KÖZPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK A KREATÍV IPAR TERÜLETÉN

Pupek Emese:

KÖZPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK A KREATÍV IPAR TERÜLETÉN – 42 ORSZÁG KULTURÁLIS POLITIKÁJÁNAK ELEMZÉSE ALAPJÁN

44

A kreatív ipar egyre fontosabb szerepet játszik

trendjeiről. Ezt a nemzetközi programot 1998

a gazdaságok és a társadalmak életében.

óta az Európa Tanács ERICarts (European

Számos ország a gazdasági és a társadal-

Institute for Comparative Cultural Research)

mi fejlődést ettől az iparágtól várja. Vajon a

kezdeményezése fogja össze.

közszféra mennyire felkészült a kreatív ipar

Azonos szempontok alapján készítette el vala-

igényeire reagálni; meglátta-e és kibontakoz-

mennyi ország az elemzését. A szerzők adott

tatja-e a kreatív iparban rejlő lehetőségeket?

ország független kulturális politikai szakértői,

Létezik-e politikai elhatározás? Egyes orszá-

akik az érintett minisztériummal konzultáltak

gokra jellemző politikai elkötelezettséget ke-

elemzésük elkészítésekor. A tanulmányok fe-

resek, amihez kiindulópontként a kulturális

jezetei a történelmi háttér bemutatása után a

politika vizsgálatát választottam, feltételezve,

mai kulturális politika általános céljait és elveit

hogy a kreatív ipar legszorosabban a kulturá-

írják le, majd bemutatják a döntéshozatali ren-

lis politikához kötődik.

det, az aktuális kulturális politikai kérdéseket

42 ország kulturális politikájáról készült úgy-

és vitákat, majd a jogi szabályozás és a finan-

nevezett COMPENDIUM országtanulmányt

szírozási rendszer következik, végül a kreativi-

vettem

COMPENDIUM

tásról és a részvételről szóló résszel zárulnak.

(Compendium of Cultural Policies and Trends

A tanulmányok kitérnek többek között a

in Europe) egy web alapú és állandóan fris-

kultúra definíciójára, a kulturális diplomáci-

sülő információs és monitoring rendszer az

ára, a társadalmi kohézió vizsgálatára, az új

európai nemzetek kulturális politikájáról és

technológiák és a digitalizálás témakörére

elemzés

2014. május

alá.

A

a kultúrához való viszonyában, továbbá a

az addigi elit jelleg helyett, mindenki számára

művészeti és kulturális oktatásra is.

elérhetővé téve a kulturális „termékeket”. Az

Az alábbi 42 ország készítette el az elemzést:

állam meghatározó volt és maradt, de szere-

Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium,

pe folyamatosan alakult.

Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Ki-

A XIX. században a kultúrával kapcsolatban

rályság, Észtország, Finnország, Francia-

az államnak elsősorban a kulturális öröksé-

ország, Grúzia, Görögország, Hollandia,

gek védelmét kellett ellátnia, múzeumokat

Horvátország, Írország, Kanada, Lengyel-

létesített és tartott fenn, könyvtárakat üzemel-

ország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia,

tetett és fejlesztett, valamint galériák működé-

Macedónia, Magyarország, Málta, Mol-

séhez járult hozzá. Később a kulturális politi-

dova, Monaco, Németország, Norvégia,

ka összekapcsolódott a demokratizálás folya-

Olaszország, Oroszország, Örményország,

matával, ennek társadalmi hatásaival együtt,

Portugália, Románia, San Marino, Spanyol-

mint például a személyiség kibontakozása,

ország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlo-

a szabad kifejezés biztosítása, a sokféleség

vákia, Szlovénia, Ukrajna, Vatikán.

megőrzése. A kulturális politika feladatai kibő-

31 ország tanulmánya 2012-ben vagy 2013-

vültek, egyre inkább előtérbe került a gazda-

ban készült, ami tehát az adatok 75 százalé-

sági fenntarthatóság kérdése, és a művészek,

kánál naprakész információt jelent.

a kulturális területen dolgozók munkakörülményeinek megteremtése, majd a XX. század

45

Miért a kulturális politika a kiin-

végén, XXI. század elején színre léptek a kre-

dulópont?

atív ipar munkavállalói. 1997-ben az Egyesült

A kulturális politika szakpolitikai eredetét a

Királyság Munkáspárti kormánya az alábbi 13

francia forradalomig vezetik vissza, amikortól

szektort sorolta a kreatív iparágakhoz: hirde-

a kultúrafogyasztást széleskörűvé nyitották,

tés, építészet, művészet, számítógépjátékok/

2014. május

46

szabadidő szoftverek, kézművesség, design,

amit az ember fizikai és szellemi képessége-

divat, film és videó, zene, előadóművészet,

ivel fejleszt és tökéletesít. Ezt a fajta definíci-

nyomtatás, szoftver, televízió és rádió. Hol

ót használja Vatikán, Liechtenstein, Moldova,

húzódik a kultúra és a kreatív ipar határa,

Örményország, Oroszország, San Marino. A

van-e egyáltalán határa?

funkcionális értelmezést használók szerepel-

A nemzetek a kultúra fogalmát ritkán rögzítik

tetik a tudományt, a kutatást, az oktatást, a

stratégiai dokumentumban, jogszabályban.

történelmet, a vallást és a kormányzati poli-

Vannak kivételek, mint például Azerbajdzsán,

tikát is a kultúrával kapcsolatban, intézmény-

Belgium, Észtország, ahol az alkotmányban

fenntartásról írnak (könyvtárak, múzeumok,

is van utalás a kultúrára. A kultúra meghatá-

archívumok), örökségvédelemről, az alkotás

rozásakor legtöbbször azt az alapot találjuk,

lehetővé tételéről és a társadalom részvételé-

amit az UNESCO Kulturális Kifejezésmódok

ről a kulturális eseményeken.

