Közlekedési alapismeretek gyerekeknek

Közlekedési alapismeretek gyerekeknek Útmutató pedagógusoknak az általános iskolások biztonságos közlekedésre való felkészítéséhez

leírásokkal

részletes útmutató

1

ábrákkal

5

2

magyarázatokkal

3

4

jelzőtáblákkal

feladatokkal

• 1 •

Kedves Pedagógusok! • 2 •

A mindennapi közlekedés legvédtelenebb és legveszélyeztetettebb csoportját a gyerekek képezik, köszönhetően annak, hogy életkoruknál fogva tájékozódási, észlelési és koordinációs képességeik még fejlődő szakaszban vannak, valamint, hogy még kevés tapasztalattal rendelkeznek. Helyzetük még nagyobb figyelmet kíván, amikor kerékpárra ülnek, hiszen előbb-utóbb a forgalom önálló résztvevőivé válnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a biztonságos közlekedésre való felkészítésük minél hamarább megkezdődjön. Ebben a folyamatban legalább annyira fontos szerepet játszik a játékosság és kreativitás, mint a saját nyelvükön megfogalmazott elméleti képzés. A gyermekek biztonsága érdekében jól összehangolt közös munkára van szükség, hiszen nem csupán az ő felelősségük, hogy mennyire

biztonságos magatartást tanúsítanak közlekedés közben. A megfelelő minták kialakításában és a közlekedésbiztonsági alapelvek átadásában a szülőknek és a tanároknak egyaránt meghatározó szerepe van. A jelen kiadványban ismertetett témák, módszerek, tevékenységek ehhez a munkához szolgálnak útmutatóul a pedagógusok számára – a benne foglaltak jó alapot képeznek a közlekedésbiztonsági foglalkozások ismeretanyagának és gyakorlati elemeinek felépítéséhez, legyen szó szabályismeretről, járműkezelési alapkészségekről, valamint arról, hogy veszélyhelyzetben mi a teendő. A következő oldalakon mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalkozások tartalmához számos ötletet találhatnak. Bízunk benne, hogy a kiadvánnyal érdemben hozzájárulhatunk a gyermekek biztonságos közlekedési szokásainak megalapozásához!

• 3 •

• 4 •

A gyermekek biztonságos közlekedésére vonatkozó kiemelt figyelmet két tényező is indokolja. Az első, hogy a gyermekek a legveszélyeztetettebb és legvédtelenebb képviselői a közlekedésnek, másrészt pedig ők lesznek a jövő felnőtt közlekedői, gépjárművezetői.

A GYERMEKEK KÖZLEKEDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

• 5 •

A gyermekek közúti közlekedésének sajátos ismertetőjegyei vannak. Ezek a tulajdonságok természetesen általánosságban vonatkoznak a gyermekekre, hiszen a 0–14 évesek korosztályán belül igen jelentős eltérések lehetnek. Egyrészt egészen más sajátosságok jellemzik az óvodáskorúak, az alsó tagozatosok, valamint a felső tagozatos iskolások közlekedését, de eltérések lehetnek az azonos korúak között, sőt még az egyes nemek között is (a fiúk, továbbá a „hiperaktív” és a „lassú” gyermekek általában nagyobb kockázatoknak vannak kitéve). A gyermekek jellemzői, hogy még nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, melyek a biztonságos közlekedéshez szükségesek, továbbá a rájuk leselkedő veszélyekkel sincsenek tisztában, és általában figyelmük sem eléggé koncentrált.

• 6 •

6–10 éves korban még ritkán vesznek részt önállóan a közlekedésben. Ebben a korban általában még a szülő (vagy más felnőtt) felügyelete mellett közlekednek, akár gyalogosan, akár tömegközlekedési eszközökön, akár pedig járművek utasaként.

A gyermekkor a legfogékonyabb időszak az emberi élet során, amikor a tanulás hatásfoka kiemelkedően magas. Ez az a tény, amire a közlekedésre nevelést alapozni lehet.

A gyermekek első járműve általában a kerékpár. A legkisebbek kedvelik a lábbal hajtható kis játékszereket, majd néhány év múlva a görkorcsolya, gördeszka, valamint a roller használata válik körükben népszerűvé (amelyek azonban nem közlekedési, hanem játék- és sporteszközök).

A gyermekekre mindenhol potenciális veszélyek leselkednek, ahol gépjármű-közlekedés van: a forgalmas vagy akár a gyérebb forgalmú utak mentén, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél, a lakó- és pihe­nő­övezetekben, a bevásárlóközpontok parkolóiban, a játszóterek és találkozóhelyek környezetében stb.

A kisgyermekek egészen másként gondolkodnak, mint a felnőttek. Másként látják a világot, más dolgokat tartanak fontosnak és érdekesnek, mint a felnőttek, és nincs ez másként a közúti közlekedésben sem.

A gyermekek biztonságos közlekedésére vonatkozó kiemelt figyelmet két tényező is indokolja. Az első, hogy a gyermekek a legveszélyeztetettebb és legvédtelenebb képviselői a közlekedésnek, másrészt pedig ők lesznek a jövő felnőtt közlekedői, gépjárművezetői. Mindezeken túl a gyermekkornak is van még egy rendkívül fontos tulajdonsága: ez a legfogékonyabb időszak az emberi élet során, amikor a tanulás hatásfoka kiemelkedően magas. Ez az a tény, amire a közlekedésre nevelést alapozni lehet, és ez az, ami vissza nem térő lehetőséget jelent a helyes közlekedési magatartás kialakítása szempontjából. A gépjárművezetőképzés folyamatához hasonlóan a gyermekeknek is meg kell szerezniük mindazokat az ismereteket és tapasztalatokat, amelyek nélkülözhetetlenek az önálló közlekedéshez, akár gyalogosként is. Természetesen az sem hanyagolható el, hogy a gyermekeket milyen környezet veszi körül, hiszen a pozitív és negatív minták egyaránt nagymértékben befolyásolják a gyermekek fejlődését. A környezet alatt szűkebb körben a szülőket és a tanintézeteket érthetjük.

• 7 •

A gyermek számára a szülők az első számú „mintaadók”. A szülők közlekedési magatartása, személyes példamutatása jelentős mértékben meghatározhatja a gyermek közlekedési szabályokhoz való hozzáállását. Amennyiben a gyermek azt látja, hogy a szülő megtartja a közlekedés szabályait, és őt is hasonló szellemben neveli, akkor a pozitív minta tovább öröklődhet. Ellenkező esetben, amikor az óvodában vagy az általános iskolában a gyermeket a szabályos közlekedésre készítik fel, ugyanakkor hazafelé menet a szülő tiltott helyen viszi át gyermeket az úttesten, akkor a közlekedésre nevelés hatása pillanatok alatt romba dőlhet. • 8 •

A szülők (illetve a felnőttek) felelőssége a gyermekek közúti baleseti veszélyeztetettsége szempontjából is meghatározó. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy hazánkban a gyermekek a súlyos, illetve halálos sérülésüket többnyire gépjármű utasaként és nem önálló közlekedésük során (gyalogosként, vagy kerékpárosként) szerzik. A szakértők és gyermekpszichológusok általános véleménye alapján a gyermekeknek legalább tíz éves korukig szükségük van megfelelő támogatásra és felügyeletre a közúti közlekedés során. Ennek fő oka, hogy ebben a korban még nem alakultak ki azok a fizikai és szellemi képességek, amelyek által a gyermekek a saját biztonságukhoz szükséges döntéseket meg tudnák hozni.

A közlekedés gyerekszemmel Sok szülő (illetve felügyeletet ellátó nagykorú) esik abba a tévedésbe, hogy a gyermek egy „kis felnőtt”, ezáltal túlértékelik képességeiket, vagy elhiszik a gyermekeknek, amikor kijelentik, hogy ők már tudnak magukra vigyázni. Ezáltal rendkívüli veszélynek teszik ki a gyermekeket, akikről (főleg kisebb korban) tudott, hogy:

1

könnyebben válnak zavarttá, és általában csak egy eseményre tudnak koncentrálni

3 5 7

kevésbé kiszámíthatóak más gyalogosokhoz (kerékpárosokhoz) képest

nem tudják pontosan behatárolni, milyen irányból érkeznek a hangok

2

alacsonyabb termetük miatt kevesebbet látnak, és a járművek vezetői is nehezebben észlelik őket

nem képesek pontosan megítélni a mozgó járművek távolságát és sebességét (mikor érkezhet a jármű az áthaladásuk vonalához)

nem tudják feldolgozni a közlekedési környezetben végbemenő gyors változásokat

nem értik meg az olyan (számukra elvont) fogalmakat, mint például a közlekedésbiztonság

4

6

továbbá nem tudják azonosítani azokat a helyeket sem, amelyek legnagyobb biztonságot nyújtják az úton való átkeléskor

8

A kisgyermekek egészen másként gondolkodnak, mint a felnőttek. Másként látják a világot, más dolgokat tartanak fontosnak és érdekesnek, mint a felnőttek, és nincs ez másként a közúti közlekedésben sem.

• 9 •

A kisgyermekek testmagasságuk miatt is kevesebbet látnak a környezetből, hiszen 60–140 cm magasságban egészen más a világ: a látótér jóval szűkebb a felnőttekénél, és több olyan akadályozó tényező merül fel, amire a felnőttek általában nem is gondolnak (a kisebb gyermekek még a járművek szélvédőüvegeit sem érik fel, így át sem tudnak látni azokon).

• 10 •

A gyermekek figyelme kevésbé megosztott, közlekedésük során is sokszor a kalandot, a játékot keresik, figyelmüket teljesen elvonhatja egy-egy „érdekes” tárgy, vagy esemény, és ekkor minden biztonságérzetük megszűnhet.

A gyermekek figyelme kevésbé megosztott, közlekedésük során is sokszor a kalandot, a játékot keresik, figyelmüket teljesen elvonhatja egyegy „érdekes” tárgy, vagy esemény, és ekkor minden biztonságérzetük megszűnhet.

A 6–10 évesek már megértik a közlekedési szabályok fontosságát és szükségességét, és a számukra legfontosabb néhány szabályt általában már ismerik (hol és mikor szabad átmenni az úttesten, mit jelentenek a jelzőlámpa színei és az egyes jelzőtáblák stb.). Veszélyérzetük azonban még csekély, s jellemzően problémát jelent, ha egyszerre túl sok közlekedési ismeretet adnak át a részükre.

