Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium Dabas, József A. u. 107.
I. NEVELÉSI PROGRAM
TARTALOM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI.................................................................................................................................................4 1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK ..................................................................................................................................................4 1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI ..................................................................................................................5 1.2.1 Céljaink..............................................................................................................................................................5 1.2.2 Feladataink........................................................................................................................................................5 1.2.3 Iskolánk cél-és feladatrendszere........................................................................................................................6 1.3 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI................................................................................................................7 1.4 A CÉL-ÉS FELADATRENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI.....................................................................................10 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK..................................12 2.1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS CÉLJAI ÉS FELADATAI..............................................................................................................12 2.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS GYAKORLATA ISKOLÁNKBAN.....................................................................................................13 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI.................................................................................15 3.1 A KÖZÖS CÉL ELÉRÉSÉRE IRÁNYULÓ ISKOLAI SZINTŰ TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................15 3.2 AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG - MINT ELSŐDLEGES KÖZÖSSÉG - SZEREPE A KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉBEN................................................15 3.3 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZÍNTEREI, ESZKÖZEI....................................................................................................................16 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG..............................................................................................................................................................17 5. A TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG..........................19 6. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK................................................20 6.1 A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM CÉLJA, FELADATA...........................................................................................................20 6.2 A VESZÉLYEZTETETTSÉG OKAINAK FELDERÍTÉSE................................................................................................................20 6.3 A VESZÉLYEZTETETTSÉG ENYHÍTÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK STRATÉGIÁJA ..........................................................................21 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA....................................................23 8.1 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK OKAI.......................................................................................................................................25 8.2 A HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉNEK PEDAGÓGIAI FELADATAI ÉS ESZKÖZEI.....................................................................................25 9. TANULÓI MÉRÉS, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS...............................................................................................27 10. A SZÜLŐK, A PEDAGÓGUSOK ÉS A TANULÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI..........................28 11. EGÉSZSÉGNEVELÉS..............................................................................................................................................32 11.1 AZ ISKOLA AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS EGYIK LEGFONTOSABB SZÍNTERE..................................................................................32 11.2 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA:.......................................................................................................................32 11.3 A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSI TERÜLETEI, MÓDJAI, LEHETŐSÉGEI:........................................................................................33 12.4 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TÉMAKÖREI.................................................................................................................34 12 KÖRNYEZETI NEVELÉS........................................................................................................................................36 12.1 CÉLKITŰZÉSEK:..........................................................................................................................................................36 12.2 A CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉGEK:.....................................................................................37 12.2.1 Tanórán megvalósítható tevékenységek........................................................................................................37 12.2.2 Tanórán kívül megvalósítható tevékenységek................................................................................................37 12.2.3 Ökoiskolát megvalósító tevékenységek..........................................................................................................37 12.2.4. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése...................................................................38 12.2.5. Tanulásszervezés, tartalmi keretek, módszerek............................................................................................38 12.2.6. A környezeti nevelésben használható módszerek..........................................................................................39
2
12.2.7. Kommunikáció..............................................................................................................................................39 12.3.Ökológiai fogyasztóvédelem az iskolánkban....................................................................................................46 12.3.1.AZ ISKOLÁNK FELADATA AZ ÖKOLÓGIAI FOGYASZTÓVÉDELEM OKTATÁSÁBAN ....................................................................46 12.3.2.GYERMEKEK SZEREPE A FOGYASZTÁSBAN – „GYERMEK-REKLÁMOK"...............................................................................48 12.3.3.Reklámok szabályozása az iskolánkban........................................................................................................49 13.A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI...........................................................49 13.1. TÁRGYI, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK.....................................................................................................................49 13.2 SZAKMAI SZEMÉLYI FELTÉTELEK...................................................................................................................................49 13.3 FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK........................................................................................................................................50 14.A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE.....................................................................................51 1.KÉMIA...........................................................................................................................................................................51 2.BIOLÓGIA.....................................................................................................................................................................51 3.VARRÓTANMŰHELY................................................................................................................................................51 4.FODRÁSZ TANMŰHELY...........................................................................................................................................51 5.TESTNEVELÉS............................................................................................................................................................51 6.VILLANYSZERELŐ TANMŰHELY........................................................................................................................52 7.KŐMŰVES TANMŰHELY.........................................................................................................................................52 8.SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK.....................................................................................................................52 9.SZELLEMI TERMÉKEK............................................................................................................................................53 10.EGYÉB GÉPEK BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK....................................................................................54 11.TÖRTÉNELEM TÉRKÉPEK...................................................................................................................................56 12.FIZIKA.........................................................................................................................................................................56 13.FÖLDRAJZ..................................................................................................................................................................57
3
1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A pedagógiai program átdolgozásakor közvélemény kutatást végeztünk a tantestület tagjai körében. A közvélemény kutatás célja az volt, hogy megtudjuk, melyek azok az értékek, amelyeket a kollégák a legfontosabbaknak tartanak. Ezek az értékek a következők: erkölcs, egészség, önismeret, személyiségfejlesztés, kommunikáció, tanulás-tudás, identitás, tolerancia, emberi méltóság, általános műveltség, szaktudás, a tehetség és a képesség kibontakoztatása, optimizmus, közösségfejlesztés, minőség, környezetvédelem, európaiság, hazafiság, esélyteremtés. Alapelveinket, cél- és feladatrendszerünket ezek figyelembe vételével fogalmaztuk meg.
1.1 Pedagógiai alapelvek •
Nyitottság elve Iskolánk nyitott: - az új nevelési -oktatási módszerek és eszközök befogadására - a piac és a gazdasági környezet igényeire - közvetlen partnereink elvárásaira, elképzeléseire •
Diákközpontúság elve A tanuló nem tárgya, hanem alanya a nevelési – oktatási folyamatnak, melynek során elsősorban a tanuló érdekeit vesszük figyelembe. Lehetőséget nyújtunk önállóságuk, kezdeményező készségük és kreativitásuk kibontakoztatására.
•
Következetesség elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal és az iskola minden dolgozójával szemben.
•
Közösségekhez tartozás elve A családhoz, az osztályhoz, az iskolához, a helyi és nemzeti közösségekhez tartozás fontosságát hangsúlyozzuk.
•
Kölcsönös tisztelet elve A kölcsönös tisztelet érvényesüljön a nevelés- oktatás valamennyi folyamatában és formájában ( diák-diák, diák-tanár, tanár-tanár…)
•
Egészséges és kulturált életmódra nevelés elve Iskolánk nevelő-oktató munkáját tartósan meghatározzák az alábbi értékek: egészség, kulturált viselkedés, környezetvédelem.
•
Szakmai igényesség elve Hiszünk az iskola értékmegőrző, értékátadó szerepében, és abban, hogy szerepünk meghatározó a tanulók személyiségének fejlődésében, szocializációban, felnőttkori boldogulásában. Ezt a munkát csak szakmailag igényes, magas szintű pedagógiai kultúrával rendelkező, elhivatott pedagógusok tudják elvégezni. Intézményünkben az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő és alapozó
4
oktatás valamint a szakképzés egyformán fontos, ezért szakmailag és pedagógiailag összehangolt módon és magas színvonalon valósul meg.
1.2 A nevelő-oktató munka céljai, feladatai 1.2.1 Céljaink Nevelési alapelveinkben és céljainkban elhatárolódunk a túlzottan konzervatív és a túlzottan liberális értékek közvetítésétől egyaránt. Tanulóinkat az "arany középutat" választva az általános erkölcsi normák szerinti értékek befogadására neveljük. A személyes és közösségi fejlődésük irányításával szeretnénk elérni azt, hogy nagyobb általános műveltséggel, önkritikával, kapcsolatteremtő- és kommunikációs készséggel rendelkező fiatalok legyenek. Az iskola elhagyása után legyenek képesek önálló tanulásra, ismeretszerzésre és munkavégzésre, szakmaszeretetükkel felvértezve törekedjenek az iskolában szerzett szakmai alapok gyarapítására. Ez elengedhetetlen a minőségi szakemberré váláshoz, és csak ezáltal tudnak megfelelni az Európai Uniós országok szakemberei iránt támasztott követelményeknek. A célok megvalósulása érdekében mit kínál az iskola? A tanulást, mint eszközt a nevelés szolgálatába állítva, egyéni bánásmód alkalmazásával, az adottságoknak megfelelő célhoz juttatást.
1.2.2 Feladataink A különböző célok megvalósításához kapcsoló feladatok mindennapi tevékenységünk lényegét képezik. A feladatok megvalósítása jelzés is egyben, hogy mennyire vagyunk képesek a magunk elé kitűzött célt elérni, vagy megközelíteni, ezért folyamatosan elemeznünk kell tevékenységünket abból a szempontból is, hogy mikor tekintjük feladatvégzésünket sikeresnek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a különböző célok megvalósításához kapcsolódó feladatokat nem egyforma színvonalon és intenzitással tudjuk elvégezni. Törekednünk kell tehát arra, hogy a feladatvégzés a céloknak és az elvárásoknak megfelelően valósuljon meg. Feladatvégzésünk során kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiak megvalósítását: • •
• •
A célokhoz kapcsolódó oktatási-nevelési feladatok elsősorban a tantárgyi követelményrendszer megvalósításában jelennek meg, ezrét elsődleges feladatunk a tanítás színvonalának folyamatos fejlesztése, pedagógiai kultúránk tökéletesítése és a szakmai-pedagógiai összehangoltságra; A tárgyi tudás átadása mellett fokozottan ügyelünk a korszerű, a tanuló egész személyiségét, gondolkodását fejlesztő módszerek alkalmazására; megtanítjuk a tanulót arra, hogy a napjainkra jellemző információs áradatból képes legyen a lényeges, számára fontos információk kiválasztására, a változó környezet változó igényeihez való alkalmazkodásra, önmaga folyamatos képzésére; • Törekszünk az alkotó gondolkodás és tevékenység megismertetésére, ennek érdekében szakembereket, közéleti személyiségeket hívunk meg iskolánkba; Széleskörű differenciálással - az egyéni képességeket, adottságokat figyelembe véve - esélyt kell biztosítunk a tanulók számára, hogy tehetségüket sikerélményeken, kudarcokon át kibontakoztathassák. A problémákkal, nehézségekkel, teljesítményzavarokkal, magatartási gondokkal, krízisekkel, küzdő diákokkal egyénileg és/vagy csoportosan foglalkozunk annak érdekében, hogy saját
5
• • •
maguk képessé váljanak nehézségeik leküzdésére. A tanulói autonómia érvényesülésének lehetőségeit iskolánk nevelői a diákönkormányzat működtetésével is bátorítják. A feladatok megoldása során a tanár-diák viszonyban a leendő munkatársi viszony követelményeit is érvényesítjük. Feladatunk az osztály, tantestületi, szülői fórumok megnyerése, közös vélemény kialakítása az együtt cselekvés, céljaink megvalósítása. Az EU csatlakozás utáni motivációk kialakítása; felkészülés az iskolai szintű értelmezésére és megvalósítására.
