Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után
2012. szeptember 15.
www.merek.eu
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................................... 2 1.
Vezetői összefoglaló .................................................................................................................................. 4
2.
Bevezetés ................................................................................................................................................... 7
3.
2.1.
A kutatás témája, célja ...................................................................................................................... 7
2.2.
A kutatásról ....................................................................................................................................... 8
2.3.
A módszertanról .............................................................................................................................. 11
2.3.1.
Kvantitatív módszertan............................................................................................................ 12
2.3.2.
Kvalitatív módszertan .............................................................................................................. 13
Online média jellemzése ......................................................................................................................... 17 3.1.
Összegzés ......................................................................................................................................... 17
3.2.
Közéleti tartalom ............................................................................................................................. 18
3.3.
Hírcsinálók és a szereplők megjelenése .......................................................................................... 22
3.3.1. 3.4.
4.
Pártok ...................................................................................................................................... 25
Kvalitatív észrevételek és a politikai keretek az online média nyomán .......................................... 32
3.4.1.
Összegzés ................................................................................................................................. 33
3.4.2.
Politikai keretek ....................................................................................................................... 34
3.4.2.1.
Nemzetközi keret 2008-ban: Magyarország nem Izland ................................................. 36
3.4.2.2.
Régiós valuták .................................................................................................................. 37
3.4.2.3.
Eladósodottság ................................................................................................................ 38
3.4.2.4.
Bizalomhiány (bizalomvesztés) ........................................................................................ 39
3.4.2.5.
Spekuláció ........................................................................................................................ 40
3.4.2.6.
Devizahitelesek ................................................................................................................ 41
3.4.2.7.
Hitelminősítők ................................................................................................................. 43
3.4.2.8.
IMF ................................................................................................................................... 46
3.4.2.9.
Rubini ............................................................................................................................... 47
Hírműsorok jellemzői............................................................................................................................... 48 4.1.
Összegzés ......................................................................................................................................... 48
4.2.
Nézettségi adatok ............................................................................................................................ 49
4.3.
Hírműsorok hossza .......................................................................................................................... 50
4.4.
Hírszerkesztés .................................................................................................................................. 56
4.4.1.
Közéleti – bulvár hírek aránya és a közéleti tartalom hossza .................................................. 56 2
www.merek.eu
4.4.2.
Bulvár hírek típusai .................................................................................................................. 62
4.4.3.
Közéleti hírek eloszlása az egyes műsorokban ........................................................................ 64
4.4.4.
Hírcsinálók és a szereplők megjelenése .................................................................................. 69
4.4.4.1.
Szereplők ......................................................................................................................... 72
4.4.4.1.1. Pártok ........................................................................................................................... 74 4.4.4.1.2. Személyek ..................................................................................................................... 86 4.5.
Forintárfolyam-változásainak megjelenése a broadcast médiumokban ........................................ 87
4.5.1.
Összegzés ................................................................................................................................. 87
4.5.2.
Broadcast ................................................................................................................................. 88
4.6.
4.5.2.1.
Hírtípusok ........................................................................................................................ 88
4.5.2.2.
A headline ........................................................................................................................ 91
4.5.2.3.
Hírek elhelyezkedése és hossza ....................................................................................... 93
4.5.2.4.
Hírszerkesztés .................................................................................................................. 99
4.5.2.5.
Hírcsinálók ..................................................................................................................... 104
4.5.2.6.
Rátakaró hírek................................................................................................................ 105
Kvalitatív észrevételek ................................................................................................................... 107
4.6.1.
A 2008 – október 7-22 ........................................................................................................... 107
4.6.1.1.
RTL ................................................................................................................................. 107
4.6.1.2.
TV2 Tények .................................................................................................................... 108
4.6.1.3.
Híradó ............................................................................................................................ 110
4.6.1.4.
Este ................................................................................................................................ 113
4.6.1.5.
Déli Krónika.................................................................................................................... 115
4.6.2.
2011 – október 31-november 16 ........................................................................................... 117
4.6.2.1.
RTL Híradó...................................................................................................................... 117
4.6.2.2.
TV2 Tények .................................................................................................................... 120
4.6.2.3.
M1 Híradó ...................................................................................................................... 123
4.6.2.4.
Este ................................................................................................................................ 127
4.6.2.5.
Déli Krónika.................................................................................................................... 128
3
www.merek.eu
1. Vezetői összefoglaló
Broadcast média: A közéleti tartalom drasztikusan csökkent a broadcast médiában, különösen igaz ez a kereskedelmi televíziók adásaira, ahol kevesebb, mint a felére csökkent ez a hírtípus A közéleti tartalom időaránya a növekvő műsoridő és a csökkenő ilyen típusú hírszám miatt jelentősen lecsökkent, a két kereskedelmi televízióban 20 százalék alá esik A bulvár hírek között előtérbe kerülnek a bűnesetek és a balesetek A két kereskedelmi adón a közéleti hírek a műsor második felébe szorulnak Az M1 kivételével az összes hírműsor nézettsége vagy hallgatottsága csökkent három év alatt 2011-ben is az RTL KLUB Híradója a legnépszerűbb hírműsor, több mint 1 millióan nézték átlagosan a vizsgált időszakban A Déli Krónika kivételével az összes hírműsor hossza nőtt Az Estében csökkent, az RTL-en stagnált, a többi hírműsorban nőttek a műsoronkénti hírszámok A hírhosszak is nőttek, ez alól a Krónika kivétel, ahol jelentős csökkenés figyelhető meg Hírcsinálóként a broadcast médiában is nagyobb szerepet kap a mostani kormány és kormánypárt, mint kapott 2008-ban az akkori kormány és kormánypárt Általános tendencia, hogy a közéleti témák feldolgozásakor a hírek elszemélytelenednek, azaz kevesebb szereplő jelenik meg a hírekben 2008-ban az akkori kormány jelentős szerepet vállalt és kapott a közéleti hírekben, 2011-ben ez jobban megoszlik a második Orbán-kormány és a FIDESZ között Ellenzéki pártként a FIDESZ erősebb médiajelenléttel bírt, mint 2011-ben az MSZP A jelenlegi ellenzéki pártok nagyon kevés szerephez jutnak a médiumokban, 2008-ban még az MDF és az SZDSZ is nagyobb arányban szerepelt az egyes médiumokban A 2008-as vizsgált időszakban Gyurcsány Ferenc és Veres János „uralta” a médiát, 2011-ben a kormány és a FIDESZ szereplői kiegyenlítettebb arányban szerepelnek a különböző adásokban. 2011-ben az MSZP prominensei alig jutnak szerephez A közéleti tartalmakkal együtt a forint árfolyamával foglalkozó hírek aránya is csökkent a különböző médiumokban A headline-okból szinte teljesen kiszorul a közéleti tartalom A kereskedelmi adók headline-jába elenyésző arányú közéleti tartalom kerül, eközben ezek nagy része a forint árfolyamával foglalkozó híreket tartalmaz A forintárfolyammal foglalkozó hírek a többi közéleti tartalomhoz hasonlóan a hírműsorok második felébe szorulnak Az ezzel foglalkozó tartalom hossza drasztikusan csökkent három év alatt A hírműsorok idejének kevesebb, mint 3 százalékában foglalkoznak a forint árfolyamával 2011-ben, ez az arány 2008-ban még 7 százalék fölötti volt
4
www.merek.eu
A hírcsinálók közül a forint árfolyamával kapcsolatban 2011-re szinte eltűnnek a politikai szereplők és a hírműsorok legnagyobb arányban egy mindentől független folyamatként, egy senkihez sem köthető eseményként interpretálják a forint árfolyamának változásait A közszolgálati adókon valamelyest nő a forint árfolyamával foglalkozó tartalomra rátakaró hírek aránya A kormányzat által biztosított gondolati kereteknek a médiumok nem tudnak, és sok esetben nem is akarnak ellenállni – azokat gyakran kritikátlanul közvetítik. Mindkét időszakra és általánosan igaz, hogy a hírműsorokban kevés a híreket kiegészítő és azok értelmezéséhez szükséges háttér információ. Ritkán fordulnak elő regionális és időbeli összehasonlítások, melyek például egy napi szinten bekövetkező változás megítélésben támpontot adnának a nézők számára. Jellemzően a hírműsorok legjobb esetben is csupán arra törekszenek, hogy a politikai pártok véleményét közvetítsék, elvétve találkozni olyan hírblokkal, mely ezekre reflektálva, ugyanakkor sokoldalúbb összefüggésben tálalná a hírek témáját. A kereskedelmi híradók általában azzal az apparátussal, eszköztárral közelítenek a bulváreseményekhez, amivel korábban a közéleti híreket dolgozták fel. A híradókban a forintgyengüléssel kapcsolatbanem nincsenek stúdióbeszélgetések, illetve nem készültek olyan interjúk, melyek egyáltalán lehetővé tették volna a vitát, a vélemények árnyalt kifejtését. A hírekben szereplők jellemző módon csupán egy-két kiragadott mondat erejéig szólalnak meg, véleményüket pedig a hírolvasó foglalta össze. A kereskedelmi tévék kritikájának iránya, elfogultságának jellege is megváltozott. A TV2 kritikusabb volt a korábbi kormánnyal szemben, mint az RTL, a helyzet pedig a kormányváltással megfordult, és 2011-ben az RTL a kormánykritikusabb csatorna – bár ennek a közéleti hírek visszaszorulása miatt már nincs akkora jelentősége. Ugyanakkor a TV2-nél erőteljes kormánypárti elfogultságot tapasztalni, ami leginkább a kormányzati vélemények túlsúlyában és reflektálatlan közvetítésében érhető tetten. A közmédia is egyértelműen bulvárosodik, témában és főleg a közéleti témák földolgozása tekintetében. Csökkent a hírek – gazdasági hírek - kidolgozottsága. A közmédián a 2008-ban tapasztalt kormányzati elfogultságot egy erőteljes propaganda jelleg váltotta föl 2011-ben. 2011-ben Déli Krónika esetében gyakorta, és az M1 Híradó esetén alkalmanként tapasztalni, hogy enyhébbdurvább módon alkalmaznak a hírműsorok manipulatív eszközöket. 2008-ban pedig még egyik hírműsorra sem volt jellemző. A Déli Krónika mindkét időszakban a kormányzati kommunikációt erősítette. 2011-ben tovább erősödött a hírműsorok kormány propaganda jellege, rendszeresen előfordultak manipulatív anyagok, melyek az ellenzéket és más a kormányzati kommunikációban ellenségként föltüntetett szereplőket járattak le. A Krónika teljesen átvette, saját anyagaiba reflektálatlanul építette be a kormányzati kommunikációban használt szófordulatokat, megközelítéseket. Általánosan jellemző a hazai újságírók fölkészültségére, hogy még a reflektivitás szándékával kérdező újságíró is nem adatokkal, tényekkel szembesíti az interjúalanyt, hanem véleményekkel, minősítésekkel, amit egy eléggé rutinos politikus könnyedén tud riposztozni. A közélet inkább csak egy valóságshow-ként jelenik meg, vagyis nem attól lesz érdekes, hogy egzisztenciánk, sorsunk múlik egy-egy döntésen, hanem hogy egy ilyen élesen konfliktusos helyzetben, mint ami a magyar politikai életet jellemzi, valamelyik oldallal érzelmileg azonosulhatunk.
5
www.merek.eu
Online tartalom: 2011-ben, a vizsgált online médiumokban a Fidesz kormánypártként jelentősebb szerepet kap, mint három évvel korábban az MSZP A FIDESZ ellenzéki szereplőként is markánsabban jelent meg a vizsgált online oldalakon, mint a később az ellenzéki MSZP 2011-ben az ellenzéki pártok szinte teljesen súlytalanok (egyáltalán nem jelennek meg) a vizsgált internetes oldalakon 2011-ben az Index és az Origo gazdasági oldalán szinte kizárólag a kormány és a FIDESZ képviselői jelentek meg a hazai politikai élet szereplői közül Az Origo inkább figyelt a forintgyengülés kapcsán a régió többi országára, mint az Index. Az online oldalakon összességében 2011-re nőtt a közéleti tartalmak aránya – azonban ez az Index esetében egyértelműen csökkenést, az Origió esetében pedig növekedést jelent. Az online média két legjelentősebb portálja között inkább csak stiláris különbségek vannak. Bármelyiket is olvasta egyedüliként valaki, gyakorlatilag ugyanazok információk, illetve politikai üzenetek jutottak el hozzá. Mindkét portál alapvetően ugyanazokról a hírekről, történésekről tudósított a forintgyengülés kapcsán, sőt még a hírforrásuk is többnyire ugyanaz volt. Csökkent a forintárfolyammal, vagy gazdasággal foglalkozó hírek aránya az online oldalakon, de az ezzel foglalkozó anyagok hossza nőtt 2011-re az online médiumokban hírcsinálóként megnőtt a kormány és a kormánypárt szerepe A gazdasági oldalakon jelentős felületet kapnak a külföldi politikusok 2008-ban az álláspontot tartalmazó cikkek között nagyobb szerepet kapott a FIDESZ, mint 2011-ben az MSZP
6
www.merek.eu
2. Bevezetés 2.1.
A kutatás témája, célja
A kutatás célja, hogy a legnagyobb eléréssel rendelkező médiumokban, empirikus kutatási eszközökkel megvizsgálja a politikai-közéleti tartalmak megjelenését a második Gyurcsány-kormány és a második Orbán-kormány két meghatározott időszakában. Ehhez a Mérték Médiaelemző Műhely (www.mertek.eu) iránymutatásai alapján többek között a közéleti tartalmak arányával, a kormányzati üzenetek megjelenésével, a kormányzat és az ellenzék megjelenésével, a televíziós, rádiós és online hírszolgáltatások tematikája között eltérésekkel, és a hírügynökség szerepével kapcsolatos különbségek vizsgálatát választottuk. A közéleti tartalom általános vizsgálatán túl, alapos megfontolás után kiválasztottunk egy témát, a forintgyengülést, és a hozzá kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatokat. Ezen ügy mentén konkrétan bemutatjuk a kormányzati és ellenzéki kommunikáció médiaábrázolásának a különbséget. A kutatást a Publicus Intézet (www.publicus.hu) készítette. Ez a téma, a két választott 2008-as és 2011-es, 16-16 napos időszakokban lényegében hasonló politikai fontossággal, és társadalmi-gazdasági relevanciával jelent meg – ez lehetővé teszi az összehasonlítást. A közélet általános bemutatásán túl tehát, megvizsgáltuk a legfontosabb magyarországi médiumok szerepét egy komoly társadalmi krízishelyzet ábrázolásában, abban, hogy milyen szerepet vállaltak egy konfliktushelyzet értelmezésében, megértésében. A devizák, így a forint árfolyamának változása nem feltétlen okoz társadalmi konfliktusokat, ám a két vizsgált két időszakban, 2008 októberében és 2011 novemberében drasztikus gyengülés történt az Euróhoz és a svájci frankhoz képest. Ez a lakosság jelentős mértékű devizában történt eladósodottsága miatt különösen érzékenyen érintette az országot. A fizetőeszköz értékének ilyen drámai megváltozása, amellett, hogy önmagában is érdekes fejlemény, sok egyéb társadalmi és gazdasági változást is indukál. Ezek között több direkt hatással van mindenki életére – elég csak a megdráguló importtermékekre, így például az üzemanyagra, illetve ennek a mindennapi fogyasztási cikkekig tovagyűrűző hatására gondolni. De nyilvánvaló hatás – nagyon sok minden más mellett – az állampapírok értékének, adott esetben a jegybanki alapkamatnak, így a megtakarítások értékének a változása is. Olyan kérdések merülnek föl, hogy kellett-e támogatni a lakáshitelek vásárlását a 2000-es években, és miért kellett ezt később megszüntetni. A jegybanki intézkedések megfelelőek voltak-e, a kormányzat megfelelően szabályozta-e a bankszektort, az állam megtett-e mindent azért, hogy a rendszerváltás után megfelelően fölkészítse az állampolgárokat a piacgazdasági ismeretekre, a bankszektor szakmailag valóban körültekintően járt-e el a hitelbírálatoknál? De felvethető az aktuális kormányzatok, és egyes pártok politikai, illetve minden véleményformáló, így a média általános felelőssége is. Vizsgálandó, hogy milyen üzeneteket közvetített az emberek felé, és hogy mennyiben töltött be kontroll funkciót a társadalomban. Kérdés, hogy a média elősegítette-e azon racionális viták megszületését, mely nélkül nem beszélhetünk felelős döntéshozatalról sem a nagypolitika sem az átlagember szintjén. És persze, nem utolsó sorban magának az állampolgárnak a felelősségéről sem feledkezhetünk meg.
7
www.merek.eu
De a sort talán hosszabban folytathatnák, mint ez az elemzés. A forintgyengülés témája ennél persze jóval többről is szólt, hisz jelezte az egész magyar gazdaság sérülékenységét és rávilágított rengeteg negatív politikai, gazdasági, társadalmi folyamatra. Mindez azt eredményezte, hogy az ország a gazdasági krízist sokkal jobban megszenvedte, mint a régió többi állama. Ennél még tágabban értelmezve pedig jelezte, hogy az országot mennyire felkészületlenül érte a gazdasági világválság. A jelenség ezen nagyhatású, egyértelmű és egyben sokrétegű hatásrendszere és értelmezési lehetőségei alkalmassá teszik azt a differenciált bemutatásra, sokféle értelmezésre, adott esetben manipulációra. Így pedig mindezen folyamatok médiareprezentációjának az elemzésére. Ez a sok összetevőből álló képlet, már csak azért is, mert húsbavágóan érinti a lakosságot, különösen alkalmas arra, hogy valaki egy szálat valamilyen érdek által vezérelve önkényesen kiragadjon, és ennek megfelelően értelmezze a helyzetet, majd mutasson rá a „bűnösre”. Elemzőként viszont nekünk épp az ellenkező az indíttatásunk. Nem célunk, hogy megítéljük a médiában elhangzó állítások igazságtartalmát, bár esetenként ezt is megtesszük, amennyiben egyértelműen hamis állításról (nem szimplán féligazságról) vagy manipulációról van szó. Vizsgálatunk összességében arra irányul, hogy képet kapjunk arról, mennyiben felel meg a média a plurális tájékoztatásról szóló elvárásoknak, valamint hogy ismeretek átadásával, társadalmi jelenségek, folyamatok elmagyarázásával, a társadalom reflektivitásának (önkritikus szembenézésének) elősegítésével képes-e betölteni alapvető funkcióit, feladatait, biztosítani társadalmi kontrollt. Ezen kutatás eredményei hozzájárulnak, hogy megértsük azokat a részben a vizsgálat nélkül is látható változásokat, mint a hírszolgáltatás általános elbulvárosodása, egyes politikai szereplők alul-, míg mások felülreprezentálása, összefüggések be-nem-mutatása, vagy az esetleges politikai manipuláció. Célunk továbbá, hogy hozzásegítsük az elemzőket további tanulságok levonásához, hogy az általunk feltárt változásoknak mik lehetnek az okai. Ezek természetesen összetettek és sokrétűek, ám minden bizonnyal – több más mellett – közéjük tartozik a médiaszabályozás változása, a szerkeszőségi kompetenciák változása, direkt vagy indirekt politikai nyomásgyakorlás, a „hírverseny”, vagy egyszerűen csak a slamposság.
2.2.
A kutatásról
A kutatás a 2008. október 7. és 22. közötti időszakot veti össze a 2011. október 31-tól november 16-ig tartó időszakkal. A forint 2008 júliusának közepén (ekkor a forint minden korábbinál erősebb volt) kezdett el fokozatosan gyengülni, de igazán csak szeptember végén kezdődött el a zuhanás. Október közepére (épp a vizsgált időszak végére) 30%-ot erősödött a frank, kis visszaesés után márciusra 50%-ra erősödött, majd megint gyengült valamelyest aztán 2010 után ismét forintgyengülés következett, végül a 2008. júliusi adatokhoz képest 2011 végére 80%-kal erősödött a frank, (azóta ismét visszagyengült valamelyest). 8
www.merek.eu
Az euro követte a mozgást, de kisebb kilengéssel, sőt a 2011-es extra frankerősödésnél (80%), az euro csak fele annyira erősödött (40%-ra). A vizsgált 2008-as időszakban folyamatosan emelkedett az euro és frank árfolyam. 2011-ben ugyancsak a vizsgált időszakban történt egy hirtelen gyengülés, ebben az időszakban érte el csúcsát a forint, amit később korrigált. Összegezve tehát, mindkét vizsgált időszak már egy forintgyengülési folyamatba illeszkedett, vagyis a gyengülés nem hatott meglepetésként, ugyanakkor ez idő alatt a gyengülés hirtelen fölgyorsult. A második szakasz pedig olyan szempontból is különleges, hogy a forint, inkább a frank tekintetében extrém magasságba jutott. Ez igazából a frank hitelesek ügye miatt volt nagyon kényes. Összevetve például a 2008as adatokkal (akkor 186 forint volt a frank, míg 2011-ben már 250 fölé ment), a visszafizetési probléma jóval súlyosabbá vált.
Árfolyamok 2008. július és 2012. szeptember között A forint (kék), cseh korona (piros), román lej (sárga), lengyel zlotyi (zöld), bolgár leva (lila), horvát kuna (bíbor) változása 2008. július 18. és 2012. szeptember 12. között
Azt láthatjuk meg tehát, hogy bármi is okozta a gyengülést, azt összevetve az amúgy nagyon eltérő gazdasági mutatókkal rendelkező és gazdaságpolitikájú szomszédos országokkal, sok év távlatából is láthatóak markáns különbségek. Bár ezen jelenség okának feltárására nem vállalkozunk, látható, hogy a forint, a lej és a zlotyi számottevően, kb. kétszeresen jobban gyengült az elmúlt években, mint a másik három közép-kelet európai deviza.
9
www.merek.eu
2008 októbere
2011 novembere
(Fontos megjegyezni, hogy ilyen rövid periódus esetén már „hatalmas” különbség adódhat csupán abból, hogy éppen mely napok között jelöljük meg a vizsgálandó szakaszt.)
10
www.merek.eu
2.3.
A módszertanról
Mint már említettük, a 2008. október 7. és 22. közötti 16 napos időszakot vetjük össze a 2011. október 31-tól november 16-ig szintén 16 nappal1. Az elemzés során kvalitatív és kvantitatív eszközökkel is dolgoztunk. Ezek eredményei egymást kiegészítve lehetővé tették, hogy a hírfolyam más-más aspektusaink jellemzőit tudjuk elemezni. A vizsgálat alatt minden, a már említett időszakra eső fő hírműsort megvizsgáltunk a M1 Híradó, az RTL Híradó, a TV2 Tények, MR1 Déli Krónika és a M1 Este című műsorában2. Ezek a magyar broadcast média legnézettebb és egyben legnagyobb hatású, így megkerülhetetlen műsorai. Ez azt jelenti, hogy az Este kivételével az összes műsor esetében 2-szer 16 adást elemeztünk. Az Estét hétvégén, illetve ünnepnapokon nem sugározzák így abból 12, illetve 10 adás vizsgálatára került sor. Összesen tehát 150 adásban kb. 72-73 óra sugárzott hírműsort elemeztünk. A vizsgálati egység minden hírműsor esetében egy hír volt. Így a vizsgálat során összesen 2363 hír került az adatbázisba. Az online médiumok esetében is ezt a két időszakot vetettük össze. A vizsgálatba két, egyértelműen a legolvasottabb és legnagyobb befolyásoló hatással bíró híroldal, az Index és az Origo összesen négy rovatát, az Origo Itthon és Gazdaság, valamint az Index Belföld és Gazdaság rovatát vontuk be. A vizsgálat tárgyát képezte az ezen időszakban, ezen oldalakon megjelent összes hír elemzése. Ez összesen 2409 online hír elemzését jelenti. A vizsgált műsorok és hírek számának eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza. MŰSOR (DB) 2008
2011
M1 Híradó
16
16
M1 Este
12
MR1 Déli Krónika
MINDÖSSZESEN
HÍRSZÁM (DB)
MINDÖSSZESEN
2008
2011
32
277
304
581
10
22
63
40
103
16
16
32
218
291
509
RTL KLUB Híradó
16
16
32
303
296
599
TV2 Tények
16
16
32
248
323
571
ÖSSZESEN
76
74
150
1109
1254
2363
ORIGO Itthon
252
275
527
ORIGO Gazdaság
458
219
677
INDEX Belföld
185
221
406
INDEX Gazdaság
381
411
792
ÖSSZESEN
1276
1126
2402
1
2008. október 7. kedd, 22. szerda. 11,12 és 18,19 napokra esett a hétvége. 2011. október 31. hétfő, november 16-a szerda. 5,6 és 12,13 napokra esett a hétvége. Viszont az utóbbi az időszaknak az első két napja ünnepnap. 2 A televíziók és a Magyar Rádió naponta általában több hírműsort sugároz. Mi azonban ezek közül a legnagyobb hatásúakat választottuk ki. Azaz a híradók közül az estieket, és Krónikák közül pedig a délit.
11
www.merek.eu
2.3.1.
Kvantitatív módszertan
A kvantitatív elemzés célja, hogy mérhetővé alakítsuk a vizsgált hírműsorokban megfigyelhető szerkesztői elveket, a műsorvezetői, riporteri szerepfelfogásokat és a vizsgált két időszak közötti változásokat is ily módon tudjuk összehasonlítani. Ennek érdekében a hírműsorokat egy előre meghatározott kódutasítás3 alapján kódolták a kutatóink. Ebben a több szempontot is figyelembe vettünk, így rögzítésre került: a hír szerepel-e a headline-ban a hír kezdetének időpontja kapcsolódik-e az előző hírhez az adott hír hír típusa (közéleti; bulvár; egyéb) a hírtípusokon belül is megkülönböztettünk altípusokat a forint árfolyamváltozásával, vagy a gazdaság egyéb eseményeivel foglalkozó téma szerepel-e a hírben a hírcsináló (agenda-setter) szervezetét hírenként maximum hét szereplőről rögzítettünk különböző információkat: o szereplésének kezdete – vége o szereplő neve és az általa képviselt szervezet megnevezése o kinek az álláspontját képviseli o mondandójában megjelennek-e a régiós valuták, valamint említ-e politikai, gazdasági, vagy az átlagembert érintő aspektust a forintgyengüléssel kapcsolatban o használnak-e vele szemben manipulatív eszközöket a hír készítői A műsorokat a headline kezdetétől az utolsó hír végéig vizsgáltuk. Ebbe nem értettük bele a közlekedési információkat, a sport híreket és az időjárás jelentéseket. A kutatás során több hírtípust különböztettünk meg, ezek a következők voltak: Közéleti hírek: Azokat a híreket tekintettük közéletinek, melyben az állam, a kormányzat, a politikai élet képviselői megjelentek, velük összefüggésben hangzottak el információk, valamint a hír foglalkozott a gazdaság, a társadalom eseményeivel, vagy az azokra ható folyamatokkal. Bulvár hírek: Azokat a híreket tekintettük bulvárnak, melyek bűnesetekről, balesetekről, hírességekkel kapcsolatos eseményekről, valamilyen természeti jelenségről, katasztrófáról, vagy rekordokról számoltak be. Egyéb hírek: A fenti két kategóriába nem sorolható híreket az egyéb hírek közé soroltuk. Témába vágó közéleti hírek: azokat a híreket tekintettük ilyennek, melyek a forintárfolyam változásaival, a gazdasági válsággal foglalkoznak és van politikai, gazdasági, vagy az átlagembereket érintő aspektusa, valamint magyar vonatkozásúak.
3
Ennek összeállításakor felhasználtuk többek között egy Vicsek Lilla és egy Vásárhelyi Mária által korábban használt kódutasítás egyes részeit.
12
www.merek.eu
Rövid hírnek tekintettük: csak tényközlésre szorítkozó, jellemzően pár soros, véleményt és kifejtést nem tartalmazó online írást, ami a legtöbbször hírügynökségi tartalom átvétele, általában max 5-8 sorban. Közepes hosszúságú hírnek vettük: a szerkesztőségi írásokat, melyek esetenként előzményeket is tartalmaztak, de alapjában véve tényközlésre szorítkoznak 5-8 – kb. 20 sorban. Hosszú hírek kategóriájába kerültek: a politikai szereplőket, szakértőket is megszólaltató, esetenként szerkesztőségi véleményt is tartalmazó online cikkek, melyek kb. 20 sornál hosszabbak. További, az elemzés során használt kifejezés definíciója: Broadcast média: ez alatt értjük összefoglalóan a kutatásban szereplő „sugárzott” médiumokat és műsoraikat, azaz az M1 Híradó és Este, TV2 Tények, RTL Híradó, és MR Déli Krónika Frame (keret, gondolati keret): a kommunikációban és különösen a politikai kommunikációban használt szakkifejezés, olyan „mentális struktúrák, melyek befolyással vannak arra, hogy miként látjuk a világot”. Tehát a gyakorlatban olyan szavak és kifejezések használata, amelyek segítenek a felmerült, gyakran bonyolult gondolatokat elhelyezni egy meglévő kognitív struktúrában. Ezzel lényegében automatikusan kijelölik a befogadó számára a „gondolati kereteket”. (George Lakoff, Moral Politics, 1996) Hírcsináló (agenga-setter): Aki a híreket generálja, az irányítani tudja a közéletet, a közbeszédet és kevésbé kényszerül védekezésre, nem fut az események után. A kutatás során tehát hírcsinálónak tekintettük azokat a személyeket, szervezeteket, akik az adott hír esetében a közéleti térbe vonták az adott témát, vagy egy már ott lévő téma újabb szegmensét. (Dr. Max McCombs and Dr. Donald Shaw, "The agenda-setting function of mass media". Public Opinion Quarterly 36 (2)., 1972)
2.3.2.
Kvalitatív módszertan
Az on-line és a broadcast tartalmak kvalitatív elemzése során eltérő módszertani megközelítéseket alklmaztunk. Egy részt azért, mert az on-line cikkeknél értelemszerűen rendelkezésünkre állt az írott szöveg, másrészt viszont azért mert az on-line tartalmak elemzése során elsősorban az volt a célunk, hogy feltárjuk a forintgyengülésről szóló hírfolyam tartalmi, értelmezési kereteit (szakszóval a frame-eket). Az on-line tartalmak elemzése során ezért elsődlegesen a forintgyengülés témához valamiképpen kapcsolódó rásokra koncentráltunk. Az origon és az indexen megjelenő írások elemzésünk idején már csak az archivumokban voltak elérhetőek, így szigórúan csak a tartalmakkal tudtunk foglalkozni. Arról már nem állt rendelkezésünkre információ, hogy az első megjelenéskor mely írások voltak elérhetőek a főoldalakról is, és hogy milyen kontextusba ágyazaottan jelentek meg a főoldlakon az elemzet írások, már ha egyáltalán elérhetőek voltak a címoldalakról is. Ez azonban nem korlátozza az elemzés elsődleges célját, azt hogy feltárjuk a forintgyengülés on-line kommunikációjában megjelenő frame-eket.
13
www.merek.eu
A broadcast tartalmak kvalitatív elemzése során figyelembe vettük az összes hírt, ám elsősorban itt is az árfolyamváltozással összefüggő hírekre fókuszáltunk a kiválasztott mintában. Vagyis míg a kvantitatív vizsgálat kis túlzással egy teljes média tartalomelemzést végzett, addig a kvalitatív elemzés elsősorban a fő kutatási témát vizsgálta, hiszen az általános tendenciákat a kvantitatív vizsgálat jól kimutatta. A műsorok szövegének legépelt anyaga nem állt rendelkezésre. Ez a tény, illeve a két médiumtípus közötti eltérések következtében az online és a broadcast kvalitatív elemzésében megfigyelhető némi módszertani különbség. Mindazonátal ez a két típus összehasonlító vizsgálatát nem korlátozta. A broadcast műsorok elemzése során minden adásról alapos jegyzetet, majd a jegyzetekből kivonatot készítettünk. Mindegyik tartalmazott egy rövid összefoglalót is, ami részint egy általános jellemzés volt az adásról, valamint kiemelte a legfontosabb momentumokat. Így a 150 adásból összesen 58-at (ebből három volt Este) vizsgáltunk részletesen, ennyiben fordultak elő vonatkozó hírek. Áttekintettük az adott napi hírben előforduló gazdasági híreket is, és ilyenkor más közéleti híreket is vizsgáltunk. Végül a kivonatok alapján készült el a kvalitatív elemzés. Az elemzés és a vizsgálat egy általunk kialakított szempontrendszerre épült, mely különböző hírszolgáltatói funkciókat különböztetett meg, és amely egyfajta irányadó szempontrendszerként segített a hírműsorok értelmezésében:
Hírszolgáltatás Gyakorlatilag hírügynökségi tevékenység folytatása, akár átvéve a híreket valamelyik hírszolgáltatótól vagy saját információra alapozva rövid hír közlése eseményről, közleményről anélkül, hogy annak hátteréről, illetve a mögötte húzódó összefüggésrendszerről szó esne. Ez lényegében lefedi a médiumok alapvető tájékoztatási feladatát.
Kontextualizálás A., alap esetben egyszerű ismeretterjesztés jelent, vagyis az aktuális hírt kiegészítik értelmező információkkal, például időbeli, térbeli összehasonlítás történik, egyéb kiegészítő adatokat ismertetnek, elmagyaráznak egy-egy bonyolultabb fogalmat, stb. Például a devizahitelezésről szólva elmondja a híradó, hogy 4000 milliárd forint devizahitelt vettek föl az emberek (2008 okt.19. M1 Híradó), ami egy évnyi nyugdíjra és egészségügyre fordított költségnek felel meg. B., a másik esetben, nevezzük elemző ismeretterjesztésnek, a híradó már összefüggések egyszerű elmagyarázására is törekszik. Például a TV2-ben (2008.10.13) elmagyarázzák, hogy azért csökken a gázolaj ára, mert válság van, csökken a termelés, ezért csökken a kereslet, csökken tehát az ár is. Ez például arra is jó példa, hogy megmutassa, a kontextualizálás alapvetően fontos feladata a híradónak. Hiszen a néző önmagában az ár csökkenését hallva, gondolhatja azt, hogy ez a magyar gazdsagpoltika hatékony politikájának a következménye, miközben kiderülhet, hogy szó sincs erről.
14
www.merek.eu
Objektivitás A, alap szinten csupán a kiegyensúlyozottságról van szó, vagyis hogy a hírben minden érintett fél, közügyek esetén a különböző politikai pártok képviselői, szimpatizánsai egyaránt többé-kevésbé súlyuknak megfelelő mértékben szót kapnak-e, vagy legalább véleményük elhangzik-e. B., az objektivitás komplexebb módjáról, más szóval reflektivitásról akkor beszélünk, mikor a szereplőket szembesítik olyan ismeretekkel, melyek cáfolják, módosítják az állítását, vagy közvetlenül őt magát, vagy csak közvetve oly módon, hogy a híradóban elhangzó adatok, vélemények cáfolják, vagy megerősítik az állítását. Fontos szempont viszont, hogy a szembesítés az objektivitásra való törekvés jegyében történjen, mert hiszen önmagában az is torzítja a képet, ha a szembesítés egyoldalúvá válik. A reflektivitásnak éppen az a lényege, hogy egyik szereplő magyarázatát sem fogadjuk el, hanem érvek és ellenérvek dialektikus folyamatában láttatjuk a világot, amiben minden érvelővel szemben támasztunk ellenvéleményt vagy alternatívát. Ez nyilván teljesen máshogy működik a tudomány világában, mint egy híradóban, arról nem is szólva, hogy a híradó ugyan önmagában is értelmezhető epizódokból áll, mégis az híreket többé-kevésbé rendzeresen követve válik igazán teljessé a kép. Ezzel együtt valamilyen szinten számon kérhető minden egyes adáson, ha nem is minden hír esetében, de legalább is néhány fontosabb hír esetében, hogy a híradó elemzőbb jellegű, elmélyültebb legyen, mint ahogy erre, ha nem is gyakran, de akad példa még Magyarországon is. Néha elég ehhez egy-egy jó kérdés egy interjúban, vagy még jó kérdező sem kell hozzá, csak olyan megszólalók, akik egy-egy problémáról komplex módon, árnyaltan tudnak nyilatkozni. (pl. 2011.11.15. Este adásban interjú két közgazdásszal). Így, adott esetben az a paradoxon is előfordulhat, hogy a hírműsor formailag nem kiegyensúlyozott, például valamelyik párt jóval kevesebbszer szerepel benne, mint egy másik párt, mégis reflektívebb, sokoldalúbb, komplexebb tájékoztatást nyújt, mint egy olyan hírműsor, mely formailag ügyel a kiegyensúlyozottságra, ám a közügyekről néhány szlogenen kívül semmit nem mond.
Propaganda Nem a kiegyensúlyozatlanságot illetve valamiféle elfogultságot nevezzük propagandának, hanem azt a nyilvánvaló törekvést, mikor a szerkesztőség valamelyik politikai szereplő kommunikációs céljainak kiszolgálójává válik, vagyis szándékosan ráerősít az üzeneteire leplezetlenül azonosulva vele. Erre rengeteg példa akad az M1 Híradó adásaiban, főleg a 2011-esben, de akadnak „jó” példák a 2008-as időszak alatt is.
15
www.merek.eu
Manipuláció Manipulatívnak tartjuk az olyan hírt, mely inadekvát helyen (kontextusból kiragadva), ellenőrizetlenül, reflektálatlanul, adott esetben durván sértő anyagokat közöl egy közéleti szereplőről – személyről, szervezetről, ügyről, eseményről, vagy akár általánosságban egy csoportról –, azzal a céllal, hogy hiteltelenítse, és ezzel a reflektálás lehetőségét is elvegye tőle. Azokat a híreket is ide soroltuk, melyek nem egyszerűen negatív színben tüntették föl az adott szereplőt, hanem bűncselekmény elkövetésével vádoltak, meg ráadásul oly módon, hogy sem ő, sem a képviselője nem szólalhatott meg, vagy érdemben nem fejthette ki a véleményét. (Ilyenre számos példa akadt a 2011-es Déli krónika adásokban, de hasonlóan manipulatív volt a 2011.11.14-es M1 Híradó pláza stop híre, amiben közvetett módon korrupcióval, visszaélésekkel vádolták meg a plázákat minden bizonyíték nélkül (részletesen ld. 4.6.2.3. fejezet). Az árfolyamváltozás kapcsán azonban csak mérsékelten fordultak elő ilyen esetek.) Adott esetben manipulatív eszközök és helyzetek ennél kiterjesztőbben is értelmezhetőbbek lehettek volna, ám úgy érezzük, akkor túl sok minden került volna ebbe a kategóriába.
