KÖZGAZDASÁGI DOKTORI ISKOLA DOKTORI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉSBEN
Doktori Iskola Tanácsa 2006.
1
TARTALOMJEGYZÉK: 1. § ÁLTALÁNOS ALAPFOGALMAK ............................................................................................................. 3 2. § A DOKTORI KÉPZÉS ALAPFOGALMAI................................................................................................ 5 3. § A DOKTORI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA................................................ 6 4. § A TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK ........................................................ 7 5. § A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA ....................................................................................................................... 8 6. § HALLGATÓI JOGVISZONY, BEIRATKOZÁS....................................................................................... 8 7. § FEGYELMI ÜGYEK SZABÁLYZÁSA .................................................................................................... 10 8. § A DOKTORANDUSZOK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK ......................................... 11 9. § ÁTVÉTEL .................................................................................................................................................... 11 10. § KUTATÓMŰHELY VÁLTOZTATÁS ................................................................................................... 11 11. § ÁTHALLGATÁS ....................................................................................................................................... 12 12. § TÁJÉKOZTATÁS A KÖVETELMÉNYEKRŐL .................................................................................. 12 13. § KURZUSOK FELVÉTELE ...................................................................................................................... 12 14. § KIVÉTELES TANULMÁNYI REND...................................................................................................... 13 15. § FÉLÉVI TANULMÁNYI ÉS HALLGATÓI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE......................... 13 16. § A VIZSGAIDŐSZAK ................................................................................................................................ 14 17. § A VIZSGÁZTATÁS RENDJE.................................................................................................................. 15 18. § A SIKERTELEN VIZSGA MEGISMÉTLÉSE ...................................................................................... 15 19. § A SIKERES VIZSGA JAVÍTÁSA ........................................................................................................... 16 20. § A KREDITEK NYILVÁNTARTÁSA...................................................................................................... 16 21. § KREDITÁTVITEL .................................................................................................................................... 16 22. § A TANULMÁNYI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA ................................................................................ 17 23. § A VÉGBIZONYÍTVÁNY.......................................................................................................................... 17 24. § KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE .............................................................................................................................................................................. 18 25. § HATÁLYBALÉPÉS .................................................................................................................................. 20 26. § ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................... 20
2
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának (továbbiakban Kar) Doktori Iskola Tanácsa a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. LXXX. törvény, a képesítési követelményrendszert szabályozó, a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről szóló rendeletek, valamint az Egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzata alapján a Közgazdasági Doktori Iskola Tanulmányi és vizsgaszabályzatát az alábbiakban állapította meg. (A dőlt betűs szöveg a felsőoktatásról szóló, 1993. évi LXXX. törvény megfelelő szakasza, továbbiakban: Ftv.)
1. § Általános alapfogalmak aktív félév: az a félév, amelyre a hallgató érvényesen beiratkozott. alapképzés: egyetemi, főiskolai végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, amely záróvizsga letételével és oklevél kiadásával zárul. magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos jogállású hallgató: az EU tagállamainak állampolgárai, az illetékes hatóság által kiállított, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy a személyazonosító igazolvány, illetőleg letelepedési engedély kiállításának napjától. áthallgatás: a hallgató a képzési tantervben megkövetelt tudást, képességeket az egyetem egy másik karán vagy intézményében oktatott, és ott felvett tárgy teljesítése révén szerzi meg. egyéni tanulmányi munkaóra: a hallgató egyéni tanulmányi munkára fordított idejének alapegysége. ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer): az oktatás- és tanulmányszervezést, valamint a hallgatói pénzügyeket kezelő számítógépes nyilvántartó rendszer; előtanulmányi feltételek: azon tantárgyak vagy egyéb kötelezettségek köre, amelyek teljesítése feltétele egy másik tárgy felvételének, vagy más tanulmányi kötelezettség teljesítésének. félévkihagyás: az érvényesen beiratkozott hallgató adott félévben folytatott tanulmányainak engedéllyel történő megszakítása anélkül, hogy az egyes tárgyak nem teljesítésének következményei beállnának. hallgatói tanulmányi munkaidő: a kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos teljesítménnyel tanuló hallgató részéről, a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó elismert időtartam, amely tanórákból és egyéni tanulmányi munkaórákból tevődik össze. ismételt vizsga: egy megelőző vizsga elégtelen, vagy a hallgató által el nem fogadott érdemjegyének javítását célzó vizsga. javító vizsga: egy vizsga/gyakorlat elégtelentől különböző érdemjegyének javítását célzó vizsga vagy más cselekmény. 3