1.2.3 Iskolánk cél-és feladatrendszere 1.2.3.1 A mindenkori munkaerő – piaci igényeknek megfelelő képzettségű, a várható változásokra és változtatásokra képes munkaerő kibocsátása, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Feladatok: 1. Az oktatási innováció korszerű útjainak keresése, a modern hatékony oktatási eszközök beszerzése és beépítése a nevelés – oktatás folyamatába 2. Az innovatív, kreatív gondolkodás kialakítása, fejlesztése 3. Minden pedagógus keltse fel az érdeklődést az általa tanított szaktárgyi témák iránt, adjon útbaigazítást annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban és tanítsa meg a tanulókat tanulni 4. Minden pedagógus ismerje meg a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, szokásait és ezekre alapozzák a tanulás fejlesztését 5. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az önálló ismeretszerzés és önművelés korszerű formáinak az elsajátíttatása és gyakoroltatása 6. Tanulóinkat olyan tudás birtokába juttatni, amelyeket új helyzetekben is tudnak alkalmazni, a mindennapokban is fel tudják használni, és képesek legyenek folyamatosan megújulni 7. Lehetőség biztosítása, hogy tanulóink minél teljesebben bontakoztathassák ki tehetségüket, képességüket 8. Tanulóink kapjanak átfogó képet a munka világáról 1.2.3.2. Tanulóink egyéniségüket, az új iránti fogékonyságukat megőrizve képesek legyenek önmagukkal és társas környezetükkel egyensúlyban lévő személyiségekké válni. Rendelkezzenek pozitív jövőképpel, morális felelősséggel önmaguk és környezetük iránt Feladatok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Teret biztosítani a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak és a munkának Az egyéni boldoguláshoz szükséges önbizalom és önismeret fejlesztése Tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket Az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása Iskolánk dolgozói életvitelükkel, magatartásukkal mutassanak példát Tanulóink ismerjék meg az érdekérvényesítés kultúrált formáit, szerezzenek jártasságot ügyeik önálló intézésében 7. Döntési, kritikai, együttműködési és problémamegoldó képességek fejlesztése 8. Mások munkájának, teljesítményének elismerésére, megbecsülésére nevelni tanulóinkat
6
9. Az átlagostól eltérőkkel szembeni tolerancia kialakítása 10. Tanulóink valós önértékelés képességét, a reális pályakép kialakítását, a választott szakma szeretetét fejleszteni 1.2.3.3 Tanulóink legyenek képesek a helyes életmód és életstílus kialakítására, legyenek felkészülve a felnőtt lét szerepeire. Feladatok: 1. A helyes életmód alternatíváinak megismertetése 2. A pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakításának segítése 3. A tanulóink képesek legyenek életmódjukra nézve helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani 4. A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása 5. Megismertetni tanulóinkkal a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és, hogy képesek legyenek a veszélyhelyzetek megelőzésére és kezelésére 6. Felkészíteni tanulóink a családi életre 7. Fejleszteni a társadalomba történő beilleszkedési képesség hatékonyságát 1.2.3.4 Tanulóink váljanak a társadalmi-, az épített- és a természeti környezetet elfogadó, azokat alakító, szabadon gondolkodó, aktív állampolgárokká Feladatok: 1. Tudatosítani a tanulóink értékrendjében a család, a családtagok, tanulótársak, felnőttek iránti tisztelet és megbecsülés fontosságát 2. Dolgozóink és tanulóink ismerjék meg iskolánk múltját, hagyományait, névadóját és legyenek büszkék arra, hogy ehhez az iskolaközösséghez tartoznak és járuljanak hozzá az iskola jó hírnevéhez 3. Tanulóinkat érzékennyé tenni környezetük állapota iránt, hogy legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére 4. Környezetkímélő magatartás kialakítása 5. Tanulóink életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá 6. Tanulóink ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit 7. A hazaszeretet elmélyítése, más népek értékeinek és eredményeinek megbecsülésével együtt 8. Nyitottságra nevelés, hogy tanulóink váljanak megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt 9. Tanulóink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká és közvetlenül is vállaljanak részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában
1.3 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az egyes célokhoz, feladatokhoz kapcsolódó eszközök és eljárások sok tényezőtől függnek. Meghatározó a tanulók életkora; az a szervezeti keret vagy szervezeti forma, amelyben a nevelőoktató munka folyik; de leginkább meghatározó az a pedagógiai kultúra, amellyel a munkát végző pedagógus rendelkezik: mennyire ismeri fel az adott pedagógiai szituáció lehetőségeit, milyen eszköztárral rendelkezik a feladat megoldásához, milyen a kapcsolata a tanulókkal stb. Ugyanakkor fontos szempont, hogy mennyire képes a hagyományos pedagógiai eszköztáron kívül más
7
eljárásokat is alkalmazni. Véleményünk szerint az eredményes nevelő-oktató munka megköveteli az eszközök és módszerek, eljárások sokszínűségét, változatos alkalmazásukat, ezért elvárjuk kollegáinktól a mai fiatalokat ténylegesen megszólító módszerek alkalmazását. Az iskola oktatásinevelési programjainak céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával érhetők el. a) Módszereink, eljárásaink a tanítási órákon: • Elfogadjuk, sőt igényeljük az egyéni véleményalkotást (különös tekintettel a humán és társadalomtudományi tantárgyakra); • Ösztönözzük a csoportmunkát, projekt munkát, a tanulók egymással való együttműködését az új tananyag feldolgozásában; • A tanulók érdemjeggyel történő minősítését, lehetőség szerint személyre szabott szöveges értékelés is követi, melynek segítségével egyéni tanulási stratégiák alakíthatók ki; • Az egyes tantárgyak anyagába beépítjük a tanulókat leginkább érdeklő újdonságokat, felfedezéseket, a szakmai és közismereti tárgyak tanmeneteit folyamatosan megújítjuk, karbantartjuk; • A tanulók tudásszintjéhez, pillanatnyi hangulatához, attitűdjeihez igazodva alkalmazzuk a különféle tanítási módszereket; • Fokozatosan kialakítjuk az egyéni adottságokhoz, képességekhez, érdeklődéshez leginkább igazodó differenciált képzést; • Fejlesztjük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, megtanítjuk az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést, kialakítjuk a tanulók felé irányuló kommunikáció kritikai szemlélését, elemzését, értelmezését; • Minden tantárgyban törekszünk a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására; • Szoktatjuk tanítványainkat a realitás megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, valamint azok összerendezésére, a racionális gondolatmenet kialakítására; • Megismertetjük őket a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára; • Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek, és hozzásegítjük a tanulókat egyéni tanulási stratégia kialakításához, valamint tanulási, tájékozódási módszerek megtanulásához; • Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk tanulóinkat, akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. b) Módszereink, eljárásaink a tanórán kívüli tevékenységekben: • Az érdeklődő tanulóknak megpróbálunk megfelelő szakkört, önképzőkört kínálni; • A diákönkormányzat tevékenységét igyekszünk valódi tartalommal megtölteni (a diák önkormányzatiságot valóságossá tenni), a tanulókat a döntésekbe bevonni; • Tervezzük a környezettel való kapcsolat kialakítását, erősítését; • Törekszünk az alkotó gondolkodás és tevékenység megismertetésére, ennek érdekében rendszeresen hívunk iskolánkba szakembereket, közéleti személyiségeket. c). Kompetencia-alapú képzés • A kompetenciai alapú képzésben „tanulók olyan készségekre és kompetenciákra tesznek szert, amelyek nem csupán az iskola falai között hasznosíthatók, hanem életpálya építésük, élethosszig tartó tanulásuk szolgálja. A pedagógusok a központi program segítségével hatékonyabban, könnyebben testre szabottabban tudnak a diákokkal eredményeket elérni. Ezen keresztül a pedagógusok közérzete, önbecsülése is pozitívan változik.” Általánossá válik a digitális tudásbázis használata, az internet és az interaktív tábla széles körű tanórai felhasználása.
8
• Kompetencia területek: o Szövegértési-szövegalkotási o Matematikai-logikai o Idegen nyelvi o Életpálya-építési o Szociális, életviteli és környezeti o IKT A kompetencia alapú programcsomag bevezetése felmenő rendszerben történik. Induló osztályok és a bevezetésre kerülő programcsomagok: Kötelező kompetenciaterület megnevezése
típus osztály Kötelező programcsomag
Szövegértésiszövegalkotási Matematikai-logikai
B
9KM
B
9A
TOVÁBBKÉPZÉSEK Választott Választott programcsomag programcsomag
Szövegértésiszövegalkotási Matematikai-logikai
Számítógéppel támogatott tanítás Projektpedagógia, epchális oktatás
Drámapedagógia az iskolában Kooperatív módszertanra épülő együttműködés csoportban
Konstruktív tanulási – tanítási módszerek SDT alkalmazása Tevékenységközpontú pedagógia
Osztályzat nélküli értékelés –szöveges értékelés Hatékony tanuló megismerési technikák Multimédiás szoftverek alkalmazása Multimédiás szoftverek alkalmazása
Választott kompetenciaterület megnevezése
típus osztály
IKT
A
9KM
Szövegértésiszövegalkotási
Életpálya-építés
A
9D
Életpálya-építés
Idegen nyelvi
A
9B
Idegen nyelvi
Tanulói differenciálás heterogén csoportban
Szociális –életviteli és környezeti
A
9D
Szociális –életviteli és környezeti
Osztályzat nélküli értékelés –szöveges értékelés
d).Projektoktatás • A projektpedagógia a kreativitás fejlesztésének egyik legjobb stratégiája. A szakirodalmak tanúsága szerint a projektfeladatok során csökkennek a magatartási anomáliák. Segíti az önálló ismeretszerző képesség fejlődését, segítve az élethosszig tartó tanulás iránti igényt. • A projekt közelebb hozza az iskolában nehezen megvalósítható esélyegyenlőség lehetőségét. • A projektek központjában többnyire egy gyakorlati természetű probléma áll. A témát a tanulók széles körű, történeti, technikai, gazdasági összefüggésekben dolgozzák fel, így a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igénylik. Az iskolánkban alkalmazott tanítási projektek leggyakoribb tartalmi típusai • Technikai projektek, melyek valamilyen tárgyi produktum megalkotásával kapcsolódnak össze. • Művészeti projekteknél a végeredmény megformálásakor az esztétikai szempontnak is, mindig szerepet kapnak • Környezeti nevelési projektek. Az ökoiskolai cím elnyerése is kötelezi iskolánkat ilyen jellegű projektek megvalósítására.
9
• Gazdaságismereti projektek. Célja, hogy a fiatalokat valóságos vállalkozási tevékenységen keresztül tanítsa meg gazdálkodásra, üzletvitelre. Könnyen belátható, hogy a gazdálkodás szabályait hatékonyabban sajátíthatják el gazdálkodva, mint az iskolapadban ülve és a tanárra figyelve. • Tervezett projekttémáink kapcsolódnak a tantervi anyaghoz a fő témát a nevelőtestület határozza meg, de a konkrét megvalósítás módját, az altémákat, a disszeminációt a tanulókkal közösen alakítják ki a pedagógusok. • A projekt fontos eleme az értékelés • Az értékelésnek egy hármas szempontrendszert kell követnie. • A zárás és értékelés magában foglalja a projekt bemutatását, valamint a bemutatott produktumok értékelését. Az értékelés kritériumait előre közölni kell a tanulókkal. • A végtermék is nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki az iskola, az osztály belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat az iskola szűkebb vagy tágabb környezetének. • A produktum bemutatásával kezdődik a projektmunka értékelő fázisa, ahol fontos önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése, szükség esetén a produktum korrigálása. Jóval könnyebb, ha a szóbeli közös értékelésnek van gyakorlata. Amit természetesen korábban már ki kellett alakítani. • Értékelni kell a munkát a produktum szempontjából is mennyire volt elégedett a közönség? • Értékelni kell a munkát a tanulás szempontjából: milyen tanulási folyamatok zajlottak le a projekt megvalósítása során? • Végül értékelni kell a munkát a társas kapcsolatok alakulása szempontjából: hogy tudott együttműködni a csapat, voltak-e konfliktusok, és képesek voltak-e a azokat kezelni? • A bírálat mértéke nem csupán az érdemjegy, bár a gyakorlatban aligha tudunk ettől teljesen eltekinteni, hanem a cél és az eredmény összevetése, a végtermék minősége. • A tantárgyi előmenetelben lassan haladók értékei kiderülnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését, így segítve az örömteli tanulást. A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a közös projekthez. • A tanár a projekten dolgozó csoportokat nem hagyhatja magára. Feladatunk, hogy a munka megfelelő fázisaiban visszajelző, a részeredményeket, a tervezet ütemének megfelelő haladást értékelő, visszacsatoló szakaszt iktassunk be. A projekten, dolgozók nincsenek versenyhelyzetben. A közös siker érdekében együttműködve kell dolgozniuk. Intézményünkben tanévenként 2-3 nagyobb projekt megvalósítását tervezzük, melyet projekt nappal zárunk, amikor is felbomlik a tanórai rend. Kisebb tanórai projekteket - tanmenetben rögzítve - tanórai keretek között végezhetnek tanáraink.
