Közlekedési alapismeretek gyerekeknek

Közlekedési alapismeretek gyerekeknek Útmutató szakembereknek az általános iskolások biztonságos közlekedésre való felkészítéséhez

leírásokkal

részletes útmutató

1

ábrákkal

5

2

magyarázatokkal

3

4

jelzőtáblákkal

feladatokkal

• 1 •

Tisztelt Szakemberek!

• 2 •

Ma Magyarországon a 14 évnél fiatalabb gyermekek közlekedésre nevelése – az érintett korosztályhoz illő fogalmazással – még gyermekcipőben jár. Noha a közlekedésre nevelés témaköre részét képezi a Nemzeti Alaptantervnek (a továbbiakban: NAT), azonban ennek rendszeres, szervezett és hatékony formája még nem mondható kiforrottnak. A kezdeményezés, a szándék, az akarat már csírájában ugyan látszik, azonban e téma még nem képezi szerves részét e korosztály NAT szerinti oktatásának. Ennél valamivel jobb a helyzet a 14. életévüket betöltött gyermekek esetében, mivel a ma hatályos jogszabályok értelmében e korosztály, igaz, hogy nem a NAT keretében, de már részesülhet szervezett közlekedésre nevelésben, közlekedési alapismeretek oktatásában, mégpedig a segédmotoros kerékpár vezetésére vonatkozó jogosultság megszerzése kapcsán. Tekintettel arra, hogy a közúti közlekedés – függetlenül a közlekedő személy életkorától – szerves részét képezi mindannyiunk mindennapi életének, kiemelten fontos és halaszthatatlanul hiánypótló, hogy a nemzetközi kategóriás vezetési jogosultság legkorábbi megszerzésének életkori feltételét el nem érő korosztály közlekedésre nevelése a lehető legkorábban elkezdődjön és folyamatosan haladjon.

A cél az, hogy a 14 évnél fiatalabb gyermekek – amely alapvetően az általános iskolai képzés végéig bezárólag értelmezendő gyermekeket jelenti – az életkoruknak megfelelő szinten és formában szerezzék meg a gyalogos és kerékpáros közlekedés témaköreivel kapcsolatos ismereteket és normákat. A gyermekeknek meg kell tapasztalniuk, hogy szabályok (normák) nélkül nincs működőképes közlekedés, működő közösség, ezért a szabályokat (normákat) ismerni, azokat alkalmazni, azokhoz alkalmazkodni kell.

A gyermekeknek meg kell tapasztalniuk, hogy szabályok (normák) nélkül nincs működőképes közlekedés, működő közösség, ezért a szabályokat (normákat) ismerni, alkalmazni, azokhoz alkalmazkodni kell.

Nagyon fontos e tekintetben az is, hogy a felnőtteket, a szülőket is alkalmassá kell tenni arra, hogy gyermekeiknek át tudják adni a szükséges ismereteket. Emellett rendkívül lényeges a példamutatás is. Nagyon nehéz úgy eredményt elérni, hogy a foglalkozás után a gyermek a szüleitől nem a biztonságos közlekedésre vonatkozó magatartást látja. A gyermek mindig utánozza a felnőtteket, követi a példájukat, függetlenül attól, hogy a példa követendő vagy sem. Ez főleg hatéves kor alatt lényeges, hiszen eddig a gyermek még nem képes arra, hogy egyedül biztonságosan közlekedjen az utcán. Kézen fogva, felnőtt kísérővel szabad csak közlekednie. Ilyenkor nagyon fontos a felnőtt magatartása, példamutatása. A kisgyerek utánozza a felnőttet, úgy fog közlekedni, ahogy azt a felnőttől látja. A közös séták nagyon jó lehetőséget adnak a biztonságos magatartásformák tanítására, a közlekedéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére. A gyermek megtanulja, hol szabad gyalogosként közlekedni, hogyan kell átkelni az úttesten, mit jelentenek a forgalomirányító lámpa színei, hogyan is néz ki a „zebra”, és még sorolhatnánk a rengeteg tanulnivalót. Hatéves kortól lehet kezdeni azt a közlekedési oktatást, amelynek célja az önálló gyalogos közlekedésre történő felkészítés.

• 3 •

• 4 •

Melyek azok az elméleti és gyakorlati témakörök, amelyeket az érintett korosztály számára a közlekedésre nevelés során feltétlenül meg kell tanítani annak érdekében, hogy a mindennapi közlekedésük biztonságos keretek között történjen?

A KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS TÉMAKÖREI

• 5 •

Melyek azok az elméleti és gyakorlati témakörök, amelyeket az érintett korosztály számára a közlekedésre nevelés során feltétlenül meg kell tanítani annak érdekében, hogy a mindennapi közlekedésük biztonságos keretek között történjen?

• 6 •

▸ Gyalogos közlekedés a járdán ▸ Biztonságos lelépés a járdáról ▸ Gyalogos közlekedés kijelölt gyalogos átkelőhellyel ellátott úttesten ▸ Gyalogos közlekedés kijelölt gyalogos átkelőhely nélküli úttesten ▸ Gyalogos közlekedés forgalomirányító fényjelző készülék esetében ▸ Gyalogos közlekedés lakott területen és lakott területen kívüli úttesten ▸ A láthatósági mellény használatának szabályai a gyalogos közlekedésben ▸ Utasként utazva személygépkocsiban ▸ Utasként utazva közösségi közlekedési járművön ▸ A gyermekbiztonsági rendszerek használatának szabályai ▸ A játszóterek környékének közlekedésbiztonsága ▸ A kerékpár kötelező felszereltsége ▸ A kerékpárral történő elindulás szabályai

▸ A kerékpáros közlekedés szabályai (járdán, úttesten, kerékpárúton, kerékpársávon, lakó-pihenő övezetben) ▸ Kerékpáros közlekedés az autóbusz forgalmi sávban ▸ A kerékpáros közlekedés tilalmai ▸ Utasszállítás kerékpárral ▸ A kerékpáros közlekedés sebességhatárai ▸ Elsőbbségadás útkereszteződésben ▸ A kerékpáros fejvédő sisak fontossága ▸ A láthatósági mellény használatának szabályai a kerékpáros közlekedésben … és még lehetne hosszasan folytatni a sort.

A közös séták nagyon jó lehetőséget adnak a biztonságos magatartásformák tanítására, a közlekedéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére.

A gyalogosok és a kerékpárosok ugyanúgy részesei a közúti közlekedésnek, mint az egyéb közúti járművel közlekedők.

Ebből is látható, hogy milyen sokrétű követelményeknek kell megfelelni a gyalogos és kerékpáros közlekedés kapcsán úgy, hogy e közlekedési formák alkalmazásához – a jelenlegi jogszabályi környezetben – sajnos nem előfeltétel az ismeretszerzési kötelezettség, a vizsgakötelezettség, a jártasságigazolási kötelezettség stb. Pedig a gyalogosok és a kerékpárosok ugyanúgy részesei a közúti közlekedésnek, mint az egyéb közúti járművel közlekedők. Továbbá a kockázatot a gyermekek életkori sajátosságából fakadó tapasztalatlanság, figyelmetlenség, játékosság és a veszélyhelyzet felismerésének szinte teljes hiánya stb. is fokozza.

• 7 •

• 8 •

A gyermekek csak rövid ideig tudnak egy dologra koncentrálni. Figyelmük állandóan vándorol, érzelmeik, érdeklődésük határozza meg, hogy mikor mire figyelnek.

A GYEREKEK PSZICHOLÓGIAI FEJLETTSÉGÉRŐL

• 9 •

• 10 •

A gyermekek észlelése, információfeldolgozása kevésbé fejlett, mint a felnőtteké. Minden tárgyat hosszasan, alaposan szemlélnek, igyekeznek azok minden tulajdonságát megismerni, megpróbálnak a tár­gyakról minden érzékszervükkel információt szerezni. Csak a felnőttek képesek arra – mivel a környezetükről már sok tapasztalattal rendelkeznek –, hogy a tárgyakat csupán a leglényegesebb tulajdonságaik alapján ismerjék fel, és így az információfeldolgozás náluk lényege­sen felgyorsul. De a gyermekek csak rövid ideig tudnak egy dologra koncentrálni. Figyelmük állandóan vándorol, érzelmeik, érdeklődésük határozza meg, hogy mire figyelnek. Amikor áthaladnak az úttesten, nem mindig figyelnek a lényeges információkra, lehet, hogy egy kavics vagy egy madár látványa vonja el a figyelmüket a forgalomról. Ugyanez érvényes lehet a hallásra is: előfordulhat, hogy a forgalom lényeges hangjai helyett más hangokra figyelnek. Az óvodáskorú gyermekek nagyon el tudnak mélyedni egy-egy tevékenység végzésében, ugyanakkor a figyelmük könnyen elterelhető. Az iskoláskor kezdetétől a figyelem viszonylag felszínesebbé, de akaratlagosan jobban irányíthatóvá válik.

Vegyünk egy konkrét példát, az úttesten való átkelést. A gyermekek és a felnőttek átkelési magatartásában megfigyelhető különbségek elsősorban az információfeldolgozás különbségéből erednek. A felnőttek átkelési magatartását az jellemzi, hogy az információkat a forgalmi helyzetről a járdaszegély felé haladva igyekeznek beszerezni és feldolgozni, a járdaszegélynél erre minimális időt fordítanak. A járdaszegélyen csak akkor állnak meg, ha a közeledő jármű miatt erre kényszerülnek, lelépnek a járdaszegélyről, bár még jármű halad el előttük. Ennek az átkelési módnak az előnye az, hogy a gyalogosok maximálisan ki tudják használni a következő jármű érkezése előtti időt, de veszélyes is, mert nagyon pontos sebesség- és távolságbecslést kíván meg. A felnőttek ritkán szaladnak az úttesten, de gyakran mennek át átlósan. A gyermekek a tájékozódó fejmozgások nagy részét akkor végzik, amikor a járdaszegélyen megállnak; általában az átkelést akkor kezdik meg, amikor az út teljesen szabaddá válik. Gyakran szaladnak át az úttesten, ugyanakkor ritkán mennek át átlósan. A gyerekek gyakran szaladnak át az úttesten, ugyanakkor ritkán mennek át átlósan.

A gyermekek és a felnőttek átkelési magatartásában megfigyelhető különbségek elsősorban az információfeldolgozás különbségéből erednek.

Óvodáskorban a gondolkodás képekben történik, és ennek korlátaiból fakadóan én-központú. Mivel a gondolkodás képhez kötődik,

• 11 •

• 12 •

és a kép a gyermek saját érzékelésén alapul, a valóságot csak a saját nézőpontjából képes értelmezni, csak a saját szempontjából képes ítéleteket hozni: azt gondolja például, hogy ha ő látja a közeledő járművet, akkor annak vezetője is jól látja őt. Nehezen érti meg, hogy valaki másnak a szemszögéből egy tárgy nem vagy esetleg másként látszik. Ebben a fejlődési szakaszban a gyermek nem képes egynél több szempontot egyszerre figyelembe venni a gondolkodásában. Annak megítéléséhez, hogy a közeledő jármű előtt biztonságosan át tudunk-e érni az úttest túloldalára, több tényezőt kell figyelembe vennünk: a közeledő jármű sebességét, távolságát – erre egy óvodáskorú gyermek még nem képes. Az óvodás gyermek gondolkodását érzelmei vezérlik, még nem képes tárgyilagosságra. Három-öt éves kor között az érzelmek hevesek, változékonyak, gyorsan váltanak az ellentétes végletek között. A gyerekek érzelmeiket nem képesek se leplezni, se fékezni. Gondolkodásukban gyakori az animizmus, az átlelkesítés, ami azt jelenti, hogy szemléletükben az élettelen tárgyak megelevenednek, sokszor emberi tulajdonságokkal,

motivációkkal rendelkeznek. Az autót is gyakran élőnek látják, az első lámpája a két szeme, amikkel lát, és képes vigyázni a gyalogosokra, különösen a gyermekekre. Az animiztikus gondolkodást sokszor a felnőttek viselkedése is elősegíti, megerősíti. A térlátás kisiskolásként, vagyis 6–10 éves kor között szilárdul meg. Csak 8–9 éves korra válik a gyermek képessé a térirányok – fent, lent, jobb, bal, előtte, mögötte – megbízható megkülönböztetésére. A 6–7 éves gyermek tér-, illetve távolságbecslése pontatlan és következetlen. A gyermek egyre inkább megszabadul a képi gondolkodás korlátaitól, kezd kialakulni a szemlélettelen, absztrakt gondolkodás. Ugyanakkor az is igaz, hogy a közlekedési jelzéseket mint szimbólumokat még nehezen tudja a szabályokkal összekapcsolni. Minőségi változás a gondolkodásban a 8–9. életév körül következik be.

