Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és AMI Pedagógiai program. Tartalom

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és AMI – Pedagógiai program

A/ N E V E L É S I

NEVELÉSI PROGRAM

PROGRAM

Tartalom A/ N E V E L É S I

P R O G R A M ........................................................................3

I.

Köszöntő ............................................................................................................4

II.

Bevezető.............................................................................................................5

III. Jövőképünk..........................................................................................................9 IV. Küldetésnyilatkozatunk.....................................................................................10 V. Pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások............11 VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok......................16 VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................20 VIII. A különleges bánásmódot igénylő, ezen belül a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő (BTM) és sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység....................................................................22 IX. A különleges bánásmódot igénylő (ezen belül a tehetséges) tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység....................................................................24 X.

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...............................26

XI.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ......29

XII.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációját segítő program..............31

XIII.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység..................................33 A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki a ..........................................................................................................................34

XIV.

A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei .........................................................................35 XV.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát

segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...........................................................36

3


I.

NEVELÉSI PROGRAM

Köszöntő

Köszöntöm a Kedves Olvasót! Legyen Ön szülő vagy tanuló vagy csak napjaink oktatáspolitikája iránt érdeklődő, 1993 óta sokszor hallhatta, olvashatta a médiákban a NAT, a pedagógiai program, a helyi tanterv fogalmát. Ahhoz, hogy a tájékozódásban segítsem Önt, engedjen meg néhány gondolatot a saját pedagógiai programunkról: "A tanárok egy zenekar tagjaiként más-más hangszereken játszanak, külön-külön gyakorolnak, de abban meg kell egyezniük, hogy népzenére, rockzenére, komolyzenére vagy valami másra specializálódik-e a zenekar. Most készül a közös kottagyűjtemény: a helyi pedagógiai program." /Tornyosiné Nagy Éva/ Ezen gondolatokat magáénak érezve kezdte meg a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálatát és módosítását. Az előkészületek kapcsán összegezte a fenntartói, szülői, nevelői, tanulói igényeket, s a program megfogalmazása során figyelembe vette azokat. Mi is a pedagógiai programunk lényege? „Az iskola - a képzési ciklus egészére vonatkozó szakmai, stratégiai programja, mely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A nevelőtestület által létrehozott és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott szakmai alapdokumentum, mely átfogja az iskola működésének minden területét." /Korszerű iskolavezetés RAABE / Ez a dokumentum – reményeink szerint – tanúskodik arról, hogy pedagógiai munkánk alapvető célja, a gyermekek személyiségének komplex fejlesztése. Ennek érdekében kiemelkedő szerepet kap az alapkészségek, képességek, illetve a kulcskompetenciák fejlesztése. Fejlesztő munkánkhoz segítségül a játékosságot, a művészeteket, a hagyományok ápolását, az informatikát, az idegen nyelveket és a sportot használjuk. Célunk, hogy gyermekeink egészséges, boldog, a szépre fogékony, a világból érkező információk hatékony feldolgozására képes emberekké váljanak. Mindezen gondolatokkal ajánlom a Kedves Olvasó szíves figyelmébe a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját.

Tamás Emília igazgató

4


II.

NEVELÉSI PROGRAM

Bevezető

A pedagógiai programról 1990-től kezdve a magyar iskolák egyre nagyobb önállóságot élveznek. Többször módosult a Közoktatási törvény, mely az iskolákat nevelő-oktató-szolgáltató intézménynek minősítette, s egyben kívánatossá tette, hogy azok a helyi társadalom igényeit elégítsék ki. A többször módosított közoktatási törvény rendelkezett arról is, hogy az iskolák 1998 szeptemberétől saját pedagógiai programmal, s ezen belül helyi tantervvel kezdjék meg tevékenységüket. A

pedagógiai

program

egyfajta

önmeghatározás

is,

hiszen

önmagunkat,

eddigi

tevékenységünket kell minősítenünk, s meghatároznunk, egyértelművé tennünk az előttünk álló feladatokat. A Közoktatási törvény /továbbiakban Kt./ 4.§ (2) bekezdése alapján: "Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési, ill. pedagógiai programja, működése és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia." Intézményünk ezen semlegességet biztosítja,

tiszteletben

tartva

az

iskolahasználók

gondolat-,

lelkiismeret-

és

vallásszabadsághoz való jogát. Az iskola Pedagógiai programja a Kt. 48.§ alapján készült, az ott meghatározott tartalmi elemekre épül, és összhangban áll a Pest megyei Önkormányzat, valamint Százhalombatta Város Önkormányzata érvényben lévő közoktatási feladat-ellátási és fejlesztési tervével. A Pedagógiai program alapján minden nevelő maga készíti el tantárgyi programját, tanmenetét, melyet az iskola igazgatója hagy jóvá. A Kt. 19.§ (1) bekezdése szerint a pedagógusokat megilleti az a jog, hogy " a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválasszák, ill. a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével

megválasszák

az

alkalmazott

tankönyveket,

tanulmányi

segédleteket,

taneszközöket." A NAT, a Nemzeti alaptanterv meghatározza mindazokat a közös elemeket, melyeket minden magyar iskolában tanuló gyermeknek el kell sajátítania. A Helyi tantervnek ezeket a követelményeket tartalmaznia kell, s ezen felül mindazt, amit az iskola nevelőtestülete a helyi sajátosságok figyelembevételével beépít, fontosnak tart. A Pedagógiai program részeként adaptált Helyi tanterv a Kt. 8.§-a alapján a Nemzeti alaptanterv, valamint a Kerettanterv figyelembevételével készült. A Kormány 202/2007.(VII.31.) sz. Kormányrendeletében módosította a Nemzeti alaptantervet. A módosítással tovább erősödtek a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó elemek,

5


NEVELÉSI PROGRAM

kiegészült az EU tagságból adódó feladatokkal, nagyobb hangsúlyt kaptak a gazdasági ismeretek, erőteljes hangsúlyt kapott a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése, új és korszerű oktatásszervezési eljárások jelentek meg, részletesen kifejtésre kerültek a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei. A pedagógiai program iskolaotthonos neveléssel és oktatással kapcsolatos helyi tantervét, a debreceni Gönczy Pál Általános Iskola által kimunkált tantervi program adaptációjaként készítettük el. Pedagógiai programunk funkciója /Horn György szavait idézve/: –

a szakmai stratégia dokumentuma,

–

a nyilvánosság biztosítéka,

–

a nevelőtestület szakmai konszenzusának eszköze,

–

a hosszú távú stabilitás feltétele,

–

a kontroll mértéke.

Éppen ezért az iskolánk Pedagógiai programját nyilvánosságra kell hozni. Ennek kettős célja van: egyrészt ennek ismeretében dönthetnek a szülők az iskolaválasztásról, másrészt így gyakorolhatják csak szabadon az iskolaválasztási jogukat. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és AMI Pedagógiai programjának teljes szövegét a szülők, a szülői közösség és minden érintett megtalálja és elolvashatja Hamvas Béla Városi Könyvtárban, az iskolai könyvtárban, valamint iskolánk és a város önkormányzatának honlapján. Rövidített kivonatát a szülőkkel minden évben ismertetni kell az első szülői értekezleten.

6


NEVELÉSI PROGRAM

Bemutatkozik a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

„Aranyat és ezüstöt bár tökéletesen fel lehet olvasztani, mégis ha a tűz kialszik merevekké válnak.” /Kőrösi Cs. S. fordítása/ Iskolánk 1991 óta működik. Az elmúlt évek alatt sok kihívásnak kellett megfelelnünk, hol magunk akaratából, hol a környezetünk kényszerítő hatása miatt. Ezek a kihívások formálták közösségünket, alakították mindennapi munkánkat. 2005-től intézményünk új neve - Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - is jelzi, hogy újabb mérföldkőhöz érkeztünk. Arculatunk színesebbé, gazdagabbá vált. Mi jellemez hát minket? A fenti idézetre hivatkozva szeretnénk, ha a tűz mindig lobogna, az arany és ezüst a lángok melegétől formálódna, egyre tökéletesebb alakot öltene. Azaz célunk megfelelni minden olyan elvárásnak: –

ami a tanítványaink személyiségének komplex fejlődését biztosítja,

–

ami felkészíti őket továbbhaladásra, az élethosszig tartó tanulásra,

–

ami színessé, emberközpontúvá teszi iskolai életüket, és

–

ami a mi általunk elfogadott értékekkel egyeztethető.

Mindennapjainkban fontos szerepet játszik a művészet, a sport, az idegen nyelv és az informatika. –

Az 1-2. évfolyam napközisei és iskolaotthonos tanulói kisebb csoportokban a kreatív műhely zene, foglalkozásain,

a

kézműves,

3-4.

báb, népi játékok,

évfolyam

tanulói

pedig

tánc és dráma

különböző

szakköri

foglalkozásokon vehetnek részt. –

A színes művészeti nevelés folytatódik a Bodzavirág kórus, az Orff zenekar és a Kajla bábcsoport munkájában.

–

Az idegen nyelv oktatása 3. osztályban kezdődik. A 2006/2007-es tanévtől egy 3. osztályos csoport emelt szintű oktatásban részesül. A nyelvoktatás minden évfolyamon nyelvi szintek szerinti bontásban történik. Ha óraszámunk engedi, kisebb létszámú csoportokat alakítunk.

–

Biztosítjuk a 2. idegen nyelv (német) tanulásának lehetőségét költségtérítéses formában.

–

Két, jól felszerelt tanteremben az informatika tanítása a 3. évfolyamon, a napközi időkeretében, csoportbontásban kezdődik.

–

Az 5-8. évfolyamon a tanórán kívüli foglalkozások keretében tehetséggondozó nyelvi

csoportokat,

ECDL vizsgára felkészítő foglalkozásokat,

valamint

a

7


NEVELÉSI PROGRAM

középiskolai felvételire készítő foglalkozásokat szervezünk. (A mindenkori órakeret függvényében.) –

Tanulóink megfelelő fejlődéséhez fontos a sport, a mozgás. A 2011/2012-es tanévtől az 1-4. évfolyamon heti öt, az 5. évfolyamon heti négy órában szervezzük felmenő rendszerben a testnevelés órákat. A többi évfolyamon heti három testnevelés óra van. A testnevelés órák mellett délutáni foglalkozások is vannak. (Futball, kosárlabda, tenisz, karate, úszás stb.)

–

A gyógytestnevelés órákat délelőttönként az órarendbe illesztve, a gyógyúszás órákat a Városi Szabadidő Központ által biztosított időpontban szervezzük tanulóinknak.

–

A 2008/2009-es tanévtől az első és második évfolyamon bevezettük az iskolaotthonos nevelési-oktatási formát.

–

A 2011/2012-es tanévtől biztosítjuk a sajátos nevelési igényű (testi- és beszédfogyatékos, autista és autisztikus jellegű, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés súlyos rendellenességével küzdő) tanulók integrált nevelését, oktatását.

