Tartalomjegyzék. Kellemes karácsomyi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!

WEKERLE

A We k e r l e i Tá r s a s kö r E g y e s ü l e t táj é ko z tat ó l a p ja 2007. december 10.

Megjelenik negyedévenként

XIII. évfolyam, 4. szám

Tartalomjegyzék

A szeretet lángja ....................................1 „Átölelt az Isten” ...................................1 A centenárium küszöbén .......................2 Beszámoló a félévről..............................2 A WTE közhasznú szervezet ..................3 Leendő szobrok? ....................................3 Pályázat Wekerle-indulóra ....................3 Idén is sikeres volt a wekerlei napok .......4 Sportolt a Wekerle-telep ........................6 A Wekerlei Társaskör Egyesület alapszabálya .........................................8 Múltidézés játékos köntösben .............. 11 Különleges ember volt.......................... 12 Töretlenül az évek viharában ............. 16 Tisztelet és alázat ................................ 20 Aki Isten szikláján áll .......................... 20 Mi ez a meseváros? .............................. 21 Mi van a kertben?................................ 22 Telepünk építésze: Wälder ................... 23 Időtállók találkozója ........................... 24 Lélekben ifjak ...................................... 24 Wekerlei Gazdi Kör alakul ................. 25 Médiaoktatás a Kós iskolában ............. 26 Pannónia: központban a testnevelés .... 26 Tudatos médiahasználókat nevelnek ... 27 Már három telephelyen ....................... 28 Emlékezés egy tarkabarka napra ......... 28 Rejtvény – IV. forduló.......................... 29 Keresztrejtvény.................................... 29 A gyermekház ajánlja ......................... 30 Sikeres a babaruhabörze ..................... 30 Karácsonyi készülődés ......................... 31 Jászolkiállítás a Városligetben ............. 31 Visszavárjuk a tavaszt ......................... 32 Pancimanci ......................................... 33 Parkvezetők találkozója ...................... 34 Elismerés a cserkészmozgalomnak ....... 35 Karácsonyi népszokások ...................... 35 Fagyöngy és fakín ................................ 36 Orvosi zsálya ...................................... 36 Klímabarát Wekerle-telep? ................. 37 Filmnapló ........................................... 38

Kellemes karácsomyi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!

Két oldal a 2008-as Wekerle-naptárból. Részletek a 3. oldalon

Eledelek, tápok, vitaminok, gyógyhatású készítmények, felszerelések, kiegészítők Minden, ami kedvenceinknek szükséges!

Bp. XIX., Álmos és Madách u. sarok!!! Nyitva tartás: vasárnap, hétfő: zárva kedd–péntek: 12–19 Szombat: 9–13

Felítő Bt.

1192 Bp., Almavirág tér 2. Pajlócz Amdrás mobil: 06-30 9402-220 e-mail: [email protected]

WEKERLE 2007/4.

PUBLICISZTIKA

1

A szeretet lángja Közeli, egymást régről jól ismerő emberek, barátok beszélgetése közben megtörténik Szeitz János olykor, hogy v á r at l a n u l beáll a csend a beszélgetők közé. A gondolatok újra járják az elhangzottakat, és csak úgy magában mondja az ember: igen… igen. Így volt ez legutóbb is, így karácsony előtt. Éppen pontot tettem az újragondolt mondatok végére, amikor a barátom megkérdezte: aztán emlékeztek-e még a megfagyott gyermekre? Az Andersen-mesére? A filmre, amelyet régesrégen karácsony előtt játszottak a mozik? Karácsony előtt, évről évre. Hát hogyne emlékeztünk volna! Gyermekkorunk minden évében megnéztük. Hozzá tartozott a karácsonyi ünnepekhez, mint a roráték és az éjféli mise. Még az áhítat is hasonló volt, bár a rorátékon inkább a befelé fordulás, az eljövendő csodavárás keltette az áhítatot, a film nézése közben pedig a kitekintés a nagyvárosra és a nagyon szegény, csöpp kislányra.

A kislányra, aki a nagyváros egyik gazdag házának kapumélyedése előtt egy skatulya gyufát árult az ünnepre készülő járókelőknek, néhány krajcárért. Hideg, havas tél köszöntött akkor arra az északi városra. Frissen hullott hó, amely még meghittebbé varázsolja a magasztos ünnepi hangulatot. Jól öltözött urak, asszonyságok siettek még az utolsó ajándékvásárlásra, aztán haza a feldíszített karácsonyfa köré, hogy a gyertyák gyújtásával a fényesség hirdesse a szeretetet, a Megváltó eljövetelét, a békét. A kis gyufaárus lánytól senki nem vett egy skatulya gyufát sem. Aztán elnéptelenedett az utca, a gyermek egyedül maradt az éjszakában. Sorra gyújtotta a gyufaszálakat, és amikor az utolsó is ellobbant, elszenderedett: vézna kis teste megfagyott. Amikor a mese született, amikor a filmet forgatták, és amikor barátom választ nem várva megkérdezte, hogy emlékszünk-e rá – a gondolatok ott rekedtek némán, egyszerre a múltba és jelenbe: amikor nehéz napoknál is nehezebb évek keserítették a szegények életét az éhezésnél is fájdalmasabb szomorúságba, a kirekesztettségbe az emberi létből. Az elutasítás, a nyomorúság iránti közöny, látásukra az undor fintora,

ami a legfájóbb éppen a Megváltó születésének napján, karácsony fénylő ünnepi estéjén. Mit tehetnénk? – kérdezte egyikünk a hoszszú, magunkba zárt csend után. Mit kellene tennünk? Tudunk tenni bármit is? Kinek kellene tenni? A válaszok is kérdések maradtak csupán. Miért nem tesznek azok, akik tehetnének? Miért nem tesznek azok, akiknek hatalommal bíró kötelessége lenne tenni? Itt és a földön mindenütt. Európa keresztényi békét és szeretetet hirdető ünnepe a föld népeinek ünnepévé vált. A szeretet, a béke vágya és a nagyobb üzleti haszon ünnepévé. Részesei vagyunk mindannyian, akik a gyertyagyújtás köré gyülekezünk. Hiszem, hogy akkor, legalább akkor, őszinte és tiszta az egymás iránti szeretet vágya. Sőt több a puszta vágynál, annak hite és megvalósulása. Ha többet nem tehetünk, gyújtsunk egy gyertyát a kis gyufaárus lány emlékére. Legyen egy gondolatunk a lét peremére taszított szegényekért. Egyszer talán a sok-sok gondolat erőre kap, tettekké válik, és a népek együtt, eggyé váló örömmel ünnepelhetik a megváltás eljövetelének ünnepét.

„Átölelt az Isten” Karácsony estéjén titokzatos, jó érzés ölel át gyerekkorom óta. Az isteni csoda és emberi meghittség igazi Juhos-Kiss János öröme. A világ megváltójának, Jézus Krisztusnak születésnapja. Ma is együtt kellene hogy legyen minden kis és nagy család, az emberiség nagy családja. Mesélni, beszélgetni régi szokásokról, hagyományokról, templomba menni, együtt érezve a sűrű havazásban. Jézus eleve elrendelésében minden pillanatban tündököl, a megszületéstől kezdve a kereszthalálon át az új életre való feltámadásában. A keresztény tanítás szerint most is ott ül az Atyaisten jobbján, s ítél eleveneket és holtakat. Közben mi karácsony előtt és alatt hiábavalóságok után rohangálunk, kisebb bevásárlóközpontokból nagyobbakba és még nagyobbakba futkosunk. Nincs Isten a bevásárlókocsi ideges rángatózásában, az akciós árukért való szakadatlan versenyfutásban! Karácsony estéjén, fehéren és nagyon kiéhezve, legalább álljunk meg egy szóra, egy mások által elrebegett imára.

Isten ott van minden gondolat mélyén – csak gondolatok kellenek. Adynak Az Úr érkezése című versét gyerekkoromban, a templomban és az iskolában is elszavaltam, hogy: „Amikor elhagytak, / Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten. // Nem harsonával, / Hanem jött néma, igaz öleléssel, / Nem jött szép, tüzes nappalon, / De háborús éjjel. // És akkor megvakultak / Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom, / De őt, a fényest, nagyszerűt, / Mindörökre látom.” A régi naptár szerint december 25-e az új év első napja. Nekünk magyaroknak kétszeres ünnep: 1000. december 25-én koronázták meg Vajkot, a keresztségben lett István, akit aztán 1083-ban szentté avattak Esztergomban. (Ezeréves keresztény történelmünk van, szentekkel és boldogokkal, úgyhogy az utolsó Habsburg-házból való IV. Károlyt is már boldoggá szentelték.) A karácsony előtti napokban érezzük, hogy milyen esendők vagyunk mi emberek, ha Isten nem fogja a kezünket. Meg tudjuk-e érteni az értünk való emberré válás – majd szenvedés – karácsonyi misztériumát? Nem kell sérelmeket és aprópénzt számolgatni! Tárjuk ki lelkünk spalettáit! Átadjuk-e magunkat annak, akitől vétettünk, aki sosem csalt meg, aki sosem volt képmutató? Aki nem volt kevély, gőgös, s nem dicsekedett

azzal éveken át, mint más, hogy milyen jó, és a javunkat akarja, s közben a legnagyobb bűnt követi el, amit el lehet követni: a jövőbe vetett hitünket veszi el, töri szét… Jézustól tudjuk, hogy testünk a lélek temploma. Isten ott van a pislákoló gyertyafényben, a kivágott ezüstfenyő s lucfenyő tűlevelében, a szemek tiszta villanásainak lélektükrében. Isten ott van a felhők örökös hömpölygésében, a változatosságból kikristályosodó állandóban: akár a gyémánt! Jézus megdorgálta tanítványát, Pétert: „Távozz tőlem, Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.” A karácsony rávilágít életünk értelmére, a valódi értékekre. Bús magányunk a kemény tél tépje szét, ne legyen langyos, fekete karácsonyunk! Hó hökkenjen a kerítéseken, a kiugró ereszeken! Isten örömteli végszava zengjen a dicsőítő énekekben, a nagy fehérségben! Mindannyian meghívottak vagyunk az ünnepre, de kevesen vannak, akik tiszta lélekkel vannak jelen, s még kevesebben lehetnek a kiválasztottak ebben a világnagy Szodoma és Gomorában! Boldogok lehetünk, hogy az ismeretlenség angyali köntösében sok jó ember véd és vág körülöttünk, önzetlen, hatalmas lélekkel! Nekik köszönhetjük, hogy csúcsragadozóként még fel nem faltuk egymást!

2

WTE-HÍREK

A centenárium küszöbén Tisztelt wekerlei lakosok! Szeretettel és tisztelettel köszöntöm önöket. Immáron több mint egy éve jelentkezem ezen a helyen, hogy hírt adjak a centenáriumi előkészületekről. Több ízben fordultam önökhöz azzal a kéréssel, ha Nagy Tamás van ötletük a jubileumi év programjaihoz, azt osszák meg velünk, s ha kedvük van, jöjjenek közénk, legyenek önkénteseink, aktív munkatársaink. Nagyon jó ötleteket kaptunk, s önkénteseink köre is bővült. A társaskör vezetése kora nyáron felállított egy háromfős program-előkészítő csoportot, amely egyrészt összegyűjtötte a beérkezett javaslatokat, másrészt sok fejtörés és véleménycsere után több tucat ötlettel állt elő. A javaslatokat több zsűri elé terjesztette, majd a tesztet kiálló programelemeket időrendbe sorolta, javaslatot tett a rendezőre és társrendezőre, a finanszírozóra, valamint becslést adott a költségekre. Az így felállt centenáriumi programjavaslatot az önkormányzat hasonló céllal létrehívott eseti bizottsága elé terjesztettük. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy a programból kiválassza azokat, amelyek végrehajtásáért a polgármester lesz a felelős, illetve az ezekhez szükséges költségvetésről a képviselő-testület határozzon. A program-előkészítő csoport elnöke dr. Rosivall László orvos, egyetemi tanár, a WTE

alelnöke, tagjai Somlói Judit építészmérnök, WTE vezetőségi tag, és tagtársunk, Romhányi András népművelő. A csoporttal szorosan együttműködött a WTE elnöke. Az önkormányzat ad hoc bizottságát Gajda Péter polgármester vezeti, tagjai többek között a főépítész, a kispesti művelődési intézetek vezetői, a kispesti legmagasabb rangú kultúráért felelős köztisztviselő, valamint a WTE elnöke. A program végrehajtásához még nem rendelkezünk ugyan sem elegendő pénzzel, sem elegendő segítőtárssal, mi mégis mindent el fogunk követni ahhoz, hogy azt megvalósíthassuk. Lobbizunk, pályázunk, toborzunk, keményen dolgozunk, és hiszünk. A programot nem tekintjük kőbe vésettnek, ahhoz még érkezhetnek további ragyogó ötletek, míg mások pénz vagy idő hiányában esetleg elmaradhatnak. Jelenleg azt a programot tekintjük végrehajtandónak, amelyet a hónap végéig elfogadunk. Amint ez a program kész lesz, ismertetni fogjuk e lap hasábjain. Mindenszentek napjáig, amikor ezt a beszámolót írom, idáig jutottunk. A lapzárta utáni hétvégére összehívtuk az önkénteseket, akik nélkül az ünnepségsorozat nem valósulhat meg. Ha ön ott volt, tudja, mihez kérünk segítséget. Ha nem tudott róla, vagy nem lehetett jelen, nem késett el. Elérhet bennünket székhelyünkön a nyitva tartás idején vagy a 280-0114 telefon- és faxszámon, valamint a [email protected] e-mail címen. Várjuk önt is, a közösségnek önre is szüksége van. Ha összefogunk, együtt megvalósíthatjuk álmainkat. Nagy Tamás, a WTE elnöke

Beszámoló a félévről A vezetőség március eleje óta öt alkalommal, az elnökség háromszor ülésezett. A választott testületek többek között az alábbi döntéseket, határozatokat hozták. 1. Elfogadta a 2006. évi mérlegbeszámolót. 2. Elfogadta a 2007. évi költségvetését, amely az alábbi főbb tervadatokkal (bevételekkel és kiadásokkal) számol: bevételek 12 320 000 Ft, amelyből 6 270 000 Ft saját bevétellel, 5 500 000 Ft-ot pályázatból remélünk. Kiadások 13 206 000 Ft, amelyből újságkiadásra 2 800 000 Ft, rendezvényre 3 500 000 Ft költséggel kalkulálunk, Saját vagyon felhasználás: 886 000 Ft. 3. Megalakította a centenáriumiprogram-előkészítő csoportot. 4. Elfogadta a XVI. Wekerlei napok programját, és meghatározta a költségkeretét. 5. Minden ülésén meghallgatta a centenáriumi előkészületekről szóló beszámolót. A társaskör elnöke az elmúlt év során 16 pályázatot nyújtott be különböző pályáztató szervezetekhez. Eddig a 16-ból 7 pályázatot bíráltak el, amelyből négy sikeres, három sikertelen volt. Az egyesület a négy sikeres pályázaton

összesen 3 380 000 forintot nyert el. A nyertes pályázatokból három a XVI. Wekerlei napok költségeinek fedezetére, egy pedig a társaskör működésének támogatására szolgált. A még elbírálandó 9 pályázatunk kivétel nélkül a centenáriumhoz, azon belül építésügyhöz kapcsolódik. Pályázataink arra irányulnak, hogy a Wekerle-telepre vonatkozó építési szabályzatokat közérthető formában minden háztartásba eljuttassuk, a szabályzat változásait azonnal közöljük, bizonyos típustervek közkinccsé tételével a szakszerű felújításokat megkönnyítsük, az építtetők számára az eredeti házterveket rendelkezésre bocsássuk, mindezt elektronikus formában elérhetővé tegyük. Amennyiben nyernénk, díjat alapítanánk mind a szabályokhoz és a hagyományokhoz leghívebb építtetők, mind a legnívósabb tervet készítő építészek számára. A díjakat évenként adnánk át. Gondoltunk arra is, hogy a telepen ide illő utcabútorokat terveztetnénk és helyeznénk ki, hogy útbaigazító és információs táblákat állítanánk fel, hogy kezdeményezzük egyes közterületeink nagyjainkról való elnevezését. Legutóbbi – környezetvédelmi – pályázatunk egyik kis terünk felújítására irányul.

WEKERLE 2007/4.

Új tagok, elmaradt befizetések Az elnökség ezúton tudatja mindazokkal, akik belépési nyilatkozatukat 2007. szeptember 30-ig benyújtották, és az elnökségtől elutasító levelet nem kaptak, valamennyien felvétettek. Az azóta jelentkezettek felvételéről az elnökség decemberi ülésén határoz. Az alapszabály 5/c pontja szerint az éves tagdíjat – tiszteletbeli tag kivételével – a tárgyév december 31-ig kell megfizetni, azaz minden tagunk köteles 2007. december 31-ig befizetni elmaradt és idei tagdíját. A 3/d szerint az egyesületi tagság megszűnik a tagnyilvántartásból való törléssel. Az elnökség a tagnyilvántartásból törli azt a tagot, aki a tárgyévi tagdíját az alapszabályban meghatározott határidőig nem fizeti meg, és a tagdíjhátralékát felhívás ellenére sem rendezi. Felhívjuk minden tagtársunkat, hogy 2007. december 31-ig szíveskedjenek tagdíjukat befizetni. Aki ezt elmulasztja, az elnökség tagjaink soraiból törli. Ismételten kérjük tehát tagjainkat, hogy elmaradt korábbi, illetve 2007. évi tagdíjukat szíveskedjenek befizetni. Pénztári órák: szerdán 16–19 óra, csütörtök: 9–12 óra. Kérjük továbbá kedves tagtársainkat, hogy a torlódások elkerülése végett a pénztári órákban mielőbb szíveskedjenek felkeresni irodánkat, hogy elmaradt tagdíjukat befizethessék! Örülnénk, ha velünk maradna! Szükségünk van önre is! WTE elnöksége

Duplájára nőnek a tagdíjak Az egyesület 2007. április 2-án tartott közgyűlésén döntött arról, hogy 2008. január elsejétől a tagdíjak az alábbiak lesznek: Az évi tagdíj összege: Önálló keresettel rendelkezők: Nyugdíjasok és önálló keresettel nem rendelkezők:

200 Ft/hó 100 Ft/hó

Pártoló tagok – minimum

12 000 Ft/év

Pártoló tagok-jogi személyek, csoportok:

20 000 Ft/év

WEKERLE 2007/4.

WTE-HÍREK

A WTE közhasznú szervezet A Fővárosi Bíróság határozatával az egyesületet közhasznú szervezetté minősítette. Ez az egyesület működésében az alábbi lényeges változásokat jelenti. 1. Évenként köteles közgyűlést tartani, s azon a tagsággal az előző év közhasznúsági jelentését és az aktuális év költségvetését ismertetni. 2. Mentesül a vám és illetékek alól. 3. Politikamentes, azaz sem országgyűlési, sem önkormányzati választásokon jelölteket nem állít, pártoknak adományt nem ad, tőlük el nem fogad. 4. Adományt gyűjthet, s erről adókedvezményre jogosító igazolást bocsáthat ki. 5. A következő közhasznú tevékenységeket végezheti:

– – – – – – –

– –

6.

kulturális tevékenység, tudományos tevékenység, kutatás, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, környezetvédelem, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális örökség megóvása, sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével. Tevékenységéről rendszeresen beszámol a lap hasábjain, határozatairól.

Leendő szobrok? A centenárium alkalmával kezdeményezésünkre az önkormányzat fel kívánja állítani Wekerle Sándor mellszobrát a telepen. Meghívásos pályázatot írt ki a szabadtéri emlék megalkotására, amelyre két pályamű érkezett. A szobrok kicsinyített modelljét már a wekerlei napokon a nagyközönségnek bemutattuk, majd az irodánkban további egy hónapig lehetett szavazni arra, „Melyik szobrot látná ön szívesen?”. A szoborállítás engedélyeztetése előtt ugyanis a pályázatot kiíró iroda meg akarta ismerni az itt élők véleményét. A kiállított szobrokra október közepéig adták le az emberek szavazataikat, azt követően már nemigen jöttek voksolni. Az egyik szobor a pul-

pituson szónokló Wekerle miniszterelnököt, a másik a jövőbe nézőt ábrázolta. Az arány: a pulpituson állóra kétszer annyian szavaztak, mint a másikra. A két szobor egyébként az érdeklődőktől csúfnevet is kapott. A szónokló a Duce, a másik a Salamon Béla bácsi titulust. Ebből vagy az látszik, hogy az emberek többsége nem tartotta egyik szobrot sem méltónak a centenáriumhoz, vagy az, hogy a magyar mindenből viccet csinál. A véleményt formálók közel fele új szoborra szavazna. (Igen sokan Stróbl Alajos márványszobrára – itt áll a WTE-ben – adták voksukat!) Azt javasoltuk a polgármesternek, írasson ki szélesebb körű pályázatot. N. T.

Adományokat várunk Közeleg a szeretet ünnepe. Mindannyian várjuk a karácsony hangulatát, az ajándékozás örömét. De eszünkbe jut-e, hogy hányan élnek környezetünkben idős, beteg, kiszolgáltatott emberek, akik az év legszebb ünnepén is magányosak, és nélkülözni kénytelenek? Szerezzünk örömet nekik azzal, hogy megajándékozzuk őket! A múlt évben 70 ajándékcsomagot készítettünk össze az önök segítségével. Tapasztalataink szerint a rászorultaknak leginkább tartós élelmi-

szerre (kristálycukor, rizs, liszt, olaj, keksz, tea, kakaó, száraztészta, tartós tej, konzerv, csokoládé, szaloncukor, citromlé [kicsi]) van szükségük. Kérjük, ha teheti, segítsen idén is! Felajánlásaikat várjuk! Az adományokat december 19-ig folyamatosan gyűjtjük a WTE irodájában a nyitvatartási időben. Az ajándékcsomagokat a WTE tagjai szállítják ki a rászorulóknak. Együttérző segítségüket köszönjük! WTE

Karácsonyi ajándéktippek A Wekerle-napokon is többen kérték, ismertessük a lapban, milyen kiadványok kaphatók a társaskörben. A könyveket minden wekerlei karácsonyfa alá jó szívvel ajánljuk. 1. Nagy Gergely – Szelényi Károly: Kertvárosunk, a Wekerle (Szelényi Ház Kiadó). Az eddigi legtartalmasabb kiadvány a telepről. Egybeötvözi a telepről szóló építészeti tanulmányt és a fotóművész szemével megörökített látványt. 2. Anthony Gall: Kós Károly műhelye (Mundus Kiadó). Ez az 500 oldalas album valódi hiánypótló munka. Kós befejezett egész életművét

mutatja be. Kós Károly klasszikusnak számít, társadalmi és szakmai elismertsége szinte valamennyi korábban élt magyar építészét megelőzi. 3. Kós Károly levelezése, szerkesztette Sas Péter (Mundus Kiadó). Ez a közel 900 oldalas kötet a nagy polihisztor levelezését tartalmazza. „Mert hazug beszéd száját el nem hagyta, rútat le nem írt” – ezért a levelezésében megfogalmazott gondolatok a ma élőknek is biztos támpontot jelentenek. 4. László Gyula: A wekerletelep monográfiája, 1926 – hasonmás kiadás

3

A Wekerlei Társaskör Egyesület elsőrendű feladatának tekinti, és ezért készül a Wekerletelep 100 éves fennállásának megünneplésére. Ha Ön egyetért célkitűzéseinkkel, kérjük, támogassa az egyesületet személyi

jövedelemadójának 1%-ával. Adószám: 19010179-2-43

Pályázat Wekerleindulóra A Wekerle-telep Budapest ékköve, különleges színfoltja. Építészeti adottságai és lakóinak közösségi ereje sajátos összetartó erőt jelentenek. A Wekerlei Társaskör Egyesület az összetartozás érzésnek erősítése érdekében, a Wekerle-centenárium jegyében pályázatot hirdet a Wekerle-telep indulójának megírására. Olyan teljes (zene és szöveg) pályaművek beküldését várjuk, amelyek – megjelenítik a telep legfontosabb értékeit (egységes építészeti megoldások, fák, kertek, spalettás házak, sajátos közösségi élet stb.); – tartalmazzák a telep iránti szeretetet és elkötelezettséget; – könnyen megjegyezhetők és énekelhetők. A pályázat jeligés. Bárki pályázhat, megkötöttség nincs. A benyújtott pályázatnak a verset (szöveg), a kottát (zene) kell tartalmaznia, valamint a jeligét és egy zárt borítékban a jeligéhez tartozó szerzők nevét és elérhetőségüket. A pályázatokat 2008. május 30-án 16 óráig kell eljuttatni (személyesen leadni, vagy postán feladni) a Wekerlei Társaskörbe. A pályázatokat szakértő zsűri bírálja el. A legjobbnak ítélt alkotást a WTE 100 000 Ft díjjal jutalmazza, valamint azt a Wekerle-telep indulójának tekinti, és rendezvényein rendre elénekli. Nagy Tamás elnök

Falinaptár 2008-ra Karácsonyra megjelenik a Wekerle-telepről szóló 2008. évi falinaptár. Minden üzletben árusítani fogják. Ha megveszi, szép ajándékkal lepi meg családját, barátját, kedvesét vagy munkatársát. A naptár bevételét a centenáriumi programokra fordítjuk. Ez az első jubileumi kiadásunk. Vegye meg, s tegye el az utókornak! Ára 1500 Ft, és 12 db postai képeslapot is tartalmaz.

4

WTE-HÍREK

WEKERLE 2007/4.

Idén is sikeres volt a wekerlei napok

Az első napon Skoda Éva festőművész Kis-pesti társaság című tárlatának megnyitóján olyan sokan voltunk, hogy egy tűt nem lehetett volna leejteni. Igen otthonos és sajátos volt a megnyitón az a beszélgetés, amit Haraszty István folytatott a művésszel és a közönséggel. A templom tele volt, bizonyítva, hogy milyen fontos a beharangozás. A műsor illett az eseményhez, a művészek sikert arattak. A hallgatóság nemcsak a művészeknek fejezte ki köszönetét, de a társaskör szervezőinek is figyelmességükért. A program, valamint az orgonaművek ismertetője minden padon elegendő számban rendelkezésre állt. A XVI. Wekerlei napok előtt – mint ahogy azt a lap 2007/3. számában ismertettük – a WTE vezetősége úgy

döntött, idén elmarad az ingyengulyás. Sokan féltettek bennünket a várható felzúdulástól, sőt az esetleges botránytól. A szombat este történtek döntésünk helyességét bizonyították. Nem volt felháborodás, a levessel elégedett volt mindenki, noha nem volt ingyen. Igaz, a piacinál kicsit alacsonyabb áron jutottak hozzá vendégeink, mert minden tányér leveshez némileg hozzájárultunk. Az előző évekhez képest megtakarításunk több

százezer forint volt, és az iskolának sem okoztunk bosszúságot. A zenekarral is elégedett volt a publikum, annak pedig külön örültek jó néhányan, hogy a meghirdetett programon kívül egy órára színpadot kapott egy kispesti banda. Az idei wekerlei napok programja több kulturális és sportújdonsággal is szolgált. A rendezvény egybeesett a városmisszió kezdőnapjával, ezért a pénteki templomi hangversenyt közösen szerveztük a plébániával. Az idővel szerencsénk volt. Külön színfoltot hozott a térre a két wekerlei templom aktivistáinak jelenléte. Reméljük, ezentúl is így lesz. Csatlakoztunk a Kulturális örökség napjainak programjaihoz is: szombaton és vasárnap 3-3 órás séta keretében ismertettük meg az érdeklődőkkel a telep történetét, nevezetességeit. A vasárnapi programok az elvárás szerint rendben folytak le. Tavaly sok szemrehányást kaptunk a téren lakóktól, hogy a vasárnapi műsor belenyúlt az éjszakába. Idén igyekeztünk este tízre befejezni a programot. Igyekezetünk túl jól sikerült, a tűzijáték a meghirdetett idő előtt kezdődött, így voltak, akik lemaradtak róla. Elnézésüket kérjük! Amire eddig nem volt példa, SMS-ben, telefonon és e-mailen kaptunk sok dicséretet. Ezekből adunk ízelítőt.

WEKERLE 2007/4.

„Mostanában jöttem haza, de már a wekerlei napokon szerencsére itt voltam. Szerintem még soha ilyen jól nem sikerült. Az emberek vidámak voltak, szinte tapintható volt a boldogság. Bangó Margitnak nagy sikere volt, nekem is tetszett, minden kitűnően sikerült. Köszönet illeti a szervezőket és a WTE vezetőségét. Juhász Magda” „Köszönöm a lehetőséget, jó volt ott lenni a WTE-sátornál. …Szerintem, mint félig vendég, jól sikerült a rendezvény, egy dolog nem tetszett: a hangerő túlságosan nagy volt, és nem csak szerintem. Még egyszer köszönöm a lehetőséget: Udvari Hajnalka” „Nem az első Wekerle-napok volt ez életemben, legalább a tizedik. Ilyen jól sohasem éreztük magunkat, most már a bakfis kis unokámat is számolva. (Ő írja ezt a levelet a komputeren, mert én nem értem). Nagyon jól tették, hogy kihozták az III. számú iskolából a gulyáspartit, rossz volt nézni a sok

Fotók: Romhányi András

WTE-HÍREK

pazarlást, a sok szemetet, meg a részegeket egy iskola udvarán! A leves volt olyan jó, mint eddig! A zsíros kenyér pedig tényleg jó ötlet volt, hisz nem mindenki eszik húst. A kisunokám is csak kenyeret kért. Na nem a pénz miatt, nem szereti a főtt zöldséget. Mindig is hiányoltam a cigányzenét, a nótát. Nagyon jó volt a Bangó Margitka. A másik cigánybanda nekünk egyáltalán nem tetszett, de láttuk, másoknak igen, mert sokan megtapsolták. A fekete fiú és a többiek úgy láttam, nem arattak nagy sikert, annál inkább a tűzijáték. Ennek nem szabad elmaradnia. Itt kérdem, hol volt a valódi tűz? Emlékszem, tavaly ez aratta tán a legnagyobb sikert. Nem is tán, biztosan! Nagyon jó volt lent, a hangverseny is szép volt, kár, hogy hamar elmúlt a hétvége. Isten éltesse magát és vezető társait meg a rendezőséget! M. Ilonka néni” „Egyre szervezettebb és színvonalasabb a program a Wekerle-napokon, köszönjük a sok fáradságot, jól éreztük magunkat. Üdvözlettel: Gombkötő család”

5

„Az általad is ismert okból, sajna keveset tudtam ott lenni, de evvel együtt én is azt állapítottam meg, hogy a korábbi vásári hangulat helyett inkább a családias jelleg és a közös ünneplés öröme dominált. Ez egy kicsit más WN volt, mint a korábbiak. Gratulálok! Ug y a n a k k o r szívesen felajánlom segítségemet – ha tudok valamiben – jövőre. Üdvözlettel: Győző” Nagy Tamás

6

WTE-HÍREK

WEKERLE 2007/4.

