Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail:
[email protected] web: www.fejerkozig.helyinfo.hu
Ügyszám: 02/85-1/2009. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRJEGYZ JE, JEGYZ JE SZÉKHELYÉN Tisztelt Körjegyz , Jegyz Asszony/Úr! Mint Ön el#tt is ismeretes az Országgy'lés a közigazgatási hivatalok jogállásáról nem alkotott törvényt. A Kormány „a központi államigazgatási szervekr#l, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról” szóló 2006. évi LVII. törvény 75.§ (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján hozta meg rendeletét a Kormány általános hatáskör' területi államigazgatási szerveir#l. A hivatkozott Kormányrendelet a Kormány általános hatáskör' területi államigazgatási szerveként a regionális államigazgatási hivatalt határozta meg. A jogutódlásról a Kormány rendelet 15.§-a akként rendelkezik, hogy a regionális államigazgatási hivatal – a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellen#rzése kivételével – a regionális közigazgatási hivatal általános jogutódja. A regionális államigazgatási hivatal tehát törvényességi ellen#rzést nem végez, s jelenleg más szervezet sem látja el e feladatot. A regionális államigazgatási hivatal segítséget kíván nyújtani a jegyz#knek az önkormányzati ügyekkel és az államigazgatási hatósági ügyekkel kapcsolatos szakmai munkájukhoz. Ennek érdekében készült ez a tájékoztató, mely a 2008. decemberében megjelent jogszabályi változásokról, az egyes hatósági ügyekben alkalmazandó rendelkezésekr#l, valamint alkotmánybírósági határozatokról tesz említést. I. „A környezet védelmének általános szabályairól” szóló 1995. évi XLIII. törvény, „A természet védelmér l” szóló 1996. évi LIII. törvény valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2008. évi XCI. törvény A törvény megváltoztatta a környezetvédelmi törvény 4.§-ában található fogalom meghatározásokat. A 48.§ (2) bekezdés módosításával kib#vítette a rendeletalkotási felhatalmazást a más törvény hatálya alá nem tartozó fás szárú növények védelmének helyi szabályozásával. A 48.§ (6) bekezdés c) pontja a polgármester környezetvédelmi hatósági hatáskörét érinti.
2 A törvénymódosítás átalakította 48/A.§-48/E.§-ban található, a környezetvédelmi programokra vonatkozó szabályokat is. Kimondta, hogy a környezetvédelmi tervek átfogó, tematikus, és egyedi tervek lehetnek. Az átfogó környezetvédelmi tervek az országos, területi és helyi környezetvédelmi tervek. A területi környezetvédelmi tervek regionális és megyei tervek lehetnek, a helyiek pedig településiek, vagy többcélú kistérségi társulások által elfogadott kistérségiek. A törvény módosította a természetvédelmi törvény 36.§ (1) bekezdésébe foglalt, a kezelési tervre vonatkozó el#írásokat. Hatálybalépés: 2008. december 28.; 2009. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 178. szám (2008. december 13.) Üzletek mBködésének rendjér l szóló kormányrendelet módosítása Jogszabály száma és címe: 307/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet „az üzletek m'ködésének rendjér#l, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeir#l szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról” A jogszabály lényege: A 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet a vegyipari termék, háztartás-vegyipari készítmény, gépjárm'-üzemeltetési segédanyag, nem iparilag kiszerelt és csomagolt kozmetikai készítmény, szexuális termék, gyógynövény, illóolaj és zsíros olaj csomagolására vonatkozó el#írásokkal egészült ki a módosítás után. B#vültek a szeszes ital értékesítésével kapcsolatos el#írások. Új szabály, hogy a melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelési, nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. A felsorolt intézmények napi m'ködési idejének lejárta után történ# szeszes ital kimérést a jegyz# - a kimérés helye szerint illetékes rend#rkapitányság, valamint a vámhatóság el#zetes írásbeli véleményének figyelembevételével - engedélyezheti. Hatálybalépés: 2009. január 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 184. szám (2008. december 20.) Ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekr l Jogszabály száma és címe: 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet „az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekr#l” A jogszabály lényege: A rendeletben az eljáró szervekre, szervezetekre vonatkozó felsorolásban szerepel az illetékes hivatásos önkormányzati t'zoltóság, amely a szabályozott anyagok és a legalább 3 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó t'zvédelmi rendszerek esetében az üzemeltet#k számára el#írt kötelezettségek teljesítésének ellen#rzésével kapcsolatban jár el.
3
Hatálybalépés: 2009. január 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 184. szám (2008. december 20.) Veszettség elleni védekezés részletes szabályairól Jogszabály száma és címe: 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet „a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól” A jogszabály lényege: A rendelet el#írásai következtében részben megváltoztak az ebek tartásához és kötelez# veszettség elleni véd#oltásához kapcsolódó szabályok. Az eb tartója köteles az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvosnak bejelenteni, ha az eb a három hónapos kort elérte, elhullott vagy elkóborolt, vagy új tulajdonoshoz került. Ezt korábban a területileg illetékes önkormányzatnál kellett jelezni. Hatálybalépés: 2009. január 1. 2010. január 1-jén lépnek hatályba azokra a dokumentumokra vonatkozó el#írások, melyekkel igazolható a veszettség elleni véd#oltás beadása. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 184. szám (2008. december 20.) 2008. évi C. törvény egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról A jogszabály száma és címe: 2008. évi C. törvény „egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról” A jogszabály lényege: A közúti közlekedésr#l szóló 1988. évi I. törvény módosítása tekintetében az önkormányzatokat érint# f#bb változások a következ#k. A járdák és a gyalogutak építésének, korszer'sítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági eljárás lefolytatása a települési önkormányzat - a f#városban a kerületi önkormányzat- jegyz#jének hatáskörébe tartozik. A f#városi kerületi önkormányzatok tulajdonában lev# közutak építésének, korszer'sítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a f#városi önkormányzat f#jegyz#jének hatáskörébe tartozik. A f#városi önkormányzat tulajdonában lév# vagy az építés után a tulajdonába kerül# közutak építésének, korszer'sítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése az állami közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása tekintetében az önkormányzatokat érint# f#bb változások a következ#k. A törvény alkalmazásában bels# szolgáltatónak min#sül a települési (f#városi) önkormányzat bels# szervezeti egysége, vagy olyan gazdasági társaság, amely a települési (f#városi) önkormányzat kizárólagos tulajdonában áll, vagy olyan egyéb gazdasági társaság, amelyben a települési (f#városi) önkormányzat meghatározó befolyással rendelkezik.
4 Belföldi menetrend szerinti személyszállítással a szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerz#dés keretében bízható meg. Közszolgáltatási szerz#dés - a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító nyilvános pályázati eljárás nyertesével köthet#. A pályázati felhívást az ellátásért felel#snek legalább kett# országos napilapban, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelen# Hivatalos Értesít#ben, az önkormányzatnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelen# Hivatalos Értesít#ben és a helyi napilapban is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megel#z#en. A felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehet#ségének feltételeir#l, az ajánlattétel határidejér#l, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerz#déskötés legkés#bbi id#pontjáról, a szolgáltatás megkezdésének határnapjáról, valamint a szerz#dés id#tartamáról. A közszolgáltatási szerz#dés határozott id#tartamra, de legfeljebb a tevékenység megkezdésének napjától számított 10 évre köthet# meg, azzal, hogy a közszolgáltatási szerz#dés id#tartama legfeljebb a közszolgáltatási szerz#dés eredeti id#tartamának felével meghosszabbítható. A szerz#dés megkötésére az önkormányzat nevében az önkormányzat képvisel#-testületének (közgy'lésének) felhatalmazása alapján a polgármester, jogosult. A bels# szolgáltató a helyi közlekedés ellátásáért felel#s illetékességi területén kívüli, megállapodás alapján helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállítást, valamint más önkormányzatok területén végzett személyszállítást a közszolgáltatási szerz#dés bels# szolgáltatóként történt közvetlen odaítélését követ# 1 évig tarthatja fenn. Hatálybalépés: A 30. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követ# napon – 2008. december 21 - lép hatályba és - a 30. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. július 2-án hatályát veszti. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 185. szám (2008. december 20.) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésér l A jogszabály száma és címe: 2008. évi CII. törvény „a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésér l” A jogszabály lényege: A törvény a központi költségvetéssel kapcsolatos új szabályokat, az új értelmez# rendelkezéseket az alábbiak szerint tartalmazza : A 410/2007.(XII.29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 25 %-a - függetlenül a joger#s kiszabást végz# szervt#l - az önkormányzatot illeti meg. ( 21.§ (4)bek. ) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl kiegészít# támogatásra jogosult. ( 30.§ (2) bek. ) A Tbj. 24.§-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési fels# határ egy naptári napra jutó összege 2009. évben 20 400 Ft. ( 53.§ (1) bek. ) A köztisztvisel#k jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43.§-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2009.évben 38 650 Ft. ( 54.§ ) A Kjt. 66/A §-ának (2) bekezdése szerinti vezet#i illetményalap a 2009. évben 120 000 Ft. (55.§ (1)bek. b./pontja )
