Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail: [email protected] web: www.fejerkozig.helyinfo.hu

Ügyszám: 02/85-13/2009. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FŐJEGYZŐJE, CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Főjegyző, Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A jegyzői értekezleten elhangzottaknak megfelelően az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében tájékoztatást adok „a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról” szóló 228/2009.(X.16.)Korm. rendelet szabályairól, a közoktatási intézmények gazdasági vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jog gyakorlásáról. Felhívom a figyelmet „a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról” szóló 2009. évi CIX. tv. egyes rendelkezéseire, továbbá az illetékekkel kapcsolatos változásokra. A képviselő-testület/közgyűlés 2010 évi munkatervének elkészítéséhez nyújt segítséget az önkormányzatokat érintő első félévi határidős feladatokról készített összegzés. I. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelemi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet „A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról” szóló 1960. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Ptké.) 29. §-át megállapító rendelkezés felhatalmazást adott a Kormánynak a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás részletes szabályainak megalkotásra. E felhatalmazás alapján a Kormány megalkotta „a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról” szóló 228/2009. (X. 16.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet), megjelent a Magyar Közlöny 2009. évi 146. számában. Az új jogszabályra figyelemmel a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelemi ügyben az eljárási szabályok tekintetében nem „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), hanem ez a Korm. rendelet az irányadó. A jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi ügy sajátos jellegű, nem tipikus közigazgatási hatósági ügy.

2

A birtokvédelmi jogvita polgári jogi, azonban az eljárási cselekmények lefolytatása során a jegyző és a felek között közhatalmi jogviszony áll fenn. Az új jogszabállyal a jogalkotó ezt a sajátosságot az eljárási szabályokban is érvényesítette. A Korm. rendeletről általában A Korm. rendelet 7. §-a szabályozza e rendelet időbeli hatályát. A 7. § (1) és (3) bekezdések értelmében a Korm. rendeletet a hatálybalépése (2009. október 24.) után indult első fokú eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban lévő ügyekben a Korm. rendelet nem alkalmazható sem első, sem jogorvoslati, sem végrehajtási eljárásban. A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés értelmében az eljárási kérdésekben elsődlegesen a polgár jogi szabályokban előírt eljárási szabályok – „a Polgári Törvénykönyvről” szóló 1959. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ és a Ptké.- az irányadók (pl.: Ptk. 191. § (4) bekezdés, Ptké. 26. §, 28. § (2) bekezdés). A Ptk.-ban, Ptké.-ben nem szabályozott eljárási kérdésekben a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, a Korm. rendelet 2. §-ban foglalt kivételekkel. Az első fokú eljárás (birtokvédelmi kérelem, bizonyítási eljárás, végzések és azok elleni jogorvoslat) Merőben új szemléletet, gondolkodásmódot követel meg a jegyzőtől az, hogy az első fokú eljárásban a kérelemhez kötöttség és az ügyfeleket terhelő bizonyítékszolgáltatás elve érvényesül. A birtokvédelmi eljárás sajátos szabályaira figyelemmel a hatóság hivatalból nem folytathat bizonyítást. Hivatalból például nem tűzhet tárgyalást, nem rendelhet el szemlét, erre akkor van lehetőség, ha a birtokvédelmi eljárásban résztvevő ügyfelek bármelyike ezt indítványozza (kérelmezi). Hasonlóképpen a hatóság nem terjeszkedhet túl a kérelmen és hivatalból, a kérelemtől eltérően például további birtoksértő személyt, birtoksértéssel érintett tényt nem vonhat be az eljárásba. A kérelemhez kötöttség elve érvényesül azzal, hogy a birtokvédelmi kérelem kötelező adattartalmát a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés meghatározza, a 3. § (2) bekezdés értelmében a kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat, illetve a 4. § első fordulata értelmében a jegyző a birtokvita eldöntéséhez szükségek tényállás megállapítása során a bizonyítást kérelemre folytatja le. A birtokvédelmi eljárás „az illetékekről” szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés w) pont, 29. § (1) bekezdés értelmében illetékköteles, melyet illetékbélyegben kell a kérelmen leróni. Amennyiben a kérelem hiányos (kérelem adattartalma hiányos, és/vagy nincs bizonyíték csatolva), hiánypótlásra kell felhívni a kérelmezőt a Ket. 37. § (3) bekezdése alapján, azzal a tájékoztatással, hogy ha a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelenül eltelik, a hatóság az eljárást megszüntetheti a Ket. 31. § (2) bekezdés alapján.