képzési terv: az egyes kurzusokról legalább az alábbi információkat tartalmazza: – a kurzusok felsorolását, – azok megnevezését és típusát, – óraszámát, – a számonkérés, illetve minősítés módját, – a teljesítésért járó kreditek számát, – a meghirdetés féléveit (őszi, tavaszi – megjelölve, ha csak vizsgalehetőség van), – az előtanulmányi kötelezettségeket költségtérítés: 51/2002. (III.26.) Korm.rendelet – Az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről 19.§ (1) „Az államilag nem finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók költségtérítést fizetnek. A költségtérítés mértékét a felsőoktatási intézmény a Szabályzatában állapítja meg.” kredit: tanulmányi pont, amely az elismert hallgatói tanulmányi munkaidő mérésére szolgál; egy kredit harminc óra hallgatói tanulmányi munkaidőt jelent. kreditátvitel: a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített azon folyamat, amely során egy előzetesen teljesített tantárgy, illetve elsajátított ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi kötelezettségek során figyelembevételre, és egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni felmentés útján, feltétellel vagy feltétel nélkül, kreditjóváírással elismerésre kerül. kritériumfeltétel: a beiratkozáshoz (az első beiratkozás kivételével), valamely tárgy felvételéhez, a záróvizsgára bocsátáshoz, a tanulmányok valamely szakaszának folytatásához, illetve az oklevél megszerzéséhez kapcsolt, a minőséget szolgáló vagy a tanulmányok túlzott elhúzódását megakadályozó feltétel. mintatanterv: a hallgató részére ajánlott olyan kurzus- és időbeosztás, amellyel a végzettséget a képzési követelményekben meghatározott idő alatt lehet megszerezni. passzív félév: olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony szünetel. párhuzamos képzés: egy hallgató az egyetemen folyó alapképzésben és egy másik, az egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy ugyanazon a karon, nem társítható szakon folyó alapképzésben egyidejűleg vesz részt. párhuzamosan felveendő tárgy: adott félévben együtt teljesítendő, összetartozó tárgyak, rendszerint előadás és gyakorlat. tananyag: egy tantárgyhoz kapcsolódóan az ismeretek azon köre, amely az oktatás, a kredit megszerzésének alapját és a számonkérés tárgyát képezi, és ugyanakkor a kreditbeszámítás alapját jelenti. tanóra (kontaktóra): a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő alapegysége; az oktatói közreműködés formái lehetnek például: előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció, beszámoló. tantárgyfelvétel/kurzusfelvétel: egy tantárgy meghirdetett elméleti és/vagy gyakorlati foglalkozására vagy annak vizsgájára (vizsgakurzusára) való jelentkezés. Feltétele a tantárgy/kurzus/vizsga előzetes követelményeinek teljesítése;
4
tantárgyi követelmények: a tantárgy teljesítéséhez kapcsolódó szakcsoporti előírások, amelyek tartalmazzák többek között: – – – –
a foglalkozásokon való részvétellel kapcsolatos követelményeket a félévi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) számát, témakörét, időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségeit, a félévi osztályzat kialakításának módját, a kötelező és ajánlott irodalom, valamint segédanyagok listáját és hozzáférési lehetőségeit.
tantárgyi program: az egy-egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgyi kredit teljesítésének általános feltételeit tartalmazó leírás, amely magában foglalja legalább: – – – – – – – – – – –
a tantárgy elnevezését, a tantárgyat oktató megnevezését a tantárgy oktatásáért felelős kutatóműhely megnevezését, a tantárgy oktatási formáját, a heti (félévi) órák számát, a tantárgy kreditpontjait, a számonkérés, illetve minősítés formáját, a kredit megszerzésének feltételeit, a tantárgy felvételéhez szükséges előtanulmányi feltételeket, a tárgy tematikáját, az írott tananyagok megjelölését.
utóvizsga: elégtelen érdemjeggyel értékelt vizsga javítását célzó cselekmény.
2. § A doktori képzés alapfogalmai doktorandusz: a doktori (Ph.D.) (a továbbiakban: doktori) képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek; doktorandusz hallgatói jogviszony: a doktorandusz hallgató és a Szegedi Tudományegyetem között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusz hallgatónak és az Egyetemnek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt az Egyetem - az Ftv. 29., 30. §-aira figyelemmel diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja; állami doktori ösztöndíj: a szervezett doktori képzésben, nappali tagozaton részt vevő magyar állampolgárságú doktorandusz hallgatók, illetve jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi hallgatók részére nyújtható pénzbeli támogatás; doktorjelölt: a doktori tanulmányait befejezett személy, aki a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt áll. doktori képzés: egyetem által végzett, doktorandusz hallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú posztgraduális szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A doktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és
5
beszámolási tevékenység, amely magában foglalja az e szabályzatban előírt kötelezettségek teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes letételét is; doktori téma: olyan kutatási terület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz - a témavezető irányításával - elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés (alkotás, munka) formájában bizonyosságot tegyen; tanulmányi pont (kredit) a doktori képzésben: a doktorandusz hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi, kutatói - és amennyiben a doktorandusz oktatói feladatokat is vállal, oktatói - munka mértékegysége; doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori fokozat megszerzésére irányuló, tartalmilag a doktori képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárás tekintetében független cselekménysorozat; doktori szigorlat: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája; doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt - a doktori fokozatszerzési eljárás során - bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes; doktori fokozat: a doktori tanács által odaítélhető fokozat, mely megszerzésének feltételeit az Ftv. keretein belül - a jelen szabályzat állapítja meg. A doktori fokozat egyetemi szervezett képzésben való részvétel, illetve egyéni felkészülés alapján - doktori fokozatszerzési eljárás keretében - szerezhető meg; doktori tézisek: a tudományos nyilvánosság számára készülő, összefoglaló jellegű mű, amely a doktorjelölt azon tudományos eredményeit mutatja be, amelyek alapján a fokozatszerzési eljárás során tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a tudományos fokozat megszerzésére. A tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven készülnek; doktori szabályzat: az Egyetem szervezetéről és működéséről rendelkező szabályzatnak a része, amely többek között tartalmazza a doktori fokozat megszerzésének feltételeit, a doktori képzés és a fokozat odaítélésének és a doktori iskolák működésének részletes szabályait; doktori tanács: a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetemi tanács által létrehozott testület, amely a doktori képzés tekintetében döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen a képzés programjának jóváhagyása és a képzésre felvétel, valamint a fokozat odaítélése tekintetében; a doktori iskola tanácsa: a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, amit a doktori iskola alapító tagjai választanak, és tagjait a doktori tanács bízza meg és menti fel.
3. § A Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya (1) A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Karon doktori képzésben részt vevő valamennyi személyre (továbbiakban: hallgató) és a Kar Doktori Iskolájában bármilyen jogviszony alapján oktató, kutató tevékenységet végző személyre (továbbiakban: oktató), továbbá az adminisztrációt végző személyzetre. (2) A 2004/2005. tanév I. félévétől kezdődően a Kar doktori képzésének valamennyi műhelyében az újonnan indított évfolyamok hallgatói kreditrendszerű képzésben vesznek részt.