5 A Kjt. 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2009. évben 20 000 Ft (55.§ (1) bek. c./pontja ) A Gyvt. 66/F §-ának (2) bekezdése szerinti nevel#szül#i díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal feln#ttenként – 2009. évben 15 000 Ft/hó. ( 57 § (1)bek. ) A Gyvt. 66/L §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevel#szül#i díj legalacsonyabb összege a 2009. évben 135 000 Ft/hó. ( 57.§ (2) bek. ) A Gyvt. 20/A §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2009. évben gyermekenként 5 800 Ft. (57.§ (3) bek. ) A Gyvt. 20/B § -ának (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2009. évben gyermekenként 8 400 Ft. (57.§ (4) bek. ) A Szoc.tv. 38.§-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2009. évben 450 Ft. /57.§ (5) bek. ) A Kotv. 118.§-ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2009. évben 5 250 Ft/f /hónap. (58.§ (1)bek. ) A Közokt.tv. 19.§-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2009.évben 14 000 Ft/f /év összeget kell a közoktatási intézményfenntartónak biztosítania. (58.§ (2) bek. ) A Szoc.tv. 50/A.§-ának (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege 2009. évben 12 000 Ft. (60.§ (1) bek.) A Szoc.tv. 50/A §-ának (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2009. évben 6 000 Ft. (60.§ (2) bek. ) A 3. számú melléklet a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásait tartalmazza. 2009. évben külön biztosít a központi költségvetés a települési sportfeladatokra, amelynek a fajlagos összege 500 Ft/f . (1./c 24495. oldal) A központi költségvetés a pénzbeli szociális juttatásokhoz való hozzájárulását kib#vítette a 10./ b-c pontjaiban meghatározottakkal. (24498. oldal) A 11./c. pontban szerepl# Szociális étkeztetés cb./ pontjához kapcsolódó hozzájárulás a népkonyhai étkeztetésben részesül#k után is igényelhet#. (24499.oldal) A 11./d. pontban szerepl# Házi segítségnyújtás db./ pontja szerinti hozzájárulás azon ellátottak után is megilleti az önkormányzatot, akiknek ellátását a Szoc. tv. 63.§ának (8) bekezdése alapján átmeneti jelleggel végzi. A hozzájárulás arra az ellátotti létszámra is igényelhet#, amely a külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja. (24499. oldal) A 14./a. pontban szerepl# Bölcs dei ellátásra vonatkozóan új szabály, hogy a Kotv. 33.§-ának (14) bekezdése szerinti egységes óvoda-bölcs#de intézmény keretei között ellátásban részesül# bölcs#déskorú, második életévüket betölt# gyermekek után nem az e pontban meghatározott, hanem a 15./a. pont szerinti normatív hozzájárulás vehet# igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelel#en. (24503.oldal) 15. Közoktatási alap-hozzájárulásra vonatkozóan pontosításra került, nevelést, oktatást összevont osztályban, vegyes életkorú óvodai szervezik meg, akkor a teljesítmény-mutató számításánál a gyermeket, legmagasabb számú iskolai évfolyamhoz, illetve a legmagasabb
hogy ha a csoportban a tanulót a életkornak
6 megfelel# óvodai csoporthoz kell besorolni. A fejleszt# iskolai tanulókat – évfolyamtól függetlenül – 4. évfolyamos tanulóként kell számításba venni. (24506. oldal.) 16.1.2. Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfolyamokon d./pontjában meghatározott hozzájárulás korábbi szabályozását kiegészítették azzal, hogy az igénybevétel feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a Kotv. 42.§-ának (6) bekezdése szerint szervezzék meg. (24507. oldal) 16.5.2. Pedagógiai módszerek támogatása a/ és b/pontja szerinti hozzájárulás megilleti a magyar Waldorf iskolák kerettanterve alapján nevel# és oktató iskolákat fenntartó helyi önkormányzatokat, amennyiben ellátják az alapfokú m'vészetoktatás feladatait. (24510. oldal) 16.6.2. Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatásához nem vehet# igénybe a hozzájárulás, ha az intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelésoktatás, középfokú oktatás) több önálló OM azonosítóval rendelkez# intézményt tart fenn. (24511. oldal) Kiegészít szabályok: A 7. pont új kiegészít szabályt tartalmaz, az alábbiak szerint: 11.c/-d/ pont szerinti hozzájárulás azonos id#szakban ugyanazon ellátott után a 11.h/-j/ pontok szerinti hozzájárulásokkal együtt nem igényelhet#. Amennyiben a jelz#rendszeres házi segítségnyújtásban részesül# ellátott szociális étkeztetésben, vagy házi segítségnyújtásban, vagy nappali intézményi ellátásban is részesül, akkor ezen ellátott után igénybe vehet# a vonatkozó hozzájárulás is a 11.c/-d/, 11.h/-j/ pontok szerint. (24513. oldal) A 10. pontban találhatóak a 15-17.pont alatti normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó kiegészít és értelmez rendelkezések. A 10./j. pont tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz igényelhet# hozzájárulások igénylésének együttes feltételeit. Ezek között új szabály, hogy a kisebbségi nyelvek oktatására fordított heti kötelez# tanórák évfolyamonkénti átcsoportosítása esetén is – a romani és beás kisebbségi nyelvoktatás kivételével – csak azok után a tanulók után vehet#k igénybe a hozzájárulások, akik az adott tanévben legalább heti három órában tanulják a kisebbség nyelvét. (24516. oldal) Az 5. számú melléklet a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított el irányzatokat tartalmazza. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait az adott tárca minisztere rendeletben állapítja, amelynek az elkészítési határideje eltér#. 2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása esetén 2009. január 31-ig. 3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása esetén 2009. február 15-ig. 6. Kiegészít# támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatok esetén 2009. február 15-ig. 7. Könyvtári és közm'vel#dési érdekeltségnövel# támogatás , múzeumok szakmai támogatása esetén 2009. február 15-ig. 8. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása esetén 2009. február 20-ig.
7 9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása esetén 2009. február 15-ig. 12. Önkormányzatok és jogi személyiség' társulásaik európai uniós fejlesztési pályázati saját forrás kiegészítésének támogatása esetén 2009. március 1-ig. 13. Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása esetén 2009. március 31-ig. 15. Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása esetén 2009. március 15-ig. 19. Az alapfokú m'vészetoktatás támogatása esetén 2009. március 15-ig. 21. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása esetén 2009. április 15-ig. Az 5. számú melléklet egyes pontjainak új értelmez korábbi rendelkezések kiegészítései:
rendelkezései, illetve a
A Határátkel helyek fenntartása támogatásának folyósításáról az Önkormányzati Minisztérium 2009. március 25-éig egy összegben intézkedik. (24521. oldal) A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatok kiegészít támogatását igényelhetik azok helyi önkormányzatok is, amelyek a 2008/2009. tanévig az általuk fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában a kétnyelv' nemzetiségi oktatást felmen# rendszerben legalább a 2. évfolyamig bevezették. (24521. oldal) A helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari b./pont szerinti támogatását igényelhetik a helyi önkormányzatok az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiemelt m'vészeti célokra kiírt pályázati felhívása alapján olyan hivatásos zenei el#adó-m'vészeti szervezetek számára, amelyekkel az önkormányzat közszolgáltatási szerz#dést kötött és az a./ pont alapján nem jogosultak támogatásra. (24522 . oldal) Az Eu Öner Alap támogatás el#irányzata csak a taxatív felsorolásban szerepl# célokra használható fel. (24524. oldal) Az érettségi vizsgák megszervezéséhez az a/-b/ pont szerinti támogatás kizárólag a Kotv. 114. §-ában meghatározott ingyenes vizsgák után vehet# igénybe. (24525. oldal) Az esélyegyenl séget, felzárkóztatást segít támogatások között új támogatási forma a pedagógiai szakszolgálat és sajátos nevelési igény' tanulók támogatása (24526. oldal) A teljesítmény motivációs pályázati alapnál a támogatás az engedélyezett intézményi pedagógus létszám alapján igényelhet#, beleértve a gyermek- és ifjúságfelel#si, valamint szabadid# szervez#i létszámot, illetve szakért#i és ügyintéz# szakért#i létszámot is. Az elosztásról az intézmény vezet#je dönt, azzal a kikötéssel, hogy az egy személynek adható összeg nem lehet kevesebb, mint az egy f#re es# támogatás összegének háromszorosa. (24526. oldal) Az e mellékletben szabályozott költségvetési támogatások igénylési és döntési eljárására – az 1. pont kivételével – nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.
8 A 8. számú melléklet a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásait tartalmazza. A többcélú kistérségi társulás a nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejleszt# felkészítés, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés szakszolgálati feladatok esetében az alaptámogatás kétszeresét veheti igénybe azon ellátottak után, akik számára a szolgáltatást lakóhelyükön, vagy abban a közoktatási intézményben biztosítja, ahol tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. (24546. oldal) A kistelepülési tagintézményi támogatás kétszerese vehet# igénybe a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott településeken m'köd# tagintézménybe járó óvodás gyermekek után is. (24545. oldal) A központi költségvetésb#l támogatás a társulási törvénynek csak a 8.,9. és a 16. §-a alapján létrehozott társulások esetén igényelhet#. A Kiegészít részletes szabályokat a közlöny 24550-24557 oldalai tartalmazzák. Hatálybalépés: 2009. január 1. (a Záró rendelkezések 78.§ (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével.) Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 186. szám (2008. december 21.) A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásról szóló törvény A jogszabály száma és címe: 2008. évi CV. törvény „a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról” A jogszabály lényege: A törvény – a továbbiakban: Kszjt. – els# része (1-18. §) sui generis szabályozást tartalmaz a költségvetési szervek jogállásáról. Második része az Áht-t érinti: - annak egyes rendelkezéseit módosítja (19-27. § ill. 30. §); - az eddig hatályos X., „A költségvetési szervek” cím' fejezet helyén új címmel „a költségvetési szervek m'ködését és gazdálkodását szabályozza”, a gazdálkodás új és differenciált alapjait megteremtve (28. §); - új, VII/A. fejezettel szabályozza a közfeladatok gazdálkodó szervezetben való részvétellel történ# ellátását (29. §), ideértve a közfeladatok ellátásának átadását is; - a XIII., „Az államháztartási pénzügyi ellen#rzés” fejezetcím helyett „Az államháztartási kontroll” fejezetcím alatt (31-39. §) kisebb, els#sorban fogalmirendszertani tisztázást jelent# módosításokat eszközöl. - A törvény 43. §-ával az Áht-t egészíti ki, azzal, hogy Áht-ban meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében a Kszjt. és a Ptk. az irányadó. Az Kszjt. 44. § (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv alapító (irányító) szerve 2009. május 15-ig köteles felülvizsgálni a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból. A 44. § (5) bekezdése értelmében a költségvetési szerv irányító szerve az irányítása alá tartozó költségvetési szervet 2009. június 1-jéig köteles e törvény alapján besorolni.