3

Az eljárás akkor szüntethető meg, ha a rendelkezésre álló adatok alapján – alapvetően a tényállás hiányos volta miatt – érdemi határozat nem hozható. Amennyiben a kérelmező bizonyítékot nem csatolt, akkor a hiánypótlást elrendelő végzésben indokolt a kérelmező ügyfelet tájékoztatni arról, hogy meglévő bizonyíték (pl.: irat, nyilatkozat… stb) hiányában vagy e mellett is bizonyítási indítványt terjeszthet elő, amellyel a kérelmében foglalt tények igazolhatók (pl.: tárgyalás tartásának, szemle elrendelésének, tanú meghallgatásának… stb kérése). E tájékoztatás megadását a Ket. 5. § (1)-(2) bekezdések alapozzák meg, tekintettel arra, hogy e rendelkezések alkalmazását a Korm. rendelet nem zárta ki. Amennyiben az eljárási illeték hiányzik, akkor hiánypótlási felhívást kell végzéssel kibocsátani az Itv. 73/A. § alapján, azzal, ha a felhívás eredménytelen marad, akkor a hatóság az eljárást megszünteti a Ket. 31. § (1) bekezdés h) pontja értelmében. A birtokvédelmi kérelem egyes adatainak értelmezése A kérelemben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatot - képviselő neve, lakcíme /székhelye/ - akkor kell feltüntetni, ha a birtokvédelmet kérő ügyfél képviselő útján jár el. Figyelemmel arra, hogy az eljárási szabályok kötelező képviseletet nem írnak elő. Képviselő eljárása esetén a képviseletre, képviseleti jog igazolására vonatkozó rendelkezéseket a Ket. 40-40/A. §-ai alapján alkalmazni kell. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat, a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen legyen a magatartásra való kötelezés, eltiltás, továbbá milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot. Amennyiben a birtoksértéssel összefüggésben a kérelmezőnek haszna, kára, költsége keletkezett, úgy ennek megtérítését is kifejezetten kérni kell, megjelölve azok mértékét. A Korm. rendelet 3. § g) pontja alatt - kérelem és annak határidőben való benyújtásának alapjául szolgáló tények - a birtokvita eldöntéséhez szükséges tények ismertetése szükséges, amelyeket a Korm. rendelet 4. §-a példálózó jelleggel meghatároz. Határidő vonatkozásában a Ptk. 191. § (1) bekezdés szerint a birtoksértéstől számított egy éven belüli kérelem előterjesztés az irányadó. A bizonyításra vonatkozóan a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés értelmében a birtokvédelmi eljárásban az ügyfél szabadon választja meg a bizonyítási eszközöket. A bizonyítási eszközökre vonatkozóan alkalmazni kell továbbá a Ket. 50. § (4) bekezdésében, a szabad bizonyítás elvét rögzítő rendelkezést is. A bizonyítás körében kiemelendő a Ptké. 26. §-a, mely értelmében a birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el. A jegyző a felek tényállításaira és az általuk tett bizonyítási indítványokra alapozva folytatja le a bizonyítást. A Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés alapján a jegyző az ügyfél által előterjesztett nyilatkozatot és bizonyítékot haladéktalanul megküldi a másik ügyfélnek. Bizonyítékot nemcsak a birtokvédelmet kérő ügyfél szolgáltathat, hanem az ellenérdekű ügyfél is. Ez esetben is alkalmazni kell a Korm. rendelet 2. § (3) bekezdését. Az eljárási cselekményre meghatározott határidő a Ket. 33. § (1) bekezdés utolsó mondata szerint 5 munkanap.