Sokszínűségének Védelméről és Előmozdí-

Számos ország nem elégszik meg azzal,

tásáról szóló egyezmény 2007. – bevezető-

hogy a kultúrát egyszerűen a művészettel

jében meghatározott: egy társadalom, vagy

azonosítsa. Ezek szerint az országok szerint

annak csoportjának a szellemi, a materiális,

a kultúra életmódot is jelent, emberi jogokat,

az intellektuális és az érzelmi jellemzői; ami

értékrendszert, tradíciókat és hitet. A hang-

magában foglalja a művészetet, az irodalmat,

súlyt tehát ők (Ausztria, Bulgária, Finnország,

az életstílust, az egymás mellett élést, érték-

Franciaország, Görögország, Grúzia, Horvát-

rendszereket, tradíciókat és hiteket.

ország, Lengyelország, Németország, Olasz-

Megkülönböztethetünk spirituálisabb és funk-

ország, Örményország, Szlovénia, Vatikán) az

cionális értelmezést. Spirituális vagy emelkedett

értékteremtésre helyezik, fontosnak tartják a

definíción olyan megállapításokat értünk, hogy

kultúra tradícióteremtő és megőrző szerepét,

kultúra minden, amit a civilizáció teremtett; vagy

identitásképző természetét. Itt megjelenik

2014. május

47

többször a fogalom kibontásakor a nyelv vé-

audiovizuális művészetek, új média, nyom-

delme és fejlesztése a kultúra által, de akár a

tatás, opera, cirkusz, tánc stb.

viselkedés és az öltözködés is, mint a kultúra

Csehország, Franciaország, Lengyelország,

része. A kultúra ad viselkedési mintát a kö-

Litvánia, Málta, Románia, Svájc az állam és

vetkező nemzedéknek és a betelepülőknek,

a gazdaság fejlesztésének alapforrásának

közvetít információt a generációk között és

tekinti a kultúrát és a kreativitást. A kultúra

köt össze nemzeteket. Nagy a szerepe tehát a

definíciókban megjelenik a kreatív szektor

kultúrának a társadalmi kohézió megteremté-

Finnország, Magyarország, Spanyolország

sében, a nemzetközi kapcsolatok építésében,

és Svédország esetében. Több ország említi

segíti egymás megértését, segít a szocializá-

a kreativitást, de a fenti eseteket kivéve, nem

cióban, egyén integrálásában a társadalomba.

a kreatív ipart értik alatta, hanem a művészeti

A kultúra hozzájárul minden állampolgár intel-

kibontakozást.

lektuális, érzelmi és morális fejlődéséhez.

Sokszor szinonimaként használják a kultu-

A kultúra definiálásakor egyes nemzetek

rális iparágak és a kreatív iparágak fogal-

más szektorokat is – leginkább az oktatást,

mát, azonban van közöttük különbség. A

kutatást, örökségvédelmet, turizmust; illet-

kreatív iparban, a kreatív gazdaságban és a

ve intézményeket, mint könyvtár, múzeum,

tudásintenzív iparágakban a művészet és a

archívum, galériák, műemlékek – említenek.

kultúra az alkotó elem, jelentős szerep jut a

A kultúra definíciója helyett több ország

technikai változásoknak is (world wide web,

felsorol művészeti ágakat, legtöbbször a

új technológia stb.). A kreatív ipar az informá-

következőket: építészet, zene, előadó mű-

ción, tudáson és kommunikációs szektoron

vészet, irodalom, vizuális művészetek, film,

alapul, a kultúrából táplálkozik, új termékeket,

2014. május

szolgáltatásokat hoz létre, a végeredmény va-

Kreatív ipar politikák és programok

lamilyen szellemi tulajdon. A kreatív iparágak

A kreatív ipar úttörő szerepet játszik a tudás-

szerzői jogi alapú ágazatok.

alapú gazdaságban és társadalomban. Ezt

A

Pricewaterhouse

Global

felismerve az országok hozzáláttak a szfé-

Entertainment and Media Outlook prog-

ra felméréséhez, legtöbbször kormányzati

nózisai szerint a kreatív ipar értéke és be-

megrendelésre

vételeinek aránya növekedést mutat.1 Nö-

(Csehország, Észtország, Macedónia, Por-

vekszik a kulturális termékek előállítása,

tugália) és számos ország kidolgozott kreatív

terjesztése, fogyasztása és kereskedelme.

ipar stratégiát (Finnország, Málta, Románia,

60 éve még a „kultúripar” fogalma volt hasz-

Spanyolország, Svédország, Szerbia), illetve

nálatos, majd az 1980-as évekre „kulturá-

kormányprogramba is beépítették a terveket

lis iparágak”-ra változott, ami komplexebb

(Ausztria, Litvánia, Egyesült Királyság).

struktúrát takart, dinamizmust, technika és

Finnországban már 2004-ben elkészült az első

kommunikációs eszközök, valamint piaci

nemzeti kreatív stratégia, amelynek megalko-

modell használatát. Összekapcsolódott a

tásába bevonták a civil- és kutatótársadalom,

termék és a kultúra. Ez a fajta változás ha-

valamint az üzleti élet szereplőit is. Finnország

tott helyi szinteken is, az önkormányza-

szerint mivel a művészet és a kultúra hat a gaz-

tok gazdasági ösztönzőt láttak a kulturá-

dasági növekedésre, ezért a 2020-ig megter-

lis iparágakban. Majd a kis- és középvál-

vezett stratégiájában azt a célt tűzte ki, hogy az

lalkozások meghódították ezt a szférát. A

intellektuális képességek és a kreativitás alap-

kreatív ipar új és újfajta munkahelyeket

ján rangsorolt országlistán a világon az első

hoz létre, új lendületet képvisel.

10-ben lesz, ezen cél eléréséhez elsősorban a

http://www.pwc.com/outlook Tanulmányok, előrejelzések. 2013. december 20.

kulturális kompetenciák erejét hangsúlyozza.

1

48

2014. május

Coopers

tanulmányokat

készítettek

49

A máltai Vision 2015-ben „Országunk a kre-

több esetben fontos tényezőként kiemelésre

ativitás országa legyen!” jelmondat jelenik

kerül. Románia 2007-ben fogadott el Nem-

meg. Szerbia 2010-ben rögzítette, hogy a

zeti Fejlesztési Tervet a Kulturális Szektorról,

kreatív ipart fejleszteni kell, ebből az elha-

amelyben célként a gazdasági dimenzió elő-

tározásból született meg a Creative Serbia

mozdítását jelöli ki. Lettország a 2006–2013-

2020 program, amely kutatásokat ösztönöz a

as időszakra vonatkozó stratégiai dokumen-

szférában, a városokban kívánja elősegíteni a

tumában szerepel, hogy a kreatív iparágak

közfigyelem kreatív iparra való irányítását és

gazdasági, kulturális és/vagy szabadidős ter-

mindenféle – nem csak pénzügyi – támogatá-

mékeket állítanak elő, fejlesztenek, használ-

sokat tartalmaz a kreatív ipar számára.

nak, terjesztenek, állítanak ki, őriznek meg;

Ha minden ország nem is rendelkezik ennyire

mindezzel pedig hozzájárulnak a jóléthez és

nagy ívű víziókkal és konkrét, csak a kreatív

munkahelyeket hoznak létre; ezért kezeli pri-

ipart középpontba állító dokumentummal,

oritásként Lettország a kreatív ipar területén

abban a vizsgált államok hozzáállása közös,

a vállalkozói kezdeményezésektámogatását.