Sportolt a Wekerle-telep

Az idei, immár XVI. Wekerlei napok hagyományos sportprogramjain mintegy 1000 ember vett részt a háromnapos rendezvény alatt. Az időjárás kedvező volt, a különböző sportversenyek gyönyörű időben zajlottak. A hagyományos foci, asztalitenisz, sakk, darts, bocsa, petanque, futó- és kerékszámok mellett

idén először a parkröplabda is bekerült a versenyek közé. Egyelőre hét középiskolás és két felnőttcsapat indult e számban, de versenyen kívül is többen kipróbálták a játékot, így várhatóan jövőre már közülük is kikerül pár csapat. Idén először alsósok is megmérettethették magukat labdarúgásban. Reméljük, jövőre tovább bővül a kör, és már az óvodás korosztály is képviselteti majd magát e sportágban is – mint ahogy teszik ezt például a futásban vagy a kerékpározásban, ahol ők a lehető leglelkesebb indulók, az izgatottságtól alig tudják kivárni a startpisztoly dördülését. A versenyek remek hangulatban, gördülékenyen, gond nélkül zajlottak, megható volt látni, ahogy az indulók küzdöttek az egyes számokban. (A kerékpárversenyen egy kisebb bukfencből okulva – szerencsés kimenetelű baleset volt, a bukósisak megvédte a versenyzőt –, megfogadták a szervezők, hogy a jövő évtől kötelezővé teszik a sisak viselését a versenyzőknek; korlátozott számban kölcsönözhető is lesz e védőfelszerelés.) A rendezvény pénteki és szombati napjának versenyeit, valamint a vasárnapi sakkversenyeket Kerekes Balázs, az önkormányzat sportreferense tartotta kézben, míg a vasárnapi futóés kerékpárversenyeket Romhányiné Kovács Mária szervezte a WTE részéről. Babály László

vezetésével második éve érdekes színfoltja a wekerlei rendezvényeknek a dombfutás. A bocsa- és petanque-versenyszámokért Mellári István, a Wekerlei Bocsaklub vezetője felelt. A nyertesek minden sportágban érmekkel, oklevéllel és kisebb tárgyi ajándékokkal térhettek haza, köszönet ezért a szponzoroknak. Köszönet jár továbbá a wekerlei iskoláknak, amelyek udvarán némely versenyszám zajlott, a wekerlei önkénteseknek, akik önzetlen munkájukkal segítettek a különböző sportágakban indulók regisztrálásában, ill. az útvonal-biztosításban, ez utóbbiért a polgárőröknek és a rendőrségnek is. Természetesen a versenyzők maguk sem maradhatnak ki a köszönetnyilvánításból, hiszen ők a wekerlei sportélet aktív résztvevői, akik nélkül szintén nem jöhetett volna létre ez a remek hangulatú három nap. Végül, de nem utolsósorban kiemelten sokat köszönhetünk az Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesületének (AGYME), akik pénzzel és ottlétükkel, egészségügyi és egyéb tanácsaikkal, segítségükkel is támogatták a sportrendezvények lebonyolítását. Reméljük, jövőre mindenkivel újra találkozunk! Romhányiné Kovács Mária

Eredményösszesítő: szeptember 14–16. Futóverseny: Óvodás, lány, Tollas Gizella, I. helyezés, Beliczai Léna, II. helyezés, Mike Panna, III. helyezés

fiú, Rozsáli Artúr, I. helyezés, Pataki Gergő, II. helyezés, Gémesi Péter, III. helyezés 1–2. osztály, lány, Hornek Andrea, I. helyezés,

Borics Klaudia, II. helyezés, Ürögi Petra, III. helyezés fiú, Mukri Martin, I. helyezés, Tarnai Balázs, II. helyezés, Horgos Norbert, III. helyezés 3–4. osztály, lány, Sinkovics Dorottya, I. helyezés, Eszes Lili, II. helyezés, Ujj Réka, III. helyezés fiú, Molnár Viktor, I. helyezés, Kardos Bence, II. helyezés, Pataki Balázs, III. helyezés 5–6. osztály, lány, Bartus Ágnes, I. helyezés, Kis Alexandra, II. helyezés, Schwarczkopf Lotti, III. helyezés fiú, Szollár Bálint, I. helyezés, Paál Krisztián, II. helyezés, Szőllősi Bálint, III. helyezés 7–8. osztály, fiú, Medveczky Bálint, I. helyezés, Nemes Dávid, II. helyezés, Susánszki András, III. helyezés lány, Béres Krisztina, I. helyezés, Csajbók Krisztina, , Györkös Daniella, III. helyezés Felnőtt, nő, Ternai Mónika, I. helyezés, Anastasion Athina, II. helyezés, Juhászné dr. Ábel Ágota, III. helyezés férfi, Kuncz Gábor, I. helyezés, Csonka István, II. helyezés, Gutovszky Álmos, III. helyezés Családi futóverseny Indulók: 13 család, Béres család, I. helyezés,

WEKERLE 2007/4.

Kardos Család, II. helyezés, Sinka Család, III. helyezés Indulók száma: 230 fő Kerékpárverseny Óvodás, Tarnai Anna, I. helyezés, Köbli Anna, II. helyezés, Cseres-Gergely Blanka, III. helyezés fiú, Bajnok Vencel, I. helyezés, Kiss Bálint, II. helyezés, Rozsáli Artur, III. helyezés 1–2. osztály, lány, Dikász Csilla, I. helyezés, Tóth Kata, II. helyezés, Eiler Kinga, III. helyezés fiú, Tarnai Balázs, I. helyezés, Kubicza Ádám, II. helyezés, Sinka Bálint, III. helyezés 3–4. osztály, lány, Hodruszki Szilvia, I. helyezés, Pacsai Barbara, II. helyezés, Bacskó Bernadett, III. helyezés fiú, Kiss Balázs, I. helyezés, Koltai László, II. helyezés, Kisgéczi Bence, III. helyezés

WTE-HÍREK

5–6. osztály, lány, Berényi Luca, I. helyezés, Csonka Szilvia, II. helyezés, Pásztor Sarolta, III. helyezés fiú, Hodruszki Zalán, I. helyezés, Horváth Krisztián, II. helyezés, Paál Krisztián, III. helyezés 7–8. osztály, fiú, Susánszky András, I. helyezés, Medveczky Bálint, II. helyezés, Oláh Dávid, III. helyezés Felnőtt, nő, Anastasion Athina, I. helyezés, Ternai Mónika, II. helyezés, Kardosné Sárik Tímea, III. helyezés férfi, Schlipp Olivér, I. helyezés, Szász Ákos, II. helyezés, Martincsák Illés, III. helyezés Indulók száma: 143 fő Asztalitenisz Általános isk., lány, Kása Diana, I. helyezés, Novák Dorottya, II. helyezés, Általános isk., fiú, Kása Diana, I. helyezés, Novák Dorottya, II. helyezés, Novák Olivér, III. helyezés Felnőtt, nő, Berki Istvánné, I. helyezés, Berki Nikolett, II. helyezés, Juhászné dr Ábel Ágota, III. helyezés Felnőtt, ffi, Páll Zoltán, I. helyezés, Tarnai Árpád, II. helyezés, Murányi Péter, III. helyezés Igazolt versenyzők, Papp Nándor, I. helyezés, Thész Dorottya, II. helyezés, Kiss Péter, III. helyezés Páros, Papp Nándor, Thész Dorottya, I. helyezés, Kiss Péter, Tarnai Árpád, II. helyezés, Murányi Péter, Tomor László, III. helyezés Indulók száma: 33 fő Sakkverseny Általános iskolás, Tugyi Richard, I. helyezés, Posztos Marcell, II. helyezés, Csabai Bence, III. helyezés Felnőtt, Pálmai Filemon, I. helyezés, Csabai Anita, II. helyezés, Nagy Ilona, III. helyezés

7

Igazolt versenyzők, Simon Zsófia, I. helyezés, Kónya Balázs, II. helyezés, Zagyvai János, III. helyezés Indulók száma: 26 fő Foci Foci alsós, Erkel, I. helyezés, Reménység, II. helyezés, Pannónia I., III. helyezés Foci 5–6. osztály, Pannónia Ált Isk., I. helyezés, Gábor Ált. Isk., II. helyezés, Kós K. Ált. Isk, III. helyezés Foci 7–8. osztály, Gábor Ált. Isk., I. helyezés, Pannónia Ált Isk., II. helyezés, Deák Gimnázium, III. helyezés Foci középiskolás, Pálya Ördögei, I. helyezés, Ganz Ábrahám, II. helyezés, Deák Gimnázium, III. helyezés Foci felnőtt, Colour’s, I. helyezés, Hatosok, II. helyezés, WKFC, III. helyezés Indulók száma: 350 fő Parkröplabda középiskolás, Pogány csapat, Varga csapat, NNG II. csapat Indulók száma: 45 fő

Lehetne egészségesebb! Minden sportolni szerető érdeklődőt várunk a wekerlei futó- és gyaloglóklubba szerdánként este 7 órakor. A találkozás helyszíne: Wekerle-telep, Szondy tér. A futásgyaloglás távja: 3–5 km. Együtt könnyebb. Jöjjön közénk, segítünk az első kilométerek leküzdésében! Hozza családtagját, barátait! A futóedzés előtt kérje ki orvosa tanácsát! Romhányiné Kovács Mária, a wekerlei futó- és gyaloglóklub vezetője Tel.: 70/381-6122

Fotók: Romhányi András

8

WTE-HÍREK

WEKERLE 2007/4.

A Wekerlei Társaskör Egyesület alapszabálya I. Az egyesület neve, székhelye, bélyegzője, képviselete 1. Az Egyesület neve: Wekerlei Társaskör Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) Az Egyesület rövidített neve: WTE Az Egyesület neve angolul: Wekerle Community Association Az Egyesület neve németül: Traditionsverein Wekerle e.V. 2. Az Egyesület székhelye: 1192 Budapest XIX., Kós Károly tér 10. 3. Működési területe: Budapest XIX. kerület, Kispest 4. Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet. 5. Az Egyesület bélyegzője: Wekerlei Társaskör Egyesület, 1192 Budapest, Kós Károly tér 10. 6. Az Egyesület képviselője: az Egyesület elnöke. II. Az egyesület célja, feladatai, jellege 1. Az Egyesület célja a Főváros XIX. kerület, Kispest wekerlei városrész helytörténeti, településszerkezeti és építészeti, továbbá természeti értékei megóvásának és gyarapításának elősegítése, közösségének fejlesztése, lakói jobb helyi közérzetének, a közügyek iránti nagyobb érdeklődésének, helyi lokálpatriotizmusának erősítése, közreműködés a városrész rendjének, tisztaságának javításában. Célja továbbá a Wekerletelep szépítésében, építésében, környezetrendezési és közlekedési rehabilitációjában való közreműködés; a lakosság bevonása a városrésszel kapcsolatos fejlesztési elképzelések és tervek megvitatásába és megvalósításába; ennek érdekében egyéni és társadalmi erők összefogásával közösségi létesítmények létrehozása és működtetése, továbbá a társadalmi akciók kezdeményezése, szervezése, a baráti, a jószomszédi kapcsolatok és a társasági élet erősítése, a hagyományok irodalmi, művészeti és sportemlékek felkutatása, gondozása, ilyen jellegű és egyéb közösségi programok rendezése. 2. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében a) előadásokat, vitafórumokat, találkozókat, tanácskozásokat, helytörténeti gyűjtéseket rendez, vetélkedőket, versenyeket, kirándulásokat szervez, pályázatokat ír ki önállóan vagy más szervvel, tájékoztatókat, helyi kiadványokat, könyveket jelentet meg; b) saját hatáskörben vagy szervekkel együttműködve a társaság és a wekerlei városrész érdekét szolgáló közösségi létesítményeket hoz létre; c) gazdasági tevékenységet folytathat; d) szakosztályokat, klubokat, hobbi- és öntevékeny művelődési csoportokat, szakembe-

rek felkérésével alkotóközösségeket (a továbbiakban: szakosztály) hozhat létre; e) szoros kapcsolatot alakít ki a helyi önkormányzattal, annak szerveivel, politikai és civil szervezetekkel; f) külföldi hasonló kertvárosokkal kapcsolatot épít ki, és ápol azok tapasztalatainak átvételére, illetve kulturális és építészeti tanácskozások, kiállítások közös rendezésére. 3. Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket látja el kulturális tevékenység, tudományos tevékenység, kutatás, – műemlékvédelem, – természetvédelem, állatvédelem, – gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, – környezetvédelem, – nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, – kulturális örökség megóvása, – sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével. 4. Az Egyesület jogállása, jellege Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól anyagi támogatást nem fogad el, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagi körön kívüliek is részesülhetnek. III. Az egyesület tagjai és jogállásuk

1. Az egyesületi tagság keletkezése: Az Egyesület tagja lehet: a) minden magyar és nem magyar állampolgár, aki belépési nyilatkozatával az alapszabályban foglaltakat elfogadja, b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szervezetek), c) pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek és szervezetek, akik/amelyek az Egyesület működését támogatni kívánják, d) tiszteletbeli tag lehet az a személy, aki a közéleti, művészeti, tudományos vagy egyéb területen a wekerlei városrész érdekében jelentős tevékenységet végzett, továbbá aki irodalmi, művészeti, építészeti vagy egyéb alkotásokkal gyarapítja a városrészt. A tiszteletbeli tagságra bármely tag tehet ajánlást. 2. A tagok felvételéről, a tiszteletbeli tagságról az elnökség dönt. 3. Az egyesületi tagság megszűnése Az egyesületi tagság megszűnik: a) a tag halálával,

b) a tag kilépésével, c) a tag kizárásával – az elnökség kizárhatja azt a tagot, aki az Egyesület célkitűzéseit vagy a tagsági kötelezettségeit súlyosan megsérti, illetve a tagságra méltatlanná válik, d) a tagnyilvántartásból való törléssel – az elnökség törölheti azt a tagot, aki az egy éven túli tagdíjhátralékát felhívás ellenére sem fizeti meg, e) szervezet esetében a szervezet megszűnésével. A tagság megszűnésével a befizetett tagdíj és egyéb támogatás nem fizethető vissza. Ha a tagság megszűnése kizárással történik, a tag a kizárás ellen 15 napon belül panasszal fordulhat a közgyűléshez. 4. A tagok jogai: Az Egyesület tagjai a) részt vesznek az Egyesület munkájában, és hozzájárulnak az Egyesület feladatainak teljesítéséhez, b) részt vehetnek az Egyesület közgyűlésein, felszólalhatnak és szavazhatnak, c) az Egyesület tisztségeire megválaszthatóak, d) az Egyesületre tartozó bármely kérdést vagy javaslatot az elnökség, a vezetőség és a közgyűlés elé terjeszthetik, e) a tiszteletbeli és pártoló tag az Egyesület tisztségeire nem válaszható, egyébiránt jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel. f) a szervezetek képviseletében részt vevők egy-egy szavazati joggal rendelkeznek, g) az Egyesület alapító tagja cím használatára jogosult az, aki az 1986-ban megtartott alakuló közgyűlésen vagy ezt követően 1986. december 31-ig léptek be az Egyesületbe. 5. A tagok kötelezettségei: A tagok kötelesek: a) az alapszabályban foglaltakat megtartani, b) az Egyesület szervei által hozott határozatokat és döntéseket végrehajtani, illetve a végrehajtásukat elősegíteni. c) az éves tagdíjat – a tiszteletbeli tag kivételével – a tárgyév december 31-ig megfizetni. A tagdíj összegét a közgyűlés állapítja meg. IV. Az egyesület szervei és működési rendje Az Egyesület szervei: a) a közgyűlés, b) a vezetőség, c) az elnökség, d) a felügyelőbizottság, e) a szakosztály. a) A közgyűlés: 1. Az Egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, mely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlés természetes személyekből,

WEKERLE 2007/4.

valamint szervezetek tagjaiból áll. A szervezet a jogait képviselője útján gyakorolja a közgyűlésen. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlést levezető elnököt az aktuális közgyűlés választja meg. 2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az elnök, a 16 tagú vezetőség és a 3 tagú felügyelőbizottság megválasztása, b) az Egyesület feloszlásának, vagy más egyesülettel való egyesülésének a kimondása, c) az alapszabály elfogadása, módosítása, kiegészítése, d) a vezetőség beszámolójának, a közhasznúsági jelentésnek, továbbá a felügyelőbizottság jelentésének elfogadása, e) az Egyesület évi költségvetésének elfogadása, f) a tagdíj megállapítása, g) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 3. Az Egyesület közgyűlés által választott szervei a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel. 4. A közgyűlés évente ülésezik. Összehívásáról a vezetőség gondoskodik 5. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a) ha azt a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri, b) a vezetőség döntése alapján, c) ha azt a felügyelőbizottság indítványozza, illetve d) ha azt az illetékes bíróság elrendeli. 6. A határozatképesség és határozathozatal a) a közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok fele plusz egy fő jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, a 7 napon belül másodszorra összehívott közgyűlés, az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat az első közgyűlésre szóló meghívóban erről tájékoztatták, b) a közgyűlés határozatait – a c) pontban foglalt kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnökének a szavazata, titkos szavazás esetén sorshúzás dönt, c) kétharmados szótöbbség szükséges az Egyesület feloszlásának, illetve más egyesülettel való egyesülésének kimondásához, d) a közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, az elnököt, a vezetőség és a felügyelőbizottság tagjait azonban titkos szavazással kell megválasztani. 7. A közgyűlés összehívása akkor szabályszerű, ha a meghívót és a közgyűlés napirendjét a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal valamennyi tagnak megküldték. b) A vezetőség: 1. A vezetőség 17 tagú, a közgyűlés által háromévente választott 16 főből és az elnökből áll. A vezetőség a közgyűlések között az Egyesület végrehajtó szerve, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével, az Egyesületet érintő kérdésekben dönt.

WTE-HÍREK

2. A vezetőség feladata: a) előkészíti és összehívja a közgyűlést, b) gondoskodik a közgyűlés határozatainak a végrehajtásáról, c) beszámol a közgyűlésnek az előző közgyűlés óta végzett tevékenységéről, d) javaslatot tesz a közgyűlésnek az Egyesület éves költségvetésére, e) összeállítja az Egyesület éves programját, f) dönt az Egyesület vagyonának kezeléséről, felhasználásáról, annak gyarapításáról, g) díjat létesíthet, pályázatot írhat ki, i) elfogadja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát. 3. A vezetőség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Rendkívüli ülést tart, ha a vezetőségi tagok egyharmada ezt kéri, vagy ha azt az elnökség kezdeményezi. A vezetőség ülései nyilvánosak. 4. A vezetőségi ülést az elnök hívja össze, és azon ellátja a levezető elnöki feladatokat. 5. A vezetőség akkor határozatképes, ha a vezetőségi tagok fele plusz egy fő jelen van. 6. A vezetőség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 7. A vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. c) Az elnökség, elnök, alelnök: ca) Az elnökség 1. Az elnökség az Egyesület állandóan működő testületi szerve, mely üléseit havonta tartja. Az elnökség ülései nyilvánosak. 2. A héttagú elnökség a közgyűlés által megválasztott elnökből, valamint a vezetőség soraiból választott alelnökből és további öt személyből áll. 3. Az elnökség dönt a tagfelvételről, és a tagnak a nyilvántartásból való törléséről. A tagfelvételről a jelentkezéstől számított 60 napon belül kell dönteni. A döntésről az érintettet igazolható módon értesíteni kell. Amennyiben a tagfelvételről a jelentkezéstől számított 60 napon belül az érintett nem kap értesítést, a jelentkező felvettnek minősül. 4. Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi ülésen 4 fő elnökségi tag jelen van. Az elnökség a határozatát nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 5. Az elnökség az Egyesület alkalmazottai tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. 6. Az elnökség ülésén a felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek. cb) Elnök, alelnök 1. Az elnök feladata: a) képviseli az Egyesületet, b) összehívja és vezeti a vezetőség és az elnökség üléseit, c) tájékoztatja az elnökséget, illetve a vezetőséget az előző ülése óta történt egyesületi eseményekről és az intézett ügyekről, beszámol a döntések végrehajtásáról, d) gondoskodik – olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezetőség, illetve elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a

9

támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye is) megállapítható, – a döntésekről az érdekelteket mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül tájékoztatja a határozat írásbeli közlésével. A közlés személyesen (e-mail, levél), illetve a határozatoknak az Egyesület székhelyén hirdetőtáblán 15 napig való kifüggesztéssel történik, – a közhasznú szervezet működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, beszámolóiról tájékoztatást ad, – gondoskodik a beszámolók helyi újságban (Wekerle, Kispest) vagy a Egyesület meglévő honlapján történő közzétételéről. 2. Az alelnök Az alelnököt a vezetőség az elnökség tagjai közül választja. Az alelnök a vezetőség által meghatározott munkamegosztás szerint segíti az elnök munkáját, és az elnököt – szükség szerint – a távollétében helyettesíti. d) A felügyelőbizottság: 1. A felügyelőbizottság a közgyűlés által három évre választott elnökből és két tagból áll. A felügyelőbizottság elnöke és két tagja az Egyesületben más tisztséget nem viselhet. 2. A felügyelőbizottság feladata a) az Egyesület szabályszerű működésének, pénzügyeinek, ügyvitelének az ellenőrzése, vizsgálhatja továbbá az Egyesület működésének célszerűségét, hatékonyságát és eredményességét, b) köteles évenként az Egyesület pénzügyeit, pénzkezelését teljeskörűen ellenőrizni, megállapításairól a vezetőséget tájékoztatni, a közgyűlésnek a jelentését írásban megtenni. 3. A felügyelőbizottság az Egyesület működését érintően célvizsgálatot folytathat, és ehhez szakértőt is igénybe vehet. 4. A felügyelőbizottság véleményezi a vezetőség beszámolóját és a közhasznúsági jelentést. 5. Tanácskozási joggal részt vehet a vezetőség és az elnökség ülésein. 6. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha mind a három tagja együttesen jelen van, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 7 A felügyelőbizottság üléseit szükség szerint tartja, de azt évenként legalább egyszer össze kell hívni. 8. A felügyelőbizottság köteles az elnökséget tájékoztatni és a közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 9. A közgyűlést a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés öszszehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

10

WTE-HÍREK

10. A felügyelőbizottság hatáskörére egyebekben a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Khtv.) 11. §-ában írottak az irányadók. 11. A felügyelőbizottság működésének egyéb szabályait és az éves munkatervét maga határozza meg. e) A szakosztály 1. A tagok az Egyesület egyes szakmai céljainak megvalósítása érdekében szakosztályokat hozhatnak létre. 2. A szakosztály megalakítását a vezetőség hagyja jóvá. 3. A szakosztály nem jogi személy. Vezetője anyagi kötelezettségvállalást nem tehet. 4. A szakosztály – az alapszabály keretei között – saját ügyrendje szerint működik, de évente legalább egyszer tevékenységéről a vezetőségnek beszámol. 5. A szakosztály ülése a szakosztály tevékenységét érintő bármely kérdésben határozhat. V. Az egyesület vagyona Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek az Egyesületnek megfizetni, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. VI. Az egyesület gazdálkodása 1. Az Egyesület bevételi forrásai: a) a tagdíj, b) rendezvények bevételei, c) különböző személyek és szervek támogatásai és adományai, d) az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme. 2. Az Egyesület a pénzgazdálkodását a vezetőség által megállapított éves költségvetésnek megfelelően végzi. Az Egyesület bevételeiből tartja fenn magát. 3. A bankszámla feletti rendelkezési jog két fő együttes aláírásával érvényes. Aláírási jog az elnököt és az elnökség által kijelölt elnökségi tagot illeti meg. 4. Az Egyesület köteles évente közhasznúsági jelentést készíteni, és azt a közgyűlés elé elfogadásra beterjeszteni. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési kisebbségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

WEKERLE 2007/4.

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 5. Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a közgyűlés hagyja jóvá. 6. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. 7. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. Befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. 8. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt a fentieknek megfelelően a meghatározott cél szerinti tevékenységre fordítja. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban; e támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra hozza. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóit cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

2. Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezetőség tagja; b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül; d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 3. Az Egyesület megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VII. Nyilvánosság

IX. Az egyesület megszűnése

1. A testületi szervek döntéseit az elnökség nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, (nyílt szavazás esetén) személyét. 2. Az Egyesület döntéseinek az érintettekkel való közléséről az Elnök gondoskodik írásban, igazolható módon. 3. A testületi szervek döntéseiket az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozzák nyilvánosságra. 4. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a szervezet székhelyén, előre egyeztetett időpontban. 5. Az Egyesület működésének és szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán tájékoztatja a nyilvánosságot.

1. Az Egyesület megszűnik, ha: a) feloszlását, továbbá más egyesülettel való egyesülését a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja, b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 2. Az Egyesület megszűnése esetén a vagyonról a közgyűlés rendelkezik.

VIII. Összeférhetetlenségi szabályok 1. A testületi szervek (közgyűlés, vezetőség, elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül; b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

X. Jogorvoslatok Az Egyesület valamely szervének határozatát a határozattal érintett személy – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat bíróság előtt történő megtámadása a határozat végrehajtására nézve nem rendelkezik halasztó hatállyal. A bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. XI. Zárórendelkezés A Wekerlei Társaskör Egyesület közgyűlése döntött az Egyesület közhasznú szervezetté történő átalakításáról. Ennek értelmében az 1986. május 29-én keltezett és többször módosított Alapszabályát az Egyesület közgyűlése 2007. április 3-án a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően módosította, illetve kiegészítette. Budapest, 2007. április 3. Nagy Tamás elnök

WEKERLE 2007/4.

EMLÉKEZÉS

Múltidézés játékos köntösben Emlékezni jó dolog. És szép is. Sokszor megesik az emberrel, hogy valamiről eszébe jut egy másik dolog, vagy spontán felidéz egy régi emléket. Ez az írás is egy ilyen emlékezés. Igaz, a leírtak nem tegnap estek meg, hanem „tegnapelőtt”. Azaz nagyon régen. Úgy gondoltam, játékos köntösbe öltöm ezt a kis múltidézést. A megfejtés, a kapocs az események között egy évszám, amit talán már jól ismernek a kedves olvasók. És hogy mindez milyen kapcsolatban van a Wekerlével? Kiderül majd a végén. Próbálok csak olyan eseményekre összpontosítani, amelyek majdnem minden akkori újságban hírnek számítottak. Akkor kezdődjék a játék!

Történelem Február 1-jén megölik az utolsó előtti portugál királyt, I. Károlyt és trónörökös fiát, Lajos Fülöpöt: kocsijukat köztársaságpárti összeesküvők támadják meg. Május 13-án kitör a török forradalom, melynek fiataljai követelik, hogy II. Abdul-Hamid szultán állítsa vissza az 1876-os alkotmányt. Július első napjaiban Magyarországon Apponyi Albert kultuszminiszternek köszönhetően elfogadják a XLVI. törvényt, amely minden tanuló számára ingyenessé teszi a népiskolai oktatást. Augusztus 5-én Zeppelin kormányozható léghajója már az első, német útján balesetet szenved. Október 5-én Bulgária kikiáltja függetlenségét az Oszmán Birodalomtól, független királyság lesz. Októberben a Monarchia bejelenti Bosznia és Szerbia annektálását. Megtehette, hisz a 1878-i berlini béke értelmében a Monarchia megszállta a területet. Ez a feszültség egyik mozgatórugója lett az I. világháború kitörésének.

Művészetek Itthon januárban megindul a Nyugat című folyóirat, melynek főszerkesztője Ignotus Pál. Szeptemberben, Nagyváradon Ady Endrével az élen a Holnap irodalmi társaság antológiát jelentet meg olyan költők verseiből, mint Babits, Balázs Béla és Juhász Gyula. Ennek az évnek az irodalmi terméke még Karinthy Frigyes Az ördög című műve, mely hatalmas siker Európa és New York színpadain. Kós Károly elkészíti a budapesti állatkert pavilonjait Zrumeczky Dezsővel, és megépíti a zebegényi plébániatemplomot Jánszky Bélával. Ehhez az esztendőhöz köthető a budapesti Vakok Intézete építésének befejezése, ami Lajtai Béla munkáját dicséri. Bartók ekkor írja meg első hegedűversenyét. A filmművészet ekkoriban gyerekcipőben jár, ekkor készül az első film a mai Hollywood ősében, de ekkor hozza létre Ungerleider Mór az első filmkölcsönző céget, és az ő nevéhez fűződik az első filmes újság megjelentetése is.

Születések, halálozások Ezen év szülöttei között találhatunk olyan későbbi nagyságokat, mint Wass Albert erdélyi magyar írót, Teller Ede magyar származású amerikai atomfizikust, a hidrogénbomba atyját, Victor Vasarely magyar származású francia művészt, az op-art úttörőjét, Szepes Mária írónőt és Feleki Kamill Kossuth-díjas színészt.