4

Első fokú eljárásban hozott végzések és az azok elleni jogorvoslat A Ptk., Ptké. és Korm. rendelet e kérdésben nem szabályoz speciálisan; illetve a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a Ket. vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását nem zárja ki. Erre tekintettel végzést kell hozni, olyan eljárási kérdésekben, ahol a Ket. kifejezetten nevesíti a végzést, mint döntési formát; pl.: 16. § (6) bekezdés. Ilyen kifejezett rendelkezés hiányában, a Ket. 71. § (1) bekezdés értelmében - mely szerint a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki - végzést kell hozni. Ez utóbbi esetre példa lehet a hiánypótlási felhívás. A Ptk., Ptké. és Korm. rendelet e kérdésben nem szabályoz speciálisan; illetve a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a Ket. vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását nem zárja ki. Ennek értelmében, azokban az esetekben, amikor a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye – pl.: eljárás megszüntetése, kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása … stb. – a döntésben az önálló fellebbezésről kell tájékoztatást adni. E fellebbezést a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés, és a 318/2008.(XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés értelmében az államigazgatási hivatal bírálja el. Azokban az esetekben, amikor a végzés ellen a Ket. szerint nincs önálló fellebbezésnek helye, a jogorvoslatról szóló tájékoztatást a 98. § (2) bekezdés alapján kell megadni. E rendelkezések értelmében ezek az ún. közbenső, önálló fellebbezéssel nem támadható végzések, az eljárás megszüntetése esetén vizsgálhatók felül közigazgatási úton. Amennyiben a hatóság határozatot hoz, akkor viszont nem, mert a Ptk. szabályai szerint a határozat ellen államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak. Végrehajtás A végrehajtás tekintetében a Korm. rendelet 6. §-a tartalmaz speciális rendelkezést, további eltérés hiányában a Ket. VIII. fejezetét kell alkalmazni. Birtokvédelmi ügyben a végrehajtás mindig kérelemre indul (Ket. 129. § (2) bekezdés a) pont), hivatalból végrehajtás nem indítható. A végrehajtási kérelem alapján indult eljárásban a bizonyítást illetően viszont ki kell emelni, hogy érvényesül a Ket.-ben szabályozott hivatalból való bizonyítás. Figyelemmel arra, hogy a végrehajtási eljárásban nem a birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket kell tisztázni, hanem a végrehajtás feltételeit, vagyis azt, hogy elévülési időn belül, a kötelezett a jogerős határozatban előírt kötelezettségét határidőben (3 nap), teljes egészében teljesítettee. Amennyiben ezek a feltételek fennállnak, akkor egy végzésben elrendelhető a végrehajtás és végrehajtási cselekmény is alkalmazható (például eljárás bírság kiszabása a Ket. 129. § (3)-(5), 140. § alapján). A végrehajtás elrendeléséről és foganatosításáról egy végzés hozható, mivel a végrehajtást elrendelő hatóság és a foganatosító szerv ugyanúgy az első fokon eljáró jegyző (Ket. 129. § (3) bekezdés utolsó mondata, 131. § (1) bekezdés).