1.4 A cél-és feladatrendszer megvalósításának követelményei A célok megvalósításához szükséges feladataink igen sokrétűek és bonyolult rendszert alkotnak. A feladatvégzés csak akkor lehet hatékony, ha a rendszer minden eleme működik, azaz a megvalósításban minden iskolai dolgozó, pedagógus közreműködik. Ugyancsak közreműködés várható el a tanulóktól és a szülőktől, mint közvetlen partnereinktől is. Éppen ezért a feladatvégzéssel kapcsolatban az alábbi követelményeket fogalmaztuk meg: A pedagógusokkal szemben követelmény, hogy: • • •
Tanítási módszereiket, pszichológiai ismereteiket folyamatosan megújítsák, igazodva a változó körülményekhez; Szakterületükön belül tovább képezzék magukat, ismerjék meg a legújabb eredményeket; Képesek legyenek az érdemjegyen és osztályzaton túlmenően szövegesen is értékelni a tanulók
10
• • •
teljesítményét; A tanulót, mint partnert fogadják el a közösen végzett nevelési-oktatási folyamatban; Maguk is vallják, érezzék sajátjuknak azokat az értékeket, elveket, amelyeket az előzőekben felsoroltunk. Példamutató életvitel és magatartás.
Az iskola vezetésével szemben követelmény, hogy:
• • • • • •
A tantestület személyi összetételét úgy alakítsa, hogy a kitűzött célok megvalósíthatók legyenek; Biztosítsa a nevelési-oktatási folyamathoz szükséges fizikai feltételeket (oktatási segédeszközök, tantermek és azok állapota, stb.); A pedagógusok terhelését úgy alakítsa, hogy az önképzésre is legyen mód; Lehetőségeihez mérten a maximális anyagi támogatást biztosítsa a pedagógusoknak; Vezetői tevékenységében a következetesség, kiszámíthatóság érvényesüljön. Megfelelő információáramlás biztosítása
A tanulókkal és a szülőkkel szemben elvárjuk, hogy:
• Ha iskolánkba jelentkeznek, megismerjék alapelveinket, célkitűzéseinket, és csak ennek elfogadása esetén kérjék a felvételt; • Ha úgy érzik, az iskola nem azt nyújtja, amit célkitűzéseiben megfogalmazott, azt azonnal jelezzék.
11
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata is. Munkánk során arra építünk, ami a személyiségben adott. A személyiségfejlesztés tulajdonképpen nem más, mint a szándékos nevelés folyamata, melyet négy komponens együttese ad: 1. Az értelem kiművelése 2. Segítő életmódra nevelés 3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés 4. A szakmai képzés megalapozása Céljaink a tehát a teljes pedagógiai tevékenységünket átfogják, ugyanakkor van néhány kiemelt terület, amelyek fejlesztése iskolai gyakorlatunkban tudatosan és folyamatosan történik.
2.1. A személyiségfejlesztés céljai és feladatai • •
• • •
• • • • •
Széles tevékenységkínálattal, változatos pedagógiai módszerekkel, az élményszerzés örömét nyújtjuk. Kialakítjuk a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.) rendszerét, s vállaljuk, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Ezen olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. Folyamatosan törekedni kell a tanulók közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásának kialakítására, megerősítésére, s ezzel egyidejűleg a destruktív megnyilvánulásaik leépítésére. A gyermekek konstruktív megnyilvánulásait elismeréssel, jóváhagyással, jutalmazással erősítjük meg. Vállaljuk a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. Fejlesztjük a tanulók motivációs bázisát, s törekszünk az intellektuális tevékenységek megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására. Törekszünk a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátíttatására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás és toleráns magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartatására. Lehetőséget, teret engedünk a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészítjük tanulóinkat a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, próba szakmai- és érettségi vizsgák). Hangsúlyt fektetünk az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában). A tanórai tevékenységeken túl az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére is lehetőséget nyújtunk a különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel. Minden területen fejlesztjük a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását (szóbeli megnyilvánulások, versenyek, diák önkormányzati feladatok). Elősegítjük a személyiség jövőképének, pályaorientációjának fejlődését. A pályakép kialakításban nagy szerepük van a szakmai orientációs és az osztályfőnöki óráknak.
12
• • • •
Értékóvó magatartásra, a természet, a kulturális értékek megismerésére, megbecsülésére, megvédésére nevelünk. Fejlesztjük az önkormányzati és a közösségi érzést, a sportszellemet. Pedagógiai módszereinkkel segítjük a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat, szükség esetén a gyermekvédelem lehetőségeivel élve. A személyiségzavarokkal küszködők szorongásainak csökkentésére speciális szakemberek segítségét vesszük igénybe (pszichológus, szociálpedagógus, fejlesztőpedagógus stb.).
2.2 A személyiségfejlesztés gyakorlata iskolánkban Céljainkból következően a mi dolgunk mindazon alapok biztosítása, amelyekre egy stabil, harmonikus személyiség felépülhet. Szeretnénk elérni azt, hogy minél több végzett tanulónk aktívan viszonyuljon környezetéhez, és autonóm módon alkalmazkodjon annak változásaihoz. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy feladatunk a személyiség tulajdonságainak (képesség, irányultság, jellem) fejlesztése. Ezek közül elsősorban a képesség alakítása területén tehetünk a legtöbbet. A megismerésben szerveződő képességek közül az emlékezés és gondolkodás képességének a fejlesztését tartjuk a legfontosabbnak. •
Az emlékezés fejlesztése elsősorban a tanórák keretében történik, különös tekintettel a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv tantárgyak memoritereire. Törekszünk arra, hogy az egyszer már megtanult anyagokat minél többször felidéztessük a tartós megőrzés érdekében. A kerettantervre épülő helyi tantervünkben külön figyelmet fordítottunk arra, hogy az egyes tanítási órákon rendszeresen alkalmazásra kerüljön más tantárgyak anyaga is, ezzel is segítve az emlékezés fejlesztését. A tanórán kívüli tevékenységben próbálkozunk a tanulás tanulásával, ahol a gyors bevésés technikáit is gyakoroltatjuk.
•
A gondolkodás fejlesztése. Saját magunk, és tanulóink korlátaival számot vetve a tanórákon elsősorban a lényegkiemelésre, rendszerezésre, összefüggések felismerésére törekedhetünk, míg a kreativitás, flexibilitás, ötletgazdagság fejlesztése elsősorban szakköri, önképzőköri foglalkozásokon, illetve a legtehetségesebb tanulók speciális fejlesztésében valósul meg. Minden tantárgynak egyforma jelentőséget tulajdonítunk a gondolkodás fejlesztésében, mert úgy gondoljuk, hogy különbözőképpen fejtik ki hatásukat (pl: történelem - lényegkiemelés, matematika – összefüggések felismerése, stb) alkalmazzuk az esszéírást; megadott szempontok alapján rendszeresen kell a tanulóknak új anyagot feldolgozni, azt a már korábban tanult részekhez hozzáilleszteni.
B, Fizikai cselekvésben szerveződő képességek fejlesztése A gyorsaság, ügyesség, állóképesség fejlesztése elsősorban a testnevelés órákon történik. Házibajnokságokat szervezünk labdajátékokban, s hagyománnyá vált a „Kihívás Napja” megszervezése is. Néhány tanulónk évről-évre külföldi testvériskolák diákjaival mérheti össze erejét röplabda sportágban és mezei futásban (3-8 km). Iskolánk jól felszerelt tornacsarnoka a hozzá kapcsolódó egyéb helyiségekkel (kondicionáló terem, szauna) tág teret biztosít a tanulói igények kielégítésére. A kitartó munkára nevelés színterei a szakiskolai évfolyamokon főként a gyakorlati képzőhelyek. A közös cél érdekében vállaljuk a rendszeres pedagógiai egyeztetést.
13
C, Társas kapcsolatokban szerveződő képességek fejlesztése A társas kapcsolatokban elsősorban az empátia és a kommunikációs képesség fejlesztését tartjuk szem előtt. Ennek egyik terepe a tanóra (kommunikáció, viselkedéskultúra). A tanórán kívüli tevékenységben szervezünk olyan diákköröket, melyek a társas kapcsolatokban szerveződő képességeket fejlesztik.
14
3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI A közösségfejlesztés célja az egyén társadalmi beilleszkedésének segítése: ezt a folyamatot a helyi tantervekben megfogalmazott közös követelmények megvalósulásával segítjük elő. Tényleges közösségként a tanulók azonban az iskolai, és osztály szintű közösségeket ismerik meg: az itt szerzett élmények, tapasztalatok segítik elő a társadalmi szocializációjukat. Tudjuk jól, hogy a tanulókra nagy hatással vannak a baráti közösségek is: sokszor ezeknek a spontán befolyása erősebbnek bizonyul a tudatos iskolai törekvéseknél. Amikor az iskolai közösségek fejlesztésről beszélünk, nem hagyhatjuk feltáratlanul ezeket a területeket, és igyekeznünk kell olyan stratégiákat kidolgoznunk, amelyekkel eredményesen ellensúlyozhatjuk a tanulókat ért iskolán kívüli hatásokat. Közösségfejlesztési stratégiánk egy részt az iskolai szintű, közös célokra mozgósító, másrészt az osztályközösségben megvalósítandó feladatokra épít.
3.1 A közös cél elérésére irányuló iskolai szintű tevékenységek Iskolai hagyományok megteremtése, ápolása A hagyományok ápolásának és megteremtésének nagy lehetőséget tulajdonítunk. Szeretnénk, ha tanulóink büszkék lennének iskolájukra, ennek érdekében ápoljuk azokat a hagyományokat, amelyek az iskolai közösséghez való tartozást erősítik. Ide soroljuk a gólyabálokat, diáknapokat, kihívás napja, diákgyűlés, kollégiumi közgyűlés és egyéb közös cselekvésre épülő helyi ünnepélyeket (karácsony, mikulás, szalagavató, ballagás, stb.). •
A tanulói önkormányzatiság valós tartalommal való megtöltése
Szeretnénk elérni, hogy a hallgatók a közoktatási törvényben biztosított lehetőségeikkel élni tudjanak, ki- és felhasználva a demokratikus játékszabályokat, az érdekérvényesítés eszközeit. A tanulói jogok gyakorlása, az iskola mindennapi tevékenységének alakítása igényli a tanulók közös cselekvését. Ilyen lehet, pl.: a tananyag véleményezése, a tanítás módszertanának véleményezése, a tanárok és diáktársak teljesítményének véleményezése, a kilencedik évfolyamosok integrálása az iskola életébe, a házirend alakítása, egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározása. Az önkormányzatiság természetesen nem csak a közösségfejlesztésben játszik lényeges szerepet, hanem alkalmas terepe a politikai kultúra elsajátításának is. Például. részt vesz az év pedagógusai és az év technikai dolgozójának megválasztásában.
3.2 Az osztályközösség - mint elsődleges közösség - szerepe a közösség fejlesztésében Az osztályközösség a középiskolában már sok alapismerettel, kialakulóban lévő szokásokkal,
szemléletmóddal rendelkező tanulókból áll, ezért a meglévő életszemléletüket kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának. Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét az osztályközösségben tölti, meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösségek kiemelt feladatai:
• • •
Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása; az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, a másság elfogadása, a tolerancia gyakorlása; Egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban;
15
• •
A társas viszonyok, kapcsolatok gyakorlása, konfliktus- és versenyhelyzetek kezelése, megoldása; A szabad véleménynyilvánítás és a vitakultúra fejlesztése, gyakorlása.