–

Első évfolyamon az írás, olvasás tanítása Meixner-módszerrel történik.

–

Munkánkat gyógypedagógusok, konduktor és fejlesztőpedagógus is segíti.

A motiváció, a sikerélmény meghatározó egy kisgyermek életében. Jól felkészült pedagógusaink azon munkálkodnak, hogy ezt szem előtt tartva, tanulóink képességeit és tehetségét minél magasabb színvonalon bontakoztassák ki

8


NEVELÉSI PROGRAM

III. Jövőképünk „Ha egy gyerek biztatásban él, megtanulja az önbizalmat. Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a türelmet. Ha egy gyerek dicséretben él, megtanulja az önbecsülést. Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a szeretetet. Ha egy gyerek helyeslésben él, megtanulja magát szeretni. Ha egy gyerek elismerésben él, megtanulja, hogy jó, ha célja van. Ha egy gyerek önzetlenégben él, megtanulja a nagylelkűséget. Ha egy gyerek tisztességben és őszinteségben él, megtanulja, hogy mi az igazság és a becsület. Ha egy gyerek biztonságban él, megtanulja, hogy bízzon magában és a többiekben. Ha egy gyerek barátságban él, megtanulja, hogy jó a világban élni. Ha egy gyerek nyugalomban él, megtanulja megtalálni a saját békéjét. A te gyereked miben él?” (Dorothy Law Nolte) Mi Dorothy Law Nolte sorai szerint - a szülői házzal szoros kapcsolatban - igyekszünk nevelni és oktatni diákjainkat. Célunk, hogy boldog, nyílt, új ismeretekre éhes, harmonikusan fejlett, egészséges fiatalokat kerüljenek ki intézményünkből. Olyan iskolát szeretnénk működtetni, amelyben –

a gyermekek korszerű, európai színvonalon tanulhatnak, ahol ellátásuk és oktatásuk a lehető legmagasabb színvonalú;

–

a tanulók a magyarság és az európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és mintát kapnak;

–

az emberi, nemzeti értékeket megismertetik és elfogadtatják velük;

–

a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van;

–

a kulcskompetenciák fejlesztése az élethosszig tartó tanulást alapozza meg;

–

testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok nőnek fel, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni;

–

a tanulók életformájává válik a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód;

–

a diákok fogékonyak a művészetekre.

9


NEVELÉSI PROGRAM

IV. Küldetésnyilatkozatunk „...testesítsd meg azt, amit tanítasz, és csak azt tanítsd, amit megtestesítesz. Tartsd tiszteletben a többi embert. Add meg nekik először, amit akarnak, és azután, egyszer talán némelyikük akarni fogja azt, amit adsz nekik.” /Danmillman - Szókratész/ Iskolánk, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kötelezi magát, hogy az elfogadott nevelési-oktatási célok és feladatok mellett igyekszik kielégíteni

partnerei

valós

elvárásait,

amelyek

az

általunk

elfogadott

értékekkel

összeegyeztethetők. Rugalmasan alkalmazkodunk a közös igazgatású intézményünket érintő kihívásokhoz. Intézményünk elsősorban az iskolahasználók reális igényeinek kíván megfelelni, és tartósan jó színvonalú nevelő-oktató munkát szolgáltatni. Az általános műveltség közvetítésén, az alapkészségek és képességek fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetség felismerését, fejlesztését; ugyanakkor a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, valamint a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. A tanulókat olyan ismeretekhez juttatjuk, amely segíti őket a középiskolai tanulmányaik eredményes folytatásában, sikeres boldogulást biztosít egy tudásalapú társadalomban. Ehhez szükséges – amit intézményvezetésünk elkötelezetten megvalósít és ösztönöz – a minőségi munka,

az innováció,

a munkatársak folyamatos képzése,

önképzése.

Fontos a

minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet szeretetteljes légkörben végzünk. Szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége.

10


NEVELÉSI PROGRAM

V. Pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások „Aki mosolyt varázsol egy gyermek arcára, nem váltotta meg a világot. De szebbé tette azt.” (Ancsel Éva) A nevelőtestület döntése alapján iskolánknak a társadalomban elfogadott értékek közül a következőket kell közvetítenie: –

képesség- és személyiségfejlesztést, pozitív jellemvonásokat;

–

szeretetet, toleranciát, empátiát, igazságosságot;

–

biztos tudást, értékálló ismereteket;

–

anyanyelvi kultúrát, hazaszeretet, műveltséget;

–

az önálló ismeretszerzés képességét, és a munka megbecsülését;

–

önbecsülést, önbizalmat, mások megbecsülését;

–

európai, humanista, globális problémákra érzékeny gondolkodást.

A végzős tanulókkal szemben felállított követelményrendszerünk: –

Legyenek képesek az általános iskola után testileg, lelkileg, érzelmileg egészséges életvitelre.

–

Rendelkezzenek mindazokkal a magatartásmódokkal, melyek nélkülözhetetlenek a társadalmi élethez, beilleszkedéshez.

–

Legyen kellő önismeretük, legyenek képesek megfelelő iskolában továbbtanulni, pályát választani.

–

Alakuljanak ki általános emberi személyiségjegyeik: legyenek becsületesek, mély érzésűek, önfejlődésre képesek, illemtudók.

–

Tanuláshoz való viszonyuk legyen pozitív, váljon az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés belső szükségletté.

–

Rendelkezzenek a Nemzeti alaptanterv ismeretanyagával. Képességeik érjék el a NAT és a Helyi tanterv meghatározta szintet.

–

Az integráltan nevelt – oktatott SNI tanulóink továbbtanulási és munkaerő piaci esélyei javuljanak, hogy a társadalmi beilleszkedésük sikeres legyen.

Intézményünk cél- és feladatrendszerét elsősorban a Nemzeti alaptanterv határozza meg. A fejezet elé választott mottó is arra utal, hogy intézményünk fő céljai a következők: 1. Pedagógiai nevelő-oktató tevékenységünk középpontjában a gyermekközpontú nevelés, a személyiségfejlesztés áll. Az elkövetkezendő időszakban tanulóink testi-lelki egészsége, a mentálhigiénés nevelés, a prevenció kerül előtérbe. Megvalósítása során legfontosabb feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése és az általános emberi értékek továbbadása.

11


NEVELÉSI PROGRAM

Célunk a tolerancia erényének kimunkálása: elfogadni mások másságát, tisztelni az emberi méltóságot, Fontos az alapvető készségek biztos kialakítása, a kulcskompetenciák fejlesztése, a képességek fejlesztése, a tehetséggondozás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítő foglalkozások szervezése, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása, felkészítése az ismeretszerzésre. 2. Ismeretek nyújtása révén a tanulók felkészítése a pályaválasztásra (a foglalkozások megismertetésével),

a

felvételi

vizsgákra

(előkészítők

szervezésével),

a

munkavállalásra (Informatikai és Kommunikációs Technológia, idegen nyelv oktatása), az életre (hasznos gyakorlati ismeretek: szexuális felvilágosítás, elsősegélynyújtás stb.) és a kulturált életvitelre (tanulmányi kirándulás, erdei iskola, könyvtár-, múzeum- és színházlátogatás). 3. Az

iskolát

körülvevő

munkaképességének

mikrokörnyezet

alakítása,

segítségével

fejlesztése

(rend,

célunk fegyelem,

a

tanulók

gondosság,

felelősség), az önállóságra, a kulturált viselkedésre, alkalmazkodásra nevelés. 4. Az alapozó iskolai funkcióból adódóan az általános műveltség alapjainak elsajátíttatása az 1-8. évfolyamon. Cél olyan kulcskompetenciák kialakítása, amelyek a megfelelő anyanyelvi és idegen nyelvi tudás birtokában, a mindennapok problémamegoldó gondolkodása segítségével biztosítja az alkotott és természetes világban való tájékozódást. Ezt támogatja a digitális ismeret és az önálló tanulás képessége. 5. Lényeges a helyes beállítódás kialakítása a tárgyi és természeti környezettel, a hazával, a hagyományokkal, az állammal szemben. Az igényes, harmonikus és egészséges felnőtt életvitelre nevelés. 6. A tanítás-tanulás szervezése során előnyben részesítjük a kooperatív technikákat, az önálló ismeretszerzésre épülő, e-learning megalapozását. Ebben fontos szerepet szánunk az iskolaotthonos foglalkoztatásnak 1-2. évfolyamon, a napközi otthonos felkészülésnek

1-4.

évfolyamon,

illetve

tanulószobai

foglalkozásnak

5-6.

évfolyamon. A fenti célokból eredő fő feladataink: –

Az oktató-nevelőmunka és a tanítás-tanulás folyamatának irányítása. A tanítástanulás átfogó tervezésénél az alaptantervi követelményekből és a pedagógiai programunk céljaiból kell kiindulnunk.

–

A tanítás-tanulás folyamatának megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső feltételeket, ösztönző erőket, amelyek a gyermekekben rendkívül

12


NEVELÉSI PROGRAM

bonyolult kölcsönhatásban jelen vannak. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének megteremtése.

Különösen igaz ez az integrált

SNI

tanulókra

vonatkozóan. Lényeges, hogy az ismeretszerzés élményszerű legyen, és tevékenységbe ágyazottan történjen. –

A motívumrendszer kialakításának lehetőségei között első helyen kell említeni a sikerélményt. A siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Ez különösen a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében döntő. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, számítógép, internet) által megszerezhető tudásnak, a közművelődési intézményekkel való jobb kapcsolattartásnak (azok foglalkozásainak látogatása).

–

Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tanulói aktív részvételt biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek vezetnek a legjobb eredményre. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az ellenőrzés, értékelés, osztályozás rendszeres és folyamatos legyen. Az iskolai oktató-nevelőmunka szervezésénél a kötelező tanórai foglalkozások, a választható tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozásokat együttesen kell figyelembe venni.

–

Intézményünkben az oktatás feladatait elsősorban a kötelező tanítási órák maximális kihasználásával kell megoldani, s ehhez ad segítséget a többi terület.

–

Az iskolaotthonos nevelés az egész napos nevelés egyik formája, amelyben a tanulók életkori sajátosságait, fáradtságát is figyelembe véve, a nap egészére (8.00 – 16.00) elosztva váltják egymást a tanítási órák, a tanulási képességekhez igazított tanórákra való felkészülés, a regenerálódást szolgáló szabadidős programok. Ezen kívül közösségteremtő erejével kiegészíti a család szocializációs szerepét.

A választható tanórai tantárgyak, foglalkozások feladatai: –

Ellensúlyozzák a kötelező órák arányában végbement változásokat (pl. testnevelés, idegen nyelv).

–

A tehetséges tanulók részére emelt óraszámú, ill. emelt szintű képzést tesznek lehetővé (pl. számítástechnika, matematika, idegen nyelv).

–

Biztosítják a csoportbontásokból adódó óraszám lehetőségeket (pl. idegen nyelv, technika-számítástechnika, nagyobb létszámú osztályok).