5 II. Közoktatási költségvetési szervek gazdasági vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása „A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról” szóló 2008. évi CV. tv. (Ksztv.) 8.§ (2) bekezdése rendelkezik az irányítási jogosítványokról. Az irányítási jogosítvány egyik eleme [c) pont] „a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása.” Ugyanezen § (7) bekezdésének második fordulata helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az idézett munkáltatói jogosítványok hatásköri címzettjeként a polgármestert jelöli meg. Az ismertetett rendelkezés az általános szabály, amely alól kivétel megállapítására van lehetőség, ugyanis a 8.§ (2) bekezdése úgy kezdődik „ha törvény eltérően nem rendelkezik”. Ugyancsak lehetőséget biztosít törvényi szintű eltérő rendelkezésekre a 8.§ (7) bekezdésének második fordulata. „A közoktatásról” szóló 1993. évi LXXIX. tv. 106.§ (2) bekezdése az általános szabálytól eltérő rendelkezést tartalmaz „106.§ (2) A fenntartói irányítás nem sértheti a közoktatási intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.” A hivatkozott jogszabályi rendelkezések összevetéséből az állapítható meg, hogy a közoktatási intézmény gazdasági vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása nem része a Ksztv. szerinti irányítási jognak. A gazdasági vezető feletti munkáltatói jogok teljes körét az intézmény vezetője gyakorolja. III. Az Áht. és a Ttv. egyes módosításai „A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról” szóló 2009. évi CIX. törvény több, az önkormányzatok feladatellátását érintő törvényt módosított. 1. Módosultak „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) rendelkezései, melyből a költségvetési rendeletet érintő egyes módosításokra hívom fel a figyelmet. A módosítások elsősorban az Áht. és „a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról” szóló 2008. évi CV. tv. fogalomrendszeréhez kapcsolódnak. Az Áht. 69.§-a rendelkezik a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmi elemeiről. A rendeletnek finanszírozási célú műveletek és előző évi pénzmaradvány nélkül kell tartalmaznia a működési és felhalmozási célú költségvetési bevételi és kiadási előirányzatokat, ezen belül a kiemelt előirányzatokat.

6 Meg kell jeleníteni a költségvetési többlet vagy hiány összegét. Rendelkezni kell a költségvetési hiány belső illetve ezen túli külső finanszírozásáról. Többlet esetén rendelkezni kell a finanszírozási célú pénzügyi műveletek (8/A.§ (3) bek.) bevételeiről, kiadásairól. Költségvetési hiány illetve többlet esetén a finanszírozásról működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban kell szabályozni. A költségvetési rendeletnek továbbra is tartalmaznia kell a költségvetési létszám-előirányzatokat. A fentieket az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervenként elkülönítetten és összesítve is tartalmaznia kell a költségvetési rendeletnek. Az önállóan működő költségvetési szervek esetén a kiemelt előirányzatú költségvetési keretekről és a létszámkeretről kell elkülönítetten és összesítve rendelkezni. Továbbra is – eltérő megállapodás hiányában – a székhely szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel a társulás által fenntartott költségvetési szerv költségvetése. Az Áht. módosított 73.§-a rendelkezik az általános és céltartalékról, illetve az azzal való rendelkezési jog átruházásának lehetőségeiről. Az Áht. módosítása a kisebbségi önkormányzat testületét is felhatalmazza átmeneti gazdálkodásról szóló határozat meghozatalára illetve ennek hiányában a kisebbségi önkormányzat elnökét a bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzaton belül a kiadások arányos teljesítésére. A 100/C.§ módosítása lehetővé teszi, hogy az irányító szervek, így a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások az önállóan működő költségvetési szerveik pénzügyi, gazdasági feladatai ellátására a saját irányítása alá tartozó – pénzügyi, gazdasági szervezeti egységgel rendelkező – költségvetési szerv kijelölése helyett más önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás költségvetési szervét kérheti fel, annak irányító szervével kötött megállapodás alapján. 2. Módosult „a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről” szóló 1997. évi CXXXV. tv. 17.§ (1) bekezdése, mely szerint nem minősül költségvetési szervnek a jogi személyiséggel rendelkező társulás. Létrehozásához nem kell alapító okirat. A társulás a megállapodás jóváhagyásával létrejön. Működésére a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szabályozással megszűnik a polgármesternek az Ötv. 33/A.§ (1) bekezdés l./ pontjában fennálló összeférhetetlensége, így a jogi személyiségű társulási tanács elnöke is lehet polgármester. A hivatkozott törvény a fentieken túl számos más módosítást is tartalmaz. Kérem szíveskedjen a rendelkezéseket alaposan áttanulmányozni. Megjelent a Magyar Közlöny 2009. évi 157. számában.