A téri dimenziók kisiskolásként, vagyis 6–10 éves kor között alakulnak ki, szilárdulnak meg.

Óvodás- és kisiskolás korban a gyermekek nem elég érettek a közlekedési szabályok megértéséhez és követéséhez, mint ahogy még 6-10 éves korban is kialakulatlan a játékszabályok következetes alkalmazása. A szabálykövetés 11–12 éves korra szilárdul meg.

• 13 •

• 14 •

Nagyon fontos, hogy az elméleti ismeretek átadása során minden esetben a gyermekek életkori sajátosságai alapján kerüljön megválasztásra az alkalmazott oktatási módszer.

AZ OKTATÁSI MÓDSZEREK FŐBB JELLEMZŐI

• 15 •

A foglalkozások talán legnehezebb – és legmeghatározóbb – része a gyermekek figyelmének felkeltése. Ehhez előzetesen elengedhetetlen az előadó hite az oktatandó szakmai anyag fontosságát illetően, másrészt az oktatandó szakmai anyag teljes ismerete, és végül – de nem utolsósorban – a tárgyi szakmai anyag átadásának képessége, az oktató tudása.

• 16 •

A leglényegesebb, hogy az oktatás legyen szemléletes: használjunk nagyon sok, a gyermekek szemmagasságából készült képet, videofelvételt a közlekedési környezetről. Sokféle utcáról mutassunk képet a csendes, falusitól a többsávos, nagy forgalmú városi utcáig. Fontos a járda és az úttest felismerése, elkülönítése. Az oktatás legyen cselekvésközpontú, gyakorlati, sok mozgással, közvetlen tapasztalatszerzési lehetőségekkel. Elsősorban magatartásformákat és ne elméleti szabályokat tanítsunk! A biztonságos átkelési magatartást a gyermekek lehetőleg valóságos közlekedési környezetben figyeljék meg és gyakorolják. Ennek megvalósításához kérni kell a közlekedésrendészet és a szülők segítségét is.

Fontos a közlekedéssel kapcsolatos fogalmi tár bővítése, a fogalmak megértésének elősegítése. A gyermekek sok közlekedéssel kapcsolatos fogalmat már az óvodában megtanulnak, sokat közülük használnak is, de nem biztos, hogy jól is értik azokat. A fogalmak képezik az alapját az elvontabb közlekedési szabályok későbbi megértésének. Elengedhetetlen a szülőkkel való együttműködés. Tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy melyek azok Az oktatás legyen a magatartásformák, amelyek cselekvésközpontú, megtanítására törekszünk a közgyakorlati, sok mozgással, lekedésre nevelés keretében, és közvetlen tapasztalatszerzési hangsúlyozni kell a szülői minta lehetőségekkel. fontosságát. A szülő nagyon fontos mintaadó személy a kisgyermek életében. A szülő magatartását a gyermek utánozza, ezért a szülői magatartás ne térjen el attól, amit a gyermeknek az iskolában tanítunk. Például fontos oktatási cél, hogy a gyermek mindig álljon meg a járdaszegélynél, és nézzen körül. A szülő is figyeljen erre, erősítse meg ezt a magatartásformát, ő maga is mutasson jó példát. A példamutatásnál nemigen van hatékonyabb nevelési eszköz.

• 17 •

A következőkben áttekintjük az oktatási módszertan legfontosabb szempontjait és kulcsfogalmait.

1 • 18 •

3

Az átadandó ISMERET MÓDSZERTANA: ▶

általában szóbeli (verbális)

▶

a szemléltetés fontossága

▶

 z elméleti ismeretek rögzítésének gyakorlati a módszerei

A tanulási munka irányításának szempontjai: ▶

előadó vezető szerepe, dominanciája

▶

közös előadó-tanuló szerep

▶

t anuló szerep (amennyiben lehet hagyatkozni a gyermekek meglévő korábbi ismereteire)

2 4

Az előadás logikai iránya: ▶

induktív jellegű (konkréttól az általános felé)

▶

 eduktív jellegű d (általánostól az egyedi felé)

Didaktikai szempontok: ▶

új ismeretek átadása

▶

képességek tanítása

▶

alkalmazási módszerek

Nagyon fontos, hogy az elméleti ismeretek átadása során minden esetben a gyermekek életkori sajátosságai alapján kerüljön megválasztásra az alkalmazott oktatási módszer. Ennek alapján érdemes az óvodai korosztály esetében 5–10 perc elmélet után gyakorlati alkalmazást, az általános iskola alsós tagozatos korosztálya esetében 15–20 perc elmélet után gyakorlati alkalmazást, az általános iskola felsős tagozatos korosztálya esetében pedig 25–30 perc elmélet után gyakorlati alkalmazást tartani. Ez egyrészt igazodik az egyes korosztályok elméleti koncentrációs

képességeihez, másrészt az érintett korosztályok absztrakciós képességeihez is. Ehhez a témakörhöz szervesen illeszkedik annak figyelembe vétele, hogy az egyes ismeretanyagok akkor válnak igazi, alkalmazható tudássá, ha az elmélet és a gyakorlat időben és térben egységet alkot. Vagyis szervesen egységet képez az elmélet és a gyakorlat az alkalmazás megvalósíthatósága érdekében. Nézzünk néhány példát:

A

A Magyarországon alkalmazott jobb oldali közlekedés értelmében – kétirányú forgalom esetén – a járdáról való lelépés előtt először balra kell nézni, balról kell ellenőrizni a közeledő járművet, és csak ezt követően a jobb oldali irányból érkezőket. A gyakorlatban igazolni kell, hogy az úttesten való áthaladás során a bal oldali irányból érkező jármű közelebb halad el előttünk, mind a jobb oldalról érkező jármű, ebből következően a bal oldalról érkező igényli az elsődleges ellenőrzést (fontos azonban észben tartani, hogy bizonyos helyzetekben a jobbról érkező jármű lehet közelebb, pl. egyirányú utcában, vagy ha a jobbról érkező jármű előz, vagy kikerül egy másikat).

B

Az úttesten történő áthaladás közben folyamatosan meg kell győződni arról, hogy az áthaladás biztosított, vagyis valóban nem érkezik egyik irányból sem olyan jármű, amely veszélyeztetné az áthaladás biztonságát. A gyakorlatban az előadó igazolja azt, hogy nem elég a járdáról való lelépés előtt egyszer ellenőrizni az áthaladás lehetőségét, az ez irányú figyelmet folyamatosan fenn kell tartani.

C

A gyalogosokra vonatkozó forgalomirányító fényjelző készülék szabad jelzése alatt történő áthaladás tanításakor fel kell hívni a figyelmet a haladéktalan áthaladás fontosságára, a fényjelző készülék fényjelzéseinek fázisaira.

• 19 •

• 20 •

Az elméleti ismeretek tanításának módszertanát minden esetben az oktatandó hallgatói csoport életkori sajátosságai alapján kell meghatározni, azon belül is külön kell figyelni arra, hogy a tanulócsoportok milyen létszámban vesznek részt a foglalkozáson. A tanulói csoport egyetlen tagja sem érezheti azt, hogy az előadó figyelme nem irányul rá. Éppen ezért javasolt a viszonylag kis létszámú csoportok szervezése és a csoport tagjainak lehetőség szerinti bevonása az oktatási folyamatba. Külön kiemelt szempont – és ebben is fontos szerepe van a csoport létszámának – az elméleti és gyakorlati ismeretanyag visszacsatolása. Ez egyrészt azért fontos, mert az előadónak meg kell győződnie arról, hogy az ismeretek „célba jutottak”, másrészt ez fontos visszajelzés is az előadónak az oktatási módszer hasznosságát, hatékonyságát illetően. Az elméleti ismeretek tanítása kapcsán alkalmazható informatikai animáció, film, rajz, tárgyi eszköz stb. (pl. a közúti jelzőtáblák ismertetése, vagy a forgalomirányító fényjelző készülék jelzéseinek ismertetése kapcsán). Szintén kiemelt fontosságú a közlekedési rend szabályozásában alkalmazandó színek magyarázata. Beszéljük meg a színek jelentését! Milyen képzeteket idéz fel a zöld, sárga, piros, fehér szín? Hol láthatóak a természetben? Miért a piros szín a riasztó, a veszélyre felhívó vagy éppen a tiltó?

Keressünk a tanulók lakókörnyezetében, illetve az iskola vonzáskörzetében olyan helyeket, ahol pl. jelzőlámpák találhatóak! Hasonló módon mutassuk be az egyes közlekedési jelzőtáblákat a maguk valóságában, hogy a gyermekek érzékeljék a modellek és a valós közlekedési jelzőtáblák közötti egyezést! Ha nincs mód pl. vasúti átjáró megfigyelésére, keressünk valamilyen filmmegosztón ilyen filmanyagot, vagy 3D-s internetes térképprogram segítségével olyan helyet, ahol a bemutatni kívánt forgalmi helyzet jól demonstrálható!

Az elméleti ismeretek tanításának módszertanát minden esetben az oktatandó hallgatói csoport életkori sajátosságai alapján kell meghatározni.

A fent ismertetett módszertani eljárások minden esetben igazodjanak a tárgyalt témákhoz, tegyék lehetővé azok megértését és elsajátítását, legyenek alkalmasak azok gyakorlati alkalmazására.

Nagyobb téren, iskolaudvaron építsünk ki olyan helyszínt, ahol szemléltethetjük a tanultakat, az útkereszteződéseket, forgalmi helyzeteket.

Nagyobb téren, iskolaudvaron, sportpályán bóják vagy más eszközök segítségével építsünk ki olyan helyszínt, ahol szemléltethetjük a tanultakat, az útkereszteződéseket, forgalmi helyzeteket. Lehetőség szerint a gyermekek egymás számára teremtsék meg az egyes forgalmi helyzeteket, és a tanultak alapján szabályosan oldják meg azokat.

• 21 •

• 22 •

A KRESZ számos olyan speciális előírást is tartalmaz, mely kifejezetten a gyermekek közlekedésére vonatkozik. Ezek az egészséges fejlődésüket, biztonságos közlekedésüket szolgálják.

A KRESZ ÉS A GYEREKEK KÖZLEKEDÉSE

• 23 •

A számos alkalommal módosított és kiegészített, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPB-BM együttes (KRESZ) szabályai a felnőttekre, fiatalkorúakra és a gyermekkorúakra egyaránt vonatkoznak. Ennek megfelelően a KRESZ a közlekedési szabályok megtartása alól a gyermekeknek sem ad (illetve adhat) felmentést, közlekedjenek akár gyalogosként, kerékpárosként vagy jármű utasaként. Ezt kívánják a közúti közlekedésbiztonság alapvető érdekei. • 24 •

Tekintettel azonban arra, hogy a gyermekek – főleg a 0–6 évesek és a kisiskolás korúak – a közlekedési szabályokat még egyáltalán nem vagy csak részben ismerik, így biztonságos közlekedésükben meghatározó szerep hárul a felnőttekre, különösen a szülőkre, a hozzátartozókra és a pedagógusokra. Az életkorból adódó mentális, szabályismereti és egyéb hiányosságokra tekintettel, a jogszabályi értelemben vett cselekvőképes állapot eléréséig, 14 éves korig a gyermek közúti szabályszegés elkövetése miatt nem büntethető, vele szemben – az említettek miatt – büntethetőséget kizáró ok merül fel.

Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a jogsértéshez soha nem társul szankció kiszabása. Példaként említve: ha a gyermek védtelenül, biztonsági gyermekülés vagy felnőtt biztonsági öv használata nélkül utazik olyan gépjárműben, amelyben ez kötelező lenne, akkor a passzív biztonsági eszköz használatának elmulasztása miatt a jármű vezetőjét terheli a felelősség.

Főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek tilos kerékpározni, és ez még szülők kíséretében sem lehetséges.

Az általános jellegű előírások mellett a KRESZ számos olyan különleges előírást is tartalmaz, mely kifejezetten a gyermekek közlekedésére vonatkozik. Ezek a szabályok egyértelműen a 0–14 év közöttiek egészséges fejlődését, biztonságos közlekedését szolgálják. Az említett szabályok között talán a legfontosabb a gyermekbiztonsági rendszer használatának előírása a közlekedésben való részvétel külön feltételeinek a sorában.

A gépkocsiban utazó, 150 cm-nél alacsonyabb gyermek a testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben szállítható.

A gépkocsiban utazó, 150 cm-nél alacsonyabb gyermek a testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben szállítható, a hazai szabályozásban életkor nincs meghatározva, csak a testmagasság. Az életkor vonatkozásában

• 25 •

a KRESZ ugyanakkor egy alsó korhatárt szab meg, mely szerint 3 évnél fiatalabb gyermek kizárólag gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható, de abban is csak akkor, amennyiben a gyermeket a biztonsági eszközhöz hevederekkel, vagy pántokkal rögzítették.