16
www.merek.eu
3. Online média jellemzése 3.1.
Összegzés
A vizsgált időszakokban összesen 2.402 cikk jelent meg az index.hu és az origo.hu belföldi, belpolitikai, illetve gazdasági híreket közlő rovataiban: 2008-ban 1.276 db cikk, 2011-ben pedig 1.126 db cikk. E hírfolyamból 695 db cikk kapcsolódik valamiképpen a forintgyengülés témához. Az online tartalmak esetében azt láthatjuk, hogy a forint árfolyamváltozásával foglalkozó hírek aránya csökken, ami akár azt is jelezhetné, hogy kisebb figyelem irányul erre a típusú közéleti tartalomra, azonban ezzel egy időben az ilyen hírek hossza megnőtt a két vizsgált időszak között. Ebből arra következtetünk, hogy a 2008-as villámcsapásszerű változások hasonló interpretálásához képest, 2011-ben a média e szegmensét egy higgadtabb értékelés jellemzi, az akkor óráról-órára változó helyzet és annak az újságírók és elemzők által sem ismert következményei egy más típusú újságírást követelt, vagy vont maga után. Ezt erősíti, hogy eközben a közéleti tartalmak aránya növekedett, tehát nem ettől a típusú tartalomtól fordultak el a vizsgált tartalomszolgáltatók. 2011-re a vizsgált hírportálokon a forint árfolyamának változásával kapcsolatos írások szinte kizárólag a gazdaásgi rovatban jelentek meg. Ezzel lényegében csak gazdasági kérdésként kezelték az ügyet. A kérdés politikai dimenziója így csökkent, hiszen belpolitikai rovatokban lényegében egyáltalán nem foglalkoztak a témával. A politikai palettáról az online média gazdasági rovatában szereplőként szinte csak a kormány és a FIDESZ politikusai jelentek 2011-ben. Így elmondható, hogy ez a terület erősen kiegyensúlyozatlanná vált. A FIDESZ szerepe igen érdekes, hiszen kormánypártként lényegesen láthatóbb gazdasági élet változásainak kommunikálásából, mint 2008-ban az MSZP volt hasonló pozícióban, ugyanakkor ez a szerep nem előzmények nélküli, hiszen vezető ellenzéki erőként is igen erős médiajelenléttel bírt. A jelenlegi kormánypártok a tematizálásban is igen erősek, hiszen nagyobb arányban képesek híreket generálni, mint az elődje és a kormány is hatékonyan lép fel ebben a szerepben.
17
www.merek.eu
3.2.
Közéleti tartalom4
A vizsgált online hírportálok, az Index és az Origo, gazdaság és (bel)politikai rovataiban 2008-ban 46,7 százaléknyi közéleti hír volt olvasható. Ebből 25 százaléknyi volt az elemzés témájába vágó közéleti hír5. Az ilyen jellegű tartalom aránya 2011-re 19 százalékra csökkent. Mindazonáltal, az egyéb közéleti tartalom éppen ellenkezőleg, a 2008-as 21,7 százalékos szintről nőtt 32,4 százalékra. Mivel az egyéb közéleti tartalom aránya nagyobb mértékben nőtt, mint a témába vágó közéleti csökkent, így összességében a vizsgált hírportálokat olvasók nagyobb arányban, a hírek 51,4 százalékában találkozhattak közéleti tartalommal a két legfontosabb online híroldalon, 2011-ben, mint 2008-ban.
Hírtípusok az online médiában
2008
25,0%
21,7%
32,4%
19,0%
2011
0%
53,4%
20%
48,6%
40%
60%
témába vágó közéleti
egyéb közéleti
4
80%
100%
nem közéleti
Azokat a híreket tekintettük közéletinek, melyben az állam, a kormányzat, a politikai élet képviselői megjelentek, velük összefüggésben hangzottak el információk, valamint a hír foglalkozott a gazdaság, a társadalom eseményeivel, vagy az azokra ható folyamatokkal. Azokat a híreket tekintettük bulvárnak, melyek bűnesetekről, balesetekről, hírességekkel kapcsolatos eseményekről, valamilyen természeti jelenségről, katasztrófáról, vagy rekordokról számoltak be. A fenti két kategóriába nem sorolható híreket az egyéb hírek közé soroltuk. 5 Témába vágó közéletinek tekintettük azokat a híreket, melyek a forintárfolyam változásaival, a gazdasági válsággal foglalkoznak és van politikai, gazdasági, vagy az átlagembereket érintő aspektusa, valamint magyar vonatkozásúak.
18
www.merek.eu
Az egyes oldalakat külön-külön vizsgálva láthatjuk, hogy a közéleti tartalom arányának növekedését az Origon olvasható közéleti hírek arányának növekedése okozta. Az Origo Gazdaság oldalán mind a témába vágó tartalmak, mind az egyéb közéleti tartalmak aránya növekedett. 2008-ban a témába vágó hírek aránya 30,7, 2011-ben 42,7 százalék volt. Emellett az egyéb közéleti hírek aránya is nőtt ezen az oldalon, 8,3 százalékról, 17,8 százalékra. Ennek eredményeképpen a nem közéleti tartalom jelentősen visszaszorult 61-ről 39,4 százalékra. Az Origo Itthon rovatában szinte eltűntek a témába vágó cikkek, hiszen 2011-ben már csak 0,8 százalék az aránya az ilyen jellegű híreknek az oldalon, míg ez 2008-ban még 7,8 százalék volt. Ezen az oldalon ezzel egy időben jelentősen nőtt az egyéb közéleti témába sorolható hírek aránya. A 2008-as 33,7 százalékos arány 2011-re 49,8 százalékra nőtt, így a nem közéleti tartalom aránya 9 százalékpontot esve 50 százalék alá esett. Az Index esetében ellenkező irányú folyamatokat láthatunk. A Gazdaság oldalon 2008-ban 35,5 százalék volt azoknak a híreknek az aránya, melyek témánkba vágónak tekintettünk. 2011-re ez az arány csökkent 26,3 százalékra. Mivel a további közéleti tartalom aránya ezzel párhuzamosan ezt ellensúlyozva 10,9 százalékról, 17,1 százalékra nőtt, így a közéleti tartalom nem csökkent jelentősen ezen az oldalon, mindössze 46,2 százalékról, 43,4 százalékra. Az Index Belföld rovatában valamivel erőteljesebben csökkent a közéleti tartalom. A témába vágó cikkek aránya az Origo rokon oldalához hasonlóan minimálisra, 2,5 százalékra csökkent 2011-re a 2008-as 12,8 százalékról. Az ezen kívüli közéleti tartalom is csökkent valamelyest, hiszen 2008-ban még 60,6 százalék volt ezeknek a cikkeknek az aránya, 2011-re ez 55,2 százalékra módosult. A fent leírtak következményeként a nem közéleti tartalom 26,7 százalékról 42,3 százalékra nőtt három év alatt. Láthatóan 2011-re a vizsgált hírportálok a forint árfolyamának változását elsősorban gazdasági kérdésként kezdték el kezelni – kérdés politikai dimenziója így csökkent, hiszen belpolitikai rovatokban lényegében egyáltalán nem foglalkoztak a témával.
Hírtípusok az online médiában - oldalanként ORIGÓ GAZDASÁG
ORIGÓ ITTHON
2008
30,7%
2011
2008
8,3%
2008
INDEX BELFÖLD
2008
17,8%
42,7%
7,8%
33,7%
2011 0,8%
INDEX GAZDASÁG
61,0%
58,4%
49,8%
35,3%
2011
49,4%
10,9%
26,3%
53,8%
17,1%
12,8%
56,6%
60,6%
2011 2,5% 0%
39,4%
26,7%
55,2% 10%
20%
30%
42,3% 40%
témába vágó közéleti
50%
60%
egyéb közéleti
19
70%
80%
90%
nem közéleti
100%
www.merek.eu
Az egyes témák feldolgozásának mélységét jól jellemzi, hogy milyen hosszú cikkek kerülnek az adott rovat hírei közé. Ezt vizsgálva elmondható, hogy 2008-ról 2011-re a hírek hossza növekedett6. A rövid hírek aránya lényegében nem változott a vizsgált időszakokban. A 2008-as 22 százalékos arány 2011re 22,8 százalékra emelkedett. A közepes hosszúságú hírek aránya 55-ről 39,1 százalékra csökkent, így ez összességében a hosszú hírek arányának növekedését jelenti. Három év alatt a hosszú hírek aránya 23 százalékról, 38,1 százalékra nőtt. Ez azt mutatja, hogy ezekkel a tartalmakkal az általunk vizsgált online média nagyobb terjedelemben foglalkozott 2011-ben, mint 2008-ban.
Hírhosszak a témába vágó közéleti tartalmak esetén
2008
22,0%
2011
55,0%
39,1%
22,8%
0%
23,0%
20%
40%
38,1%
60%
rövid
közepes
6
80%
100%
hosszú
Rövid hírnek tekintettük: csak tényközlésre szorítkozó, jellemzően pár soros, véleményt és kifejtést nem tartalmazó írást, ami a legtöbbször hírügynökségi tartalom átvétele, általában max 5-8 sorban. Közepes hosszúságú hírnek vettük: a szerkesztőségi híreket, melyek esetenként előzményeket is tartalmaztak, de alapjában véve tényközlésre szorítkoznak 5-8 – kb. 20 sorban. Hosszú hírek kategóriájába kerültek: a politikai szereplőket, szakértőket is megszólaltató, esetenként szerkesztőségi véleményt is tartalmazó cikkek, melyek kb. 20 sornál hosszabbak.
20
www.merek.eu
A fent leírt tendencia mindkét vizsgált hírportál esetében és azok aloldalainál is érvényesül. Az Origo Gazdaság rovatában jelentősen nőtt a hosszú hírek aránya. A 2008-as 13,9 százalékos arányról 2011-re 40 százalékra nőtt. Ezzel együtt csökkent a rövid és a közepes hosszúságú hírek aránya. A rövidhírek aránya három év alatt 24,8 százalékról 15,6 százalékra esett, a közepes hosszúságú hírek esetében ezek az arányok 61,3 és 44,4 százalék. Az Origo Itthon oldalán 2011 vizsgált időszakában nem volt rövid hír, pedig 2008-ban még 21,1 százalék volt az arányuk. A közepes hosszúságú hírek aránya 42,1 százalékról 50 százalékra, a hosszú hírek aránya 36,8 százalékról, ugyancsak 50 százalékra nőtt 2008-ról 2011-re. Az Index Belföld rovatában is azt láthatjuk, hogy 2011-ben nincs olyan hír, ami rövidnek minősül. Igaz, 2008ban sem volt nagy arányban (8,7 százalék) megtalálható a rövid hírtípus a Belföld rovatban. Korábban a közepes hírhosszúság volt a legjellemzőbb itt, hiszen a hírek 69,6 százaléka volt ide sorolható, azonban ez 40 százalékra esik 2011-re, és ekkorra a többségbe a hosszú írások kerülnek. A 2011-es arányuk igen jelentős növekedést mutat, hiszen 2008-ban még csak 21,7 százaléka volt ilyen hosszúságú a híreknek. Az Index Gazdasági rovatában viszont az eddigiektől eltérő módon nőtt a rövid hírek aránya 21,5 százalékról 31 százalékra, ezzel egyidejűleg a hosszú hírek aránya is növekedett, mégpedig a korábbi 30,8 százalékról 35 százalékra. Ezzel közepes hosszúságú hírek aránya három év során 47,7 százalékról 34 százalékra csökkent.
Hírhosszak a témába vágó közéleti tartalmak esetén – oldalanként ORIGÓ GAZDASÁG
2008
ORIGÓ ITTHON
2008
INDEX GAZDASÁG
INDEX BELFÖLD
24,8%
2011
61,3% 44,4%
15,6%
21,1%
40,0%
42,1%
2011
36,8%
50,0%
2008
21,5%
2011
2008
13,9%
50,0%
47,7%
31,0%
30,8%
34,0%
8,7%
35,0%
69,6%
2011
21,7%
40,0% 0%
10%
20%
rövid
60,0% 30%
40%
50% közepes
21
60%
70%
80% hosszú
90%
100%
www.merek.eu
3.3.
Hírcsinálók és a szereplők megjelenése
A közéleti tartalom esetén fontos kérdés, hogy ki „csinálja” a hírt, mely szereplő kezdeményezésére kerül a napirendre. Aki a hírek létrejöttét befolyásolja, ezáltal tematizálja a közéletet, az helyzeti előnybe kerül. A médiumokba az általa gerjesztett hírek kerülnek, a politikai ellenfelei az általa felvetett témákra kell, hogy reagáljanak. Aki a híreket generálja, az irányítani tudja a közéletet, a közbeszédet és kevésbé kényszerül védekezésre, nem fut az események után. A kódolás esetén ennek megfelelően jártunk el. Hírcsinálónak tekintettük azokat a személyeket, szervezeteket, akik az adott hír esetében a közéleti térbe vonták az adott témát, vagy egy már ott lévő téma újabb szegmensét. 2008-ban az általunk elemzett online médiumokban a kormány 12,8 százalékban jelent meg hírcsinálóként, emellett az akkori kormánypárt, az MSZP további 3,5 százalékban jelent meg ebben a szerepben. 2011-ben a kormány aránya 20,9 százalékra, a kormánypárt 6,7 százalékra nőtt. Összesen 16,3 százalék volt a kormány és a kormánypártok részesedése 2008-ban, 2011-ben pedig 27,6 százalék. 2008-ban jelentős hangsúlyt kaptak ebből a szempontból a külföldi szereplők, hiszen ekkor 24,7 százalék volt az arányuk, ez 2011-re 15,7 százalékra csökkent. A média által generált hírek aránya lényegében nem változott a három év alatt: a 2008-as 15,2 százalék 16 százalékra növekedett.
Hírcsinálók az online médiumokban 6,0% 2008
12,8% 3,5%
0%
10%
5,4% 9,3%
20%
30%
15,2%
40%
50%
24,7%
60%
1,8%
70%
80%
21,3%
90%
100%
1,9% 2011
20,9%
0%
10%
KORMÁNY EGYÉB PÁRT KÜLFÖLDI
6,7% 5,0% 8,3%
20%
30%
40%
16,0%
50%
15,7%
60%
FIDESZ ÁLLAMI HIVATAL SENKIHEZ SEM KÖTHETŐ
22
6,0%
70% MSZP MÉDIA EGYÉB
80%
19,5%
90%
100%
www.merek.eu
Az egyes oldalakat külön vizsgálva azt láthatjuk, hogy a tendenciák hasonlóak, némi arányeltolódással. Azonban az egyértelműen látható, hogy a gazdasági oldalakon a politikai szereplők kisebb szerepet játszanak a hírcsinálás szempontjából. Az Origo Gazdaság rovatában az MSZP sem kormánypártként, sem később ellenzéki erőként nem tudott hírcsinálóként megjelenni. A kormány 2008-as 11,7 százalékos aránya 2011-re 25,2 százalékra nőtt. 2011ben a FIDESZ kormánypártként a hírek 5 százalékában volt hírcsináló. Így elmondható, hogy a kormánykormánypárt összevetésben 2011-re jelentős fölény mutatkozik a mostani kormánypárt javára, mivel az akkori 30,2 százalékkal, a 2008-as 11,7 százalék áll szemben. Az ellenzéki pártok igen ritkán jelennek meg hírcsinálóként. 2008-ban a FIDESZ 1,2 százalékos arányt ért el, az MSZP, ahogy már említettük 2011-ben egyáltalán nem volt hír kezdeményezője. Ebben a rovatban is jelentősen csökkent a külföldi hírcsinálók aránya, hiszen a 2008-as 44,9 százalékos szint, 23 százalékra csökkent. Erőteljesen megjelennek a senkihez sem köthető hírek, mivel 2008-ban még 1,6 százalékos szinten álltak az ilyen jellegű tartalmak, 2011-re 10,1 százalékra nőnek. Az Index gazdasági rovatában 2008-ban a kormány a hírek 11 százalékában tűnt fel hírcsinálóként, az akkori kormánypárt, az MSZP 0,5 százalékot ért el. 2011-re a kormány értéke 13,4 százalékra, a kormánypárté 3,5 százalékra változott. Így a 2008-as kormány + kormánypárt 11 százalék áll szemben a 2011-es 16,9 százalékkal. Itt a külföldi hírcsinálók aránya nem csökkent az Origohoz hasonlóan, sőt még némi emelkedést is mutat: 26,8 százalékról 28,4 százalékra. Az Index Gazdasági rovatában is 10 százalékra nő azoknak a híreknek az aránya, melyek nem köthetőek senkihez, ezek 2008-ban még csak 3,3 százaléknyian voltak. Az Origo Itthon rovatában nagyobb szerepet kapnak a politikai szereplők. A kormány hírcsinálóként 2008ban a hírek 16,3 százalékában tűnik fel, az MSZP 13,3 százalékban. 2011-ben a kormány 22,6, a FIDESZ 12,1 százalékban. Ez az összesített „kormány közeli” értékeket figyelve 2008-ban 29,6 százalék, 2011-ben 34,7 százalék. Az ellenzéki pártok esetében ismét azt látjuk, hogy a FIDESZ nagyobb arányban tudott hírcsinálóként feltűnni, mint az MSZP három évvel később. 2008-ban a FIDESZ 14,3 százalékot ért el, az MSZP 2011-ben mindössze 4,8 százalékot. Az Index Belföld rovata is az Origoéhoz hasonló képet mutat. A kormány hírcsinálóként a hírek 15,3 százalékában tűnik fel 2008-ban. Ebben az évben a kormánypárt 7,6 százalékban szerepel így. Ezek az arányok 2011-ben a következők: kormány 26,1 százalék, FIDESZ 8,7 százalék. Az összesített kormány + kormánypárt érték 2008-ban 22,9 százalék, 2011-ben pedig 34,8 százalék. A FIDESZ legnagyobb ellenzéki pártként többször tudott hírcsinálóként fellépni, mint 2008-ban az akkor regnáló kormány, hiszen a hírek 16,8 százalékában jelent meg így. Ezt a jelenlegi legnagyobb ellenzéki erő, az MSZP megközelíteni sem tudja, 2011-es értéke 4,3 százalék. A többi hírcsináló esetében jelentősebb változás nem történt.
23
www.merek.eu
Hírcsinálók az online médiumokban - oldalanként 0,8% 11,7% 1,2% 8,5%
2008 ORIGÓ GAZDASÁG
2011
25,2%
2008 ORIGÓ ITTHON
INDEX GAZDASÁG
16,3%
2011
44,9%
5,0% 0,7% 6,5% 14,3%
22,6%
15,1%
13,3%
1,6% 23,0%
13,3%
20,6%
10,1%
14,3%
4,8% 11,3%
12,1%
14,4%
14,3% 1,0% 13,3%
16,9%
1,6% 0,8%
20,2%
9,7% 1,0% 2,4% 11,0% 0,5% 9,1%
2008 2011
13,4%
2008 INDEX BELFÖLD
10,5%
3,5%6,5%
15,3%
2011
10%
KORMÁNY EGYÉB PÁRT KÜLFÖLDI
26,8%
16,9%
28,4%
7,6%
16,8%
26,1% 0%
19,1%
13,0%
8,7% 4,3% 12,2% 20%
30%
40%
50%
26,8%
10,0%
7,6% 12,2% 60%
FIDESZ ÁLLAMI HIVATAL SENKIHEZ SEM KÖTHETŐ
24
3,3%
18,3%
21,4%
1,5%
14,8% 70%
19,8% 21,7%
80%
MSZP MÉDIA EGYÉB
90%
100%
www.merek.eu
3.3.1.
Pártok
A vizsgált online médiumokban a kormány mindkét időszakban a hírek közel kétharmadában szerepelt. 2008-ban 63,4, 2011-ben 64,6 százalékában. 2008-ban az akkori kormánypárt 27,5 százalékos szereplési arányt ért el, ez jóval elmarad a 2011-es FIDESZ-es értéktől, ami 44 százalék. A két évet összehasonlítva a kormány és kormánypártok összesített értéke 2008-ban 90,9 százalék, 2011-ben 108,6 százalék7 (figyelembe véve a KDNP 6,2 százalékát ez az érték 114,8 százalék). A legnagyobb ellenzéki erőként a FIDESZ 2008-ban a hírek 25,8 százalékában kapott szerepet, míg ez 2011-ben az MSZP esetében 13,2 százalék. 2011-ről az adatok alapján egyébként is elmondható, hogy csak a Demokratikus Koalíció tudott 10 százalék feletti (11,4) értéket felmutatni, a többi párt mind ez alatt marad. Ez 2008-ban merőben másként festett, hiszen akkor az SZDSZ 18 százalékos, az MDF 18,3 százalékos szereplési aránnyal bírt. A külföldi politikusok szereplési aránya a 2008-as 18 százalékos szintről 2011-re 31,7 százalékra emelkedett.
Szereplések az összes vizsgált online oldalon – a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
63,4%
KORMÁNY
MSZP
27,5%
FIDESZ
FIDESZ
25,8%
MSZP
SZDSZ
18,0%
SZDSZ
64,6% 44,0% 13,2% 1,5%
KDNP
1,0%
KDNP
6,2%
LMP
0,7%
LMP
5,8%
MDF
18,3%
MDF
JOBBIK
0,7%
JOBBIK
DK
0,0%
DK
egyéb párt
5,1%
külföldi politikus
egyéb párt
18,0%
egyéb
4,0% 11,4% 0,9%
külföldi politikus
4,1% 0%
1,5%
egyéb 50%
100%
7
31,7% 1,8% 0%
50%
100%
Az elemzési alapegységek a kutatás során a hírek voltak, így a szereplők százalékos megjelenési arányának összege meghaladhatja a 100 százalékot, mivel egy hír esetén az összes szereplőt rögzítettük – maximálisan hetet. Ezek alapján amennyiben a kormány és kormánypártok összesített értéke meghaladja a 100 százalékot, akkor azt mondhatjuk, hogy átlagosan a közéleti hírek mindegyikében szerepelt legalább egy ezek képviselőiből, de esetenként többen is megszólaltak egy hírben.
25
www.merek.eu
Az Index Belföld oldalán 2008-ban a kormányzat képviselői a hírek 64,5 százalékában szerepeltek, ez az arány 2011-ben 59,6 százalék. Az aktuális kormánypárt szereplési aránya jelentősen változott. 2008-ban az MSZP 36,6 százalékos szereplési arányt ért el, a FIDESZ a hírek 50,6 százalékában szerepelt. Így összesítve a kormány és a kormánypártok szereplési mutatóját elmondható, hogy 2008-ban 101,1, 2011-ben 110,2 százalék volt az. Ez azt jelenti, hogy mindkét vizsgált időszakban átlagosan minden hírben megjelent legalább a kormány, vagy a kormánypárt képviselője. A legnagyobb ellenzéki párt politikusan 2008-ban 39,8 százaléknyi hírben szerepeltek, 2011-ben az MSZP képviselői 24,7 százaléknyiban. 2011-ben a többi párt közül a DK képviselői jelennek meg a legnagyobb arányban, 19,1 százalékban, ezenkívül a LMP haladja meg a 10 százalékot, valamint a JOBBIK közelíti meg azt 9 százalékkal. 2008-ban az MDF 32,3 százalékkal és az SZDSZ 25,8 százalékkal ért el a 2011-es politikai szereplőknél jóval magasabb értéket. 2008-ban a teljes ellenzéki szereplés 109,8 százalék, 2011-ben 75,3 százalék volt.
Szereplések az INDEX BELFÖLD oldalon – a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
64,5%
MSZP
KORMÁNY
36,6%
FIDESZ
FIDESZ
39,8%
SZDSZ
4,5%
6,7%
1,1%
KDNP
LMP
2,2%
LMP 32,3%
24,7%
SZDSZ
KDNP
10,1%
MDF
JOBBIK
0,0%
JOBBIK
DK
0,0%
DK
egyéb párt
50,6%
MSZP
25,8%
MDF
59,6%
8,6%
4,5%
9,0% 19,1%
egyéb párt
3,4%
külföldi politikus
3,2%
külföldi politikus
3,4%
egyéb
3,2%
egyéb
4,5%
0%
50%
100%
26
0%
50%
100%
www.merek.eu
Az Index Gazdaság rovatában érdekes változásokat figyelhetünk meg. 2008-ban a kormány képviselői a hírek 63,2 százalékában szerepeltek, emellett a kormánypárt ezek 10,5 százalékában. 2011-ben a kormány 61,1 százalékban, a FIDESZ 25 százalékban. Így a hírekben a kormány + pártjai összesítve 2008-ban 73,7 százalék, 2011-ben 86,1 százalékban jelentek meg. 2011-re azonban ebben a rovatban a pártok képviselői a FIDESZ-en kívüli tulajdonképpen eltűnnek. Egyedül a másik kormánypárt, a KDNP jelenik meg 4,2 százalékban. 2008-ban az ellenzéki FIDESZ még 17,5, az SZDSZ 21,1 százalékot ért el. Már 2008-ban is jelentős szerepet kaptak a külföldi politikusok (40,4 százalékos szereplési aránnyal), de 2011-ben a leghangsúlyosabb szereplőkké váltak, mivel a hírek 84,7 százalékában szerepeltek. A teljes ellenzéki szereplés 2008-ban 45,7 százalékot tett ki, 2011-ben 1,4 százalékot.
Szereplések az INDEX GAZDASÁG oldalon – a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
63,2%
MSZP
10,5%
FIDESZ
21,1% 1,8%
MSZP
0,0%
SZDSZ
1,4%
LMP
MDF
3,5%
MDF
JOBBIK
1,8%
JOBBIK
DK
DK
egyéb párt
egyéb párt
egyéb
40,4%
egyéb 50%
4,2% 0,0%
0,0%
külföldi politikus
1,8% 0%
25,0%
KDNP
LMP
külföldi politikus
61,1%
FIDESZ
17,5%
SZDSZ KDNP
KORMÁNY
100%
27
84,7% 0,0% 0%
50%
100%
www.merek.eu
Az Origo Itthon rovata az Index hasonló oldalához megegyezően nagyobb teret enged a pártpolitika szereplőinek. 2008-ban a kormány képviselői a hírek 56,1 százalékában, a kormánypárt képviselői 45,1 százalékában szerepeltek. 2011-ben a kormány 65,7 százalékban, a FIDESZ 59,8 százalékban szerepelt. Az összesített értékek azt mutatják, hogy tavaly nagyobb arányban szerepelnek a kormányhoz köthető személyek, mivel 2008-ban az összérték 101,2, 2011-ben 125,5. Ezen az oldalon nincs a már többször megfigyelt méretes különbség az aktuális vezető ellenzéki erő szereplési arányában, de 2008-ban a FIDESZ nagyobb arányban (29,3 százalék) szerepelt ezen az oldalon is, mint az MSZP 2011-ben (20,6 százalék). Ahogy azt már láttuk, 2008-ban az SZDSZ és az MDF a FIDESZ-hez közelítő tényezőként tűnt fel, szereplési arányuk (MDF – 26,8; SZDSZ – 19,5 százalék) alig maradt el a legnagyobb ellenzéki párttól. 2011-ben az eddigiekhez hasonlón a DK szereplési aránya ugrik ki (18,6 százalék), emellett az LMP 9,8, a KDNP 8,8 százalékot ér el. 2008-ban az ellenzéki szereplések összaránya 85,3 százalék, 2011-ben 53,9 százalék volt.
Szereplések az ORIGÓ ITTHON oldalon – a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
56,1%
MSZP
KORMÁNY
45,1%
FIDESZ
FIDESZ
29,3%
SZDSZ
65,7%
59,8%
MSZP
19,5%
SZDSZ
20,6% 0,0%
KDNP
1,2%
KDNP
8,8%
LMP
0,0%
LMP
9,8%
MDF
26,8%
MDF
JOBBIK
1,2%
JOBBIK
DK
0,0%
DK
egyéb párt
7,3%
egyéb párt
külföldi politikus
4,9%
külföldi politikus
egyéb
9,8% 0%
egyéb 50%
100%
28
1,0%
3,9% 18,6% 0,0%
4,9% 1,0% 0%
50%
100%
www.merek.eu
Az Origo Gazdasági rovata kevés teret enged a politikai szereplőknek, egyedül a kormány és a jelenlegi kormánypárt ér el jelentős szereplési arányt. 2008-ban a kormány igen magas 71,4 százalékos eredményt ért el. Az akkori kormánypárt mindössze a hírek 6,3 százalékában jelent meg. 2011-re a kormány képviselőinek szereplési aránya nem változott jelentősen, mivel a hírek 70,5 százalékában szerepeltek, de a FIDESZ tagjai 27,9 százalékban szerepeltek. Így jelentős különbség alakult ki a két vizsgált év kormánykormánypárt összevetésében. A 2008-as 77,7 százalékos arány, 2011-re 98,4 százalékra nőtt. 2008-ban az ellenzéki FIDESZ, a hírek 7,9 százalékában volt megtalálható, míg 2011-ben az MSZP teljesen eltűnt azokból. Ebben a rovatban csak a külföldi politikusok „láthatóak szabad szemmel”, a 2008-as 36,5 százalékos szint, 2011-re 55,7 százalékra nőtt. Az ellenzék szereplésének aránya 2008-ban 11,1 százalékot tett ki, 2011-ben ez az érték 3,2 százalékosra esett.
Szereplések az ORIGÓ GAZDASÁG oldalon – a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
71,4%
KORMÁNY
70,5%
MSZP
6,3%
FIDESZ
FIDESZ
7,9%
MSZP
0,0% 0,0%
SZDSZ
1,6%
SZDSZ
KDNP
0,0%
KDNP
LMP
LMP
MDF
MDF
27,9%
3,3%
JOBBIK
0,0%
JOBBIK
1,6%
DK
0,0%
DK
1,6%
egyéb párt
1,6%
egyéb párt
0,0%
külföldi politikus egyéb
36,5%
külföldi politikus
0,0% 0%
egyéb 50%
100%
29
55,7% 1,6% 0%
50%
100%
www.merek.eu
Annak eldöntéséhez, hogy a hírportálokon megjelent hírek elfogultak-e valamelyik politikai szereplő irányába, megvizsgáltuk, hogy megfigyelhető-e valamilyen álláspont a hírekben, és ha igen, akkor melyik politikai szereplő véleményét közvetíti az adott cikk. Az elemzés során nem vizsgáltuk a külön-külön az oldalakon található cikkeket, mert ekkor olyan alacsonyak lettek volna az elemszámok, hogy a feltárt különbségek nem eredményeztek volna szignifikáns eltéréseket és az így közölt ábrák esetlegesen téves következtetések levonását eredményezhették volna.
Az összes online tartalom közel 30 százalékában találtunk álláspontot tartalmazó hírt és ez az arány nem változott a két vizsgált időszak között. 2008-ban a hírek 30,5 százaléka tartalmazta valamely politikai szereplő álláspontját és ez az érték 2011-ben szinte teljesen azonos, 30,4 százalék.
Álláspontot tartalmazó hírek aránya a vizsgált internetes oldalakon 2008
30,5%
2011
30,4%
0%
20%
40%
60%
30
80%
100%
www.merek.eu
A kormány álláspontját képviselő hírek arányában nincs jelentős változás a két vizsgált időszak között. 2008-ban a témába vágó közéleti hírek 51,7 százalékában jelent meg a kormány álláspontja, ez 2011-ben 54,2 százalék. Mindkét időszakban elvétve találjuk meg a kormánypártok véleményét ezekben a hírekben. A korábbi időszak esetében 2,3 százalékban, egy évvel ezelőtt pedig 2,1 százalékban. Jelentősebb eltérés a vezető ellenzéki párt véleményének megjelenésében tapasztalható. 2008-ban a FIDESZ véleménye a hírek 19,5 százalékában volt megtalálható, 2011-ben az MSZP-é mindössze ezek 8,3 százalékában. Érdekesség, hogy 2008-ban még az SZDSZ véleménye is markánsan megjelenik, a hírek 13,8 százalékában volt ez felfedezhető. 2011-ben a DK véleménye jelenik meg még az MSZP-vel azonos szinten a témába vágó cikkekben. 2011-re jelentősen nőtt az egyéb szervezetek, azaz a politikán kívüli szereplők véleményének megjelenése: a 2008-as 19,5 százalékos szint, 2011-re 39,6 százalékra nő. A közéleti hírek 2008-ban 35,6 százalékban képviselték az ellenzék álláspontját, szemben a 2011-es 20,8 százalékos értékkel.
Kinek az álláspontját képviseli a cikk – a témába vágó közéleti hírek százalékában 2008 KORMÁNY
2011 51,7%
MSZP
KORMÁNY
2,3%
FIDESZ
FIDESZ 19,5%
SZDSZ
2,1%
MSZP
13,8%
SZDSZ
KDNP
8,3% 0,0%
KDNP
LMP
0,0%
LMP
MDF
2,3%
MDF
JOBBIK DK
54,2%
4,2% 0,0%
JOBBIK 0,0%
egyéb szervezet
DK 19,5%
0%
8,3%
egyéb szervezet 50%
100%
31
39,6% 0%
50%
100%
www.merek.eu
3.4.
Kvalitatív észrevételek és a politikai keretek az online média nyomán
A vizsgált időszakokban összesen 2.402 cikk jelent meg az index.hu és az origo.hu belföldi, belpolitikai, illetve gazdasági híreket közlő rovataiban: 2008-ban 1.276 db cikk, 2011-ben pedig 1.126 db cikk. E hírfolyamból 695 db cikk kapcsolódik valamiképpen a forintgyengülés témához. A közel 700 cikk többsége rövid vagy közepes hosszúságú írás, melyeket mind az Origo, mind pedig az Index tipikusan az MTI hírszolgáltatásából vett át. Az Index esetében viszonylag gyakori megoldás az, hogy az MTI-től, illetve más hírügynökségektől átvett anyagokat minimális átszerkesztés után saját hírként jelölve publikálnak. Az Origo kerüli ezt a gyakorlatot, de itt is előfordul az, hogy az MTI anyagokból szerkesztett összeállításokat saját anyagként jelölik. A közéleti cikkek negyede hosszabb, elemzéseket, háttérinformációkat is közlő írás. Ez az arány a forintgyengülés témához kapcsolódó írásokra is jellemző. Az Index estében a Belföld és a Gazdaság rovatok közt e tekintetben nincs különbség, az Origo esetében viszont több hosszú, háttér információkat is közlő, illetve a szerkesztőség által fontosnak tekintett összefüggéseket is feltáró közéleti tárgyú írás jelent meg az Itthon rovatban, mint a Gazdaság rovatban. A kvalitatív elemzésben elsősorban ezeket a hosszabb – a szerző(k) nevével-, illetve saját cikként jelölt – írásokat vizsgáltuk, hiszen elsősorban ezek mutatják meg a hírportálok szerkesztőinek viszonyulását a közéleti témákhoz és szűkebben a forintgyengülés tematikához is. Az Indexnél különösen gyakori, de az Origonál sem ritka, hogy átírják az MTI-től vagy más hírforrásoktól átvett anyagok címét, és ezek az átírt címek is tükrözik a szerkesztőségek attitűdjét. Mind az Index.hu mind pedig az Origo.hu elsősorban a gazdasági rovataiban foglalkozott a forintgyengüléssel, illetve a kapcsolódó témákkal. Ugyanakkor az azért figyelemre méltó, hogy a két legjelentősebb hazai hírportál 2011-ben gyakorlatilag teljesen száműzte a témakört a belföldi-, belpolitikai híreket közlő felületeiről, és a gazdasági rovataikban is kisebb súllyal szerepelt a téma, mint 2008-ban. Ebben természetesen szerepet játszik az is, hogy 2008-ban a világgazdasági válság hírei széles kontextust adtak a forintgyengüléshez kapcsolódó híreknek. Továbbá a jelentős árfolyamgyengülés is sokkal inkább újdonság volt az portálok és magyar közvélemény számára, mint 2011-ben. A forintgyengülés témához kapcsolódó hírek aránya az összes hírhez viszonyítva a két legjelentősebb magyar hírportálon felület Index / belföld Origo / itthon Index / gazdaság Origo / gazdaság
2008 12,8% 7,8% 35,3% 30,7%
2011 2,5% 0,8% 26,3% 42,7%
A kvalitatív elemzés azonban rámutat még egy különbségre: 2008-ban sokkal inkább a politika napirendjére került a forintgyengülés, mint 2011-ben. Az akkori ellenzék nagy erővel igyekezett a 32
www.merek.eu
kormány felelősségét hangsúlyozni. Mindemellett 2008-ban a kommunikációs harc inkább pártpolitikai szinten zajlott, 2011-ben viszont inkább szakpolitikai, gazdaságpolitikai szinten folytak a viták. 2008-ban az ellenzék üzenetének vezérmotívuma az volt, hogy az ország eladósodásáért és a bizalomhiányért felelős Gyurcsány Ferenc lemondása lenne a megoldás. A kormányoldal vezérmotívuma: baj van, fogjunk össze. 2011-ben a politikusok is elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai keretek közt beszéltek a forintgyengülésről. Az ellenzék a kalandor, „unortodox” gazdaságpolitika felárának látta, láttatta a forintgyengülést, míg a kormányoldal a magyar gazdasági szabadságharc egyik fronteseményeként tekintett a forintgyengülésre.
3.4.1.
Összegzés
A 2008-as és a 2011-es időszakra egyaránt igaz az, hogy a kvalitatív elemzés nem tárt fel igazán lényeges tartalmi eltérést az Origo és az Index hírfolyamában. Mindkét portál alapvetően ugyanazokról a hírekről, történésekről tudósított a forintgyengülés kapcsán, sőt még a hírforrásuk is többnyire ugyanaz volt. A különbségek a háttérinformációkat, elemzéseket tartalmazó saját írásokat nézve sem nagyon jelentősek, és ezekben az írásokban is találtunk átfedéseket a megszólaltatott és/vagy idézett szakértők, illetve információforrások között. Megállapítható tehát, hogy az online média két legjelentősebb portálja között inkább csak stiláris különbségek vannak. Bármelyiket is olvasta egyedüliként valaki, gyakorlatilag ugyanazok információk, illetve politikai üzenetek jutottak el hozzá. Ez persze nem jelenti azt, hogy a két portál értékrendje, politikai hozzáállása lényegében teljesen azonos. A szerkesztőségek attitűdje azonban leginkább csak a stiláris elemekben, eldugott (fél) mondatokban, mondhatni a „sorok között” jelent meg. Ezen elemzésben bemutatjuk, hogy milyen politikai kereteket közvetített a forintgyengüléshez kapcsolódó hírfolyamban a két hírportál, és csak ott utalunk a különbségekre, ahol van legalább némi árnyalatnyi eltérés. A 2008-as forintgyengülés időszakában a témához kapcsolódó cikkek egy része mind az Origon, mind az Indexen közvetítette a kormányoldal és az akkor ellenzékben lévő Fidesz álláspontját is 2011-ben viszont nem jelennek meg markánsan az egyes meghatározó szereplők álláspontjai. Sem az Indexen sem pedig az Origon. A témához kapcsolódó cikkek elsöprő többsége mindkét hírportálon MTI híranyag volt, ami a portálok gazdasági rovatiban jelent meg, és többnyire csak szárazon tudósított a történésekről. A szerkesztőségek által is támogatott álláspontokat a hosszabb saját cikkekben lelhetünk – az Origo valamivel több és következetesebb ilyen álláspontot közvetített, mint az Index.