7 IV. Az illetékekkel kapcsolatos változásokról 2009-ben – évközben – majd 2010. január 1. hatállyal is módosult az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.). A változások hatósági munkát érintő legfontosabb szabályai az alábbiak. Az adóügyekben benyújtható felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a korábbi 15.000.-Ft helyett az Itv. 29. § (2) bekezdés szerinti, a fellebbezés illetékével azonos összegre változott. (Itv. 29. § (3) bekezdés) Az újrafelvételi eljárásért egységesen az általános tételű (2.200.-Ft) illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre. Változatlan az Itv. 32. § (1) bekezdésének visszatérítési szabálya. A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. Ezt a szabályt – természetesen – akkor is alkalmazni kell, ha az ügyfél terhére jogszabálysértő döntést, vagy intézkedést a hatóság saját hatáskörben eljárva orvosolja a Ket. 103. §, és 114. §-ai alapján eljárva. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott döntésben kell elrendelni és azt a visszatérítés foganatosítása végett – egy esetkör kivételével - az ügyfél lakóhelye, székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni. A megküldéssel egyidejűleg – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 24. § (6) bekezdése értelmében – közölni kell az állami adóhatósággal: - Magánszemély esetében annak adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a nem magyar állampolgárságú magánszemély állampolgárságát, továbbá, ha a magánszemély - a lakóhelyén kívül - rendelkezik értesítési címmel is, az értesítési címet. Természetes személyazonosító adat - a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése szerint a polgár: a) családi és utóneve, születési családi és utóneve, b) születési helye, c) születési ideje és d) anyja születési családi és utóneve. - Nem magánszemély nevét (elnevezését) székhelyét, adószámát. Kivétel az előzőek alól az, ha az Itv. 73. § (3) bekezdése alapján az ügyfél az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára fizette meg a jogorvoslati eljárás illetékét. Ebben az esetben a visszatérítést az alapügyben eljárt elsőfokú adóhatóság foganatosítja.

8 Az illetéklerovás, illetve megfizetés szabályait az Itv. módosított 73. §-ának szabályai tartalmazzák. Az illeték az eljárás megindításakor fizetendő, ezért az eljáró hatóságnak a kérelem beérkezésekor vizsgálni kell az illetékfizetés/lerovás megtörténtét. Illetékhiány esetén az Itv. 73/A. §-ában részletezett módon kell eljárni. Ebben az esetben a hatóság végzést hoz a hiánypótlási felhívásról, melyhez az illeték lerovása céljára az Itv. szerinti válasz-levelezőlapot kell csatolni. Amennyiben a hatósági eljárás illetékét az ügyfél a hatóság felhívása ellenére a kitűzött határidőre nem fizeti meg, és költségmentességben sem részesült, akkor – a Ket. 31. § (1) bekezdés h) pontja értelmében – az eljárást meg kell szüntetni. Határidőként az Itv. szerinti 8 napot kell a végzésben megjelölni. Kivétel az előbbiek alól az adóhatósági eljárás, ahol az Itv. 73. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, tehát illetékhiány miatt az adóhatósági eljárás nem szüntethető meg. Az Itv. 28. § (2) bekezdése szerint az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság - a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja; - az eljárást megszünteti; - az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le. Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni. A részletezettekből következően az egyébként járó illetéket az ügyfélnek csak abban az esetben nem kell utóbb megfizetni, ha a hatóság a Ket. 31. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásával az eljárást az illetékhiány okán szünteti meg. V. Önkormányzatokat érintő I. félévi határidős feladatok JANUÁR 1. A költségvetési módosítása.

rendelettervezet

elkészítésére

megállapodás

kötése,

Határidő: 2010. január 15. A feladat jogszabályi alapja: „az államháztartás működési rendjéről” szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet „29. § (10) A települési, illetve területi önkormányzatnak és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési rendelettervezet megalkotására vonatkozó - az Áht. 68. §-ának (3) bekezdése alapján megkötött - megállapodása tartalmazza az egyes önkormányzatokra vonatkozó határidőket is annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat számára a jogszabályokban előírt kötelezettségek határidőben teljesíthetőek legyenek. (11) Az érintett önkormányzatok a (10) bekezdésben foglalt megállapodást január 15-éig kötik meg, és azt minden évben ezen időpontig módosíthatják.”