A közösségfejlesztés koordinátora az osztályfőnök.
A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek, aki indirekt és direkt irányítással a közösséget formálja. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Szervező, irányító, kapcsolattartó a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a családi ház között. Fontos a szerepe és tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire sikerül az iskola és a család nevelési elveit összehangolnia. Az osztályfőnöknek kell felismernie a tanuló problémáit, érzékelni az esetleges deviáns eseteket, és meg kell találni a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában segítségére lehetnek.
3.3 A közösségfejlesztés színterei, eszközei Nevelési helyzet szinte mindig és mindenhol adódik. Az iskolai életben ennek azért van különösen fontos szerepe, mert a szülők és a gyermekek viszonya lazább lett. Ennek oka részben az életkori, kamaszkori sajátosság, részben a szülők fokozottabb elfoglaltsága, ami miatt több feladat hárul az iskolára, tanárra, osztályfőnökre. Minden tanárnak ki kell használnia a tanóráin adódó nevelési lehetőségeket. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz és az adott közösség főbb problémáihoz is. A tanulóknak bármikor, bárhol nyitottnak kell lenni a problémafeltáró beszélgetésekre, így a szünetekben, tanítás előtt vagy után, vagy éppen a véletlen találkozások alkalmaival is, vagy a közös iskolai programokon. Az iskola feladata az is, hogy tartalmas, sokszínű kulturális és sportprogramot nyújtson a tanulóknak. Ilyenek, pl.: a színházlátogatások, ahol az ismeretek gazdagításán túl az ízlésformálás, a viselkedés alakítása kap fontos szerepet. A kirándulások, a természetjárás, a közös sporttevékenységek az egészséges életmódra nevelésben a természet értékeinek megismerésében és megbecsülésében játszanak fontos szerepet. A közös játékok, a kellemesen eltöltött idővel együtt új barátságok szövődését is jelenthetik, és a tanulók egymás értékeit is jobban megismerhetik, tiszteletben tarthatják a mások által képviselt értékrendeket. Itt érthetik meg, hogy az ember a természet része, felelős a környezete megóvásáért. Itt alakulhat ki az ember és természet harmonikus kapcsolatáról a helyes szemlélete és az az igénye, hogy óvja és gyarapítsa is ezeket az értékeket. A közösségben eltöltött tartalmas programok a szabadidő helyes eltöltésének szemléletét formálják, meghatározói lehetnek a későbbi életvitel kialakításának.
16
4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapíthattuk, hogy - akárcsak az élet egyéb területein - iskolánkba egyre nagyobb számban kerülnek olyan tanulók, akik magatartási gondokkal, beilleszkedési nehézségekkel küzdenek. Ezért már a beiskolázáskor, de legkésőbb a tanév kezdetén igyekszünk felismerni (hangsúlyozzuk, hogy felismerni, nem pedig kiszűrni) azokat a gyermekeket, akiket ebből a szempontból veszélyeztetettnek érzünk. Az említett gyermekek többnyire: • Más tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel rendelkező peremhelyzetű tanuló; • A család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok; • A tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diákok. A devianciára hajló "másság" kezelése, a gyermekek "furcsa" viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust. A nehezen nevelhetőségre utalhatnak, pl. az alábbiak: nyughatatlanság, nyüzsgés, ingerlékenység, agresszivitás, konokság, csipkelődő hajlam, túlzott gátlásosság, befelé fordulás, álmodozás, állandó bűntudattal küzdés, alulértékelés, érzelmi tompultság stb. Az itt felsorolt személyiségjegyek valamelyikének megléte természetesen még nem jelent feltétlenül magatartási gondot, hiszen lehetséges, hogy csak átmeneti kamaszkori problémával állunk szemben. Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy különböző élet- és konfliktushelyzetekre a tanuló rendszeresen inadekvát válaszokat ad (kompenzáció, regresszió, agresszió, stb.), valamint a fent felsorolt jegyek közül egy vagy több tartósan is jellemző, akkor a magatartási zavar egyértelműen megállapítható. Ha kétségek merülnek fel, a tanárok pszichológiai ismeretei, tapasztalatai nem elegendőek, úgy szakember segítségét is igényeljük. Ha a személyiségzavar és az ebből fakadó magatartási, beilleszkedési nehézség bizonyítást nyer, akkor a tanulóval szemben egyéni bánásmódot alakítunk ki. Első lépésként a személyiségzavar okát próbáljuk feltárni, és ha lehetséges, (környezeti tényezők esetén) megszüntetni, akár az illetékes szervek, hatóságok (gyámügy, önkormányzat) bevonásával is. Amennyiben az ok felszámolása nem megoldható, úgy a tüneteket kell kezelnünk. Ha ez a pedagógusok számára szakmailag megoldhatatlan feladat, akkor szakember segítségét vesszük igénybe a szülővel egyetértésben. Beilleszkedési, magatartási gondok esetén a szülővel vagy gondviselővel helyi munkamegosztás alapján rendszeresen tartja a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelős vagy az osztályfőnök. Hogy melyikük az függ a probléma jellegétől, a személyes kapcsolatoktól, szociális helyzettől, szülő fogadókészségétől. Fontos lehet a kortárs segítők bevonása a problémák megoldásába: ennek lehetőségeit még csak most keressük. Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: • • • •
Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat; Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását; Speciális osztályfőnöki órákon, személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket; Tájékoztatást tartunk a szülőknek a nevelési problémákról, a devianciák
17
veszélyeiről. • Iskolánk pályázat útján bekerült szakiskolai fejlesztési programba ezért a projektiroda által támogatott formában, folyamatban van az „Egyenlő esély megteremtését segítő” szakiskolai program kidolgozása.
18
5. A tehetség kibontakoztatására irányuló pedagógiai tevékenység a) A tehetséggondozás folyamata A probléma megközelítésekor abból indultunk ki, hogy minden tanuló tehetséges valamilyen területen, rendelkezik kiemelkedő képességekkel. A tehetség kibontakoztatására irányuló tevékenységünk ezért két nyomon halad. Egyfelől megpróbáljuk minden tanulóban megtalálni azokat a képességeket, amelyekben a legerősebb, másfelől igyekszünk kiválasztani azokat a tanulókat, akik a tanulás valamely területén kimagasló tehetséget árulnak el. Kimagasló tehetséget mutató tanulók nem a mi iskolánkba jelentkeznek, de több tanulónkban megmutatkozik a legerősebb képesség megléte. Illetve vannak eddig fel nem ismert tehetségek. A gyakorlati képzés keretei között pedig akadnak kifejezetten tehetséges diákjaink. A legerősebb képességek kiválasztása akkor lehetséges, ha a tanulókat pontosan megfigyeljük. A tanulóval állandó kapcsolatban álló pedagógusok (osztályfőnök, osztályban tanító tanárok, stb.) rendszeresen kicserélik egymással tapasztalataikat, kölcsönösen együttműködnek, hogy a tanuló legjobb adottságai, képességei felszínre kerülhessenek. A tanórán kívüli foglalkozások, diákkörök, szakkörök, kiváló terepei a tehetség kibontakoztatásának. b) A tehetséggondozás tanórán kívüli színterei iskolánkban A tanórán kívüli tevékenységek, szakkörök feladata a képességek fejlesztése a tehetség kibontakoztatása, az egyetemekre, főiskolákra az emelt szintű érettségire való felkészítés. • A tanulók művészeti ismereteit hatékonyan kiegészítő szakkörök megtartását tervezik iskolánk pedagógusai belső, és szükség esetén meghívott külső munkatársak segítségével. • Iskolánk hagyományainak megfelelően az iskolai tanórán kívüli tevékenység egyik központja a könyvtár, ahol tanulóink nyomtatott és elektronikus információhordozón egyaránt hozzáférnek az őket érdeklő információkhoz... • Kerámiaégető kemence + (művésztanárokkal, művészeti szakkör lehetőségét adja meg) • Szövőszék + (művésztanárokkal, művészeti szakkör lehetőségét adja meg) • Csillagvizsgáló (csillagász szakkör) • Tornacsarnok (sport szakkörök) • Fentieket a kollégisták az iskola többi tanulójával együtt élvezhetik
19
6. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 6.1 A gyermek-és ifjúságvédelem célja, feladata A gazdasági- társadalmi változások, a családi életben felhalmozódó problémák kihatnak a gyermekek nevelésére, gondozására. A veszélyeztető tényezők igen sokfélék: a szegénység vagy éppen a jólét, az alacsony szociális ellátottság, munkanélküliség, urbanizációs- és civilizációs ártalmak, környezeti ártalmak, káros szenvedélyek stb., melyek kihatnak (kihathatnak) a gyermek biológiai-, fiziológiai-, szociális és pszichés fejlődésére egyaránt. Minden pedagógus, osztályfőnök aktív résztvevője a gyermekvédelemnek, hiszen a tanítási órákon, szünetben, szabadidős programok alatt fel kell figyelnie az esetleges krízishelyzetek miatti magatartási, viselkedésbeli változásokra, és alkalmat kell találnia arra, hogy megbeszélje a gyerekkel a problémákat, megnyugtassa, segítséget kapjon tőle, higgyen neki. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM CÉLJA: hogy megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek a személyiségfejlődést megzavarják, vagy gátolják, másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakozásához és fejlesztéséhez. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM FELADATA: a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok felkutatása, kiküszöbölése, enyhítése, nyilvántartása, (szept.15-ig) nyomon követése. Ennek a tevékenységnek egyik fontos színtere az iskola. Az iskolánk aktív szerepet vállal a gyermekvédelemben, aminek fontos része az oktatás, nevelés keretében történő támogatás, a személyiség fejlődéshez szükséges biztonság, a jó önértékelés, önbizalom építése, követhető életminták, modellek bemutatása, a bántalmazás (lelki, testi, szexuális), krízishelyzetek megelőzése és ennek emberséges, szakszerű figyelő kezelése. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tantestület tagjaként többnyire segítséget igényel a gyermek vagy családja számára nehéz szociális helyzete, deviánsnak minősülő magatartás miatt. Ilyenkor a fenntartóval, rendőrséggel, gyámüggyel, nevelési tanácsadóval, pszichológussal, iskolaorvossal, családsegítő szolgálattal és egyéb civil szervekkel a kapcsolatot felvéve próbál segíteni.(tankönyv-, étkezési-, egyéb támogatás)
6.2 A veszélyeztetettség okainak felderítése A gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenység egyik feladata a veszélyeztetett tanulók felismerése. Ez elsősorban az osztályfőnökök feladata, akit az iskola ifjúságvédelmi felelőse és a pedagógiai igazgató helyettes segít. Veszélyeztetettnek tekintünk minden olyan tanulót, akinek családi háttere rendezetlen, tehát a családtól nem kapja meg azt az érzelmi törődést, ami minden gyermeket, embert megillet. Úgy gondoljuk, hogy minden más jelenség („rossz társaság”, csavargás, lógás, drog, stb.) oka a családi háttérben, az érzelmek és ebből kifolyólag esetleg az akarat instabilitásában keresendő. Mivel a kiváltó okot megszüntetni nem tudjuk, minden veszélyeztetett tanulóra vonatkozóan egyéni stratégiát kell kialakítanunk. Ezekben a stratégiákban azonban közös pont, hogy olyan tevékenységekbe kell a tanulót bevonni, amelyben önbecsülése, önbizalma növekszik, közösségben dolgozhat, szeretetet, megbecsülést élvezhet. Próbáljuk megóvni a tanulókat attól, hogy olyan életutakat alakítsanak ki, amely a teljes érzelmi, fizikai lecsúszáshoz vezethet. Mi nem valami ellen (drog, alkohol, stb.) harcolunk, hanem olyan ingergazdag, pozitív érzelmekkel telített
20
környezetet szeretnénk biztosítani, amelyben kevésbé merülhet fel a pótcselekvés gondolata. A veszélyeztetett tanulók életét az iskolán kívül is próbáljuk folyamatosan nyomon követni. Ebben a fő feladat az osztályfőnökre, illetve a gyermekvédelmi felelősre hárul, aki nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról, környezettanulmányokat készít, családot látogat, folyamatosan tartja a kapcsolatot a tanulóval, szülővel, gondviselővel. Hivatalosan (sajnos) nem tekintjük veszélyeztetettnek, de ide kívánkozik, hogy egyre nagyobb azoknak a tanulóknak a száma, akiknek szeretetigényük kielégíthetetlen, és bár látványos tüneteket nem produkálnak, de felnőttkorukra érzelmi egyhangúság, az empátia hiánya, és egyéb mentálhigiénés-, pszichés probléma lesz rá jellemző. A kisközösségek megteremtésével próbáljuk ezt enyhíteni.
