Környezetgazdaságtan 7. előadás: A környezeti szabályozóeszközök típusai és a Coase-i elméletre alapuló szabályozás
©2012 BME Környezetgazdaságtan Tanszék
Az előző részek tartalmából: A környezeti szabályozás Pigou-i és Coase-i elmélete
A Pigou-i elv szerint:
A Coase-i elv szerint:
Az állam feladata a
Az állam feladata
szennyezési optimum kiszámítása, majd ezen optimum érvényesítése valamilyen szabályzóval
Ilyen szabályzók a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők
SZABÁLYOZÓESZKÖZÖK TÍPUSAI 1. 2. 3. 4. 5.
Közvetlen előírások Gazdasági ösztönzők Jogosultságok allokálása Felelősségi szabályok (kártérítés) Morális késztetés
megfelelő intézményi környezet kialakítása a szennyezők és szennyezettek közötti megállapodások elősegítésére Ilyen szabályzók a jogallokálás és a felelősségi szabályok
Közvetlen előírások (command-and-control) Mennyiségi, fizikai korlátozás: a környezethasználat szintjének kormányzat általi meghatározása
Utasítás: közvetlenül alkalmazható technológiai,
műszaki, esetleg pénzügyi előírás, követelmény; a szabályozó hatóság által jogszabályban vagy szabványban előírva
Az utasítás a környezethasználat lehetséges
tartományát egy legális és egy tiltott halmazra osztja
Ellenőrzés: a hatóság valamilyen módon ellenőrzi az utasítások teljesülését, kikényszerítve azok alkalmazását
Gazdasági ösztönzők
(Pigou-i adók / market based instruments) A környezethasználat „beárazása”: a kibocsátott szennyezésért vagy a kitermelt erőforrásért – az okozott externáliával arányosan – fizetni kell A környezethasználat bármely szintje legális, de annak költsége immár a piac által érzékelhető lesz Az állam jogszabályban határozza meg a környezethasználat díját, a fizetés módját Nem mindig az államnak kell a díjat megfizetni, a transzfer történhet piaci szereplők között is
Felelősségi szabályok (kártérítés)
Jogosultságok allokálása A környezeti problémák oka a magas tranzakciós költség (ebből fakad az externália és a közjavak „tragédiája”) – a tranzakciós költségek szintje azonban a jogrendszertől függ
1. A környezet használatával kapcsolatos jogosultságokat (tulajdonjog, használati jog, stb.) egyértelműen tisztázni kell
2. A környezet használatában érdekeltek („szennyezők” és „szennyezettek”) számára lehetővé kell tenni az alkuk lefolytatását
Morális késztetés
A környezethasználó felelős tevékenységének következményeiért.
Polgári jogi (objektív vagy vétkességi) felelősség
Büntetőjogi felelősség
Közigazgatási jogi felelősség
Leggyakoribb formája a kártérítés – célja a visszatartás mások jogainak megsértésétől
Ebben az esetben a bíróságok feladata a konkrét esetek megítélése – a környezethasználat hatékony szintjének (utólagos) megállapítása. A korábbi esetek azonban hatnak az aktuális környezethasználók magatartására.
Ezen akciók a társadalom tagjainak erkölcsi érzékére és állampolgári felelősségére próbálnak hatni.
Önkéntes tevékenységek a környezeti állapot javítása
érdekében. Nincs semmilyen kormányzati kényszer vagy ösztönzés. A közösségi elvárások („divatok”, szakmai-kamarai irányelvek, általánossá váló gyakorlatok) kormányozzák a környezethasználók magatartását Példák: vállalati fenntarthatósági politikák, CSR (vállalatok társadalmi felelőssége), önkéntes megállapodások, társadalmi vagy vallási közösségek belső szabályai
Mai előadás témája A Coase-tételre alapuló szabályzóeszközök: 1. Jogallokálás 2. Felelősségi szabályok - kártérítés
A Coase-féle szabályozási formák előnyei Az államnak nem kell részletes számításokat készítenie a hatékony szabályozáshoz (ahol az intézményi költségek magasak lennének), elegendő az alapjogok vagy az alapkövetelmények tisztázása A szennyezés optimális szintje az érdekeltek alkujából fakad (nem külső kényszerből), ezért az önkéntes betartás esélye nagyobb lehet Az érintettek alkuja során érvényesülhetnek a regionális vagy helyi sajátosságok A hátrányokat külön-külön tárgyaljuk majd!
