Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail:
[email protected] web: www.fejerkozig.helyinfo.hu
Ügyszám: 02/60-13/2010.
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK F JEGYZ JE, CÍMZETES F JEGYZ JE, KÖRJEGYZ JE, JEGYZ JE SZÉKHELYÉN Tisztelt F jegyz , Címzetes F jegyz , Körjegyz , Jegyz Asszony/Úr! A június havi szakmai tájékoztatóban a jegyz+i döntéseknek „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL törvény rendelkezései megfelel+sége tárgyában adok tájékoztatást. Közlöm álláspontomat az önkormányzati rendelet helyesbítésével kapcsolatban. Az állattartásról szóló önkormányzati rendeletek felülvizsgálatához, új rendelet alkotásához nyújt segítséget az e tárgyban figyelembe veend+ jogszabályok alapján készített segédanyag. Közzéteszem továbbá a Pénzügyminisztérium szakmai tájékoztatóját a kereskedelmi igazgatással kapcsolatos ügyekben az illetékfizetési kötelezettségr+l. I. A jegyz i döntések kötelez tartalmi elemei A jogorvoslati eljárások és a felügyeleti hatóságként folytatott ellen+rzéseink során gyakran tapasztaljuk, hogy a jegyz+i döntések alakilag hiányosak, illetve nem mindenben felelnek meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 72. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek. A tipikus hiányosságokra figyelemmel az alábbiakra hívom fel a figyelmet. -
A jegyz+i döntések bevezet+ részének – többek között – tartalmaznia kell az eljáró hatóság megnevezését (Ket. 72. § (1) bekezdés a) pontja, 72. § (2) bekezdés). A Ket. 12. § (3) bekezdés d) pontja szerint közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkez+ jegyz+, f+jegyz+, körjegyz+, a képvisel+-testület hivatalának ügyintéz+je, a hatósági igazgatási társulás. A hivatkozott jogszabályhely értelmében a polgármesteri hivatal vagy annak valamely szervezeti egysége (pl. adóiroda, okmányiroda) nem min+sül hatóságnak, ezért nem jogszabályszerA, ha eljáró hatóságként szerepelnek az
2 els+ fokú hatóságok döntéseiben. Megjegyzem, hogy jelenleg a képvisel+testület hivatalának ügyintéz+jeként kizárólag az anyakönyvezet+ rendelkezik hatáskörrel hatósági ügy intézésére, erre figyelemmel az anyakönyvezet+ hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseknél helytelen a jegyz+t nevesíteni eljáró hatóságként. -
A Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja, illetve a 72. § (2) bekezdése értelmében a döntés rendelkez+ részének tartalmaznia kell a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehet+ségér+l, benyújtásának helyér+l és határidejér+l, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást. Jellemz+, hogy a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatás hiányzik a döntésekb+l. A leggyakrabban el+forduló jogorvoslati lehet+ség, a fellebbezés esetén – a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatásként – legalább a következ+ket indokolt szerepeltetni az els+ fokú döntések rendelkez+ részében: A fellebbezést a ……(hatóság) bírálja el, mely a sérelmezett döntést, valamint az azt megel+z+ eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A hivatkozott jogszabályhely alapján nem kell azt feltüntetni, hogy fellebbezés esetén az ügyfél hova címezze a fellebbezését. A címzés feltüntetése gyakran azt eredményezi, hogy az ügyfelek közvetlenül a másodfokú döntést hozó hatóságnál nyújtják be a fellebbezésüket, ami megnöveli a jogorvoslati eljárás id+tartamát.
-
Az eljárási költség megállapítását és az eljárási költségek viselésér+l szóló döntést – ha arról a hatóság nem külön dönt – a Ket. 72. § (1) bekezdés dd), de) pontja szerint a határozatoknak, míg az eljárási költség viselésér+l szóló döntést a végzéseknek is tartalmazniuk kell (Ket. 72. § (2) bekezdés). Gyakori eset, hogy kizárólag az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj összege az eljárási költség. Az idézett jogszabályhelyek értelmében ebben az esetben fel kell azt tüntetni a döntésekben, hogy az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél viseli.
-
A kötelezettséget megállapító döntések rendelkez+ részéb+l gyakran hiányoznak, illetve esetenként az indokolásban szerepelnek az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségr+l és annak mértékér+l szóló tájékoztatást (Ket. 72. § (1) bekezdés df) pont, 72. § (2) bekezdés, 138. § (1), (3) bekezdése). Az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei a végrehajtás elrendelése (Ket. 129. § (2) bekezdése) és foganatosítása (Ket. 129. § (3) bekezdés,132. §, 136. §, 140. § és a 141. § (2) bekezdése).
-
A mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott döntések esetén (pl. eljárási bírság kiszabása, fizetési kedvezmény engedélyezése) jellemz+en hiányoznak a döntések indokolásából a mérlegelésben, méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontok és tények (Ket. 72. § (1) bekezdés ec) pont, 72. § (2) bekezdés). Ez a bírói gyakorlat szerint súlyos eljárási jogszabálysértésnek min+sül, mely a jogorvoslati eljárás során nem orvosolható.
