnik Egerben, kötelezhető leszek-e ezen rendelkezésnek további betartására ? Kényszeríthetnek-e tovább is, hogy minden tartányt, illetve kannát leplombázzak — és szállii hatom e a tartaléktejet, illetve a kisebb edényekbe átöntve ott a városban az utczán kocsiról — szétadathatom-e, megjegyzem, hogy több kisebb tejgazdaság még ma is szabadon, plombázatlanul szállít tejet ki üvegben, ki itthon készült bádogedényben — továbbá a heti piaczon a kofák Egerben szabadon árulják a tejet, sőt a szegényebb vevők azt egymásnak adják át kóstolgatás iránt — szerény nézetem az, hogy ezen állapot alkalmasabb a tífusz elczipelésére, mint az én tisztán kezelt tejgazdaságomból szállított tej. Budapesten járva láttam, hog Cséri szent-lőrinczi tejgazdasága ugyancsak visz tar' taléktejet és épen ugy mint az én embereim, ha a szükség ugy kívánja, szétmérik, maga a tejszállitó ember mondia ezt nekem, ha tehát Budapesten nem képez ez közegészségügy elleni vétést, kérdem képezhet-e majd Egerben azt akkor, amidőn a tífusz járvány megszűnt. Tudtommal Egernek nincs külön közegészségügyi pontozata a tejszállitásra és igy az országban általános szokások és törvények figyelembevételével kell itt is eljárni. K . 8. 11. kérdés. Tett-e valaki .kísérletet „cserfahamu"-val baltaczim, vagy luczerna alá és mily eredményt tapasztalt ? Esetleg más növény alá nem lehetne-e jó eredménynyel alkalmazni, mivel jutányosán juthatnék hozzá? A. H. D.
Felelet. Önálló vadászterület. (Félelet az 1. sz. Kérdésre.) 1. 200 kat. holdat meghaladó közbirtokossági területeken a vadászati jog értékesítése fölött a közbirtokosság saját statumai szerint szabadon rendelkezik. 2. Az úrbéresek közös területei községi tulajdonnak tekintetnek s igy a vadászati törvény 3. §. értelmében bérbe adandók. 3. Közigazgatási bíróságunknak idevágó döntvényéről nincs tudomásunk. A tyúkok tollevése. (Felelet a 2. sz. kérdésre') A tyúkok tollevését tulaj donképen rossz szokásnak nevezik, pedig nem az, mert ez. valóságos betegség, melyet a tyúkok helytelen takarmányozása következtében beállott emésztési zavarok időznek elő. A tyúkok mindent evő állatok, vagyis a szabadban járásnál összeszednek szemet, tücsköt, bogarat, zöldségfélét és kavicsdarabkákat is. Takarmányuk tehát a lehető legváltozatosabb s ami a legfőbb a dologban: ezen takarmányt maguknak kell összeszedni szemenként, tehát dolgozniok, fáradniok kell érte, ami időbe kerül és ami szórakoztatja őket. Ily életmód mellett a tyúkok sohasem lesznek tollevök. Ellenben, ha ezen életmódjuk megváltozik, más egyenlő takarmányozásban részesülnek s ezen takarmányt is 2—3-szor naponta egy csomóban kapják s igy pár perez alatt jóllakhatnak, minek következtében azután egész nap unatkoznak, sokféle rossz szokást vesznek fel. Ilyen a tollevés is. Ennek azonban miként fentebb emlitém, nem tisztán az unalom, de főleg a táplálkozás helyes voltának megzavarása az okozója. Az egyenlő, mondjuk mag-, vagy lágy takarmánynyal etetett tyúkok egy két hét múlva ráunnak ezen takarmányra, mert emésztőszerveik mást is kívánnak s ennélfogva az
Í
SZAM. lí-IK ÉVFOLYAM.
állati táplálékot az elhullatott tollak felszedésévél pótolják. Ha ez elfogy, egymás tollainak a kiszedéséhez látnak s bizony nem egyszer egy-egy társukat, melyre különösen rákapnak, majdnem tisztára lekoppasztják. Ezen bajon ugy lehet segíteni, hogy azonnal, mihelyt látjuk, hogy a földről a tollakat szedegetik, a szemes takarmányt mindenkor polyva, törék vagy szalma közé szórjuk, hogy onnan kelljen nekik a szemet kiszedniük, ami bizony időt vesz igénybe, mig begyük megtelik. Azután ha szemestakarmányt kapnak, adunk nekik felváltva főtt takarmányrépa, vagy burgonya és korpakeveréket, hetenként legalább eggszer főtt és vékony csíkra vágott m arhapaczalt, de minden körülmények között szemcsés homokról és fatörmelékről is gondoskodunk. Tessék ezeket figyelembe venni s a most leirt reczept után etetett tyúkok 1—2 hét alatt végleg le fognak szokni a tollevésről. Még azt megemlítem, hogy azon tyúkokat, melyekről a tollat leszedni kezdették, külön-külön el kell zárni s addig a többi közé vissza nem bocsátani, mig tollazatúk teljesen ki nem fejlődik. Ha pedig nem értékes állatok, legjobb azokat a konyhán elhasználni. bl. Közmunka. (Félelei a 3. sz. kérdésre) A közmunkáról szóló törvény már több izben kilátásba helyeztetett, de soha el nem készült, mert a közúti törvény a dolgot csak részben oldotta meg, amennyiben kizárólag a közutakról intézkedett, holott még sok szükséges dolog van, amire a közmunkát helyesen fordítani lehetne. Különbséget kell tenni törvényhatósági (megvei) és községi közmunka között. Az elsőt az 1890. évi I. t.-cz. útadóvá változtatta át, az utóbbi még ma is valóságos közmunka. A törvény szerint az utadó-bevétel csupán utak készítésének és karbantartásának költségeire fordítható, a községi közmunkának egyéb czélokra való fordításáról sincsen törvényes intézkedés. Mivel a közmunka szabályszerű költségelőirányzat szerint harználandó fel, nézetünk szerint a közmunkát és akkor is a községit, csak akkor lehet igy vízlevezető árok helyreállítására felhasználni, ha az az egész község érdeke, továbbá, ha a közmunkának az utakra vonatkozó előirányzat szerinti fölölegéből telik s végül, ha kellőleg jóváhagyott költségelőirányzaton alapul. Minden egyéb esetben a költségek fedezetéről a rendes megyei vagy községi költségs ég vetés keretében, vagy külön hitel utján kell gondoskodni. Dr. Sz, F. Göbölyök elégtelen gyarapodása. (Felélet a 4. számú kérdésre.) Hogy göbölyei a hizlalás második hónapiában úgyszólván semmivel sem lettek súlyosabbak, daczára hogy szemlátomást husosodtak, egyedül annak tulajdonítható, hogy mig az állatok az első hónapban abrakot nem kapva, a szabadjukra bizott szénából sokat ettek, a második hónapban abrakot is kapva, kevesebb szénát fogyasztottak; miután pedig az abrak sokkal rövidebb időt tölt az állatok emésztőszerveiben mint a széna, a második hónapban kevesebb gyomor- és béltartalom halmozódott föl bennük s igy nem változott sulyuk, de tényleg mégis gyarapodtak. Erről a tárgyról különben bővebb tájékozást szerezhet a „Köztelek' számának „ A marhahizlalásra vonatkozó két közérdekű dologról* czimü közleményében, melyet ezennel figyelmébe ajánlunk. Arra a kérdésre pedig, hogy helyesen járt-e el, midőn a 3-dik hónapban újra szaporította a göbölyök abraktakarmányát, csak azt felelhetjük, hogy azzal azt fogja elérni, hogy göbölyei gyorsabban fognak hizni mint eddig, miután pedig kedvező takarmányviszonyok között és jó vagyis se csenevész, se nagyon vén állatanyagot föltételezve a gyorsabb hizlalás rendszerint jutalmazóbb mint a lassú hizlalás, csak helyeselhetjük ezen intézkedését,
1. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. amit különben a fönt idézett közleményből szintén kiolvashat. Cselkó. Karórágó csikó. (Felelet az 5. számú kérdésre.) Kezdő karórágó csikóknál a legtöbb esetben valamely gyomorbaj vagy ásványi alkotó részekbeni hiány szokott jelen lenni. Gyakran oka e baj na'', hogy a szervezetben sóhiány van jelen, vagy hogy a szervezetnek nagyobb mennyiségű foszforsavas mészre van szüksége. Meg kell tehát kisérteni kősót adni a csikó elébe, hogy azt tetszés szerint nyalhassa vagy egy kanálnyi foszforsavas meszet (beszerezhető a Hungária műtrágyagyárnál Budapesten) kell keverni mindenkor zabadagja közé. Igen gyakori az eset, hogy a nyaldosást, rágcsálást gyomorsavanyodás okozza, a mely esetben, czélszerü lesz savkötő szereket, pl. krétát vagy étvágyjavitó szereket pl. kalmus vagy gentiánagyökérport adagolni, illetve ilyenek adagolása czéljából áliatorvoshoz fordulni, mielőtt a rágcsálás, nyaldosás rossz szokássá fajulna. Ezen eljárások alkalmazása közben is szájkosarat kell a csikó fejére húzni, mely csak az etetési időre veendő le róla s ez eljárás használni fog a játszásnak rossz szokássá való elfajulásával szemben is. Torok szíjnak alkalmazása csupán az ökröndöző lovaknál segíthet, ez azonban csak későbben szokott a karórágáshoz csatlakozni. Abban az esetben, ha az istállóban fajászlak vannak alkalmazva, egyébként mint szájkosárral nem lehet a karórágó lovak baján segíteni. Ha vaszabolók volnának alkalmazva akkor villamossággal is lehetne a bajon segíteni olyan módon, hogy egy villamostelep huzalait összeköttetésbe hoznók a zabolóval, miáltal villamos ütést kapna a ló ha a zabolóhoz hozzátámaszkodna. Ez az eljárás is azonban csak akkor vezetne eredményre, ha semminemű faalkatrészt a lő szájával el nem érhetne, ott azonban, a hol faalkotó részek vannak, a fent jelzett gyógyító beavatkozásokon kivül, egyedül csak a szájkosár segíthet. A vizibors kiirtása. (Félélet a 7. sz. kérdésre.) A beküldött növény neve vizibors (Polygonum Hydropiper L.), némely vidéken ,paprikafü'-nek is hívják. Ezeket a csípős neveket onnan érdemelte, ki mert minden része borsizü s ez egyúttal a magyarázata annak, hogy semmiféle állat meg nem eszi. A vizibors csakis vizenyős parlagon heverő földeken réteken, szóval olyan helyeken szeret nőni, amelyet nem mivelnek, ennek folytán kiirtásának legbiztosabb módja a kultura. De hogy a kérdéses területet mi módon és milyen czélra lehetne kultura alá venni, azt igy látatlanban meg nem mondhatom, azt kérdésttevő gazdatársam jobban el tudja bírálni. Ha a viszonyok megengedik, talán mürétté lehetne alakítani az egész területet? Az ezt megelőző földmivelet nemcsak a viziborsot, hanem egyébb gyomot is kipusztítana onnan. Ha a területet valamely oknál fogva nem lehetne kultura alá venni, akkor meg kellene próbálni a kaszálással való irtást. Azért gondolom, hogy ez is sikerre vezethet, mert a vizibors egyéves növény, tehát csak maghullatás utján tud szaporodni, magvát szeptemberben érleli, tehát már augusztus elején a teljes virágzás idejében kelllene jó kurtára levágni, nehogy sarjhajtások utján mégis magot érlelhessen. Thaisz Lajos. Gabonafélék beszáradási vesztesége. (Felélet a 8. kérdésre.) A gabonafélék beszaradási vesztesége a beraktározott gabona szárazsági állapota szerint nagyon különböző. Légszáraz állapotban beraktározott buza és rozsnál az első évi apadás 3 % ra tehető, amiből az első negyedévre 1'3, a másodikra 0"9, a harmadikra 0'5, a negyedikre 0 3 % esik, ezentúl a negyedévi apadás 0 25%. Az árpánál az első évi apadás 4%-ra tehető s pedig az első negyed évben 16, a 2 ikban 1*2, a 3 ikbanO 7 és a 4-ikben 0 ' 5 % : ezentúl negyedévenként 0'3%.
