KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2011. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......

TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Természettudomány

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

középszint — írásbeli vizsga 1111

Név: ........................................................... osztály:......

Természettudomány — középszint

Fontos tudnivalók Mielőtt munkához lát, figyelmesen olvassa el ezt a tájékoztatót! A középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. A feladatok zárt vagy nyílt végűek. A zárt végű kérdések megoldásaként egy vagy több nagybetűt kell beírnia az üresen hagyott helyre. Ezek a helyes válasz vagy válaszok betűjelei. Ügyeljen arra, hogy a betű egyértelmű legyen, mert kétes esetben nem fogadható el a válasza! Ha javítani kíván, a hibás betűt egyértelműen húzza át, és írja mellé a helyes válasz betűjelét!

A

D

helyes

A

DC

elfogadható

BD

nem fogadható el

A nyílt végű kérdések megoldásaként szakkifejezéseket, egy-két szavas választ, egész mondatot vagy több mondatból álló választ kell alkotnia. Ügyeljen a nyelvhelyességre! Ha válasza nyelvi okból nem egyértelmű vagy értelmetlen – például egy mondatban nem világos, mi az alany –, nem fogadható el akkor sem, ha egyébként tartalmazza a helyes kifejezést. A helyes válaszok 1-1 pontot érnek, az ettől eltérő eseteket külön jelezzük. Fekete vagy kék színű tollal írjon! A szürke hátterű mezőkbe ne írjon!

Jó munkát kívánunk!

írásbeli vizsga 1111

2 / 16

2011. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......


I. Anyagok csoportosítása

10 pont

Hasonlítsa össze a kőzetek, a vegyületek és a kémiai elemek jellemzőit, illetve adja meg, hogy a felsorolt anyagok melyik kategóriába tartoznak! Írja az állítások után a megfelelő betűjelet! A) kőzet

B) elem

C) vegyület

D) egyik sem

1. a nátrium-hidroxid (NaOH) 2. a barnakőszén 3. a kén (S) 4. a levegő 5. a (desztillált) víz 6. Összetétele (alkotóelemeinek tömegaránya) állandó és jellemző. 7. Általában többféle ásvány alkotja. 8. Benne az összes atom protonszáma megegyezik. 9. Kémiai módszerekkel nem bontható alkotórészeire. 10. Ilyen például az egykori élőlények lábnyomainak lenyomata. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

II. Vörösiszap-katasztrófa

7.

8.

9.

10.

összesen

9 pont

2010.október 4-én átszakadt az ajkai timföldgyár tározójának fala, és 1 millió m3 vörösiszap zúdult a környező falvakra. A maró hatású, 13-as pH-értékű folyadék NaOH-ot tartalmazott. 1.

Egy folyadék kémhatását leggyorsabban sav-bázis indikátorok segítségével vizsgálhatjuk. Mit jelent az „indikátor” szó? A megfelelő betűjelet írja a négyzetbe! A) B) C) D) E)

Erős savakat vagy bázisokat, melyek semlegesítik a vizsgált oldatot. Olyan anyagokat, melyek színváltozással jelzik a közeg kémhatásának változását. Egy skálát, melyen 0-14-ig jelölik a pH-értékeket. Olyan anyagokat, melyek jelenlétükkel gyorsítják a sav-bázis reakciókat. Hozzáértő szakembereket, akik megmérik a pH-t.


3 / 16

2011. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......


2. Hány mol/dm3 volt a 13-as pH-értékű folyadék hidroxid-ion koncentrációja? A válaszadáshoz használja föl a vízionszorzat állandóságát: a hidroxidionok és hidrogénionok (oxónium-ionok) koncentrációinak szorzata vizes közegben 10-14.

3. Mekkora tömegű nátrium-hidroxid zúdult ki a gátszakadás során? Tegyük föl, hogy a lúgos kémhatásért kizárólag a NaOH felelős.

4. A mentőalakulatok ecetsavval, sósavval, kalcium- és ammónium-nitráttal csökkentették a szennyeződés lúgosságát. Mutassa be, hogy az ecetsav (képlet), hogyan semlegesíti a nátrium-hidroxidot (egyenlet)! (2 pont) ……………………………………………………………………………………………….….. 5. Magyarázza meg, miért volt különösen aggasztó a vörösiszap-katasztrófa a terület vízellátása szempontjából! ………………………………………………………………………………………………..…. .……………………………………………………………………………………………….…. 6. Az erős lúgok önmagukban is megszüntethetik a fehérjék kolloid állapotát. Mi történik ilyenkor szervezetünk fehérjéivel? A) B) C) D) E)

Aminosav sorrendjük megváltozik. Aminosavakra bomlanak. Kicsapódnak. Mutáció történik. Oxidálódnak.