• 26 •

A gyermek gyalogosok zárt csoportjának közlekedése is eltér az általános szabályoktól, több lehetőséget tartalmaz annál. A felnőttektől eltérően a gyermekek zárt csoportja gyalogosan a járdán, a leállósávon, az útpadkán, valamint a kerékpárúton is közlekedhet, és csak ezek hiányában (vagy ha nem járhatók) haladhatnak az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén.

A kerékpáros közlekedésen belül a gyermekek védelmét szolgálja az a szabály, amely alapján kétkerekű kerékpáron kizárólag 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb gyermeket, és a gyermek a kerékpár pótülésén (nem pedig a vázon, vagy egyéb helyen) szállítható. Amennyiben a kerékpár kettőnél több kerékkel rendelkezik, a jármű vezetőjével szemben minimálisan a betöltött 17. életév a követelmény. A gyermekekre vonatkozó különleges szabály továbbá, hogy főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek tilos kerékpározni, és ez még szülők kíséretében sem megengedett. A joghely alapja az, hogy főútvonalon történő közlekedés kiemelt kockázatúnak számít, a kerékpárosok pedig az átlagosnál is nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Ezzel a szabállyal a KRESZ a csoportosan közlekedő óvodások vagy a tanulmányi kiránduláson, foglalkozáson, illetve egyéb programon részt vevő általános iskolai osztályok részére az átlagosnál nagyobb védelmet biztosít.

Kerékpáron kizárólag 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb gyermeket, és a gyermek a kerékpár pótülésén szállítható.

Az előzőekben felsoroltak mellett a KRESZben még más előírásokat, értelmező rendelkezéseket is találunk a 0–14 évesek közlekedésével kapcsolatban (gyermekbiztonsági rendszer fogalma, iskolabusz, illetve gyermekeket szállító autóbusz meghatározása, a gyermekbiztonsági rendszer testsúly szerinti csoportba sorolása stb.).

• 27 •

• 28 •

Az előadóknak minden esetben törekedniük kell a résztvevők „megnyerésére”. Csak ebben az esetben érhetjük el ugyanis azt a nemes célt, hogy a gyerekek valóban komolyan higgyenek abban, hogy a közúti közlekedés biztonsága minden résztvevő magatartásától függ.

TEMATIKUS FOGLALKOZÁS­ MINTÁK

• 29 •

• 30 •

A biztonságos közlekedésre felkészítő foglalkozások lebonyolítására nincs egységes recept. Lehetnek javaslatok, lehetnek iránymutatások (mint pl. a jelen anyag is), de nincs két egyforma helyszín, két egyforma célközönség, két egyforma miliő, két egyforma program. Az előadóknak minden esetben alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez, minden esetben törekedniük kell a résztvevők „megnyerésére”. Csak ebben az esetben érhetjük el ugyanis azt a nemes célt, hogy a gyerekek valóban komolyan hig�gyenek abban, hogy a közúti közlekedés biztonsága minden résztvevő magatartásától függ, és hogy a szabálytisztelő, előzékeny, figyelmes és türelmes közlekedési magatartás a maguk és mások javát is szolgálja. Az előadók legyenek feladatuk szakavatott mesterei, melynek érdekében rendelkezzenek kellő empátiával, türelemmel, szakmai elhivatottsággal annak érdekében, hogy minden előadásukról, foglalkozásukról úgy menjenek el a résztvevők, hogy maradandó, új, alkalmazható tudás birtokába kerültek.

1.

téma

közlekedési alapismeretek gyakorlati oktatása mini közlekedési pályán

Célcsoport: óvodások és alsó tagozatos tanulók Technikai feltételek: közlekedési jelzőtáblák, forgalomirányító fényjelző készülékek (kerékpáros, gyalogos), a forgalmat irányító személy forgalomirányító bottal, kerékpárok, kerékpárosok számára kerékpáros fejvédő sisak

előadó – túl azon, hogy az útkereszteződés forgalmát tevőlegesen irányítja – szavakkal irányítja a közlekedő gyermekeket a helyes magatartásra, cselekvésre, közlekedésre.

2. téma

a kerékpár kötelező felszerelési tárgyainak ismertetése

Ideális csoportlétszám: 10–15 fő

Célcsoport: szülők, felnőttek

Foglalkozás időtartama: a korábban ismertetett időtartam-megoszlás szerint

Technikai feltételek: 1 db felszerelt kerékpár, jutalom

A foglalkozás rövid leírása: a célcsoport számára felállított forgalmi helyzet keretében ismertetni és oktatni a forgalmi csomópontban, valamint a forgalmi csomóponton kívüli úttesten történő gyalogos átkelés szabályait, illetve a kerékpáros közlekedés alapvető szabályait. Ennek során gyakorolni szükséges a járdáról való lelépés előtti körülnézést, tájékozódást, mérlegelést, döntést, áthaladást. Külön tanítani szükséges a kijelölt gyalogos átkelőhelyen, a kijelölt gyalogos átkelőhely nélküli helyen való áthaladás szabályrendszerét, valamint a forgalomirányító fényjelző készülék jelzéseit. A gyermekek a mini közlekedési pályán való közlekedésük során alkalmazzák a tanult ismereteket. Az

Ideális csoportlétszám: 10–15 fő Foglalkozás időtartama: 20–30 perc

A foglalkozás rövid leírása: a felnőttek sincsenek feltétlenül tisztában a kerékpár jogszabályban meghatározott kötelező felszerelési tárgyaival. Ezért állítsunk ki egy „lecsupaszított kerékpárt”, amit fel kell szerelniük mindazokkal az eszközökkel, amelyeket a jogszabály előír. Ezen felül hívjuk fel a figyelmet a láthatósági mellény és a fejvédő sisak szükségességére, alkalmazásának szabályaira. A lámpák felszerelését követően azok működését is vizsgálni szükséges. Ezt a feladatot ki lehet egészíteni azzal, hogy azok a gyermekek, akik már részt vettek egy e témára vonatkozó foglalkozáson, a saját

• 31 •

szüleikkel együtt végezzék el a kerékpár felszerelését és ellenőrzését. Jutalomként adható kerékpáros lámpa, fényvisszaverő prizma vagy pánt, hangjelző berendezés (amely csak csengőhangot adhat ki), fejvédő sisak stb. Ugyanez a foglalkozás óvodai vagy általános iskolai alsó tagozatos gyerekekből álló csoportok számára is megtartható, szintén 10–15 fős csoportban és a koncentrációs képességüknek megfelelő időtartamban.

• 32 •

A kerékpár kötelező felszereléseinek részletes ismertetése a kerékpáros felkészítéssel foglalkozó fejezetben található.

3. téma

a gyalogos és kerékpáros közlekedés alapvető szabályai

Célcsoport: szülők, gyermekek Technikai feltételek: közlekedési jelzőtáblák, jutalomtárgyak Ideális csoportlétszám: 20–30 fő Foglalkozás időtartama: 30–40 perc

A foglalkozás rövid leírása: a kerékpárosok jelentős része a legalapvetőbb kerékpáros közlekedési szabályokkal sincs tisztában (sajnos ez a gyalogosokra is vonatkozik). Ismertetni kell ezen alapvető szabályokat úgy, hogy a résztvevőket is be lehessen interaktív formában vonni; aktív részvételre kell ösztönözni őket, az alkotó módon közreműködőket pedig meg kell jutalmazni. Ismertetni kell a kerékpárra vonatkozó különböző sebességhatárokat is, valamint a kerékpáron való személyszállítás szabályait. Szintén át kell adni az elsőbbségadásra, irányjelzésre, körültekintésre, a holttér ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Az ismertetés során kiemelten kell kezelni a láthatósági mellény használatának kötelezettségét, a nyitott és a nem nyitott kerékpársáv közötti

különbséget, valamint az egyirányú utcába a forgalommal szembeni behajtás kritériumait. A közlekedési jelzőtáblák tekintetében nem szabad megelégedni a jelzőtábla megnevezésével, hanem a szóban forgó jelzőtáblával kapcsolatban jelentkező kötelezettségeket és jogokat is meg kell tanítani (fontos, hogy ebben a sorrendben). A kerékpárosokra vonatkozó szabályok és jelzőtáblák részletes ismertetése a kerékpáros felkészítésre vonatkozó fejezetben található.

4. téma

a gyermekbiztonsági rendszerek alkalmazásának szabályai

Célcsoport: szülők, gyermekek Technikai feltételek: 2–3 db biztonsági gyermekülés gépkocsiüléssel együtt (vagy a járművel együtt) Ideális csoportlétszám: 6–8 fő Foglalkozás időtartama: 20–30 perc

A foglalkozás rövid leírása: A szülőkkel meg kell értetni és el kell fogadtatni a gyermekbiztonsági rendszerek fontosságát, tudomásukra kell hozni, hogy használatuk meghatározott életkorig/testmagasságig kötelező, a gyermekekkel pedig meg kell szerettetni

• 33 •

az ilyen gyermekülésekben való közlekedést. Az ülések kipróbálását lehetővé kell tenni számukra, és ismertetni kell a használatukkal kapcsolatos alapvető szabályokat. Hangsúlyozni kell a gyermekek részére, hogy a gyermekbiztonsági rendszert menet közben nem szabad kikapcsolni, mert akkor már nincsenek biztonságban. A szülőket tájékoztatni kell, hogy mikor szükséges nagyobbra cserélni a gyermekülést, mikor szabad ülésmagasítót alkalmazni.

• 34 •

5. téma

a KRESZ elmúlt öt évben történt változásai

Célcsoport: felnőttek Technikai feltételek: projektor, vetítővászon, jutalom Ideális csoportlétszám: 20–30 fő Foglalkozás időtartama: 30–40 perc

A foglalkozás rövid leírása: Röviden, tömören ös�sze kell foglalni az elmúlt évek KRESZ változásait úgy, hogy interaktív formában a résztvevőket is be kell vonni ebbe az ismertetésbe, aktív részvételre kell ösztönözni őket, az alkotó módon közreműködőket pedig jutalmazni kell. Különösen hangsúlyozni kell azokat a módosulásokat, amelyek a közúti ellenőrzések

során gyakran vezetnek büntetéshez (pl. gyermekbiztonsági rendszerek használata, az iskolabusz környezetében való közlekedés veszélyei, ittas járművezetés, párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten való közlekedés, az irányjelzés fontossága, az egyes közlekedési manőverek végrehajthatóságának ellenőrzése stb.). A KRESZ elmúlt öt évben történt változásainak tételes listája a kiadvány végén található.

6. téma

„Közlekedési jelzőtáblák” puzzle összeállítása

Célcsoport: szülők, gyermekek (ideális lenne, ha minden szülő saját gyermekével venne részt a foglalkozáson) Technikai feltételek: puzzle módon felszabdalt közúti jelzőtáblák (legalább 8–10 db jelzőtábla 8–10 készletben), jutalom, stopperóra Ideális csoportlétszám: 8–10 csapat (szülők + gyerekeik) Foglalkozás időtartama: 15–20 perc

A foglalkozás rövid leírása: a csoportok egymással versenyeznek. A részükre átadott összekevert

• 35 •

puzzle-elemekből össze kell rakniuk a közúti jelzőtáblákat, azokat fel kell ismerniük, és fel kell írniuk egy papírra. Az összeállításra fordított időből és a helyes megnevezésükből összeálló pontszám határozza meg a verseny végeredményét. A helyes megnevezésen túl minden olyan szabályt el kell mondaniuk a csapatoknak, amelyet az összeállított jelzőtáblákról tudni kell (pl. kikre vonatkoznak, mik a kivételek, mi a hatályuk, milyen járműre vonatkoznak, stb.).

• 36 •

7. téma

KRESZ szabályismereti verseny felnőtteknek

Célcsoport: felnőttek

válaszokat a kérdések kivetítése után össze kell szedni, és a helyes válaszok szóbeli ismertetésének és indokolásának ideje alatt gyorsan ki kell értékelni. Itt célszerű különböző forgalmi szituációkban való magatartásra, áthaladási sorrendre rákérdezni. A kiértékelést követően ki kell hirdetni a csoport helyezettjeit, és jutalmazni kell őket. Nincs kipellengérezés, csak jutalmazás. Minden csoport más-más összeállítású kérdéscsoportot kap, hogy elkerülhető legyen a megoldások egymásnak való átadása.