Sport, érdekességek Április 27-ével megnyitja kapuit a londoni olimpia, és a huszonnégy sportág küzdelmei – ekkoriban még – egészen november 23-ig tartanak! Ez volt az első olimpia, melyre kis létszámban ugyan, de már kvalifikálhatták magukat nők is. Magyarország az összesítésben végül a 6. lett. Mindeközben a Troppauban rendezett műkorcsolya-világbajnokságon Kronberger Lili megszerzi a magyar sport első világbajnoki címét. Május 10-én először tartják meg az anyák napját, amelyet később megünnepel az egész világ. Megölik a két westernbanditát, Butch Cassidyt és hű társát, a Sundance kölyköt egy bolíviai tűzpárbajban. Henry Ford elkezdi gyártani a T-modellt. Friedrich Cook bejelenti, hogy elsőként járt az Északi-sarkon, de nem hisznek neki. És hogy most sem megy igazán a válasz? Hát itt van a legfontosabb segítség: Wekerle Sándor vezetésével és a XXIX. számú törvénnyel munkáslakások építése kezdődik, miután állami eszközökből megvásárolták a Sárkány család eladó birtokát, és így létrejön a Wekerle-telep. A megfejtés pedig: igen, az 1908-as év. Száz év. Rég volt, de ne felejtsünk el megemlékezni róluk. Ezért van ez az írás. Mert emlékezni jó és szép dolog. Lechner Gábor

11

Gárdonyi Géza: Fel nagy örömre! Fel nagy örömre! ma született, Aki után a föld epedett. Mária karján égi a fény, Isteni Kisded Szűznek ölén. Egyszerű pásztor, jöjj közelebb, Nézd csak örömmel Istenedet. Nem ragyogó fény közt nyugoszik, Bársonyos ágya nincs neki itt. Csak ez a szalma, koldusi hely, Rá meleget a marha lehel. Egyszerű pásztor, térdeden állj! Mert ez az égi s földi király. Glória zeng Betlehem mezején, Éjet elűzi mennyei fény; Angyali rendek hirdetik őt, Az egyedül szent Üdvözítőt. Egyszerű pásztor, arcra borulj, Lélekben éledj és megújulj!

Móra Ferenc: A cinege cipője Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak nagy bánata van a cinegemadárnak. Szeretne elmenni, ő is útra kelni. De cipőt az árva sehol se tud venni. Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához, fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. Azt mondja a varga, nem ér ő most arra, mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja. Darunak, gólyának, a bölömbikának, kár, kár, kár, nem ilyen akárki fiának! Daru is, gólya is, a bölömbika is, útra kelt azóta a búbos banka is. Csak a cingének szomorú az ének: nincsen cipőcskéje máig se szegénynek. Keresi-kutatja, repül gallyrul gallyra: „Kis cipőt, kis cipőt!” – egyre csak azt hajtja.

12

EMLÉKEZÉS

WEKERLE 2007/4.

Különleges ember volt Monográfiát írt a telepről – A határkiigazító bizottságban dolgozott

László Gyula Ebben a centenáriumi sorozatban a Wekerletelep létesítésének, építésének, fejlődésének és életének nagyjait, jelentős személyiségeit mutatjuk be. Eddig már megjelent cikk dr. Wekerle Sándorról, az állami lakótelepek építtetőjéről (a centenáriumi évben róla újabb ismertető írást teszünk még közzé), Győri Ottmárról, az utcahálózat és a telep ellátásának tervezőjéről, az első gondnokról. Mai számunkban a telep első és eddig egyetlen monográfiájának szerzőjét mutatjuk be.

László Gyula (1876–1965) 1926-ban a mindössze másfél évtizedes múltra visszatekintő munkástelepen álló állami elemi iskola igazgatója, bizonyos László Gyula megírta a Kispesti Állami Munkástelepről szóló értekezését Wekerle Állami Munkástelep monográfiája címmel. Az 54 oldalas mű olyan kiváló munka, hogy könnyen hihetnők, nagy tapasztalattal rendelkező szociográfus tollából született, holott csak egy jó megfigyelő, alaposan és körültekintően rendszerező tanító műve. Mégpedig a mindennapi kenyérkereső tevékenysége: a tanítás, valamint az I. világháborút követő béketárgyalások melletti diplomáciai aprómunkák mellett. Azóta nyolcvan év telt el, több mint két emberöltő, mégsem született átfogóbb, jobb munka. Nézzünk csak utána, ki a mi Wekerle-telepünkről készült első, s mind ez idáig egyetlen monográfia írója. A múlt faggatásában Szeleczky Zoltán, főhősünk unokája van segítségemre. László Gyula Erdélyben, Madéfalván született 1876-ban. Apja, László Tamás kocsmáros volt, akinek öt gyermeket szült felesége, Mánya Johanna. A legidősebb volt Gyula, majd születési sorrendben Katinka, Márton, Mariska és Árpád. Leszármazottaik ma is élnek Erdélyben

és Magyarországon. A László nevet Árpád családja vitte csak tovább, amelynek tagjai jelenleg Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Temesváron, Budapesten és Szekszárdon élnek. (Sok László család él ma is Erdélyben, a mieink a kászonjakabfalvi előnevű ághoz sorolják magukat, katolikusok. Éppen idén augusztusban volt e László leszármazottak első találkozója a Hargita tetején. Az azonos nevű, híres ősmagyarság-kutató, László Gyula nem tartozik ehhez az ághoz.) László a tanítóképzőt Kolozsvárott végezte. Oklevelével a Monarchia legkeletibb részeiben hol itt, hol ott tanítóskodott. Megnősült, felesége, Puskás Klára a ditrói Puskás családból való volt, ugyanabból a családból, amelyikből Puskás Tivadar, a telefonhírmondó feltalálója is. Amikor az első világháború kitört, Aradon 1926-ban jelent meg a monográfia tanított. Hogy a nagyvárosban laktak-e, azt nem tudjuk, lehet, hogy csak a közelében, ugyanis nagylányuk Feltóton, az Aradtól néhány kilodett a ranglétrán. Négy évig harcolt, majdnem méterre délre fekvő Königszeg-birtok intézői mindig az első vonalban. A háborút százalakásában született, ahol a fiatal tanító édesapja dosként fejezte be. Kinn volt az olasz fronton, a grófi könyvtár katalogizálását végezte. Kattarónál, Lovcsennél és a pólai öbölben. Mint ismeretes, a német köztársaság megSzerencsére sebesülés nélkül megúszta. Az I. bízottjai az antanthatalmakkal aláírták a fegyverszüneti szerzőA háborús évek ritka pillanata: László a feleségével dést 1918. november 11-én. Ezzel az aktussal véget ért az I. világháború. Magyarország számára azonban ekkorra már elkezdődött egy újabb háború, hiszen a szerb, román és cseh hadseregek rátámadtak hazánkra területrabló szándékkal. A magyar állam peremvidékein fokozódott az anarchia, melyet elsősorban a honi nemzetiségek és a betörő idegen csapatok gerjesztettek. A háború a közel negyvenéves László Gyula számára az azonnali bevonulást és a hosszan tartó katonáskodást jelentette. Mint tanult ember, de a vitézkedésben járatlan férfi, feltehetően alacsony tiszti rangban kezdhette. Később éppen kitartó szorgalmából, megbízhatóságából és ügybuzgalmából fakadóan gyorsan emelke-

WEKERLE 2007/4.

Lászlóék kislányukkal, Klárával 1910 körül világháború végét követően – mint fentebb írtuk – Magyarországon nem csitult el a csatazaj. László a kisantanthatalmak elleni honvédelemben újabb fontos megbízatást kapott: a III. számú magyar páncélvonat parancsnoka lett. László és katonái a székely hadosztály része voltak. A kisantanthatalmak – a Károlyi Mihály alatti időszakban elkövetett – okkupációs törekvéseivel szemben harcolt a páncélvonat parancsnokaként. A vonatot és a századot a románok, csehek elleni frontra vezényelte, mivel a központi irányítás megszűnt, a hadsereg a tétova Károlyi miatt szétesett, szétzüllött. A család megőrizte a páncélvonat naplóját 1918–1919-ből. A naplóból kibontakozik egy páncélvonat tisztikarának, legénységének, gyalogságának, műszaki személyzetének hősi helytállása a román és cseh, hazánkra törő ellenséggel vívott harcban. A napló – már műfajánál fogva is – szűkszavú, nem találunk benne eszmefuttatásokat, ömlengéseket, még az ellenséget sem káromolja. A páncélvonat honvédjei egyenként és közösségben is teszik a dolgukat. Lövik az ellenséget, felszedik az aknákat útjukból, helyreállítják a megrongált síneket, ágyútűzzel segítik az előrenyomuló székely hadosztályt, kórházba küldik sebesültjeiket, felszedik a menekülő tisztviselőket, postásokat stb. A románok – amikor elhagyni kényszerültek hazánkat – legnagyobb szomorúságára nem vihették magukkal a nagy erőkkel keresett századost. Abban az évben leszerelték. Alig maradt annyi ideje, hogy átköltözzék családjával a mai Magyarországra. Nem mehetett vissza Erdélybe, hiszen az új román hatalom háborús bűnösként tartotta nyilván. A családi emlékezet fontosnak ítéli még az alábbi esetet. Valahol a páncélvonat katonái tűzharcba keveredtek franciákkal, akiket végül is megfutamítottak. A harc során halálos sebet

EMLÉKEZÉS

kapott egy francia tiszt, akit bajtársai, a magyarok jóindulatában bízva, sorsára hagyták. A haldokló utolsó mozdulataival zubbonya belsejére mutatott, ahol a családjának címe és fotója volt található. László Gyula teljesítette a hős ellenség utolsó kívánságát. Ő maga időskorában többször felidézte ezt a történetet, s ekkor mindannyiszor könnybe lábadt a szeme. Élete végéig egyfajta személyes kapcsolat fűzte a csak néhány percre látott egykori ellenfeléhez. Unokája, Szeleczky Zoltán, aki abban a házban él ma Pestszentlőrincen, amelyet nagyapja épített, még egy adomával gazdagítja ismereteinket. „Még elmesélek egy háborús történetet, mert jellemző nagyapámra. A háború alatt szabadságot kapva, visszatért egy-két hétre Magyarországra. Egy étteremben ebédelt, amikor a közeli asztalnál egy GH-s tisztekből álló népes társaság cigányokat hívott, és nagy mulatozásba kezdett. Nagyapám egy darabig tűrte, de aztán nem tudott uralkodni magán, és haragjában rájuk támadt, hogy nem szégyellik magukat, miközben a frontkatonák minden nap az életüket kockáztatva harcolnak, a GH-s tiszteknek van kedvük idehaza mulatozni.” Lász1ó Gyula százados 1920 elején már Kispest Állami Munkástelepen az egyik állami elemi népiskola igazgatói állását töltötte be, azaz visszatért pedagógus hivatásához. Teleki Pál külügyminiszter 1920. aug. 23-i átiratára a vallás- és közoktatásügyi minisztérium augusztus 31-én válaszolt, melyben egyetértését fejezte ki, hogy a Teleki Pál vezetése alatt álló tudományos osztályban László Gyula igazgató közreműködhessék, és ennek tartamára a tanítás alól felmentette. A megnevezett osztály tulajdonképpen a Béke Előkészítő Iroda volt. A külügyminiszter nevében 1921 júniusában László Gyula igazgatót megbízták „a román határszakaszon működő határkiigazító bizottságnál a magyar királyi honvédelmi miniszter

13

úr által biztosként kiküldött Dormándy Géza vk. ezredes mellett a segédbiztosi teendők ellátásával”. Ezekben a pozíciókban Cholnoky Jenő geográfus volt a főnöke, akit, mint a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Egyetemes Földrajztanszék rendes tanárát, a románok 1919-ben utasítottak ki Kolozsvárról. Cholnoky Budapesten a Külügyminisztérium tudományos osztályának vezetője, majd a Határkiigazító Bizottság elnöke lett 1920–21-ben. Cholnoky Jenő a Pázmány Péter Tudományegyetemen az egyetemes földrajz rendes tanára volt 1921–1940ig, ahová magával vitte munkatársnak László Gyulát is. Lász1ó Gyula 1929-ben megvált a tudományos szolgálattól, melynek alkalmából Cholnoky Jenő „működési bizonyítványt” állított ki a számára. „László Gyula elemi iskolai igazgató úr, mint menekült tanító, 1929-ben a Külügyminisztérium Békeirodájában, későbben Tudományos Osztályában működött mint beosztott tisztviselő, állandóan oldalam mellett. Később az egyetem Földrajzi Intézeténél, ugyancsak mellém beosztva működött. Most már tehát kilencedik esztendeje végzi igen fáradságos, sokszor igen komoly diszkréciót követelő munkáját, mindig legteljesebb megelégedésemre és örömömre. Az egyetem Földrajzi Intézete mellett a könyv- és térképtáros tisztét viselte, mert bizalmas ügykörében ez volt legközelebb fekvő elfoglaltsága. A rend és pontosság mintaképe, hűsége és megbízhatósága kiváló, a legteljesebb elismerést érdemli. Szolgálatai kitűnőek, s a 9 év alatt szerzett tudása őt legértékesebb tanerőink közé emeli. Sajnálattal kell tőle megválnom, s ezt a távozást több intézmény is meg fogja sínyleni.” Gondoljunk bele! Már 1919 októberét írják, amikor kiutasítják Erdélyből. László Gyula még nem dolgozik Kispesten, azt sem tudja, létezik-e a munkástelep, s nemsokára – mind-

Családtagok, barátok a ma Zalaegerszeg utca 18. számú ház pompás kertjében

14

EMLÉKEZÉS

A világháborút követő határvédő harcokban László Gyula a III. sz. páncélvonat parancsnoka volt össze hat év múlva – megírja a monográfiáját. Mint menekült tanítónak (talán) első munkahelye a mai Kós Károly Általános Iskola, az akkori III-as számú állami elemi iskola. Igazgatónak szegődött.1920-ban vagy ’21-ben költöztek Kispestre, a mai Wekerle-telepre. Iskolaigazgatói kinevezést kapott, s ehhez – az akkori normák szerint – egy tanítói lakásba kiutalást. Amint azt a bevezetőben írtuk, László 1926ban megjelentette a Wekerle-telep monográfiáját. A monográfia hét fejezetből áll: I. A telep keletkezése, leírása; II. A telep lakossága; III. Közoktatásügy; IV. Társadalmi élet, közművelődés, sport; V. A hitélet; VI. Egészségügy, népjólét; VII. Gazdasági ügyek. A leírást kiegészíti a telep utcáinak és tereinek betűsoros névjegyzéke, valamint a Wekerle állami munkástelep térképe. Sokan firtatják, mi is a telep vonzereje. László szerint a következők lehetnek: „Az utcasarkok egymástól általában 100-200 méter távolságra fekszenek. Ez a körülmény a helyi közlekedés és megközelíthetőség szempontjából igen kedvező. Az utcák által bezárt telektömbök téglalap, trapéz és háromszög alakúak, s általában 2500-5000 négyszögöl között váltakoznak. A telektömböknek házhelyekre való beosztása olyan irányelv alapján történt, hogy minden lakásra 70-90 négyszögöl terület jusson, ebből 20 négyszögölet maga a lakás foglal el, a többi 50-70 négyszögöl udvar és kert céljaira szolgál. Az utcák, terek, kertek és udvarok az egész területnek mintegy 80%-át teszik ki, ami a telepnek nemcsak kertváros jelleget kölcsönöz, hanem egészségügyi és esztétikai szempontokból is igen kedvező momentum. Valamint a telep területének beosztásában úgy a lakóházak típusainak megválasztásában is a célszerűség mellett a szépészeti szempontok érvényesültek, nagy súlyt fektetve arra, hogy a hasonló jellegű lakóháztelepeken szokványos egyhangúságot lehetőleg elkerüljék. Azért a háztípusokban, a lakásbeosztásokban, vala-

mint a külső architektonikus kivitelben és az épületeknek a telekbe való behelyezésében sokféleségre törekedtek. Erre legcélszerűbb megoldásként az a mód kínálkozott, hogy az építéssel több olyan építészt bíztak meg, akik terveikbe a legtöbb eredetiséget és változatosságot vitték bele. Ily módon a telep építésében mintegy 48 különböző háztípus érvényesült, főképpen a homlokzat kiképzésében, a házak külső színezésében és az épületeknek különböző elhelyezésében. Ez a sokféleség az egész telepnek változatos és hangulatos képet kölcsönöz. A lakóházaknak mintegy 70%-a földszintes, 30%-a emeletes épület. A földszintes háztípusok a kisebb utcákban épültek, és a háztelekbe úgy vannak behelyezve, hogy az utca felől általában 4 méteres előkert marad szabadon, az emeletes házak ellenben a főutcákban és közvetlenül ezeknek vonalában helyeztettek el.” Az alább olvasható bizakodó sorait, tudjuk már, nem hagyta a valóság beteljesülni, hiszen

A legénység. László Gyula balról a negyedik

WEKERLE 2007/4.

a monográfia megírását követő évtizedben súlyos gazdasági világválság, majd egy újabb, minden addigit felülmúló gyilkos világháború következett be. „A kórház, munkáskaszinó, népfürdő és a többi tervezett közintézmény – sajnos még mindig nem kapott hajlékot a telepen, de a kormány ezek felépítésének tervét nem ejtette el, és minden remény megvan arra, hogy a gazdasági viszonyok javulásával és a lakásokban még fennálló hiányok megszüntetése után a kormány ezen intézmények létesítésével koronázza meg szép művét.” A mai wekerlei kulturális és társadalmi élet szervezését végző Wekerlei Társaskörnek a 40es években betiltott elődjéről is megemlékezik. Ekképpen. „A telepnek első, egymásra teljesen ismeretlen és idegen lakói kezdetben az összeismerkedés és a családok közötti társadalmi kapcsolat megteremtésének céljából tartottak minden megkötöttség és szabály nélküli összejöveteleket. Ezekből az összejövetelekből alakult ki a telep első szervezett társadalmi és kulturális egyesülete, a Kispest-Munkástelep Lakóinak Társasköre. Célja a telep lakói között szorosabb társadalmi viszony létesítése, a közös gazdasági érdekek védelme és a nemzeti irányú művelődésnek a lakosok körében való terjesztése. A Társaskör megszervezése a munkástelep tanítói karán kívül főképpen Győri Ottmár akkori telepgondnok nevéhez fűződik, akiben a telep lakossága minden nemzeti irányú, társadalmi, kulturális és jótékonysági törekvésében ma is a legönzetlenebb támogatóját tiszteli.” Lánya, László Klára wekerlei baráti köréből a leszármazottak Csath Istvánra, Eszterhás István íróra – aki Amerikába emigrált, s akinek fia híres filmproducer és magyargyűlölő – emlékeznek. Szeleczky Zoltán sorolja azokat a neveket, amelyeket gyakran hallott édesanyjától emlegetni. Az, hogy ők mind Wekerle-telepiek voltak-e, nem valószínű. Érdekes lenne, ha a ma élők közül

WEKERLE 2007/4.

EMLÉKEZÉS

15

A hajdani III. sz. iskola igazgatójaként valaki a régi családtagjára ismerne: Ugron Gábor, Preisinger Ferenc, László – az ő fia a neves gordonka- és csellóművész Perényi Miklós – és Ella, Stranzl Gizella, Bándó Tivadar, Matcsik János, Gaál Zoltán, Koncz Ilona és Barna, Szentpétery, Muharos, Boross Ferenc és László, Busú József, Medin „Baba”, Reck Irén és Jolán. Akikről biztosan tudja, hogy kispestiek: Pécsy Margit, László Ilonka (nem rokon), Székely Anna. László Gyula kispesti állami elemi népiskolai tanítónak, igazgatónak „nyugalomba vonulása alkalmából” 1939. jún. 22-én Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter az elismerését fejezte ki levélben, melyet saját kezűleg írt alá. A wekerlei lakásban a 30-as évek végéig laktak. Abban az időben parcellázta fel Szemere Miklós szentlőrinci birtokát, László ott vett telket. Már az építés idején a Szent Imre kertvárosban laktak, egy bérelt házban. A telepen, az 1930-as évek vége felé

László Gyula új lakóhelyén, a Szent Imre kertvárosban is városszervező tevékenységet fejtett ki. Éppen abban az időben csitultak el a nagy viták arról, legyen-e Lőrinc önálló, avagy csatoltassék Kispesthez. A lőrinciek elégedetten vették tudomásul, hogy az új negyedbe a rivális Kispestről sokan áttelepülnek. Többedmagával megalapította a Szent Imre kertváros vezetőségét. Minden bizonnyal a minta a Wekerletelep volt, hiszen ahhoz igen hasonlatos szabályokat hoztak. Többek között megszabták a kerítések magasságát, a házak küllemével szembeni elvárásokat, a közterületek rendjét. Még a szomszédok közötti kapcsolatokra is jelentékeny hatásuk volt. Akkoriban az emberek mindenkiről tudták, melyik társadalmi réteghez tartozik; hol, mit dolgozik. Természetesen egymás között élénk társasági életet éltek, öszszejártak teniszezni, zsúrokat adtak, egymással törődtek. Érdemes megemlíteni, hogy a Wekerle-telepről ismert Reck Ottó – aki maga is elemi iskolai igazgató, és a társaskör elnöke volt, valamint részt vett a monográfia megírásában – szintén ide költözött. László időskorára a környék elismert kertészévé képezte ki magát. Példásan kezelt 600 négyszögöles

kertjében szívesen tanította meg fiataloknak az oltás, a szemzés tudományát. Az ötvenes években, összebarátkozva a kertvárosi elemi iskolában tanító, szintén erdélyi származású kiváló tanítóval, Ütő Lajossal, az gyakran hozta el tanítványait László Gyulához, hogy mutassa be nekik a gyümölcsfák védelmének, a permetezésnek a fortélyait. Kertjében csupa különleges fajta termett, olyanok, aminőket ma már csak elvétve talál az ember. László Gyula maga is ilyen emberfajta lehetett. 1965. január 27-én halt meg. Ma dédunokája él családjával a Wekerle-telepen. Nagy Tamás

Nyugdíjasként, Pestszentlőrincen is szervezte az ottani társasági életet

16

WEKERLEI FAMÍLIÁK

WEKERLE 2007/4.

Pásztorék: töretlenül az évek viharában

A Pásztor szülők, 1917 Több mint tíz éve annak, hogy a Kóczán Laci bácsi vezette Legenda-klub egyik összejövetelén megismertem őket. Árpit, az örökké viccelődő és anekdotázó férjet, és Marikát, mosolygós, kedves asszonyát. A Wekerleestre készültünk. Laci bácsi a klubtagokkal ismertette, mit kíván mondani a soros Serleg-beszédében, majd arra kérte társait, vesse mindenki papírra emlékeit, hogy azok az utókor számára megmaradjanak. Ő gondoskodott arról, hogy ezek az írások a Legendárium számaiban megjelenjenek. Én a rögzítésben és szerkesztésben segédkeztem. Laci bácsi súlyosan megbetegedett, majd örökre elhagyott bennünket. Halálával a Legenda-klub is megszűnt, noha történt néhány kísérlet az életben tartására. Árpit és feleségét ezután szem elől veszítettem. Egy ismerősöm az idén figyelmembe ajánlotta Pásztor Jánost, akit úgy aposztrofált, sokat tud a telepről, és érdemes arra, hogy bemutassam a Wekerlei famíliák sorozatban. Megtudakolva címüket és telefonszámukat, felkerestem őket. Legnagyobb meglepetésemre Árpi fogadott. Beszélgetésünk során mindenekelőtt tisztázni kívánom, miért hívták őt a Legenda-

klubbeliek Árpinak, s miért Pásztor Jánost – ez a név áll a kapun is – ajánlották figyelmembe. Huncut mosollyal válaszolja: azért hívják Árpinak, hogy „ne kopjon a János”. Komolyra fordítva a szót, magyarázatát adja a két névnek. Az I. világháborúban apja – akit szintén Pásztor Jánosnak hívtak – és Árpád nevű barátja kölcsönösen fogadalmat tettek, hogy ha túlélik a háborút, és fiúgyermekük születnék, akkor azokat a másikról nevezik el. Pásztoréknál megszületett a fiú, így őt Árpádra szerették volna keresztelni. Erre azonban a pap nem volt hajlandó, mondván, az Árpád nem keresztelhető név, hiszen nincs a szentek közt ilyen. A kis fiúgyermek így kapta a keresztségben a János nevet, de a család a fogadalomnak eleget téve, második neveként az Árpádot adta a csöppségnek, s egész életében csak e néven szólították. A család, a barátok és az ismerősök mind Árpinak hívják. Árpi Ipolyvisken született, még a Monarchiában, 1918-ban. Ötéves korában elveszítette az Erdélyből, Székelylengyelfalváról származó édesanyját, Bumbuj Apollóniát, akinek haláltusájánál jelen volt, s ma is – közel kilencvenévesen – fájó emléke. Apja a rendőrségnél dolgozott, a mindenkori budapesti rendőrfőkapitány sofőrjeként. Árpi az elemi iskola első osztályát Budán, a Szegényház utcában, a másodikat a Margit körúton, egy szerzetesrend iskolájában végezte el. 1926-ban költöztek a Wekerle-telepre, a Werbőczy utca 14.-be, a mai Zalaegerszeg utca és Dobó Katica utca sarkán álló házba. Akkor a házban lévő fűszerüzletet Varga néni bérelte. A

Idősebb Pásztor János a mindenkori budapesti rendőrfőkapitány sofőrjeként dolgozott

család négytagú volt, a szülők és a két fiú. Jól emlékszik arra, hogy az utca velük szembeni oldalát akkor építették. A lakásokban petróleumlámpákkal világítottak, a villanyt csak a következő évben vezették be. A téglagyár természetesen még működött a Dobó Katica utca és a Gyáli út (ma Nagykőrösi út) sarkán. Mindenütt a szürkésfehér mésztéglák hegyei. Tudvalevő, hogy ebből építették az egész telepet, de talán kevesen emlékeznek arra, hogy eleinte a konyhákban ugyanezekből a téglákból rakott tűzhelyeken főztek az asszonyok, s fűtötték a konyhát és előszobát. A szobákban hengeres öntöttvas kályhák duruzsoltak télen.

Egy év Belgiumban Árpi a harmadik osztályt a IV-es számú iskolában éppen csak megkezdte, amikor egy, a Vöröskereszt által szervezett gyermekmentő akció keretében egy évre Belgiumba került. Ott flamandul tanult. Furcsa, de palatáblát és palavesszőt használtak még az íráshoz, nálunk régóta füzetet és ceruzát. Az idegenek jók voltak a szegény magyar kisfiúhoz, szépen járatták, a család tagjaként bántak vele. Pásztor még mindig tartja a leszármazottakkal a kapcsolatot. (Flamandul persze elfelejtett.) Belgiumból egy év után hazatért, ezután a II-es iskolába járt, Székelynek hívták az egykori tanító bácsit. 1930 körül átköltöztek az Etele utcába, a 13. számban az iskolához eső oldalra, a hátsó lakásba. Akkor elöl Holmikék laktak, a ház másik oldalán, hátul pedig Rugábelék, ahol ma Árvaiék (Wekerle 1999/1–2. szám). Holmik Viktor, a jó barát, a negyvenes években kivándorolt Ausztráliába. (Róla írtunk a Wekerle 2004/3. számában, rendszeresen küldjük neki lapunkat.) Polgáriban, a III-asban folytatta tanulmányait. Lucza János volt az igazgató, Oppé Vilmos az osztályfőnöke, Szép tanár úr a testnevelő. Itthoni gyerekkoráról sokat mesél. Ez szinte megegyezik a többi telepi hasonló korú fiatal sorsával, ezért erről sok újdonságot nem jegyezhetünk le. Ugyanakkor részletes ismertetést ad játékaikról, amit nagy örömmel adunk közre. Természetesen a fiúk legszívesebben fociztak. Az utcák, közök alkalmasak voltak erre, hiszen alig volt autóközlekedés. A futballhoz tartozott a fejelés is, amit egyéniben és csapatban is űztek, nemcsak focilabdával, hanem gumi- vagy teniszlabdával is. Ugyancsak a labdajátékok közé tartozott a kiszorítósdi. A két csapat felállt az utca közepén. A labdát rúgták vagy dobták. Az a csapat győzött, amelyiknek sikerült a labdát az ellenfél mögött lévő utca végén átjuttatni. Kedvelt játék volt a karikázás is. Ehhez egy bicikli vagy gyerekkocsi lecsupaszított felnije szolgált. Bottal vagy gömbvassal hajtották az éktelenül csörömpölő kereket.

WEKERLE 2007/4.

WEKERLEI FAMÍLIÁK

arra fogadott, hogy az általuk a lyukba hajított és bennmaradt golyók száma közösen „ros” avagy „ratlan” lesz.