hogy elismerik, a kulturális és kreatív ipar-

Norvégia egyre növekvő figyelemmel tekint a

ágakban jelentős lehetőségek rejlenek, az

kultúra gazdasági lehetőségei felé. 2007-ben

adott ország gazdasági és társadalmi életé-

a norvég Kereskedelmi és Ipari Minisztérium

nek fejlesztéséhez hozzájárulnak. A folyamat-

elindított egy tervet kultúra és üzlet együtt-

nak csak az elején tartanak, és az átütő siker

működéséről. Dániában erőfeszítéseket tesz-

előtt álló akadályt elsősorban a technika és

nek a tradicionálisabb iparágak és a kultúra

a jól képzett munkaerő hiányában nevezik

közötti

meg, az alacsony finanszírozás és az admi-

hogy a kulturális iparon belül is erősebb üzleti

nisztrációs hiányosságok mellett. A vállalko-

képességek legyenek és a tradicionálisabb

zói ismeretek növelése a kulturális szektorban

ágak használják a művészeti produktumokat

2014. május

együttműködések

előmozdítására,

50

és képességeket a termékeik és szolgálta-

Csehország és Lettország rendelkezik olyan

tásaik fejlesztése során. Litvániában még a

stratégiával a kreatív ipar számára, ahol a

2008–2012-es kormány programjában is he-

nemzetközi jelleg dominál. Dánia a kreatív

lyet kapott a kreatív ipar az alábbiakkal: növel-

iparral kapcsolatban legfontosabb célként a

ni kell a kreatív ipar részesedését a GDP-ben;

nemzetköziesedést tűzi ki, a nemzetközi háló-

kidolgozni, hogyan lehet támogatni és fejlesz-

zatokban való aktív részvétellel. Finnország,

teni a kreatív ipart a művészet, a tudomány, a

Csehország és Lettország exporttámogatást

tréningek és az üzleti egyetemek összes kap-

kíván nyújtani a kreatív ipar termékeinek és

csolódásával; infrastruktúrafejlesztés; kreatív

szolgáltatásainak. Részletesen kidolgozott

iparba beruházások elősegítése (pénzügyi

tervvel rendelkezik Finnország, ahol már 2007

befektetés növelése).

óta az Oktatási és Kulturális Minisztérium tá-

A kulturális politikák fontosnak tartják a

mogatja a kreatív ipar nemzetköziesítését és

nemzetközi jelenlétet, a hazai kulturális ér-

a vállalkozóiságot. Ehhez európai uniós for-

tékek megismertetését a világgal, ami na-

rásokat is felhasználnak, a legjelentősebb

gyon pozitívan tud hatni a nemzeti egység

a 2008-ban elindított 2013-ig tartó „Nemzeti

megerősítésére is. A kreatív ipar esetében a

program a vállalkozói tevékenységek növelé-

nemzetköziesedés elsődlegesen, mint gaz-

sének és nemzetköziesítésének elősegítésére

dasági szempont jelenik meg. A nemzetközi

a kreatív ipar területén” című projekt, melynek

kapcsolatok létesítése, a nemzetközi jelenlét

költségvetése 14,6 millió euró. Csehország-

az együttműködések erősítéséhez és a társa-

ban a Design for Export program keretében

dalmi és gazdasági fejlődéshez járul hozzá.

szakértők segítenek a kreatív iparban alkotók-

A kreatív ipar globális szinten teljesedik ki a

nak, hogy kijussanak külföldi vásárokra, kiállí-

nemzeti kulturális értékekből táplálkozva. A

tásokra. Macedóniában is megkülönböztetett

vizsgált országok közül Dánia, Finnország,

figyelmet kap a design, ami gyorsan növekvő

2014. május

51

alszektora a kreatív iparnak, és általában há-

az állam 2012-ben sokszorosát (145,9 millió

rom csoportba sorolják a designt: ipari, belső-

hrivnya) adta a szektornak és az adózási sza-

építészeti és grafikai design. Észtországban

bályokat is kedvezőbbé tették. Jelentős támo-

2007 a Design Éve volt, és 2008-ban megala-

gatást nyújt még Ausztria, Bulgária, Görög-

kult az Észt Design Központ. A lett Kulturális

ország, Lengyelország, Lettország Litvánia,

Minisztérium a kreatív iparágak közül a design

Moldova, Monaco, Norvégia, Oroszország és

és az audiovizuális médiát/multimédiát kezeli

Svédország is a filmiparnak.

kiemelten, ezek exportpotenciálja miatt. Az

Az állami támogatások legnagyobb össze-

audiovizuális szektor kiemelt figyelmet kap

gét tehát a filmipar kapja, a legtöbb figyel-

még Spanyolországban, illetve a filmipar tá-

met a támogatással a nemzetközi jelenlétre

mogatásának is célja, hogy a spanyol filmeket

irányítják, ezeken túl a gazdasági potenciál

nemzetközi színtéren tegyék híressé.

növelésére is fordítanak állami forrást. Ez

Az államok támogatást nem csupán a nem-

utóbbi célt például az inkubátorok, a klasz-

zetközi jelenléthez nyújtanak. Legtöbb eset-

terek és a kis- és középvállalkozások segít-

ben a kreatív iparágak közül a filmipart támo-

ségével kívánják elérni.

gatják. A filmipar állami támogatása nem új és

Lettország külön program keretében Rigában

nem is meglepő, hiszen a filmipar költséges

a kreatív ipar üzletei számára inkubátort ho-

ágazat, és a sokszor szűk hazai piac, nyel-

zott létre 2,4 millió eurós támogatással. Portu-

vi nehézségek miatt tisztán piaci viszonyok

gália is támogatta a kreatív ipar területén létre-

között nem működőképes. Azon országokat

jött inkubátorokat, valamint északi régióiban

mégis érdemes kiemelni, akik valami miatt

kreatív ipar klasztereket. Oroszország szintén

megkülönböztetett figyelmet fordítanak erre

külön figyelmet fordít a kreatív ipar klasztere-

a részterületre. Ukrajnában például 2006. évi

sedésének elősegítésére. 2000-ben alakult

támogatásokhoz képest (20,4 millió hrivnya)

meg Moszkvában az első kreatív klaszter

2014. május

52

(Winzavod Moscow Centre for Contemporary

start-up cégeket segítendő programokat mű-

Art), amit később több is követett (ARTPLAY

ködtetnek, létrehozták a StartART hálózatot.