3 -
A 2009. október 1-e után indult ügyekben és a hivatkozott id+pont után megismételt eljárásokban a határozatok, illetve az eljárást megszüntet+ végzések indokolásában fel kell tüntetni az ügyintézési határid+ leteltének napját (Ket. 72. § (1) bekezdés ee) pont, 72. § (2) bekezdés). A kérelemre induló eljárások esetén ez rendszerint megvalósul, de a hivatalból való eljárások során gyakran hiányzik a fenti kötelez+ tartalmi elem. Az ügyintézési határid+ túllépése esetén a határozatok és az eljárást megszüntet+ végzések rendelkez+ részében kell feltüntetni - a Ket. 33/A. §ban szabályozott – az eljárás lefolytatásáért fizetend+ illetékeknek vagy igazgatási szolgáltatási díjnak az ügyfél részére történ+ megfizetésre vonatkozó döntést is (Ket. 72. § (1) bekezdés dc) pont, 72. § (2) bekezdés).
-
A döntések indokolásának tartalmaznia kell azokat a jogszabály- helyeket, amelyek alapján a hatóság a döntését hozta (Ket. 72. § (1) bekezdés ef) pont, 72. § (2) bekezdés). A döntések indokolásában gyakran hiányos és pontatlan a jogszabályhelyek megjelölése, el+fordul, hogy csak az adott jogszabály elnevezését tüntetik fel, és elmarad az adott szakasz, bekezdés, pont szerepeltetése.
-
A 2009. október 1-én hatályba lépett Ket. novella egyértelmAen szabályozza a döntések aláírását. Ennek ellenére még mindig el+fordul, hogy a jegyz+i döntésekb+l nem derül ki a kiadmányozó személye. A Ket. 72. § (1) bekezdés f) pontja és 72. § (2) bekezdése szerint a döntéseknek tartalmazniuk kell a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával. Amennyiben a hatáskör gyakorlója a jegyz+, de más személy a kiadmányozó, a következ+képpen kell feltüntetni az aláírást: XY jegyz+ nevében és megbízásából pl. XY hatósági osztályvezet+. A bírói gyakorlat szerint súlyos eljárási jogszabálysértés, ha nem derül ki a döntésb+l, hogy ki gyakorolta a kiadmányozást.
-
A Ket. 72. § (1) bekezdés g) pontja és 72. § (2) bekezdése alapján a döntéseken a hatóság bélyegz+lenyomatát kell elhelyezni. Tapasztalataink szerint a bélyegz+használat tekintetében sem érvényesül maradéktalanul a Ket. hivatkozott rendelkezése. Amennyiben az adott hatósági ügy intézésére a jegyz+ rendelkezik hatáskörrel, úgy az el+z+ekben kifejtettek szerint a jegyz+t kell nevesíteni eljáró hatóságként a döntések bevezet+ részében és a jegyz+, mint hatóság bélyegz+lenyomatát kell használni. Jogszabályellenes az a gyakorlat, ha a jegyz+i hatáskörben hozott döntéseken pl. a polgármesteri hivatal, vagy az okmányiroda bélyegz+lenyomata szerepel, tekintettel arra, hogy a hivatkozott szervek nem min+sülnek hatóságnak. II. Önkormányzati rendelet helyesbítése
Tapasztalataink alapján számos probléma mutatkozik a tekintetben, hogy a jogszabályokat – esetünkben a rendeleteket – mely és milyen szintA, mikor keletkezett hiba esetén kell módosítani, illetve mikor elégséges a helyesbítés, mit
4 jelent egyáltalán a helyesbítés fogalma. Erre vonatkozóan nem találunk jogszabályi rendelkezést, így a kérdés megválaszolására alkotmánybírósági határozatok értelmezésével vállalkozunk. Induljunk ki a következ+ esetb+l. A jegyz+ észleli, hogy a képvisel+-testület jogalkotó szándékával ellentétesen, elírás miatt tévesen más szövegezés került a kihirdetett rendeletbe, mint amit a képvisel+-testületi ülésen elfogadtak. A jegyz+ az elírást kézirathibának min+sítve a hiba kijavítása céljából a helyesbítés mellett dönt. „A jogalkotásról” szóló 1987. évi XI. törvény (továbbiakban: Jat.) nem ismeri a kihirdetett jogszabály helyesbítésének intézményét. A Jat. szabályai és az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján egyértelmA, hogy jogszabály módosítása – azaz érdemi rendelkezés megváltoztatása - csak jogszabállyal történhet. A helyesbítés jelenségének létezését a 12/1990. (V.23.) AB határozat ismerte el. „Az Alkotmánybíróság az ügy kapcsán elvi jelleggel arra is rámutat, hogy szinte általános gyakorlattá vált a kodifikációs tévedések kézirathibára hivatkozással történ" helyesbítése. E téren az is gyakorta tapasztalható, hogy a helyesbítésre a kihirdetést követ"en indokolatlanul hosszú id" után kerül sor. Mindez sérti a jogbiztonságot és a jogalkotás szabályait, s ugyanakkor rontja a kodifikációs tevékenység presztizsét.” Vizsgáljuk meg mit is jelent a helyesbítés. A 33/2008. (III.20.) AB határozat alapján helyesbítés alatt általános értelemben a közzétett szöveg utólagos kijavítását értjük. ÉrtelemszerAen a rendeletek közzététele esetén is el+fordulhatnak olyan hibák, amelyeket orvosolni kell, nem mindegy azonban, hogy milyen módon. Rendkívül sokféle hiba fordulhat