Királyi fürdőszoba

Ifjabb Pásztor 1943-ban A mai gyerekek nem is tudják tán, hogy nagyapáik, dédapáik pilinckát is játszottak. A pilincka 10-15 cm hosszú, 3-4 cm átmérőjű, a két végén kihegyezett, faragott vagy esztergált fadarab volt. Egy megfelelően kialakított faütővel a földön fekvő kihegyezett pilinckafa végére kellett ütni, aminek következtében az pörögve felrepült. Az ütővel a pörgő pilinckát a levegőben el kellett ütni. Az nyert, aki meszszebbre ütötte. Nem ismerjük már a „lyukban labda” játékot sem. A gyerekek a talajban akkora kis lyukat vájtak, amiben egy kis labda elfért. Meghajolva körbeállták a játékosok a lyukat, kezüket a labda felé tartva. A játékvezető elkezdte mondani: jöjjön az a híres, nevezetes… itt egy kicsit kivárt, majd a játékosok egyikének nevét kiáltotta. A társaság szétrebbent, a szólított játékosnak ki kellett kapnia a lyukból a labdát, és el kellett találnia a szertefutók egyikét. Már talán a nevére is csak a legidősebbek emlékeznek egy gyakran és mindenütt űzött játéknak. A skulózásról, avagy rendes nevén a golyózásról mesél még. A Pál utcai fiúk is ezt játszották, s ezeket a golyókat vették el a piros ingesek. Háromfajta golyó volt forgalomban: agyag, üveg és acél. Az előző kettőt fűszerüzletben, de inkább trafikban lehetett kapni. Az üzletekben a festett golyók befőttesüvegekben álltak a pultokon. A golyójáték két fajtáját folytatták Árpi és pajtásai, a gurítást és a dobást. A gurítás lényege az volt, hogy az elsőnek elgurított golyót vagy el kellett találni, vagy arasz távolságra megközelíteni, attól függően, miben állapodtak meg a résztvevők. Az idős Pásztor János elmondja, emlékszik bizonyos műszavakra, úg mint: „nikred, nikrad, ní-madár”, amit az egykori gyerek Árpi bizonyosan sokat használt és értette, de mára a jelentésük homályba vész. (Aki tudja, kérjük, írja meg nekünk!) A golyójáték másik változata a dobás volt, azaz a „ros vagy ratlan”, ami a páros és páratlan fogalmakat takarja. Egy lépésről kellett a golyókat a lyukba dobni. A két golyózó fél előre

17

munkaszolgálatosok irodai ellátása volt. Kikerült az ezeréves határra, a Kárpátok legkeletibb csücskébe, Gyergyóhollóra. A táborban együtt laktak a védvonalat építő, kubikusmunkára fogott zsidó munkaszolgálatosokkal. Munkájuk végeztével hazatért, s újra muszos tartalékállományba került. Gyerekkori barátja, Holmik Viktor hívására egy évet Németországban dolgozott. Hazatérte után a Gyömrői úton működő Pestszentlőrinci Ipari Részvénytársaság (PIRT) gyárába ment, ahol Junkers Ju–52-es bombázókat gyártottak. Pásztor ottléte alatt öt darabot készítettek el, majd az oroszok közeledtével a gyárat leszerelték. Hősünk újra elveszítette munkahelyét. A pesti front alatt a Gresham-palota melletti házban éltek, ahová a szomszédban lévő Budapesti Rendőr-főkapitányságon szolgáló apa révén kerültek. A háború után megalapította villanyszerelő cégét két wekerlei cimborájával, Telek Imrével és Mátka Lajossal. Kicsiben kezdték, de szépen, lassan fejlődtek. Az államosítás mindennek véget vetett. A Magyar Szabadságharcos Szövetség akkoriban indított egy iskolát, ennek lett gazdasági vezetője. Ejtőernyősöket képeztek ott, a Farkasréti repülőtéren rendezkedtek be. Körülbe-

A kamasz Árpi a polgári után több szakmával próbálkozott, volt fodrászinas, próbálkozott a festéssel, mázolással és tapétázással, még a kereskedelemmel is, de egyik sem tetszett neki. A villanyszerelést találta magához illőnek. Nagy fővárosi beruházásoknál működött közre mesterével. Cége ott volt a Corvin Áruház, a Margit-szigeti Grand Hotel, az Erkel Színház építésekor. A nagyszálló felavatásán ügyeletet adott, tudja, ott volt a megnyitón Horthy István, és jól emlékszik rá, hogy a nagyérdemű közönségnek Butola Ede tánczenekara játszott. Felszabadulása után – ez 1936-ban történt – rögtön felelős feladattal bízta meg mestere: Victor Emanuel, az olasz király érkezett hozzánk, és számára a Várban hirtelenjében kialakított fürdőszobát kellett villannyal ellátnia. Nemsokára az Ipartestület bírálóbizottsága előtt sikerrel megvédte mesteri vizsgáját. Később még rádiószerelő mesteri oklevelet is szerzett. A villanyszerelők azonban télen nem kaptak sok megrendelést, így az ifjú Pásztor – hogy álla föl ne kopjon – szakmáját elhagyta, és egy nagy gyár kifutófiújának állt. Biciklivel hajtott mindenhová: rendőrségre, postára, minisztériumba vagy városházára. Ezen karrierje azért tört meg, mert biciklijét ellopták. A kerékpártolvajlás már 1939-ben is szokás volt! Sokfelé dolgozott a 40-es években. Többek között a MÁV Gépgyárban, a Siemensnél. Ez utóbbiban érte a behívó. Mivel gyermekkora óta fél szemére vak, munkaszolgálatosnak hívták be. A vaksága mentette meg a Don-kanyartól. Nevetve meséli, milyen komikus volt a vakok, bénák, sánták, félkarúak gyülekezetéből álló muszosok „díszfelvonulása” a Honvédelmi Minisztérium ezredese előtt. Az ő feladatuk a zsidó Az eskűvőt 1947-ben tartották

18

Az 50-es évek elején Katival lül háromhavi itteni szolgálat után áthelyezték Sárszentmihályra, a Szerényi–Zichy-kastély lett az új munkahelye. Ennél a cégnél 1951-ig dolgozott.

Pártból pártba Párttagsági pályafutása is a kort jellemzi. Amikor az oroszok bejöttek a fővárosba, neki olyan útlevele volt, amelyikbe bele volt ütve a német vízum, természetesen a birodalmi horogkereszttel. Mielőtt találkozott volna az első muszkával, ezt az útlevelét elégette, így mindennemű igazolvány nélkül maradt. Mivel gyerekkori barátja – Bazsai Feri – apja volt a wekerlei szocdemek vezetője, elsőnek a szocdem pártba lépett be, ahol tagkönyvet kapott, amely egyben igazolvá-

WEKERLEI FAMÍLIÁK

nyul is szolgált. Az adatokat elég volt bediktálnia, hiszen az öreg Bazsai régóta ismerte őt. Soha nem vett részt egyetlen taggyűlésen sem. Következő pártja a kisgazda volt. A wekerlei Szondi SE intézőjeként elfogadta volt polgári iskolai osztálytársa, Sáska Géza kispesti kisgazda politikus ajánlatát, s az egész csapatot beléptette a kisgazdapártba. Ezzel a lépéssel némi anyagi támogatás mellett állandó teremhez is jutottak, ahol megtarthatták összejöveteleiket. 1947-ben, a kék cédulás választást követően, gyakorlatilag megszűnt a kisgazdapárt, más mecénás után kellett néznie. Ezt a szerepet átvette a kommunista párt, így lett Pásztor „meggyőződéses” kommunista. A pártház a Thököly utca – Rákos utca – Újlaky utca torkolatában álló nagy épületben volt. Ezek után a csapat itt jöhetett össze minden héten. Pásztor pártkarrierje 1956-ban befejeződött. A Budapesti Villanyszerelő Vállalathoz műszaki osztályvezető-helyettesnek szegődött. A Budavillnél töltött időszak alatt megszerezte a technikusi oklevelet, majd szeretett volna felsőfokú tanulmányokat is folytatni. Az éber rendszer azonban ezt nem tette lehetővé „egy volt kizsákmányolónak”, azaz egy olyan polgárnak, aki valaha önálló céggel rendelkezett. Huszonnyolc évig volt az Éviterv villamos tervező vállalat alkalmazásában. Pest megyei gyárak, üzemek teljes villamos hálózatát tervezték. Innen ment nyugdíjba 1978-ban. Nyugdíjasként további tíz évet dolgozott a kispesti IKV-nál mint villamos tervező.

WEKERLE 2007/4.

Adamkovits Gyulát, noha 40 éves elmúlt, s ezért tartalékos állományban volt, 1942-ben kivitték a szovjet frontra. Ezt az esetet a családi legendárium a következőképpen tartja számon. Egy a Szovjetunióba tartó menetszázadból a népi íróként és politikusként ismert Veres Pétert politikai megbízhatatlansága miatt kiemelték, s a századot a tartalékosok közül egészítették ki. Adamkovits volt az első a névsorban. 1942 őszén elmasírozott a századdal, és ismeretlen körülmények között eltűnt. Soha nem került meg. Az özvegy a továbbiakban egyedül nevelte a három leányt; 58 éves korában fáradt el örökre. Marika gyermek- és ifjúkora a háborús időkkel esett egybe. Élénken emlékezik a front alatti és a háborút követő évekre. Így fogalmaz: „Mi már gyermekkorunk végére felnőttek voltunk. Hozzászoktunk a halottak látványához, az állandó meneküléshez, bujkáláshoz. A családok élelmezéséhez szükséges beszerzésekből sem maradtunk ki, mi ugyanúgy farigcsáltuk az elpusztult lovak húsát, mint a felnőttek. Csak – mivel gyengék voltunk – nekünk éppen a sor végén kellett várakoznunk. Csak a silánya jutott.” Még csak 14 éves, de dolgoznia kell. A Jaquardban kapott munkát. Előbb a romeltakarításból vette ki alaposan a részét, majd alig 35 kilósan húsz kiló körüli ládákat kellett cipelnie. A fizetségük némi fagyos krumpli, mócsingos hús, plantatea. Nem pénzért, kalóriáért dolgoztak. A négy nőnek összesen egy pár rendes cipője volt, fatalpú pántos cipőt hordtak télvíz idején is. Ahogy rendeződtek a viszonyok, az anya egy gyógyszertárban kapott munkát, Ma-

Veres Péter helyett?

A Pásztor család az Etele u. 13.-ban

Pásztor János Árpád felesége Adamkovits Mária. Kispesten született 1931-ben, és 6-7 éves korában költöztek a Wekerlére, a Werbőczy utca 11.-be. Nem a szokásos módon kaptak itt lakást. Míg mások állami alkalmazottként jutottak bérleményhez, addig az Adamkovits család az anyának a kormányzóhoz írt kérelme után lett wekerlei. Mária apja, Adamkovits Gyula festő, Kassából származott ide, ahol a Kassai Nemzeti Színház díszletfestője volt. Rajta kívül még két másik Adamkovits fiú lakott a telepen, ők az Állami Nyomdában dolgoztak. Anyja – aki kijárta a bérleményt –, Reith Katalin törékeny kis laboráns asszony volt. A háromlányos apa – festő lévén – telenként nem kapott munkát, így a feleség és a három leány szmokkolással, azaz egyfajta kézimunkával egészítette ki a családi költségvetést.

Marika, lányával

WEKERLE 2007/4.

WEKERLEI FAMÍLIÁK

Adamkovits Gyula a frontra indulóban (jobboldalt térdel) rika pedig fodrásztanulónak állt Eckstein Sándorné, Eszti néni mellé. Mint úri- és hölgyfodrász szabadult fel, s ezt követően férjhez ment Pásztorhoz.

Felbontott jegyesség A két nagyobb Adamkovits lány is kispesti fiúhoz ment feleségül. A legnagyobb leány, Angyal, az Álmos utcában felnőtt Petrics Ernő fogtechnikushoz, a középső lány, Kató, Sulyok László pilótához. Mindannyiuk hamvai a wekerlei urnatemetőben vannak. Árpi és barátai gyakran voltak vendégek a háromlányos háznál, egy tömbben laktak, öszszejártak, barátkoztak. Árpi egyre gyakrabban tette tiszteletét Adamkovitséknál. Marika azt hitte, valamelyik nővére miatt történik, bár furcsállotta, mert a fiatalembernek Taksonyban menyasszonya volt. Marikáért Árpi felbontotta jegyességét, majd 1947-ben házasságra léptek.

Kati és Péter a gyerekeikkel: Kriszta, Péter

A fiatal pár a lányos házba költözött. Figyelem, kedves olvasó! Ma sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy egy fiatal házaspár beköltözzék egy olyan kétszobás lakásba, ahol rajtuk kívül az ara édesanyja, nagymamája és két nővére él. Pedig így történt. Tovább megyek: itt született meg kislányuk is. Többszöri kísérlet után sikerült egy lakáscsere révén a Kund utca sarkán álló háromszobás lakásba átköltözniük. Sok jó ember kis helyen is elfér! Mint fentebb írtuk, Pásztor a Magyar Szabadságharcos Szövetség ejtőernyős-iskolájának gazdasági vezetője lett, miután az államosítás következtében minden tulajdonát elveszítette. Felesége ugyanennél a cégnél, a konyhán kapott munkát. Amikor Sárszentmihályra költöztek, a fiatalasszony minden idejét családjának, elsősorban kislányának szentelhette. Leányuk, Kati a család szemefénye volt. Négyéves volt, amikor viszszaköltöztek a Wekerlére.

19

Az általános iskolát a II-esben járta ki, középiskolába az egykori Ludovikában működő Bem József Gimnáziumba járt. Érettségi után pincérnek tanult, a Lőrinc étteremben szolgált, ott is szabadult fel. Pásztorék egy ismerőse, Román Rudolf a Megyeri csárdát vezette, s az ő fia elvégezte a vendéglátó-technikumot, ahová Kati maga is menni óhajtott. Román felkínálta, hogy fia könyveit megkaphatja a kislány. A két fiatal ekképpen ismerkedett össze, szerelem szövődött. Az ifjút Román Péternek hívták, s nemsokára Katit Román Péternének. Kispesten s a Wekerlén ki ne ismerné e nevet: Román Péter? Ő vezetője volt, ma legfőbb részvényese a Junior Rt.-nek, amely cég tulajdonolja többek közt a Wekerle éttermet, s szállítja a kispesti óvodákba, iskolákba és idősek otthonába az ebédet. Kati és férje harminc évig éltek boldog házasságban. Ők is itt éltek közöttünk az Álmos utcában. Egy nyári napon nyaralójukban egy, a testében elszabadult vérrög vetett véget Kati életének. 54 éves volt. Itthon, a Wekerlén, az urnatemetőben alussza örök álmát. Kati és Péter frigyéből két gyermek született: Krisztina (1971) és Péter (1975). Román Krisztinának két gyermeke van: Tölgyesi Csilla és Zsolt. Ifjabb Román Péter még legény, a telepen él. Pásztor János Árpád sokat veszített életében. Tervezett keresztnevét, fél szeme világát, korán az édesanyját, az államosítással vállalatát, egyetlen gyermekét. A gondviselés igen próbára tette. Valahogyan mindig kievickélt a bajból, volt lelkiereje a soron következő feladat megoldásához, a család összetartásához. Ebben az emberfeletti erőfeszítésben mindig maga mellett tudhatta és tudja a kis, törékeny, de erős akaratú, edzett lelkületű feleségét, született Adamkovits Máriát. Isten adjon nekik jó egészséget és további lelkierőt! Nagy Tamás

20

KÖZTÜNK ÉL

WEKERLE 2007/4.

Tisztelet és alázat: Tercsi Zoltán atya „Az élet a legjobb dolog, amit valaha is kitaláltak a világon.” Valahogy mindig ez a Marquez-idézet jutott eszembe, amikor Tercsi Zoltán atyával, a Tercsi Zoltán telep Munkás Szent József katolikus templomának plébánosával találkoztam. Ahogy mondja, nincs arra teljes magyarázat, hogy miért a papi hivatást választotta. „Ez Isten és az ember titka” – fogalmaz. Bár lehet, hogy sikerült megfejtenem a rejtélyt. Két szó az egész: tisztelet és alázat. És ahogy beszélgetünk, kezdem elhinni, hogy Marqueznek milyen igaza is volt. „Gyermek- és fiatalkoromban is több olyan hatás ért, amely a papi hivatás felé irányított. Hithű katolikus családban nőttem fel. Nagyszüleim Kecskemét környéki tanyán éltek, szüleim gyári dolgozók voltak. Mi, gyerekek – egy öcsém és egy húgom van – a városban nőttünk fel. Hitoktatáson vettem részt, bérmálkoztam, elsőáldozó voltam, majd a kecskeméti Nagytemplomban ministráltam, később a város piarista gimnáziumában érettségiztem 1977-ben. Élő példaként pedig ott volt az egyik nagynénim, aki apáca volt, a háború előtti időkben tanított. Ezek mind olyan hatások, amelyek irányítják az embert, illetve feltárnak egy olyan világot, amely az ak-

kori gondolatrendszerrel nem fért össze, hiszen a kommunizmus idején a hit nélküli élet a hivatalos ideológia. Bár a gondolattal már korábban is foglalkoztam, a végső döntés az érettségi előtti hónapokban született meg. És az elhatározást tett követte. Az érettségi után jelentkeztem konkorzusra. Ez egy bizonyos felvételit jelent, amikor is az illető, aki papságra jelentkezik, levélben fordul a püspökhöz, bejelenti a szándékát, az indíttatását, és kéri a felvételét a növendékek közé. Majd a püspök összegyűjti a fiatalokat egy közös találkozóra (a konkorzus szó szerint fordításban összejövetelt jelent). Az én esetemben azonban az előkészület évei elhúzódtak. Ősszel már megkezdtem a tanulmányaimat Egerben, amikor októberben behívtak katonának, és 1979ben újra kellett kezdenem a teológiát. Így 1984. június 16-án szenteltek pappá Vácott. Még ebben az évben hitoktató-káplán lettem Nagykátán, majd 1987–91-ig káplán Monoron. 1988-tól egy másik feladatot is elláttam. VecsésFelsőtelepen plébániai kormányzóként tevékenykedtem, miután a plébános megbetegedett. Aztán 1991-ben felkerültem a fővárosba, az Újpesti Főplébánián voltam káplán, egészen 1996-ig. Ez idő alatt, 1993-ban pápai döntés értelmében átrajzolódtak a magyar egyházmegyei határok. Így Pest külső kerületei az Esztergomi Főegyházmegyéhez kerültek a vácitól, és ez a lelkipásztorok egyház-

megyei tartozását (inkardinációját) is megváltoztatta, ami egyben jogokat és kötelezettségeket jelent. Majd prímási kötelékvédőnek neveztek ki 1995-ben. Egy évre rá pedig Kispest Wekerléjére kerültem mint plébános. És úgy érzem, hogy a mögöttünk álló 11 év alatt sikerült azt a lelkipásztori tevékenységet folytatni, továbbvinni, amit az elődök megvalósítottak. Persze ezek mellett nagy erőt és sok időt fordítottunk a különböző közösségek szervezésére, hogy az egyházban mindenki megtalálja a helyét. Hogy tudják és érezzék, az evangélium nekik is szól. Kevés szabadidőmben – ha jut rá idő – meglátogatom a családtagjaimat, a barátaimat, a kollégákat. Szüleim sajnos már nem élnek, öcsém nem tudott elszakadni Kecskeméttől, húgom pedig egy kis faluban ment férjhez, két gyönyörű gyermeke van. Aztán külön területe a teológiának a kánonjog, amivel szeretek foglalkozni, ezzel kapcsolatban részt vettem egy képzésen is. Ha van időm, szívesen kirándulok, illetve sportolok, teniszezem, hisz testmozgásra szükség van a fizikai, pszichikai felüdüléshez: hetente egy órát töltök a KAC pályáján. Még kezdő szintjén állok, és nem tudom profi módjára megütni a szervákat, így megígérhetem: Wekerlét és a papi hivatást nem cserélem fel Wimbledonra és teniszütőre. Azt meghagyom a tehetségesebbeknek.” Lechner Gábor

Aki Isten szikláján áll: Alföldy-Boruss Dezső Sokáig gondolkodtam, mit írjak ide felvezetőként Alföldy-Boruss Dezsőről, református lelkész úrról. Aztán a segítségemre sietett. Egy idézetet említett a beszélgetésünk alatt. „Van itt hely nálam, állj a kősziklára” – idézte Istennek Mózeshez intézett szavait. És akkor jöttem rá, hogy ő már ott áll azon a bizonyos szirten, és egy dolog van, ami miatt nem esik le onnan: a hite. „A mi szakmai nyelvünkön szólva ún. „ároni családból” származom, hisz nagyapám, édesapám, nagybátyám és édesanyám két testvére is református lelkészek voltak. Édesapám családja Erdélyből származott, székely határőrök voltak. Elvileg a Boross nevet viselték, de miután lekerültek Debrecen mellé, ahol a „ló” szavunkat is „lú”-ként ejtik, így lettek ők is Borussok. Az Alföldy nevet pedig örökbefogadás során kapta a család. Anyai nagyapám budapesti vallástanár volt, majd a 30-as években választották meg Józsefváros gyülekezetének lelkészévé. Édesapám 1954-ig volt lelkipásztor, de akkor elvesztette állását. Édesanyám zeneművésznek indult, időközben azonban családanya lett. Tőle örököltük Alföldy-Boruss Dezső

zene iránti szeretetünket: mindannyian egy vagy több hangszeren játszottunk. Én a Vörösmarty Gimnáziumban végeztem, majd az érettségit egy év kimaradás követte. Ez idő alatt köteleztem el végleg magamat Jézus Krisztus mellett, a lelki harcaim megvívása után. A középiskola után nem vettek fel az egri tanárképző főiskolára, majd a teológiára sem. Ekkor érlelődött meg bennem, hogy azért is ezen az úton megyek végig. 1972-ben elvégeztem a teológiai akadémiát, s lekerültem egy évre esperes-segédlelkészként Cecére, majd három évig Pakson segédkeztem. Majd ’75-ben Gyúró református közösségének lelkésze lettem. Csodálatos éveket töltöttem itt, nemcsak azért, mert gyönyörű volt a vidék, hanem mert itt raktunk fészket feleségemmel, akit a józsefvárosi gyülekezetből, még kislánykorából ismertem. Gyermekeink is itt nőttek fel. Ma már mind az öten felnőttek. Legnagyobb fiam üzletkötő, második fiam vitte tovább a hagyományokat: lelkész lett, nyáron kezdte meg a szolgálatot Alcsúton. Harmadik fiam közgazdasági egyetemen tanul, a legkisebb pedig a gimnáziumi évek után kiment Londonba nyelvet tanulni, ő még keresi az útját.

Kislányom pedig még gimnazista. Gyúrói éveim alatt 1995-ben kezdtem tanítani a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban. Majd ismét tanulás következett, a Károli Egyetemen középiskolai vallástanári diplomát szereztem. Két évvel később Budapestre kerültünk, amikor a wekerlei református gyülekezet meghívott lelkészének. Itt rengeteg munka adódott az egyházban. Először a parókia építését fejeztük be, majd a templomot újítottuk fel kívül-belül. Orgonát építettünk, új termeket alakítottunk ki, bevezettük a templomfűtést. Kedves gyülekezetben élünk, ahol munkatársakat találtunk. Eleven gyülekezeti élet alakult ki, kétcsoportos gyermek-istentisztelettel, ifjúsággal, énekkarral, baba-mama körrel, egyházzenei koncertekkel, táborozásokkal Ez alatt a 10 év alatt feleségemmel közösen végeztük azt a munkát, ami a legnagyobb kincs átadása. Mégpedig azt, hogy az embert megismertessük Jézus Krisztussal, és ezáltal megismerhesse Isten „lényét”. Azt, hogy, mit jelent az élő kapcsolat, amit hitnek hívunk, ami összeköt minket vele. Mert ez mindennél fontosabb.” L. G.

WEKERLE 2007/4.

MŰVÉSZET

21

Mi ez a meseváros? Skoda Éva félórás portréi – „A művészet szintjén összetartozunk”

Skoda Éva

A Wekerlei Társaskör Egyesület galériatermében találkozom vele, kiállított képei között. A tárlat éppen bezárja kapuját, beszélgetésünk közben sorra kerülnek le képei a falakról. Még gyorsan körülnézek, s látom, portréin egész szép „kis pesti” társaságot gyűjtött össze. Bal oldalon művészbarátai néznek vissza, a másik falon expolgármesterek és Kispest jelenlegi vezetője, előttem néhány „kakukktojás” – többek között egy wekerlei utca vagy Zebegény egy piciny részlete –, mellettük a társaskör elnöke, majd a Rubold–Götz színész házaspár, végül a sort Puskás Öcsi bácsi zárja. A róluk készült portrék most némán, feszülten figyelnek, hogy írott portré készül az alkotójukról. A nem csak arcképfestő Skoda Éváról.

– Nem rembrandti mélységű portrékról van szó – kezdi a beszélgetést. – Ebben a nagy sebességű XXI. században az emberek jó, ha fél órát szakítanak a találkozásra. Nincs ez másképpen a portréfestészetben sem: engem is meghatároz az idő, de így is megpróbálom visszaadni a portréimon az egyén jellegzetes vonásait, az impressziókat. Ennyi fér bele ma harminc percbe és így egy arcképbe. No meg persze a személyes találkozás, a kölcsönös tisztelet, amely nélkül nincs meg a megfelelő kapocs alkotó és „alkotás” között. És miközben beszélgetünk, tulajdonképpen észre sem veszi az illető, hogy már kész is a mű. – Mi lesz a sorsa az alkotásoknak? – A kispesti művészek portréit a helytörténeti gyűjteménynek szeretném ajándékozni, a polgármesterek képeit pedig a polgármesteri hivatal kapja meg, ott lesznek dokumentálva – mondja. Azután a tájképekre terelődik a szó. – A tájképeim és a tájsorozatom is a viszonyomat vetíti vissza magához a tájhoz. Nem más, mint egy végigfuttatott gondolat a tájról, de mögöttük ott van a kidolgozott tájtanulmány. Ezek nem mások, mint a valóság és a képzelet határán mozgó képek. Mindkettőt tartalmazzák, mint ahogy az emberben is felmerül a kérdés: mi is a valóság, és mi is a fikció? – magyarázza. Skoda Éva életében is adódott egy nagy lehetőség. – Úgy alakult, hogy meg tudtuk venni a szomszéd házat, és az átalakítás közben jött az ötlet: a kialakított galériámban gyakrabban találkozhatnának a kollégák, beszélgethetnének akár a művészetről, és jó lenne lehetőséget adni arra, hogy kispesti alkotók bemutathassák munkáikat egymásnak, vagy éppen a nem kispestiek a kispestieknek. Így fejezzük ki, hogy valamilyen szinten – a művészet szintjén – összetartozunk. Mert azt nem szabad elfelejteni, hogy Kispesten viszonylag kevés művész él, de éppen ezért mi sokkal szorosabb kapcsolatot tudunk fenntartani. – Miért alakult ez így? – A belvárosban voltak műterem-lehetőségek, és a „határkerületek” művészei inkább oda tömörültek. Mondom ezt annak ellenére, hogy régebben, a háború előtt itt, Kispesten is

kialakítottak műteremházsorokat, de azokat később lebontották. Majd a 80-as években a Kós Károly téri házak tetőtér-beépítéseiben műtermeket hoztak létre (a tér északi részén ez meg is valósult), de aztán a program abbamaradt. – Hogy került Kispestre? – 1956-ban, kisgyermekkoromban költöztünk Pestre, az Akadémia utcában éltem sok évig. A lakásunk festői helyen volt, hiszen ha kinéztem az ablakomból, a Dunára és a Halászbástyára láttam. Kispestből először a Wekerlét láttam „élőben”. Az is a véletlen műve volt. Az Ecseri bolhapiacra mentem ki, és felszálltam egy buszra, amely a Wekerlén vitt keresztül. Csodálkoztam is, hogy hová kerültem, mi ez a meseváros. Akkor láttam először ezt a helyet. Miután megszületett a nagyobbik fiam, nagyobb lakásban kezdtünk gondolkodni, s feladtunk egy hirdetést, de hiába. Két év telt el, míg ránk mosolygott a szerencse: jött egy illető, hogy eladná a kispesti otthonát. Amikor megláttuk, rögtön beleszerettünk. Lepusztult, romos állapotban volt, de emellett hatalmas élettere is. 1986-ot írtunk ekkor – emlékezik. – Hogyan került kapcsolatba a képzőművészettel? – 1974-ben érettségiztem a Képzőművészeti Gimnáziumban, a Török Pál utcában. Nagyon kemény idők voltak az itt eltöltött évek. Ha jól tudom, ott még ma is hetente hat napot járnak iskolába a diákok. Három napig szakmai képzés, a másik háromban reálképzés folyik. És persze a délutáni elfoglaltságok: művészettörténet, mintázás. Az érettségi után szcenika (díszlettervezői) szakra szerettem volna jelentkezni, de akkor még nem indult ilyen képzés. Így a középiskola után elhelyezkedtem a bábszínházban, ami akkoriban fontos kultúrközpont volt. Díszletfestő lettem, de nem tettem le arról sem, hogy díszlettervező legyek. Két év után rá kellett jönnöm, hogy a színház beszippantja, felemészti az embert. Ez még inkább igaz a bábszínházra, hisz ott a színész nem jelenik meg, így a báb, a háttér nagyobb hangsúlyt kap. Aztán a filmgyárba kerültem, külsősként dolgoztam, és két sikertelen felvételi után akkor döntöttem el igazán, hogy festészettel szeretnék foglalkozni. Majd a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat műtermé-

be kerültem, ahol jeles nagyok segítették munkámat. Végül is ezeken a helyeken megkaptam a lökést, amit kerestem: azt a tudást biztosította számomra, amit sok akkori főiskolás nem kapott meg. Az életem lett a főiskolám. Ez az állapot még most is tart: ehhez az egész életen át tartó tanuláshoz a legfontosabb közeg az ember léte, környezete. – Érezte hátrányát annak, hogy nem végezte el a főiskolát? – Nem attól lesz valaki (jó) festő, hogy a zsebében diploma lapul, hanem attól, ahogyan fest. Persze különböző útjai vannak annak, hogy ki hogyan válik művésszé. Figyelni kell arra, hogy hol vesztegetem el az időmet: választhatok sima, egyenes vagy akadályokkal, útvesztőkkel teli utat is, de legalább tudom, én döntöttem, ez az én egyéni sorsom – fejezi be. Mire végzünk, a társaskör galériaterme üres lesz: a képek lekerülnek a falakról, bezár a tárlat. Már csak egy portré marad a teremben: velem szemben ül, és Skoda Évát ábrázolja. Én pedig kezdő „festőként”, tollal és papírral a kezemben csak abban reménykedem, hogy olyan legyen ez a portré, mint amilyen ő maga. Színes. Remélem, sikerült. Lechner Gábor

22

NÉZZEN JOBBAN KÖRÜL

WEKERLE 2007/4.