6.3 A veszélyeztetettség enyhítésének, megszüntetésének stratégiája - Elsődleges feladatunk a megelőzés, amelyet a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel, értékközvetítéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok megvalósításával igyekszünk elvégezni. -A veszélyeztetettség megszüntetésének legfontosabb lépése a probléma felismerése. A veszélyeztetettség és hátrányos helyzet gyakran kapcsolódik egymáshoz, ezért fel kell tárnunk az okokat, és meg kell találnunk a segítés lehetséges módját. (segítség a tanulásban, anyagi támogatás, más szakemberek bevonása a probléma megoldásába krízishelyzetek esetén) - A nevelés során alkalmazott eljárásaink: a reális önértékelés és önbizalom kialakítása, folyamatos mentálhigiénés tanácsok, egyéni beszélgetések; a család bevonása a probléma megoldásba; a veszélyeztetett tanulók tanulmányi előmenetelének fokozott figyelemmel kísérése; speciális foglalkozások (önismereti, konfliktuskezelés) tartása; helyes életvezetési stratégiák megismertetése; stresszoldás; sport és mozgás lehetőségének biztosítása. - A veszélyeztetett gyermekek tanórán kívüli elfoglaltságának iskolai szintű kínálásával lehetőséget adunk a szabadidő hasznos eltöltésére, a tanulás feltételeinek biztosítására. Ehhez a munkához az iskola tárgyi eszközei / könyvtár, számítógép, Internetszoba, tornacsarnok, szauna, a tanulók rendelkezésére bocsátjuk, megszervezzük a felügyeletet és a tanulószobát is. - Életvezetési-egészségnevelési és a drogstratégia kidolgozása. Az egészségvédő- és drogstratégiát, a rendelkezésre álló és megismert programok figyelembevételével, a nevelőtestület közösen választja ki és alakítja ki, míg az előadó meghívásáról a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős gondolkodik. - Az iskolán belül az oktatás, nevelés mellett számos olyan funkció és tevékenység alakult ki, amelyek közvetlenül nem nevezhetők ugyan alapfunkciónak, mégis elengedhetetlenek és elválaszthatatlanok attól. Ilyen az egészségügyi ellátás, az iskolás- korúak egészségvédelme. - Az iskolaorvos, védőnő jelentős gyermekvédelmi tevékenységet folytatnak, a szomatikus és lelki fejlődés figyelemmel kísérésével. Jelzik, ha olyan problémát észlelnek, amely akadályozza a gyermek egészséges fejlődését, sérti érdekeit, méltóságát. Szükség szerint további szakemberek segítségét kéri. - Az iskolai egészségvédelem szorosan összekapcsolódik a gyermekvédelemmel a tekintetben is, hogy éppen a legszegényebb, legrászorultabb gyermekek számára meghatározó jelentőségű az elérhető iskola-egészségügyi ellátás a gyermekek egészséges fejlődése érdekében -Az iskola-egészségügy rendkívül fontos és egyedi. Az orvos és a védőnő,
21
ugyan úgy, mint a pedagógus, minden cselekedetével, szavával informál, nevel, szolgál. A szűrővizsgálatok, oltások és betegellátás során meg kell tanítani az ifjúságot az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére. Aki azt tapasztalja, hogy őt akkor is megvizsgálják, ellenőrzik, ha nincs panasza, természetessé válik, hogy rendszeresen ellenőriztesse egészségi állapotát a későbbiekben is.
22
7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA Tanulási kudarcnak tekintjük azt, ha a tanulónak a tanulási folyamatban egyáltalán nincs sikerélménye, illetve tartósan több kudarc, mint sikerélmény éri. Nem tanulási, hanem pedagógiai kudarcnak tekintjük azt, ha a tanuló nem tud képességeinek megfelelően teljesíteni. Természetes, hogy ezekben az esetekben is megpróbáljuk a tanulót motiválni, hogy jobb teljesítményeket érjen el. Azt sem a tanulási kudarc kategóriájába soroljuk, ha egy tanuló folyamatosan az átlag alatt teljesít, mert képességei alapján nem tud többet produkálni. Célunk az, hogy a tanulási kudarcot a minimumra csökkentsük, illetve megelőzzük. Ha tanulási kudarcot tapasztalunk, első lépésként a kudarc okát keressük, majd a következő lépésben ezt próbáljuk megszüntetni. A tanulási kudarc megszüntetésének módjai: • Képességfejlesztés biztosítása tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében. A képességfejlesztési órákon való részvétel a szaktanár javaslatára kötelező, amikor a diák tanulmányi szintjének átlaga nem éri el az elégséges érdemjegyet, azaz az egyéni tanulás nem elég hatékony. • Szöveges értékelés szerepének növelése • Ha a felzárkóztatás nem jár eredménnyel, javaslattétel a tanulói és szülői elvárások felülvizsgálatára, és a tanuló tanulmányainak a képességének megfelelő szinten való továbbfolytatására • Áthelyezés a tanuló képességeinek megfelelő tagozatra Iskolánkban a tanulási kudarc leggyakoribb okai: •
Általános iskolából hozott nem kielégítő tudás
Az általános iskolából hozott nem kielégítő tudás - különösen az alapkészségek vonatkozásában tartós kudarcot okozhat. A szintre hozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés ezekben az esetekben megkerülhetetlen. Erre a tanórán kívüli foglalkozások keretében is lehetőséget kell biztosítani. •
A tanulási kudarcok fakadhatnak a családból, de a pedagógusból is.
Ez akkor fordul elő, ha egy vagy több tantárgyból olyan teljesítményt vár el a család vagy a pedagógus, melyet a tanuló önhibáján kívül nem tud teljesíteni. Az iskolai konzultációk hatására a pedagógusok csökkentik vagy átalakítják elvárásaikat. Nehezebb feladat -az általában elfogultszülőt meggyőzni arról, hogy gyermeke az adott területen vagy összességében nem tud az ő elvárásainak megfelelően teljesíteni. Az osztályfőnök és a szaktanár azonban nagy tapintattal és érvekkel meggyőzheti a szülőt arról, hogy vizsgálja felül elvárásait. •
A teljesítmény értékelésének helytelen módja
A tanulási kudarcoknak szintén gyakori oka, ha az értékelés negatívan motivál, például a számonkérések során a feleletek, dolgozatok hibáit emeljük csak ki. Célszerűnek tartjuk, hogy az értékelésben a tanuló teljesítményének pozitív vonásait is hangsúlyozzuk, inkább dicsérjünk, mint elmarasztaljunk. Segítjük abban, hogy milyen tanulási módszerekkel tudná még jobban elsajátítani a tananyagot. A tanulónak mindenkor éreznie kell, hogy a legkisebb teljesítményt, erőfeszítést is észreveszik a pedagógusok (nem csak a tanulásban, az egyéb tevékenységekben is) és azt értékelik. Fontosnak tartjuk a szöveges értékelést is, mert az osztályzat önmagában keveset jelent. Csak a szöveges értékelés segítheti a tanulót abban, hogy valóban jobb eredményt érjen el.
23
Magatartási zavar Magatartási zavar esetén a vonatkozó fejezetben leírt módon járunk el, és ettől várjuk a tanulási kudarc megszűnését is. • Funkcionális motoros vagy idegrendszeri zavar Ebbe a körbe soroljuk azokat a tanulókat, akik valamilyen rendellenesség miatt nem tudnak megfelelni a tanulmányi követelményeknek. Súlyos gond, ha a tanuló ilyen irány hiányosságai csak a 9. évfolyamon kerülnek felszínre. Ha a rendellenesség mértéke befolyásolható (diszlexia, diszgraphia, diszcalculia, stb.) akkor megpróbáljuk a tanulót iskolán kívüli fejlesztő foglalkozásra irányítani, természetesen a szülők beleegyezésével. Ha a tanuló nem korrigálható rendellenességben szenved, úgy élünk a jogszabályban biztosított lehetőséggel, és orvosi vélemény alapján a tanulót az adott tantárgyból nem osztályozzuk, illetve a számonkérés módját a tanulóhoz igazítjuk. Feladatunknak tekintjük a gyerekek puszta ismeretkincsének és néhány alapkészségének mérését, figyelemmel kísérjük a gyerekcsoportok fejlődését, és az iskola nevelési hatékonyságának megismerését. Erős bennünk az igény, hogy pedagógiai munkánk fogadtatásáról tájékozódjunk, hogy visszajelzést kapjunk a gyerekekben zajló változásokról, hogy céljaink, szándékaink, nevelési módszereink nyomán tanítványainkkal alakuló közös tennivalónk minőségi jellemzőiről és kölcsönös kapcsolatunkról információkat szerezzünk. Fontos számunkra, hogyan érzik magukat a gyerekek az iskolában, és tulajdonképpen mit tanulnak meg, milyen útravalót visznek magukkal. S hogy mindebből megismerjünk valamit, megismerjük a számukra fontos és elérhető összetevőket, kísérletet teszünk egy nevelés-lélektani belső értékeléshez. • • • • •
•
A diákok tudásszintjét folyamatosan figyelemmel kísérjük, és ha kell egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztatással, szintre hozzuk. Esetelemzés készítése: osztályonként, problématípusonként, Koordinációs megbeszélés alkalmanként Egy gazdagabb pedagógiai stratégia kidolgozása a magatartási-fegyelmi problémák kezelésére és megoldására. A résztvevőket (tanárokat, gyerekeket) meg kell tanítani arra, hogyan tudják toleránsan kezelni a konfliktusokat Szolgáltatások bevezetése: Stresszoldás Tanácsadás Mentálhigiénia Kapcsolat a szakintézményekkel: Milyen speciális szakemberekre van szüksége az iskolának? Pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, mentálhigiéniás pedagógus, védőnő.
A gyerekek lelki egészségéért a következő területeken tehetünk sokat: -
az önismeret és az emberismeret fejlesztése olyan életmód, napirend, pihenés biztosítása, amely megfelel a gyerekek szükségleteinek túlterhelés megelőzése a stresszhatások csökkentése, a stresszek elviselésének fejlesztése ún. megküzdési módszerek kialakítása a kritikus élethelyzetek, a konfliktusok megoldására való képesség kifejlesztése szorongás oldása- (teljesítményszorongás)
24
8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 8.1 A szociális hátrányok okai Szociálisan hátrányos helyzetűnek tekintjük egyfelől azokat a tanulókat, akiknek anyagi (pénzügyi) helyzete jelentősen elmarad az átlagtól, illetve a család anyagi helyzete olyan, hogy a tanuló alapvető fizikai és szellemi szükségletei nem elégíthetők ki. Ezen hátrányok enyhítése a pedagógia eszközeivel nem lehetséges, az ilyen tanulók anyagi támogatása egyrészt a jogszabályokban meghatározottak szerint történik (kedvezményes étkezés, tankönyv-támogatás, stb.), másrészt megpróbálunk támogatást szerezni olyan karitatív szervezetektől, alapítványoktól, amelyeknek célja az anyagi nehézségek enyhítése. A gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több gyermek kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek felderítése és a megoldási lehetőségek számbavétele. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsősorban az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek, valamint a szociális ellátásban részesülők köréből kerültek ki. Szociálisan hátrányos helyzetűnek tekintjük másfelől azokat a tanulókat, akiknek kulturális háttere (tőkéje) olyan alacsony szintű, hogy másokkal szemben eleve esélytelenül indulnak életcéljaik megvalósításában. Gondolunk itt elsősorban a továbbtanulásra, megfelelő álláslehetőségek megkeresésére, de gondolunk itt arra is, hogy nincs esélye a társadalmi felemelkedésre, annál inkább a visszacsúszásra, negatív mobilitásra.