A felső tagozatos iskolások általánosságban jóval több ismerettel rendelkeznek, ekkor már önállóan is részt vesznek a közúti forgalomban, 12 éves kortól pedig akár főútvonalon is kerékpározhatnak

(a hatályos szabályok szerint fejvédő sisakot használva akár 50 km/h sebességgel is), ám életkoruk sajátosságai­ ból adódóan ekkor válnak igazán veszélyeztetetté. 14 éves korig a kerékpár a gyermekek egyetlen „legális” járműve. A gyerekek általában szeretnek kerékpározni. A kerékpár részükről elsősorban nem közlekedési eszköz, hanem sokkal inkább játékszer, az önállóság kifejezésének és a fizikai képességek továbbfejlesztésének eszköze. A gyerekek igen gyakran kerékpároznak a járdán (több országban a KRESZ is megengedi ezt), itt azonban gyakori veszély a gyalogos elütés, a szilárd tárgynak (fának, falnak stb.) ütközés, vagy az egyéb okból, például a járműkezelés hiányosságaiból történő elesés. A 14 év alattiak veszélyeztetettségét tovább növeli, hogy a kirívó magatartásokat általánosnak, természetesnek veszik, és nem látják előre azok veszélyeit. A fiatal kerékpárosok a legveszélyeztetebbek: energikusak, gyorsan hajtanak, ámde óvatlanok és felkészületlenek. A fiúk előszeretettel mutatják be „tudásukat” a lányok vagy éppen a kevésbé tapasztaltak előtt, míg a lányok általában körültekintőbbek, óvatosabbak és kiszámíthatóbbak.

• 11 •

A gyerekek a közutakra is kihajthatnak kerékpárral. Ez akár szándékuktól függetlenül is előfordulhat (pl. túl gyorsan hajtanak, vagy nem veszik észre, hogy véget ér a járda), de jellemzően a már kerékpáros tapasztalatokkal rendelkező iskoláskorúak jelennek meg járműveikkel a forgalomban. Jelentős – és a szakértők részéről rendszeresen hangoztatott – probléma, hogy ezeknek a gyerekek közlekedési szabályismereti szintje igen alacsony, és kerékpárosként, a közlekedés teljes jogú tagjaként egyáltalán nincsenek tisztában a biztonságos közlekedéshez nélkülözhetetlen olyan szabályokkal, mint az elsőbbségadásra, a haladásra vagy éppen a kanyarodásra vonatkozó szabályok.

• 12 •

Jelentős – és a szakértők részéről rendszeresen hangoztatott – probléma, hogy a gyerekek közlekedési szabályismereti szintje igen alacsony.

Kontinensünkön alapvetően mindenhol a szülőkre, valamint a felügyeletet ellátók felnőttekre és a pedagógusokra hárul az a fontos feladat, hogy megismertessék a gyermekekkel a közúti közlekedés szabályait, hívják fel a figyelmet a veszélyekre, s példát mutassanak a biztonságos, egyben jogkövető közlekedésre.

Nagyon fontos, hogy már a kezdetekben tudatosuljon a gyermekekben az, hogy biztonságuk olyan eszközök által is fokozható, mint például a gyermekbiztonsági rendszer, a kerékpáros fejvédő sisak, a fényvisszaverő védőmellény vagy a ruházatra illeszthető egyéb fény­vissza­verő eszközök. Az előzőekben leírtak alapján a gyermekek közúti közlekedését az átlagosnál nagyobb kockázatok jellemzik, melyeknek minden közlekedőben tudatosulnia kell. A kapcsolódó ismereteknek pedig fontos (vagy inkább nélkülözhetetlen) helyük van a közlekedésre nevelésben, továbbá a gépjárművezetők képzésében.

• 13 •

• 14 •

A KRESZ számos olyan különleges előírást is tartalmaz, mely kifejezetten a gyermekek közlekedésére vonatkozik. Ezek az egészséges fejlődésüket, biztonságos közlekedésüket szolgálják.

A KRESZ ÉS A GYEREKEK KÖZLEKEDÉSE

• 15 •

A számos alkalommal módosított és kiegészített, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPB-BM együttes (KRESZ) szabályai a felnőttekre, fiatalkorúakra és a gyermekkorúakra egyaránt vonatkoznak. Ennek megfelelően a KRESZ a közlekedési szabályok megtartása alól a gyermekeknek sem ad (illetve adhat) felmentést, közlekedjenek akár gyalogosként, kerékpárosként vagy jármű utasaként. Ezt kívánják a közúti közlekedésbiztonság alapvető érdekei. • 16 •

Tekintettel azonban arra, hogy a gyermekek – főleg a 0–6 évesek és a kisiskolás korúak – a közlekedési szabályokat még egyáltalán nem vagy csak részben ismerik, így biztonságos közlekedésükben meghatározó szerep hárul a felnőttekre, különösen a szülőkre, a hozzátartozókra és a pedagógusokra. Az életkorból adódó mentális, szabályismereti és egyéb hiányosságokra tekintettel, a jogszabályi értelemben vett cselekvőképes állapot eléréséig, 14 éves korig a gyermek közúti szabályszegés elkövetése miatt nem büntethető, vele szemben – az említettek miatt – büntethetőséget kizáró ok merül fel.

Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a jogsértéshez soha nem társul szankció kiszabása. Példaként említve: ha a gyermek védtelenül, biztonsági gyermekülés vagy felnőtt biztonsági öv használata nélkül utazik olyan gépjárműben, amelyben ez kötelező lenne, akkor a passzív biztonsági eszköz használatának elmulasztása miatt a jármű vezetőjét terheli a felelősség.

Főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek tilos kerékpározni, és ez még szülők kíséretében sem lehetséges.

Az általános jellegű előírások mellett a KRESZ számos olyan különleges előírást is tartalmaz, mely kifejezetten a gyermekek közlekedésére vonatkozik. Ezek a szabályok egyértelműen a 0–14 év közöttiek egészséges fejlődését, biztonságos közlekedését szolgálják. Az említett szabályok között talán a legfontosabb a gyermekbiztonsági rendszer használatának előírása a közlekedésben való részvétel külön feltételeinek a sorában.

A gépkocsiban utazó, 150 cm-nél alacsonyabb gyermek a testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben szállítható.

A gépkocsiban utazó, 150 cm-nél alacsonyabb gyermek a testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben szállítható, a hazai szabályozásban életkor nincs meghatározva, csak a testmagasság. Az életkor vonatkozásában

• 17 •

a KRESZ ugyanakkor egy alsó korhatárt szab meg, mely szerint 3 évnél fiatalabb gyermek kizárólag gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható, de abban is csak akkor, amennyiben a gyermeket a biztonsági eszközhöz hevederekkel, vagy pántokkal rögzítették.

• 18 •

A gyermek gyalogosok zárt csoportjának közlekedése is eltér az általános szabályoktól, több lehetőséget tartalmaz annál. A felnőttektől eltérően a gyermekek zárt csoportja gyalogosan a járdán, a leállósávon, az útpadkán, valamint a kerékpárúton is közlekedhet, és csak ezek hiányában (vagy ha nem járhatók) haladhatnak az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén.

A kerékpáros közlekedésen belül a gyermekek védelmét szolgálja az a szabály, amely alapján kétkerekű kerékpáron kizárólag 16 életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb gyermeket, és a gyermek a kerékpár pótülésén (nem pedig a vázon, vagy egyéb helyen) szállítható. Amennyiben a kerékpár kettőnél több kerékkel rendelkezik, a jármű vezetőjével szemben minimálisan a betöltött 17. életév a követelmény. A gyermekekre vonatkozó különleges szabály továbbá, hogy főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek tilos kerékpározni, és ez még szülők kíséretében sem megengedett. A joghely alapja az, hogy főútvonalon történő közlekedés kiemelt kockázatúnak számít, a kerékpárosok pedig az átlagosnál is nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Ezzel a szabállyal a KRESZ a csoportosan közlekedő óvodások vagy a tanulmányi kiránduláson, foglalkozáson, illetve egyéb programon részt vevő általános iskolai osztályok részére az átlagosnál nagyobb védelmet biztosít.

Kerékpáron kizárólag 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb gyermeket, és a gyermek a kerékpár pótülésén szállítható.

Az előzőekben felsoroltak mellett a KRESZben még más előírásokat, értelmező rendelkezéseket is találunk a 0–14 évesek közlekedésével kapcsolatban (gyermekbiztonsági rendszer fogalma, iskolabusz, illetve gyermekeket szállító autóbusz meghatározása, a gyermekbiztonsági rendszer testsúly szerinti csoportba sorolása stb.).

• 19 •

• 20 •

Az iskolás korba lépéssel a gyermekek tevékenységi köre kiszélesedik, önállóbbakká válnak. A tanév végére egyre többször járnak kíséret nélkül az utcán, pl. az iskolába vagy barátokhoz menet, gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedési járművel.

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS

• 21 •

Feladatok 1–2. osztályosok számára

A figyelmüket és a koncentrációkészségüket nem lehet a felnőttekével összehasonlítani. Azért is okoz nehézséget mindez, mert a gyermekek figyelme könnyen elterelődik (állatok, más gyermekek, feltűnő kirakatok stb.). Ezzel ellentétben pedig a valóban fontos elemek, mint a közlekedési lámpák, közlekedési jelek, táblák, más közlekedők kézjelzései kevésbé feltűnőek a gyermekek számára.

Az iskolás korba lépéssel a gyermekek tevékenységi köre kiszélesedik, önállóbbakká válnak. A tanév végére egyre többször járnak kíséret nélkül az utcán, pl. az iskolába vagy barátokhoz menet, gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedési járművel. Ez az a kor, amikor egyre jobban érdekli őket a közlekedés.

• 22 •

A pedagógusoknak a gyakoribb közlekedési helyzetek begyakorlása közben figyelembe kell venni a gyermekek fizikai és pszichológiai fejlettségét. A 6–8 éves gyermekek veszélyérzete még nem fejlődött ki eléggé. Ebből adódóan, gyakran történnek gyermekbalesetek, leggyakrabban, amikor át akarnak kelni az úttesten. Fejleszteni kell gyermekek vizuális észlelését, ami a felnőttekéhez képest kevésbé fejlett. Aki közlekedik, vizuális ingerek tömegével találkozik. A gyerekeknek óriási problémát jelent, hogy a fontos, illetve jelentéssel bíró ingereket, szituációkat a lényegtelenektől megkülönböztesse.

A valóban fontos elemek, mint a közlekedési lámpák, közlekedési jelek, táblák, más közlekedők kézjelzései kevésbé feltűnőek a gyermekek számára.

