Köszöntők. Minden résztvevőnek jó tanácskozást, kellemes itt tartózkodást kívánok

Köszöntők

KÖSZÖNTőK Tisztelt Kollégák, kedves Barátaim! Nagy tisztelettel, szeretettel és örömmel köszöntöm a XXII. Gyermektraumatológiai Vándorgyűlés résztvevőit Tokajban. Örömmel, mert a várakozásokat felülmúlta az érdeklődés, 57 bejelentett előadás érkezett. Ugyanakkor a beérkezett absztraktok értékelésekor vita alakult ki a kongresszus tudományos bizottságának tagjai között, az absztraktok ugyanis nagyon eltérő színvonalúak voltak mind a tartalmukat, mind pedig a formájukat illetően. Emiatt éreztük úgy, hogy szükséges egy, az absztraktokkal foglalkozó referátum beiktatása a tudományos programba. Végül a tudományos bizottság úgy döntött, hogy valamennyi bejelentett előadás hangozzék el, minden előadott esetre és gondolatra kíváncsiak vagyunk, ami viszont azzal járt, hogy a tudományos program feszes lett. Minden kongresszus talán legértékesebb részét képezik a termékeny viták, ha erről nem akarunk lemondani, az előadóknak nagyon pontosan be kell tartaniuk a rendelkezésükre álló időt. Azt hiszem, mindenki számára ismert tény, hogy manapság nem könnyű kongresszust szervezni, a támogatók, kiállítók, hirdetők száma és a támogatások mértéke a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent. Annál is inkább köszönet illeti kongresszusunk támogatóit, kiállítóit, akiknek a segítsége nélkül ezt a kongresszust a remélt színvonalon nem tudnánk megrendezni. Köszönet illeti a kongresszus-rendező irodát is, a rendkívül alapos előkészítő munka mellett technikai újdonságokkal is próbálják színvonalasabbá tenni tanácskozásunkat. Tokaj-Hegyalja gyönyörű tájakkal, gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Azok számára, akik nem, vagy kevéssé ismerik ezt a vidéket, jó szívvel ajánlom, hogy a kongresszus után a hétvégét itt töltsék, kiránduljanak, kóstolják a jobbnál jobb borokat, biztos vagyok benne, hogy maradandó élményekkel fognak hazatérni. Minden résztvevőnek jó tanácskozást, kellemes itt tartózkodást kívánok. Dr. Noviczki Miklós

Jósa András Oktatókórház osztályvezető főorvosa, a Kongresszus szervezője

1

Köszöntők Tisztelt Kollégák, Kedves Barátaim! Egyre nagyobb az érdeklődés a gyermektraumatológia iránt, amit a kongresszusokon részt vevő személyek és a leadott előadások növekvő száma is jelez. Egy szakma volt az utóbbi húsz-harminc évben kialakulóban, ami véleményem szerint napjainkra már kialakult. Azon, hogy nevesítve is legyen - gyermektraumatológiai szakvizsga - több éve dolgozunk. Az elért eredmények és a további célok az elnökségi beszámolóban olvashatók. Leköszönő elnökként köszönöm a tagság és a vezetőség bizalmát és támogatását. Kérem a konferencián részt vevőket, hogy minél nagyobb számban újítsák meg gyermektraumatológiai tagságukat, vagy új jelentkezőként lépjenek be a gyermektraumatológiai szekcióba. Sok sikert és kitartást kívánok a szekció tagságának és a leendő vezetőségnek a következő évekre! Dr. Novoth Béla

Gyermektraumatológiai Szekció Elnöke

2

Szervezők

SZERVEZőK FŐVÉDNÖK

Posta György, Tokaj város polgármestere

A KONGRESSZUS ELNÖKE

Dr. Novoth Béla, a Gyermektraumatológiai Szekció elnöke

A KONGRESSZUS SZERVEZŐJE Dr. Noviczki Miklós Ifj. Dr. Noviczki Miklós

TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Dr. Ács Géza Dr. Farkas András Dr. Kassai Tamás Dr. Novoth Béla Dr. Dr. Sárközy Sándor

SZERVEZŐ TITKÁRSÁG

Asszisztencia Szervező KFt. 1055 Budapest, Szent István krt. 7. Tel: + 36 1 350-1854 Fax: +36 1 350-0929 E-mail: [email protected]

3

Általános információk

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A KONGRESSZUS IDEJE 2015. október 9-10.

A KONGRESSZUS HELYSZÍNE Paulay Ede Színház 3910 Tokaj, Serház utca 55.

HELYSZÍNI REGISZTRÁCIÓ

2015. október 9. (péntek) 08:00-18:00 2015. október 10. (szombat) 08:00-13:30

HELYSZÍNI RÉSZVÉTELI DÍJAK

Orvosoknak 24.000 Ft Szakdolgozóknak, nyugdíjasoknak 13.500 Ft Kísérőknek 13.500 Ft

RÉSZVÉTELI DÍJAK TARTALMA Résztvevőknek Előadásokon való részvétel Kongresszusi táska Névkitűző Programfüzet Kávészünetek Ebéd pénteken Ebéd szombaton Péntek esti vacsora ÁFA

AKKREDITÁCIÓ

Kísérőknek Péntek esti vacsora Kísérői program ÁFA

A kongresszusi részvétellel 24 orvosi kreditpont (OFTEX) szerezhető, ehhez a kongresszus végén tesztet kell kitölteni. A szakdolgozói (ETI) akkreditációfolyamatban van, amint rendelkezünk megfelelő információval, közzétesszük a weboldalon. A kreditpontok igényléséhez kérjük, hogy a regisztrációs pultnál található jelenléti ívet szíveskedjen kitölteni.

4

Napi program áttekintő

NAPI PROGRAM ÁTTEKINTŐ 2015. október 09. | péntek 08:00-18:00 08:30-09:00 09:00-09:30 09:30-11:00 11:00-11:30 11:30-13:10 13:10-13:30 13:30-14:30 14:30-15:00 15:00-16:20 16:20-16:40 16:40-17:40 17:40-18:40 20:30-24:00

Helyszíni regisztráció, kiállítás Üdvözlő kávészünet Megnyitó I. Szekció Kávészünet II. Szekció Kerekasztal megbeszélés - vélemények, értékelések Ebéd Bemutató és Workshop: Noviczki Miklós - Sanatmetal Kft. III. Szekció Szünet Vezetőségválasztó közgyűlés A Magyar Gyermeksebész Társaság közgyűlése Bankett vacsora

2015. október 10. | szombat 8.00-13.30 Helyszíni regisztráció és kiállítás 08:30-10:20 IV. Szekció 10:20-10:50 Kávészünet 10:50-12:10 V. Szekció 12:10-12:30 Ebéd 12:30-13:50 VI. Szekció 13:50-14:00 A kongresszus zárása, Tesztírás 14:00-15:00 Az újonnan megválasztott vezetőség alakuló ülése

5

Társasági programok

TÁRSASÁGI PROGRAMOK Bankett vacsora

2015. október 9. péntek 20:30-24:00 Tokaji Kulturális és Konferencia Központ (volt Zsinagóga) A vacsora helyszíne a Színház előtt-mellett helyezkedik el közvetlenül. A kongresszus Szervezőbizottsága szeretettel vár minden kedves kongresszusi résztvevőt és kísérőt a hagyományos bankett vacsorára. A programon való részvételt a részvételi és kísérői díjak tartalmazzák. A vacsora kizárólag a konferencián kapott jeggyel látogatható! Nem regisztrált résztvevőknek extra vacsorajegy korlátozott számban 5.800 Ft/fő árért vásárolható a regisztrációnál péntek (10.09.) délig!

Kísérői program

2015. október 9. péntek – 15:00-tól A Szervezőbizottság a kongresszus részeként szeretettel várja a kongresszusi résztvevők kísérőit péntek délután egy kellemes kb. 1 órás városnézésre, melyen idegenvezető kíséretével tekinthetik meg Tokaj város nevezetes helyeit. Ezt követően az őszi szüreti napok jegyében a Rákóczi Pince látványos lovagtermében borkóstolással kedveskednénk a programon résztvevőknek. Gyülekező a kongresszus helyszínéül szolgáló Paulay Ede Színház előterében 14:45-kor! A programra extra jegyek is válthatóak 4.400 Ft értékben a regisztrációnál, jelentkezés péntek 12:00-ig!

6

Tudományos program

TUDOMÁNYOS PROGRAM 2015. OKTÓber 9. | péntek 08:00-18:00 Helyszíni regisztráció, kiállítás Színházterem

09:00-09:30 Megnyitó I. Szekció

09:30-11:00 Felső végtag I. - váll, humerus Üléselnökök: Novoth Béla, Urbán Ferenc GYERMEKKORI FELSŐ VÉGTAGI SÉRÜLÉSEK TRIÁZS VIZSGÁLATA

1.

Baranyi Krisztina

Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály

A-0021

6+2 perc VÁLLSÉRÜLÉSEK GYERMEKKORBAN - REFERÁTUM

2.

Urbán Ferenc

Debreceni Egyetem - Traumatológiai és Kézseb. Tanszék

A-0060

20+0 perc RITKA GYERMEKKORI VÁLLSÉRÜLÉS: CSONTOS BANKART SÉRÜLÉSSEL JÁRÓ VÁLLFICAM - ESETBEMUTATÁS

3.

Megyesi József, Vass Antal

Bajai Szent Rókus Kórház Traumatológiai Osztály

A-0017

6+2 perc A CLAVICULATÖRÉSEK KONZERVATÍV KEZELÉSÉNEK STRATÉGIÁJA, MŰTÉTI INDIKÁCIÓK

4.

Kalóz E., Kassai T., Kővári T., Gáti N., Bíró Zs., Tóth L., Varga M., Molitorisz D. Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

A-0037

6+2 perc A BETEGNEK MINDIG IGAZA VAN?

5.

Füle István1, Jórász Zsolt2, Fadgyas Balázs1 Heim Pál Gyermekkórház MRE Bethesda Gyermekkórház

1

A-0015

2

6+2 perc

7

Tudományos program 2015. október 9. | PÉNTEK HUMERUS DIAPHYSIS TÖRÉSEK KEZELÉSE GYERMEK-KORBAN

6.

Novoth Béla

A-0002

Heim Pál Kórház, Budapest

20+0 perc NÉHÁNY GONDOLAT AZ ABSZTRAKTOKRÓL

7.

Farkas András PTE KK Gyermekgyógyászati Klinika

A-0061

8+0 perc 11:00-11:30 Kávészünet II. Szekció 11:30-13:10 Felső végtag II. - humerus distalis vég

Üléselnökök: Kassai Tamás, Vizi András BESZÉLJÜNK EGY NYELVET! (SUPRACONDYLER HUMERUS TÖRÉSEK DIAGNOSZTIKÁJA, KLASSZIFIKÁCIÓJA)

1.

Gáti Nikolett, Kassai Tamás, Kalóz Erika

A-0012

Péterfy Kh. és RI és Rendelőintézet és Baleseti Központ

8+0 perc

2.

D I S TA L I S H U M E R U S V É G TÖ R É S E K K E Z E L É S É N E K MULTICENTRIKUS VIZSGÁLATA. A BETHESDA GYERMEKKÓRHÁZBAN DISTALIS HUMERUSVÉG TÖRÉSSEL KEZELT GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK GYAKORLATA.

Bóta Balázs, Szebeni Zita, Kováts Dávid, Jórász Zsolt, Nagy Gyula

A-0050

MRE Bethesda Gyermekkórház

4+0 perc

3.

D I S TA L I S H U M E R U S V É G TÖ R É S E K K E Z E L É S É N E K MULTICENTRIKUS VIZSGÁLATA. A HEIM PÁL GYERMEK-KÓRHÁZBAN DISTALIS HUMERUSVÉG TÖRÉSSEL KEZELT GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK GYAKORLATA

Prokopp Tamás, Novoth Béla Heim Pál Gyermekkórház

4+0 perc

8

A-0051

Tudományos program 2015. október 9. | PÉNTEK

4.

A MARKUSOVSZKY EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ TRAUMATOLÓGIAI OSZTÁLYÁN DISTALIS HUMERUS-TÖRÉSSEL KEZELT GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK GYAKORLATA A 2014. ÉVBEN

Balasa Tibor, Rosanics Péter, Lukács Ákos, Biró Csaba

A-0055

Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai Osztály

4+0 perc GYERMEKKORI KÖNYÖKTÁJI SÉRÜLÉSEK KEZELÉSE MAGYARORSZÁGON (MULTICENTRIKUS STUDY 2015)

5.

Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Bíró Zsuzsanna

A-0013

Péterfy KH. és RI és Baleseti Központ

4+0 perc MŰTÉTI ELLÁTÁST IGÉNYLŐ DISTALIS HUMERUS TÖRÉSEK OSZTÁLYUNKON 2014-BEN.

6.

Burkus Máté, Kretzer András Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály, Győr

A-0047

4+0 perc GYERMEKKORI HUMERUS DISZTÁLIS VÉG TÖRÉSEK KEZELÉSE OSZTÁLYUNKON (MULTICENTER VIZSGÁLAT)

7.

Pálfy Tímea, Bartalos Balázs, Szabó Gábor, Noviczki Miklós

A-0018

Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Nyíregyháza

4+0 perc A HUMERUS DISTALIS VÉG TÖRÉSEINEK KEZELÉSE OSZTÁLYUNKON

Sánta Imre1, Bársony Péter1, Réti Gyula1, Fodor Krisztina2 B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály 2 B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Képalkotó Diagnosztikai - Intervenciós Intézet, Gyermekradiológiai Osztály 1

8.

A-0054

4+0 perc

9

Tudományos program 2015. október 9. | PÉNTEK G YE R M E K KO R I H U M E R U S D I S TA L I S V É G TÖ R É S E K MULTICENTER VIZSGÁLATA

9.

Vizi András, Kovács Tamás

SZTE ÁOK, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged

A-0057

4+0 perc

2014 BEN ELLÁTOTT HUMERUS DISZTÁLIS VÉG TÖRÖTT (S4240) GYEREKEK MULTICENTER VIZSGÁLATA

10.

Kassai Tamás, és a beérkező adatokat szolgáltató kollégák - Sebők Barbara

A-0053

Péterfy Kórház és Manninger Jenő Országos Baleseti Intézet

15+0 perc

A GYERMEKKORI SUPRACONDYLARIS HUMERUS TÖRÉSEK SZÖVŐDMÉNYEINEK KEZELÉSE

11.

Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Kővári Tamás, Tóth Luca

A-0033

Péterfy S. u. Kh.,Ri., és Baleseti Központ Gyermek-traumatológia

15+0 perc

12.

SUPRACONDYLARIS HUMERUSTÖRÉSEKHEZ TÁRSULÓ ÉRSÉRÜLÉSEK GYERMEKKORBAN 40 ÉV ADATAINAK ELEMZÉSE

Kassai Tamás, Hargitai Ernő, Renner Antal, Szentirmai Annamária, Gáti Nikolett

A-0026

Péterfy Kh., Ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

6+2 perc

HUMERUS RADIALIS CONDYLUS TÖRÉSEK ELLÁTÁSA KLINIKÁNKON

13.

Varga Ágnes, Vizi András, Juhász László, Hajnal Dániel, Kovács Tamás Szegedi Tudományegyetem, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged

A-0049

6+2 perc

GYERMEKKORI HUMERUS DISTALIS VÉG TÖRÉSEK KEZELÉSE KORCSOPORTOK SZERINT

14.

Vass Katalin Kitti1, Séber Márton2, Turchányi Béla2

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály

1 2

6+2 perc

10

A-0020

Tudományos program 2015. október 9. | PÉNTEK

15.

GYERMEKTRAUMATOLÓGIAI ÉS SÜRGŐSSÉGI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

Nagy Anikó

Heim Pál Kórház - Miniszteri Megbízott

A-0059

10+0 perc

13:10-13:30 Kerekasztal megbeszélés - vélemények, értékelések 13:30-14:30 Ebéd A kéz csöves csontjainak elongációja

14:30-15:00 minidisztraktorral Bemutató és Workshop: Noviczki Miklós - Sanatmetal Kft. III. Szekció

15:00-16:20 Felső végtag III. - radius, alkar distalis vég Üléselnökök: Kiss Ákos Levente, Kővári Tamás A RADIUS „ÁTMENETI-ZÓNÁJÁBAN” KIALAKULT TÖRÉSEK KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI

1.

Fadgyas Balázs1, Kassai Tamás2

Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti és Traumatológiai Osztály Péterffy S. u. Kórház és Rendelőintézet, Baleseti Központ, Gyermekosztály

1

A-0005

2

6+2 perc

2.

GYERMEKKORI ALKARTÖRÉS UTÁN KIALAKULT ATRÓFIÁS ÁLÍZÜLET. TISZTÁZATLAN EREDETŰ TÖRÉSGYÓGYULÁSI ZAVAR, VAGY KEZELÉSI HIBA?

Noviczki Miklós

Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza

A-0006

6+2 perc

3.

RÖVID ELASZTIKUS SZEGEZÉS - TRÜKKÖK,TECHNIKÁK ÉS INDIKÁCIÓK

Varga Marcell, Gáti Nikolett, Kalóz Erika

Péterfy Kórház, Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály

A-0007

6+2 perc

MOZGÁSSTABIL INTRAMEDULLÁRIS RÖGZÍTÉS GYERMEKEK CSUKLÓTÖRÉSÉNEK KEZELÉSRE

4.

Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Fadgyas Balázs, Kővári Tamás

A-0022

Péterfy S.u. Kh., Ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

6+2 perc

11

Tudományos program 2015. október 9. | PÉNTEK

5.

RÖVID ELASZTIKUS SZEGEZÉSSEL SZERZETT TAPASZTALATAINK A RADIUS DIA-METAPHYSIS HATÁRÁN LÉVŐ TÖRÉSEK KEZELÉSE KAPCSÁN

Józsa Gergő, Juhász Zsolt, Farkas András

A-0031

PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti osztály

6+2 perc RADIUS DISTALIS VÉG TÖRÉSEK ELLÁTÁSA TŰZÉSSEL

6.

Kővári Tamás, Kassai Tamás Péterfy Baleseti Központ

A-0034

6+2 perc A DISTALIS RADIUSTÖRÉSEK ÉS DISTALIS ALKARTÖRÉSEK KONZERVATÍV KEZELÉSÉNEK

7.

Kalóz Erika

Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

A-0038

6+2 perc 16:20-16:40 Szünet 16:40-17:40 Vezetőségválasztó közgyűlés 17:40-18:40 A Magyar Gyermeksebész Társaság közgyűlése 20:30-24:00 Bankett vacsora

12

Tudományos program 2015. október 10. | szombat 8:00-12:30

Helyszíni regisztráció Színházterem IV. Szekció

08:30-10:20 Problémás törések I. felső végtag Üléselnökök: Farkas András, Hargitai Ernő

1.

3+2 /3 PROXIMÁLIS RADIUS TÖRÉS, +1, HOGY BEMUTASSUK MI IS CSINÁLJUK ÉS +2 EGY RITKA DISTALIS HUMERUS TÖRÉS/

Kincses Zoltán, Marosán Péter, Nagy Szilvia

A-0001

Pándy Kálmán Megyei Kórház Gyula Baleseti Sebészeti Osztály

6+2 perc

MONTEGGIA, VAGY NEM MONTEGGIA? (ESETISMERTETÉS)

2.

Fadgyas Balázs, Karsza Levente, Sárközy Sándor

Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti és Traumatológiai Osztály

A-0003

6+2 perc

3.

IZOLÁLT RÁDIUSZ FEJ FICAM - LÉTEZÓ KÓRKÉP? ESETISMERTETÉS

Nagy Dániel, Füle István, Novoth Béla

Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti és traumatológiai Osztály

A-0044

6+2 perc

AZ OLECRANON ÉS A RADIUS FEJ EGYIDEJŰ NAGY ELMOZDULÁSSAL JÁRÓ TÖRÉSÉNEK KEZELÉSE GYERMEKKORBAN.

4.