9
A költségvetési szerv fogalma A költségvetési szervek státusztörvénye, bár támaszkodik az eddigi szabályozás (Áht. és Ámr.) tapasztalataira, már a költségvetési szerv definíciójában tükrözi a költségvetési szervek rendszerszemléleti változását (Kszjt. 1. § v.ö. Áht. korábbi 87. § (1) bek.) jóllehet a fogalmi meghatározás szavai túlnyomórészt a korábbi fogalomból ismer#sek, azokból alig maradt olyan, amely korábbi összefüggésében szerepelne. (A költségvetési szervek gazdálkodásának átfogó szabályozását az Áht.87-100/F. §ai tartalmazzák.) A költségvetési szervek csoportosítása 1. A törvényi szabályozás egyik újdonsága az alapító szerv szerinti csoportosítás [2. § (1)]. Ez egyben az államháztartás alrendszereinek a költségvetési szervekre történ# újfajta leképezése is (Az Áht. korábbi 87. § (2) bekezdését követ# Ámr. 12. §-a jelenleg is hatályos). 2. A költségvetési szerv (alaptevékenysége) közhatalmi avagy közszolgáltató jellege [3. § (1) bekezdés a) pontja; 15-17. §] E két alaptípushoz kapcsolódóan megjegyzend#, hogy — a 16. § (3) bekezdése külön megemlékezik ugyan az ún. háttérintézményr#l (back-office), de nem önálló típusként; — a „vegyes” költségvetési szerv szintén nem önálló típus (17. §). A vegyes feladatellátást az Kszjt. jogszabályhoz köti, mely rendelkezéshez szorosan kapcsolódik az Áht. 100/G. § (4) bekezdése. A közhatalmi költségvetési szerv új fogalmának alkalmazását segítend#, visszautalva az 1. pont szerinti csoportosításra fontos megjegyezni, hogy közhatalmi költségvetési szerv alatt nem csak a központi közhatalmi költségvetési szervek értend#k [ld. 3. § (3) bekezdése a közhatalmi költségvetési szerv alapítására jogosultak vonatkozásában]. (A közhatalmi költségvetési szerv gazdálkodásának sajátos f#szabályait az Áht. 100/G. §-a tartalmazza). A közszolgáltató költségvetési szerv négy altípusa (közintézmény; közintézet; vállalkozó közintézet; közüzem) közül az alaptípus a közintézmény. Az altípusokhoz f'z#d#en megjegyzend# a közüzem vonatkozásában az Kszjt. 62. §-a. A közszolgáltató költségvetési szerv gazdálkodásának sajátos f#szabályait az Áht. 100/H-100/J. §-ai tartalmazzák. 3. A feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint a költségvetési szerv lehet [3. § (1) bekezdés b) pontja, 18. §]: — önállóan m'köd# és gazdálkodó vagy — önállóan m'köd# költségvetési szerv. Az Áht. ezt a fajta csoportosítást korábban nem ismerte, az Ámr. 14. §-a a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel különböztetett meg önállóan gazdálkodó ill. részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet. Korábbi szabályozása helyén e tipizáláshoz nyújt további részletszabályozást. 4. Az Ámr. továbbra is megkülönbözteti a gazdálkodási jogkör szerint — a teljes jogkörrel rendelkez# költségvetési szervet,
10 — a részjogkörrel rendelkez# költségvetési szervet, valamint — a költségvetési szervnek nem min#sül# részjogkör' költségvetési egységet. [Ámr. 2. § 40. pont, 15. §] A jogi személyiség Újdonság a jogi személyiségB szervezeti egység [Kszjt. 14. §, Ámr. 12/A. §], melynek jogi személyisége származtatott, tartozásaiért mögöttesen a költségvetési szerv ill. annak irányító szerve felel#s. Költségvetési szerv gazdasági szervezete jogi személyiséggel nem ruházható fel. Az Ámr. költségvetés készítésére vonatkozó rendelkezéseib#l arra lehet következtetni, hogy az Ámr. a jogi személyiség' szervezeti egységet a részjogkör' szervezeti egység sajátos változatának tekinti. Az alapító szerv f#bb intézkedései Szoros összefüggés állapítható meg a törvény 8. § (2) bekezdés a) pontja és a 3. § (4) bekezdése közt. Alapítói jogok a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerint a költségvetési szerv — alapítása, továbbá az alapító okirat kiadása, — átalakítása, — egyesítés, ami a költségvetési szervre nézve lehet beolvadás vagy összeolvadás ill. — szétválasztás, ami a költségvetési szerv különválását vagy kiválását jelenti; — megszüntetése. Helyi önkormányzati költségvetési szerv vonatkozásában külön rendelkezést tartalmaz a 12. § (5) bekezdése. — Alapítói jog továbbá a szervezeti és m'ködési szabályzat jóváhagyása. — Az alapító okirat módosítása, melynek hatályáról a törvény 5. § (5) bekezdése rendelkezik. Az átsorolással, azaz a 15-16. § szerinti típus (jelleg) megváltoztatásával kapcsolatban a 9. § rendelkezik. Álláspontunk szerint átsorolás az alapító okirat módosításával lehetséges, így a 8. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozik. A 3. § (4) bekezdése a „15-16. § szerinti besorolás meghatározása” fordulattal él, ami fedi az átsorolás kategóriáját is. A 3. § (4) bekezdésében jelzett, az alapítói jogok átadását, átvételét a 8. § (2) bekezdése nem sorolja ugyan fel, álláspontunk szerint ab ovo oda értend#. Azzal kapcsolatban a 8. § (8) bekezdése tartalmaz lényeges rendelkezést, melynek értelmezése helyi önkormányzatok vonatkozásában az Ötv. hatáskör-átruházási szabályaival összefüggésben lehetséges. A 44. § (5) bekezdése értelmében a költségvetési szerv irányító szerve az irányítása alá tartozó költségvetési szervet 2009. június 1-jéig köteles e törvény alapján besorolni. A besorolás vonatkozásában lényeges rendelkezést tartalmaz a 4. § (1) bekezdés g) pontja (a funkció 18. § szerinti meghatározását is besorolásként jelzi), a 3. § (4) bekezdése és (5) bekezdése. Az alapítás és megszüntetés kérdésében felhívjuk a figyelmet az Ámr. módosított 1011. §-ára. Az alapítói döntések nyilvánossága Az alapítói döntések kérdésében sajátos rendelkezést tartalmaz a 2. § (2) bekezdésének második mondata: „A határozatot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és - helyi önkormányzati
11 költségvetési szerv és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelen# Hivatalos Értesít#ben közzé kell tenni”. Speciális szabályt tartalmaz a 13. § (1) bekezdése, amely a helyi önkormányzatokra a közzétételre könnyítést nem tartalmaz. Az átalakításról, megszüntetésr#l - az alapításnak megfelel#en - jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja el#tt ki kell hirdetni (közzé kell tenni). Az Ámr. 10. § (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv létrehozásáról (átalakításáról, megszüntetésér#l) rendelkez# jogszabály (határozat) a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint történ# nyilvánosságra hozatala mellett az alapító szerv más módon (így különösen: a helyben szokásos módon) is közzéteheti a szerv létrehozására (átalakítására, megszüntetésére) vonatkozó döntéseket. Ezért álláspontunk, hogy a nyilvánosságra vonatkozó rendelkezések értelmezése szerint a helyi önkormányzat ill. helyi kisebbségi önkormányzat az alapítással, átalakítással és megszüntetéssel kapcsolatos döntéseit (a törvény többször hivatkozott 3. § (4) bekezdésére is figyelemmel) az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és a helyben szokásos módon közzéteszi. A költségvetési szervek nyilvántartása, a nyilvántartással kapcsolatos eljárás A törvény 5. §-a a nyilvántartással kapcsolatos eljárást sajátos közigazgatási hatósági eljárásként, a nyilvántartással kapcsolatos közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát pedig sajátos nem peres eljárásként határozza meg. A nyilvántartás a költségvetési szerv jogaira nézve f#szabály szerint ex nunc hatályú, az ezzel kapcsolatos legfontosabb szabályokat a törvény 2. § (4) bekezdése, 5. § (5) bekezdése, bekezdése, valamint 13. § (2) bekezdése tartalmazzák. A költségvetési szervek tevékenységei, irányítása és felügyelete A költségvetési szerv tevékenységeinek tipizálása az Ámr. korábban hatályos 2. § 83-86. pontjaiból ismer#s azzal együtt, hogy a kisegít# tevékenység és a vállalkozási tevékenység a „tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról” szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek min#sül. Az el#terjeszt#i indokolás szerint költségvetési szerveknél f#szabályként nem egyszer'en a felügyelet érvényesül, hanem az irányítói jogok teljessége. Ezért a törvény az irányítás, az alapítói jogok a felügyelet megkülönböztetését alapul véve tartalmaz értelmez# rendelkezéseket (v.ö. Áht. új 127. §-a) amellett, hogy az Kszjt. 59. §-a értelmében ahol jogszabály fejezet felügyeletét ellátó szervr#l, illet#leg fejezet felügyeletét ellátó szerv vezet#jér#l rendelkezik, azon e törvény hatálybalépését követ#en fejezetet irányító szervet, illet#leg fejezetet irányító szerv vezet#jét kell érteni. A költségvetési szerv gazdasági vezet#jének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása felügyeleti jogon történik. Hatálybalépés: Az általános hatálybalépés id#pontja 2009. január 1., egyes rendelkezések kivételével. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 187. szám ( 2008. december 22.)