Ehhez még hozzájárul az is, hogy a gyermekek alacsonyabbak, ezáltal nem láthatóak annyira jól, és az akadályokat ők is nehezebben veszik észre. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a gyermekek világos, kontrasztos, a reflektorok fényében jól látható ruházatot viseljenek. A következőkben néhány olyan kiemelt témát tekintünk át, amelyeket mindenképpen át kell venni a gyerekekkel a közlekedésbiztonsági foglalkozások keretében.

• 23 •

Átkelés az úttesten Függetlenül attól, hogy a gyerekek gyalog vagy kerékpárral szeretnének átkelni az úttesten, ugyanazok az elővigyázatossági szabályok érvényesek rájuk. Melyek a veszélyforrások az átkelésnél?

1

A figyelmetlen, hirtelen lelépés az úttestre

• 24 •

2

Tipp: Tegyük fel a következő kérdéseket a gyerekeknek:

olyan távolságban vannak, hogy a kényelmes átkelésre bőven jut idő. Ha járművek közelednek a zebrához, és megállnak, hogy átengedjék a járókelőket, fontos, hogy a gyerekek szemkontaktus létesítése révén meggyőződjenek arról, hogy a vezető érzékeli az átkelési szándékot, illetve kezük feltartásával is jelezzék átkelési szándékukat – különösen nagyobb távolság vagy rossz látási viszonyok mellett. Az átkelést szigorú tanári ellenőrzés mellett valós környezetben, az iskola környéki zebráknál is gyakorolhatjuk.

?

?

?

Milyen színek világítanak a gyalogosok lámpáin?

Melyik szín mit jelent?

Milyen sorrendben villannak fel?

Álló jármű vagy egyéb tárgy takarásából történő kilépés

3

Tilos jelzésen vagy tiltott helyen való áthaladás

Ha van rá lehetőség, kijelölt gyalogos átkelőhelyen, az úgynevezett „zebrán” kell elvégezni az átkelést, mert itt kisebb a baleseti kockázat; azonban az elővigyázatosság itt is ugyanolyan fontos. A gyerekek nézzenek balra, jobbra, majd megint balra, és csak akkor induljanak el, ha nincs forgalom, vagy a közeledő járművek még

Fontos, hogy a jelzőlámpa működésével is tisztába kerüljenek a gyerekek, hogy értsék, melyik szín mit jelent, és milyen sorrendben követik egymást. Ezt a tanteremben és a helyszínen is lehet gyakorolni.

• 25 •

Ha a járdaszegély mentén autók parkolnak, a gyerekek előreléphetnek a parkoló autók vonalába (de ne tovább!), hogy jobb rálátásuk legyen az úttestre, és hogy őket is jobban észrevegyék a gépjárművezetők. Ha tiszta a terep, át lehet kelni az úttesten, de a kerékpárról feltétlenül szálljanak le, és maguk mellett tolva keresztezzék az úttestet! Ez nem pusztán szabály, hanem a közlekedésbiztonság szempontjából is nagyon fontos, hiszen egy váratlanul érkező járművel szemben sokkal nagyobb esélye van a gyerekeknek, ha nincsenek úgymond a „járművükhöz kötve”. • 26 •

Nagyon sokat segíthetünk, ha a gyerekekkel a járdaszegélyen állva gyakoroljuk a közlekedési helyzet felmérését, és az átkeléshez legmegfelelőbb pillanat kiválasztását. Arra is hívjuk fel a figyelmüket, hogy nem csupán nekik kell a kocsikat jól látniuk, de az autóvezetőknek is jól kell látniuk őket, ezért úgy helyezkedjenek, hogy pl. egy parkoló autó vagy egy nagyobb cserje ne takarja el őket az elhaladó járművek vezetői elől. Így könnyen megtanulják, hogy melyek azok a körülmények, amelyek közt az átkelés biztonságos, azaz hogyan kell időzíteni az indulást. A megfelelő készségek elsajátítása nem elsősorban életkor, hanem gyakorlat kérdése.

Előfordulhat, hogy olyan helyen kell átkelni az úttesten, ahol nincs gyalogátkelőhely – ezek a pontok nem számítanak biztonságosnak, ezért itt különösen nagy körültekintésre van szükség. Fontos, hogy a gyerekek felnőtt jelenlétében csak olyan helyet válasszanak, ahonnan szabad a kilátás minden irányba, illetve biztosak lehetnek abban, hogy az úttesten közlekedők is jól látják őket. Sehol, de különösen ilyen helyszíneken semmiképp sem szabad parkoló autók elől, mögül és közül, illetve nagyobb bokor, fa vagy hirdető­oszlop mögül az úttestre lépni!

• 27 •

• 28 •

Táblaismeret

Őszi-téli közlekedés

A legfontosabb jelzőtáblák, amelyekkel a gyerekeknek meg kell ismerkedniük, a gyalogost a biztonságos közlekedésben segítő táblák. Ezek például a

Késő ősszel, illetve télen gyakran ködös az idő, esik az eső, majd a hó, hideg van, és korán sötétedik. Miután a tanítási idő ezekben a hónapokban sem fejeződik be korábban, a gyerekek is sötétebb időben mennek haza az iskolából. Nem árt felkészülni erre, és közösen megbeszélni mindazokat a szempontokat, amelyekre ilyenkor különösen oda kell figyelni – láthatóság, fokozott figyelem a gyalogátkelőhelyen, csúszásmentes talpú lábbeli stb. Fontos továbbá arra is ügyelni, hogy biztonságos közlekedési tempót válasszanak maguknak, lassabban sétáljanak a csúszós eső áztatta utakon, hogy elég idejük legyen a biztonságos megállásra. A gyalog közlekedő gyermekek mindig a járda biztonságosabb (fal felé eső) részén haladjanak, és egyébként ne csak ilyenkor, hanem mindig.

kijelölt gyalogos-átkelőhely

gyalog- és kerékpárút

gyalogos alul- vagy felüljáró

gyalog- és kerékpárút vége

megállóhely

lakó- és pihenőövezet

A közúti jelzőtáblákat tartalmazó bővebb melléklet a kiadvány végén található.

gyalogút

lakó- és pihenőövezet vége

Tipp: Az osztályt több csoportra bontva játsszunk szituációs játékot!

Az őszi-téli közlekedés „kellékei”: fokozott láthatóság, fokozott figyelem a gyalogátkelőhelyen, csúszásmentes talpú lábbeli stb.

Két kerékpárost és két gyalogost választunk a csapatok élére. A kivá­ lasztott gyerekeknek úgy kell eljátszaniuk a haza­ menetelt az iskolából, hogy az egyikük alkalmazkodik a megváltozott közlekedési viszonyokhoz, a másik pedig figyelmen kívül hagyja azokat! A csoportok közösen megbeszélik, hogyan is játsszák el a történetet, mire kell figyelniük, milyen ruhában legyenek stb. Végül vonják le a tanulságokat, felsorolva a  veszély­forrásokat, amelyeket kerülniük kell.

• 29 •

A gyerekek megfigyelőképességét lehet azáltal fejleszteni, hogy egy nagyobb képgyűjteményből kiválogatják azokat a képeket, amelyek olyan tárgyakat, eszközöket, kiegészítőket ábrázolnak, amikre feltehetően szükségük lesz a jó láthatóság és biztonságos közlekedés érdekében, pl. esőkabát, esernyő, vízhatlan, nem csúszós cipő, gumi­ csizma, láthatósági mellény.

Látni és látszani!

• 30 •

Rossz látási viszonyok között – főleg a téli időszakban – a sötét ruhát viselő közlekedők az autósok számára alig láthatóak, szinte bele­ olvadnak a környezetbe. Beszéljük meg a gyerekekkel, miért fontos, hogy jól látszódjanak, és hogyan segíthetik ezt elő! Jobban látszani élénk színű öltözékkel vagy fényvisszaverő eszközök, ruházat viselésével – láthatósági mellénnyel, neon színű ruházattal, fényvisszaverő pántokkal, prizmákkal – lehet. A KRESZ alapján a mellényt kötelező lakott területen kívül, rossz látási viszonyok között, éjszaka viselni. Nemcsak hasznosak, de divatosak is a különböző, táskára, ruhára, karokra helyezhető fényvisszaverő pántok. A gyerekek gyalogosan és kerékpáron egyaránt viseljék ezeket, mert visszaverik az autólámpafényt, és a gépjárművezető hamarabb észreveszi őket. Télen, ha lehet, ne fekete vagy szürke kabátban járjanak.

4–5 fős csapatokban válogassanak kétfelé ruhadarabokat egy nagy pa­ pírdobozból aszerint, hogy melyekben látszanak jól, és melyekben nem!

Tipp: a láthatóság szerepének megértésére játsszunk a gyerekekkel egy játékot!

Ezután vizsgáljuk is meg a ru­ hák láthatóságát az alábbi módon: három diák kimegy a teremből. Ezalatt a többi­ ek mindenhová ruhadara­ bokat rejtenek el, majd el­ sötétítik az osztálytermet. A három diák bejön, és meg­ keresi a ruhadarabokat.

Segítségképpen megtud­ hatják, hány ruhadarabról van szó, és zseblámpát is használhatnak. A többiek figyelnek, a keresők pedig elmondják a benyo­ másaikat. Hogy néznek ki és men�­ nyire látszanak a világos és sötét ru­ hák a zseblámpa fényénél? Hogy néz ki az iskolatáska a sötétben? Mennyire látszódik? Hány fényvisszaverője van? Vajon miért éppen ott?

• 31 •

Feladatok 3–4. osztályosok számára

Biztonságosan az iskolába! A biztonságos útvonal kiválasztásának szabályai

Főként iskolakezdéskor lényeges, de tanév közben is érdemes felhívni a gyerekek figyelmét arra, hogy gondolják át, mennyire biztonságos úton közlekednek az iskolába: mérjék fel a veszélyeket, és válasszanak olyan útvonalat, ami a legkevésbé kockázatos.

1 • 32 •

3

Az iskoláig – vagy a kitűzött célig, pl. az otthonodig, játszótérig – lehetőleg végig a járdán haladj!

Használd a kijelölt gyalogátkelőhelyet!

Tipp: Írassunk a gyerekekkel fogalmazást, egy úgynevezett „közlekedő­levelet”!

Ha gyalogos és kerékpáros úton mész, ne feledd, hogy bármikor jöhet a biciklis is, ezért úgy haladj, hogy biztonságosan ki tudjon kerülni.