6
(3) Azon hallgatók, akik tanulmányaikat a hagyományos rendszerű képzésben kezdték meg, a továbbiakban kreditalapú tanrend szerinti képzésben vesznek részt, amelynek eltéréseit a kreditrendszerű képzéstől az átmeneti intézkedések tartalmazzák.
4. § A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek Ftv. 89. § (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben egyaránt a felsőoktatási intézmények járnak el. Az első fokon eljáró intézményi testületben ötven százalékos hallgatói részvételt, szavazati jogot biztosítani kell. (2) Az első fokon hozott határozat ellen a hallgató, a kézhezvétel utáni tizenöt napon belül – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – a Szabályzatban rögzítettek szerint, halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. (3) A másodfokú határozattal szemben további fellebbezésnek helye nincs. (4) A hallgatók tanulmányi ügyeiben – a kreditátvitel kivételével – a kari Doktori Iskola Tanácsa jár el. (5) A kari Doktori Iskola Tanácsa hatáskörébe tartozik első fokon valamennyi doktori tanulmányi kérelem, a kreditátviteli kérelmek kivételével (különösen: átvétel, tagozatváltás, egyéni tanulmányi rend engedélyezése, valamint a szakmai gyakorlattal összefüggő döntések). (6) A Doktori Iskola Tanácsa hatáskörét részben vagy egészben meghatározott személyre (személyekre) átruházhatja. Az átruházott hatáskörben első fokon eljáró személy döntéseiről köteles a Doktori Iskola Tanácsát tájékoztatni. Hatáskör hiányában a Doktori Iskola Tanácsa a kérelmet a kari Doktori Tanácsnak, illetve a Doktori Iskola vezetőjének továbbítja elbírálás céljából. A Doktori Iskola Tanácsa egyes típusú kérelmeket egyszeri határozattal átruházott hatáskörbe helyezhet, illetve általános érvényű döntést hozhat. (7) A Doktori Iskola Tanácsa határozataival kapcsolatban a másodfokú hatáskört a Kar dékánja gyakorolja. Az eljárásrend ekkor az első fokkal megegyező. (8) A Doktori Iskola Tanácsát az elnök hívja össze, de kötelező összehívni, ha legalább a tagok fele kéri azt. A Doktori Iskola Tanácsa a Kari Tanács felkérésére tevékenységéről jelentést készít, és javaslatot tesz a Szabályzat esetleges módosítására. Egyebekben működési rendjét maga határozza meg. (9) A benyújtott hallgatói kérelmek ügyében a Doktori Iskola Tanácsa köteles 15 napon belül határozatot hozni. A hallgató a kérvényére kapott első fokú határozat ellen – a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül – fellebbezhet. A fellebbezés halasztó hatályú. A fellebbezést a Hallgatói Ügyek Irodáján kell benyújtani. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye. (10) A hallgatók kreditátvitellel kapcsolatos ügyeiben a Kreditátviteli Bizottság jár el. 7
A Kreditátviteli Bizottság legalább 3 tagú. Elnökét és az oktató tagokat a Kari Tanács választja, a hallgató tagokat a Hallgatói Önkormányzat delegálja, az elnököt és az oktató tagokat a dékán megbízatásának időtartamára, a hallgatókat egyéves időtartamra. (11) A Kreditátviteli Bizottság határozataival kapcsolatban a másodfokú hatáskört a rektor gyakorolja. (12) A Kreditátviteli Bizottságot az elnök hívja össze, de kötelező összehívni, ha a tagok legalább fele kéri azt. (13) A benyújtott hallgatói kérelmek ügyében a Kreditátviteli Bizottság köteles az érintett szorgalmi időszak hatodik hetének végéig határozatot hozni. A hallgató a kérvényre kapott elsőfokú határozat ellen – a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül – fellebbezést nyújthat be az Egyetem rektorához. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye. A kreditátvitel feltételeit a Kar Kreditátviteli szabályzata tartalmazza. (A Kreditátviteli Bizottság ügyrendje a KARI TVSZ 4. számú, „GTK-bizottságok ügyrendjei” c. mellékletében található.)
5. § A tanév időbeosztása (1) A tanév időbeosztását az Egyetemi Tanács állapítja meg. (2) A tanítási évet két félév (szemeszter) alkotja. A félév szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból áll, amelyek pontos időtartamát az Egyetemi Tanács állapítja meg. (3) A tanórák (foglalkozások) 45 percesek. Az oktató két vagy több tanórát egybevonhat. (4) A rektor által tanévenként adható őszi és tavaszi szüneteken kívül a dékán félévenként, 3–3 nap oktatási szünetet engedélyezhet. (5) A vizsgaidőszak félévente három hét. A vizsgaidőszakot a kari Doktori Tanács jelöli ki a Doktori Iskolák Tanácsainak véleménye alapján, s annak egyéni kérelemre történő indokolt meghosszabbításáról az illetékes kar tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese dönt. (6) Az államilag finanszrozott doktorandusz hallgatót évente 25 munkanap szabadság illeti meg, továbbá a kreditek megszerzéséhez szükséges vizsgák előtt 5-5 nap tanulmányi szabadságra jogosult. Ezek nyilvántartására a Doktori Iskola jogosult.