12 Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról A jogszabály száma és címe: 2008.évi CVI. törvény „Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról” A jogszabály lényege: A helyi önkormányzatok az egészségügyi szakellátási kötelezettségüket a lekötött kapacitások mértékének valamint szakmai összetételének megfelel#en teljesítik. Ha nem helyi önkormányzat a fenntartója az egészségügyi szolgáltatónak, akkor a fenntartó más egészségügyi közszolgáltatásért felel#s szervvel köthet feladatátadási szerz#dést a lekötött kapacitások tekintetében. Az egészségbiztosító évente régiónként megvizsgálja a szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók kapacitásának kihasználtságát és a vizsgálat eredményét figyelembe véve javasolja a kapacitásfelosztás módosítását. Ezt a javaslatot megküldik az illetékes Regionális Egészségügyi Tanácsnak vagy a Tanács székhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek. Ezt követ#en születik meg a döntés a kapacitásfelosztás módosításáról, amit a Regionális Egészségügyi Tanács kifogásolhat. Ebben az esetben az egészségügyi államigazgatási szervnek egyeztetési illetve tájékoztatási kötelezettsége áll fenn, majd határozatának joger#re emelkedését követ# 5 napon belül a döntésér#l tájékoztatnia kell a jogszabályban meghatározott szerveket és személyeket. Ebben az eljárásban az ellátási kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat ügyfélként szerepel. Az egészségügyi államigazgatási szerv által vezetett nyilvántartásban szerepl# ellátási terület módosítását a települési önkormányzat kezdeményezheti az érintett egészségügyi szolgáltató fenntartójánál illetve tulajdonosánál ellátási érdekb#l. Ha a települési önkormányzat kezdeményezésében megjelölt fenntartóval, illetve tulajdonossal a kezdeményezést#l számított 30 napon belül nem állapodik meg az ellátási terület módosításáról, akkor az egészségügyi államigazgatási szerv a kezdeményez# önkormányzat kérelmére a határid# lejártát követ# 15 napon belül módosíthatja az ellátási területet, amennyiben a módosítás javítja a szakellátáshoz való hozzájutást az érintett településen él#k vonatkozásában és egyetért a módosítással az a fenntartó, illetve tulajdonos, melynek ellátási területe a módosítás miatt ki fog terjedni a módosítást kezdeményez# településre. Az eljárásban ügyfél annak a településnek az önkormányzata, amelyikre kiterjed az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettsége. Lehet#ség van arra, hogy a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felel#s szervvel vagy más fenntartóval, egészségügyi szolgáltatóval történ# egészségügyi ellátási szerz#dés megkötése által teljesítse. Hatálybalépés: 2009. január 1., 2009. február 15., 2010. június 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 187. szám ( 2008. december 22.) A közbeszerzésekr l szóló törvény módosítása A jogszabály száma és címe: 2008. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekr#l szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról
13 A jogszabály lényege: A törvény jelent#sen módosítja a közbeszerzési eljárás szabályait. A kiemelend# rendelkezések ismertetése során a 2003. évi CXXIX. törvény rövidítése: Kbt., a módosító 2008. évi CVIII. törvény rövidítése: Kbtm. A törvénymódosítás, amelynek legtöbb rendelkezése 2009. április 1-én lép hatályba, több célt szolgál. A f# irány az eljárások egyszer'sítése. A jogorvoslati rendszer felülvizsgálatára az új közösségi jogorvoslati irányelv (az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2007/66/EK számú irányelve) miatt volt szükség. Emellett a felmerült jogalkalmazási tapasztalatok is indokolták egyes jogintézmények tekintetében a pontosítást. Az eljárás egyszer'sítését szolgáló f#bb rendelkezések: -
A jelenlegi három eljárásrend (közösségi nemzeti, egyszer') helyett két eljárásrendet (közösségi, egyszer') vezet be a Kbtm. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben a nemzeti egyszer' eljárásra meghatározott értékhatár másfélszeresét eléri a beruházás, beruházási koncesszió becsült értéke, akkor az eljárást a közösségi eljárásrend szerint kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy a hirdetmények a Közbeszerzési értesít#ben jelennek meg. (Kbtm. 12.§.) Az új összevont eljárásrendbe tartozó eljárások szabályozását a nemzeti és az egyszer' eljárásrend szabályainak hatályon kívül helyezése mellett a Kbt-nek a Kbtm. 68.§-ával megállapított új 240-261.§-ai szabályozzák, amelyek dönt#en a korábbi egyszer' eljárásrendre épülnek, nem elhanyagolható különbségekkel. Különösen a Kbt. – Kbtm-el módosított – 250.§. (3) bekezdésére kívánjuk felhívni a figyelmet, amely arról rendelkezik, hogy a közösségi eljárásrendre irányadó rendelkezések közül melyeket kell alkalmazni az új egyszer' eljárásban.
-
Megsz'nik az egyszer'sített eljárás, mint eljárástípus. Helyette a közösségi értékhatárt elér# 4. mellékletbe tartozó szolgáltatás beszerzése esetén is az egyszer' nemzeti eljárásrendben kell lefolytatni az eljárást. (Kbtm. 13.§., Kbtm. 109.§. (1) ) Fontos megemlíteni, hogy a módosítás értelmében a 4. mellékletbe tartozó jogi szolgáltatások körében mentes ügyvédi szolgáltatások mellett az egyszer' nemzeti eljárásrendben a módosítás kivétellé nyilvánítja valamennyi jogi szolgáltatás, beleértve a közbeszerzési tanácsadó szolgáltatás beszerzését. Vagyis ebben a körben csak akkor kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a becsült érték eléri a közösségi értékhatárt.
-
Az ajánlattev#k adminisztratív terheinek enyhítését célozza, hogy a kizáró okok fennállásának hiányát nem az ajánlat benyújtásakor, hanem csak a nyertes ajánlattev#nek az eredményhirdetést követ# nyolc napon belül kell benyújtania. Ekkor sem kérheti az ajánlatkér# azon tények igazolását, amelyek ellen#rzésére közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. (Kbtm. 27-28.§.)
-
Az elektronikus eljárás kötelez# bevezetésével gyorsítani kívánja az eljárást. A közösségi eljárásrendbe tartozó eljárásokat 2010. január 1-t#l, az egyszer' nemzeti eljárásrendbe tartozó eljárásokat 2010. július 1-t#l minden ajánlatkér# kizárólag elektronikus úton folytathatja le. (Kbtm. 12.§., 68.§., 108.§. (2), illetve (3) bekezdés.) Mivel az eljárást a fenti id#pontoktól kizárólag elektronikusan lehet lefolytatni, a módosítás csökkenti az eljárásokra el#írt minimális ajánlattételi/részvételi határid#t. (pl. közösségi nyílt eljárásban: 45 nap, egyszer' nemzeti eljárásban 25 nap)
14 A jogalkalmazási tapasztalatok alapján történt pontosítások -
Egyértelm'vé teszi az er#forrást biztosító harmadik szervezet jogállását, az ajánlatkér# ezzel kapcsolatos feladatait. (Kbtm. 4.§. (2), 27-29.§, 31.§.) Így külön kell vizsgálni az er#forrást nyújtó szervezet esetében is a kizáró okok hiányát, az alkalmassági követelmények teljesítését. Egyértelm'vé teszi a módosítás, hogy az er#forrást nyújtó szervezet ugyanabban az eljárásban nem lehet ajánlattev# közös ajánlattev# és alvállalkozó. Rá nézve is irányadók az összeférhetetlenségi szabályok, el#írható a megjelölése az ajánlatban.
-
A módosítás kiegészíti a hiánypótlásra vonatkozó szabályokat, és egyben minden eljárásban kötelez#vé teszi a hiánypótlás biztosítását. (Kbtm. 33.§)
-
A módosítás pontosítja az irreális árajánlatra vonatkozó szabályokat, támpontot nyújtva, milyen esetekben min#síthet# az ajánlott ár irreálisnak. (Kbtm. 34.§.)
-
A módosítás lehet#vé teszi, hogy az ajánlattev#/közös ajánlattev#k a közbeszerzési szerz#dés teljesítése érdekében elkülönült „projekttársaságot” hozzon létre, és szigorú szabályokat állapít meg e gazdasági társaságra. (Kbtm. 70.§.)
-
Az alvállalkozó fogalmát meghatározza a módosítás. Alvállalkozónak min#sül az er#forrást biztosító szervezet kivételével mindenki, aki közrem'ködik a szerz#dés teljesítésében, tehát a Ptk-hoz viszonyítva szélesebb közrem'köd#i kört takar a Kbt. értelmében az alvállalkozó. (Kbtm. 4.§. (1) bek.)