Mi van a kertben? 36. rész Mire lapunk ez évi, utolsó száma megjelenik, gondolatban k é s z ü lü n k Tóth Pál rovata éves tevékenységünk áttekintésére és a jövő évi tervek előkészítésére. Számba vesszük, mit sikerült beváltani elhatározásainkból, mit sikerült részben vagy módosítva, és mit nem sikerült és miért nem. Lehet, hogy okafogyottá vált vagy más, fontosabb és erősebb ráhatások akadályozták meg terveinket. Nos, ezek azok a hónapok, amelyek alatt a tennivalók kevesebbek kint a kertben és több időt engedhetünk meg az eszmecseréknek. De most kezdődik az az időszak is, amikor a legtöbbet láthatunk sétáink közben telepünkből, mert a lombozat nem akadályozza meg. Tessék sétálni, jobban körülnézni, és véleményüket eljuttatni hozzám, nevemre, a társaskörbe. Ottani kollégák át szokták adni a leveleket, és egy csokorba gyűjtve a szóban szerzett tapasztalatokkal alakul negyedévente a sorozat témája. Még mielőtt belevágnék a mostani témákba, egy nem építészeti, hanem már az iskolakezdés óta fontos közlekedésbiztonsági jelenségről beszélnék. Szeptemberben elég sokat láttam az iskolák környékén, a tanítás kezdése előtt olyan embereket, akik segítették az iskola megközelítését, a zebrán áthaladást. Nos, mivel reggelenként a legkülönbözőbb időkben és különböző közlekedési eszközzel – netán gyalogosan – szoktam elhaladni egy-egy iskola előtt, figyelem a közlekedési morált. Veszélyes és alacsony! Kérem a telepen lakókat, hogy vigyázzanak a gyerekekre (is), és mutassunk jó példát, vagyis – magyarán – tartsuk be a közlekedési szabályokat. Aztán reméljük, hogy a rendőrség a maga eszközeivel kiszűri és bünteti majd a száguldókat, a szabálytalanul parkolókat, a záróvonalat semmibe vevőket. Elég nagy terhelést jelent nekünk a reggeli és délutáni csúcsforgalom alatt a telepen áthaladók „elviselése”, felesleges és káros ezt még fokozni bármilyen szabálytalansággal.

108. Melléképületek helye és javítása Már sokszor írtam a kertekről és az azokban lévő melléképültekről. Ez a 108. sorszámú téma már nyáron elkészült, de helyhiány miatt nem került be az őszi számba. Aktualitása – úgy ítélem meg – már szinte „örök érvényűvé” válik. Akik már építkeztek, tudják, milyen éves, tízéves hátránnyal készültek az ún. hivatalos helyszínrajzok. Manapság ez a hátrány csökkent. Éveket nem mondok, mindenki saját és kör-

nyezete ingatlanai ismeretében tudna erre véleményt mondani. Egy biztos, az elidegenítés során felmért épületelhelyezések dokumentáltak, a társasház alapító okiratai között fellelhetők. Ha más nem, ez jó alapot nyújt az összehasonlításhoz a mai helyzettel, ha azóta nem volt hivatalos vagy nem hivatalos építés. Már több mint tizenhárom évvel ezelőtt felhívtam a figyelmet arra, hogy az akkori, telken belüli állapotrögzítés hibás volt tartalmában és jogi szempontból amiatt, mert nem tett különbséget a jogosan és jogtalanul álló építmények között, hanem azokat tényként kezelte. Így történt meg, hogy a leendő tulajdonosok megvehették az esetleg szabálytalanul fennálló bővítményeket, melléképületeiket, ezáltal aztán valóban legalizálva az akkori állapotot. És a korábbi bérlők – a lakás és melléképületei megvásárlása során – milliomos tulajdonosokká váltak, akik természetesen, lobogtatva az alapító okiratot és új tulajdoni lapot – immár jogosan –, foggal-körömmel ragaszkodnak a dokumentumon feltüntetettekhez. Az időközben kissé megváltoztatott, javítás címén megnövelt építményekről most nem beszélek, mert ezek helyzete – gyakorlatilag – végig követhető az elmúlt tíz év műszaki dokumentumainak feldolgozása után, de hallottam egy mai megoldást a nyomon követésre, amit megosztok önökkel. A műholdas felvételek manapság már olyan részletezettséggel mutatják meg a telkeket, hogy az azokon lévő igen kis változások is érzékelhetők a megfigyelők számára. Nos, rajta, informatikusok és az arra felelősök. Használják ki ezt az eszközt is, ne csak én javasoljam már több mint tíz éve, hogy „nézzen (jobban) körül Wekerlén”, hanem mások is. És ne feledjék, a legjobban ősztől tavaszig lehet ezt elvégezni. Tehát újabb fél év adódik erre! A leltár készítésére. A légi és műholdfelvételek említése után kiegészíthetném sorozatomat azzal hogy „és nézze felülről is Wekerlét”. Visszatérve a telken lévő melléképületekre, manapság már teljesen jogos, hogy minden lakásnak legyen olyan melléképülete, ahol személygépkocsiját elhelyezze. Ez a telkek legnagyobb részén műszakilag meg is oldható. Hangsúlyozom, hogy műszakilag! Miért? Mert a Wekerlén élünk. Régebben az IKV és más szervek kötöttsége határolta be garázsépítési terveinket, de aztán jöttek a kilencvenes évek. Azt gondolhattuk, hogy most már megszületik egy egységes és elfogadható gondolkozás ezen a téren telepünkön. De ez akkor és az újabb szabályozás után sem valósult meg. És itt a második szón, az „elfogadhatón” van a hangsúly. Miért? Mert nem lehet minden házra ráhúzni a szabályozást előkészítő tervezők által kigondoltakat, és azt jogszabályként elfogadtatni a hozzáértő és nem értő testületi tagokkal. Nem véletlen, hogy egy-egy önkormányzat működésében fel-

sorolható kockázati tényezők közül kiemelt tényezőként kell említeni – a tanulmány is alátámasztja – a képviselők, a döntéshozók szakmai képzettségét, a panaszok kezelésének stratégiáját stb., az ügyfél (a lakos) elégedettségének növelése érdekében. Annak idején kellett volna időben és hangsúlyosan érvényesíteni a wekerlei sajátosságokat, a megoldást körültekintően felépíteni, a telep múltja, jelene és jövője figyelembevételével, és beépíteni az észrevételeket, esetleg újradolgoztatni a szabályozást előkészítőket, ha az nem megfelelő. A szakmabelitől (egyéntől és szervezettől) és nem szakmabelitől eredő negatív visszajelzést már tíz éve is nyomon kellett volna követni, talán akkor nem születtek volna olyan megoldások, melyek eleve kivitelezhetetlenek. Ilyen például az, hogy ha valaki egy 6-12 lakásos társasházban szeretne gk.-tárolót építtetni, akkor le kell bontatni 6-12 meglévő gk.- és egyéb tárolót. Ez nonszensz. Mit csináljon a többi tulajdonos? Ők is szálljanak be az építésbe, bontásba csak azért, mert a tároló a telek olyan részére van kijelölve, hogy mindenkinek mindent le kell bontania. Még a jogszabályok alapján megépülteket is? Erre nem kötelezhető senki! Erre a jelenségre már régóta többen felhívtuk az illetékesek figyelmét! A logikus és illeszkedő megoldásnak, körültekintő és egyedi elbírálásnak már helye sem lehet? Van egy javaslatom, már régen megtettem: jöjjenek ide, a telepre, e szép épített környezetbe lakni az érintettek, és ittlakásuk során szembesüljenek a szabályzókkal. Vegyenek erőt ahhoz, hogy minden telket körüljárnak, és fedezzék fel az elmúlt tizenhét év változásait! Kövessék nyomon azokat dokumentumok alapján, és ha ők is szeretnének valamit csinálni, netán gk.-tárolót építeni, lakásukat bővíteni, átalakítani, hőszigetelni a kettő- és soklakásos lakóépületben, járjanak el úgy, ahogy azt a jogszabályok megengedik, mérjék fel az erőt, a lehetőséget, és valósítsák meg azokat. Talán akkor, azután megvalósulhat, hogy telepünket a maga szépségében (pozitív és negatív értelemben használva a jelzőt) értékeljük és tesszük rendbe. Addig meg mindenki elengedheti fantáziáját a világörökség szó hallatán. Egy biztos: jövőre százéves lesz telepünk. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok és sokszor gondok összegyűjtéséhez, az ezekből levonható tanulságok rendezéséhez továbbra is várjuk leveleiket a következő címre: Wekerlei Társaskör Egyesület (Tóth Pál) 1192 Budapest, Kós Károly tér 10. A hivatkozott tanulmány: Korrupciós jelenségek az önkormányzati közigazgatásban, Magyar Közigazgatási Intézet, Bp., 2007, Szerkesztette: Szente Zoltán, 231 oldal

WEKERLE 2007/4.

ÉPÍTÉSZET

Telepünk építésze: Wälder Utazásaim előtt igyekszem felkészülni útikönyvek, térképek beszerzésével, útvonal tervezésével. Mindezek ellenére sokszor csak évekkel később jövök rá egy, a kezembe akadt könyvből és más dokumentumból – netán ismerősök elbeKós Károly tér 5. (Györgyi Dénes) és a 6. számú – Wälder Gyula által tervezett széléséből –, hogy – lakóépület ezt-azt elmulasztothaláláig. 1923-tól már egyetemi tanár lett. Az tam, pedig ott jártam, és ki tudja, mikor keáltala képviselt neobarokk stílusban több épüveredek még egyszer ugyanoda. Így történt ez letet tervezett szülővárosában, Szombathelyen, most is velem, amikor Wälder Gyula munkásés Egerben, Balassagyarmaton és Gyöngyösön ságáról kezdtem adatokat gyűjteni. Rájöttem, is megvalósultak tervei. A Wekerle-telepen hogy Resicabányán (Dél-Erdélyben) postaa Mészáros Lőrinc és Pannónia utca csatlaépületet tervezett. Tavaly jártam arrafelé. kozása között lévő épületegyüttes Pannónia Nagyenyedre – valószínűleg – még többször utcai épületét, a Kós Károly tér 6. sz. alattit eljutok, és legalább felírom magamnak, hogy tervezte (az 5. sz. ház tervezője Györgyi Dé1914-ben az általa tervezett zsinagógát felkunes). A wekerlei típustervek közül a Wä-vel tassam, áll-e még. kezdődőek jelzik munkásságát, melyek közül Wälder Gyula 1884-ben, Szombathelyen az I. sorszámú különösen, de a II. sorszámú is született, és 1944-ben Budapesten halt meg. bővítésre tervezői szempontból is kedvező teTanulmányait Budapesten és Bécsben végeztőformával rendelkezik. te, majd tanulmányútja után a Budapesti MűKép és szöveg: Tóth Pál egyetem ókori építészet tanszékén dolgozott

A wä–II. jelű épület eredeti alaprajza és egy megépült lakóház korabeli fotója

23

Védett lesz a győri Gyárváros A városképi rendelet módosításával a jövőben nemcsak teljes épületek, hanem azok egyes részei külön-külön is helyi oltalom alá kerülhetnének. A történelmi Gyárvárosra ez valószínűleg nem vonatkozik majd, a városrész ugyanis országos védelem alá kerülhet. Finomodik a szigorú szabályozás a védettség alá eső ingatlanok minősítésében: eddig csak teljes épületek kerülhettek bele ebbe a kategóriába, mostantól azonban külön-külön minősíthetik azzá például a homlokzatot vagy a ház sziluettjét. Ez nagy könnyebbséget jelent majd sok tulajdonosnak, a sokszor indokolatlanul szigorú rendelet ugyanis gyakran vált gátjává ésszerű felújításoknak, korszerűsítéseknek. Akad például olyan ház, amelynek – hiába képvisel csak az utcafrontja értéket – az udvari oldalán sem lehet egy téglát sem megmozdítani, máshol a tetőtér-beépítést vagy a nyílászárócserét akadályozza meg a merev szabályozás. A változás nem csak a jövőben védettség alá kerülő házakra vonatkozik: az önkormányzat szakemberei a jövő évben felmérik az érintett győri épületeket, s ha kell, átminősítik őket. Van azonban Győrnek olyan kerülete, amelyre az új szabályozás nem vonatkozik majd, ez pedig a történelmi Gyárváros. Amikor a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz eljutott a tervezett rendeletmódosítás híre, külön kérte, hogy a helyi területi védelem alá eső városrészt „hagyja ki” a rendelkezésből, folyik ugyanis az országos védelem alá helyezése. Nem csoda, hogy a múlt század elején épült gyárvárosi épületek kiemelt figyelmet kapnak, hazánkban egyedül a budapesti Wekerle-telep maradt meg hasonló állapotban, de az sem ennyire egységes, mint a győri városkép (kiemelés tőlünk – a szerk.). Nem ritka egyébként, hogy teljes városrészeket helyeznek védelem alá – ez általában akkor történik meg, ha egymáshoz közel számos jelentős érték található –, Győrben Újváros és a Belváros is ilyen, s hamarosan a gyárvárosi, 7-8 utcát felölelő terület is bekerülhet a körbe. A „műemléki jelentőségű terület” titulus egyébként messze nem annyira szigorú, mintha egyes épületeket helyeznének oltalom alá (s természetesen ezzel a gyárvárosi házak nem is válnak műemlékké). – Az egységes utcakép, a hangulat megőrzése a fontos – világít rá a lényegre Figler András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodájának vezetője. Szerinte gyakrabban kellene élni a látványvédelem lehetőségével – ez az idevágó győri rendeletből szinte teljesen hiányzik –, így elkerülhető, hogy nem védett, de értékes homlokzatok, homlokzatsorok, utcarészletek átépítés áldozatává váljanak. Pomaranski Luca (Megjelent a Kisalföldben)

24

MOZAIK

Időtállók találkozója

Előfordult már valaha önökkel, hogy sajnálszervezzenek. Hisz ki ne örülne, ha hirtelen ták, nem idősebbek mintegy 20 évvel? Engem partner(ek)re találna egy régen látott film megnemrég ez az érzés kerülgetett, amikor betopnézéséhez, egy kiadós sétához a Várban, esetleg pantam a Wekerlei Társaskör Őszikék Klubja egy hangversenyhez! De szóba került az is, hogy összejövetelének végére. Ugyanakkor már csak a klubtagok szívesen csereberélnék megunt, jó ketten voltak jelen – Vozáriné Béres Márta, a állapotú ruháikat vagy akár régen nem hordott klub vezetője és Fülep Péterné Marika –, de anylábbelijüket is, hiszen ami az egyiknek már unalnyira jó volt mas, annak a velük tölte- Őszikék Klub. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a másik még jó ni az időt, Wekerlei Társaskör Egyesület helyiségébe (Kós Károly tér 10., a hasznát vehogy észre székely kapu tövében), minden hónap utolsó szerdáján 17 órakor. heti, felfrissem vet- (Kivétel a decemberi klubnap, amikor 19-én lesz az összejövetel.) sítheti vele tem, és eltelt Kötetlen hangulatú beszélgetések, unokákról, kertgondozásról, ruhatárát. egy óra. A háziasszonyi praktikákról, közös kirándulások, kiállítások Valljuk be, két kedves megtekintése, előadások szervezése. Klubvezető: Vozáriné Béres m i n d e n k i hölgy szinte Márta. Klubnapok: december 19. (kivételes időpont), január 30., nek szüksége egymás sza- február 27., március 26. van/lenne vába vágva Wekerlei Társaskör Egyesület, Telefon: 280-01-14 ezekre a kimesélt nekapcsolódást kem a tervenyújtó progikről, a klub lehetőségeiről, arról, hogy mennyi ramokra! Itt pedig megvan az alkalom és a lehemindent éltek át már együtt (a Titanic-kiállítás tőség arra, hogy az ide járók találjanak valakit, megtekintése, közös névnapi köszöntés saját aki szintén oly régóta vár régóta dédelgetett terkészítésű süteményekkel, könyvbemutatón ve megvalósítására, csak egyedül nem volt kedve való részvétel, orvosi előadás meghallgatánekiindulni, a család, illetve a régi barátok meg sa, legutóbb a Semmelweis Orvostudományi sosem érnek rá, vagy túl messze laknak. Egyetemen az időskori problémákról), és hogy Itt az alkalom tehát, kedves 50-esek, 60mennyi mindent terveznek még. asok, 70-esek! Használják ki azt, hogy itt, a Az idén tavasszal szerveződött klub célja a Wekerlén, egymás közelében, gyönyörű körWekerlén élő 50 év feletti korosztály összefonyezetben élünk, nyissunk egymás felé, tárjuk gása, közösségbe csalogatása, és – bár egyelőki a szívünket csakúgy, mint az ajtóinkat, mint re még kevés tagot számlálnak – a kitűzött cél ahogy a Wekerlei Társaskör Egyesület is tette/ eléréstől nem tágítanak. A havi egyszeri alkalteszi ezt az utóbbi másfél évben! makon, amikor összegyűlnek mindenféléről Kedves érdeklődő, az Őszikék Klub ajtabeszélgetnek, legyen az kertészkedés, tatarozás, ja nyitva áll, szívesen látják önt is a klubban! film, betegség, unokák, háziasszonyi praktikák, Jöjjön el, nem fogja rosszul érezni magát! (Én kiállítás stb. Kötetlen „traccspartik” ezek, de pedig drukkolok, hogy múljanak már felettem alkalmasak arra is, hogy esetleg új barátokra is az évek, és akkor én is mehetek…) leljenek a megjelenők, és közös programokat Debreceni Zsuzsanna

WEKERLE 2007/4.

Adventi koncertet ad a Szent József kórus a Wekerle-telepen Szeretettel meghívjuk önt és családját a Wekerle-telepi Szent József kórus adventi koncertjére. Műsor: karácsonyi szent zene évszázadai (összeállítás), Kodály-kórusművek, Britten: Ceremony of Carols (részletek), nemzetek karácsonya. Közreműködik: Jeszenszky Lara (szoprán), Dallos Erika (zongora). Vezényel: Kaposi Gergely. A koncert helye és ideje: december 15., szombat 19 óra, Munkás Szent József-templom (Kós K. tér). *** A kórus két nappal később Zürichbe indul, ahol 19-én magyar est részeként egész estét betöltő, másfél órás adventi koncertet ad. A kórus múltjáról és jelenéről a www. szentjozsefkorus.hu honlapon olvashatnak bővebben az érdeklődők. Immár szép hagyomány, hogy december 24-én este 11 órától karácsonyi koncertet adunk az éjféli mise előtt. Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik már eddig is támogatták – anyagilag vagy imáikkal – kórusunkat. Mellenné Simon Márta, kórustag

Lélekben ifjak maradtak azok a tagtársaink, akik a Dauner János Baráti Körnek tagjai, noha az itt közölt fotón látni, hogy legtöbbjük hatvan év fölötti már. Szeptember 8-án mintegy 20-25 tagunk, akik egykor a Harmonia Sacra kórusban énekeltek, felkeresték szeretett karnagyuk sírját Péliföldszentkereszten, ahol a szaléziak rendháza, iskolája, idősek otthona és temetkezési helye van. Dauner János sírjánál kicsit meg-megakadva előbb elénekelték azokat a kórusműveket, amelyek a helyhez és időhöz illettek, majd János bácsi egykori kedvenc, a közös kirándulások hangulatát idéző dalai csendültek fel. Végezetül összeálltak fotózkodni, hogy e lapban az eseményről hírt adhassanak. (n. t.)

WEKERLE 2007/4.

MOZAIK

25

Wekerlei Gazdi Kör alakul Elkötelezett társállatrajongók kerestetnek – Állatorvosi, tenyésztői segítség a tagoknak

A nevem Pajlócz András, 53 éves vagyok, és tősgyökeresnek mondhatom magam, hiszen itt születtem, és ma is itt élek családommal az Almavirág téren. Az édesapám, jómagam és gyermekeim is a 3-as iskola padjait koptattuk. Szüleim vegyesboltjukat, amely a Hunyadi tér sarkán állt, az államosításkor vesztették el. Az élet úgy hozta, hogy idén szeptember elsejétől – folytatva a családi hagyományt – én is üzletet nyitottam a Madách utca és Álmos utca sarkán. Kereskedésünk állateledelek árusításával foglalkozik, a neve Gazdi Bolt. Üzletünk bejáratánál van kerékpártartó, illetve a

Felhívás A WTE minden wekerlei háztartásba ingyen eljuttatja negyedévente a Wekerle újságot. Többen hírt adtak arról, hogy kidobott újságokat láttak a papírgyűjtő konténerekben vagy körülöttük. Kérjük azokat az olvasókat, akik nem olvassák vagy nem gyűjtik a lapot, szíveskedjenek a tiszta, ép állapotban lévő példányokat a WTE irodájába visszahozni. Azt is szívesen vesszük, hogy ha valaki a lapra nem tart igényt, azt az irodánkban bejelenti. WTE

kedvenceikkel érkezőknek kikötőkorlát és friss vízzel teli itatótál. Azon túlmenően, hogy szeretném kielégíteni a vásárlók igényeit, célom, hogy egységbe tömörítsem Wekerle állatbarátait, kisállattartóit. Ehhez azonban szükségem van segítőtársakra, elkötelezett társállatrajongókra, akik jó szervezőkészséggel rendelkeznek, közösségi emberek, és az állatok szeretetén túl kulturált, képzett állattartókká kívánnak válni. Kérem mindazok jelentkezését, akik úgy érzik, hogy az említett feltételeknek eleget tudnak tenni, és alapítói kívánnak lenni a Wekerlei Gazdi Körnek. Előzetes megbeszéléseink színhelyéül az üzletünkhöz tartozó raktárból kialakított (egykoron levélelosztó) klubhelyiséget tudom felajánlani. A kör eredményes alapítását követően havi, igény esetén kéthetes időszakokban, előre meghatározott napokon tartanánk összejöveteleinket. Ennek gondolatát a Wekerlei Társaskör Egyesület elnöke, Nagy

Tamás úr is üdvözölte, és felajánlotta termük alkalmankénti használatát. Előre is köszönet nagylelkű felajánlásáért! A baráti találkozók alkalmat adnának a felmerülő gondok, feladatok megbeszélésére, kiemelkedően állataink tartásának, orvoslásának, az állattartóktól elvárt kulturáltság ismeretanyagának bővítésére. Ebben nélkülözhetetlen segítőim dr. Mátray Árpád bábolnai állatorvos, homeopata és Simó Gergely agrármérnök, mesterkiképző, bíró, tenyésztő. Ők tartanának kötetlen előadásokat kérdezz-felelek formában számunkra. Több évtizedes tapasztalatuk, szakmai elismertségük, előadói tehetségük biztos záloga lehet állatbarát közösségünk eredményes működésének Fontos cél még, hogy népszerűsítsük az állatközelségben élés élményét, az állatvédelem szigorításának szükségességét, és nem állattartó lakótársaink szimpátiájának, bizalmának elnyerését. Várom a lelkes állatbarátok jelentkezését. Elérhetőségeim: Gazdi Bolt, XIX. Budapest, Madách utca és Álmos utca sarok. Telefon: 06-30/9402-220 e-mail: [email protected] Állatbaráti üdvözlettel: Pajlócz András

Régi fényképeket és filmeket keresünk A Wekerle-telepcentenáriuma alkalmából mai és régi fotókból álló fotóalbumot szeretnénk kiadni. Felkérjük mindazokat, akiknek birtokában archív fénykép, mozifilm van, szíveskedjék azt rendelkezésünkre bocsátani. Az eredeti képekről és filmekről másolatot készítünk, és az eredetit a tulajdonosnak visszaadjuk. Az összegyűlt fényképeket szakmai zsűri fogja értékelni, és az albumba érdemesnek ítéltek mellett a szerző és/vagy a közrebocsátó nevét közöljük. Szándékunkban áll egy, a telep történetét feldolgozó film készítése is. Az egykori filmek és fotók a közrebocsátó engedélyével a filmben is helyet kaphatnak. A WTE vezetősége

Somlyó Zoltán: Karácsonyi vándor Karácsony éjjelén a vándor az országúti hóba megáll. S bekopog a legelső ajtón, amit az útszélen talál. Egy szót se szól. Csak némán átmegy az udvaron, mint a jó cseléd, S a sötét, meleg istállóba halkan, lábujjhegyen belép.

Ottbenn a mécses pisla lángja a széltül egyet bólogat. A vándor megy s megsimogatja a szelíd, csöndes barmokat.

Kívülről, mintha angyaloknak égi zenéje szállana. S jobbról, mintha egy fehérleplű bánatos Asszony állana...

Aztán a jászolba meríti hideg kezét - és hirtelen valami fény villódzik onnan a hideg téli éjjelen...

A vándor letérdel az almon, a gazda korty bort ád neki. És aztán csöndben, mint ahogy jött, békén utjára engedi... (1929)

26

ISKOLÁK OLDALA

WEKERLE 2007/4.

Médiaoktatás a Kós iskolában Felvetődik a kérdés: vajon szükség van-e egyáltalán mai – médiával átitatott – világunkban egy ilyenfajta képzésre? A gyerekek beleszületnek az elektronikus média által teremtett virtuális 21. századba. Előbb tanulják meg az internet, a videokamera, a digitális fényképezőgépek kezelését, mint pl. az 50-en túliak. Életük nagyobbik felét különböző digitalizált mozgóképfolyamban és „ágyúkból előtörő” hanghullámokban töltik, befogadóként élnek át akció-, szex-, természeti, szappan- stb. történeteket. Már-már azt a látszatot keltik, hogy mindent tudnak, és ha mindent tudnak, vajon szükség van-e ránk, a tanítókra? Vajon tudoke nekik újat nyújtani?

Ezekkel a gondolatokkal vágtam, vágtunk bele a médiaoktatás megújításába a Kós iskolában. Ahhoz, hogy versenyre keljünk környezetünk digitalizált felszereltségével, elhatároztuk, hogy kialakítunk egy olyan helyet, ahol minden médiaeszköz hozzáférhető a tanulók számára. Egy médiaterembe koncentráltuk az iskola meglévő, alkalomszerűen használt hang- és vizuáltechnikai eszközeit, új számítógépekkel szereltük fel a Kós Károly Iskoláért Alapítvány segítségével. Kiemelt feladatunk a program összeállítása volt. Mi az, amit nyújtani tudunk? A legfontosabb az eligazítás! Már az első foglalkozásokon kiderült: sokat tudnak, de mindez csak látszat. Be tudják kapcsolni az eszközöket, azok működnek, hangot, képet rögzítenek, de a sikerélmény elmarad (zajos a hang, nézhetetlen a kép). Csatlakoznak az internetes világbirodalomhoz, de ott céltalanul bolyonganak, félszavakkal kommunikálnak, gyorsan túl akarnak esni az egészen. Tehát van dolgom! Megtanítani a kép fogalmát, a hang szerepét, az értékek közti eligazodást, a gépek eszközként való használatát. Mindezt hogyan? Aktivitással! Ha a gyerek képeket rögzít, és azt elemzi, megtanulja a kép fogalmát. Ha zajokból, zörejekből hangjátéko-

kat készít, rájön, hogy milyen fontos a hang, zene szerepe. Ha iskolarádiós műsort szerkeszt, értékek között szelektál. Ha filmetűdökben hangot, képet, fényt öszszehangolva hangulatokat próbál megfogalmazni, érzelmi világa gazdagodik. Ha mindezt bemutatja az iskola előtt, sikerélménye lesz. Célunk kitűzve, feladatunk adott, reméljük, eredményesek is leszünk azokkal a szakköri csoportokkal, (5–8. évfolyam), amelyekkel ebben a tanévben ezt a fajta megismerést elkezdtük. Somogyvári Rudolf

Pannónia: központban a testnevelés A Pannónia Általános Iskola Wekerle szívében található, közel 100 éves múltra visszatekintő, nyolc évfolyamos iskola. Pedagógiai programunk angol nyelvre és informatikára orientált, követelmény- és teljesítményközpontú, gyermekcentrikus. Iskolánk alapvető célja a gyermekek nevelése és magas szintű oktatása, nemcsak a tanórákon, hanem a tanórán kívüli foglalkozásokon. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek szabadidejüket is hasznosan tölthessék el az iskolában, ezért többféle foglakozás közül választhatnak (színjátszó szakkör, tantárgyi tanfolyamok, tehetséggondozás, tanulás-módszertani tréning). Kiemelten kezeljük a testnevelést, ezért fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk mozgásigényük kielégítésére a tanórákon kívül is (az iskolában választható sportok: foci, ritmikus gimnasztika, karate, kosárlabda).

Nyári tábor Agárdon

Az iskola a Kőér utcai Kőbánya SC úszószakosztályának és a Hartyán DSE kosárlabdaszakosztályának egyik bázisiskolája. Az egészséges életmódra nevelés fontos helyet foglal el pedagógiai programunkban. Alsó tagozaton Életmódklub tevékenykedik, míg a 7. és 8. évfolyamokon külön órakeretet biztosít az intézmény erre a területre is. A zeneszerető gyermekek részére a Kispesti Művészeti Iskola pedagógusai tartanak szolfézs-, cselló-, zongoraórákat. A közösségalakítás érdekében táborokat (erdei iskola, nyelvi tábor, téli és nyári táborok) és sok osztályprogramot szerveznek pedagógusaink. Induló első osztályaink: 1. a testnevelés tagozat, 1. b informatika osztály Tanító: Somogyiné Tildy Zsuzsanna, Turi Györgyné Olvasás- és írástanítás mindkét osztályban a Meixner-módszerrel (diszlexiaprevenciós, hagyományos, szótagoló módszerrel) történik. Nyílt napok az iskolában: 2008. február 26., kedd 8–12 óra között 2008. március 12., szerda 8–12 óra között. 1. óra Somogyiné Tildy Zsuzsa matematika 4. a 2. óra Turi Györgyné magyar 4. b 3. óra Maróthyné Rákóczy Zsuzsa testnevelés 2. a 4. óra Somogyi Gábor igazgató tájékoztatója

„Iskolás leszek” címmel ismerkedő foglakozásokat tartunk a jövendő első osztályosoknak, 2008. március 18-án, április 1-jén és április 15-én, 16.30–17.30 között. Képességfelmérés a testnevelés tagozatra 2008. április 15-én pénteken, 14–16.30 között. A Kőbánya SC úszószakosztálya mind az „a”, mind a „b” osztályos tanulóink számára biztosítja az úszást minden szinten (kezdő, haladó, verseny). További információkat találnak iskolánk honlapján: http://pannonia19.sulinet.hu http://pannonia.kispest.eu http://pannonia.kispest.hu Iskolánkba előzetes jelentkezés a 282-9496/11 telefonszámon, Bálint Istvánnénál. Szeretettel várjuk a jövendő első osztályosokat a testnevelés- és informatikaosztályainkba.