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR Hó 1. Kissé nedves gabonánál, vagy ott, ahol az egerek, zsizsikek stb. kárt okoznak, az évi apadás fenti gabnaféléknél 5—7 s több °/o-ra emelkedik. H. A. Burgonyamoslék értéke. (Félélet a 9. kérdésre.) A gazdasági szeszgyárakból kikerülő burgonyamoslék átlag 5 ' 7 % szárazanyagot, 1-0% fehérjét, 0*1% zsirt, 2-9% szénhydrátot és 6*2 tápegységet tartalmaz, ellenben a burgonyában átb)g 25% szárazanyag, 2 % fehérje, 0"2 zsír, 10'9% szénhydrát és 27-5 tápegység foglaltatik. A burgonya tehát átlag 4—5-ször annyi tápegységet tartalmaz, vagyis 4—5-ször táplálóbb mint a burgonyamoslék, de tekintve utóbbinak csekélyebb természetszerüségét, a burgonyát kerek számban legalább is 5-ször annyit érőr.ek tekinthetjük, mint a burgonyamoslékot. Ha tehát a gazdaság a szeszgyárnak 3 koronával számítja föl a burgonya q j á t , akkor utóbbi 60 fillért követelhet vissza a kiszolgáltatott burgonyamoslék q vagy hektoliterjeért. Ezek az értékszámok persze csak hozzávetőlegesek, mert a szeszgyárak némileg változó mennyiségű vizzel dolgozva, néha több, máskor kevesebb moslékot nyernek ugyanannyi burgonya után, Cselkó. A t e j forgalombahozásának megszorítása. (Felelet a 10. sz. kérdésre.) A kérdés tulajdonképen az, hogy ha majd Egerben megszűnik a tífuszjárvány, kényszeritheti-e az ottani hatóság kérdésttevőt arra, hogy a jövőben-is csak ólomzárolt edényekben szállíthatja elárúsitás czéljából a tejet. A városi hatóság fel van jogosítva járványos betegségek ideje alatt rendkívüli intézkedéseket életbe léptetni, amelyeknek mindenki egyenlően van alávetve. Ha pl. a városban nem uralkodna semminemű. járvány, de a szállító majorján volna tífusz, difteria, vagy vörheny és ha a gazdaságban nem gondoskodnának arról, hogy a tehenészetben alkalmazott egyének, a betegekkel ne érintkezenek, az esetben a tej beszállítása egészen beszüntethető. Helyesnek kell tartani a városi tanács azon intézkedését is, hogy házról-házra, tehát tífuszos betegek házánál is megforduló tejszállitó ne mérhessen ki nyílt edényből tejet, mert ez esetben könnyen terjesztheti a ragályt. De viszont helytelenítenünk kell azt, hogy egyesektől megköveteli a legszigorúbb rendszabályok betartását, másokkal szemben azonban marad minden a régiben, amint ez a kérdésben az egyes tejes kofák által követett elárusitási módból kitűnik. Szükséges volna minden élénkebb forgalmi városban a tej és termékeinek elárusitasát szabályrendeleti uton szabályozni, mert csak ezen esetben lehet elvárni, hogy a fogyasztóközönség jó, hamisítatlan és tisztán kezelt egészséges tejjel lesz ellátva. Szabályrendeletek megalkotására utasitva is vannak a városok, de még a fővárosban sincsen életbeléptetve, annál kevésbé a vidéki városokban, amely hátrányos körülmény aztán épen ilyen járványok alkalmával lesz szembeszökővé. Nézetünk szerint az egri városi közegészségügyi tanács határozata jogosult és helyes, de kívánatos és méltányos, hogy az minden tej elárusítóval szemben szigorúan ellenőriztessék. Ha a járvány megszűnik s ha a város addig nem alkot a tej forgalombahozatalára szabályrendeletet, senkit sem lehet a fennálló törvények értelmében arra kényszeríteni, hogy ólomzárolt edényekben árusítsa a tejet, ha egyébként tiszta és jól czinezett, vagy faedényekben szállíttatik a tej. Viszont azonban kívánatos volna, hogy a város oly szabályrendeletet alkosson, mely szerint csakis plombozott, vagy úgynevezett csapos edényekben legyen a tej elárusítható, mert ez esetben megnehezittetik a hamisítás és ha hamisított tejet találnak ily zárt edények;
7 ben, mindenkor felelősségre vonható a plombát alkalmazó szállító. Cserfa liamu alkalmazása. (Félélet a 11. számú kérdésre.) A fahamu tartalmazza ugyan az összes növényi tápanyagokat, de legnagyobb mennyiségben ezek közt a káli fordul elő, miért is a fahamut a kálitrágyák közé soroljuk és kálitartalma után szabjuk is meg a holdankint adandó mennyiséget. Kat. holdankint adandó 6—10 m.-mázsa. A fahamutól jó hatás várható tőzeges vagy homokos talajú szántónál vagy réten és előbbin első sorban az évelő pillangós takarmánynövények, mint a baltaczim, luczerna fogják leginkább meghálálni, mert ezek káliszükséglete igen nagy. Könnyebb talajon a burgonyarépa is meghálálja a fahamut, illetve kálitrágyát. Csakhogy a kálitrágyának egymagában való alkalmazásától, mint azt az orsz. m. kir. növénytermesztési kísérleti állomás eddigi tapasztalatai igazolják, csak kivételes esetekben várható kielégítő és jövedelmező hatás és akkor lesz legjövedelmezőbb műtrágyázás a fentvázolt esetekben, ha a kálitrágyán, illetve a fahamun kivül még foszforsavtrágya is adatik. Jelen esetben a 6—10 q. fahamun kivül ajánlatos még kat. holdankint 3 q. Thomassalakot is kiszórni és p-dig a tél folyamán a fahamuval egyidőben mikor a szekerek a táblát, kemény fagyos lévén a föld, nem járják agyon, másrészt azért, hogy a téli csapadék tavaszig kilúgozza és bemossa a tápanyagokat a földbe. Tavaszszal alaposan boronálni kell a baltaczim és luczerna tábláit. A trágyázásnál mindenkor nagy szerepet játszik annak költsége is, leghelyesebb azon trágyázás, melylyel a legkisebb költséggel'ehet a legnagyobb jövedelmet elérni. A műtrágyázás költségeit tehát a lehető legolcsóbbá kell tenni, mit csak azért említek itt fel, mert kérdéstevő a fahamu beszerzési költségeire nézve csak annyit ír, hogy jutányosán juthat hozzá. Mielőtt azonban a fahamu alkalmazására határozná magát kérdéstevő, egy számítás megtételét ajánlanók neki. Legutóbbi időben ugyanis a kainitnál is olcsóbb kálitrágya jutott forgalomba, t. i. a 40o/o-os kálitrágva, melynek m.-mázsája helyben Budapest 12 50—12 70 koronába kerül. A 6—10 m.-mázsa fahamu helyett gazdaságosabb lesz kat. holdankint 1 — 1-50 m.-mázsa 40%-os kálitrágyát alkalmazni az esetban, ha utóbbi — szállításának és alkalmazásának költségeit is felszámítva — olcsóbb a fahamunál, figyelembe véve az utóbbinál a nagyobb tömeggel járó munka- és fuvartöbbletet. Gyárfás I. Fejőstehenek takarmányozása. (Folytatólagos félelet az 508. sz. kérdésre.) Hogy elegendő és kifogástalan tejet nyerjünk, az nagyon is alapos utánnézést és szigorú felügyeletet kíván minden tekintetben. Kftrdésttevő ur igen fukar a kérdése feltevésében, de miután nagyobb számú tehénről van szó, bizonyos vagyok tenne, hogy a tejet valamely közeli városba, esetleg talán a fővárosba szállítja, de nem tudom, hogy csak litermennyiség után lesz-e a tej fizetve, vagy pedig zsírtartalom szerint. Utóbbi esetben nincsen indokolva, hogy sok tejet (?) produkáljon, hanem minél magasabb zsírtartalmút; mely esetben a takarmányozás következőkép történhet: minden egyes tehén kap napjában kétszer, reggel és este, fejenként 18 kg. takarmányrépát, here, csalamádé (vermelt), vagy luczerna szecskával keverve ; ha pedig utóbbi takarmányok bármelyikével kevés mennyiségben rendelkezik, pótolhatja azt buzaárpa vagy zabpolyvával ugy, hogy fentérintett takarmányok bármelyikéből egy tehénre s egy etetésre 2lk kiló jusson. Ezen takarmánykeveréket minden abraktakarmány nélkül kell adni; ennek elfogyasztása után pedig a regfeli etetésnél adjunk annyi szénát, amennyit a tehenek megesznek, de nem ugy, mint sajnos, nagyon sok helyen lehet tapasztalni, hogy rossz utánnézés mellett a cseléd teletömi a jászolt olyannyira, hogy annak tizedrészét sem eszi meg az állat, hanem
KÖZTKLEK, 1901. JANUÁR HÓ 1. összefujja és végre is kell kidobni; ezért csak egy-egy kis marékkal 3—4 szer és egymásután adjuk, de még igy is marad izék, azt azonban fel lehet czélszerüen használni és pedig ha van heverőmarha, azzal etetjük, ha pedig nincs, akkor szecskának lehet vágni és á tehenek takarmányába lehet keverni; igy egy szál sem vész kárba. Az abraktakarmány, melyet délben etetünk, következő : 1/a kg. olajpogácsa, ha tökmagból kaphatunk, az a legjobb, sokkal többet ér más egyéb olajpogácsáknál, továbbá 1/2 kg. maiátacsira, 1 kg. buzakorpa s 1 kg. tengeridara. Ezeket egvütt össze kell először szárazon keverni és azután egy nagy kádban annyira vizzel megnedvesíteni, hogy lisztes ne légyen, vagyis, hogy á tehén el ne fujhassa és most eg;, enlő mennyiségben (?) adagolva, a ' tehenek jászlába teszszük; elfogyasztása után pedig még tiszta szénát kapnak a tehenek és pedig megint annyit, amennyit jól képesek megenni.
drb elvetélt ; ugyanis a tehén erős görcsöket kapott, erőltetés fogta el olyannyira, hogy az ürülékben vér is. volt található, de amint a tarlórépaetetést beszüntettem, az elvetélés is megszűnt. Tíz nap múlva a fentjelzett módon megkezdtem az etetést és többé semmiféle kellemetlen dolog elő nem fordult, a tej sem volt foghagvma ízű. Hogv tökéletesen meggyőződjek arról, hogy csakugyan a tarlórépának tulajdonitható-e az, hogy a tej foghagymaizü és az elvetélést is ez idezte elő, kísérletet tettem 4 db birkával, melyek hasasak voltak és egy hasastehénnel; a tehén 15kg.-ot kapott s másnapra a tej csakugyan teljes fogbagymaizü volt, a négy birka pedig naponként 6 kg.-ot kapva, 3 napi etetés után valamennyi elvetélt. Az igaz, hogy a tarlórépától sokkal jobban tejelnek a tehenek, mint takarmányrépától. Ha répánk nincs elegendő, de van burgonyánk, azt is lehet a tarlórépához keverni, minden db álatra 5 kg. burgonyát számítva.
Ha nem magas zsírtartalomra dolgozunk, hanem csak arra, hogy minél több, de mégis jó minőségű tejünk legyen,' akkor az etetési módszerünk a következő: Egy-pgy tehén kap kétszeri etetésre beosztva (reggel és este) 30 kg. takarmányrépát és ha van burgonyánk, ebből is 5 kg.-ot a répával összekeverve ; ezeket is meg kell vágni és az előbb emiitett takarmányszecskával ösízevegyiteni; este pedig még árpaszaln>át is adunk ad libitum, de szénát nem etetünk a tehenekkel. Az abraktakarmány összeállítása pedig a következő : 1 kg. malátacdra, x k kg. tengeridara, ezt összevegyitve s úgy adva, mint előbb leírtam ; ha azonban olajpogácsánk van, abból is adhatunk 1/i kg.- ot darabonként, azonban ha az olájpogácsát előbb venni kellene, ugy csak maláta csirát vegyünk. Az itatást mindig etetés előtt kell teljesíteni, továbbá nagyon ügyelni kell arra, hogy az istálló ne legyen bűzhödt, mivégből mindenkor a trágyakihordás után a tehenek alját gipszszel jól behintjük. A tehénistálló előtt legyen egy tágas kifutó és télen is, bármily rossz idő legyen, legalább egy félórára meg kell a teheneket jártatni, hogy naponkint elegendő friss levegőt vegyenek fel. A sózást illetőleg azt ne hintsük a takarmányra, se erőszakkal a tehén szájába, hanem állandóan kősó álljon a tehenek eiőtt, hogy azt tetszésük szerint nyalhassák Hogy kérdésttevő ur ment legyen attól, hogy a cseléd-k a sót ellopják, kenesse be jól az egész kősót borovicskaolajjal s tetesse jó meleg kemenczébe, ahol a só magába szívja az olajat. Az állat szereti ezt a sót s az nagyon egészséges is neki; de emberi élvezetre nem használható.
Tarlórépaetetésnél a teheneket etetés előtt és nem etetés után kell itatni; daczára annak, hogy már sokan bebizo 'yitották azt, hogy mindig jobb a fejősteheneket etetés előtt és nem után itatni, etessük azt'bármiféle takarmánynyal, mégis nagyon kevés azok száma, kik ezen eljárást követnék, pedig különösen téli időben nagyon czélszerü ezen eljárás, mert nagy befolyással van ez a tejhozamra. Dióssy Imre.
izé1.be
A fentieket egész nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom, mert 6 éven keresztül 200 drbból álló tehenészet kezelése mellett tapasztaltam ezeket. Dióssy Imre. A tarlórépa mint takarmány. (Folytatólagos felelet az 504. sz kérdésre.) Tar.órepát fejőstehení-kkél következő eljárás mellett' lehet etetni. Azon tarlórépamennyiséget, melyet naponként teheneinkkel fel akarunk etetni, mi egy db tehenet számítva, 10 kg. nál több ssmmiesetre sem lehet, répavágógépen levágjuk és 2 óra hosszig a takarmánykamrában félláb vasiagon elterítve állni hagyjuk; mikor már egy óra hosszáig igy állt, megforgatjuk és újból egy óra hosszáig pihenni hagyjuk. Ez idő elttlte után hozzákeverjük a takarmányrépához, mely természetesen már előre szecska- vagy poiyvafélével össze van vegyítve. Ha a tarlórépából nagyobb mennyiséget etetünk, a tej foghagymaizt kap, ez pedig onnant ered, hogy a tarlórépában azon erős, illetve csípős rész a tehén gyomrában feloldódik, gázokat képez és a tejre nézve káros befolyással van, de megtörtént velem az is, mikor legelső ízben tarlórépát eíetni kezdtem, nem gondolva arra, hogy káros befolyást gyakorol az állatra, hogy " 200 db fejőstehén közül, melynek legnagyobb része már hasas volt,' 17
Kopár legelő erdősítése. B. Z. ur a következőkre kiván felvilágosítást : 1. Barsmegyei 125 kat. holdas dombos területének beerdősitesét kívánja, melynek fele 13.—15 évi turnusban rendetlenül kezelt csererdő, másik fele silány juh-lególő, szántónak alkalmatlan homokos sárga ag*ág, volt szőlő. 2. G/élszerü-e ennek beültetése s kötelezettség nélkül kaphat-e csemetét az államtól ? 3. Mily nagy az ültetés költsége? 4. Cserző üzemre berendezye? hány év múlva mily jövedelmet várhat ? 5. Mily erdészeti segédkönyvre volna szüksége a beerdősités sikeres megkezdéséhez ?