Átláthatóságot, nyilvánosságot, a verseny tisztaságának biztosítását er#sít# módosítások. -
Szigorúbb szabályokat vezet be a módosítás annak érdekében, hogy a törvény szerint ajánlatkér#nek min#sül# szervezet eleget tegyen a Közbeszerzések Tanácsánál történ# bejelentkezési kötelezettségének. A módosítás értelmében bárki jelezheti a Közbeszerzések Tanácsánál, hogy valamely ajánlatkér# elmulasztotta a nyilvántartásba történ# bejegyzését kérni. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az érintett szervezetet a bejelentkezésre. Ha e felhívásnak nem tesz eleget a kötelezett, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke hivatalból kezdeményezi a Közbeszerzési Dönt#bizottság eljárását. (Kbtm. 10.§.) Ebben az esetben a Dönt#bizottság bírságot köteles kiszabni. (Kbtm. 85.§.)
-
A módosítás megszünteti a tanúsítás jogintézményét (Kbtm. 109.§. (1)). Ugyanakkor új jogintézményként bevezeti az átláthatósági megállapodást, amelyben az ajánlatkér# lehet#vé teszi, hogy független szakért# monitorozza az eljárást, és fokozott nyilvánosságra hozatali kötelezettséget is vállal. Az ajánlattev# önként köthet az ajánlatkér#vel átláthatósági megállapodást, ha erre nem hajlandó, ebb#l hátrány nem érheti. (Kbtm. 1.§., 24.§. (2) bek.)
-
A módosítás szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos valamennyi lényeges információt az ajánlatkér# köteles a saját honlapján – amennyiben nem rendelkezik honlappal, a Közbeszerzések Tanácsa honlapján – közzétenni, így többek között az összes hirdetményt, a jogorvoslatra vonatkozó adatokat, a közbeszerzési szerz#déseket, s#t esetenként a közbeszerzési körbe nem tartozó
15 szerz#déseket is, illetve a szerz#dés teljesítésével kapcsolatos információkat is. (Kbtm. 9.§.) Amennyiben az ajánlatkér# nem tesz eleget a honlapon történ# közzétételi kötelezettségének, a Közbeszerzési Dönt#bizottság bírságot köteles kiszabni. (Kbtm. 85.§.) -
Amennyiben az ajánlatkér# azt észleli eljárása során, hogy valamely ajánlattev# megsérti a tisztességes verseny szabályait, köteles a a Gazdasági Versenyhivatalnak jelezni. A tisztességtelen tevékenységet nem kell ajánlatkér#nek bizonyítani, elegend# a gyanú felmerülése is. (Kbtm. 11.§. )
-
A közbeszerzési értékének legalább ötven százalékát az ajánlattev#/közös ajánlattev#k kötelesek személyesen teljesíteni. (Így az alvállalkozói teljesítés nem lehet magasabb 50%-nál.) (Kbtm. 69.§.)
A jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tételét szolgáló módosítások Tekintettel arra, hogy az önkormányzatoknak csak annyiban kell ismerniük a jogorvoslatok rendszerét, amennyiben kérelmez#k, illetve kérelmezettek, ezért csak a legelemibb rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet. -
Megsz'nik a békéltetés, különös békéltetés jogintézménye. (Kbtm. 109.§. (1). Helyette viszont általánossá válik az ajánlatkér# és az ajánlattev# közötti konfliktusok rendezésére az el#zetes vitarendezés. (Kbtm. 40.§.)
-
A közbeszerzési szerz#désekkel kapcsolatban semmisnek nyilvánítja a módosítás a közbeszerzési szerz#dés jogtalan mell#zésével kötött szerz#dést, illetve azt a szerz#dést, amelyet az ajánlatkér# és az ajánlattev#k a szerz#déskötésre el#írt legrövidebb id#n belül kötöttek meg. (Kbtm. 72.§.) A szerz#dés semmissége megállapítására irányuló pert az érdekelt feleken kívül a Közbeszerzési Dönt#bizottság is megindíthatja.(Kbtm. 86.§.) A bíróság bizonyos esetekben mell#zheti az érvénytelenség jogkövetkezményei megállapítását, ebben az esetben azonban a Közbeszerzési Dönt#bizottság köteles az ajánlatkér#re bírságot kiszabni, amelynek mértéke a közbeszerzés értékének 10%-a. (Kbtm. 91.§.)
-
Az ajánlatkér# az eredményhirdetésr#l készített írásbeli összegzés megküldését követ# – 2010. január 1.– 2010. június 30. közötti id#pontban – 20 napon belül, 2010.07.01-t#l 12 napon belül nem kötheti meg a közbeszerzési szerz#dést. (Kbtm. 41.§, illetve 111.§. (2) d.) pontja.) A Kbt. jelenleg hatályos 99.§. (2) bekezdése szerint a szerz#dés nem köthet# meg az eredményhirdetés napjától számított nyolc napon belül.
-
A legfontosabb változás a jelenlegi helyzethez képest az, hogy a jogorvoslati eljárás megindítása automatikusan a szerz#déskötés felfüggesztését eredményezi, vagyis amennyiben bárki a dönt#bizottságnál jogorvoslati kérelmet terjeszt el#, a szerz#dés nem köthet# meg a jogorvoslati eljárás joger#s befejezéséig. Bizonyos körülmények fennállása esetén azonban a Közbeszerzési Dönt#bizottság engedélyezheti az eljárás folyamán a szerz#dés megkötését. (Kbtm. 75.§., 83.§)
16 -
A jogorvoslati eljárásban is tért hódít az elektronikus ügyintézés, a törvényben meghatározott eljárási cselekmények közösségi eljárásrendben 2010. január 1t#l, nemzeti eljárásrendben 2010. július 1-t#l csak elektronikusan végezhet#k, és a közbeszerzési hirdetményeket is csak elektronikusan lehet feladni.
Egyéb, fontos részletszabályok -
A közösségi eljárásrendre euróban meghatározott értékhatárok csökkentek. A nemzeti, az egyszer' eljárásrend, illetve 2009. április 1-t#l a nemzeti egyszer' eljárásrend értékhatárai az alábbiak. A közösségi értékhatárok forintban kifejezett összegér#l – az Európai Bizottság rendelete alapján – a Közbeszerzési Tanács Elnöke tájékoztatót ad ki, amely a www.kozbeszerzes.hu honlapon megtalálható. A fentiek alapján a 2009. évben érvényes értékhatárok az alábbiak. Közösségi eljárásrend (klasszikus ajánlatkér#k): Áru és szolgáltatás beszerzése esetén a Kbt. 22.§. (1) bekezdés a.) pontja szerinti ajánlatkér#k esetében nem 137.000, hanem 131.000 euró, azaz 34 226 339 Ft. Áru és szolgáltatás beszerzése esetén a Kbt. 22..§. (1) bekezdés b.) pontja szerinti ajánlatkér#k esetében – ide tartoznak az önkormányzatok – nem 211.000 euró, hanem 206.000 euró, azaz 53 012 225 Ft. Építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetén nem 5 278 000 euró, hanem 5 150 000 euró, azaz 1 325 305 627 Ft. Nemzeti eljárásrend 2009. január 1- március 31. a./ b./ c./ d./ e./
árubeszerzés esetében : 30,0 millió Ft építési beruházás esetében : 90,0 millió Ft építési koncesszió esetében : 100,0 millió Ft szolgáltatás megrendelése esetében : 25,0 millió Ft szolgáltatási koncesszió esetében : 25,0 millió Ft
Egyszer' eljárásrend 2009. január 1-március 31. a./ árubeszerzés esetében : 8,0 millió Ft b./ építési beruházás esetében : 15,0 millió Ft c./ szolgáltatás megrendelése esetében : 8,0 millió Ft Nemzeti (új) eljárásrend 2009. április 1-december 31. a./ b./ c./ d./ e./
árubeszerzés esetében : 8,0 millió Ft építési beruházás esetében : 15,0 millió Ft építési koncesszió esetében : 100,0 millió Ft szolgáltatás megrendelése esetében : 8,0 millió Ft szolgáltatási koncesszió esetében : 25,0 millió Ft
17 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az irányadó értékhatár az, amely a közbeszerzési eljárás megindításakor érvényes. Az eljárás megindításának id#pontja hirdetménnyel induló eljárás esetén a hirdetmény feladásának a napja, közvetlen ajánlati felhívással induló eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének napja, hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalások megkezdésének a napja. A kis- és középvállalkozások esélyegyenl#ségének növelésére irányuló módosítások -
Az ajánlatkér# minden beszerzése el#tt köteles megvizsgálni, megvalósítható-e a beszerzés részekre bontása. Amennyiben igen, köteles a részajánlat-tétel lehet#ségét biztosítani. (Kbtm. 20.§.)
-
Az új nemzeti egyszer' eljárásrendben az ajánlattev#nek lehet#sége van arra, hogy a részvétel jogát fenntartsa az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem ér# ajánlattev#k számára. (Kbtm 68.§-ával beiktatott 253.§. (1) )
Hatálybalépés: 2009. április 1. A 108.§. (2) bekezdésében felsoroltak 2010. január 1-én, a 108.§. (3) bekezdésében meghatározottak 2010. július 1-én lépnek hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 187. szám (2008. december 22.) A kormány 2009. január 1-ei hatállyal módosította „az államháztartás mBködési rendjér l” szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet – Ámr-t. A jogszabály változása érinti a helyi önkormányzatok m'ködését. Ebben a körben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzatok és a települési kisebbségi önkormányzatok költségvetésére és zárszámadására vonatkozó, korábban kiadott tájékoztatóban megjelölt Ámr. szakaszokat a jogszabály módosítása nem érintette. A változások a következ#kben foglalhatóak össze: 1. Az Ámr. 2. §-a kiegészült a 72. ponttal, amely bevezette az összevont adószám fogalmát. A helyi önkormányzatokat érint#en összevont adószámmal az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott önkormányzati intézményeknek kell rendelkeznie. 2. Változtak a költségvetési szerv m'ködésének és fejlesztésének forrását definiáló Ámr. 2. § (8) bekezdésének c)-d) pontjai, azaz az egykori „saját bevételek forrása”. A jogszabály az eddigi saját bevételek helyett a „m'ködési és felhalmozási bevétel” fogalmat vezeti be és ebben a körben jelent#sen megváltoztatja a hivatkozott bekezdés cb) pontját. Ezzel a változtatással az „egyéb saját bevétel” kategória helyett a jogszabály bevezeti az úgynevezett „közszolgáltatási és vállalkozási bevétel” kategóriát. Ezek a bevételek a költségvetési szerv tevékenysége során keletkez# m'ködési és felhalmozási célú bevételeket jelenti.