8.2 A hátrányok enyhítésének pedagógiai feladatai és eszközei a) A felsorolt hátrányok csökkentését kiemelt pedagógiai feladatnak tartjuk. Ennek érdekében: • Élünk a pozitív motivációval, • Fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk a legrászorultabbaknak tanórákon kívül is, • A kommunikációs képességeket erőteljesen fejlesztjük, • Az információs csatornákkal megismertetjük a tanulókat, • Az ilyen esetekben rendszerint meglévő tudásbeli hátrányt felzárkóztató foglalkozásokon enyhítjük. • Feladatunk a munkahelyekkel, munkaügyi központtal szorosabb kapcsolattartás ill. a munkahely-keresési technikák megtanítása. • Önismeret, az önmenedzselés megtanítása. • Képesség fejlesztő szakkörök, szabadidős programok beindítása. • Könyvtár használat ösztönzése A felsorolt feladatok végrehajtása segítheti az iskola mobilitási funkciójának megerősítését is. b) Eszközeink a feladat megoldására, a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: • a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (információcsere, feltárás, segítés), • a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosításával,
25
• • •
tanácsadással, a közösségek életének támogatásával, felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezésével, pályaorientációs tevékenységgel, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezésével, felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, a lakóhely szerinti önkormányzatok szociális támogatásainak eljuttatása: a rászorulóknak kedvezményes étkezési lehetőség, segélyek, tankönyvtámogatás, utazási-táborozási hozzájárulások. -Az integrált pedagógiai program bevezetése, gyakorlati megvalósításának lépései intézményi szinten: o Integrációs stratégia kidolgozása o Helyzetelemzés( bemeneti mérés) o Célrendszer megfogalmazása o Két éves bevezetési terv készítése o Folyamatos feladatok:
•
Együttműködés a partnerekkel (szülők, gyermekjóléti szolgálat, szakmai és szakszolgálatok, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése Értékelési, módszertani eljárások, szabadidőre tervezett foglalkozások (pl. gólyanap) Képesség kibontakoztatás
26
9. TANULÓI MÉRÉS, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A tanulók munkájának értékelési rendszere iskolánkban részletesen kidolgozott. A rendszer megalkotásánál törekedtünk arra, hogy: • • • • • • • •
Személyre szóló legyen; Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen; Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű; Folyamatosságot biztosítson; Az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön; Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát; Legyen tárgyszerű (melyek az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás); Félelemmentes légkörben történjen.
Ezeknek az alapelveknek a figyelembe vételével alakítottuk ki a tanulmányi munka mérésének és értékelésének formáit, a magatartás- és szorgalom értékelésének módját és alapelveit, ütemezését, amely a Helyi tantervben olvasható.
27
10. A SZÜLŐK, A PEDAGÓGUSOK ÉS A TANULÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Programunk más fejezeteiben is többször utaltunk arra, hogy élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, és a tanárok és tanulók kapcsolata is jónak mondható. Összekötnek bennünket a célokon kívül az iskola hagyományai, de együttműködésre kötelez a közoktatási törvény és a Szervezeti Működési Szabályzat is. Iskolánkban Szülői Munkaközösség működik. Az együttműködés céljai:
• Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás az iskola nevelési- oktatási feladatairól; • A tanulók személyiség fejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival; • Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében; • Közösen kell törekedni a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kultúrált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére; • Biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban. A Szülői Munkaközösség és az iskola együttműködésének formái, szintjei:
a) Az iskolai szintjén • Iskolánk igazgatója, igazgatósága és a szülői munkaközösség vezetősége közötti együttműködés az alábbi formákban valósul meg: kölcsönös részvétel értekezleteken, információcsere, nevelési, oktatási programok megbeszélése, véleményezése, az SZMSZ vitája, elismerések, fegyelmik kérdése, az igazgatói pályázatok véleményezése, minőségbiztosítás. • Iskolai szinten a kapcsolattartás folyamatos, feladatokhoz és határidőkhöz kötött. A tantestület (az osztályfőnöki munkaközösség, az iskola gyermekvédelmi felelőse, szabadidő-felelős tanára) és a Szülői Munkaközösség választmánya közötti együttműködés fórumok, viták értekezletek, megbeszélések formájában történik A Szülői Munkaközösség saját szervezeti szabályzata szerint tevékenykedik. Munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre lebontott feladataihoz. b) A kollégiumban: Kapcsolatok az intézményekkel, szervezetekkel 1. A kollégium igazgatója (kollégiumvezető), nevelőtestülete, diákönkormányzata törekedjék más kollégiumokkal való tartós és szoros kapcsolat kialakítására. 2. A kollégium közös gondot fordít a különböző művelődési intézményekkel (színházak, TIT, művelődési házak) való kapcsolattartásra. E kapcsolatokat az intézmény igazgatója megbízottjai útján alakítja ki és végzi. Kapcsolat a szülők és a kollégium között 1. A kollégium minden eszközzel törekszik a szülőkkel való eredményes együttműködésre. Feladata a szülők minél részletesebb tájékoztatása gyermekük kollégiumi életéről, munkájáról, tanulmányáról. 2. A szülők személyes tájékoztatását szolgálják a szülői értekezletek, amelyeket évente kétszer kell
28
megszervezni. Az intézmény szülői munkaközösségében képviseleti jog illeti meg a kollégista tanulók szüleit. A kollégium nevelőtestülete is képviselteti magát a szülői munkaközösség megbeszélésein. 3. A szülői értekezleten ismertetni kell a Működési Szabályzatnak a szülőket érintő részeit, a ház- és napirendet, a kollégiumi térítési díjjal kapcsolatos tudnivalókat. 4. A szülők személyes tájékoztatást kaphatnak a csoport nevelőtanárától, a kollégiumvezetőtől, valamint az igazgatótól. A beszélgetések alkalmával elhangzott magántermészetű értesülések bizalmasak, szolgálai titokként kezelendők! 5. A csoport- nevelőtanár a tanuló kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról a szülőket a tanév során indokolt esetben, köteles írásban értesíteni. Vonatkozik ez a tanuló jutalmazására, fegyelmi ügyeire is. Szükség esetén személyes találkozót kér. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, -megvalósulási formái: -a kölcsönös támogatás és a -koordinált pedagógiai tevékenység, -feltétele: -a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, -az őszinteség, -eredménye: -a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi témakör köré rendeztük: 1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: -aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, -ötletnyújtást az előadások témáihoz, -őszinte véleménynyilvánítást, -együttműködő magatartást, -nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását -családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését -érdeklődő-segítő hozzáállást -szponzori segítségnyújtást
29
2. Iskolánk (pedagógus) a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: -nyílt napok -rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról -változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat -előre tervezett szülői értekezletek -rendkívüli szülői értekezletek -fogadóórák -előadások szervezése pl.: -pszichológus -egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával -Drogambulancia szakemberei -rendőrség -pályaválasztási tanácsadás -közös kirándulások 3. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: -
közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével alapítvány működtetése a nevelési-oktatási célok segítésére
c) Az osztályok szintjén: Az osztályfőnökök koordinálásával történő közös tevékenység együttműködési formái: szülői értekezletek, szaktanári fogadó órák, osztálykirándulások, osztály programok, egyéb rendezvények, kulturális programok, egyéni beszélgetések szülő és a tanuló és az osztályfőnök között, ünnepségek, versenyek. A szülőkkel való kapcsolattartásban élünk a hagyományos formákkal: tanévenként három alkalommal kerül sor szülői értekezletre, időpont egyeztetése után egyénileg is fogadják a szülőket a pedagógusok. A tanuló hiányzását a szülő bejelenti az iskolának, betegség esetén az első nap reggelén, illetve ha a szülő előre tudja, hogy gyermeke nem jön iskolába, akkor azt már korábban jelzi. A szülőknek nyílt napot szervezünk, amikor a szülő is részt vehet a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozáson. A szülők rendszeresen meghívást kapnak az iskolai rendezvényekre. Az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős programjában egyaránt szerepel a családlátogatás, mint a kapcsolattartás egyik leghatékonyabb formája. A hivatalos szülői szervezetre (szülői munkaközösség) vonatkozó szabályozás az SZMSZ-ben található. c) A
tanulók szintjén:
A diák személyiségével, tanulmányi előmenetelével, családi gondjaival, egy konkrét feladattal, egy helyzettel kapcsolatos az osztályfőnök, a szaktanár, a gyermek- és ifjúságvédelmi tanár, és a család, a tanuló közötti együttműködés. A kapcsolattartás szükség szerinti, bármelyik fél kezdeményezheti.
30
Formái: • A fentiekben leírtakon túl személyes egyéni foglalkozások, beszélgetések, telefon és írásos kapcsolatok. A tanulókkal a kapcsolattartás tanórán és tanórán kívül is folyamatos és állandó. • Iskolánkban szervezett keretek között diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat mellett főállású szabadidő szervező tanár tevékenykedik, segítve munkájukat. A diákönkormányzat képviselője útján részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, az érettségi és a szakmai vizsgákon. A szülők figyelemmel kísérik gyermekeik baráti körét, közös programokkal segítik személyiségfejlődésüket és az iskolai munkát (színházlátogatás, kirándulás, egyéb alkalmak). • Az érettségi vizsgán a szülők jelenlétükkel bátorítják a gyerekeket a sikeres helytállásra, és szervező munkájukkal segítik az osztályfőnököket. Diákönkormányzat Iskolánkban a diákönkormányzat eredményesen és a törvényi előírásoknak megfelelően működik. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, munkáját segítő tanár közreműködésével végzi. A diákönkormányzat a segítő tanár közvetítésével, vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetéséhez. Az iskolai diákönkormányzat élén választott diákbizottság áll. Az iskola tanulóinak legmagasabb tájékoztató-tájékozódó fóruma a diákgyűlés, amely az osztályközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Összehívására az igazgató kezdeményezésére, vagy a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint kerülhet sor. Az igazgató évente kétszer ad tájékoztatást a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről. A diákgyűlésen - melynek levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár - részt vesznek a nevelőtestület képviselői is. A tanulók előzetesen írásban vagy a közgyűlésen szóban kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetésének. A tanulók egyéb - szervezett - véleménynyilvánítására osztályfőnöki órán, alkalmi felmérések révén, az osztályképviseleteken keresztül, illetve közvetlenül az igazgatóhoz fordulva nyílik lehetőség. Vagy használhatják az iskolába kihelyezett „mondj el mindent ládát” ahová név nélkül vagy névvel dobhatják be véleményeiket, javaslataikat, bármivel kapcsolatban a tanulók. Az órán folyó munkáról rendszeresen tájékoztatást ad az órák végén íratott „óravégi felmérő”. Minden osztályban háromtagú vezetőséggel szülői munkaközösségek működnek. Az SZMK mindenkori elnökét delegálja az iskolai szintű szülői bizottságba. A szülői munkaközösség a szülői értekezletek előkészítésében aktívan részt vesz és az értekezletet követően is közreműködik az ott elhangzottaknak érdekérvényesítőjeként. A szülők minden esetben a felmerülő igények alapján alakítják és működtetik közösségüket. Tanévenként három szülői értekezlet alkalmával és az egész évben folyamatos fogadóórákkal tart szoros kapcsolatot iskolánk a szülőkkel. Az osztály szülői munkaközössége rendszeres tájékoztatást kap az osztályfőnököktől a közösség munkájáról, tanulmányi előmeneteléről, a tanulókat érintő valamennyi kérdésről. Fontosnak tartjuk az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítését, ezért a továbbiakban is szervezünk olyan rendezvényeket, amelyek a tanár-szülő kapcsolatok erősítését szolgálják.