Józsa Gergő1, Juhász Zsolt1, Kassai Tamás2

PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti osztály Baleseti Központ

1

A-0028

2

6+2 perc

HÁROM HOSSZAN UTÁN-KÖVETETT, “PROBLÉMÁS” FELSŐVÉGTAGI TÖRÉS. ESETISMERTETÉSEK

Turchányi Béla1, Kiss Sándor2, Vass Katalin Kitti2, Tóth Eszter Viktória3, Pálinkás László3 5.

Debreceni Egyetem ÁOK Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék; Kenézy Gyula Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Debrecen; 3 Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézet Invazív Mátrix, Traumatológiai és Kézsebészeti Profil, Eger 1 2

A-0042

12+2 perc

13

Tudományos program 2015. október 10. | SZOMBAT FELSŐ VÉGTAGI DUPLEX CSONTSÉRÜLÉSEK A HEIM PÁL KÓRHÁZ GYAKORLATÁBAN A 2009 JAN. 01-2015 JÚLIUS 1 IG TERJEDŐ IDŐSZAKBAN

6.

Kelemen Miklós, Sárközy Sándor, Novoth Béla, Füle István

A-0043

Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti és Traumatológiai Osztály Budapest.

6+2 perc GYERMEKKORI ABRUPTIOS EXTENSOR ÍN SÉRÜLÉS KEZELÉSE ISHIGURO SZERINT

7.

Kardos Dániel, Józsa Gergő, Juhász Zsolt, Farkas András PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti osztály

A-0030

6+2 perc COMPARTMENT SZINDRÓMA RITKA LOKALIZÁCIÓBAN

8.

Balogh Brigitta1, Pintér Sándor2, Kovács Tamás1 SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Sebészeti osztály; SZTE Traumatológiai Klinika

1

A-0048

2

6+2 perc A BŐR TANGENCIALIS IRÁNYÚ SÉRÜLÉSEI GYERMEKEKNÉL

9.

Molitorisz Daniel, Kassai Tamás

Péterfy Kórház Baleseti Központ Budapest

A-0039

6+2 perc METACARPUS DIAPHYSIS TÖRÉS HELYES ÉS HELYTELEN KEZELÉSE ELASZTIKUS SZEGGEL

10.

Józsa Gergő1, Juhász Zsolt1, Kassai Tamás2, Farkas András1 PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti Osztály 2 Baleseti Központ

A-0029

1

6+2 perc RÁDIUSZ NÖVEKEDÉSI ZÓNA KÁROSODÁSA KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ DEFORMITÁSOK KORREKCIÓS LEHETŐSÉGEI

11.

Kassai Tamás, Bíró Zsuzsanna, Kalóz Erika, Gáti Nikoletta, Kővári Tamás Péterfy Kh., Ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

15+0 perc 10:20-10:50 Kávészünet

14

A-0023

Tudományos program 2015. október 10. | SZOMBAT V. Szekció

10:50-12:10 Problémás törések II. - alsó végtagon Üléselnökök: Bársony Péter, Kretzer András

1.

MIÉRT TELIK EL HOSSZÚ IDŐ AZ EPIPHYSEOLYSIS CAPITIS FEMORIS DIAGNÓZISÁNAK FELÁLLÍTÁSÁIG? Terebessy Tamás1, Kiss Sándor1, Szabó Miklós2, Domos Gyula1, Horváth Nikoletta1, Szőke György1

A-0046

Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika; Heim Pál Gyermekkórház Ortopédiai Osztály

1 2

6+2 perc MINIMÁLIS ELMOZDULÁSSAL JÁRÓ COMBFEJ EPIPHYSEOLYSIS DIAGNÓZISA ÉS KEZELÉSE OSZTÁLYUNKON

2.

Varga Marcell, Kassai Tamás, Cseh Márta, Kalóz Erika, Adonyi Ágnes

A-0008

Péterfy Kórház, Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály

6+2 perc

3.

RITKA GYERMEKKORI SPORTSÉRÜLÉS: TUBEROSITAS TIBIAE KISZAKADÁSA FENYEGETŐ COMPARTMENT SYNDROMÁVAL - ESETBEMUTATÁS

Megyesi József, Vass Antal

A-0016

Bajai Szent Rókus Kórház Traumatológiai Osztály

6+2 perc 14 ÉVES LÁNY BANÁLIS TRAUMÁRA KIALAKULT FIBULAFEJ FICAMÁNAK ESETBEMUTATÁSA

4.

Kalóz E., Kassai T., Gáti N., Bíró Zs., Tóth L., Varga M. Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

A-0035

6+2 perc GYERMEKKORI KITERJEDT SZEPTIKUS CSONTDEFEKTUSOK KEZELÉSE

5.

Kassai Tamás, Fényes László, Vámos Gábor, Kővári Tamás, Kalóz Erika, Bíró Zsuzsanna

A-0024

Péterfy Kh., Ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

6+2 perc

15

Tudományos program 2015. október 10. | SZOMBAT EGY „NEHÉZ” ESET – 12 ÉVES 175 KG-OS FIÚ DISTALIS LÁBSZÁRTÖRÉSÉNEK KEZELÉSE

6.

Kalóz E., Kassai T., Kővári T., Gáti N., Bíró Zs., Tóth L., Varga M.

A-0036

Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

6+2 perc POSZTTRAUMÁS KOMPLEX FEMURDEFORMITÁSOK KORREKCIÓJA TAYLOR VÉGTAGHOSSZABBÍTÓ KÉSZÜLÉK-KEL

7.

Domos Gyula, Kiss Sándor, Terebessy Tamás, Horváth Nikoletta, Szőke György

A-0041

Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika

6+2 perc ALSÓ VÉGTAGI NÖVEKEDÉSI ZÓNÁK KÁROSODÁSA KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ DEFORMITÁSOK KORREKCIÓS LEHETŐSÉGEI

8.

Kassai Tamás, Kővári Tamás, Hargitai Ernő, Varga Marcell, Molitorisz Dániel

A-0025

Péterfy Kh., Ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

16+0 perc GYERMEK - ÉS SERDÜLŐKORI BOKASZALAG SÉRÜLÉSEK VIZSGÁLATA NAGYFREKVENCIÁS ULTRAHANGGAL

9.

Varga Marcell, Gáti Nikolett

A-0009

Péterfy Kórház, Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály

6+2 perc 12:10-12:30 Ebéd VI. Szekció

12:30-13:50 Varia Üléselnökök: Sárközy Sándor, Varga Marcell

1.

TRAUMÁS N. SAPHENUS SZINDRÓMA – PSZICHÉS ZAVAR VAGY ORGANIKUS KÓRKÉP? EGY 16 ÉVES LÁNY ESETÉNEK BEMUTATÁSA

Varga Marcell, Zoltán Gergely Péterfy Kórház, Baleseti Központ

6+2 perc

16

A-0010

Tudományos program 2015. október 10. | SZOMBAT MÁJ- ÉS LÉPSÉRÜLÉST SZENVEDETT GYERMEKEK KÖVETÉSE A HEIM PÁL GYERMEKKÓRHÁZBAN

2.

Fadgyas Balázs1, Harkányi Zoltán2, Sárközy Sándor1 Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti és Traumatológiai Osztály 2 Heim Pál Gyermekkórház, CT/Intervenciós Radiológiai Osztály 1

A-0004

6+2 perc GYERMEKKORI KUTYAHARAPÁSOS SÉRÜLÉSEK – RETROSPEKTÍV ANALÍZIS

3.

Wéber Gabriella, Sült Tamás Péter, Novoth Béla

A-0040

Heim Pál Gyermekkórház

6+2 perc A GYERMEK,AKIRE EGY SZEKRÉNY ESETT, AVAGY EGY TÖBBSZÖRÖS ARCKOPONYATÖRÉS KÁLVÁRIÁJA

4.

Sült Tamás Péter, Miskolczy Mária, Ivácson Rita

A-0019

Heim Pál Gyermekkórház Sebészet-Traumatológiai Osztály

6+2 perc TOMPA HASI TRAUMA OKOZTA III-AS FOKÚ HASNYÁLMIRIGY SÉRÜLÉS KONZERVATÍV KEZELÉSE. ESETBEMUTATÁS

5.

Szepesi Ágnes1, Milassin Tamás2, Tariq Mehmood2, Sami Awadalla2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyermeksebészeti Osztály, Győr; 2 The Children’s University Hospital Temple Street, Gyermeksebészeti Osztály, Dublin, Írország 1

A-0032

6+2 perc A SZOLITER CSONTCYSTÁK KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI GYERMEKKORBAN

6.

Cs. Frank László, Szabó Miklós, Körmendi Zoltán, Ráskai Csaba, Ujszászi Andrea, Brinzanek Dorottya, Dreissiger Imre, Novoth Béla, Marschalkó Péter

A-0056

Heim Pál Gyermekkórház, Budapest

6+2 perc MIT KERES A PSZICHOLÓGUS A GYERMEKTRAUMATOLÓGIA OSZTÁLYON?

7.

Czétényi-Gorove Erzsébet

A-0011

Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ

6+2 perc

17

Tudományos program 2015. október 10. | SZOMBAT NITROGÉN-OXIDUL HASZNÁLATA AZ AMBULÁNS BETEGELLÁTÁSBAN

8.

Szebeni Zita, Nagy Gyula, Jórász Zsolt MRE Bethesda Gyermekkórház

A-0052

6+2 perc PERIFÉRIÁS VÉNABIZTOSÍTÁS RÖGZÍTÉSI TECHNIKÁINAK VIZSGÁLATA A GYERMEKÁPOLÁS TÜKRÉBEN

9.

Páll Nikoletta1,2, Hajduné Németh Anna1, Garamszegi Beáta1, Kassai Tamás1 Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Gyermektraumatológia; 2 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar- Ápolástan Tanszék 1

A-0014

6+2 perc

10.

GYERMEKKORI II. FOKÚ KÉZ ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK KEZELÉSE CINK-HYALURON GÉLLEL KIEGÉSZÍTETT EZÜST TARTALMÚ ELGÉLESEDŐ HAB-KÖTSZERREL

Józsa Gergő, Tóth Eszter, Juhász Zsolt

A-0027

PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti Osztály

6+2 perc 11.

APA, A TAPÍR RAGADOZÓ? - POSZTER

Milassin Tamás, Szepesi Ágnes, Alan Mortell Children’s University Hospital, Dublin

Non X-ray diagnostic of epifizeoliz and ligamentous apparatus injuries of the ankle joint in children POSZTER

12.

Shymon Vaszil1, Sharmazanova Olena2, Ahiy Vladislava1, Seregi Andras1

A-0058

A-0058

Ungvari Nemzeti Egyetem; Harkovi Post-gradualis Orvosi Akademia

1 2

13:50-14:00 A kongresszus zárása, tesztírás 14:00-15:00

18

Az újonnan megválasztott vezetőség alakuló ülése

Absztraktok

absztraktok

19

Absztraktok A-0001

3+2 /3 proximális radius törés, +1, hogy bemutassuk mi is csináljuk és +2 egy ritka distalis humerus törés /

Kincses Zoltán, Marosán Péter, Nagy Szilvia

Baleseti Sebészeti Osztály, Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyula

Bevezetés: Felnőtt traumatológiai osztályon, ahol gyermek sérülteket is ellátjuk, sokszor nagyon nehéz eldönteni, hogy azt a törést, amit felnőttnél megoperálnánk, azt gyermeknél konzervatívan kezeljük. Előadásunkban a három proximális radius törés szokatlan ellátásának eredményét mutatjuk be. A +2 pedig egy az általunk a kongresszusokon többször látott módszer alkalmazását, illetve egy gyermekkorban nagyon ritka distalis humerus törés ellátását takarja. Néhány dián összefoglaljuk a gyermekkori proximális radius nyak- és fejtörésekkel kapcsolatos ismereteket. Esetismertetések: Első esetünkben 5 éves kislány nagy tengelyeltéréssel járó radius nyak törését feltárásos műtéttel reponáltuk és transarticuláris tűzéssel rögzítettük. Második esetünkben 10 éves fiú focizás közben bal könyökét előző nap fába ütötte. Elmozdulás nélküli radius fej törését vállig érő felhasított körkörös gipsszel rögzítette az ügyelet. Kontroll felvétel tapasztalt kollégák javaslatára, csak másnap készült, amin a radius tengelye a capitulum humeri csontmagja alá mutatott és a törésben jelentős dislocatio látszott. Sürgős CT vizsgálat az instabilitas hátterében a fej SH IVes epiphyseolysisét igazolta. Másnap megoperáltuk. Harmadik esetünkben hét éves gyermek könyöksérülésével másnap háziorvoshoz fordultak. Duzzanat, elszíneződés hiányában borogatást, karfelkötést javasolt. A sérülés után 23. napon jelentkeztek ambulanciánkon. Röntgen, MRI vizsgálat a radius fej nagy elmozdulással járó SH IIes epiphyseolysisét igazolta. Korai funkcionális kezelést, majd úszást javasoltunk. +1 13 éves lány nagy elmozdulással járó SH II-es epiphyseolysisét, percután Metaizeau módszerével TEN-el reponáltuk. +2 Két és féléves gyermek distalis humerus spirál törése radialisan az ízületbe is beterjedt. A vastag periosteum és az ízületi tok interpozítumként a törtvégek közé beszorult. Feltárás, csavaros osteosynthesis mellett döntöttünk. Előadásunkban késői funkcionális eredményeket és röntgenfelvételeket is bemutatjuk. Megbeszélés: A proximalis radius nyak- és fejtörések diagnosztikája és ellátása gyermekkorban, mivel ritka töréstípus, nagy odafigyelést és felkészültséget igényel az ellátótól. Szövődmények a legjobban megválasztott, időben elvégzett beavatkozás után is előfordulhatnak. Erről feltétlenül tájékoztatni kell a szülőket, és fel kell készülni a lehetséges korrekciók elvégzésére.

20

Absztraktok A-0002

Humerus diaphysis törések kezelése gyermekkorban.

Novoth Béla

Heim Pál Kórház, Budapest

Bevezetés: A humerus szár törések gyermekkorban ritkák, az összes törés kb. 0,7 %-a. Leggyakoribb társsérülés a n. radialis érintettsége. anyag: Kezelés: A humerus szártörések kezelése a törés fajtájától és a gyermek korától is függ. Konzervatív, minimalinvazív vagy operatív törésrögzítés jöhet szóba. eredmények: Újszülöttek humerus törését konzervatívan kezeljük. Általában a kar felkötése, esetleg Gilchrist kötés vagy derékszögű gipszrögzítés elégséges. A törés néhány nap alatt megköt, és jó remodellációs hajlamot mutat. 2-3 éves korig a konzarvatív töréskezelést részesítjük előnyben, mivel ebben a korban a jó remodelláció miatt a rövidülések és a tengely deformitások is jól korrigálódnak. A törés kb. egy hét alatt köt és a törfelszínek elmozdulása ekkor már nem okoz fájdalmat. Ritkán, válogatott esetben a minimalinvazív rögzítés szóba jöhet. 3-4 éves kor felett a konzervatív kezelés mellett megjelenik a minimalinvazív törésrögzítés is, és a gyermek korának előrehaladtával jelentősége egyre nő. Több okból is javasolt ebben a korcsoportban a minimalinvazív rögzítés: a gyermek korával nő a törésgyógyulási idő, ezáltal a rögzítési idő is, ugyanakkor csökken a remodelláció mértéke. Tehát, pontosabb repositio és biztonságosabb retenció szükséges, hosszabb ideig. A gyermek általában külső rögzítés nélkül maradhat, a könyök és a váll mozgatása hamar elkezdhető, az iskolai hiányzás és a szülői felügyelet minimálisra csökkenthető. Minimalinvazív rögzítési módszerek: ESIN ( titán sínekkel velőűrszegezés) Velőűrszegezés indikációi: középső 5/7 törései, zárt, vagy I. II. fokban nyílt törések, lényeges romzónával nem járó, két sínnel stabillá tehető törések, kivizsgált, benignus pathologiás törések Velőűrszegezés javasolt kivitelezése: Az általános elveknek megfelelően lehetőleg 2 sínnel végezzük a rögzítést. A bevezetés a töréstől távoli végen történjen. A középső vagy felső harmadi töréseknél a distal felől bevezetett síneket a radialis condylus felől vigyük be, a fugától proximalisan. A proximalis fugát a sínek már ne érjék el. Ulnaris oldali behatolásnál a n. ulnaris sérülhet. A fossa olecrani feletti bevezetésnél pedig a kilógó drótvégek a könyök extensiót gátolhatják. Ezek miatt a radilais oldali behatolás javasolt. Amennyiben a törés a distalis harmadra esik, proximal és lateral felől vezessük be a síneket a delta izom tapadása alatt, lehetőleg úgy, hogy egyik szeg vég a radialis, másik

21

Absztraktok az ulnaris condylus felé mutasson, illetve ezekben tartson. Így a distalis harmadi törést is stabilan tudjuk rögzíteni. A bevezetési pont megválasztásában figyeljünk arra, hogy a szeg végek a váll mozgásait ne gátolják. Percutan csavarozás indikációja: hosszú ferde, vagy spiráltörés Fixateur externe indikációja: III. fokban nyílttörés, roncsolt lágyrész károsodás nagy romzónával járó töréseknél, hosszmegtartásra Lemezes synthesis indikációi: álizület, replantatio, revascularisatio, vagy egyéb rekonstrukció esetén alkalmazható A humerus töréshez szövődő n. radialis érintettség esetén javasolt az ideg feltárása, kiszabadítása, majd a törés rögzítése. Ha az ideg folytonossága megszakadt, a törés stabilizálása után elvégezzük az ideg varratát, esetleg transplantatioját. Az ingeráram kezelését korán el kell kezdeni, és az összes funkció visszatértéig folytatni. A tengelyeltérések jó remodellációs hajlamot mutatnak. Ezen belül is a varus helyzet korrigálódik jobban. A váll igen nagy mozgásterjedelme miatt a kisfokú rotaciós dislocatio észrevehető eltérést nem okoz. következtetés: A gyermekkori felkarcsont diafizis törések elsődlegesen választandó ellátása a konzervatív terápia, vagy a jól kivitelezett titán velőűrszegezés. A-0003

Monteggia, vagy nem Monteggia? (esetismertetés)

Fadgyas Balázs, Karsza Levente, Sárközy Sándor

Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti és Traumatológiai Osztály

10 éves fiú elesett, karja elmondás szerint maga alá fordult. Transzport gipszben érkezett. Felvételekor könyöke deformált volt, megtartott perifériás keringés és innervatio mellett, a bőr alatt hátul a radius fej jól látható és tapintható volt, a radius fejecs hátsó ficama klinikailag is egyértelmű volt. Az elvégzett képalkotó vizsgálatok során az ulnán sérülést nem észleltünk, izolált radius fej ficamot véleményeztünk. Narkózisban fedett repozíciót végeztünk, pronációs manőverrel. A képerősítőn megfelelő radius fej helyzetet láttunk, az ulnán törést nem észleltünk. Két hét gipszrögzítés után jó funkcióval gyógyult. Az izolált radius fej ficam ritka sérülés, legtöbbször az ulna törésével kombinálva találkozunk vele, mint Monteggia sérülés. Az irodalom kevés esetet ír le, egyes szerzők szerint nem létezik radius fej ficam ulna törés, vagy hajlás nélkül gyermekkorban. Esetünkben a sérülés során vélhetőleg egy komplett könyökficam jött létre, melyből ulnaris komponens spontán reponálódott, míg a radius ficamodott helyzetben maradt.