–

Lehetőséget adnak a sajátos nevelési igényű, valamint a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztésére, felzárkóztatására, ill. a tehetséges tanulókkal való foglalkozásra.

–

Elmélyítik az ismereteket.

13


NEVELÉSI PROGRAM

A tanórán kívüli foglalkozások feladatai: –

Egyik részük a tehetséggondozást, a továbbtanulásra való felkészülést, az egészséges

életmódra

nevelést

szolgálja

(pl.

közismereti

tantárgyakhoz

kapcsolódó, rajz, idegen nyelvi, gyógytestnevelés, testnevelés). –

A másik részük az iskolai ünnepségek, műsorok színvonalas megtartása céljából szerveződik (pl. énekkar, zenekar).

–

Tervezett foglalkozásaink egy része a tanulók sportolását, esetleges szórakozását szolgálja.

Az 1-4. évfolyamon az anyanyelvi nevelésnek elsőbbséget kell adni, hiszen ez a tanulók gondolkodásának,

érzelmi

gazdagodásának,

személyiségfejlődésének

nélkülözhetetlen

feltétele. Az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésének alapfeltétele a szókincs, nyelvtan, szövegalkotás. Ezért minél több lehetőséget kell biztosítani a tanulók beszédkészségének fejlesztésére. Az anyanyelv- és az olvasástanítás terén célszerű a leghatékonyabb, a nevelő módszertani szabadságának és egyéniségének leginkább megfelelő módszer alkalmazása. Minden pedagógus feladata a tanulók írásos munkáiban a nyelvtani hibák, a tanulók szóbeli megnyilatkozásaiban a nyelvhelyességi hibák javítása. Az idegen nyelv eredményes tanulása (a szakirodalom szerint) feltételezi az anyanyelvi készségek megszilárdulását. A differenciálás gyakorlatát szeretnénk folytatni a jövőben is, az 3-4. évfolyamban a szabadon választható tanórai foglalkozások terhére. Lehetőség szerint a differenciált csoportbontás elvét alkalmazzuk. Szorgalmazzuk a 8. osztályosok alapfokú nyelvvizsgára történő felkészítését, lehetőség szerint ezt tehetséggondozó óra segíti. A csoportbontás nyelvi szintfelmérés alapján történik. A tanítási óra az oktatás-nevelés legfontosabb színtere. Egyetlen tanítási óra sem múlhat el a tanulók eredményes motiválása nélkül. A nevelő órai munkája legyen megtervezett, átgondolt, előkészített, osztályra, ill. csoportra szabott. Szolgálja a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését, a házi feladatok tartalmas ellenőrzését, a tanulók ismeretszerzését, a nevelési helyzetek kihasználását. Fordítson minden nevelő nagyobb gondot a tanítási órákon az egészségügyi követelményekre (friss levegő, fény, testtartás). Az iskolaotthon alapvető funkciója a tanulási, ill. szabadidős tevékenység szervezése, irányítása. Hozzájárul, hogy az egész napos foglalkoztatásban részesülő gyerekek életkoruknak megfelelő szinten -

legyenek képesek a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, önművelésre,

-

sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kulturált életmód szokásait,

-

legyenek

képesek

társas

kapcsolataik

kialakítására,

a

társakkal

való

együttműködésre, -

legyenek képesek szabadidejük személyiségfejlesztő, önálló felhasználására.

14


NEVELÉSI PROGRAM

Osztályainkba a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye alapján integrálunk sajátos nevelési igényű tanulókat. A nevelési – oktatási folyamatban kiemelten érvényesülnek a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei” (2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról). A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) 29. alapján sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a)

testi,

érzékszervi,

együttes előfordulása

értelmi, beszédfogyatékos,

esetén

halmozottan

autista,

több fogyatékosság

fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a

viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.

15


NEVELÉSI PROGRAM

VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél is különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél is többre) taníthatók.” (Németh László) Az iskolai tevékenységrendszer a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul. A konkrét tartalmi tényezők megállapításakor figyelembe vesszük a gyermekek fejlődés-lélektani jellemzőit, másrészt számolunk az életkori sajátosságokkal. Tanulóink viselkedéskultúráját iskolánk Házirendje szabályozza, melynek betartására fokozott figyelmet fordítunk. A személyiségfejlesztés minden pedagógus egységes, következetes nevelési eljárásokkal végzett folyamatos tevékenysége. Az iskolai nevelőmunkánkban személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a pedagógus a tanulókban alakítsa ki az – érdeklődés igényét, önfegyelmet, –

a tájékozottságot, találékonyságot,

–

a rugalmasságot, aktivitást,

–

nyitottságot, problémaérzékenységet,

–

kötelességtudatot és feladattudatot.

Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában ki kell alakítani –

a magabiztosságot,

–

a határozottságot,

–

a kreativitást

és azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon a tanulók számára magától értetődő igénnyé. E szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza. A személyiségfejlesztés főbb területei: 1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. 2. Tanulóink

érzelmileg

legyenek

kiegyensúlyozottak,

rendelkezzenek

empatikus

készségekkel, tudjanak tolerálni. 3. Akarati

tulajdonságaikban

legyenek

határozottak,

céltudatosak,

kitartók,

megbízhatóságra, rendszerességre törekvők. 4. Legyen reális önképük, és tudják mire képesek.

16


NEVELÉSI PROGRAM

5. Legyenek kreatívak, rendelkezzenek mobilizálható tudással, az önképzés és az életen át tartó tanulás igényével. 6. Az SNI tanulók rendelkezzenek olyan önismerettel és képességekkel, amelyek segítik őket a társas kapcsolatok kialakításában, az osztályközösségbe történő beilleszkedésben. Kiemelt feladat az 1-4. évfolyamon: –

a motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdeklődés, felfedezési vágy);

–

az alapkészségek kialakítása és fejlesztése (olvasás, írás, számolás), valamint a képesség

fejlesztése

(felismerés,

összevonás,

összehasonlítás,

sorképzés,

kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás). Kiemelt feladat az 5-8. évfolyamon: –

a motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény);

–

a gondolkodási képesség fejlesztése (analizálás, absztrahálás, problémamegoldás, gondolkodás,

viszonyítás,

általánosítás,

osztályozás,

bizonyítási

képesség,

asszociálás). 7. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása. 8. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok. 9. Az élet és egészség védelme a nevelési alapértékek között első helyen áll. Az egészség, mint a társadalmi lét és a pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, olyan érték, amely minden pedagógus számára nevelői feladat. Az egészséges életmódra való felkészítés hatékony módszere a megelőzés. A megelőzés feltételezi az ismeretek közlését és elsajátíttatását, valamint a magatartás pozitív irányú befolyásolását. Az iskola szocializációs színtér, mely segíti az egészségnevelést céljainak elérésében. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására és továbbvitelére; az elsajátított magatartásformák szinten tartására és fejlesztésére. Az iskola a szülőkkel együtt segíti ennek beépülését a tanulók értékrendjébe. 10. Tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet és a pozitív beállítottságot. Ehhez szükséges a testi-lelki egészség óvása. Kiemelt feladat 1-4. évfolyamon: –

egészségvédő öntevékenység;

–

befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség;

–

természettudat kialakítása.

17


NEVELÉSI PROGRAM

Kiemelt feladat 5-8. évfolyamon: –

egészségvédő öntevékenység önállósulása;

–

önmegismerő,

önértékelő,

önfejlesztő

képesség

kialakítása

(emberismeret,

tehetséggondozás, pályaválasztás); –

kreativitás, önkifejezés fejlesztése;

–

reális énkép (önbizalom, önbecsülés), öntevékenységi vágy, önállósulási vágy felkeltése.

11. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása. Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül és kívül. Ezek elsajátíttatására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken, közös színházlátogatások alkalmával, tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolákban. Kiemelt feladat az 1-4. évfolyamon: –

szociális hajlamok (kötődés, csoportképzés, hovatartozási kötődés, birtoklás) szokásainak kialakítása;

–

segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás.

Kiemelt feladat az 5-8. évfolyamon: –

meggyőződés, előítéletek legyőzése;

–

empátia, tolerancia;

–

konfliktuskezelés, vitakészség formálása.

A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei: –

alapvető szabályok megtanulása, alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség;

–

csoporttörvények hozatala, csoportszokások, hagyományok;

–

tanulmányi munka;

–

napközi otthonos és iskolaotthonos foglalkozások, igény szerint tanulószobai foglalkozásosok;

–

nevelési beszélgetések, didaktikus játékok;

–

manuális foglalkozások, kézműves tevékenység, bábozás;

–

túrák, séták népi játékok, népszokások;

–

iskolán kívüli programok (mozi, színház, kiállítás, bábszínház stb.);

–

játékfoglalkozások;

–

sportvetélkedők, sportfoglalkozások;

–

felelősi rendszer;

–

értékelési rend, jutalmazás, büntetés;

–

versenyek, pályázatok;

18


–

ünnepségek, megemlékezések;

–

kreatívműhelyek;

–

iskolánk esztétikus környezetének alakítása.

NEVELÉSI PROGRAM

Valamennyi tevékenységi formában fokozott figyelmet kapnak a sajátos nevelés igényű gyermekek. A tanulók személyiségének fejlesztése, képességének kibontakoztatása érdekében az iskola együttműködik a szülőkkel. Sok negatív inger hat ránk, különösen érinti ez a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, ezért nagyobb a veszélye a negatív társadalmi hatások érvényesülésének is. Mindezek együtt napi kihívásokat jelentenek valamennyiünk számára, és szükségszerűvé teszik a személyiség- és közösségfejlesztési feladatok előtérbe helyezését.

19


NEVELÉSI PROGRAM

VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskolai közösségben elsajátítanak, s felnőtté válva társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához, és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. A szülő és az iskola közös feladata, hogy a gyermekekkel elsajátíttassa a közösségi együttműködés szabályait, az iskolai házirendet és szokásrendet, és azt életkoruknak, fejlettségüknek figyelembe vételével betartassa velük. A közösségfejlesztés feladatai: –

Az iskolai tanórákon az ismeretek átadásával, azok számonkérésével olyan objektív követelményrendszerbe illeszti be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja.

–

Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása (tanulmányi kirándulások, nyári táborok, színházlátogatások, különböző szabadidős tevékenységek).

–

Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megőrzése.

–

Kommunikációs kultúra fejlesztése.

–

A

kommunikációs

kultúra

fejlesztésének,

a

demokratikus

joggyakorlás

megtanulásának legfőbb színtere a diákönkormányzat. –

Eligazodás az információs környezetben.

–

Elfogadó és segítőkész magatartás a sérültekkel, fogyatékosokkal szemben, a másság tiszteletben tartása.