Design Centre, Loft Project ETAGI Szentpéter-

A fenti konkrét lépések még nem jelennek

vár). Spanyolország a kreatív ipar előtt álló ki-

meg Románia és Grúzia esetében, azonban

hívásként jelöli meg a klaszterek működését,

mindkét ország a kulturális politika céljai kö-

amit a regionális fejlesztés egyik sarokkövé-

zött szerepelteti a kreatív ipar támogatását.

nek tart, a gazdasági fejlődés forrásának, és

Több más ország stratégiája utal arra, hogy ki

mivel a klasztereken belül nyílik kedvező lehe-

kell dolgozni a megfelelő technikákat a kreatív

tőség az új technológiák használatára, ezek

ipar kibontakozásához és számára a kedvező

elterjesztését szintén támogatja állami forrás-

környezet kialakításához. Ebből a szempont-

ból. Spanyolország felismerte a kis- és közép-

ból leginkább a kutatás-fejlesztés és innová-

vállalkozások kulcsszerepét a kreatív ipar te-

ciós tevékenység segítése kerül elő (Belgium,

rületén, és azt, hogy tőkére van szükségük a

Finnország, Litvánia, Svájc, Svédország).

modernizációhoz, innovációhoz és technikai

Finnország olyan konkrét lépésekről tárgyal a

fejlesztésekhez. Támogatást nyújt számukra,

kreatív ipar területén, amelyek a munkanélkü-

hogy növelni tudják a legális tartalmakat az

liség ellen hatnak, továbbá nyugdíj- és adó-

Interneten, és segíti a kis- és középvállalko-

ügyi kérdésekről, ösztöndíjrendszerről stb. a

zásokat, hogy plusz forrásokat szerezzenek.

„11 lépés a kreatív Finnországért” 2006-os

Finnország, Spanyolország és Németország

program alapján, ami a kreatív fejlődésre fó-

kedvezőbb körülmények megteremtéséért az

kuszál a tudás alapú társadalomban.

olcsó kölcsönök, adózási engedmények, díjak,

Fontos cél Spanyolországban is a kreativitás

ösztöndíj rendszer átalakításán dolgozik, hogy

és innováció elterjesztése az állami iskolák-

a támogatott cégek működésük „kreatív” olda-

ban; a tanítás, a specializáció, a kompeten-

lára összpontosíthassanak. Németországban

ciafejlesztés, a kulturális menedzsment és a

2014. május

53

kulturális intézmények külföldi jelenléte. Díja-

Task Force-ot, ami a kreatív ipart mérte és

kat (CreArte Award), ösztöndíjakat (FormArte,

stratégiát készített a kormányzatnak. Lettor-

CULTUREX) hozott létre a spanyol állam, segíti

szág kormánya 2006-ban létrehozta a konzul-

a civil szektort kulturális promóciós tevékenysé-

tatív szereppel bíró Design Bizottságot, majd

gükben és a kulturális turizmus előmozdítását.

2011-ben a Kreatív Ipar Konzultatív Tanácsát.

A kreatív ipar politikák és programok megva-

Észtországban Design Központ, Lettország-

lósításához kezd kiépülni az intézményi hát-

ban Kortárs Művészeti Központ működik. Lit-

tér. Az állami intézmények a kreatív ipar képvi-

vániában 2007-ben alakult meg a Kulturális/

selőinek különböző szervezeti struktúrákban

Kreatív Iparágak Nemzeti Szövetsége, hogy

biztosítanak helyet. A kultúrával foglalkozó mi-

támogassa az együttműködést a művésze-

nisztériumokban találunk több példát főosz-

tek, kultúra, művész szervezetek, nem kor-

tály vagy igazgatóság formájában (Litvánia,

mányzati szervezetek, üzletek, tudományos

Spanyolország). Létezik támogató, szakértő

és oktatási szektor között, nemzetközi háló-

bizottság (Azerbajdzsán, Finnország, Szlové-

zatokban részvételüket támogassa. Málta –

nia), vagy a támogató források elosztását vé-

korábban már említett – 2015-re „Országunk

leményező tanács (Ausztria). Számos ország-

a kreativitás országa legyen!” víziója meg-

ban a kreatív ipart gazdaságélénkítő jellege

valósításához létrehoztak alapot és munka-

miatt kezelik megkülönböztetetten, ezekben

csoportot, hogy a kereteket meghatározzák,

az országokban az intézményi formák közül

a cél elérését segítsék. Spanyolországban a

az ügynökséget tartották megfelelőnek, hogy

galíciai kormány 2008-ban létrehozta a Krea-

elősegítsék a kreatív iparban rejlő gazdasági

tív Iparágakat Fejlesztő Ügynökséget, amely-

lehetőségek kiaknázását (Ausztria, Dánia).

nek feladata többek között, hogy elősegítse a

Tony Blair az Egyesült Királyságban már

fejlesztéseket, növelje a versenyképességet,

1997-ben megalapította a Creative Industries

innovációt, produktivitást és a nemzeti és

2014. május

54

nemzetközi együttműködéseket a kulturális

ményrendszer függetlenségének kialakításán

iparág, művészetek, előadók között, vala-

dolgozik, feladata a szféra irányításában a

mennyi régióból. Magyarországon működik a

decentralizáció megvalósítása, a hatékony-

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi

ság érdekében az átláthatóság előmozdítása,

tulajdon védelméért felelős kormányhivatal.

mindez hat a kreatív iparra is.

Oroszországban létrehozták a Kulturális Po-

A történelmi örökség nagy hatással van a kul-

litikai Intézetet az Európa Tanács javaslatára,

turális politikára, eszközeire és prioritásaira.

amely nemzetközileg is aktív szerepet játszik.