6. § Hallgatói jogviszony, beiratkozás Ftv. 27.§ (2) (1) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a bizonyítvány, illetőleg az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart. A hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a felsőoktatási intézmény
8
Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az említett időpontok után is megilletik, illetőleg terhelik a hallgatót. (2) A tanulmányai megkezdésére jogot szerzett hallgató köteles a tanulmányok első félévére beiratkozni. A hallgatói jogviszony e beiratkozással jön létre. Az első félévre be nem iratkozott hallgató elveszíti jogát tanulmányai megkezdésére. (3) A beiratkozás a beiratkozási időszakban történhet. A beiratkozási időszak nem nyúlhat túl az adott félév szorgalmi időszakának második hetén. A beiratkozási időszakot, a beiratkozás eljárási feltételeit a Tanulmányi ügyrend (a Kari TVSZ 5. számú melléklete) határozza meg. Beiratkozási időszakon túli beiratkozást a Doktori Iskola Tanácsa a hallgató egyéni, írásbeli kérelmére engedélyezhet. (4) A tanulmányok folytatására jogot szerzett hallgató köteles a következő félévre beiratkozni, ha tanulmányait folytatni kívánja. A már lezárt aktív félévvel rendelkező, be nem iratkozott hallgató hallgatói jogviszonya szünetel (passzív félév). (5) Tandíjmentesség csak a képzési követelményekben (mintatantervekben) meghatározott számú félévben adható. Nem illeti meg a hallgatót a tandíjmentesség, ha az előző félévben 15-nél kevesebb kreditet teljesített. Tandíjmentesség adható a Karon vállalt, legalább átlagosan heti 2 órával egyenértékű oktatási feladatokért. Ezért a munkáért a hallgatót külön díjazás nem illeti meg. (6) A Doktori Iskola vezetője a hallgató írásbeli kérésére méltányosságból engedélyezheti a költségtérítés mérséklését. A költségtérítés mérséklésének feltételeit a kar Gazdasági Bizottsága határozza meg. (7) A tanulmányi idő alatt aktív félévnek minősül az a félév, amelyre a hallgató beiratkozott. A beiratkozás feltétele az előző félévre előírt különeljárási díjak befizetésének igazolása, a leckekönyv Tanulmányi Osztályra történő eljuttatása, illetve a témavezető igazolásának leadása. A különeljárási díjat utólag, egy összegben kell megfizetni. (8) Érvényes a beiratkozás, ha a hallgató legalább egy tárgyat, kreditrendszerű képzés esetén legalább 15 kreditpontértékű tárgyat, illetve műhelykutatást felvesz. A második, és a további félévekre csak az a hallgató íratkozhat be, aki a megelőző félévekben összesen rendre legalább 20, 45, 75, 110, 150 kreditet gyűjtött. (9) A tanulmányi idő alatt passzív félévnek minősül az a félév, amelyre a hallgató nem iratkozott be. A passzív félévben a hallgatói jogviszony szünetel. Passzív félévben a hallgató tandíjat/költségtérítést nem fizet. (10) Az érvényesen beiratkozott hallgató félévkihagyást kérhet anélkül, hogy az egyes tárgyak nem teljesítésének következményei beállnának. Törlésre kerülnek egyúttal a hallgató által az érintett félévben elért eredmények is. Félévkihagyás kérelemre és egyénileg, a hallgató tanulmányai során legfeljebb kétszer egy félévre, annak alapján engedélyezhető, hogy a hallgató méltányolandó okokból nem tud eleget tenni valamilyen tanulmányi kötelezettségének. A félévkihagyási kérelem az érintett félévben a szorgalmi időszak utolsó napjáig nyújtható be.
9
(11) Amennyiben a félévkihagyás kérelmezése a beiratkozás határnapját követő 60 napon belül történik, a befizetett költségtérítés fele a következő aktív félév költségtérítésébe beszámíttatik. 60 napon túl benyújtott kérelmek esetében a befizetett költségtérítés részben sem számítható be a következő aktív félév költségtérítésébe. (12) A szervezett doktori képzésben a Szabályzatban előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésének és a doktori ösztöndíj folyósításának időtartama három év (36 hónap). (13) Az egyetem a tanulmányi idő megszakítását legfeljebb három alkalommal, összesen három évre engedélyezheti (évkihagyás). Első alkalommal a kérelmet el kell fogadni. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami ösztöndíj nem folyósítható. (14) A felvételtől számított 72 hónap elteltével, a doktorandusz hallgatói jogviszony — a hallgatói névsorból való törléssel — megszűnik. (15) A doktorandusz hallgatói jogviszony megszűnik (a) a doktori fokozat megszerzésével, (b) a Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat alapján kimondott kizárás fegyelmi büntetéssel, (c) a doktorandusz hallgató elbocsátásával, (d) a doktorandusz hallgató ezirányú bejelentésével, (e) a doktorandusz hallgatói névsorból való törléssel. (16) A doktorandusz hallgató hallgatói jogviszonyának megszüntetésével el kell bocsátani a szervezett doktori képzésből és a doktori képzést befejezettnek kell tekinteni, ha (a) a doktorandusz hallgató azt maga kéri, (b) azt a Doktori Iskola Tanácsa kéri, mert - a következő félévre való beiratkozás feltételeit a doktorandusz hallgató saját hibájából nem teljesítette, - a doktorandusz hallgató valamely kötelező, mással nem helyettesíthető tárgyból a megismételt vizsgán sem nyújtott értékelhető teljesítményt, - a kitűzött kutatási terv a doktorandusz hallgató hibájából nem valósult meg. (17) Az elbocsátás (16) (b) részében foglalt eseteiben a doktori iskola vezetőjének javaslata alapján a Kari Doktori Tanács dönt. (18) Törölni kell a doktorandusz hallgatót a névsorból a (14) bekezdése alapján, valamint akkor, ha hallgatói jogviszonya a tanulmányi idő alatt két éven keresztül folyamatosan szünetel anélkül, hogy tanulmányai megszakítására engedélyt kapott volna. A hallgatói névsorból való törlésről – a Kari Doktori Tanács véleménye alapján – a dékán határozatban rendelkezik. (19) Az EDT a doktorandusz hallgató tanulmányai során egyetlen alkalommal kérelmére, méltányossági alapon eltekinthet a (16) (b) pontjában foglaltaktól. (20) Akit fegyelmi vétség miatt zártak ki, a tanulmányai folytatását csak abban az esetben kérheti, ha mentesült a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól.