22

Absztraktok A-0004

Máj- és lépsérülést szenvedett gyermekek követése a Heim Pál Gyermekkórházban

Fadgyas Balázs1, Harkányi Zoltán2, Sárközy Sándor1

Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti és Traumatológiai Osztály Heim Pál Gyermekkórház, CT/Intervenciós Radiológiai Osztály

1 2

A tompa hasi sérülést szenvedett gyermekek első képalkotó vizsgálata, a sérülés súlyosságától függően, általában áttekintő hasi UH-vizsgálat, CT, ill. FAST UH-vizsgálat. A már diagnosztizált hasi zsiger sérülésének állapotát a fizikális, laboratóriumi, illetve az előbb említett képalkotó módszerekkel követhetjük. Intézetünkben az utóbbi években lehetőségünk van kontrasztanyagos ultrahang vizsgálattal (CEUS=contrast enhanced ultrasound) követni betegeinket.rnKórházunkban 2010-2014 között, 41 lép-, máj, ill. lép- és máj sérült gyermeket kezeltünk (májsérült 20, lép sérült 20, máj és lép sérült 1). Átlag életkoruk 7,95 év volt (legfiatalabb 1 hónapos, legidősebb 16 éves) Összesen 3 beteg esetén kényszerültünk műtétre, ill. 1 politraumatizált gyermeket vesztettünk el (a koponyasérülés volt a meghatározó). Látható, hogy a betegek nagy többségét (n=38) konzervatívan kezeltük, mely során ismételt kontroll képalkotó vizsgálatot végeztünk.rnLépsérült betegeinket átlagosan 14,35 napig ápoltuk (ebből intenzív osztályon 1,45 nap), máj sérülteket pedig 12,22 napig (ebből intenzív osztályon 3,09 napig). Az első választott képalkotó módszer legtöbbször a hasi UH-vizsgálat volt (máj sérülteknél 14, lép sérülteknél 15), míg a többi esetben CT-t készítettünk. A gondos fizikális és radiológiai vizsgálatok ellenére is előfordult, hogy néhány esetben a zsigersérülés diagnózisa nem a felvételkor derült ki.rnCEUS módszerrel összesen 5 gyermeket követtünk (májsérültet hármat, lépsérültet kettőt). E módszer során iv. mikrobuborékos kontrasztanyagot adtunk és vénás fázisban, speciális szoftverrel rendelkező UH-készülékkel elemeztük a sérülések kiterjedését. A CEUS nagy előnye a CT-vel szemben, hogy nem jár ionizáló sugárzással, korlátlanul ismételhető, a gyermekek altatása nem szükséges, a kontrasztanyag alkalmazása biztonságos. Az irodalom szerint, a CEUS szenzitív mind máj- (84%), mind lépsérülések (93%) esetén, a CT ugyanezen szervek sérülését 90%-ban ábrázolja. Az áttekintő hasi UH-vizsgálat érzékenysége alatta marad a CEUS vizsgálatnak a parenchymás szervek contusiójának kimutatásában és főleg kiterjedésének megítélésében. A CEUS esetleges aktív vérzést is detektálhat, hasonlóan vagy érzékenyebben, mint a kontrasztanyagos CT.rnA betegeink közül 15-en (36,5%) a következő kontrollon és UH-vizsgálaton nem jelentek meg, így a tervezettnél rövidebb ideig tudtuk követni őket. Kérdéses, hogy egy hasi zsigersérülést szenvedett gyermeket meddig indokolt képalkotó vizsgálattal követni és milyen gyakorisággal. A későbbi esetleges szövődmények előfordulása ezért nem ismert. Intézetünkben jelenleg egy új protokollt kívánunk kidolgozni a hasi

23

Absztraktok zsiger sérült gyermekek követésére. Az első választandó képalkotó módszer továbbra is a natív hasi UH, ill. a CT. Az irodalom eddigi adatai és saját tapasztalataink alapján is megfontolandó, hogy kis energiájú traumás válogatott esetekben első képalkotó vizsgálatként illetve, kontroll vizsgálatként érdemes lenne a CEUS-t alkalmazni. A-0005

A radius „átmeneti-zónájában” kialakult törések kezelési lehetőségei

Fadgyas Balázs1, Kassai Tamás2

Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti és Traumatológiai Osztály Péterffy S. u. Kórház és Rendelőintézet, Baleseti Központ, Gyermekosztály

1 2

Az elmozdulással járó radius distalis dia-metaphysiealis zónában kialakult törések műtéti kezelési lehetőségeit, és annak eredményeit vizsgáltuk meg a Péterffy Sándor utcai Kórház Baleseti Központ Gyermekosztályának 5 éves anyaga alapján. A műtéti lehetőségek „evolúciójának” először a percutan tűzés, majd a radius percutan tűzése és az ulna titán elasztikus szegezése, a radius distalis irányból történő, „Slongoszerinti” TEN-ezése, illetve a „short TEN-ezés” tekinthető. Az intézetben a radius proximál felőli szegezése nem gyakorlat. 2010-2014 között a radiuson elmozdulással járó, műtétet igénylő dia-metaphysealis törések adatait dolgoztuk fel retrospektív módszerekkel. A fenti időszakban 177 gyermeket operáltunk a radius átmeneti zónájának törése miatt. Ebből 82 esetben percutan Kirschner drótos fixatio, 43 „Slongo-szerinti TEN-ezés”, 11 „short TEN-ezés”, 39 „hibrid-műtét”, azaz a radius tűzése és az ulna velőűrszegezése, két esetben fixateur externe felhelyezése történt meg. Az 5 évet megvizsgálva látható, hogy a percutan dróttűzések száma lényegében nem változott, míg a „hibrid” technika hamar visszaszorult és előtérbe került a „Slongomódszer”. Megvizsgáltuk, hogy a különböző műtéti lehetőségek során a posztoperatív állapot, követés során és az implantátum után mekkora fokú tengely eltérés látható a radiuson. Dróttűzés esetén a posztoperatív rtg felvételen átlagosan 0°, követés során és az implantátum eltávolításakor átlagosan 6°-os dislocatio volt. Velőűrszegezés esetén ez 7,5°, majd 2,5°, végül 5°volt átlagosan. Hibrid technika esetén 0°, majd 5°, végül 0° volt. Short TEN esetén pedig 0°, majd 5°, végül szintén 5°. Fixateur externe esetén nem volt tengelyeltérés az orsócsonton. Az implantatumok közül legkorábban a tűződrótokat távolítottuk el (a behelyezés után átlagosan 46,7 nappal), míg legtovább a titán szegeket tartottuk bent (átlagosan 176,0 nap). A gipszrögzítés átlagos hossza percutan tűzésnél 4,74 hét, hibrid technika esetében 4,66 hét, „Slongo-módszer” esetében 1,65 hét, short TEN-nél pedig 2,91 hét volt. Legrövidebb kórházi ápolási idő percutan tűzés esetében volt (átlagosan 1,97 nap), míg a többi módszernél csaknem

24

Absztraktok egy nappal tovább, hiszen a fémeltávolítás során újabb narcosissal járó műtétre volt szükség. Összefoglalásul elmondható, hogy a különböző műtéti megoldások esetén a posztoperatív radius tengelyeltérés csak a Slongo módszernél látható (átlagosan 7,5°). Az implantátumok eltávolításakor maximum 6°eltérést észleltünk a tűzésnél, a „Slongo” és a short TEN esetén pedig átlagosan 5°-ot. Így elmondható, hogy mindegyik műtéti módszerünk megfelelő eredménnyel járt, hiszen az átlagos 5°os dislocatio remodellálódása várható. A percután tűzés előnye, hogy a fémkivétel helyi érzéstelenítésben megtehető, ám szükséges néhány hét (átlagosan 4,74 hét) gipszrögzítés. A Short TEN esetében többször, a „Slongo TEN” esetén ritkán szükség van pihentető volaris gipszsín felhelyezésére. De alapvetően a velőűrszegezés esetén nem szükséges gipszrögzítés, viszont tovább van implantatum a betegben és eltávolításához mindenképpen szükséges egy újabb narcosis, illetve újabb kórházi befekvés. A hibrid technika esetén mind gipszrögzítésre (átlagosan 4,66 hét), mind a titán szeg eltávolításakor újabb felvételre, narcosisra szükség van, így ezen technika esetén a TEN és a tűzés közös hátrányai együtt jelennek meg. A-0006

Gyermekkori alkartörés után kialakult atrófiás álízület. Tisztázatlan eredetű törésgyógyulási zavar, vagy kezelési hiba?

Noviczki Miklós

Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza

Egy 12 éves leány jobb oldali, dorzálisan szubperiosztális alkartörése repozíció után konzervatív kezelésben részesült. Négy és fél hétig hosszú, további három hétig rövid körkörös gipszet kapott. Gipszlevételkor kalluszképződés alig volt látható. Állítólag gipszlevétel után egy héttel alkarja deformálódott, de csak 3 hónappal később jelentkezett rendelésünkön. Rtg vizsgálattal mindkét csonton közel 60 fokos tengelyeltérést, kiszélesedett, egyenetlen törési rést, a kalluszképződés teljes hiányát észleltük. Műtét során porcosnak tűnő törtvégeket találtunk, az álízületet rezekáltuk, mindkét csonton KFI lemezes oszteoszintézist végeztünk. A szövettani és immunhisztokémiai vizsgálat álízületet igazolt egyéb kóros csontfolyamat nélkül. A műtét után másfél évvel a radiuson 1 cm-t nem elérő túlnövés alakult ki, az ulna törése gyógyult. 3 évvel a műtét után az ulna-lemezt eltávolítottuk, mivel a radius törési rése még követhető volt, a másik lemezt bennhagytuk. Jelenleg a fízisek lezáródóban vannak, a sérült panaszmentes. Amennyiben a törésgyógyulás továbbra is elhúzódik, spongióza plasztikát tervezünk. Az eset számos kérdést vet fel: Megfelelő volt a konzervatív töréskezelés? Mi a

25

Absztraktok magyarázata annak, hogy csaknem nyolc hét után sem képződött értékelhető kallusz? A korai módszerváltás (intramedulláris rögzítés) eredményre vezethetett volna? Helyes döntés volt a lemezes oszteoszintézis? Az esetet azért tartjuk bemutatásra érdemesnek, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy egy első látásra szinte banálisnak tűnő gyermekkori alkartörés konzervatív kezelése után is kialakulhat súlyos szövődmény. A-0007

Rövid elasztikus szegezés - trükkök,technikák és indikációk

Varga Marcell, Gáti Nikolett, Kalóz Erika

Péterfy Kórház, Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály

A munkacsoportunk által 4 éve bevezetett rövid elasztikus szegezês (“short TEN”) bizonyos gyermekkori disztalis alkar- és csuklótáji törések opcionális műtéti technikája. Az eredetileg a radius dia- metaphysealis zónában elhelyezkedő instabil törêstípusokra kifejlesztett módszer indikációját az elmúlt években kiterjesztettük a disztalisabb, hagyományosan tűződrótos oszteoszintézist igénylő esetekre is. A módszert azóta több gyermektraumatológiai centrumban is sikerrel alkalmazták. Előadásunkban szeretnênk ismertetni a fenti beavatkozás helyes technikáját, variációit, buktatóit, indikációit, előnyeit és lehetséges szövòdményeit. A-0008

Minimális elmozdulással járó combfej epiphyseolysis diagnózisa és kezelése osztályunkon

Varga Marcell, Kassai Tamás, Cseh Márta, Kalóz Erika, Adonyi Ágnes Péterfy Kórház, Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály

Bevezetés: a serdülőkori combfej epiphyseolysis sikeres kezelésének alapvető követelménye a pontos diagnózis és a gyors terápiás beavatkozás. A minimális dislocatióval járó esetek prognózisa a legjobb, az epiphyseolysis mértékének fokozódásával a kései szövődmények aránya is nő. Előadásunkban szeretnénk áttekinteni a kórkép lényegét, a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket illetve az általunk alkalmazott terápiás gyakorlatot valamint eredményeket. Anyag és módszer: A Péterfy Kórház Baleseti Központ 2009 - 2014 közötti időszakában 12 gyermeket kezeltünk minimális elmozdulással járó csípő epiphyseolysissel. (30 fok alatti elmozdulás) A diagnózist a klinikum (anamnézis, térd illetve csípőfájd almak,mozgáskorlátozottság) és a képalkotók értékelése alapján állapítottuk meg.

26

Absztraktok (ultrahang, RTG, MRI) A műtéti ellátást fenti esetekben AO - csavaros osteosynthesis jelentette, extensiós asztalon, képerősítő kontroll mellett végzett minimál invazív feltárással. In situ oszteoszintézist 8 esetben, repozícióval végzett oszteoszintézist 4 esetben végeztünk. Az ellenoldal preventív csavarozását szintén valamennyi esetben elvégeztük, 9 esetben az érintett oldallal egy időben, 3 esetben halasztottan, 2 héten belül. A mobilizációt a műtétet követően azonnal, teljes terhelèssel kezdtük meg. Eredmények: valamennyi gyermeknél jó funkciót értünk el, járáskorlátozottság a vizsgált időszakig nem alakult ki. Szövődményt 3 esetben észleltünk. 1 esetben haematoma képződzés miatt ismételt feltárásra volt szükség, 2 esetben a csavarokat később nem tudtuk eltávolítani. Combefejnecrosist illetve szeptikus szövődményt nem észleltünk a fenti beteganyagnál. Következtetés: A serdülőkori combej epiphyseolyisek diagnosztikája és kezelése a mai napig kihívást jelent. A korai diagnózisban nagy segítséget jelenthet az akut MRI és nagyfelbontású ultrahang vizsgálat. Ez utóbbi módszer az “acut”, az “acut on chronic” és a “chronic” kórképek differenciáldiagnosztikáját is segítheti. Az időben végzett (nagy dislocatioval nem járó esetek) “agresszív” kezeléssel (definitív és preventív csavarozás) a kései szövődmények száma lényegesen redukálható. A-0009

Gyermek - és serdülőkori bokaszalag sérülések vizsgálata nagyfrekvenciás ultrahanggal

Varga Marcell, Gáti Nikolett

Péterfy Kórház, Baleseti Központ, Gyermektraumatológiai Osztály

Bevezetés: A magas felbontású (high resolution) ultrahang vizsgálat a mozásszervi diagnosztika relatív új, dinamikusan fejlődő ága. A nagyfrekvenciás fejek használatával a felületesen fekvő struktúrák egyre részletgazdagabban jeleníthetőek meg, a korábban csak feltételezett patológiás folyamatok objektíven leképezhetőek. Előadásunkban az ultrahang boka körüli szalagok kórképeinek diagnosztikájában szerzett eddigi tapasztalatainkról szeretnénk beszámolni. Anyag és módszer: Vizsgálatainkat Zonare ZS típusú nagyfelbontású készülékkel, L 14es illetve L20 as Mhz frekvenciájú linealis fejekkel végeztük. 30 (egy héten belüli) és 20 krónikus (3 hónapon túli) külboka szalag sérült beteget vizsgáltunk, akiknél a hagyományos röntgen képalkotás csonteltérést nem igazolt. A betegek életkora 1016 év volt. Az ultrahang által nyert képeket a klinikummal illetve az egyéb képalkotók eredményeivel vetettük össze. A vizsgálatokat ortopéd traumatológus szakvizsgával rendelkező személy végezte. A képeket az ellenoldallal összehasonlítva értékeltük. Az észlelt patológiás eltérések az ultrahangos képen az alábbiak szerint voltak

27

Absztraktok csoportosíthatóak: 1. A szalag illetve a környező kötőszövetes terület megvastagodása (krónikus folyamatok) 2. A szalag izotrópiájának,homogén struktúrájának megszűnése (szakadás) 3. nagy echogenitású eltérések a szalag vetületében (apcsontos abruptum illetve meszesedés), 4. echoszegény területek (ödéma) jelenléte, 5. fokozott vascularisatio jelenléte, 6. Dinamikus vizsgálattal(szupinatiós stressz) észlelt kóros nyithatóság( krónikus külboka szalag insuffitientia) Eredmények: Az akut esetek közül 23, a krónikus sérülteknél 11 esetben találtunk ultrahanggal objektíven vizualizálható eltérêst Az ultrahangon észlelt patológiás szalagszerkezet jelenléte kifejezett összefüggést mutatott a betegek klinikai panaszaival. Következtetés: A nagyfelbontású ultrahang vizsgálatok kiváló segítséget jelentenek az akut és krónikus külboka szalagsérülések finomabb differenciáldiagnosztikájában. A módszer egyszerű, gyors, megfelelő készülék megléte esetén olcsó, korlátlanul ismételhető. Nemcsak a terápiás terv további meghatározásában (brace, gipsz, kineziotape, műtéti kezelés), hanem az alkalmazott terápia objektív nyomon követésében (proprioceptív tréning) is értékes kiegészítő. A-0010

Traumás n. saphenus szindróma – pszichés zavar vagy organikus kórkép? Egy 16 éves lány esetének bemutatása

Varga Marcell, Zoltán Gergely Péterfy Kórház, Baleseti Központ

Bevezetés: Előadásunkban egy ritka kórképet, a n. saphenus szindrómát szeretnénk bemutatni egy eset kapcsán. Az eseten túl áttekintjük a fenti kórképre vonatkozó szakirodalmat illetve a differenciáldiagnosztika és kezelés nehézségeit. Anyag és Módszer: Betegünk, egy 16 éves lány jelentkezését hónapokkal megelőzően bal comb kis energiájú, banális, tompa traumáját szenvedte el. Hetekkel később kialakuló nem szűnő, napi élettevékenységet jelentősen korlátozó, állandó, lágyékba és combba sugárzó neuralgiás panaszok miatt jelentkezett. Az elvégzett röntgen és hagyományos ultrahang vizsgálatok kóros eltérést nem igazoltak, fizikálisan a comb distalis és alsó harmadának határán észleltünk minimális bőrbehúzódást, illetve lágyékba és térdbe sugárzó hyperaesthesiát. A klinikum alapján többszörös konzultációt követően felmerült a n. saphenus szindróma lehetősége. Az irodalmi ajánlások áttekintését követően a további diagnosztikát magas felbontású ultrahang, ENG illetve MRI segítségével végeztük. Az MR vizsgálat kb. 1,5 cm-es kiterjedésű, traumás hegszövetnek imponáló elváltozást igazolt, közvetlenül a nervus saphenus egyik ága mellett. UH vezérelt lidocain teszt segítségével a hónapok óta fennálló,

28

Absztraktok sugárzó panaszai azonnal megszűntek. A tartós hatás elérése érdekében 4 hét különbséggel 2 alkalommal szteroid injekciót fecskendeztünk az ideg környezetébe, érdemi javulás nem történt. Tekintettel arra, hogy komplex fizikoterápia hatására panaszai nem javultak, műtét mellett döntöttünk, a hegszövetet oldottuk, az érintett bőrágat felszabadítottuk. A posztoperatív szakban femoralis kanülön keresztül adott bupivacainal 72 órán keresztül tartós fájdalommentességet biztosítottunk. Eredmények: A kanül eltávolítása után a beteg, akkor már 11 hónapja fennálló panaszai nem tértek vissza, se a közvetlen posztoperatív szakban, se később. A beteg rövid utókezelést követően a balesetet megelőző életviteléhez vissza tudott térni, újra sportolni kezdett. Összefoglalás: A n. saphenus szindróma az ideg érzőágainak különböző hatásra kialakuló kóros szenzitivitása, neuralgikus fájdalmakat okozó túlműködése. Mind a diagnosztikára mind a kezelésre vonatkozóan igen kevés irodalmi hivatkozás található. Előadásunkban a nervus saphenus szindrómára, mint comb és térdfájdalmak hátterében meghúzódó lehetséges kóroki tényezőre szeretnénk felhívni a figyelmet. A-0011

Mit keres a pszichológus a gyermektraumatológia osztályon?