9 2. A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége. Határidő: 2010. január 1-től számított 30 nap A feladat jogszabályi alapja: „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény „33/B. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.” „a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről” szóló 2000. évi XCVI. törvény „10/A. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.” FEBRUÁR 1. A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetnek a képviselőtestület elé történő beterjesztése. Határidő: 2010. február 15. A feladat jogszabályi alapja: „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ) „71. § (1) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek.” 2. Döntés címzetes főjegyzői címre történő felterjesztésre. Határidő: 2010. február 15. A feladat jogszabályi alapja: „a címzetes főjegyzői cím adományozásának, megszűnésének és visszavonásának eljárási szabályairól” szóló 44/2001. (XII. 27.) BM rendelet. „1. § (1) A képviselő-testület címzetes főjegyzői cím, illetve címadományozási juttatás adományozására határozatban tesz javaslatot, aminek tartalmaznia kell a Ktv. 30/B. § (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározott feltételek igazolását.” 3. Közfoglalkoztatási terv elfogadása. Határidő: 2010. február 15.

10 A feladat jogszabályi alapja: „a szociális igazgatásiról és a szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény „37/A. § (1) A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, az érintett települési kisebbségi önkormányzatoknak, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig fogadja el.” ÁPRILIS 1. A helyi önkormányzat éves összesített közbeszerzési tervet készít. Határidő: 2010. április 15. A feladat jogszabályi alapja: „a közbeszerzésekről” szóló 2003. évi CXXIX: törvény „5. § (1) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - kivéve az V. és a VII. fejezet szerint eljáró ilyen ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános.” 2. A képviselő-testület elé kell terjeszteni a jegyző által elkészített zárszámadási rendelet tervezetet, valamint az éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredménykimutatást. Határidő: 2010. április 30.

11 A feladat jogszabályi alapja: „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) „82. § A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredménykimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselőtestület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az Állami Számvevőszéknek.” 3. Könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített beszámoló előterjesztése. Határidő: 2010. április 30. A feladat jogszabályi alapja: „az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet „10. § (7) Az Ötv. 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.” „Ötv. 92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A képviselő-testület e rendelkezés hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles - szakmai szempontok szerint - a pályázatot kiírni, azt elbírálni és a polgármester a könyvvizsgáló számára a megbízást kiadni.” 4. Az éves ellenőrzési jelentés, valamint az éves összefoglaló ellenőrzési jelentés képviselő-testület elé terjesztése. Határidő: 2010. április 30. A feladat jogszabályi alapja: „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. év LXV. törvény (Ötv.) „92. § (10) A polgármester a tárgyévre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves

12 összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselő-testület elé terjeszti.” MÁJUS 1. Nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntés meghozatala. Határidő: 2010. május 15. A feladat jogszabályi alapja: „a közoktatásról” szóló 1993. évi LXXIX. törvény „102. § (11) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének május 15-ig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.” 2. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról átfogó értékelést készít, melyet megtárgyal. Határidő: 2010. május 31. A feladat jogszabályi alapja: „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) „96. § (6) A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.” JÚNIUS 1. Amennyiben az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el, és az tartalmazza a programban megfogalmazott célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését, úgy a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig a teljesítésről éves jelentést fogad el. Határidő: 2010. június 30. A feladat jogszabályi alapja: „az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról” szóló 2003. évi CXXV. törvény „63. § (5) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének

13 alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el.” Székesfehérvár, 2009. december 3. Tisztelettel:

Dr. Gelencsér József hivatalvezető