Az 1876-ik esztendőben szemléltem meg a lévai Leídtnfrostok hasonló te.lajon álló csererdejét Barsmegyében, mely 17—18 éves fordulóban "kezelve, ugy tudom, 29—28 koronát hozott holdanként a cserkéregért, a bántott dorongfat az uradalom használta fel. Erre nézve kérdesttevő ur tan közelebbit tudhatna meg a mondott uradalomtól. 2. Azon terület beültetése okvetlen czélszerü, mert a talajt feljavítja, ha netán idővel legelőre vagy szántóra újból használatba vétetik s az államtól e czélra mmdig kap cse metéket — a maggal erdősítést ott nem ajánlhatom — ingyen, e czéiból a földmivelési miniszterhez kell folyamodni, legkésőbb julius végéig, sőt ha szépen sikerült az erdősítés, még dijat is kaphat érte, melyért szintén folyamodni kell. A pályázat a „Közgazdasági Értesítő''-ben s minden lapban közöltetik. Üzemtervre az állam nem (kötelezi a magán birtokost, csak ha véderdőterületről van szó; az ily területek azonban már országosan kijelölve kell hogy legyenek. A rendes üzemtervben kezelt erdők azonban azon előnyben részesülnek, hogy az adónak csak felét, fizetik. 3. Az ültetés költségei vidékenként s a talajhoz mérten, a napszámbér nagysága szerint, különbözők. A költséget az által apaszthatjuk, hogy csak a nehezebb munkára, az ásásra, használunk, drágább férfi-napszámot, míg a csemeteültetésre női vagy gyermeknapszámot is vehelünk igénybe. A csemetéket egymástól 1"5— 2 méter távolságra ültetjük. Itt következő csemetemennyiségre van szükség: '
1. SZÁM. 11-IK ÉVEOLYÁM. a) 1 m. csemetetávolság s 2 m. sortávolság mellett kell holdanként 2878 drb csemete. V) 125 m. csemete távolság s 2 m. sortávolság mellett kell holdanként 2302 darab csemete. c) 1"5 m. csemete távolság s 1'5 m. sortávolság mellett kell holdanként 2588 darab csemete. A gödrök ásásához, melyek átmérője 2 ásónyom, mélysége 3 ásónyom, szükséges 3 férfinapszám ezre után, a csemeték ezrének elültetéséhez 1 6 napszám. Vagyis az a) esetben kell 13 8 napszám holdanként ; a b) esetben kell 11 "6 napszám holdanként ; a c) esetben kell 12'0 napszám holdanként. A költséget az ott divatos napszámbérekből ez adatok alapján ki lehet szamitani. Megjegyzem itt, hogy az elhanyagoltan kezelt erdős terület hézagait is gondosan be kell ültetni 3—4 éves csemetékkel, hogy azokból erőteljes any«tők fejlődjenek, az ily czélra szolgáló kocsántalan tölgy csemeték, illetve suhángok visszacsonkitandók. k dombos, silány oldalakra csak kocsántalan tölqy (Qu. sessilifl >ra) ajánlható, a kocsános tölgy (Qu. pedunculata) ellenben az üde mélyedésekbe való. 4. Minthogy mai napság a mindinkább szaporodó tanningyárak (Horvátországban van három is) a tölgy fahulladékokból elj g jutányosán képes eíőáüitani a bőrcserzésre használt anyagot, a cserzöJcéreg termelésre szánt erdöüzem már nem járhat oly haszonnal, mint annak előtte s azért csak kivételes esetben s oly körülmények közt ajánlható, ha a hántásból nyert jövedelemtöbblet bóven pótolja azon kárt, mely abból származik, hogy e kezelési móddal a talaj még jobban elszegényedhetik, mert nincs eléggé hosszú ideig takarva s a falombbal javítva, ha továbbá pótolja azon kiadást iss mely a vágást ellepő gyomnövények s a cserzésre nem alkalmas fanemek eltakarításával s a hézagok beültetésére fordított költségekből a gazdara háramlik. A csererdőt 20 éves vágásfordulóban szokás kezelni. Hogy . mennyit jövedelmez az ilyen korban levágott csererdő, arra nézve álljon itt a következő példa (l. „Erdészeti Lspok" 1892. 809 s következő lapjain.). Gróf Károlyi László Abauj-Torna és Zempl n vármegyében fekvő birtokain a mátyásházi 95 57 és a ka jutái 193 5 hold 20 éves csererdeje lett eladva IV. termőhelyi osztályon, tehát körülbelül szintén oly silány talajon, miatt a felvetett kérdésben. Az erdő hézagtalan, teljes zárlatu, a legközelebbi állomástól az előbbi 5, az utóbbi 12 kilométernyire s a hántott fa jó keresletnek örvend. A lehántott kéreg a hántatlan fa 25%-át teszi. A kéreg a legmagasabb ajánlattevőnek „Fischi B. és fiai" czégnek oly módon lett eladva, hogy a termelést s a kéreg elszállítását vevőnek kellett teljesitni. Az egységár a lehántott botfának szigorú felügyelet alatt felrakott ürmétere (1 m. és 15 cm. magas) után lett megszabva és pedig: a) a mátyásházi részben 8 ürm.8 után 30 koronát vagyis ürm.8-ként 3 korona 75 fillér. b) a távolabbi kajatai részben 8 ürm.3 után 27 "korona 50 fillér, vagyis ürm.3 ként 3 korona 43 750 fillér. Bánatpénzt fizetett szerződéskötéskor 2000 koronát hán.ás megkezdésekor 4000 koronát és a kéreg els?állítása előtt a hátralékot. a) a 95'57 hold mátyásházi részben fizetett kéregért 2245 ürméter3 hántott fa után á 375 korona = . . . ... ; 8418 72 kor. a 2245 ürm.3 hántott fa eladásából befolyt á 1-60 kor. = Őszesen
3592 00
.
12010 72 kor.
vagyis holdankint 125 korona 68 fillér.
a) a Jcajatai 193 5 holdon letarolt 4194 ürm8 hántott fa után kéregért á 3 43-750 koronával = 14416-88 kor. a 4194 ürm.3 hántott fa eladásásából á 1'40 korona *»» 5871'60 , Összesen 20288-48 kor. holdanként 104 korona 85 fillér. Ezen két példából le lehet vonni a következtetéseket. Ha azonban az ottani vidéken netán a szőlőkultúra nagyobb lendületet vett volna vagy kilátás van rá a legközelebbi jövőben, akkor a szőlőkarótermelésre . berendezendő ákáczfaüzemet ajánlanám B. Z. ur figyelmébe. Az ákáez azon talajon szintén jól tenyésznék és sokkal hamarább érnénk czélt. Az ákáezcsemeték t. i. 5—6 év múlva már annyira megerősödnének, hogy gömbölyű, sőt részben kettéhasított szőlőkarót lehetne vágatni. Ekkor a sorok között mély barázdát húznánk vagy 25 cm. széles, 30 cm. mély árkokat huzunk, hogy a gyökerek átvágatván, jobban sűrűsödjék az ákáczos, azután minden 20 ik esztendőben újból levágjuk, akkor esetleg kisebb szerszám-s bognárfát is nyerhetünk. Erre nézve is álljon itt egy péida egy 25 éves ákáczos fahozamáról (1. „Erdészeti Lapok* 1897. évi 768 1.) a valkói m. kir. erdőgondnokságban. Volt 46 ezer 16 m. h. hasított szőlőkaró ezre á 29 kor. = 1334 kor. 13 ezer 1'6 m. h. gömbölyű szőlőkaró ezre 20 korona = 260 , 3 374 ürm. dorongfa ezre á 5 korona =>._ 1870 , 138 szekér galyfa ezre á 2 korona = 256 „ Összesen 32 holdon
2740 kor.
Kiadás. 46 ezer hasított karó termelése á 8 kor. = ... 368 kor. 13 ezer gömbölyű karó termelése á 6 k o r . = 78 » 3 374 ürm. dorongfa termelése á 50 fillér = 187 . 633 kor tiszta levétel 32 holdon 3107 kor. vagyis holdanként 48 frt 54 kr. Ebből is levonhatók az ottani viszonyokra a következtetések. 5. Erdészeti segédkönyvül ajánlhatom a „Legelőerdőkről" irt munkámat, mely a „Köztelek" kiadóhivatalában leszállított áron kapható. Földes János, m. k. főerdész.
Hamis adatok. Alábbi levelet vettük: Igen tisztelt Szerkesztő
9
KÓZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 1.
í. SZÁM. 1Í-1K É V F O L Y A M .
Ur!
A Bacher-Rubinek féle polémiából kifolyólag Bacher Emif igazgató ur tollából f. hó 23-án a „Pesti Hirlap"-ban és a „Pester Lloyd"-ban „Miért alacsony a buza ára" czim alatt egy czikk jelent meg, mely a búzaárak jegyzésére nézve következő kitételt tartalmazza: „ A m i végül a budapesti búzaárakat illeti, melyeknek hivatalos tőzsdei árjegyzése mindenki számára oly könnyen hozzáférhető, nagyon jellemző, hogy czikkiró furcsa elbizakodottságában nemis tartotta érdemesnek, hogy a hivatalos tőzsdei árjegyzést kézhez vegye, hanem egy magánczég által a „Köztelek"-ben közölt, bár jóhiszemű, de semmi esetre sem autentikus árjelentései alapján birás-
kodik az általam közölt árjegyzések fölött, melyeket pedig egy elsőrangú budapesti gőzmalomnak az élő üzlet mindennapi forgalmát hiven visszatükröző árfeljegyzéseiböl merítettem." A „magánczég® alatt csak tisztelettel alulírottak érthetők, tehát rólunk mondatik az is, hogy az általunk a „Köztelek" ben hetenként kétszer közzétett árjelentések „bár jóhiszeműek, de semmi esetre sem autentikusak". A budapesti búzaárak jegyzése nem „ n é z e t " , vagy „ f e l f o g á s " vagy „ v é l e m é n y " dolga, vagyis nem elvont valami, ami fölött j ő vagy rosszhiszemüleg lehetne vélekedni vagy nyilatkozni. Itt tényleg megkötött ügyletek alapján konkrét számadatok közléséről van szó, mely számadatok nem valószínűségi hanem ténybeli adatok és ezért vagy megfelelnek a tényeknek, akkor igazak — ha ugy tetszik „autentikusak" — vagy nem felelnek meg, hát akkor hamisak Bona vagy mala fidesnek mindehez semmi köze és ezért csak Bacher igazgató ur azon állításához tartjuk magunkat, mely szerint „árjelentéseink semmi esetre sem autentikusak". Mi clienseinknek naponta, a „Köztelek"-nék hetenként kétszer megküldjük az akkor nap megejtett ügyletek jegyzékét, azaz az arról szőlő jelentést, hogy az illető napon tényleg, mely eredetű, mennyiségű és minőségű konkrét buzatételek mily tényleges áron keltek el a budapesti árutőzsdén Ezen jegyzéket, illetve jelentést az abban foglalt számadatokra nézve nem mint magánczég állítjuk egybe, hanem gyűjti és kiadja azokat naponta hivatalos minőségében az árutőzsde titkársága, melyet e fontos feladatában támogat és ellenőriz valamennyi malom, valamennyi czég és valamennyi ügynök, azaz valamennyi eladó, valamennyi vevő, szóval az összes érdekeltség. Az ezen jelentésekben kitüntetett számokhoz nem férhet semmiféle kétely és mi azok feltétlen helyességeért — ha ugy tetszik autenticitásáért — elvállaljuk a feltétlen szavatosságot számadattólszámadatra, tételröl-tételre. Hogy Bacher igazgató ur „ e g y elsőrendű budapesti gőzmalomnak az élő üzlet mindennapi forgalmát biven visszatükröző árfeljegyzéseiböl" miként meríthetett más számadatokat, mintamelyeket a tőzsde titkársága az összes érdekeltség támogatása és ellenőrzése mellett naponta lelkiismeretesen egybegyüjt és melyeket mi árjelentéseinkben — azokból e g y j ó tányit el nem v é v e és azokhoz egy jótányit hozzá nem téve — naponta közlünk — azt mi sem megérteni, sem magyarázni n e m tudjuk. Midőn a valódi tényállás megvilágítása érdekében fentiek szíves közlését kérjük, vagyunk Budapest, 1900. decz. 28. Kitűnő tisztelettel: Guttmann
és
Wahl.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Az OMGE. közleményei Kopár legelő erdősítése Levélszekrény Vegyesek,— _ ... Kereskedelem, tőzsde Szerkesztői Szenetek
.
Oldal 1 8 5 ... 9 12 13
A magyar kir. földtani intézet muzeuma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij lefizetése után tekinthető meg. A m. kir. mezőgazdagági muzenm gyűjteménye a VII. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napon kivételével: naponkint d. e. 9 érától d. n. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum tárva van. A muzeum latogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton : a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezöutcza sarkán van. Halálozás. Következő gyászjelentést vettük : „Alólirottak méiy fájdalommal jelentjük, hogy a, kinek lelke szerint még annyi ifjúságot adott az élet: az őszinte, az igaz jó embert Gergelyffy Sándor szászbanyiczai pályatársunkat f. hó 25-én Deés-Aknán, távol édes otthonától, magához szólította a kérlelhetlen halál. Legyen emléke boldog! Marosvásárhelyt, 1900. év deczember hó 26 án. Erdélyi gazdatiszti kar."
A
„Köztelek"
mai
számához
csatoltan kapják előfizetőink az 1900-ik év második félévi folyamának tartalomjegyzékét. Mai számunk az ünnepekre való tekintettel egy nappal később jelenik meg a szokott időnél, január 1. kelettel, legutolsó lapszám tehát 1900-ban a karácsonyi lapunk volt. A „Köztelek" legközelebbi száma január hó 5-ikén, szombaton fog megjelenni és ebben a számban közöljük m a j d rendes újévi krónikánkat. Jogisme. Gerlóczy Gézának a „Köztelek'ben ismertetett Jogisméje iránt többen érdeklődvén, ismertetésünkhöz pótlólag megjegyezzük, hogy a könyv ára 5 korona és megrendelhető bármely könyvkereskedőnél. Az Osztrák-Magyar Bank váltóbirái. Az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének váltóbirálói közé a bankegyezmény alapján 3 évi tartamra a gazdakörökből a következők lettek kinevezve: Bujanovics Sándor udvari tanácsos, az OMGE. alelnöke, földbirtokos. Forster Géza az OMGE. igazgatója, földbirtokos. Förster Aurél, az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet igazg. tagja, földbirtokos. Tahy István a Pestmegyei gazd. egyesület elnöke, földbirtokos. A „Köztelek" rovatvezetőinek személyében ez év elsejétől kezdődőleg alábbi változások történtek. A „Növénytermesztési* rovatot Kerpely Kálmántól Cserháti Sáador vette át, aki ezt a rovatot a lap mega'apitá-álól kezdve több éven át már vezette, „Dohánytermesztés" czimmel uj rovatot nyitottunk, melynek vezetője Kerpely Kálmán. A ,Köztelek'" mellékletében megjelent ,Tejgazdaság* és , Baromfiak' czimü melléklapok megszűntek, helyükbe két uj rovatot nyitunk meg: a „Tejgazdaság' uj rovatunk vezetője Sierbán János, a „Baromfiak" uj rovatunk vezetője Hreblay Emil. A beállott változás révén még szorosabb kötelékbe léptünk kitűnő rovatvezetőinkkel, akiknek közismert működését e helyen méltányolnunk ma már szükségtelen. Pestmegyei gazdák Darányi miniszternél. A Pestmegyei Gazdasági Egyesület Darányi Igriácz földmivelésügyi minisztert, aki pest-
KÖZTELEK, 1901 JANUÁR BO 1.