33
www.merek.eu
2008-ban az Indexben tipikusan sajátos ironikus stílusban megírt cikkek jelentek meg a forintgyengülés tematikában, és általában a közéleti témákban is, míg az Origora inkább egy kicsit szárazabb, tárgyilagosabb stílus volt jellemző. Ez utóbbi igaz a 2011-es hírfolyamra is, az Index viszont bulvár irányba mozdult el korábbi sajátos ironikus stílusáról. A 2008-as forintgyengülés időszakában a spekulációs támadás forgatókönyv volt hivatott elterelni a figyelmet a kormány felelősségéről, 2011-ben viszont elsősorban a hitelminősítőknek jutott a bűnbak szerep. A két legnagyobb hírportál mindkét elterelő kommunikációban partner volt, noha feltehetőleg nem tudatos megfontolásból. Egyszerűen csak vevők voltak ezekre az elterelő hírekre, hiszen így közérthetően tudtak tudósítani a forintgyengülés lehetséges okairól. Nem kellett bonyolult és bizonytalan makrogazdasági okfejtésekkel fárasztani magukat és az olvasóikat.
3.4.2.
Politikai keretek
A 2008-as kormányoldali kommunikációban az volt a leghangsúlyosabb elem, hogy: válság van, össze kell fogni. Az árfolyamgyengülés közvetlen hatásait pedig különböző mentőötletekkel próbálták kezelni, melyekkel elsősorban a leginkább érintett devizahiteleseknek ígértek segítséget. A baj van, össze kell fogni gondolat jegyében Gyurcsány Ferenc útjára indította a Nemzeti Csúcsnak nevezett kezdeményezést, és ez, illetve a Nemzeti Csúcson elhangzottak nagyon jelentősen hatottak a válságról, illetve konkrétabban a forintgyengülésről szóló hírek politikai interpretációira. A Csúcs összehívásáról végül is az MSZP kongresszusán született döntés. Erről az Index (2008.10.11) így tudósított: „Az MSZP kongresszus pénzügyi elemző vitává alakult át, úgyhogy a pártbajokat elnyomták a világgazdasági zűrök. … a Magyarországot fenyegető baj összezárta a párt amúgy egyre pártosabb sorait. Egy találó hasonlat szerint a világgazdasági válság Gyurcsánynak az, ami New York-i ikertornyok porba omlása volt Bushnak.” Az Index jellemzően ironikus felhangokkal számolt be a Nemzeti Csúcs összehívásáról, illetve a kormányoldal egyéb „baj van, fogjunk össze” gondolat jegyében született lépéseiről. A saját szerkesztőségi írások egyszerű politikai PR fogást láttak, láttattak a kezdeményezésben. Néhány jellemző cikkcím: „Tölgyessy: Gyurcsány az árvízi hajós szerepében”, „Az MSZP bemutatja: Gyurcsány, a válság ura”, „Török Gábor: Gyurcsány a nemzeti csúcsot is szerepformálásra használja”, „Harrach: Gyurcsány mindenre rárepül”. Az Origo sokkal visszafogottabban tudósított a Nemzeti Csúcs összehívásáról, mint az Index, de azért itt is megjelent az ironikus felhang: „Népfronttal kezelné a válságot Gyurcsány”, „Pár hónap alatt orvosolná az ország bajait Gyurcsány”. A tipikusnak tekinthető cikkcímek azonban szárazan tárgyilagosak voltak: „Szombatra hívta össze Gyurcsány a csúcsot”, „Egész napos lesz a nemzeti csúcs”, „Felvértezve küldi a csúcsra Gyurcsányt az MSZP”. (Tipikusnak tekinthető címek az Origo hírfolyamából: 2008.10.11. 2008.10.16.) Maga a Nemzeti Csúcs azonban a kezdetben ironikusan fanyalgó média fogadtatás ellenére sikeresnek interpretált kezdeményezés volt. Annak ellenére is, hogy: „Sólyom László köztársasági elnök nem megy el 34
www.merek.eu
a nemzeti csúcsra, amit több szempontból sem tart jó ötletnek” és „Orbán Viktor ott lesz, de nem a kormányfő javaslatairól kíván tárgyalni, mert szerinte az egy "gigantikus megszorító csomag". (Origo 2008.10.14.) Az mindkét portál értékelésében megjelent, hogy a Nemzeti Csúcs egy sikeres esemény volt, és a korábbi ironikus felhangok is eltűntek. Azért volt sikeresnek mondható, mert az azon résztvevő politikus és nem politikus gazdasági szereplők, szakértők (elsősorban Demján Sándor) megszólalásai tudatosították a közvéleménnyel azt, hogy tényleg nagy a baj, és a válságkezelésről szóló diskurzust így valamennyire sikerült kimozdítani a pártpolitika adok-kapok szintről. „Hasznos a nemzeti csúcs, mert egy kifejezetten válságos pillanatban egyrészt a világnak azt üzeni, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére képesek leülni egymással a magyar politikai szereplők, másrészt talán sikerült itthon valamelyest tudatosítania, hogy nagy a baj, mondta Török Gábor politikai elemző.” (Index 2008.10.18) A kormány váratlan segítséget, (kvázi) szövetségeseket kapott a nemzeti csúcson: „Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint ilyen időszakban helye van a közmegegyezésnek, mert az politikai ciklusokon is átnyúlnak. Ez pedig a befektetői bizalom szempontjából is fontos.” (Index 2008.10.17.) „Kellemetlen helyzetbe hozhatja Orbán Viktort a VOSZ-elnök Demján Sándor rendkívül hatásos felszólalása.” Demján Sándor felszólalásának lényege az volt, hogy „nem kérünk adócsökkentést”, és ez azért lehetett kellemetlen a Fidesz számára, mert a Nemzeti Csúcs előtti napokban éppen az adócsökkentést javasolták válságkezelő receptként: „Orbán drasztikus adócsökkentést sürget” (Index 2008.10.08) „… kezdeményezik a költségvetés és az adótörvények visszavonását, és teljesen új javaslatok kidolgozását, amelyek a gazdasági növekedés élénkítése és az adócsökkentés irányába mutatnak. A Fidesz a jövőbeli adócsökkentés fedezetének megteremtése érdekében javasolja azt is, hogy a jövő évi költségvetésben, valamint már idén is töröljék el a felesleges luxuskiadásokat, így például a ne fizessék ki a kormányzati propagandára fordítandó pénzeket.” (Origo 2008.10.09) Figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor ekkor beszélt először nyilvánosan 1 millió új munkahelyről. Ez nemcsak visszatekintve érdekes, hanem azt jelzi, hogy az erősen popilista ígéret mögött egy régóta érlelt megfontolás húzódik meg: gazdaságélénkítéssel kell kilábalni a válságból. „A Fidesz elnöke új egyezséget ajánlott a vállalkozóknak, amelynek nyomán az elkövetkező 10 évben 1 millió új munkahelyet lehet teremteni.” (Origo 2008.10.08.) A gazdaságélénkítéssel kell kilábalni a válságból gondolatot a nemzetközi porondon ekkoriban Nicolas Sarkozy képviselte, és ekkor válhatott az adócsökkentés -> új munkahelyek -> kilábalunk a válságból terv a Fidesz programjává, amit Orbán Viktor nem magányosan képviselt: „Navracsics Tibor azt mondta, a gazdaságot pénzhez kell juttatni, hogy a pénzügyi válság ne csapjon át
reálgazdasági válságba, és adócsökkentést sürgetett.” (Index 2008.10.11) 35
www.merek.eu
A 2008-as ellenzéki kommunikáció főirányát azonban a következő idézet jelzi a legpontosabban (Index 2008.10.21): „A forinttal nincsen nagyobb baj, a forinttal akkor lesz baj, hogy ha nem tudjuk a bizalmi válságot megoldani. A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak. Ezzel a bizalmi helyzettel, amiben most a miniszterelnök és kormány van, nem lehet a forint esését megakadályozni, … egy jobb vezetéssel viszont megoldható a bizalmi válság, megvédhető a forint is.” Ezt az álláspontot is közvetítette mindkét portál. Ráadásul kommentárok és ironikus felhangok nélkül. A Nemzeti Csúcs után azonban már nem előrehozott választásokat szorgalmazott a Fidesz, hanem „csak” Gyurcsány Ferenc leváltását: ”A Fidesz elnöke ezért azt kérte az MSZP-től, hogy sürgősen oldja meg a vezetési válságot, gondoskodjon arról, hogy cselekvőképes vezető álljon az ország élén, mert másként elkerülhetetlen, hogy a forint megroppanjon, meginduljon a gazdaság visszaesése, és több mint 200 ezer ember állása veszélybe kerüljön.” (Origo 2008.10.21). A cikk címe is beszédes: „Orbán: Gyurcsány miatt gyenge a forint”. A Fidesz visszafogottabbá válása több elemzőnk is feltűnt, elsősorban Tölgyessy Péternek, aki: „egyetértett azzal, hogy az előre hozott választásnak most nagy a kockázata. Ezzel összefüggésben arról a megfigyeléséről beszélt, mintha Orbán Viktor félne a lehetőségtől, mintha pontosan tudná, micsoda felelősség most Magyarország vezetőjének lenni.” (Index 2008.10.16. A cikk címe: „Tölgyessy: Orbán mintha félne a lehetőségtől”) Márpedig éppen ez volt Gyurcsány Ferenc egyik leglényegesebb előzetes várakozása a Nemzeti Csúccsal kapcsolatban: „A kormányfő az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte most egyik párt sem akar előre hozott választásokat. Arra a kérdésre, hogy lemond-e, ha az Országgyűlés nem szavazza meg a költségvetést, úgy válaszolt: szerinte el fogják fogadni, hiszen egy ilyen helyzetben, amikor "csapkodnak körülöttünk a villámok, dörög az ég, támadják az országot", nincs az a párt, amelyik előre hozott választásokat szeretne. "Most nem érünk rá négy- öthónapos kampányt folytatni egymással" - tette hozzá. A költségvetés elfogadásával kapcsolatban pedig azt mondta, optimistább, mint valaha.” (Origo 2008.10.15.)
Összegezve: a két legnagyobb hírportál közvetítette a válsággal és a forintgyengüléssel kapcsolatos legfontosabb politikai üzeneteket, és bármelyik portálról is tájékozódott valaki, úgy ismerhette meg az álláspontokat, hogy közben egyik szerkesztőség sem próbálta erőteljesen befolyásolni, manipulálni az olvasók véleményét.
3.4.2.1. Nemzetközi keret 2008-ban: Magyarország nem Izland
2008-ban Izland pénzügyi összeomlásának árnyékában zuhant a forint árfolyama. A „Magyarország nem Izland” keret 2008-ban nagyon is hangsúlyos eleme volt a forintgyengülés kommunikációjának. Elsősorban a kormány kifelé szóló üzeneteiben, de a média is ráérzett az üzenet jelentőségére, és számos írásban megjelent ez a motívum: 36
www.merek.eu
A magyar gazdaság állapota semmiben sem hasonlít Izlandéhoz, a szerdai magyarországi piaci fejleményeket azonban olyan általános befektetői pánik vezérelte, amely minden hírből - például az IMFtárgyalásokról szóló beszámolókból is – rossz hírt tud kreálni (MTI 2008.10.15). „Magyarország helyzete stabilabb, mint Izlandé, ráadásul az EU tagság, a korlátlanul beígért uniós és a Valutalapos (IMF) segítség is ott van.” (Index 2008.10.15. Izlandhoz hasonlítják Magyarországot) „Magyarország távol van attól, hogy Izland legyen" - állapította meg a lap, hozzátéve ugyanakkor: „tény, hogy az ország a magas államadósság és különleges gazdasági szerkezete miatt másoknál érzékenyebb a globális válságjelenségekre.” (MTI 2008.10.17) „Nem a költségvetési hiánycélok teljesítése feletti aggodalmat, hanem a globális piaci fejleményeket és a romló befektetői hangulatot tükrözi a magyar szuverén adósosztályzat kilátásának negatívra rontása mondta pénteken Londonban az MTI-nek a Fitch Ratings szuverén adósbesorolásokért felelős igazgatója, aki határozottan elvetette az izlandi és a magyarországi helyzetet összehasonlító vélekedéseket.” (Origo 2008.10.17. A cikk címe: Fitch-igazgató: Magyarország nem Izland) A „Magyarország nem Izland” gondolat mindkét portálon nagyjából azonos súllyal jelent meg, és mindkét szerkesztőség hasonló elkötelezettséggel közvetítette ezt a gondolatot. A 2011-es forintgyengülés időszakában Görögország játszott hasonló szerepet, mint 2008-ban Izland. Néhány jellemző cím az online médiából: Az államcsődről szavazhatnak a görögök, Európa őrjöng a görögök miatt, Görögország miatt zuhannak az európai tőzsdék, esik a forint is, Halálspirálba húzhatják a görögök Európát. Ugyanakkor a „Magyarország nem Görögország” érvelés csak érintőlegesen jelent meg 2011-ben. Ebben alighanem szerepet játszhatott az is, hogy egy korábbi forintgyengülést sokan annak tulajdonítottak, hogy Kósa Lajos egy belföldi felhasználásra szánt nyilatkozatában a görög helyzethez hasonlította a magyar gazdaság helyzetét. E hiba megismétlését érthetően gondosan kerülni igyekezett a kormány, és ez a nagy igyekezet azt eredményezte, hogy a „Magyarország nem Görögország” érvelést is kerülték.
3.4.2.2. Régiós valuták
A vizsgált időszakokban csak kevés cikk foglalkozott a forintárfolyam, illetve a régió többi devizaárfolyamának összehasonlításával, és a régió gazdaságainak összevetése is fehér hollónak számít a két legjelentősebb magyar hírportálon. Ez egyaránt igaz a 2008-as és a 2011-es forintgyengülés időszakára. A 2008-as hírfolyamban ritkán felbukkanó régiós összehasonlításokban a többi ország inkább negatív, mint pozitív példa. Továbbá az is figyelemreméltó, hogy az Origo inkább figyel a régió többi országára, illetve általában is a „nemzetközi helyzetre”, mint az Index.
37
www.merek.eu
„Magyarország sérülékenyebb, mint a régióból Lengyelország vagy Csehország, hiszen gyengébb a magyar belső kereslet és a fiskális szigor, így a spekuláció számára túl könnyű célponttá válik - jelezte Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni elemzője.” (MTI 2008.10.10. A cikk címe az Origon: Hitelességi problémái vannak az országnak. Az Index nem közölte a hírt.) „A magyar és az izlandi gazdaság helyzete közötti hasonlóságokat azonban Sueppel is "távolinak" nevezte, és ő is kijelentette: Magyarországnak nincsenek problémái az adósságszolgálat teljesítésével. Hozzátette: Magyarország gondjai "eltörpülnek" olyan országokéi mellett, mint Ukrajna vagy Románia.” (Origo 2008.10.15) 2011-ben viszont csak bezzeg ők értelemben került bele régiós összehasonlítás az online médiában megjelenő cikkekbe: "A forint gyenge bokszoló" - miért maradt le a magyar pénz a régióban? …”a környékbeli országok devizái már javulni tudtak októberben, a forintot azonban húzta a végtörlesztés és "a bizonytalanságot okozó politikai gyakorlat" „Egy jó, erős bokszoló ugyanúgy kap pofonokat, gyomrosokat, de állja az ütéseket, a forint gyenge bokszolóként viselkedett eddig.” (Origo 2011.11.14.) „Magyarország a világválság legnagyobb vesztese, míg Lengyelország kimondottan jól jött ki a krízisből” (Index 2011.11.01. Magyarország a világ vesztese)
Összegezve: a két legnagyobb hírportál nem érzi igazán feladatának azt, hogy régiós összehasonlításokkal tágítsa az olvasók szemléletét. Ez abból is adódik, hogy mindkét szerkesztőség elsődlegesen külső hírforrásokból merítette a forintgyengüléshez kapcsolódó írásokat, és e külső források (elsődlegesen az MTI) csak nagyon ritkán közöltek régiós összehasonlításokat.
3.4.2.3. Eladósodottság
Az „eladósodottság –> forintgyengülés” gondolat nagyjából azonos súllyal jelent meg a két hírportálon. A forintgyengülés okai között 2008-ban a legtöbb megszólaló szakértő és elemző kiemelte Magyarország nagymértékű eladósodottságát. Ennek a felvetésnek azonban volt politikai felhangja is, hiszen a Fidesz gyakorta bírálta az MSZP-SZDSZ kormányokat amiatt, hogy kormányzásuk időszakában nagyon megszaladt az államadósság. Külsőadósság-félelmek miatt zuhant a forint (Index 2008.10.12): „A jelentősen romló gazdasági környezet, a szűkülő magyarországi devizahitelezés, illetve azon félelmek miatt zuhant ma 5-6 százalékkal a forint, hogy nőttek a magyar állam külső adósság visszafizetésével kapcsolatos félelmek – írja kommentárjában a Financial Times”. „Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek mintapéldái annak, hogyan alakulhatott ki a válság: ahogy a hitelt felvevő amerikai fogyasztók, mi sem képeztünk tartalékokat, azt gondoltunk, hogy évtizedeken át lehet eladósodni. És most, amikor jön a válság, letolt nadrággal állunk a csalánosban.” (Index 2008.10.17.) 38
www.merek.eu
„Magyarország azért van bajban, mert a múltban túlköltekezett: 2006-ban az éves államháztartási hiány elérte a GDP 9,3 százalékát, de mivel ez az idén a várakozások szerint 3,4 százalékra csökken, a közadósság a GDP mintegy 65 százaléka körül mozog majd - írja a The New York Times.” (Origo 2008.10.17)
Összegezve: az online médiából tájékozódók megtudhatták, hogy az ország eladósodottsága kiszolgáltatottá teszi a magyar gazdaságot és a magyar valutát, az viszont nem igazán lett kifejtve a két legnagyobb hírportálon, hogy pontosan miért, miként és mennyire adósodott el az ország.
3.4.2.4. Bizalomhiány (bizalomvesztés)
Az eladósodottság mellett a bizalomhiány is gyengítette Magyarország és a magyar deviza helyzetét. A Nemzeti Csúcs, illetve a konkrét kormányzati és jegybanki lépések legfontosabb külföldi befektetőknek szóló célja pedig éppen a bizalomerősítés volt. A bizalomhiány bemutatása teljesen egybeesett a Fidesz kommunikációs céljaival. A kormányoldal kommunikációs céljait inkább a bizalomépítő, bizalomerősítő lépések közzététele szolgálta. Ezért aztán nagyon is figyelemreméltó az, hogy mindkét portálon jelentek meg bizalomhiány bemutató és bizalomerősítő lépésekről szóló írások. „Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint ilyen időszakban helye van a közmegegyezésnek, mert az politikai ciklusokon is átnyúlnak. Ez pedig a befektetői bizalom szempontjából is fontos.” (Index 2008.10.17.) „Magyarország ma a sebezhetőnek tartott fejlődő országok közé tartozik. A lassú növekedés, a viszonylag magas infláció, a kisebbségi kormányzás és a költségvetési politika múltbeli hitelvesztése miatt kockázati megítélésünk továbbra is rosszabb a többi visegrádi országénál.” (Index 2008.10.09.) „Az izlandi helyzetet már lehet valutaválságnak vagy államcsődnek minősíteni, nálunk ez a helyzet nem fenyeget – értenek egyet a szakértők. … más okok vezettek az izlandi korona bebukásához, mint amelyek a mostani forint- és részvénygyengülés mögötti pánikhoz. Magyarország elsősorban azért bűnhődik most, mert a rossz makró mutatók mellett hiteltelen gazdaságpolitika folyt éveken át, ez pedig, pláne egy olyan helyzetben, amikor a bizalom mindenkivel szemben nagyon alacsony a pénzügyi piacokon, visszaüt.” (Index 2008.10.22.) „ … a spekulánsok a legsérülékenyebb országok közül válogatnak. Nekünk magas a külső adósságunk, lassú a gazdasági növekedésünk.” (Index 2008.10.10.) A bizalomerősítés azért is volt nagyon fontos, mert ez érdemben csökkenhette a forintra nehezedő spekulációs nyomást is. A bizalomhiány , mint magyarázat valamivel nagyobb súllyal jent meg az Index hírfolyamában, mint az Origon. 39
www.merek.eu
3.4.2.5. Spekuláció
A 2008-as forintgyengülés egyik leggyakrabban felbukkanó magyarázata a spekuláció volt. Ennek megalapozottságát azonban nem sikerült hitelt érdemlően bemutatni. A spekulációs támadás forgatókönyv mindkét portálon először az OTP részvény-árfolyamának zuhanása kapcsán került elő. „Némileg eltérő forgatókönyveket, de egyöntetűen spekulációs támadást, alaptalanul terjesztett pletykákat sejt minden az Index által megkérdezett piaci szereplő az OTP részvények zuhanása mögött.” (Index 2008.10.09.) „… a tőzsdezárás előtt egy nagy tételű, 300 000 darabos eladási megbízást regisztráltak a tőzsdén, információink szerint az eladó "ár nem számít" alapon öntötte a piacra a részvényeket. Ez vezetett az árfolyamzuhanáshoz. A művelet mögött a piaci szereplők egyértelműen spekulációs támadást sejtenek, többen azt is tudni vélik, személy szerint melyik alapkezelő állhat e mögött, egy Greg Coffey nevű ausztrál brókerre gyanakodnak.” (MTI 2008.10.10.) A fent idézett cikk címe az Indexen: Harcban a spekulánsokkal. Ugyanez az MTI anyag az Origon „PSZÁFvizsgálat az OTP-re kötött csütörtöki ügylet miatt” címmel jelent meg, és ez nagyon szépen illusztrálja a két portál közti stiláris különbséget. A spekulációs támadás forgatókönyv nagyon hamar áttevődött a forintárfolyam gyengülésre is. „Izlandot a spekulánsok bedöntötték, Dél-Korea a második célpontjuk, Magyarország pedig a harmadik, mi is a célkeresztbe kerültünk - értékeli a szemünk előtt zajló, felgyorsult eseményekkel teli helyzetet az Barcza György.” (Index 2008.10.10.) Az elemzők azonban a forintgyengülés esetére árnyaltan alkalmazták a spekuláció forgatókönyvet, hangsúlyozva, hogy az ország eladósodottsága, és bizonytalan lábakon álló gazdasága teszi a spekulánsok célpontjává a forintot. „Magyarország sérülékenyebb, mint a régióból Lengyelország vagy Csehország, hiszen gyengébb a magyar belső kereslet és a fiskális szigor, így a spekuláció számára túl könnyű célponttá válik - jelezte Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni elemzője.” (Origo 2008.10.10.) A spekuláció forgatókönyv varázsának természetesen a kormány sem tudott ellenállni: „A miniszterelnök emlékeztetett arra: a múlt héten Magyarországot is elérte a nemzetközi pénzügyi válság, ezzel párhuzamosan pedig jelentős támadás érte a magyar pénzügyi rendszert. Mint mondta, az egyik feladat az, hogy el kell hárítani a spekulánsok támadását, a másik pedig az, hogy erős, határozott választ kell adni a pénzügyi és esetleg szélesebb gazdasági krízissé alakuló válság következményeire. Ilyen helyzetben egy ország számára egyetlen egy parancs van, az együttműködésé - mondta Gyurcsány Ferenc.” (Index 2008.10.12.) 40
www.merek.eu
És miután befogadta a közvélemény a spekuláció forgatókönyvet, akkor már minden kedvezőtlen fordulatra alkalmazni lehetett a képletet. „Csányi szerint a jegybank lépései kedvezőek a pénzpiaci működés szempontjából, éppen ezért meg is lepte, hogy a forint nem igazán erősödött ennek hatására. "Attól tartok spekuláció folyik a magyar valuta ellen." ” (MTI 2008.10.17.) Ma reggel budapesti helyszínről élőben jelentkezett be a CNBC tudósítója és a fejleményeket, vagyis a forint zuhanását, az állampapírpiac befagyását a forint elleni spekulációként tálalja. (Index 2008.10.22.) A spekuláció forgatókönyv súlya és bemutatása gyakorlatilag azonos volt a két hírportálon. A spekulációs támadás forgatókönyv természetesen nem volt teljesen alaptalan, de a forint elleni spekulációkra az eladósodottság, a rossz makrogazdasági mutatók és a bizalomhiány adott lehetőséget. Ez utóbbi szempontokat a politikusok persze kevésbé hangsúlyozták, mint a független elemzők – és így a vizsgált médiumokban is kevéssé jelentek meg ezek a szempontok. Ebben az a legmeglepőbb, hogy a Fidesz sem próbálta visszarúgni a spekulációs támadás áldozatai vagyunk labdát a kormány térfelére.
3.4.2.6. Devizahitelesek
A devizahitelesek problémái nagyjából azonos súllyal és jelleggel jelentek meg az Index és az Origo 2008-as hírfolyamaiban, és 2011-ben sem volt érzékelhető eltérés e tekintetben a két hírportál között. A forintgyengülés először és a legközvetlenebből a devizahiteleseket érintette. Az árfolyamgyengülés közvetlen hatásaként családok tízezrei kerültek nagyon nehéz helyzetbe a hirtelen megugró törlesztő részletek miatt. A politikusok lépéskényszerbe kerültek. Valamit tenniük kellett a probléma kezelése érdekében, noha a gazdasági racionalitás amellett szólt, hogy a devizában eladósodottak viseljék az árfolyam-ingadozás terheit. Már csak azért is, mert a forint zuhanórepülése előtt nyertesei voltak a devizahitelnek, és még a 2008-as gyengülés után sem voltak rosszabb helyzetben azoknál, akik forintban vettek fel hiteleket. „A kormány várhatóan már a jövő héten olyan javaslatot hoz nyilvánosságra, amely jelentősen mérsékelheti a devizahitellel rendelkező lakosság azon nehézségeit, amelyek a forint árfolyamának fokozott ingadozásából származnak - jelentette ki a köztelevízió ma reggeli adásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.” (Index 2008.10.17.) „A devizahitelekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések egyike lehet a futamidők módosítása. Erről Veres János pénzügyminiszter beszélt vasárnap ... Támogatásról nincs szó - mondta a miniszter” (MTI 2008.10.19.) „Gyurcsány Ferenc a devizahiteleseket érintő három lépésből álló csomagot jelentett be. Veres János pénzügyminiszter a kereskedelmi bankok vezetőivel és a Bankszövetség tisztségviselőivel megállapodott egy olyan pakkban, amelynek célja, hogy meggátolják a devizahitelt felvevők terheinek egekbe emelkedését. Jövő héten írják alá a megállapodást, a kormány nem törvényt hoz, de rábírja a bankokat, 41
www.merek.eu
hogy minél egyszerűbb, világos eljárásokat alakítsanak ki a három intézkedés keretében.” (Index 2008.10.22.) „A miniszterelnök három könnyítési módot említett: az adós kérésére a törlesztési időszak megváltoztatható, és meghosszabbítható. Ha a devizahiteles át akar térni forinthitelre, akkor ezt a bankok külön költség felszámítása nélkül megteszik. A bankok az adós kérésére a törlesztést átmenetileg csökkentik, illetve felfüggesztik a törlesztési kötelezettséget.” (Origo 2008.10.22.) A tervnek persze nem mindenki örült, és mindkét portálon megjelentek az ironikusan fanyalgó hangok Gyurcsány ferenc terveivel kapcsolatban. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy devizahitelesek megsegítéséhez kapcsolódó híreket az Origo valamivel barátságosabban tálalta, mint az index: Választási cukorka a devizahitelesek mentőcsomagja (Index 2008.10.22.): „ … ez a mostani bejelentés inkább a 2010-es választásokat tartja fókuszban, mintsem a pénzügyi stabilitást” (origo 2008.10.22) A devizahitelesek megsegítése ügyében a 2011-as hírfolyamban leginkább csak egyszerű közlések jelentek meg a két hírportálon. „Szijjártó Péter hangsúlyozta: a végtörlesztés részleteinek kidolgozásánál szem előtt tartották, hogy pénzügyileg tartható megoldás jöjjön létre, ezt úgy érték el, hogy tehermegosztás van a bankok és a hitelt felvett családok között, vagyis kizárták azt, hogy valaki egyedül viselje a terhet.” (MTI 2011.11.02.) Ugyanakkor a bankrendszert érintő veszélyek is nagyon korán megjelentek a hírfolyamban: „A végtörlesztés nagyon lerontja a bankrendszer stabilitását, és aláássa a jogbiztonságot, ezzel végső soron a gazdasági növekedést gyengíti – olvasható az Európai Központi Bank (EKB) végtörlesztésről készített elemzésében.” (Index 2011.11.08.) „Az elmúlt másfél évben, a választások óta a kormány lényegében háborút viselt a bankok ellen. A kormányzati retorika visszatérő eleme volt, hogy a bankoknak meg kell fizetniük a korábbi években elért nyereségükért, és az, hogy a bankszektor a devizahitelezés felfutásának fő felelőse.” (Index 2011.11.03.) Az elmúlt 8 év bírálata természetesen a devizahitelesek problémái kapcsán is előkerült (Origo 2011.11.03.) „Járai: Nem értette a devizahitelezés veszélyeit az előző kormány): „A 2002 és 2010 között hivatalban lévő kormányok esetleges érdekeltségeik miatt nem akarták érteni a lakosság devizában való eladósodásának problémáját - jelentette ki a jegybank korábbi elnöke. Járai Zsigmond szerint a jegybanknak akkor alig volt eszköze az eladósodás megakadályozására, a pénzügyi felügyelet viszont nem tett semmit ellene.” (Origo 2011.11.03.) A végtörlesztés olyan súlyos fenyegetést jelentett a bankrendszerre, hogy az már Magyarország hitelbesorolására – és így a forint árfolyamára is –hatott. Ezt felismerve a kormány elkezdett kitáncolni az ügyből, és ezt közvetítette mindkét hírportál. „A forint szempontjából pozitív hírként értékelte a Napi Gazdaság Online által megkérdezett elemzők többsége azt, hogy a kormány nem rukkol elő új végtörlesztési javaslattal, hanem megvárja a bankszövetség javaslatát. Egyesek szerint ez az alku volt az ára a leminősítés elkerülésének, a forint mégsem lódult meg.” (Index 2011.11.07. Titkos alkuval úszhatja meg Magyarország a leminősítést)
42
www.merek.eu
„Az aggódó külföldi befektetők és egy "határozott hangnemben" folytatott beszélgetés Orbán Viktor és Csányi Sándor között - banki források szerint ezek kellettek ahhoz, hogy lezáruljon a pénzintézetek és a kormány között hónapok óta dúló hidegháború. A bankok lázasan dolgoznak a devizahiteles probléma megoldásán, és az első közös találkozó után azt ígérik, bármit is javasolnak a kormánynak, az "csak jobb lehet" a végtörlesztésnél.” (Origo 2011.11.09. Csányi és Orbán titkos tárgyalása is kellett a bankháború végéhez) És közben a nemzetközi nyomás is fokozódott: „Az osztrák pénzügyminiszter szerint a magyar végtörlesztési törvény tisztességtelenül avatkozik be érvényes szerződésekbe és közösségi jogot sért, ezért Ausztria felülvizsgálati kérelemmel fordult az Európai Unióhoz. Maria Fekter a Figyelőnek adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy a végtörlesztésről szóló törvények nagy kockázatot jelentenek az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatokra.” (Origo 2011.11.09.) Lassan formálódni kezdett egy megállapodás a bankszövetséggel. „A Magyar Bankszövetség főtitkára szerint lesz olyan megoldás, amely valódi segítséget nyújt majd a devizahiteleseknek, de a jövőre életbe lépő új kamatszabályok nem feltétlenül lesznek mindenkinek előnyösek.” (Origo 2011.11.11) Az elemzők – bel- és külföldön egyaránt – látták és láttatták a végtörlesztés és a forintárfolyam-romlás közti összefüggést, és a végtörlesztés a hitelminősítők leminősítés indoklásaiban is felbukkantak. „a forintgyengülés magyarázata lehet az a hétfő reggeli MNB-adat is, amely jelentős összegű végtörlesztési igényre utal.” (Index 2011.11.14) A végtörlesztéssel kapcsolatos ellenérvek, kritikák valamivel nagyobb súllyal kerültek bemutatásra az Origo hírfolyamában, mint az Indexen. Ennél azonban figyelemreméltóbb az, hogy az Origon is csak idézték az ellenérveket, saját szerkesztőségi anyagok nem említették, illetve bírálták a végtörlesztést. Azonban az is megállapítható, hogy az Indexen és az Origon is sok olyan írás jelent meg, amelyik a végtörlesztés miatti aggodalmakról, kritikáról tudósított, miközben a végtörlesztés nagyszerűségét ecsetelő írás egyáltalán nem jelent meg a forintgyengüléshez kapcsolódó hírfolyamban.