31
11. EGÉSZSÉGNEVELÉS 11.1 Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere A diákok éveket töltenek el az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukat, preferenciák kialakulását, kialakítását. Az iskolánknak a primer prevencióban van nagy szerepe, és hatását a komplex kommunikáció révén fejti ki. Az iskola a szocializációnak az a színtere, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely irányul a pedagógusok és tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésre, az egészségtámogató jelleg erősítésére, valamint az oktatói- nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre, amely a tanulók személyiségfejlesztésére fejt ki jótékony hatást. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével: - Különösen figyelünk az iskola és környékének tisztaságára, - Az osztálytermek szellőztetésére, - A korszerű és kényelmes bútorokra, - Az ülésrend kialakítására, időnkénti változtatására, - A táblákra és a világításra, - Mozgásigény kielégítésére, tanórán belüli mozgáslehetőségek beépítésére. Az iskolánkban folyó egészségnevelés lényege, hogy önmagukért, társukért és a környezetükért felelős embereket neveljük, akik képesek dönteni a saját maguk sorsát illetően. A diákokban azt a képességet és készséget kívánjuk kifejleszteni, amelyek segítségével felismerhetik, tudatosíthatják az egészségértéket, ki tudják választani a számukra legmegfelelőbb lehetőségeket, s ezek segítségével, alkalmazásával megőrizni, védeni, fejleszteni is képesek lesznek egészségüket.
11.2 Egészségnevelési programunk célja: Fontos a fiatalok széleskörű tájékoztatása a testi és lelki egészséggel, életvitellel, életmóddal kapcsolatban, hogy e tudás birtokában tükröződjön az egészség, mint érték. Kívánatos, hogy a diákok bizonyíthassák fizikai, lelki és szociális erejüket, készségüket, képességüket. Rövidtávú cél: Alapját képezi az egészséggel, mint értékkel kapcsolatos motiváció kialakítása, valamint a betegség megelőzés módjainak megismertetése, és a szűrővizsgálatok fontosságának hangsúlyozása és megtanulása. Fontos a konfliktus kezelés módjainak gyakorlása és az életmóddal kapcsolatos helyes döntések meghozatalára törekvés. Középtávú cél: Alapja az elsődleges megelőzés (primer prevenció), valamint a gyerekek egészséges életvitelének kialakítása, annak érdekében, hogy képesek legyenek az egészség örömteli megélésére. Hosszútávú cél: Pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítása, melyek a fiatalok egészségi állapotát javítja, és ez által képesek legyenek a harmonikus élet kialakítására, elfogadó és segítőkész magatartásra.
32
11.3 A program megvalósítási területei, módjai, lehetőségei: Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt lehetséges a program megvalósítása. Minden tantárgy anyagába igyekszünk beleépíteni az egészségnevelés „témaköreit”. Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia, hogy a tanulók ösztönzést, motivációt kapjanak, és tudást szerezhessenek az egészséges élethez. Szükség van arra, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát megértsék, az ezzel kapcsolatos attitűdjeik szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet szempontjaiból lényeges részterületeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, valamint minden tevékenységbe be kell épülniük. A következő tantárgyakhoz lehet kapcsolni az alábbi témaköröket: Egészségnevelés, osztályfőnöki órák: önismeret, önkritika, emberismeret, személyiség, személyi higiénia, ápoltság, divat, táplálkozás, testmozgás, lelki egyensúly, szűrővizsgálatok, szenvedélybetegségek, devianciák, konfliktuskezelés, problémamegoldás, anatómia, párkapcsolat, szerelem, szexualitás, fogamzásgátlás, SZTB, család, szocializáció, elsősegélynyújtás, népbetegségek. Biológia: higiénia, ápoltság, táplálkozás, mozgás, lelki egyensúly, szűrővizsgálatok, szenvedélybetegségek, anatómia, szexualitás, fogamzásgátlás, SZTB, elsősegélynyújtás, népbetegségek. Testnevelés: személyi higiénia, aktív szabadidő eltöltés, sport, mozgás, terhelés-felmérés, állóképesség vizsgálat, anatómia, testnevelési besorolás, elsősegélynyújtás, személyes biztonság, helyes testtartás, feszültségoldás. Földrajz: természetvédelem, környezetvédelem, a környezeti értékek feltérképezése, vizsgálata, népcsoportok sajátosságai, népbetegségek, egészséges és biztonságos környezet kialakítása, környezeti ártalmak, a természethez való viszony. Magyar nyelv és irodalom: médiahatások, harmónia, szenvedélybetegségek, devianciák, párkapcsolat, barátság, szerelem, család, értékek az életben, kommunikáció, szerepek. Vizuális kultúra: divat, harmónia, anatómia, párkapcsolat, szerelem, szexualitás, család, értékek az életben, aktív szabadidő eltöltése. Néprajz: személyi higiénia, divat, táplálkozás, szabadidő-eltöltés, deviancia, párkapcsolat, fogamzásgátlás, család, népbetegségek, értékek az életben. Történelem: ápoltság, személyi higiénia, környezeti ártalmak, kultúra, kulturális szokások, népszokások, társadalmi rétegek sajátosságai, viszonyuk az egészséghez, devianciák, fogamzásgátlás. Idegen nyelv: kulturális sajátosságok, egészség, betegség, orvoshoz fordulás, segítségkérés, környezet, természet és az ember kapcsolata. Matematika: demográfia, morbiditás, mortalitás, népszámlálás, népbetegségek statisztikája. Számos tanórán kívüli tevékenységi formát is hatékonyan tudunk felhasználni az egészségnevelés célkitűzéseinek megvalósításának érdekében. A konkrét programot a szaktanár fogalmazza meg és dolgozza ki. Változtatás lehetséges. -
DÖK napok keretében prevenciós programok, előadások, vetítések. Világnapok alkalmával rendezvények, kiállítások, vetélkedők versenyek. A védőnői tanácsadó bármikor nyitott a beszélgetésekre. Anonim kérdőívek, felmérések készítése, majd kiértékelésük, és erről tájékoztatjuk a szülőket és a diákokat is. Ha lehetőségünk adódik rendszeresen részt veszünk véradáson.
33
-
Sportprogramok: - egész évben délutánonként kispályás labdarúgó bajnokság - kézilabda és kosárlabdaedzés lányoknak és fiúknak is - kollégistáknak hetente kétszer sportfoglalkozás - DÖK napokon 24 órától 16 óráig sportvetélkedők - minden évben egyszer mezei futóverseny külföldön - minden évben egyszer külföldön röplabda bajnokság - diákolimpián különböző sportágakban veszünk részt - mindennapos iskolai testedzés a 0. órában A témakörök programjaiban figyelembe vesszük a diákok életkori és egyéni sajátosságait.
Módszerek: Szeretnénk létrehozni rendszeresen tevékenykedő kortársoktató csoportokat. - Nyomtatott és írásos anyagok felhasználása: - faliújság, plakát, iskolaújság - egyéni és/vagy csoportos beszélgetés, - előadás - Kérdezz! – Felelek! - szituációs szerepjátékok - Szemléltetés: audiovizuális módszerek, videó vetítés, bemutatás, kiállítás Nagymértékben aktivizálja a tanulókat, ha az egészségnevelő tevékenység szervezésébe, az eszközök elkészítésébe maguk is részt vesznek. Fontosnak tartjuk a pedagógusok folyamatos ez irányú továbbképzését. -
Élőszavas módszerek:
Értékelés: Kiemelt fontosságú, mivel tanévenként legalább egyszer átfogó értékelés szükséges és indokolt, melynek célja az ellenőrzés és a visszajelzés. Ennek formája az osztályonkénti egészségnevelő tendenciák szóbeli és írásbeli felmérése, értékelése, valamint a pedagógiai értekezleten történő megbeszélés.
12.4 Az egészségnevelési program témakörei 1. Ismerkedés, program célja, szabályalkotás, önismeret, személyiség teszt. 2. Személyi higiénia, fogápolás, ápoltság, divat, egészség, médiahatások. 3. Táplálkozzunk, de hogyan? Étrendi piramis elv, táplálék kiegészítők, táplálkozási zavarok, fogyókúrák. 4. Szabadidő eltöltése, mindennapos testmozgás fontossága. 5. Lelki egyensúly megteremtése. Szűrővizsgálatok fontossága (tüdő, nőgyógyászati, fogászati, emlő, here). 6. Szenvedély betegségek: dohányzás, alkohol, gyógyszer, játék, evés. 7. Kábítószerek, fajtáik, drog fogalma, drog karrier, krízishelyzetek, stresszoldás, problémamegoldás, konfliktuskezelés. 8. Egy kis anatómia. Nő és férfi közötti különbségek (testi, lelki) 9. Kiegyensúlyozott szexualitás, harmonikus párkapcsolat, petting, áldott állapot vagy terhesség, jelek, vizsgálatok, fogamzásgátlás fajtái, fiataloknak ajánlható módszerek, sürgősségi fogamzásgátlás, tini ambulanciák, abortusz, intim torna.
34
10. Szexuális úton terjedő betegségek fajtáik, kezelésük, következményük, AIDS, szexuális visszaélések, prostitúció. 11. Felkészülés a szülői szerepre, párválasztás, tudatos családtervezés, szülés lefolyása, család jelentősége, családtervezési módszerek, családi élet kialakítása, fenntartása. 12. Elsősegélynyújtás alapjai. 13. Népbetegségeink: keringési betegségek, daganatok, depresszió, stb. 14. Környezetvédelem, egészséges és biztonságos környezet kialakítása. 15. Járványügyi és élelmiszerbiztonságról általában.
35
12 KÖRNYEZETI NEVELÉS Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: • • •
megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésre, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.
Lehetőséget kell adni az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Meg kell valósítani a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítését, korszerűsítését. Hozzá kell járulni az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre, amely a tanulók személyiségfejlődésére fejt ki jótékony hatást.
A környezeti nevelés döntő fontosságú az egészséges életvitel szempontjából, mivel ezt alapvetően az életmód, a társadalmi környezet, épített környezet és természeti környezet befolyásolja.
12.1 Célkitűzések:
• • • • • • • •
A diákok felismerjék a közvetlen és a tágabb környezetük értékeit, és megóvják azokat. Tudatosítani kell az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető módszereket, eszközöket. Ki kell alakítani a környezet (természetes, mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát. A diákok és a pedagógusok a környezeti nevelési tevékenységeket együttes erővel tervezzék meg, és a kivitelezésben együttesen vállaljanak aktív szerepet. Fel kell hívni a figyelmet a tervezés, fejlesztés, kreatív gondolkodás fontosságára. Fejleszteni kell a tanulók konfliktuskezelő, problémamegoldó, és kommunikációs készségeit. Rá kell mutatni a különböző társadalmi szintek közötti kapcsolatokra ill. összhangra. A helyi környezet megismerése (Dabas és környéke).
36
12.2 A célkitűzések megvalósítására irányuló tevékenységek:
12.2.1 Tanórán megvalósítható tevékenységek • A természeti környezet elemeit a reáltantárgyak (biológia, kémia, fizika, földrajz) tananyaga magában foglalja, és a mindennapi problémák megoldásával kiemelten foglalkozik Például: környezet- és természetvédelem, védett fajok, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék keletkezése, közvetlen természeti értékek, természeti egyensúlyok, az egyensúlyok megbontása, stb. • A társadalmi és az épített környezet elemei megjelennek a humán tantárgyak (etika, irodalom, nyelv, történelem) és az osztályfőnöki órák tananyagában.