el+, például helyesírási hiba, elütés, számozási hiba, szerkesztési hiba, technikai hiba, jogszabály-szerkesztési hiba, kodifikációs hiba. A hiba felmerülhet a jogalkotó oldalán, a rendelet szövegének elkészítése közben, vagy már a nyomtatás folyamán. A megfelel+ orvoslási szint meghatározásához különbséget kell tenni a hibák között, azok súlyosságára, a jogszabály tartalmához képest érdemi vagy nem érdemi mivoltukra tekintettel. Az Alkotmánybíróság leszögezi, hogy jogszabály érdemi módosítására a jogilag nem szabályozott helyesbítés módszerével semmiképpen nem kerülhet sor, a helyesbítés nem veheti át a jogalkotási eljárás garanciális keretei között végzett módosítás szerepét. Tehát a helyesbítéshez nem fAz+dhet joghatás abban az esetben, amikor egyértelmAen a jogszabály érdemi részét érinti az ügy, tehát a célzott joghatás egyértelmAen a jogszabály módosítása. Ebben az esetben nem a helyesbítés a megfelel+ eszköz a javításra, az a szöveg, amelynek keletkezését a helyesbítés célozza, létre sem jön, az nem tekinthet+ normaszövegnek. Ennek megfelel+en a helyesbíteni kívánt jogszabály az eredetileg kihirdetett szöveggel létezik tovább. Megállapítható, hogy „kodifikációs tévedés kézirathibának nem min+síthet+, annak orvoslása csak a jogszabály módosításával történhet.” Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogszabályok helyesbítésére kizárólag nyomdahiba esetén kerülhet sor a kihirdetést követ+ meghatározott rövid határid+n belül. Ugyanakkor a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában a következ+ket szögezi le: az, hogy jogilag nem létez+, semmis aktusok alakíthatják a gyakorlatot,
5 alkotmányosan tarthatatlan és megengedhetetlen. A helyesbítésekkel történ+ jogszabály-módosítás szintén arra az eredményre vezet, hogy a Jat. garanciális szabályait figyelmen kívül hagyva, jogalkotásra nem felhatalmazott személyek nem megfelel+ formában hozott aktusai általánosan kötelez+ er+re tesznek szert. A kötelez+ erejA szabályok megalkotásában így olyan szervek, személyek vesznek részt, amelyek erre nem jogosultak. Mivel a fenti kérdéskörben a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályozás nem tartalmaz semmiféle rendelkezést, emiatt folyamatos a jogbizonytalanság a jogrendszerben. Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I.30.) AB határozatában kifejtette, hogy a jogállamiság alapvet+ ismérve a jogbiztonság, amely nemcsak „az egyes normák egyértelmAségét követeli meg, de az egyes jogintézmények mAködésének kiszámíthatóságát is”. Amíg a jogalkotási garanciákat a sehol nem szabályozott helyesbítés visszaélésszerA alkalmazásával ki lehet játszani, addig nem állítható az, hogy a jogalkotás és a jogszabályok módosításának jogintézménye kiszámíthatóan, jogállami körülmények között mAködik. A helyesbítéssel való jogszabály-helyesbítés gyakorlati lehet+sége a garanciális szabályok érvényesülését lerontja és a jogalkotást, a jogszabályok módosítását átláthatatlanná teszi. Az Alkotmánybíróság 33/2008. (III.20.) AB határozatában mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg a hibás jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei kijavítási módszereinek meghatározására, valamint ezek alkalmazási körére, a hibák orvoslási mód alapján történ+ kategóriákba sorolására vonatkozó törvényi szintA szabályozás hiánya miatt, mivel az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethet+ tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik. Mindezek alapján a helyesbítés módszere nem elfogadott a rendeletek hibáinak orvoslására, azokat csak „a jogszabályszerkesztésr+l” szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 100. § (2) bekezdésében meghatározott módszerek egyikével lehet módosítani. Az Alkotmánybíróság 60/1992.(XI.17.) AB számú határozata értelmében szakmai álláspontom kötelez+ jogi er+vel nem rendelkez+ tájékoztatásnak min+sül, arra bíróság vagy más hatóság el+tt hivatkozni nem lehet. III. Az állattartás helyi szabályozása Az állattartás helyi szabályozási lehet+ségeire több kérdés érkezett az elmúlt id+ben. Ezért a vonatkozó jogszabályokból, valamint alkotmánybírósági döntésekb+l levezetve készült útmutató a helyi szabályozásra vonatkozóan. Az állattartás, az állattartással kapcsolatos életviszonyok területe magasabb szintA jogszabályok által szinte teljes mértékben szabályozott, s ezen jogszabályok egyike sem ad felhatalmazást önkormányzati rendelet megalkotására. Tekintettel arra, hogy az állattartás szabályozása helyi közügy, az önkormányzat jogalkotói hatásköre közvetlenül az Alkotmány 44/A. §-ából fakad.