7. § Fegyelmi ügyek szabályzása (1) A Kar doktorandusz hallgatóira kiterjed a kari fegyelmi szabályzat hatálya.
10
8. § A doktoranduszok által fizetendő díjak és térítések (1) A doktorandusz hallgatók által fizetendő díjak és térítések összegét Kari Tanács állapítja meg. (2) A 8. aktív félévet követően abszolutóriumot nem szerzett állami finanszírozott, illetve költségtérítéses hallgatók az abszolutórium megszerzésének féléve végéig kötelesek tandíjat fizetni.
9. § Átvétel Ftv. 32. § (1) Hallgatók joga különösen a, a felsőoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztása; b, tanulmányaik ideje alatt az intézmény, továbbá a szak megváltoztatása; c, más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel, melyet a fogadó intézmény Szabályzata korlátozhat; d, az előadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel – a képesítési követelmények által meghatározott keretek között. (2) Más felsőoktatási intézmény képzéséről való átvételi kérelmek ügyében a Doktori Iskola Tanácsa dönt. A Doktori Iskola vezetője – a hallgatói létszámra tekintettel – az átvehető hallgatók létszámát korlátozhatja. (3) Az átvételre vonatkozó kérelmeket augusztus 15-ig kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell egy 15 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolást, a leckekönyv valamennyi, bejegyzést tartalmazó oldalának másolatát, továbbá a kredittel elismertetni kívánt kurzusok hiteles leírását, továbbá a kutatási tervet, témavezető fogadó nyilatkozatát. (4) Más felsőoktatási intézményből az a hallgató vehető át, aki – felsőfokú gazdasági doktori képzésben – legalább 60 kredit teljesítését igazolja. Az átvételi kérelmet a Doktori Iskola Tanácsa e feltételek teljesülése esetén is elutasíthatja, különösen, ha az eredeti képzési hely és a Doktori Iskola Tanterve között lényeges különbség van, illetve, ha a kérelemhez a hallgató az előírt dokumentumokat nem csatolta. (5) Átvétel után beiratkozni csak akkor lehet, ha a hallgató korábbi intézményének törlési határozatát a Hallgatói Ügyek Irodáján bemutatja, ettől eltérő esetet (párhuzamos képzés) a Doktori Iskola Tanácsa engedélyezhet.
10. § Kutatóműhely változtatás (1) A kutatóműhely változtatást a hallgató kérelmére a Doktori Iskola Tanácsa engedélyezi.
11
11. § Áthallgatás (1) A hallgató a Képzési tervben szereplő doktori tárgyat az egyetem más karán, illetve más intézményében is felveheti. Az ilyen módon teljesített tárgy, illetve teljesítmény elismerése kreditátviteli eljárás alá esik. A Kreditátviteli Bizottság a hallgató írásbeli kérvénye alapján hoz határozatot. Az áthallgatással megszerzett kreditszám nem haladhatja meg a képzés összkreditszámának 25%-át. (2) Az áthallgatással felvett kurzusok felvételét és kredit-követelményeinek teljesítését csak akkor veheti figyelembe a Hallgatói Ügyek Irodája, ha az a hallgatónak a Karon érvényes leckekönyvében dokumentálva van. (3) Az áthallgatással vállalt kreditek száma nem számít bele az egy félévre felvehető kurzusokat limitáló 45 kredites keretbe.
12. § Tájékoztatás a követelményekről (1) A Doktori Iskola adminisztrációját végző személyzet köteles gondoskodni arról, hogy a Doktori Iskola oktatói, kutatói, hallgatói és külső opponensei a Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot megismerhessék. (2) A Doktori Iskola egyes kutatóműhelyeinek, tanulmányi követelményeiről a Doktori Iskola Képzési terv tájékoztatja a hallgatókat. A Doktori Iskola Képzési terv határozza meg a végzettség megszerzéséhez szükséges kreditek számát, ezen belül a tantárgycsoportok, modulok minimális kredit-követelményeit, a kredittel nem értékelt kritériumokat, továbbá a meghirdetett kurzusok listáját. (3) A Doktori Iskola Képzési tervét, a Mintatantervet és a Tantárgyi programokat a Doktori Iskola Tanácsa fogadja el. A Doktori Iskola adminisztrációja köteles gondoskodni arról, hogy azokat a Doktori Iskola oktatói, hallgatói és külső opponensei megismerhessék. (4) A tárgy oktatásáért felelős műhelyvezető, illetve oktató a félév első tanulmányi foglalkozásán köteles a hallgatók számára közzétenni a tantárgyi követelményeket. A követelmények teljesítésének elbírálásánál figyelembe lehet venni a foglalkozásokon való részvételt.
13. § Kurzusok felvétele (1) A tantervek és a kari szabályzatok keretei között a hallgató joga a kurzusok és oktatók megválasztása, a kurzusok felvételi sorrendjének eldöntése. A Doktori Iskola Mintatanterve a Doktori Iskola által ajánlott tanmenet. (2) Egy félévben legfeljebb 45 kredit erejéig lehet kurzusokat felvenni. A kreditátvitellel elismert kurzusok kreditjei e szempontból figyelmen kívül hagyandók.
12
(3) Az előadásos kurzusok meghirdethetők úgy is, hogy az adott félévben kontaktórát nem tart a meghirdető kutatóműhely, csak kollokviumi, illetve beszámolási lehetőséget biztosít. Az így meghirdetett kurzust csak olyan hallgató veheti fel, aki az adott tárgyat ismétli. (4) A kurzusok felvételére és leadására a szorgalmi időszak negyedik hetéig van mód. A kurzusok felvételének rendjét és eljárási szabályait a Tanulmányi ügyrend határozza meg.