Czétényi-Gorove Erzsébet

Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ

A hazai gyermektraumatológia ellátás gyakorlatában pszichológus csak ritkán fordul meg. Bár maga a kórházi tartózkodás általában viszonylag rövidnek mondható, a balesetek és azok következményei mégis igen gyakran váltanak ki szorongást, félelmet, összezavarodottságot és kontrollvesztettség érzetet a gyermek és családja körében. Ezek a tünetek amellett, hogy felboríthatják a család megszokott életvitelét, a kezelés hatékonyságát és a fizikai gyógyulást is nagymértékben befolyásolják. Éppen ezért fontos a balesetet szenvedett gyermekek fizikai ellátása mellett (A - airway, B breathing, C - circulation) a pszichés támogatásra is hangsúlyt fektetni (D - distress, E - emotional support, F - family). A pszichológusnak egyaránt fontos szerepe van a gyermek, a szülő, illetve a gyermeket ellátó egészségügyi személyzet támogatásában. A gyermekkel a fejlődési szintnek megfelelő módon kapcsolatot létesít (sokszor játékon keresztül), számára érthető módon elmagyarázza, várhatóan mi minden fog történni vele, így a gyermeknek a kórházi környezet kevésbé idegenné válik. A szülők sokszor nehezen alkalmazkodnak a számukra ismeretlen helyzet kihívásaihoz, nem tudják, hogyan reagáljanak gyermekük esetleges viselkedéses változásaira. Mivel a szülő jelenti gyermeke számára a biztonság fő forrását, fontos, hogy ő maga minél kompetensebbnek és

29

Absztraktok ezáltal nyugodtabbnak érezze magát. A pszichológusnak fontos szerep lehet abban, hogy a szülőnek irányt mutasson, hogy hogyan tudna gyermekének a stresszel való megküzdésben minél hatékonyabban segíteni. A balesetet szenvedett gyermekekkel való mindennapos találkozás, a nagy betegforgalom, a szülőkkel esetenként kialakuló konfliktusok olykor az osztály dolgozóit is igénybe veszik, így előfordulhat, hogy ők maguk is pszichológiai segítségre szorulnak. A gyermektraumatológia osztályon dolgozó pszichológusnak tehát fontos szerepe lehet a hatékonyabb és még inkább gyermekbarát ellátás elősegítésében. A-0012

Beszéljünk egy nyelvet! (Supracondyler humerus törések diagnosztikája, klasszifikációja)

Gáti Nikolett, Kassai Tamás, Kalóz Erika

Péterfy Kh. és RI és Rendelőintézet és Baleseti Központ

A gyermekkori supracondyler humerus törések diagnosztikája és beosztása az a terület, amely kapcsán mindenki használ valamilyen „sémát”. Sokszor a hogyan is vizsgáljam, milyen törésről is van szó kérdésekre a válasz: „így szoktuk”, „az irodalomban többféle beosztást is találhatsz”. Célunk, hogy egy nyelvet beszéljünk! Anamnézis, fizikális vizsgálatig elég egységesek vagyunk, majd a képalkotók kapcsán jönnek a kompromisszumok. A diagnosztika nélkülözhetetlen része a pontos oldal és AP könyökre centrált rtg felvételek. Ezek segítségével tudjuk értékelni a segédvonalakat: trochlea-humerus szög, elülső humeralis vonal, Baumann-szög stb. Többféle klasszifikáció is ismert (Gartland, Baumann, Von Laer stb.) Tulajdonképpen a Gartland és a Baumann beosztás is ugyanazt mondja: I. típus: elmozdulás nélküli subperiostealis törések, II. típus: elmozdulással járó, rotációs hiba nélküli törések, III. típus: nagy diszlokációjú, rotációs hibával járó törések. Von Laer 4 típust különböztet meg, az I-II típusa azonos a Gartland, illetve Baumann beosztás azonos típusaival. Laer a rotációs hibával járó töréseket két nagy csoportra osztja, aszerint, hogy a törtvégek érintkeznek-e (III. típus) vagy nem érintkeznek (IV.) Ha idáig eljutunk a következő kérdéskör a kezelés: melyik típust lehet konzervatívan kezelni, és melyik képez műtéti indikációt és milyen szövődményekre számíthatok a töréskezelés kapcsán?

30

Absztraktok A-0013

G yermekkori könyöktáji sérülések kezelése M agyarországon (Multicentrikus study 2015)

Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Bíró Zsuzsanna Péterfy KH. és RI és Baleseti Központ

Bevezetés: A gyermekkori könyöktáji sérülések kezelésében nincsen egységes szemlélet Magyarországon. Célunk az, hogy egy multicentrikus vizsgálat kapcsán az országban gyermekellátásban résztvevő kórházak beteganyagát megvizsgálva és statisztikai számadatokkal alátámasztva a könyöktáji törések kezelésében egységes szemléletet alakítsunk ki. Anyag és módszertan: Multicentrikus esettanulmány keretein belül retrospektíven vizsgáltuk a 2014-ben a Baleseti Központ gyermek-traumatológiáján könyöktáji törés végett kezelt gyermekeket. Anyagunkban szerepelnek a rekonstrukciós beavatkozások is. Vizsgáltuk a törések típusát, az elmozdulás mértékét, a társsérüléseket és a lágyrész károsodást, valamint a műtéti megoldásokat. Az utánkövetés kapcsán néztük a keringés korai kontroll vizsgálatának meglétét, a korai rtg kontrollt, a gipszrögzítés-, a fémanyagok- eltávolításának idejét, teljes funkció elérésének idejét, valamint az utánkövetés hosszát. Eredmények: A vizsgált időszakban összesen 224 esetet találtunk. Az eseteinknek a 2/3-da supracondyler humerus törés, 1/3-da pedig condylus radialis és medialis epicondylus törés volt. Az elmozdulás nélküli supracondyler humerus töréseket (SCH), valamint a Baumann II típusú töréseket repositiot követően konzervatívan kezelünk. A Baumann III. típusú SCH töréseket a neurovaszkuláris eltérések függvényében nyílt vagy fedett repositiot követően radialisan bevezetett keresztezett tűződrótokkal és vagy gipsz, válogatott esetekben fixateur externe rendszerrek kiegészítve kezelünk. A radialis condylus töréseket, amennyiben sem príméren, sem a korai kontroll rtg felvételen nem diszlokálódnak gipszben kezeljük, prímer elmozdulással járó esetekben, valamint korai rediszlokáció esetén tűződrót és kiegészítő húzóhurokkal kezelünk. A medialis epicondylus töréseket, amelyek nem jártak ficammal és a rtg felvételen nincsen elmozdulás konzervatívan gyógyítjuk. Azokat az eseteket, amelyek instabilak, illetve elmozdulással jár feltárást követően tűződrótokkal rögzítünk. Rekonstrukciós műtéteink a malpositio jellegének függvényében korrekciós osteotomia. Konklúzió: Javasoljuk a supracondyler humerus törések kezelése során a Baumann, illetve Von Laer szerinti beosztás használatát. A Baumann I. SCH törések konzervatív kezelését (gipsz). A Baumann II. típusú törések repositioját és rögzítését. A Baumann III. törések esetén, amennyiben a perifériás pulzus nem tapintható, feltárásból az ér-

31

Absztraktok idegképletek védelmében végzett repositiot és dróttűzést kiegészítő gipszrögzítéssel. Amennyiben a perifériás pulzus jól tapintható kíméletes fedett repositio és dróttűzéssel történő rögzítés választható. A medialis epicondylus törések esetében azok kezelhetőek konzervatívan, amelyek stabilak, elmozdulás nélküli törések. Azokban az esetekben, amikor van elmozdulás és/ ficammal társul feltárás és a nervus ulnaris védelme mellett végzett dróttűzést javasoljuk. A radialis epicondylus törések közül azok kezelhetőek konzervatívan, amelyek príméren elmozdulás nélküli törések, vagy a korai rtg kontroll során rediszlokációs tendenciát nem mutatnak. Príméren diszlokált, vagy a korai kontroll rtg során rediszlokált esetekben radialis feltárást és húzóhurkos tűzódrótos rögzítést javasolunk. Rekonstrukciók során a legjobb lenne a malpositio elkerülése, de amennyiben az utánkövetés során észleljük, mindenképpen osteotomiákban jártas sebész kezébe kerüljön. A-0014

Perifériás vénabiztosítás rögzítési technikáinak vizsgálata a gyermekápolás tükrében

Páll Nikoletta1,2, Hajduné Németh Anna1, Garamszegi Beáta1, Kassai Tamás1

Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Gyermektraumatológia; Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar- Ápolástan Tanszék

1 2

Bevezetés: A perifériás vénabiztosítás a leggyakrabban előforduló invazív beavatkozás, mely a gyermekek esetében igen nehéz feladat. A kanül benntarthatósági idején belül sokszor a szövődmények miatt kell ismételni a behelyezést, ezzel újabb fájdalmat okozva a gyermeknek. A perifériás kanül megfelelő rögzítése csökkenti a szövődmények előfordulását és növeli a kanül benntarthatósági idejét, mégis egyetlen magyarországi szakirodalomban és protokollban sem olvashatunk erre ajánlást. Módszer: Osztályunkon 2015 áprilisától augusztusig tartó kutatásunkban közel 250 esetben vizsgáltunk 8 féle rögzítési technikát, mely 5 gyári és 3 saját készítésű ragasztót tartalmazott. A vizsgálatban 3 saját készítésű kérdőívet használtunk, melyben először az ápolók branül ragasztási szokásait vizsgáltuk, majd minden esetben Branülgondozási lapot vezettünk, a zárókérdőívben pedig az ápolók összehasonlító véleményét vizsgáltuk a ragasztókról megadott szempontok alapján. Eredmények: A vizsgálat elvégzése után pontos elvárások fogalmazhatók

32

Absztraktok meg a megfelelő ragasztási technikával szemben, melynek használatával és a Branülgondozási lap vezetésével a gyermekeknél a szövődmények, és ezáltal az újraszúrások is minimálisra csökkenthetők. Következtetés: A perifériás kanül megfelelő rögzítése eleget tesz minden elvárásnak, amely segíti az ápolói megfigyelést, továbbá elhagyható a gyermek teljes végtagjának a rögzítése, és a branül benntarthatósági ideje is a maximális időre növekszik. A-0015

A betegnek mindig igaza van?

Füle István1, Jórász Zsolt2, Fadgyas Balázs1 Heim Pál Gyermekkórház MRE Bethesda Gyermekkórház

1 2

Krónikus vállpanaszokkal jelentkező 14 éves gyermek kórelőzményében konzervatívan kezelt clavicula lateralis vég törés szerepelt, az ellátás más Intézetben történt egy éve. Az elvégzett képalkotó vizsgálatok egy jelentős nagyságot elérő, kulcscsontból kiinduló, csontkinövésnek imponáló elváltozást igazoltak, melynek eltávolítása után a panaszok megszűntek. Szülő szerint a fenti két állapot között ok-okozati összefüggés van, ezzel kapcsolatban orvos szakértői véleményt is kért. Vajon igaza van? A-0016

Ritka gyermekkori sportsérülés: tuberositas tibiae kiszakadása fenyegető compartment syndromával - Esetbemutatás

Megyesi József, Vass Antal

Bajai Szent Rókus Kórház Traumatológiai Osztály

Esetbemutatás osztályunk anyagából, melyben egy ritka típusú gyermekkori tuberositas tibiae kiszakadás kapcsán mutatjuk be a sérülés mechanizmusát, az általunk történt ellátását. Az eset érdekessége, hogy a m. tibialis anterior eredése és a tibia periosteuma a kp. harmadig leszakadt, ez okozott fenyegető compartment syndromát.

33

Absztraktok A-0017

Ritka gyermekkori vállsérülés: csontos Bankart sérüléssel járó vállficam - Esetbemutatás

Megyesi József, Vass Antal

Bajai Szent Rókus Kórház Traumatológiai Osztály

Esetbemutatás osztályunk anyagából, melyben egy ritkán előforduló gyermekkori csontos Bankart sérülés kapcsán mutatjuk be ennek mechanizmusát, az általunk végzett diagnosztikát, mely sokban segítette munkánk, a műtéti megoldást, valamint a gondos utókezelést. A-0018

Gyermekkori humerus disztális vég törések kezelése osztályunkon (multicenter vizsgálat)

Pálfy Tímea, Bartalos Balázs, Szabó Gábor, Noviczki Miklós Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Nyíregyháza

Célkitűzés: A gyermekkori humerus disztális vég törések kezelésének felmérése osztályunkon multicenter vizsgálat keretében. Anyag és módszer: Retrospektíven vizsgáltuk a 2014-ben osztályunkon ambuláns és fekvőbeteg-ellátásban konzervatívan és műtéttel kezelt gyermekkori disztális humerus-töréseket. A felmérést a multicenter tanulmány koordinátorának útmutatásai alapján végeztük. A vizsgálat nem értékelte a kezelés eredményességét. A felméréshez a Medworks és eRad dokumentációs rendszereket használtuk. Eredmények: 57 értékelhető esetet vizsgáltunk, ebből 44 szuprakondiláris, 5 ulnáris epikondilus- és 8 radiális kondilustörés. 19 esetben történt műtét (18 radiál és ulnár felől keresztezett, 1 divergáló dróttűzés, 4 esetben feltárást is végeztünk). Érsérülés anyagunkban nem szerepelt. 24 órán belüli keringésellenőrzés a repozíciót igénylő esetekben történt. Az átlagos gipszelési idő 3,8 hét volt, a fémkivételek átlagosan 8,7 hét után történtek. A teljes funkció elérése 20 esetben 8 hét volt, a többi eset követése nem történt meg a teljes funkció eléréséig. Következtetés: Anyagunk egy vegyes profilú megyei traumatológiai centrum ellátási gyakorlatát reprezentálja. A vizsgálat során több esetben a dokumentációt hiányosnak találtuk, a fémkivételek ugyancsak számos esetben túlságosan hosszú idő után történtek meg.

34

Absztraktok A-0019

A gyermek, akire egy szekrény esett, avagy egy többszörös arckoponyatörés kálváriája

Sült Tamás Péter, Miskolczy Mária, Ivácson Rita

Heim Pál Gyermekkórház Sebészet-Traumatológiai Osztály

Előadásunk anyaga egy esettudomány ismertetése. A Heim Pál Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályra 2014.01.18-án került felvételre az 5 éves gyermek, akinek fejére szekrény esett. Ennek folytán panfacialis törést szenvedett. Az orvosi team általános állapot stabilizálása után a gyermeket rekontstrukciós műtétet hajtott végre tracheostomia készült. Azt ezt követő 13 napos intenzív ápolás után sebészeti osztályunkra helyezték át. Előadásunkban ismertetni szeretnénk a rövid és középtávú ápolási tervet, valamint az ehhez szükséges team munkát. A-0020

Gyermekkori humerus distalis vég törések kezelése korcsoportok szerint

Vass Katalin Kitti1, Séber Márton2, Turchányi Béla3

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály

1

2,3

Bevezetés: A könyök az emberi test egyik legsérülékenyebb ízülete. Anatómiai sajátosságok miatt a distalis humerus törés gyermekkorban a leggyakoribb, az összes könyöktáji sérülés 86,4%-a. A tanulmány célja az egyes korcsoportok sérülési epidemiológiájának, a kezelési módszerek és eredmények összehasonlítása. Betegek és módszerek: A kutatásba 136, a Kenézy Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályán operatívan kezelt, distalis humerus törést szenvedett, korcsoportokra (0-6; 7-10; 11-16 év) osztott, 16 év alatti gyermeket vontak be, akik 2008. január 1. és 2012. december 31. között sérültek meg. Az utánkövetés napjainkig történt. A gyógyulás hosszú távú kimenetelét a Mayo Elbow Performance Score (MEPS) segítségével határozták meg. Eredmények: A legfiatalabbaknál a fiú-lány arány azonos, míg a legidősebb sérültek 81%-a fiú.10 éves korig a supracondylaris (44%) mellett a intercondylaris (44%) törésjellemző, 11 éves kortól az epicondylus medialis törése is gyakori (37%). Műtéttechnikailag vezető eljárás a dróttűzés volt, melyet az esetek 86%-ban, 117 betegnél alkalmaztak. Ez 0-6 éves csoportban 80,4% (45 eset), 7-10 éves korban 95% (58 eset), 11-16 éveseknél 73,6% (14 eset). Altatásban csak repositiot a 0-6 éves

35

Absztraktok korcsoportban alkalmaztak, 11 esetben (19,6%). Csavaros rögzítést leghamarabb a 7-10 éves korban alkalmaztak, 3 esetben (5 %); azonban a 11-16 éves korcsoportban már 24%-ban (4 eset) alkalmazták ezt a megoldást. A fent említett módszerekkel az esetek 83%-ban sikerült teljes anatómiai repositiot elérni. Szövődményt 15 esetben észleltünk (11%). 9 esetben idegkárosodást (6,6%), 4 esetben redislocatiot (2,9%), 2 esetben drót elmozdulást (1,4%), érsérülés nem volt. A fém kivétel során nem tapasztaltunk szövődményt. Azon műtétek után, ahol nem volt jelen tapasztalt orvos 30%-ban alakult ki szövődmény. A MEPS értékét 102 betegtől vettük fel, melynek 93 esetben (91,1%) “kiváló”, és 9 (8,9%) esetben “jó” lett az eredménye. Következtetések: Minden csoportnál a dróttűzés a fő ellátási forma, a gyermekek növekedését figyelembe véve a fiúk egyre veszélyeztetettebbek, a rögzítések egyre stabilabbak, a gyakorlott orvos jelenléte jelentősen csökkenti a szövődményeket. A-0021

Gyermekkori felső végtagi sérülések triázs vizsgálata

Baranyi Krisztina

Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály

Probléma felvetés: Az izolált végtagsérülést elszenvedett gyermekek triázs vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy nagy részük nem részesült semmilyen prehospitális ellátásban, de azon betegek körében is akik háziorvostól, szakrendelőből, egyéb ügyeletről érkeztek igen magas azok aránya akik ellátatlanul, vagy rosszul rögzített végtaggal érkeztek. Módszer: A Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztályának Triázs Szolgálata 2014. január 1. és 2015. június 30. között 17427 gyermek vizsgálatát és kezdeti ellátását végezte különböző, a felső végtagot érintő sérülések miatt. A jelzett időszakban az igazolt törések száma 9197 volt. Cél: a felső végtagi sérülések esetén rögzítésre szolgáló eszközök és technikák, valamint ezek megfelelő alkalmazásának bemutatása (sam-splint, pneumatikus sín, cramer-sín, háromszögkendő), előnyökkel és hátrányokkal együtt. A triázs, mint elsődleges vizsgáló és ellátó rendszer lehetőségeinek és korlátainak ismertetése. Következtetés: Minden traumát elszenvedett gyermeknél a törött végtag mozgatásának minimalizálása rendkívül fontos analgetikus szempontból, de ugyanilyen fontos a további sérülések és szövődmények elkerülése is. Célunk a megfelelő eszközök és technikák megismertetése minél szélesebb körben, hogy a nem túl távoli jövőben akár a laikus elsősegélynyújtó alkalmazhassa azokat.

36

Absztraktok A-0022

Mozgásstabil intramedulláris rögzítés gyermekek csuklótörésének kezelésre

Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Fadgyas Balázs, Kővári Tamás Péterfy S.u. kh., ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

BEVEZETÉS: A gyermekkori törések 40% a csukló területén jön létre. A többségük elmozdulás nélküli, vagy érzéstelenítés után könnyen reponálható, és utána konzervatív módon rögzíthető. Egytizedükben a rádiusz disztális metafízis törés teljes diszlokációja esetén, a repozíció és a retenció is kihívást jelent. A leggyakrabban használt percután végzett dróttűzés gipszrögzítést igényel. Évek óta keressük a lehetőséget gyermekbarát minimálinvazív rögzítésre. Dr. Varga Marcell már többször beszámolt a “short TEN” ről. Most egy másik lehetőséget szeretnék bemutatni. MÓDSZER:Általános érzéstelenítésben, a törési haematomába 5ml 0.5% bupivacaint adunk ezzel az intra és posztoperatív fájdalom mentességet biztosítjuk. A törési résbe dróttal benyúlva hipomochlion elvnek megfelelően végzünk repozíciót, majd kis szúrásból az epiphysis szélén dorzálisan (Theddy Slongo szernint) fenesztráljuk a rádiusz velőüregét. 2-2.5-3 mm ESIN implantátumot vezetünk a velőüregbe. A törést a TEN bevezetésekor diszlokáljuk, majd egy 90 fokos ívet készítünk a TEN disztális részén és ezt beljebb tolva érünk el repozíciót. A célunk az, hogy már a disztális darabban két pontos megtámaszkodást érjünk el. Az ulna törését proximál felől bevezetett TEN-nel rögzítjük. A törés stabilitását vizsgáljuk képerősítő alatt. Külső rögzítés nélkül azonnali mozgásstabilitásra törekszünk. 8-12 héttel a sérülés után távolítjuk al a fémeket. EREDMÉNYEK: 24 esetben használtuk ezt a módszert, Külső rögzítésre nem volt szükség, Azonnali mozgásstabilitást értünk el.10 foknál nagyobb tengelyeltérést nem találtunk, ezek mindegyike remodelálódott a fémkivétel idejére. 3 esetben észleltünk a TEN perforációt, ezt vagy levágással, vagy korai kivétellel kezeltük, Egy esetben a rádiusz berepedt intramedullaris módszerrel nem volt rögzíthető a törés ezért lemezes szintézist végeztünk. Szeptikus szövödmény, mozgásbeszűkülés nem volt. Egy szülő kivételével mindenki ennek a módszernek a használatát kérné, ha ismét megsérülne a gyermeke csuklója. KÖVETKEZTETÉS:A tanulási időszakban tartunk. Az esetszám még kevés. Új módszert keresünk, ha már megoperáljuk akkor mozgás stabil szintézist érjünk el. A percután dróttűzés, és a short TEN esetében is találkoztunk elmozdulással, drótperforációval, implantátum vándorlással. Szeretnénk összehasonlító vizsgálattal igazolni a szövődmények arányát. Jelenleg a kétoldali csukló törött gyerekek esetén törekszünk erre a módszerre, hogy ne keljen mindkét kezüket gipszben rögzíteni.