6 Nem tekinthet+ helyi közügynek - az Alkotmánybíróság 49/2007. (VII. 3.) határozatában foglaltak értelmében - az ebek veszélyessége, az életvédelem biztosítása és ehhez kapcsolódóan a speciális tartási szabályok kialakítása. A jogalkotó „az állatok védelmér+l és kíméletér+l” szóló 1998. évi XXVIII. törvényben – Ávt. -, valamint „a veszélyes és veszélyesnek min+sített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól” szóló 35/1997. (II. 26.) Kormányrendeletben meghatározta, hogy melyek azok az ebek, amelyekre - veszélyességükre tekintettel speciális tartási szabályok kialakítása szükséges, valamint meghatározta ezeket a speciális tartási szabályokat is. Szabályozásra került továbbá 2010. július 1. hatállyal a kedvtelésb+l tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések megállapítása „a kedvtelésb+l tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról” szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet – Ktá. Korm. rendelet -1317.§-ban foglaltak szerint. A Ktá. Korm. rendeletnek a kedvtelésb+l tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezései a következ+ jelent+s kérdésköröket szabályozzák: • az állatok táplálásával kapcsolatos szabályokat (14. § (1) bekezdés) • az állat tartási helyére vonatkozó el+írásokat (14. § (3)-(11) bekezdés) • eb tartására vonatkozó szabályokat (14. § (4), (6)-(7) és (12)-(13) bekezdés) • az állatok csoportos tartásával kapcsolatos el+írásokat (14. § (6) és (8) bekezdés) • különböz+ fajhoz tartozó állatok együtt tartásának szabályait (15. § (2) bekezdés) • az állatokkal való bánásmódra vonatkozó egyéb rendelkezéseket (16. §) • belterület közterületén az eb pórázon történ+ vezetésének illetve a szájkosár használatának szabályait (17. §). Az állattartás önkormányzati rendeleti szabályozására tehát konkrét törvényi felhatalmazás nincs. Néhány magasabb szintA jogszabály egy-egy témakör kapcsán utal az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megalkotásának lehet+ségére, illetve szükségességére. „Az országos településrendezési és építési követelményekr+l” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 36. § (5) bekezdés értelmében az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó véd+távolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani. „A hulladékgazdálkodásról” szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. „A felszín alatti vizek védelmér+l” szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 20. § (7) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a környezetvédelmi törvény 46. §-a szerinti környezetvédelmi program keretében belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mez+gazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e
7 rendelet hatálybalépését követ+ egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglév+ rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti. Az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozás során - figyelemmel a témakörben született AB határozatokra - az alábbiakra kell tekintettel lenni: 1. Visszaható hatály tilalma, átmeneti rendelkezések: „A jogalkotásról” szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (2) bekezdése szerint a jogszabály a kihirdetését megel+z+ id+re nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Valamely jogszabály nem csupán akkor min+sülhet az említett tilalomba ütköz+nek, ha azt a jogalkotó visszamen+legesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése el+tt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell (29/2001. (VI. 29.) AB határozata). Ennek megfelel+en elengedhetetlen, hogy az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendeletek illetve módosításaik átmeneti szabályokat is megállapítsanak a hatályba lépésük el+tt megkezdett állattartásra nézve. Az átmeneti rendelkezés rendeletbe építésének célja az, hogy a rendelet hatályba lépését követ+en az állattartóknak kell+ felkészülési id+t biztosítson arra, hogy a rendeletben el+írtaknak eleget tudjanak tenni (37/2004. (X. 15.), 28/2004. (VII. 7.), 29/2001. (VI. 29.) AB határozatok), engedélyhez nem kötött számú állatot tartsanak, vagy engedély iránti kérelmet terjesszenek el+ az el+írt egyedszám feletti állattartáshoz. Különösen fontos a megfelel+ felkészülési id+ biztosítása, ha az önkormányzat megtiltja az állattartást olyan területen, ahol a rendelet hatályba lépését megel+z+en ilyen tevékenység engedélyezett volt. 2. Az állattartás generális tiltása: Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha valamely magatartást az országos szintA jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képvisel+-testület nem tilthatja meg az önkormányzat egész illetékességi területére kiterjed+ érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmakat, korlátozást állapítson meg (17/1998. (V. 13.) AB határozat). Az el+z+ekb+l következ+en az önkormányzat szabályozási jogosultsága nem terjed addig, hogy az állattartást teljes közigazgatási területére vonatkozóan általános hatállyal megtiltsa. Nem ütközik azonban jogszabályba az olyan tartalmú szabályozás, amely bizonyos állatok tartását a település egyes részein kizárja. 3. Az állattartás engedélyezése, a hatáskörök elhatárolása: Az önkormányzat rendeletében az egyes hatáskörök címzettjeit pontosan meg kell jelölnie.
8 a. Önkormányzati hatósági hatáskör: „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény - Ötv. - 7. § (1) bekezdése szerint a jegyz+nek csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg hatáskört. Ebb+l következ+en a helyi önkormányzati rendeletben az állattartás szabályaival összefüggésben megállapított önkormányzati hatáskör címzettje kizárólag a képvisel+-testület, illetve átruházott hatáskörben annak bizottsága, vagy a polgármester lehet. Az önkormányzati hatósági ügyekben folyó eljárásra az Ötv. 109. §-ában foglaltak értelmében „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvényt kell az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazni. Az önkormányzati „állattartási engedélyezési jogkör” a haszonállatok, valamint a kedvtelésb+l tartott állatok engedélyezésére terjedhet ki. A haszonállatok tekintetében korlátot jelent „az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról” szóló 41/1997. (V. 28.) FM. rendelet - Áesz. - 4. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy nagy létszámú állattartó telepet benépesíteni csak az illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellen+rz+ állomás el+zetes engedélyével lehet. A nagy létszámú állattartó telep fogalmát illet+en az Áesz. 1. számú függelékének 4. pontja ad eligazítást. E szerint nagy létszámú állattartó telep az olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhet+ állatok száma állatfajonként legalább - harminc ló, vagy - ötven szarvasmarha, vagy - kétszáz juh, kecske vagy - száz sertés, vagy - kett+ezer broiler baromfi, vagy - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy - ötven strucc, vagy - ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehet+vé. b. Jegyz+i hatáskör: Az Ávt. 20. § (2) bekezdés rendelkezése értelmében a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására az állatvédelmi hatóság adhat engedélyt. „Az állatvédelmi hatóság kijelölésér+l” szóló 334/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés szerint állatvédelmi hatóságként az Ávt. 20. § (2) bekezdésben foglaltak tekintetében a tervezett tartás helye szerint illetékes önkormányzat jegyz+je jár el. Az Alkotmánybíróság 14/2001. (V. 14.) határozatában leszögezte, hogy az Ávt. veszélyes állatok tartásáról szóló rendelkezései a ragadozó állatokra is kiterjednek, így engedélyez+ hatóság ez esetben is az illetékes jegyz+. A 35/1997. (II. 26.) Kormányrendeletben foglaltak értelmében jegyz+i hatáskörbe tartozik a veszélyes és veszélyesnek min+sített ebek tartásának engedélyezése is. 4. Az engedélyezés feltételei: Az önkormányzat jogosultsága szabályozása.