8. téma

KRESZ szabályismereti verseny gyerekeknek

Technikai feltételek: projektor, vetítővászon, jutalom, megoldólap a versenyzőknek

Célcsoport: felső tagozatos általános iskolás gyermekek

Ideális csoportlétszám: 20–30 fő

Technikai feltételek: projektor, vetítővászon, jutalom, megoldó lap a versenyzőknek

Foglalkozás időtartama: 20 perc verseny és 20 perc közös értékelés (a helyes válaszok magyarázata)

A foglalkozás rövid leírása: az emberek szeretnek versenyezni. Minden kihívásban, feladatban szívesen vesznek részt. A kivetítőn megjelenő kérdésekre a kiosztott megoldólapon válaszolnak. Elégséges 20 kérdésre válaszolniuk. A megoldólapon adott

Ideális csoportlétszám: 20–30 fő Foglalkozás időtartama: 20 perc verseny és 20 perc közös értékelés (a helyes válaszok magyarázata)

A foglalkozás rövid leírása: A gyermekek szeretnek versenyezni. Minden kihívásban, feladatban szívesen vesznek részt. A kivetítőn megjelenő kérdésekre

• 37 •

• 38 •

a kiosztott megoldólapon válaszolnak. Elégséges 20 kérdésre válaszolniuk. A megoldólapon adott válaszokat össze kell szedni és a helyes válaszok szóbeli ismertetésének és indokolásának ideje alatt gyorsan ki kell értékelni. Itt célszerű különböző forgalmi helyzetekben való magatartásra, áthaladási sorrendre rákérdezni. A kiértékelést követően ki kell hirdetni a csoport helyezettjeit, és jutalmazni kell a helyezetteket. Nincs kipellengérezés, csak jutalmazás. Minden csoport más-más összeállítású kérdéscsoportot kap, hogy elkerülhető legyen a megoldások egymásnak való átadása.

9. téma

biztonsági öv használa­tának népszerűsítése, elfogadottságának segítése

Célcsoport: felnőttek, 150 cm-nél magasabb gyermekek Technikai feltételek: biztonságiöv-szimulátor Ideális csoportlétszám: folyamatos részvétel Foglalkozás időtartama: folyamatos

A foglalkozás rövid leírása: a biztonsági öv használatát, szükségességét mindazokkal meg kell értetni és el kell fogadtatni, akik nem csatolják be magukat.

A szimulátorral érzékeltetni lehet, hogy 15–20 km/óra sebességről egy frontális ütközés milyen kényszermozgásokat eredményez a járműben utazók esetében. Itt olyan statisztikai adatokat is lehet ismertetni, hogy a bekövetkezett balesetek kapcsán hány ember életét lehetet volna megmenteni a becsatolt biztonsági övvel.

10. téma

Kerékpáros ügyességi pálya teljesítése

elkövetett hibák függvényében versenyeznek egymással. A legjobbak jutalomban részesülnek. A gyerekek kerékpáros járműkezelési készségeinek fejlesztése kapcsán további módszerek olvashatóak a kerékpáros felkészítésre vonatkozó fejezetben.

11. téma

A láthatósági mellény használatának szabályai, kötelezettségei

Célcsoport: felnőttek, gyermekek Technikai feltételek: láthatósági mellények, lámpa

Célcsoport: felnőttek

Ideális csoportlétszám: 8–10 fő

Technikai feltételek: billenő palló, műanyag kúpok, lengőkapuk, teniszlabdák, részegszemüveg (felnőtteknek), kerékpárok (legalább két pálya, hogy a felnőttek és a gyermekek részére eltérő nehézségű pálya legyen felállítható), jutalmak

Foglalkozás időtartama: folyamatos

Ideális csoportlétszám: folyamatos részvétel Foglalkozás időtartama: folyamatos, de a pálya teljesíthetősége ne legyen több 4–5 percnél

A foglalkozás rövid leírása: a biztonságos kerékpározáshoz elengedhetetlen a jó egyensúlyérzék, ügyesség, kreatív gondolkodás. A gyerekek a felállított ügyességi pálya teljesítése során bizonyíthatják e képességeiket. A teljesítés időtartama és az

a sötétben jobban lát és jobban látszik. Kérjünk meg egy-egy tanulót, hogy haladjon át a sötét termen láthatósági mellényben és a nélkül, miközben zseblámpával világítunk!

A foglalkozás rövid leírása: cél a láthatóság fogalmának tisztázása, a láthatósági mellény viselésének előnyei, az erre vonatkozó szabályok megismerése. Kérjük meg a gyerekeket, hogy hozzanak magukkal a foglalkozásra zseblámpát, esetleg egyéb olyan tárgyakat, amelyek világítanak a sötétben! Vigyünk be a foglalkozásra pár láthatósági mellényt! Szemléltessük ezek hasznosságát különböző helyzetekben! Példák: Amennyiben lehetséges, sötétítsük be a termet. A gyerekeket osszuk kisebb csoportokba; a csoportok felének legyen olyan tárgy a birtokában, amellyel

• 39 •

Beszéljük meg a különbségeket! Ajándékként adjunk láthatósági mellényeket a gyermekeknek, ennek a különböző programokon nagyon örülnek.

• 40 •

A közlekedés szabályai ugyanúgy érvényesek a gyermekekre, mint a felnőttekre. Ezért fontos, hogy megosszuk és elsajátíttassuk velük a legfontosabb közlekedési szabályokat és kerékpározási ismereteket.

KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS

• 41 •

Feladatok és gyakorlatok 3. osztálytól Elméleti foglalkozások Ismerd a bringád!

• 42 •

A biztonságos kerékpározás alapfeltétele, hogy a gyerekek jól ismerjék magát a járművet, amivel közlekednek. Nagyon fontos, hogy tisztában legyenek a kerékpár felépítésével, működési elvével, illetve hogy képesek legyenek azonnal felismerni, ha valamelyik alkatrész nem működik megfelelően – ezzel ugyanis komoly bonyodalmakat előzhetnek meg közlekedés közben. A kerékpárral való megismerkedésre tantervi kereteken belül, valamelyik erre a célra kijelölt tanórán is sort lehet keríteni. A bemutatásra szánt foglalkozás lehetővé teszi, hogy a diákok jobban megismerjék a kerékpárok működési elvét. Ha van rá lehetőség, célszerű egy igazi kerékpárt is behozni az órára. A bemutatás még hatékonyabbá tehető, ha egy kerékpárszerelőt, kerékpáros oktatót vagy rutinos szülőt is sikerül rá előadóként meghívni. Ezáltal a diákok első kézből láthatják, hogyan kell megvizsgálni a kerekeket, fékeket, láncot, nyerget és a lámpát a biztonságos működés ellenőrzése céljából.

Miért jó a kerékpározás? Tipp:  A tanórát játékos foglalkozással is lehet zárni.

A diákok emlékezetének ellenőrzésére kössük be néhány önként vállalkozónak a szemét, akiknek az lesz a feladata, hogy vakon ismerjék fel a kerékpár különböző részeit. Emellett egy kis szerepjátékra is sor kerülhet egy másik önkéntes kiválasztásával, akinek egy kerékpár-kereskedőt kell eljátszania. Az a feladata, hogy a foglalkozás során elsajátított alapismeretekre támaszkodva mutassa be a „portékáját”, és győzze meg osztálytársait arról, hogy az általa eladásra kínált kerékpár kényelmes, hatékony és alkalmas a biztonságos utazásra.

Az elméleti foglalkozások keretében ki lehet térni a kerékpározás jótékony hatásaira is, amely több szempontból is nagyon fontos. Egyfelől tudatosítja a gyerekekben, hogy a „szabadság érzetén” túl a kerékpározás egészségük megőrzésében és a környezet kímélésében is nagyon fontos szerepet játszik, így még több kedvük támadhat a biciklizéshez. Másfelől a hasznos tudnivalókat a szüleiknek is továbbadhatják, így közvetetten ez a foglalkozás a felnőttekre is ösztönzőleg hathat. A foglalkozást leginkább egy kötetlen beszélgetéssel lehet hatékonyan bevezetni, amelyben mindenki megoszthatja a többiekkel, hogy ki miért szeret biciklizni, és egy közös listát is össze lehet állítani az összes jó gondolatról.

Tipp:  A foglalkozást a kreatív készségek mozgósítására is remekül lehet használni.

Tipp:  Egy kötetlen beszélgetéssel vezessük be a foglalkozást.

A gyerekek rajzokat készíthetnek, vagy szórólapokat, plakátokat is tervezhetnek, amelyek a kerékpározást népszerűsítik. Ezeket közzé lehet tenni az iskola faliújságán, és többszörösítve a többi osztályhoz és a szülőkhöz is el lehet juttatni.

• 43 •

A szabályok a gyerekekre is vonatkoznak

A következő felsorolásban azok a legfontosabb érvek olvashatóak, amelyek egyértelműen alátámasztják a kerékpározás jótékony voltát. Ezek átfogó ismertetését követően az osztályt több csoportra lehet osztani, hogy a listából választott egy vagy két pontból felkészülve, saját példáikkal alátámasztva beszéljék meg egymással a bringázás előnyeit.

• 44 •

▸ A biciklizés a testgyakorlatok nagyon élvezetes formája, amely ráadásul nagyon kevésbe kerül. Egy közepes tempójú, fél órás út az iskolába és vissza percenként legalább öt kalóriát éget el, amelynek segítségével megőrizhetjük jó formánkat. ▸ A kerékpározás megmozgatja a fő izomcsoportokat pl. a lábakban, és növeli az állóképességet, ezáltal több energiánk lesz. ▸ Biciklivel háromszor olyan gyorsan lehet haladni, mint gyalog, és ugyannyi erőfeszítéssel háromszor akkora utat lehet megtenni. ▸ A biciklizés pozitívan befolyásolhatja azt, hogy hogyan érezzük magunkat. A testedzés javítja a kedélyállapotot, és növeli az önbecsülést. ▸ Nem kell kiválónak lenni a sportokban, hogy a kerékpározást élvezni lehessen. Biciklizni szinte mindenki tud, és amint már egyszer megtanultuk, nem felejtjük el többé.

A tanulók biztonságos kerékpározásra való felkészítésének sarkalatos pontja a szabályismeret.

A tanulók biztonságos kerékpározásra való felkészítésének sarkalatos pontja a szabályismeret. Nem elegendő csupán az, hogy magabiztosan kezeljék a kerékpárt, hiszen ha a szabályokat nem ismerik, ugyanúgy veszélybe sodródhatnak, mintha bizonytalan járműkezelési felkészültséggel lépnének ki a forgalomba. Igaz, hogy a kerékpározáshoz – főleg gyermekkorban – semmiféle jogosítványra sincs szükség, azonban a közlekedés szabályai ugyanúgy érvényesek a gyermekekre, mint a felnőttekre. Ezért fontos, hogy megosszuk és elsajátíttassuk velük a legfontosabb közlekedési szabályokat és kerékpározási ismereteket. Az is nagyon fontos, hogy maguk a szülők is tisztában legyenek a gyerekekre vonatkozó előírásokkal. A jogszabály kimondja, hogy 12 év alatti gyermek főútvonalon nem közlekedhet, és 6 év alatti gyermeket főútvonalon tilos felügyelet nélkül hagyni. Ezek mellett számos további írott és íratlan szabály létezik, amelyeket mindig szem előtt kell tartani.

• 45 •

• 46 •

Ha az út mellett vagy az úton van kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor csak azokon szabad kerékpárral közlekedni.

Jobb oldalon való haladás

Hol szabad kerékpározni?

Az első és legfontosabb szabály, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy az úttesten a forgalommal egy irányban kell haladniuk (kivételt képeznek ez alól azok az egyirányú utcák, ahová – ha azt a kiegészítő tábla megengedi – a kerékpárosok a gépjárműforgalommal szemben is behajthatnak). A kerékpárosok helye az úttest jobb oldalán, a jobb szélen van, egy gyermekkarnyújtásnyira a padkától. Az úttestre való ráhajtáskor az átkeléshez hasonlóan nagyon alaposan körül kell nézni, és a járdaszegély elhagyását is biztonságosan kell időzíteni. Fontos, hogy a gyermek, még mielőtt az úttestre vagy akárcsak a forgalmasabb járdákra kilép, megtanuljon lassú és gyors haladás mellett is egyenes vonalban haladni, mert mozgása csak ebben az esetben kiszámítható a mellette elhaladó forgalom számára. Fel kell hívni a figyelmét a járdaszegély mellett parkoló autókra is – fél szemmel mindig ügyelni kell az autókból esetleg figyelmetlenül kiszálló emberekre, mert a hirtelen nyíló ajtók komoly veszély forrásai lehetnek.