37

Absztraktok A-0023

Rádiusz növekedési zóna károsodása következtében kialakuló deformitások korrekciós lehetőségei

Kassai Tamás, Bíró Zsuzsanna, Kalóz Erika, Gáti Nikoletta, Kővári Tamás Péterfy Kh.,ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

BEVEZETÉS: A felső végtagon a növekedési zónák károsodása kisebb jelentőségű, mint az alsó végtagon. Ez alól talán kivétel a radiusz disztális epiphysis, mert az aszimmetrikus növekedés korán jelentős csuklótájéki panaszokat okoz. Az előadásunkban, részben posttraumás, részben ismeretlen eredetű, gyakran congenitális (Madelung) növekedési zavarok korrekcióit szeretnénk bemutatni. MÓDSZER: A kisgyermekek esetében a 2 cm nagyobb rádiusz növekedési elmaradás – ulna túlnövés, már az iskolás kor elején panaszokat okoz. Az írás, tollfogás szinte mindig fájdalmat indukál. Kis gyermekkorban a legfontosabb célunk az elmaradt rádiusz hossznövekedés pótlása, jó eredményekkel használjuk az unilteralis 4mm Wagner disztrakciós rendszert. A célunk a 0.5 1 cm túlkorrekció. A növekedés során az ulna ismét lehagyja az orsócsontot, és a 13-15 éves korban ismételt műtét szükséges. Ha a rádiusz aszimmetrikusan fejlődik, akkor tengely korrekció, és az ulna rövidítése hoz végleges megoldást. Ha jelentős a radiusz deformitása, akkor inkább a kettős oszteotomiától várjuk a jó megoldást. EREDMÉNYEK: komplex műtéti sorozattal, sikerült jó esztétikai és funkcionális eredményt elérnünk. A célunk a proximális carpalis sor megtörését korrigálni és a congruens DRU ízület biztosítása. KÖVETKEZTETÉS: A gyermekkorban a radiusz disztális epiphysis áttűzése és iatrogán epiphysis károsodás legjobb kezelése a megelőzés. Ha mégis létrejön, akkor ennek korrekciója műtéti sorozattal lehetséges. Jól használható az unilaterális nyújtókészülék, de szinte minden esetben szükség van tengely korrigáló oszteotomiára és az ulna rövidítésére. Műtéti sorozattal jó funkcionális eredmények érhetőek el. Az ilyen sérültek országos centrumban történő kezelése ajánlott. A-0024

Gyermekkori kiterjedt szeptikus csontdefektusok kezelése

Kassai Tamás, Fényes László, Vámos Gábor, Kővári Tamás, Kalóz Erika, Bíró Zsuzsanna Pétrefy S. u. kh.,ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

BEVEZETÉS: A gyermekkori sérülések után elhanyagolt helyzetben a szeptikus csontfolyamatok jelentős csont destrukcióval járnak. Ezek kezelése komoly kihívást

38

Absztraktok jelent. A gyermek kis mérete, csontpótlás helye, és a megfelelő rögzítés biztosítása a megszokott módszerekkel nem biztosítható. MÓDSZER: Az elmúlt öt évben osztályunkon kezelt súlyos kiterjedt csontdestrukciók esetén alkalmazott terápiás elveinket mutatjuk be. A klinikai, radiológiai és labor tünetek alapján nem vártunk olyan kiterjedt csontdestrukciót, mint amit találtunk. Két gonitisből a femur condylusba terjedő gyulladást, egy supracondyler humerus törés tűzése utáni kierjedt radiális condylus defektust, egy ulna és egy femur defektust kezeltünk. Minden esetben azonnali műtéttel teljes debridementre törekedtünk. A műtétekbe nagyon aktív asszisztensként nagy gyakorlatú szeptikus sebész kollégákat vontunk be. Az ulna (14cm) és femur (22 cm) defektusok esetén külső rögzítőt használtunk, lokális gentamicin tartalmú PMMA golyósorokat helyeztünk be, és szisztémás antibiotikus kezelést folytatunk. Az ízület közeli törések esetében a golyók eltávolítása után a csontdefektusok spontán feltelődtek, csontpótlást a diaphysis törések esetében végeztünk. A csípőlapát növekedési porcát megkímélve ablakosan vettünk csontlapokat, melyek felaprítva helyeztük el a defektusban. Az ulna törés esetében egyedileg legyártott 22 lyukas KFI mini 2,7 mm reko lemezzel rögzítettük, a femur defektust fixateure externe V montageval rögzítettük. EREDMÉNYEK: Az ízület közeli törések spontán feltevődtek, de mozgás beszűkülés,1-2 évig fennállt, egyik esetben sem végeztünk arthrolysist. Az ulna törésben a lemezkivétel után álízület alakult ki, itt ismételt spongiosa és lemez visszahelyezése volt szükséges. A femur 22 cm csontdefektusa gyógyult. KÖVETKEZTETÉS: A gyermekkori súlyos szeptikus eseteket meg kellene előzni. Minden esetben szakmai hibákat is lehetett találni a kezelésében. Az aktív radikális debridement után észlelt csonthiányok a csípőlapát lemezének feldarabolásával feltölthetőek. A-0025

Alsó végtagi növekedési zónák károsodása következtében kialakuló deformitások korrekciós lehetőségei

Kassai Tamás, Kővári Tamás, Hargitai Ernő, Varga Marcell, Molitorisz Dániel Péterfy Kh.,ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

BEVEZETÉS: Gyermekkorban a posttraumás, vagy iatrogén növekedési porcsérülések kezelése az egyik legnagyobb kihívást jelenti a gyermek traumatológus munkacsoportok számára. Szerencsére ritka sérülések kezelésére az irodalom nem ad egyértelmű tankönyvi ajánlást. Az alsó végtagon a tengelyeltérések, és a rövidülés jelentős funkcióvesztést, panaszokat okoz. Olyan eseteket szeretnék bemutatni, ahol a végtaghosszabbítás, és tengelykorrekciók komplex műtéti sorozat részeként jelentettek megoldást.

39

Absztraktok MÓDSZER: Az első bemutatott esetben 6 éves kislány politraumatizáció részeként elszenvedett nyílt combcsonttörésből 12 cm hiányzott. A gyermek kitűnő oszteogenetikus potenciáját kihasználva primeren végzett kallusz disztrakcióval, az epiphysis germinatív zóna megvédésével, a növekedés biztosítható volt. Felnőttként korrekciót nem igényel. A többi esetben sérült a növekedési porc germinatív zónája és ezért progresszív tengelyeltéréssel járó végtagrövidülés alakult ki. Megpróbáltuk az epimetaphyseális blokk eltávolítását és interpozítum képzést, de ez sikertelen volt. A műtéti sorozat elemei: tengely korrekciók, végtaghosszabbítás. Ferde síkú oszteotómiát és szögstabil lemezes rögzítéseket, aszimmetrikus végtag hosszabbítás fixateure externevel, illetve epiphyseodézist használtunk. Jó eredménnyel kombináltuk intramedulláris rögzítés mellett végzett unilaterális külső disztrakort. Egy esetben az oszteotomia után a végtaghossz equalizációt az ellen oldal rövidítésével végeztük el. EREDMÉNYEK:10 eset közel 50 beavatkozásának eredményeit szeretnénk bemutatni. A súlyos egész életre szóló végtag deformitások az esetek nagy részében elkerülhetőek illetve korrigálhatóak. Csak egy szeptikus eset után maradt fenn ízületi merevség és végtagrövidülés, ami a felnőtt beteget zavarja, de a korrekciójára sem mer vállalkozni. Minden esetben az első cél a tengely eltérés javítása, és sokszor sikerült egy beavatkozással a végtaghosszat is javítani. Szinte minden esetben ismételt beavatkozások voltak szükségesek a növekedés befejeződéséig. Egy alsó végtagi revascularizációt követő esetben a növekedés csak műtéti sorozattal pótolható. Általában a gyermekek, és a szülők nagyon jól kooperálnak, de a külső rögzítő helyett a ferde oszteotomia és lemezes oszteoszintézissel végzett korrekciókat jobban szeretik, kevésbé akadályozza a gyereket. Egy esetben volt implantátum törésünk, álízület nem alakult ki, egy szeptikus szövődményünk volt. KÖVETKEZTETÉSEK: Az epiphysis, illetve a vérellátás károsodását meg kell előzni, ezért a “csak egy drót”, vagy “csak kicsit ér hozzá” léleknyugtató vélemények rendkívül veszélyesek. Az egész életre kiható következmények, műtéti sorozatok ismerete azért fontos a gyakorló traumatológus számára, hogy megértsük, hogy a gyermekkori epiphysis sérülések legjobb kezelése a prevenció. Ha már kialakul a növekedési zavar, akkor számítógépes, illetve csontmodellen végzett modellezés segít komplex műtéti terv elkészítésében. A saját gyakorlatunk, a tengely, majd a végtaghossz korrekciója. Az első műtétkor túlkorrigálunk, hogy ha lehet két lépésben elérjük a növekedés befejeződére az oldal azonos tengelyt és végtaghosszat. Kérjük, hogy az ilyen sérült gyerekeket irányítsák, országos centrumba.

40

Absztraktok A-0026

Supracondylaris humerustörésekhez társuló érsérülések gyermekkorban 40 év adatainak elemzése

Kassai Tamás, Hargitai Ernő, Renner Antal, Szentirmai Annamária, Gáti Nikolett Péterfy Su.kh.ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

Bevezetés: A supracondylaris humerus törések gyakoriak gyermekkorban. Az irodalom szerint a dislocalt töréseket 1,6%-19% közötti arányban érsérülések kísérhetik. Késői diagnózis, inadekvát terápia ischämiás kontraktúrához vezethet, egyes esetekben akár Volkmann ischämiás kontraktúra is kialakulhat. Anyag és Módszer: 1971 és 1996 között, 25 év alatt 192 gyermeket kezeltünk osztályunkon supracondylaris humerus töréssel. (Átlagéletkor 7,5 éves) Primeren elvégzett fedett repositio után 12 gyermeknél észleltünk keringészavart. Ezt követően a második műtétnél 4 x spasmust, 3 x thrombus okozta érelzáródást, 3 x leszorítást, és 2 x direkt artéria sérülést találtunk, amit véna grafttal állítottunk helyre. 1997 és 2012 között, 15 év alatt 455 gyermeket kezeltünk osztályunkon supracondylaris humerus töréssel. (Átlagéletkor 7 éves) Közöttük 34 gyermeknél észleltünk primeren pulsus deficitet. Ezekben az esetekben a fedett repositio helyett primeren nyílt repositiot végeztünk. A pulsus deficit okaként 2 x spasmust , 27 x a Lacertus Fibrosus okozta leszorítást, 4 x a törésbe beszorult artériát, és 1 x direkt artéria sérülést találtunk. Ugyanezen intervallumban más kórházból 1 gyermeket kezeltünk Volkmann ischämiás kontraktura miatt, akinél a primeren észlelt pulsus deficit ellenére a supracondylaris humerus törés fedett repositioját végezték. Eredmény: Utánvizsgálatnál az első csoportban 7 x észleltünk szövődményt: 2 x Volkmann ischämiás kontraktúrát, 2 x hideg intoleranciát és 3 x növekedési zavart. A második csoportban nem találtunk sem növekedési zavart, sem tengelyeltérést, sem Volkmann ischämiás kontraktúrát. Következtetés Saját tapasztalatunk alapján meggyőződésünk, hogy a diszlokált, Baumann III szerinti supracondylaris humerus töréseknél, Primer pulsus deficit mellett, az azonnali, primer nyílt repositio ajánlott, egyidejűleg ellátva a talált kísérő sérüléseket, beleértve az érsérülést is. Nem ajánljuk a fedett repositiót, és a diagnosztikus arteriográfiát sem, mert az időveszteséget jelent.

41

Absztraktok A-0027

Gyermekkori II. fokú kéz égési sérülések kezelése cink-hyaluron géllel kiegészített ezüst tartalmú elgélesedő hab-kötszerrel.

Józsa Gergő, Tóth Eszter, Juhász Zsolt

PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti Osztály

Bevezetés: A gyermekkori sérülések egyik leggyakoribb oka az égés. A csecsemők és a kisgyermekek bőre vékonyabb és sérülékenyebb, emiatt súlyosabb égési sérülésre számíthatunk, mint felnőttekben. A másodfokú égések konzervatív kezelésére számos sebfedő áll rendelkezésünkre. Cél: A gyermekkori II. fokú kéz égési sérülések cink-hyaluron géllel kiegészített, ezüst tartalmú elgélesedő hab-kötszerrel történő kezelése kapcsán elért eredményeink bemutatása. Beteg, módszertan: 2014. január 01. és 2015. 01.31 között prospektív vizsgálatot végeztünk. Összesen 14 gyermeket kezeltünk géllel kiegészített kötszerrel, felületes és kevert típusú másodfokú égés miatt. A primer ellátás során fájdalomcsillapításban, szedálásban, illetve altatásban végeztük el a debridemant. Az égés mélységének pontos megítélése céljából 2 gyermeknél primeren ezüst nitrát oldatos kötést helyeztünk fel, míg a többi esetben már az első ellátáskor az ezüstöt tartalmazó elgélesedő hab-kötszer a cink-hyaluron géllel együtt került felhelyezésre. Azokban az esetekben, amikor a primer ellátás során ezüst nitrát oldatos kötést alkalmaztuk, a másnapi kontroll vizsgálat kapcsán került felhelyezésre a kötszer, mely eltávolítása a 7. napon történt meg. A többi gyermek esetében a primer sebellátást követően a kötés ellenőrzését a második napon, míg a kötés eltávolítását a 6.-7. napon végeztük el. Az égési terület hámosodása után az otthoni kezelés kezdetben zsíros kenőccsel, majd a teljes gyógyulást követően hegesedést csökkentő kenőccsel történt. Eredmények: A gyermekek gondozása több esetben még jelenleg is zajlik, így csak a rövidtávú eredményeinkről számolhatunk be. A géllel kiegészített kötszer használata mellett fertőzést nem alakult ki. Az égési területek hámosodását átlagosan a primer ellátást követő 6.-7. napon észleltük. Következtetések: A az ezüstöt tartalmazó elgélesedő hab-kötszer a cink-hyaluron gélt tartalmazó kötés könnyen felhelyezhető és eltávolítható, az ezüst tartalom miatt a fertőzés elleni védelemben hatékony. Ezek a kötszerek a hámosodást hathatósan elősegítik, a cink-hyaluron gél további előnye, hogy fokozza a sejtek regenerációját, és megakadályozza a kötszer sebbe történő tapadását. Kezdeti tapasztalataink alapján hatékonynak találtuk az ezüst tartalmú elgélesedő hab-kötszert cink-hyaluron géllel kiegészítve, mellyel kíméletes, gyermekbarát és költséghatékony kezelést, jó sebgyógyulást és kedvező kozmetikai eredményt sikerült elérnünk.

42

Absztraktok A-0028

Az olecranon és a radius fej egyidejű nagy elmozdulással járó törésének kezelése gyermekkorban.

Józsa Gergő1, Juhász Zsolt1, Kassai Tamás2

PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti osztály Baleseti Központ

1 2

Bevezetés: A radius fej és az olecranon törés viszonylag ritka gyermekkorban, az összes könyöktáji törések közel 5-5%-át teszik ki. Mind az olecranon, mind a radius fej törés viszonylag gyakran társul egyéb könyöktáji sérülésekkel. Az egyidejű sérülés rendkívül ritka, ezt az irodalmi publikációk alacsony száma is mutatja. Cél: A szerzők két esetet mutatnak be, egyidejűleg kialakuló radius fej és olecranon törés ellátásáról. Esetismertetés: Mindkét gyermek játék közben nyújtott kézzel a bal könyökére esett. Ezt követően a fájdalom miatt az érintett könyökízületben mozgáskorlátozottság alakult ki. A fizikális vizsgálat során a könyökízület felett dorsalisan, illetve radialisan jelentős duzzanatot és fájdalmat észleltünk. A primer röntgen vizsgálat mindkét gyermek esetében olecranon, illetve Jude III-as típusú radius fej törést mutatott. Az olecranon törés ellátása nyílt feltárásból történt, tűződrótos ostesynthesissel cerclage dróttal, illetve PDS feszítő hurokkal kiegészítve. A radius fej törés repositioja fedett, illetve percutan módszerrel, míg a törés stabilizálása aszcendáló intramedullaris elasztikus szeggel történt. A műtétet követően az érintett végtagra derékszögű felső végtagi gipszsín került, ami a postoperatív 3. héten került eltávolításra. A primer rekonstrukciós műtétet követően 9 héttel a fémanyagok eltávolítása is megtörtént. A sérülést követően 10-12 héttel a gyermekek panaszmentesen, teljes funkcióval használták a bal könyökízületüket. Következtetések: A Jude III-as típusú radius fej törések kezelésére több műtéti eljárás is ismert. Napjainkban a leginkább elfogadott kezelés a fedett vagy percutan módszerrel történő repositio és a törés intramedullaris elasztikus szeggel történő stabilizálása. Az elmozdulással járó olecranon törések kezelése egyértelműen műtéti. A tűződrótos osteosynthesis húzóhurokkal gipszrögzítéssel kiegészítve a gold standard műtéti eljárás. Együttes sérülés esetén a két módszer kombinálva alkalmazható.

43

Absztraktok A-0029

Metacarpus diaphysis törés helyes és helytelen kezelése elasztikus szeggel

Józsa Gergő1, Juhász Zsolt1, Kassai Tamás2, Farkas András1 PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti osztály Baleseti Központ

1 2

Bevezetés: A gyermekkori kéztörések 20%-ában a metacarpus törések állnak, ezek közül a diaphysis sérülések viszonylag ritkán fordulnak elő. A diaphysis törések kezelése az esetek döntő részében konzervatív, azonban a nagy elmozdulással járó sérülések és a nyílt törések műtéti ellátást igényelnek. Cél: A szerzők két gyermek metacarpus diaphysis törésének eltérő műtét technikáját mutatják be, az azzal kapcsolatos szövődmények és azok megoldásának ismertetésével. Esetismertetés: Az I. esetben a 17 éves lánygyermek asztal szélébe ütötte jobb kezét, a fizikális vizsgálat során az V-ös metacarpus középső harmadában I. fokú nyílt törést észleltünk. A röntgen az V-ös metacarpus diapyhysis nagy elmozdulással járó törését igazolta, mely miatt általános érzéstelenítésben fedett repositot és distalról bevezetett elasztikus szegezést végeztünk. A műtétet követően 3 hétig volaris gipszsínt helyeztünk fel. A kontroll vizsgálatok kapcsán az ökölképzés során jelentős rotatios eltérést észleltünk, mely miatt 1 évvel a primer műtétet követően derotatios korrekciós osteotomiát végeztünk, az extensor csuklya felszabadításával. A gyermek ezt követően szövődmény nélkül gyógyult, a rotatios eltérés megszűnt, az V-ös metacarpophalangealis ízület funkciója teljesen visszatért. A II. esetben kosárlabda mérkőzésen sérült a 17 éves fiúgyermek jobb keze. A fizikális vizsgálat során a jobb kéz dorsalis felszínén lévő jelentős duzzanatot és a IV-es metacarpus feletti érzékenységet észleltük. Általános érzéstelenítésben proximalról bevezetett 2,5 mm vastagságú elasztikus szeggel stabilizáltuk a törést. A jobb kéz nyugalomba helyezése céljából 3 hétig volaris gipszsínt helyeztünk fel. A nyomonkövetés során szövődmény kialakulását nem észleltünk, törése jó funkcionális eredménnyel gyógyult. Következtetések: Az operatív ellátást igénylő metacarpus diaphysis sérülések gyermekkorban ritkán fordulnak elő. A titán elasztikus szegezés az egyik választható kezelési metódus. A pontos repositióval és a jól kivitelezett műtéti technikával jó funkcionális eredmény érhető el. A distalról bevezetett elasztikus szegezés nem javasolt, mert az extensor ín apparátus sérülhet, így a metacarpophalangealis ízületben mozgáskorlátozottság alakulhat ki. A metacarpus törések kezelésének egyik legfontosabb része a rotatios eltérés ellenőrzése, amennyiben ökölképzés során sugárkitérés észlelhető, úgy a repositio elégtelen. Rotatioval gyógyult metacarpus törések kezelése derotatios osteotomiát igényel lehetőleg szögstabil lemezzel történő stabilizálással.