18 Ezen módosítással együtt változott az Ámr. 2. § (8) bekezdésének d) pontja is, az átvett pénzeszközök tekintetében a jogszabály nem a saját bevételek körén kívül es# bevételekre, hanem a hivatkozott bekezdésbe nem tartozó bevételek körére hivatkozik. 3. Jelent#s változás történt az Ámr. 10. §-ában, a jogszabály módosításával a teljes szakasz megváltozott. A hatályos szabályozás szerint költségvetési szervek létrehozásáról, átalakításáról, megszüntetésér#l jogszabállyal, vagy határozattal kell rendelkezni. Amennyiben az alapító szerv jogszabály alkotására nem jogosult, vagy a létrehozandó szervet nem kell jogszabállyal hatáskörrel felruházni, úgy az alapításról határozattal kell rendelkezni. (10. § (1) bek.) A költségvetési szerv létrehozására vonatkozó döntéseket az alapító a 2008. évi CV. törvényben meghatározott nyilvánosságra hozatal mellett más módon is közzé teheti. (10. § (2) bek.) Az alapító okiratban kell megjelölni az alapítói jogokkal felruházott irányító szervet. Amennyiben az alapítói jogokkal és az egyéb irányítói jogokkal felruházott személye egymástól eltér, akkor az alapító okiratban mindkét személyt fel kell tüntetni. Amennyiben azonban a költségvetési szervnek csak felügyeleti szerve van, úgy csak ezt a szervet kell megjelölni az alapító okiratban. (10. § (4) bek.) A költségvetési szervet alaptevékenysége szerint az irányító szerv sorolja be szakágazatba, a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározottak szerint. (10. § (5) bek.) Újdonság, hogy amennyiben a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet folytat, úgy ezt a vállalkozási tevékenységet is szakfeladatrend szerinti szakfeladat számmal és szakfeladat megnevezéssel kell meghatározni. (10. § (6) bek.) Az Ámr. új 171. § (2) bekezdése alapján az alapító okiratoknak a 10. § (6) bekezdésnek megfelel# módosítását 2009. szeptember 30-ig el kell végezni. Költségvetési szerv közös létrehozása esetén az alapító szerveknek a közös m'ködtetésr#l írásbeli megállapodást kell kötniük, amely megállapodás minimális kötelez# tartalmi elemeit az Ámr. 10. § (7) bekezdésének a)-e) pontjai határozzák meg. Közös alapítás esetén az irányítói jogok gyakorlására jogosult szervet, személyt a költségvetési szerv alapító okiratának kell meghatároznia. (10. § (8) bek.) Az alapító szerv megsz'nése, vagy az alapítói jogok átruházása esetében a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogorvoslati intézkedések megtételére az alapítói jogok gyakorlója jogosult, illet#leg köteles. (10. § (10) bek.) A költségvetési szerv alapító okiratának változása esetén a módosító okirat mellett el kell készíteni a költségvetési szerv változásokkal egységes szerkezet' alapító okiratát is és azt a módosító okirathoz kell csatolni. A módosító okiratnak és az egységes szerkezet' okiratnak is közokirat alaki érvényességi kellékeinek kell megfelelnie. (10. § (11) bek.)
19 (A közokirat fogalma tekintetében „a Polgári Perrendtartásról” szóló 1952. évi III. törvény – Pp. – 195. § (1) bekezdése rendelkezik.) 4. Mivel a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok jelent#sen megváltoztak, ezért a megszüntetésre vonatkozó el#írások is jelent#sen módosultak. Err#l az Ámr. új 11. §-a rendelkezik. A költségvetési szerv megszüntetését megel#z#en az alapító szervnek az Ámr. 11. § (1) szakaszának a)-e) pontjaiban meghatározottakról – például: közfeladat jöv#beli ellátási módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, a közfeladat ellátásához szükséges köztulajdon módjáról stb. – rendelkeznie kell. A megszüntet# okiratban kell megjelölni a megszüntetés okát, az ellátott közfeladat jöv#beli ellátásának módját, annak az indokát, hogy a továbbiakban miért nem kerülnek ellátásra egyes közfeladatok, valamint meg kell jelölni a megszüntet# jogszabályt, vagy – az alapítás módjának függvényében – határozatot. (11. § (2) bek.) Fentebb kifejtetteket kell alkalmazni akkor is, ha a közfeladat ellátásának kötelezettsége kerül átadásra. (11. § (3) bek.) Az Ámr. 11. § (4) bekezdésében meghatározott új szabályok vonatkoznak arra az esetre is, ha több alapítóhoz tartozó költségvetési szerv kerül átalakításra. 5. Az Ámr. kiegészült a 12/A. §-al, amely „A jogi személyiség' szervezeti egységekr#l” rendelkezik. Ebben a körben az Ámr. 12/A. § (1) bekezdése meghatározza azokat az eseteket – a)-c) pontok – amikor különösen indokolt a költségvetési szerv szervezeti egységének jogi személyiséggel való felruházása. A szervezeti egység vezet#jének, vagy képviseletére jogosult más személynek a kinevezése, megbízása, felmentése, megbízásának visszavonása, díjazásának megállapítása és a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a létrehozásról rendelkez# jogszabály (határozat) vagy más jogszabály rendelkezése szerint a költségvetési szerv vezet#jének, vagy az irányító szerv vezet#jének hatáskörébe tartozik. (12/A. § (2) bek.) A szervezeti egység képviselete tekintetében a képviseleti jogok a létrehozásról rendelkez# jogszabállyal, határozattal, korlátozhatóak, vagy a képviseleti jogok gyakorlására feltételek – különösen ellenjegyzési jog – írható el#. (12/A. § (3) bek.) A jogszabály 12/A. § (5) bekezdésében kimondja azt is, hogy a költségvetési szerv gazdasági szervezete nem ruházható fel jogi személyiséggel. 6. A költségvetési szervek irányítási jogainak átruházására vonatkozóan kiemelend# az Ámr. 13. § (4) bekezdése, amelynek értelmében a körjegyz#ségek, a közösen létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a társulások tekintetében az irányítói jogok gyakorlásának rendjét az azt alapító, vagy létrehozó helyi önkormányzatok megállapodásának kell rendeznie. Ugyanez vonatkozik a települési kisebbségi önkormányzatok által létrehozott, vagy m'ködtetett szerveire. 7. Az Ámr. új 13/A. §-a a költségvetési szervek szervezeti és m'ködési szabályzatáról rendelkezik.
20 Ennek alapján a költségvetési szerv szervezeti felépítését a szervezeti és m'ködési szabályzata állapítja meg. A szervezeti és m'ködési szabályzat közzétételére „az elektronikus információszabadságról” szóló 2005. évi XC. törvényben foglalt rendelkezések alkalmazandóak. (13/A. § (1)-(2) bek.) A szervezeti és m'ködési szabályzat kötelez# tartalmi elemeir#l az Ámr. 13/A. § (3) bekezdése rendelkezik. 8. Megváltozott az Ámr. 14. §-a is, amely a költségvetési szervek csoportosításának egyes szabályait határozza meg. A költségvetési szervek egyes típusai közötti különbségtétel alapját a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók határozzák meg. Ennek alapján önállóan m'köd# és gazdálkodó, vagy önállóan m'köd# (de önállóan nem gazdálkodó) költségvetési szervek között kell különbséget tenni. Az alapító szerv kötelessége, hogy a költségvetési szervet valamely funkciócsoportba besorolja. (14. § (1)-(2) bek.) Ezt követ#en a jogszabály pontosan meghatározza azt, hogy mely költségvetési szervet kell – törvény vagy kormányrendelet eltér# rendelkezése hiányában – az önállóan m'köd# és gazdálkodó funkciócsoportba besorolni, illetve ezen túlmen#en mely szervek min#síthet#ek ilyen funkciójú költségvetési szervnek. (14. § (3)-(4) bek.) A 14. § (5) bekezdése határozza meg azt, hogy különösen mely költségvetési szerv sorolható be az önállóan m'köd# költségvetési szervek csoportba. Az ezen csoportba sorolt költségvetési szervek besorolásával egyidej'leg az irányító, illet#leg felügyeleti szervnek rendelkeznie kell az Ámr. 14. § (6) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározottakról. 9. Az Ámr. módosult 17-18. §-ai a költségvetési szervek gazdasági szervezetével kapcsolatban, míg új 18/A. §-a gazdasági vezet# személyével kapcsolatban új szabályokat tartalmaznak melyeket e helyen nem kívánunk ismertetni. 10. Külön felhívjuk azonban a figyelmet a jogszabály új 18/B. §-ára, amely a gazdasági vezet#vel kapcsolatos követelményekr#l rendelkezik. A hivatkozott szakasz (1) bekezdése a minimális képesítési követelményekr#l és jogosultsági engedélyekr#l rendelkezik. A hivatkozott szakasz (2) bekezdése az utalványozás rendjével kapcsolatban el#írja, hogy annak ellenjegyzésére olyan személy jogosítható fel, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel és pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkezik. A helyi illet#leg települési kisebbségi önkormányzatok esetében az ellenjegyzési jogosultsághoz kapcsolódó fentebb kifejtett követelmények is érvényesülnek. Mindemellett az ellenjegyzési joggal a hivatal ezzel megbízott a képesítési követelményeknek eleget tev# dolgozója rendelkezhet. A 18/B. § (5) bekezdése határozza meg a képesítési követelmények alóli felmentés lehetséges esetét: legalább öt éves gazdasági vezet#i gyakorlat és a végzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatása. 11. Az Ámr. 38. § (3) bekezdése a költségvetési szervek elemi költségvetése tekintetében tartalmaz új szabályokat.