A közösségfejlesztés szervezeti formái: –

osztályközösség

–

napközis és iskolaotthonos csoportok

–

tanulószoba

–

diákönkormányzat

–

iskolai sportkör

–

szakkör

A legnagyobb közösségteremtő erővel az osztályközösségek bírnak, fejlesztésük elsősorban az osztályfőnök feladata, felelőssége és kötelessége. Az iskola nevelési célkitűzéseinek, feladatainak ismeretében az osztályfőnök irányítja, foglalja egységes rendszerbe, koordinálja mindazokat a nevelő hatásokat, amelyek az iskolában érvényesülnek. Az iskolaotthonos szervezeti formában két tanító vezeti a foglalkozásokat. A pedagógusok a saját tanítási óráikra történő felkészülést is irányítják, így követhetik a tanulók felkészülését,

20


NEVELÉSI PROGRAM

differenciált segítséget nyújthatnak. Az 5-8. évfolyamon a tantárgyfelosztás elkészítésénél egyik fontos szempont, hogy az osztályfőnök minél magasabb óraszámban taníthasson saját osztályában. A társadalom átalakulása, a szociális problémák erősödése miatt a mikro- és makró környezet hatására reagálva a 2008/2009-es tanévtől megszerveztük az iskolaotthonos oktatási formát az 1-2. évfolyamon. Olyan iskolai közösséget szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas közös munka következtében jól érzi magát tanuló, szülő, pedagógus, alkalmazott egyaránt.

21


NEVELÉSI PROGRAM

VIII. A különleges bánásmódot igénylő, ezen belül a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő (BTM) és sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A sajátos nevelési igényt szakértői bizottság állapítja meg. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) 29. alapján sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a)

testi,

érzékszervi,

együttes előfordulása

értelmi, beszédfogyatékos,

esetén

halmozottan

autista,

több fogyatékosság

fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a

viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. A magatartási, beilleszkedési zavaroknak többféle oka lehet. –

Magatartási zavarok adódhatnak a helytelen családi nevelésből. (Túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség stb.)

–

Mentális okok miatt is lehet a gyermeknek magatartási, tanulási zavara.

–

Egyik legalapvetőbb ok a kudarc. A részképesség zavara gyakran vezet oda, hogy a

gyermek

/nem

tudván

lépést

tartani

osztálytársaival/

beilleszkedési

nehézségekkel küzd. –

Súlyos beilleszkedési zavarhoz vezethet, ha a tanuló már többször osztályt ismételt, így nem a korának megfelelő korcsoportban tanul.

–

Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelők és a gyermekek közötti viszony nem megfelelő.

A különleges bánásmódot igénylő (ezen belül a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő és SNI) tanulókkal összefüggő pedagógiai feladataink: –

Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány.

–

A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével.

–

Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába.

–

Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (gyermek-, ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.)

–

Sajátos nevelési igényű tanulók esetében szoros szakmai együttműködés a gyógypedagógussal,

pszichológussal,

logopédussal,

szükség

esetén

más

szakemberrel az osztályfőnök koordinálásával. –

A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása.

–

Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére.

–

Az iskolaotthonos oktatási forma bevezetése, a tanulók egyéni követésére, önálló tanulási szokásainak kialakítására, a tanulási eredménytelenség kezelésében adhat segítséget.

22


NEVELÉSI PROGRAM

–

A baráti társaság figyelemmel kísérése.

–

Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről egészségügyi és rendőrségi szakemberek bevonásával.

–

A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések).

–

Jelentős pedagógiai problémává válhat az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanítanunk a helyes konfliktuskezelést.

–

Fejlesztő pedagógus és pedagógiai asszisztens bevonása a munkánkba.

A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy magatartászavaros tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján.

23


NEVELÉSI PROGRAM

IX. A különleges bánásmódot igénylő (ezen belül a tehetséges) tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység Fontos, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljes fejlesztése. Ezt segíti a magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma-megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése; gátolja: kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiaipszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. Különös figyelmet igényel az átlagosnál magasabb intelligenciájú sajátos nevelési igényű tanulók speciális tehetségének felismerése, kibontakoztatása. A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Tanórákon: –

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

–

differenciált csoportbontás, nívócsoportos oktatás,

–

emeltszintű oktatás,

–

választható tanórai foglalkozások, fakultációk.

Tanórán kívüli foglalkozások: –

tehetséggondozó szakkörök szervezése,

–

tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások,

–

levelező versenyeken való részvétel,

24


NEVELÉSI PROGRAM

–

napközi és iskolaotthonos foglalkozások,

–

felvételi előkészítők, továbbtanulás,

–

kulturális rendezvények látogatása,

–

sportversenyek,

–

kapcsolat a művészeti iskola intézményegységünkkel,

–

kapcsolat a városi művelődési központtal,

–

kapcsolat sportegyesületekkel,

–

iskolai könyvtár,

–

egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, erdei iskola).

Iskolánk kiemelt feladatként kezeli a számítástechnika tantárgy csoportbontásban történő oktatását. Az idegen nyelveket (angol, német) – lehetőség szerint - csoportbontásban oktatjuk. Célunk minél több tanulót eljuttatni 8. osztály végére az alapfokú nyelvvizsga szintjéig. Igény esetén lehetőséget adunk a második idegen nyelv tanulására is délután, tanórán kívüli foglalkozás keretében, költségtérítéses formában. Tanulóinknak házi versenyeken is biztosítjuk a megmérettetés lehetőségét. (Vers-és prózamondó-, helyesírási-, matematika-, sportversenyek.) Bíztatjuk és felkészítjük őket a városi, körzeti, területi, országos vetélkedőkön való részvételre. Támogatjuk a levelező versenyeken való részvételt. Az elért eredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót is a megmérettetés vállalására. Az iskolai könyvtár segítséget nyújt a felkészüléshez. Legyen a könyvtár ideális helyszíne a művészeti,

tudományos

szakköröknek,

érdeklődési

köröknek,

verseny

és

felvételi

előkészítőknek. Az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyveken kívül más könyvek, lexikonok, szótárak használatának. El kell érni, hogy a nyomtatott kiadványok mellett a tanulók lehetőséget kapjanak a hangzó anyagok, multimédiás anyagok megtekintésére, a bennük rejlő ismeretek önálló feldolgozására. Biztosítjuk az állandó internet hozzáférést a könyvtárban elhelyezett számítógépeken. Fontosnak tekintjük a művészeti tevékenységekhez kapcsolódó tehetség felismerését, és a kibontakoztatásának biztosítását. A kreatív műhely 1-2. évfolyamon szervezett foglalkozásai, a művészeti intézményegységünk, az ilyen jellegű szabadidős foglalkozásaink lehetőséget nyújtanak erre.

25


X.

NEVELÉSI PROGRAM

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A többször módosított gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény pontosan meghatározza az állam, a helyi önkormányzatok feladatait a gyermekek védelmével összefüggésben. Az új törvény több ponton találkozik a Közoktatási törvény előírásaival, számos kérdésben határoz meg az iskolák vezetői, pedagógusai részére közvetlenül is feladatokat. A közoktatásról szóló törvény 41. § (6) bekezdése előírja a nevelési-oktatási intézmény feladatai között a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását, a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárását, pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzését és ellensúlyozását. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedéseket kell kezdeményeznie a nevelési-oktatási intézménynek. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetője felel. A munkát szervezi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus. Feladataik közé tartozik: –

A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelykehez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

–

Családlátogatásokon részt venni a veszélyeztető okok feltárása érdekében.

–

A veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti szolgálatot.

–

Segíteni a Gyermekjóléti szolgálat tevékenyégét.

–

A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni.

–

Tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról

Feladatuk továbbá: –

A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása.

–

A segélyezéssel kapcsolatos ügyintézés segítése.

–

Kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal.

–

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés.

–

A veszélyeztető tényezők feltárása.

–

A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása osztályfőnök–tanár–szülő együttműködésével.

Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége három fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

26


NEVELÉSI PROGRAM

Az iskola pedagógiai munkájában az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem megelőző céljait: –

Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, ill. bármilyen más oknál fogva.

–

Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket. Biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.

–

Az iskolának rendszeresen kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, családokkal.

–

Biztosítani és segíteni kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét és működését.

–

Biztosítani

kell,

hogy

a

tanulók

megismerjék

jogaikat,

és

véleményt

nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. –

A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

–

A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.

–

Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.

–

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység is.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a Gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. Feladataink közé tartozik az is, hogy részt vegyünk a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében, hogy az iskola falain belül is segítsük a veszélyeztetettség megszűnését vagy legalábbis ellensúlyozását. A gyermek- és ifjúságvédelem színterei: 1. Igyekszünk családlátogatások keretében megismerni tanulóink családi hátterét, szociális helyzetét. 2. Különös figyelmet kell fordítani mindazon családokra, aki anyagi helyzetük vagy más oknál fogva nem képesek egyedül eleget tenni gyermekneveléssel kapcsolatos feladataiknak: az ő érdekükben kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal. 3. Felvilágosító tevékenység a szülők és tanulók körében: mentálhigiéné, egészségvédelem, gyermekvédelmi, Közoktatási törvény megismertetése. Formái: Szülői Közösség, szülői értekezlet, fogadóóra, tanóra.

27


NEVELÉSI PROGRAM

4. Differenciált foglalkozásainkon biztosítjuk a gyermekek részére a tanulási hátrányok csökkentését. Ez megvalósul tanórán kívüli tevékenységként is fejlesztőpedagógus segítségével, felzárkóztató foglalkozásokon. 5. Szoros kapcsolattartás a városi gyámhivatallal, Gyermekjóléti szolgálattal. 6. Lelki segítségnyújtás megszervezése és rendszeresítése. 7. Az arra rászoruló tanulóknak gyermekvédelmi támogatáshoz juttatása, eljárás a helyi gyermekjóléti hatóságnál. 8. A pályaválasztás, beiskolázás körültekintő megszervezése. 9. Személyes, egyéni tanácsadás szülőknek és tanulóknak.

28


XI. A tanulási program

kudarcnak

kitett

NEVELÉSI PROGRAM

tanulók felzárkóztatását segítő

Felzárkóztatásra a tanórák szervezése mellett a tanórán kívüli foglalkozások; speciális egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrányok csökkentését. Ezekkel a tanulókkal való foglalkozást differenciáltan oldjuk meg. Kiemelt feladat a tanulás tanítása, az otthoni tanulás segítése, a házi feladat előkészítése. Fontos a tanuló sikerélményhez juttatása, elismerő bíztatása. Hatékony eszköz a rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal. (Családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási napok.) Segítség lehet a tanulóval kialakított bizalomra épülő jó kapcsolat, beszélgetések. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha –

szétszórt figyelmű,

–

nehezen tud koncentrálni,

–

gyorsan felejti és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat,

–

túlmozgásos- túlzottan lassú,

–

kézügyessége és finom-motorikus mozgása fejletlen,

–

lassan vált át egyik feladatról a másikra,

–

számolása gyenge,

–

olvasási- helyesírási problémái vannak,

–

a szakértői bizottság, nevelési tanácsadó javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.