Érthető módon a nagy történelmi infrastruktu-

Szentpéterváron megalakították a Kreatív

rális örökséggel rendelkező országok priori-

Iparágak Fejlesztő Központját, feladata a

tásai között előkelőbb helyen találjuk meg az

kulturális közintézmények nem kereskedel-

örökségvédelmet, mint az ilyen emlékhelyek-

mi vállalkozói kezdeményezéseinek segíté-

kel kevésbé rendelkező országok esetében.

se (az üzlet és kultúra határán); képzések,

Az örökségvédelem elsősorban a turizmussal

konzultáció; tanácsadás.

kapcsolódik össze, ezen keresztül és ezen túl

A szervezetek legtöbbje a kreatív iparral kap-

pedig a kreatív iparhoz is kapcsolódik.

csolatban menedzsment tevékenységet vé-

A programok és modellek keresése közben

gez, támogatják a szektort, előmozdítják a

érdemes egy másfajta történelmi hagyomány

közintézmények versenyképességét és a köz-

hatásait is megvizsgálni, a szocializmus múlt-

és magánszféra együttműködését. Az előbbi-

ját, hiszen a modellváltás szintén hat a kreatív

ek mellett tervező és szolgáltató tevékenysé-

ipar programokra.

get végeznek; illetve a nemzetközi kapcsola-

A szocializmus időszakában a kultúra nagy je-

tokban nyújtanak segítséget.

lentőséggel bírt, hiszen ez is az ideológiater-

Létezik a vizsgált országoknak egy olyan

jesztés egyik fontos eszköze, csatornája volt,

csoportja, amelyek még a kulturális intéz-

ezért érthető a magas állami költségvetési

2014. május

arány, amit kultúrára fordítottak, hogy a tár-

volt a legnagyobb lehetőségük az információ

sadalom tagjai széleskörűen hozzáférjenek a

terjesztésére (rádió, televízió, film, nyomtatás

kulturális termékekhez és szolgáltatásokhoz. A

stb.). Ez a magas társadalmi részvétel legtöbb

korszakot a centralizáció, intézményesítés és

helyen a nyolcvanas években tetőzött, a rend-

állami monopólium jellemzi, kulturális ügyek-

szerváltás után drasztikusan hanyatlott és a

ben döntés politikai szempontok alapján tör-

mai napig nem érte el a korábbi szintet.

tént, cenzúra és politikai felügyelet alatt. A

A szovjet kulturális modell megszűnésé-

célokat pártérdekek határozták meg. Ugyan-

vel ezek az országok a rendszerváltás utáni

akkor, az állam gondoskodott a klasszikus

közvetlen éveket úgy élik meg, mint a kultú-

vagy a magaskultúra támogatásáról, kulturá-

ra nacionalizációját. Új prioritásokat kellett

lis intézmények ellátottságáról és gondozá-

találni, megfogalmazni; továbbá a művészek

sáról, illetve ezek országos kiépítéséről. A jól

szerepfelfogásán is változtatni kellett, hiszen

kiépített kulturális hálózat, centralizált admi-

többségük a szabad alkotás korlátozását ne-

nisztráció és szabályozottság a politikai célok

hezen megélve korábban ellenálló, defenzív

elérését biztosította. Nem volt forráshiánya a

stratégiát követett, ezek helyett pedig mára

kulturális intézményeknek,2 aminek hatása,

más célok keletkeztek. A civil társadalom fele-

hogy a társadalom nagy mértékben volt kul-

lőssége is megnőtt, átértelmeződött. Néhány

túrafogyasztó. Mindez magyarázható továbbá

ország (Azerbajdzsán, Örményország) ese-

még azzal, hogy kevés egyéb lehetőség volt a

tében még megoldandó feladat a jogszabá-

szórakozásra, és a kulturális intézményeknek

lyok kialakítása a kultúra területén, továbbá

Lengyelországban például az állami költségvetés 1,251,81 százalékát biztosították a szocializmus időszaka alatt a kultúra támogatására, hogy a társadalom minél több tagja férhessen hozzá a kulturális termékekhez és szolgáltatásokhoz. 2011-ben a lengyel kormány az összköltségvetés 0,5 százalékát fordítja ugyanerre a célra. Forrás: http://www.culturalpolicies.net/web/countries. php?pcid=1360 2013.12.29.

a kulturális intézmények privatizációja, vagy

2

55

2014. május

államtól önkormányzati tulajdonba helyezése. A kultúra területén mindig is fontos tulajdonos volt az állam (múzeumok, archívumok,

könyvtárak, operaházak stb.) mégis ezen in-

Európai Unió jelmondataként az „Egyesülve

tézmények igazgatása, a menedzselés kérdé-

a sokféleségben”, mely mondat utal a kultu-

se más problémákkal terhes a posztszovjet

rális, a nyelvi és a hagyománybeli különbö-

országokban. Több ország felismerte, hogy

zőségekre mint értékekre. Az Európai Unió

stratégiát kell kidolgoznia a kultúra fejleszté-

kultúrával kapcsolatos kezdeményezésein és

sére (Azerbajdzsán, Örményország), de még

támogatásain keresztül eléri céljai teljesítését,

nem készítette el, illetve a kulturális politika

mint az európai egység és az európai tudat

prioritásait még nem határozta meg (Örmény-

kialakítása, erősítése; az együttműködések

ország, Litvánia). A szovjet modell megszűné-

támogatása és a sokféleség megőrzése.

sével lényeges változás, hogy egyre kevesebb

A Maastrichti Szerződés óta az európai uni-

állami forrás jutott az intézmények finanszírozá-

ós kezdeményezések megszaporodtak a kul-

sára, és mivel kulcsszereplőnek tartják a kultúrát

turális területen. A görög kulturális miniszter

a fejlesztésben, ezért piaci eszközöket és szpon-

Melina Mercouri kezdeményezésére 1985-től

zorokat kellett keresniük, vagyis a feladataik is

hirdeti meg az Európai Tanács az Európa

átalakultak. A változást a kommunikáció robba-

kulturális városa programot, amit 1999-ben

násszerű fejlődése és lehetősége (globalizáció)

változtattak Európa kulturális fővárosa névre.

változtatta meg, az ideológiai szabadság és a

Az Európa kulturális fővárosa címet egy évig

„nemzeti” megnövekedett hangsúlya a kultúrá-

nyeri el egy – 2000-től akár több – város. A

ban, valamint az európai uniós csatlakozás, illet-

program lehetőséget biztosít a kulturális élet

ve ennek lehetősége.

és kulturális fejlődés bemutatására és megújítására, európai ismertség növelésére. Ezzel a

56

Az Európai Unió hatása a kreatív

lehetőséggel mára Bulgária és Horvátország

ipar programokra

kivételével minden tagállam élt, infrastruktu-

Az Európai Unió fontos értéknek tartja a kul-

rális fejlesztéseket végeztek el, jelentős be-

turális sokféleséget. 2000 óta használatos az

ruházásokkal programokat és kezdeménye-

2014. május

57

zéseket indítottak el az Európa kulturális

1) ösztönözni a kulturális sokféleséget és a

fővárosa projekt hatására. Németország

kultúrák közötti párbeszédet;

például a 2010-es esseni Európa kulturális

2) elősegíteni a kreativitást a növekedést és

fővárosa évében egy jelentős, úgynevezett

munkahelyteremtést célzó lisszaboni stra-

Ruhr2010 nevű program keretében 53 Ruhr

tégia keretében;

vidéki várossal és a másik két fővárossal

3) előmozdítani nemzetközi kapcsolatokat,

(Isztambul és Pécs) összefogva, „Change

amelyben a kultúra alapvetően meghatározó

through culture – culture through change”

tényező.