21
12. Felhívjuk a figyelmet az Ámr. új 52. §-ára. Év közbeni feladat, illet#leg intézmény átadása esetén az önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásainak és támogatásainak módosítására irányuló, a Kincstárhoz benyújtandó kérelemhez a jogszabály taxatíve meghatározza a kérelemmel egy id#ben benyújtandó mellékleteket. Külön kiemeli a jogszabály azt is, hogy oktatási intézmény átadása esetén az átadást tanúsító iratoknak legkés#bb július 5-én meg kell érkezniük az ÖM-hez. A határid# jogveszt#. 13. Az Ámr. 57. § (4) bekezdésében foglalt átvett pénzeszköz elszámolására vonatkozó szabályok megváltoztak. 14. A megváltozott szabályok kifejtése nélkül felhívjuk a figyelmet az Ámr. 119. §ának – „A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok finanszírozási és költségvetési befizetési rendje” elnevezés' fejezet – változásaira. 15. A folyamatba épített el#zetes és utólagos vezet#i ellen#rzés tekintetében megváltozott az Ámr. 145/A. § (1) és 145/B. § (1) bekezdése. A bels# kontroll mechanizmusok tekintetében további változás, hogy új fogalmak és követelmények kerültek bevezetésre. Ilyenek: Ámr. 145D. § - kontrollkörnyezet - , 145/E. § - kontrolltevékenyésgek – 145/F. § - információ és kommunikáció – 145/G. § monitoring – 145/H. § költségvetési szerv vezet#jének továbbképzése. Végezetül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fent leírtak tájékoztató jelleggel készültek és nem pótolják az Ámr. nagy horderej' változásainak megismerését, illet#leg tanulmányozását. Hatálybalépés: 2009. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 191. szám (2008. december 30.) A Kormány módosította „a közalkalmazottak jogállásáról” szóló 1992. XXXIII. törvény végrehajtására irányuló egyes kormányrendeleteket, az ezeket érint fontosabb rendelkezésekr l az alábbi tájékoztatást adom. 1. A 323/2008. (XII.29.) Korm. rendelet rendelkezik „a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú” 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet módosításáról. A Korm. rendelet 3/A. §-a egy (2) bekezdéssel egészül ki, mely szerint nem állapítható meg próbaid annak részére sem, aki: a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezet#i megbízást kap, illet#leg magasabb vezet#i munkakörre nevezik ki, b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezet#i munkakörre nevezik ki.
22
Fontos módosítása a Korm. rendeletnek a magasabb vezet i megbízás és a vezet i megbízás korábbitól eltér# megállapítása. A korábbi jogszabályi rendelkezés kizárólag a helyi önkormányzat képvisel#testülete, közgy'lése, illetve a fenntartó vezet#je vagy megbízottja által adott intézményvezet#i megbízást tekintette magasabb vezet#i megbízásnak, míg a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezet#i megbízást, az intézményegység vezet#jének megbízását valamint az intézményvezet#-helyettesi megbízást vezet# megbízásnak tekintette. Ezeket a megbízásokat a jelenleg hatályos rendelkezések egyaránt magasabb vezet#i megbízásként szabályozzák. Az új szabályozás különbséget tesz a magasabb vezet i munkakör (központi m'hely vezet#i munkakör; központi m'hely vezet#-helyettesi munkakör; gazdasági, ügyviteli, m'szaki, személyzeti intézményvezet#-helyettesi munkakör) és vezet i munkakör (gazdasági, ügyviteli, m'szaki, személyzeti vezet#i munkakör) között is. A Korm. rendelet 8. §-a a min ségirányítási program kapcsán határoz meg új rendelkezéseket a teljesítményértékelési szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokról. A Korm. rendelet. 14/A. §-a egy (4) bekezdéssel egészül ki, mely az illetménynövekedés egy további esetét tartalmazza a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt azon közalkalmazottak esetében, akik pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevéllel rendelkeznek és oklevelük egyben szakképzettséget is igazol. A módosított jogszabály differenciáltan rendelkezik intézményvezet#i megbízás, valamint minden más magasabb vezet#i megbízás és vezet#i feladatok ellátására szóló megbízás esetén a pótlék mértékér#l, mely kategóriák a módosítás során nem változtak. A jogszabály fontos módosítása, hogy a pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak járó illetménypótlékok mértékét megváltoztatta. A pótlékok mértéke meghatározott esetben a közalkalmazotti pótlékalap 38-100%-a, 12-30%-a, 18-42%-a, illetve 36-60%-a. Új rendelkezés, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére – ha az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe bekapcsolódott közoktatási intézmény keretei között vesz részt az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás feladataiban – kiegészít illetmény jár. A jogosultság feltételeir#l és a kiegészít# illetmény összegér#l szintén itt – 15/A. § rendelkezik a jogalkotó. 2009. január 1-jei hatállyal megváltozott a Korm. rendelet 17. §-a. Itt kerültek részletezésre a kötelez# pályázat-kiírás mell#zésének esetei, valamint azon vezet#i megbízások illetve munkakörök felsorolása, amelyek betöltésére meghirdetett pályázati felhívásra és a pályázat benyújtásának határidejére az intézményvezet#i megbízásra vonatkozó pályázati eljárás szabályait kell megfelel#en alkalmazni. Újdonság a jogszabályban, hogy amennyiben a helyi önkormányzati társulások által fenntartott közoktatási intézményben az azonos feladatot ellátó tagintézmény a székhelyen kívül, más településen m'ködik, a tagintézmény vezet#jének (igazgatójának, óvodavezet#jének) megbízásához is kell kérni az érintett települési önkormányzat véleményét.
23
2. „A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél” tárgyú 77/1993. (V.12.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik a 324/2008. (XII.29.) Korm. rendelet. A Korm. rendelet hatálya 2009. január 1-jét#l már nem terjed ki a helyi önkormányzatok által fenntartott hivatásos t'zoltóságnál foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára, valamint a 3. § értelmében a költségvetési szerv vezet#jének helyettese – aki korábban vezet#nek min#sült – magasabb vezet nek min#sül. 3. A Kormány új rendeletet alkotott „a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a testnevelés és sport területén történ végrehajtásáról”. A 325/2008. (XII.29.) Korm. rendelet hatálya – az 1. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a testnevelés és sporttevékenységet ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki és rendelkezései 2009. január 1-jével léptek hatályba. Ez a jogszabály szintén nagy hangsúlyt fektet a magasabb vezet#i megbízás és a vezet#i megbízás elhatárolására. Rendelkezései között szerepel, hogy a sportesemények szervezését ellátó közalkalmazott teljes napi munkaidejének a felét köteles munkahelyén eltölteni. 4. A 326/2008. (XII.29.) Korm. rendelet rendelkezik „a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történ végrehajtásáról” szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet módosításáról. A kormányrendelet módosított 1/A. §-a azon eseteket határozza meg, amikor a Kjt. 20/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmen#en nem kötelez pályázat kiírása. A korábbi szabályozáshoz képest változás a magasabb vezet i és vezet i beosztás eltér# elhatárolása, valamint az, hogy a magasabb vezet#i, illetve a vezet# beosztás ellátása megbízás alapján történik a fenntartó által önálló vezet munkakörbe kinevezett közalkalmazott kivételével. 2009. január 1-jét#l a fejleszt pedagógus számára is el#írás, hogy a teljes napi munkaid#b#l hat órát a munkahelyén kell eltöltenie. Módosult a kormányrendelet 15. § (3) bekezdése is, melynek értelmében a pótlékalap 200%-ával megegyez# módszertani pótlék illeti meg a külön jogszabály szerint kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézményvezet#t, osztályvezet#t. 5. 2009. január 11-én lépett hatályba a 3/2009. (I.10.) Korm. rendelet „a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mBvészeti, a közmBvel dési és közgyBjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefügg egyes kérdések rendezésér l” szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet módosításáról. A 2009. január 11-ét megel#z# szabályozáshoz képest változás, hogy annak számára sem kell gyakornoki id t kikötni, aki a munkáltató alaptevékenységi körében bármilyen munkakörben már teljesítette a gyakornoki követelményeket.