A felzárkóztatás célja: –

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, ill. iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése.

–

Készségek, képességek fejlesztése, mozgásfejlesztés.

–

A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.

–

Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.

–

Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.

–

Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

29


Tevékenység

Módszer

NEVELÉSI PROGRAM

Felelős

1. A tanulási

- Képességek felmérése iskolába

Pedagógus,

kudarcnak

lépéskor – prevenció; pl. Difer,

Nevelési

kitett tanulók

Sindelár, KABC teszt

Tanácsadóban:

felismerése

- képességek felmérése az

fejlesztőpedagógus,

iskoláztatás folyamán; pl. induktív

pszichológus

Határidő Tanév eleje

gondolkodás mérése Megfigyelés

Tanító, szaktanár,

Folyamatosan

osztályfőnök, fejlesztőpedagógus Dokumentumelemzés (a tanuló


Tanév eleje,

iskolai produktumainak célirányos

osztályfőnök,

illetve közben

áttekintése)

fejlesztőpedagógus

Beszélgetés (gyerekkel, szülővel)


Folyamatos

osztályfőnök, fejlesztőpedagógus A tanulók tanulási szokásainak


felmérése (kérdőívvel, otthon-

osztályfőnök,

iskola napló vezetésével stb.)


2. A tanulási

Egyéni (képesség) fejlesztés

Pedagógus, fejlesztő-

kudarcnak

(fejlesztési terv alapján)

pedagógus

kitett tanulók

Differenciált tanóravezetés

Minden pedagógus

Folyamatos

fejlesztése

Korrepetálás

Érintett pedagógus,

Folyamatos

(az iskolán

korrepetálást vezető

belül)

pedagógus Napközi, iskolaotthon, tanulószoba Napközis nevelő,

Első félév

Folyamatos

Folyamatos

tanítók az iskolaotthonos formában, tanulószoba vezető Előkészítő évfolyam (az első

Tanító

Tanév vége

Mentesítés bizonyos tárgyak,


Tanév eleje,

illetve értékelési módszerek alól

Nevelési Tanácsadó

illetve

szakemberei

folyamatos

osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére)

30


NEVELÉSI PROGRAM

Tanulásmódszertan, tanulás

Osztályfőnök vagy a

Tanév eleje,

tanítása

kurzust oktató

illetve

pedagógus

folyamatos

Tréning (tanulástechnika,

Fejlesztőpedagógus,

Folyamatos

koncentráció stb.), relaxáció

pedagógus

3. A tanulási

A tanulási zavarokkal küzdő


kudarcnak

tanulók speciális szakemberekhez

osztályfőnök, gyermek-

kitett tanulók

történő irányítása (Nevelési

és ifjúságvédelmi

fejlesztése

Tanácsadó stb.)

felelős,

(iskolán kívül) 4. A fejlesztés

Folyamatos

fejlesztőpedagógus Tesztek újrafelvétele

Pedagógus, Nevelési

hatékonysága,

Tanácsadóban:

értékelés

fejlesztőpedagógus,

Tanév vége

pszichológus Dokumentumelemzés (a tanuló


iskolai produktumainak célirányos

osztályfőnök

Tanév vége

áttekintése) Megfigyelés


Folyamatos,

osztályfőnök,

illetve tanév


vége

Tanulmányi eredmények


Tanév vége

elemezése (dokumentumelemzés)

osztályfőnök

Beszélgetés (gyerekkel, szülővel)


Tanév vége

osztályfőnök, fejlesztőpedagógus

XII.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációját segítő program

Az egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni fejlesztési terv alapján történik, melyet az osztálytanítók és a gyógypedagógusok közösen készítenek el. A foglalkozások az SNI tanulók száma és szükségletei szerint szerveződnek. a.) Tanórán az osztályonként meghatározott óraszámban segít a gyógypedagógus. Differenciált

tananyag

feldolgozásával

–

figyelembe

véve

az

általános

iskolai

követelményeket, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelveit – a gyermekek szintjének megfelelő feladatokat ad, így hozzásegíti a tanulókat, hogy saját tempójukban haladhassanak, s kisebb lépésekben fokozatosan felzárkózhassanak a

31


többiekhez.

Ezáltal

több

sikerélmény

és

kevesebb

NEVELÉSI PROGRAM

kudarc

éri

a

gyermekeket.

Magabiztosabbá válnak, személyiségük megerősödik, ami a későbbi társadalmi integrációjuk szempontjából nagyon lényeges. A gyógypedagógus és az osztálytanító együttműködése rendkívül fontos. Ez nemcsak technikai együttműködést jelent, hanem közös felelősségvállalást egy valódi, közös, aktív együttgondolkodást, együttszervezést, ami kiterjed a tanmenet- és tananyagszervezésre, a célok, ellenőrzési módok, értékelés, a különböző didaktikai problémák, valamint az osztályban

előforduló

többi

problémás

tanulónak

nyújtandó

egyéni

megsegítés

megbeszélésére. Az SNI tanulók kapjanak szöveges értékelést minden tantárgyból az érdemjegy mellett félévkor és év végén is. A százalékos értékelés is jelenjen meg. Az autista és autisztikus jelegű tanulók magatartását havonta, szövegesen értékelje az osztályfőnök. Az együttműködés célja, hogy megteremtse mindazokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló nevelési és oktatási szükségleteit biztosítani tudjuk. Törekedni kell a nyitottságra, a kooperációra, kapcsolattartásra, párbeszédre, a konfliktuskezelésre. Az integráció nemcsak az osztályban tanító tanárok ügye, hanem kihat az egész iskola szervezetére és a szülőkre is. Ezért a velük való folyamatos kapcsolattartás ápolása nagyon lényeges, melyek a 3 havonta team-megbeszélésekkor történnek. Az osztályfőnök feladata, hogy a szülőket partnerként bevonja a fejlesztő tevékenységbe, tájékoztassa az elért eredményekről az osztályfőnök által szervezett team megbeszélések után. b.) Tanórán kívül a rehabilitációs órák keretében a tantárgyi felzárkóztatást és a tanulási képességek fejlesztését végzi a gyógypedagógus. - Fontos, hogy tanórákon a többiekkel együtt tudjon haladni az integrált tanuló, ezért az eljárás didaktikai tréningekkel történik, így az aktuális tananyaggal kapcsolatos probléma rövidebb időn belül felszámolható. - Az alapvető tanulási képességek hiánya, gátoltsága vagy zavara miatt megnehezül az iskolai haladás, ezért nélkülözhetetlen ezeknek a képességeknek, az ún. bázisfunkcióknak a fejlesztése is. Az alapvető képességek fejlesztése hosszabb folyamat. A képességfejlesztés a következő pedagógiai eljárásokkal történik: -

grafomotoros fejlesztés, ritmikus írás a grafomotorosan éretlen gyermekeknél;

-

logopédiai terápiák: pöszeség, dadogás, megkésett (akadályozott) beszéd- és nyelvi fejlődés, diszfázia, diszlexia prevenció és redukáció, diszgráfia terápia, diszkalkulia terápia;

-

Gósy-féle beszédészlelés és beszédértés terápia;

-

konduktív pedagógia;

-

Fit-ball.

32


XIII.

NEVELÉSI PROGRAM

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés és elemzés alapján megtervezett tevékenységünkkel segíteni minden hátrányos helyzetű – de különösen a szociális hátrányban lévő – tanulót képességei kibontakoztatásában. A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége. Célunk: segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, valamint támogatni tanulásukat, egyéni ütemű fejlődésüket, ha: –

a családi mikrokörnyezet,

–

a családi házon kívüli környezet,

–

a csonka családban élő tanuló,

–

a munkanélküli szülői háttér,

–

az iskolai előélet miatt szociálisan hátrányos helyzetűek,

–

áttelepülés, lakhelyváltoztatás,

–

tartós illetve hosszas betegség miatt átmenetileg hátrányos helyzetűekké váltak.

A hátrányok enyhítésére minden nevelő javaslatot tehet. A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja. Anyagi támogatásra a tanuló szülője kérelmet nyújthat be. Iskolánk az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja: –

diákétkeztetés: napközis (tízórai, ebéd, uzsonna), menza (ebéd) három vagy több gyermek esetén térítési díjkedvezmény;

–

tankönyv kölcsönzése az iskolai könyvtárból;

–

a szülők tájékoztatása a szociális támogatások helyi lehetőségeiről;

–

iskolaorvosi ellátás;

–

kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval.

A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák segítik: –

felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok;

–

DÖK és ISK programok;

–

napközis, iskolaotthonos programokban a szokások kialakítása, egészséges életmódra nevelés és a helyes szabadidő eltöltés;

–

drog-és bűnmegelőzési programok (kapcsolattartás segítő szervekkel, felvilágosító nevelési programok);

–

mentálhigiénés programok;

–

pályaorientációs tevékenység;

–

támogatások szerzése, pályázatok.

33


NEVELÉSI PROGRAM

Tehetséggondozás A tehetséges tanulók felismerésére és fejlesztésére – a módszerek jó megválasztásával – kiemelt figyelmet kell fordítanunk. A tehetséges tanulók oktatása során is elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon túl (szakkör) biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő felkészítését a mindenkori órakeret terhére. Drog- és bűnmegelőzési program Az osztályfőnökök, az iskola védőnője, az érintett szaktanárok részvételével folytatjuk ezt a tevékenységet. Bevonunk külső előadókat is. A kábítószer, az alkohol, a drog fontos téma az osztályfőnöki órákon, de megjelenik más tanórákon is. Mindig az életkori sajátosságnak megfelelően történik a feldolgozás. Legfontosabb cél a megelőzés! Pályaorientációs tevékenység Az 5-8. évfolyam számára fontos ez a terület. Célunk együttműködést kialakítani a szülőkkel; biztosítani, hogy minden diákunk felelősen dönthessen jövőjéről. Ezt segítő rendezvényeket szervezünk, tájékoztatjuk az érintetteket eseményekről, szakirodalomról stb. Segítjük az adminisztrációs munkájuk elvégzését is. A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki a – Gyermekjóléti Szolgálattal, –

Nevelési Tanácsadóval,

–

a város önkormányzatának megfelelő szakembereivel.

Időpont

Feladat

Felelős

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök Gyermek- és JúniusA tevékenységi formák megtervezése a következő ifjúságvédelmi felelős, augusztus tanévre osztályfőnökök Gyermek- és A szociális hátrányok enyhítését szolgáló Szeptember ifjúságvédelmi felelős, tevékenységek ütemtervének elkészítése osztályfőnökök Gyermek- és Szeptember – Tevékenységi formák megvalósítása ütemterv ifjúságvédelmi felelős, június szerint osztályfőnökök Gyermek- és Eredmények felmérése, fejlesztési tevékenységek Május ifjúságvédelmi felelős, megtervezése a következő tanévre igazgatóhelyettes Május – június

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása

34


XIV.