10 megyei földbirtokos is, tisztéletbéli elnökévé választotta. Az erre vonatkozó diszokiratot minap nyújtották át a miniszternek küldöttségileg, amelynek tagjai voltak: gróf Keglevich Gábor, Beniczky Lajos alispán, Fazekas Gusztáv, Hajós József, Tahy István, Nyáry József, Tahy Lajos, Serfőző Géza. A miniszter az egyesület ragaszkodásának ezt a megnyilatkozását igen szívesen fogadta, biztosítva a jóakaratáról. Fölhívta a gazdasági egyesületet a munkás-családpénztárról szóló törvény körül kifejtendő társadalmi tevékenységre, mert az egyesületnek szép köre nyilik az intézmény fejlesztésére. Pályázati hirdetmény. A budapesti m. kir. kertészeli tanintézeten 1901. évi márczius hó l én kezdődő kertészsegédi egyéves tanfolyamra való felvétel tárgyában. Gzélja e tanfolyamnak az ügyesebb és törekvőbb kertészsegédek ismereteinek alaposabbá és gyakorlatának többoldalúvá tétele. A felvett segédek tulajdonképen az intézet évi állandó segédmunkásai lesznek és kiképzésük főképen gyakorlatilag történik: mindazonáltal egész éven át az olvasásban, írásban és számolásban, valamint a rajzolásban, továbbá a mértan és földmérés elemeiben, nemkülönben (októbertől februárig) a kertészeti szaktárgyakban is részesülnek a szükséges oktatásban. A kertészsegédek munkájuk fejében a tanintézetben lakást és teljes ellátást, továbbá használatra ágynemüket és nagyobb munkaeszközöket kapnak ; betegség esetén pedig — fertőző, tehát kórházi kezelést igénylő esetek kivételével — ingyenes gyógyításban részesülnek. Tisztességes ruházatról és taneszközökről ugyan maguk tartoznak gondoskodni, ezzel járó költségeik fedezésére azonban havonkint utólagosan 15 koronát kapnak. A tanfolyam utolsó hetében a segédek vizsgát kötelesek tenni, amelynek alapján bizonyítvány állíttatik ki számukra. Felvételi kellékek: a) Legalább 17 és legfeljebb 22 éves életkor, mely születési bizonyitványnyal igazolandó. b) Munkára alkalmas, erős, egészséges és ép testalkat, melyet orvosi bizonyitványnyal kell igazolni, c) Erkölcsi bizonyítvány felmutatása azon községből, melyben a folyamodó pályázata alkalmával tartózkodik, d) Iskolai bizonyítvány legalább a teljes népiskola sikeres elvégzéséről; magasabb iskolai előképzettségüek előnyben részesülnek, é) Hiteles bizonyítvány arról, hogy folyamodó a kertészeti gyakorlatban legkevesebb három évet sikeres munkával töltött és segédi képesítését megszerezte Mellékelendő avégből a szabaditólevél, valamint a munkakönyv is. Idegen születésűek csak abban az esetben vehetők fel, ha magyar honosságukat igazolták. A felvétel iránti kérvények 1 koronás bélyeggel ellátva s a szükséges mellékletekkel felszerelve a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez czimzendők s közvetlenül a kert. tanintézet igazgatósághoz (I. ker. Ménesi-ut 45.) küldendők be 1901. évi január hő 20 áig, amely a kérvény elintézési módja felől folyamodót értesitendi. A gazdasági munkáspénztár igazgatósága gróf Keglevich Gábor elnöklete alatt e hó 25-ikén, tartotta első ülését, amelyen az igazgatóságnak vidéki tagjai is csaknem
M a u t h n e r 1-jHMk j m
1. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM
kivétel nélkül megjelentek. Az igazgatóság az első ülésében az igazgatási költségelőirányzat megállapítása s a kezelés részleteinek megbeszélése után a központi tisztviselők kinevezése ügyében határozott. Az első ülés után az igazgatóság testületileg tisztelgett a földmivelésügyi miniszternél, biztosítván őt arról, hogy az igazgatóság minden tagja a legmelegebb jóakarattal fogja feladatait teljesíteni. A földmivelésügyi miniszter válaszában kijelenlette, hogy teljes megnyugvással adta át a humánus intézményt az uj igazgatók gondos kezébe, ő reményli, hogy az igazgatók önzetlen fáradozását a nagy czélhoz méltó siker fogja koronázni. A „Szabadkai gazdakör" f. hó 23-iki igazgatóválasztmányi ülése alapján az OMGE. rendes tagjai közé belépett. Kivándorlási statisztika. Bennünket magyarokat különösen érdeklő hatalmas vaskos kötet hagyta el a napokban az amerikai sajtót. Az észak-amerikai Egyesült-Államok bevándorlási kormánybiztosának évi jelentése ez, az ezévi junius 30-val lezárult kincstári év be- és kivándorlási forgalmáról. A jelentés ezúttal felölel olyan adatokat is, melyekre a megelőző évek statisztikai kimutatásai nem terjeszkednek ki s részleteit tekintve is pontosabbnak, sikerültebbnek kell ezt tartanunk, minden korábban kibocsátott idevonatkozó statisztikai munkálatoknál. Különösen van egy pontja a jelentésnek, melynek minden magyar embert meg kell döbbentenie és mély fájdalommal eltöltenie, érdekelt hatóságainkat pedig a bajok szanálására kell ösztönöznie és ez, hogy Ausztria Magyarországból a kivándorlás az előző évihez képest ez idén 83°/o-kal növekedett ! Oly horribilis számot reprezentál e 83%, hogy azt szinte hajlandók volnánk túlzásnak minősíteni, ha nem tudnók, hogy az amerikai statisztikai hivatal kimutatásai teljesen megbízható, reális adatokon nyugosznak. Sajnos, a bevándorlási kormányhatóság ezúttal ismét visszaesett abba a régi hibájába (melyet tavaly hagyott el először), hogy az osztrákokat és magyarokat „Austria" összesítő fogalma alá foglalta s így pontosan megállapítani nincs módunkban, hogy a számszerűleg is kitüntetett „osztrák" bevándorló elemnek hány százalékát alkotják a magyarok, de gondolhatjuk, hogy bizonynyal nem a kisebb felét. Bizony szomorú dolgok ezek. S hogy mivé fejlődnek még ezután, az amerikai ipari és gazdasági viszonyok lendülésével, alig tudjuk előre belátni. Csak annyit tudunk, hogy minden NewYorkban kikötő hajó 70—80 magyar utast tesz le az Unió partjára. A jelentés általános részletei a következők : 1899. julius 1-től 1900. julius l-ig 448,572 fedélközi utas szállott partra Newyorkban, ugyanezen idő alatt a kanadai határról bejött 23,000 s másodosztályú utas 65,635, így összesen 437,207 idegen országbeli bevándorlóval szaporodott az elmúlt fiskális év folyamán az Egyesült-Államoknak lakossága pusztán a newyorki kikötő forgalmát véve tekintetbe. 204,148 férfi és 233,059 nő s gyermek alkotják ez anyagot. A mult évihez képest 139,857 a szaporodás. A bevándorlottak legnagyobb kontinense természetesen Európából jött, Ázsia csak 17,966 uj lakost
m mm
O d o n
^S^.
mm • •
adott Amerikának, mig Afrikából csak 30-an s Ausztráliából s a szigetekről 5896-an jöttek be. Svájczból és Spanyolországból a kivándorlási láz jelentékenyen alább hagyott, mig Ausztria-Magyarországból 83%-al megnövekedett. Orosz- és Finnország is 43°/o-al több kivándorlót adott az idén Amerikának, mint a megelőző év folyamán, mig Japánból 340-szer annyian jöttek ki ez idén, mint tavaly. Az abnormis növekedési arányt nagy tanulmánycsoportok ideérkezése teszi megmagyarázhatóvá. A jelentés azzal zárul, hogy Amerikának drasztikusabb eszközökhöz kell nyúlnia, hogy a „nem kívánatos elemeket" távol tarhassa az országtól. E czélra ajánlja a kormánybiztos, hogy a kongresszus adóztassa meg két dollár fej adóval a partra szállani óhajtó fedélközi utasok mindenikét. Sertésforgalmi korlátozások módosítása. A cs. kir. osztrák belügyminiszter műit évi deczember hó 17 én kelt hirdetményével, a sertésvésznek Ausztriába történt behurczolása miatt azonnal kezdődő érvényességgel a sertéseknek Ausztriába való bevitelét ujabban még a következő területekről tiltotta meg: BácsBodrog vármegye apatini és zombori járásaiból, valamint Zombor thjf. városból. Viszont a sertésorbáncznak és illetve sertésvésznek uralgása miatt Sáros vármegyének Ausztriával határos szekcsői, TJng vármegye bereznai és Zala vármegye alsólendvai járásai ellen érvényben volt sertésbeviteli tilalmakat hatályon kivül helyezte. Közetek ipari használatra. Nyitramegyének fontosabb kőzeteiről, melyek ipari szempontból fontossággal birnak, dr. Schafarzik Ferenez m. kir. osztálygeologus terjedelmes dolgozatot irt, mely mü a m. kir. földtani intézet igazgatóságánál kapható. A jelentésből a következőket emiitjük föl: A nevezett kőzetek három csoportra oszthatók: a) üveggyártásra alkalmas kvarczitok; b) diszkövek (márványok); c) jobb minőségű építőkövek. A b) és c) csoportban felsorolt azon kőzetnemek, melyek ipari feldolgozásra alkalmasaknak találtattak, vállalkozók által már jelenleg ki is aknáztatnak; ellenben az a) csoportban felsoroltad üveggyártási czélokra ezidőszerint nem használtatnak, csupán utkavicsolásra. Többé-kevésbé színtelen üveg gyártására alkalmasnak látszó kvarczitokat talált a geologus Béd községben (nyitrai járás). Alsó Elefánt községben (nyitrai járás), Szulócz községben (nagy-tapolcsányi járás), Családka és Eovarcz községekben (n.-tapolcsányi járás), Szolcsány községben (n.-tapolcsányi járás), Végh-Vezekény községben (n.-tapolcsányi járás) és végül Badosna községben (n-tapolcsányi járás). Az üvegtechnikusokon múlik most, hogy e különben igen tiszta és kellemes szinü üveget szolgáltató kvarczitot a hazai üveggyárakban felhasználják. A jelentés végén egy külön fejezetben az ipari ezélokra használható kvarez és kvarezhomok magyarországi leihelyei soroltatnak fel. A hazai gyümölcs értékesítésének kérdése. Minden évben megujulnak a panaszok a miatt, hogy a magyar gyümölcsöt a gazdák nem képesek megfelelő árakon értékesíteni. es. és kir. udvari szállító magkereskedése
BUDAPESTEN,
minták beküldése és az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b n a p i s á g i m a g o t , és pedig:
luczernát, 8
1 Mt
nyulszapukát,
áron
lenmagot,
takarmány répamag v ö r ö s kölest, f e h e r h e r e t ' tavaszi bükkönyt, kendermagot biborherét, mustármagot, gomborkát,
mindenféle
gazda-
napraforgót, . mílírnt
SZAM. 11-IK ILVFOLYAM. Az idén is gyakran hallottunk olyan vidékről panaszokat, a melyek termése elég jő, sőt részben nagyon is jó volt. Ez utóbbiak különösen hangsúlyozták, hogy a finomabb fajgyümölcsön kivül, a közönséges gyümölcsnek semmi értéke nincn, mert 2—3 frtjával is alig lehetett túladni a gyümölcs métermázsáján. Hát az mindenesetre kardinális baj olyan helyen, a hol a főtermelési ágak közé a gyümölcs is tartozik. De hát hol lehet a baj, hogy mig a fővárosban is 8—10 frt volt egy métermázsa alsóbbrendű almának az átlagos értéke gyümölcsszüret után és most, midőn azóta már két hó eltelt 16-25, sőt 30 frt.?! A vidéki piaczokon a finomabb faj-alma ma is csak 8—10 frt, egyes esetekben 12—15 frt. A különbözetet a nagy fuvar okozza, mert mig az ország különböző helyeiről szállított gyümölcs ára pl. loko Kovászna 10 frt, mire az a gyümölcs a fővárosba kerül, a fuvar fölemészt 6—8 frtot. A szállítmány mint teheráru megy és uton van legalább 8 napig. Hát bizony nemcsak a hoszszantartó ut, de a sok szállítási költség méltán tönkre silányithatja a gazdák ezen egyik termelési ágát, ha ezen az állapoton illetékes helyen mielőbb nem változtatnak.
Czukorgyárak
ellenőrzése. A
Nyitramegyei Gazdasági Egyesület Emödy József elnöklése mellett pénteken tartott közgyűlésén elhatározta, hogy tekintettel azon tömérdek panaszra, melye 1 ' czukorgyárak, különösen pedig a nag-y-surányi czukorgyár ellen a termelök által emeltetik, fölkéri a földmivelésügyi minisztert miszerint kellő hatáskörrel felruházva rendeljen ki minden czukorgyári körzetbe egy-egy miniszteri biztost, azzal a hivatással, hogy a termesztöket különösen pedig a kisgazdákat a czukorgyárak visszaélésével szemben megoltalmazza. Fölkéri az összes társegyesületeket intézkedések megtételére. Fölkéri az OMGE.-t, hogy ezen íontos kérdést legközelebbi végrehajtóbizottsági ülés napirendjére kitűzze. Elhatározta az egyesület, hogy belép alapitő tagul az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárba s hogy az intézmény felkarolása érdekében vármegyeszerte nagy akcziót indit. Elhatározta továbbá az egyesület, hogy j ö v ő évi április hó elsején tenyészbikavásárt rendez Nyitrán s h o g y egy árpavetömag-értékesítő szövetkezetet létesit. Pulykatenyésztés. Irta: Hreblay Emil, állattenyésztési m. kir felügyelő. Megrendelhető a pénz előleges beküldésemellett a szerzőnél Gödöllőn. Ára bérmentve 2 korona. Hreblay ezen ujabb munkája ismét tanújele annak, hogy a hazai baromfitenyésztés iránti érdeklődés rohamosan fokozódik s a gizdaközönség végre belátta azt, hogy baromfitenyésztéssel csakugyan érdemes foglalkozni. E gazdasági munka valóban időszerű. A kormány a baromfitenyésztésre annyi gondot fordít, hogy a gazdaközönségnek nélkülözhetlen oly kézikönyv, melyből mindazt megtudhatja, a mi jövedelmének nagyobbitását idézheti elő. A külföldön értékesített baromfitermékekért a mult évben 60 millió koronát vettünk be, mely összeg legnagyobb részt a kisgazda zsebébe folyt; ez összeg azonbau pár év alatt megkétszerezhető, ha a baromfitenyésztést okszerűen fogjuk űzni s a tenyésztést helyes alapokra fektetve az értékesítési viszonyokat is megismerjük. Hreblay munkája részletesen 31 képben magyarázza mindazt, a mit minden tenyésztőnek tudni kell. Bőven foglalkozik a betegségekkel és azok gyógykezelésével is, azonkívül e köztenyésztésre ajánlott fajtákat is ismerteti. Emunkát minden baromfikedvelőnek melegen ajánljuk.
KÖZTELEK,
1901. JANUAR HO 1.
11
NYILTTÉR*)
A husértékesités szervezése
Szuperfoszfátot, kénsavas-kálit, kénsavas-ammont,
Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA
Kovasavas-káiit, (dohánytrágyázásra)
Jeszenszky Pál
Chilisalétromot,
az O. M. O. E. titkára.
Kainitot, 4Q 0 o-os és egyéb
Á r a :
kálitrágyasót
mfitrágyaféléket
2
k o r o n a .