14. § Kivételes tanulmányi rend (1) A kivételes tanulmányi rend formái: – egyéni tanulmányi rend, – egyéni vizsgarend. (2) A Doktori Iskola Tanácsa a hallgatónak, írásban benyújtott kérelmére, kivételes tanulmányi rendet engedélyezhet, ha a hallgató méltányolandó okból nem tud a tantervben előírt módon a kurzusfelvétellel vállalt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni. A kivételes tanulmányi rend felmentést jelenthet többek között a kötelező foglalkozások látogatása, egyes évközi követelmények teljesítése, vizsgák vizsgaidőszakon belüli teljesítése alól, lehetőséget nyújthat évközi kötelezettségek szokásostól eltérő teljesítésére vagy azok kiváltására. A kivételes tanulmányi rend nem jelenthet felmentést a Képzési tervben foglalt kötelezettségek teljesítése alól, csak a teljesítés módját érintheti. (3) A kivételes tanulmányi rendre vonatkozó kérelmet az érintett félév szorgalmi időszakja negyedik hetének végéig kell benyújtani. (4) A kivételes tanulmányi rend engedélyezésének feltételei: – a Mintatantervnek megfelelő időarányos, de legalább 60 kredit teljesítése és – a Kar oktatómunkájába való bekapcsolódás, amelyet az érintett kutatóműhely igazol, vagy – a Kar által elfogadott külföldi részképzésekben, tanulmányúton való részvétel, ösztöndíj elnyerése, vagy – egyéb méltányolandó körülmény. (5) A kutatóműhelyek valamennyi tantárgy vonatkozásában meghirdetik a kivételes tanulmányi rend kereteiben történő teljesítés feltételeit. A vizsga helyét, idejét, módját stb. illetően a hallgató egyénileg egyeztet az illetékes oktatóval. (6) Kivételes tanulmányi rend egyszerre legfeljebb egy félévre engedélyezhető. A hallgató a Karon folytatott tanulmányai során legfeljebb két félévben élhet a kivételes tanulmányi rend kedvezményével.
15. § Félévi tanulmányi és hallgatói követelmények teljesítése (1) A félévi tanulmányi, kutatási követelményeket e Doktori Iskola Szabályzat keretein belül a Doktori Iskola vezetője, a tárgy oktatásáért felelős oktató, illetve a műhelykutatás vezetője határozza meg. A félévi követelményeket a félév első tanulmányi foglalkozásán ismertetni kell.
13
(2) A pótlás vagy javítás végső határidejét – a vizsgaidőszakon belül – az illetékes kutatóműhely határozza meg. A Doktori Iskola vezetője, egy félévben egy tantárgyból, írásbeli kérelemre, második javítási lehetőséget engedélyezhet. (3) Aki a vizsgára bocsáthatóság feltételeit az adott tárgyból nem teljesítette, vonatkozó vizsgáit nem kezdheti meg.
16. § A vizsgaidőszak (1) A vizsgaidőszak időtartamát az Egyetemi Tanács határozza meg és teszi közzé az Egyetemi Naptárban. (2) A vizsgaidőszak félévente három hét. A vizsgaidőszakot a Doktori Tanács jelöli ki a Doktori Iskola Tanácsának véleménye alapján, s annak egyéni kérelemre történő indokolt meghosszabbításáról az illetékes kar tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese dönt. Ezen felül a dékán adhat egy hét ún. utóvizsga-időszakot, amely a Kari naptárban kerül kihirdetésre. Utóvizsga-időszakban csak megismételt vizsgát lehet tenni. Utóvizsga-időszakra külön engedély nélkül maximum 3 megismételt vizsga vihető át. (3) A vizsgaidőszakon belül a vizsgaalkalmakat a kutatóműhelyek határozzák meg. A vizsgalehetőségek számát a vizsgázók összlétszáma alapján úgy kell megállapítani, hogy a kutatóműhely a potenciálisan vizsgára jelentkező hallgatók másfélszeresének biztosítson vizsgalehetőséget. Szóbeli vizsga esetén a kutatóműhelyek kötelesek tantárgyanként legalább heti egy vizsgaalkalmat biztosítani. (4) Kivételes esetben, az illetékes kutatóműhely vezető kérésére, a Doktori Iskola vezetője engedélyezheti vizsgák vizsgaidőszak előtti letételét (elővizsga). (5) A Doktori Iskola vezetője, különösen indokolt esetben, a hallgatónak fel nem róható és írásbeli kérelmében hitelt érdemlően dokumentált esetben engedélyezheti a vizsga (vizsgák) vizsgaidőszakon túli letételét. (6) A hallgatókat a vizsgaidőpontokról a vizsgaidőszak megkezdése előtt legalább két héttel tájékoztatniuk kell a kutatóműhelyeknek. (7) Közös, írásbeli vizsga esetén a kutatóműhely köteles legalább 3 vizsgaalkalmat biztosítani. (8) A szóbeli vizsgák érdemjegyét aznap, az írásbeli vizsgák érdemjegyét legkésőbb a vizsga letételét követő ötödik naptári nap (amennyiben az munkaszüneti nap, az azt követő első munkanap) 16 óráig köteles a vizsgáztató a hallgató tudomására hozni. (9) A hallgató a doktori képzés kurzusainak ez ETR-ben történő adminisztrációjának bevezetését követő félévtől kezdődően köteles a vizsgaidőszak kezdetéig az ETR-ben valamennyi vizsgára – egy-egy vizsganapra valamennyi vizsgatárgyából – jelentkezni. A vizsgára való jelentkezés eljárási szabályait a Kari Tanulmányi ügyrend rögzíti.