NEVELÉSI PROGRAM

A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánkban Diákönkormányzat működik. Munkájukat az igazgató által megbízott nevelő segíti, aki egyben képviseli őket az iskola vezetőségében és a Szülői közösségben. A diákönkormányzat gyakorolhatja jogát minden olyan kérdésben, melyet a közoktatási törvény 62-64. §-a számára biztosít. Az osztályközösségek 2 fő diákképviselőt választanak, s az így delegált tagok vesznek részt a saját munkatervükben meghatározott üléseken. Ügyelünk arra, hogy a diákönkormányzatban az SNI tanulók is képviselve legyenek. Évente legalább egy alkalommal közgyűlést tartanak, megtervezik saját programjukat, javaslatot tesznek a házirend esetleges módosítására, szakkörök szervezésére, szabadidős programokra, a diákönkormányzat által felhasználható tanítás nélküli munkanapok programjára, az iskolai élet demokratikusabbá tételére. A diákönkormányzat és az irányító nevelő feladata, hogy a nevelő-oktató munkát segítő tevékenységüket tegyék még hatékonyabbá az alábbi területeken: –

tanulói érdekképviselet és annak gyakorlása,

–

helyi hagyományok ápolása,

–

fejlesszék a tanulói öntevékenységet, önállóságot, felelősségérzetet,

–

segítsék megszervezni és megvalósítani a szabadidő hasznos eltöltését,

–

szervezzenek minél több játékos, pihentető, egészséges életmódra nevelő programot.

Gyermekeink nevelésének hatékonysága érdekében maximálisan jó együttműködésre kell törekednünk a szülőkkel, a családokkal. A Szülői közösség elsősorban a rendezvények szervezésében, lebonyolításában nyújt segítséget, kapocs az iskolavezetőség és a szülői ház között. A Közoktatási törvény szerint él javaslattételi, véleményezési jogával. Tagjait

az

osztályközösségek szülői értekezlete választja és bízza meg. A szülői közösség önmaga választja tisztségviselőit, az önmaga által készített működési szabályzat és munkaterv alapján tevékenykedik. Figyelmet fordítunk arra, hogy az SNI tanulók szülei is képviselve legyenek. Munkájukat az iskola igazgatója segíti, aki folyamatosan tájékoztatja a választmányt az iskolai élet eseményeiről. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: –

családlátogatások;

–

szülői értekezletek, fogadóórák;

–

nyílt tanítási napok, órák, egyéni fogadóórák;

–

iskolai és osztályszintű rendezvényeken való segítő részvétel;

–

szülői közösség megbeszélései, alapítványunk kuratóriumának ülései;

–

pályaválasztási tanácsadás;

–

előadások szervezése szakemberek közreműködésével;

–

meglévő hagyományok ápolása és bővítése.

35


XV.

NEVELÉSI PROGRAM

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató

munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében található jegyzék tartalmazza a nevelésioktatási intézményekben a kötelező (minimális) eszközök és felszerelések felsorolását. Az alább felsorolt eszközök és felszerelések listáját a módosított Kerettantervek alapján megalkotott Helyi tantervek megfogalmazása után módosítjuk. 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedését az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

2. Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök Képek, betűkártyák,

–

Szólások, közmondások könyve,

szótagkártyák,

–

Nemzeti jelképek (fali tabló),

–

Hívóképek,

–

Fali táblák:

–

Írott és nyomtatott ABC (falikép),

–

Igék,

–

Kis és nagybetűs nyomtatott ABC

–

Az igenév,

(falikép),

–

Teljes hasonulás,

–

Betűsín,

–

Mondat,

–

Írott kis és nagy ABC,

–

Az állítmány fajtái,

–

Bábok (10 db),

–

A jelzők rendszere,

–

Fali tablók:

–

Ok és célhatározó,

–

Hangtani ismeretek,

–

Történelmi arcképsorozat,

–

Szavak alakja, jelentése,

–

Helyesírási szabályzat és szótár

–

A szó,

–

A mondat,

–

Gyermeklexikon (10 db),

–

(10db)

3. Az 1-4. évfolyam matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként) –

Űrmértékek (cl,dl,l),

–

Demonstrációs óra,

–

Helyi értéktáblázat

–

Táblai vonalzók,

–

Kéttányéros mérleg és súlysorozat,

–

Táblai körző,

–

Hőmérő

–

Számkártyák (1-1000-ig)

–

Színes rudak.

36


NEVELÉSI PROGRAM

4. Az 1-4. évfolyam környezetismeret tanítást segítő felszerelések és taneszközök –

„Az idő” (oktatótábla)

–

iskolai iránytű,

–

Magyarország domborzati térképe,

–

Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel,

–

Szobai hőmérő,

–

Borszeszégő,

–

Domborított földgömb,

–

Videokazetták:

–

Életközösségek I.,

–

Életközösségek II.,

–

Életközösségek III.,

–

Életközösségek IV.,

–

Vadonnőtt gyógynövényeink,

–

Dunántúli középhegység,

–

Dunántúli dombvidék,

–

Alpokalján

–

Homokasztal,

–

Tanulói kísérleti doboz (8 db)

–

Ásványok,

–

Magyar nemzet jelképei (fali tabló),

–

Élő természet (dia pozitívok),

–

Testünk (videofilm),

–

Közlekedés szabályai (videofilm),

–

Nagyító,

–

Szűrőpapír.

5. Az 1-4. évfolyam ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Ritmus eszközök: triangulum,

–

xilofon, kisdob

Cselekményes zenék – nőikar, férfikar, vegyes kar,

Zenehallgatási anyagok

–

Iskolai ünnepek újabb dalai,

hangkazettán vagy CD-n

–

Európai népdalok,

–

Magyar népzenei anyag,

–

Egyházi énekek,

–

Gyermekdalok,

–

Jeles napok, ünnepkörök dalai,

–

Himnusz,

–

Kórusművek, műzenei

–

Szózat,

–

Magyar és rokon népek dalai,

–

szemelvények.

6. Az 1-4. évfolyam rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Diapozitívek:

–

Steindl Imre: Országház,

–

Kispaládi parasztház,

–

Pabló Picasso: Maia arcképe,

–

Thököly vár – Késmárk,

–

Ferenczy Noémi: Noé bárkája –

–

Medgyessy Ferenc: Anyaság

–

Kolozsvári testvérek: Szt. György

–

kútja,

gobelin, –

szobra, –

–

Kovács

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária

Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék,

Margit:

Szamaras,

–

Hollókői ház,

Sámson dombormű,

–

Füstös konyha,

Szőnyi István: Este,

–

Matyó tisztaszoba,

–

Mai lakóház külső és belső képe,

37


NEVELÉSI PROGRAM

–

Árva vára,

–

Hősök tere,

–

Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum,

–

Vajdahunyad vára

–

Schaár Erzsébet: kirakat,

–

Makovecz

–

Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép –

Imre:

Sárospataki

Művelődési Ház,

ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry

–

Ligeti Miklós: Anonymus,

herceg hóráskönyvéből,

–

Ferenczy Béni: Bem érem,

–

Paul Cézanne: Csendélet,

–

Götz János: Szarvas,

–

Ferenczy Károly: Festőnő,

–

Cseh László: Táncolók,

–

Fényes Adolf: Testvérek,

–

Michelangelo: Ádám teremtése,

–

Vaszilij

–

Ferenczy Károly: Október,

három folttal,

–

Fényes Adolf: Babfejtők,

Bálint Endre: Vándorlegény útra

–

Koszta József: Tányértörölgetők,

kél,

–

Glatz Osztkár: Birkózók,

–

Ember alakú butella,

–

Kapatisztító,

–

Kerített ház – Pityeszer,

hímzés, hímes tojás, mézeskalács

–

Botpaládi ház,

báb,

–

Faragott, festett, oromzatos hűz –

–

Aratókorsó, tálak, miskakancsó,

Hegyhátszentpéter,

–

magyar koronázási jelvények.

–

Kandinszkij:

Festmény

kunsági

gyapjú

7. Az 1-4. évfolyam technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Olló, kés, vonalzó (40 db)

–

Szövőkeret (30 db)

–

Mintázó eszközök (20 db)

–

Csiszolópapír

–

Építőkocka (fa)

8. Az 1-4. évfolyam testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Síp,

–

Karika (20 db)

–

Gumilabda (20 db),

–

Jelzőszalagok (10 db),

–

Babzsák (20 db),

–

Ugrószekrény (1 db)

–

Ugrókötél (20 db),

–

Dobbantó (1 db),

–

Kislabda (20 db),

–

Tornaszőnyeg (4 db),

–

Tornapad (3 db),

–

Bordásfal (10 db),

–

Tornazsámolyok (6 db),

–

Mászókötél (5 db),

–

Medicinlabda (10 db),

–

Mérőszalag (1 db)

9. Az 5-8. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Térkép (irodalomtörténeti) (3 db)

–

Írói arcképsorozat (3 db),

–

Magyar értelmező szótár (5 db),

–

Szinonima szótár (5 db),

38


NEVELÉSI PROGRAM

Helyesírási tanácsadó szótár (5

–

Botond,

db),

–

Lehel kürtje,

–

Életrajzi lexikon (5 db),

–

István megkoronázása

–

Helyesírási szabályzat és szótár

–

Arany: A walesi bárdok,

(20 db),

–

Ludas Matyi (rajzfilmek),

–

Hanganyag (hangkazetta, CD)

–

Egri csillagok (film),

–

Népdalok, népmesék

–

Janus Pannonius emlékére,

–

János vitéz,

–

Mátyás könyvtára,

–

Mitológiai és bibliai történetek,

–

A Corvinák,

–

Versek (Petőfi, Arany),

–

Balassi,

–

A kis herceg

–

Görög regék és mondák,

–

Rege a csodaszarvasról,

–

Népballadák,

–

Mikszáth prózája,

–

Arany: A walesi bárdok,

–

Liliomfi (film),

–

Toldi,

–

A reformkor I-II.,

–

Egri csillagok (részletek),

–

Petőfi,

–

Janus Pannonius, Balassi Bálint,

–

Egy magyar nábob (film),

Zírnyi

–

Kárpáti Zoltán (film),

–

A kőszívű ember fiai (film),

–

Halotti beszéd,

–

Légy jó mindhalálig (film)

János, Jókai Mór művei,

–

Móricz és a Légy jó mindhalálig,

–

Halotti beszéd és könyörgés,

–

Móricz élete,

–

Ómagyar Mária siralom,

–

Nyugat,

–

Móricz Zsigmond:

–

A fiatal József Attila,

Légy jó mindhalálig (rádiójáték)

–

Erőltetett menet (film)

Ady

Mihály,

–

Könyv

Kosztolányi Dezső, József Attila,

–

Népmesegyűjtemények (10 db),

Radnóti Miklós versei,

–

O.Nagy Gábor: Magyar szólások

–

Miklós,

Kölcsey Mihály,

–

Vitéz

–

Endre,

Vörösmarty

Sándor,

Hét

Babits

–

Megzenésített versek,

–

Videofilmek

–

Magyar népmesék,

–

János vitéz, (rajzfilm)