Megrendelhető
elismert
kitflnő minőségben legolcsóbban szállit
az O. M . G. E . t i t k á r i
hivatalában.
f f f f f f W f f f f ? l ? l f
„HUNGÁRIA" Most jelent
műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság
az O. M. 6. E. titkárjai szerkesztésében
B U D A P E S T ,
Köztelek Zsebnaptár
V. k e r . , F ü r d ő - u f c z a 8. s z á m .
1
1901-re.
1899. ivi forgalom: 26,480 bál. <
Felhívjuk a t. c z . g a z d a k ö z ö n s é g figyelmét
A .Köztelek Zsebnaptár' ezen hetedik évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a .Köztelek* előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt
1a budapesti gyapjo-aukcziókra, melyek az év folyamán több sorozatban,
meg
Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán
1
julius és szeptember hónapokban
— =
tartatnak meg. Az aukcziókra felküldött és „Gyapjuárve- 1 rési vállalat Budapest, Dunaparti 1 teherpályaudvar* czimzett gyapjukülde- 1 mények a M. A. V. összes vonalain tetemes 1 díjkedvezményben, valamint Ingyen 1 raktározásban részesülnek.
3 korona 50 fillér. Megrendelhető
= —
a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t , IX., Üllői-ut 25.
(Köztelek).
Bejelentéseke' elfogad és mindennemű fel- 1 rilágositással szolgál: Gyapjuárverési
vállalat
HELLERM.s TÁRSA, | "" nimiTlüS* V U™ofiint tS» 10 X B UDAPEST, Y., Met-t&r 13. * * A „Budapesti Állattartók Szövetkezete"
1901. Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az UjlaH Uradalom Üzleti berendezése a „Közteleli* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 Icrajczár. Megrendelések a kiadóhhivatalba ntézendők.
évi január hó l ik napján d. e. 11 órakor
Budapesten, IX. ker. Üllői-ut 25. szám „Köztelek" gyüléstermében
alatt a
rendkívüli közgyűlést tart, melyre a szövetkezet tisztelt tagjai ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. az alapszabályok 22., 27., és 52. §-ainak módosítása; 2. az igazgatóság, felügyelő-bizottság és választmány kiegészítése; 3. indítványok. Kelt Budapesten, 1900. deczember 20-án.
*) Ax e rovat alatt közöltekért a szerkesztőség falelönéget nem villái.
1
Ab
igazgatóság.
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÖ 1.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde,
Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők.
1. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM. 8-as takarmányliszt
buzakorp* finom goromba
Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása. Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tuVörös lóhere. Az imént lefolyt hét, az ünnep folytán, a nyugalom hete volt. A folyó árak igen mér- dósítása a ,Köztelek' részére. Budapest, 1900. decz. 27. Netto-árai 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulysékelteknek tekinthetők és ha külföldi jelentések a Napi jelentés a gabonaüzietről. piacznak további lanyhulását helyezik kilátásba, akkor ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. ez csak olyan jóslás-féle, mely az irányzatosság jellegét 1900. deczember 28 viseli. Daczára, hogy minden lehető feltevésnek bizonyíBuza. A kínálat ezen ezikkben elég bö volt, az tékul kell szolgálnia, mégsem tagadható, hogy sem a nem sürgős. A malmok kezdetben tartózkodók voltak, külföldi sem a belföldi kereskedelemnek egész szükség- Ár K.: 24.80 23.6J 22.40 22.— 21.20 20.30 18.60 15.8( lete még távol sincs fedezve. Az orosz, szibériai és Takarmányliszt Korpa később mégis vettek néhány tétel gyöngébb minőségű egyéb eredetű áru, mely állítólag nagy mennyiségben buzáí, helylyel-közel 2i 2 fillérig olcsóbb árak mellett. kerülhet a kivitelre, még csak megközelítőleg sem jöhet tekintetbe azon mennyiségekhez képest, melyeket Ár :kor.: 14.20 Az egész forgalom 18,000 mm.-t tesz ki. 11.— 8.60 8.80 Amerika más esztendőkben bár csak középtermése (Az árak 100 kg.-ként koronaértékben értendők) esetén is behozott az európai piaczra. De Amerikából ezen évadban merőben csak jegyzéseket kapunk, melyek A központi vásárcsarnob~irnjegyzése nagyban Eladatott: majd fölfelé, majd lefelé hullámzanak, mig ellenben (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. kézzel fogható áruból ugyancsak igén kevés látható és A magyar gazdák vásárcsarnok eUátó szövet« minthogy deczemberben vagyunk, a belfogyasztás még se2C0 mm.79 kg K. 15-40 Tiszavidéki : hogy sem mozdul, az a föltevés, hogy a piacz megfog kezet üzleti jelentése. 1900. decz. 27. 100 „ 80 „ 15-10 A karácsonyi vásár nem öltött ugyan oly nagy szilárdulni és az árak feljebb fognak menni, sokkal 150 , 78 „ 1540 arányokat, mint a tavalyi, mind a mellett annak lefojogosultabb mint a némely részről oly biztonsággal jó100 . 765 „ 1490 solt ellanyhulás. Lttezerna. Magyar eredetű magvak elég lyása még mindig kielégítőnek mondható. Idényczikkek200 „ 772 , 14.90 ként vadak és tisztított baromfiak szerepeltek, melyek élénk kereslete van kivitelre és minden kéznél levő áru 700 . 775 . 14 90 nagyobb mennyiségben kerültek eladásra és pedig elég emelkedő árak mellett könnyen elkelt. Néhány olasz 100 „ 7J2 „ 14-90 ' tétel mérsékeltebb . árkövetelések mellett szintén el- jó áron. Vajban a kereslet igen élénk volt és ugy a 100 mmi. 74 K. 14-helyi piaczon, mint Bécsbe nagyobb eladások eszköadásra került. Baíiaczimet nagyon keresik, de áru 700 , 735 , 14-60 hiánya miatt nem történhettek figyelemre méltó köté- zöltettek ; turó teljesen elhanyagolt volt. Tojás iránt Pestvidéki: 500 , 788 , 15-30 sek. Muharmagra nézve hiányzanak a kínálatok. Az érdeklődés támadt és annak elhelyezése 1—2 koroná600 , 78 , 15.10 összes egyéb czikkekre nézve csak igen mérsékelt for- val magasabb áron volt eszközölhető. Eonyhanemüek iránt nem mutatkozott érdeklődés, ellenben gyümölcs 200 , 77 . 14-80 galomról számolhatunk be. nagy keresletnek örvendett, sajnos, hogy a beérkezett 200 mir1.765 K. 14-40 tételek nem mutatkoztak eléggé jónak. Jegyzéseink 50 klgrmmonként Budapesten : 1030 „ 753 Raktál lói : „ 14-60 : Vörös lóhere elsőrendű öregszemü 68—70 korona Eladásaink: 742 , 14-60 630 , Vörös lóhere középminőségü ... 64—66 , Vi-dak: Szarvas . 50—60, őz 120—130, nyul 1440 „ 734 „ 14-50 Vörös lóhere gyengébb minőségű 58—62 „ 240—260 fillér, az előbbiek egészben és kilónként, az 24C0 , 742 » 14.15 Luczerna magyar elsőrendű ... 46—48 korona utóbbi darabonként. 1000 , 755 „ 14-30 Luczerna magyar középminőségü 42—45 , Tisztított baromfi: Csirke 120—140, kappan 500 , 758 ,. 14 30 160—240 fillér darabonként. Bízott príma liba 112—120, Muharmag 8—8*50 , 720 mm K. 14-40 másodrendű 86—90, pulyka I. rendű 120—130, II, r. Baltaczim ... „ 13-14-50 „ 2100 „ 742 » 1445 110—119fillérenkelt kilónként. Bükköny 7-50—8-— , 250 mm. 755 K. 14-50 '.Bácskai: Élőbaromfi : Csirke rántani való 130—135, sütni A Mauthner Ödön czég e lap gazdaelőfizetőit 700 „ 75 , 14-20 kívánatra akár levélben, akár sürgönyileg teljesen való 150 160, tyúk 200—240, lud sovány 500—520, 100 „ 76 költségmentesen értesiti az összes magfélék napi pulyka 480—520fillérenkelt el páronként. Erdélyi: „ 14.55 Tojás. Elsőrendű tojás 84—88 kor. kelt el ereárairól. 2900 „ •72 Dunai-. „ 13.51 deti ládával. Erdélyi áruval nem rendelkezünk. Gyümölcs : Finom fajalma 60—90, másodrendű Rozsban kevés üzlet, árak változatlanok. Heremagvak ólomzárolása. *) 30-34 koronával értékesíttetett ládákban csomagolva Zabban szilárd vot a hangulat. Ezen czikket igen 100 kilogrammonként. keresik és 10—20 fillérig magasabb árakat fizettek. Budapest, 1900. deczember 23-án. Árpában nem történt ma kötés. Takarmányárpáért A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló álloHidegbravásár a Garay-téri élelmi piaczon 11,40—50 koronát fizetnek. más az 1900/1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó Tengeri valamivel kellemesebb, deczember-jan.-ra 1-től a mai napig az alant megnevezett magkeres- 1900. deczember 28-án.(A székesfővárosi vásárigazgatóság 9.10—9.15 koronáig érhető el budapesti paritásra. kedőknél és termelőknél a következő vetőmagmeny- jelentése a .Köztelek' részére.1 Felhozott Budapestről 64 árus 90 db sertést, 0 árus 15 db süldőt, 2500 kg. Kőbányán 9.60 K.-ig fizetnek. nyiségeket ólomzárolta: friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát, A ma megjelent washingtoni hivatalos jelentés Luczerna Lóhere összesen 200 kg. hájat,— kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. az Egy.-ÁUamok ezidei búzatermését végleg 522 229,505 métermázsa aurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyabushelben állapítja meg. A végeredmény egy közepes 520 265 785 húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — termésnek felel meg és megczáfolja az amerikai farme- Haldek Ignácz, Budapest ._ Magy. mezőg. szőv. Bpest ._ 385 388 773 kg. töpörtőt. rek által terméskor világgá kürtölt igen rossz híreket. Ödön Budapest ... 94 103 197 A vetések állása az Egyesült-Államokban ezidő- Mauthner Vidékről és pedig a szokott helyekről 44 árus Deutsch Gyula, Budapest ... -177 177 szerint megfelel a tavalyi ezidőszerinti állapotnak. Van Kohn Mór fiai Üzon ... ... 469 drb sertést és 363 drb süldőt. 11 166 177 elvétve panasz, hogy a hesszeni légy kárt tesz, de Ifj. Freund Sámuel, Szatmár — 138 138 Forgalom élénk. Arak a következők: Friss seregészben véve a vetések kinézése kielégítő. Radwáner és Rónai Bpest... 58 43 101 téshús 1 kg. 96-100 fillér, 1 q 76-82 korona, süldőBoross és Szalay Budapest 2 85 87 hus 1 kg. 112—120 fillér, 1 q 84—88 korona, füstölt Frommer A. H. utóda Bpest-. 6 — 6 sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 112—116 korona, Szeszüzlet. Nöthling Vilmos Budapest... — 1 1 szalonna zsírnak 1 kg. 100—104fillér, 1 q korona, füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q összesen 1076 1366 2442 korona, háj 1 kg. 100—112 fülér, 1 q hazai mezőgazdaságra káros amerikai korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 q Az ünnepek folytán e héten a szeszüzletben hereféle' magvakat a magvizsgáló "állomás nem ólomkorona, kocsonyahús 1 kg. 56—64 fillér, 1 q gyérebb kereslet uralkodott és a forgalom is korlátolt zárolja. volt, ugy hogy csak néhány kisebb tétel kelt el változatlan ár-'). Elkelt finomított szesz nagyban adózva 116— Hedrich és Stranss „Királymalom" üzleti tudó116.50 kor., adózatlanul szabadraktárra szállítva 46— sítása a ,Köztelek' részére. 1900. decz. 27-én. 46.50 koronáig helybeli finomitógyáraktól, mig ellenben Rozsliszt vidékifinomitógyáraktól1 koronával olcsóbban ajánHldeghusvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900 0 0/1. I. WR. II. II/B ffl. lották afinomítottszeszt helybeli nagykereskedőknek Szám: deczember hó 28-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság kedvező fizetési feltételekkel. Ár : Kor. 22.80 25!.— 21.20 20.80 119-40 17.40 14.40 jelentése a ,Köztelek' részére). Felhozott Budapestről Élesztőszesz változatlanul jegyeztetik. 89 árus 364 db sertést, 4 árus 36 db süldőt, 4000 kg. Az adózott nyersszesz valamivel olcsóbban, defriss hust, 1600 kg. füstölt hust, 3000 kg. szalonnát, 1000 Köleskása: naturált szesz 36 K. jegyeztetik. kg. hájat. 0 1 2 3 4 Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers- Szám Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 3 árus 68 szesz e héten csak kisebb tételekben volt ajánlva Ár: Kor. 25.-24.— 23.— 22.— 20.50 drb sertést, Czeczéről 2 árus 44 drb sertést, Soltról és változatlanul a legutóbbi árjegyzés szerint kelt el. Rizstakarmányliszt 4 árus 36 drb sertést, Nagy-Kérrpl 2 árus 24 drb Árpadercze Takarmánydara Bécsben a kontingens nyersszesz ára lanyha és ára sertést, Ordasról 3 árus 28 drb sertést, Dunapatajról naponként olcsóbb. - . — K. 10.— K. 10.20 K. 3 árus 18 darab sertést, Dunavecséről 7 árus 57 drb A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42" sertést, összesen 24 árus 272 drb sertést, helybeli árus Rozskorpa 42'50 korona. 364 drb sertést, mindössze 636 drb sertést. Bécsi jegyzés 41-60—41-20 korona kontingens Forgalom élénk. Arak a következők: Friss serAraink 100 kgonként, helyien, elegysulyt tisztanyersszeszért. téshús 1 kg. 84—100 fillér, 1 q 76—is 2 K., süldőhus 1 kg. 104—128 fillér, 1 q K., füstölt Prágai iegyzés 112•— korona adózott és sulynak véve, zsákkal együtt értendők. sertéshús 1 kg. 112—128 fii, 1 o korona, 39korona adózatlan szeszért. szalonna zsírnak 1 kg. 88—96 iill., l q 84—96 K., Trieszti jegyzés 20' -20.25 korona kiviteli Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság fizleti tudósí- füstölt szalonna 1 kg. 1C4—112, 1 q fillér, tása a .Köztelek" részére. Budapest, 1900. decz. 27 én. háj 1 kg. 100—112, 1 q szeszért, 90°/o hektoliterje. fillér, disznózsír Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta 1 kg. 112—120,1 q fillér, kocsonyahús A kivitel e héten szünetelt. súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajó- 1 kg. 48-64. 1 kg. fillér, füstölt sonka Budapesti zárlatárak e héten: Nagyban: Finomított állomáshoz szállítva: 1 kg. 128—144 fillér. 1 q korona, kolbász 1 kg. szesz 116116-50 K., élesztőszesz 116116-50 K„ fillér, disznósajt 1 kg. fillér. nyersszesz adózva 114-50—115-— korona, nyersszesz Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesteradózatlan (exkontingens) —••— korona, denaturált utcza. 1900. deczember 28-án. A székesfővárosi vásárszesz 36-50 korona. Kontingens nyersszesz Ár K.: 24,50 23.50 22.50 21.30 20.90 19.50 18.3015,2013,80 igazgatóság jelentése a „jKöztelek" részére.) —•—-»-•— korona. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.)