Kerüld az átkelést az útkanyar közelében, illetve parkoló autók mögül ne lépj az úttestre!

4

2 Kerüld a forgalmas utakat!

A fogalmazás témája az, hogy a nyári szünetben egy rokonuk, pl. unokatestvérük jön látogatóba egy hétre. Írjanak neki egy leve­ let, amelyben röviden meséljék el, merre fognak majd a ját­ szótérre menni, mennyire veszélyes vagy veszélytelen az út. Írják le továbbá, hogy milyen szabályokat tanultak meg, amelyek betartásával biztonságosan el tudnak jutni majd a játszótérig. Gondolják végig, hogy kikre kell odafigyelniük útközben, és kik figyelnek rájuk. A levelet rajzzal és térképpel is szemléltessék!

5

A 8–10 éves gyermekek észlelési és reagálási képességei bővülnek, így felismerik annak szükségességét, hogy figyelmesek legyenek az utcákon. ▸▸ Rugalmas, helyzettől függő viselkedést alakítanak ki, fel tudják mérni az esetleges kockázatokat, és elkerülik a veszélyt. Megértik, hogy a közlekedésben résztvevőként mindig láthatónak kell lenni, és ezt a jól látható öltözködéssel (feltűnő színek választásával) és eszközökkel lehet elérni. ▸▸ Sokoldalúan és biztonságosan vesznek részt a közlekedésben. Helyesen értelmezik a számunkra fontos közlekedési jeleket, jelzéseket. ▸▸ A diákok a közlekedés résztvevőiként körültekintőek lesznek, rendelkezni fognak biztonságtudattal és veszélytudattal. Felismerik, hogy az úttesten való átkelés során nagyon fontos, hogy lássák őket, és hogy figyeljenek a forgalomra. ▸▸ A tanulók a közlekedést mint társadalmi rendszert elismerik, amelyben az ember szabályoknak és normáknak van alárendelve. Bele tudják magukat képzelni más közlekedési résztvevő szerepébe is. ▸▸ Egyértelmű és tiszta viselkedési formákat alakítanak ki a közlekedésben, amelyek a gyalogos baleseti kockázatot minimalizálják.

• 33 •

• 34 •

▸▸ Biztonságosan közlekednek az utakon, és helyesen értelmezik a számukra fontos közlekedési táblákat, jeleket. ▸▸ A gyermekek egyre inkább önállóan közlekednek gyalogosan, kerékpárral vagy egyéb sporteszközzel (pl. roller), megszerzik a szükséges kompetenciát ahhoz, hogy felelősségteljesen tudjanak majd részt venni a motorizált közlekedésben – felismerik a látni és látszani elv és a szabályok betartásának szükségességét. ▸▸ 8 éves korban már képesek a gyermekek egy veszélyes helyzetre érdemben reagálni. Az akut veszélytudatosság a kisebbeket csak arra teszi alkalmassá, hogy felismerjék a szituációt, ezért fontos a sok gyakorlati alkalmazás lehetőségének megteremtése a közlekedésre nevelés folyamatában. ▸▸ A gyermekeknek még ebben a korban is nehéz a mások sebességét és a távolságot helyesen megbecsülni, közlekedéspszichológiai kutatások bizonyítják, hogy kétszer annyit hibáznak a távolságok és sebességek megítélésében, mint a felnőttek. Az előző fejezetben ismertetettek felidézése, átismétlése mellett javasolt a következő kiemelt témákat is alaposan átvenni a diákokkal.

A közlekedési ismeretek ismétlése A gyermekekkel közösen megfogalmazva készítsünk egy óriásplakátot a biztonságos gyalogos közlekedés tíz pontjáról! Bízzuk rájuk a plakáttervezés és kivitelezés örömét! A kész alkotást érdemes az osztályban jól látható helyre hosszabb időre kifüggeszteni, hogy mindig szem előtt legyen. Az alábbiakban példát adunk erre:

1

Mindig tartsuk be a gyalogos közlekedés szabályait!

3

Nem futunk az úttestre guruló labda után! Az úttesten nem játsszunk! Nem a járda szélén sétálunk, hanem a belső oldalon, így nem sodorhat el bennünket véletlenül egy autó!

5 7

Mindig időben induljunk el! Ne rohanjunk, ne kapkodjunk!

Ott megyünk át a túloldalra, ahol zebra van felfestve. Ennyi „fáradságot” megér a biztonság!

9

2

Piros jelzésnél nem lépünk az úttestre, nem indulunk neki a vasúti átjárónak!

4

Az utca figyelmet és fegyelmet követel! Soha nem lépünk az úttestre olyan helyről, ahonnan nem látjuk jól az úttestet, mert ilyenkor bennünket sem látnak jól az autóból!

A gyalogos tíz  pontja

6

A járda szélén mindig megállunk! Csak akkor lépünk az úttestre, ha az autók megálltak, és a vezetővel egymás szemébe néztünk, és a karunkkal is jeleztünk!

Ha valahol nincs járda, és az úttesten kell továbbmenni, akkor az út szélén, egy sorban, a forgalommal szemben haladunk!

Nagyobb úton, utcán csak az útkereszteződésben megyünk át a túloldalra!

10

8

• 35 •

Elsőbbségadás

Látni látszani – adjuk tovább!

Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy mikor van elsőbbségük, és mikor nincs. Gyalogosoknak az alábbi esetekben jár elsőbbség a gépjárművekkel szemben:

A láthatóság elvének felidézése és elmélyítése céljából kérjük meg a gyerekeket, hogy tervezzenek egy láthatósági akciónapot az 1–2. osztályosok részére, amely során saját tervezésű, ötletes szlogenű kártyákat osztogatnak, miközben meggyőzik a kisdiákokat, hogy legyenek ők is láthatóak. Készíthetnek egyedi tervezésű láthatósági kiegészítő tárgyakat is!

A

a kijelölt gyalog­ átkelő­h elyen

• 36 •

B

amikor olyan úton mennek át, amelyre a jármű kanyarodik

Fontos! Magyarázzuk meg a gyerekeknek, hogy még ha elsőbbségük is van egy adott helyzetben, akkor is nagyon óvatosnak kell lenniük, mert vannak figyelmetlen autósok, és érdemes inkább megvárni, míg elhalad a figyelmetlen vezető, mintsem balesetbe keveredni.

Az elsőbbségadás általános szabályait és közúti jelzéseit a kerékpáros felkészüléssel foglalkozó fejezet tartalmazza.

C ha a jármű parkolóhelyről, kapubejáróból indul

• 37 •

• 38 •

Táblaismeret

Feladatok 5–6. osztályosok számára

A legfontosabb alaptáblák mellett érdemes átvenni a gyerekekkel a további fontos táblákat is, illetve elkezdhetik csoportosítani is őket a típusuk alapján. Segíti a felkészülésüket, ha megfigyelik, hogy az egyes táblacsaládok hasonló színűek és alakúak. Készítsünk nekik a táblákat ábrázoló kártyákat, amelyet a kategóriák szerint szét kell válogatniuk:

A felső tagozatba lépés az absztrakt gondolkodás fejlődésének feltételeit teremti meg, és elősegíti az elvont gondolkodás kialakulását.

A

B

C

utasítást adó táblák

tájékoztatást adó táblák

tilalmat vagy korlátozást jelző táblák

D

E

veszélyt jelző táblák

az útvonal típusát jelző táblák

Az osztály kiválaszt egy diákot, aki gondol egy táblára. A többiek kérdéseket tesznek fel a tábla alakjára, színére és egyéb vizualizálható tulajdonságaira vonatkozóan. A diák csak igennel és nemmel válaszolhat a többiek kérdéseire.

Tipp: játsszunk a gyerekekkel barkóba játékot. Milyen tábla vagyok?

Ebben az életkorban a magasság- és távolságbecslés már elég fejlett ahhoz, hogy biztonsággal meg tudják becsülni a közelítő gépjármű sebességét. Jellemzően többen használják már önállóan a mobiltelefont és egyre gyakrabban hallgatnak zenét is fülhallgatóval közlekedés közben, ami a balesetek kockázatával jár. Az egyéni illetve csoportos kerékpározás során hajlamosabbak gyorsabban közlekedni a szabályok megszegése árán is. Mindezek okán az önfegyelemre nevelésnek meg kell jelennie az elvárások folyamán. Az előző fejezetekben ismertetettek felidézése, átismétlése mellett javasolt az alábbi témák alapos átvétele is a diákokkal.

• 39 •

Milyen zaj van a zenében?

Együtt a csapat! (szituációs játék)

Ez a feladat a koncentrált, illetve a szelektív hallás fejlesztését szolgálja. A diákok fejhallgatón keresztül zenét hallgatnak, amiben időnként egy-egy közlekedési hang hallatszik. A zenéből ki kell szűrni, és fel kell ismerni ezeket a hangokat. Az asztalra terített képek közül (10–15 közlekedési eszköz) ki kell válogatni az alábbi öt hangot, és az elhangzás sorrendjében rakni ezeket.

A diákok feladata egy közös utazás tervezése az otthontól gyalogosan, kerékpárral és közösségi közlekedési eszközzel. Válasszanak egy úti célt, például a kedvenc fagyizójukat, a sportpályát vagy a mozit. Írjanak az elképzelt közös utazásból egy 3–4 perces jelenetet úgy, hogy legyen benne a közlekedés során kialakult konfliktus, veszélyhelyzet, döntéshelyzet, és bármi, ami még az adott jelenetbe illik.

• 40 •

Játsszák el a jelenetet, és nyissanak egy kis vitafórumot a helyzetek helyes és helytelen kezeléséről, illetve megvalósításáról. sziréna

motor­kerékpár

bicikli­csengő

vasút

munkagép

A diákok fejhallgatón keresztül zenét hallgatnak, amiben időnként egy-egy közlekedési hang hallatszik.

A diákok feladata egy közös utazás tervezése az otthontól gyalogosan, kerékpárral és közösségi közlekedési eszközzel.