Téli tábor Gyulán

WEKERLE 2007/4.

ISKOLÁK OLDALA

27

Tudatos médiahasználókat nevelnek Kispest egyetlen gimnáziumának, a Wekerlelános fogalmaival és a média társadalmi szereIdén a KDFG tanulói élő rádióműsorban is telep szívében álló, idén nyolcvannyolc esztenpével ismerkednek, majd a nyomtatott médiukipróbálhatták magukat: egy héten keresztül dős Deák Ferenc Gimnáziumnak kétségtelenül mok működését járják körül. A mai médiapiac szerepeltek a Rádió Q interaktív ifjúsági műlegnagyobb vonzereje az újságíró- és kommukülönböző laptípusain, valamint a közéleti újsorában, ahová visszavárják őket. nikációs képzés. Évről évre egyre több nyolcaságírás és a bulvársajtó általános jellemzőin túl A harmadik évfolyamon az elektronikus dikos diák próbál szerencsét és felvételizik a a diákok az év végére az írott sajtó valamennyi sajtó, elsősorban a televíziózás és az interne– népszerű nevén – média tagozatos osztályba. műfaját nemcsak megismerik, de készségszintes újságírás kerül előtérbe, miközben tovább Az iskolában 1996-ban indult a fakultáció ten is elsajátítják. Az órákon kiemelt szerepet mélyül a diákok mozgókép- és médiaismeszintű mozgóképkultúra- és médiaismeret-okkapnak a különböző stílusgyakorlatok, az írásreti elméleti tudása is. A tanulók a Budapest tatás, 1998-tól pedig már emelt óraszámban, készség és a beszédtechnika, valamint az érveMédia Intézet stúdiójában televíziós és videós azaz tagozaton is tanulhatnak a diákok. A jelés- és a vitakultúra fejlesztése. gyakorlati képzésben vesznek részt, melyet lenlegi képzés a Földesné Hartmann Ibolya taA Deák Ferenc Gimnáziumban immár haa BMI gyakorlati oktatói tartanak. Az iskolai nárnő vezetésével több évig sikeresen működő gyománnyá vált, hogy – az újságírói gyakorlat médiaórákon nagy hangsúly helyeződik töb„médiafakultációra” alapozva jött létre. részeként – az első évfolyamos média tagozabek között a média hatásmechanizmusának, A mozgóképkultúra és médiaismeret tantosok szerkesztik a rendszeresen megjelenő a film stílustörténetének, valamint a magyar tárgy középiskolai oktatásáról először az 1995iskolaújságot. filmkultúrának megismerésére. ben megjelent Nemzeti alaptanterv (NAT), Már a 9. osztályban megkezdődik a közveA negyedik évfolyamon a legfontosabb szemajd a 2003-ban elkészült kerettanterv is tett, képi kommunikációval, a mozgóképpel és rep természetesen az érettségire való készülésrendelkezik. E modul tanításánek jut. A közép- és emelt szintű nak elsődleges célja a mozgóképi mozgókép- és médiaismeret érettszövegértés fejlesztése, illetve az, ségik 2008-tól újabb főiskolai és Kispesti Deák Ferenc Gimnázium hogy a gyermekek megismerjék egyetemi kommunikációval, méIskolánk 1919-ben a X. kerületi Tisztviselőtelepi Széchenyi Gimnázium a mindannyiunkat körülvevő diával és filmművészettel kapcsofiókintézeteként nyitotta meg kapuját. 1921-ben vette fel Deák Ferenc audiovizuális média társadalmi latos szakokon jelentenek felvételi nevét, és 1923-ban kikerült a Széchenyi Gimnázium irányítása alól. szerepét, működési módját, hapontokat. Az érettségi egy proEkkortól Magyar Királyi Állami Deák Ferenc Reálgimnázium néven tásmechanizmusát. jektfeladatból, egy esszéfeladatműködött. 1953-tól 1991-ig az iskola Landler Jenő nevét viselte, majd A Kispesti Deák Ferenc Gimból s egy közös, központi írásbeli 1991-től a hivatalos elnevezése Kispesti Deák Ferenc Gimnázium. Mai názium különlegessége, hogy feladatsorból áll. Előbbi általában épületébe 1964-ben költözött. média tagozatosai a mozgóképegy filmrészlet, filmetűd, hangjáA Gutenberg krt., Murányi utca, Zoltán utca és Piac utca által határolt kultúra és médiaismeret tantárték, televíziós tudósítás vagy rekterületen fekszik a háromemeletes épület, melyhez egy földszintes szárny gyat emelt óraszámban tanulják, lám elkészítése a megadott instis csatlakozik. Az épület maga nem illeszkedik a Wekerle-telepi építészeugyanakkor sokoldalú gyakorlati rukciók alapján, míg a 3–5 oldalas ti környezetbe, szépen gondozott parkja, sétálóudvara, jól karbantartott oktatásban is részesülnek. esszé a diákok elméleti tudását sportpályái viszont kellemes kertvárosi hangulatot biztosítanak. Az emelt szintű médiaoktatás méri. Mindkét feladatot a szorgalTájékoztató induló tagozatainkról: a szintén a XIX. kerületben műmi időszak végéig kell elkészíteni, A 2008/2009-es tanévben két új kilencedik osztályt indítunk. A 9. A ködő JATE Budapest Média Intés a munkafolyamat során minden média szakos, a 9. B pedig nyelvi előkészítővel (angol vagy német) induzettel együttműködve indult be a szükséges tanári segítséget megló 5 évfolyamos általános képzés. Mindkét tagozaton az utolsó két évben KDFG-ben: a két intézmény kökapnak a diákok. emelt szintű oktatás választható magyar, történelem, matematika, inforzött létrejött szerződés értelméA Kispesti Deák Ferenc Gimmatika, idegen nyelv, igény szerint természettudományos tárgyakból. ben a BMI biztosítja a különböző názium közösségi életében is igen Részletesebb információ az iskola honlapján kapható. stúdiók használatát, valamint a fontos szerep jut a média tagoVárunk mindenkit szeretettel. gyakorlati oktatókat. zatos diákoknak. Az iskolaújság A wekerlei iskola a Kispesti és az iskolarádió működtetésén Deák Ferenc Gimnáziumért Alakívül a különböző filmmel és mépítványon, valamint különböző pályázatokon a televízióval való ismerkedés is. A film alapvediával kapcsolatos programok, így például a keresztül az elmúlt nyolc évben számos techtő kifejezőeszközeinek ismerete, a szövegértés hagyományosan decemberi rendezésű filmes nikai eszközhöz és ismeretterjesztő anyaghoz és a szövegalkotás olyan készségek, melyeknek napok, a különböző iskolai műsorok, vetélkejutott hozzá. Így a diákoknak nemcsak a külső folyamatos fejlesztése mind a négy évfolyamon dők, valamint a rendszeres filmklub és a filmes stúdiófoglalkozásokon, hanem az iskola épükiemelt fontosságú, s a számos felsőfokú komalkotói szakkör szervezésében és lebonyolításáletén belül is lehetőségük nyílik az újságírás, munikációs képzés „belépőjeként” szolgáló, ban is aktívan részt vesznek. Tanórákon kívüli a rádiózás vagy éppen a filmkészítés gyakorsikeres mozgókép- és médiaismeret érettségi programjaik között szerepel több újság, rádió lására. alapfeltétele is. és televízió szerkesztőségének, valamint filmA média tagozatos diákok minden évben a A második évfolyamon a rádiós alapismerefesztiváloknak, vetítéseknek, egyéb rendezvétömegkommunikáció más-más ágával foglaltek megszerzése kerül középpontba. A diákok nyeknek látogatása. koznak, így az első évben a nyomtatott sajtó, külön délutáni elfoglaltságként külső iskolai A fent leírtakból is kitűnik, az iskola kifejea másodikban a rádiózás, a harmadikban az gyakorlatra járnak, ahol több évtizedes szakzetten fontosnak tartja, hogy önálló véleményelektronikus sajtó, a negyedik évben pedig a mai tapasztalattal rendelkező rádiós újságíróknyel, kritikus attitűddel rendelkező fiatalokat mozgókép és média érettségi, valamint a filmtól tanulhatnak, s több rádiós műfajban is kineveljen, akik független és sikeres felnőttekké készítés kerül a középpontba. próbálhatják magukat. Az intézmény épületén válhatnak, s magabiztosan helyezkedhetnek el Az első évfolyamon tanulók erős médiaisbelül is lehetőség nyílik új ismereteik gyakoraz audiovizuális média, az újságírás vagy akár mereti elméleti alapokat szereznek. Előbb a lására, hiszen hagyományosan a 10. osztályoa filmkészítés bármely területén. kommunikáció és a tömegkommunikáció áltasok készítik az iskolarádió műsorait. Kupai Eszter

28

ÓVODÁK OLDALA

WEKERLE 2007/4.

Már három telephelyen az Árnyas Óvoda A Wekerle-telepi Árnyas Óvoda augusztus 1-jétől már három telephelyen, összesen tíz csoporttal működik. Székhelyünk a Vonás utcában, tagóvodáink az Esze Tamás utcában és a Corvin körúton találhatók. A két tagóvodában tornaszoba is rendelkezésre áll a gyermekek mozgásfejlesztéséhez, meglétük az óvodai élet szervezését is könnyíti. Külső környezetünk látványán jelentősen javított, hogy a kispesti önkormányzat tagóvodáink homlokzatát az elmúlt két évben teljesen fel-

újíttatta, székhelyünkön pedig jelenleg folynak ezek a munkálatok. Mindhárom épületünkben alapítvány segíti az óvodában folyó pedagógiai munkát, a gyermekek környezetének épülését, szépülését. Belső tereink változatos képet mutatnak. A nevelőmunkához szükséges tárgyi eszközökkel felszerelt, különböző nagyságú csoportszobáinkat kollégáim az évszakokat, illetve az ünnepeket idéző tárgyakkal és dekorációval teszik hangulatosabbá, amelynek során megmutatkozik egyéniségük, igényessé-

gük, ötletességük, tehetségük is. Nyitott óvoda vagyunk, tehát igény szerint lehetővé tesszük a szülők jelenlétét mindennapjaink és ünnepeink alkalmával is. Fontos számunkra a családokkal való együttműködés, amely jelentősen segíti a hatékony együtt nevelést, a közös értékrend kialakítását. Az Árnyas Óvoda nevelőközössége nevében: Szücsné Juhász Csilla intézményvezető

Emlékezés egy tarkabarka napra

A wekerlei Tarka-barka óvodában egy esős délelőtt a Maci csoportban Kati néni az új kiscsoportos, pityergős gyerekeket egy kedves mesével varázsolja el. Márti néni egy képes fotóalbumot lapozgat, az album egy kirándulás képeit rejti. A „mese” valódi, hiszen megelevenednek a képek, a történetet a két óvó néni idézi fel, majd bekapcsolódnak a „régi” óvodások, együtt szövik a történetet, s

boldogan látják viszont azóta iskolába ment társaikat. …Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy tarkabarka óvodáscsapat. A nap ragyogott, a hátizsákok gömbölyödtek a sok finomság súlyától, az izgatott gyermekarcok az ablakban lesték a kirándulóbuszt. Már csak a legkisebb királyfira vártak, Király Benedekre, aki a buszvezető kisfia volt. Amikor megérkeztek, a lurkók hangos zsivajjal vették birtokukba a buszt. Elindult a busz, s ezzel együtt kitárult a világ. Átsuhantak a kerek erdőn, átmentek a szivárvány alatt, árkonbokron vezetett az út, s vidám énekszó mellett, szinte egy csapásra megérkeztek a Lázár lovasparkba. Ott aztán igazi meseország tárult eléjük. Aranyhalas medence, Lázár herceg lovas kocsija s az a sok szép táltos paripa! Amerre

néztek, mindenütt valami új vagy addig ritkán látott érdekesség. Amikor pedig a tiszteletükre az íjászok, lovasok s egyéb válogatott legények megmutatták ügyességüket, még a legvásottabb gyerkőcök is elfelejtettek rosszalkodni (vagy talán a lovas tündér varázspálcája suhintotta meg őket?). A legtöbb élmény a „törpeállatkertben” érte a gyerekeket, főleg az állatkölykök simogatása tetszett a legjobban. A kismalacok visítása, a kiskecskék mekegése, a kiscsikó nyerítése, a kakas kukorékolása olyan volt, mint a brémai muzsikusok előadása. Sajnos azonban minden mesének vége lesz, s egyszer hazamennek a legények. Kati néni meséje mosolyt varázsolt a könynyes arcokra, az új kiscsoportosok hamar megvigasztalódtak, a régi óvodások örömmel segítettek Kati néninek a mesélésben. Márti néni óvatosan visszatette az albumot a polcra. Ezen a napon a Maci csoportban a délutáni pihenés alatt egy új kirándulásról álmodott minden kisgyerek… Balogh Andrea óvodavezető

WEKERLE 2007/4.

FEJTÖRŐ

29

Rejtvény – IV. forduló Helyismereti vetélkedő Mennyire ismerjük lakóhelyünket és környékét? A következő négy lapszámban 10-10 feladványt-kérdést fogalmazunk meg. Minden alkalommal megadjuk a beküldési határidőt. Eredményhirdetésre és a legjobb három megoldás díjazására a 2008-as wekerlei napokon kerítünk sort. Ezekre a WTE értékes könyveket ajánlott fel. Holtverseny esetén sorsolással döntjük el a nyerteseket. Remélhetőleg több 60 pontos megfejtőnk is lesz. A harmadik feladvány beküldési határideje 2008. 01. 31.

A megoldásokat kérjük zárt borítékban, névvel, címmel ellátva a WTE ügyeletére személyesen vagy postán az 1192 Budapest, Kós K. tér 10. címre eljuttatni „Wekerlei Társaskör Egyesület – Helyismereti rejtvény” megjelöléssel. IV. forduló (minden jó válasz 1 pontot ér) 1. Mennyi idő telt el Kós Károly halála óta? 2. Hol született Wekerle Sándor? 3. Ki írt monográfiát „Kertvárosunk, Wekerle” címen? 4. Hány védett fasor van a telepen?

Keresztrejtvény 1

2

3

4

6

7

8

9

12

11

17

20

19

21

26

25

31

23 29

33

34

36

35

37

39

38 42

43

46

47

40

41

44

45

48

49

52

53

57

58

62

63

66

67

24

28 32

14

18

22

27

30

10

13

16

15

56

5

50

51

54

55

József Attila: Téli éjszaka (részlet) Légy fegyelmezett! A nyár ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyû hamu remeg. Csendes vidék. A lég finom üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág. Szép embertelenség. Csak egy kis darab vékony ezüstrongy – valami szalag – csüng keményen a bokor oldalán, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán.

61

60

59

64

65 68

5. Heintz Béla, a katolikus templom tervezője, még melyik Kós Károly téri házat tervezte? 6. Mekkora a kerülete (1 méterrel a föld felett) a Kós Károly tér legnagyobb fájának? 7. Mettől meddig közlekedett villamos a Wekerlén? 8. Mivel szállították a mészhomok téglát a gyártól az épülő házakhoz? 9. Van-e hasonló munkáslakótelep Magyarországon? 10. Mikor fogadták el a törvényt, mely a Wekerle-telep létesítéséről határozott? Szakács Gusztáv

Vízszintes: 1. Kacsó Sándor Advent a lágerben c. versében így hívja Jézust: „Nem is nagyon hiszem, hogy jobb szállásod akadna… (Zárt betűk: T, N, R.) 11. Angol Kati 12. Szúrós gyomnövény 13. Forma 15. Hangok értékváltozásának tana 17. Az Oszlopos Simeon írója (Imre) 19. Rádium 20. Vízözön 21. A Nílus német neve 23. Iglu falai! 24. Múlt idő jele. 25. Vakond végtagja. 28. … refero (elmondom, amit hallottam) 30. A szélén csavar(!) 31. Elektromosan semleges elemi részecske 34. Dolog latinul (RES) 35. Dabashoz csatolt község 36. Vietnam egyik szomszédja 37. Vakon bízik 38. Földkutató rakéta sorozat 39. Magad. 40. Utolsó betűnk 41. Etelka 42. Giordano Bruno városa 44. Vízidió 45. Kázus 46. … királya (E. Lalo) 47. Bibliai női név 49. Mondd már! 51. Szélen mattol! 52. Fürdőváros Szlovákiában 54. Keresztülhajít 56. Gabona 58. Lángész 60. Ütem a németeknél (TAKT) 62. Tűzzel pusztítani 64. Olasz bérgyilkos 66. Végtag 67. Parancsoló 68. Orvosnál kérik ezt a számot! Függőleges: 1. Felkiáltásban utána az Atyaúristen jön! 2. Japán város 3. Tagad (NEGÁL) 4. Arab állam volt 5. Bolgár férfinév, a franciák Jeannak írják 6. Névelő 7. USA-ban élő atomtudós, személyneve kezdőbetűjével az utolsó kockában 8. Görög betű, az É-t jelzi 9. Kopik a színe 10. Ételeknél jelentése: módon 11. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (Zárt betűk:I, É, Á.) 14. Utcára lökésének elrendelője 16. Perzsia 18. Semmi franciául (RIEN) 22. Borzadály 26. Neheztel 27. Gödörbe nyomó 28. Az idézet vége (Zárt betűk: Á, L.) 29. A Kos csillagjegy latin neve (ARIES) 32. Ugyanaz 33. Résszélek! 43. Álomba andalít 45. Nem tipikus 48. … ipso (magától értetődően) 50. Osztályvezető 52. Orgánum 53. Zsuzsi kettőt is visel! 54. Dátumrag 55. Tok 57. Jelez a kutya 59. Élen áll 61. Vége a szerb filmnek! 63. Csak németül (NUR) 65. -ből társa Lélfay

A távolban a bütykös vén hegyek, mint elnehezült kezek, meg-megrebbenve tartogatják az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát. Hazatér a földmíves. Nehéz, minden tagja a földre néz. Cammog vállán a megrepedt kapa, vérzik a nyele, vérzik a vasa. Mintha a létből ballagna haza egyre nehezebb tagjaival, egyre nehezebb szerszámaival. Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst, szikrázó csillagaival.

A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve lassudad harangkondulás. És mintha a szív örökről-örökre állna s valami más, talán a táj lüktetne, nem az elmulás. Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc volna harang s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz. S a szív a hang. Csengés emléke száll. Az elme hallja: Üllőt csapott a tél, hogy megvasalja a pántos égbolt lógó ajtaját, melyen a gyümölcs, a búza, fény és szalma, csak dőlt a nyáron át. Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka.

30

CSALÁDI OLDAL

WEKERLE 2007/4.

A gyermekház ajánlja Maszatolás felsőfokon Egy újszerű, nagy hiányt pótló, kicsi gyerekeknek szóló foglalkozás indult el a Wekerlei Gyermekházban az idei őszön. Mit tesz általában egy bölcsis korú gyermek? Mindenhez hozzányúl, mindent ki akar próbálni, mindent szétszed, kiborít, aztán megpróbálja öszszerakni. Egyszóval kreatív és alkotni akar. Ennek a kreativitásnak a kibontakoztatására kerül sor a Wekerlei Gyermekház maszatműhelyében. Szakképzett pedagógus irányításával a picik és szüleik együtt alkotnak, festenek, hengereznek, szórnak a festékkel, a nagyobbak gyurmáznak is. Gyönyörű közös és egyéni alkotások születnek, melyek már most díszítik a gyermekház falait. A foglalkozáson a kis teremben általában nyolc apróság tevékenykedik egyszerre. Gurulnak a színes labdák, karikák, aztán előkerül a hatalmas csomagolópapír, és a szebbnél szebb, élénk színű festékek, amelyek már önmagukban elbűvölik a kicsiket. Itt szabad mindenhez hozzányúlni, kísérletezni, kezet ruhába törölni, kenni, mázolni, maszatolni. Néha még a szekrényre is jut, de sebaj, ez lemosható. Apa bő, régi pólójának pedig csak jót tesz egy kis színfrissítés. Egy csoportba nyolc gyermeket fogadnak 20 hónapos kortól 4 éves korig, és öt egymást követő pénteken keresztül foglakoznak velük. Előzetes telefonos jelentkezés szükséges. Váltóruhát mindenképp vigyünk a kicsinek, mert bizony maszatos lesz! Részvételi díj: 3000 Ft/5 alkalom Ideje: péntek 9.30–10.00 és 10.30–11.00

Műhelymunka kis manókkal Szorgalmas manókezek készítenek szebbnél szebb ajándékokat, díszeket, használati tárgyakat, játékokat a Wekerlei Gyermekházban minden hétfő délután. Jó hangulatban, kis

zene mellett folyik a barkácsolás, formázás, festés üvegre, papírra, gipszre. Asztalra kerülnek a természetes anyagok, a csuhé, vessző, rafia, agyag. A gyerekek megtanulják a népi kismesterségek fortélyait, és elsajátítják a modern technikákat is. Főszerep a kreativitásé! A műhelybe 6-tól 13 éves gyerekek jelentkezhetnek. Ideje: hétfő 17.00–18.30 Részvételi díj: 600 Ft/alkalom

Egy mindenkinek szóló játék A foci örökké népszerű sport. Ennek a játéknak a leleményes „makettváltozata” a gombfoci. Sokak gyermekkori emléke elevenedik fel a szó hallatán. Régi, téli esték, amikor a nagy asztal köré hajolva fiú és lány testvér egymást lökdösve igyekeztek a nagymama nagy kabátgombjait irányba pöckölni. Ma már profi gombfociasztalokon, a jelenlegi nagy játékosok arcképeivel ellátott korongokkal küzdhetnek a játék rajongói. A szórakozás mellett a játék során a gondolkodás is szerepet kap, de nem kis kézügyességre is szükség van. Bár sokak szemében a mai, számítógépes játékok korszakában kissé letűnt divatnak tűnhet a gombfoci, a Wekerlei Gyermekház mégis megpróbálja népszerűsíteni a régi játékot. Kicsik és nagyok, szülők és gyermekek egyaránt jelentkezhetnek a foglalkozásokra, korosztálytól és nemtől függetlenül. Előzetes jelentkezés szükséges! Ideje: péntek 16.00–17.30 Részvételi díj: 600 Ft/alkalom

Papírszobrászat Miből készülhet egy kecses, antik ruhát viselő kis szobor hölgy vagy egy macska? Bizony a telefonkönyv papírjából is! Egy különleges, kínai technikát ismerhetnek meg a gyerekek a Wekerlei Gyermekház papírszobrászszakkörén.

Sikeres a babaruhabörze Azt hiszem, három alkalom után már elmondhatjuk, hogy igen sikeres kezdeményezés volt a Wekerlei Társaskör Egyesület Babaklubja által szervezett wekerlei babaruhabörze! Kétgyerekes anyukaként úgy gondoltam, hogy talán másoknak is gondot okoz az évek során összegyűlt rengeteg gyerekholmi tárolása. Egy idő után már – az ismerősöktől is – minden kölcsönadott holmi „hazatalált”, és csak gyűlt otthon a kupac, egyre nagyobbra. Gondoltam, miért ne vehetné e ruháknak stb. hasznát más is… A kezdeti ötletből – tartsunk angliai mintára „garázskiárusítást”, fillérekért – nőtte ki magát a végleges forma. A babaklub többi tagjával összeszerveződve, a WTE közvetítői által rátaláltam a Munkás Szent József Közösségi Ház vezetőjére, aki készséggel

bocsátotta rendelkezésünkre a földszinti nagytermet e célra. Tavasszal, az első alkalommal még csak tizenketten árultunk, de már akkor nagyon sok érdeklődő akadt a további börzék asztalaira. Szeptemberben már annyian jelentkeztek, hogy egyúttal az azt követő időpontra is meg kellett szervezni az eseményt. Így mire a novemberi alkalomra szóló plakátok kikerültek a környék üzleteibe, játszótereire stb., már az öszszes asztalhely „elkelt” arra is… Sőt a jövő évi első, tavaszi börze asztalai is már most lassan „vevőkre” találnak, így elképzelhető, hogy akkor is két alkalommal szervezzük meg az eseményt. Úgy érzem, létező igényt sikerült kielégítenünk. A Wekerlei Babaklub baba- és gyermekruhabörzéje mára bekerült a köztudatba. A környékbeli szülők, nagy-

A papírmasszából többféle módszerrel készülhetnek állatok, tárgyak, figurák, öltöztethető babák. A kis kezeknek erősen formázni, gyúrni kell, hogy a papírpép összeálljon, majd jöhet a művészi alkotás. A szobrocskát aztán lehet festeni, különböző anyagokkal bevonni, díszíteni, öltöztetni. A végeredmény pedig a gyerekek nagy örömére, egy törhetetlen, időtálló kis szobrocska lesz! A szakkört képzett szorászművész-pedagógus vezeti. Ideje: kedd 16.30–18.00 Részvételi díj: 600 Ft/alkalom

Szülés előtt és után A várandósság, a szülés és a kisgyermek felnevelése az egyik legszebb és leghálásabb dolog a világon. Generációk adják át egymásnak kérve vagy kéretlenül tapasztalataikat ezen a téren. Mégis mindig újra és újra megcsillannak az aggódó anyai szemek, végigsimítva a növekvő pocakot: És ezt hogy csináljam…? A Wekerlei Gyermekházban havonta egyszer arra nyílik lehetőség, hogy várandós anyukák és pici csecsemőt nevelő szülők együtt beszélgessenek, kérdezzenek, tapasztalatot cseréljenek egy szakember közreműködésével. Az őszinte, kötetlen beszélgetéseken szó van többek között a várandóssággal és szüléssel járó lelki és testi változásokról, az együttszülésről, a baba-mama kapcsolatról, nevelési kérdésekről, csecsemőgondozásról, a táplálásról és még számos gyakorlati és elméleti kérdésről. A foglalkozást védőnők és meghívott szakemberek vezetik. Legközelebbi összejövetel: november 21. 10.00–11.30 Részvételi díj: 600 Ft/alkalom Wekerlei Gyermekház és Családi Könyvtár 1192 Budapest, Petur u. 7. Tel./fax: 282-9895 Tel.: 358-0690 E-mail: [email protected] Honlap: www.kispest.hu/gyermekhaz

szülők már tudják, hogy ezentúl minden évszakban számíthatnak az olcsó baba- és gyermekholmiforrásra, illetve hogy ezúton nekik is alkalmuk nyílik majd a kinőtt, megunt dolgok továbbadására. Köszönöm Bartos Győzőnek a lehetőséget a közösségi ház használatára. Biztos vagyok benne, hogy a börzéken részt vevők mindegyike hálás érte! Köszönöm továbbá a környék öszszes boltjának, üzletének, lakójának stb. szíves közreműködését a plakátok kihelyezésében, ill. a hirdetésterjesztésben való közreműködésért. A legközelebbi babaruhabörze várható időpontja: 2008. március 9., vasárnap 10 órától 12-ig. Jöjjön el ön is! Debreceni Zsuzsa szervező Wekerlei Babaklub

WEKERLE 2007/4.