1. SZÁM. 11 -IK ÉVYFOL" M
KÖZTELEK. 1901. JANUÁR HO 1.
13
Felhozatott a szokott községekből 217 szekér réti széna, 62 szekér muhar, 31 szekér zsupszalma 10 szekér alomszalma, 2 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 9 szekér egyéb takarmány (zabpsbükköny; sarjú, stb.) 300 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak fillérekben, q-ként, a kővetkezők: réti széna 360—56r, muhar 480—520, zsupszalma 240—280, alomszalma 240—260, egyéb takarmány' , lóhere , takarmányszalma 260—260, 100 kéve tengeriszár , luczerna , sarjú 520— 520, szalmaszecska 240—280, széna , uj — , , zabosbükköny 520—560. ÖsszeB kocsiszám 304, súly 425,600 kg.
Budapesti lóvásár. Budapest, 1900. decz. 27-én. Ingatlanok árverései (40000 korona becs(A budapesti vásárigazqatóság jelentése a ,Köztelek" részére). értéken felül.) A vásár forgalma gyenge volt. [Kivonat a hivatalos lapból.) Felhajtatott összesen 266 db. Sladatott 189 db- Decz. 28. Budapesti atkviha- Tiller 116533 Jobb minőségű lovakból hátas — drb, eladatott — db, kir. tvszék tóság Henrik K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db, eladatott — db, K.-ért. nehezebb kocsüó a tkvi ha- özv. Gasch 40040 fliintós) 6 db, eladatott 2 db 300-340 K.-ért, igái tóság Ferenczné kocsüó (nehéz nyugoti faj) 25 db, eladatott 13 db 220— Decz. 31. Aradi atkviha- özv.Petőcz60310 280 K.-ért, ponny — db, eladatott 0 db K.-ért; kir. tvszék tóság Béláné tözép minSségü lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló
z állatkert részére vásároltatott 3 darab, tuAllatvásárok. kir. tvszék tóság Jakab lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos beBndapesti ssnroniarhavásár. 1900. decz. hó 27 én tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatású • gyepmesterhez küldetett — db. gdnak jelentése. Felhajtatott: belföldi 27 db, eladatott db Kőbányai sertéstásár. 1900 évi decz. hó 28-án. galicziai — dfb, eladatott drb, tiroli — dfb, el(Elfő macyar sertéshitlató-részvénytársaság telefonJan. Budapdsti atkviha- Hí asz 134816 je- 4. adatott — drb, növendék élő borjú — db, eiadatott lentésr „Köilelék" részére,) Az üzlet heti záródása kelle— drb, élő bárány — db, eladatott — drb; ölött belföldi kir. tvszék tóság Lipót ni esebb volt. Beti átlao-árák ; Magyar válogatott 320— 1 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott Jan. 5. Budapesti atkvihaKónyái 8682: 380 kgros nehéz 86-97 fii., 280—300 kgrammos nehéz drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, 95- 96 fii., öreg 300 kg. tuli 90-92 ffl., vidéki sertés eladatott — drb, növendék borin — drb, eladatott kir. tvszék tóság Mórné könnyű f. Szerb 80—92 f. Román drb, ölött bárány 10 drb, eladatott — drb, élő Jan. 10. Budapesti atkvihaRátsky 67531 tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsuly le vonás és 4% kecske — drb, eladatott — drb. engedmény szokásos, — Eleségárak: Tengeri uj 9-80 kir. tvszék tóság Mihály Borjuvásár jelentéktelen volt. korona, érps uj 12-40 kor. Köbánván átvéve. Helyi 394659 Ar&k * következők: Blö borjak: belföldi állomány: deczeml er 21-én marad 36104 darab, fel- Jan. 11. Bpestil—III.ker. atkviha- Klenk hajtás: Belföldről 932 darab, Szerbiából 868 darab, koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 74 92kir. jbiróság tóság Gyuláné koronáig, kivételesen 94 koronáig súlyra, galicziai omáriából drb, egyéb államokból darab, Jan. 11. Budapesti atkviha- Wodianer 192!. —. kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, Isszesen 1800 db. F ő ö s s z e g 37904 db. Állomány kiv. felhajtás együtt drb. t. ihaytás: budapesti tokir. tvszék tóság Arthur kiv. , . „ vasztásra (1—X kerület) 2035 drb. belföldre Budapest Jan. 16. Tőrökbecsei a tkvi ha- Melenczei 40327 kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , örnyékére 479 drb, Bécsbe 993 drb, osztrák tarkir. jbiróság tóság gör. kel. szerb koronáig, kiv. koronáig drbkint, tományokba 477 drb, Ausztriába — db Német biroegyházközség koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú: ••<* lomba — darab egyéb országokba — darab, összesen atkviha- Borbás 12974Í belföldi koronáig, ksv. — koronáig súlyra 3995 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: 2, rzAM. Jan. 17. Budapesti galicziai koronáig, kiv. koronáit sokban elhullott 0 darab, vaggonokból kirakott kir. tvszék tóság Gyuláné súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronái? 3 darab, borsókásnak találtatott 6 darab, ös Jan. 18. Budapesti atkviha- Heisz 187821 drbonkint, bécsi koronáig, kiv. — koronáig 5 db Maradt állomány 339C9 drb. A részvény-szállákir. tvszék tóság Tamás súlyra, növendék — koronáig, kiv. iokban 10502 drb var elhelyezve. Az egészségi és trankorosáig drbonkint, élő bárány —•— —•— koronáig zitószállásokban maradt XII/21. 6334 db. Felhajtás: Szer- Jan. 21. Tasnádi atkviha-* Koritsánszky páronkint, ölött bárány 10 14 - koronáig párja biából 868 db, Romániából drb, összesen 7202 drb. kir. jbiróság tóság Sándor 1624SC "" " 2970 drb, maralt állomány 4232 drb ét Jan. 31. Budapesti atkviha- Dolinay 177373 Budapesti ga^onsági es tenyéBzmarhavásár. 1900 kir. tvszék tóság Gyula évi deczember fcó 27 év. (A budapest. közvágóhíd ét niarhavasariyuzpatóság jelentése a .Köztelek" részére Febr. 7. Tiszafüredi atkviha- id. Nyáry 54E4Felhajtatott: 78 db, úgymint: jármos ökör elsőmin— kir. jbiróság tóság József fiai czég Bécsi vágómarbavásár. '1900. decz. hó 24-én. db, kfzép — db. alárendelt — db. Fejőstehén : fehér Jenő tudósítása a ,Köztelek" részére.) (Vass Márcz. 9. Borosjenöi atkviha- Wallisch 220020 — db, tarka 45 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 33 db, Usszes felhajtáB 3356 db. Ebből magyar 2356 db, kir. Szerkesztői jbiróság tóság üzenetek. Antal és Ágost.>n . Wallisch hizlalni való ökör —rtb.üBzőfehér — db. galicziai 319 darab, bukovinai 12, német 469 db, t. Z. urnák. Csalás nem látszik fenforogni, csönizott db, legelő db, fiatal 895 db, ökör A fejőstehén vásár, daczára a csekély felhajtásdb, bika — db, tehén — db, bivaly — db. nak, lanyha volt. A karácsonyi gyenge fogyasztással szemben a Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör , középmin. jármos ökör pár, csekély felhajtás is elegendőnek mutatkozván, az üzlet - H e i i i u á á k I) írjeimébe! alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos nem a legélenkebb volt és csak néhány esetben éretett el prímáért 1 koronával magasabb ár. bivaly é. s. mm., K-.ig páronkint jobb minőségű jármos ökör — mm.-kinl é. s., tarka Arak: príma magyar 72—78-— (79' ), szekund* oekötni való ökör K.-ig. Fejősteheneken éi 62—70, térti a 52—60. Galicziai prima 7278-— Elismert kitűnő hazai gyártmány! pedig: Fehérszőrű magyar teflér, , tark» — —), szekunda 6i—71, tertia 54—63. Német prima kevert sjÉrmazáso tehén 130—220 koronáig darabon- 80—86 — 187 ). szekunda 70—78, tertia 60—69 kint, b< nyhád) tehén 230—320, kiv. koronáig Legelőmarha : szerb és magyar 46-— 56-—, rosszabb darabonkint. minőségű •—. Bika és tehén 40-64 ( ) 46 —. Az összes eladások, élősúlyban, és bivaly 38" 1C0 kilogrammonként, fogy. adó nélkül értendők. vágómarhavásár. 1900. évi decz. hó 27 én. budapesti közvágóhíd és marhavásárigaznatóságBécsi Rznrómarhavásár. 1900. decz. 20-áa. Feljelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2161 db hozatott 4526 borjú, 4067 élő sertés, 3685 kizsigerelt nagy vágómarha, nevezetesen : 869 db magyar és tarka sertés, 281 kizsigerelt juh, 611 bárány. ökör 370 db mauvar és tarka tehén, 682 db szerbiai gazdasági gépgyár A bekövetkezendő jobb fogyasztás miatt — daökör, 74 db szerbiai tehén, — db boszniai ökör, — db czára a nagyobb felhajtásnak — minden áru megtarto n &i tehén, 52 dk bika és 114 db bivaly. totta mult heti árát, változatlan irányzat mellett. RÉSZVÉNYTÁRSULAT Minőség szerint: 5 darab elsőrendű hizott Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjn 63—80, 44 db középminőségü és 5 db alárendelt min. bika BUDAPESTEN, prima 82—100, primissima 102—116 ( ), élő borjú 151 db elsőrendű hizott ökör, 1387 db közép, prima ( ), primissima (—), minőségű ökör és 36 db alárendelt min. ökör, 28 db K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. SZÁM. fiatal sertés 54 -74, kizsigerelt sertés, nehéz 72—90, hízó «'«örendű hizott tehen, 357 db középminőségü tehén, sertés, süldő 80—104 ( ), kizsigerelt jub 50—76 148 db alárendelt mnőstgü tehén pr. kiló fillérekben, bárány páronkint 10—28 (—) korona. A vágómarha felhajtás 500 drbbal kevesebb volt, mint a mult héten s mivel a szükséglet kevesebb, az Bécsi sertésvásár. 1900. decz. 24-én. (Sehleiffei árak változatlanok maradtak. Bikák és bivalyok ára der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Kör 2 koronával matermázsánként hanyatlott. telek« részére). üoveííezo árak jegyeMetlei: Hizott magyar Felhajtás: 4075 lengyel, 4685 magyar, összeökör jobb minőségű 58-- 64 —, kivételesen —• , sen 8760 2V*i 3«/i, 4, 4V«, 6, 8, 10, 12 lóerejűek. drb. hizott magyar ökör középminőségü 5256 —, aláA vásár élénkebb volt 50-—, jobb minőrendelt minőségű magyar ökör 46Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó néleégü magyar és tarka tehén 38-62 —, kivételesen tarka tehén —•—•—, magyar tehén középmin. 38—62'— (—), kül : prima 90—92 fillér, kivételesen 94fillér,közepet 70-86 fillér, könnyű - fillér, süldő fillér. alárendelt minőségű magyar ég tarka tehen 38(uti mozdonyok.) 62'—, szerbiai ökör jobb minőségű 4858—, kiv. — —, szerbiai ökör középminőségü 40 —46'—, szerbiai Bécsi jnhvásár. 1900. decz. hó 20-án. Felhajtál Kérjük minden szakbavágó kérdéssel biökör alárendelt minőségű —•— •—, szerbiai bika 42-60—, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 30.—42 —, 691 db juh. zalommal hozzánk fordulni, készséggal Vételkedv hiányában az üzlet igen lanyha volt. magyar legelőm?|ha I. rendű , kiv. —•'—, adunk klmsrltó *» felvilágosító választ. Arak .jun 38—44, kiv. , raczka 32' 36 — U. rendű koronáig meiermázsánkmt élősúlyban. fülér pr. kiló élősúlyban.
1600 gözGSéplökészlel üzemben!
ELSŐ MAGYAR
Magánjárók
14
KÖZTELEK
1 9 0 1 . JANUÁR H O 1
i. s z á m .
ii -ik
Évfolyam.
G a z d á k n a k igen f o n t o s !
-
Mindenféle kocsi- és liintórészek kaphatók, ugy hogy bármely u r a d a l m i kovács, még e s z a k m á b a n járatlan is,
v angol kosok kapatik: P l CM
»8WAL»4ál BUDAPEST,
m,
a^Ielml szerek értékesi|> tését eszközlii az előL Irt o/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nynjt tagok és nem tagoknak.
KMsö-Kerapesi-ui 1. tr.
Ági Lajos Budapest, Űiléi-ut 61. Képes árjegyzéket kívánatra ingyen és bérmentve küldök.
Gazdák,
Értékesítésre elfogad: "3" Magyar Gazdák ^ Husnemüket, füstölt Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete hust, vadakat, szárnya-
HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKABAN.
Azonnali készpénzelszámolás.
készíthet b á r m i n ő f o r m á j ú r u g a n y o s kocsit, mert ennek minden egyes részét k é s z e n k a p h a t j a szakszerű u t a s í tással, a m o n a r c h i á b a n egyedül.
9)
Sürgönyczim: Aurora—Budapest. ^ D ^
Iparosok!
sokat — élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
fl A Y E R
E. F I A I
őta fennálló motorgépgyár malomépltészetl őzéi Szombathelyen, (Magyarország). •comobiljaik é slejes gyújtóval.
nóló 1894. éri Hl. tönéiyailk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, Ira blrmentea fcttldésso!
székek koptatok, dara- és derczetisztltók. Köles- és gyöngykása gépek, olajprések, kézi- és viznyomásra. Gazdasági gépek. Szíves megkeresésre díjmentes felvilágosítást ad. Számos elismerő okirat. R a k t á r : Budapest, V., Lipót-Körűt i s .
A j á n l j á k nagy raktárukat mind e n p a t k o l á s i c z i k k b ő l és ezen s z a k m á b a vágó k ü l ö n l e g e s s é gekből. — Továbbá ajánlják szabad a l m ázott, kiváló szakféríiak által egjobban ajánlott patkóikat gás lovak és p a r i p á k , úgyszintén
ökrük v a s a l á s á r a .
JZJFZ&L f B EÉffifrjI ^SBBí ^ R B
f
Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott radvasalásait és kengyeleit.
IW. B M M '
8
S Ö H N E
cs. és kir. udvari patkolási eszköz-szállitók W I E N , II., R E N N G A S S E 6. S Z Á M .