Kerékpárúton, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon Ha az út mellett vagy az úton van kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor csak azokon szabad kerékpárral közlekedni. A kerékpársáv és a nyitott kerékpársáv az úttest jobb szélén található. A kettő között az a különbség, hogy a nyitott kerékpársávot más járművel is igénybe vehetik, pl. kanyarodáskor. Gyalog- és kerékpárúton, gyalogos-kerékpáros zónában Az ilyen táblával jelölt helyen kötelező igénybe venni a kerékpárosok számára kijelölt utat, zónát, az úttesten csak akkor szabad közlekedni, ha az előbbiek rendeltetésszerű használata nem lehetséges. Viszont fontos, hogy nagyon figyelmesek és türelmesek legyünk a gyalogosokkal, hiszen ők ugyanolyan joggal használják az utat, mint a kerékpárosok. Gyalog- és kerékpárúton az egyik oldal a gyalogosoké, a másik a kerékpárosoké, de akkor se legyünk türelmetlenek, ha a gyalogosok véletlenül a mi sávunkba tévednek, hanem kérjük meg illedelmesen őket, hogy hagyjanak nekünk is helyet! Úttesten Ha nincs kerékpárút, kerékpársáv az út mellett, és tábla nem tiltja, akkor az úttest jobb szélén szabad kerékpározni, többsávos úton a külső sávban. Figyelem! Főútvonalon csak az a gyermek tekerhet, aki már elmúlt tizenkét éves!

• 47 •

Hol nem szabad kerékpározni? Tilos autópályán és az autóúton kerékpározni. Tilos a járdán, kivéve… A járda a gyalogosoké, a kerékpár pedig jármű. Járdán csak akkor lehet bringázni, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan, vagy tábla tiltja a kerékpárosok behajtását (pl. hidakon, felüljárókon). Ilyenkor Legfeljebb 10 km/óra sebességgel haladhatunk, és nagyon oda kell figyelni a gyalogosokra. • 48 •

Gyalogúton vagy gyalogos zónában Ezeket az utakat, zónákat kifejezetten gyalogosok számára jelölték ki, ezért itt nem lehet kerékpározni, csak a biciklit tolva sétálni.

„Behajtani tilos” jelzésnél Az egyirányú utcába a forgalommal szemben tilos kerékpárral behajtani, kivéve, ha a tiltó tábla alatt a kiegészítő tábla ezt kerékpárosoknak megengedi. Buszsávban Alapvetően nem szabad a buszsávban kerékpározni, kivéve, ha azt a tábla megengedi, de akkor is nagyon körültekintően! Ezt a sávot a buszok és trolik mellett más járművek is használhatják, pl. a rendőrök, mentők, tűzoltók, de a taxik, szemétszállítók, segédmotorkerékpárok és motorkerékpárok stb. is!

Kerékpárral „behajtani tilos” jelzésnél Az ilyen táblával jelölt útra nem szabad kerékpárral behajtani, csak gyalogosan lehet tolni. „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzésnél Az ilyen táblával jelölt útra nem szabad kerékpárral behajtani, kivéve, ha azt valamilyen kiegészítő tábla megengedi (pl. kivéve kerékpár). Ha a buszoknak vagy taxiknak engedélyezett a behajtás, akkor kerékpárral is be lehet menni.

Alapvetően nem szabad a buszsávban kerékpározni, kivéve, ha azt a tábla megengedi, de akkor is nagyon körültekintően!

• 49 •

• 50 •

Az elsőbbségadásról

Jobbkéz-szabály

Az elsőbbségi szabályok nagyon fontosak, hiszen ezek alapján tudjuk eldönteni, hogy például egy útkereszteződésen ki haladhat át elsőként, és kinek kell elsőbbséget adnia. Az elsőbbségadás mindenkire vonatkozik, aki az úttesten közlekedik, tehát autósokra és biciklisekre egyaránt. Tanítsuk meg ezeket a gyerekeknek!

Egyenrangú útkereszteződésben a „jobbkézszabály” határozza meg, hogy kinek van elsőbbsége. Az alábbi felsorolás a jobbkéz-szabály alkalmazásának leggyakoribb eseteit mutatja be:

„Elsőbbségadás kötelező” tábla Ha ilyen táblához érkezünk, lassítunk, és elsőbbséget adunk a jobbról vagy balról érkező járműveknek. Stoptábla („Állj, elsőbbségadás kötelező!”) Ennél a táblánál meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a jobbról vagy balról érkező járműveknek. Főútvonal Ez a tábla azt jelzi, hogy főútvonalon haladunk. Ilyenkor a keresztező utcákon közlekedőknek kell elsőbbséget adniuk, de mindig legyünk körültekintőek! Figyelem! Főútvonalon csak tizenkét évesnél idősebbek tekerhetnek!

▸ Ha a kereszteződésen egyenesen haladunk át, akkor a tőlünk jobbra található járműnek elsőbbséget kell adnunk, a tőlünk balra levő pedig nekünk kell, hogy elsőbbséget adjon. ▸ Ha jobbra kanyarodunk, akkor a tőlünk balra található vagy a szemből ugyanarra kanyarodó járműveknek el kell engedniük bennünket. ▸ Ha balra kanyarodunk, akkor elsőbbséget kell adnunk a jobbról és szemből egyenesen érkezővel vagy ugyanarra kanyarodóval szemben, de a tőlünk balról érkezőnek el kell engednie bennünket. ▸ Mindig legyünk résen! Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy ha épp nekünk is lenne elsőbbségünk, előfordulhat, hogy figyelmetlenségből nem adják meg nekünk. Ilyenkor jobb elengedni a másikat, mintsem balesetet szenvedni!

• 51 •

További fontos szabályok és intelmek

Sötétben ne! A gyerekek ne kerékpározzanak sötétedés után! Ha véletlenül mégis úgy alakul, hogy sötétben érnek haza, mindig legyen náluk láthatósági mellény, és mindig használják a lámpáikat!

Tanítsuk meg a gyerekeknek az alábbi szabályokat:

• 52 •

▸ Biciklin egyáltalán nem lehet másik utast szállítani (csak tizenhat éves kor felett, és akkor is csak pótülésen egyetlen, tíz évnél fiatalabb gyermeket)! ▸ Senkit és semmit nem szabad kerékpárral vontatni, és a kerékpáros sem vontathatja magát másik kerékpárral, egyéb járművel vagy állattal! ▸ Forgalomban nem szabad elengedett kormánnyal kerékpározni!

A szabályokon túl vannak olyan további biztonsági szempontok is, amikre nagyon fontos figyelnünk, és be kell tartatnunk a diákokkal.

Nincs zenehallgatás és mobilozás!

• 53 •

Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy bringázás közben nincs zenehallgatás vagy mobilozás, ugyanis a füleikre szükségük van ahhoz, hogy meghallják a közeledő járműveket!

Biciklin egyáltalán nem lehet másik utast szállítani (csak tizenhat éves kor felett, és akkor is csak pótülésen egyetlen, tíz évnél fiatalabb gyermeket)!

A kormányra semmit! A gyerekek ne akasszanak a kormányra semmit, mert beakadhat a küllők közé.

Bringázás közben nincs zenehallgatás vagy mobilozás, ugyanis a füleikre szükségük van ahhoz, hogy meghallják a közeledő járműveket!

• 54 •

Helyezkedés a pirosnál

Gyakorlati foglalkozások

Ha a jelzőlámpa tilos jelzést mutat, a gyerekek sose álljanak jobbról olyan jármű mellé, amelyik jobbra akar kanyarodni, és ezt irányjelzővel jelzi, vagy amelyik a nyitott kerékpársávra már be is sorolt! Tudniuk kell, hogy főleg a nagyméretű járművek – buszok, teherautók – vezetői nem látnak ki minden irányba. Magyarázzuk el a gyerekeknek a holttér fogalmát, ami a nagy járművek esetében különösen veszélyes, hiszen a gépjárművezető nem biztos, hogy észreveszi őket.

Az elméleti foglalkozások mellett vagy azokat követően nagyon fontos, hogy gyakorlati foglalkozásokra is sort kerítsünk, hiszen ezek szolgálják a gyerekek járműkezelési készségeinek kialakulását és fejlődését. A szabályismeret és a fizikai képességek együttese szükséges ahhoz, hogy a későbbiekben önállóan is biztonságosan vehessenek részt a forgalomban. A gyakorlati feladatok megkezdése előtt feltétlenül szükséges a kerékpár és a tartozékok, kiegészítők áttekintése. Ezt követően pedig néhány ötletet olvashatunk arra vonatkozóan, hogy milyen gyakorlatokkal fejleszthetjük a diákok képességeit.

Tipp:  Ha van rá lehetőség, üljenek a diákok egy parkoló teherautó vagy mikrobusz vezetőülésébe!

Ha van rá lehetőség, a tulajdonos, illetve a mi engedélyünkkel és felügyeletünkkel üljenek a diákok egyesével egy parkoló teherautó vagy mikrobusz vezetőülésébe! Figyeljék meg azt, hogy mit látnak a visszapillantó tükrökben! A többiek az autó körül több pontban felállnak, így a vezetőhelyen ülő megfigyelheti, hogy ki látszik és ki nem. Egy kötél segítségével pontosan meg tudják jelölni ezeket a helyeket. A kötelet a jobb oldali visszapillantó tükörre kell kötni és egy diák a másik végét szorosan kifeszítve megtartja a jármű mellett párhuzamosan. Lassan egy-egy lépést tesz jobbra, és a „vezetőnek” dudálnia kell, ha meglátja a lépegető osztálytársát. Ott megjelölik krétával a talajt és tovább lépeget addig, amíg újból bekerül a holttérbe, és nem látszik a visszapillantó tükörben. Ezt a pontot is megjelölik. Így lehet vizualizálni a holtteret.

A kerékpár kötelező tartozékai

Temporaerum quibus eatquia del eatur modicab im exped quo consece perum, ellorerorum des eumquia tiisita spedi

A gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt nagyon fontos, hogy alaposan átvegyük a gyerekekkel azokat a tartozékokat, amelyeket a KRESZ előír, és célszerű egyesével ellenőrizni is a kerékpárokat, hogy fel lehessen hívni a gyerekek figyelmét az esetleges hiányosságok pótlására. A kötelező tartozékok mind a biztonságot szolgálják, vészhelyzetben akár meg is menthetik a gyermeket attól, hogy balesetet szenvedjen.

• 55 •

A kerékpár beállítása

csengő

A kerékpár kötelező tartozékai

kormány fehér színű első prizma piros színű hátsó lámpa fehér vagy kadmiumszínű fényt adó első lámpa

piros színű hátsó prizma

• 56 •

két, egymástól függetlenül működő fék

az első keréken legalább 2 db borostyánsárga küllőprizma vagy fehér fényvisszaverő, körgyűrű felület

Minden gyermek számára – testalkatuktól függően – más és más beállítás a megfelelő, ezért szintén fontos teendő a gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt, hogy segítsünk a diákoknak megtalálni azt a kormánybeállítást és ülésmagasságot, amellyel kényelmesen, hatékonyan és biztonságosan tudnak tekerni. Célszerű ehhez egy jól felkészült kollégát is segítségül hívni, hiszen a biciklik egyesével történő beállítása időigényes lehet, ugyanakkor elég csak egyszer elvégezni. A nyeregmagasság akkor ideális, ha a kerékpáron ülve a gyermek az egyik pedált a legalsó helyzetbe állítja, és ráteszi a lábát (cipő nélkül!), a lába nagyon enyhén behajlított állapotban van, és nem nyújtva! A nyereg és a kormány távolsága akkor jó, ha a kerékpáron kényelmesen ülve gyermekünk megfogja a kormányt, és a haladási testhelyzetet felvéve előre, lefelé nézve a kormány vonala nagyjából keresztezi az első kerékagy vonalát, magyarán a kormány kitakarja a látószögből az első agyat. Akkor jó ez a beállítás, illetve akkor jó a kormányszár hossza, ha a nyereg nagyjából a közepén van rögzítve.

• 57 •

Temporaerum quibus eatquia del eatur modicab im exped quo consece perum, ellorerorum des eumquia tiisita spedi

Elengedhetetlen kiegészítők

• 58 •

A kötelező tartozékok ellenőrzésén túl szintén nagyon lényeges, hogy felhívjuk a diákok figyelmét azokra a kiegészítőkre, amelyek elengedhetetlenek a testi épségük megóvása érdekében: bukósisak – védi a fejet a sérüléstől; fényvisszaverő ruházat – segíti az autósokat abban, hogy észrevegyék a gyerekeket (sötétedés után, lakott területen kívül sötétben vagy egyéb rossz látási viszonyok között, pl. ködben nagyon fontos, hogy ilyet viseljenek!); fontos tudni továbbá, hogy a KRESZ előírása alapján a kerékpárt hajtó személynek éjszaka és rossz látási viszonyok között lakott területen kívül fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie; biciklis kesztyű – megakadályozza a gyermek kezének a csúszkálását a kormányom, illetve elesés esetén védi a tenyeret.