jelmondattal hívta fel a figyelmet a kulturá-

Az Európai Unió felhívta a figyelmet arra,

lis szféra jelentőségére.

hogy a fejlesztési politikákban a kultúra sze-

A Lisszaboni Stratégia fejlesztési faktora

repét erősíteni kell, ez a folyamat 2009-től el-

a kultúra. Fontos lépés annak felismerése,

indult. 2010-ben az Európai Unió elfogadta a

hogy a kultúra kapcsolatban van a know-how

zöld könyvet a kulturális és kreatív iparágak

befektetésekkel és innovációval. A 2007-es Eu-

potenciáljának

rópai kulturális program a globalizálódó világ-

ben megismerhető az Európai Unió víziója

ban (COM(2007) 242) közlemény megállapítja,

a kultúra, kreativitás és innováció kibon-

hogy a kultúra számos társadalmi, gazdasági

takozásáról a kreatív iparban, arra bíztat-

és politikaterületen alapvető szerepet játszik,

va a politikusokat, hogy fejlesszék Európa

éppen ezért kiemelten fontos az európai integ-

kreatív iparágait. Az európai kulturális és

rációs folyamatban. A közlemény három priori-

kreatív ágazatok 2013-ban az európai GDP

tást határoz meg:

4,5 százalékát tették ki, és az Európai Unió

2014. május

felszabadításáról,

amely-

munkavállalóinak 3,8 százalékát foglalkoz-

ge alatt a kulturális szférára, rendezett három

tatták (8,5 millió fő). 3

nemzetközi konferenciát a kulturális és kreatív

Az Európai Unió a kulturális és audiovizuális

ipar gazdaságélénkítő lehetőségéről, illetve

ágazatokat már több mint húsz éve támogatja

foglalkoztatásnövelő szerepéről. Spanyolor-

például a Kultúra 2000, majd a Kultúra Prog-

szág az előbbiekkel összhangban 2010-es

ram 2007–2013, továbbá a MEDIA és MEDIA

elnöksége alatt a kulturális területen három

Mundus (2011–2013) programokon keresz-

prioritásra fókuszált: 1) helyi és regionális

tül. Az előbbieket váltotta fel a Kreatív Euró-

fejlesztésben erősíteni a kulturális lehető-

pa 2014–2020 program; amellyel az Európai

séget; 2) a gazdasági fejlődés és a társa-

Unió a korábbiaknál jelentősebb támogatást

dalmi kohézió faktora a kultúra, ezt a szere-

kíván nyújtani a filmművészet, televízió, kul-

pet erősíteni; 3) digitális kulturális tartalmak

túra, zene, előadó-művészet, kulturális örök-

terjesztését elősegíteni.

ségvédelem területén. Az Európai Uniónak a

A kulturális program minden európai uniós

támogatással célja, hogy a kulturális és kre-

elnökség szerves része. Az elnökségek alatt

atív ágazatok az európai munkahelyteremtés

mindig rendeznek a széles közönség szá-

és növekedés valódi motorjaivá váljanak.

mára nyitott nemzeti és nemzetközi kulturális

Az Európai Unió a kulturális és kreatív ipart

eseményeket. Minden elnökség alatt lehető-

kiemelten kezeli gazdaságélénkítő és munka-

ség nyílik hivatalos találkozók lebonyolításá-

helyteremtő szerepe miatt, mindez pedig stra-

ra, általában miniszteri szintű eszmecserékig.

tégiai dokumentumaiban is megjelenik. 2008

1983 óta minden évet az Európai Unió egy-

második felében elnöklő Németország speci-

egy témának szentel, ezekre a témákra a tag-

ális figyelmet fordított elnökségi tevékenysé-

államok felhívják a figyelmet, párbeszédet és

Vö. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-11-1399_ hu.htm Letöltés ideje: 2013.12.23.

vitát kezdeményeznek, mind kiemelt fontos-

3

58

2014. május

ságú szakpolitikákról van szó, amelyek jelen-

(Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Moldo-

tős kihívást is jelentenek. Számos év témája

va, Örményország, Ukrajna). Csehország

kapcsolódik a kulturális és kreatív szférához.

elnöksége alatt hozta létre Közép-Európa

1983-ban például a Kis- és középvállalkozá-

Kulturális Platformját (Platform „Culture

sok és kézműipar európai éve volt, 1985-ben

– Central Europe”), melynek tagjai Auszt-

a zene, 1988-ban a mozi és televízió európai

ria, Lengyelország, Csehország, Magyar-

éve következett, 2008-ban a kultúrák közötti

ország, Szlovákia és Szlovénia. A Platform

párbeszéd, majd 2009-ben a kreativitás és az

célja közép-európai országok információcse-

innováció európai évét tartottuk.

réjének és részvételének növelése az Európai

Az Európai Unió folyamatosan lehetőségeket

Unión belül és kívül egyaránt, továbbá a kö-

keres és teremt arra, hogy a tagállamok és az

zös közép-európai identitás hangsúlyozása

Európai Unión kívüli országok is minél több

és a művészetekben a kreatív erő szemlél-

szférában működjenek együtt és ismerjék

tetése. A tagok eddig közel 50 támogatott

meg egymást. Szlovénia 2008 első felében,

projektet hajtottak végre.

Lengyelország 2011 második felében elnök-

Szlovénia komolyan vette elnöksége alatt

ségét arra használta fel, hogy nemzetközi

a Kultúrák közötti párbeszéd európai évét,

kulturális kapcsolatait építse és megismer-

részletes programokkal és költségvetéssel

tesse hazája kultúráját az európai országok-

támogatta annak kibontakozását, amit az

kal. Lengyelország erre a tevékenység-

elnöklésben őt követő Franciaország is foly-

re külön programot is létrehozott (Polish

tatott. A Kreativitás és innováció európai éve

Presidency – Promesa) 20 millió lengyel

(2009) nem jelenik meg ennyire határozottan

zloty költségvetéssel. Lengyelország ezen

az akkor elnöklő cseh, és az őt követő svéd

túl

programokban.