Tranzakciós és intézményi költség A mi szóhasználatunkban: Tranzakciós költség: mindazok a költségek, amik az érintett felek („szennyező” és „szennyezést elviselő”) közötti alkuk létrejöttéhez szükségesek Intézményi költség: Egy harmadik, az internalizálást elősegítő vagy meghatározó félnél (pl. bíróság) felmerülő költségek
(1) Jogallokálás A tulajdonosnak általában érdekében áll a
tulajdona értékének maximalizálása. Ha bárki a tulajdon értékét csökkentené, a tulajdonos a jog erejével érvényesítheti érdekeit. A természeti erőforrás értéke megóvható, ha a tulajdonosi vagy más jogok tisztázottak és egyértelműek.
A jogosultságok formái Wesley N. Hohfeld (1879-1918) nyomán a jogosultságok következő formáit különböztethetjük meg: Menedzsment (használati) jog: a használat, a felhasználás módjáról való rendelkezés joga Kizárás joga: a jogosult meghatározhatja, hogy mások milyen jogokat gyakorolhatnak Átruházás joga: az adott menedzsment vagy kizárási jog másnak átadható
A jogosultságok ösztönző hatásai Dinamikus ösztönző hatás: a beruházás haszna biztosan a jogosulté lesz, ha annak gyümölcseihez mások (akik nem ruháztak be) nem férhetnek hozzá [az vághatja ki a fát, aki ültette] Statikus ösztönző hatás: a jövőbeli hasznok is a jogosulté lesznek, ezért nem érdekelt a gyors kiaknázásban [az erdő fenntartható művelésében lesz érdekelt, nem kell gyorsan azt tarra vágni] Idézzük fel: pont ezen feltételek hiánya miatt következett be a „közlegelő tragédiája”
A jogosultság nem csak tulajdonjog! Például: Fejlesztési jog (easement) Egy erdő lehet magántulajdonban is, de egy a természeti érték megóvásában érdekelt fél (zöld szervezet, kormány) megvásárolhatja a fejlesztés, az átalakítás jogát. Ezek után például az erdő helyén bevásárlóközpontot építeni a tulajdonos csak akkor tud, ha erre engedélyt kapna a fejlesztési jog birtoklójától
A jogosultságok védelme
Tulajdoni védelem A jogosultság megsértője (i) köteles a kárt megtéríteni és (ii) büntetésre is számíthat. Kártérítési védelem A jogosultság megsértője csak a kárt köteles megtéríteni.
Egy közkeletű tévedés eloszlatása A jogosultságok rendszerének pontos megfogalmazása, jogosult kijelölése nem feltétlenül privatizációt vagy államosítást jelent! A jogosult lehet egy közösség is. Példa: svájci hegyi legelők közös tulajdona, civil szervezetek tulajdonlása az USA-ban, stb.
Egy speciális határeset A forgalmazható szennyezési jogok rendszere Egyesíti a közvetlen előírások, a gazdasági ösztönzők és a jogallokálás jellegzetességeit Lényege, hogy a környezethasználó (1) a szennyezéséhez szennyezési jogokat vásárolhat, s csak annyi kibocsátása lehet, amennyi jog-egysége van; (2) a szennyezési jogaival szabadon kereskedhet: vásárolhat vagy eladhat. Több szennyezőre működik az USA-ban, s így működik az EU-ETS, az Európai Unió üvegházgáz-kibocsátási szabályozása is A későbbiekben részletesen ismertetjük (a gazdasági ösztönzőknél)
A gyakorlati alkalmazások vizsgálata 2009-ben a közgazdasági Nobel-díj felét Elinor Ostrom kapta a használati szabályokon alapuló megoldások tanulmányozásáért Példái: svájci legelő, kaliforniai vízbázis, török halászati terület vagy fülöp-szigeteki öntözőrendszer Kimutatta, hogy az érdekeltek (pl. halászok, gazdák, vízhasználók) önkéntesen szerveződő közösségeinek felügyelete alatt – feltéve, hogy a közösségi irányítás intézményeit és szabályait (pl. ki, mikor, hol és mennyit halászhat) hatékonyan alakítják ki – garantálható az adott természeti erőforrás hosszútávon is fenntartható, gazdaságilag eredményes használata.
A szabályozás (jogallokálás) korlátai A szabályozás feltétele, hogy az érintettek alkuba tudjanak bocsátkozni. Ha például túl sok szennyező vagy szennyezett van, ez meghiúsulhat (magasak a tranzakciós költségek). DE: Az esetek egy részében a tranzakciós költségek megfelelő intézmények (pl. tőzsde) révén vagy a jogszabályok megváltoztatásával csökkenthetők.
A jogallokálás: hol használjuk? Közös használatú természeti erőforrások szabályozására kisebb közösségek szerte a világban (lásd: az Elinor Ostrom által vizsgált eseteket) A Nature Conservancy (a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezete) a veszélyeztetett természeti területek megvásárlásával biztosítja a védelmet az USA-ban (de a világ más 30 országában is) Forgalmazható kibocsátási engedély rendszerek (USA és EU) Fejlesztési jogosultságok használata szerte a világban
A felelősség megállapításának feltételei A károsultat kár érte A kárt a másik fél okozta A károkozás jogellenes volt Ezek szükségesek az objektív felelősség megállapításához.