CSALÁDI OLDAL

31

Karácsonyi készülődés Ünnepek és hétköznapok a családban (4. rész)

Az ünnepek között, amelyeket az év során megtartunk, a karácsony különleges helyet foglal el. „Egykor régen, sok évvel ezelőtt, az év legsötétebb és leghidegebb napján egy ragyogó angyalsereglet jelent meg a pásztoroknak a mezőn, hogy hírül adja a régóta várt Megváltó megszületését.” A felkészülést a karácsonyra a legjobb november végén vagy december elején elkezdeni, vagyis az advent kezdetekor. A Makk család, apa: Makk Ádám Balázs (konduktor) anya: dr. Vágvölgyi Rita (fogorvos) gyerekek: Makk Sára Mária 9 éves (Erkel Ferenc ált. iskola 3. b) Makk Gréta Mária 7 éves (Erkel Ferenc ált. iskola 1. b) Makk Domonkos Balázs 5 éves (Árnyas óvoda) Makk Balázs Ádám 3 éves – Mit jelent számotokra az adventi időszak, hogyan várjátok a karácsonyt? – Az adventi időszak lényegét a közös várakozásban és a belső felkészülésben látjuk. Gyermekeinkkel közösen készítjük el az ablakdíszeket, az ajtóra kihelyezett kopogtatót és az adventi koszorút a liturgikus színekkel. A két lilát, a bűnbánat színét egy rózsaszín gyertya követi, az öröm vasárnapján, majd a negyedik is-

mét lila színű. Együtt sütünk karácsonyi süteményt. Ezek mind külső jegyek, de fontosnak érezzük a visszafogottságot és a fokozatosságot, hiszen a pompának karácsony estére kell kiteljesednie, amit nem szabad siettetni. – Hogyan élik meg ezt a belső felkészülést a gyerekeitek és ti, felnőttek? – A belső felkészülésnek is két oldala van: egyfelől a magunkra figyelés, önvizsgálat, egy belső megtisztulás, másfelől ugyanilyen hangsúlyt kap az egymásra figyelés is. Mi felnőttek advent alatt igyekszünk ott lenni a hajnali szentmiséken, amelyek a lelki összeszedettséget segítik. A gyerekek jó cselekedeteiket gyűjtik ajándékba a kis Jézusnak. Ezt az én gyerekkoromban úgy is mondtuk, jóságcsipkével díszítjük az angyalok ruháját. A család közös lelki készülődése az esti gyertyagyújtásnál énekkel és imával történik. Ezt egészíti ki a családi adventi naptár ablakainak kinyitása, minden ablak mögött van egy jó cselekedet, egy lemondás vagy egy segítés, amit pálcikaemberkék formáznak meg. Ezekről beszélgetünk, s ilyenkor a gyerekek gondolatisága és érzései is megnyilatkoznak, segítik őket az önvizsgálatban, ami szintén fontos része a közös várakozásnak. – Van-e olyan karácsonyi motívum, hagyomány, amit láttatok valahol, és szívesen átvennétek? – Igen. Volt alkalmunk Mexikóban hoszszabb ideig élni, és egy baráti család karácsonyi ünnepére bennünket is meghívtak. Ezt mindig egy héttel hamarabb tartják, hiszen a szentestét mindenki a szűkebb családjában tölti. Mindenki eljön, a messzire került ro-

Jászolkiállítás a Városligetben Egy családi hétvégén tartalmas időtöltés lehet, ha célba veszünk egy-egy múzeumot. Az izgalmas állandó kiállítás mellett (állattartás, növénytermesztés, vadászat, halászat) most egy időszaki kiállításra szeretném felhívni a figyelmet. December 8. és 2007. január 14. között, a Magyar Kézművességért Alapítvány rendezésében a XIV. betlehemi jászolkiállítást nézhetjük meg a Vajdahunyadvárban. A múzeum címe: Magyar Mezőgazdasági Múzeum; Budapest XIV., Városliget, Vajdahunyadvár; Telefon: 422-0765, 3635099/128; E-mail: [email protected] Nyitva tartás: 10–17 óráig; Hétfői napokon a múzeum zárva van! Jegyárak: Az állandó kiállítások díjmente-

sen látogathatók! A múzeum időszaki kiállításai belépőjegy ellenében tekinthetők meg. Megközelíthető: M1 metróval, Széchenyi fürdő megállónál, piros 4, 4, 20, 30 számú autóbusszal, 70, 72, 75, 79 számú trolival, 1 számú villamossal Thomas Berger: Karácsonyi kézműveskönyv A karácsonyban a készülődés a legjobb, persze csak akkor, ha nem kapkodások közepette, az utolsó pillanatra hagyunk mindent. Ebben a könyvben csupa egyszerűen elkészíthető tárgy van: olyanok, amelyekhez kicsi gyerekekkel is hozzá lehet kezdeni. Az ajándékoktól a lakásdíszekig találunk benne ötleteket, a szemléletes rajzok és a színes fotók pedig segítenek minket a megvalósításban.

konok, több mint negyvenen. Mindenki hoz valami finomságot az asztalra, és ajándékkal készül az előre kihúzott rokona számára. Az egész napos közös játék és ünnepi lakoma végén egy körben, csendben meghallgatják egymás szívéből érkező gondolatát, kívánságát, és átadják az ajándékaikat. Nekünk ebben a közös örömük, az összetartozás öröme tetszett a legjobban. Ha tudatosan tartózkodunk az ajándékozás túlzásaitól, és ugyanannyi figyelmet szentelünk a bennünk lakó belső rend megteremtésére, mint a takarításra és lakásdíszekre, akkor máris elindultunk egy nyugodt, őszinte karácsony felé, melyre mindannyian vágyunk.

Hétköznapi körkérdések Kedvenc könyvek: Anyának – Nyírő József: Az én népem; Apának – Wass Albert: A funtineli boszorkány, Sárának – Cilike-könyvek; Grétának – Pöttyös Panni; Domonkosnak – Tesz-vesz szótár; Balázsnak – Balázs és a cumi A család kedvenc filmje: Hair Kedvenc vasárnapi program: zsíroskenyerezés, kirándulás a barátainkkal. És ha esik? Ri-ki-ki, közös játék, zenehallgatás, zongorázás. A család kedvenc menüje: „Piros” leves reszelt sajttal, paprikás csirke nokedlival, palacsinta. És amit mindenki csak kerülget? A kelkáposzta-főzelék. Palackposta Az üzenet a következő családnak szól, amely szerepelni fog az újságban. Most a Makk családtól a Fejes családnak: „Várjuk, hogy tőletek tanulhassunk síelni.”

Téli programok A múlt év újszerű kezdeményezéseit idén már méltán nevezhetjük hagyományosnak, főleg, ha arra gondolunk, hogy egy-egy programon száznál is többen gyűltünk össze. A tél hidege is arra biztatja a WTE szervezőgárdáját, hogy szorgalmazza ezeket a meleg hangulatú közösségi összejöveteleket. December 8., szombat 10 óra: A Mikulás a Wekerlére is ellátogat, minden kicsit és nagyot szeretettel vár a Kós Károly téren, a nagy székely kapu alatt. December 14., péntek 17 óra: Kós Károly házai 8. Kiállításmegnyitó a Társaskör galériájában. December 22., szombat 16 óra: Közös karácsonyfa-díszítés a Kós Károly téren. 2008. február 23., szombat: Téltemetés és tavaszköszöntés a Kós Károly téren.

32

KEDVES GYEREKEK!

WEKERLE 2007/4.

Visszavárjuk a tavaszt Juhász Magda rovata

Lehet, hogy mire e sorokat olvassátok, már fehér hótakaró borítja a kopár fákat. A meleg szobából kitekintve most is csak a csupasz faágakat és bokrokat látom. Nem dalolnak a madarak, sokan elköltöztek már. Egy kis madárral én is üzentem nekik, hogy visszavárjuk őket tavasszal. Kedves gyerekek! Közelednek az ünnepek, és ezért most egy meseverset küldök nektek ajándékba. Fogadjátok szeretettel. Kívánok nektek és szüleiteknek is áldott karácsonyi ünnepeket, és boldog új esztendőt! Szeretettel: Magda néni; [email protected] vagy [email protected]

Juhász Magda Búcsú a fecskéktől Villanydróton gyülekeznek már a kicsi fecskék. Velük én is messze szállnék, velük én is mennék. De nincs szárnyam, csak a vágyam, velük hogy mehetnék? Itt várlak majd benneteket, kedves kicsi fecskék. Vigyázok a fészketekre, szélvész el ne fújja, és amikor visszajöttök, nálunk laktok újra. Juhász Magda A Mikulás ajándéka Nyár volt, forrón sütött a nap. – Jaj, a bundám nagyon izzad, fürdőruha volna most jó! – így sóhajtott egy kis mackó.

Juhász Magda Borz Boriska és a róka Meseerdő közepén történt ez a móka, hogy egy borznak udvarolt, a ravaszdi róka. A borz háza tágas volt, körmeivel ásta, rózsaszirom tetején terült el az ágya. A róka egy barlangba vetette az ágyát, rókalyukat nem kapart, kímélte a lábát. De a barlang hideg volt, és egy nap a medve róka komát onnan is kipenderítette.

Meghallotta ezt a róka: – Szert tettem egy jó szabóra. Gyere – hívja mackó komát –, neked is szab fürdőruhát.

Egyszer aztán esett a hó, fázott nagyon a kis mackó. Az állatok is töprengtek, hogy most miként segítsenek.

A róka a tóhoz szalad, mackó a nyomában marad. Rák asszonyt hívja a róka, csattog is már az ollója.

Csak a róka örvendezett, új bundával dicsekedett: – Medvebunda, ez ám a jó, felőlem már hullhat a hó!

Elkészült a fürdőruha. – Ott a tükör, nézz csak oda, ez most a legújabb divat – szólt a rák, s a vízre mutat.

Aztán egy nap csoda esett, a Mikulás megérkezett. Szánkóját hat szarvas húzta, mert sietős volt az útja.

Néz a mackó tó vizébe, jaj, de mit lát a tükrében?! Bundájából nadrág maradt, az is éppen csak egy falat.

Az erdőben mégis megállt, a szánkóról csendben leszállt. Így szólt: – Kaptam sok levelet, de innen a legszebbeket.

Szabót a róka fizette, majd a bundát összeszedte: – Nem kell nékem más fizetség, ez a csekélység is elég.

Itt mindenki egyet akar, bundát a mackónak hamar. – Itt a bunda, gyere, mackó! Tapsolt a sok erdőlakó.

Sóhajtoztak az állatok: – Mackó koma, megjárhatod. Augusztus van. Nemsokára hideg jön a meleg nyárra.

És a róka, vele mi lett? A farkassal összeveszett. Medvebundát akart az is, marakodott a két hamis.

– Ugyan mit törődjek véle, kinő majd a bundám télre! Nem figyelve semmi jajra, vidáman táncolt egy dalra.

A bundát a róka védte, de a farkas összetépte. Így történt ez, és azóta sajátjában jár a róka!

Nagyot gondolt a róka: – Tágas a borz háza, elférünk ott ketten is, ellakhatok nála. Borz Boriskát megleste, és ekként szólt néki: – Szeretnélek, Boriska, feleségül kérni. Borz Boriska nevetett: – Mit nem gondolsz, róka, bűzös, vörös bundással menjek kézfogóra? Elkullogott a róka, hogy ily szégyen érte, aztán mégis felderült hirtelen a képe. A kis fecskék éppen az eget kékítették, a vödrükben maradt még egy jó adag festék. Odaugrott a róka, a vödröt felkapta, a maradék festéket magára folyatta.a – Kék a bundám, szép vagyok, illat is kell nékem, leszel te még Boriska, az én feleségem! Dalolt és a rózsákat kezdte gyorsan tépni, dundi darázs az orrát jól megcsípte néki. – Jaj, segíség, végem van, Segíts, drága Borzom, darázscsípés hevétől dupla lett az orrom! – Ha megcsípte, jól tette, ne ordibálj, róka, dugd a dagadt orrodat inkább a folyóba. Gyorsan bele is dugta orrát a folyóba, de rácsapott azonnal Rák asszony ollója. Szaladt most már világgá, vissza nem is nézett, így lett vége a ravasz róka szerelmének.

WEKERLE 2007/4.

KEDVES GYEREKEK!

33

Pancimanci Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciástengeren is túl volt, volt egy szegény asszony, annak volt egy igen rest leánya, aki soha semmit se lendített a ház körül, hanem csak ült a padon a ház előtt, vagy pedig a faluban sétafikált előre-hátra. Váltig ütötte-verte az anyja, de nem használt semmit. Egyszer éppen olyankor püfölte, mikor a királyfi többedmagával arra sétált. Megszólítja a királyfi: – Ugyan, szegény asszony, miért üti kend azt a leányt olyan nagyon? – Ó, felséges királyfi, hogyne ütném, mikor mindenfélét megfon aranyfonalnak, amit elölutól talál a ház körül, most is, míg a városban voltam kenyeret keresni, minden ágyamat megfonta aranyfonalnak, most már az sincs, amire lehajtsuk a fejünket. Nagy szeget ütött ez a királyfi fejébe: „Ejnye, de derék leány, jó volna ez nekem!” Máskor megint arra sétált a királyfi, megint csak ütötte-verte a szegény asszony a lányát. Azt kérdi a királyfi: – Miért üti-veri kend, szegény asszony, azt a leányt megint? – Ó, felséges királyfi, hogyne ütném-verném, mikor még a sövényt is mind felfonta aranyfonalnak. Még nagyobb szeget ütött a dolog a királyfi fejében. Harmadszor már szántszándékkal vette arra az útját, hát megint csak ott kínozta a lányát a szegény asszony. Akkor már éppen nem állhatta meg a királyfi szó nélkül: – Ejnye, kutya teremtette! Minek üti-veri kend azt a szegény leányt? – Hogyne ütném, felséges királyfi, mikor még a ház tetejéből is mind aranyfonalat fon, pedig az nekem nem kell. – Azért bizony sose üsse-verje, hogy olyan jó fonó; elveszem én, majd lesz énnálam miből fonni aranyfonalat. Nagyon megörült a szegény asszony, hogy megszabadulhat attól a rossz leánytól; a királyfi is megörült, mert szép is volt a leány, de azt is meggondolta, hogy ha még a sövényből is aranyfonalat csinál, hát őnála a drága szép lenből milyet fonhat? Nem is húzták-halasztották a dolgot, megesküdtek, s olyan lakodalmat csaptak, hogy Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé. Egy héttel a lakodalom után mondja a királyfi a feleségének: – No, édes feleségem, te talán meg is unod magad, hogy nem fonhatsz, hanem ne félj, majd hozok én már lent. Holnap vásár lesz itt a szomszéd városban, majd veszek ott vagy egy szekérrel. Vett is a királyfi annyit, hogy nyolc ökör alig bírta haza. – No, feleségem, most már fonhatsz. A szegény királyné nem merte megmondani, hogy nem tud fonni; bezárkózott egy szobába, ott sírt-rítt három nap, három éjjel.

Harmadik éjszaka, amint ott sír-rí, éjféltájban megzörgeti valaki az ablakot. – Nyisd ki, királyné, az ablakodat! A királyné kinyitotta, beugrott rajta egy kis ember. Három arasz volt a hossza, két rőf a bajusza, egy sing a szakálla. Megszólította a királynét: – Tudom, mi a bajod, felséges királyné, de tudok ám én azon segíteni. Én három nap alatt azt a sok lent mind meg tudom fonni aranyfonalnak, addig te találd ki a nevem, ha kitalálod, itthon maradhatsz, ha ki nem találod, elviszlek magammal. Gondolkozott a királyné, mitévő legyen? Utoljára is arra határozta, hogy odaadja a lent. Mindegy, akár így, akár úgy hal meg. A kis ember elvitte a sok lent. Most a királyné még szomorúbb lett, mert sehogy se tudta a kis ember nevét kitalálni. Másnap kiküldte a királyfi az ő vadászait az erdőre. Este, amint hazajönnek, azt találja tőlök kérdezni: – Mi újság, fiúk? – Jaj, felséges királyfi – kezdi az egyik –, tudnék én valamit, de tán el se hiszi felséged! – Már mért ne hinném? Elhiszem biz én, csak mondd el! – Hát, felséges király, amint az este ránk esteledett az idő, a többiek tüzet raktak, elkezdtek danolni, én, hogy nagyon álmos voltam, otthagytam őket, elindultam az erdőbe, hogy majd valami jó mohos helyet keresek magamnak, ahova lefeküdjem. Amint barangolok előre-hátra, egy pislogó tűz ötlik a szemembe. Én is mindjárt arra fordítottam a szekerem rúdját, hogy megnézzem, mi az ott. Hát látom, hogy egy pici kis tüzet ugrál keresztül-kasul egy pici kis ember, három arasz volt a hossza, két rőf a bajusza, egy sing a szakálla, mindig azt kiabálta: „Én vagyok Pancimanci, az én nevem senki se tudja, sütökfőzök, holnapután szép menyasszonyt hozok.” Én azzal eljöttem onnan, hogy majd a pajtásaimnak is megmutatom a csodabogarat, de mire visszamentünk, hűlt helyét találtuk. Mindenki elcsodálkozott ezen a furcsaságon, csak a királyné örült meg neki, mert tudta, hogy az az ő embere. Este nagy vígan ült a szobájában, még az ablakát is nyitva hagyta, egyszer csak ugrik be rajta egy kis ember. – No, királyné, kitelt a három nap; hazahoztam a sok drága aranyfonalat, hát te kitaláltade az én nevemet? – Hallgass, Pancimanci, hogyne találtam volna! Leesett az álla szegény Pancimancinak. Szó nélkül hordta be a sok aranyfonalat a kamrába. Másnap reggel bevezeti a királyné az urát karonfogva a kamarába, mutatja neki a sok aranyfonalat. – Nézd csak, kedves uram, felséges király, de sok szép aranyfonalat fontam. A királynak majd elvette a szeme világát a nagy fényesség, úgyannyira, hogy félre kellett neki fordulni. Összevissza csókolta a feleségét.

Harmadnap abban a városban volt vásár, ahol a királyfi lakott, kiment a királyfi, összevásárolt minden lent, ami csak a vásárban volt. A királyné azalatt otthon sírt-rítt, nem tudta, mit csináljon megint a sok lennel. Egyszer eszébe jutott, hogy lakik ott közelében három koldusasszony, akik közül az egyiknek háta volt kipúposodva, a másiknak az ajaka ért le a melléig, a harmadiknak a nyelve verte a hasát. Ezeket magához hívatta a királyné, s megparancsolta nekik, hogyha majd a király otthon lesz, menjenek oda koldulni, s ha kérdi a király: mitől lettek olyan nyomorékok, mondják: a sok fonástól. Úgy is lett. Hazament a király, megebédelt, délután kiment az udvarra sétálni. Amint ott sétálgat, egyszer csikorog a kis ajtó, odanéz a király, látja, hogy alig tud rajta bejönni egy szegény asszony, olyan púpos a háta, odamegy a királyhoz, kéri, hogy: az Isten nevében ne sajnáljon neki adni valamit. A király adott neki egy aranyat, de megkérdezte tőle: – Ugyan, szegény asszony, mi dolog az, hogy a kend háta úgy kipúposodott, vagy ilyen volt mindég? – Jaj, felséges király! Nem volt olyan szép leány, mint én, ebben a városban se, de nagyon dolgos voltam, mindig fontam, éjjel-nappal, s a sok üléstől így kipúposodott a hátam. A király gondolkozóba esett, hogy hátha az ő felesége is így megpúposodnék; de csak járkált tovább. Egy kis idő múlva megint csak nyílott a kis ajtó, megint jött rajta be egy koldusasszony, akinek az ajaka a mellét verte. Ennek is adott a király egy aranyat, S ettől is megkérdezte, mitől nőtt úgy meg az ajaka. – Jaj, felséges király – felelt a koldusasszony –, nem volt olyan szép leány, mint én, nagy darab földön. De sokat fontam, sokat rágtam a kendert, utoljára így megnőtt az ajakam. Már itt a király arra gondolt, hogy megmondja a feleségének, hogy kevesebbet fonjon, neki is indult, hogy bemegy a házba, de a kutyák elkezdtek ugatni, hát csak megnézte, hogy ki jön. Nem más ment befelé, mint a harmadik koldusasszony, akinek nyelve a hasáig lógott. – Hát a kend nyelve mitől nőtt ilyen nagyra? – kérdi tőle a király. – Jaj, felséges király, biz ez a sok fonástól. Sokat kell nyálazni a fonalat, mikor fon az ember, attól nőtt így meg. A király beszaladt a feleségéhez, elmondta neki, hogy mit látott-hallott, milyen volt a három koldusasszony. – De nem is engedem ám, hogy többet fonj, még csak egy arasznyi fonalat se! A királyné tettette magát, mintha ő bánná legjobban a dolgot, elkezdett sírni-ríni, de nem használt semmit. – A király a sok lent mind megégettette, még a hamuját is kihordatta az udvarából. Az naptól fogva semmi gondja sem maradt a királynénak. Még ma is boldogul élnek, ha meg nem haltak. Arany László népmesegyűjteményéből

34

CSERKÉSZET

WEKERLE 2007/4.

Parkvezetők találkozója Selmecbányán Idén immáron 10. alkalommal rendezték meg az Európai Cserkészparkok konferenciáját. Az eseményt kétévente közösen szervezi a cserkészet két világszervezetének európai régiója. Az esemény a legnagyobb szabású olyan cserkészkonferencia Európában, amely nem általánosságban a mozgalommal, hanem egy külön szakterülettel foglakozik. A szervezők között találjuk a két világszervezet több képviselőjét vagy például a kanderstegi cserkészpark igazgatóját is. A résztvevők pedig kisebb-nagyobb európai cserkészparkok vezetőiből kerülnek ki. Idén kb. 80-an vettek részt az eseményen, gyakorlatilag Nyugat-Európa minden országából érkeztek, míg a kontinens ezen részéről, a visegrádi országokból bukkant fel 1-1 cserkész, illetve Magyarországot és cserkészparkjainkat (Budapest-Nagykovácsi és Csobánka, valamint amennyire lehet, a határon túli magyar szövetségek cserkészparkjai) Szakács Guszti bá’ és szerénytelenségem képviseltük. A rendezvénynek ez évben a felvidéki Selmecbányán található szlovák cserkészház (http://www.skautskydom.sk/) adott otthont. Az épület jó 400 éves, egy még jóval régebbi kastély tőszomszédságában. A házat meglehetősen rossz állapotban kapták meg a szlovák cserkészek pár évvel ezelőtt, majd felújították, és szálláshelyként üzemeltetik. Szerda este érkeztünk a helyszínre, ahol a regisztrációt követően fakultatív vacsora következett, majd a kastélyban üzemelő múzeum egyik termébe átvonulva (mely a konferencia idején a legnagyobb előadóteremként funkcionált), került sor egy rövid megnyitóünnepségre. Ezen és a következő estén két részletben tartották a Parkom, hazám c. kiállítást, ahol az egyes cserkészparkok küldöttei saját standjaikon mutatkoztak be, szóróanyagokkal, apró ajándéktárgyakkal (felvarrók, tollak), kóstolóval (csoki, cukor, ital stb.), és természetesen lehetőség nyílt a személyes beszélgetésre mindenkivel.

A magyar bemutató a második este volt, ahol a magyar cserkészetet bemutató angol nyelvű tablók mellett szórólapok, számítógépes képvetítés, felvarrók, tepertős pogácsa, padlizsánkrém, zakuszka, pálinka, Túró Rudi stb. volt látható, kóstolható. Véleményem szerint a magyar stand ezzel mindenképp a jobbak közé tartozott, bár a szerény költségvetés nyilván nem tette lehetővé az ajándék- és reklámtárgyak féktelen osztogatását. A második napon ismerkedős játékot követően kiscsoportos műhelyek keretében beszéltünk, míg a következő napokban előadások voltak. A legfőbb témakörök: önkéntességi rendszer, parkok együttműködése, PR és marketing, környezetvédelem. A program részét képezte, hogy szintén kisebb csoportokban a konferencia során jó pár alkalommal összeülve, ki kellett dolgozni a tervét egy „ideális cserkészparknak”, először anyagi korlátok nélkül, majd átdolgozni megszorított költségvetésre. A harmadik nap délutánján kétféle külső program közül lehetett választani. Az egyik társulat aranybányát és gyógyfürdőt látogatott. Mi a másikkal Körmöcbányára mentünk, ahol elvileg a középkori pénzverde múzeumát néztük volna meg, ez azonban zárva volt (jó szervezés…), úgyhogy városnézésen, majd borkóstolón vettünk részt, ahol szlovák borokat mutattak be, melyek közül a tokaji furmint (sic!) volt a legkiemelkedőbb… Volt egy rövid ismertető előadás még a konferenciáról magáról, a Cserkész Világszövetség és a Leánycserkész Világszövetség Európai Régiójáról is. A konferencia során nagy rajzlapokon megadott szempontok szerint mindenkinek ismertetnie kellett a parkját, valamint felvetni olyan kérdéseket, problémákat, melyek megoldására segítséget keresne. Érdekesség, hogy általánosságban három fő kérdéskör merült fel, ezek tették ki a kérdések nagy részét, konkrétan: pénzszerzés a fejlesztéshez, önkéntesség (toborzás, számuk növelése), valamint a környezetbarát Szakács Gusztáv cserkészparancsnok a magyar stand előtt technológiák alkalmazásának lehetőségei. Úgy tűnik, ezek a fejlettebb, gazdagabb nyugaton is problémát jelentenek. Az utolsó napon „szlovák est” zárta a konferenciát sült malaccal, nemzeti ételekkel és italokkal, népzenével és filmbemutatóval.

Körmöcbánya madártávlatból

A konferencián végig barátságos nemzetközi cserkészlégkör volt tapasztalható, melyet esténként az udvaron felállított német fekete sátorban kialakított közösségi hely és bár, valamint a lobogó tábortűz is fokozott. Összességében hasznosnak tartom a konferenciát, az ötleteket, a jó személyes kapcsolatokat a hasonló dologgal foglakozó európai cserkészek között. Javaslom a mindenkori magyar cserkészparkvezetőknek, hogy a további konferenciákon is képviseltessék magukat és parkjaikat. A konferenciát két év múlva rendezik ismét, hogy hol, később dől el. Meg lehet pályázni a rendezés lehetőségét az országos külügyi vezetőn keresztül. (Ez a szállás, ellátás és a különleges programok szervezését jelenti, tehát a konferenciát magát továbbra is az Európai Régió szervezi). Személyes véleményem, hogy ezen érdemes lenne gondolkodnunk, mert az idei helyszínnél sokkal jobbak az adottságaink, a konferencia szervezése pedig jelentős erkölcsi és PR-haszon lenne mind a Magyar Cserkészszövetségre, mind a fogadó cserkészparkra nézve. Legvégül a magam részéről ezúton megköszönném mindenkinek, hogy részt vehettem a konferencián, Morvay Leventének, aki a pénzügyi lehetőségét teremtette meg, valamint csapattársaimnak, akik a mi cserkészparkunkból engem bíztak meg a képviselettel. És végül, de nem utolsósorban a konferencián részt vevő társamnak, aki a magyar részvételt – már nem is először – szervezte. Jó munkát! Kovács Árpád „Reál”

WEKERLE 2007/4.

CSERKÉSZET, NÉPHAGYOMÁNY

35

Elismerés a magyar cserkészmozgalomnak

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma

TELEKI PÁL ÉRDEMÉRMET adományoz A 95. ÉVES MAGYAR CSERKÉSZMOZGALOMNAK,

a magyar ifjúság határokon átível� összefogása, nemzetnevel� munkássága, áldozatos helytállása a cserkészek 100 éves világszervezetében és példás magyarságszolgálata elismeréseként. „Nincsenek kis nemzetek, csak kishit�ek, nincsenek kis emberek, csak kicsinyhit�ek… Becsületünk el�bbrevaló a jólétünknél.” / Teleki Pál /

Budapest, 2007. július 27. Bakos István

Csicsery-Rónay István

Rieger Tibor

a Kuratórium elnöke, Teleki Pál Emlékbizottság, az érem alkotója

Az alapításának 100. évfordulóját ünneplő cserkészmozgalom jubileumi dzsemborija zajlott nyáron az angliai Hylands Parkban. E nagyszabású seregszemlén a világ több mint kétszáz országában működő, 28 milliós taglétszámú nemzetközi ifjúsági szervezet negyvenezer képviselője, köztük hatszáz magyar cserkész vett részt. Ez alkalomból a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma Teleki Pál-érdemérmet adományozott a 95 éves magyar cserkészmozgalomnak a magyar ifjúság határokon átívelő összefogása, nemzetnevelő munkássága, áldozatos helytállása a cserkészek 100 éves világszervezetében és példás magyarságszolgálata elismeréseként. A kitüntetésről szóló oklevelet és az érdemérmet a Cserkész Napkelte ünnepi rendezvényén, augusztus 1-jén adták át át a külhoni és hazai ma-

gyarokat összefogó Magyar Cserkészfórum jelenlegi vezetőjének, képviselőjének a Sztrilich Pál Cserkészparkban. Ezzel is kifejezték azon szándékukat, hogy e kitüntetés a Teleki Pál nemzetnevelő örökségét hűen ápoló, a világ magyar cserkészeit összefogó mozgalomnak, s nem egyik vagy másik szervezetének szól. Telekivel együtt valljuk, hogy „Nincsenek kis nemzetek, csak kishitűek, nincsenek kis emberek, csak kicsinyhitűek… Becsületünk előbbre való a jólétünknél.” Az angliai jubileumi dzsemborin részt vevő magyar cserkészküldöttséget a magyarországi cserkészszervezetek mellett a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, a Romániai Magyar Cserkészszövetség, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, és a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség képviselői alkotják, amelyek mindanynyian jogos örökösei a 95 éve alakult magyar cserkészmozgalomnak. Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma elnöke Idén július 27-től a Bethlen Gábor Alapítvány gondozásában működik tovább a külhoni magyar cserkészek által széles körben használt www.nemzetismeret.hu honlap. E magyarságismereti weblap első fejezete Nagy Piroska (cserkész, USA) fordítói közreműködésével mától angol nyelvű változatban is elkészült, és látogatható, így bátran ajánlhatják a magyar cserkészek külföldi cserkésztársaik figyelmébe is!

Karácsonyi népszokások Az Alsófehér megyei Búzásbocsárd ma az erdélyi szórványvidéknek mondott területen fekszik. 1930 előtt 80 tanyája volt, ahol a legények már az ünnep szombatja előtti nap elkezdték a kántálást, hogy szombaton már a faluban tegyék ugyanezt. A nagy köszöntőt csak olyan helyen mondják el, ahová behívják őket. Ahová nem, ott csak egyet énekelnek, és az alábbi kis köszöntőt mondják, melyet Técsi Lajos nyugalmazott tanító jegyzett le: Pásztori módjára, angyali formára, Szálljatok le kigyelmetek ablakára. Dicséret, dicsőség tulajdoníttassék! Mind a Mindenható napkelet felöl Egyszer egy csillag feltetszett, Hol Jézus született. Megnyílott az istálló ajtaja, Meglátszott a drága szála. Dicséret, dicsőség, dicsérd tehát mondom Az Úrnak útját, azért, hogy benne fogantassék a mi lelkünk javát.