3.4.2.7. Hitelminősítők
A 2011-es forintgyengülés előzménye és kísérőjelensége az volt, hogy a legnagyobb hitelminősítő intézetek több lépésben leminősítették Magyarország adósságkockázati besorolását, ami végül is a „bóvli” kategóriába került. E tényt aztán sokszor és sokféleképpen az Orbán kormány orra alá dörgölték a különböző kormányellenes tüntetéseken, illetve az on-line közösségi oldalakon. A két legnagyobb magyar hírportál azonban csak visszafogottan, MTI hírek alapján számolt be a leminősítésekről. Orbán Viktor és kormánya viszont szívesen használ háborús retorikát a gazdasági kérdésekben is, és általában is előszeretettel nyúlnak az ellenségkép felmutatáshoz a kommunikációjukban. Így aztán 43
www.merek.eu
egyáltalán nem meglepő, hogy az arc- és névnélküli spekulánsok helyett ekkor a konkrét hitelminősítőknek jutott a bűnbak szerep. Egy példa a háborús retorikára: „Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta, a növekedési csata lesz a következő, amit az országnak meg kell vívnia, mert e nélkül nem tud kilábalni a válságból.” „Kell egy növekedési terv, már dolgozunk rajta.” (Origo 2011.11.10. A cikk címe: Orbán szerint kezdődik a növekedési csata) A bűnbak szerep azért is áll jól a hitelminősítőknek, mert a szélesebb közvélemény nem ismeri a meglehetősen bonyolult döntési szempontjaikat és működésüket sem. Az Origo 2011.11.01-én Körbeszaglásszák az országot címmel közölt hosszabb elemző cikket, mellyel megpróbálták oszlatni a homályt: „Ha egy ország kötvényt, állampapírt kíván kibocsátani, azaz hitelt akar felvenni, akkor felkéri a hitelminősítőket, hogy világítsák át, adjanak osztályzatot az új kibocsátású értékpapíroknak. Ha nem vesz fel kölcsönt a pénzpiacról az állam, akkor évente egyszer értékelik az ország adósságát a hitelminősítők, értelemszerűen a már kibocsátott adósságot sorolják be valamelyik adósminősítési kategóriába.” „Érdekesség, hogy nemcsak a programot koordinálja az ÁKK, hanem ő fizet a hitelminősítő cégnek azért, mert jelentést ad ki az országról. Egy- vagy kétéves keretszerződést köt az ÁKK a hitelminősítőkkel, amely alapján a hitelminősítő cégek vállalják, hogy valamennyi új állampapír kibocsátásakor besorolják az országot valamilyen adósminősítési osztályba.” A cikkben azonban felbukkannak azok a szempontok és érvek is, melyek alkalmassá teszik a hitelminősítőket a bűnbak szerepre: „Pókerarccal kérdeznek, jelentéseket írnak, minősítenek, véleményük pedig országok sorsát döntheti el. Számos kritika éri a működésüket, az EU egyenesen le akarja cserélni őket.” „A 2008 őszén kirobbant válság óta azonban egyre gyakrabban esik szó arról, hogy az EU saját hitelminősítő intézetet kíván létrehozni. A politikusok egyik érve az, hogy három amerikai, pontosabban angolszász hátterű cég ne dönthessen európai államok sorsáról.” „Közel százhúszmillió forintot fizetett Magyarország négy hitelminősítőnek tavaly a szolgáltatásaiért derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) [Origo]-nak küldött válaszából.” (Origo 2011.11.03.) A kormány gyorsan reagált a leminősítésekre (MTI 2011.11.02.) Már az a cím is beszédes, amivel az Index leadta az MTI anyagot: „Szijjártó: Bizonyos pénzügyi körök érdekeit sértjük” Az Origo „Szijjártó szerint sértettség miatt lehet magyar leminősítés” címmel közölte ugyanezt az MTI anyagot. „Magyarország jelenlegi gazdasági teljesítménye, és a magyar gazdaságpolitikai döntések „semmilyen módon nem indokolnak semmiféle leminősítést” – válaszolta egy kérdésre. Kiemelte azt is: Magyarország annak a két európai uniós tagállamnak az egyike, amelyben csökken az államadósság, emellett 2012-ben az ország költségvetési hiánya a legjobbak között lesz az Európai Unióban.” „A hitelminősítők döntéseiben nem kizárólag valós gazdasági folyamatok játszanak szerepet”, mint ahogyan az is, hogy „bizonyos pénzügyi körök érdekeit sérti a magyar gazdaságpolitika" – fűzte hozzá, megjegyezve: „eközben a valós gazdasági teljesítmény nem indokolja a leminősítést.” 44
www.merek.eu
A hitelminősítők hitelességének megkérdőjelezése azért is fontos volt a kormánynak, mert leminősítéseik, illetve leminősítési szándékaik indoklásaiban mindig megemlítették azokat a kormányzati lépéseket, amelyek rontották Magyarország gazdasági pozícióit. Különösen ilyen lépés volt a végtörlesztés bevezetése. A hírportálokon (az Origon és az Indexen egyaránt) azonban nagyobb súlyt kaptak a hitelminősítők hitelességét megkérdőjelező írások, mint a hitelminősítők érvei. „A Fitch közleményében több körülménnyel indokolja a kilátásrontást, többek között azzal, hogy Magyarország különösen kitett az eurózóna romló gazdasági körülményeinek nyitott gazdasága, nyugateurópai tulajdonú bankszektora és magas külső és államadóssága miatt. A közlemény szerint több kormányzati intézkedés és a végtörlesztés megrengette a befektetők bizalmát, amelytől leginkább függ egy ország középtávú finanszírozhatósága.” (Origo 2011.11.11.) A kormány viszont folyamatosan azt hangoztatta, hogy nincs ok a leminősítésekre, a hitelminősítők indoklásaira pedig egyáltalán nem reagált. „A miniszterelnök szóvivője szerint 2012-ben a magyar költségvetés hiánya három százalék alatt lesz, amelyre jövőre mindössze hét uniós tagországban lesz példa, ezért Szijjártó Péter szerint semmi nem indokolja azt, hogy a világ legnagyobb hitelminősítője negatív megfigyelés alá vette Magyarországot.” (Origo 2011.11.12.) A kormány érvék mindegyike benne van a következő hírben (MTI 2011.11. Giró-Szász: Nem végzik jól munkájukat a hitelminősítők): „A hitelminősítők nem rendelkeznek jogosítvánnyal országminősítésre, kizárólag vállalatokkal foglalkozhatnak, de ezt a munkát sem végzik jól - fejtette ki Giró-Szász András kormányszóvivő azzal összefüggésben, hogy a Fitch Ratings negatívra rontotta Magyarország adóskockázati besorolását. A kormányszóvivő elmondta: a hitelminősítők nem tudták előre jelezni a világgazdasági válságot, kiváló besorolást adtak például a Lehman Brothers amerikai befektetési banknak is, amelynek 2008-as összeomlása a világgazdasági válság elmélyüléséhez vezetett. A hitelminősítők így azt a munkát sem végzik jól, amire felhatalmazásuk van. "És ez nem a magyar kormány vagy a kormányszóvivő véleménye. Ezt a francia nemzeti bank elnöke mondta" - fejtette ki Giró-Szász András. Hozzátette: az Európai Unió több vezetője azt szorgalmazza, hogy az Unió hozzon létre saját hitelminősítő intézeteket, mert a jelenlegiek nem az unió "gazdasági érdekei mentén fogalmazzák meg mondanivalójukat". Összegezve azt mondhatjuk, hogy a hírportálokon több olyan írás jelent meg, amelyik bűnbakként beszélt a hitelminősítőkről, mint ahány írás a hitelminősítők döntéseinek hátteréről tett említést. A kormány, illetve a Fidesz tehát sikeresen ültette el ezt a gondolatot a közvéleményben. A bűnbakkeresés persze nem állt meg a hitelminősítőknél. Jó példa erre a következő MTI hír (2011.11.12.). A hír címe az Origon: Büntetni akarja Magyarországot a pénzügyi világ Parragh László szerint, az Indexen pedig: Parragh: A pénzügyi világ hajszát folytat Magyarország ellen
45
www.merek.eu
"A nemzetközi befektetői és pénzügyi világ egy része bosszúra éhes. Meg akarják büntetni Magyarországot! Azok, akik az elmúlt másfél év kormányzati döntéseinek a vesztesei - egyes bankok, pénzügyi befektetők, kereskedelmi láncok, energetikai multik -, most bajkeverőknek tartanak minket"
3.4.2.8. IMF
Innen már csak egy kis lépés az IMF, és ez a történet mindmáig tart. A kiinduló helyzet világosan látszik egy idézett cikkből (MTI 2011.11.14). A cikk címe az Indexen: Szijjártó: Nekünk ne diktáljon az IMF. Az Origo ezt a címet adta ugyanennek az MTI hírnek: Nincs szükség a Valutaalap hitelére Szijjártó szerint. A cikkek tartalma viszont teljesen azonos a két portálon. „Szijjártó Péter szerint nincs arra szükség, hogy a kormány készenléti hitel-megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). „Nem ez a gazdaságpolitika van most, mi a pénzpiacokról finanszírozzuk magunkat és képes Magyarország arra, hogy a saját lábán álljon” – mondta a miniszterelnök szóvivője.” „Tavaly nagy gazdaságpolitikai vita volt erről, és akkor úgy döntöttek, nem akarják, hogy Magyarország nemzetközi pénzügyi szervezetek jóakaratától függjön, mondta. „Nem akartuk azt, hogy külföldről bármilyen nemzetközi pénzügyi szervezet diktálja a magyar kormánynak az intézkedéseket és kényszerítsen megszorításokat a magyar kormányra” – tette hozzá.” (2011. 11. 14., Index, Origo) Az Origo saját cikk keretében is idézte a kormányszóvivő szavait, ám a cikk egésze valójában az IMF megállapodás szükségessége mellett érvel. A cím: FT: Magyarország az IMF és a leértékelődés közt választhat (Origo 2011.11.14.). „Magyarország megfelelő tartalékokkal rendelkezik ugyan 2012 közepéig, de "a piaci finanszírozásra való képesség hiányában az IMF-hez kell fordulnia, vagy nagymértékű pénzügyi lazításba kell kezdenie 2012 második felében." (A pénzügyi lazítás azt jelentené, hogy a jegybank növeli a pénz mennyiségét a gazdaságban ezzel élénkítve a hitelezést, és keresletet támasztva a kötvényekre, a lépéssel ugyanakkor inflációt gerjesztene.)” "A politikai kommunikáció alapján arra számítunk, hogy a magyar befektetési eszközök nagymértékű leértékelődést szenvednének el mielőtt a kormányzat megváltoztatná az IMF-fel szembeni barátságtalan hozzáállását" Közben egy korábban egyeztetett rendszeres program keretében Magyarországra érkezett egy IMF delegáció. Erről így tudósított az Origo (2011.11.14): „Főosztályvezetőkkel, államtitkárokkal, banki szakemberekkel konzultál a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. … Nem került szóba a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországra érkezett delegációjával folytatott tárgyalásokon egy új hitelmegállapodás lehetősége - mondták az IMF-fel zajló megbeszélésekre rálátó források az [Origo]-nak. A megbeszéléseken nincsen nyoma annak a feszültségnek, ami kirajzolódna kormányzati, kormánypárti politikusok elmúlt hetekbeli megnyilvánulásai alapján. Kósa Lajos, Szijjártó Péter, Matolcsy György hol 46
www.merek.eu
udvariasan, hol nyersen fogalmazva mind-mind határozottan elutasította azt, hogy újra az IMF-hez forduljon az ország segítségért. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez a gyengeség jele lenne. Makroelemzők azonban egyre intenzívebben mondják azt, hogy nem ártana békülékenyebb hangnemet megütni és egy új, készenléti hitelmegállapodást kötni a Valutaalappal. A forint hajszálra van a történelmi mélypontjától, az állampapírhozamok egyre csak emelkednek, az elmúlt hetekben alig tudott hitelt felvenni az állam a piacról, a világ nyolcadik legkockázatosabb országává vált Magyarország, jövőre pedig az eddigieknél érdemben nagyobb összegű adósságot kell visszafizetnie az államnak. Nagy kockázatok övezik ennek a sikerét, ezért lenne jobb magunk mögött tudni az IMF-et, érvelnek makroelemzők.” Az Indexben is megjelent egy saját szerkesztőségi cikk, amely az IMF megállapodás mellett érvelt (2011.11.14.) Az IMF-fel kellene erősíteni a forintot „Az IMF bevonásának szükségességét gyakorlatilag minden szakértő megjegyezte. Románia úgy tud jelentősen olcsóbban és stabilabban forrást bevonni, hogy közben a Standard&Poor’s-nál már bóvliban van, a CDS-felára 100-150 bázisponttal lejjebb van, mint a magyar. Ennek egyetlen oka az IMFmegállapodás, mutat rá az egyik befektető, hogy a magyar gazdaságpolitikának bizony megvannak a vastag költségei.” Összegezve megállapítható, hogy mindkét hírportál inkább támogatja, mint ellenzi az IMF tárgyalások sikerre vitelét, és ez alig burkolt kormánykritika. Az Origo esetében azonban sokkal egyértelműbb ez a hozzáállás, mint az Index esetében.
3.4.2.9. Rubini
A spekulációs támadás forgatókönyv azért persze a 2011-es forintgyengülés időszakában is előkerült. Ez alakalommal megszemélyesítve. A dolog pikantériája az, hogy Nouriel Rubini elemző cége valójában azt tanácsolta: már nem érdemes a forintgyengülésre spekulálni. Aki ezt tette idáig, az szálljon ki az dologból. A magyar médiában azonban ez úgy értelmeződött, hogy a gyanús nevű „Dr. Végzet” forint elleni spekulációra biztat. Az Index cikk címe: Roubini: Most kaszáljon a forintgyengülésen! (2011.11.15.): „A forinttal való spekulálásra buzdít a Roubini Global Economics. Nouriel Roubini elemző cége Magyarországra és a forint árfolyammozgásán nyerhető haszonra irányítja befektetők figyelmét egyik keddi bejegyzésében. Azt javasolják, hogy most kell kiszállnia annak, aki a forint gyengülésére játszott.” Az Origo (2011.11.15) cikkének címe és tartalma kicsit közelebb áll ahhoz, amit az elemző cég valójában mondott: A forintgyengülés profitjának kivételére biztat Nouriel Roubini cége „Azt ajánlja ügyfeleinek a Roubini Global Economics (RGE), hogy használják ki a forint eddigi gyengülését, és vegyék ki az ezen elért nyereséget. A világhírű közgazdász, Nouriel Roubini elemző cégének internetes oldalán hétfőn, még a forint történelmi mélypontja előtt jelent meg a tipp a short pozíciók lezárásáról.” A „Rubini” frame tehát megjelent az Index és az Origo hírfolyamában is, bár árnyalatnyi „sorok közti” különbséggel. A két hírportál azonban nem folytatott hecckampányt a hír kapcsán. Ugyanez nem mondható el a közszolgálati hírműsorokról. 47
www.merek.eu
4. Hírműsorok jellemzői 4.1.
Összegzés
Ahogy láttuk az online médiában a közéleti tartalom – bár kiegyensúlyozatlanabb lett – nem szorult háttérbe, sőt valamelyest erősödött is három év alatt. Ez a broadcast média esetében nem mondható el. A vizsgált mutatók eredője egyértelmű képet rajzol ki számunkra. A közélet hírei elvesztik vezető szerepüket, háttérbe szorulnak és súlyuk is csökken a broadcast médiumokban. Ez a változás a közszolgálati adókra is jellemző, igaz, nem abban a drasztikus mértékben, mint amit a kereskedelmi televíziók esetében lehet tapasztalni. A kereskedelmi híradók műsoridejének már ötödét sem éri el a közéleti tartalom és ezek a hírek a műsorok második felébe szorultak, a 2008-as híreknél rövidebben, kevésbé alapos feldolgozottsággal kerülnek képernyőre. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy 2011-ben a bulvár híreket dolgozzák fel olyan terjedelemben és alapossággal, mint az a közéleti hírek esetében volt megszokott korábban. Mindezen változások ráadásul olyan közegben történnek, amikor az M1 Híradója kivételével – mely egyébként az egyik legóvatosabb a változások terén a vizsgált hírműsorok közül – minden műsor nézettsége, hallgatottsága jelentősen csökkent8. A megmaradt közéleti tartalomról általában elmondható, hogy közelebb került a politikához, nagyobb arányban tűnnek fel a politikai szereplők hírcsinálóként a 2011-es műsorokban, mint 2008-ban. Ebből a megnövekedett részből nagyobb szeletet kap a kormány és a jelenlegi kormánypárt. A szereplések esetén azt figyelhettük meg, hogy ha csak a szereplési számokat vizsgáljuk, a második Gyurcsány-kormány tagjai (különösen Gyurcsány Ferenc és Veres János) nagyobb arányban szerepeltek a hírműsorokban, mint a jelenlegi kormány és a kormánypárti szereplők összesen. Emellett az is látszik, hogy a hírek elszemélytelenednek, lényegesen csökken a hírenkénti szerelpők száma. Eközben az is megfigyelhető, hogy 2008-ban az ellenzék vezető ereje, a FIDESZ, jóval nagyobb teret kapott, mint 2011-ben az MSZP, nem beszélve a többi ellenzéki pártról. A megjelenési időket elemezve más megvilágításba kerülnek a szereplési arányok 2008 és 2011 között. Azaz annak ellenére, hogy a mostani kormány és a FIDESZ tagjai számszerűleg kevesebbet szerepelnek (mivel eleve kevesebb a közéleti hír), mint 2008-ban az MSZP-kormány tagjai, de a jelenlegi szereplések hosszabbak, azaz nagyobb időtartamban tudják kifejteni álláspontjukat a második Orbán-kormány és a FIDESZ képviselői. Ez az arányeltolódás leginkább az M1 Híradójában és a Déli krónikában figyelhető meg. Ez utóbbi azért különösen fontos, hiszen a közéleti tartalmak hossza – ahogy azt már láttuk – lecsökkent, viszont a közszolgálati hírműsorokban 2011-ben a kormány és a FIDESZ képviselő valamivel több időben szerepelnek, mint az akkor még hosszabb közéleti tartalomban szereplő kormány és MSZP tagjai. Azaz arányaiban lényegesen nagyobb szeletet tudnak kihasítani magunknak a közéleti hírekből. Ahogy azt már említettük 2008-ban a kormányt szinte csak Gyurcsány Ferenc és Veres János képviselte és az MSZP részéről sem volt markáns szereplő a híradókban, 2011-ben a szerep nem csak a kormány és a FIDESZ között egyenlítődik ki, de a személyek szintjén is. Egyetlen kormánypárti képviselő sem kerül túlsúlyba a szereplési arányával, eközben az ellenzéki szereplők még ennél is kevesebb szerephez jutnak. 8
Ez összefüggésben van azzal a jelenséggel, hogy a három földi sugárzású tv folyamatosan veszít a nézőtáborából a kábelcsatornák javára.
48
www.merek.eu
4.2.
Nézettségi adatok9
A számunkra hozzáférhető információk alapján elmondható, hogy a vizsgált időszakban a legnézettebb hírműsor az RTL esti Híradója, annak ellenére, hogy 2011-re 1 064 818 nézőre csökkent az átlagos nézőszám a vizsgált időszakban, a 2008-as 1 209 852 fős szintről. Az egyedüli műsor mely növelni tudta nézői számát, a közszolgálati televízió esti híradója volt. 2008-ban 546 521-en nézték a vizsgált időszakban átlagosan a Híradót az M1 műsorán, ez a szám nőtt három év alatt 637 062-re. Az Este műsora jelentős nézettségcsökkenést volt kénytelen elviselni, mivel a 2008-as 326 793-as átlag nézőszámról 2011-re majd’ a felére 176 131-re csökkent az esti órákban a tévé elé e műsor miatt ülők száma. A Déli Krónika hallgatottsága is drasztikusan csökkent, elvesztette korábbi közönségének harmadát.10 2008-ban átlagosan 931 000 hallgatták a déli hírműsort, azonban ez a szám 2011-re 601 000-re csökkent.
A hírműsorok nézettsége, valamint a Déli Krónika hallgatottsága – a két vizsgált időszak átlaga 1 400 080 1 209 852
1 200 080
1 064 818
1 000 080
931 000
800 080 637 062 600 080 546 521
601 000
400 080
326 793 176 131
200 080 80 2008 2011
2008 2011
2008 2011
2008 2011
2008 2011
M1 HÍRADÓ
RTL
TV2
M1 ESTE
DÉLI KRÓNIKA
9
A TV2 az elemzésünk elkészültéig nem bocsátotta rendelkezésünkre a nézettségi adatokat. A két időpont között a hallgatottság módszertana megváltozott, így a kapott adatok csak részlegesen összehasonlíthatóak. 2008-ban a rádió hallgatottságát naplózásos módszerrel, a műsorok szerint mértek, 2011-ben idősáv alapú méréssel állapították meg az egyes műsorok hallgatóinak számát. 10
49
www.merek.eu
4.3.
Hírműsorok hossza
A tv híradók átlagos, sporthírek és az indőjárásjelentés nélkül vizsgált hossza11 a 3 év alatt 1439 másodpercről, közel 24 percről 1905 másodpercre, több mint 31 percre nőtt.
TV híradók átlagos hossza (másodperc) – a három híradóban
2008
1 439
2011
1 905
80
580
1080
11
1580
2080
Az M1, az RTL és a TV2 esti hírműsorának átlagát vizsgáltuk. Az ESTE és a DÉLI KRÓNIKA adásai, a híradóktól eltérő műsortípusuk miatt az átlagban nem szerepelnek. A későbbi elemzések során is ennek megfelelően jártunk el.
50
www.merek.eu
A hírműsorok hosszának növekedése szinte mindegyik csatorna mindegyik műsorára jellemző. Ez alól a Déli Krónika jelent kivételt, melynek hossza 2008 és 2011 között nem változott. Az M1 Híradójának hossza 1370 másodpercről (23 perc) 1737 másodpercre (29 perc) növekedett. A két kereskedelmi csatorna híradójának és az Estének a hossza növekedett 30 perc fölé 2011-re. 2011-re a leghosszabbá a Tények vált, melynek átlagos hossza meghaladta a 35 percet12. Érdekesség, hogy az említett három műsor közül 2008 még éppen a TV2 híradója volt a legrövidebb: nem érte el a 24 perces átlagot, azaz több mint 10 perccel lett hosszabb a két vizsgált időpont között.
Hírműsorok átlagos hossza – műsoronként (másodperc) M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
1 370
1 737 1 539 1 853 1 409 2 124 1 585 1 837 1 341 1 343 0
12
500
1000
1500
A folyamat nem állt meg, mára a TV2 már egy órás hírműsorral örvendezteti meg a nézőit
51
2000
2500
www.merek.eu
Érdemes megvizsgálni, hogy a hírműsorok hosszának növekedése, milyen következményekkel jár. A megfigyelt hossznövekedés az alaposabb feldolgozást segíti (közel azonos hírszám – hosszabb átlagos hírhossz), vagy egyszerűen hasonló mélységű feldolgozás mellett a nézők adott csatornán történő tartása a cél a hosszabb hírműsorokkal és több hírrel (nagyobb átlagos hírszám – közel azonos átlagos hírhossz). Ennek eldöntésére megvizsgáltuk a hírek átlagos számát és a hírek átlagos hosszát az egyes hírműsorokban. A három vizsgált híradó átlagát tekintve látszik, hogy a két vizsgált időpont között az átlagos hírszámok némi növekedést mutatnak. Míg 2008-ban egy híradóban átlagosan 17,2-es hírről értesülhettek a nézők, addig 2011-re 19,3-ra növekedett ez a szám. Azonban az egyes hírműsorok ilyen jellegű értékeit vizsgálva, igen vegyes képet kapunk.
Hírek átlagos száma - műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
17,1 19,1 18,9 18,5 15,5 20,3 5,3 4,1
13,6 18,2 1
6
11
52
16
21
26
www.merek.eu
Az M1 Híradó esetében a hírműsor hosszának növekedése a hírszámok emelkedését is magával vonzza, igaz ennek mértéke nem olyan jelentős, hogy csak ezzel magyarázzuk a teljes műsorhossz növekedést, hiszen átlagosan 2 hírrel több (17 vs. 19) szerepel egy 2011 év végi Híradókban, mint 2008 hasonló időszakában. Az Estét vizsgálva elmondható, hogy eggyel kevesebb hírrel találkozhattunk 2011-ben, mint 2008-ban, 5 helyett 4 hírszegmenssel dolgozik a műsor. Mindeközben nőtt a hírműsor ideje, ami alaposabb feldolgozást, hosszabb beszélgetéseket feltételez, de ennek eldöntése a hírhosszok vizsgálata után lehetséges. A Déli Krónika esetében jelentősen megnőtt egy műsoron belül elhangzó hírek száma, hiszen 2008-ban még nem érte el a 14-et (13,6) az átlagos hírszám, azonban ez 2011-re már meghaladta a 18-at. Tehát közel 5-tel több hírt hallhattunk a Krónika műsorában az elmúlt évben, mint a három évvel korábbi hasonló műsorokban. Mivel a műsor átlagos hossza nem változott, így az elmondható, hogy a hírek hossza rövidebb lett. A kereskedelmi televíziók estében érdekes tendenciákat láthatunk: igen eltérő annak módja, ahogy a két hírműsor megnövelte adásának idejét. Az RTL KLUB nem változtatott a hírek számán, közel 19 hír hangzott el mindkét vizsgált időszakban az RTL Híradójában, azaz a hírműsor hosszának növekedését a hírek hosszának növelésével érte el, ahogy ez látni fogjuk az ezzel foglalkozó ábrán. A TV2 Tények című műsora ezzel szemben úgy vált ez egyik legrövidebb híradóból, a leghosszabb általunk vizsgált hírműsorrá, hogy drasztikusan, 15,5-ről 20,3-ra növelte átlagosan a hírek számát, ráadásul ezzel párhuzamosan ezek hosszát is nyújtotta.
Hírszámok átlagos értéke - műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
17,1 19,1 18,9 18,5 15,5 20,3 5,3 4,1
13,6 18,2 1
6
11
53
16
21
26
www.merek.eu
A három híradó esetén a hírek átlagos hossza több mint 15 másodpercet növekedett. A 2008-as szintről (83,4) másfél perc fölé 97 másodpercre nőtt a hosszuk. Tehát azt mondhatjuk, hogy a három híradó esetében a műsorhossz növekedése két tényező együttes hatásának köszönhető: a hírszám és a hírhossz növekedése.
Hírek átlagos hossza (másodperc) – a három híradóban
2008
83,4
2011
97,0
50
60
70
80
54
90
100
www.merek.eu
Ahogy a már elemzett adatokból sejteni lehetett az RTL Híradó híreinek hossza nőtt a legnagyobb mértékben, közel 20 másodpercet. A 2008-as 81,2-es szintről 100 másodpercre nőtt ebben a műsorban az átlagos hírhossz. Ahogy láttuk ez a növekedés önmagában a hírműsor hosszának növekedését vonta maga után. A Tények is növelte híreinek átlagos hosszát. Ők már 2008-ban is a másik két híradónál hosszabb hírekkel dolgoztak, de 2011-re ez a csatorna is megközelítette a 100 másodperces (99,7) átlagos hírhosszt. A TV2 így egy összetett lépés eredményeként sugározta 2011-ben a leghosszabb esti hírműsort. A közszolgálati csatorna Híradója is igyekezett a trendeknek megfelelni, így a növekvő hírszám mellett, hosszabb hírekkel is szolgált a nézőinek. 2008-ban az RTL szintjén helyezkedett el az átlagos hírhossz, azonban az RTL-nél kisebbet lépve valamivel több, mint 10 másodperccel megnövelve a híreik hosszát 79,1 másodpercről 91,4 másodpercre nőtt ez az érték. A Krónika az egyetlen vizsgált műsor, amelyiknek hírhosszai csökkentek 2008 és 2011 között. Ahogy már láttuk jelentősen növelték híreik számát, de a hírműsor hossza nem változott, ez automatikusan a hírek átlagos hosszának csökkenésével jár. A 2008-as közel 100 másodperces érték 73,8 csökken, azaz egy sokkal gyorsabb, rövidebb híreket tartalmazó műsorrá vált a Déli Krónika. A rádió déli hírműsorából szinte teljesen eltűntek az interjúk, beszélgetések, melyek 2008-ban még jellemezték ezt az adást, és 2011-re a műsorvezetők, hírolvasók, tudósítok kaptak nagyobb szerepet. Az Este jellegéből fakadóan sokkal hosszabb blokkokkal tölti ki a műsoridőt és a fent már bemutatott hírszám csökkenés magával vonzotta a blokkok átlagos hosszának növekedését. Az addig átlagosan 6 perces szegmensek 1,5 perccel hosszabbodtak, így meghaladják a 7,5 perces hosszt.
Hírek átlagos hossza (másodperc) – műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
79,1 81,2
100,0 90,9
70
99,7 98,4
73,8 60
M1 ESTE
91,4
80
2008 2011
90
100
301,9 0
100
200
55
300
110
459,2 400
500
www.merek.eu
4.4.
Hírszerkesztés
A már látott hírszám-növekedés, valamint átlagos hírhossz növekedés azt a látszatot keltheti, hogy a közéleti hírek nagyobb szerepet töltenek be a csatornák műsorstruktúrájában, valamint ezek feldolgozása mélyebb, alaposabb. Ezen kérdés vizsgálatához a közéleti-bulvár tartalom arányát és azok hosszának elemzését választottuk.
4.4.1.
Közéleti – bulvár hírek aránya és a közéleti tartalom hossza13
A vizsgált 2008-as időszakban a közéleti és bulvár hírek aránya a három esti híradó átlagában közel azonos mértékű volt. Közéleti hír 47,5 százalékban, bulvár 47,2 százalékban szerepelt a hírműsorokban. 2011-re ez az arány jelentősen megváltozott: a közéleti témájú hírek alig több mint az összes hír negyedét (27,1 százalék) tették ki, míg a bulvárhírek aránya kétharmad fölé, 67,9 százalékra nőtt.
Hírek jellege szerinti megoszlás a három híradóban
2008
47,5%
2011
47,2%
27,1%
0%
5,3%
67,9%
20%
40%
60%
KÖZÉLETI
BULVÁR
13
5,0%
80%
100%
EGYÉB
Azokat a híreket tekintettük közéletinek, melyben az állam, a kormányzat, a politikai élet képviselői megjelentek, velük összefüggésben hangzottak el információk, valamint a hír foglalkozott a gazdaság, a társadalom eseményeivel, vagy az azokra ható folyamatokkal. Azokat a híreket tekintettük bulvárnak, melyek bűnesetekről, balesetekről, hírességekkel kapcsolatos eseményekről, valamilyen természeti jelenségről, katasztrófáról, vagy rekordokról számoltak be. A fenti két kategóriába nem sorolható híreket az egyéb hírek közé soroltuk.
56
www.merek.eu
A vizsgált csatornák hírműsorait külön-külön figyelve még szembetűnőbb változásokat tapasztalhatunk. Minden hírműsor esetében látható, hogy csökken a közéleti és nő a bulvár tartalom aránya, igaz a kereskedelmi médiumok esetében ezek a változások a legradikálisabbak. 2008 év végén az RTL Híradójában a hírek 40,3 százaléka foglalkozott közéleti témával ez az arány 2011 őszére 20 százalék alá, 19,4 százalékra esett. A TV2 esetében is hasonló mértékű csökkenést láthatunk: a 2008-as 42,3 százalékos arányról, 2011-re 16,4 százalékra csökkent a közéleti témával foglalkozó hírek aránya. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben a két kereskedelmi csatorna esetében a nézők minden ötödik hír megtekintése esetében sem lehettek biztosak abban, hogy közéleti tartalommal találkoznak. A vizsgált közszolgálati televízió esti hírműsorának esetében is megfigyelhető a bulvár hírek térnyerése. Különösen érdekes, hogy míg 2008-ban jelentős többségben voltak (59,6 százalék) a közéleti hírek a Híradó adásában, addig 2011-re a közéleti és bulvár hírek aránya kiegyenlítődött (a közéleti tartalom aránya 46,1 százalékra csökkent), sőt, a közszolgálati Híradóban is a bulvár hírek enyhe túlsúlya figyelhető meg (49,7 százalék). Az ESTE esetében is látható, hogy nagyobb arányban kerülnek bulvár témájú hírek a műsorba, azonban itt a csökkenés mértéke kisebb, igaz a magazinműsor jellegéből adódóan (kevés blokk, hosszabban feldolgozott témák) jelentős eltérés nem is volt várható. Azonban, ha azzal együtt vizsgáljuk az eredményt, hogy 2011-re átlagosan négy hír szerepel egy Estében, akkor elmondható, hogy a közéleti tartalom 84,1 százalékos arányról 75 százalékosra csökkenése azt jelenti, hogy 2011-ben átlagosan minden Estében egy szegmens bulvár volt. A vizsgált öt hírműsor közül a DÉLI KRÓNIKA őrizte meg leginkább közéleti jellegét. A 2008-as 70,2 százalékos közéleti arány 58,1 százalékra csökkent, de így 2011-ben még mindig nagyobb arányban vannak a hírműsoron belül a közéleti tartalommal foglalkozó hírek és „mindössze” minden harmadik hír foglalkozik bulvár témákkal.
Hírek jellege szerinti megoszlás - műsoronként M1 HÍRADÓ
RTL
TV2
M1 ESTE
DÉLI KRÓNIKA
2008
59,6%
2011
36,1%
46,1%
2008
49,7%
40,3%
2011
7,6%
77,0% 42,3%
2011
4,3%
52,1%
19,4%
2008
3,6%
3,6% 53,2%
16,4%
4,4%
76,8%
2008
6,7%
84,1%
2011
9,5% 3,2%
75,0%
2008
25,0%
70,2%
2011
24,8%
58,1% 0%
10%
20%
30%
KÖZÉLETI
5,0%
33,7% 40%
50% BULVÁR
57
60%
70% EGYÉB
80%
0,0%
7,9% 90%
100%
www.merek.eu
Az egy hírműsoron belül közéleti tartalommal foglalkozó hírek teljes hossza a három híradóban radikálisan csökkent. 2008-ban még valamivel több, mint 12 perc szólt közéleti témákról átlagosan (ekkor egy átlagos híradó hossza 24 perc volt). Ez azonban 2011-re 7,5 perc alá csökkent, 445 másodpercre (majdnem 32 perces, 1905 másodperc hosszú híradóból).
Összes közéleti hír átlagos hossza (másodperc) – a három híradóban
2008
738
2011
445
80
180
280
380
480
58
580
680
780
www.merek.eu
A közéleti tartalom hossza az egyes csatornák műsoraiban jellemzően csökkent, ez alól kivétel az Este műsora, ahol a 2008-as 1304 másodperces érték 1521 másodpercre nőtt. 2008-ban a Déli Krónika műsorában volt hallható a legtöbb közéleti tartalom, némileg több mint 17 perc (1022 másodperc). Ez csökkent 12 perc alá műsoronként (714 másodperc), így a rádiós hírműsor már nem a legtöbb közéleti tartalmat sugárzó híradás a vizsgált műsorok közül, mivel a közszolgálati televízió híradója megelőzi ebben az összevetésben. Az M1 Híradóban átlagosan valamivel több mint 12 perc közéleti tartalom (737 mp) 2011-ben, ami csökkenés a 2008-as közel 15 percről (884 másodperc), de nem olyan drasztikus változás, mint ami a kereskedelmi csatornák híradóit jellemzi. A 2008-as közel azonos 11 perces értékekről (RTL –677, TV2 – 652 másodperc) 2011-re 5 perc körüli közéleti tartalomra zuhan mindkét kereskedelmi híradó esetében ez a mutató. Az RTL csökkenése erőteljesebb, hiszen a magasabb 2008-as érték alacsonyabb, kb. 4,5 perces szintre zuhan (281 másodperc), míg a TV2 5 perc feletti, átlagosan 316 másodperces közéleti tartalmat sugároz nézőinek (bár a leghosszabb híradóban).
Összes közéleti hír átlagos hossza (másodperc) – műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
884
737 677 281 652 316 1 304 1 521 1 022 714 60
260
460
660
860
59
1060
1260
1460
1660
www.merek.eu
A fenti képet tovább árnyalja, ha a teljes műsoridő és a közéleti tartalom idejének arányát vizsgáljuk. 2008-ban a három híradóban átlagosan minden második (51,2 százalék) hírperc közéleti témájú volt. Ez 2011-re annyira lecsökkent, hogy ekkor már kevesebb, mint minden negyedik hírperc (23,3 százalék) dolgozott fel közéleti témát.
Közéleti hírek aránya (idő) – a három híradóban
2008
51,26%
2011
23,35%
0%
20%
40%
60%
60
80%
100%
www.merek.eu
A közéleti hírek arányát ilyen módon vizsgálva azonban minden hírműsorról elmondható, hogy csökkent bennük közéleti tartalom. Az imént kivételként említett Este műsorában, az arányokat tekintve, már a többi műsorhoz hasonlóan csökkenést figyelhetünk meg. A korábbi 82,5 százalékos értékről 74,4 százalékra csökkent a közéleti tartalom aránya a műsorban, azaz ez is azt mutatja, hogy legalább egy hír ebben a műsorban a bulvár. Az Estén kívül a Déli Krónika az egyedüli műsor, ahol a közéleti hírek hossza a műsor felénél többet tölt ki. Igaz, a korábbi 76,4 százalékos arány 54,1 százalékra csökkent, azaz több mint negyedével kevesebb lett az ilyen jellegű tartalom. Az M1 Híradója a közéleti tartalmat a 2008-as közel kétharmados arányról (64,6 százalék), 2011-re 42,4 százalékra csökkentette. Ez a szint a kereskedelmi adók 2008-as értékének felel meg. Tehát mindkét kereskedelmi adó 2008-ban 40 százalékos közéleti tartalmi arány fölötti szinten mozgott (RTL – 42,5 százalék; TV2 – 46,1 százalék), azonban ez drasztikusan csökkent 2011-re mindkét adó esetében. Az RTL 14,9 százalékra, a TV2 13,3 százalékra csökkentette a híradójában a közéleti tartalommal foglalkozó hírpercek arányát.
Közéleti hírek aránya – műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
64,61%
42,42% 42,84% 14,86% 46,12% 13,26% 82,52% 74,38% 76,35% 54,08% 0%
20%
40%
61
60%
80%
100%
www.merek.eu
4.4.2.
Bulvár hírek típusai
A bulvárhírek között több típust is megkülönböztettünk. Ezek vizsgálata alapján azt láthatjuk, hogy némileg nőtt a híradók műsoraiban a „hírességekkel”, a celebekkel foglalkozó hírek aránya (7,6 százalékról 10 százalékra). Jelentős helyet foglalnak el a bulvár hírek között mindkét időszakban a bűnesetekkel foglalkozó hírek. 2008-ban 28,8, 2011-ben 28,3 százaléka foglalkozott a bulvár híreknek bűnesetekkel. A balesetek jelentős növekedés után 2011-re a bűnesetek szintjére, 27,9 százalékra növekedett, a 2008-as 18,1 százalékos szintről. Látható, hogy a két leggyakoribb bulvárhír típus a baleset és a bűneset. 2011-re ezek együtt a bulvár hírek 56,2 százalékát tették ki, azaz a híradók közel felét (45-46 százalék).
Bulvárhírek típusai – a három híradóban
2008
7,6% 8,7%
10,0%
2011
7,8%
0%
5,9%
28,8%
20%
1,3%
1,7%
28,3%
3,0%
40%
18,1%
27,9%
60%
celeb bűneset rekord, díj egyéb
29,8%
21,3%
80%
100%
havária (természeti, nem-természeti) állatos baleset
62
www.merek.eu
2008-hoz képest az M1 Híradójában jelentősen növekedett a bulvár hírek között a bűnesetekkel foglalkozó hírek aránya. A 2008-as 27,7 százalékos szintről, 2011-re 38,9 százalékra nőtt. Nőtt a balesetekről való beszámolók aránya is 16,8 százalékról 24,8 százalékra, így e két hírtípus a bulvár hírek közel kétharmadát tették ki a közszolgálati csatorna esti hírműsorában. (Az ESTÉT az alacsony elemszám miatt nem vizsgáltuk.) Az RTL esetében némileg másképp rendeződött át a bulvárhírek típusainak eloszlása. Jelentősen 6,4 százalékról 15,2 százalékra nőtt a celebekkel foglalkozó hírek aránya. Némileg csökkent a bűnesetekről szóló beszámolók aránya, igaz még így is minden negyedik bulvár hír ezzel foglalkozik. Az RTL Klub hírműsorában is komolyan nőtt a balesetekről szóló beszámolók aránya, mivel 2008-ban még 18,5 százalék volt ez az érték, ami azonban 2011-re 27 százalékra nőtt. A TV2-nél kisebb változások zajlottak le ebből a szempontból. Megjelentek a 2008-ban még nem sugárzott állatos hírek 4,8 százalékban, valamint 18,5 százalékról 30,6 százalékra nőtt a balesetekről történő beszámolók aránya. A Déli Krónika esetében jelentős változásokról nem beszélhetünk. Némileg nőtt a havaria típusú hírek aránya. Minden ötödik bulvár hír bűnesetről számol be, a 2008-as minden negyedik helyett. A balesetekről szóló beszámolók aránya 14,5 százalékról 11,2 százalékra csökkent.
Bulvárhírek típusai – műsoronként M1 HÍRADÓ
2008
7,9% 7,9%
27,7%
2011 5,1% 8,9%
RTL
2008 2011
TV2
DÉLI KRÓNIKA
2008
8,9%
2011
8,3% 6,0%
celeb
5,1%
27,4% 9,1%
10,4%
2008 3,6%7,3% 2011
38,9%
6,4% 7,6% 15,2%
12,2%
1,0% 11,9%
25,5% 21,4%
26,7%
24,8%
2,5%
19,7%
2,5%6,4% 18,5% 3,0% 23,5% 27,0% ,9% 31,1%
26,2%
16,8%
,7%
4,8% 2,0% 5,5%
14,5%
11,2%
0% 10% 20% 30% 40% 50% havária (természeti, nem-természeti) bűneset
63
31,2% 21,3%
18,5%
30,4%
30,6%
22,2%
43,6% 50,0%
60% 70% 80% állatos rekord, díj
90% baleset
100% egyéb
www.merek.eu
4.4.3.
Közéleti hírek eloszlása az egyes műsorokban
A közéleti és bulvár hírek súlyát nem csak azok időtartamával, műsoron belüli arányával, hanem az adáson belüli elhelyezkedésével is mérhetjük. Erre szolgál a közéleti hírek átlagos sorszámértéke az egyes csatornákon, azaz hogy az adott típusú hír átlagosan hányadik a híradóban. Ezt vizsgálva elmondható, hogy a M1 Híradójában annak ellenére, hogy növekedett a hírszám a két vizsgált év között, a közéleti hírek átlagos sorszámértéke nem változott, azaz továbbra is a hírműsor első harmadában találhatjuk ezeket a híreket. A 2008-as 6,4-es átlagérték érdemben nem változott, így 2011-ben 6,3. Az Este műsorában sem változott ilyen szempontból a hírszerkesztési gyakorlat, igaz az átlagosan négy szegmensből álló műsorban a közéleti hírek átlagosan a harmadik pozícióban látható, így elmondható, hogy az ebben a műsorban előforduló bulvár hír, akár a műsor vezető híre is lehet. (Sőt, a vizsgált tíz adásból négy alkalommal ez volt a helyzet.) A Déli Krónika adásaiban 2008-ban 6,5-ös átlagértéket kapott a közéleti hírek sorszáma. Ez 2011-re 8-as értékre nőtt, ami azt mutatja, hogy a közéleti tartalom valamivel hátrébb került a rádiós műsorban. A legdrasztikusabb változást a két kereskedelmi csatorna esti adásaiban figyelhettük meg. Ahogy az eddigi adatokból is látszott ezekben az adásokban jelentősen csökken minden mutató szerint a közéleti hírek súlya. Ezt erősíti, hogy a megmaradt közéleti tartalom a hírműsor hátsó szegmenseibe szorult. Az RTL KLUB Híradója esetében a 2008-as 7,4-es átlagérték 2011-re 13,2-re nőtt. Ugyanezek az adatok a Tények esetében még brutálisabban mutatják a közéleti tartalom háttérbe szorulását, hiszen a 2008-as 6,2-es átlagérték (ami akkor megegyezett a közszolgálati adó híradójának értékével) 2011-re meghaladva az RTL értékét is, 14,8-ra nőtt.