44

Absztraktok A-0030

Gyermekkori abruptios extensor ín sérülés kezelése Ishiguro szerint

Kardos Dániel, Józsa Gergő, Juhász Zsolt, Farkas András PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti osztály

Bevezetés: A csontos abruptios extensor ínsérülés gyermekkorban gyakran előforduló kórkép. Az esetek döntő többségében konzervatív kezelés mellet teljes gyógyulás és funkció érhető el. Amennyiben a kitört darab az ízfelszín több mint egy harmadát érinti és/vagy a DIP ízület volar irányba subluxálódott, úgy műtéti megoldás szükséges. Cél: Ishiguro műtéti technikával szerzett kezdeti tapasztalataink bemutatása hat gyermek extensor abruptios ínsérülésének ellátása kapcsán. Beteg és módszertan: 2014 óta 6 serdülő korú fiúgyermeknél alkalmaztuk a minimál invazív műtéti technikát. Betegeink átlagéletkora 16 év volt. Öt esetben a középső ujjon, egy esetben pedig a hüvelykujjon szenvedték el a sérülést. A Wehbé-Schneider beosztás alapján minden eset a II/B típusba volt sorolható. A beavatkozásokat antibiotikus védelemben, Oberst-féle vezetéses érzéstelenítésben, képerősítő kontrollja alatt végeztük. A gyermekeknél az érintett ujjat három hétig rögzítettük. Hat héttel a primer műtétet követően helyi érzéstelenítésben távolítottuk el a drótokat. A fémeltávolítás után rendszeres gyógytornakezelés történt. Az átlagos nyomonkövetési idő 11 hónap volt. Eredmények: A Crawford-féle osztályzás szerint, ami a felxios-extensios mozgásterjedelmet és a fájdalom meglétét veszi alapul, a hatból öt esetben kiváló eredményt értünk el. Egy esetben, ahol a DIP ízületi flexio beszűkült, az eredmény kielégítő volt. Egy betegünknél 2 és fél hónappal a műtét után terhelés hatására fájdalom jelentkezett az érintett területen, ami nem ismétlődött. A bevezetett tűződrótok helyén infekciós szövődmény két esetben alakult ki, melyek lokális és antibiotikus kezelésre gyógyultak. Extensios elmaradást nem észleltünk. Összefoglalás: A kis esetszám miatt az Ishiguro műtéti technikáról még messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de az megállapítható, hogy a műtét könnyen, egyszerűen, és gyorsan kivitelezhető. A 6 gyermek esetében műtéti feltárás nélkül összességében jó funkcionális eredményt sikerült elérnünk.

45

Absztraktok A-0031

Rövid elasztikus szegezéssel szerzett tapasztalataink a radius diametaphysis határán lévő törések kezelése kapcsán

Józsa Gergő, Juhász Zsolt, Farkas András

PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti osztály

Bevezetés: A gyermekkori alkartörések speciális fajtája a disztális-középső harmad határán lévő diszlokációval járó törések. A határterületi törésnek is nevezett sérülés kezelése azért különösen nehéz, mert mind tűződrótos osteosynthesisre, mind a hagyományos elasztikus szegezésre a törés konfiguárciója és elhelyezkedése miatt biomechanikailag alkalmatlan. Anyag és módszertan: A módszer lényege, hogy a rövid titán elasztikus szeget „C”alakban görbítve, a Lister tuberculum felőli dorsalis behatolásból speciális repozíciós manővert alkalmazva nagy stabilitású szintézis érhető el, még a rendkívül instabil, distalis alkartörések esetén is. Az ulna elasztikus szegezését annak diszlokációja esetén a stabilitás fokozása érdekében szintén elvégezzük a hagyományos technika alkalmazásával proximális irányból. Osztályunk gyakorlatában 2014 január és 2015 január közötti időszakban 10 ilyen töréstípust kezeltünk, melyek közül hét esetben a speciálisan meggörbített „rövid elasztikus szeg” technikával a fenti problémás törés típusokat jó eredménnyel tudtuk kezelni. Két esetben “hagyományos” elasztikus velőűrszegezés technikát alkalmaztunk. Egy alkalommal a szegvég perforációja miatt annak korai eltávolítását kellett elvégeznünk és egy esetben a törés konszolidációja csak kielégítő helyzetben következett be. Következtetések: A disztális-középső harmad határán, nagy diszlokációval járó gyermekkori alkartörések előfordulása viszonylag ritka. Az ilyen töréstípusok kezelése során a „hagyományos” elasztikus szegezéssel nem mindig érhető el igazán jó eredmény. A tűződrótos és elasztikus szegzés filozófiájának kombinációjaként felfogható módszer segítségével az ilyen töréstípusok is jól kezelhetők. A rövid elasztikus szegzéshez hasonló módszerről találunk irodalmi hivatkozást is. A módszer alkalmazása semmiképpen sem rutinszerűen, hanem egyedi esetekben és gondos tervezést követően történik.

46

Absztraktok A-0032

Tompa hasi trauma okozta III-as fokú hasnyálmirigy sérülés konzervatív kezelése. Esetbemutatás.

Szepesi Ágnes1, Milassin Tamás2, Tariq Mehmood2, Sami Awadalla2

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyermeksebészeti Osztály, Győr; The Children’s University Hospital Temple Street, Gyermeksebészeti Osztály, Dublin, Írország

1 2

A gyermekkori tompa hasi sérülések kevesebb, mint 5%-ában fordul elő különböző fokú hasnyálmirigy sérülés. A hasnyálmirigy sérülés fokozatainak beosztása: I.: Kisebb contusio vagy felszínes sérülés a vezetékrendszer sérülése nélkül. II.: Súlyos contusio, illetve nagyobb sérülés vezetéksérülés vagy állományvesztés nélkül. III.: Distalis transsectio vagy parenchymasérülés a vezetékrendszer károsodásával együtt. IV.: Proximalis transsectio vagy az ampullát érintő parenchymasérülés. V.: A pancreasfej súlyos sérülése. Az I-es és II-es fokú sérülések kezelésében széles körben elfogadott a konzervatív terápia. A III-as és IV-es fokú sérülések esetében viszont megoszlik a vélemény a konzervatív és az operatív kezelés között. Esetismertetésünkben egy 12 éves fiú III-as fokú hasnyálmirigy sérülésének konzervatív kezelését szeretnénk bemutatni. A tompa hasi traumát trambulinon való ugrálás közben szenvedte el. A CT vizsgálat megállapította, hogy izolált hasnyálmirigy sérülés történt. A parenchyma teljes egészére kiterjedő folytonossághiány jött létre a hasnyálmirigy teste és farka között. 12 nap konzervatív kezelést követően a beteg állapota stabilizálódott, panaszai megszűntek. A hazabocsátást követő 3. héten készült kontroll hasi ultrahang vizsgálat során már csak minimális eltérés volt látható. Nekünk a konzervatív kezelés kapcsán jók a tapasztalataink. Csak szoros állapotkontroll mellett lehet egy ilyen döntést meghozni, és mindig készen kell állnunk arra, hogy bármikor változtatni tudjunk a managementen. Amennyiben a gyermek állapota megengedi, érdemes várni a műtéti kezeléssel. A-0033

A gyermekkori supracondylaris humerus törések szövődményeinek kezelése

Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Kővári Tamás, Tóth Luca Péterfy S. u. Kh.,Ri., és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

Bevezetés: a leggyakoribb könyöktájéki törés kezelése során bármikor előfordulhatnak, olyan helyzetek melyek a nem kívánt állapotok, szövődmények jönnek létre. Ezek felismerése, és a kezelés lehetőségeinek ismerete szükséges. Egyes

47

Absztraktok szerzők az összes törés 1%-ban jeleznek katasztrofális szövődményt, keringészavart, Wolkmann ischemiás kontrakturát, 10 % -ban - jobban kezelhető - ideg működés kiesését, és vagy mozgáskiesést. Esetbemutatások: tanulságos eseteken keresztül szeretném bemutatni azokat a terápiás elveket, melyek alapján eldönthetjük, mely esetekben, meddig várakozhatunk, és mikor milyen műtéti beavatkozásra törekedjünk. A pulzus vizsgálata a kezelés minden folyamatában szükséges. A felvételkor, minden rögzítés, testhelyzet változtatáskor, a repozació alatt, és minden kötéscserekor a pulzus tapintása, esetleg a pulzoximéter hullámforma ellenőrzése elengedhetetlen. A tűződrótok környezetében kialakuló váladékozás esetén az azonnali drótkivétel a megoldás, ha erre 24-48 órán belül nem sikerül a gyulladást kezelni, akkor széles feltárás és debridement szükséges. Az idegműködések vizsgálata a prea és közvetlen postoperatív legkésőbb másnap reggel szükséges. A nervus ulnaris lehetséges iatrogén sérülései miatt, minden olyan esetben amikor nincs teljes ujj zárás, nyitás, a fémkivételkor a n. ulnaris neurolysise javasolt. A könyök mozgáselmaradás esetén fél egy évig várakozunk a remodellációra, de ennek mértéke gyakran klorátozott. A trochlea humerus szöglet 30-45 fokostól jelentős eltérése miatt gyakran kényszerülünk oszteotomiára. A leggyakrabban cubitus varus miatt végzünk valgizáló és rotációs hiba miatt derotáló oszteotomiákat. Nagyon jó eredményeket értünk el a mozgásstabil keresztezett tűződrótos és feszítő hurkos rögzítéssel. Következtetés: Ha a könyöktájéki rekonstrukciós műtétekben nem is szerezhet mindenki jelentős gyakorlatot, de a megfelelő vizsgálat és a sérült továbbküldése minden ellátó kötelzettsége. A-0034

Radius distalis vég törések ellátása tűzéssel

Kővári Tamás, Kassai Tamás Péterfy Baleseti Központ

A radius distalis metaphysis törések kezelésében a percutan dróttűzés az egyik széles körben ismert, és elterjedt módszer. Változatos bevezetési módokon különböző technikák ismertek, ezek előnyeit ill a specialis törésformák esetén mutatott hasznos tulajdonságaikat vesszük át. Gyakorlatunkban az egyetlen tilos bevezetés a fugán át distal felől bevezetett technika. A módszer semiconservatív gipszrögzítés szükséges. Olcsósága miatt a gazdasági vezetők preferálják , alkalmazásának azoban szövődmények határt szabnak.

48

Absztraktok A-0035

14 éves lány banális traumára kialakult fibulafej ficamának esetbemutatása

Kalóz E., Kassai T., Gáti N., Bíró Zs., Tóth L., Varga M.

Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

Bevezetés: a fibulafej ficama igen ritka sérülés, melyről az irodalomban is csak ritkán tesznek említést, publikáció pedig nagyobb betegszám feldolgozásával nem született, egy-egy eset leírásával foglalkozó cikket is csak keveset találunk. Leggyakrabban sportolóknál, jelentős csavaró erő hatására alakul ki a sérülés, melynek kezelési stratégiája sem egyértelműen meghatározott. Esetbemutatás: Gördeszkával elesést követően a 14 éves lány járóképtelenné vált, erős térdtáji fájdalmai alakultak ki. Fizikális vizsgálattal a lábszár proximalis végének lateralis oldalán kialakult duzzanatot észleltünk. A terhelésre fokozódó fájdalom miatt RTG, majd CT vizsgálat során a fibula fejének anterior irányú ficama igazolódott, melyet narcosisban reponaltunk. Ezt követően panaszai megszűntek, járóképessé vált, reluxatios tendenciát nem észleltünk. Következtetés: A banális sérülések esetében is kialakulhatnak ritkán látott, nehezen diagnosztizálható eltérések, melyek felismerése a hagyományos RTG vizsgálattal esetleg nehézséget okozhatnak. A CT vizsgálat a diagnózisalkotásban nagy segítségünkre lehet megfelelő indikáció esetén. A-0036

Egy „NEHÉZ” eset – 12 éves 175 kg-os fiú distalis lábszártörésének kezelése

Kalóz E., Kassai T., Kővári T., Gáti N., Bíró Zs., Tóth L., Varga M.

Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

Bevezetés: a társadalomban egyre gyakoribb az obesitas és extrém obesitas előfordulása már gyermekkorban is, mely az ellátó rendszerre fokozott terhelést ró, valamint nem várt nehézségekkel, hiányosságokkal szembesítheti a kezelő személyzetet. Az alábbi eset egyértelműen rámutat a gyermekellátás ilyen terű szervezetlenségére és elégtelenségére. Esetbemutatás: A 12 éves gyermeket mentőegység szállította Intézetünkbe, miután elesést követően bal alsó végtagja sérült. A RTG vizsgálatok distalis lábszártörést igazoltak. A készült kép alapján az ellátási stratégia komolyabb problémát nem okozna. Azonban a körülmények igen: a gyermek kb. 160 cm magas, emellett (utólagos méréssel igazoltan) 175 kg. A beszállítása is már speciális mentőegységet igényelt. Az osztályunkon rendelkezésre álló mérleggel súlyát meghatározni nem lehetett,

49

Absztraktok így a gyógyszeradagok kiszámítása is kihívást jelentett. A műtét során a végtag pozicionálása 2 embert igényelt, az eszközök egy része (pl. Eschmark mandzsetta) rendeltetésszerűen nem volt alkalmazható. A postoperatív időszakban a gyermek mobilizálása, felállítása, ápolása is egyszerre több embert igényelt. Elhelyezése gyakorlatilag az országban nem volt megoldható, nem állt rendelkezésre olyan intézmény, mely a súlyproblémáját, a végtagi sérülését komplexen kezelni tudná, illetve ezt felvállalná, természetesen a gyermekellátás keretein belül. Következtetés: a növekvő arányban előforduló obesitas miatt a fenti probléma ismételt előfordulására számítanunk kell az elkövetkező években, emiatt az ellátó rendszer tudatos átalakítása szükséges. Fel kell készülnünk az ehhez hasonló problémák kezelésére és a megfelelő eszközök, illetve ellátó személyzet biztosítására, beleértve a betegek pszichés támogatását és rehabilitációját is. A-0037

A claviculatörések konzervatív kezelésének stratégiája, műtéti indikációk

Kalóz E., Kassai T., Kővári T., Gáti N., Bíró Zs., Tóth L., Varga M., Molitorisz D. Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

Bevezetés: A kulcscsont törései gyermekkorban gyakran előforduló sérülések, ám műtéti beavatkozást csak igen ritkán igényelnek. Az irodalomban és az osztályok gyakorlatában többféle rögzítési módszer szerepel, ebben valódi logikát, ok-okozati összefüggést nem találtunk, mindig az „így szoktuk” indoklás szerepel. Ezért célunk a konzervatív kezelési lehetőségek áttekintése, alkalmazási területük tisztázása. Módszer: 2014-ben ambulanciánkon és osztályunkon összesen 120 esettel találkoztunk, ebből 5 alkalommal volt szükség műtéti ellátásra. A gyermek- és serdülőkori törések jelentős hányadát konzervatív úton megfelelő gyógyulásra bírhatjuk, ám nem mindegy, hogy egy adott korcsoportban és adott töréstípus esetén milyen rögzítés mellett döntünk, nem alkalmazunk rögzítést, háromszögkendőben karfelkötés vagy felkarrögzítővel, Gilchrist és Dessault kötés, hátizsákkötés vagy Ligaflex, vagy ezek kombinációja (ramofix rögzítés). A törés stabilitásának megítélése után a biomechanikai elvek figyelembe vételével lehet megválasztani a törést reponáló illetve retineáló rögzítést. Ugyanezen szempontok alapján a műtéti ellátás szükségessége is mérlegelhető. Konklúzió: A jól megválasztott rögzítés mellett a töréssel járó fájdalom jelentősen csökkenthető, vagy meg is szüntethető, megfelelő consolidatio 2-4 hét alatt elérhető.

50

Absztraktok A-0038

A distalis radiustörések és distalis alkartörések konzervatív kezelésének stratégiája osztályunkon

Kalóz Erika, Bíró Zsuzsanna, Gáti Nikolett, Kassai Tamás, Tóth Luca Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

Bevezetés: A gyermek- és kamaszkor típusos sérülései a distalis radius- és alkartörések, melyek kezelésében az egyes intézményekben igen különböző szemléletek és stratégiák uralkodnak. E törések jelentős része, kb. 90 százaléka konzervatív kezelés mellett kitűnő funkcióval gyógyul. Célunk az osztályunkon alkalmazott rögzítési és repositios technikák ismertetése, a konzervatív kezelés lehetőségeinek bemutatása. Módszer: 2014-ben ambulanciánkon és osztályunkon összesen 593 beteget kezeltünk distalis radius- ill. alkartörés miatt, ebből 53 alkalommal volt szükség műtéti ellátásra. A többi esetben a törés típusától függő konzervatív terápiát alkalmaztunk: dorsalis alkari- vagy derékszögű gipsz, szükség esetén repositio, majd palmar-, illletve dorsalflectalt csukló mellett modellált gipszrögzítés, ortézis felhelyezés. A nem reponalható és gipsszel nem retinealható, illetve repositiot követően redislocalt törések esetén alkalmaztunk műtéti kezelést. Konklúzió: A megfelelően megválasztott rögzítéssel, megfelelő repositio és gipszmodellálás mellett a törések 85-90%-a jó tengelyállás mellett konzervatív úton gyógyítható. Az esetleg kialakuló 10-20 fokos tengelyeltérések a kamaszkorban is még tolerálhatók, ezek remodellációja a növekedés ütemétől függően várható, de természetesen a repositio ennek tudatában sem elhagyható! A-0039

A bőr tangencialis irányú sérülései gyermekeknél

Molitorisz Daniel, Kassai Tamás

Péterfy Kórház Baleseti Központ Budapest

Gyermkeknél a bőr nagy erőbehatásra létrejövő nyúzásos sérülései szerencsére ritkák, éppen ezért kezelésük sok kérdést vet fel. Összefoglalónkban az intézetünkben ilyen sérülés miatt ellátott eseteket mutatjuk be, így szeretnénk tapasztalatainkat megosztani, kérdéseinket széles körben megvitatni.