24
A gyakornoki id#vel kapcsolatos szakmai követelmények továbbra is két részb#l állnak: az általános követelményekb#l és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekb#l. Újdonság, hogy az intézményen belül történ munkakör változás esetén a gyakornoktól nem lehet megkövetelni a már teljesített általános követelmények elsajátításának megismétlését, valamint a honvédelmi ágazatba tartozó közgyBjteményi intézményben a gyakornoknak meg kell ismernie az általános szabályokon túl a Magyar Honvédség alaptevékenységéhez kapcsolódó jogszabályokat és bels# rendelkezéseket. A korábbi szabályozáshoz képest változott a rendelet 5-6. §-a is. Lényeges módosulás, hogy a jogalkotó külön bekezdésben állapít meg a levéltárban és muzeális intézményben megbízható magasabb vezet# illetve vezet# részére képesítési feltételeket. A szabályozásban változás, hogy magasabb vezet beosztás ellátásával bízható meg: - levéltárban és muzeális intézményben egyaránt szakirányú tudományos tevékenységet folytató közalkalmazott - muzeális intézményben idegennyelvtudással is rendelkez# közalkalmazott További változás, hogy levéltárban és muzeális intézményben vezet beosztás ellátásával csak szakirányú fels#fokú iskolai végzettséggel rendelkez#, szakirányú tudományos tevékenységet folytató közalkalmazott bízható meg. 2009. január 11-ét követ#en az intézményvezet# és az intézmény gazdasági vezet# megbízás ellátására vonatkozó pályázati felhívást nem a M'vel#dési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában, hanem a Magyar Közlöny mellékleteként megjelen# Hivatalos Értesít ben kell közzétenni. A pályázat benyújtásának határidejét minden esetben a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) internetes oldalán történ# közzétételt#l kell számítani. A pályázatot véleményez bizottság tagjainak sora kib vült: A Közalkalmazotti Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált egy-egy tagon kívül egy országos szakmai szervezet képvisel#je is részt vesz a munkában. A rendelet módosított 9. §-a további szempontokat határozott meg a kulturális intézményben, valamint közgy'jteményi és közm'vel#dési intézményben dolgozó közalkalmazott min sítésével kapcsolatban (szakmai tudás fejlesztése, teljesítménykövetelményeknek való megfelelés). A rendelet módosítása eredményeképpen a 8. § (2) bekezdésében meghatározott „címzetes magánénekes”, illetve „címzetes magántáncos” címet visel# személy pótlékának mértéke a Kjt. szerinti pótlékalap 25%-a. Területi pótlék mértéke a Kjt. szerinti pótlékalap 35%-a. A korábbi 20. § (7) bekezdésében szabályozott pótlékot a jelenleg hatályos rendelet 20. § (6) bekezdése szabályozza, melynek mértéke a Kjt. szerinti pótlékalap 15%-35%-a is lehet. A rendelet alkalmazásában közgyBjteményi intézmény fogalma alatt a következ#t kell érteni: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) m'köd#, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívum.
25
A hivatkozott jogszabályok a Magyar Közlöny 190/2008. évi, valamint 4/2009. számában jelentek meg. II. Az ügyfelek jogorvoslati jogának gyakorlásával összefüggésben az alábbiakról tájékoztatom. A 2008. évi LXXXII. törvény – „a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról” – 26. § (5) bekezdése módosította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) több szakaszát, melyek 2009. január elsején léptek hatályba. A módosítás következtében a Ket. jelenleg hatályos 107. § (2) bekezdés a) pontja szerint ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Kormány általános hatáskör' területi államigazgatási szerve jogosult a fellebbezés elbírálására, ha els# fokon az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó hatósági ügyekben a polgármester, f#polgármester, a közgy'lés elnöke, a jegyz#, a f#jegyz#, a hatósági igazgatási társulás, a képvisel#-testület hivatalának ügyintéz#je vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezet#je járt el. A Kormány általános hatáskör' területi államigazgatási szervér#l szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet – mely szintén 2009. január elsejét#l hatályos – 1. § (1) bekezdése alapján a regionális államigazgatási hivatal a Kormány általános hatáskör' területi államigazgatási szerve. A hivatkozott Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja értelmében regionális államigazgatási hivatal a székesfehérvári székhely' Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Fejér megyére, Komárom-Esztergom megyére és Veszprém megyére kiterjed# illetékességgel. Mindezek alapján a Ket. 107. § (2) bekezdése szerinti fellebbezés elbírálására – 2009. január elsejét#l – régiónkban a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal jogosult. Fentiekre figyelemmel javasolom, hogy a döntések rendelkez# részében a fellebbezés benyújtásának lehet#ségér#l szóló tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a fellebbezést a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal bírálja el. A Magyar Közlöny 2008/192. számában jelent meg a 35/2008. (XII.31.) PM. rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthet# bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról. A jogszabály szerint az önkormányzati adóhatóság a helyi ipar'zési adóra és a gépjárm'adóra vonatkozóan kizárólag a 10-14. számú melléklete szerinti adattartalmú nyomtatványokat rendszeresítheti. Más adónemekben csak olyan adattartalmú bevallási nyomtatványok alkalmazhatók, amelyek legalább a rendelet 1-9. és 15-16. számú mellékleteiben szerepl# nyomtatványok szerinti adatokat is tartalmazzák. A rendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba, ezt követ#en tehát az önkormányzati adóhatóságok csak az annak megfelel# adattartalmú nyomtatványokat alkalmazhatják. Erre tekintettel javasolom az eddig rendszeresített bevallási nyomtatványok felülvizsgálatát, és a szükség szerinti módosításokat.
26
III. Alkotmánybírósági határozatok A Magyar Közlöny 181. számában több alkotmánybírósági határozat is megjelent. Ezek közül az alábbiak részletes tanulmányozására hívjuk fel a figyelmet. 1) Alkotmányellenes az a szabályozás, amely az ingatlantulajdont korlátozó egyedi döntések rendeleti formában való megjelentetésével gyakorlatilag kizárja a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat benyújtásának a lehet#ségét, és ezáltal sérti a tulajdonvédelemre is garanciát nyújtó jogorvoslat lehet#ségét. (165/2008. (XII. 18.) AB határozat) A képvisel#-testület az épített környezet alakításáról és védelmér#l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 28. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkotott az útépítési és közm'vesítési hozzájárulásról. A rendelet indítvánnyal támadott rendelkezése szerint a hozzájárulás mértékét és arányát az ingatlanok helyrajzi számainak és a hozzájárulás konkrét összegének megjelölésével a rendelet melléklete határozza meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a rendeleti szabályozás lényege az, hogy jogszabály – az önkormányzat rendelete – a normatív szabályok mellett konkrét, egyedi döntéseket is tartalmaz. Meghatározza, hogy a közm'fejlesztési hozzájárulás fizetése szempontjából melyek az érintett ingatlanok és meghatározza az egyes ingatlanok után fizetend# hozzájárulás összegét is. Az Alkotmánybíróság visszautalt több korábbi határozatára, amelyekben kifejtette az ilyen szabályozás alkotmányosságára vonatkozó álláspontját. A 43/2006. (X.5.) AB. határozat indokolása szerint az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdése szerint bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen áll fenn a jogorvoslat joga. A jelen esetben azonban nem bírósági, közigazgatási és más hatósági döntésr#l van szó, hanem települési önkormányzat képvisel#testületének rendeletér#l, azaz jogszabályról. A rendeletben történ# szabályozás kizárja az érdemi jogorvoslatot, a bírósági felülvizsgálatot, ami ellentétes az Alkotmány 57. §. (5) bekezdésével, ennek révén, sérti az Alkotmány 2. §. (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményét. Ugyanezen álláspontját fejti ki az Alkotmánybíróság a 6/1994. (II.18.) 45/1997. (IX. 19.), 53/2002. (XI. 28.) és 33/2006. (VII. 13.) AB határozataiban is. Fenti indokok alapján az Alkotmánybíróság a rendelet indítvánnyal támadott rendelkezését és a rendelet mellékletét megsemmisítette. 2) A képvisel#-testület az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képez# jogbiztonságot sért# mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett el# az által, hogy a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervr#l szóló rendeletében nem szabályozta a belterületi határvonal és a tervezett belterületi határvonal közötti területek belterületbe vonásának, a belterületi határvonal módosításának „az épített környezet alakításáról és védelmér#l” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szabályaival összhangban álló rendjét. (167/2008.) (XII.18.) AB határozat). Az indítványozó az önkormányzat képvisel#-testülete több olyan határozatának felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, amelyekben a képvisel#-testület egyes ingatlanok belterületbe vonásáról döntött. Az Alkotmánybíróság, a támadott határozatok felülvizsgálatával kapcsolatban hatáskörének hiányát állapította meg, mivel azok olyan egyedi, normatív
27 tartalommal nem bíró egyedi aktusok, amelynek alapján nem min#sülnek „a jogalkotásról” szóló 1987. évi XI. törvény 46. §. (1) bekezdése szerinti állami irányítás egyéb jogi eszközének. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az indítvány vizsgálata során hivatalból észlelte, hogy a képvisel#-testület nem alkotta meg azt a rendeletet, amely megfelel# eljárásban és jogszabályi formában rendezte volna a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv (HÉSZ) hatályos állapota szerint a belterület határán kívül, de a tervezett belterületi határ vonalán belül fekv# egyes ingatlanok belterületbe vonásának rendjét. Az Alkotmánybíróság már 22/1990. (X.16.) AB határozatában kifejtette, hogy a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségét konkrét jogszabályi felhatalmazás hiányában is köteles teljesíteni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak következtében állt el#, hogy az állam jogszabályi úton beleavatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok e gy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének a lehet#ségét#l. Az Alkotmánybíróság 22/1995. (III. 31.) határozatában kimondta, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs, hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethet# tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik. Utalt az Alkotmánybíróság a 42/1992. (VII.16.) AB határozatban kifejtettekre is, mely a belterületbe vonásra csak a rendezési terv rendeleti úton történ# módosításával kerülhet sor, mivel a rendezési terv elfogadása, módosítása során nem csak a belterület határvonaláról határoz a képvisel#-testület,hanem meghatározza a belterületbe vont területek rendeltetését, a terület-felhasználás módját is. A rendezési tervezést#l független rendeleti formában történ# szabályozás azt is eredményezi, hogy a képvisel#-testület kivonja döntését az általános rendezési tervek elfogadásához el#írt garanciális szabályok alól. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség miatt az Alkotmánybíróság határid# t'zésével felhívta a képvisel#-testületet jogalkotási kötelezettségének teljesítésére. Székesfehérvár, 2009. január 26. Tisztelettel:
Dr. Gelencsér József hivatalvezet