az
állattartás
engedélyezési
feltételeinek
9 a. A szomszédok hozzájárulása: A képvisel+-testület a közérdekében az állattartás feltételéül szabhatja a szomszédok meghatározott körének hozzájárulását (49/2007. (VII. 3.), 79/2006. (XII. 20.) AB határozat). A tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jog aránytalan korlátozását eredményezi, ha a rendelet az ebtartáshoz a szomszédok túl széles körét+l követel hozzájárulást. Az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének el+zetes írásbeli hozzájárulásának megkövetelése a tulajdonhoz (a zavartalan lakáshasználathoz) való jog aránytalan korlátozásához vezet (1/2003. (I. 14.), 23/2000. (VI. 28.) AB határozat). A tulajdonhoz való jog alkotmányos korlátozásához az szükséges, hogy a hozzájárulásra jogosultak körét – amennyire lehetséges – az állattartással érintettek alkossák, valamint az, hogy a hozzájárulásra jogosultak köre ne legyen túl szélesen meghatározott (79/2006. (XII. 20.), 634/H/2003., 1/2003. (I. 14.), 23/2000. (VI. 28.) AB határozat). Ugyanakkor arra nem köteles a helyi önkormányzat, hogy valamennyi, az állattartással esetlegesen érintetté váló lakótárs hozzájárulását követelje meg az állattartáshoz (634/H/2003. AB határozat). A tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jogot nemcsak a széleskörA el+zetes hozzájárulás sértheti, hanem az is, ha az ebtartáshoz minden esetben hozzájárulást követel meg a rendelet. Ha a helyi önkormányzat rendelkezik az ebtartás szabályairól, köteles differenciált szabályozást kialakítani, és – ha azt a közérdek nem teszi indokolatlanná – legalább egy eb tartását lehet+vé kell tenni el+zetes hozzájárulás nélkül (634/H/2003. AB határozat). Nem találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság azt sem, amikor a képvisel+testület a többlakásos épületben lakásonként egy-egy kutya, illetve macska, illet+leg családi házas ingatlanon három kutya, illetve öt macska tartását tette lehet+vé, tehát ezáltal maximálta a tartható kutyák és macskák számát (772/B/1997. AB határozat). b. Szakhatósági hozzájárulás: Az önkormányzat nem kötheti az állattartás engedélyezését az állami közegészségügyi, vagy állategészségügyi hatóság (ÁNTSZ, hatósági állatorvos) szakhatósági hozzájárulásához, mert ezeknek a szerveknek csak magasabb szintA, központi jogszabály állapíthat meg bármilyen feladatot, vagy hatáskört. 5. Az állatok oltása: a. Oltást igazoló lap: Jogszabályba ütközik az a rendeleti el+írás, amely az eboltás tényének igazolását az eb nyakörvére er+sített oltást igazoló mAanyag lap meglétéhez köti. Az oltás tényének igazolása nem vonható az önkormányzati hatósági ügyek körébe, mivel azt magasabb szintA jogszabály kizárólagos szabályozási körbe vonta (27/2004. (VII. 7.), 77/2006. (XII. 20.) AB határozat). Az eboltási könyvr+l mint az oltás tényét bizonyító eszközr+l az Áesz. 1. sz. mellékletének 213. §-a rendelkezett. Az Áesz. vonatkozó rendelkezéseit a veszettség
10 elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 23. § (4) bekezdés b) pontja 2009. január 1-jével hatályon kívül helyezte. Az FVM rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontjának szabályozása értelmében az állattartó köteles az oltási könyvet meg+rizni, azt az immunizálás megtörténtét ellen+rz+ állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyel+ személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából. Vagyis az oltás megtörténtének igazolására - 2009. január 1-t+l is - az oltási könyv szolgál, az önkormányzatnak ebben a körben szabályozási jogosultsága továbbra sincs. Az el+z+ekben hivatkozott két AB határozat tehát hatályon kívül helyezett jogszabályon alapszik. Azon kitételük azonban amely szerint az oltás tényének igazolására kizárólag az oltási könyv alkalmas a témát szabályozó új jogszabály vonatkozásában is alkalmazható megállapítás. b. Az oltás gyakorisága: „A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól” szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 4. §-a pontosan szabályozza, hogy az ebek veszettség elleni véd+oltására milyen id+közönként kell sort keríteni. A hivatkozott rendelkezés értelmében az állattartó köteles minden három hónaposnál id+sebb ebet - a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból zártan tartott állatok kivételével - veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán-állatorvossal beoltatni az alábbiak szerint: aa) a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, ab) az els+ oltást követ+en 6 hónapon belül, ac) ezt követ+en évenként. Nincs lehet+ség arra, hogy az önkormányzati rendelet az el+z+ekben rögzítettekt+l eltér+ id+tartamban határozza meg az eboltási kötelezettséget. 6. Az elhullott állati tetemek kezelése: „Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól” szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés szabályozása szerint az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegA kedvtelésb+l tartott állatokat, valamint a 3 hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját földelheti el. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A kedvtelésb+l tartott, elhullott állatot a kedvtelésb+l tartott állatok kegyeleti temet+jében is eltemetheti a tulajdonos. A hivatkozott FVM rendelet 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy az elhullott baromfi, továbbá a 3 hetesnél fiatalabb malac hullája az állattartó saját telkén – évente legfeljebb 50 kg össztömegig – ugyancsak elföldelhet+, ha az 5. § (2) bekezdésben foglalt el+z+ekben említett feltételek fennállnak.