Közéleti hírek átlagos sorszámértéke - műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
6,4 6,3 7,4 13,2 6,2 14,8 3,4 3,0
6,5 8,0 1,00
3,00
5,00
7,00
64
9,00
11,00
13,00
15,00
17,00
www.merek.eu
A sorszámértékek változásai mögött megbújó folyamatok könnyebb érhetőségéért csatornánként ábrázoltuk a közéleti hírek műsoron belüli eloszlási gyakoriságát. Ezek az ábrák még plasztikusabban mutatják a három év során végbement folyamatokat.14 Az M1 Híradója esetében, ahogy láttuk érdemi változás nem történt, ezt igazolja ez az ábra is. Ami esetleg érdeklődésre tarthat számot, hogy 2011-ben már előfordul, hogy a 20. hír környékén is megjelennek közéleti tematikájú hírek, ami 2008-ban nem volt jellemző a közszolgálati hírműsor hírszerkesztési gyakorlatára.
Közéleti hírek eloszlása – M1 HÍRADÓ 18 16 1616 15 15 15 14 14 14 14 13 13 13 13 13 12 12 12 16
10
10
10 9 8 8
8
7 66
6 4
2
2
2 22 1
1
1 0
0
1
14
22
2
3
4
5
6
7
8
1 0 00
1 0 00
0 0
0
0
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 2008 2011
Az Este ilyen jellegű ábráját az alacsony hírszám miatt nem mutatjuk be, hiszen az kevés magyarázóerővel bírna.
65
www.merek.eu
Az RTL KLUB esetében az átlagok esetében megfigyelt változásokat visszaigazolja a közéleti hírek eloszlását bemutató ábra. 2008-ban döntően a hírműsor elején, a 7.-8. hírig foglalkoztak közéleti tartalommal, majd a 12.-16. hír között ismét ilyen jellegű híreket láthattunk. 2011-re ez a kép teljesen megváltozott, hiszen a 10. hír előtt csak nagyon ritkán került képernyőre a közélettel foglalkozó riport, vagy tudósítás. Látható, hogy 2011-ben a hírműsor második felében foglalkozott közélettel a Híradó, de a már megfigyelt aránycsökkenés ezen az ábrán is jól látszik. Feltűnő, hogy 2011-ben egyik hírpozícióban sincs ötnél több hír, míg 2008-ban a harmadik pozícióban 13 darab közéleti hír szerepelt. A korábbi vizsgált időszakban több olyan sorszámmal is találkozunk, ahol 10 fölött volt az ott elhangzó közéleti hírek száma, ezek jellemzően a hírműsor elején foglaltak helyet. A már említett 2011-es maximum (5 darab hír) a műsor közepén és második felében figyelhető meg.
Közéleti hírek eloszlása – RTL 14
13
12 10
11
11
11
10
10 9 8
8
7 6
6
5
5
5
4
4
3
4
3 3
3
2
2
1
1 0
0
1
2
0
3
5
5
4
3
3
2
2
1
2
1
0
4
5 5
1
1
0
5
6
7
8 9 2008
10
66
11
1 0
12
13
14 15 2011
16
17
18
19
20
21
www.merek.eu
Ahogy az átlagértékek alapján azt várni lehetett a Tények struktúrájában történt a legalapvetőbb változás. 2008-ban közéleti tartalommal szinte kizárólag a hírműsor első felében találkozhattunk. Ez olyannyira változott meg 2011-re, hogy szinte alig van átfedés aközött, hogy a két vizsgált időszakban hányadik hírben foglalkozik a híradó közélettel. 2008-ban még a legnagyobb számban közéleti hírrel a két első pozícióban lehetett találkozni, azaz a TV2 hírműsora 2008-ban jellemzően közéleti hírrel kezdett, majd ezt vegyesen követte a közéleti és bulvár tartalom. 2011-ben az első két pozícióban nem találunk közéleti hírt és ezután is csak elvétve foglalkozik ilyen jellegű hírekkel a műsor első felében a Tények. Jellemzően a 12. és a 18. hír között számol be a közélet eseményeiről, igaz az ilyen jellegű tartalom csökkenését itt is megfigyelhetjük, hiszen az egy pozícióban elhangzó közéleti tartalom maximuma 2011-ben 9, szemben a 2011-es 14-gyel.
Közéleti hírek eloszlása – TV2 16 14
14 14
12
11 10
10
9
9
8
7
7 6
6
6
6
5
5 4
4
4
4
4
4
3
3 2
2 0
7
1 0
1
1
0
2
1
1
0
3
4
5
1 0
6
7
8
1
1
0
2
1
2 1
0
1 1 00
1
1
0
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 2008 2011
67
www.merek.eu
A Déli Krónika esetében drasztikus változást nem figyelhetünk meg a közéleti-bulvár tartalmak elhelyezkedését illetően. Azonban míg 2008-ban szinte kizárólag közélet hírekkel indult a műsor, addig ez 2011-ban már koránt sincs így, némely esetekben a bulvár hírek foglalják el a Krónika kezdő híreit. Ezen kívül az átlagsorszám növekedését okozza, hogy 2011-ben a műsor első felében szereplő közéleti hírek után a bulvár kategóriába tartozó hír következett, majd ismét néhány közéleti tematikájú hír. 2008ban ez a szerkesztési elv nem volt jellemző, ott a közéleti hírek a műsor elején kaptak helyet, majd őket követték a más kategóriába tartozó hírek.
Közéleti hírek eloszlása – KRÓNIKA 18 16 16
16 15
14
14
13 1313 12 11
12 10
1414 13 13 12
10
10 1010 10
9
9 8
8
7 6
6
7
6 4
4
4
4
4
2
2
2 1 11
2 1
1
1
1
1
1
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 2008 2011
68
www.merek.eu
4.4.4.
Hírcsinálók és a szereplők megjelenése
Az ábrán a könnyebb áttekinthetőséget szem előtt tartva, csak a politikai pártokat tüntettük fel. Ebben az esetben, mivel nem átlagos értékeket mutatunk be az összes csatorna adatait figyelembe vettük. Ez alapján látszik, hogy 2011-re a hírműsorokban megmaradt kevesebb közéleti hír ebből a szempontból közelebb került a politikához, hiszen a hírcsinálók nagyobb arányban köthetők valamely politikai szereplőhöz, mint az 2008-ban volt megfigyelhető. Jellemző, hogy a politikai szegmensből a legnagyobb arányban a kormány lépett fel a hír kezdeményezőjeként. 2008-ban a kormány kezdeményezte az ilyen jellegű hírek 23,8 százalékát, további 3,3 százalékát az akkori kormánypárt az MSZP. Tehát az akkori kormány és kormánypárt összesen 27,1 százalékát kezdeményezte a híreknek. A FIDESZ a hírek 2,9 százalékában jelent meg kezdeményezőként, az akkor már a koalícióból kilépett SZDSZ 2 százalékban, az LMP 0,6 százalékban és további 3,5 százalék jutott az MDF-nek. 2011-ben ez a helyzet jelentősen változott. A kormány egyedül többször jelent meg kezdeményezőként, mint 3 évvel korábban a kormány és kormánypárt együtt. A 27,8 százalékos kormányzati érték mellé további 7 százalékos aránnyal a FIDESZ, vagy annak politikusai is megjelennek mint hírcsinálók. A két szereplő egyesített értéke így 34,8 százalék, azaz a közéleti hírek több, mint egyharmadában a kormány, vagy a jelenlegi kormánypárt szerepelt hírcsinálóként. 2008-hoz képest az aktuális legnagyobb ellenzéki párt (2011-ben az MSZP) aránya is növekedett 5,9 százalékra. Rajtuk kívül az LMP 4,9 százalékkal, a JOBBIK 3 százalékkal és a DK 3,8 százalékkal jelent meg a hírműsorokban hírcsinálóként.
Hírcsináló – kormány, pártok – közéleti hírek arányában 0,6% 2008
23,8%
3,3%2,9%
3,5%
2,0%
0%
10%
2011
20%
30%
27,8%
0%
KORMÁNY
10%
FIDESZ
7,0%
20%
MSZP
SZDSZ
69
30%
LMP
40%
5,9%
40%
MDF
50%
4,9% 3,0% 3,8%
JOBBIK
50%
DK
www.merek.eu
A hírcsináló szempontjából külön-külön vizsgálva a csatornákat elmondható, hogy 2008-ban nem mutatkoztak éles különbségek a hírszerkesztés ezen területén. 2011-re azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes csatornák különböző hírműsorai között. Az M1 Híradójában 2008-ban a kormány 23,4, az MSZP 3,6 százalékos arányt ért el kezdeményezőként. Összesen tehát a kormány, vagy kormánypártok „csinálták” a híreket a tartalmak valamivel több, mint negyedében (27 százalék). 2011-ben a kormány és a FIDESZ együttes értéke 35,5 százalék (kormány – 26,4; FIDESZ – 9,1 százalék), azaz egyharmad fölé kúszott ez az érték. A legnagyobb ellenzéki párt 2008-ban a hírek 3,6 százalékában szerepelt hírcsinálóként, 2011-ben ez az érték 6,6 százalék, azaz némi növekedés itt is megfigyelhető volt. A többi párt esetében a pártstruktúra átalakulása miatt nehéz érdemi vizsgálat alá vonni a változásokat. Az Estében a 2008-as 27,5 százalékos szintről 2011-re 48,1 százalékra nőtt a kormány által kezdeményezett hírek aránya. Érdekesség, hogy az akkori kormánypárt egyik évben sem tűnt fel a műsorban hírcsinálóként. A 2008-as legnagyobb ellenzéki párt a FIDESZ, alacsonyabb arányt (2 százalék) ért le, mint az SZDSZ és az MDF (5,9-5,9 százalék). Az RTL-en minimális változásokat figyelhetünk meg a két vizsgált időszak között. Ez az enyhe változás a jelenlegi kormány és kormánypártok javára következett be, hiszen 2008-ban a kormány 25,5, az MSZP 6,1, azaz összesen 31,6 százalékos arányban volt hírcsináló, ezzel szemben 2011-ben a kormány 29,3, a FIDESZ 7,3, összesen 36,6 százalékos arányban generáltak híreket. A TV2 műsorában a változások jelentősebbek. 2011-re a kormányzati hírcsinálás aránya 34,7 százalékra nőtt, a 2008-as 26,8 százalékos értékről. Ehhez párosul, hogy 2008-ban az MSZP kormánypártként 3,7 százalékos értéket ért el, ezzel szemben 2011-ben a FIDESZ hasonló értéke 8,2 százalék. A Déli Krónikáról az mondható el, hogy a többi műsorhoz hasonlóan ebből a szempontból politikusabb lett, hiszen nőtt a politikai szereplők által generált hírek aránya, viszont nincs radikális változás a hírszerkesztés ezen szegmensében a két időpont között. A kormány 19,2 százalékos értéke 22 százalékra nőtt, az aktuális kormánypárt értéke 1,7-ről 6,1 százalékosra, míg a legnagyobb ellenzéki párt 2,5-ről 7,6 százalékosra.
70
www.merek.eu
Hírcsináló – kormány, pártok – műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
M1 ESTE
RTL
TV2
1,5% 0,7% 3,6% 3,6%
23,4% 26,4%
2008
9,1%
27,5%
2,0% 5,9%
2011
4,4% 6,6%
7,4%
29,3%
2008
1,2% 2,4%3,7% 2,4%
26,8%
2011
3,7% 3,7%
1,0% 3,1% 6,1% 3,1% 3,1% 7,3% 2,4%
25,5%
2011
5,8%
5,9%
48,1%
2008
5,0%
34,7%
8,2%
4,1% 4,1%
1,7% 0,8% 0,8% DÉLI KRÓNIKA
2008
19,2%
2011
22,0% 0% KORMÁNY
10% FIDESZ
2,5%
2,5% 6,1% 20%
7,6% 30%
MSZP
71
SZDSZ
6,1%
3,8% 3,8%
40% LMP
50% MDF
JOBBIK
60% DK
www.merek.eu
4.4.4.1. Szereplők
Amint azt már láttuk a közéleti hírek súlya csökkent a hírműsorokban 2008 és 2011 között. Emellett érdemes megvizsgálni, hogy a témák feldolgozása során előfordul-e elfogultság, az egyes szereplők fokozott szerepeltetése, valamint a téma feldolgozásának mélysége. Ez utóbbinak lehet jó mérőszáma a hírekben szereplők átlagos számának vizsgálata. A három híradó egyes értékeit vizsgálva elmondhatjuk, hogy 2008-ban hírenként egy érintettet szólaltattak meg a készítők, azonban ez 2011-re megváltozott és azt látjuk, hogy mindössze minden második hírben jelenik meg a témában érintett, vagy azzal kapcsolatban megszólaló személy.
Hírenkénti átlagos szereplőszám a három híradóban
2008
0,9
2011
0,5
,00
,20
,40
,60
72
,80
1,00
www.merek.eu
Az M1 Híradójában nem történt e téren jelentős változás, igaz a többi műsorhoz hasonlóan itt is csökkent a megszólalók átlagos száma, de itt hírenként egy szereplő továbbra is megjelenik. Az RTL-en, ahogy láttuk, jelentősen csökkent a közéleti tartalmak aránya és úgy tűnik az megmaradt témák is kevésbé mélyen kerültek feldolgozásra. A korábbi közel 1-es átlaghoz képest (0,8), 2011-ben csak kevesebb, mint minden harmadik hírben jelent meg megszólaló (0,3). A Tények is hasonló utat járt be három év alatt, ahogy ezt már láttuk a korábbi adatokból; ezen vizsgálati szempontnak az értékei sem térnek el ettől. A 2008-ban átlagosan hírenként egy szereplő jelent meg, ez 2011-re 0,4-re csökkent, így csak valamivel előzi meg az RTL Híradóját ebben az összevetésben. Az Este jellegéből adódóan a témákat mélyebben dolgozza fel, sok szereplőt szólaltat meg. Ez a két időpont között nem változott, hiszen a 2008-as 2,3-as érték 2011-re mindössze 2,2-re csökkent. A Déli Krónika esetében már szóltunk arról, hogy rövidültek a benne szereplő hírek és lényegesen nőtt a műsor folyamán elhangzó hírek száma. Ezek után talán már nem meglepő eredmény, hogy komolyan csökkent hírenkénti átlagos szereplőszám. Igaz a csökkenés nem olyan jelentős, mint a két kereskedelmi csatorna esetében, de a 2008-as 1-es átlagérték 2011-re 0,7-re csökkent.
Hírenkénti átlagos szereplőszám – műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
1,1 1,0 0,8 0,3 1,0 0,4 2,3 2,2
1,0 0,7 ,00
,50
1,00
73
1,50
2,00
2,50
www.merek.eu
4.4.4.1.1. Pártok
Fontos mutatószáma a hírszerkesztés elfogultságának, vagy kiegyensúlyozottságának, hogy az egyes politikai erők milyen arányban és milyen hosszan jelennek meg a képernyőn. A két mérőszám azonban egymás nélkül nem értelmezhető, hiszen a nagyarányú megjelenés nem jelenti azt feltétlenül, hogy az adott szereplő sokáig volt látható a képernyőn, valamint az egyszeri hosszú megjelenés nem ér fel feltétlenül sok rövidebb megjelenéssel. Először a megjelenési arányokat vettük szemügyre. Ebben az esetben az összes hírműsort összegezve is vizsgáltuk, majd külön-külön az egyes műsorokat is. 2008-ban a kormány valamelyik tagja a közéleti hírek 78 százalékában jelent meg. 2011-ben ez az arány 48,8 százalékra esett. Az akkori kormánypárt szerepléseinek az aránya 16,1 százalék, a 2011-es kormánypárt, a FIDESZ hasonló értéke 29,2 százalék (A KDNP képviselői elenyésző arányban, 0,8 százalékban szerepeltek). Tehát 2008-ban a kormány és kormánypárt összesített szereplési aránya 94,1 százalék, 2011-ben 78 százalék.15 Az is igaz ugyanakkor, hogy a 2008-ban a legnagyobb ellenzéki párt lényegesen nagyobb teret kapott, hiszen megjelenési aránya 40,3 százalék, ami 2011-ben az MSZP esetében mindössze 23,3 százalék. Érdekesség, hogy jelentősen csökkent 2008-hoz képest a külföldi politikusok megjelenési aránya, ennek értéke 25,8 százalékról 15,4 százalékra esett. 2008-ban az MDF a hírek 17,8 százalékában, míg az SZDSZ 11,4 százalékában szerepelt. A 2011-es szereplők közül még érdemes megemlíteni az LMP 14,6 százalékos és a JOBBIK 8,3 százalékos, valamint a DK 7,1 százalékos szereplési arányát. Az ellenzék 2008-ban 72,5 százalékos szereplési arányt ért el, 2011-ben ez az érték 54,6 százalék. Itt is megfigyelhető az imént már elemzett jelenség, hogy lényegesen csökken a hírenkénti szereplők száma. A kormány és a legnagyobb ellenzéki párt, valamint az egyéb szereplők szereplési arányának csökkenését nem tudja ellensúlyozni a kormánypárt szereplési arányának növekedése, így ez az ábra is jól mutatja, hogy elszemélytelenednek a közéleti témákkal foglalkozó hírek. Ez a többi szereplési arányokat bemutató ábrán is megfigyelhető.
15
Mivel egy hírszegmensben több szereplő is szerepelhet, ezért a szereplők összesített aránya magasabb lehet, mint 100%.
74
www.merek.eu
Szereplések az összes hírműsorban – a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
78,0%
MSZP
KORMÁNY
16,1%
FIDESZ
FIDESZ 40,3%
SZDSZ
29,2%
MSZP
11,4%
0,0%
0,8%
1,7%
KDNP
LMP
0,0%
LMP 17,8%
23,3%
SZDSZ
KDNP
MDF
48,8%
MDF
14,6% 0,0%
JOBBIK
0,0%
JOBBIK
8,3%
DK
0,0%
DK
7,1%
egyéb párt
1,3%
egyéb párt
külföldi politikus
25,8%
egyéb
külföldi politikus
3,8% 0%
egyéb 50%
1,3%
100%
75
15,4% 0,4% 0%
50%
100%
www.merek.eu
Az M1 Híradóban az átlaghoz nagyon hasonló értékeket látunk. A kormány szereplési aránya 68,7 százalékról 45,2 százalékra esett, az aktuális kormánypárt hasonló értéke 17,9 százalékról 28 százalékra nőtt. Így a kormány-kormánypárt összesített értéke 2008-ban 86,6, 2011-ben 73,2 százalék. Lényeges különbség mutatkozik az éppen aktuális legnagyobb ellenzéki párt értéke között, mivel 2008-ban a FIDESZ 40,3 százalékos megjelenési aránnyal rendelkezett, 2011-ben az MSZP kevesebb, mint a felére, 17,2 százalékra esett. A közszolgálati csatornán kisebb szerepet kaptak a külföldi politikusok 2011-ben, hiszen akkori értékük 12,9 százalék, szemben a 2008-as 25,4 százalékkal. 2008-ban itt az ellenzék 83,6 százalékot ér el, míg 2011-ben 54,9 százalékot.
Szereplések az M1 HÍRADÓBAN – a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
68,7%
MSZP
KORMÁNY
17,9%
FIDESZ
FIDESZ 40,3%
SZDSZ
0,0%
1,1%
1,5%
KDNP
LMP
0,0%
LMP 28,4%
MDF
JOBBIK
0,0%
JOBBIK
DK
0,0%
DK
egyéb párt
0,0%
egyéb párt 25,4%
egyéb
egyéb 50%
14,0% 0,0%
8,6% 14,0% 1,1%
külföldi politikus
4,5% 0%
17,2%
SZDSZ
KDNP
külföldi politikus
28,0%
MSZP
13,4%
MDF
45,2%
100%
76
12,9% 0,0% 0%
50%
100%
www.merek.eu
Az Estében is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg, itt az arányok térnek el lényegesen a Híradó számaitól, de ez a műsor jellegéből adódóan nem meglepő. A kormány szereplési aránya itt is visszaesik, igaz kevésbé, mint azt eddig megfigyelhettük 80,8 százalékról, 72,2 százalékra. Ebben a műsorban is igaz, hogy a jelenlegi kormánypárt magasabb arányban (38,9 százalék) szerepel, mint 2008-as (15,4 százalék). Így az összesített érték 2008-ben 96,2 százalék, míg 2011-ben 111,1 százalék, azaz ez azt jelenti, hogy 2011ben a kormány, vagy a kormánypárt képviselője átlagosan minden hírben megjelent; sőt, volt, hogy több képviselőjük is szerepelt egy híradásban. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz 2008-ban nagyobb szerepet kapott a maga 53,8 százalékával, mint az MSZP 2011-ben, ami ekkor a hírek 38,9 százalékában szerepelt. E hírműsorban viszont a külföldi politikusok nagyobb szerepet kaptak (27,8 százalék) 2011-ben, mint 2008-ban (11,5 százalék). 2008-ban az ellenzék a hírek 92,2 százalékában szerepel, 2011-ben ez 55,6 százalék.
Szereplések az M1 ESTÉBEN – a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
80,8%
MSZP
15,4%
FIDESZ
53,8%
SZDSZ
15,4%
KDNP LMP
3,8% 0,0%
MDF JOBBIK
KORMÁNY FIDESZ
38,9%
MSZP
38,9%
SZDSZ
0,0%
KDNP
0,0%
LMP 19,2%
MDF
0,0%
DK
egyéb párt
egyéb párt 11,5%
egyéb
0,0%
5,6%
külföldi politikus
7,7% 0%
11,1%
JOBBIK
DK
külföldi politikus
72,2%
egyéb 50%
100%
77
27,8% 0,0% 0%
50%
100%
www.merek.eu
Az RTL Híradójában a közéleti hírekben 2008-ban jelentős szerepet kaptak a kormány képviselői, hiszen a hírek 88,2 százalékában szerepeltek a kabinet tagjai, 2011-ben ez az arány 62,5 százalék. A kormánypártok szereplési arányai jelentős eltérést mutatnak: 2008-ban mindössze 13,7 százalékban szerepeltek a hírekben, 2011-ben ez már 37,5 százalék. Az összesített értékek 2008-ban 101,9 százalék, 2011-ben 100 százalék, azaz mindkét időszakról elmondható, hogy a kormány, vagy a kormánypárt képviselője átlagosan a közéleti hírek mindegyikében megjelent. A legnagyobb ellenzéki párt a Fidesz 2008-ban a közéleti hírek egyharmadában szerepelt, míg 2011-ben 18,8 százalékra csökkent az MSZP esetében ez az érték. Ezzel egy időben csökkent a külföldi politikusok megjelenési aránya is 15,7 százalékról, 6,3 százalékra. Az ellenzék összesített értéke 2008-ban 62,7 százalék, 2011-ben 25,1 százalék.
Szereplések az RTL HÍRADÓBAN – a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
88,2%
MSZP
13,7%
FIDESZ
37,5%
MSZP
9,8%
SZDSZ
KDNP LMP
62,5%
FIDESZ
33,3%
SZDSZ
KORMÁNY
18,8% 0,0%
KDNP 0,0%
MDF
LMP
13,7%
MDF
JOBBIK
JOBBIK
DK
DK
egyéb párt
5,9%
külföldi politikus
egyéb párt
15,7%
egyéb
0,0%
0,0%
külföldi politikus
3,9% 0%
6,3%
egyéb 50%
100%
78
6,3% 0,0% 0%
50%
100%
www.merek.eu
2008-ban a TV2 Tények műsoraiban szinte minden közéleti hírben szerepelt a kormány képviselője (91,8 százalék). Ez 2011-ben 65,6 százalékra csökkent. A kormánypártok esetében a már megismert tendenciát látjuk: 2008-ban 14,3 százalék a szereplési arányuk, 2011-ben 40,6 százalék. Ez azt eredményezi, hogy az összesített érték 2008-ban 106,1 százalék, 2011-ben 106,2 százalék. Az aktuális vezető ellenzéki erő szereplési aránya sem mutat az eddigiektől eltérő képet, a 2008-as érték 49 százalék, ami 2011-re 34,4 százalékra esik. Ezen a csatornán a külföldi politikusok szereplése a 2008-as igen magas értékről (40,8 százalék), szinte a nullára zuhan (3,1 százalék). A 2008-as összesített ellenzéki érték 65,3 százalék, a 2011-es 59,4 százalék.
Szereplések a TV2 TÉNYEK– a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
91,8%
MSZP
14,3%
FIDESZ
40,6%
MSZP
10,2%
SZDSZ
KDNP
0,0%
KDNP
LMP
0,0%
LMP
MDF
65,6%
FIDESZ 49,0%
SZDSZ
KORMÁNY
6,1%
MDF
34,4% 0,0%
3,1% 18,8% 0,0%
JOBBIK
0,0%
JOBBIK
3,1%
DK
0,0%
DK
3,1%
egyéb párt
egyéb párt
külföldi politikus egyéb
40,8%
külföldi politikus
2,0% 0%
egyéb 50%
100%
79
3,1% 0,0% 0%
50%
100%
www.merek.eu
A Déli Krónika sem mutat az eddigiektől eltérő képet a szereplési arányok tekintetében. 2008-ban a kormány 62,8 százalékban szerepel, 2011-ben 38,3 százalékban. A kormánypárt 2008-ban 18,6 százalékban szerepel, 2011-ben 22,2 százalékban. Az összesített érték 2008-ban 81,4 százalék, 2011-ben 60,5 százalék, azaz ebben a műsorban ez az érték csökkent 2008-hoz képest. A legnagyobb ellenzéki párt esetében is a már megfigyelt tendenciát láthatjuk: 2008-ban 30,2, 2011-ben 23,5 százalék. Igaz ez utóbbi csökkenés az eddigieknél kisebb mértékű. Kisebb mértékű a külföldi politikusok szereplési arányának csökkenése is. 30,2 százalékról, 22,2 százalékra. 2008-ban az ellenzéki szereplési arány 62,8 százalék volt, ez 2011-re 58 százalékra változott.
Szereplések a DÉLI KRÓNIKÁBAN – a közéleti hírek százalékában 2008
2011
KORMÁNY
62,8%
MSZP
18,6%
FIDESZ
30,2%
SZDSZ
9,3%
KDNP LMP
KORMÁNY
4,7% 0,0%
MDF
38,3%
FIDESZ
22,2%
MSZP
23,5%
SZDSZ
0,0%
KDNP
0,0%
LMP 18,6%
MDF
16,0% 0,0%
JOBBIK
0,0%
JOBBIK
DK
0,0%
DK
3,7%
egyéb párt
0,0%
egyéb párt
2,5%
külföldi politikus
30,2%
egyéb
külföldi politikus
2,3% 0%
egyéb 50%
12,3%
100%
80
22,2% 1,2% 0%
50%
100%
www.merek.eu
Már említettük, hogy megvizsgálandó szempont a szereplések ideje is. Ebben a dimenzióban az Este kivételével vizsgálódtunk a hírműsorokban. Az Este kimaradásának oka az volt, hogy interjúk esetén, ami gyakran fordul elő ebben a műsorban nem lehetne valid választ adni arra a kérdésre, hogy az adott válaszadó mennyi ideig szerepelt a hírműsorban. A négy műsor alapján számolt átlagos szereplési hosszt vizsgálva a szereplési arányhoz hasonló képet láthatunk. A kormány képviselői több mint 100 percet szerepeltek 2008-ban (6035 másodperc), 2011-ben ugyanez a szám némileg kevesebb, mint 70 perc (4147 másodperc). A kormánypártok képviselőinek 2008ban több mint 16,5 perc jutott (993 másodperc), míg 2011-ben több mint 34 perc (2052 mp) ami több mint 34 percet jelent. A kormány-kormánypárti összegzés, így 2008 felé billen, hiszen ekkor 117 percnél valamivel több jutott (7028 másodperc) ezeknek a szereplőknek, 2011-ben pedig kicsivel több, mint 103 perc (6199 másodperc). Ebben az esetben természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a közéleti tartalmak ideje is csökkent a hírműsorokban. A legnagyobb ellenzéki párt esetében is az arányoknál megfigyelt képet kapjuk a 2008-as vezető ellenzéki erő, a FIDESZ 42 percet (2525 mp) szerepelt, szemben az MSZP-vel, mely 2011-ben kevesebb mint 25 és fél percet (1469 mp). 2008-ban az összes ellenzéki szereplési idő 61,5 perc (3690 másodperc), ez 2011-ben 58,6 perc (3514 másodperc).
Szereplések teljes ideje az összes hírműsorban (az Este kivételével) – a közéleti hírekben 2008
2011
KORMÁNY
6 035
MSZP
KORMÁNY
993
FIDESZ
FIDESZ 2 525
SZDSZ
2 052
MSZP
400
KDNP
4 147
1 469
SZDSZ
54
KDNP
LMP
66
LMP
MDF
711
1 006
MDF
JOBBIK
JOBBIK
555
DK
DK
484
0
5 000
10 000
81
0
5 000
10 000
www.merek.eu
Az M1 Híradójában az eddigiektől némileg eltérő tendenciákat látunk. Korábban, az arányok esetében megfigyelhettük, hogy 2008-ban magasabb volt a kormány tagjainak szereplési aránya 2011-hez képest, viszont a kormánypárti szereplők 2008-ban értek el alacsonyabb értéket, így közel azonos, enyhén 2008 felé billenő volt az összesített érték. Ez az összidőről nem mondható el. A kormány szerepléseinek időtartama minimálisan csökkent 2008-ban 1503 másodperc, 2011-ben 1445 másodperc (a 25 perc áll szemben a 24 perccel). A kormánypárti szereplők idejében viszont a korábbi tendenciák látszanak megismétlődni: 2008-ban az MSZP képviselői 251 másodpercet szerepeltek, ami alig haladja meg a 4 percet, ezzel szemben 2011-ben a FIDESZ aktorai 795 másodpercet, ami több mint 13 percet jelent. Így az összesített értékben jelentős különbség mutatkozik, hiszen a 2008-as érték 30 perc alatt marad valamivel (1754 mp), azonban a 2011-es 37 perc fölé kerül (2240 másodperc). Ez több mint 8 perces különbség a 2011-es kormány, illetve kormánypártok javára. Ezt a képet árnyalja, hogy a FIDESZ és az MSZP ellenzéki szerepléseinek idejében nem mutatkozik akkora eltérés, mint a szereplési arányok esetében. 2008-ban az M1 Híradójában a teljes ellenzéki szereplési idő 17 perc volt, ami 1023 másodperc, ez 2011ben 25 perc (1509 másodperc).
Szereplések teljes ideje az M1 HÍRADÓBAN – a közéleti hírekben 2008
2011
KORMÁNY
1 503
MSZP
KORMÁNY
251
FIDESZ
FIDESZ 553
SZDSZ
795
MSZP
143
KDNP
1 445
479
SZDSZ
10
KDNP
LMP
35
LMP
MDF
317
MDF
JOBBIK
JOBBIK
DK
DK 0
375
1 000
2 000
82
259 396 0
1 000
2 000
www.merek.eu
Az RTL KLUB híradójának esetében óriási a változása két vizsgált időpont között. 2008-ban a kormány képviselői uralták a közéleti híreket. Szerepléseik összideje közel 25 perc (1494 másodperc). Ez a szám 2011-re 6 perc alá esik (352 mp-re), igaz a kormánypártok esetében is elmondható mindez, hiszen 235 másodpercről 145 másodpercre (4 perc vs. 2,5-nél kevesebb) csökken a kormánypárt szereplőinek szereplési ideje. Az összesített érték így rendkívüli eltolódást mutat 2008 irányába, hiszen az akkori teljes idő megközelíti a 29 percet (ami 1729 másodperc), szemben a 2011-es 8+ perccel (497 másodperc). Ez a különbség 20,5 perc eltérés. Az ellenzék esetében is jelentős eltérést találunk – igaz nem akkorát, mint az imént – mivel a FIDESZ képviselői 2008-ban az RTL Híradójában 416 másodpercet, az MSZP tagjai 2011-ben 128 másodpercet szerepeltek (7 perc áll szemben 2 perccel). Ebben az esetben sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a kereskedelmi adásokban jelentősen csökkent a közéleti tartalommal foglalkozó hírpercek hossza. 625 másodperc közel 10,5 perc volt az ellenzéki szereplése összideje 2008-ban. 2011-ben ez változott 152 másodpercre, azaz 2,5 percre.
Szereplések teljes ideje az RTL HÍRADÓBAN – a közéleti hírekben 2008
2011
KORMÁNY
1 494
MSZP
KORMÁNY
235
FIDESZ
416
SZDSZ
75
FIDESZ
145
MSZP
128
SZDSZ
KDNP
KDNP
LMP
LMP
MDF
134
24
MDF
JOBBIK
JOBBIK
DK
DK 0
352
1 000
2 000
83
0
1 000
2 000
www.merek.eu
A Tények a másik kereskedelmi műsorhoz hasonló képet mutat. Látszik a 2011-re eluralkodó apolitikusság és a 2008-ban meglévő magas kormányzati szereplési idő. 2008-ban 24 (1434 mp), 2011-ben 12 percet (738 mp) szerepelt a kormányzat képviselője. A kormánypárt képviselői 224, illetve 430 másodpercet (3,7 és 7,2 perc) kaptak a híradókban. Ez összesítve itt is a 2008-as érték túlsúlyát mutatja. 27,6 perc (1658 másodperc) 2008-ban, 19,5 perc (1168 másodperc) 2011-ben. Itt is megfigyelhető, hogy 2008-ban a vezető ellenzéki erő nagyobb hangsúlyt kapott a hírműsorokban, mint 2011-ben. A FIDESZ 2011-ben 9,7 perchez (583 másodperc) jutott, az MSZP 2011-ben 3,8 percnyit (228 másodperc) szerepelt. A TV2 műsorában 2008-ban a közéleti hírekben összesen az ellenzék képviselői 12 percet szerepeltek (720 másodperc), ez a szám 2011-re 6,6 percre csökkent 8395 másodperc).
Szereplések teljes ideje a TV2 TÉNYEKBEN– a közéleti hírekben 2008
2011
KORMÁNY
1 434
MSZP
KORMÁNY
224
FIDESZ
FIDESZ 583
SZDSZ
430
MSZP
75
228
SZDSZ
KDNP
KDNP
LMP
LMP
MDF
738
62
31 129
MDF
JOBBIK
JOBBIK
21
DK
DK
17
0
1 000
2 000
84
0
1 000
2 000
www.merek.eu
A rádiós közszolgálati csatornán is hasonló szerkesztési elv figyelhető meg, mint a televízióban. Eltűnik a különbség a kormányzati szereplések időtartamában, emellett a kormánypárti politikusok 2011-ben jelentősen nagyobb szerephez jutnak, mint 2008-ban az megfigyelhető volt. A számok nyelvén ez úgy néz ki, hogy a kormányzati szereplés 2008-ban 1604 másodperc, 2011-ben 1612 másodperc volt (közel 27 perc mindkét esetben). A kormánypárti politikusok megjelenési ideje 4,7-ről 11,4 percre nőtt (283 mp vs. 682 mp). Összességében így 2008-ban a kormányzathoz köthető politikusok 31,5, 2011-ben 38,2 percet szerepeltek (1887 vs. 2294 mp). Itt is megmaradt a korábban megismert jellegzetessége a szerepléseknek, hogy a 2008-as ellenzéki FIDESZ nagyobb teret kapott, mint a 2011-es MSZP. 2008-ban a teljes ellenzéki szereplési idő 22 perc (1322 másodperc) volt, 2011-ben 24,3 perc, ami 1458 másodperc.
Szereplések teljes ideje a DÉLI KRÓNIKÁBAN– a közéleti hírekben 2008
2011
KORMÁNY
1 604
MSZP
KORMÁNY
283
FIDESZ
973
SZDSZ
107
KDNP
1 612
FIDESZ
682
MSZP
634
SZDSZ
44
KDNP
LMP
LMP
MDF
198
MDF
JOBBIK
JOBBIK
DK
DK 0
478
1 000
2 000
85
275 71 0
1 000
2 000
www.merek.eu
4.4.4.1.2. Személyek A pártok képviselőinek szereplésén kívül megvizsgáltuk a jelentősebb politikai szereplők megjelenési arányát a közéleti hírekben (itt a hírek számát és nem az idejét néztük). 2008-ban a hírekben legnagyobb arányban az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc jelent meg, a hírek 16 százalékában. Őt követte a kormány pénzügyminisztere Veres János a hírek 11,3 százalékában való szerepléssel. A többi kormánypárti politikus szereplési aránya elenyésző volt. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Zuschlag-ügyben érintett Lados István szereplési aránya meghaladja a legtöbb kormánypárti szereplő arányát. Az ellenzék részéről Orbán Viktor jelent meg a legtöbb hírben, 4,7 százalékukban szerepelt. Szijjártó Péter szóvivő a közéleti hírek 1,9 százalékában szerepelt. 2008-ban mellettük még jelentősebb szerepet kapott Kóka János 2,6 és Fodor Gábor 1,9 százalékkal. 2011-ben azt láthatjuk, hogy a kormányzati szereplők megjelenésének aránya némileg csökkent. A vizsgált időszakban Orbán Viktor kisebb arányban szerepelt a hírekben, mint 2008-ban: értéke visszaesett 3,5 százalékra. A gazdasági miniszter szereplési aránya ekkor 2,9 százalék volt. Szijjártó Péter „láthatósága” megnőtt, hiszen a 2008-as 1,9 százalékos szintről 4,3 százalékra nőtt a szereplési aránya. 2011 vizsgált időszakában a kormányszóvivőt láthattuk legtöbbet a híradóban, a hírek 5,6 százalékában szerepelt. Az ellenzéki szereplők jelentősen vesztettek jelentőségükből, Mesterházy Attila a közéleti hírek 3,2 százalékában szerepelt, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a DK elnöke 1,6 százaléknyi szereplési arányt ért el. Az LMP politikusai közül Karácsony Gergely 2,1, Schiffer András 1,6 százalékot szerepelt. Összegezve elmondható, hogy 2008-ban kormánypárti szereplők a hírek 31,6 százalékban, ellenzékiek 11,1 százalékban szerepeltek. 2011-ben a kormánypártiak a hírek 24,5, az ellenzékiek 8,8 százalékában szerepeltek.