7. A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke. A timföld (Al2O3) olvadékának elektrolízisével állítják elő a fém alumíniumot. Mutassa be egyenlettel, hogy mi történik a negatív töltésű elektródon (katódon) a folyamat során az alumínium-ionokkal (Al3+)! ………………………………………………………………………………………………….. 8. Milyen típusú reakció az előző pontban fölírt folyamat? A megfelelő betűjellel válaszoljon! A) B) C) D) E) 1.

Redukció. Oxidáció. Bomlás Sav-bázis reakció Magreakció. 2.


3.

4.

5.

6.

4 / 16

7.

8.

összesen

2011. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......


III. Erdők és faültetvények

12 pont

Az 1. ábrán az egyik fotón egy természetközeli ligeterdő, a másikon egy nyárfaültetvény képét látjuk. A felvételek tanulmányozása után válaszoljon a kérdésekre!

A

B

1. ábra

1. Melyik betűvel jelölt fénykép ábrázolja a nyárfaültetvényt? Diákok vizsgálták a fák életkorát a törzsátmérő alapján. Mindkét élőhelyen 1 méter magasságban zsineggel megmérték 100–100 véletlenszerűen kiválasztott fa törzsének kerületét. A kapott adatokból kiszámolták az egyes törzsek átmérőjét. 2. Mekkora egy 50 cm kerületű fatörzs átmérője? (Tételezzük föl a szabályos köralakot!) ………………………………………………………………………………………………….. A következő lépésben grafikonon ábrázolták, hogy mely vastagságú törzsek milyen gyakoriak. (A határokat 5 cm-enként húzták meg, tehát egy-egy csoportba kerültek a 0–5 cmes, a 6–10 cm-es stb. törzsvastagságú fák). Az eredményt a 2. ábra mutatja. ?

2. ábra A két élőhelyen a nyárfák átmérőjének eloszlása (a vízszintes tengelyen: 5 cm-enként növekvő átmérőértékek).

35

30

25

3. Mit ábrázoltak a függőleges tengelyen?

20

I. 15

…………………………………………………

II.

10

5

0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

4. A két görbe közül melyik ábrázolja a természetközeli ligeterdőben mért értékeket? A megfelelő római számmal válaszoljon!

átmérő


5 / 16

2011. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......


A diákok az átmérők összehasonlításával a fák életkorára következtettek: minél vastagabb a törzs, annál idősebb a fa. 5. Mi magyarázza a törzsátmérők eloszlásának különbségét a két élőhelyen? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6. Az átmérő és az életkor közti egyszerű összefüggést több tényező is módosíthatja. Nevezzen meg egy tényezőt (az életkoron kívül), mely befolyásolhatja a fatörzs vastagságát! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 7. Hazánkban a ligeterdőket évente rendszeresen elöntik a megáradt folyók. Melyik évszakban és milyen jellemző éghajlati hatások miatt áradnak meg rendszeresen a Kárpátmedence folyói? (4 pont) ……………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. 8. Míg a természetközeli ligeterdők védettek, a nyárfaültetvényeket cellulóz tartalmuk miatt papír előállítás céljából termesztik („papírnyárasok”). A szerves anyagok melyik csoportjába tartozik a cellulóz? …………………………………………………………………………………………………. 9. A növényi sejt melyik részét erősíti a fölépülő cellulóz? …………………………………………………………………………………………………. 1.

2.


3.

4.

5.

6.

6 / 16

7.

8.

9.

összesen

2011. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

IV. A „vibráló energia”: a hang

8 pont kitérés

A

B

Az ábra segítségével jellemezze a hanghullámok fizikai jellemzői, valamint a hangmagasság és a hangerősség mértéke közötti összefüggéseket! 1. Mekkora a „D” jelű hullám frekvenciája?

C

D

….……………………………

0

1

2

5

idő (s)

2. Állítsa növekvő sorrendbe a hullámokat (betűjelük megadásával) növekvő frekvenciájuk alapján! A négyzetek közé tegye ki a nagyobb (<) vagy egyenlő (=) jeleket!

3. Milyen, hallásunkkal is érzékelhető tulajdonságukban térnek el egymástól a növekvő frekvenciájú levegőrezgések? ……………………………………………………………………………………………. 4. Állítsa növekvő sorrendbe a hullámokat (betűjelük megadásával) növekvő amplitúdójuk alapján! A négyzetek közé tegye ki a nagyobb (<) vagy egyenlő (=) jeleket!

5. Milyen, hallásunkkal is érzékelhető tulajdonságukban térnek el egymástól a növekvő amplitúdójú levegőrezgések? …………………………………………………………………………………………….


7 / 16

2011. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......