együtműködést

létesített

elnöksége

alatt a kelet-európai országok művészeivel

59

2014. május

Magyarország

elnöksége

alatt különösen fontos figyelmet szenteltek

60

az Európa 2020 hosszú távú stratégia kidol-

kulturális és kreatív ipar területén, a kulturá-

gozására és ebben a kultúra helyére, szere-

lis diplomáciában fontos szereplő, nemzet-

pére, amelyről konferenciát is rendeztek 2011

közi intézmények székhelyét adja (Párizs,

első felében. A 2014–2020 közötti időszakban

Strausburg), nemzetközi kulturális intézmény-

működő Kreatív Európa program kidolgozása

hálózata kiterjedt. Franciaország kulturális és

aktív szakaszába érkezett 2012 első felében a

kreatív ipar területen a nemzeti mellett euró-

dán elnökség alatt. Ettől a programtól várják

pai célokat is megfogalmaz. Dánia, Svédor-

a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés,

szág és Olaszország szintén hangsúlyozza

innováció és társadalmi kohézió előmozdítá-

szerepét és felelősségét európai színtéren,

sát, a kulturális és nyelvi sokféleség megőr-

ugyanezt hiányoljuk elsősorban Németor-

zésének és kibontakozásának elősegítését, a

szág dokumentumaiból.

globalizáció és a digitális kor lehetőségeinek

A nemzeti szakpolitikák tanulmányozásából

nagyobb fokú kihasználását.

megállapítható, hogy néhány országcsoport

A kultúra területén az Európai Unió az audio-

nagy hangsúlyt fektetett a kulturális és krea-

vizuális és szerzői jogi területen, valamint a di-

tív ipar területén az országok közötti együtt-

gitalizálásban nagy erőfeszítéseket tett, ame-

működésre, amire az európai uniós tagság is

lyeket kiemelten kezelt a lengyel elnökség és

kedvezően hatott. Közös intézmények, konk-

az őt követő dán is. Ezekben a szakpolitikák-

rét programok valósulnak meg a skandináv

ban megfogalmazott célokat és közösségi

államok között és a balti államok csoportjá-

szinten elért eredményeket nem csak a tagál-

ban. A 2009–2011 közötti időszakban a balti

lamok ültetik nemzeti környezetbe, de az Eu-

országok összefogását minisztériumi szinten

rópai Unión kívüli országok is felhasználják,

is érvényesítette Észtország, Lettország és

mércének tekintik, igazodnak hozzájuk.

Litvánia kormánya. Litvánia 2012–2014 között

Franciaország felvállalja vezető szerepét a

800 ezer litast (LTL) költ évente arra, hogy

2014. május

részt vegyen a skandináv és a balti országok

utalnak a kreatív iparra; illetve „A kulturális / kre-

kreatív ipar hálózatában. Megemlíthető továb-

atív iparhoz kapcsolódó politikák és programok”

bá a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyel-

fejezetben, valamint „A kreativitás és a részvétel”

ország, Magyarország, Szlovákia) együttmű-

címszó alatt megkerülhetetlenül is foglalkozniuk

ködése és kulturális alapja, ahol közös prog-

kellett a szerzőknek a témával.

ramok finanszírozására van lehetőség.

Jelen tanulmány közpolitikai kezdeményezé-

Az Európai Unió meghatározó hatással van

seket keresett és talált, nem vizsgálta a jogi

a kreatív ipar fejlődésére európai és nemzeti

környezetet vagy a finanszírozási hátteret

szinten egyaránt. Az Európai Unió program-

(mindkettőt külön fejezetekben tárgyalják az

jai, támogatásai kijelölik a fejlesztések és a

országtanulmányok), és nem tért ki olyan té-

lehetőségek irányait, kereteit.

makörökre sem, amelyekhez szintén fontos információk találhatók az írásokban, mint példá-

61

Összegző megállapítások

ul a témával kapcsolatos oktatási körkép, vagy a

A kreatív ipar fogalmának meghatározása, illet-

társadalmi részvétel, digitalizálás és új technoló-

ve a szféra körülhatárolása igen nehéz feladat

giák használata. Számos jó gyakorlat ismerhető

és nemzetenként különböző hozzáállással ta-

meg a tanulmányokból, bár kiforrott kreatív ipar

lálkozhatunk, egy azonban közös: a kulturális

közpolitikai modellt nem találtunk.

politikák valahogyan viszonyulnak a kreatív

Ma még a kulturális politika részeként vizs-

iparhoz. A kulturális politikákról készült úgy-

gálhatjuk a kreatív ipar közpolitikai kezde-

nevezett COMPENDIUM országtanulmányok

ményezéseit, bár a kreatív ipar fogalmának

egy folyamatosan frissülő és weben keresztül

elterjedése és politikai dokumentumokban

elérhető adatbázist alkotnak, és azonos, előre

való megjelenése hatott más szakpolitikák-

meghatározott tartalmi struktúrában készül-

ra. Több példát találunk arra is, hogy a kre-

nek. Ezek a tanulmányok több fejezetben is

atív ipar szektorközi jellege miatt ösztönzött

2014. május

62

intézmények közötti együttműködést, legin-

széles rétegei számára. A társadalom bevo-

kább a kulturális minisztérium és a gazda-

nása a kulturális és a kreatív tevékenységek-

sági fejlesztésért felelős minisztérium kö-

be a közre és az egyénre is pozitívan hat, az

zött, illetve az oktatási és tudományos tárca

egyén fejlesztése a kultúra által kiemelt priori-

között. Ez figyelhető meg Észtországban,

tás. A kreatív alkotás kedvező környezetének

Lettországban, Spanyolországban, Svédor-

megteremtése alapszükséglet a kultúra mű-

szágban, ahol külön tanácsot is létrehoztak

ködéséhez. A szabadság, a pluralizmus, a mi-

a közintézményeken belül a kulturális és kre-

nőség, az innováció a kultúrában és a kultúra

atív iparral való foglalkozásra. A kreatív ipar

által, és a kreativitás ezek által tud kibonta-

növekedése pozitív hatással van az informá-

kozni. A modern társadalmak fontos eleme

ciós és kommunikációs technológiákkal fog-

a kultúra, amely hozzájárul minden állampol-

lalkozó iparágakra is, emellett hat a turizmus-

gár intellektuális, érzelmi és morális fejlődé-

ra (Málta, San Marino, Spanyolország).

séhez. A kreatív és értékformáló folyamatok

A kulturális politikák tárgya az örökségvéde-

identitásképzőek, nemzetet összetartóak,

lem, művészetek, média és egyre inkább a

ugyanakkor nemezeteket és generációkat

kreatív ipar területei. A kreatív ipar nem lép a

összekötőek is.