Főbb szereplők az összes hírműsorban – a közéleti hírek százalékában 2008
Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordon Veres János Mesterházy Attila Török Zsolt Lados István
0,0% 1,1% 1,7%
Orbán Viktor Szíjjártó Péter Matolcsy György Giró-Szász András Lázár János Selmeczi Gabriella Schmitt Pál
4,7% 1,9% 0,0% 0,0% 0,2% 0,0% 0,0%
1,5%
Kóka János Fodor Gábor
Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordon Veres János Mesterházy Attila Török Zsolt Lados István
16,0%
11,3%
0,0% 0,0% 0,3%
0,0%
Vona Gábor
Schiffer András Karácsony Gergely
0,0% 0,0%
Schiffer András Karácsony Gergely
riporter hírolvasó/műsorve…
27,7% 22,6% 20%
3,5% 4,3% 2,9% 5,6% 4,8% 1,3% 2,1%
Kóka János Fodor Gábor
Vona Gábor
10%
1,6% 0,0% 0,0% 3,2% 0,3% 0,0%
Orbán Viktor Szíjjártó Péter Matolcsy György Giró-Szász András Lázár János Selmeczi Gabriella Schmitt Pál
2,6% 1,9%
0%
2011
1,6% 2,1%
riporter hírolvasó/műsorvezető
30%
16,4% 0%
86
10%
20%
25,2% 30%
www.merek.eu
4.5. 4.5.1.
Forintárfolyam-változásainak megjelenése a broadcast médiumokban Összegzés
A közéleti tartalom mellett a forint árfolyamával foglalkozó hírek aránya is jelentősen csökkent a broadcast médiában, igaz a közéleti tartalom arányvesztése sokkal drasztikusabb, mint a forinttal foglalkozó tartalom hasonló vesztesége. Ez a headline-ba való kerüléssel kapcsolatban is megfigyelhető: miközben ezek a közéleti tartalmak kisebb arányban kerülnek a headline hírei közé, a forintárfolyamingadozása erősebb pozíciókat őriz meg és elmondható, hogy a kereskedelmi híradók headline-ba a közéleti hírek közül kizárólag a forinttal és a gazdasággal foglalkozó hírek tudnak bekerülni. Ezektől függetlenül egyértelműen kijelenthető, hogy a forinttal foglalkozó hírek a közéleti tartalomhoz hasonlóan jelentősen vesztettek pozícióikból, súlyukból. A hírműsorok szerkesztése során ezek a hírek is hátrébb szorultak, rövidebb időtartamban beszélnek róluk. Időarányuk 2011-re 3 százalék alá csökken, a 2008-as több mint 7 százalékról. Ezeket a híreket sokkal kevésbé kötik valamelyik – jellemzően kormányzati – szereplőhöz 2011-ben. A legelterjedtebb, hogy senkihez sem köthető, egyszerű gazdasági hírként, röviden foglalkoznak a témával. Ez 2008-ban kevésbé volt jellemző és az ez irányú változások leginkább a közszolgálati műsorokban volt megfigyelhető, ahogy az is, hogy ezekben az adásokban nagyobb arányban használnak rátakaró híreket a forintárfolyam-változásaival kapcsolatban.
87
www.merek.eu
4.5.2.
Broadcast
4.5.2.1. Hírtípusok A hírtípusok arányainak elemzésekor már láttuk, hogy jelentősen csökkent a közéleti tartalom a két vizsgált időszak között. Ezen belül kiemelt vizsgálati kérdés, hogy a forintárfolyam-változásaival, illetve a gazdaság más szegmensével foglalkozó hírek aránya miként változott 2008 és 2011 között. Azért jártunk el így, mert hasonló szituáció, krízis-, és konfliktushelyzet alakult ki a két vizsgált időszakban; így ez jól összehasonlíthatóvá teszi a két időszakot. E konkrét téma vizsgálatával mutathatjuk be, hogy mennyiben változott a hírek készítőinek és szereplőinek gyakorlata, magatartása és szerepfelfogása. A három híradó átlagát vizsgálva látható, hogy a forint árfolyamának változásaival foglalkozó hírek aránya az összes hír 4,7 százalékról 3,3 százalékra csökkent. Ennél is nagyobb csökkenést mutat a gazdasági hírek előfordulási aránya: a 2008-as 21,5 százalékos szint csökkent 6,3 százalékra. Kevésbé csökkent a két már említett kategórián kívüli közéleti hírek aránya: 21,1 százalékról 17,6 százalékra.
Forint árfolyam változásainak megjelenési aránya – a három híradóban 2008 4,7%
2011
6,3% 3,3%
0%
21,5%
21,1%
52,7%
17,6%
20%
72,9%
40%
60%
80%
Forint árfolyam változásaival foglalkozó hír
Egyéb gazdaság
Egyéb közéleti
Bulvár, vagy egyéb hír
88
100%
www.merek.eu
Az egyes csatornákat önállóan vizsgálva kiderül, hogy a Déli Krónika kivételével mindegyik hírműsorban kevesebb lett a forint árfolyamával foglalkozó hírek aránya. A rádió déli hírműsora már 2008-ban is az egyik legmagasabb arányban (6,4 százalék) foglalkozott ezzel a témával és azzal, hogy megőrizte ezt a szintet (6,5 százalék) ebből a szempontból vezető lett a vizsgált hírműsorok között. A további gazdasági hírek 28,9 százalékban szolgáltattak témát 2008-ban ebben a műsorban, azonban ez 2011-re 15,5 százalékra esett. A rádiós műsorban ennek a kategóriának a visszaesése okozta a közéleti témák visszaesését, hiszen az egyéb közéleti hírek aránya még valamelyest nőtt is 35,3 százalékról 36,1 százalékra. Az M1 Híradóban is csökkent a forint árfolyamával foglalkozó hírek aránya. A 2008-as 6,1 százalékos szintről 4,9 százalékra. Az ezen kívüli gazdasági hírek jelentős csökkenést mutatnak, mivel 28,2 százalékról 10,2 százalékra esett az arányuk. Érdekes, de az egyéb közéleti témákkal foglalkozó hírek aránya nőtt az M1 Híradójában 25,3 százalékról 30,9 százalékra. Ahogy azt már korábban láttuk ez utóbbi növekedés sem tudta ellensúlyozni a másik két kategóriában történt csökkenést, így csökkent a közéleti tartalom ebben a hírműsorban. Az Estében is a Híradóban már megfigyelt tendenciák mutatkoznak. Csökkent a forintárfolyam-változással és az egyéb gazdasági folyamatokkal foglalkozó hírek aránya, viszont az egyéb közéleti témával foglalkozó hírek aránya nőtt amellett, hogy a közéleti tartalom aránya csökkent. A forintárfolyammal foglakozó hírekkel 2008-ban az Este foglalkozott a legtöbbet (7,9 százalék), 2011-re ez 5 százalékra esik, és ezzel elveszti a vezető helyét ebben az összevetésben. A két kereskedelmi televízió hírműsorában minden közéleti kategória aránya csökkent. Az RTL esetében a forintárfolyammal foglalkozó hírek aránya 3,3 százalékról 2,5 százalékra, a TV2 esetében 4,8 százalékról 2,3 százalékra csökken. A gazdasági témák feldolgozása esetében drasztikus a csökkenés mindkét kereskedelmi adón: az RTL-nél 19,8 százalékról 5,4 százalékra, a Tényekben 16,1 százalékról 3,5 százalékra. Ezekben a hírműsorokban a két már elemzett kategórián kívüli közéleti tartalom aránya is csökkent, szemben a közszolgálati adók különböző műsoraival. Az RTL esetében egy enyhébb csökkenést látunk 17,2 százalékról 11,5 százalékra, a TV2 hírműsorában valamivel erősebbet 21,4 százalékról 10,6 százalékra.
89
www.merek.eu
Hírek jellege szerinti megoszlás - műsoronként M1 HÍRADÓ
RTL
TV2
M1 ESTE
DÉLI KRÓNIKA
2008
6,1%
28,2%
2011 4,9% 10,2%
25,3% 30,9%
2008 3,3%
19,8% 2011 2,5% 5,4% 11,5%
17,2%
2008 4,8%
21,4%
16,1%
53,9% 59,7% 80,6% 57,7%
2011 2,3%3,5%10,6% 2008
83,6%
7,9%
42,9%
2011 5,0% 2008
6,4%
2011
6,5% 0%
40,4%
34,9%
22,5%
47,5%
28,9% 20%
25,0%
35,3%
15,5% 10%
14,3%
29,4%
36,1% 30%
40%
41,9% 50%
60%
70%
Forint árfolyam változásaival foglalkozó hír
Egyéb gazdaság
Egyéb közéleti
Bulvár, vagy egyéb hír
90
80%
90%
100%
www.merek.eu
4.5.2.2. A headline A forintárfolyam-változással foglalkozó hírek súlyának mérésére érdemes azt is megvizsgálni, hogy az ilyen jellegű hírek milyen szerepet töltenek be a hírműsorok vezető híreit bemutató headline-ban. A három híradó átlagát vizsgálva elmondható, hogy a bulvár hírek 2011-re szinte teljesen elfoglalják a hírműsorok headline-ját, 42,3 százalékról 81,4 százalékra nő az arányuk. A forintárfolyam-változásaival foglalkozó hírek ennek megfelelően teret vesztettek: a 2008-as 7,1 százalékos arányuk 4,1 százalékra esett. Még ennél is durvább csökkenés figyelhető meg az egyéb gazdasági hírek körében, itt a 2008-as 33,7 százalékos arány csökken 6,7 százalékra 2011-re. Az ezeken kívül eső közéleti hírek aránya is lecsökken három év alatt 16,7 százalékról 7,7 százalékra.
A headline-ban megjelenő hírtípusok aránya – a három híradóban
2008 7,1%
2011
33,7%
16,8%
6,7% 7,7% 4,1%
0%
20%
42,3%
81,4%
40%
60%
80%
Forint árfolyam változásaival foglalkozó hír
Egyéb gazdaság
Egyéb közéleti
Bulvár, vagy egyéb hír
91
100%
www.merek.eu
A közszolgálati televízió esti híradójában a forint árfolyamával foglalkozó hírek aránya a headline-ban nem változott: 2008-ban 6,5 százalék, 2011-ben 6,8 százalék volt a két érték. A többi közéleti tartalom jelentősen csökkent, így a bulvárhírek aránya 60,3 százalékos lett 2011-re a 2008-as 33,8 százalékossal szemben. A Déli Krónika esetében a forinttal foglalkozó hírek a headline-ban 2011-ben sokkal kisebb szereppel bírnak, arányuk ekkor 2,9 százalék. 2008-ban ez az arány még 9,5 százalékos volt. Érdekesség, hogy a nem gazdasági témájú közéleti hírek aránya a headline-ban 2011-re nőtt a rádió déli hírműsorában. A 2008-as 20,6 százalékos arány 2011-re 29,4 százalékosra változott. Az Este szolgáltatja a legtöbb közéleti tartalmat és ez a headline szerkesztésében is meglátszik. Bár a műsor szerkezete alapján gondolhatnánk, valójában a headline-ban nem feltétlenül jelenik meg az összes hír. Ebben a műsorban is csökken a forint árfolyam mozgásával foglalkozó hírek aránya a felvezetőben: 10,2 százalékról, 5,9 százalékra, de az M1 Híradója mellett itt kerül be legnagyobb arányban ez a vezető hírek közé. Itt is nő a gazdaságon kívüli közéleti hírek aránya, méghozzá igen jelentősen 32,7 százalékról 50 százalékra. A két kereskedelmi csatorna headline-ból szinte teljesen eltűnnek a közéleti tartalmak, a bulvár hírek aránya 90 százalék feletti. 2008-ban, mindkét csatorna esetében 7 százalék felett volt a forintárfolyam-változásával foglalkozó hírek aránya, ez 2011-re az RTL KLUB esetében 1,9 százalékra, a TV2-nél pedig 2,9 százalékra esik vissza. Annyit érdemes megjegyezni, hogy az a kevés közéleti tartalom, ami a headline-ba kerül a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban, a közéleti tartalmak közül nagy arányban a forintárfolyam-változásával, vagy a gazdaság egyéb híreivel foglalkozik.
A headline-ban megjelenő hírtípusok aránya – csatornánként M1 HÍRADÓ
RTL
TV2
M1 ESTE
DÉLI KRÓNIKA
2008
6,5%
2011
6,8%
36,4%
15,1%
2008
7,4% 1,9% 2011 1,9%
2008
23,4%
17,8% 37,0%
7,4%
7,7%
27,7%
16,9%
47,7%
2011
92,6%
10,2%
2011 5,9% 2008
42,9%
32,7%
26,5%
9,5% 27,9% 10%
20%
14,3%
50,0% 49,2%
2,9% 0%
48,1%
96,2%
2011 2,9% 1,5% 2,9% 2008
33,8%
60,3%
17,6% 20,6%
29,4% 30%
40%
50%
20,6% 39,7%
60%
70%
80%
Forint árfolyam változásaival foglalkozó hír
Egyéb gazdaság
Egyéb közéleti
Bulvár, vagy egyéb hír
92
90%
100%
www.merek.eu
4.5.2.3. Hírek elhelyezkedése és hossza A közéleti hírekkel kapcsolatban már bemutattuk, hogy hogyan változott a szerkesztői gyakorlat, az ilyen jellegű hírek átlagos sorszámértéke jelentősen nőtt és a műsorstruktúrában is hol jelentősen, hol kevésbé jelentősen, de hátrébb kerültek ezek a tartalmak. Ez a vizsgálat a forint árfolyamával foglalkozó hírek esetében sem megkerülhető. A forint árfolyamával foglalkozó hírek átlagos sorszámértéke a három híradóban 3,6-ról 8,9-re nőtt. Tehát, míg 2008-ban ezek a tartalmak a vezető hírek között szerepeltek, addig 2011-re a műsorok középső harmadába kerültek.
Forint árfolyamával foglalkozó hírek átlagos sorszámértéke – a három híradóban
2008
3,6
2011
8,9
1,00
3,00
5,00
7,00
93
9,00
11,00
www.merek.eu
Ahogy azt a közéleti hírekkel kapcsolatban már láttuk, a közszolgálati adókon ebben az esetben sem történt radikális változás az átlagos sorszámértékek esetében. Az M1 Híradójánál a 2008-as 4,1-es érték 2011-ben 4,7-re alakult, ami nem jelent érdemi változást. Az Este jelentős szerkesztési változáson esett át a három év alatt, hiszen kevesebb hírt dolgoztak fel a műsorban, ez értelemszerűen a sorszámértékek csökkenését vonja maga után, így ez az érték 2,6-ről 1,5-re változott, ami azt mutatja, hogy a forinttal foglalkozó hírek jellemzően az első két hír valamelyikét foglalták el. A Krónika az M1 Híradójához hasonlóan kevés változást mutat ebben a tekintetben, az átlagos sorszámérték 5,1-ről 5,9-re változott. A legnagyobb értékbeli eltéréseket ebben az esetben is a két kereskedelmi csatorna híradójával kapcsolatban látjuk. 2008-ban mindkét csatorna az első hírei között szerepeltette a forinttal foglalkozókat, ezt mutatja az átlagsorszámok alacsony értéke (3,2 és 3,3). Ez változik 2011-re az RTL esetében 13,6-ra, a TV2-nél 12,6-ra. Ezzel a kereskedelmi híradók elejéről a harmadik negyedébe száműzik ezeket a híreket.
Forint árfolyamával foglalkozó hírek átlagos sorszámértéke műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
3,2
TV2
2008 2011
3,3
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
4,1 4,7
13,6
12,6 2,6 1,5
5,1 5,9 1,00
3,00
5,00
7,00
94
9,00
11,00
13,00
15,00
www.merek.eu
A forintárfolyam-változásával foglalkozó hírek vizsgálatánál a közéleti hírekkel kapcsolatban már használt módszert is alkalmaztuk: megvizsgáltuk, hogy milyen időtartamban foglalkoznak az árfolyamváltozással a hírműsorok és ez mekkora részt kanyarít ki az egyes műsorok idejéből. A három híradóban átlagosan 2008-ban 106 másodpercet foglakoztak a forint árfolyamával, ez 2011-re kevesebb, mint a felére, 51 másodpercre esett, így nem éri el az egy percet sem az átlagos hírhossz a témában.
Összes forint árfolyamával foglalkozó hír átlagos hossza (másodperc) – a három híradóban
2008
106
2011
51
0
20
40
60
95
80
100
120
www.merek.eu
Egyedül az M1 Híradójáról mondható el, hogy a 2008-ashoz képest, minimálisan, de nagyobb időben foglalkoznak a forinttal. 2008-ban 103, 2011-ben 109 másodperc szólt a forintárfolyam-változásairól. Az Este adásában 165 másodpercről 95 másodpercre csökkent a vizsgált érték, tehát a több mint 2,5 perces tartalom, közel 1,5 percre csökkent. A Krónika esetében is jelentős csökkenés következett be, hiszen a 2008-as 148 másodperces érték 65 másodpercre csökkent. Ami azt jelenti, hogy 2,5 perces értékről esik 1 perc körülire a forintárfolyamváltozásával foglalkozó hírek időtartama. A kereskedelmi adók 2008-as, egyébként is alacsony szintje 2011-re tovább csökkent. Az RTL Híradója 69 másodpercben foglalkozott átlagosan 2008-ban a forinttal, ez csökkent 2011-re 31 másodpercre. Ez a fél perces átlagérték messze a legalacsonyabb a vizsgált adók közül. A TV2 valamivel magasabb, több mint 1,5 perces szintről indult 2008-ban, ami 2011-re 1 perc alá, 56 másodpercre csökkent.
Összes forint árfolyamával foglalkozó hír átlagos hossza (másodperc) – műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
103 109
69 31 99 56 165 95 148 65 0
50
100
96
150
200
www.merek.eu
A másik fontos mutató ebben a kérdésben a forintárfolyammal foglalkozó hírek időaránya a hírműsorban. A három híradó átlagát vizsgálva elmondhatjuk, hogy 2008-ban a műsoridejük 7,3 százalékban foglalkoztak a híradók ezzel a témával, ez 2011-re 2,7 százalékra csökkent.
Forint árfolyamával foglalkozó hírek aránya (idő) – a három híradóban 2008
7,34%
2011
2,67%
0%
2%
4%
6%
97
8%
10%
www.merek.eu
Az M1 Híradójában a forintárfolyammal foglalkozó hírek időaránya stagnálást, enyhe növekedést mutat. A 2008-as 7,7 százalékos szintről, 8,1 százalékra nő az e témakörben elhangzó hírek aránya. Az Este adásában 2008-ban még 10 százalék feletti arányban szerepeltek a forinttal foglalkozó hírek. Ez közel a felére 5,2 százalékra csökkent a 2011-es adásokban. A Krónikában is 10 százalék felett volt a forintárfolyam-változásaival foglalkozó hírek aránya 2008-ban. Ebben a műsorban még nagyobb a csökkenés mértéke, hiszen 3,7 százalékra esik ezen híreknek az aránya. Figyelemre méltó, hogy ez csak minimálisan haladja meg a TV2 2011-es arányát. A kereskedelmi adók közül 2008-ban a TV2-n volt nagyobb arányban szó a forintról (de ez a szint is alacsonyabb volt bármely közszolgálati adón sugárzott műsornál), azonban az akkor 6,46 százalékos arány, 2011-re 3 százalékra csökkent. Az RTL Klubon látható híradó értékei 2008-ban és 2011-ben is a legalacsonyabbak voltak. A közel 5 százalékos (4,9) arány 2011-re 1,5 százalékra csökkent, ami messze a legalacsonyabb érték az öt műsor közül.
Forint árfolyamával foglalkozó hírek aránya (idő) – műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
7,70% 8,13%
4,93% 1,47% 6,46% 3,03% 10,42% 5,17% 10,80% 3,76% 0%
5%
10%
98
15%
20%
www.merek.eu
4.5.2.4. Hírszerkesztés Megvizsgáltuk, hogy a forinttal foglalkozó hírek a hírműsor mely részében kerültek adásba. Itt nem a közéleti híreknél már megismert módszert alkalmaztuk, mely a hírszámok alapján vett eloszlást mutatja be, mivel az alacsony számú forinttal foglakozó hír esetében az ábra nem mutatná megfelelően a hírműsor szerkezetének változásait. Ezért a hírműsorok időtartamát öt egyenlő részre, kvintilisekre osztottuk és a hír kezdő időpontját alapul véve kategorizáltuk be a vizsgálni kívánt híreket. Ezen szempontok figyelembevétele miatt az Este ilyen irányú elemzését nem végeztük el. A fent leírt módszer alapján a három híradót vizsgálva azt láthatjuk, hogy 2008-ban ezeknek a híreknek a 64 százaléka a műsor első ötödében hangzott el, míg 2011-ben ez az arány már csak 36,7 százalék. 2008ban az utolsó ötödre nem jutott ilyen hír és a negyedik kvintilisben is mindössze 2,6 százaléknyi volt ezek aránya. Ezzel szemben 2011-ben a negyedik kvintilisben 36,7 százalék, az ötödikben pedig további 6,7 százaléknyi ezzel a témával foglalkozó hírből tájékozódhattunk.
0,70
Hírek eloszlása a hírműsor idejének arányában kvintilisek szerint – a három híradóban – FORINT ÁRFOLYAMÁVAL foglalkozó hírek 64,1%
0,60 0,50 0,40
36,7%
36,7%
0,30 23,1% 0,20 10,0%
0,10
10,3%
10,0%
6,7% 2,6%
0,00
1
2
3
2008
99
2011
4
5
www.merek.eu
A csatornákat külön-külön vizsgálva ebben a dimenzióban nagyon változatos képet kapunk. Az M1 Híradójában jelentős átalakulás nem történt, 2008-ban és 2011-ben is 60 százalék fölötti arányban az első ötödben szerepeltek ezek a hírek. Érdekesség, hogy 2011-ben a középső ötödben nem hangzott el ilyen tartalmú hír, viszont a negyedik ötödben 13,3 százaléknyi, szemben a 2008-as 5,9 százalékkal.
0,70
Hírek eloszlása a hírműsor idejének arányában kvintilisek szerint – M1 HÍRADÓ – FORINT ÁRFOLYAMÁVAL foglalkozó hírek 66,7%
64,7%
0,60 0,50 0,40 0,30
23,5%
20,0%
0,20
13,3% 0,10
5,9%
5,9%
0,00
1
2
3
2008
100
2011
4
5
www.merek.eu
Az RTL híradó szerkesztése ebből a szempontból teljesen megváltozott. A forinttal foglalkozó hírek 2008ban mind az első három ötödben voltak láthatóak, ráadásul 70 százalékuk az első kvintilisben. 2011-re ez alapjaiban változott meg, hiszen az első két ötödben ilyen hírek nem szerepeltek és a negyedik negyedbe kerül ezen hírek 71,4 százaléka.
0,80 0,70
Hírek eloszlása a hírműsor idejének arányában kvintilisek szerint – RTL – FORINT ÁRFOLYAMÁVAL foglalkozó hírek 71,4%
70,0%
0,60 0,50 0,40 0,30 20,0%
0,20
14,3%
10,0%
0,10
14,3%
0,00
1
2
3
2008
101
2011
4
5
www.merek.eu
A TV2-n is jelentős változásokat figyelhetünk meg, igaz ezen a csatornán nem tűntek el teljesen a forinttal foglalkozó hírek a műsor első feléből. 2008-ban 58,3 százalék került az első ötödbe ezekből a hírekből, 2011-ben mindössze 12,5 százalék. 2008-ban az RTL-hez hasonlóan itt sem szorultak az utolsó két ötödbe a forint árfolyamával foglalkozó hírek, 2011-ben a felük a negyedik kvintilisben volt látható.
0,70 0,60
Hírek eloszlása a hírműsor idejének arányában kvintilisek szerint – TV2 – FORINT ÁRFOLYAMÁVAL foglalkozó hírek 58,3% 50,0%
0,50 0,40 0,30
25,0%
25,0%
0,20
16,7% 12,5%
12,5%
0,10 0,00
1
2
3
2008
102
2011
4
5
www.merek.eu
A Déli Krónikában a M1 Híradójához hasonlóan apróbb változások tapasztalhatóak. Mindkét vizsgált évben a forinttal foglalkozó hírek több mint 40 százaléka az első ötödbe került (42,9, illetve 42,1 százalék). A leglátványosabb különbség a középső ötödben következett be, ahol a 2008-as 7,1 százalékos arányhoz képest a hírek 31,6 százaléka hangzott el, valamint ennek következtében 2011-ben nem jutott ilyen jellegű hír az utolsó ötödbe, holott 2008-ban még 7,1 százalékos volt itt az arány.
0,45
Hírek eloszlása a hírműsor idejének arányában kvintilisek szerint – DÉLI KRÓNIKA – FORINT ÁRFOLYAMÁVAL foglalkozó hírek 42,9%
42,1%
0,40 0,35
31,6% 28,6%
0,30 0,25
21,1%
0,20 14,3%
0,15 0,10
7,1%
5,3%
0,05
7,1%
0,00
1
2
3
2008
103
2011
4
5
www.merek.eu
4.5.2.5. Hírcsinálók A forint árfolyamával kapcsolatos hírek esetén a hírcsinálók személye jelentősen változott az évek során. Az összes hírműsort figyelembe véve 2008-ban a kormány volt a hír kezdeményezője az ilyen jellegű hírek 27,6 százalékában. Az akkori kormánypárt nem jelent meg ebben a szerepben a 2008-as műsorokban. 2011ben a kormány mindössze 6,1 százalékban tűnt fel a hír kezdeményezőjeként és a jelenlegi kormánypárt is mindössze 4,1 százalékban szerepelt ebben a minőségben. A vezető ellenzéki pártok egyik időszakban sem tűntek fel nagy arányban hírcsinálóként. 2008-ban a FIDESZ 1,7 százalékban, 2011-ben az MSZP 4,1 százalékban. A legjelentősebb változás az, hogy míg 2008-ban az ezzel foglalkozó hírek 20,7 százalékának estében volt a hír minden magyarázat, szereplők bevonása nélkül, tényközlésként tálalva, azaz úgy hogy az tényközlésre szorítkozott, így a hírcsináló nem volt megnevezhető, vagy beazonosítható, addig 2011-re ez az arány 34,7 százalékra ugrott. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben sokkal távolabb került ez a téma a pártoktól, politikai szereplőktől, sokkal inkább egy önálló, önjáró, mindentől független folyamat részeként lett bemutatva. Az egyes hírműsorokat itt külön-külön nem vizsgáltuk, mivel nagyon kevés ilyen hír hangzott el, így az alacsony elemszámok nem adnak lehetőséget arra, hogy érvényes megállapításokat tegyünk a változásokkal kapcsolatban.
Hírcsináló – forint árfolyamával foglalkozó hírek esetén 2008
1,7% 0,0% 12,1% 3,4%
27,6%
0%
10%
20%
30%
40%
6,9% 1,7%
50%
2,0% 4,1% 2011 6,1% 10,2% 6,1% 10,2% 4,1%
0%
10%
KORMÁNY EGYÉB PÁRT KÜLFÖLDI
20%
30%
40%
20,7%
60%
25,9%
70%
80%
34,7%
50%
60%
FIDESZ ÁLLAMI HIVATAL SENKIHEZ SEM KÖTHETŐ
104
90%
100%
22,4%
70% MSZP MÉDIA EGYÉB
80%
90%
100%
www.merek.eu
4.5.2.6. Rátakaró hírek A forintárfolyam-változásaival kapcsolatos hírek esetében az interpretálás elfogultságának megállapításához fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy a forintárfolyam-változásával kapcsolatos hírekkel összefüggésben élnek-e olyan eszközzel mely elfedi a nézők (vagy a politikum) számára kellemetlen, vagy annak gondolt híreket, vagy legalábbis relativizálja azokat. Az ilyen jellegű híreket a kutatás folyamán rátakaró hírnek tekintettük tartalmuktól függetlenül. Példa erre az M1 Híradó 2011. november 15-i adása, mikor negatív csúcson járt a forintárfolyam, ugyanakkor a gyenge forint előnyeit ecsetelték, vagy mikor az RTL Klub híradója 2008. október 22-n a mélyponton a tőzsde hírt követően arról számolt be, hogy hirtelen megnőtt a vásárlókedv a részvények iránt. Mégis ennek az időszaknak a legjellemzőbb fordulata a „Magyarország nem Izland”, amit a legkülönbözőbb csatornákon, a legkülönbözőbb megszólalóktól lehetett gyakorta hallani, és amivel előszeretettel nyugtatgatták az embereket az ijesztő világválság hírek után. A három híradóban átlagosan 2008-ról 2011-re érezhetően nem változott az ilyen jellegű, rátakaró hírek aránya. Azonban itt különösen érdemes az átlag mögé tekinteni.
Forint árfolyamának változásával foglalkozó hírekre való rátakaró hírek aránya – a három híradóban
2008
4,9%
2011
4,0%
0%
2%
4%
6%
105
8%
10%
www.merek.eu
A rátakaró hírek aránya az egyes hírműsorokban igen eltérő képet mutat. A legszembetűnőbb az, hogy a közszolgálati médiumok műsoraiban a rátakaró hírek aránya nőtt, míg a kereskedelmi csatornákon csökkent. Az M1 Híradójában 2008-ban a rátakaró hírek aránya 4,9 százalék volt, ez 2011-re 7,7 százalékra változott. Az Estében a 2008-ban a rátakaró hírek aránya 8,9 százalékot ért el, ez nőtt három évvel későbbre 10 százalékra. A Déli Krónikában a növekedés nem volt érezhető: a 2008-as 5,2 százalékról 2011-re 5,9 százalékra nőtt. A kereskedelmi csatornák esetében csökkenésről beszélhetünk, hiszen az RTL Híradójában 2008-ban még 4 százalék volt a rátakaró hírek aránya, míg 2011-ben nem volt ilyen hír. A TV2 esetében a 2008-as 6,2 százalék csökkent 2011-re 3,4 százalékra. Ezen változások persze nem függetlenek attól, hogy a kereskedelmi csatornákon – mint az fentebb látható volt –, eleve a forint árfolyamáról szóló hírek száma is minimális lett így a rátakarás értelmét vesztette.
Forint árfolyamának változásával foglalkozó hírekre való rátakaró hírek aránya – műsoronként M1 HÍRADÓ
2008 2011
RTL
2008 2011
TV2
2008 2011
M1 ESTE
2008 2011
DÉLI KRÓNIKA
2008 2011
4,9%
7,7% 4,0% 0,0% 6,2% 3,4% 8,9% 10,0% 5,2% 5,9% 0%
2%
4%
6%
106
8%
10%
12%
www.merek.eu
4.6.
4.6.1.
Kvalitatív észrevételek
A 2008 – október 7-22
4.6.1.1. RTL
Általános információk: összesen 5 híradó foglalkozott a forintárfolyammal – vagyis kb., minden harmadik híradó. A téma háromszor szerepel a headline-ban. Ami feltűnő, hogy az utolsó három napon mindegyik adás foglalkozott a témával, előtte pedig csak néhány teljesen szórványosan. Valószínűleg az amúgy már régóta tartó emelkedés ekkor lépte át az ingerküszöböt, ami egyébként látszik a téma kifejtettségén is. A gazdasági hírek komoly hangsúlyt kapnak.
Tematizálás (hírszolgáltatói szerep): Ebben az időszakban dominál a világválság a közéleti hírekben, gyakorlatilag minden problémát ez magyaráz, vagy legalább is ennek kontextusában vetődnek föl a problémák. Ezek: a forintgyengülés, az új költségvetés, költségvetési plafon és általában az elszegényedés, pénztelenség kérdésköre.
Kontextualizálás:
nincsenek regionális összehasonlítások, elemzések, próbálkozás sincs az összefüggések feltárására. Mindazonáltal, az ország elszegényedését meglehetősen alaposan mutatja be a híradó: sok szereplővel, riportokkal, színesen, izgalmasan. A szegény kisembertől kezdve a kisemmizett kisvállalkozókon át a fizetésképtelen önkormányzatig egy komplett társadalmi tabló képe rajzolódik ki, de ez nincs összekötve logikailag a kormányzati felelősséggel. Pedig például az önkormányzati rendszer problémáiról szólni adekvát volna akkor, mikor a bajba jutott önkormányzatokról tudósít a híradó. (Ld. „Sikerült a koldulás Ivád polgármesterének” c. hír 2008. okt. 16-n.) E helyett a híradó rátolja az elszegényedés problémát az amúgy minden műsoruk közéleti részét uraló válság tematikára azt a látszatot keltve, mintha az elszegényedésnek is a világválság volna az oka (ami ugye akkor épp csak elkezdődött). Valószínűleg nem szándékos a híradónak ez a fajta torzulása, csupán abból adódik, hogy sehol nem kapcsolódnak hozzá összefüggések, átfogó magyarázatok. Az elszegényedés földolgozása erősen bulvár jellegű, afféle szociális katasztrófakép jelenik meg, nem több. Érdekes, és sok szempontból izgalmas, elég részletesen is tárgyalt hír, hogy az OTP nem fogadja el több száz kicsi és szegény településen lakók házait jelzálognak. E kérdés kifejezetten alkalmas lenne számos fontos probléma körüljárása (pl. hitelezési ügyek, diszkrimináció). Ez azonban nem történik meg. A híradó - jellemző módon - csak egy helyzetképet közöl. Felsejlik, hogy egy nagyon összetett probléma halmazról van szó: szegregált, szegény, etnikai előítéletekkel sújtott települések az egyik oldalon, és egy az anyagi kockázatokat – az ingatlanok eladhatóságát – szem előtt tartó bank a másik oldalon, mélyebbre azonban nem ás a riport, mint hogy panaszkodó embereket és tiltakozó jogvédőt látunk. A riport végül azzal zárul, hogy az OTP visszavonja az intézkedést, de sem az nem derül ki, hogy miért volt szükség egy ilyen intézkedésre, sem az, hogy miért vonta vissza.
107
www.merek.eu
Objektivitás: Ellenzék nagyon kevéssé jelenik meg, a Fidesz jellemzően destruktív. Kétségtelen, hogy abban az időben ez az ellenzékben lévő párt jellemző eszköze volt, ám a Híradó lényegében kísérletet sem tesz ennek konstruktív ellenpontozására. Pedig ezzel segítette volna az ügyekben eligazodni próbáló nézőit. Így kormány kritika ennél fogva jellemzően destruktív (a kormány, rossz, mennie kell). Igazán csak egy a hódmezővásárhelyi egészségügyi ellátás átalakításáról szóló beszámolóban jelenik meg a Fidesz – Lázár János – konstruktívan. A kormány kritika más esetben, pl. a költségvetési plafon törvény kapcsán pedig túlságosan indirekt, inkább csak a kormány önkorrekciójaként jelenik meg, ami kvázi válasz a válságra. Sőt, ebben a kontextusban a kormány cselekvőképességét bizonyítja, kevésbé a korábbi politikájának helytelenségét. Az RTL Híradó tévé sehol nem vet föl felelősségi kérdést. A kormány intézkedéseit, üzeneteit (pl. kiadáscsökkentésre van szükség) nem kérdőjelezi meg, kvázi hírszolgáltatóként közvetíti a kormány által sugallt szerepet, bár kifejezetten nem erősít rá. Ennek megfelelően a kormány, elsősorban Gyurcsány Ferenc valamint részben Bajnai Gordon folyamatosan pozitív, problémamegoldó szerepet tölt be, legyen szó a bankhitelesekről, a kisvállalkozók megsegítéséről vagy a költségvetés átalakításáról. Legkevésbé Veres János tűnik konstruktívnak. A bank-kormány-devizahitelesek ügyében sincs reflektív anyag, sem a kormány, sem a bankok felelőssége nincs fölvetve, miközben kiderül, hogy a devizahitelezés nagyon is kockázatos dolog (volt). A híradó közvetíti a kormányzati álláspontot, ami lényegében annyit jelent, hogy Gyurcsány szembeszáll a bankokkal is a devizahitelesek védelmében, de a felelősséget nem hárítja rájuk. A devizásoknak fizetniük kell, amihez az állam – jóindulatú segítő módjára – elsősorban erkölcsi jellegű támogatást nyújt. Hozzá kell tenni, ebben az időszakban még nem szabadult el annyira a frank. Talán még itt érhető tetten egy erősebb kormánykritika, amit a Fidesz fogalmaz meg a kormánnyal szemben, hogy a devizahitelesek nem nyernek semmit a kormány támogatásával, de ennek a híradó nem jár utána, így az álláspontok ütközése megmarad a hitvita szintjén.
Összegzés: a híradó korrekt, enyhén kormánypárti érzettel. A reflektivitás teljesen hiányzik, informatív, de lényegében egyáltalán nem kontextualizál.
4.6.1.2. TV2 Tények
Általános információk: ugyanúgy öt híradó foglalkozott az árfolyamváltozással, mint az RTL, de időben némileg egyenletesebb az eloszlásuk a vizsgált időszakban, bár itt is inkább a második hétre esik. Háromszor került headline-ba a forintgyengülés.
Tematizálás: A TV2 Tényekben is dominál a válság tematika a közéleti hírekben, de sokkal árnyaltabb az összkép, mint a másik kereskedelmi TV-nél. „A lemaradó antilopot megeszi az oroszlán”, mondja Simor András a forint elleni támadásokra, spekulációra reagálva. Vagyis itt a válság és a forint elleni spekuláció nem önmagában magyarázza a forint gyengülését, mely mögött valójában évek óta halmozódó problémák állnak: lassú növekedés, eladósodottság, lakosság deviza eladósodottsága, társadalom 108
www.merek.eu
elszegényedése, (mely szintén teret kap, még ha nem is olyan hangsúllyal, mint az RTL esetében). Vagyis egy jóval összetettebb kép formálódik az ország sérülékenységéről, ami végső soron a forintgyengülést magyarázza.
Kontextualizálás: A Tényekben részletesebbek a beszámolók, gyakran használtak adatokat, regionális összehasonlításokat, táblázatokat. Ami az RTL-nél nem igazán fordult elő, hogy összefüggésekre mutassanak rá, az itt például megtörténik. Jó példa erre, ahogy elmagyarázzák, hogy a benzinár csökkenése, hogyan függ össze a válsággal, vagy a hitelek befagyása a munkanélküliséggel. Komplexebb összefüggések és magyarázatok viszont már nem jelennek meg, többek között a forint gyengülésével kapcsolatban sem nyújt a híradó egy komplexebb elemzést – legalább is ezekben a híradókban. Ezzel együtt minden szempontból jóval árnyaltabb, összetettebb kép rajzolódik ki a másik kereskedelmi televízióval összevetésben. Talán az egyéb – fogyaszthatósági szempontok megfelelni kívánó – szerkesztési elvek miatt itt is előfordul, hogy szétszedik a gazdasági blokkot, ami viszont gyengíti a hírek értelmezhetőségét. A szerkesztő bizonyára azt gondolják, ha túl sok komoly hírt raknak egybe, akkor elkapcsolnak a nézők, ez viszont a hírek tágabb összefüggéseinek megértését nehezíti. Már a Tematizálásnál említettük, hogy a válság kapcsán mennyi problémáról szó esik, sokkal árnyaltabb képet adva, mint az RTL Híradó. Foglalkoznak a pszichés és spekulatív tényezőkkel, melyek a pénzpiaci folyamatokat befolyásolják, ha csak említésszerűen is, de szó esik az eladósodottságról, korábbi negatív gazdasági folyamatokról. A devizahitelesek ügyét inkább a bulvárújságírás szintjén dolgozzák föl. Egy fiatal, láthatóan jól szituált lány reprezentálja a devizahiteleseket az első ilyen riportban, aki a válság miatt nem tudja lecserélni az autóját egy újra, ez pedig a devizahitelesek ügyének komolyságát némileg megkérdőjelezi.