• 41 •

Mobiltelefon

• 42 •

Fontos, hogy már ebben az életkorban elkezdjük tudatosítani a gyerekekben, hogy a közlekedést és a mobiltelefon használatát külön kell választani. Találjunk ki olyan feladatokat, amelyekkel jól érzékeltetjük, mennyire elvonja a figyelmet az okostelefon használata, ami miatt az úttesten való átkelés közben nagyon veszélyes a használata. Ilyen feladat lehet például, ha kiválasztunk egy diákot, akinek a mobiltelefon képernyőjét nézve a szeme sarkából fel kell ismernie a felmutatott közlekedési táblákat. Hasonló feladat lehet például egy előre felállított pályán, a bóják kerülgetésével úgy végigmenni, hogy nem nézhet fel a telefonképernyőről, de nem is térhet el a kijelölt úttól, illetve nem rúghatja fel az akadályokat. Érdemes a pálya teljesítésének az idejét mérni, és ezt összevetni a telefonhasználat nélküli szintidővel.

Kövesd az évszakokat! Az évvége közeledtével a diákok figyelme szétszórtabb, ezért kell hangsúlyosabban foglalkozni a koncentrációval. Próbáljanak azokra az eseményekre, történésekre, hangokra és zajokra figyelni, amik a közlekedéshez szükségesek. Fontos felhívni a figyelmüket arra, hogy az ő feladatuk magukra vigyázni: kellő közlekedési ismeret van már a birtokukban ahhoz, hogy elkerüljék a baleseteket.

• 43 •

• 44 •

Feladatok 7–8. osztályosok számára

Közlekedési helyzetek pantomimjátéka

A kiskamasz már képes a formális logikai gondolkodásra, elvont kijelentésekben gondolkodni, hipotéziseket felállítani a világ működéséről és azokat módszeresen ellenőrizni. Képes előre gondolkodni és áttekinteni gondolatban az összes lehetséges változatot azok következményeivel együtt, és e következtetéseket megerősíteni vagy kizárni.

Írjunk össze néhány jellemző közlekedési vészhelyzetet, amit a gyerekeknek kis csoportokban némán el kell játszania, majd a többi tanulónak tegyük fel az alábbi kérdéseket: ki volt az adott helyzetben a hibás? Milyen szabálytalanság történt? Kik voltak a résztvevők? Hogyan lehetett volna elkerülni a bajt vagy a „meleg” helyzetet? Ha megvan az ideális megoldás, ezt is feltétlenül játsszák el a gyerekek, hogy a megoldás rögzüljön bennük. Ötletadóul néhány eljátszható helyzet:

A közlekedésre nevelésben érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás. A hatékony tanulás a diákok – kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló – információszerző tevékenységén alapul. Ezért a tanítási-tanulási folyamatban a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A kortársak közti versengés során alakulnak ki olyan közlekedési szabálysértések, mint a sebesség rossz megválasztása vagy a figyelmetlen irányváltoztatás kerékpározás közben. Az előző fejezetekben ismertetettek folyamatos felidézése, átismétlése mellett javasolt a következő feladatok gyakorlása is a diákokkal.

1 2 3

A gyalogos a buszhoz szalad, átfut a pi­ ros lámpánál a gyalogátkelőhelyen, fel­ löki a járdán álló kislányt, aki sír. Kerekesszékkel közlekedő ember szeretne a buszra felszállni. Egy utas udvariatlanul felszalad előtte, egy másik viszont segít neki.

Autó kanyarodik abba az utcába, ahol éppen egy gyalogos lép le a járdáról, és az autós nem adja meg az elsőbbséget, fékezés nélkül tovább hajt, a gyalogos pedig méltatlankod­ va visszaugrik a járdára. A fülében fülhallgatóval közlekedő gyalogos olyan helyen lép figyelmet­ lenül az úttestre, ahol nincs zebra, nem látja és nem hallja a közeledő bi­ ciklist, aki sűrűn nyomja a csengőt. A biciklis az utolsó pillanatban meg tud állni, ekkor veszi észre a gyalogos is, és megrémül.

4

5

Csúszós út, az autó nem tud lefékezni, a gyalogos nem figyel, mert a telefonjával játszik.

• 45 •

• 46 •

Látni és látszani

Milyen zaj van a zenében? (bővített)

A láthatósággal már elég sokat foglakoztak a gyerekek az előző években, így már sok olyan tapasztalatuk van, amelyek segítségével és a fantáziájukat is felhasználva alkothatják meg a nekik tetsző ruhadarabokat.

Ez a feladat a koncentrált, illetve a szelektív hallás fejlesztését szolgálja. A diákok fejhallgatón keresztül zenét hallgatnak, amiben időnként egy-egy közlekedési hang hallatszik. A zenéből ki kell szűrni, és fel kell ismerni ezeket a hangokat. Az asztalra terített képek közül (10–15 közlekedési eszköz) ki kell válogatni az alábbi tíz hangot, és az elhangzás sorrendjébe rakni ezeket.

Tervezzenek láthatósági ruhadarabokat, majd tartsanak belőle divatbemutatót öt fős zsűri előtt, akiket szavazat útján választanak maguk közül. A zsűrinek indokolnia kell a döntését, hogy melyik ruhadarab a legjobb, a nem nyertes tervekhez pedig tanácsot kell adniuk, hogyan lehettek volna jobbak. A közös zsűrizés a gyerekek azon képességét is fejleszti, hogy egyéni véleményalkotásuk eredményét közös nevezőre hozzák. A tervek készülhetnek: gyalogos fiúra és lányra, biciklis fiúra és lányra, babakocsit toló felnőttre. Szintén érdemes megismételni a gyerekekkel a „láthatósági napot”, amelynek keretében a kisebb diákoknak adják át tudásukat a láthatósággal kapcsolatban. Ezúttal nemcsak a plakátok, szórólapok tervezése és szétosztása lehet a feladatuk, hanem egyéb ötleteket is bevethetnek, programokat szervezhetnek, stb.

• 47 •

vasút

biciklicsengő

sziréna

motorkerékpár

traktor

fagyis kocsi

autóduda

fékcsikorgás repülőgépzúgás autóriasztó

• 48 •

A közlekedés szabályai ugyanúgy érvényesek a gyermekekre, mint a felnőttekre. Ezért fontos, hogy megosszuk és elsajátíttassuk velük a legfontosabb közlekedési szabályokat és kerékpározási ismereteket.

KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS

• 49 •

Feladatok és gyakorlatok 3. osztálytól Elméleti foglalkozások Ismerd a bringád!

• 50 •

A biztonságos kerékpározás alapfeltétele, hogy a gyerekek jól ismerjék magát a járművet, amivel közlekednek. Nagyon fontos, hogy tisztában legyenek a kerékpár felépítésével, működési elvével, illetve hogy képesek legyenek azonnal felismerni, ha valamelyik alkatrész nem működik megfelelően – ezzel ugyanis komoly bonyodalmakat előzhetnek meg közlekedés közben. A kerékpárral való megismerkedésre tantervi kereteken belül, valamelyik erre a célra kijelölt tanórán is sort lehet keríteni. A bemutatásra szánt foglalkozás lehetővé teszi, hogy a diákok jobban megismerjék a kerékpárok működési elvét. Ha van rá lehetőség, célszerű egy igazi kerékpárt is behozni az órára. A bemutatás még hatékonyabbá tehető, ha egy kerékpárszerelőt, kerékpáros oktatót vagy rutinos szülőt is sikerül rá előadóként meghívni. Ezáltal a diákok első kézből láthatják, hogyan kell megvizsgálni a kerekeket, fékeket, láncot, nyerget és a lámpát a biztonságos működés ellenőrzése céljából.

Miért jó a kerékpározás? Tipp:  A tanórát játékos foglalkozással is lehet zárni.

A diákok emlékezetének ellenőrzésére kössük be néhány önként vállalkozónak a szemét, akiknek az lesz a feladata, hogy vakon ismerjék fel a kerékpár külön­böző részeit. Emellett egy kis szerepjátékra is sor kerülhet egy másik önkéntes kiválasztásával, akinek egy kerékpár-kereskedőt kell eljátszania. Az a feladata, hogy a foglalkozás során elsajátított alapismeretekre támaszkodva mutassa be a „portékáját”, és győzze meg osztálytársait arról, hogy az általa eladásra kínált kerékpár kényelmes, hatékony és alkalmas a biztonságos utazásra.

Az elméleti foglalkozások keretében ki lehet térni a kerékpározás jótékony hatásaira is, amely több szempontból is nagyon fontos. Egyfelől tudatosítja a gyerekekben, hogy a „szabadság érzetén” túl a kerékpározás egészségük megőrzésében és a környezet kímélésében is nagyon fontos szerepet játszik, így még több kedvük támadhat a biciklizéshez. Másfelől a hasznos tudnivalókat a szüleiknek is továbbadhatják, így közvetetten ez a foglalkozás a felnőttekre is ösztönzőleg hathat. A foglalkozást leginkább egy kötetlen beszélgetéssel lehet hatékonyan bevezetni, amelyben mindenki megoszthatja a többi­ ekkel, hogy ki miért szeret biciklizni, és egy közös listát is össze lehet állítani az összes jó gondolatról.

Tipp:  A foglalkozást a kreatív készségek mozgósítására is remekül lehet használni.

Tipp:  Egy kötetlen beszélgetéssel vezessük be a foglalkozást.

A gyerekek rajzokat készíthetnek, vagy szórólapokat, plakátokat is tervezhetnek, amelyek a kerékpározást népszerűsítik. Ezeket közzé lehet tenni az iskola fali­ újságán, és többszörösítve a többi osztály­ hoz és a szülőkhöz is el lehet juttatni.

• 51 •

A szabályok a gyerekekre is vonatkoznak

A következő felsorolásban azok a legfontosabb érvek olvashatóak, amelyek egyértelműen alátámasztják a kerékpározás jótékony voltát. Ezek átfogó ismertetését követően az osztályt több csoportra lehet osztani, hogy a listából választott egy vagy két pontból felkészülve, saját példáikkal alátámasztva beszéljék meg egymással a bringázás előnyeit.

• 52 •

▸▸ A biciklizés a testgyakorlatok nagyon élvezetes formája, amely ráadásul nagyon kevésbe kerül. Egy közepes tempójú, fél órás út az iskolába és vissza percenként legalább öt kalóriát éget el, amelynek segítségével megőrizhetjük jó formánkat. ▸▸ A kerékpározás megmozgatja a fő izomcsoportokat pl. a lábakban, és növeli az állóképességet, ezáltal több energiánk lesz. ▸▸ Biciklivel háromszor olyan gyorsan lehet haladni, mint gyalog, és ugyannyi erőfeszítéssel háromszor akkora utat lehet megtenni. ▸▸ A biciklizés pozitívan befolyásolhatja azt, hogy hogyan érezzük magunkat. A testedzés javítja a kedélyállapotot, és növeli az önbecsülést. ▸▸ Nem kell kiválónak lenni a sportokban, hogy a kerékpározást élvezni lehessen. Biciklizni szinte mindenki tud, és amint már egyszer megtanultuk, nem felejtjük el többé.