A károkozó nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben
elvárható lett volna Ez a negyedik feltétel is szükséges a vétkességi felelősség megállapításához. A jogrendszernek előre meg kell mondania, az egyes környezetszennyezési esetekben az objektív vagy a vétkességi felelősséget fogja-e alkalmazni.
(2) Felelősségi szabályok A környezethasználó felelős tevékenységének következményeiért. Polgári jogi felelősség (Kártérítés – ezt fogjuk példaként tárgyalni) Büntetőjogi felelősség Közigazgatási jogi felelősség
A felelősség köre a jogszabályokban meghatározott. Ebben az esetben a bíróságok feladata a konkrét esetek megítélése. Az internalizáló ágens a bíróság.
A kártérítés ösztönző hatása Hogyan hathat a kártérítés ösztönző szabályzóként, ha a kártérítést a bíróság mindig utólag szabja ki? Az azonos jellegű tevékenységet folytatók számára bármely kártérítési ügy precedens: velük is így fognak eljárni A potenciális károkozó mérlegelni fog: figyelembe veszi a várható kártérítés összegét, illetve azon megoldások költségeit, amivel a kár létrejöttének valószínűségét csökkenteni tudja A kár költsége függ a bekövetkezés valószínűségétől és a hatás nagyságától A károkozó minden elővigyázatossági lépést megtesz, amiknek költsége kisebb, mint az annak révén elkerülhető várható kár nagysága
A kártérítés korlátai A bíróságok kapacitása korlátozott: minden
szennyezési ügy nem kerülhet bíróság elé. A bíróságok információ gyűjtési és feldolgozási kapacitásai korlátozottak (az információs költségek magasak): nem minden ügyben képes hatékonyan dönteni. Ha a kibocsátás és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni (morális kockázat jelenik meg).
A biztosítás megköthetőségének feltételei
A károkozással kapcsolatos kockázat csökkentése: a biztosítás Biztosítás kétféle lehet: A károsult kockázatát csökkentő: környezeti károk elleni biztosítás A szennyező kockázatát csökkentő: környezeti felelősségbiztosítás A biztosítás megkötése esetén a kárt – a megfelelő mértékű és rendszerességű díjfizetés ellenében – a biztosító vállalja magára.
Felelősségi szabályok és biztosítás: hol használjuk?
Minimális a bizonytalanság (a kockázat esélyét ismerjük, a
bizonytalanságét nem): a kár várható nagyságával és a bekövetkezés esélyével kalkulálhatunk A káresemény bekövetkezésének valószínűsége nem nagyon magas (biztos eseményre nem lehet biztosítást kötni) Létrehozható kockázatközösség, pl. nem csak 1-2 szennyező (potenciális károkozó) van – a biztosítási eseményeknek kellően szétterítettnek kell lenniük A káros szelekció kezelhető (káros szelekció: a káresemény kockázatát a biztosított tudja, a biztosító azonban nem – következmény: a jó kockázatúak nem kötnek biztosítást, csak a rossz kockázatúak) A morális kockázat kiküszöbölhető vagy csökkenthető (morális kockázat: biztosítottsága tudatában a biztosított nem tesz meg minden tőle elvárhatót a kockázat csökkentésére – megoldás pl. ha a biztosító nem köt teljes biztosítást [van önrész])
A súlyos, szándékos környezetkárosítást sok
országban a büntetőjog szankciói fenyegetik A környezeti károkozás sok országban kártérítési kötelezettséget vonhat maga után Pl. a MAL Zrt, illetve vezetői ellen kártérítési és büntetőper is folyik ma Magyarországon Biztosítás, felelősségbiztosítás sem ritka
Coase-féle szabályozás (összefoglalás) Jogosultságok védelme Tulajdonjog
Kártérítési jog
A jogosultság birtokosa: Szennyezést elviselő
Védelem a szennyezéssel szemben
A szennyezés lehetséges, de a kibocsátó kártérítésre köteles
Szennyezést kibocsátó
A szennyezés lehetséges, nincs kártérítés
Nincs kártérítési felelősség, a költségeket a szennyezett viseli
Tulajdonjog (jogallokálás) versus kártérítés (felelősségi szabályok) Jelentős információs költség
Alacsony információs költség
Nagy tranzakciós költség
Mindkét internalizáló eszköz alacsony hatékonyságú
A felelősségi szabályok alkalmazhatók
Alacsony tranzakciós költség
Mindkét internalizáló eszköz hatékony
Mindkét internalizáló eszköz hatékony