A bukósisak A kerékpáros fejvédő életmentő lehet, baleset esetén komoly védelmet jelent a fejnek, éppen ezért hangsúlyoznunk kell a gyerekeknek, hogy a viselése elengedhetetlen, sőt, akár példákat is hozhatunk, hogy a hivatásos biciklisták is, függetlenül attól, hogy milyen ágban versenyeznek, mind bukó­sisakot viselnek. Érdemes azt is észben tartani, hogy egy bizonyos esetben a KRESZ is kötelezővé teszi a kerékpáros fejvédő használatát, mégpedig lakott területen kívül, 40 km/óránál nagyobb sebesség esetén.

A gyakorlati foglalkozásokon fontos, hogy a diákok bukósisakot viseljenek, és a feladatok megkezdése előtt, a kerékpár ellenőrzésével egy időben azt is meg kell vizsgálni, hogy mindegyik diáknak megfelelően van-e beállítva a fejvédője.

4 Hogyan kell jól beállítani a fejvédőt?

3

1

Jól illeszkedik a gyermek fejméretéhez, azaz ha megfelelően van beállítva, nem mozog se előre-hátra, se oldalirányba.

2

Egyszerre védi a halántékot, a tarkót és a homlokot.

A fejvédő csatja egy kézzel is nyitható, a pántok segítségével könnyen rögzíthető a fejre.

1

Melyek a jó bukósisak ismérvei?

Vastag belső borítása és vékony, de kemény külső héja van.

A bukósisak két pántja kicsivel a gyermek füle alatt érjen össze V alakban.

A sisak ne akadályozza a hátranézést vagy a levegővételt.

A gyermek kényelmesen tudja benne mozgatni a fejét minden irányba.

3

5

Legfeljebb egyujjnyi hely maradjon az áll és a pánt között.

• 59 •

2

A sisak fejgyűrűjét állítsuk olyan szorosra, hogyha a gyermek a pántot kikapcsolja, és a fejét enyhén megrázza, a fejvédő akkor is a helyén maradjon.

4

Indulás előtti ellenőrzés Minden gyakorlati foglalkozás előtt fontos ellenőrizni, hogy

1

a fékek jól működnek-e nincs-e a kerekekben „nyolcas”

2

a gumik eléggé fel vannak-e a fújva

• 60 •

Indulás előtti ellenőrzés

3

a lánc tiszta és olajozott

4

7

5 6

a kormány feszes és merőleges az első kerékre ha a kerékpár váltós, jól működnek-e a fokozatok

a gyorskioldók (szárnyas csavarok) – ha vannak a kerékpáron – megfelelő állásban vannak, szilárdan tartják a kerekeket, ülést

Tanítsuk meg a diákoknak, hogy az ellenőrzést ne csak a közös foglalkozások, de minden egyes elindulás előtt végezzék el – lehet, hogy egy kicsivel tovább tart a felkészülés, cserébe ezzel a kis előrelátással rengeteg vesződségtől vagy akár balesetveszélyes helyzetektől is megkímélhetik magukat. A legjobb, ha a gyorsellenőrzés rutinműveletté, automatikussá válik a számukra. Ha a vizsgálat során bármikor olyan hibát találnak, amit nem tudnak egyedül vagy a szülőkkel, illetve a mi segítségünkkel megjavítani, mindenképpen vitessük el velük szervizbe a biciklit!

Szintén lényeges, hogy a téli hónapokra milyen állapotban kerül a garázsba, tárolóba a bringa. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy ezelőtt nedves, majd száraz ruhával töröljék át, tisztítsák meg a kerékpár egyes részeit. A szülők segítségével olajozzák meg a láncot, és ellenőrizzék a kötelező felszerelések műszaki állapotát, pl. a fékeket. Ha van rá lehetőség, akasszák fel a kerékpárt a gumiabroncs tehermentesítésére. Soha ne feledjük, hogy a kerékpár helyes felszerelésével és beállításával, valamint a gyermekek védőeszközökkel történő „felöltöztetésével” komoly kellemetlenségeket, akár közlekedési baleseteket is megelőzhetünk, illetve enyhíthetjük azok kimenetelét!!

Kerékpár-kezelési gyakorlatok A gépjárműves forgalomtól akkor várhatjuk el, hogy megfelelően ügyeljen a kerékpárosokra és különösen a gyermekekre, ha kerékpáron utazva mozgásuk kiszámítható. Ennek egyik feltétele a kacskaringózás nélküli, biztos és egyenes vonalban való haladás. Másfelől a gyermekeknek tisztában kell lenniük azzal, hogyha kanyarodni szeretnének, azt az autók irányjelzőjéhez (indexéhez) hasonlóan

• 61 •

nekik is időben jelezniük kell a jobb vagy bal karjuk oldalra való kinyújtásával. E manővert alaposan be kell gyakorolni, hiszen irányjelzés közben egy kézzel is szilárdan kell tudni tartani a kormányt és a menetirányt. Hasonlóan fontos, hogy a gyerekek tekerés közben is tudjanak tájékozódni, oldalra és a válluk felett úgy hátrapillantani, hogy ne térjenek el az egyenes haladási iránytól. Ez szintén gyakorlás kérdése. Minden manőver előtt fontos az alapos tájékozódás, és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy csak akkor kezdjenek kanyarodásba, ha szemkontaktus segítségével meggyőződtek róla, az elhaladó járművek vezetői vagy a környező gyalogosok is észlelték a szándékukat, vagy kézjelzéssel egyértelműen jelezték azt.

• 62 •

Íme néhány feladat, amellyel fejleszthetjük a gyerekek kerékpáros képességeit! Fontos, hogy először forgalomtól védett, biztonságos helyeken gyakoroljuk ezeket (biciklipályán, parkban, lakóövezet csendes utcájában stb.)!

Le- és felszállás, indulás és megállás Az indulás és megállás nagyon alapvető jártasságoknak tűnnek, azonban sok gyermek a lábátlendítős indulást és faroló megállást szereti, amelyek egyaránt nehezen irányítható manőverek, és elvégzésük közben jó eséllyel következhet be szerencsétlenség. A gyerekek álljanak terpeszbe a kerékpár felett, és ne üljenek fel a nyeregre. A bal pedált emeljék felső állásba – így lehet az induláshoz a megfelelő lendületet biztosítani. A bal láb a pedálra kerül, a jobb láb a földön marad. A földön levő lábbal kell lendületet adni, miközben a másik lábbal rá kell nehezedni a bal pedálra. Mindeközben mindkét kéz legyen a kormányon a megfelelő irányíthatóság érdekében.

3 méter

Megállásnál mindkét fékkart egyenlő mértékben és egyszerre kell meghúzni. A tanulóknak tudniuk kell, hogy a megálláshoz nem elegendő csak az egyik fékkart húzni, sőt, ez nagyon veszélyes is lehet, hiszen kifaroláshoz vagy előrebukáshoz vezethet, és e helyzetek irányíthatatlanok. Amint a kerékpár közel kerül a megálláshoz, a gyerekek csússzanak le a nyeregről, és vegyék le a jobb lábukat a pedálról, majd engedjék a föld közelébe, ahogy a bicikli tovább lassul. Abban a pillanatban, hogy megállt, tegyék le a jobb lábukat a földre. 25 méter Az irányított megállás gyakorlásához az itt látható sémát is használhatjuk, a vonalakat ragasztócsíkkal jelölhetjük ki. Mindegyik biciklis tekerjen végig a sávon, és az első stop-vonalnál kezdjék el használni a féket a hagyományos megálláshoz. A második stopvonal elérése előtt meg kell tudni állniuk. Végezzék el a gyakorlatot egy irányban, majd forduljanak meg, 6 méter és ismételjék meg a másik irányban.

Csíkon/szegélyen egyensúlyozás Pályakialakítás az irányított megállás gyakorlásához

Nézzünk ki egy hosszú egyenes csíkot vagy felfestést az úton, amin a gyerekek az egyenes vonalú végiggurulást gyakorolhatják. Ha ez már rutinosan megy nekik, gyakorolhatnak a földön elhelyezett pallón/rámpán is.

• 63 •

2 méter

3,5 méter

• 64 •

Tölcsérek segítségével alakítsunk ki egy jobbra kanyarodást gyakoroltató pályát! A kerékpárosok tekerjenek végig a pályán egyszer, hogy megbarátkozzanak a területtel, ahol majd haladniuk kell. Amikor másodszor haladnak végig a pályán, a kereszteződés előtt nézzenek körül az „elhaladó forgalom” ellenőrzése céljából, mielőtt jobbra kanyarodnának. Ismételjék meg a gyakorlatot a másik irányból is, hogy a balra kanyarodást is gyakorolják. A gyerekek a kanyarodás megkezdése előtt használják a jobbra és balra kanyarodást jelző kézjeleket is. Hangsúlyozzuk a tanulók számára, hogy men�nyire fontos a gépjárművezetővel kölcsönösen észlelni egymást és szándékainkat jelezni.

2 méter

Kanyarodás és körülnézés

kanyarodás és körülnézés

A kocsifelhajtó elhagyása, belépés a forgalomba Az úttestre való ráhajtáskor gyakran következik be karambol a kerékpárosok és a gépjárművezetők között. Érdemes ezért egy valódi kocsifelhajtónál felügyelet mellett gyakorolni a forgalomba való kilépést.

Tölcsérek segítségével alakítsunk ki egy jobbra kanyarodási szituációt szimuláló pályát!

Beszéljük meg a gyerekekkel, mennyire fontos még álló helyzetből ellenőrizni mind a gyalogos, mind az autós forgalmat – nézzenek balra, jobbra, majd megint balra. Ha üres a járda, tolják a kerékpárt a kocsifelhajtóhoz. Ha egy parkoló autó vagy fa eltakarja a kilátást, menjenek odébb addig, amíg tisztán ki nem látnak mindkét irányba. Álljanak meg. Nézzenek balra, jobbra, és balra addig, amíg azt nem látják, hogy megszűnt a forgalom, mielőtt felszállnának a kerékpárra, és kikanyarodnának az úttestre.

Ügyesség Kulacsfelvétel a székről, földről: helyezzünk el egy kulacsot egy padon, amit a gyerekek gurulás közben próbáljanak meg felvenni, majd áttenni egy másik padra. Ha ez már megy, próbálják meg ugyanezt úgy, hogy a kulacs a földön van.

Észlelés Álljunk a gyerekek mögé, majd miután elindultak, és körülbelül 10 m-re eltávolodtak tőlünk, mutassunk egy számot a kezünkkel, amelyet tekerés közben hátrafordulva, de egyenes vonalban haladva le kell olvasniuk. Ugyanezt a gyakorlatot végezzük el a karjelzés és a kanyarodás gyakorlása közben is.

• 65 •

Egyensúly Úgy segíthetünk a gyerekek egyensúlyérzékének fejlesztésében, hogy „csigafutamot” rendezünk nekik, amelyben a feladat az, hogy minél lassabban jussanak el egy adott pontról a másikra. Egyensúlyozni akkor a legkönnyebb, ha a két lábfej egy magasságban van a pedálokon. Ennek érdekében ne tekerjék körbe a pedálokat, hanem apró (negyed)tekeréseket követően tekerjék vissza azokat úgy, hogy lábfejeik ismét egy magasságban legyenek – így lehet a lehető leglassabban haladni. Ha ezt a technikát elsajátították, próbáljanak meg minél hosszabb ideig egy helyben állva egyensúlyozni.

Akadály hirtelen kikerülése Közlekedés közben bármikor előfordulhat, hogy hirtelen ki kell kerülni egy váratlan akadályt – csatornanyílást, nagyobb követ, faágat stb. –, ezért fontos, hogy a gyerekek az ehhez szükséges manővert is gyakorolják. Ehhez használjuk az alábbi ábra szerint tölcsérekből vagy más tárgyakból felállított pályát. Magyarázzuk el a mozdulatot: a kormányt gyorsan félre kell rántani a tárgy előtt – ez eltérő irányba kényszeríti a kerékpárost, ezért vissza kell rántani a kormányt, hogy a kerékpár

Kerékpározás esős időben

100 cm

Játékos kísérlet: figyeljék meg a diákok (ha van rá lehetőség, az iskola udvarán), hogy az út mellet sorba helyezett tárgyak mellett (amelyek egyforma távolságra vannak egymástól) milyen hosszan tud megállni a kerékpáros a száraz és a vizes útszakaszon. Mi a tapasztalat? Miért így történt?