A levegőben – normál légköri nyomáson és szobahőmérsékleten – a hang terjedési sebessége 340 m/s. 6. Vihar idején a villámlás fénye 300 000 km/s sebességgel terjed. Hangja, a mennydörgés mennyi idő alatt tesz meg egy km-t? …………………………………………………………………………………………………. 7. Hogyan határozható meg a szemlélő távolsága a villámkisülés helyétől? …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. 8. Adjon egyszerű magyarázatot arra, hogy az eltérő halmazállapotú közegben (például levegőben, vízben és vasban) a hang terjedési sebessége különböző! ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… 1.

2.


3.

4.

5.

6.

8 / 16

7.

8.

összesen

2011. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......


V. Az áramlásoktól az áradásokig

7 pont

Daniel Bernoulli (1700-1782) nevét főként a hidrodinamika megalapozásával örökítette meg a fizikában. 1738-ban jelent meg „Hidrodynamica” című könyve, amely rendszerezve és következetesen tárgyalja a téma eredményeit.

h1

h1 h2

v1

v2

Az ábrán egy változó keresztmetszetű csövön keresztül áramlik a folyadék. 1. Milyen fizikai jellemzőt mérhetünk a függőleges csövek folyadékoszlopainak magasságával? ……………………………………………………………………………… 2. A folyadékáramlás sebességét a cső egyes szakaszaiban v1 és v2 jelöli. Melyik a nagyobb? ……………… 3. Hogyan változna a folyadékoszlop h2 magassága, ha a folyadékáramlás sebessége növekedne? ………………………………………………………………………………………………… A természetben ehhez hasonló hatás figyelhető meg a folyók áradása idején a mederben. Egészítse ki az alábbi szöveget a megfelelő szavak beírásával! A folyómederben néha hónapokig alig tapasztalható változás. Magas vízállás esetén, áradás idején amikor a víz sodrása erős lesz, gyorsan követik egymást az események. A meder fenekén gyorsul a vízmozgás. A felkavart iszapot a folyó a vízfelszín közelében szállítja, a homokszemcsék, kavicsok ugrálva, görgetve jönnek mozgásba. A fölgyorsult folyó azért tudja magával ragadni az üledéket, mert az egyes szilárd testek fölött a víznyomás (4)…………………………, ezért a testre (5)…………………………..irányuló eredő erő hat. Az árhullám levonulását az is jelzi, hogy a vízmozgás sebessége csökken, a szállított hordalék leülepszik, először a (6)…………………………… szemcsék, utoljára a (7)……………………..…………... 1.

2.


3.

4.

5.

6.

9 / 16

7.

összesen

2011. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

VI. „Széles a Balaton vize …”

9 pont

Egy diák a keszthelyi Balaton Múzeumban a következő adatokat találta a tóról: Felülete: 594 km2 Vizének térfogata: 2000 millió m3 Egy év során vízmennyisége gyarapszik: csapadékkal: 380 millió m3 hozzáfolyással: 570 millió m3 Egy év során vizet veszít: párolgással: - 540 millió m3 kifolyással: - 410 millió m3 1. A kapott adatok alapján számítsa ki, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a Balaton teljes vízmennyisége kicserélődjön!

2. A történelem során többször fölmerült a Balaton lecsapolásának és folyóvízzel való föltöltésének terve is. Számolja ki, mennyi időbe kerülne a kiszáradt Balaton-meder feltöltése, ha a Duna teljes vízhozamát ide irányítanák! A Duna közepes vízhozama 2300 m3/s.

3. A csapadékkal bejutó vízmennyiséget a kutatók a helyi csapadékátlag és a tó felületének szorzatából számították ki. Hány mm-es évi csapadékátlaggal számoltak?

4. Bár a Balaton vízmélysége változó, az adatok segítségével megadható mai átlagos vízmélysége. Hány méter ez?


10 / 16

2011. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......


5. A Balaton felszínének nagysága az elmúlt évezredekben emberi hatástól függetlenül is gyakran változott. Említsen két olyan éghajlati elemet, melynek változása emelhette a vízfelület kiterjedését! (2 pont) ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 6. A Balaton a római uralom idején a maihoz hasonló nagyságú volt, a honfoglalást követő évszázadokban jelentősen kiterjedt. Nevezzen meg egy lehetséges emberi hatást, mely a római uralom idején a kisebb kiterjedést magyarázhatja! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 7. A XX. század során a Zala folyó környéki települések és az üdülőfaluk népességének növekedése, valamint a nádasok irtása egyaránt a vízminőség romlásához vezetett. Magyarázza meg, hogy mi volt e két hatás közös következménye! ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 8. A nádasok területének újbóli növekedése nemcsak a vízminőség javulását eredményezte, hanem természetvédelmi szempontból is fontos volt. Indokolja, hogy miért! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 1.