11 7. Az állatok hajtása: Az állatok közúton történ+ hajtásának szabályozására az önkormányzat nem jogosult (29/2007. (V. 17.) AB határozat). „A közúti közlekedés szabályairól” szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet – KRESZ - 62. §-a az állatok hajtásával, vezetésével kapcsolatosan az alábbi el+írásokat tartalmazza: „(1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illet"leg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illet"leg az útpadkára kell lehúzódni. (2) Az úton állatot olyan személy hajthat, illet"leg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Az állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegend". Az állatot hajtónak, illet"leg vezet"nek - ha a lakott területen kívüli út úttestjén vagy leállósávján tartózkodik - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaver" mellényt (ruházatot) kell viselnie. (3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani. (4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illet"leg állatcsoport bal oldalán el"re fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a járm8vek vezet"i által kell" távolságból észlelhet" lámpát kell vinni.” A KRESZ 62. § (5) bekezdése szerint „Tilos a) f"útvonalon állatot hajtani, illet"leg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre; b) állati er"vel vont járm8 bal oldalához és más járm8höz állatot, valamint állati er"vel vont járm8 után kett"nél több állatot kötni; c) állatot az úton "rizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.” Az állatoknak a közúton történ+ hajtására irányadó szabályokat a KRESZ határozza meg. A KRESZ nem ad külön felhatalmazást a települési önkormányzatnak arra, hogy az állatok közúton történ+ hajtását szabályozza. A KRESZ csak a f+útvonalon tiltja az állatok hajtását, ott is kivételt tesz, ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre. Nem f+útvonalon tehát a KRESZ alapján megengedett az állatok hajtása a 62. §-ban meghatározott el+z+ekben ismertetett feltételekkel. 8. Méhtartás: A jogszabályokban rögzített követelmények teljesítése esetén erre alkalmas területen a méhek szabadon (engedély nélkül) tarthatók. „A méhészetr+l” szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet – MÉM rendelet - 1. §-a értelmében a méhészkedést – a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Erre tekintettel az önkormányzat szabályozási jogosultsága nem terjed ki arra, hogy a méhtartást engedélyhez kösse.
12 „A méhállományok védelmér+l és a mézel+ méhek egyes betegségeinek megel+zésér+l és leküzdésér+l” szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 2. §-ában foglaltak szerint a méhtartás bejelentéshez kötött tevékenység, azt minden év február végéig, az újonnan megkezdett méhészkedést pedig a tevékenység megkezdését+l számított 8 napon belül be kell jelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyz+jének, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. A MÉM rendelet 1. § második mondata a méhészet létesítése és fenntartása tekintetében kizárólag a háztömbök területére vonatkozó tiltást tartalmaz (háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad). A MÉM rendelet 2. §-a a belterületen történ+ méhészkedést kifejezetten lehet+vé teszi az alábbiak szerint: „(1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérl"jének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad. (2) Méhészetet közös használatú épülett"l és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban lev" utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezet" árok küls" szélét"l számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni.” Az el+z+ekb+l következ+en nincs lehet+ség arra, hogy az önkormányzat a méhek belterületi tartását megtiltsa (6/1995. (II. 22.) AB határozat). 9. Szabálysértési tényállás: A szabálysértési tényállás generális módon történ+ ütközik. A „rendeletben foglaltak megsértése, megszegése” jogellenes magatartás–meghatározásnak. Az ilyen norma címzettjei számára nem egyértelmA, sérti (77/2006. (XII. 20.) AB határozat).