A tanulók biztonságos kerékpározásra való felkészítésének sarkalatos pontja a szabályismeret.

A tanulók biztonságos kerékpározásra való felkészítésének sarkalatos pontja a szabályismeret. Nem elegendő csupán az, hogy magabiztosan kezeljék a kerékpárt, hiszen ha a szabályokat nem ismerik, ugyanúgy veszélybe sodródhatnak, mintha bizonytalan járműkezelési felkészültséggel lépnének ki a forgalomba. Igaz, hogy a kerékpározáshoz – főleg gyermekkorban – semmiféle jogosítványra sincs szükség, azonban a közlekedés szabályai ugyanúgy érvényesek a gyermekekre, mint a felnőttekre. Ezért fontos, hogy megosszuk és elsajátíttassuk velük a legfontosabb közlekedési szabályokat és kerékpározási ismereteket. Az is nagyon fontos, hogy maguk a szülők is tisztában legyenek a gyerekekre vonatkozó előírásokkal. A jogszabály kimondja, hogy 12 év alatti gyermek főútvonalon nem közlekedhet, és 6 év alatti gyermeket főútvonalon tilos felügyelet nélkül hagyni. Ezek mellett számos további írott és íratlan szabály létezik, amelyeket mindig szem előtt kell tartani.

• 53 •

• 54 •

Ha az út mellett vagy az úton van kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor csak azokon szabad kerékpárral közlekedni.

Jobb oldalon való haladás

Hol szabad kerékpározni?

Az első és legfontosabb szabály, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy az úttesten a forgalommal egy irányban kell haladniuk (kivételt képeznek ez alól azok az egyirányú utcák, ahová - ha azt a kiegészítő tábla megengedi - a kerékpárosok a gépjárműforgalommal szemben is behajthatnak). A kerékpárosok helye az úttest jobb oldalán, a jobb szélen van, egy gyermekkarnyújtásnyira a padkától. Az úttestre való ráhajtáskor az átkeléshez hasonlóan nagyon alaposan körül kell nézni, és a járdaszegély elhagyását is biztonságosan kell időzíteni. Fontos, hogy a gyermek, még mielőtt az úttestre vagy akárcsak a forgalmasabb járdákra kilép, megtanuljon lassú és gyors haladás mellett is egyenes vonalban haladni, mert mozgása csak ebben az esetben kiszámítható a mellette elhaladó forgalom számára. Fel kell hívni a figyelmét a járdaszegély mellett parkoló autókra is – fél szemmel mindig ügyelni kell az autókból esetleg figyelmetlenül kiszálló emberekre, mert a hirtelen nyíló ajtók komoly veszély forrásai lehetnek.

Kerékpárúton, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon Ha az út mellett vagy az úton van kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor csak azokon szabad kerékpárral közlekedni. A kerékpársáv és a nyitott kerékpársáv az úttest jobb szélén található. A kettő között az a különbség, hogy a nyitott kerékpársávot más járművel is igénybe vehetik, pl. kanyarodáskor. Gyalog- és kerékpárúton, gyalogos-kerékpáros zónában Az ilyen táblával jelölt helyen kötelező igénybe venni a kerékpárosok számára kijelölt utat, zónát, az úttesten csak akkor szabad közlekedni, ha az előbbiek rendeltetésszerű használata nem lehetséges. Viszont fontos, hogy nagyon figyelmesek és türelmesek legyünk a gyalogosokkal, hiszen ők ugyanolyan joggal használják az utat, mint a kerékpárosok. Gyalog- és kerékpárúton az egyik oldal a gyalogosoké, a másik a kerékpárosoké, de akkor se legyünk türelmetlenek, ha a gyalogosok véletlenül a mi sávunkba tévednek, hanem kérjük meg illedelmesen őket, hogy hagyjanak nekünk is helyet! Úttesten Ha nincs kerékpárút, kerékpársáv az út mellett, és tábla nem tiltja, akkor az úttest jobb szélén szabad kerékpározni, többsávos úton a külső sávban. Figyelem! Főútvonalon csak az a gyermek tekerhet, aki már elmúlt tizenkét éves!

• 55 •

Hol nem szabad kerékpározni? Tilos autópályán és az autóúton kerékpározni. Tilos a járdán, kivéve… A járda a gyalogosoké, a kerékpár pedig jármű. Járdán csak akkor lehet bringázni, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan, vagy tábla tiltja a kerékpárosok behajtását (pl. hidakon, felüljárókon). Ilyenkor Legfeljebb 10 km/óra sebességgel haladhatunk, és nagyon oda kell figyelni a gyalogosokra. • 56 •

Gyalogúton vagy gyalogos zónában Ezeket az utakat, zónákat kifejezetten gyalogosok számára jelölték ki, ezért itt nem lehet kerékpározni, csak a biciklit tolva sétálni.

„Behajtani tilos” jelzésnél Az egyirányú utcába a forgalommal szemben tilos kerékpárral behajtani, kivéve, ha a tiltó tábla alatt a kiegészítő tábla ezt kerékpárosoknak megengedi. Buszsávban Alapvetően nem szabad a buszsávban kerékpározni, kivéve, ha azt a tábla megengedi, de akkor is nagyon körültekintően! Ezt a sávot a buszok és trolik mellett más járművek is használhatják, pl. a rendőrök, mentők, tűzoltók, de a taxik, szemétszállítók, segédmotorkerékpárok és motorkerékpárok stb. is!

Kerékpárral „behajtani tilos” jelzésnél Az ilyen táblával jelölt útra nem szabad kerékpárral behajtani, csak gyalogosan lehet tolni. „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzésnél Az ilyen táblával jelölt útra nem szabad kerékpárral behajtani, kivéve, ha azt valamilyen kiegészítő tábla megengedi (pl. kivéve kerékpár). Ha a buszoknak vagy taxiknak engedélyezett a behajtás, akkor kerékpárral is be lehet menni.

Alapvetően nem szabad a buszsávban kerékpározni, kivéve, ha azt a tábla megengedi, de akkor is nagyon körültekintően!

• 57 •

• 58 •

Az elsőbbségadásról

Jobbkéz-szabály

Az elsőbbségi szabályok nagyon fontosak, hiszen ezek alapján tudjuk eldönteni, hogy például egy útkereszteződésen ki haladhat át elsőként, és kinek kell elsőbbséget adnia. Az elsőbbségadás mindenkire vonatkozik, aki az úttesten közlekedik, tehát autósokra és biciklisekre egyaránt. Tanítsuk meg ezeket a gyerekeknek!

Egyenrangú útkereszteződésben a „jobbkézszabály” határozza meg, hogy kinek van elsőbbsége. Az alábbi felsorolás a jobbkéz-szabály alkalmazásának leggyakoribb eseteit mutatja be:

„Elsőbbségadás kötelező” tábla Ha ilyen táblához érkezünk, lassítunk, és elsőbbséget adunk a jobbról vagy balról érkező járműveknek. Stoptábla („Állj, elsőbbségadás kötelező!”) Ennél a táblánál meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a jobbról vagy balról érkező járműveknek. Főútvonal Ez a tábla azt jelzi, hogy főútvonalon haladunk. Ilyenkor a keresztező utcákon közlekedőknek kell elsőbbséget adniuk, de mindig legyünk körültekintőek! Figyelem! Főútvonalon csak tizenkét évesnél idősebbek tekerhetnek!

▸▸ Ha a kereszteződésen egyenesen haladunk át, akkor a tőlünk jobbra található járműnek elsőbbséget kell adnunk, a tőlünk balra levő pedig nekünk kell, hogy elsőbbséget adjon. ▸▸ Ha jobbra kanyarodunk, akkor a tőlünk balra található vagy a szemből ugyanarra kanyarodó járműveknek el kell engedniük bennünket. ▸▸ Ha balra kanyarodunk, akkor elsőbbséget kell adnunk a jobbról és szemből egyenesen érkezővel vagy ugyanarra kanyarodóval szemben, de a tőlünk balról érkezőnek el kell engednie bennünket. ▸▸ Mindig legyünk résen! Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy ha épp nekünk is lenne elsőbbségünk, előfordulhat, hogy figyelmetlenségből nem adják meg nekünk. Ilyenkor jobb elengedni a másikat, mintsem balesetet szenvedni!

• 59 •

További fontos szabályok és intelmek

Sötétben ne! A gyerekek ne kerékpározzanak sötétedés után! Ha véletlenül mégis úgy alakul, hogy sötétben érnek haza, mindig legyen náluk láthatósági mellény, és mindig használják a lámpáikat!

Tanítsuk meg a gyerekeknek az alábbi szabályokat:

• 60 •

▸▸ Biciklin egyáltalán nem lehet másik utast szállítani (csak tizenhat éves kor felett, és akkor is csak pótülésen egyetlen, tíz évnél fiatalabb gyermeket)! ▸▸ Senkit és semmit nem szabad kerékpárral vontatni, és a kerékpáros sem vontathatja magát másik kerékpárral, egyéb járművel vagy állattal! ▸▸ Forgalomban nem szabad elengedett kormánnyal kerékpározni!

A szabályokon túl vannak olyan további biztonsági szempontok is, amikre nagyon fontos figyelnünk, és be kell tartatnunk a diákokkal.

Nincs zenehallgatás és mobilozás!

• 61 •

Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy bringázás közben nincs zenehallgatás vagy mobilozás, ugyanis a füleikre szükségük van ahhoz, hogy meghallják a közeledő járműveket!

Biciklin egyáltalán nem lehet másik utast szállítani (csak tizenhat éves kor felett, és akkor is csak pótülésen egyetlen, tíz évnél fiatalabb gyermeket)!

A kormányra semmit! A gyerekek ne akasszanak a kormányra semmit, mert beakadhat a küllők közé.

Bringázás közben nincs zenehallgatás vagy mobilozás, ugyanis a füleikre szükségük van ahhoz, hogy meghallják a közeledő járműveket!

• 62 •

Helyezkedés a pirosnál

Gyakorlati foglalkozások

Ha a jelzőlámpa tilos jelzést mutat, a gyerekek sose álljanak jobbról olyan jármű mellé, amelyik jobbra akar kanyarodni, és ezt irányjelzővel jelzi, vagy amelyik a nyitott kerékpársávra már be is sorolt! Tudniuk kell, hogy főleg a nagyméretű járművek – buszok, teherautók – vezetői nem látnak ki minden irányba. Magyarázzuk el a gyerekeknek a holttér fogalmát, ami a nagy járművek esetében különösen veszélyes, hiszen a gépjárművezető nem biztos, hogy észreveszi őket.