14
17. § A vizsgáztatás rendje Ftv. 90. § (1) Az adott képzési célhoz igazodó, egymásra épülő ismeret-ellenőrzési formákat (vizsgákat) a képesítési követelmények, valamint a tanterv határozza meg. (2) A tananyag ismeretének értékelése általában a, öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b, három fokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítéssel történhet. (3) A felsőoktatási intézmény Szabályzatában a tanulmányi követelmények teljesítésének ellenőrzésére és értékelésére más rendszert (pl. halmozott pontozás, tanegység, kredit) is választhat; ebben az esetben is biztosítani kell azonban a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési, értékelési rendszerrel való összehasonlíthatóságot. (4) A vizsga lehet szóbeli, írásbeli, illetve állhat írásbeli és szóbeli részből. A számonkérés formáját a kutatóműhely határozza meg. A vizsgára bocsátás feltételeként az illetékes oktató, kutató házidolgozat elfogadását is kikötheti. (5) A vizsgán a hallgató köteles személyazonosságát igazolni. (6) A szóbeli vizsgák nyilvánosak, a felkészülésre legalább 10 percet biztosítani. (7) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen egyik számonkérési forma esetén sincs helye jogorvoslati kérelemnek. (8) Írásbeli vizsga esetén a hallgatónak joga van a kutatóműhely által megjelölt időben betekinteni kijavított dolgozatába, és joga van a javítással kapcsolatos kérdéseire választ kapni. (9) A tárgy oktatásáért és számonkéréséért felelős oktató a hallgatót, jegymegajánlás útján, egyénileg mentesítheti a vizsga vagy beszámoló alól a hallgató szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye alapján. A jegymegajánlás ötfokozatú érdemjegynél csak jeles vagy jó minősítésre, egyéb esetben a legjobb minősítésre vonatkozhat. (10) Vizsgáztatni csak az egyetem saját, vagy oktatási célra bérelt helyiségeiben lehet. (11) Kötelező és műhelyspecifikus kurzusokra ötfokozatú, műhelykutatásokra háromfokozatú minősítést kell adni.
18. § A sikertelen vizsga megismétlése (1) Amennyiben a hallgató az érvényes bejelentkezés ellenére nem jelenik meg a vizsgán, a Doktori Iskola vezetője különösen indokolt esetben, a hallgatónak fel nem róható és az
15
írásbeli kérelemben hitelt érdemlően dokumentált esetben engedélyezheti a vizsgára jelentkezés utólagos törlését. (2) Adott tárgyból az adott félévben az ismételt vizsgát a hallgató, írásbeli kérelmére, Doktori Iskola vezetői engedéllyel, bizottság előtt teheti le. A bizottság összeállításáért a kutatóműhely vezető felelős. A bizottság legalább háromtagú. (3) Elégtelen (1) érdemjegy javítása egyszer kísérelhető meg, egyébként más tárgyból kell kreditet szerezni. A doktorandusz hallgató hallgatói jogviszonyának megszüntetésével el kell bocsátani a szervezett doktori képzésből és a doktori képzést befejezettnek kell tekinteni, ha a doktorandusz hallgató valamely kötelező, mással nem helyettesíthető tárgyból a megismételt vizsgán sem nyújtott értékelhető teljesítményt.
19. § A sikeres vizsga javítása (1) Ha a hallgató a kapott érdemjegyet, értékelést javítani akarja, ugyanazon vizsgaidőszakon belül legfeljebb egy tárgyból, egy alkalommal, újabb vizsgát tehet. (2) A sikeres vizsga javítására a vizsgákra vonatkozó általános szabályok az irányadók. Az újabb vizsga az előző érdemjegyet érvényteleníti. A hallgató a sikeres vizsga javítása során szerzett elégtelent is köteles kijavítani. (3) Az elégtelentől különböző jegy javítására irányuló vizsga nem számít utóvizsgának.
20. § A kreditek nyilvántartása (1) Az egyes hallgatók által felvett kurzusok és a teljesített kreditek nyilvántartása a Hallgatói Ügyek Irodájának feladata. A nyilvántartás eljárási szabályairól a Tanulmányi ügyrend rendelkezik. (2) A felvett kurzusok követelményeinek teljesítését és minősítését az oktató a leckekönyvben rögzíti. A kredit megszerzését a Hallgatói Ügyek Irodája a leckekönyvi bejegyzés, az ETR vagy a Kreditátviteli Bizottság határozata alapján veheti nyilvántartásba. (3) A kreditek nyilvántartását olyan rendszerben kell megvalósítani, hogy a Doktori Iskola Tanácsa, valamint az érintett hallgatók folyamatosan tájékozódni tudjanak a képzési követelmények teljesítésének menetéről. (4) Külön nyilvántartásban kell rögzíteni azokat a krediteket, amelyeket a Kar Képzési tervében nem szereplő kurzusokkal szerzett a hallgató, s így azok nem vehetők figyelembe a Kar szakján előírt kreditekben.
21. § Kreditátvitel
16
(1) A Kreditátviteli Bizottság kérelemre elismerhet előzetes hallgatói teljesítményt egyes tantervi követelmények teljesítéseként, e követelmények teljesítéséért járó kreditek megadásával. (2) Kreditátviteli kérelmet kizárólag a leckekönyvbe felvett kurzusokra, valamint a tantervben előírt egyéb kötelezettségekre vonatkozóan lehet beadni. A kreditek elismerése csak a Karon az adott kurzus teljesítésével elérhető kreditpontokra vonatkozhat, a kurzus minősítése nem számítható be az átlagba. A karra átjelentkező – más intézményekben minimum 60 kreditet teljesített – hallgatóknál az elismert krediteket külön kell kezelni az ETR-ben. (2) Két ismeretanyagot egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75 százalékos. (3) A kreditátvitelt a hallgató írásban kérelmezheti a szorgalmi időszak negyedik hetének végéig. A kérelemhez mellékelni kell a korábbi teljesítmény igazolását (jellemzően a leckekönyvi bejegyzést), továbbá a korábbi képzést nyújtó intézménynél meghirdetett kurzus hiteles kurzusleírását. (4) Kreditátvitel esetén az a kreditszám írható jóvá, amelyet a Kar Képzési terve az adott kurzusra vonatkozóan előír. (5) A Kar Képzési tervében nem szereplő kurzusokra nem lehetséges kreditátvitel.