megfogalmazása jogszabályba kitétel nem tekinthet+ konkrét szabályozási mód, miután a a jogbiztonság követelményét
Az önkormányzati rendelet csak olyan cselekményt min+síthet szabálysértéssé, amelyet törvény vagy kormányrendelet nem min+sített azzá. Az állattartási „témakör” esetén több olyan magatartás is létezik, amelyet „az egyes szabálysértésekr+l” szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet - Szkr.szabálysértéssé min+sít. a. A veszélyeztetés kutyával szabálysértési tényállás szerint: „3. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illet"leg kóborolni hagyja, b) természeti vagy védett természeti területen, illet"leg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezet", illetve mozgáskorlátozottakat segít" kutya kivételével - szállítja, d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürd" területére vagy játszótérre - vakvezet", illetve mozgáskorlátozottakat segít" kutya kivételével - beenged, illet"leg bevisz, e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelel" figyelmeztet" táblát,
13 harmincezer forintig terjed" pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza, ötvenezer forintig terjed" pénzbírsággal sújtható.” b. Az Szkr. köztisztasági szabálysértést tartalmazó 7. § (1) bekezdése értelmében: „7. § (1) Aki a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illet"leg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, b) a felügyelete alatt lév" állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetésér"l nem gondoskodik, ötvenezer forintig terjed" pénzbírsággal sújtható.” c. Az Szkr. állatbetegségek elleni védekezés elmulasztásáról rendelkez+ 113. § (1) bekezdése leszögezi: „113. § (1) Aki az állatbetegségek megel"zésére vagy elfojtására, így különösen az állatbetegségek bejelentésére, az állatok oltására, gyógyítására, elkülönítésére, az állati tetemek megsemmisítésére, valamint a fert"tlenítésre vonatkozó jogszabályt vagy az azon alapuló állat-egészségügyi rendelkezést megszegi, ötvenezer forintig terjed" pénzbírsággal sújtható.” d. Az Szkr. 115. §-a szerint az állattenyésztéssel kapcsolatos szabályokat szegi meg az, aki „a) az utód tartós megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi, b) tenyészt"kénti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt vagy származási igazolást állít ki, c) az állattenyésztésr"l szóló törvényben el"írt, a tenyészt"szervezetkénti elismeréssel, a mesterséges termékenyít", embrióátültet", baromfi- és halkeltet" állomás, valamint méhanyanevel" telep üzemeltetésével kapcsolatos feltételek megváltozásának bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, d) engedély nélkül vagy nem az el"írásoknak megfelel"en üzemeltet mesterséges termékenyít", embrióátültet" állomást vagy keltet"t, illetve méhanyanevel" telepet, e) a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére, származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó nyilvántartásokat nem vagy nem megfelel"en vezeti, f) tenyészállatot, állati eredet8 szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz, g) az apaállat szaporítóanyag-el"állításra való felhasználására, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi, h) az állattenyésztésr"l szóló törvényben el"írt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak meg nem felel" adatot szolgáltat, illetve az ellen"rzést egyéb módon akadályozza, ötvenezer forintig terjed" pénzbírsággal sújtható.” e. Méhészeti szabálysértést követ el az Szkr. 116. §-a szerint „116. § Aki a méhek tartásával, bejelentésével, vándoroltatásával és kötelez" méhegészségügyi vizsgálatával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi,tízezer forintig terjed" pénzbírsággal sújtható.”
14 10. Az állattartásra vonatkozó szabályok megszegésének szankcionálása: Nem tekinthet+ jogszerAnek az állattartás megtiltása tekintetében generális szabályt alkotni és ezt az általános jellegA hatáskört a polgármesterre ruházni (27/2004. (VII. 7.), 53/2003. (XI. 13.) AB határozat). A következmények tekintetében mindenképpen el kell különíteni, hogy egy adott el+írás megsértésekor államigazgatási (jegyz+i), vagy önkormányzati hatáskör esetén képvisel+-testületi, önkormányzati bizottsági, vagy polgármesteri szankcionálás kezdeményezhet+-e. Önkormányzati hatósági jogkör esetén az engedélyezésre feljogosított (képvisel+-testület, bizottság, polgármester) jogosult arra is, hogy az önkormányzati rendeletbe ütköz+ állattartást szankcionálja (az állattartás korlátozását, tiltását, illetve megszüntetését rendelje el). Az Ávt. az állat kíméletére figyelemmel szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban. Ezek a rendelkezések f+ként az állatok megfelel+ életfeltételeinek biztosítására tartalmaznak el+írásokat. Az Ávt. 4. §-a az állat tartásának általános szabályait illet+en az alábbi el+írásokat tartalmazza: „4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelel" életfeltételekr"l gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelent", egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelel" rendszeres, de legalább napi egyszeri ellen"rzésér"l. 5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelel" és biztonságos elhelyezésér"l, szakszer8 gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehet"ségét. (3) A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az id"járás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. (4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelel" mozgásteret biztosítani. (5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során el"nyben kell részesíteni az állatkímél" technológiákat.” Az Ávt. felhatalmazása alapján „a települési önkormányzat jegyz+jének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreir+l” szóló 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet a jegyz+ számára biztosít hatósági jogköröket. Így a jegyz+, ezen kormányrendelet 2.§ -a alapján az állattartót az állat megfelel+ és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti, 4. § (1) bekezdése szerint az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tArésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, illetve a 7. § (1) bekezdése alapján az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. „Az állatvédelmi bírságról” szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet emellett lehet+vé teszi a jegyz+ számára, hogy az állattartás Ávt.-ben meghatározott szabályainak megsértése esetén bírságot alkalmazzon.