A J Á N L O K :
Ö É P O L A J A T ,
u. ju. h i v u u n n i» uitTauinjHi, olívaolajat, e u o r e a i n •avtalanitott repezeolajat, stb.
disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót,
Kocsikenöcsöí, Petroleumot, Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfeatékeket, fedéllakot, minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.
MŰTRÁGYÁT
Y e t ő m a g o t "W
F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. ' Mindenkor a legmagasabb ipi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, lnozernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szíves ajánlatokat.
KRAMER
LIPÓT,
BUDAPESTEM,
V .
k e r . , A k a d é m i a - u t c z a I t . sz. Telefon.
SürgSnyczim i „CERES" Budapest, Á r j e g y z é k k e l é s r é s z l e t e s K l l i a a j á n l a t o k k a l kívánatra s í o l t i l o f e .
KÖZTELEK 1901. JANUÁR HÓ 1.
1 SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. Téli i d é n y . SW
1900. Párisi világkiállítás j u r y tagja.
g®r Téli
15
idény.
Faragó-féle
Csüdsömör - kenőcs, | Magyarország legrégibb gaxtJ. gépgyára Mosonban (1856.) A beálló téli idényre ajánlja legjobb rendszerű és leggondo-
j|L 8
H t ^ -V.jO k
m ' ''*•1 I IL
V e r s e n y t
luidL
Izom, ízület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta Igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél
Répavágólt? sTecskavágólt
fti
minden nagyságban,
Eredeti angol, Rapid kukoricza morzsolok,
Ili
' S Í ^ ^ P l j s E
darálók
Ventzky-féle t a k a r m á n y füllesztök. " T Ü Í L o - * :
=
Biztos hatású szer, osiidsömSr, hám és nyeregtőrés eilert. Faragó-féle
Burgonya választók.
teljes t a k a r m á n y k a m r a berendezések
FARAGÓ
=
tervezésére és eszközlésére.
F ő r a k t á r & Budapest, VI., Váczi-körut 57|a. Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
ÖDÖN
gyógyszerésznél T á t - K o m l é s Békés-megye. 1 nagy tégely Csiidsijm&rkenöcs 2 korona1 kis „ „ ... I „ 1 üveg Versenyfluld 3 deciliter 2 LARZ H E M B i a - f é l o 6 Ő Z G S É P L Ő S É S Z L £ T £ K elvitkxIxatatlarvuLl ,a
l e g j o b b a k
a
világon."
G A N Z és T Á R S A s S 2 & S
Petróleummal éa adómentes benzinnel hajtott moterek gazdaság czél/aira pAtKI
ái 999 UK A n '
Mechwart-féle gőzekék és petroleumekék. Hengerszékek, köjáratok ét teljes malomberendezések. árjegyzékeinket kivánatra megküldjük.
H O T T E K
F.
J.
R.
T u r b i n á k . — V i l l c n n v i l á f i t á a l 4m erőátviteli 1 - -
gyógyszertár a sz. Józsefhez BECS, XI1/2., Schönbrannerstrasse 182.
Hotter-íolo Absorbinol Vi^palaozk frt^6.—, Vj ]j>Maozk-frt 3.50. íeattapadékot, a nélkül, hogy a szőrt tönkre tenné. Erősiti a megtámadott éa gyenge inakat, eltávolít éa tönkre tesz minden oaomót az izmokon és megóv minden gyulladáatól; különösen bevált epebajnál, caülökdaganatnál, patabütyköknél, vastag térdnél, ogomóknál az Inakon, vastag bokánál, daganatoknál, a hol ilyenek fellépnek. A térdek remegését megszünteti és meggyógyítja a
EOTTEB-FÉLE TEAIHINQ-FLUn) 1 palaozk 1 frt 20 kr. Az inakat és izmokat a magas öreg korig állandó erőben és frisaen fenntartja, az fáradalmatoa°é«SvonLtáaraképeaftt.aA^tulerőltetés következményeinél, bénuláa, szaggatás éa merevedéinél meglepő alkerrel al-
HOTTEB I. ÉS n. SZ. DISZHÓPOEA 1 kilő 1 frt 20 kr. Legjobb étrendi azer a disznók étvágyáALLATGYOOT KÉSZÍTMÉNYÉI nak és az azzal járó emésztésnek előmozdílinSbbjei, melyek szá- tására ; kitűnően bevált orbánoznál. A II. Kitűnő pótlék a takarmányhoz az állat erejemos azámu hasmenésnél alkalmazandó. sonló szerek által máj ^hólyag^s íd^gb^nál^^lmazandó érettek. Raktáraic a é ^ - r t á r a k EOTTEB-FÉLE KOLEA ELLENI SZEE 1 üveg 1 frt 60 kr. EOTTEB-FÉLE HOLTTEIElimŐCS Főraktár: BOLAPEE ITEII: BT. BOTAI EMIL, Lovaknál mindennemű 1/1 tégely ára 2 frt, »/i tégely 1 frt 20 kr. kollka éa hugy felár. Eggsr Leó és Felülmúlhatatlan holttetem eltávolítására régi városi r r.: r.-:::ártér, VI., Vácii-lürat 17. éi akadta, szarvasmarháknál pedig puffadtság bajoknál ia. ES?BÖE flHrtirt Elrály-itcü 13.
i
gyökeresen gyógyít számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai alapján med. univ.
Dr. FABINY1 v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés O—3-ig; este 6—8-ig. BUDAPESTEM,
V I I . k e r . , E r z s é b e t - k ö r u t 1 3 . sxám. Levelekre díjtalanul válasz, kivánatra gyógyszerek.
^ Hottor-féle^Agrll táppora^ ^
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. Legjobb gummi- és kender tSmlük. mindenféle csövet. | Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
legújabb javított rendszerű tizedes, száz*- I dós és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, baremntérle- I gek. Commandit-társaság szivattyú- ét mérleggyártátra. I
W. GARVENS, Wien,
K w i z d a F e r e n e J á n o s oa. iakir. oazt.-magy., román klr.éa bolgár fejed. u kerületi gyégyezeréíz, Korneubarg Bécs
KÖZTELEK 190 í JANUÁR HÖ 1
16
í. SZÁM. 1 1-IK fiVFOLYAM.
tóindeiinenifi tejgRzdasligi asikösS íl {épet az&Ilit, tejgazdasági telepek*! is tejizöTatkszsteket rendez be ai
-Separaicr Részvény-Társasao ezelőtt P f a n h a u e e r
A.
Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám.
SACK RUDOLF
egyedüli képviselője
r i l O P F E l t
S A M U
B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 5 3 . szám. Előre bocsátva, hogy Sack Rudolf világhírű gyártmányai eredeti minőségben csak nálam kaphatók: ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vető-
szecskavágó-, rápavágú gépeimet. Kézi, járgány- és gőzhajtásra
járgányaimat ' ' t S Ű r *
takarmánypároló
készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerítő árjegyzék és készséges felvilágosítások.
' / / / / / / / / / / / / S S , |
Jakács
ÖSjKár gépgyára
gözcséplö-készletek j
: javítására. ; | B U D A F E S T - KÖZTELEK. RAKTÁRON TART: f || Üllői-ut mellett. mindennemű mezőgazdasági gépeket és esz- { '4 közöket, u.m vetögépeket, rostákat, ekéket I morzs lókat, s2ecskavágókat \ c 4f g Á a y e S " é s t i s z t í t ó c s é p l ő k é s s l e t e k e t , j .-.T Baktáron «»rt< = = = = = = = = = = = = *: I -u i t o t t gőzcsép l ő k é s z l c t e k e t , valamint az E l s ő M a g y . t; <.aíi*, g é p g y á r b a n k é s z f i i t u j g ő z c s é p l ő g a r n í t u r á k a t . v sreüzletek köttetnek. — Mérsékelt árak, Redtoező fizetesi feltételek.
1 J
ELADÓ BIRTOK, Dunántulriak egyik legszebb bortermelő vidékén, élénk forgalmú városban, •••")•;• egyúttal járási székhely, vasúti állomással, egy 100 holdas (per 20* 3-81) birtok terület, a legjobb karban levő gazdasági épü« el, csinos 5 szobás lakóházzal, gazdasági fölszereléssel ofryiiít eladó. A birtokon 33 hold a legkitűnőbb faja. és minőségű amerikai j váiivokkal betelepített, most termésbe jövő, nemek, fekvésű és gazdagon betrágyázott szőlő van, épületekkel, pinczékkel és fölszereléssel. Továbbá hozzátartozik egy vendéglő és téglaégető, mely azonban most bérbe .van adva, Megjegyeztetik, hogy a szántóföldek és rétek parczellázva is 4—600 forintig holdanként értékesíthetők.. A hely és vidék bornagykereskedésre kiválóan alkalmas. Vásárolni szándókozók a czimet a kiadóhivatalnál megtndhatják. Alkuszok ki vannak zárrva.
Magy. kir. államvasutak. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak alulirt igazgatósága az 1901. év folyamán összegyűlő ésriéíkűlözhetővéváló különböző ócska anyagokat (sínek és fémneműek kivételével) értékesíteni óhajtván, ezek eladása czéljából nyilvános pályá7atot hirdet. A pályázni kívánók kéretnek, hogy beirt ívenként 1 koronás magyar bélyeggél ellátott ajánlataikat a magy. kir. államvasutak igazgatóságának anyag és leltár beszerzési szakosztáyához (VI. Andrássy-ut 73. sz. II. em. 43. ajtó) következő czimzéssel: „Ajánlat ócska anyagok megvételére 191386/900. számhoz" 1901. január hó 22-ik napjának déli 12 óráig benyújtani szíveskedjenek. Az ajánlatok kizárólag ezen czélra rendelt és az emiitett anyag és leltárboszerzési szakosztályban egy példányban ingyen kapható ajánlati nyomtatványon és annak rovatainak pontos kitöltése mellett áliitandók ki. Nem az általunk kiadott nyomtatványon kiállított vagy fentiektől eltérő feltételeket tartalmazó ajánlatok nem vihető figyelembe. Az átengedett anyagok átvétele és eltávolítása tekintetében az alább intézett feltételek, irányadók, de az 1901. évi .november hó yégeig összegyűlendő anyagok feltétlenül ;ugyanazon év deczember hó\.25-ikéig, a deczember hóban összegyülendők ii 1 - 1 I - " i ; A magy. kir. államvasutak részéről határozottan kiköttetik, hogy az anyagokért felajánlandó egységáras; vagy az illető gyüjtőszertárban, vagy pedig az ajánlatban . meghatározandó tavolságra való bt ll i nek, honnét a vevő fél az anyagot saját költségén tartozik továbbítani. Oly kikötés, hogy az mellőzendő, meit az ilyen ajánlat tényleges értéke a többi ajánlatával szemben nem bírálható meg. A bérmentes szállítás csakis a m. á. v. saját vonalaira köthető ki. A magy. ur. allami iga fentartja magának azon jogot hogy — az aczélforgács, kovácsolt- és öntött vas torgács kivételével — az eladásra hirdetett összes anyagokat az elért legelőnyösebb árak és feltételek mellett értékesíthesse, vagyis: hogy az;egyes szertárakban összegyűlő anyagokat értékesítés végett azon szertárakba küldhesse, a melyek anyagjaiért a legmagasabb ár ajánltatott. A vevő tehát nem élhet kifogással az anyag származása ellen, hanem a neki odaítélt mennyiséget azon szertári vissznyereményből tartozik átvenni, a melyből az neki rendelkezésére bocsáttatott. A fentebb felsoroltakon kivűI kívül az ajánlattevő magára nézve kőtelezőknek elismeri az ócska anyagok eladására vonatkozó és 122291/H6. sz. a. fennálló feltételeinket, melyeket saját és két tanú aláírásával és ivenkint 30 filléres magyar bélyeggel ellátva, okvetlenül. ajánlatához csatolni tartozik. Ezen feltetelek nyoinitatványtárunknál példányonkint 30 fillérért megszerez- , hetők. Vidékieknek ezen feltételek a m. kir. államvasutak nyomtatványtárához intézendő írásbeli megkeresésre a megfelelő ár és a szükséges postabélyeg előzetes beküldése esetén megküldetnek. Bánatpénzképpen a j megvenni szándékolt mennyiség és az azért felajánlott egységár szerint kiszámított értékösszeg 5°/o-a az ajánlat benyújtására kitűzött határnap előtt egy napp al, déli 12 óráig, készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban főpénztárunknál leteendő. A bánatpénzt az ajánlattal egy boríték alatt nem szabad beküldeni. Egyéb, vagy lebonyolított ..ügyletek biztosítására letétünkben levő bár felsza- . badult biztosítékok ezen ajánlatokhoz nem fogadtatnak el bánatpénzül. Bánatpénz vagy a fentidézett aláirt feltételek nélkül, úgyszintén elégtelen bánatpénzzel, vagy elkésve beérkezett ajánlatok vagy olyanok, melyek a fi eltérnek, figyelembevételre nem számíthatnak, úgyszintén olyanok sem, melyekben javítások vagy vakarások fordulnak elő. Pótajánlatok egyáltalában nem vétetnek tárgyalás alá. Az ajánlati ár koronaértékben számokkal és betűkkel olvashatóan kiteendő. Az őcska anyagoknak esetleges csomagolási költségeit a veyő czég tartozik Az ajánlattevő ajánlatával a pályázat eredményének eldöntéseig kötelezettségben marad, ezt tehát időközben vissza nem vonhatja. Az ajánlatok tetszés szerinti részmennyiségre szólhatnak, de a magy. kir. államvasutak igazgatósága is fenntartja magának azon jogot, hogy tetszés szerinti részmennyiséget engedhessen át, melyet ajánló — ha csak ellenkezőt ki nem kötötte — elfogadni köteles. A magy. kir. államvasutak igazgatósága fenntartja továbbá magának a jogot, s hogy végre; czél elérésére másféle intézkedéseket is tehessen. Budapest, 1900, deczenaber- hóban.
Az igazgatóság,
1. SZÁM. 11-IK SVFOLYÁM.
KÖZTELEK 1901. JANUÁR HÖ í .
DREZDAI MOTORGYÁR "gSifiEr * e&mert*gáz-,benzin-,petróleum-ésacetylen-motoraití^éslocomobiljait. I Minden kiállításon 1
Nagyszerű ujitások
és versenyen első |
Vezérképviselősóg: Gellért Ignáoz és Társa, Budapesten, VI., Teréz-kt " W B B É H H B FIÓK MŰHELY BUDAPESTEN.
M Á R K E R - f f é l e 22°lo k c m é n y i t ő t a r t a l m u , hő termést bozó és r o t h a d á s n a k e l l e n t á l l ó
vetőmag-burgonyát ajánl nagyobb mennyiségben
a Puszta-Ürgédi Gazdaság és Szeszgyár. Yasut és posta: K o r t v é l y e s , (Mosonm.)