–

A Pál utcai fiúk, (film)

–

Rab ember fiai (film),

–

Magyar mondák

–

Álmos vezér,

–

A fehér ló mondája,

–

A szentgalleni kaland,

Mikszáth: Szent Péter esernyője (film),

Csokonai

Ferenc, Petőfi

A

felvilágosodás

Mihály versei, –

Csokonai:

Arany

krajcár,

és közmondások (5 db), –

Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db),

–

Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db),

–

Montágh

Imre:

Mondjam

vagy

mutassam (5 db), –

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db),

39


NEVELÉSI PROGRAM

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30

–

Szerkezet,

db),

–

Mondattan,

Mikszáth Kálmán: Szent Péter

–

Magyar nyelvemlékek,

esernyője (30 db),

–

Nyelvcsaládok

–

Egyéb eszközök

mindhalálig (30 db),

–

Petőfi (diasorozat),

–

Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db)

–

Fogalmazás 5. (diasorozat),

–

Fali tablók:

–

Arany János: Toldi (diasorozat),

–

Hangtan,

–

Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm),

–

A teljes hasonulás,

–

A főnév (oktatócsomag),

–

Jelentéstan,

–

Móricz

–

Szótan,

–

A szófajok,

–

Jelentés,

–

–

–

Móricz

Zsigmond:

Légy

jó

Zsigmond:

Hét

krajcár

(diafilm), –

Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm)

10. A történelem tanításához szükséges felszerelések és taneszközök –

Falitérkép

–

Az ókori Kelet

–

Az ókori Görögország,

–

A Római Birodalom,

–

Bibliai országok – Pál apostol

–

gyarmatosítás XV-XVII. század, –

Magyarország X-XI. sz.

–

A magyar népvándorlás és a

Magyarország népei a XVII. század végén,

–

utazásai, –

Az európaiak felfedezései és a

Magyarország Bethlen Gábor korában (1629.)

–

Magyarország népei a XVIII. század végén,

honfoglalás

–

Európa a XVIII. század végén,

–

Európa Nagy károly korában,

–

A Föld népei a XVI-XVIII.

–

Magyarország a korai feudalizmus

–

században,

idején,

–

Az 1848/49-es szabadságharc,

A feudális Magyarország a XIII. sz.

–

Európa a XIX. század második

közepétől a XV. sz. elejéig,

felében,

A tatárjárás Magyarországon

–

Európa a XIX. században,

1241-42.

–

Európa 1815-1849.,

A Föld népei a XIV-XV.

–

Európa az I. világháború idején,

században,

–

A gyarmati rendszer 1830-1914.,

–

Magyarország 1526-1606.

–

Az Osztrák-Magyar Monarchia

–

Európa a XIV-XV. században,

–

A feudális Magyarország a XV.

–

–

1914-ben, –

században, –

Magyarország a XVII. században,

–

Európa a XVII. század közepén,

A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975.),

–

A

Tanácsköztársaság

honvédő

harcai,

40


NEVELÉSI PROGRAM

–

Európa a II. világháború idején,

–

A francia forradalom,

–

Hazánk felszabadulása

–

Reformkor I-II. rész,

–

Videokazetta

–

Kossuth élete,

–

Az ókori Egyiptom,

–

A kiegyezés,

–

Egyiptomi hétköznapok,

–

Oroszország és cártól Sztálinig,

–

Egyiptom a Nílus ajándéka,

–

Versailles,

–

Széthi, a fáraó,

–

A II. világháború,

–

A piramisok,

–

1956. Október 23.

–

A kínai Nagy Fal,

–

Egyéb

–

Az ókori Hellász,

–

Írásvetítő transzparens,

–

Görögország,

–

Transzparens sorozat az általános

–

Az ókori Róma,

iskolai történelem tanításához (5-

–

Róma és Pompei,

8. évfolyam),

–

Róma építészete,

–

A Colosseum, Róma,

iskolai történelem tanításához (5-

–

Álmos vezér,

8. évfolyam),

–

Honfoglalás, államalapítás,

–

Aquincum,

–

Élet a középkori Európában,

–

Céh, inas – legény – mester

–

A románkori művészet,

–

A középkori társadalom (falikép),

–

A román stílus,

–

Tanulói egységcsomag az 5. és a

–

Mátyás király,

6. osztályos történelem

–

Hunyadi János,

tanításához,

–

Mátyás országa,

–

Mátyás király könyvtára,

–

A lovagok, a Hunyadiak,

–

Holocaust

–

Mohács,

–

7. évfolyamos Etika tankönyv

–

Magyar ereklyék,

–

Értelmező szótár, Idegen szavak

–

Nagy Szulejmán és kora,

–

Rákóczi szabadságharca,

11.

Az

angol

–

–

Diapozitív sorozat az általános

A magyar államcímer története 8 falikép),

–

honfoglalás idejétől (falikép),

–

nyelv

Magyar történeti áttekintés a

Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához

szótára

tanítását

segítő

felszerelések

és

taneszközök

Angol nyelvi tankönyv és

–

Igeidők táblázata

munkafüzet

–

Rendhagyó igék táblázata

–

Tanári kézikönyv

–

Elöljárók táblázata

–

CD,

–

Poszterek

–

Szókártyák

–

Országismereti videokazetták

–

Poszterek

–

Kétnyelvű szótárak

–

Tesztkönyv és megoldókulcs

–

Egynyelvű értelmező szótárak

–

41


NEVELÉSI PROGRAM

–

Könnyített olvasmányok

–

Nyelvi labor

–

7 db számlálós magnetofon

–

Számítógépes nyelvoktató és

–

4 db CD lejátszó

gyakorló programok

12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Das ABC Hause (munkatankönyv,

–

hangkazetta), –

Tematikus képek,

–

Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv)

–

(tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) –

Erős ige ragozás (fali tabló),

–

Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló),

Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta),

–

ABC kártya (betűkártyák),

–

A névelő (fali tabló),

–

Gyenge igeragozás (fali tabló),

–

A névelő (fali tabló),

–

A főnév szótári alakjai (fali tabló),

–

Időbeli, módbeli segédigék (fali

–

A személyes névmás (fali tabló),

–

Az elöljárószó (fali tabló),

–

A melléknév ragozása (fali tabló),

–

A személyes névmás ragozása (fali tabló)

–

A főnév ragozása (fali tabló),

–

Das neue Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet,

tabló), –

hangkazetta), –

hangkazetta),

Das neue Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, Das neue Deutschmobil 2.

Das neue Deutschmobil 3.

–

A birtokos névmás (fali tabló),

–

A melléknév ragozása (fali tabló),

–

Németország (falitérkép)

(tankönyv, munkafüzet, hangkazetta)

13. Az 5-8. évfolyam matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Táblai körző fa (2 db)

–

Táblai vonalzó 45 fokos fából (5db)

–

–

db), –

Táblai vonalzó 60 fokos fából (5 db),

Sík és mértani modellezőkészlet (2 Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia),

–

Helyi érték táblázat (írásvetítő

–

Táblai szögmérő fából (5 db)

fólia),

–

Méterrúd fából (5 db),

–

Oszthatósági szabályok (falikép)

–

Összerakható m (5 db),

–

Százalékszámítás (falikép),

–

Alaphálók, alapábrák (2 db),

–

Kétkaros mérleg és súlysorozat

–

Nagy matematikusok arcképei (5

–

Hatványozás

db),

azonosságai

(falikép), –

Halmazok (falikép)

42


–

Hasábok (falikép),

(írásvetítő fólia),

–

Eltolás (falikép),

–

Lineáris függvény (fali kép),

–

Pitagorasz-tétele (falikép),

–

Abszolút érték függvény (falikép),

–

Az egyenes körkúp, gúla (falikép),

–

Mértékegységek (falikép),

–

Az

–

Területszámítások (falikép),

–

Kocka, téglatest (testek),

–

Műanyag henger,

–

Űrmértéksorozat

–

Műanyag kúp,

–

Szétszedhető dm,

–

Műanyag gúla,

–

Tükrözés (falikép),

–

Műanyag hatszög alapú hasáb,

–

Terület és kerületszámítások

–

Műanyag ötszög alapú hasáb,

(falikép),

–

Testek felszíne, térfogata (falikép),

–

Algoritmus folyamatábra (falikép)

–

–

Derékszögű

Négyszögek

koordinátarendszer

NEVELÉSI PROGRAM

kerülete,

területe

egyenes

henger,

gömb

(falikép),

(falikép), –

A kör kerülete, területe (falikép),

–

Szögpárok (falikép),

14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Pentium típusú számítógép

–

Fali tablók

(15 db),

–

A számítógép belső felépítése

–

Monitor (SVGA) (15 db),

(IBM-02)

–

Billentyűzet (15 db),

–

Egér (15 db),

–

CD meghajtó 40x (30 db)

–

A billentyűzet,

–

Hangkártya + hangfal (3 db),

–

Alapvető programok

–

Projektorr (1 db),

–

WINDOWS 98 vagy 2000,

–

Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db),

–

OFFICE 97 vagy 2000

–

Tintasugaras nyomtató (1 db),

–

Az input-output eszközök csatlakoztatása,

15. A természetismeret és földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Terepasztal,

–

Térképjelek,

–

5-8. osztályos diafilmsorozat a

–

Magyarország térképe (falitérkép),

földrajz tanításához,

–

A Föld éghajlata (falikép),

5-8. osztályos írásvetítő

–

A Föld természetes növényzete

–

fóliasorozat a környezetismeret és

(falikép),

a földrajz tanításához,

–

A Föld domborzata (falikép),

–

Kőzetgyűjtemény,

–

Földgömb (10 db),

–

5-8. osztályos táblai vaktérkép-

–

Tellurium,

sorozat,

–

A Föld felszíne (dombortérkép),

–

Hőmérő (15 db),

–

Iránytű (15 db),

43


–

A Föld morfológiai térképe a

–

tengerfenék domborzatával (falitérkép), –

NEVELÉSI PROGRAM

Ázsia domborzata és vizei (falitérkép),

–

A Föld forgása és keringése

Európa domborzata és vizei (falitérkép),

(falikép),

–

Európa országai (falitérkép),

Afrika domborzata és vizei

–

Észak-Európa (falitérkép),

(falitérkép),

–

Kelet-Európa (falitérkép),

Ausztrália és Óceánia gazdasági

–

Ázsia domborzata (falitérkép),

élete (falitérkép),

–

Közép-Európa (falitérkép),

–

Afrika domborzata (falitérkép),

–

A Kárpát-medence domborzata és

–

Ausztrália és Új-Zéland

– –

vizei (falitérkép)

domborzata (falitérkép), –

Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép),

16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Írásvetítő fóliasorozat (fizika 6-8.