kulturális politika helyébe, inkább abból táplál-

A kreatív ipar szerepe a globális társadalom-

kozik. A kulturális örökségvédelem, a nemzeti

ban felértékelődött. A kreatív iparra jellemző,

hagyományok, a történelem és a szokások, va-

hogy az alkotói a kulturális (sokszor nemzeti)

lamint a kisebbségek (etnikai, vallási) kultúrájá-

gyökerekből merítenek, szükségük van az ki-

nak megőrzése fontos érték. A kultúra értéket te-

fejezés szabadságára, eredményességükhöz

remt, a kulturális politika alapvető célja ehhez a

pedig a globális színtérre, a hálózatosodott

megfelelő környezet biztosítása, és a kultúrához

társadalomra. Ez a magas hozzáadott érték-

való hozzáférés elérhetővé tétele a társadalom

kel bíró munka, sok más szektort támogat

2014. május

63

(például a turizmust), és létrehoz egy vibráló

A kreatív ipar programok és politikák elsőd-

és innovatív környezetet, ami hat az emberekre

leges feladatként a kreatív iparral kapcso-

és az életükre. A tanulmány mindennek a köz-

latban a gazdasági ismeretek elterjesztését

politikai oldalát kutatta, és talált számos elemet,

és a vállalkozóiság nagyobb kibontako-

ami miatt kijelenthető, hogy létezik támogató po-

zását nevezik meg, mint kulcsfontosságú

litikai elköteleződés a kreatív ipar irányába.

elemet a sikerhez. Nagy hangsúlyt fektetnek

Sok ország kiemelt figyelmet fordít a kreatív

továbbá a nemzetközi kapcsolatokra és jelen-

iparra. Ausztria, Csehország, Észtország,

létre, a kreatív ipar nemzetközi jellege miatt

Finnország,

ennek támogatására.

Litvánia,

Macedónia,

Málta,

Nagy-Britannia, Portugália, Románia önálló

A nemzeti kreatív ipar programok sok közös

dokumentumban is foglalkozik a szféra jövő-

vonással rendelkeznek. Ennek oka leginkább

jével, kreatív ipar stratégiát készítenek, illetve

az lehet, ami a kreatív ipar jellegéből adódik,

kormányprogramba is beillesztették az elkép-

vagyis a globális aktivizmus, tehát a közel

zeléseket. Túlnyomó többségben jelenleg a

azonos kihívásoknak való megfelelés, az in-

kulturális ipar és kreatív ipar fogalmak össze-

fokommunikációs technológiák elterjedése, a

kapcsolódnak, a fenti példáktól eltekintve az

hálózatosodott társadalom igényei. A másik

országok inkább együttesen kezelik, semmint

ok összefügg az elsővel, miszerint nincsenek

megkülönböztetik őket. A kulturális politika jó

nagy időbeni különbségek egyes nemze-

kiindulópontnak bizonyult a vizsgálat szem-

tek között a kreatív ipar kialakulását illetően.

pontjából, mert kapcsolata a kreatív iparral új,

Harmadszor az Európai Unió hatásaira lehet

mégis már konkrét célok és feladatok jelen-

utalni, hiszen számos európai uniós program,

nek meg a kulturális szakpolitikában a kreatív

támogatás és esemény segíti elő a szektor

iparra vonatkozóan.

fejlődését, továbbá a jogi harmonizálás és a

2014. május

szellemi tulajdonjogok valamint a digitalizálás

koztatottak száma és aránya növekedést mu-

európai uniós szintű prioritásként való kezelése.

tat. 42 ország kulturális politikájának tanulmá-

Igen erőteljes az Európai Unió elköteleződé-

nyozásával az volt a cél, hogy megvizsgáljuk,

se a kreatív ipar fejlesztése iránt, ezért nem

vajon van-e és ha igen, akkor milyen politikai

meglepő, hogy az Európai Unió szerepe meg-

elköteleződés a szféra iránt. Összegzésként

határozó a korábban említett elemek (straté-

megállapítható, hogy egyre inkább intézmé-

giák, jogszabályok, intézmények, támogatá-

nyesül a szférával való foglalkozás. Bár elfo-

sok stb.) kialakításakor és működtetésekor

gultság lenne azt állítani, hogy valamennyi

a kreatív ipar előtérbe kerülésében, ami nem

ország elkötelezett a kreatív ipar irányába, de

csupán a tagállamok, vagy tagjelölt országok

az magabiztosan leszögezhető, hogy kulturá-

esetében igaz, hanem a többi ország számá-

lis politikájuk részét képezi, igaz hol nagyobb

ra is mintaként szolgál.

(Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország,

Számos pénzügyi forrás áll rendelkezésre a

Litvánia, Lettország, Nagy-Britannia, Norvé-

kreatív ipar fejlesztésére, amelyek legtöbbször

gia, Spanyolország, Svédország), hol kisebb

nemzetiek, de léteznek országcsoportok által

mértékben (Bulgária, Írország, Lengyelor-

működtetett alapok (Visegrádi Alap, balti orszá-

szág, Németország, Örményország, San

gok összefogása); illetve európai uniós források.

Marino, Szlovénia). A gazdasági és a társa-

Tartós, konkrét és eredményes nemzetközi

dalmi fejlődés kitörési pontjaként készülnek

összefogásokra számos példát találunk első-

a kreatív iparral kapcsolatos stratégiák, és

sorban a skandináv és a balti államok között,

valósulnak meg programok.

valamint a Visegrádi Négyek csoportjában. A kreatív ipar új iparág, amely egyre nagyobb

64

részesedéssel jelenik meg az országok gaz-

Pupek Emese a Budapesti Kommunikációs

dasági mutatóiban, az ezen a területen foglal-

és Üzleti Főiskola általános rektorhelyettese.

2014. május

Jelen publikáció a „VIADUKT – Vizuális anyanyelvünk, a digitális technológiák és az új média hatásai a kreatív iparágakra és a társadalomra” című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV2012-0050 azonosítószámú pályázat keretében végzett kutatás eredménye. A támogatás forrása az Új Széchenyi Terv TudományInnováció alprogramja.

Források jegyzéke http://europa.eu/rapid/press-release_IP-111399_hu.htm Utolsó letöltés ideje: 2013. 12.2 3. Compendium of Cultural Policies and Trends in

Europe.

http://www.culturalpolicies.net/

web/countries-profiles-download.php Utolsó letöltés ideje: 2013. 12. 23. Hartley, John –Potts, Jason –Cunningham, Stuart – Flew, Terry – K eane, Michael – Banks, John: Key Concepts in Creative Industries. London, SAGE Publications Ltd., 2013. O’Connor, Justin: The cultural and creative industries: a review of the literature. Leeds, University of Leeds, 2007. Gattoway, Susan – Dunlop, Stewart: A critique of definitions of the cultural and creative industries in public policy. International Journal of Cultural Policy, Vol. 13, No.1, 2007.

65

2014. május