Úgy ünnepeljük, mint Krisztus Urunknak Szent születése napját, mind ez világ sorsát. Ezt kívánjuk gazduram és gazdasszonyom. A falu apraja-nagyja jár kántálni, a gyermekek délelőtt indulnak el, a lányok, asszonyok és férfiak csak vacsora után. Hajnalban mennek a legények az Istvánokhoz és Jánosokhoz, törülközővel kötik meg őket, kiviszik a kapuba, ráfektetik egy sulykolópadra, és megfenekelik a sulyokkal vagy vesszővel, azután bort adnak nekik, hogy meggyógyuljanak. Bemennek, és megisznak még egy pár liter bort, vagy a korcsmába mennek mulatni. Szilveszterkor a legények elmennek a lányos házhoz, és különböző tréfákkal (ólomöntés, galuskafőzés) elszórakoznak. A lányok palacsintával vagy kürtőskaláccsal kínálják a legényeket. Éjfél után a legények szalmabábot tesznek a lányok kapujába (a lányok nem tudnak róla). A szalmabábot csuhának hívják. Az a legény, aki haragban van a szeretőjével,

levelet ír a leánynak, és azt kiszegezi a leány kapufélfájára. Például ezt írják: Kis kertemben kiszáradt a rózsafa, amióta nem szeretlek, Zsuzsika. E levél után aztán ki is békülnek a szerelmesek. Leveszik a kaput, és kicserélik a szomszédokéval. Az istállóban a jászolt olyan nagyon megtömik szénával, hogy a gazdának van dolga, míg rendbe hozza. Hajnalban a lányok a kútra mennek aranyos vízért. Aki elsőnek megy, az szerencsés lesz.. Legtöbbször azonban elkésnek. Újév napján ostort csattogtatnak, kolompot ráznak. Ha férfi jön reggel a házhoz, szerencsét hoz, ha asszony, szerencsétlenséget. Farsangkor fonóba járnak, maskarába öltöznek. A legények megpaprikázzák a leányok guzsalyát, amitől egyformán tüsszög leány és legény. Kitépnek a legények a guzsalyból egy kis kenderszöszt, azt meggyújtják, és ha a szösz szikra alakjában felszáll, akkor azt jelenti, hogy a leány szereti a legényt. Szakács Gusztáv

36

ZÖLD HAJTÁS

WEKERLE 2007/4.

Fagyöngy és fakín

Minden évben a virágboltok, utcai árusok kínálatában ez idő tájt jelenik meg a tömött csokrokba kötött fagyöngy. Mindenki ismeri, és talán az is sokaknak rögtön eszébe ötlik, hogy fent, a fák ágain fejlődik. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a köznyelv két hasonló, de különböző növénycsaládba tartozó fajt is fagyöngynek hív. Ezek – a helyes magyar és tudományos neveiket használva – a fehér fa-

gyöngy (Viscum album) és a fakín, más néven sárga fagyöngy (Loranthus europaeus). E két fajnak sok közös jellemzője van (a nagy hasonlóság miatt korábban egy növénycsaládba sorolták őket). Mindkettő a fák ágain élőskődő félparazita. Csak félig élősködnek, mert a levelek fotoszintetizálnak, vagyis a napfény energiájának felhasználásával állítanak elő szerves anyagokat. A fotoszintézishez szükséges vizet és ásványi anyagokat azonban a gazdanövénytől szívják el: speciálisan módosult gyökereket, ún. szívógyökereket növesztenek annak a fának a vízszállító edényeibe, amelyen élősködnek. A fán lakó életmódot segítik elnyálkásodó, ragadós anyagot tartalmazó „bogyóik” is, amelyek valójában áltermések. Ezeket a madarak szívesen fogyasztják, de az álbogyó ragadós anyaga miatt a magok sokszor a csőrükhöz tapadnak, és csak a fák ágaihoz dörzsölve tudják azokat eltávolítani. Ezzel épp a legmegfelelőbb helyre kerülnek a magok, amelyek az ágakon kicsíráznak, és azonnal szívógyökereket fejlesztenek. (Erdélyben légyragasznak, madárlépnek is nevezik, sőt az elnevezésnek megfelelően használták is e növényeket.) A két fajt igen egyszerű megkülönböztetni. Egyrészt nevük az álbogyók színére utal, másrészt ha télen felnézünk az ágak közé, leveleket csak az örökzöld fehér fagyöngy esetében láthatunk, a fakín ugyanis lombhullató. Utóbbi faj leginkább tölgyeken és szelídgesztenyén, előbbi néha fenyőkön is előfordul.

A népi gyógyászat szerint a fehér fagyöngy hajtásának kivonata vérnyomáscsökkentő, erősíti az immunrendszert, és segít az érelmeszesedés megelőzésében. Ha mi magunk orvosolásra nem is használjuk, csokra mindenképpen hangulatos színfolt lehet a karácsonyi asztalon. Dr. Engloner Attila, biológus

Orvosi zsálya (Salvia officialis) Mesélnek egy kilencven felé járó emberről, aki a teniszütő-húrozás nehéz mesterségét űzte. Amikor megkérdezték tőle, hogy mi a jó egészségének titka, mindig azt válaszolta, hogy a fekete ribizli és a zsálya minden betegségtől megvédte. (Én a piros ribizli híve vagyok. Egyébként a két világháború közötti wekerlei bő ribizlitermésről legendákat mesélnek.) Az alábbiakban az orvosi zsályáról írok, de mindkettő szereti a homokos, déli fekvésű talajt. Az orvosi zsálya (Salvia officialis) illatos félcserje. „Salvia” a latin salvare szóból származik, ami gyógyulást, a betegségtől való menekülést jelent. Népi elnevezése: kerti zsálya, Szent János füve, kakastaréjfű. Fás gyöktörzzsel rendelkezik, amelyből 30-70 cm szárak fejlődnek. A szárak idősebb, alsó része fás, a fiatal szárrészek négyzetesek, szürkészöldes színű, szőrözöttek. A levelek keresztben átellenesek, hoszszúk elérheti a 8 cm-t, szélességük a 3-4 cm-t, lándzsásak, tompa csúcsúak, szélük aprón erezetes, finoman bársonyos, kiemelkedő. A fiatal levelek szürkésfehérek vagy ezüstösek, az

ereken nagyszámú szőrképlet található. A második évtől virágzik. Virágai kétajkúak, a szár csúcsán találhatók, a pártájuk 2-3 cm hosszú, ibolyakék, ritkábban rózsaszínű vagy fehér. Júniusban, júliusban virágzik. Maria Treben Egészség Isten patikájából könyvében említ egy 1300 körül keletkezett versikét, amelyben kérdés fogalmazódik meg: „Miért is kell meghalnunk / Hisz kertünkben zsálya nő?” Az orvosi zsálya a sokféle zsályafaj közül gyógyításra a legalkalmasabb. Vadon csak a Földközi-tenger vidékein található, de az egész világon termesztik. A falusi magyar kertekből sem hiányzott, mivel köhögéskor és torokfájáskor a legjobb háziszernek bizonyult. A zsályalevél 1% illóolajat tartalmaz, cserzőanyagtartalma elérheti a 8%-ot, erős fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladásgátló, összehúzó és vérzéscsillapító hatása van. (Egy fogorvosnak is adtam a kertemben termett zsályából. Csodát művelt, mesélte később.) Szájban lévő sebek, szájpenész, fogínyvérzés, fogínysorvadás, valamint kellemetlen szájszag esetén

használható. Gennyes sebek, ekcémák és más bőrbetegségek ellen is alkalmazzák. Gyomorés bélhurut, puffadás és görcsök ellen fél órával étkezés előtt kortyonként iszogassunk egy csésze teát. Máj- és epepanaszokat is enyhít, ugyanakkor cukorbetegeknek is ajánlott. Vértisztító, és tüdőbetegségek gyógyítására, valamint gyógyfürdők készítésére is alkalmas. Teakészítéskor legalább öt percig kell főzni fél liter vízben az 1 evőkanálnyi szárított és összemorzsolt orvosi zsályát. Pár perc múlva leszűrjük, aztán forrón, melegen kortyolgatható. (Lehet hozzákeverni kamillát és körömvirágot is.) Fűszernövényként is használják. Hús- (birka), hal- és növényi ételekhez, sajtra, vajas kenyérre is szórják. A salátának csípős íze folytán tormára emlékeztető ízt ad. Az egész világon termesztik. A méhészek szívesen ültetik a kaptárak közelébe, mert jó méhlegelő. Juhos-Kiss János

WEKERLE 2007/4.

ZÖLD HAJTÁS

37

Klímabarát Wekerle-telep? A felmelegedés hatásai hazánkban a globális átlagnál fokozottabban érvényesülnek, ami a kihívásra adott válaszokban is fokozott erőfeszítéseket kíván meg tőlünk. Készülőben van a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia, amelyet az Országgyűlés fogad majd el. Ez fontos és fontosak az üzleti világ lépései is, de mi sem dőlhetünk hátra azzal, hogy majd a hatalmasok megoldják a problémát: mindannyiunknak szembe kell vele nézni! Mi is okozói voltunk, vagyunk a gondoknak, illik hozzájárulnunk a megoldáshoz is. Arra is gondolnunk kell, hogy gyerekeink, unokáink tőlünk fogják megkérdezni, hogy mit tettünk annak idején, amikor már tisztában voltunk a kihívással és a veszélyekkel, és még volt lehetőségünk a változtatásra. Ne féljünk attól, hogy a szükséges változtatásokat csak lemondás és nélkülözés árán valósíthatjuk meg! Igen: a kisebb szén-dioxidkibocsátást lényegében kevesebb fogyasztással érhetjük el, de ez nem feltétlenül jár együtt életünk színvonalának, minőségének csökkenésével. Máshogyan fogunk élni, de nem feltétlenül rosszabbul, sőt. Sokan már most is hiányolják a helyi termékeket, az eltűnő helyi munkalehetőségeket, és ellenzik a globalizált világ könyörtelen tempóját.

Kezdjük otthon! Gondoljunk bele: a klímaváltozáshoz nemcsak azzal járulunk hozzá, ha a szén-dioxidot közvetlenül bocsátjuk a légkörbe – például autózással –, hanem minden olyan tevékenységgel, amelynek során energiát használunk fel. A cél tehát az, hogy mérsékeljük energiafelhasználásunkat. Ez jó a környezetnek, és jó a pénztárcánknak is. Mit jelenthet ez az otthonunkra nézve? Nézzünk egy példát: A háztartásokban felhasznált energia 67%-a fűtésre megy el, ami a költségekre vetítve eléri a 80%-ot. Ha a fűtési hőmérsékletet 1 ºC-kal csökkentjük, 6% fűtési költséget takaríthatunk meg. Ha kell, öltözzünk otthon is kicsit melegebben. Alváshoz egészségesebb is a hűvösebb levegő. Fűteni persze kell, de ne az utcát fűtsük: szigeteljük a nyílászárókat, felújításkor cseréljük dupla üvegűre az ablakokat. Számottevő energiát – és további forintokat – takaríthatunk meg, ha a falakat utólag, külsőleg szigeteljük. Kerületünk főépítészétől tudjuk, hogy erre a Wekerle-telepen is lehetőség van – a kikötés csupán annyi, hogy a szigetelőanyag felhelyezése után vissza kell állítani az épület eredeti ornamentikáját. Azt is elmondta, hogy napelemet is felszerelhetnek az itt lakók, ha az közterületről nem látszik, sőt, geotermikus energia (földhő) hasznosítására is van példa Kispesten. Arról se feledkezzünk meg, hogy a telep egyes adottságai már így is a klímabarát életmódnak kedveznek. Amikor a hőség a városban szinte elviselhetetlen, és csúcson járnak az energiafaló légkondicionáló gépek, nálunk az

évszázados fák és a sűrű zöld felület nyújt árnyékot és friss levegőt. A legfontosabb helyi szolgáltatások is elérhetők: otthon hagyhatjuk autónkat, és használhatjuk a BKV-t, amely minden hibájával együtt is sokkal jobb, mint számos fővárosé! Az újrahasznosítás is fejlődik. Nemcsak a hulladékszigetek működnek, de komposztálás céljából a zöldhulladékot is gyűjtik. És mivel szinte mindannyian rendelkezünk kerttel, arra is van lehetőségünk, hogy kerti és konyhai hulladékainkat tápanyagban gazdag komposzttá alakítsuk, amelynek segítségével élelmünk egy részét meg is termelhetjük, s nem kell sok száz vagy ezer kilométerről a szupermarketekbe szállítani! Természetesen vannak határai annak, hogy mennyit érhetünk el önállóan, ezért közösségi szintű cselekvésre is szükség van. Lépjünk hát ki otthonunkból! A Peak Oil, azaz Olajcsúcs és a Transition Towns, vagyis az Átmenet Városai kifejezések segíthetnek megérteni a problémák komolyságát és sürgősségét. Először is, tisztázzunk valamit! Az olaj egyelőre nem fogy el, sőt folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb készleteket. Ez azonban már nem a könnyen elérhető, olcsó olaj, hanem olyan, ami a tenger vagy a jégtakarók alatt található, és csak költséges beruházások árán nyerhető ki. Az olajcsúcs az, amikor az olcsón kitermelhető energiaforrások végére érünk, de igényeinket még nem csökkentettük, ezért emelkedni kezdenek az árak. Mivel gazdaságaink a nyersolaj árának ingadozásaitól függnek, a fogyasztók növekvő költségekkel néznek szembe, ami politikai és gazdasági bizonytalansághoz vezet. Gondoljunk bele: jelenlegi életmódunk az olcsó olajra épül! Az Átmenet Városai, melyek Nagy-Britannia-szerte helyi közösségekből nőnek ki, erre a romló helyzetre való válaszként születtek. Jelenleg 25 ilyen város van Nagy-Britanniában. Az úttörő Totnes volt: 2005-ben kezdett el dolgozni energiacsökkentési tervén, mely szerint a város 2021-re túl lesz a függőségről az önellátásra való átálláson. „A városi tájban csupa ehető növény lesz, gyümölcsfák fogják szegélyezni az utcákat, minden park és zöld terület gyümölcserdővé és közösségi kertté válik.” Nemcsak élelmiszerről, hanem turizmusról, közlekedésről, építkezésről és oktatásról is szó van, de legelsősorban közösségi részvételről és határozott cselekvésről. Aki ismeri a Wekerlét, tudja, hogy sok mindenünk van, amiről más közösségek csak álmodnak: gyümölcsfák az utcán, ezermesterek, akik mindent meg tudnak javítani, kertészek, akik maguk termelnek élelmiszert, gyalog elérhető iskolák, orvosok és sportlehetőségek, nyáron hűvöset adó, vastag falú házak és fák. Lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de a meglévő értékek és a bennük rejlő lehetőségek megbecsülése az, ami a Totneshez hasonló városoknak olyan jövőképet adott, amellyel újjáéleszthette helyi közösségét.

Mi lesz hát Magyarországgal? Tatabánya, Hosszúhetény és Pomáz már részt vesz az MTA által indított Klímabarát Települések programban. Tatabányán valósulhat meg hazánkban az első, városi éghajlat-változási mintaprogram, amely szorosan kapcsolódik a most készülő Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia megalkotásához is. Az ottani önkormányzat ennek érdekében alakított ki szakmai kapcsolatot az MTA Szociológiai Kutatóintézetében működő Éghajlatváltozás Kutatóműhellyel. „A hathatós, gyors kibocsátáscsökkentés előnyei messze felülmúlják annak költségeit” – hangzott el a Tatabánya 60. születésnapjára szervezett konferencián. Az önkormányzat kezdeményezésével párhuzamosan jött létre a Klímakör, amely háromhetente tartja összejöveteleit a városházán. Hogyan reagál a Wekerle a körülöttünk zajló változásokra? Kivágjuk fáinkat, hogy elkerüljük a szélkárokat, majd légkondit szereltetünk be, mert a házakban nyáron elviselhetetlenné válik a forróság? Lebetonozzuk a kertet, hogy spóroljunk a locsolással a száraz nyári hónapokban, vagy elkezdünk inkább esővizet gyűjteni? Elmeséljük a jövendő generációknak, hogy milyen csodálatos hely is volt ez, amikor nyáron futóversenyeket rendeztünk az utcákon, de a forróság miatt ez már sajnos nem lehetséges? Mindannyian feltehetünk még néhány hasonló kérdést, és ezzel talán már el is kezdtük a változást. Tracey Wheatley Ferenczi István Szeretne többet megtudni? A fűtésszámla nélküli „passzív” házakról itt olvashat: http://www.narancs.hu/index. php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15487 Az energiahatékonyság többről is szólhat, mint egy takarékos izzó. Hasznos tippeket és tanácsokat talál az alábbi címen: http://energiaklub.hu/hu/energiahatekonysag/kiadvanyok_ iromanyok/ Ugyanitt az otthoni energiahasználatot bemutató interaktív segédanyagok is vannak, melyeket plakát formájában iskolai használatra meg is rendelhetünk. A karácsonyi készülődés során is sok energiát (és pénzt) takaríthatunk meg, ha elkerüljük a felesleges vásárlást és a felesleges árukat: http://www.tudatosvasarlo.hu http://www.humusz.hu/hirek/2456 És nyugodtan kérdezze meg szomszédját is, hogy mihez kezdhetnének közösen!

38

TELEPESEK A WEKERLÉN

Filmnapló

Július, hétköznap:

Ottmár… Itt valamikor pusztaság volt. Száz éve micsoda vállalkozás volt ez! Hogyan lehet mindezt bemutatni 50 percben? Forgatókönyvet kell írni!

Nyár, péntek

Csendes délelőtt. A nyitott ablakon a wekerlei nyár fülledtsége surran be a stúdióba. Telefon: – Nagy Tamás vagyok, szervusz.

Rossz hír. A pályázat nem nyert. Általában a pályázatok az idén nem nyernek. Vajon miért? Hogyan tovább? Támogatókat kell keresni! Hívom Tamást! Nálam találkozunk. Folytatjuk, így határozunk. Van egy közös ismerős. Telefon. Majd fogad bennünket. Reménysugár, és rögtön kitűzzük az első forgatási napot. Megyünk Ili nénihez, ő már a telepen született.

Még aznap este:

� – Szervusz. – Két rendező, talán ismered őket… – Nem, nem ismerem… – Megkeresett engem, hogy egy pályázatra dokumentumfilmet készítenének Wekerléről. Arra gondoltam, hogy miért nem ti? Ti itt vagytok! – Tényleg, miért nem mi? Mi itt vagyunk Az embernek mindig a legkézenfekvőbb dolgok nem jutnak az eszébe. Mikor jár le a pályázati határidő? – Hétfőn. – Rövid az idő, de megpróbáljuk.

WEKERLE 2007/4.

A film kezdődjön valahogy így: Jelenet: Kép: – Hajnali kép a Kós térről a templomtoronyból. – Üres hajnali utcák (Hungária út, Pannónia út stb.). – Zoli, az újságos nyitja a bódéját. – Kutyát sétáltat valaki. – Zoltán atya készül a sekrestyében a 7-es misére. – A pék berakja az első sütést a kemencébe. Szöveg: Hang, Zene: Akusztikus zajok. Székelykapu-futás., nincs a forgatókönyvben, de jó lesz. Életfát állítanak. Felvesszük! Kós tér. A padon emberek ülnek, politizálnak. Semmi jel. Biztos, hogy itt lesz? Hogyne, ők is erre várnak. Segítenek, de a készítők a házuknál pakolnak. Irány a ház! A téren igazi közösségi tevékenykedés. Mindenki akarja a dolgot.

Első forgatási nap: Állunk a Hungária út … számú háza előtt. Legyen életszerű. Utasítok: – Tamás, jössz az utcán, átmész az udvaron, becsöngetsz!. Tessék!

Azt hiszem sikerült, életszerű lett. Tipikus wekerlei lakás .Nehezen világítjuk be operatőr társammal, Gáborral. Felvétel! Tamás kérdez: – Úgy tudom, hogy maga már ide született, ebbe a házba. Ili néni válaszol: – Az édesapám a vasútnál dolgozott az Északi Járműjavítóban, és amikor a ház megépült, tudomására adták, hogy van lakás, lehet beköltözni.

Nyár, szombat, 5 óra: Felriadtam. Tetőablakom szélén madarak tollászkodnak a felkelő nap fényeiben. A szinopszis! Meg kell írnom! Azt hiszem, öregszem. Igazából reggel tudok dolgozni. Az íróasztalomon Nagy Gergely könyve, Tamás által összekészített Wekerle-újságok. Kávé. A Wekerle épületei, története, 100 év, lakói, … gondolatfolyam. Engem igazából az emberek érdekelnek. Nekiülök, írok, olvasok, írok… Összerendezetlennek tűnik. Főzök a feleségemnek is egy kávét, elvégre szombat van.

Vasárnap, 5 óra Megint hajnali menetrendszerű ébredés. Az ablaknál a madaraim késnek. Na, elolvasom tegnapi „tákolmányomat”. Eldöntöttem, ezt a filmet meg kell csinálnom, hisz 13 évvel ezelőtt itt telepedtem meg családommal. „Telepesek a Wekerlén” – címnek sem rossz.!

Rákövetkező nyári nap: Egy ilyen elhatározás után az ember jár-kel a Wekerlén. Figyeli a házakat, belenéz az arcokba, leül a Kós téren. Kós, Wekerle, Győri

Én mindent aprólékosan rögzítek. Új ismeretségek. Makk Ádám édesapjával, a fotóssal öszszejövök. Talán ő is szerepel majd. Kész a mű, tényleg ideillik!

�

Székelykapu-futás: reggel Minket a szervezők érdekelnek. Mindenki pakol, ismerős arcok. Portrészerűen dolgozunk, Most a wekerlei ember a fontos!

Folytatása következik! A film a centenáriumi ünnepségekre készül. Ha valaki támogatni tudja anyagi hozzájárulással, archív fotókkal és filmekkel, azoknak segítségét az alkotók tisztelettel megköszönik. Jelentkezés a társaskörben vagy a somrudi@ videant.hu e-mail címen lehet. (Somogyvári Rudolf)

WEKERLE 2007/4.

SPORT

39

Szipi-szupi csaj

Juhász Gyula: Vízkeresztre

Hat tánccsoportot irányít Kispesten

Életem első élménye, hogy Budapesten a Jáhn Ferenc utcai szülőotthonban 1980 márciusában megszülettem. Csecsemőként a Zrínyi utca egyik lakásában próbáltam ki, hogy milyen hangerőt visel el a környezetem. Óvodás koromban már a Kosárfonó utcában laktunk, s így ottani óvó nénik szeretetét élveztem. A betűvetés tudományát a régi Konténer suliban kezdtem elsajátítani. 1987-ben szüleim a Wekerle szívébe, a Kós Károly térre költöztek, ahol ma is élek. A sulit a Pannónia utcai Általános Iskolában folytattam, amit mi csak egyes iskolának hívtunk. Nagyon szerettem oda járni, és valószínűleg ezért is tanítok most itt. Kicsi gyermekként, ha megkérdezték, mi szeretnél lenni: óvó vagy tanító néni volt a válaszom. Szüleim ennek nem örültek, ezért én is hamar lemondtam róla. Az általános iskola befejezésekor még nem voltam benne biztos, hogy miként akarom leélni az életemet. Persze álmokat szövögettem, de hogy merre induljak, azt a szüleim döntötték el. Kertészeti középiskolát végeztem, de a szívem mélyén mindig is tudtam, hogy nem ez lesz a végső életcélom. 2001-ben a munkahelyem megismerkedtem a mostani főnökömmel, aki egy tánciskolában tanított. Nagyon örültem neki, mert imádtam táncolni. Persze azt hittem, ez olyan, mint amikor a barátokkal, barátnőkkel lemegyünk a diszkóba, és csörgünk egyet. Nagyot tévedtem! Kőkemény edzések voltak, napi 3 x 1,5 óra, de „eszméletle-

nül” élveztem. Sajnos csak a dance és hip-hop stílusig jutottam, de remélem, itt nem állok meg. Az egyik alkalommal megkért egy csoporttársam, aki már akkor is tanított, hogy tudnám-e őt helyettesíteni heti egy alkalommal egy ideig. Természetesen igent mondtam. Annyira megszerettem a tanítást és a gyerekeket, hogy megkerestem a Fashion Dance egyesület vezetőjét, és megkértem, keressen nekem egy helyet Kispesten, ahol taníthatok. Mivel akkor növögette ki magát az egyesület, nem nagyon voltak szabad helyek. Abban a pillanatban elhatároztam, ha nincsen sem kerületi vezető, sem tanár, megpróbálkozom én magam a teljes kispesti kerülettel. Így is lett! 2003-ban átvettem a kerületet, és megkezdtem a táncoktatás szervezését. Eleinte csak kerületi vezetőként dolgoztam, de nagyon hiányzott a tanítás, a közvetlen kapcsolat a gyerekekkel. Nem húztam az időt, és két hónap múlva belevágtam a tanításba is. Nagyon élveztem, és akkor már biztos voltam benne, hogy ez lesz a jövőm. Kezdtem egy csoporttal, majd szépen jött a többi is. Ma már hat csoport működik a kerület több iskolájában. És mit ad isten, hol kezdtem a pályafutásomat? Természetesen a Pannónia iskolában: ahonnan indultam, oda érkeztem vissza. A mai napig ez a központi iskola Kispesten az én vezetésem alatt. Ebben természetesen az iskola is nagyon sokat segített, amiért köszönet illeti. Csak a lányok eredményével tudom meghálálni a sok segítséget. Rengeteg versenyen veszünk részt (évenként 7-8), amelyek országos szintű, illetve magyar bajnokságok. Szép eredményeink vannak, de ez nem megy könnyen. Helyezéseink vegyesek voltak, de nem hiába mondják, utolsókból lesznek az elsők. Három kategóriában többszörösen 1, 2. és 3. helyezéseket értünk el: mindig ragaszkodunk a dobogóhoz. Két évvel ezelőtt komoly elhatározásra jutottam. Annyira megtetszett a tanítás, hogy jelentkeztem Egerbe, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola testnevelő szakára. Még mindig a főiskola lépcsőit taposom, de nemsokára befejezem, és további tanulási terveim is vannak. Imádom a tanítást, sok örömöt okoznak kedves tanítványaim. Ars poeticám is lehetne az a kis vers, amit egyik tanítványom írt születésnapom alkalmából: „Táncot tanít, tesit tanul, kegyetlenkedik untalanul. Megnevettet s megvigasztal, Mert ő egy szipi-szupi csaj!” Varga Melinda

Jövének távol, boldog Napkeletről Három királyok, híres mágusok, Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről, Kiről legenda és jóslat susog. Ki született szegényen Betlehemben, Kit megöletne Heródes király S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár! Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja A Kisdedet, ki a jövő királya S a csillagot, mely homlokán ragyog. Ô édes, kedves. Bájolón gagyog S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden A Szűz Mária vállán megpihen… 1924

Juhász Gyula: Betlehem A kocsma ajtaját kitárják S hozzák subában a telet, Az istállóban ott a jászol, A jászolban a Szeretet. A gyémánt csillag áll fölöttük Füstös lármában szelíden, Nyájas barmok között az almon Az Ácsnak Gyermeke pihen. Kántálnak a három királyok S velük a jámbor pásztorok, A söntés mélyén egy elázott, Elbúsult zsöllér tántorog. Könnyes szemmel bámulja báván A betlehemi csillagot, A jó reményt mit körülállnak Szegények, árvák, magyarok! (A Reggel, 1928. dec. 24.)

WEKERLE A Wekerlei Társaskör Egyesület tájékoztató lapja. Felelős szerkesztő: Vereckei Zoltán Szerkesztőbizottság tagjai: Csóka Eszter, Deák Márta, Juhász Magda, Juhos-Kiss János, Nagy Tamás, Szakács Gusztáv, Tóth Pál Munkatársaink: Gondán Aranka, Lechner Gábor; Kiadó: Nagy Tamás WTE-elnök A szerkesztőség címe: 1192 Bp., Kós Károly tér 10. Tel.: 280-0114 Nyomda: SERIART Nyomdaipari Stúdió Megjelenik negyedévenként 6000 példányban. A szerkesztőség a kéziratok tartalmáért nem vállal felelősséget. Címlap: Nagy Tamás

40

HIRDETÉSEK

WEKERLE 2007/4.

Hirdessen kedvező áron az 5500 példányban negyedévente megjelenő színes lapunkban! A lap minden wekerlei háztartásba, intézetbe ingyen eljut. Méret

Nettó ár

20% áfa

Bruttó ár

Teljes oldal A/4 színes fekete-fehér

80.000,60.000,-

16.000,12.000,-

96.000,72.000,-

Fél oldal A/5 színes fekete-fehér

40.000,30.000,-

8.000,6.000,-

48.000,36.000,-

Negyed oldal A/6 színes fekete-fehér

20.000,15.000,-

4.000,3.000,-

24.000,18.000,-

Hatod oldal színes fekete-fehér

13.500,10.000,-

2.700,2.000,-

16.200,12.000,-

Nyolcad oldal színes fekete-fehér

10.000,7.500,-

2.000,1.500,-

12.000,9.000,-

Hirdetésfelvétel Hirdetés feladható a lap megjelenése előtti hónap 15-ig. Felvevőhelyek: 1. A WTE székhelyén (Kós Károly tér 10. vagy az [email protected] e-mail címen) 2. A King Kft. irodájában 1192 Bp., Kós Károly tér 13. (Tel.: 348-0335, mobil: 70/536-5857)

Villanyt és órahelyeket

Javít – szerel Elmû-ügyintézéssel Nagy Gellért villanyszerelô mester

06-30-9423-337

Email: [email protected]

Babits Mihály: Csillag után Ülök életunt szobámban, hideg teát kavarok… Körülöttem fájás-félés ködhálója kavarog. Kikelek tikkadt helyemből, kinyitom az ablakot s megpillantok odakint egy igéretes csillagot. Ó ha most mindent itthagynék, mennék a csillag után, mint rég a három királyok betlehemi éjszakán! Gépkocsin, vagy teveháton – olyan mindegy, hogy hogyan! Aranyat, tömjént és mirrhát vinnék, vinnék boldogan. Mennék száz országon át, míg utamat szelné a vám. „Aranyad tilos kivinni!” szólna ott a vámos rám. „Tömjéned meg, ami csak van, az mind kell, az itteni hazai hatalmak fényét méltón dicsőíteni.” Százszor megállítanának, – örülnék, ha átcsuszom: arany nélkül, tömjén nélkül érnék hozzád, Jézusom! Jaj és mire odaérnék, hova a csillag vezet, te már függnél a kereszten és a lábad csupa seb, s ahelyett hogy bölcsőd köré szórjak tömjént, aranyat, megmaradt szegény mirrhámmal keserüszagu mirrhámmal kenném véres lábadat.

Wekerle-napok, (fotók: Romhányi András)

Skoda Éva: Wekerlei tél (gouache-karton, 70×100)