60 cm

60 cm

• 66 •

a tárgyat kikerülve újra biztonságosan irányítás alá kerüljön. Előfordulhat, hogy a hátsó kerék nekikoccan a tárgynak. Ekkor vajon a kerékpár felett elveszítjük-e az irányítást? Nem. Az első kerék feletti irányítás biztosítja az egész kerékpár feletti irányítást. Ha szükséges, adjunk minden gyermeknek egy szivacsot vagy félbevágott teniszlabdát, hadd próbálják meg többször is a gyakorlatot egyénileg.

Csapadékos időben megváltoznak az útviszonyok, kevésbé tapad az útfelület, ezért a gyerekeknek fokozottan kell figyelniük a sebességükre és a fékezésre!

• 67 •

BAJ ESETÉN…

• 68 •

Ha a gyerekek akár gyalog, akár kerékpárral már önállóan is közlekednek, nagyon fontos, hogy bizonyos óvintézkedéseket megtegyünk. Előfordulhat, hogy elesnek a kerékpárral, netalán valamilyen kisebb-nagyobb balesetet szenvednek akár saját maguk, akár más hibájából, vagy csak egyszerűen összetűzésbe keverednek más közlekedőkkel. Tanítsuk meg nekik, hogy mi ilyenkor a teendő! Legyenek bátrak, próbáljanak meg higgadtak maradni, semmiképp se szaladjanak el! Ha megúszták a „meleg” helyzetet, álljanak félre egy biztonságos helyen, fújjanak egyet, és csak akkor folytassák az útjukat, ha már megnyugodtak! Ha a helyzet súlyos, bátran kérjenek segítséget a legközelebbi felnőttől! Gondoskodjunk róla, hogy megtanulják az általános segélyhívó számot is, ha valamilyen oknál fogva csak telefonon tudnának segítséget kérni: Általános segély­kérés: 112.

112

Továbbá nagyon fontos, hogy a diákok hordozzák magukkal a szüleik, gondviselőik nevét és telefonszámát, sőt, még jobb, ha a telefonszámot fejből is tudják!

Ha meghibásodik a kerékpár… Előfordulhat, hogy menetközben műszaki hiba lép fel – defektet kap a kerék, ereszteni kezd a szelep, elromlik a fék, a lánc leugrik a fogaskerekekről, meglazul vagy leesik valamelyik alkatrész, pl. a sárvédő, csomagtartó, letámasztó stb. Ilyenkor az első és legfontosabb teendő, hogy a gyermek az úttest jobb szélére húzódva az első biztonságos helyen megálljon. Hibás járművel nagyon veszélyes folytatni az utat! Ha a hiba jellege olyan, amit a gyermek maga helyben el tud hárítani vagy ehhez segítséget tud kérni, és ezt követően meggyőződött róla, hogy a kerékpár újra útra kész, folytathatja a tekerést. Ellenkező esetben fontos, hogy értesítse a szülőket, és a meghibásodott járművel semmiképp ne keljen útra. A gyerekek mindig használjanak megfelelő védőfelszerelést! Balesetmentes közlekedést kívánunk!

A közúti jelző­táblák

• 69 •

• 70 •

• 71 •

KRESZ VÁLTOZÁSOK 2010-14 §

Be­kez­dés

1. §

• 72 •

2010. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg 2015. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg A rendelet a Magyar Köztársaság területén A rendelet Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza. magánutakon folyó közlekedést szabályozza.

3. §

(3)

Korábban nem volt.

4. §

(4)

Korábban nem volt.

5. §

(1) c)

(1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, c) amely a jogszabályban meghatározott műszaki és környezetvédelmi feltételeknek megfelel;

5. §

(1) f)

Korábban nem volt.

5. §

(7)

5. §

(8)

6. §

(5)

13. §

(1) k/2)

(7) Magyar Köztársaság területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármű közlekedhet, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak. (8) Rendkívüli időjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén a közúti járműveknek a Magyar Köztársaság területére történő beléptetése – külön jogszabály alapján – feltételhez köthető vagy korlátozható. Korábban nem volt. k/2) Ha a k) pontban említett jelzőtáblát közúti határátkelőhelyen helyezték el, csak azok a járművek léphetnek be a Magyar Köztársaság területére, amelyeken készenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabroncsainak felszereléséhez szükséges hólánc.

A változás lényege Magyarország Alaptörvénye értelmében 2012. január 1-től hazánk elnevezése Magyar Köztársa­ ság­ról Magyarországra változott. Hiányzott a hatósági sebességellenőrző berendezések blokkolására alkalmas eszközök (3) Tilos a közúti közlekedés hatósági ellenőrzését megakadályozni, megzavarni, használatának taxatív tiltása. A jogalkotó ezen valamint az ellenőrzés eredményét befolyásolni, ide nem értve az ellenőrzést tiltás elrendelésével egyidejűleg nem tiltja előre jelző eszközök használatát. a hatósági sebességellenőrző berendezések működésének jelzésére alkalmas eszközök használatát. A kerékpárosok tekintetében nem tiltott az alkohol, (4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállása esetén a kerékpárosra illetve egyéb vezetési képességre hátrányosan nem kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjában a járművezető szervezetében ható szer hatása alatti járművezetés, amennyiben szeszesital fogyasztásából származó alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozást. a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van.

(1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, c) amelynek műszaki-, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzői megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek;

A járművek közlekedésre alkalmasságát jelentő paraméterei közé – a műszaki- és környezetvédelmi paramétereken túl – a biztonsági paraméterek is bekerültek.

(1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, f) amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási fedezet fennáll.

A forgalomban részt vevő járműnek – többek között – rendelkeznie kell kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási fedezettel is.

(7) Magyarország területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármű közlekedhet, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak.

Magyarország Alaptörvénye értelmében 2012. január 1-től hazánk elnevezése Magyar Köz­tár­sa­ ság­ról Magyarországra változott.

(8) Rendkívüli időjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén a közúti járműveknek Magyarország területére történő beléptetése – külön jogszabály alapján – feltételhez köthető vagy korlátozható.

Magyarország Alaptörvénye értelmében 2012. január 1-től hazánk elnevezése Magyar Köz­tár­sa­ ság­ról Magyarországra változott.

(5) A közterület-felügyelő a jármű megállítására a (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jelzést adja. Az ilyen jelzés észlelése esetén a járművel meg kell állni.

A közterület-felügyelő is jogosult a forgalomban közlekedő jármű megállítására.

k/2) Ha a k) pontban említett jelzőtáblát közúti határátkelőhelyen helyezték el, csak azok a járművek léphetnek be Magyarország területére, amelyeken készenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabroncsainak felszereléséhez szükséges hólánc.

Magyarország Alaptörvénye értelmében 2012. január 1-től hazánk elnevezése Magyar Köztársaságról Magyarországra változott.

• 73 •

§

14. §

14. §

Be­kez­dés

(13a)

(14)

• 74 •

20. §

24. §

(6)

(3)

2010. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg

Korábban nem volt.

(14) Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett jelzőtábla alatt „Kivéve engedéllyel”, „Kivéve taxi”, vagy „Kivéve ..... (tömegközlekedési vállalat)” feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá kerékpárral és állati erővel vont járművel szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére. A (12) bekezdésben meghatározott behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat. (6) „Gyermekszállítás” (160/a. ábra); a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet. Az így megjelölt, az úttesten álló autóbuszt – a gyermekek be- és kiszállásának az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzett időtartamában – kikerülni vagy az autóbusz mellett elhaladni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad. (3) Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.

2015. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg (13a) Az (1) bekezdés o) pontjában, r) pont 43. ábrájában, s) és t) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott jelzőtáblánál a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági erőgép vagy e járműből és pótkocsiból (vontatmányból) álló járműszerelvény vezetője – mezőgazdasági tevékenység végzése érdekében – a tilalom ellenére behajthat, ha a munkavégzés helyének megközelítése érdekében ez elkerülhetetlen vagy egyéb útvonal választása 50%-ot meghaladó mértékű útvonal-hosszabbodást jelent, amennyiben a behajtás a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.

A változás lényege A mezőgazdasági tevékenység elősegítése érdekében megengedett a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági erőgép pótkocsival történő behajtása meghatározott tilalmi jelzőtábláknál, amennyiben a tilalom betartása a mezőgazdasági munkaterületre 50 %-ot meghaladó mértékű többlet távolság igénybevételével járna.

(3) Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, valamint a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.

Be­kez­dés

26. §

(6)

37. §

(14) Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett jelzőtábla alatt „Kivéve engedéllyel”, „Kivéve taxi”, vagy „Kivéve ..... (tömegközlekedési vállalat)” feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett Megszűnt a „jogi személyiség nélküli gazdasági járművel, továbbá kerékpárral és állati erővel vont járművel szabad behajtani. társaság” részére a behajtási engedély kiadásának Az engedélyt az út kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott lehetősége. telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy és jogi személy részére. A (12) bekezdésben meghatározott behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat.

(6) „Gyermekszállítás” (160/a. ábra): a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett – legalább 40x40 cm méretű, fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő – tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet. Tilos a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt kikerülni, valamint mellette a szembe jövő forgalomnak elhaladni, ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll és a gyermekek be- és kiszállását a vezető az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzi.

§

Tilos a jelzőtáblával megjelölt autóbuszt – a gyermekek védelme érdekében – kikerülni, valamint a szemben jövő forgalomban mellette elhaladni, amennyiben a jármű a párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton áll, és egyidejűleg működik annak mindkét oldali első és hátsó irányjelzője.

(6)-(7)

2010. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg Korábban nem volt.

Korábban nem volt.

2015. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg (6) Ha a 16. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott jelzőtábla (84. ábra) alatt a 97. ábra szerinti kiegészítő jelzőtábla alkalmazásával távolságot jelöltek meg, akkor az így megjelölt útszakaszon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A kiegészítő jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás csak meghatározott időszakra érvényes. (6) Tilos előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton – 6 és 22 óra között – a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel. (7) A (6) bekezdésben meghatározott előzési tilalom esetén a tilalom hatálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy – az abban meghatározott előzési tilalom hatálya alá tartozó – járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.

37. §

(8)

Korábban nem volt.

(8) Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében – a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében – a) a  belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni, b) a z egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni, és – ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi – a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.

39/A. §

(1) g)

Korábban nem volt.

(5) i)

(1) Tilos megállni: i) autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost, a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet;

(1) Lakó-pihenő övezetbe – a ,,Lakó-pihenő övezet’’ jelzőtáblától a ,,Lakópihenő övezet vége’’ jelzőtábláig terjedő területre – csak a következő járművek hajthatnak be: g) a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.

40. §

Definiálásra került az „Iskolabusz” és a „Gyermekeket szállító autóbusz” fogalma. 40. §

(5) n)

Korábban nem volt.

A változás lényege A táblakombináció alkalmazása esetén – a gyermekek védelme érdekében – sebességkorlátozás van érvényben a jelzett veszélyes hely kezdetétől a kiegészítő táblán feltüntetett útszakaszon. A forgalom folyamatosságának biztosítása érdekében előzési tilalom került bevezetésre az érintett útszakaszokon 6 és 22 óra között a nehéz tehergépkocsik részére. Ezzel egyidőben az érintett járművek részére speciális követési távolság betartása is előírásra került. Előírásra került az autóúton és autópályán előforduló torlódás alkalmával követendő elvárt magatartás, melynek értelmében meghatározott módon kell biztosítani az elhaladást azon járművek részére, amelyek • a forgalmat ellenőrzik; • az útfenntartást, úttisztítást végzik; • a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzik; • a megkülönböztető jelzést adó berendezésüket működtetik. Bővült a lakó-pihenő övezetbe behajtani jogosult járművek köre, mégpedig a mozgáskorlátozott személy által vezetett, valamint az őt szállító jármű tekintetében.

(1) Tilos megállni: i) autóbuszöbölben, kivéve ia) a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost, ib) az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, az iskolabuszt és a gyermekeket szállító autóbuszt, továbbá ic) 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet;

Pontosításra került az autóbuszöbölben történő személytaxik megállásának feltétele, valamint e tárgykörben nevesítésre került az iskolabusz és a gyermekeket szállító autóbusz is.

(1) Tilos megállni: n) autóbusz forgalmi sávban, kivéve na) a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost, nb) az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, továbbá nc) 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet.

Külön pontban került szabályozásra az autóbusz forgalmi sávban való megállásra jogosultak köre, továbbá pontosításra került az autóbusz forgalmi sávban történő személytaxik megállásának feltétele is.