Objektivitás: A devizahitelesek problémáját itt is rendkívül felszínesen tálalják. A bankok felelőssége a devizahitelezés elburjánzásában nem vetődik föl (miközben rengeteg hír szól arról, hogy ők okozták a világválságot), de éppúgy a devizahitelesek felelőssége sincs körüljárva. Mikor az egyik bank képviselője kifejti egy interjúban, hogy kockázatos a devizahitel, ezért szüntetik meg, nem kérdeznek rá, hogy akkor eddig miért is folyósították, de az OTP-től sem kérdezik meg, hogy a válság idején, mikor a részvények zuhannak, miért folytatják tovább a devizahitelezést. Másrészt, amikor a devizahiteles panaszkodik, hogy nem tudja fizetni a törlesztő részleteket, nem kérdeznek rá, hogy milyen körülmények között vette föl a hitelt. A híradó reflektálatlanul közvetíti az erősödő antikapitalista, piac, pénzpiacellenes hangulatot (ami persze nem egyedülálló jelenség). A hírek többsége azt üzeni a néző számára, hogy a válság megoldása az állam és az EU kezében van, más szóval, hogy a válság nagy, de majd normalizálódnak dolgok, és végső soron az állam és az EU úgyis kihúz minket a bajból. Meg kell viszont említeni, hogy készült egy egészen kiváló beszámoló, mely a társadalom felelősségét firtatja – igaz nem a hitelezés kapcsán és elég általános szinten (2008. október 21., Hiányzik a tudatosság). Ilyen egyértelműen a társadalom felelősségét firtató riport egyik csatornán sem volt látható. Szó esik az adóelkerülésről, a túlköltekezésről. Több sokatmondó, összehasonlító adat is elhangzik (pl. a magyar és a nyugat-európai feketegazdaságról), széles a megszólalók köre, sokféle vélemény hangzik el. Teljesen új megközelítésbe kerül a válság vagy akár a devizahitelesek kérdésének ügye is. Mindenképpen árnyalja a 109
www.merek.eu
szokásos válság-ábrázolást, amiben jellemzően a bankok és állam közti ügyként vetődnek föl a problémák és megoldások. A Tényekben ekkor az ellenzék is árnyaltabban jelenik meg, mint az RTL-en. Leginkább Orbán Viktor részéről láthatunk a kormány felé tett gesztusokat, valamint konstruktív megnyilvánulásokat (ld. beszámoló arról, hogy Orbán az EU-ban lobbizott a Gyurcsány javaslataiért.) Viszont más markáns felvetéseket – adócsökkentés, előtörlesztés – reflektálatlanul hagynak, nem történik meg az elemző bemutatásuk pro és kontra véleményekkel. A kormányzati kritika megjelenik, de elég marginálisan, leginkább a „szokásos” költségvetési törvény körüli vita kapcsán. Mivel a vita a világválság jegyében folyik, így a megszorításokkal szembeni felszólalások kevésbé tűnnek meggyőzőnek. A kormánykritika közvetett módon is megnyilvánul, mikor az ország sérülékenységéről, általános gazdasági problémáiról számol be a Tények, de ezek nem kifejezetten a kormány felelősségét firtatják. Igazán súlyos és konkrét ügyben, pl. a kormány szerepe az államadósság drasztikus növekedésében és a devizahitelezés elterjedésében, nem vetődik föl a kormányzati felelősség kérdése. Az ország leminősítését is a válsággal magyarázzák. A kormány inkább pozitív, problémamegoldó szerepet kap, többnyire védi az embereket a válság csapásaitól. Összességében jellemző módon a kritika akár a kormánnyal, akár a bankokkal, akár a társadalommal szemben mindig nagyon általános szinten fogalmazódik meg, ezért igazából valódi szembesítő ereje nincs.
Összegzés: a híradó összességében kiegyensúlyozott, néhány egészen kiváló pillanattal, a kontextualizálás elveinek többé-kevésbé megfelel, a reflektivitásnak jóval kevésbé.
4.6.1.3. Híradó
Általános információk: A vizsgált M1 híradók több mint fele, tíz foglalkozott a forintgyengüléssel, melyek közül négynek a headline-jában is szerepelt a téma.
Tematizálás: A világválság témája dominál a közéleti hírekben, nagyon erősen van jelen a forint elleni spekuláció (valamint a tőzsde spekuláció) témaköre. Ebben a keretben értelmeződik az amúgy rendszeresen és esetenként kifejezetten hangsúlyosan megjelenő kormányzati kritika is, a versenyképességi problémák, túlköltekezés, költségvetési plafon szükségessége, eladósodottság, devizahitelesek elengedése, hiteltelen gazdaságpolitika. Az is kiderül – még ha csupán említésszerűen is -, hogy a forint árfolyam nem egy az egyben követi a nemzetközi trendeket, ami jelzi, hogy nem egyszerűen csak a válság hatása alakítja az árfolyamot.
Kontextualizálás: Az M1 Híradónál rögtön föltűnik az egyenetlenség. Egyes gazdasági hírblokkok kidolgozottságban és színvonalban is feltűnő eltérést mutattak. Az M1 Híradó, ha nem is túl gyakran, de használ háttéradatokat, azonban komplex magyarázó beszámolók adatsorokkal, nemzetközi összehasonlításokkal nem fordulnak elő. Összefüggésrendszerek elemzése, magyarázata időközönként megtörténik, de nagyon felszínes módon éppen csak általános szinten érintve egy-egy kérdést. Ezzel együtt összességében mindenképpen az M1 Híradó tűnik a leginformatívabbnak. 110
www.merek.eu
Az elmondható, hogy még a leggyengébbek is megütötték azt a színvonalat, amit egy átlagos kereskedelmi híradó nyújtott a közéletről szóló tájékoztatás terén, ugyanakkor voltak kifejezetten erős, informatív, és ha nem is reflektív, de legalább annak szándékát valamelyest jelző Híradók.
Objektivitás: Kevésbé tűnik kiegyensúlyozottnak az M1 Híradó, mint a TV2, a kormányzati üzenetek jobban áthatják az adásokat. Összességében azt sugallja a híradó, hogy a gazdasági problémák fő oka a világválság. Bár a kormánykritika rendszeresen megjelenik, és különösen egy-két híradásban hangsúlyos módon, mégsem tekinthető kifejezetten kormánykritikusnak a híradó. Konkrét intézkedésekkel kapcsolatos számonkérés, a felelősség fölvetése, a döntéshozók szembesítése a tetteikkel és azok következményével, nem történik meg. Szó esik az eladósodottság, túlköltekezés, devizahitelezés elengedésének kérdéséről, de a problémák kifejtése nem olyan szintű, hogy az alapján a számonkérés fölmerülhetne, nincsenek összefüggésbe hozva konkrét kormányzati intézkedésekkel. A kormányzati felelősség annyiban vetődik föl, hogy milyen intézkedésekre volna szükség ahhoz, hogy az ország túljusson ezeken a problémákon (mintha a problémák keletkezéséhez a kormánynak nem volna semmi köze). Ez a közvetett kritika valamelyest árnyalja, de nem módosítja igazán azt a kormányzat által sugallt alapfeltevést, hogy komoly változtatásra – megszorításra – csupán a válság miatt van szükség. Külön érdemes szólni egy hosszú stúdióbeszélgetésről, ami Nouriel Roubinivel (2008. október 17.), egy nemzetközi hírű pénzügyi elemzővel készült a híradó stúdiójában. Roubini ebben az időben, mint Dr. Végzet, vagyis a forint elleni spekuláció fő alakjaként jelent meg a magyar médiában, de ebben a beszélgetésben már mint elismert elemzőt mutatták be. Ilyen jellegű stúdióinterjúra a vizsgált híradókban (leszámítva az Estét) egyáltalán nem került sor, ami önmagában jelzés értékű. Hisz éppen ezek az interjúk lennének alkalmasak arra, hogy komolyabb összefüggéseket megértsen a néző, vagy például hogy politikai szereplők számonkérése megtörténjen. (Az Este jóval kisebb nézettségű az M1 Híradónál, így nem pótolja azt a hiányt, hogy legalább egy témáról részletesebb, elmélyültebb tájékoztatást kapjon a néző.) Említést érdemel a haza viszonylatban mindenképp magas színvonalú, korrekt és reflektív műsorvezetői munka, ami legalább is ennél az interjúnál tapasztalható volt. (Az Estében készült Bajnai interjú már jóval kevésbé volt ennyire reflektív.) Az interjúban a műsorvezető rákérdezett arra, hogy ki a felelős az ország sérülékenységéért, mire a szakértő fölsorolta mindazokat az okokat, melyek lényegében a kormányzati felelősségét bizonyítják egyszersmind cáfolva a kormányzati kommunikációt, mely a válságra igyekezett hárítani a gazdasági bajokat, illetve a népszerűtlen kormányzati intézkedéseket a válsággal próbálta indokolni. Talán ezt nevezhetjük a Híradó legreflektívebb pillanatának, ugyanakkor, ha valaki végignézi az interjút, azt látja, hogy a szakértő nagyon óvatosan, finoman fogalmaz, ami miatt az interjú szembesítő ereje nem túl erős. Ehhez egy olyan híradós munkára lett volna szükség, ami adatokkal, összefüggések föltárásával, politikusok megkérdezésével stb. alakít ki egy összképet. Ez viszont már nem történt meg. Az interjú kapcsán ugyanakkor fölvetődik a kérdés, hogy miért éppen Roudinit hívták be a stúdióba, akire a kormány forint elleni spekulációra építő kampánya irányult, és akit konkrétan erről amúgy nem kérdeztek. Ekkor, a vizsgált M1 Híradóknál semmiképpen sem tapasztalható egy tendenciózus és torzító kormány propaganda, inkább csak az, hogy néhány alap kormányzati üzenet, vagy legalább is olyan üzenet, ami a kormányzati kommunikációnak megfelel, áthatja a híradókat. Ugyanakkor egyáltalán nem marginális 111
www.merek.eu
hírként közölnek erősen kormány kritikus elemeket is. Viszonylag – különösen a többi híradóval való összevetésben – komoly mértékben jelen volt a hírekben az MDF és SZDSZ, ezzel is árnyalva a Fidesz felvetéseit. A Fidesz a legtöbb híradóban megszólal, de jellemzően populista módon, miszerint a kormány távozzon, alkalmatlan, legyen adócsökkentés, megszorítás-ellenesség stb. Orbán érezhetően ennél konstruktívabb szerepet kap, de igazából a Fidesz politikájáról nem tudunk meg semmit. Mindez persze részben következik a Fidesz kommunikációs stratégiájából, de a Híradó részéről mintha kísérlet sem történt volna arra, hogy a Fidesz politikájáról többet is megtudjunk – legalábbis néhány hangzatos ígéreten és a kormány távozását mantraszerűen ismétlő jelszavon kívül. A híradó viszonylag sokat, de teljesen reflektálatlanul foglalkozott a Nemzeti Csúcs kérdésével, ami így valóban lehetőséget adott Gyurcsány Ferencnek, hogy konstruktív, pozitív szerepben lépjen föl. A Fidesz kritikája – miszerint ez csak egy kommunikációs trükk –, tehát nem volt teljesen alaptalan, a Híradó pedig közvetve – azáltal hogy reflektálatlanul nagy teret adott egy ilyen nagyrészt kommunikációs célokat szolgáló rendezvénynek – kiszolgálta a kormányzati kommunikációs célokat. (Persze közszolgáltatóként a közvetítés lényegében kötelesség volt.) Az MDF és az SZDSZ már sokkal konstruktívabb szerepkörben jelenik meg a Híradóban, viszont hiába mondanak alternatív politikai javaslatokat, részleteket már itt sem tudunk meg. Ennek így az a következménye, hogy az MDF és az SZDSZ szigorúbb kiadáscsökkentő politikát sürgető üzenetei a kormány kommunikációját szolgálják, és így a kormány lazább megszorító politikája kedvezőbb színben tűnik föl. Ezekben a napokban a nagyvállalkozó Demján Sándor, a VOSZ elnökeként nagyon aktív szerepet vállalt a közéletben – a nemzeti csúcs résztvevőjeként, az M1 Híradó (más nem) megszólalásainak különösen, mondhatjuk akár, feltűnően nagy teret adott. Demján szereplése ellentmondásos, mindkét oldal felé „lő”: erősen kritizálja a Fidesz populista felvetéseit, és többé-kevésbé támogatja a kormány válságkezelő intézkedéseit, ugyanakkor keményen kritizálja is a kormányt korábbi gazdaságpolitikája miatt. A műsorban megjelenik még a nagycsaládosok egyesülete képviselőjének – konstruktív – kritikája a kormányzati megszorításokkal kapcsolatban. A szándék, hogy civil szervezetek is teret kapjanak a médiában, mindenképp értékelendő, de a megszólalás inkább csak jelzés értékkel bírt, nem kapott komolyabb hangsúlyt. Mindenesetre érdemben ellenpontozta a többi szereplőt. A megszólalók többsége támogatja, vagy konstruktívan kritizálja, és nem kifejezetten támadja a kormány intézkedéseit. Feltűnő, hogy a kormány felelőssége egyáltalán nem vetődik föl. A költségvetési plafonról például rengeteg szó esik, de arról már nem, hogy az elmúlt években milyen óriási mértékben túlköltekezett az állam, és ez hogyan vezetett az eladósodottsághoz. A devizahitelezés megjelenítéséről szólva ugyanaz a reflektálatlan ábrázolásmód látszik, mint a két kereskedelmi tévés híradó esetében, sőt bizonyos esetekben a TV2 ebből szempontból még talán összetettebb képet is mutatott. Jellemzőek a bankokkal kapcsolatos negatív hírek, ezzel együtt mégsem vetődik föl komolyan a bankok felelőssége a devizahitelezés ügyben. Sőt inkább az az üzenet, hogy a problémát a hitelfelvevőnek kell megoldania, végső soron ő a felelős. A kormány felelőssége sem vetődik fel, sőt jellemzően pozitív – segítő, óvó – szerepet kap a devizahitelezés ügy kapcsán. Ott áll az állampolgár mögött, védi őt a bankok túlkapásaival szemben, de nem feladata a devizások problémájának megoldása. 112
www.merek.eu
A Híradó nagyjából kiegyensúlyozottan közvetíti a vitát a Fidesz és a kormány között, de megint csak reflektálatlanul, a különböző megoldási javaslatokról átfogó beszámoló nem készül, ezért a vita megmarad a pártpolitikai csatározások szintjén. Vagyis kiegyensúlyozottan, de nem reflektíven tudósít.
Összegzés: Az M1 Híradó ekkor összességében informatív, kormányzati irányba némileg elfogult, de nem tendenciózusan propagandisztikus, helyenként reflektív. Azonban regionális összehasonlítások nincsenek, tágabb összefüggések magyarázata hiányzik, a kontextualizálás alacsony fokú.
4.6.1.4. Este
Általános információ: az Este végül is a Híradó egyfajta kiegészítő műsora, nem elemezhető teljesen függetlenül tőle. Már csak azért sem mert egy része a Híradó híreinek összefoglalása, másrészt fontos eleme egy-egy ilyen hír kibontása – itt kerül sor hosszabb (stúdió)beszélgetésekre. Két adást vizsgáltunk komolyabban, mindkettő headline-jában szerepelt a forint gyengülése.
Objektivitás (általában): A két adás közt jelentős – még ha nem is hatalmas - különbség van, míg az első inkább kormánykritikusnak tekinthető, a másik, ha nem is durván elfogultan, de összességében közvetíti a kormányzati akaratot. Egy dologban megegyezik a két adás és a többi vizsgált Híradó is, mégpedig hogy ellenzéki politikust nem hívtak be a stúdióba. Miközben az ellenzék, és az ellenzéki vélemény gyakorta megjelent (bár voltak híradások, ahol egyáltalán nem), a vizsgált műsorokban ellenzéki szereplők nagyobb teret nem kaptak, amiben részletesebben kifejthették volna álláspontjukat. A kormánykritika komoly súllyal szerepelt a híradásokban, de azt szakértők, egyéb közéleti szereplő képviselték. Érdemes külön szólni a két Estéről.
Október 20-i adás Tematika: A hírösszefoglaló részből kiderül, hogy óriási a válság, és már hazai szinten is érezhető. Magyarország negatív megfigyelő listán a minősítőknél, közben a kormány intézkedik, vállalkozásfejlesztő hitelprogramot indít be. A válság hatásait azonban nem tudja kivédeni, legföljebb enyhíteni. (Hiába tesz meg mindent a kormány, nem tudja megvédeni az országot az egész világot legyűrő válsággal szemben.) A Fidesz szerint nem válság a probléma, hanem a kormány, adócsökkentésre lenne szükség, nem hitelre.
Objektivitás: Ezután Demjánnal hosszú interjú következik, amiben egyrészt többé-kevésbé felelőtlenséggel vádolja a Fideszt populista javaslatai miatt – ld. adócsökkentés, megszorítás-ellenesség-, támogatja a kormány intézkedéseit, ugyanakkor egy nagyon részletes, kemény kritikát mond a kormány politikája fölött, aminek köszönhetően az ország idáig jutott. Demján egyértelműen a kormány mellett foglal állást a Fidesszel szemben, azt üzenve, hogy a megoldás mégis csak a kormány kezében van. A kérdés azonban mégis csak az, hogy miért nem egy ellenzéki politikust hívott meg a híradó a beszélgetésre?
113
www.merek.eu
A Demján interjú után, egy hitelminősítővel készített interjú következik – jellemző mód ilyen is talán egyszer fordult elő a részletesen vizsgált 58 híradóban – ami alátámasztja a Demján által elmondottakat, azaz hogy leginkább az eladósodottság miatt került Magyarország kritikus helyzetbe. Meg kell jegyezni, hogy sem az Este, sem a Híradó em közölt erről adatokat, márpedig különösen régiós összehasonlításban árulkodóak lennének a grafikonok. Az mindenesetre a híradó javára írható, hogy a leminősítésre nem a hitelminősítők szapulásával válaszolt, mint ahogy azt tette később a 2011-es közszolgálati hírekben. Az Este második vendége, Bajnai Gordon kormánytagként lényegében egyetértett az előtte szólóval. Gyakorlatilag azt az embert hívják meg második vendégnek, aki mellett az előtte szóló kiállt. Így nem egymásra reflektál a két vendég, hanem egymást erősíti. Míg a Demján interjú – fenntartásainkkal együtt is – összességében kormánykritikusnak minősíthető, az azt követő Bajnai Gordon interjún már sokkal inkább érezni az elfogultságot. Elég egyértelműen célja a szegmensnek Bajnai vállalkozásfejlesztési hitel programjának propagálása, amihez csak fölvezetésnek tűnik néhány általánosabb gazdaságpolitikai jellegű kérdés. Az interjú során többször is tapasztalni az „alákérdezést”, szembesítésről pedig egyáltalán nincs szó. Jó példa erre, mikor a műsorvezető megkérdezi, hogy nem volt-e rossz taktika az IMF-hez fordulni, mintha ezt a lépést nem az elhibázott kormányzati gazdaságpolitikából fakadó kényszerek diktálnák (a válasz persze az, hogy nem). Egy másik ilyen „kemény” kérdés, hogy nem a fűnyíró elv érvényesült-e a megszorító intézkedések meghozatalakor, amire Bajnai könnyedén válaszol (a válságra hivatkozik). A megszorítások módjáról persze készülhetett volna egy alapos interjú, amennyiben erre lett volna komoly szándék, és ennek megfelelően felkészültség az Este részéről (mondjuk pl. adatokkal), de ezt a szerkesztőség nem tudta, vagy nem akarta megugrani. Itt jegyezzük meg, hogy általánosan jellemzi a hazai újságírást, hogy még a reflektivitás szándékával kérdező újságíró is nem adatokkal, tényekkel szembesíti az interjúalanyt, hanem véleményekkel, minősítésekkel, amit egy eléggé rutinos politikus könnyedén tud riposztozni. Az interjú ezzel együtt is nem tekinthető durván propagandisztikusnak. Összességében nem erősít rá a kormányzati kommunikációra, inkább csak teret ad neki.
Október 22-i adás Tematika: a hírösszefoglalóban főként a devizahitelesek megsegítéséről esett szó, a költségvetési törvényről, illetve a drasztikus jegybanki kamatemelésről, amit a spekulációs támadásokkal indokoltak. Az Este egyik fő témája a segélyezési rendszer átalakítása volt.
Kontextualizálás: A segélyezéstől eltekintve egyik téma sem került kifejtésre az Estében, pedig lett volna mit. Pl. a kamatemelés kapcsán a jegybank működését, illetve hogy hogyan függ össze a kötvénykibocsátással. Mindezt nem egyszerű megérteni persze, mégis talán számon lehet kérni a híradókon, hogy miközben évek óta a hírek középpontjában áll, sehol nem találtunk olyan beszámolót, mely azon ügyek okait, következményeit érthetővé tette volna a nézők számára. A segélyezés politika kontextualizálása „bulvárhíradós” stílusban történt. Egy kiragadott eset, egy város segélyezési gyakorlatának bemutatására szorítkozott, átfogóbb információt nyújtó háttéranyag viszont nem készült.
114
www.merek.eu
Objektivitás: Megjelenik kormánykritika is, amiben lényegében a korábbi (okt. 20.) Estében elhangzott kritikák köszönnek vissza. A Fidesz kétségbe vonja, hogy a devizahitelesek segítése egyáltalán valódi segítség-e, helyette előfinanszírozást javasol. Ennek az amúgy nagyon fontos kérdéskörnek nem jártak utána, pedig fontos lett volna, és például ezen keresztül a Fidesz megjelenhetett volna egy olyan konkrét elképzeléssel, amin keresztül kicsit többet is megtudhattunk volna elképzeléseiről túl azon, hogy a kormány „mondjon le”. Az összefoglaló összességében a kormánypárti üzeneteket közvetíti. Ezután az új kormányzati segélyezés- politikáról szóló blokk következik, amiben felvezetésként Fideszes önkormányzati vezetők támasztják alá az új segélyezés politika helyességét, majd a stúdióbeszélgetésre behívott kormánytag fejti ki a témát részletesen. Az intézkedéscsomag célja, hogy kiszűrje a nem rászorultakat a segélyezésből, és segély helyett közmunkára szorítsa rá az embereket, ami nyílván népszerű üzenet. Az intézkedéscsomagnak az aktuálisan fontos ügyek szempontjából, mint a költségvetés egyensúlya, a munkanélküliség csökkentése, vagy a szegénység kezelése, nincs jelentősége. Ez amúgy a műsorvezetői kérdéseknek köszönhetően ki is derül, de csak ennek köszönhető, hogy az Este nem válik tisztán a kormányzati intézkedések szócsövévé.
Összegzés: összefoglalva az Este és a Híradó a kormányzat iránt elfogult, de nem tendenciózusan propagandisztikus, a másik két TV-nél informatívabb és szakmailag színvonalasabb hírszolgáltató. A reflektivitás megjelenik, de nem jellemző. A kontextualizálás közepes, komoly összehasonlító elemzések, olyan beszámolók, melyek nehezen érthető, de fontos ügyek összefüggéseit segítenének elmagyarázni, nem fordulnak elő.
4.6.1.5. Déli Krónika
Általános információk: összesen hat Krónikában esett szó az árfolyamról, négynek a headline-jában is említésre került. A krónikát alapvetően a rövid hírek jellemzik, maximum pár perces beszámolók vannak, hosszabb riportokkal nem találkozni, túlnyomórészt a tudósítók vagy a műsorvezető összefoglalója hangzik el, esetleg pár rövidebb megszólalással színesítve.
Tematizálás: A közéleti hírek között erősen dominálnak a válságról és a forint elleni spekulációról szóló hírek. A Krónikát hallgatva azt tudhatjuk meg, hogy forint gyengülésének oka a válság és a forint elleni spekuláció. Ezt néhány megszólaló árnyalja (főképp elemzők), akik szerint az ország ettől függetlenül is komoly gazdasági – versenyképességi, hitelességi – problémákkal küzd, és kiadáscsökkentésre, adócsökkentésre lenne szüksége. Gyakorta közöl a Krónika – a világválság tematikához kapcsolódóan – a bankok felelősségét firtató illetve bankokat elítélő híreket, és ezzel párhuzamosan jellemzőek az erősebb állami – illetve EU-s – szerepvállalás szükségességét megfogalmazó hírek.
Kontextualizálás: Jellemző értelmezési keret, hogy az egész világot, ezen belül is Magyarországot mindent elsöprő válság sújtja, a kormány mindent megtesz a károk enyhítéséért, de a válság miatt ezzel együtt is rosszabb helyzet várható. Emiatt vagy az IMF által szabott feltételek miatt kiadáscsökkentésre 115
www.merek.eu
van szükség. Nem derül ki, mi vezetett odáig, hogy IMF hitel felvételére kényszerül az ország, és az sem, hogy a szerkezeti reformokra miért van szükség. Általában nincsenek komplex (adatokat, összehasonlításokat használó) elemzések. A válsággal kapcsolatban folyamatosan közöl a krónika nyugalomra intő híreket („Magyarország nem Izland”), de közben számos hír ennek ellentmond (IMF hitelfelvétel, drasztikus kamatemelés, forintgyengülés, tőzsdezuhanás). Ezt nem a válság komplex értelmezésével oldja föl a Krónika, hanem azzal, hogy erősen tematizálja a spekulációt és a pszichológiai tényezőket a forint- és tőzsdehírekben. Vagyis a gazdasági bajok oka nem csupán a válság, hanem az azt kísérő spekulációs támadások és pánik. A spekulációs tematikát is megtámasztva jelentős teret kap a piacellenesség, a gondoskodó államról szóló hírek. Ennek oka részint a világszerte alkalmazott bankmentő csomagok, ugyanakkor a Krónika esetében többről is van szó, érzékelni egy tendenciózusan bankellenes felhangot, ami illeszkedik a Magyarországon amúgy is erős piacellenes, etatista közhangulathoz. Külön érdemes megemlíteni a berlini tudósítót, aki például Kohlt idézve arról beszél, hogy normális ember nem vásárol részvényeket, és hogy az emberek vegyenek állampapírokat.
Objektivitás: Az ellenzék jóval kisebb teret kap a hírekben, mint a kormányzati álláspont, sokszor egyáltalán nem is szerepel. A Fidesz jellemzően destruktív (a kormány alkalmatlan, mondjon le) és populista (adócsökkentés, megszorítások ellenzése), ez abból is következik, hogy a Krónika nem szólaltatja meg hosszabban, nem reflektál az üzeneteire, így azok megmaradnak a népszerű szlogenek szintjén. Az ellenzék ígéreteivel és azok esetleges következményeivel való szembesítés is elmarad csakúgy, mint általában a kormány esetében. Az általánosan tapasztalható reflektálatlanságra jellemző az a tudósítás, amikor a meginterjúvolt szakszervezeti vezető fenyegetőzni kezd a kormányzati megszorítások miatt: „konfliktus lesz” – mondja. Nem derül ki, hogy ez valójában mit jelent; egy demonstrációt vagy egy általános sztrájkot, ami megbénítja a fél országot. A riporter nem reagál az interjúalanyra, nem derül ki, hogy a szakszervezetnek milyen megoldási javaslatai vannak illetve, hogy milyen lépéseket tervez érdekeinek érvényesítésére. Helyenként megszólal egy-egy kormánykritikus hang, de nagyon kis súllyal, és inkább csak általános gazdasági problémákra fölhívva a figyelmet (túlköltekezés, versenyképességi problémák), ami ugyan árnyalja a válság tematikát, de kormány kritikának, a kormányzati politikai számonkérésének nem tekinthető. Példa erre a Simor Andrással készült interjú, melyben egyrészt támogatja a kormány lépéseit, de egyúttal komoly kritika is elhangzik a részéről a gazdaságpolitika általános irányvonalát illetően, sőt némi utalás is történik arra, hogy a kormány képes-e meghozni a szükséges intézkedéseket. A beszélgetésből inkább csak felsejlenek a problémák és a megoldási lehetőségek, azonban olyan módon, ami egy átlaghallgató számára nehezen kódolható. A Krónika pedig nem ágyazza bele az interjút egy olyan közegbe, ami ezeket az utalásszerű üzeneteket (nyilván egy jegybank elnök csak óvatosan fogalmazhat) érthetővé teszi. Szintén jellemző eset, mikor egy elemző az elmúlt évtized hibás politikáját okolja az ország sérülékenységéért, és amiből a hallgató legföljebb annyi következtetést tud levonni, hogy a politikai elit alkalmatlan az ország vezetésére. Nincs sem régiós összevetés, nem ismerünk meg konkrét politikai lépéseket, arról nem is szólva, hogy ez a megközelítés azt sugallja a társadalom számára, hogy mindenről az elit tehet. Ezzel a példával nem az adott elemzőt akarnánk kritizálni, hanem a Krónika szerkesztési 116
www.merek.eu
elveit, mely ilyen kiragadott, hangzatos megszólalásokra építi föl a híreit, melyek önmagukban nem segítik elő a problémák megértését, és amihez ugyanakkor nem társulnak a megértést segítő anyagok. A reflektálatlanságra és az ebből fakadó kormányzati elfogultságra jó példa az, ahogy a költségvetési plafon törvényt tálalja a Krónika, és aminek kapcsán átfogó anyag is készülhetett volna az elmúlt évek politikai döntéseiről, melyeknek köszönhetően merült föl a költségvetési plafon szükségessége. A kormány számonkéréséről azonban nincs szó, sőt a plafon törvény a válsággal kapcsolatos kormányzati lépések részeként jelenik meg a hírekben, ezzel is inkább erősítve a cselekvőképes kormány imázsát. A Krónika tudósításaiból az derül ki, hogy a kormány állhatatosan küzd azért, hogy a törvényt elfogadja a parlament, majd nagy örömmel üdvözli, hogy a parlament elfogadta a költségvetési plafon törvényt. Ezzel nem csupán a cselekvőképességét bizonyítja, hanem a túlköltekezést érintő kormányzati felelősséget is sikeresen tolja át a parlamentre. A túlköltekezést kritizáló, és a plafon törvényt kezdeményező ellenzék a hírekben teljesen háttérbe szorul, sőt afféle mumusként tűnik föl, mely még nagyobb megszorításokat szeretne elérni. Vagyis a Krónika reflektálatlanul közvetíti a kormánynak azt a kommunikációs stratégiáját, hogy a rossz gazdasági folyamatokra vonatkozó felelősséget a válságra, az IMF-re, a parlamentre hárítsa át. A Krónikánál lehetett a leginkább tapasztalni a 2008-as időszakban az elfogultságot, sőt úgy gondoljuk, itt már többről is szó van, és megfelel a kormányzati propaganda minősítésnek, még ha nem is tekintjük kirívóan propaganda jellegűnek. Kifejezett manipulációt nem tapasztaltunk, de előfordultak szakmailag, etikailag elfogadhatatlan anyagok (pl. a berlini tudósítások eléggé vitathatók).
Összegzés: A Krónika összességében enyhén propaganda jellegű híradás, szinte teljesen reflektálatlanul hagyja a szereplőket. Rádióadásról lévén szó korlátozott eszköz áll rendelkezésére egy a hír kontextualizálására, nem lehet adatsorokat, diagramokat mutatni, vagy képekkel alátámasztani az anyagot, ezt figyelembe véve is a kontextualizálás alacsony fokú. Elsősorban a nyers hírszolgáltató szerep érvényesül.
4.6.2.
2011 – október 31-november 16
4.6.2.1. RTL Híradó
Általános információ: hat hír foglalkozott a forintgyengüléssel, mindössze egyszer szerepelt headlineban a téma.
Tematizálás: az RTL híradó olyan minimális mértékben foglalkozott gazdasági témákkal, meg általában a közélettel, hogy nehéz olyan szinten tematizálásról beszélni, mint akár 2008-as Híradók esetében. (Amely amúgy is a legkevésbé volt informatív a vizsgált három híradó közül). Ezt figyelembe véve annyi megállapítható, hogy a görög válság relatív hangsúlyosan jelent volt a közéleti hírekben. Mellette szó esett az országban tapasztalható általános krízisről, elszegényedésről, drágulásról, devizahitelek 117
www.merek.eu
növekedéséről, gazdaságpolitikai problémákról. De mindezekről persze egészen érintőlegesen és inkább csak a mindennapok, a kisember szintjén, továbbá valami egészen minimális mértékben teret kapott az MSZP és a kormány közötti gazdaságpolitikai jellegű vita is, mely a forint gyengülése kapcsán kibontakozott.
Kontextualizálás: Radikálisan lecsökkent a közéleti hírek száma az RTL Híradóban, azon belül is a gazdasági híreké, ezért maga a forint gyengülése is egészen minimális kontextusban jelent meg. Ez a jelenség egy általános tendenciába illeszkedik, amiről már a kvantitatív részben szóltunk, hogy nő a hírek száma, fokozódik a hírverseny, de jellemzően a rövid bulvár vagy bulvár jellegű közéleti hírek száma emelkedik, amivel párhuzamosan lecsökken a „komolyabb”, nehezebben befogadható hírek aránya, mint például a gazdasági híreké. Illetve az a paradox helyzet áll elő, hogy a hosszabb beszámolók, riportok is nem a fontos, ugyanakkor nem könnyen megérthető közéleti ügyekről szólnak, hanem bulvár témákról. Más szóval – a hírműsorban, ami hivatalosan a közügyekről kéne, hogy szóljon – nem a kis színes bulvárhírek színesítik a részletes közéleti beszámolókat, hanem a részletesen ecsetelt bulvárhírek közé ékelődik be egy-egy közéleti hír, ezzel pro forma „letudva” a híradó közszolgálati funkcióját. Lássuk, hogy „működik” ez a gyakorlatban. Két vizsgált RTL Híradó hírlistája a két időszakból:
2008. október 09. Hír témája
hír kezdete
Esik a tőzsde, gyengül a forint Új költségvetés készül Erősödés külföldön NATO-csúcs Budapesten Van-e fedezet? (kórházi dolgozók 13. havi béréről van szó) Egy biztosító, hét pénztár Kevesebben sztrájkolnak Visszavonható a Kossuth-díj Soron kívüli támogatás Koncert árva gyerekek javára Sokat állunk sorba Százezres bírság kisgyerekeknek Előrehozott választás (Ukrajna) Francia íróé az irodalmi Nobel-díj Marco után Norbert Megdőlt a filmezés világrekordja Átkutatták az erdőt
0:00:37 0:03:46 0:04:39 0:06:10 0:10:45 0:12:51 0:13:26 0:13:53 0:15:47 0:16:30 0:18:04 0:19:43 0:21:56 0:22:23 0:22:53 0:23:25 0:24:00
118
www.merek.eu
2011. november 3. hír kezdete
Hír témája Súlyos balesetek országszerte Óvatosságra intenek A tűz buktatta le őket (Droggyár) Ők is kábítószert gyártottak Bombával fenyegetett, elfogták Megbukott a hazuságvizsgálaton Bocsánatot kért (Móri bankrabló) Előzetesben a román sofőr Ellopták a pléh rendőrautót Buszmegállóban cigizett az ellenőr Vallomás után Szmog: rosszabb a helyzet Már jobban van az elgázolt kisfiú Egyre hosszabbak a várólisták Nagyobb esély a szervátültetésre Eddig 23 ezer végtörlesztő A kormány megszűntetné az EVA-t Önálló hivatal csak 2000 fő felett
0:01:00 0:03:14 0:05:24 0:07:47 0:08:19 0:09:51 0:11:13 0:11:57 0:14:01 0:15:47 0:18:08 0:19:56 0:20:21 0:22:44 0:24:39 0:25:12 0:27:29
Mégsem lesz népszavazás
0:28:54
Ma erősödik a forint Ártatlannak vallotta magát Sanader Hősként ünneplik a lengyel pilótát Fékeztek felszállás közben Éhezőknek csomagolt a hercegi pár Kínai színésznőtől született kislánya Dzsudzsák nem cáfol Műjégpálya: csúszik az átadás
0:29:32 0:29:56 0:30:17 0:32:04 0:32:42 0:33:18 0:33:51 0:35:53
0:28:04
Az RTL Híradó headline-jában sem jelentek meg a gazdasági hírek. Leginkább még az ország elszegényedésének témája van részletesebben földolgozva, de annak szélesebb gazdaságpolitika kitekintése egyáltalán nem történik meg, nincsenek elemző, összehasonlító adatokat magában foglaló beszámolók. Illetve annyiban jelenik meg valami fajta kontextus, hogy néhány adásban közlik, a forint a régiós valutákhoz képest is jobban gyengült, de adatsorokat, hosszabb távú kimutatást, amiből valódi tendenciák lennének láthatók, nincsenek.
Objektivitás: A Híradó láthatóan nem akar részt venni a közéletben, nem gondolja feladatának lényegében még a tájékoztatást sem. A pártok is csak jelzésszerűen szerepelnek, rövid pár mondatos összefoglalókban. Egészen marginálisan ad teret a gazdaságpolitikáról szóló vitának a kormány és az MSZP 119
www.merek.eu
között, de ez is csak a politikai adok-kapok szintjét, vagyis érzelmi, indulati síkon, néhány hangzatos szlogenben jelenik meg mindkét oldal részéről. E tekintetben kiegyensúlyozott a híradó. A Híradóban az jelenik meg, hogy a kormány az eladósodottságra, devizahitelesek problémájára, valamint a görög válságra helyezi a hangsúlyt, míg az MSZP a jelenlegi gazdaságpolitikát okolja a romló adatokért. Kicsit árnyalja a vitát, hogy az Unió részéről is komoly aggodalmak fogalmazódnak a hiánycsökkentési program fönntarthatóságával kapcsolatban. De minden fölvetett téma csak egészen érintőlegesen kerül kifejtésre. Az MSZP ezért hasonlóan destruktív szerepbe kerül, mint amiben a Fidesz volt korábban, vagyis szidja a kormányt. Leginkább a lesújtó országkép az, ami kormánykritikus jelleget ad a híradónak. Jellemzőek az elszegényedésről, és a gazdasági bajokkal összefüggésben fölmerülő éles helyi konfliktusokról szóló híradások. A devizahitelezés témakörében is csupán az ócsai lakásprogram elhúzódása az, amit viszonylag részletesebben kifejt a híradó, ami ugyanakkor a probléma egésze szempontjából nem tekinthető lényegi kérdésnek. Ez ennek kapcsán az MSZP részéről fölvett bérlakásprogram javaslatról részleteket nem tudunk meg. A problémák nincsenek általánosabb szinten bemutatva, nincsenek elemző, összehasonításokkal operáló anyagok, nem folynak érdemleges viták a híradóban. Épp úgy, ahogy a bulvár híradásokban a hírek csak érzelmek, indulatok keltésére alkalmasak, problémák bemutatására és megértésére egyáltalán nem.