51

Absztraktok A-0040

Gyermekkori kutyaharapásos sérülések – Retrospektív analízis

Wéber Gabriella, Sült Tamás Péter, Novoth Béla Heim Pál Gyermekkórház

Bevezetés: A kutyaharapás komoly és gyakran alulbecsült közegészségügyi probléma. A gyermekek sokszor alulértékelik a kutyákkal kapcsolatos veszélyeket. Emiatt őket több támadás éri, mint a felnőtteket. A statisztikák szerint legveszélyeztetettebbek az 5 - 9 éves fiúgyermekek. Figyelemre méltó az a felmérés, miszerint minden második gyermek elszenved valamilyen súlyosságú kutyaharapást az élete folyamán. A kisgyermek fejének a kutyához való azonos magassága miatt leggyakrabban érintett testrésze a vállak feletti régió. Célkitűzésünk az volt, hogy saját beteganyagunkon megvizsgáljuk az elmúlt 5 év kutyaharapásos baleseteit, az ambuláns ellátást és a kórházi bennfekvést igénylő esetek incidenciáját, a sérülések jellegzetességeit, és a sérülések ellátását, különös tekintettel a fej-nyak régiót ért támadásokra. Beteganyag, módszer: Retrospektív vizsgálatunkban a kórházunkban 2010. és 2015. között kutyaharapás miatt kezelt 17 évesnél fiatalabb gyermekek eseteit dolgoztuk fel. Adatbázisunkból információt kaptunk a gyermekek személyes adatairól, a sérülés típusáról és a klinikai lefolyásáról. Eredményeink: A fenti időszakban összesen 964 gyermeket láttunk el kutyaharapás miatt (503 fiú, 461 lány, átlag életkor: 7,76 ± 3,69 év). Ebből mindösszesen 83 (8,6%) gyermek került osztályos felvételre (55,4% fiú, átlag életkor: 5,56 (1-16 év ± 2,9). 66%ban (55 eset) volt érintett a fej-nyaki régió, ezen belül 52,7%-ban több testtájat is ért egyidejűleg sérülés. Intenzív osztályos ellátást 5 gyermek igényelt. A fej-nyak régióban súlyos képletsérülést 18 gyermeknél diagnosztizáltunk (6 skalpolásos; 4 arckoponya, 2 boltozati törés; 1 ductus parotideus; 1 canalis naso-lacrimalis; 4 fül, 2 ajak, 1 orr, 1 szemhéj részleges amputációja; 1 arcizomzatot ért nagy áthatoló sérülés). 10 esetben észleltünk szövődményként cellulitist vagy phlegmonet. Az átlagos kórházi tartózkodás 4,2 nap volt (1-22 nap) Következtetések: Annak ellenére, hogy a vizsgált populációban a gyermekek arca, feje, nyaka volt érintett elsősorban, és betegeink 35%-a többszörösen is sérült, szerencsére halálos kimenetű sérülés nem történt. Az arc, fej, és nyaki régiók sérülései fiatalabb gyermekek között gyakrabban fordulnak elő. A kutyaharapás általi súlyos sérülések jelentős része funkcionális, esztétikai és pszicho-szociális következményekkel jár. Ennek csökkentéséhez járulhat hozzá e sérültek primer multidiszciplináris ellátása.

52

Absztraktok A-0041

Poszttraumás komplex femurdeformitások korrekciója Taylor végtaghosszabbító készülékkel

Domos Gyula, Kiss Sándor, Terebessy Tamás, Horváth Nikoletta, Szőke György Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika

Bevezetés: A Taylor végtaghosszabbító készülék egy olyan második generációs cirkuláris fixateur externe rendszer, amelynek segítségével a komplex végtagdeformitások kezelése során a végtaghosszabbítás mellett egyidejűleg többsíkú tengelyeltérések egyszerű és pontos korrekciójára nyílik lehetőség. Az eszköz használatához egy szoftver szükséges, amellyel modellezhető az adott deformitás korrekciója és meghatározható a gyűrűket összekötő teleszkópos rudak naponta szükséges állításának mértéke. A korrekciós folyamat a végtaghosszabbítás során bármikor újratervezhető, ezáltal a lágyrészek feszülése következtében másodlagosan kialakuló tengelyeltérések is biztonsággal korrigálhatók. Esetbemutatások: Klinikánkon 2013-ban kezdtük használni a Taylor készülékeket. Eseteink közül előadásunkban két poszttraumás femurdeformitás korrekciójának eredményeit ismertetjük. Az első esetben egy 16 éves fiúnál végeztünk műtétet, aki 11 éves korában motorbaleset kapcsán a bal femur distalis epipyseolysisét szenvedte el. A femur distalis physis medialis felének záródása miatt - a növekedés során végzett többszöri korrekciós műtétek ellenére - 35 fokos varus és 10 fokos antecurvatiós tengelyeltéréssel, és 4,3 cm-es rövidüléssel járó komplex femurdeformitás alakult ki. A femur varus deformitása mellett a bal tibia 8 fokos kompenzatorikus valgus tengelyeltérését észleltük. A következő esetben egy 15 éves fiúnál végeztünk műtétet, aki 10 éves korában trambulinozás közben bal oldali supracondyalris femurtörést szenvedett. A distalis physis lateralis felének záródása miatt 15 fokos valgus eltéréssel és 5 cm-es rövidüléssel járó femurdeformitás alakult ki. Emellett a bal tibia 8 fokos kompenzatorikus varus deformitása jelent meg. Mindkét esetben a femur hosszabbítását és a tengelyeltérések korrekcióját Taylor készülékkel végeztük a callotasis elve szerint. A tengelykorrekció során a tibia kompenzatorikus tengelyeltéréseit figyelembe véve állítottuk helyre a végtagok tengelyét.

53

Absztraktok A-0042

Három hosszan után-követett, “problémás” felső-végtagi törés. Esetismertetések

Turchányi Béla1, Kiss Sándor2, Vass Katalin Kitti2, Tóth Eszter Viktória3, Pálinkás László3

Debreceni Egyetem ÁOK Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék; Kenézy Gyula Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Debrecen; 3 Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézet Invazív Mátrix, Traumatológiai és Kézsebészeti Profil, Eger 1 2

A Szerzők három hosszú utánkövetési adatokkal és képekkel illusztrálható felső végtagi törés miatt kezelt betegük kór- és gyógyulás történetét ismertetik, melyek tanulságait bemutatásra érdemesnek tartják. Első eset egy külföldön elszenvedett sérülésekor 10 éves leány, aki több mint két csontszélességnyi ad latus dislocatióval járó supracondyler humerus törést szenvedett bőr, ér, idegsérülés nélkül. Első ellátásakor olecranon extensióval kezdték kezelni, majd ennek eredménytelenségét észlelve fedett repozició, és bőrön keresztül kilógatott, keresztezett tűződrótos stabilizáció történt. További kezelését folytatták Magyarországon. Az érdemi tornakezelést 4 héttel a műtét és az érzéstelenítés nélkül elvégezhető K drót kivétel után tudtuk elkezdeni. 4 éve utánkövetés során tudjuk a teljes funkciót megmutatni. A második eset egy asztma miatt steroid készítményt inhaláló tíz éves lány kézsérülése, mely egy banális esés kapcsán jött létre. A II-III-IV. metacarpusok physis sérülései nagyfokú instabilitás mutattak. Az első fedett repositio és proximál felőli tűzésekkel nem voltunk megelégedve, de a 24 óra múlva elvégzett korrekció (első ellátásban behelyezett drótok kivétele, és újabb fedett helyretétel, distal felőli tűzések ) eredménye sem lett kifogástalan. A törés látszólag gyorsan és elfogadható helyzetben konszolidált, de a gyűrűsujjon rotációs zavar maradt vissza, mely a 3. év végére csak tornáztatás és igénybevétel hatására korrigálódott. A harmadik beteg 4 évesen játszótérem elesve szenvedte el izolált ulna törését, melyet, nem volt tisztázható, hogy miért is, de KFI harmadcső lemezzel rögzítettek az első ellátásban. Ezt a beavatkozást gyulladásos szövődmény követte, melynek ellátásáig nincs adat arról, hogy ín- ideg működés zavar jelentkezett volna. A szeptikus környezetben történt feltárás során nekrektómia és lemez kivétel történt. A seb begyógyult, de az ujjakon érzészavar és mozgásbeszűkülés volt észlelhető. Ezt követően kezdték a beteget Egerben kezelni. Az ulna szeptikus álizületét mini rekonstrukciós lemezzel és homológ csont pótlással állították helyre. E műtét során a több cm-es defectust mutató n. medianust suralis grafttal pótolták, az inakon tendolysist végeztek. A lemez kivételére egy év után került sor, ekkor a zsugorodott

54

Absztraktok FPL inat “Z plasztikával” nyújtották meg. A 10 éves utánvizsgálatkor oldalazonos érzésfunkció, minimális csukló és kis fokú hüvelykujj mozgás elmaradás volt a kézen. A hegek és a funkciózavar az adolescens betegen komoly psychés problémát okoztak. Mind három eset elemzése közben számos gondolat merül fel: Van-e még helye az olecranon extensiónak a humerus törések kezelésében? Miért nem alkalmazzuk többször a “kilógatott “ K drót technikát? Hányszor és milyen módszerrel érdemes operálni az instabil physis sérüléseket az ujjakon? A nem tökéletes eredmény esetén a sebészi aktivitás, vagy a türelem a helyesebb? Az óvodás korban kialakult nagy csöves csont álizületnek és ín idegkárosodásoknak mi az optimális ellátási taktikája? Ha tisztelt Bíráló Bizottság előadásunkat bemutatásra érdemesnek tartja, kérjük, hogy a 6+2 perc helyett legalább 10+2 percet kapjunk, mert sok megnézésre érdemes képpel szeretnénk az eseteket illusztrálni. A-0043

Felső végtagi duplex csontsérülések a Heim Pál Kórház gyakorlatában a 2009 jan. 01-2015 július 1 ig terjedő időszakban

Kelemen Miklós, Sárközy Sándor, Novoth Béla, Füle István

Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti és Traumatológiai Osztály Budapest

Bevezetés: Előadásunk célja bemutatni a Heim Pál Gyermekkorházban ellátott azonos oldali az alkart és a felkart együttesen érintő csontsérülést szenvedett betegek lehetséges kezelését, egy-egy eset részletesebb bemutatásán keresztül. Betegek és módszerek: Osztályunkon a fenti időszakban az alkart és a felkart egyaránt érintő törést 16 esetben észleltünk. A fiú lány arány 10-6, az életkori megoszlás 5-15 év. Az ellátás során törekedtünk a lehető legkevésbé invazív beavatkozást elvégezni. Eredmények: Az ellátás során a humerus distalis végének törésénél 1 esetet kivéve tűzést végeztünk többnyire fedetten, de 3 esetben feltárásra kényszerültünk. Az alkar töréseknél 9 esetben percutan tűzés, 5 esetben csak repositio, 2 esetben TEN törént. 1 esetben fordult elő ulnaris neuroapraxia, mely a fémkivételt követően gyakorlatilag megszűnt. Következtetések: Az alkarcsontok és a felkarcsont együttesen előforduló törése nagy energia behatásra jelentkezik. A könyök sérülése gyakran nagy dislocatoióval járt. Repositio illetve a percutan tűződrótos OS gipszrögzítéssel az esetek többségében elégségesnek bizonyult. Utókezelésnél elengedhetetlen a gyógytorna.

55

Absztraktok A-0044

Izolált rádiusz fej ficam - létezó kórkép? Esetismertetés

Nagy Dániel, Füle István, Novoth Béla

Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti és traumatológiai Osztály

Az orsócsont fejének izolált ficama igen ritka és gyakran nem időben felismert sérülés. A Monteggia sérülés (rádiusz fej ficamhoz társuló singcsont proximális harmadi törése) sem minden esetben kerül felismerésre az első ellátáskor, azonban a fenti kórkép esetében még nagyobb a téves diagnózis felállításának veszélye. Esetismertetés: 5 éves lánygyermek jelentkezett ambulanciánkon derékszögű gipszsínben rögzített jobb felső végtaggal. A gyermek a rendelkezésre álló dokumentációk alapján 1 héttel korábban sérült, más intézetben látták el, ahol a jobb orsócsont proximális harmadi gyűrődéses törését diagnosztizálták. Keringésellenőrzést és gipszátpólyázást követően meghatároztuk a gipszlevétel időpontját. A gipszlevételkor készült rtg felvételen rádiusz fej ficamot valamint az ulna proximális harmadában callusnak is megfelelő halvány meszes sávot láttunk. Ezt követően inveterált Monteggia sérülés gyanúja miatt műtéti ellátás történt. A műtét során az orsócsont fejét reponáltuk, majd tekintettel arra, hogy a singcsonton nem tudtunk egyértelműen törést kimutatni, valamint a rádiusz fej spontán reluxációs tendenciáját nem észleltük, az ulna oszteotómiájától és lemezes rögzítésétől eltekintettünk, pronált helyzetben gipszrögzítést helyeztünk fel. Az 1 hetes kontroll rtg felvételen anatómiai helyzetet láttunk. Döntésünk helyességét a hosszú távú funkcionális és radiológiai eredmény fogja igazolni vagy megcáfolni. A-0045

Non X-ray diagnostic of epifizeoliz and ligamentous apparatus injuries of the ankle joint in children - POSZTER

Shymon Vaszil1, Sharmazanova Olena2, Ahiy Vladislava1, Seregi Andras1 Ungvari Nemzeti Egyetem; Harkovi Post-gradualis Orvosi Akademia

1 2

Damage link in the ankle joint in children often occur and tactical mistakes that cause further pain because diagnostic mistakes accounted for the treatment and diagnosis. During the last period, quite often, turning the attending physician to improving the diagnosis, especially when damage to the ligaments of the ankle joint, and ultrasound studies. We diagnosed 22 children with damage of bonds. These radiographs did not give an

56

Absztraktok accurate diagnosis and we conducted an ultrasound of children with injuries of the ankle joint. For ultrasound recommended ultrasound machine, equipped with a linear transducer in the range of 7-13 MHz. That makes it possible to visualize the structure at depths of 1-7 cm. Ultrasound diagnostics of the ankle joint was performed in the position of the patient lying on his back with knees bent limbs, with emphasis on foot. The study was conducted in four accesses (anterior, lateral, medial and posterior). In this study it was found that 2-trauma to the lack of changes on radiographs, revealed damage to the growth zone of the distal tibial epiphysis without bias combined with stretching deltoid bonds of medium and soft paraarticular tissues. Such children carried fixation during 2 weeks. In other patients were only signs of swelling of soft tissues. We know that injuries of the ankle joint in children, often is injured the lateral group of bonds that can not be detected with X-ray. Ultrasound should be used for the diagnosis of acute traumatic injuries of bonds and metaphyseal areas of the ankle joint in childhood. Further explore the possibilities of application of ultrasound in traumatic injuries of the ankle joint in children. A-0046

Miért telik el hosszú idő az epiphyseolysis capitis femoris diagnózisának felállításáig?

Terebessy Tamás1, Kiss Sándor1, Szabó Miklós2, Domos Gyula1, Horváth Nikoletta1, Szőke György1 Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika; Heim Pál Gyermekkórház Ortopédiai Osztály

1 2

A serülőkori epiphyseolysis capitis femoris igen jelentősen, hosszútávon is befolyásolja a csípőízület biomechanikáját, több szerző is a coxarthrosis egyig legerősebb rizikófaktorának tartja. A betegség kórlefolyása hosszú, a diagnózis késése döntően befolyásolhatja az epiphysis elcsúszás mértékét, így a prognózist is. Vizsgálatunk célja az volt, hogy felderítsük az epiphyseolysis capitis femoris első tüneteinek megjelenésétől a diagnózis megszületéséig, illetve a definitív ellátásig eltelt időszakot, a betegek által ezalatt bejárt egészségügyi utakat. A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika két éves beteganyagából 14 esetet kezeltünk ezzel a diagnózissal. A pontosabb ismeretek érdekében a kórlapban fellelhető anamnézis mellett telefonos interjúkat is felvettünk a szülőkkel, melyben a diagnózis felállításáig eltelt időszak eseményeire kérdeztünk rá. Tekintettel arra, hogy a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika nem vesz részt az akut gyermektraumatológiai ellátásban adatainkat összevetettük a Heim Pál

57

Absztraktok Kórházban végzett hasonló vizsgálattal. Az első orvoshoz fordulásig eltelt idő átlagban 73 nap vot. Az első vizsgálat után kezelés nélkül hagyott, illetve téves diagnózissal, inadekvát kezelésben részesültek csoprtját egybevéve átlag 52 nap késés adódik a helyes diagnózisig, ha az összes gyermekre vetítjük. Mivel ez öt gyermeket érint, ha csak az estükben elvesztett időt átlagoljuk 146 napot kapunk. Megfelelő képalkotó vizsgálat során diagnosztikus tévedés két betegnél fordult elő, náluk ez átlagosan 75 nappal nyújtotta a diagnózisig eltelt időt, ami az összes gyermekre vonatkoztatva 11 nap. A diagnózistól az osztályos felvételig eltelt idő, ami egyes esetekben pluszként adódik a diagnózisalkotásig terjedő időszakhoz atlag 6 napot tett ki, az összes betegre nézve. Átlagosan a betegek körében a panaszok felléptétől a helyes diagnózisig 163 nap telt el, ami mintegy 5,5 hónapot jelentett. A diagnózis felállításáig jellemző hosszú időszak a kezelés eredményességét jelentősen rontja. Célszerű lenne megvizsgálni, hogyan lehetne lerövidíteni ezt az intervalumot. A-0047

Műtéti ellátást igénylő distalis humerus törések osztályunkon 2014-ben

Burkus Máté, Kretzer András

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály, Győr

Vizsgálatunk során feldolgoztuk a 2014. év során korházunkba érkezett, műtéti ellátást igénylő, gyermekkori, a humerus distalis végét érintő töréseket. Minden egyes estről, egy előre jól meghatározott séma szerint, adatokat gyűjtöttünk, többek között a töréssel, a kezeléssel, és az utánkövetéssel kapcsolatban, ezeket összegezve egymással összehasonlítottuk, elemeztük, ábrázoltuk. A kapott adatok alapján elmondható, hogy a 2014 es év során osztályunk húsz gyermeknél vált szükségessé műtéti beavatkozás elvégzése S4240 BNO kód alá tartozó törés miatt. A primer műtéteken túl két esetnél reoperációra is szükség volt, a redislocatio, illetve a nem kielégítő elsődleges eredmény miatt. A húszból két esetnél a primer ellátás más intézményben történt, őket osztályunk szövődmény miatt vette át reoperáció céljából. A kapott eredmények összehasonlításán túl az előadásban külön kiemelve, részletesebben is foglakozunk két érdekesebb esettel, melyeket képanyaggal illusztrálva röviden bemutatunk. Prezentációnkat egy összehasonlítással zárjuk, melyben kitérnénk a 2014-es évi primer műtéti számoknak és elmúlt években tapasztalt, hasonló törés miatti műtéti igény számainak bemutatására. A kapott eredményeket grafikusan is ábrázoltunk, mellyel az osztályunkon a distalis humerus törések miatt operált gyermekek esetszámának alakulásáról szeretnénk tájékoztatást adni.