22. § A tanulmányi eredmény kiszámítása (1) A féléves tanulmányi eredmény minősítése a korrigált kreditindexszel történik. A korrigált kreditindex kiszámítása:
KI =
∑ (k
× j) K t × , 30 Kv t
ahol: kt j Kt Kv kivételével).
egy adott, teljesített kurzus kreditszáma, az adott kurzus teljesítésének érdemjegye, az adott félévben teljesített kreditek száma, a félévben vállalt kreditek száma (a kreditátvitellel teljesített tárgyak
(2) A tanulmányi eredmény kiszámításánál a nem ötfokozatú osztályzással értékelt kurzusok „megfelelt” minősítése közepes (3), a „kiválóan megfelelt” minősítése jeles (5) érdemjegynek számít. (3) A kreditindexet kéttizedes pontossággal kell kiszámítani.
23. § A végbizonyítvány
17
(1) A doktorandusz a hat szemeszter eredményes lezárása után végbizonyítványt (abszolutoriumot) kap, ami annak dokumentuma, hogy a jelölt a doktori képzés tanulmányi kötelezettségeinek mindenben eleget tett, de megszerzése nem helyettesíti a doktori szigorlatot. Szervezett doktori képzés esetében a végbizonyítvány megszerzésétől számított 3 éven belül letett szigorlat esetén a Doktori Iskola rendelkezhet úgy, hogy nem kell a szigorlaton melléktárgyakból vizsgát tenni. (2) A végbizonyítványt a Kar dékánja írja alá. (3) A végbizonyítvány nem ad végzettséget és szakképzettséget.
24. § Kiegészítő rendelkezések a fogyatékossággal élő hallgatók részére (1) A fogyatékossággal élő (érzékszervi, így különösen látás-, hallásszervi-, mozgásszervi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokló, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, vagy beszéd-, illetve más fogyatékos) hallgató tanulmányai során a tanulmányi követelményeket kedvezményesen teljesítheti (vizsgák alóli teljes vagy részleges felmentés, azok más módon történő teljesítése, vizsgákon alkalmazható segítségnyújtás). (2) A fogyatékossággal élő hallgató egyéni kérelemre az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól részlegesen vagy teljesen felmenthető. (3) A felmentésre irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez címezve a Hallgatói Ügyek Irodáján kell leadni, amelyhez mellékelni kell a fogyatékosság típusát és mértékét igazoló szakvéleményt. (4) A fogyatékosság típusát és mértékét igazoló szakvélemény akkor fogadható el, ha azt a 29/2002. (V. 17.) OM rendelet mellékletében meghatározott szerv állította ki. (5) A kérelmet a Kar dékánja a Hallgatói Ügyek Irodájának vezetője, mint a fogyatékos hallgatókkal foglalkozó intézményi koordinátor véleményének figyelembevételével bírálja el. (6) A határozat ellen 8 napon belül fellebbezéssel lehet élni a kar vezetőjénél. A döntésről mind első-, mind másodfokon 15 napon belül értesíteni kell a kérelmezőt. (7) A fogyatékos hallgató a fogyatékosság típusától függően az alábbi kedvezményekkel élhet: a) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: –
– –
biztosítani kell az akadálymentes környezetet, a tanuláshoz szükséges feltételeket, valamint – a kari szabályzatban foglaltaknak megfelelően – a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését; helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel; lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (pl.
18
–
speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható, csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát; szükség esetén a nem fogyatékos hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani.
b) Hallássérült hallgató (siket, nagyothalló) esetében: – a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget; – a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az idegennyelv-tanulás és az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat; – aki már előző tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az "A" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani; – az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére; – szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. c) Látássérült hallgató (vak, gyengén látó) esetében: –
az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell; – aki már előző tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; – a fogyatékossága miatt a gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető; – a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. d) Beszéd- és más fogyatékos hallgatók (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) –
a súlyos beszédhibás fogyatékos hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani;
e) a diszlexiás - diszgráfiás hallgató – – –
írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a vizsga ezen része alól, a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani;
19
– –
részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett; részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell,
(8) A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított időtartam legfeljebb 130%-áig terjedhet, kérelemre azonban a hallgató részére a (3) bekezdésben meghatározott bizottság hosszabb felkészülési időt engedélyezhet. (9) A korlátozott képességű hallgatók részére biztosított kedvezmények betartásáért a dékán felelős. (10) A korlátozott hallgatók segítését végző intézményi koordinátor feladata különösen: –
a fogyatékos hallgatók által benyújtott felmentési kérelmek elbírálását végző bizottság munkájában való részvétel; – a fogyatékos hallgatókkal, azok személyes segítőivel, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatóival való kapcsolattartás; – a fogyatékos hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékos hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése; – a fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére történő javaslattétel; – a fogyatékos hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartása, és az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása.
25. § Hatálybalépés Jelen szabályzat 2006. június 20. napján lép hatályba.
26. § Átmeneti rendelkezések a kreditrendszer bevezetésével kapcsolatban (1) A szabályzat hatálya kiterjed az SZTE GTK Közgazdasági Doktori Iskolában hallgatói jogviszonyban lévő, tanulmányaikat 2004. szeptember 1. előtt megkezdő valamennyi személyre, esetükben a kreditekkel kapcsolatos követelmények figyelmen kívül hagyandók. (2) A kreditrendszer teljes bevezetésének átmeneti időszakában (2002/2003, 2003/2004, 2004/2005, 2005/2006) a nem szabályozott esetekben a Doktori Iskola Tanácsa jogosult döntést hozni, illetve a szabályozás megváltoztatására vagy kiegészítésére javaslatot tenni.
20