Összegzés: gyakorlatilag valódi híradóról már nem beszélhetünk. Az egész híradó elbulvárosodott. Lényegében a közéleti híreket is ugyanezzel a felszínességgel dolgozzák föl – sőt a bulvárhírek feldolgozása általában alaposabb, sokoldalúbb. Gyakran azzal az apparátussal közelítenek a bulváreseményekhez, amivel korábban a közéleti híreket dolgozták fel. Sem kontextualizálás, sem reflektálás nem történik. Némi kormánykritikus hangsúlyt lehet érezni a híradón. Ez leginkább az általános negatív országképen látszik, ami árad a híradóból. De direkt, a kormánnyal szembeni kritikának az RTL Híradó nem ad teret, mint ahogy az ellenzékkel szemben sem. A híradó összességében kiegyensúlyozottnak tekinthető. A közélet inkább csak egy valóságshow-ként jelenik meg, vagyis nem attól lesz érdekes, hogy egzisztenciánk, sorsunk múlik egy-egy döntésen, hanem hogy egy ilyen élesen konfliktusos helyzetben, mint ami a magyar politikai életet jellemzi, valamelyik oldallal érzelmileg azonosulhatunk.
4.6.2.2. TV2 Tények
Általános információ: 7 híradóban esett szó az árfolyamváltozásról, kétszer került headline-ba is a téma. Tematizálás: Itt is hasonló jellegű változások zajlódtak le, mint az RTL esetében. A görög válság, rossz nemzetközi gazdasági helyzet mellett még a kormány által kommunikált eladósodottság, devizahitelesek problémája jelent meg jellemzően. Kis súllyal, de szerepet kapott a jelenlegi gazdaságpolitika is.
Kontextualizálás: A TV2, miként a másik kereskedelmi tévé egyértelműen és látványosan visszább lépett a tájékoztatás terén, bár annyira nem látványosan, mint az RTL esetében. Szemléletes például a 120
www.merek.eu
november hatodikai híradó, amiben a közpolitikai, gazdasági ügyekkel foglalkozó hírek hossza kevesebb volt, mint 1 perc (valamint volt még egy ugyancsak rövid hír a szmogról), a forintárfolyammal kapcsolatos hír pedig lényegében annyit tartalmazott a rászánt 20 mp-ben, hogy gyengült a forint és drágult a benzin. Vagyis aznap a TV2 híradó lényegében egyáltalán nem töltött be közszolgálati funkciót. Itt egyértelmű, hogy csupán formailag kívántak megfelelni a közszolgálati kötelezettségeiknek.
TV2 Tények, 2011. november 6, vasárnap Hír témája Sörétes puskával lőtte le társát egy vadász Kübekházán Egy bicikli miatt vertek agyon az utcán fényes nappal egy Bánokszentgyörgyi férfit Tavasszal lesz a másodfokú tárgyalás Damu Roland ügyében a Blikk szerint Eltemették Albert Flóriánt Meghalt egy motoros Mosonmagyaróváron, lecsúszott a felüljáróról és nekiment egy oszlopnak; sok volt a baleset az egész országban Rekord magas benzinár jöhet Magyarországon, bár egyelőre csökkent a nemzetközi piacokon az olaj ára Terrorelhárítók fogtak el egy nyerőautomatákat fosztogató bandát Megint nem volt öt találatos a lottón, már 1 770 000 000 a nyeremény Egészségtelen a levegő több városban is a szmog miatt Mégsem biztos, hogy az a férfi ölte meg 16 éve azt a pécsi taxisnőt, akit most a gyilkossággal vádolnak Benyújtotta a kormány a Parlamentnek a Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvényjavaslatot Bikafejű cápa bébi született a Nyíregyházi Állatkertben Steril szobát kap a 13 éves agydaganatos kislány Legalább 7 ember meghalt, 50 pedig megsérült, amikor egymásba rohant 34 autó és kamion Angliában Több tucat autót borított egymásra az áradás Genovában
hír kezdete 0:00:49 0:03:15 0:05:08 0:05:40 0:08:09 0:10:16 0:10:37 0:12:56 0:14:49 0:15:07 0:16:32 0:16:54 0:18:54 0:20:03 0:21:41
Olyasfajta elemzőbb jellegű, összehasonlító adatokat, sokszínű riportokat tartalmazó beszámoló, amely a 2008-as Tényekben, ha nem is sűrűn, de elő-előfordult, 2011-re már teljesen eltűnt. A híradók fokozódó bulvárosodása nem hagyja érintetlenül a közéletet sem. A pártok alkalmazkodva a televíziók bulvárosodásához bulvár jellegű akciókkal, retorikával igyekeznek fölhívni magukra a figyelmet azt remélve, hogy majd így könnyebben kerülnek be a médiába. 2011-ben az LMP szervezett több ilyen jellegű látványos akciót – tapasztalva azt, hogy különösen a kereskedelmi TV-knél kis ellenzéki pártként szinte esélytelen másképp bekerülni a híradásokba. Csakhogy a hírekbe az akción kívül más nem is nagyon került, ugyanakkor a párt és az ügy komolyságát ezzel megkérdőjelezték. Egyik ilyen emlékezetes akciójuk (2011. 11. 02.), mikor buldózerrel „terjesztették be” a költségvetést módosító javaslataikat.
121
www.merek.eu
Az árfolyamgyengülés okainak egyáltalán nem járt utána a híradó, egyszerűen közvetítette a pártok, kormány véleményét, semmilyen sajátos szemponttal, információval nem egészítette ki. A kormány jellemzően a rossz nemzetközi helyzetre, bizonytalanságra hivatkozik a híradóban, valamint az öröklött terhekre („elmúlt 8 év”), az eladósodottságra, devizahitelesek problémájára. A közvetített kommunikációjának központjában az adósságcsökkentés, devizahitelesek segítése, a költségvetési hiány csökkentése áll, és az ebben elért sikereket propagálja, míg az ellenzék (MSZP, LMP) a jelenlegi gazdaságpolitika tarthatatlanságát emlegeti (befektetői bizalom hiánya, kiszámíthatatlanság). De mindenről csak a jelszavak szintjén esik szó a Tényekben, a gazdaságpolitikai terület egyáltalán nincs feltárva. Az EVA körüli kormányzati vita tálalása is rendkívül felszínes, a kormány maga sem fejti ki részletesebben álláspontját, az ellenzék nem jut szóhoz ezzel kapcsolatban, és egy adószakértő foglalja össze nagyon röviden az EVA-val kapcsolatos fönntartásokat a műsorban. Egy részletesebben kifejtett témával találkoztunk, ez a gázolajár emelés kapcsán történt beszámoló volt, amelyik elég részletesen, bár erősen bulvár jelleggel számolt be a gázolajár miatt megerősödött tankolás-turizmusról, és ahol ilyen formán megjelent az országok közötti összehasonlítás is, de részletesebb adatokat itt sem ismerhettünk meg.
Objektivitás: Egyértelműen sokkal nagyobb teret kapnak a kormányzati üzenetek, mint az ellenzékiek. Vannak híradások, ahol az ellenzéki vélemény egyáltalán nincs szembeállítva a kormányzatéval. Egy-két híradó kiegyensúlyozottabb ilyen szempontból, de az ellenzéki kritika inkább csak a jelszavak szintjén hangzik el, elég destruktív módon. A híradó a külső szakértővel jellemzően a kormány álláspontját erősíti. Nem mondható, hogy kifejezetten ráerősítene a kormányzati propagandára, viszont a gazdaságpolitika sikerességéről szóló kormányzati propagandát reflektálatlanul közvetíti. A kormány részéről nyilvánvaló a szándék, hogy egy olyan értelmezési keretet adjon a válsággal kapcsolatos krízisnek, amiben a válságért egyértelműen a korábbi kormányt teszi felelőssé, és a kormány válságkezelésben elért sikereinek jelentőségét fölnagyítsa. Ennek három fő eleme van: az adósságcsökkentés, a devizahitelesek megmentése és a költségvetési hiánycél teljesítése. Az ezekben elért kormányzati sikerpropagandát a TV2 reflektálatlanul közvetíti. (Sem arról nem esik szó, hogy milyen áron érte el ezt a kormány – nyugdíjpénztárpénzek, extra adók beszedésével -, sem arról, hogy ugyanakkor milyen egyéb mutatók vannak, melyek súlyos gazdasági problémákat jeleznek – beruházások visszaesése, hitelezés befagyása stb.) Az országot leminősítő hitelminősítőkkel kapcsolatos kormányzati ellenpropagandát is reflektálatlanul hagyja, bár ez a téma csak marginálisan jelenik meg a hírekben. Annak a kormányzati üzenetnek (mely a közszolgálati hírekben gyakran megjelenik), miszerint Magyarország a spekulánsok, hitelminősítők, nemzetközi befektetők globális összeesküvésének áldozata, nem ad teret. Egy jellemző eset, amiről talán érdemes még szólni, az EVA-ról szóló hír, amiben kiderül, hogy a kormány végül az eredeti elképzelésekkel szemben mégsem szünteti meg ezt az adózási formát, viszont olyannyira megemeli, hogy gyakorlatilag már nem éri meg a vállalkozók számára. Sem arról nem lehetett megtudni információkat, hogy miért akarta ezt a kormány megszüntetni, sem hogy mégis miért maradt, illetve miért változott meg ilyen módon ez a több mint 100 000 embert érintő intézkedés.
122
www.merek.eu
A beszámoló középpontjában nem az EVA körüli pro-kontra vélemények állnak, hanem a Fidesz frakció és Orbán közti huzavona, és arról szól – illetve közvetítette azt a kormányzati üzenetet –, hogy a Fidesz frakció képes volt meggyőzni Orbán Viktort, hogy maradjon az EVA. Így a TV2 Tények az sugallja, hogy a miniszterelnök – szemben az egyéb vélekedésekkel – valójában egy nyitott, rugalmas személyiség, és nem igaz, hogy a Fideszben egy személy akaratától függ minden. Az ellenzék nem szólal meg, csupán egyetlen adószakértőt kérdeznek meg, aki a kormányzati álláspontot erősíti meg.
Összegzés: a TV2 híradója az RTL híradóval összehasonlítva informatívabb, de ezzel együtt sem tekinthető olyan híradásnak melytől a közéletről való tájékoztatására számíthatunk. Nem kifejezetten propagandisztikus, de kormánypárti, reflektálatlan és szinte egyáltalán nem kontextualizáló híradó, mely talán a hírszolgáltatói minimumot teljesíti.
4.6.2.3. M1 Híradó
Általános információ: 9 híradót vizsgáltunk részletesen, 5 headline-ban szerepelt a forintárfolyamról hír.
Tematika: A híradókat uralja itt is a görög és olasz válság, emellett Magyarország leminősítése kapcsán a gazdaságpolitikáról szóló vita, amit már korábban is tárgyaltunk. Ebben a kormány az európai adósságválságot és örökölt terheket jelöli meg a forintgyengülés okaként, a jelenlegi gazdaságpolitikát pedig kifejezetten sikeresnek állítja be, eközben az ellenzék pedig a jelenlegi gazdaságpolitikát kritizálva, a forintgyengülésben, illetve általában a rossz mutatókban a kudarc jelét látja. Ami kifejezetten új és erősen megjelenő keret – összevetve a kereskedelmi tévékkel (bár a TV2 már pedzegette) – az a hitelminősítők „minősítése”, illetve általában annak a narratívának az erőteljes hangsúlyozása, miszerint Magyarországot nemzetközi körök (spekulánsok, befektetők, hitelminősítők) támadták meg. Általában – a kormányzati kommunikációnak megfelelően – érvényesül egyfajta háborús retorika. Emellett feltűnően sokat foglalkoznak Kínával, sokszor teljesen inadekvát mennyiségben.
Kontextualizálás: Az M1-es híradó a kereskedelmi tévék összehasonlításában jóval informatívabb, közéletibb jellegű, bár összességében itt is csökken a gazdasági hírek aránya. Egy-két híradó e téren versenyre kell még kereskedelmi tévék sekélyességével is. November 9-én például nagyjából 20 mp-et szántak kifejezetten a gazdaságra, de egyébként is erősen bulvár jellegű az egész adás.
123
www.merek.eu
M1 Híradó. 2011. november 9. Hír témája
Hír kezdete
Egyiptomi buszbaleset Lemond Berlusconi Az olasz helyzet miatt gyengült a forint Simor András cégének ügye Nem kérték a DK közreműködését a civilek Elutasították Budai Gyula feljelentését Elítélték a honvéd dandártábornokot Elfogyott a rákgyógyszer Feladta magát az ír gázoló Házi őrizetben a velencei fogtechnikus Bezárták a drogboltot Egyiptomi sérültekről Sok bejelentés érkezett az NMHH-hoz Újra kezdik Misi bácsi pere Súlyos ítélet a rabszolgatartók ellen Lebuktak a rablók
0:00:39 0:03:37 0:05:53 0:06:12 0:08:24 0:10:50 0:11:37 0:12:16 0:14:35 0:15:12 0:15:48 0:18:21 0:23:15 0:24:48 0:26:51 0:27:34
Feltűnő viszont, hogy a külpolitikai eseményekről szóló hírek pl. az olasz válságról sokszor elemzőbbek, árnyaltabbak, mint a hazai hírek. Számos oka lehet ennek, amit most nem firtatunk, viszont az, hogy a görög és olasz illetve általában az EU válságnak nagy teret szentel a híradó, elsősorban csökkenti, de persze árnyalja, és részben magyarázza a magyarországi helyzet súlyosságát. Sok rövid, kifejtetlen és reflektálatlan hír jellemzi a híradót. Adatsorokat, összehasonlításokat mutatóban tartalmaz. A válság és Magyarország leminősítése uralja a híradókat, ebből fakadón összecsúszik a forint gyengülés hír és a gazdaságpolitika ügye. A kettő összefüggésének esetleges megmagyarázására a Híradó nem is tesz kísérletet. Gyakorlatilag a pártok és a kormány üzeneteit közvetíti, és egyértelműen, tendenciózusan erősítve a kormányzati kommunikációt. Nem ismerünk meg összehasonlító adatsorokat, részletesebb elemzéseket. Sok ugyan a megszólaló (szakértők, politikusok), de ezek nem egy probléma kör kibontását segítik, hanem csak leteszik a voksukat valamely – többnyire kormányzati – álláspont mellett. A kormányzati kommunikáció egy az egyben kibomlik a maga teljességében, miszerint az ország gazdasága alapvetően rendben van, bár óriási teher, amit a szocialista kormány örökül hagyott, és nagy a válság, mégis a jelenlegi kormánynak köszönhetően lecsökkent az államadósság és a költségvetési deficit, és csupán az országgal szemben összeesküvő nemzetközi befektetői körök, az elfogult, tisztességtelen hitelminősítők támadásáról van szó. Miközben arról a fontos kérdésről, hogy mekkora lesz az ország növekedése 2012-ben, gyakorlatilag hitvita folyik a Híradóban: az EU szerint 0,5%, a kormány szerint 1,5%. Hogy mégis kik, mi alapján gondolják, hogy mekkora lesz a növekedés, és hogy ez mit is fog jelenti az ország költségvetése szempontjából, nem derül ki. A néző drukkolhat a kormánynak, vagy éppenséggel ellene. 124
www.merek.eu
A híradó elképesztő durván támadja a hitelminősítőket. Egy egész sor elítélő véleményt sorakoztat föl a kormánytól, szakértőkön át az EU-ig, mely kétségbe vonja minősítői jogkörüket és kompetenciájukat, ugyanakkor a hitelminősítőket nem kérdezi meg, és amúgy sem tudunk semmi lényegeset a hitelminősítés módjáról. Nincsenek komplex értelmezések, minden a kormányzati szándéknak megfelelően a jó és rossz közötti harc részeként értelmeződik. Nem csak a gonosz hitelminősítők, a spekulánsok ellen harcolunk, hanem a deficittel szemben is („csatát nyert az ország a deficittel szemben” 2011.11.10-es headline hír). Még a rokkantnyugdíj ellátási reformja is arra van kihegyezve, hogy orvosok hamis igazolásokat adtak ki. Nyílván ez is része a történetnek, mégis árulkodó, hogy ahelyett hogy mondjuk a rokkantnyugdíj ellátásról egy átfogó beszámoló készült volna, rögtön talál a híradó egy bűnöst, akire, amire rámutathat, és ami egy komplex problémakört, azon nyomban érzelmi síkra terel. Itt sem kérdezték meg a meggyanúsított orvostársadalom képviselőit, hogy erről a kérdésről mit gondolnak.
Objektivitás: Gyakorlatilag mantraszerűen sulykolja a fő kormányzati üzenetet a Híradó (államadósságcsökkentés, deficitcsökkentés, alkalmatlan hitelminősítők), alátámasztva azt a legkülönfélébb referenciákkal: EU-s állásponttal (az EU is föl kíván lépni a hitelminősítőkkel szemben, 2011.11.14.), elemzőkkel (Bod Péter Ákos, Buda Cash brókercég, érdekképviseleti vezetővel (Parragh László), és persze kormánypolitikusokkal). A durván megtámadott hitelminősítők álláspontja például egyáltalán nem jelenik meg, a kép nem árnyalódik. Az ellenzéki álláspont kap valamekkora teret, de véleményük kifejtésére nem kapnak lehetőséget, többnyire meg sem szólalnak, csak rövid összefoglalóban tudósít a híradó álláspontjukról. Így az ellenzék a megszokott destruktív ellenzéki szerepbe ragad. Véleményt persze senki nem fejt ki a híradóban, a kormányzati álláspontot támogatók sem, csupán súlyuk jóval nagyobb a hírekben, mint az ellenzékieké, és azáltal, hogy sokféle szereplő erősíti meg a kormányzati álláspontot, kialakul egy látszólag „objektív” kép arról, hogy a kormánynak van igaza. Jellemző példa erre, hogy miután számtalan szereplővel elmondatták, hogy a forint gyengülése nemzetközi hatásoknak, eladósodottságnak, spekulációnak stb. a következménye, rövid hírben közölték, hogy Gyurcsány Ferenc tagtoborzó körútra indult, ahol azt hirdeti, a forint gyengülésének oka a kormány rossz gazdaságpolitikája. Egy ilyen információ kontextusából kiragadva egyetlen dolgot jelent, hogy Gyurcsány az ország elleni támadást kihasználva próbál népszerűséget szerezni. (Ezt hívjuk egyébként rátakaró hírnek az elemzés egyéb részeiben.) Egy másik szerkesztői fogás, hogy a gazdaságpolitikáról szóló ellenzéki kritikát teljesen külön blokkban kezeli, mint amire vonatkozik. Vagyis nem az ország leminősítésének ügyének hírblokkjában helyezi el, hanem teljesen máshol (november 2-i adás).
125
www.merek.eu
M1 Híradó. 2011. november 2. Hír témája
Hír kezdete
Bizonytalanok a piacok a görögök miatt Válságtanácskozást tartanak Újabb válságtanácskozás a görögök miatt Csökken a benzin ára Indokolatlan halasztások Létrejön a Praxiskezelő Alap Jobbik: csökkenő versenyképesség Buldózerrel a módosító javaslatokért Újabb hűtlen kezelés gyanús ügy Nem venné fel Gyurcsány pártja Dániel Pétert Taxisok demonstráltak Átalakíthatták a kisbuszt Elítélték a hajóskapitányt Folyamatosan emelkedik a víz (Thaiföld) Kisebb földrengés a Dunántúlon Tovább romlott a levegő, Szmogveszély a fővárosban Már több száz gyanúsított van (uzsoraügyek) Ellopták a pléh rendőrautót Belső hang hatására ölte meg a taxist
0:00:43 0:03:09 0:05:32 0:06:37 0:07:04 0:09:10 0:09:41 0:10:33 0:11:20 0:13:40 0:14:25 0:16:37 0:18:57 0:20:55 0:22:44 0:23:04 0:25:21 0:27:28 0:27:52
Ezzel pedig ráerősít arra, hogy az ellenzék destruktív szerepbe kerüljön, nem beszélve arról, hogy meggátolja az összefüggések megértését. Érdemes megemlíteni a november 13-i adást, ahol számos ellenzéki kritika vetődött föl a rövid hírek szintjén, pl. az MSZP kormányzati gazdaságpolitikát érintő kritikája, vagy LMP vádja az MVM-ben történt visszaélésekkel kapcsolatban, vagy akár a Balsai-jelentés, aminek kapcsán éles vita bontakozott ki az MSZP és a Fidesz képviselői között. Ám egyik hírt sem bontotta ki hosszabban a Híradó, miközben nem jelentéktelen ügyekről volt szó. Ugyanakkor hosszú riport készül a „gyümölcsöző” magyar-kínai gazdasági kapcsolatokról, beruházásokról, rengeteg megszólalóval, miközben csupán előzetes tárgyalások folytak mindenféle konkrétumok nélkül. Teljesen egyértelműen a hír a kormányzati frame, keleti szél része volt, aminek a híradó igyekezett teret adni, ahelyett hogy a valóban érdemleges hazai ügyeket fejtette volna ki részletesen. Igazán durva manipulációval a november 14-i pláza stop hír kapcsán is találkoztunk. Itt egy kusza és konkrétumokat nélkülöző összeesküvés elméletet taglalt a híradó, miszerint egy bizonyos „befektetői kör” tartja kézben a beruházásokat és él vissza a helyzetével. Ezt a hírt csúsztatták rá arra a beszámolóra – ami amúgy korrekt volt – miszerint a plázák uralják a kiskereskedelmi forgalom túlnyomó részét, és ami a pláza stop hírre reagált. Gyakorlatilag korrupcióval, visszaélésekkel vádolták meg a plázákat. Senkit nem kérdeztek meg a plázák részéről, semmilyen hivatalos eljárás nem bizonyította a visszaélést, konkrét 126
www.merek.eu
bizonyítékkal a híradó sem állt elő, arról nem is szólva, hogy a plázák építése és a plázában folyó kereskedelem két különböző ügy. Elmondható, hogy a közmédia kifejezetten ráerősít a kormányzati kommunikációra, a kormányzati kommunikációs fordulatokat beépíti saját híranyagába.
Összegzés: a híradó jóval informatívabb a kereskedelmi tévéknél, de alig haladja meg a hírszolgáltatói szerepkört, erősen propagandisztikus, néha kis, néha nagyobb mértékben manipulatív. A korábbi híradókhoz képest egyértelmű visszalépés történt minden téren. Már a bulvár hírek számának látványos növekedése is sokat elárul a változások jellegéről, ennél azonban súlyosabbnak tűnik az, hogy milyen látványosan csökkent a gazdaságpolitikai hírek súlya és színvonala.
4.6.2.4. Este
Általános információ: egy este foglalkozott az árfolyamváltozással, a headline-ban említették a témát. Tematika: az Este lényegében egy általános gazdasági elemző műsort készített, amiben szó esett majd minden lényeges gazdasági kérdésről, beleértve a hitelminősítők és a gazdasági növekedés témáját is.
Kontextualizálás: bár csupán egyetlen Este érintette témánkat, és ez önmagában is jelzésértékű, mégis árnyalja a híradóról alkotott képet. Két elemző volt a stúdió vendége, akik átfogó képet festettek a jelenlegi gazdaságpolitikáról és a hitelminősítőkről lényegében cáfolva az egyébként a Híradóban is sulykolt kormányzati propagandát. A bejátszások inkább csak vitaindítók voltak, komolyabb adatsorok, regionális összehasonlítások nem történtek, de ezzel együtt is számos összefüggésre sikerült az elemzőknek rávilágítani.
Objektivitás: A műsorvezető szerepének értelmezése nem egyszerű. A 2008-as műsorvezetői hozzállás a 2011-essel összevetve egyértelműen jóval kritikusabb, reflektívebb volt a kormánnyal szemben. 2011-ben a műsorvezető már egy az egyben a kormányzati véleményeket közvetítette, ugyanakkor az interjúalanyok erős kormánykritikával válaszoltak,így a műsor kifejezetten reflektívre sikeredett.Nyilván más lett volna a helyzet, ha kormánypárti szereplőket hívnak meg. A meghívottak cáfolták a hitelminősítők elleni vádat, illetve komolyan kritizálták a kormány gazdaságpolitikát, és kétségbe vontak a sikerpropagandát.
Összességében véve az Este mérsékelten kontextualizáló, és kifejezetten reflektívre sikeredett. A műsorvezető erősen kormánypárti pozícióból kérdezett, és szakmailag sem tűnt fölkészültnek. A kérdések elfogultságot és leegyszerűsítő feltevéseket tartalmaztak.
127
www.merek.eu
4.6.2.5. Déli Krónika
Általános információ: tíz adást vizsgáltunk részletesen, ebből egynek a headline-jában szerepelt az árfolyam téma, ugyanakkor gazdasági jellegű témák, mindenekelőtt az európai adósságválsággal kapcsolatban, gyakran szerepeltek a headline-ban.
Tematizálás: görög és olasz válságról nagy terjedelemben esett szó, különösen az olasz válságról szóltak részletesen. A hitelminősítők-spekuláció fontos téma volt, a bankok és uzsorások témakör gyakran előfordult és ettől nem függetlenül tárgyaltak rendszeresen a devizahitelesek ügyét. Áthatotta a híreket a piacellenes/etatista szellemiség. A „keleti szél” mindig hozott valami hírt Ázsiából akár volt különösebb relevanciája, információtartalma akár nem. Az államadósság-deficit csökkentés, (beleértve az „elmúlt 8 év” bűnei témát), valamint a növekedés kérdése szintén nagy hangsúlyt kapott. Két hosszú beszámoló is készült a devizahitelezéssel és eladósodottsággal kapcsolatos korábbi kormányzati felelősséget vizsgáló bizottság munkájáról. A forintgyengülés magyarázatában meghatározó mértékben a válságra és az „elmúlt nyolc év”-re helyezték a hangsúlyt.
Kontextualizálás: A krónika rengeteg rövid hírt közöl, jellemzően teljesen kifejtetlenül, reflektálatlanul, úgy hogy még a hírek közti kapcsolat is gyakran esetleges. Regionális összehasonlítással, adatsorokkal, egy-egy téma részletes és alapos körbejárásával nem találkoztunk. Még az is ritka, hogy hírben több párt, sok szereplő szólaljon meg, hogy különféle érvek hangozzanak el. Bár a többi híradóval összehasonlításban informatívnak tűnik, ugyanakkor az anyagok nagyon kidolgozatlanok, érdemi információt alig-alig tartalmaznak. Vannak ellenpéldák, mint az olasz válság földolgozása, ami elég részletesnek és árnyaltnak tűnik – kár, hogy a hazai esetében már mindez nem sikerült. Az olasz válság részletezése nem véletlen, a válság meghatározó szerepet kap a hazai helyzet értelmezésében, a forint gyengülése alapvetően a válság tematikába ágyazódik. Ahogy az M1 híradóban (a kormánykommunikációnak megfelelően) itt is a válság, az örökölt adósságállomány, és a lakosság devizahitelekben történt eladósodottsága a forint gyengülés oka. Az hírek azt sugallják, hogy jelenlegi kormánynak nincs is más dolga, mint ezeket leküzdeni, és utána az ország minden gazdasági problémája megoldódik. A legkülönbözőbb megszólalókkal erősítik ezt a képet, a direkt kormányzati szóvivőkön kívül Csaba László szakértőként vagy Parragh László érdekképviseleti vezetőként csatlakozik a szinte mantraszerűen a minden adásban elismételt üzenethez. Ebbe a kontextusba kerülnek be a rendszeresen előforduló és nem ritkán durván manipulatív hírek, melyek az MSZP-t, a DK-t, illetve az ellenzékhez kötődő személyeket járatják le (Demszkyt, Simor Andrást). Továbbá ehhez kapcsolódnak Magyarország leminősítése kapcsán, a hitelminősítőkről, spekulációs támadásokról szóló hírek. Eközben a minősítés okáról alig tudunk meg valamit, nincs interjú hitelminősítővel, nem közölnek adatokat, mutatókat, melyek alapján a minősítés megtörtént. Semmit nem tudhatunk meg a hitelminősítés módjáról, vagy arról, hogy mi a helyzet más országokkal kapcsolatban, például hogy miért kap Lengyelország, de még Románia is jobb besorolást (ennek ténye sem hangzik el).
128
www.merek.eu
Elvétve és csak nagy általánosságban fordulnak elő az ország jelenlegi gazdaságpolitikáját kritizáló hangok, miközben a Krónika durván és tendenciózusan támadja a hitelminősítőket. A legkülönbözőbb szereplők mondják el, hogy Magyarország milyen remekül teljesít, hogy csökkentette az államadósságot, deficitet, ugyanakkor kétségbe vonják a hitelminősítők tisztességét, jogosultságát, alkalmasságát arra, hogy minősítsenek. Az hogy az államadósság- és deficitcsökkentés milyen módon valósult meg (egyszeri nyugdíjpénzek, extraadó bevételek révén), és hogy amúgy mindennek milyen hatása van a gazdasági folyamatokra, illetve hogy egyéb gazdasági mutatók nagyon komoly bajokat jeleznek, egyáltalán nem esik szó. A gazdasági növekedés kérdése ugyan fölvetődik annak kapcsán, hogy az EU jóval alacsonyabb növekedést prognosztizál, mint a magyar kormány, de a Krónika gyakorlatilag hitvita szinten tálalja a témát, leplezetlenül átvéve a kormányzati kommunikációt. Jellemző például az Orbán nyilatkozatát tálaló hír (november 11-e): az ország az államadósság és deficit csatát megnyerte, és most már csak a növekedési csatát kell megnyernie – idézi a Krónika Orbánt. A kommunikáció egészen abszurd, nem csak azért, mert egyrészt ez nyilván nem csata, másrészt a „győzelem” ténye is erősen vitatható, ha már maradunk ebben a gondolati keretben. Sőt a növekedési gondokat részben éppen ennek a hadműveletnek köszönhetjük; ráadásul olyan szövegkörnyezetben hangzik el a mondat, mintha Brüsszel azt kívánná nekünk, hogy alacsonyabb legyen a növekedésünk, és Brüsszellel szemben kéne háborúzni a magasabb növekedésért. Ebben a „csatában” kap kiemelt szerepet a „növekedési terv” elkészítésének híre, ami kvázi minden problémára válasz, és ami tovább erősíti a kormány mindenhatóságába vetett hitet. Ez persze csak egy apró momentum, de jól jelzi, hogy milyen erősen illetve egyoldalúan hatja át az etatista gondolat a Krónikát. Egy olyan összkép rajzolódik ki, amiben a multikkal, bankokkal, spekulánsokkal, uzsorásokkal szemben lép föl a kis ember védelmében a gondoskodó, segítő állam. A kormány növekedési tervet készít, és azt propagálja, ez előző kormány a tanácskozás témát tűzte zászlajára. Mindkét esetben a rádió mindenféle kontroll nélkül közvetítette a kormány céljait szolgáló kommunikációs akciót, és nem történik meg a hibák feltárása és a számonkérés. Mindeközben nem hallunk egy beszámolót arról, hogy miért lesz csak fél százalékos a növekedés 2012-ben. A propagandagépezet olyan teljesen abszurd mondatok is kitermel, mint hogy „Egyedülállónak is tekinthető, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a munkanélküliség, miközben az Unió legtöbb tagállamában emelkedik az állást keresők száma”. Az később kiderül, hogy amúgy minimálisan csökkent az álláskeresők száma (ami nem egészen ugyanaz, mint a munkanélküliség), dehogy ez pontosan minek köszönhető nem tudjuk meg; összehasonlító adatokat például nem közöl a Krónika. (Amúgy a nyelvi fordulat miatt is érdekes ez a mondat, aminek első felében még az hangzik el, hogy valami egészen kivételes – egyedülálló –, majd a mondat másik felében már az derül ki, hogy csupán a többséghez képest eltérő.) Az elsöprő kormányzati propaganda mellett az MSZP, DK gazdaságpolitikát kritizáló üzenetei teljesen marginálisak, jelszavak szintjén hangoznak el, független elemzői támogatást elvétve kapnak. Válaszként egyszerűen idézik a kormányszóvivőt vagy a kormány álláspontját támogató szakértőt (Csaba László), és különféle manipulatív eszközökkel eljelentéktelenítik vagy hiteltelenítik az ellenzéki kritikákat. Erre a Krónikában a bemutatottakon túl is rengeteg példa akad, melyeket később részletesen is bemutatunk.
129
www.merek.eu
Abban a gondolati keretben, ami a Krónika híreiből összeáll, a forint és persze ezáltal a kisember nem csupán a hitelminősítők, spekulánsok áldozatai, hanem gyakorlatilag az egész pénzvilágé, amiben a bank csak egy szalonképesebb változata az uzsorásnak, aki kifosztja az embereket. Ők – mármint a bankok – a válság okozói, tisztességtelenül magas kamatot szednek, velük szemben kell föllépnie a gondoskodó államnak és megvédenie a naiv és ártatlan devizahitelest. Kérdések nem vetődnek föl, olyan beszámolók, megszólalók, melyek más megközelítések jogosságára világítanának rá nem kerülnek be a hírekbe. Akad még néhány megszólaló mutatóba, akiknek körülbelül annyi az üzenetük, hogy bankokra azért mégis csak szükség van. Ugyanakkor, és talán ez a legszélsőségesebb módja a bankellenesség megnyilvánulásának, az uzsorásokról szóló híreket rácsúsztatják a bankok felelősségét és tisztességét firtató hírekre – erről később még lesz szó.
Objektivitás: Ami rögtön feltűnhet a hallgatónak, hogy a Krónika legtöbbször csak a Magyar Nemzetet vagy a Magyar Hírlapot, vagyis a kormánypárti újságokat használja hírforrásként. Láthatóan a szerkesztőség még az objektivitás látszatára sem ügyel. Az ellenzék egészen marginálisan kerül be a hírekbe jellemzően marginális témákban, gyakran saját belső ügyeivel, konfliktusaival kapcsolatban. Szinte minden vizsgált adásban lehetett találni manipulatív hírt. Ezek jellemzően zavaros, nehezen érthető, nem bizonyított állításokat tartalmaznak, és/vagy inadekvát módon beszerkesztett módon jelennek meg, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy lejárassák az ellenzéket. Csak felsorolásszerűen említve őket: November 2-án Budai Gyula korrupcióval vádolja az előző kormányt, súlyos vádak, de csupán feltételezések hangzanak el, az érintettek pedig egyáltalán nincsenek megkérdezve. November 3-i az adásban devizahitelezést vizsgáló bizottsági ülésről szóló beszámolót követően az ott felelősségre vont Simor Andrást hozták hírbe egy rövid beszámolóban offshore cégekkel kapcsolatban, bizonyítékok, és az érintett megkérdezése nélkül. Nem sokkal később a Demokratikus Koalíció és a szcientológia egyház összefonódását valami egészen zavaros és konstruált összefüggésben „tárta föl” egy hír – érintettek itt sincsenek kérdezve. November 9-n a DK és MILLA összejátszásáról számolt be a Krónika, azt a látszatot keltve, mintha tényleges politikai együttműködés lenne a két szervezet között. A hír alapja csupán annyi volt, hogy a DK megjelent a MILLA tüntetésen. Valós politikai együttműködés tényét a Krónika semmivel nem támasztotta alá, viszont a két szervezetet háttérmegállapodások gyanújába keverte nyilvánvalóan lejárató céllal. Az érintettek itt legalább megszólalhattak. A következő nap megtudhattuk, hogy Demszky összejátszott Hagyóval mindezt azok után, hogy rövid hírben közölték letartóztatták a kolozsvári polgármestert korrupció vádjával – Demszkyt itt sem kérdezték meg. A manipuláció határát súrolja a bankok és az uzsorások ügyének egymásra csúsztatása, ahol az uzsoratörvény (limitálják a kölcsönök kamatát) és egy uzsorás letartoztatásáról szóló hírt követ a végtörlesztésről szóló hír, miszerint fix kamatozású lesz a devizahitel. Különösen a többi bankellenes hír tükrében érezni egy manipulatív szándékot, hogy a bankszektort nem egyszerűen kritizálják, hanem kriminalizálják is. A november 13-i hírben szerkesztési manipuláció történt: a kormány gazdaságpolitikáját kritizáló MSZP megszólalására rácsúsztatták az LMP-s hírt, miszerint fölülvizsgálnák az elmúlt évek privatizációját és igazságszolgáltatását. Mindkét hír teljesen összefüggéséből kiragadva jelenik 130
www.merek.eu
meg, az MSZP nem a gazdasági blokkban kritizál, az LMP pedig nem a felvetésre reagál, hanem gyakorlatilag bűncselekménnyel vádolja meg az MSZP-t. Vagyis az MSZP megszólal, elmondja a kormánykritikát, de a következő hírben máris arról beszélünk, hogy miért nem börtönben ül. Amúgy nyilván nem a számonkérés fölvetése itt a probléma, hanem a két hír manipulatív egymásra csúsztatása, és persze az, hogy egyik hír sincs kifejtve, nincsenek reflektív megszólalások. A 14-i adásban ugyancsak Demszkyt vádolták azzal, hogy Hagyóval összejátszva támogatta a szakszervezeti tüntetéseket (forrás: Magyar Nemzet), egyik érintett sem kapott lehetőséget a cáfolatra. Még a 15-i adásban is történt egy kisebb manipuláció, miután közreadták, hogy az MSZP kritizálta a nyugdíjtörvény módosítását, a következő hírben váratlanul megtudhattuk, hogy a Nézőpont intézet kutatása szerint az emberek szemében az MSZP és a DK között nincs különbség, és a két párt összejátszik egymással. A hír 15 másodperc, senki nem szólal meg az érintettek részéről (a Nézőpont sem). A hírnek semmi egyéb funkciója nincs, mint hogy előhívja az MSZP-vel kapcsolatos negatív érzelmeket.
Összegzés: a Krónika durván propagandisztikus, reflektálatlan és manipulatív hírszolgáltató, informatív, de a kontextualizálás nagyon alacsony szintű. Hosszan lehetne elemezni akár egyetlen adást is, vannak ugyanis egészen kirívóan manipulatív és propagandisztikus adások (pl. november 3-i, és 14-i), melyek megérdemelnének egy részletesebb bemutatást is.
A kutatást és az elemzést a Mérték Médiaelemző Műhely (www.mertek.eu) megbízásából és iránymutatásai alapján a Publicus Intézet készítette. http://www.publicus.hu
131