Az elméleti foglalkozások mellett vagy azokat követően nagyon fontos, hogy gyakorlati foglalkozásokra is sort kerítsünk, hiszen ezek szolgálják a gyerekek járműkezelési készségeinek kialakulását és fejlődését. A szabályismeret és a fizikai képességek együttese szükséges ahhoz, hogy a későbbiekben önállóan is biztonságosan vehessenek részt a forgalomban. A gyakorlati feladatok megkezdése előtt feltétlenül szükséges a kerékpár és a tartozékok, kiegészítők áttekintése. Ezt követően pedig néhány ötletet olvashatunk arra vonatkozóan, hogy milyen gyakorlatokkal fejleszthetjük a diákok képességeit.

Tipp:  Ha van rá lehetőség, üljenek a diákok egy parkoló teherautó vagy mikrobusz vezetőülésébe!

Ha van rá lehetőség, a tulajdonos, illet­ ve a mi engedélyünkkel és felügyele­ tünkkel üljenek a diákok egyesével egy parkoló teherautó vagy mikro­ busz vezetőülésébe! Figyeljék meg azt, hogy mit látnak a visszapillantó tükrökben! A többiek az autó körül több pontban felállnak, így a vezetőhelyen ülő megfigyelheti, hogy ki látszik és ki nem. Egy kötél segít­ ségével pontosan meg tudják jelölni ezeket a helyeket. A kötelet a jobb oldali visszapillantó tükörre kell kötni és egy diák a másik végét szorosan kifeszítve megtartja a jármű mellett párhuzamosan. Lassan egy-egy lépést tesz jobbra, és a „vezetőnek” dudálnia kell, ha meglátja a lé­ pegető osztálytársát. Ott megjelölik krétával a talajt és to­ vább lépeget addig, amíg újból bekerül a holttérbe, és nem lát­ szik a visszapillantó tükörben. Ezt a pontot is megjelölik. Így lehet vizualizálni a holtteret.

A kerékpár kötelező tartozékai A gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt nagyon fontos, hogy alaposan átvegyük a gyerekekkel azokat a tartozékokat, amelyeket a KRESZ előír, és célszerű egyesével ellenőrizni is a kerékpárokat, hogy fel lehessen hívni a gyerekek figyelmét az esetleges hiányosságok pótlására. A kötelező tartozékok mind a biztonságot szolgálják, vészhelyzetben akár meg is menthetik a gyermeket attól, hogy balesetet szenvedjen.

• 63 •

A kerékpár beállítása

csengő

A kerékpár kötelező tartozékai

kormány fehér színű első prizma piros színű hátsó lámpa fehér vagy kadmiumszínű fényt adó első lámpa

piros színű hátsó prizma

• 64 •

két, egymástól függetlenül működő fék

az első keréken legalább 2 db borostyánsárga küllőprizma vagy fehér fényvisszaverő, körgyűrű felület

Minden gyermek számára – testalkatuktól függően – más és más beállítás a megfelelő, ezért szintén fontos teendő a gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt, hogy segítsünk a diákoknak megtalálni azt a kormánybeállítást és ülésmagasságot, amellyel kényelmesen, hatékonyan és biztonságosan tudnak tekerni. Célszerű ehhez egy jól felkészült kollégát is segítségül hívni, hiszen a biciklik egyesével történő beállítása időigényes lehet, ugyanakkor elég csak egyszer elvégezni. A nyeregmagasság akkor ideális, ha a kerékpáron ülve a gyermek az egyik pedált a legalsó helyzetbe állítja, és ráteszi a lábát (cipő nélkül!), a lába nagyon enyhén behajlított állapotban van, és nem nyújtva! A nyereg és a kormány távolsága akkor jó, ha a kerékpáron kényelmesen ülve gyermekünk megfogja a kormányt, és a haladási testhelyzetet felvéve előre, lefelé nézve a kormány vonala nagyjából keresztezi az első kerékagy vonalát, magyarán a kormány kitakarja a látószögből az első agyat. Akkor jó ez a beállítás, illetve akkor jó a kormányszár hossza, ha a nyereg nagyjából a közepén van rögzítve.

• 65 •

Elengedhetetlen kiegészítők

• 66 •

A kötelező tartozékok ellenőrzésén túl szintén nagyon lényeges, hogy felhívjuk a diákok figyelmét azokra a kiegészítőkre, amelyek elengedhetetlenek a testi épségük megóvása érdekében: bukósisak – védi a fejet a sérüléstől; fényvisszaverő ruházat – segíti az autósokat abban, hogy észrevegyék a gyerekeket (sötétedés után, lakott területen kívül sötétben vagy egyéb rossz látási viszonyok között, pl. ködben nagyon fontos, hogy ilyet viseljenek!); fontos tudni továbbá, hogy a KRESZ előírása alapján a kerékpárt hajtó személynek éjszaka és rossz látási viszonyok között lakott területen kívül fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie; biciklis kesztyű – megakadályozza a gyermek kezének a csúszkálását a kormányom, illetve elesés esetén védi a tenyeret.

A bukósisak A kerékpáros fejvédő életmentő lehet, baleset esetén komoly védelmet jelent a fejnek, éppen ezért hangsúlyoznunk kell a gyerekeknek, hogy a viselése elengedhetetlen, sőt, akár példákat is hozhatunk, hogy a hivatásos biciklisták is, függetlenül attól, hogy milyen ágban versenyeznek, mind bukó­sisakot viselnek. Érdemes azt is észben tartani, hogy egy bizonyos esetben a KRESZ is kötelezővé teszi a kerékpáros fejvédő használatát, mégpedig lakott területen kívül, 40 km/óránál nagyobb sebesség esetén.

A gyakorlati foglalkozásokon fontos, hogy a diákok bukósisakot viseljenek, és a feladatok megkezdése előtt, a kerékpár ellenőrzésével egy időben azt is meg kell vizsgálni, hogy mindegyik diáknak megfelelően van-e beállítva a fejvédője.

4 Hogyan kell jól beállítani a fejvédőt?

3

1

Jól illeszkedik a gyermek fejméretéhez, azaz ha megfelelően van beállítva, nem mozog se előre-hátra, se oldalirányba.

2

Egyszerre védi a halántékot, a tarkót és a homlokot.

A fejvédő csatja egy kézzel is nyitható, a pántok segítségével könnyen rögzíthető a fejre.

1

Melyek a jó bukósisak ismérvei?

Vastag belső borítása és vékony, de kemény külső héja van.

A bukósisak két pántja kicsivel a gyermek füle alatt érjen össze V alakban.

A sisak ne akadályozza a hátranézést vagy a levegővételt.

A gyermek kényelmesen tudja benne mozgatni a fejét minden irányba.

3

5

Legfeljebb egyujjnyi hely maradjon az áll és a pánt között.

• 67 •

2

A sisak fejgyűrűjét állítsuk olyan szorosra, hogyha a gyermek a pántot kikapcsolja, és a fejét enyhén megrázza, a fejvédő akkor is a helyén maradjon.

4

Indulás előtti ellenőrzés Minden gyakorlati foglalkozás előtt fontos ellenőrizni, hogy

1

a fékek jól működnek-e nincs-e a kerekekben „nyolcas”

2

a gumik eléggé fel vannak-e a fújva

• 68 •

Indulás előtti ellenőrzés

3

a lánc tiszta és olajozott

4

7

5 6

a kormány feszes és merőleges az első kerékre ha a kerékpár váltós, jól működnek-e a fokozatok

a gyorskioldók (szárnyas csavarok) – ha vannak a kerékpáron – megfelelő állásban vannak, szilárdan tartják a kerekeket, ülést

Tanítsuk meg a diákoknak, hogy az ellenőrzést ne csak a közös foglalkozások, de minden egyes elindulás előtt végezzék el – lehet, hogy egy kicsivel tovább tart a felkészülés, cserébe ezzel a kis előrelátással rengeteg vesződségtől vagy akár balesetveszélyes helyzetektől is megkímélhetik magukat. A legjobb, ha a gyorsellenőrzés rutinműveletté, automatikussá válik a számukra. Ha a vizsgálat során bármikor olyan hibát találnak, amit nem tudnak egyedül vagy a szülőkkel, illetve a mi segítségünkkel megjavítani, mindenképpen vitessük el velük szervizbe a biciklit!

Szintén lényeges, hogy a téli hónapokra milyen állapotban kerül a garázsba, tárolóba a bringa. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy ezelőtt nedves, majd száraz ruhával töröljék át, tisztítsák meg a kerékpár egyes részeit. A szülők segítségével olajozzák meg a láncot, és ellenőrizzék a kötelező felszerelések műszaki állapotát, pl. a fékeket. Ha van rá lehetőség, akasszák fel a kerékpárt a gumiabroncs tehermentesítésére. Soha ne feledjük, hogy a kerékpár helyes felszerelésével és beállításával, valamint a gyermekek védőeszközökkel történő „felöltöztetésével” komoly kellemetlenségeket, akár közlekedési baleseteket is megelőzhetünk, illetve enyhíthetjük azok kimenetelét!

Kerékpár-kezelési gyakorlatok A gépjárműves forgalomtól akkor várhatjuk el, hogy megfelelően ügyeljen a kerékpárosokra és különösen a gyermekekre, ha kerékpáron utazva mozgásuk kiszámítható. Ennek egyik feltétele a kacskaringózás nélküli, biztos és egyenes vonalban való haladás. Másfelől a gyermekeknek tisztában kell lenniük azzal, hogyha kanyarodni szeretnének, azt az autók irányjelzőjéhez (indexéhez) hasonlóan

• 69 •

nekik is időben jelezniük kell a jobb vagy bal karjuk oldalra való kinyújtásával. E manővert alaposan be kell gyakorolni, hiszen irányjelzés közben egy kézzel is szilárdan kell tudni tartani a kormányt és a menetirányt. Hasonlóan fontos, hogy a gyerekek tekerés közben is tudjanak tájékozódni, oldalra és a válluk felett úgy hátrapillantani, hogy ne térjenek el az egyenes haladási iránytól. Ez szintén gyakorlás kérdése. Minden manőver előtt fontos az alapos tájékozódás, és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy csak akkor kezdjenek kanyarodásba, ha szemkontaktus segítségével meggyőződtek róla, az elhaladó járművek vezetői vagy a környező gyalogosok is észlelték a szándékukat, vagy kézjelzéssel egyértelműen jelezték azt.