15 Tehát minden olyan esetben, amikor az állat tartásával kapcsolatban állatvédelmi szempontok merülnek fel a jegyz+ jogosult eljárni. Felhívom a figyelmet arra, hogy a 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján történ+ jegyz+i eljárásra kizárólag az Ávt. rendelkezéseinek megsértése esetén kerülhet sor. Ha az állat zajos vagy egyéb okból zavarja mások, különösen a környék lakóinak nyugalmát az a birtoklásban zavarás fogalma alá tartozik, amely esetben - egy éven belül - ugyancsak a jegyz+ eljárására kerülhet sor a Ptk. 191. §-a alapján. Az Állampolgári Jogok OrszággyAlési Biztosa a 3072/2007. számú ügy kapcsán született jelentésében megállapította, hogy az ebtartással kapcsolatos panaszok jelent+s része hagyományos birtokvédelmi ügy (zavarja a szomszédot, vagy tulajdonostársat az ebek által keltett zaj, az ebek által okozott szennyez+dés stb.), így a jegyz+nek birtokvédelmi eljárást kell lefolytatnia. „Minden olyan eset azonban, amikor a zavarástól számított egy éven belül ilyen panaszokkal fordulnak a jegyz"höz, aki ennek ellenére nem nyújt a Ptk. 191. §-a szerint birtokvédelmet, alkalmas lehet arra, hogy a jogállamiság elvével, valamint a kérelem el"terjesztéséhez való joggal összefügg" visszásságot okozzon.” IV. A Pénzügyminisztérium szakmai tájékoztatója kereskedelmi igazgatással kapcsolatos ügyekben az illetékfizetési kötelezettségr l
Az illetékekr+l szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) melléklete VII. címének 2.) pontja szerint üzlet mAködési engedélye iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A mAködési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül – 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a mAködési engedélyben feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történ+ megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történ+ csatolása miatt kerül sor. Az Itv. 33. § (2) bekezdése 26. pontja szerint azonban tárgyánál fogva illetékmentes eljárás a közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi el+íráson alapuló, kötelez+ bejelentése. A kereskedelemr+l szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (1) és (3) bekezdései rögzítik, hogy az, aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, illetve, hogy külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében el+írhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható.
16
A fenti törvényhely alapján tehát megkülönböztethetjük a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet, valamint mAködési engedéllyel rendelkez+ üzletben végzett kereskedelmi tevékenységet, mely tevékenységek végzésének feltételeir+l a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (R.) rendelkezik. I. A R. 6. § (1) bekezdése értelmében a keresked+ a Kertv. 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentésének az 1. melléklet A) pontjában meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A bejelentésr+l a jegyz+ a 2. melléklet A) pontjában meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet. A jegyz+ által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyz+ a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. E § (5) bekezdése alapján a keresked+ az 1. melléklet A) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási id+ változását az azt megel+z+ öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyz+nek. A fenti jogszabályhely alapján elmondható, hogy a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység vonatkozásában a R. 6. § (5) bekezdése szerinti változásnak a nyilvántartásba történ+ átvezetése illetékmentességet élvez, tekintettel az Itv. 33. § (2) bekezdésének 26. pontjára. II. A R. a kizárólag üzletben forgalmazható termékekre, valamint az ilyen termékeket forgalmazó üzletek mAködési engedélyezésére vonatkozó szabályai között rögzíti, hogy a jegyz+ a mAködési engedély megadásával egyidejAleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerint vezetett nyilvántartásba veszi és a 4. melléklet szerinti igazolást ad ki. A jegyz+ által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyz+ a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A R. 10. § (1) bekezdés szerint a keresked+ a mAködési engedély megadását követ+en az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási id+ változása esetén az azt megel+z+ öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyz+nek. Ugyanezen § (2) bekezdése értelmében a jegyz+ az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. Amennyiben tehát a mAködési engedély iránti kérelem adataiban bekövetkezett változást a keresked+ bejelenti a jegyz+nek a R. szerint a változást a jegyz+ a nyilvántartásba bejegyzi. Ha ez az eljárás nem igényli a mAködési engedélyr+l szóló igazolás módosítását, az Itv. 33. § (2) bekezdésének 26. pontja irányadó. A R. 10. § (3) bekezdése alapján azonban ha a mAködési engedélyr+l szóló igazolás tartalmát is érint+ adatokban történik változás, a jegyz+ a nyilvántartásba történt bejegyzést követ+en – a korábban kiadott mAködési engedély igazolásának bevonásával egyidejAleg – a módosított adatoknak megfelel+ mAködési engedélyr+l szóló igazolást ad ki. A Rendelet értelmében, ha az adatváltozás miatt a jegyz+ a kiadott mAködési engedélyr+l szóló igazolást bevonva, a módosított adatoknak megfelel+ mAködési engedélyr+l szóló igazolást ad ki, az eljárás illetéke 3000 forint, tekintettel az Itv. melléklete VII. címének 2.) pontjára.
17 Ezek alapján tehát, ha 2009. október 1-je után engedélyezték az üzlet mAködését és id+közben a mAködési engedély iránti kérelem adataiban következik be változás, attól függ+en, hogy a változás érinti-e a mAködési engedélyr+l szóló igazolás tartalmát – a jegyz+ által lefolytatott eljárás (a változás nyilvántatásba történ+ bejegyzése, illetve – ha a változás a mAködési engedélyr+l szóló igazolás tartalmát érinti – a módosított adatoknak megfelel+ mAködési engedélyr+l szóló igazolás kiadása) vonatkozásában vagy az Itv. 33. § (2) bekezdésének 26. pontja szerinti mentességet, vagy az Itv. melléklete VII. címének 2.) pontja szerinti illetékmértéket kell alkalmazni. III. Amennyiben 2009. október 1-jét követ+en engedélyezték az üzlet mAködését és a keresked+ a nyitva tartási id+ vonatkozásában jelenti be a változást, - figyelemmel arra, hogy ez az adat nem képezi a mAködési engedélyr+l szóló igazolás tartalmát – a jegyz+ a változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, így ez esetben is fennállnak az Itv. 33. § (2) bekezdésének 26. pontjában írt feltételek az illetékmentességhez. Székesfehérvár, 2010. június 29.
Tisztelettel:
Dr. Gelencsér József hivatalvezet+