Gazdák Biztosító Szövetkezete Budapest, V., M á r i a V a l é r i a - u t c z a 10. (Thonet udvar)
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége Alakult i 19OO.
erkölcsi támogatásával. Biztositéki Kormány hozzájárulása : Alapítványok és üzletrészekben:
17
M. kir. államvasutak.
Gazdaságok, Iparosok és malmok részére ajánlja a
alap:
400,000 kor. 1,200,000 kor. Összesen: l,600,00o kor. Biztosításokat elfogad tüz- és jégkár ellen. Az iizlet eredményében biztosított tagok a dijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 az igazgatóság.
Igazgatóság.
L e g r ö v i d e b b és legolcsóbb utazás Olaszországba. A Fiume-Velence és Fiume Aneona közt közlekedő termes gőzhajók menetrendje. Érvényes 1900. évi november 1-tSl 1901. évi október 31-ig. Fiume-velenoei vonal: Éjjeli járatok. Fiúméból indulás minden kedden és szombaton este 8 órakor Velencéből indulás minden hétfőn és csütörtököu este 7.30 órakor Nappali járat: március 15-től október 31-ig Fiúméból indulás minden csütörtökön reggel 7 órakor Velencéből indulás minden szombaton reggel 7 órakor Velencében érkezés és indulás a Szt. Márk-téren. Menettartam 10 óra. Finme-anconai vonal. Nappali járat: Fiúméból indulás minden hétfőn reggel 7 órakor Anconából indulás minden szerdán reggel 7 órakor Éjjeli járat: Fiúméból indulás minden csütörtökön este 8 órakor Anconából indulás minden szombaton este 8.30 órakor Menettartam 10 óra. Menetdijak: A gyorsvonatok használatára jogosító menetjegyek árai a hajó átkelá3 díjjal együtt: Budapestről Dombovár-Fiumén át Velencébe vagy Anconába vagy í. 34 korona n. I. A budapest-velencei vag^i anconai jegyeknél a gőzhajókon egy ágyért 2 korona után fizetendő. b) A gőzhajókon Fiúméból Velencébe v. Anconába vagy viszont: diszterem, hálóhelylyel együtt 16 korona I. osztály, , 12 , III. osztály, (fedélzet) „ 6 , Továbbá kaphatók még ezen útirányon érvényes Olaszországba szóló combinálható mérsékelt körutazási jegyek is. A gyorsvonatok Fiúméban a gőzhajók kikötőhelyéig és onnan közlekednek. A termes gőzhajók mindkét vonalon egész éven át (tehát a téli időszak tartama alatt is) hetenként kétszer közlekednek. A nyári hónapok tartama alatt, március 15-től október 31-ig afiume-velenceivonalon ezenkívül nappai való utazással hetenként még egy harmadik járat is berendeztetib. A termes gőzhajók csatlakozásban közlekednek a Budapest Fiume közt forgalomban levő gyorsvonatokkal, valamint a Bóma, Nápoly, Bari, Brindisi, Bologna,jMilano stb. felé induló, illetve onnan érkező vonatokkal. A gyorsvonatok használatára jogosító közvetlen menetjegyek árai a hajó átkelési dijával együtt: Budapesről: I. oszt. II. oszt. Romába vagy viszont 73 frc. 75 c. 54 frc 05 c. Nápolyba „ „ ... 100 , 55 „ 72 „ 85 „ Flórenzbe „ , ... ... 73 „ 50 , 53 „ 80 „ Genuába , „ 89 „ 25 „ 64 , 91 „ Milánóba , „ 69 „ 9b „ 51 „ 40 „ Turinba „ „ ... 89 „ 10 „ 64 „ 90 „ Nizzába „ „ 113 „ 75 „ 81 „ 90 , Marseille-SaintCharlesba vagy viszont 138 „ 80 „ 38 „ 90 „ Lyon-Perracheba vagy viszont ... ...128 „ 25 „ 91 „ 50 „ Ezen jegyeknél a gőzhajókon egy ágyért 2 korona utánfizetendő. Menetjegyeket kiadnak ós küzelebbi felvilágosítással szolgálnak a m. kir. államvasutak állomásai és városi menetjegyirodái, valamint a Oook Tamás és Fia cég összes utazási irodái. Budapest, 1900. november 22. A m. kir. államvasutak igazgatósága.
RENDSZERES
MALOM-berendezásek é s
e g y e s
M A L O M G É P E K ,
termény-tiszti-művek gabonaraktárak (silos) r é s z é r e .
GraepelHugó gép-
és rostalemezgyár, malomépitésaet
Marshall, Sons & Co. angolországi gépgyár vezérűgynfik*
L m t d 7«m
BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-it 46. nám.
KŐZTELEK
1901. JANUÁR HŐ I .
í . SZÁM 10-IK
A magy. kir. államvasutak gépgyárának B U D A P E S T ,
Váczi-körut
32.
ÉVFOLYAM..
vezérügynöksége
szám.
ajánlja a m a g y . kir. államvasutak gépgyárában
készült
gőzcséplő készleteit, szalmakazalozóit, „ .1
M i l l e n n i u m " legújabb
f ű k a s z á l ó - ,
m a r o k r a k ó -
szerkezetű é s k é v e k ö t ©
a r a t o g e p e i t ,
továbbá: a szab .osztr.-magyar állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü g ő z c s é p l ő - k é s z l e t e i t , 1997 rendszerű, a c z é l ö n t é s í i e k e f ő v e l e l l á t o t t e k é i t és egyéb mezőgazdasági eszközeit.
Vészen átment másfél éves
tenyészkanok kaphatók
Fedeztetés! jelentés. Gróf Wimpffen Simon simontornyai ménesében a folyó idényben a következő importált amerikai ügetőmének fedeznek idegen kanczákat. 1. Fern-Wilkes, fekete, jegytelen,' 157 cm. magas, apja Wilkes-Bay, anyja Fanny 0. — Record: 128V2. Fedeztetés! díj: 50 korona. 2. Tyrolean, almásszürke, jegytelen, 167 cm. magas, apja Pilot Médium 1597, anyja Llam Mary. — Record 1-27. Fedeztetési dij 50 korona. A kanczák ellátása és ápolásáért naponként 1 kor. 60 fill számíttatik. Tyrolean ügető men eladó ; közelebbi felvilágosítással szolgál:
K e m p t n e r E r n ő urad. tiszttartó,
A tsivíisil ^
Megvételre keresett vagy annáf
Simontornyán.
919
2Vagy-Szaloiita, ( P a l a - p u s z t a ) .
Chile salétrom
is ^magasabb',
IBirtOl ik bérbeadása
közvetlen behozatal
megfelelhessek. ^
Vágvölgy kinese r
Fairbanbs Mérleg és gépgyárrészvénytársaság. Várost iroda és raktár Budapest, A m l r á s t j u l 14
és más mesterséges műtrágyákat ajánl legolcsóbb napi árakon
Maurice Halphen, Prag. Győrmegyében képviselő : Neubauer Adolf, Győr. Sopron és Vasmegyében képviselő: Klein Márkus Fiai, Sopron. Kerestetetik még néhány nagy birtokosoknál jól bevezetett képviselő. Elsőrendű
marhamérleg! 7 drb 1000 kiló hordképességü és 9 drb 500 kiló bordtlzedes mérleg az összes sulyokkal együtt minden mérleg hitelesítve! Becserélek! óoska marbamázsákat uj hídmérlegre ™jy^uj marhaíSTköziökt8-®!* DÉXEN
p0nt0!ian
vásárol
HALDEK magnagykereskedése
József főherczeg ö cs. és kir. fensége udvari száUitója
BUDAPEST, Károly-kömt 9. 'V^nyhajtálra^őrlnktaU15' 1-800 kgr. munkaképességgel is ogy hozzá használható ovas járgányt. Czim a kiadó-
vető
„LUCZIFER alágyujtó. Maleezky szabadalma. Legjobb, legkényelmesebb és legolcsóbb. — Alágyn jtáshoz f a teljesen felesleges. Százankint 90, ÍOO, illetőleg 360 fillér. 2 koronától kezdve házhoz szállíttatik. Gyári főraktár: VII., Rottenbiller-utcza 15. Viszontelárusitónak árenged1746 mény.
SOO-400 xnmázSa zabot sek megvételre. Szives er Mihály, Kleinmünchen
á r p á t
ajánl, míg a készlet tart,
Hanna Malzfabrik in Kremsier (Morvaország).
Rudmelegek, gyapjasak és puhák, színes szegélylyel, ágytakaróknak is használkivül Olcsók. Szürke gyapjú, téli lópokróezok. A., minősig 4 K., B., legfinomabb minőség 5 K., C., duplé gyapjú urasági 150, 200 nagyság, legfinomabb minőség, darabonkint 7 K. 50 fill. Pontos szétküldés utánvétellal. Árjegyzék magyarul ingyen. N. RUND-
és
201;
pózna-
• Acetylen-lámpák valamipt kézi-, kert-, istálló-, k o c s i - , o l d a l - , S p r i t z b o g e n , vállalkozóknak é j j e l i munkára való
Acetylen-lámpák kaphatók L =
BUDAPEST, VI , Gyár u. 48.
i . s z á m . 11 - i k
Évfolyam.
KÖZTELEK, Í901. JANUÁR HO 1.
Hirdetési ár 15 szóig 80 B1
KIS HIRDETÉSEK
g o l y l » T » l e k r < T t U a z o l n n k , m e l y e k k e l v á l a a z r n azOkiségeia l e v é l b é l y e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t k f á l d e n e k .
BETÖLTEIDd ÁLLÁS,
ALLATÖL Megvételre
Vöröstarka
Felvétetik 3 magán gyakornok, ki ma; Ová'ra óhajt menni, egy c lótenyésztés,' czukorrépa
írnoki állomás
Gazdatisztnek
Több törzs L&srelőnénál, Fels6-Babád
Eredeti
Önálló kezelőtiszti állást keres, egy intelligens é é" e gyÍSftta^birT, él S
tinó üsz ő
legprímább, 1—2 esetleg évesek és pedig hizlal
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
Kis-Czelli kereskedők.
Keresek
bízható, Szakérts onagtSikeze hajdú vagy kulcsár janii; esejére felvétetik. E18nyb< részesül ki hason minSségbt
VEGYESEK,
Megvételre
Adai ilát végzett'2
és
minden
magot a legmagasabb áron v á sárolnak és mintázott ajánlatokat kérnek
Vetőmagvak, lóhere, luczerna, oberndorfi répamag és a hazánkban ennél is jobban bevált
óvári répamag, francia perje csomosebir, fűmag, duppaui zab, tavaszbuza, az 1901. évre II. évfolyam. magtengeri, Szerkeszti és kiadja csemeték és Jeszenszky Pál, pekingi kacsák
Árafo?MM-QG-1Í tagoknak, Gazdatisztek Ors!• Egyes ralamint a Tejte e. ajtalotf kül-
e k o r . 30 mi.
Eladó galambok. Florentini minden színben 5 frt. Maitéti vöröa p. 4 fi Fekete p. 4 frt. Fehér p
Bolti ára á korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám.
ÁLLÁST K H R E S f c Nős Kertész a ki a kertészet Sindenígába Q teljes jártasSággal bir, í Sak ezélszMí építéseit isTe?I ban főkertészt állást is elfogad
I
Párisi kiállítási Grand Prixi
Budapest, I V.,Nádor-u.8.sz.|
uradalmi igazgatáságánál Strilek, Morvaország.
szágfeliigyeJOségéhez
got
való ökrök eladására < későbbi szerződésre Radwaner és Rónai Ramhouillet legolcsóbb árért vállalkoznak magkereskedök • kosok WEILE^ EISHER
Gróf Herberstein Albert 167 ional kötelei.
Spergulamagot, ákáczmagot, gleditschia ma-
kaphatók
. . .
G r ó f
Teleki Arvediír drassói uradalmában, u. p. K o n c z a .
ílvilágositást ároly tiszttar . p. Nagy-Si
Gazdák
ige^alat^Écsk!i Toron tálmegye. 1809
gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett
iránt a kereslet megindulván', azon tisztelt
Nagykoron a-u t c z a 18. sz. Minták kívánatra inír vpn bérmentve kiüli e k. Alapíttatott
Földmivesiskolát Itünő sikerrel végzett, katona- vevők, kik az idei felotelezettségének eleget tett, állítás javarészét együtt látni kívánják, kéretnek az Aradon át közle-
felmond:
kedő gyorsvonat direét Intézőnek, iámtartónak, ispánnak ajánlóik Magyar-Óvártt végzett
kWvfg miről jó
állomáson kiszállva
drassói uradalmát meglátogatni.
Sürgönyre
állomásnál' kocsi vár.
50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Próbaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kivánatra prospektus ingyen és bér-
an Yilmos veje,
kocsijában Koncza posta távírda és vasúti
sir
A Puszta I>őry ^egesajt topább gyártása léikül Való megvételére "eíe*
g Gödöllő. . , Baromfi tenyésztésre vo •s natkozó tudnivalók 1 kor ri Tyuktenyésztés " ' -
Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beH j küldése mellett.
Budapest, IX,, Soroksári-u. 10.
20
KÖZTELEK,
1801. J A N U Á R HO 1
1 SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M
SOI® t e r m é s t ö b M e t
GŰZEKÉKET,
érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszol vagy 72°/o-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű referencziák I Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállít ELSŐ B A K O N Y - S Z E N T G A L I M É S Z T E L E P E K
GÖZ-UTIHENGEREKET és
KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál (Veszprémmegye.)
6ÖZ-UTIM0ZD0NY0KAT •
JOHN FOWLER & Go.
tökéletesebb
Telefen42—50.
szerkszetttl
ét
legolcsóbb
árak
mellett
szállít
BUDAPEST-KELENFÖLD ""Sí"'
K a l m á r Vilmos B u d a p e s t ,
1
VL kerület, Teréz-körut 3. szám.
írod*, raktár, jayitómühely.
a csehországi Thomas-müvek magyarországi rezérképviselője ajánl:
Thomasfoszíátiisztet ( T k n a s s a l a k ) , e O „HarleMu' 5 dohány trágyát, Kai&ftoL
KAINIT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál {Budapest Köztelek). Arali: nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
í
/
/
/
/
műtrágyák
mmmmmmm A Legújabb
szerkezetű
ii••••mi P w t M
béltartalmáért
szavatolok.
kitűnő t r á g y a s z ó r ó
a
legolcsóbb
él
lelkiismeretes
gépek
áron,
«
kiszolgálás.
ij Lapunk bekötési táblája 2
kor.
72
fill.
fportómentesen>
1
kapható kiadóhivatalunkban.
'
Z
V
A
1
V
V
ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:
^mr.
Vöroer J. és Társa
malomépitő répgryára ós vasöntödéje
Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz. .Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)