–

osztály),

Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db),

–

Mágneses rúd pár fatokban

–

Kétütemű motorminta (1 db),

–

Táblai mágnes 25 mm-es,

–

Négyütemű motorminta (1 db),

–

Fényből áram (videokazetta)

–

Áramátalakító (1 db),

–

Részecskemodell (videokazetta),

–

Csengő reduktor (1 db),

–

Fizikusok arcképcsarnoka

–

Dugaszos ellenállásszekrény (1 db),

(faliképsorozat),

–

Generátor minta (1 db),

–

SI mértéktáblázat (falikép),

–

Elektromotor és generátor (4 db),

–

Mágneses készlet (komplett),

–

Elektrovaria (tanári bemutató

–

A naprendszer (tabló),

–

Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz

–

Transzformátor modell (2 db),

10 db),

–

Mérőműszer (Voltax) (25 db),

–

Mikolacső (10 db),

–

Tanulókísérleti eszközkészlet

–

Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db),

–

eszközkészlet) (1 db),

áramkörök létrehozására (25 db), –

Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db),

Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db),

–

Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel)

–

Rugós erőmérő (25 db),

(2 db),

–

Kétkarú emelő (5 db),

–

Prizmatartó (1 db),

–

Karos mérleg, súlysorozattal (85 ),

–

Tanulókísérleti eszközkészlet a

–

Hőmérő,

fény vizsgálatára (15 db)

44


NEVELÉSI PROGRAM

17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Biológiai egységcsomag,

–

Bonctű,

–

Csíráztató,

–

Diapozitívek az 5-8. Osztályos biológia tanításához

–

Kézi nagyító (15 db),

–

Metszettároló

–

Mikroszkópizáló

–

Lámpa,

–

Mikroszkóp,

–

Szilvafa virága (modell),

–

Burgonya virága (modell),

–

Almafa (oktatótábla),

–

Rovarok (oktatótábla),

–

Lepkék (oktatótábla),

–

Sertés koponya,

–

Juh koponya,

–

Madár csontváz,

–

Emlős csontváz,

–

Fogtípusok,

–

Lábtípusok,

–

Szarvasmarha 8oktatótábla),

–

Házityúk (oktatótábla),

–

Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla),

–

Fenyő (oktatótábla),

–

Erdei pajzsika (oktatótábla),

–

Kocsányos tölgy virága (oktatótábla),

–

Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák),

–

Keresztes pók (oktatótábla),

–

Mókus (oktatótábla),

–

Sün (oktatótábla),

–

Szarka (oktatótábla),

–

Sertés koponya,

–

Róka (oktatótábla),

–

Szarvas v. őzagancs,

–

Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla),

–

Görény (oktatótábla),

–

Sáska (oktatótábla),

–

Ürge (oktatótábla),

–

Varjú (oktatótábla),

–

Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla),

–

Hal (csontváz),

–

Béka (csontváz),

–

Rák testfelépítése (oktatótábla),

–

Fürge gyík (csontváz),

–

Nemzeti parkjaink (falitérkép),

–

Fali tablók

–

A sejtmagnélküli egysejtűek,

–

Szivacsok, csalánozók,

–

Gyűrűs férgek,

–

Puhatestűek,

–

Ízeltlábúak,

–

Gerincesek,

–

Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok,

–

Nyitvatermők,

–

Zárvatermők,

–

A lomblevél működése,

–

A virág és virágzat,

–

Termések, terméstípusok,

–

Fásszár keresztmetszete,

–

Egyszikű szár keresztmetszete,

–

Az emberi bőr (bőrmetszet),

–

Emberi csontváz,

–

Csípőcsont,

–

Csöves csont,

–

Koponya,

–

Emberi torzó,

–

Lapos és csöves csont metszete,

–

Emberi nyelv fogakkal (modell),

–

Légzés (oktatótábla),

45


–

Szív-modell,

–

Vese (metszet),

–

Az emberi szaporodás,

–

Szem (modell),

–

Emberi fejmetszet.

–

NEVELÉSI PROGRAM

Hallás és egyensúly szerv (modell),

–

Fül (modell),

18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Videofilmek

–

Az élelem,

–

Alapvető élelmiszerek,

–

Az izmok és a mozgás,

–

A dohányzás és az egészség,

–

Vigyázz a gyógyszerekkel,

–

Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol,

–

Ép testben ép lélek,

–

Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Kémcső (50 db),

–

Közömbösítés,

–

Főzőpohár (25 db),

–

Redukció a redukáló sorban,

–

Óraüveg (10 db),

–

Peptidkötés,

–

Borszeszégő (10 db),

–

Videokazetták

–

Kémcsőfogó (10 db),

–

Ismeretlen ismerős a víz,

–

Vasháromláb (8 db),

–

Kincsek a homokban és a

–

Azbesztháló (8 db),

–

Vízbontó készülék (1 db),

–

A fémek általános jellemzése,

–

Kalotta molekulamodell (1

–

A víz,

garnitúra),

–

Az élet elemei,

–

Pálcika modell (1 garnitúra),

–

Levegő, tenger, kőzet,

–

Mágneses atommodell (1

–

Atom és molekula,

garnitúra),

–

A víz egy csodálatos nyersanyag,

Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl)

–

A konyhasó,

(3 db),

–

Tűzijátéktól a házépítésig,

–

Fali tablók

–

A magyar ezüst, az alumínium,

–

Atomok elektronvonzó képessége,

–

Az év fém a vas,

–

Fémek jellemerősségi sora,

–

Lidércfény és nitrátos vizek,

–

periódusos rendszer,

–

Kénsav a felhőből és a gyárból,

–

Elektronhéjak kiépülése,

–

Szabadon és kötve,

–

Oktatótáblák

–

Atom és molekula,

–

Fémek reakciói vízzel,

–

Írásvetítő transzparens sorozat a

–

Fémek reakciói savval,

7. és 8. osztályos kémia

–

Sav-bázis reakció,

tanításához (1 db)

–

bányákban,

46


NEVELÉSI PROGRAM

20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Pianínó,

–

A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen,

–

Videofilmek

–

Tánctípusok,

–

Jeles napok népszokásai,

–

Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök

21. Az 5-8. évfolyam rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

–

Műanyag, átlátszó hengerek,

–

Diapozitívek: a kerettantervben a

gúlák,

megismertetésre, elemzésre

Képsíkrendszer a vetületi

ajánlott műalkotásokról (1-1 db),

ábrázoláshoz,

–

Videofilmek:

–

Táblai körző (fém hegyű),

–

Képzőművészet a honfoglalás

–

60º-os táblai vonalzó,

–

45º-os táblai vonalzó,

–

A román stílus,

–

100 cm-es táblai vonalzó,

–

A gótika,

–

Táblai szögmérő,

–

Reneszánsz,

–

Műanyag, átlátszó kocka, tégla,

–

XIX. század művészete,

–

Demonstrációs testek (fa),

–

XX. század művészete,

–

Pásztorkodás a Hortobágyon,

–

Testbeszéd, gesztus

idején,

22. Az 5-8. évfolyam technika tanítását segítő taneszközök és felszerelések –

Fareszelő lapos 25x200 (15 db),

–

Lyukfűrész (10 db),

–

Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 ),

–

Kézi fúró (amerikáner) (4 db),

–

Fareszelő fél gömbölyű 25x200

–

Lemezvágó olló (10 db),

(15 db),

–

Faliképek a famegmunkálásról (5 db),

–

Vasreszelő lapos 25x200 (15 db),

–

Szerelő készlet, gépelemek

–

Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15),

–

Vasreszelő fél gömbölyű 25x200

tanításához (4 db), –

(15 db),

Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db),

–

Laposfogó (10 db),

–

Asztali fúrógép (állványos) (1 db),

–

Kalapács 15-20 dekás (15 db),

–

Asztali körfűrész (1 db),

–

Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó

–

A gépek (fali tabló) (3 db),

(15-15 db),

–

Kerékpár (1 db),

Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-

–

KRESZ-táblák (oktató táblák) (1-1 db),

15 db),

–

LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)

–

47


NEVELÉSI PROGRAM

23. Az 5-8. évfolyam testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök –

Ugródomb (1 db),

–

Tornazsámoly (4 db),

–

Magasugrómérce fém (1 pár),

–

Medicinlabdák (02 db),

–

Magasugróléc (1 db),

–

Ugráló kötél (20 db),

–

Maroklabda (10 db),

–

Kézi súlyzók (10 db),

–

Súlygolyó 3 kg (1 db),

–

Mászókötél (5 db),

–

Súlygolyó 4 kg (1 db),

–

Kosárlabda (15 db),

–

Tornaszekrény (1 db),

–

Kézilabda ( 5 db),

–

Gyűrű 81 db),

–

Futball labda (5 db)

–

Gerenda (1 db),

–

Dobbantó (1 db),

24. Az iskolaotthonos foglalkozásokhoz szükséges eszközigények: A./ A tantárgyi órákhoz szükséges eszközökön kívül: –

Értelmező szótár

–

Szinonima szótár

–

Magnó

–

Művészeti albumok

–

Barkács könyvek

–

Lexikonok, gyermek enciklopédiák

–

Mesekönyvek, természetismereti könyvek, mesekazetták

–

Benedek Elek meséi

–

Petőfi Sándor összes költeménye

–

Arany János összes költeménye

–

Lázár Ervin művei

–

Móra Ferenc művei

–

Kormos István művei

–

Tordon Ákos művei

–

Zelk Zoltán művei

–

Találós kérdések, közmondások, szólások gyűjteménye

–

Kodály Zoltán, Bartók Béla művei hangkazettán

–

Erich Kästner könyvei

–

Természetismereti VIDEO kazetták

–

Óra B./ Manuális tevékenységekhez:

–

Agyag

–

Gyöngy

–

Fonal

–

Textil

–

Szövőrács

48

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és AMI - Pedagógiai program

–

Karton

–

Tafota papír

–

Rajzlap, műszaki karton

–

Vízfesték, tempera

–

Zsírkréta, porkréta

–

Gyurma, színes gyurmák

–

Ragasztó

–

Gipszöntő játékok C./ Termi és szabadtéri játékok:

–

Társas játékok – puzzle játékok

–

Építő játék, LEGO

–

Sakk játék

–

Tollas ütők – szett

–

Habtenisz

–

Gumilabdák

–

Ugrókötelek

–

Bábsorozat –paraván

25. A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez- oktatásához a speciális, funkcionális taneszközöket használjuk. (11/1994 MKM rendelet 7.sz. melléklet) –

Testi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak:

fogyatékossághoz igazodó egyénre szabott eszközök állítható magasságú tábla. –

Beszédfogyatékosok (logopédiai foglalkozás)

tükör 120x180 cm

csoportonként 1 db

logopédiai alapkészlet csoportonként 1 db A fent felsorolt eszközök és felszerelések listáját 2012. december 31-ig felülvizsgáljuk, és a Helyi tantervek igénye alapján módosítjuk.

49

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és AMI Pedagógiai program. Tartalom

Recommend Documents