• 70 •

Íme néhány feladat, amellyel fejleszthetjük a gyerekek kerékpáros képességeit! Fontos, hogy először forgalomtól védett, biztonságos helyeken gyakoroljuk ezeket (biciklipályán, parkban, lakóövezet csendes utcájában stb.)!

Le- és felszállás, indulás és megállás Az indulás és megállás nagyon alapvető jártasságoknak tűnnek, azonban sok gyermek a lábátlendítős indulást és faroló megállást szereti, amelyek egyaránt nehezen irányítható manőverek, és elvégzésük közben jó eséllyel következhet be szerencsétlenség. A gyerekek álljanak terpeszbe a kerékpár felett, és ne üljenek fel a nyeregre. A bal pedált emeljék felső állásba – így lehet az induláshoz a megfelelő lendületet biztosítani. A bal láb a pedálra kerül, a jobb láb a földön marad. A földön levő lábbal kell lendületet adni, miközben a másik lábbal rá kell nehezedni a bal pedálra. Mindeközben mindkét kéz legyen a kormányon a megfelelő irányíthatóság érdekében.

3 méter

Megállásnál mindkét fékkart egyenlő mértékben és egyszerre kell meghúzni. A tanulóknak tudniuk kell, hogy a megálláshoz nem elegendő csak az egyik fékkart húzni, sőt, ez nagyon veszélyes is lehet, hiszen kifaroláshoz vagy előrebukáshoz vezethet, és e helyzetek irányíthatatlanok. Amint a kerékpár közel kerül a megálláshoz, a gyerekek csússzanak le a nyeregről, és vegyék le a jobb lábukat a pedálról, majd engedjék a föld közelébe, ahogy a bicikli tovább lassul. Abban a pillanatban, hogy megállt, tegyék le a jobb lábukat a földre. 25 méter Az irányított megállás gyakorlásához az itt látható sémát is használhatjuk, a vonalakat ragasztócsíkkal jelölhetjük ki. Mindegyik biciklis tekerjen végig a sávon, és az első stop-vonalnál kezdjék el használni a féket a hagyományos megálláshoz. A második stopvonal elérése előtt meg kell tudni állniuk. Végezzék el a gyakorlatot egy irányban, majd forduljanak meg, 6 méter és ismételjék meg a másik irányban.

Csíkon/szegélyen egyensúlyozás Pályakialakítás az irányított megállás gyakorlásához

Nézzünk ki egy hosszú egyenes csíkot vagy felfestést az úton, amin a gyerekek az egyenes vonalú végiggurulást gyakorolhatják. Ha ez már rutinosan megy nekik, gyakorolhatnak a földön elhelyezett pallón/rámpán is.

• 71 •

2 méter

3,5 méter

• 72 •

Tölcsérek segítségével alakítsunk ki egy jobbra kanyarodást gyakoroltató pályát! A kerékpárosok tekerjenek végig a pályán egyszer, hogy megbarátkozzanak a területtel, ahol majd haladniuk kell. Amikor másodszor haladnak végig a pályán, a kereszteződés előtt nézzenek körül az „elhaladó forgalom” ellenőrzése céljából, mielőtt jobbra kanyarodnának. Ismételjék meg a gyakorlatot a másik irányból is, hogy a balra kanyarodást is gyakorolják. A gyerekek a kanyarodás megkezdése előtt használják a jobbra és balra kanyarodást jelző kézjeleket is. Hangsúlyozzuk a tanulók számára, hogy men�nyire fontos a gépjárművezetővel kölcsönösen észlelni egymást és szándékainkat jelezni.

2 méter

Kanyarodás és körülnézés

kanyarodás és körülnézés

A kocsifelhajtó elhagyása, belépés a forgalomba Az úttestre való ráhajtáskor gyakran következik be karambol a kerékpárosok és a gépjárművezetők között. Érdemes ezért egy valódi kocsifelhajtónál felügyelet mellett gyakorolni a forgalomba való kilépést.

Tölcsérek segítségével alakítsunk ki egy jobbra kanyarodási szituációt szimuláló pályát!

Beszéljük meg a gyerekekkel, mennyire fontos még álló helyzetből ellenőrizni mind a gyalogos, mind az autós forgalmat – nézzenek balra, jobbra, majd megint balra. Ha üres a járda, tolják a kerékpárt a kocsifelhajtóhoz. Ha egy parkoló autó vagy fa eltakarja a kilátást, menjenek odébb addig, amíg tisztán ki nem látnak mindkét irányba. Álljanak meg. Nézzenek balra, jobbra, és balra addig, amíg azt nem látják, hogy megszűnt a forgalom, mielőtt felszállnának a kerékpárra, és kikanyarodnának az úttestre.

Ügyesség Kulacsfelvétel a székről, földről: helyezzünk el egy kulacsot egy padon, amit a gyerekek gurulás közben próbáljanak meg felvenni, majd áttenni egy másik padra. Ha ez már megy, próbálják meg ugyanezt úgy, hogy a kulacs a földön van.

Észlelés Álljunk a gyerekek mögé, majd miután elindultak, és körülbelül 10 m-re eltávolodtak tőlünk, mutassunk egy számot a kezünkkel, amelyet tekerés közben hátrafordulva, de egyenes vonalban haladva le kell olvasniuk. Ugyanezt a gyakorlatot végezzük el a karjelzés és a kanyarodás gyakorlása közben is.

• 73 •

Egyensúly Úgy segíthetünk a gyerekek egyensúlyérzékének fejlesztésében, hogy „csigafutamot” rendezünk nekik, amelyben a feladat az, hogy minél lassabban jussanak el egy adott pontról a másikra. Egyensúlyozni akkor a legkönnyebb, ha a két lábfej egy magasságban van a pedálokon. Ennek érdekében ne tekerjék körbe a pedálokat, hanem apró (negyed)tekeréseket követően tekerjék vissza azokat úgy, hogy lábfejeik ismét egy magasságban legyenek – így lehet a lehető leglassabban haladni. Ha ezt a technikát elsajátították, próbáljanak meg minél hosszabb ideig egy helyben állva egyensúlyozni.

Akadály hirtelen kikerülése Közlekedés közben bármikor előfordulhat, hogy hirtelen ki kell kerülni egy váratlan akadályt – csatornanyílást, nagyobb követ, faágat stb. –, ezért fontos, hogy a gyerekek az ehhez szükséges manővert is gyakorolják. Ehhez használjuk az alábbi ábra szerint tölcsérekből vagy más tárgyakból felállított pályát. Magyarázzuk el a mozdulatot: a kormányt gyorsan félre kell rántani a tárgy előtt – ez eltérő irányba kényszeríti a kerékpárost, ezért vissza kell rántani a kormányt, hogy a kerékpár

Kerékpározás esős időben

100 cm

Játékos kísérlet: figyeljék meg a diákok (ha van rá lehetőség, az iskola udvarán), hogy az út mellet sorba helyezett tárgyak mellett (amelyek egyforma távolságra vannak egymástól) milyen hosszan tud megállni a kerékpáros a száraz és a vizes útszakaszon. Mi a tapasztalat? Miért így történt?

60 cm

60 cm

• 74 •

a tárgyat kikerülve újra biztonságosan irányítás alá kerüljön. Előfordulhat, hogy a hátsó kerék nekikoccan a tárgynak. Ekkor vajon a kerékpár felett elveszítjük-e az irányítást? Nem. Az első kerék feletti irányítás biztosítja az egész kerékpár feletti irányítást. Ha szükséges, adjunk minden gyermeknek egy szivacsot vagy félbevágott teniszlabdát, hadd próbálják meg többször is a gyakorlatot egyénileg.

Csapadékos időben megváltoznak az útviszonyok, kevésbé tapad az útfelület, ezért a gyerekeknek fokozottan kell figyelniük a sebességükre és a fékezésre!

• 75 •

BAJ ESETÉN…

• 76 •

Ha a gyerekek akár gyalog, akár kerékpárral már önállóan is közlekednek, nagyon fontos, hogy bizonyos óvintézkedéseket megtegyünk. Előfordulhat, hogy elesnek a kerékpárral, netalán valamilyen kisebb-nagyobb balesetet szenvednek akár saját maguk, akár más hibájából, vagy csak egyszerűen összetűzésbe keverednek más közlekedőkkel. Tanítsuk meg nekik, hogy mi ilyenkor a teendő! ▸▸ Legyenek bátrak, próbáljanak meg higgadtak maradni, semmiképp se szaladjanak el! ▸▸ Ha megúszták a „meleg” helyzetet, álljanak félre egy biztonságos helyen, fújjanak egyet, és csak akkor folytassák az útjukat, ha már megnyugodtak! ▸▸ Ha a helyzet súlyos, bátran kérjenek segítséget a legközelebbi felnőttől! Gondoskodjunk róla, hogy megtanulják az általános segélyhívó számot is, ha valamilyen oknál fogva csak telefonon tudnának segítséget kérni: Általános segély­kérés: 112.

112

Továbbá nagyon fontos, hogy a diákok hordozzák magukkal a szüleik, gondviselőik nevét és telefonszámát, sőt, még jobb, ha a telefonszámot fejből is tudják!

Ha meghibásodik a kerékpár… Előfordulhat, hogy menetközben műszaki hiba lép fel – defektet kap a kerék, ereszteni kezd a szelep, elromlik a fék, a lánc leugrik a fogaskerekekről, meglazul vagy leesik valamelyik alkatrész, pl. a sárvédő, csomagtartó, letámasztó stb. Ilyenkor az első és legfontosabb teendő, hogy a gyermek az úttest jobb szélére húzódva az első biztonságos helyen megálljon. Hibás járművel nagyon veszélyes folytatni az utat! Ha a hiba jellege olyan, amit a gyermek maga helyben el tud hárítani vagy ehhez segítséget tud kérni, és ezt követően meggyőződött róla, hogy a kerékpár újra útra kész, folytathatja a tekerést. Ellenkező esetben fontos, hogy értesítse a szülőket, és a meghibásodott járművel semmiképp ne keljen útra. A gyerekek mindig használjanak megfelelő védőfelszerelést! Balesetmentes közlekedést kívánunk!

A közúti jelző­táblák

• 77 •

• 78 •

• 79 •

• 80 •

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram keretében és a Közlekedéstudományi Intézet gondozásában. 2015