58

Absztraktok A-0048

Compartment szindróma ritka lokalizációban

Balogh Brigitta1, Pintér Sándor2, Kovács Tamás1 SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Sebészeti osztály; SZTE Traumatológiai Klinika

1 2

Bevezetés: A Compartment szindróma gyermekeknél ritka szövődmény, leggyakrabban súlyos traumát vagy égési sérülést követően alakulhat ki. Compartment szindrómáról akkor beszélhetünk, ha zárt szöveti térben a szöveti nyomás magasabb, mint a perfúziós nyomás. Kritikus szöveti nyomás 30 Hgmm, mely felett ischémiás szövetkárosodás és izomkontraktúrák alakulhatnak ki. Esetbemutatás: 4 éves betegünk bal kezére csapóajtó zuhant, mely a II-III-IV-V. metacarpusok törését okozta. Narkózisban repositio és gipszsín felhelyezés történt, azonban másnapra a kifejezett kézháti duzzanat tovább fokozódott. A 2. posztoperatív napon a kéz dorsalis és palmaris oldalán bullák jelentek meg, mely után kézsebészeti konzultációt követően fasciotomia mellett döntöttünk. A thenari izomzatban 62 Hgmm-es nyomást mértünk és palmaris feltárást végeztünk. 2 nappal később sebzárást terveztünk, azonban a duzzanat nem regrediált, ezért vákuumkezelést indítottunk. A 6. posztoperatív napon a vákuum eltávolítása után sebét feszülésmentesen zártuk. A műtét utáni időszakban az ödéma tovább csökkent, törései jó helyzetben gyógyultak. Konklúzió: Súlyos lágyrészsérülés, kifejezett ödéma esetén elengedhetetlen a beteg szoros obszervációja. A Compartment szindróma néha csak napok elteltével válik teljessé, azonban ritka lokalizációban, pl. kézsérülés esetén is fasciotomia válhat szükségessé. Az ödéma regresszióját a vákuumkezelés elősegíti. A-0049

Humerus radialis condylus törések ellátása klinikánkon

Varga Ágnes, Vizi András, Juhász László, Hajnal Dániel, Kovács Tamás Szegedi Tudományegyetem, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum,

Gyermeksebészet, Szeged BEVEZETÉS: A gyermekkori radiális condylus törés a könyöktörések között a supracondylaris humerustörés után a második leggyakoribb törés. Típusosan az 5-10 éves korosztály sérülése. A törés késői diagnózisa, helytelen kezelése súlyos mozgászavart eredményez. CÉLKITŰZÉS: Előadásunk célja, hogy megvizsgáljuk a gyermekkori radialis condylus törések ellátását klinikánkon, milyen a konzervatív és operatív kezelés aránya, milyen

59

Absztraktok funkcionális eredmény érhető el. MÓDSZER: 2008 és 2013 között klinikánkon radialis condylus töréssel kezelt betegeink adatait retrospektív módon dolgoztuk fel. Vizsgáltuk a sérülés mechanizmusát, a betegek korát, nemét, a kezelés alatt készült röntgenfelvételek számát, az ellátás típusát, szövődményeket. Betegeinket visszarendeltük, hosszútávú eredményekre voltunk kíváncsiak, fizikális vizsgálat, röntgenfelvétel, funkcióvizsgálat történt Mayo elbow performance score szerint. EREDMÉNYEK: A vizsgált periódusban 21 radialis condylus törött beteget láttunk el 14 éves korig. A fiú-lány arány 3,2:1, átlagéletkor 7 év (2- 14 év). 7 beteget konzervatívan kezeltünk, míg 14 betegnél volt szükség műtéti megoldásra. Műtéti indikációt jelentett a 2 mm-nél nagyobb elmozdulással járó törés. Az ilyen típusú töréseknél Kirschner drótok segítségével véres osteosynthesist végeztünk, a fémkivételre átlag 25 nappal a behelyezés után került sor. Az operatív csoportban mozgásfunkciót tekintve szövődményt nem észleltünk, a törések álízület nélkül gyógyultak, halfarok deformitást, jelentős mértékű Baumann- szög eltérést, - túlnövekedést nem tapasztaltunk. KÖVETKEZTETÉS: Szakirodalmi adatokkal megegyezően a radialis condylus törések kétharmadát klinikánkon is operatív úton láttuk el, fontos a pontos diagnózis felállítása, a helyes kezelés megválasztása a jó könyökfunkció elérése céljából. A-0050

Distalis humerusvég törések kezelésének multicentrikus vizsgálata. A Bethesda Gyermekkórházban distalis humerusvég töréssel kezelt gyermekek ellátásának gyakorlata.

Bóta Balázs, Szebeni Zita, Kováts Dávid, Jórász Zsolt, Nagy Gyula MRE Bethesda Gyermekkórház

A gyermekkori distalis humerusvég törések leggyakoribb formája a supracondylaris humerus törés, ezt követi a condylus radialis, ill. az epicondylus medialis törés. Előadásunk célja, hogy multicentrikus vizsgálat részeként, felmérjük 2014. január 1-e és 2014 decembere 31-e közötti 1 éves periódusban osztályunkon distalis humerusvég töréssel kezelt gyermekek ellátási stratégiáját, kezelésének eredményeit. Intézetünk számítógépes adatbázisát és radiológiai PACS rendszerét használva retrospektív vizsgálatot végeztünk. A 2014. évi ambuláns betegforgalmunk során összesen 120 különböző gyermek esetében volt bekódolva a S4240 BNO kód (A humerus distalis végének törése) diagnózisként. Közülük összesen 37 gyermeket vettünk fel osztályunkra, 28 esetben supracondylaris humerus, 6 esetben epicondylus medialis, 3 esetben pedig condylus

60

Absztraktok radialis törés sebészeti ellátás céljából. Korcsoportok szerint vizsgáltuk a törések típusát, a társ-sérüléseket, a szövődményeket, a kezelés módját (konzervatív gipszrögzítés, collar & cuff, dróttűzés, húzóhurok, TEN, fixateur externe, lemezes OS, stb), a kezelés esetleges szövődményeit, azok ellátását, a kórházban eltöltött napok számát, a rögzítés hosszát, a fémkivétel idejét, a mobilizálás kezdetét és módját, az utánkövetés hosszát, valamint a végső, funkcionális eredményeket. A-0051

Distalis humerusvég törések kezelésének multicentrikus vizsgálata. A Heim Pál Gyermekkórházban distalis humerusvég töréssel kezelt gyermekek ellátásának gyakorlata

Prokopp Tamás, Novoth Béla Heim Pál Gyermekkórház

Célkitűzés: Multicenter vizsgálat részeként, felmérni a Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti Osztályán distalis humerusvég töréssel kezelt gyermekek ellátási stratégiáját, kezelésének eredményeit. Metódus: A Heim Pál Gyermekkórház számítógépes adatbázisát és radiológiai PACS rendszerét használva vizsgáljuk a 2014. január 1. és 2014. december 31. között ambulanciánkon S4240 (A humerus distalis végének törése) BNO kóddal felvett gyermekek dokumentációját valamint képanyagát. Eredmények: A 2014. évi ambuláns betegforgalmunk során összesen 277 esetben találtunk S4240 BNO kódot kódolva. Ebből 139-et kizártunk részben hibás kódolás, részben vizsgált időszak előtt sérült gyermek kontrollvizsgálataként kódolt megjelenés miatt. 2014-ben 138 friss humerus distalis törést láttunk el. 50 esetben történt osztályos felvétel, 88 esetben a törést ambulánsan kezeltük. Vizsgált beteganyagunkban 112 supracondylaris humerus, 6 ulnaris epicondylus, 18 radialis condylus törést diagnosztizáltunk, 2 esetben supracondylaris törés radialis condylus töréssel társult. A törés rögzítésére egy esetben csak karfelkötést, 80 esetben magas dorsalis gipszrögzítést, 11 esetben collar &cuff rögzítést használtunk. 46 esetben altatásban a törés repozíciója történt, 27 esetben tűzéssel, 18 esetben tűződrót - húzóhurokkal, egy esetben csak gipsszel rögzítettük a törést a jó helyzetben. Minden altatásban helyretett törés kiegészítő rögzítéseként magas dorsalis gipszrögzítést helyeztünk fel, a kar felkötésével kiegészítve. A kezelt gyermekek átlagban 3 hétig viselték a gipszet, a fémkivételek mediánja 5 hét volt. 138- ból 81 esetben lett az ambuláns lapon rögzítve a teljes funkció, mely átlagosan 10 hét után lett leírva. A betegek törés utáni követésének mediánja 5 hét! A vizsgált betegek röntgenjeit áttekintve 1 esetben találtam rossz helyzetben gyógyult

61

Absztraktok törést, kielégítő funkcióval. Ennek utánkövetése folyamatban van. Következtetés: A Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti Osztálya nagy számban látja el a humerus distalis végének töréseit. A törések típusának eloszlása valamint a kezelési stratégia megfelel az országos átlagnak, a nemzetközi adatoknak. A törések követésének rövidsége adódhat a beteg túl korai elengedéséből, valamint a betegek rossz compliance-éből. Budapesten- ahol több centrum van- a betegek kórházak közötti vándorlása is csökkentheti az utánkövetési időt az egyes intézményekben feldolgozott anyagban. A-0052

Nitrogén-oxidul használata az ambuláns betegellátásban

Szebeni Zita, Nagy Gyula, Jórász Zsolt MRE Bethesda Gyermekkórház

Bevezetés: Előadásomban a Livopan készülékkel szerzett tapasztalatainkat szeretnénk bemutatni.rnMódszer: A Livopan készülék N2O/O2 gázt tartalmaz 5050%-ban. Használata a nyugat európai országokban a 90-es évek végétől terjedt el a gyermeksebészetben. Segítségével ki lehet váltani a local fájdalomcsillapítást, alkalmazási területéhez tartozik a kisebb sebek ellátása, a kis elmozdulással járó törések helyretétele, tályogok feltárása. Külföldön tűbiopsziák, idegentest eltávolítások, illetve vezetéses érzéstelenítések kivitelezéséhez is használják jó eredménnyel. rnAmbulanciánkon 2015. júliusa óta van lehetőségünk a Livopan készülék használatára. Ez idő alatt elsősorban a local érzéstelenítés kiváltására használtuk repositiokhoz. rnEredményeink feldolgozása folyamatban van. rnÖsszefoglalás: Előadásomban a készülékkel megszerzett tapasztalatokat, a fájdalomcsillapítás hatásosságát – az elvégezhető beavatkozások mértékét -, a beavatkozást követő általános állapotbeli változásokat, illetve a betegek által megélt fájdalomérzetet dolgozzuk fel. A-0053

2014 ben ellátott humerus disztális vég törött (S4240) gyerekek multicenter vizsgálata

Kassai Tamás, és a beérkező adatokat szolgáltató kollégák - Sebők Barbara Péterfy Kórház és Manninger Jenő Országos Baleseti Intézet

A célunk átfogó képet kapni a magyarországi könyök sérülésekről és az ellátásukról. Lekérdeztük a tételes egészségügyi adatbázisból, hogy 2013- ban mely kórházak jelentettek S4240 fődiagnózissal humerus disztális vég törött gyereket 42 kórházban

62

Absztraktok 1148 jelentett beteget regisztráltak. Ezen kórházak, gyermeksebész illetve traumatológiai osztályainak vezetőit kértük fel a 2014 es év adatainak összegyűjtésére. telefonon és e-mailben kerestük fel Őket és kértük, hogy törés típusa, ellátási módja, utánkövetés ideje és szövődmények adatait egységes exel formátumban küldjék el részünkre. Augusztus 10 ig 16 kórházból 661 esetről kaptunk eredményt. Az adatokat még várjuk, és értékeljük. Az már látszik, hogy rendkívül heterogén ellátási módszerek, rögzítési idők mellett nagyon kevés szövődmény van csupán. Szeretnénk az adatokat bemutatni és egy közös beszélgetés kapcsán tanulságokat levonni belőlük. Az abstractot az utolsó pillanatban adjuk le és nagyon bízunk benne, hogy a nyár végi szabadságok után még további adatokhoz jutunk. A-0054

A humerus distalis vég töréseinek kezelése osztályunkon

Sánta Imre1, Bársony Péter1, Réti Gyula1, Fodor Krisztina2

B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály 2 B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Képalkotó Diagnosztikai - Intervenciós Intézet, Gyermekradiológiai Osztály 1

Bevezetés: A gyermekkori törések 3-7 %-át teszik ki a könyöktáji törések, melyeknek 50-60%-a a felkar supracondylaris régiójában következik be. Ennek oka ezen régió viszonylag vékony corticalisa és a csontgerendák gyengesége. Ezeknek a töréseknek a gyakorisága, a kezelési nehézségek és a relatív magas szövődmény arány adja jelentőségét. Célkitűzés: Az osztályunkon 2014. 01. 01. és 2014.12.31. között ellátott humerus distalis vég törést szenvedett gyermekek eseteinek feldolgozása. Eredményeink: A vizsgált időszakban 99 gyermeket láttunk el, a sérültek 2/3-a fiú, 1/3-a lány volt. Ambuláns ellátásban 51 beteg részesült, 48 pedig osztályos felvételre került. Műtét 30 esetben történt, 21 supracondyler, 6 medialis epicondylus és 3 lateralis condylus törés miatt. 12 beteg repositiot követően Blount rögzítést kapott, 6 gyermeknél dislocatio nélküli törés miatt csak gipszrögzítést alkalmaztunk. Összefoglalás: A gyermekkori supracondyler könyöktáji törések ellátása nagy tapasztalatot és szakértelmet követel a törés gyakorisága, valamint a terápia nehézségei miatt.

63

Absztraktok A-0055

A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai Osztályán distalis humerustöréssel kezelt gyermekek ellátásának gyakorlata a 2014. évben

Balasa Tibor, Rosanics Péter, Lukács Ákos, Biró Csaba

Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai Osztály

Előadásunk célja, hogy felmérjük 2014. január 1. és 2014 december 31. közötti időszaban osztályunkon a distalis humerustöréssel kezelt gyermekek ellátási stratégiáját, kezelésének eredményeit, melyeket intézetünk számítógépes adatbázisát és radiológiai arhívumát használva, retrospektíven vizsgáltunk. A fenti időszakban összesen 18 gyermeket kezeltünk. Supracondylaer humerus töréssel 14 gyermeket, radialis condylus töréssel 2 gyermeket és medialis condylus töréssel további 2 gyermeket. Vizsgáltuk a törések típusát, a kórházban eltöltött napok számát, a kezelés módját (konzervatív gipszrögzítés, collar and cuff, keresztezett fedett vagy feltárásos tűzés stb.), a rögzítés hosszát, a fémkivétel idejét, az esetleges szövődményeket, azok ellátását, az utánkövetés hosszát, valamint a végső, funkcionális eredményeket. A-0056

A szoliter csontcysták kezelésének lehetőségei gyermekkorban

Cs. Frank László, Szabó Miklós, Körmendi Zoltán, Ráskai Csaba, Ujszászi Andrea, Brinzanek Dorottya, Dreissiger Imre, Novoth Béla, Marschalkó Péter Heim Pál Gyermekkórház, Budapest

A szoliter csontcysták a csontok bizonytalan eredetű, jóindulatú elváltozásai. Általában 5 és 20 éves kor között kerülnek felismerésre. A hosszú csöves csontok – leggyakrabban a humerus és a femur – metaphysisében, az epiphysis közelében helyezkednek el. Folyadékkal telt, vékony membránnal határolt cystosus elváltozások. Az esetek egy részében mérsékelt tüneteket okoznak (fájdalom, nyomásérzékenység), de általában mellékleletként vagy patológiás törésük kapcsán kerülnek felismerésre. A diagnózishoz általában az egyszerű röntgen-felvételek elegendőek. Ha a cysta kis méretű, nem növekszik és nem okoz fájdalmat, akkor kizárólag obszervációja javasolt. Ha nagy méretű, nő, már bekövetkezett patológiás törése ill. törésveszély áll fenn, akkor műtéti ellátása indokolt. A cystát oszteoinduktív (szteroid, saját csontvelő, mikrozsír, mesterséges anyagok), oszteokonduktív anyagokkal (saját spongiosa, konzervcsont őrlemény, mesterséges anyagok) vagy ezek kombinációjával tölthetjük fel. Sok esetben elegendő lehet a cysta dekompressziója (curettage, felfúrás, TEN) is. Komplikáltabb esetekben (pl. tomportáji nagyméretű cysta patológiás törése) nyílt technikákat alkalmazunk. A cysta feltöltése mellett stabil rögzítésre törekszünk.

64

Absztraktok A-0057

Gyermekkori humerus distalis vég törések multicenter vizsgálata

Dr. Vizi András, Dr. Kovács Tamás

SZTE ÁOK, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged

BEVEZETÉS: Gyermekkorban a humerus diatalis harmadi törések a csuklótáji sérülések után a leggyakoribb sérülések. Ellátásuk a distalis növekedési porcok kis remodellációs hajlama miatt komoly odafigyelést és alaposságot igényel. A rosszul megválasztott kezelés súlyos növekedési zavarokat okozhat. CÉLKITŰZÉS: Előadásunk célja, a felkar alsó harmadi töréssel kezelt betegeink adatainak átvizsgálása. Kíváncsiak voltunk a törések gyakoriságára, és azok ellátási módszereire. METÓDUS: Kutatásunk kifejezetten a Gyermektrauma kongresszusra készült Multicentrikus vizsgálat része. Retrospektív módon dolgoztuk fel 2014.01.012014.12.31ig a klinikánkon distalis humerus töréssel kezelt 0-18 éves korú betegeink adatait. Az adatgyűjtést a Medsol rendszerből végeztük a S4240-es diagnózis alapján. Vizsgáltuk a törések típusát, azok esetleges korai szövődményeit, a kezelés típusát, illetve kíváncsiak voltunk az utánkövetés körülményeire. EREDMÉNYEINK: A vizsgálati idő alatt 71 gyermeket láttunk el distalis humerus töréssel. 32 esetben (45 %) osztályos felvétel és altatásban történő ellátás mellett döntöttünk, míg 39 esteben ( 55%) elegendőnek bizonyult az ambuláns ellátás is. 51 esetben supracondylaris humerus törés, 11 esetben radialis condylus törés, 7 eseteben medialis epicpndylus törés míg 2 esetben kombinált supracondylaris és radialis condylus sérülés képével találkoztunk. A kezelés típusairól és az elért eredményekről előadásunkban számolunk be. KÖVETKEZTETÉS: A gyermekkori distalis harmadi humerus törések gyakoriak, ezért gyermektarumatológiával foglalkozó ellátó személyzet sok ilyen sérüléssel találkozik. Azonban tekintettel rossz átépülési potenciálra a kezelés típusa döntő e törések ellátásában. Javasoljuk a műtétet igénylő distalis harmadi humerus törések Centrumokban történő ellátását. A-0058

Apa, a tapír ragadozó? - POSZTER

Milassin Tamás, Szepesi Ágnes, Alan Mortell Children’s University Hospital, Dublin

Esetbemutatás: Állatok általi, főleg kutya, macska harapásos balesetekkel praxisunk során mindennapi szinten találkozunk. Az esetek nagy részében a sérülés a végtagokat, ill. az arcot érinti.

65

Absztraktok Esetünkben egy 2 éves kislány állatkerti balesetetét, annak interdisciplinális managementjét mutatjuk be. A gyermeket a “simogató” főattrakciója, egy kicsinyét védelmező tapír támadta meg. Őt oltalmazó édesanyját lábszáron harapta, míg a kislányt hasi tájékon érte a támadás. Hasfalát 4 helyen megnyitotta, és fogaival kihúzta a vastag és vékonybelek egy részét, azokon többszörös perforációs, szakításos sérüléseket okozva. A bal alkaron és homlokán súlyos roncsolt, szakításos sérüléseket okozott. Nagy ér, ideg, parenchymás szerv nem sérült. A kislány sokkos állapotban súlyos, életveszélyes sérülésekkel került a sürgősségi osztályra, onnan rövid stabilizálás után műtőbe, ahol sérüléseit általános és plasztikai sebészek közösen látták el. Műtét után fizikai és pszichiátriai rehabilitáció, korai mobilizálás következett. Posztoperatív sebfertőzést nem észleltünk. A gondos sebészeti ellátás és a jól szervezett posztoperatív kezelés hatására maradandó károsodás nélkül gyógyult, egy éves kontrollon kis hegsérvet észleltünk, melyet electiv jelleggel rekonstruáltunk.

66

Jegyzet

jegyzet ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................................

67

Jegyzet

jegyzet ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................................

68

Jegyzet

jegyzet ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................................

69

Támogatók, kiállítók

TÁMOGATÓK, kiállítók támogatók Sanatmetal Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Hímesudvar Tokaj Hétszőlő Zrt. Tokaj Kereskedőház Zrt.

Kiállítók Bewege Medical DePuy Synthes LBT Kft. Medimetál Kft. Ortobrace Kft. Ortoprofil Magyarország Kft.

Köszönjük támogatásukat! Felsorolásunk lapzártánkig beérkezett információkat tartalmazza.

71

Bioimplantátumok Orvostechnikai eszközök !! Hyaluronsav

!! Vérzéscsillapítás

!! Porcpótlás

!! Csontpótlás

!! Orthopédia

!! Membránok

!! Gerincsebészet

!! Szájsebészet

!! Traumatológia

!! M
szerek

www.bewege-medical.hu

3304 Eger, Berva-völgy, tel.: +36 36 415 577 e-mail: [email protected] www.medimetal.hu

mûtét utáni korai mobilizálás, gyors gyógyulás, szívós, rugalmas titánötvözet, kiemelkedõ biokompatibilitás

Nekik is a legjobbat!

Biztonsággal számíthat ránk www.sanatmetal.hu

Cím: 3300 Eger, Faiskola út 5. Telefon: +36 36 512-900 Fax: +36 36 512-932 e-mail: [email protected]