• a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) – Wolfgang Pauli (1900-1958)
• a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) – Hendrik Anthony Kramers (1894-1952)
• a mátrixmechanika (1925) – Werner Karl Heisenberg (1901-1976) • a mérhető mennyiségekre vonatkozó Mach-féle recept → nincsenek elektronpályák az atomban • csak a kísérlet által sugallt fogalmak és matematikai formulák • Nobel díj (1932)
• a hullámmechanika (1926) – Erwin Schrödinger (1887-1961) • ekvivalenciája a mátrixmechanikával • Nobel-díj (1933)
• a hullámfüggvény valószínűségi interpretációja (1926) – Max Born (1882-1970) • Born-közelítés • operátor-fogalom • Nobel-díj (1954)
• a matematikai apparátus továbbfejlesztése (1926) – Paul Adrien Maurice Dirac (1902-1984) • Nobel-díj (1933)
– Neumann János (1903-1957) • Hilbert-tér (1929-32)
• a határozatlansági reláció (1927) – Heisenberg
• a spin kvantummechanikája (1927) – Pauli • Nobel-díj (1945)
• a kétatomos molekula (1927) – Born-Oppenheimer
• a fémek kvantumelmélete (1927-1928) – Sommerfeld • elektrongáz
• a komplementaritási elv (1927-1928) – Bohr
• másodkvantálás (1927-1928) – Dirac • elektromágneses tér, kvantumtérelmélet, a sugárzás kvantumelmélete, relativisztikus kvantumelmélet • pozitron, antirészecskék, vákuumpolarizáció
• kvantumelektrodinamika (1929) – Heisenberg
– Pauli • térkvantálás (1929)
• Bohr – magfizika (1930-)
A relativitáselmélet története • a parallaxis keresése közben felfedezik az aberrációt (1725-1728) – James Bradley (1693-1762) • ennek alapján becsülhető a fény sebessége
• a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán, akár a Föld mozgásirányában, akár ellenkező irányban halad (1810) – Dominique Francois Jean Arago (1786-1853)
• a Föld a sebességgel arányos mértékben magával ragadja az étert (1818) – Fresnel
• fénysebesség-mérések az éter kimutatására is (1849-1851) mozgó vízben – Armand-Hippolyte-Louis Fizeau (1819-1896) részben Foucault-val közösen
• vízzel töltött távcső (1871) – George Biddell Airy (1801-1892)
• a fény sebessége 299.853 km/s (1878-1881) – Michelson • interferométer a Föld sebességének mérésére (1880-1887) • Morley • negatív eredmény
Albert A. Michelson (1852-1931) • Németország, 2 évesen USA • Tengerészeti Akadémia: tanul, tanít (fizika, kémia) • fénysebesség mérések (1878-tól) • a színképvonalak finomszerkezete (1881) • ötlet egy európai körúton: a Föld éterhez viszonyított sebességének megmérése (Maxwell ötlete) interferométerrel • 1883-tól fizikaprofesszor Clevelandben személy
• más egyetemek • 1907 Nobel-díj a pontos mérésekért
Edward Williams Morley (1838-1923) •vegyész •1869-től professzor Clevelandben •kísérletező •relatív atomsúlyok •gázelemzés
•éterszél kimutatása
személy
Michelson-Morley: On the Relative Motion of the Earth and the Luminiferous Ether (1887) • az éter-koncepció Platóntól Maxwellig • a Föld pályamenti sebessége • az interferométer
mű
• a fény hullámtermészetének kihasználása – távolságmérésre – csillagátmérő
• rezgésmentesen – betontömb – higanyban úszik
• negatív eredmény (táblázatos és grafikus forma) • további lehetőségek
mű
• kontrakciós hipotézis (18921895) – George Francis FitzGerald (18511901) – Hendrik Antoon Lorentz (18531928) • lokális idő (1895) • Lorentz-transzformáció (1904)
• a speciális relativitáselmélet – Einstein • A mozgó testek elektrodinamikájáról (1905) – a fénysebesség határsebesség
– a tömeg relatív
– Jules Henri Poincaré (1854-1912) eredményei (1895-1906)
• a négydimenziós tér-idő (1907) – Hermann Minkowski (1864-1909)
• az általános relativitáselmélet (1916) – Einstein • a fizika törvényei ugyanolyan formájúak minden vonatkoztatási rendszerben • a bizonyítékok – a Merkúr perihélium-precessziója – a fény gravitációs elhajlása (1919) – a gravitációs vöröseltolódás (1960)
Albert Einstein (1879-1955) • középosztálybeli német zsidó család talán enyhe diszlexiával küzdő gyermeke • 1900, Zürich: matematika-fizika középiskolai tanári diploma • fizikusi állást nem kap; berni szabadalmi hivatal • 1905 – Brown-mozgás – fényelektromos jelenség személy – speciális relativitáselmélet
• egyetemi állások • a relativitáselmélet általánosítása (1915) • napfogyatkozás (1919) • az Einstein-mítosz (1920-tól) • emigráció • 1935: Einstein-Podolsky-Rosen cikk • törekvés az egységes térelmélet létrehozására személy
Einstein: Die Grundlage der allgemeinen Relativitätstheorie (1916) – az elektrodinamika szimmetriái → • Michelson-Morley kísérlet →
• speciális elmélet: a fizika törvényei ugyanolyan formájúak egymáshoz képest egyenes vonalú egyenletes sebességgel mozgó vonatkoztatási rendszerekben – koordinátatranszformációkkal mű
– Ernst Mach (1838-1916) • az abszolút tér és idő kritikája → • relatív tér és idő → • relatív tömeg →
• az elmélet általánosítása – gyorsuló és – gravitációs rendszerekre – a gravitációs és tehetetlenségi erők ekvivalenciája – Eötvös Loránd (1848-1919) torziós ingája (1886-)
– a Minkowski-módszerrel – új matematikai eszközökkel mű
– Einstein-egyenlet • anyag (energia, impulzus, tömeg) ~ tér-idő • nincs gravitációs erő • új tér-idő szemlélet: a „görbült” tér-idő • határesete: a Newton-elmélet
• az elmélet következményei – mérőrudak és órák viselkedése – a fény elhajlása gravitációs térben – a Merkúr pályájának körbefordulása
mű
• a relativitáselmélet alkalmazásai – relativisztikus energia a magfizikában, a részecskefizikában – részecskegyorsítók – kozmológia » Edwin Powell Hubble (1889-1953) a távolodó galaxisokról (1927-1929) – GPS (1972, 1994, 2000)