2.


3.

4.

5.

6.

11 / 16

7.

8.

összesen

2011. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

VII. Lombhullató erdők

10 pont

A trópusi monszunerdők (a dzsungelek) és a valódi mérsékelt övi lombhullató erdők életritmusa érdekes hasonlóságot mutat. Októbertől áprilisig a fák többsége lombnélküli, kényszernyugalmi állapotban „pihen”. Hasonlítsa össze a két éghajlati öv éghajlatát az éghajlati diagramok segítségével! Az éghajlati diagramokon az egyes oszlopok a havonta lehullott csapadék mennyiségét jelölik (mm), a folyamatos vonal pedig a havi középhőmérsékleti (ºC) értékeket köti össze. A római számok a hónapokat jelzik. Írja a megfelelő betűket az üres négyzetekbe! A) trópusi monszun éghajlati öv (Calcutta) B) a valódi mérsékelt éghajlati öv (Sopron) C) mindkettő 1. A havi középhőmérséklet értékei nem haladják meg a 20 ºC-ot. 2. A legmelegebb hónapok egyben a legcsapadékosabbak is. 3. A hőmérséklet járása és a csapadék eloszlása az év során nem egyenletes. 4. A nyári napforduló környéki időszakban a legcsapadékosabb az időjárás. 5. A havi középhőmérséklet értékei az év során nem süllyednek fagypont alá.


12 / 16

2011. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......


Hasonlítsa össze a két éghajlati öv növényzetének életritmusát az éghajlati diagramok segítségével! A) trópusi monszun éghajlati öv dzsungelei B) a valódi mérsékelt éghajlati öv lomberdei C) mindkettő 6. Az erdő fái időszakosan nyugalmi állapotba kényszerülnek. 7. A fák lombhullással védekeznek a téli fagy szövetkárosító hatása ellen. 8. Tavasszal kezdődik meg a lombfakadás. 9. A növényzet életritmusa az éghajlati elemek éves ritmikus változásához alkalmazkodott. 10. A lehullott lombot heterotróf szervezetek hasznosítják.

1.

2.


3.

4.

5.

6.

13 / 16

7.

8.

9.

10.

összesen

2011. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......


VIII. Anyagcsere

10 pont

Egészítse ki az alábbi, az emberi anyagcsere folyamatokról szóló szöveget a megfelelő szavak beillesztésével! Ne használjon föl minden megadott szót! sav-bázis reakció,

hidrolízis,

szőlőcukor,

fölszívás,

visszaszívás, fotoszintézis,

vastagbél,

máj,

aminosav,

csökkenti,

oxigén,

növeli,

szén-dioxid,

vékonybél,

víz,

gyomor,

biológiai oxidáció

A táplálékkal fölvett szerves nagymolekulákat az emésztésben (1) ……………………….. során bontjuk le. E folyamat során a liszt vagy burgonya keményítőtartalmából (2)…………………………. lesz, a fehérjékből pedig húszféle (3)…………………………… Ezek a tápanyagok a(z) (4)………………………………………….………..……… során a (5) ……………………………. –ból/ből

a vérbe, majd a sejtekbe kerülnek, ahol a(z)

(6)………………………………. folyamatában energiát nyerhetünk belőlük. Ehhez szükség van a vér által a tüdőből ideszállított (7) ……………………………. molekulákra is. Ezeket a folyamatokat hormonok szabályozzák, például az inzulin, melynek fokozott termelése a vércukorszintet

(8)

folyamatában

………………………………………… a

táplálék

szénatomjaiból

A

lebontó végül

anyagcsere szervetlen

(9)……………………………………….……………..……….... keletkezik, mely kilégzéskor a levegőbe kerül. A légköri oxigént a fölépítő növényi anyagcsere folyamata, a (10) …………………………….. hozza létre. 1.

2.


3.

4.

5.

6.

14 / 16

7.

8.

9.

10.

összesen

2011. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......


15 / 16

2011. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

I. Anyagok csoportosítása II. Vörösiszap-katasztrófa III. Erdők és faültetvények IV. A vibráló energia: a hang V. Az áramlásoktól az áradásokig VI. Széles a Balaton vize… VII. Lombhullató erdők VIII. Anyagcsere Az írásbeli vizsgarész pontszáma

Maximális pontszám 10 9 12 8 7 9 10 10 75

Elért pontszám

javító tanár

Dátum: ......................................

__________________________________________________________________________

elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve Feladatsor (az írásbeli vizsgarész pontszáma)

javító tanár

Dátum: ..........................................


jegyző

Dátum: ..........................................

16 / 16

2011. október 25.

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Recommend Documents