• 75 •

§

Be­kez­dés

40. §

(9)

41. §

(2) c)

41. §

(9)

• 76 •

48. §

48. §

(7)

(12) a)

2010. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg (9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg (2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]: c) ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást akadályozhatja; (9) A sürgősségi orvosi ellátást végző orvost az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelöli ki, részére a várakozási engedélyt – külön jogszabályban meghatározott rájegyzésekkel – a települési önkormányzat jegyzője (főjegyző) adja ki. (7) A gépkocsiban vagy a mopedautóban utazó 150 cm-nél alacsonyabb gyermek – a testsúlyához igazodó kialakítású – gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert kialakításától függően a járműnek erre a célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz vagy ennek bekötési pontjaihoz kell csatlakoztatni. A gépkocsi és a mopedautó üléseihez – a vezető ülését kivéve – gyermekbiztonsági rendszer szerelhető be. Az első üléshez – a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban – a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell (12) Iskolabusszal abban ez esetben szabad közlekedni, ha: a) a 20. § (6) bekezdésében meghatározott táblával megjelölték,

2015. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg (9) A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. (2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]: c) ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza;

Törlésre került.

(7) A gépkocsiban vagy a mopedautóban – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni. A jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.

(12) Iskolabusszal abban az esetben szabad közlekedni, ha: a) a 20. § (6) bekezdésében meghatározott táblával és „Gyermekszállítás” felirattal megjelölték,

A változás lényege

§

Be­kez­dés

2010. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg

Bővült a mozgásában korlátozott személyt szállító járművel, az iskolabusszal és a gyermekeket szállító autóbusszal azon járműveknek a köre, amelyek jogosulttá váltak a járdán történő megállásra akkor is, ha ezen megállást közúti jelzőtábla vagy útburkolati jel kifejezetten nem engedi meg. Csak akkor várakozhat az út menti ingatlanra való behajtást, illetve az onnan történő kihajtást akadályozó helyen a jármű, ha az ingatlannal rendelkezni jogosult ehhez előzetesen hozzájárult. Törlésre került a közúti közlekedés szabályai közül a sürgősségi orvosi ellátást végző orvos kijelölésére és az ezen tevékenységet végző orvos részére történő várakozási engedély kiadására jogosult hatóság kijelölésére vonatkozó jogszabályi rész.

Pontosításra került a gyermekbiztonsági rendszerben való gyermekszállítás köre. Ennek értelmében a szállítandó gyermek mindenkori testmérete is döntően befolyásolja a gyermekbiztonsági rendszer alkalmasságát az adott szállítás tekintetében, továbbá szabályozottá vált az is, hogy a gyermekbiztonsági rendszer gyártójának szerelési információi szerint kell a gyermekülést a jármű rögzítési pontjaihoz rögzíteni. Pontosításra került továbbá a gyermekbiztonsági rendszer első ülésre való beszerelésének feltételrendszere.

Az iskolabusz közlekedésével kapcsolatban további előírásra került – a „Gyermekszállítás” tábla megjelölésen túl – a „Gyermekszállítás” felirat feltüntetésének kötelezettsége.

48. §

49. §

50. §

(14)-(17)

Korábban nem volt.

(2a)

Korábban nem volt.

(1) e)

(1) A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell: e) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járművet vagy járműszerelvényt rendszeresen kísérő járművön kíséret közben;

2015. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg (14) A nehéz tehergépkocsik e rendelet eltérő rendelkezése hiányában lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. (15) A (14) bekezdésben fel nem sorolt utakat elengedhetetlenül szükséges távolságban abban az esetben használhatja nehéz tehergépkocsi, ha a)áruszállítás érdekében az áru fel-, vagy lerakásának, illetve – különleges felépítményű jármű esetén – a felépítményével történő munkavégzés helyszínére vagy helyszínéről; b) üzemben tartója telephelyére vagy telephelyéről közlekedik. A nehéz tehergépkocsi az a) és b) pontban felsorolt helyszínre, helyszínről történő közlekedése során a (14) bekezdésben felsorolt útvonalakról való lehajtás után, azokat egy irányban legfeljebb egy alkalommal keresztezheti. (16) Nem vonatkozik a (14) bekezdésben meghatározott tilalom azon nehéz tehergépkocsira, amely útlezárás miatt terelőúton közlekedik, valamint arra, amelyet az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerint 2013. évi LXVII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint nem terhel útdíjfizetési és bevallási kötelezettség, továbbá a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 4. §-a alapján kiadott engedéllyel rendelkező járművekre. (17) Nem vonatkozik a (14) bekezdésben meghatározott tilalom a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott oktatójármű igazolással rendelkező azon nehéz tehergépkocsira, amely a (14) bekezdésben meg nem határozott utakat a miniszteri rendelet szerinti gyakorlati oktatás vagy vizsgáztatás során is használja. (2a) Amennyiben a gépjármű kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használja, akkor a gépjármű vezetője a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

(1) A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell: e) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járművet vagy járműszerelvényt kísérő járművön kíséret közben,

A változás lényege

Szabályozásra került a nehéz tehergépkocsik közlekedésére lakott területen kívül igénybe vehető közlekedési úthálózat meghatározása, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó, tárgyi szabályozást érintő engedménye.

• 77 •

A csak a megkülönböztető fényjelzését használó gépjármű vezetője közlekedése során – a közlekedés biztonságára vonatkozó előírások betartása mellett –figyelmen kívül hagyhatja a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezéseket. A megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművet kísérő járművön való figyelmeztető jelzés működtetésének kötelezettsége nem csak az ezen kíséretet rendszeresen végző járművek esetében kötelező, hanem az ezen kíséretet végző minden jármű esetében előírt.

§

50. §

50. §

Be­kez­dés

51/A. §

2015. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg

A változás lényege

(1) A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell: i) személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében vagy a pénzügyi szolgáltatást végző szervezet által üzemeltetett pénz- és értékszállítást rendszeresen végző járművön a feladat végzése közben; j) közterületi polgárőri szolgálat ellátása során e tevékenységet végző járművön a feladat végzése közben; k) rádióellenőrzési, rádiófelderítési, rádió-megfigyelési, zavarvizsgálati és mérőszolgálati tevékenység közben.

Bővült a figyelmeztető jelzést adó berendezés működtetésére kötelezettek köre a személy- és vagyonvédelem, a közterületi polgárőri szolgálat, valamint a rádióellenőrzési feladatkörben tevőleges tevékenységet végzőkkel.

(3)

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jármű esetében a (2) bekezdés a), d) és e) pontját megfelelően alkalmazni kell, ha ez a tevékenység végzése érdekében elkerülhetetlen, a személyés vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jármű esetében a (2) bekezdés a), d) és e) pontját, az (1) bekezdés i) és j) pontjában szereplő járműnél a (2) bekezdés d) és e) pontját megfelelően alkalmazni kell, ha ez a tevékenység végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.

A járművek hatósági elszállításához, illetve a kerékbilincs alkalmazásához rendszeresen használt járművön kívül a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint a közterületi polgárőr szolgálatot ellátó jármű – a közlekedés biztonságára vonatkozó előírások betartása mellett – olyan helyen is megállhat, ahol egyébként tilos, továbbá behajthat olyan útra vagy övezetbe, ahová egyébként behajtani tilos.

(1) a)-b)

(1) A közúti forgalomban csak az út kezelőjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni a) o lyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengely­ terhelése meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket (túlsúlyos jármű, vagy tengelytúlsúlyos jármű); b) olyan járművel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban, illetőleg – rakománnyal együtt – a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármű);

(1) Amennyiben a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, közúti forgalomban csak az út kezelőjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni a) olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértéket (túlsúlyos jármű vagy tengelytúlsúlyos jármű); b) olyan járművel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben, vagy – rakománnyal együtt – a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármű);

Nem csak az út kezelője, hanem jogszabály is szabályozhatja a túlsúlyos, túlméretes járművek közlekedését, továbbá nevesítésre került azon jogszabály, amely tartalmazza a túlsúlyos és túlméretes járművek paramétereit.

A 13. § (1) bekezdésének g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdésének e) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott, és a járművön az engedélyre utaló jelzés van.

A 13. § (1) bekezdés g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdés e) pontjában, a 39/A. § (1) bekezdés g) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.

Pontosításra került a mozgásában korlátozott személyek közúti közlekedéssel kapcsolatos külön engedélye, továbbá nevesítésre került azon jogszabály, amely meghatározza és szabályozza az e tárgykörbe tartozó parkolási igazolvány paramétereit és annak járműven való elhelyezési előírásait.

(1) i)-k)

• 78 • 51. §

2010. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg

Korábban nem volt.

§

54. §

58. §

58. §

65/A. §

Be­kez­dés

(6)

(3)

(5)

2010. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg (6) A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani és a kerékpárt hajtó személynek – lakott területen kívül – fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. (3) Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk. A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni. (5) Személysérülést okozó baleset, illetőleg a jármű kigyulladása esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. Tűzoltókészülékkel ellátott jármű vezetője a készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles rendelkezésre bocsátani.

Korábban nem volt.

2015. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg (6) A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson a) előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és b) lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot) visel.

A változás lényege Pontosításra került a kerékpárosok éjszaka és korlátozott látási viszonyok közötti közlekedésével kapcsolatos előírásai, melynek értelmében a kötelezően felszerelendő világító berendezések és fényvisszaverő eszközök a kerékpáron vagy a kerékpároson egyaránt elhelyezhetőek.

(3) Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk. A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában a balesetben érintettek kötelesek személyazonosságukat egymás számára, kölcsönösen hitelt érdemlően igazolni és megnevezni azt a biztosítót, amellyel a járműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.

Pontosításra került, hogy nem az érdekeltek, hanem a balesetben érintettek kötelesek személyazonosságukat egymás számára kölcsönösen és hitelt érdemlően igazolni, továbbá nem a kötelező felelősségbiztosítás fennállását kell igazolni, hanem megnevezni kötelesek azt a biztosítót, amellyel a balesettel érintett járműre a felelősségbiztosítási szerződést megkötötték.

(5) Személysérülést okozó baleset és jármű kigyulladás esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. A jármű vezetője a segítségnyújtáshoz a járművön készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést, valamint a tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a tűzoltó készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles használni, illetve a segítségnyújtó rendelkezésére bocsátani.

Pontosításra került, hogy a személysérülést okozó balesettel nem érintett, de a helyszínen lévő jármű vezetője a segítségnyújtáshoz köteles használni, illetve rendelkezésre bocsátani az ezen a járművön készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést és tűzoltó készüléket.

E rendeletnek a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet és a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 172/2014. (VII. 18.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (4) bekezdését a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet és a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 172/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.

Pontosításra került, hogy az érintett ittas vezetés szankcionálását a vonatkozó rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

• 79 •

§

• 80 •

Be­kez­dés

2010. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg

2015. január 1-jén hatályos jogszabályi szöveg

A változás lényege

67. §

d)

Korábban nem volt.

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: d) a járművekben a biztonsági övek és gyermekbiztonsági rendszerek kötelező használatáról szóló 91/671/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. február 27-i 2014/37/EU bizottsági végrehajtási irányelv.

Az uniós jogi aktusoknak való megfelelés tekintetében figyelembe veendő a gyermekbiztonsági rendszerekhez köthető 2014/37/EU bizottsági végrehajtási irányelv is.

1. számú függelék

II. i/1)

Korábban nem volt.

i/1) Nehéz tehergépkocsi: tehergépkocsi, vontató, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja.

A jogszabályba beillesztésre került a nehéz tehergépkocsi definíciója.

A jogszabályba beillesztésre került a gyermekeket szállító autóbusz definíciója.

1. számú függelék

II. y/1)

Korábban nem volt.

y/1) Gyermekeket szállító autóbusz: az y) pontba nem tartozó, kizárólag gyermekek, tanulók és felnőtt kísérőjük szállítására igénybe vett – nem menetrend szerint közlekedő – autóbusz, amelyet a 20. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a „Gyermekszállítás” táblával, továbbá „Gyermekszállítás” felirattal megjelöltek.

1. számú függelék

II. zs)

Korábban nem volt.

zs) Mezőgazdasági erőgép és vontatmánya: a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott járművek.

A jogszabályba beillesztésre került a mezőgazdasági erőgép definíciója.

j/f) csoportba sorolás nélkül: a gyártó által meghatározott és a gyermekbiztonsági rendszeren feltüntetett mérettartomány és megengedett legnagyobb testsúly.

Kiegészült a gyermekbiztonsági rendszerek korábbi öt részre bontott besorolása, melynek értelmében a csoportba soroláson kívüli paraméterek tekintetében is besorolható a gyermekbiztonsági rendszer a gyártó által feltüntetett mérettartomány és megengedett legnagyobb testsúly figyelembe vételével.

1. számú függelék

II. j/f)

Korábban nem volt.

Balesetmentes közlekedést kívánunk!

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram keretében és a Közlekedéstudományi Intézet gondozásában. 2015