12.2.2 Tanórán kívül megvalósítható tevékenységek • Különböző délutáni szabadfoglalkozások (edzések
kondicionáló terem, szauna, iskolai zenekar, kollégiumi szabadfoglalkozások,) melyek az egészséges életmódra nevelés, és a különböző korcsoportok találkozásának színterei. • Tantárgyi versenyek szervezése. • Kirándulások szervezése (Múzeumlátogatás, természetjárás, tanulmányi kirándulás, mozi és színházlátogatás). • Az iskola környezetének fásítása, virágosítása. • Iskolarádió működtetése, iskolaújság készítése. • Környezetvédelmi, természetvédelmi akciók, tevékenységek (rendezvények, szemétszedés). • Kiállítások szervezése (AIDS- ill. drog prevenció). • Előadások szervezése (Vallási kultúrákat ismertető, AIDS-prevenciós) • Külföldi testvériskolákkal ápolt kapcsolatok. • Nemzetközi és nemzeti sportrendezvényeken való részvétel.
12.2.3 Ökoiskolát megvalósító tevékenységek Az „ökoiskola” cím elnyerését követően iskolánk kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseit: - Az oktató –nevelő munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek. - Az oktatás példát mutat saját környezete kezelésére, a nevelés hangsúlyt helyez a gyakorlati tevékenységek képzésbe történő integrálására. Pedagógiai munkánk során a tanulók életkorát és egyéni sajátosságait messzemenően figyelembe vesszük. Pedagógia módszertani kultúránk folyamatosan bővül. A tanulók aktívan, a pedagógusokkal partneri viszonyban részt vehetnek az oktatási tevékenységek megtervezésében, megvalósításában. A projektmódszer az iskolán kívüli, szabadtéri tevékenységek állandó részei az iskola
37
munkatervének. Az iskola minden tanév munkatervében tervez az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat ( akciókat, vetélkedőket) Az iskola a diákok a jövőről alkotott elképzeléseikkel és forgatókönyvekkel dolgoznak, keresik a jövőbeni fejlődés és változások alternatív lehetőségeit. Az iskola aktívan részt vesz a helyi közélet ökoiskolai célokkal összefüggő programjaiban (pl. városvédelem. ) Az iskola belső kommunikációs csatornái (iskolaújság, rádió, faliújságok) tükrözik az ökoiskolai célokat.
Távlati célkitűzések Sporttáborok szervezése a tanítási szünetekben. • Uszoda létesítése az iskola területén. • Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése • Jurta-sátor • komposztáló felállítása
12.2.4. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése A célok eléréséhez szükséges készségek elsősorban: - problémamegoldó gondolkodás, - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, - szintetizálás, analizálás, - problémaérzékenység, - kreativitás, - kommunikációs készség, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, - vitakészség, kritikus véleményalkotás, - konfliktuskezelés és megoldás, - értékelés és mérlegelés készsége. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakításának új pedagógiai tervei: - témanapok szervezése és lebonyolítása - a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatására - projektmódszer általánossá tétele
12.2.5. Tanulásszervezés, tartalmi keretek, módszerek A környezeti nevelést csak komplex módszerekkel lehet megvalósítani. A hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Fontos, hogy a pedagógusok továbbképzéseken az új módszerekkel megismerkedhessenek és azt munkájuk során alkalmazhassák. A környezeti nevelési program keretében megvalósított tanulói projektek előkészítése és értékelése tanári teammunkában folyik. Az adott projekt-foglalkozás dokumentált eredményét (megfigyelési jegyzőkönyv, munkadarab, ismertetés, beszámoló, stb.) az érintett műveltségterületek oktatását végző szaktanár megismeri, a tanulói teljesítményt szaktárgya tanulmányi eredményébe – a projekt megkezdése előtt ismertetett módon és súllyal - beszámítja.
38
12.2.6. A környezeti nevelésben használható módszerek A környezeti nevelésben használt módszerek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységekre ösztönzik a tanulókat. Együttműködő (kooperatív) tanulási formák (páros, csoportos feladatok, észlelési, megfigyelési, mérési gyakorlatok – a tanulók közötti együttes cselekvésekre, együttműködő magatartásra épülnek). Játékok a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve (szituációs, memória- és érzékelést fejlesztő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő játékok). Terepgyakorlati módszerek (egyszerű és célzott megfigyelések, mérések).
12.2.7. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció különböző módjai. Fontos, hogy tanulóink a hallott, látott és írott információkat, híreket fel tudják dolgozni. Tudjanak különbséget tenni a fontos és értéktelen információ között. Meg kell tanítani őket arra, hogy tudásukat hogyan tudják szóban és írásban felelősen közölni. Iskolán belüli kommunikáció - kiselőadások tartása, - házi dolgozatok készítése, - iskola újságban cikkek közlése, - faliújság, szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció - tudományos újságok cikkeinek feldolgozása, - televíziós, rádiós hírek megbeszélése, - a környezet állapotának felmérése, értékelése, - szűkebb környezet tájékoztatása az iskolában folyó munkáról, - részvétel a szakmai közéletben, konferencia-előadások, publikációk, tapasztalatcsere.
Konkrét céljaink Tantárgyi célok - a tantárgyközi kapcsolatok erősítése, hogy a diákok egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket, - megfelelő időkeret a környezeti problémák megbeszélésére (környezetszennyezés hatása szűkebb és tágabb környezetünkre és az emberre), - interaktív módszerek alkalmazása (kísérletek, csoportmunka), - versenyekre való felkészítés, Szakórákon minden lehetőséget meg kell ragadni a környezeti nevelésre az alábbiak szerint:
39
Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. Matematika A tanulók: - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - Legyenek képesek reális becslésekre, - Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.
Jelentős szemléletformáló hatása lehet például valós, a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok felhasználásának matematikai és fizikai számítási feladatokban. A tanulókban: - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók: - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, Földrajz A tanulók: - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,
40
-
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, ismerjék meg a világ globális problémáit, ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit.
Biológia A tanulók: - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat! A tanulókban: - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók: - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.
A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelőséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket.
Történelem A tanulók: - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
41
Magyar nyelv és irodalom A tanulók: - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), - érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, - törekedjenek az anyanyelv védelmére, - sajátítsák el a média elemzésének technikáit. A tanulókban: - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával, - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Az idegen nyelvek oktatása során a környezeti nevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. Idegen nyelv A tanulók: - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, - tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni, - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban: - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához). Ének-zene A tanulók: - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,
42
-
tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
Rajz és vizuális kultúra A tanulók: - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, - tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, - ismerjék a természetes alapanyagok használatát, - legyenek képesek a műalkotásokat környezetnevelési szempontoknak megfelelően elemezni, - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően, - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Informatika illetve a számítástechnika - hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tanulók elsajátítsák a korszerű ergonomikus munkakörnyezet összeállításához szükséges ismereteket, legyenek tisztában az informatikai eszközök, illetve az ezek használatában rejlő veszélyekkel. A diákok ismerjék a különböző informatikai eszközök és azok kellékanyagainak környezetre gyakorolt esetleges hatásait, legyenek képesek a megfelelő környezettudatos magatartás alkalmazására a mindennapi életben.
A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek, - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban: - tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását.
43
A szakmai elméleti – és gyakorlati tantárgyak nagy lehetősége, hogy az egyes szakmákon belül, gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. A képzés során a tanulók törekedjenek arra, hogy a saját szakmájuk közben keletkezett hulladékot szelektálva takarítsák el munkájuk végzetével, különös figyelemmel a veszélyes hulladékokra, amelyet az előírt módon gyűjtsenek. Tudatosuljon a tanulókban, hogy az egészségre káros munkahelyi klíma és környezet, továbbá ezek miatt mennyire fontos az egyéni védőeszközök használata. Nemcsak a környezetre, önmaguk egészségére is kötelesek vigyázni. Kőműves szakmai képzéshez kapcsolódó tantárgyak a tanuló - legyen képes felismerni a természetes környezet és az épített környezet közötti egyensúlyt - ismerje és tudja alkalmazni a természetes építőanyagokat - törekedjen arra, hogy minél kevésbé változtassa meg a természetes környezetet munkája során - törekedjen arra, hogy az épített környezet minél, jobban beleolvadjon a természetes környezetbe Fodrász szakmai képzés elméleti tantárgy a tanulók - ismerjék és biofodrász - természetes alapanyagú - termékeket - tanműhelyi gyakorlat törekedjenek a szelektív hulladékgyűjtésre
Villanyszerelő szakmai képzéshez kapcsolódó tantárgyak a tanulók - törekedjenek arra, hogy szakma környezeti károsító hatásait - Ismerjék meg a környezetbarát technológiákat - Legyenek tisztában a környezetkárosítás hatásaival - Tudjanak példákat említeni, a környezetkárosító anyagokról, technológiákról - Fedezzék fel a környezetkárosító anyagokat - Legyenek képesek a munkájuk során a környezet szennyezést csökkenteni Közlekedési ismeretek tantárgy a tanulók ismerjék meg a környezetkímélő és károsító megoldásokat, mint a - különböző közlekedési ágazatok fajlagos tüzelőanyag fogyasztása, a hozzá kapcsolható károsanyag kibocsátás számszerűsításével. -az emberek felelőssége abban áll, hogy választási helyzetben, melyik közlekedési ágazat, milyen járművét választja a helyváltoztatása eszközéül.
44
Hagyományok ápolása: - nyári tábor megszervezése és lebonyolítása - „ÖKO” projekthét szervezése - osztályfőnöki órák környezetvédelem témában - szelektív hulladékgyűjtés (papír, elem, műanyagflakon zsugorítás)
45
12.3. Ökológiai fogyasztóvédelem az iskolánkban Az ökológiai fogyasztóvédelem Elsősorban a termékek és szolgáltatások környezet- és egészségvédelmi hatásainak vizsgálatával, az ezekhez kapcsolódó információk közvetítésével és fogyasztói érdekek megjelenítésével foglalkozik. Vagyis a reklám-fogyasztás-hulladék összes kapcsolódó területével, továbbá a háztartási ökológiával, a nem ionizáló sugárzás, az etikus fogyasztás és a termékbiztonság (főleg az élelmiszerbiztonság) problémáival - hogy csak a legfontosabbakat említsük. A cél - a kormány fogyasztóvédelmi koncepciójához igazodva - egy olyan tudatos fogyasztói értékrend kialakítása, amelyben a diákok, mint fogyasztók, vásárlási döntéseiknél figyelembe veszik és mérlegelik a környezet- és az egészségvédelem szempontjait, valamint a jövő generáció érdekeit is. Olyan fogyasztói ismeretek közlésére van szükség, amely a diákokat képessé teszi arra, hogy vásárlói döntéseik meghozatalánál figyelembe vegyék a környezet és a jövő generáció érdekeit. Ehhez: A diákokat szembesíteni kell a mai fogyasztói szokásaik/magatartásuk következményeivel. Minden fogyasztói döntéshez elegendő információt kell szolgáltatni a termékek előállításának-használatának egészségügyi vonatkozásairól, elfogyasztásának ökológiai következményeiről, - de a lehetséges környezetbarát alternatívákról is. A nyugati tapasztalatok alapján a fenti feladatokban felhasználjuk a független fogyasztóvédelmi tanácsadók ill. az önkormányzatok által finanszírozott környezeti tanácsadó szolgálat segítségét. Ezek közvetlen kapcsolatba kerülnek a fogyasztókkal, és így alkalmuk nyílik alaposabban megismerni a vásárlói döntéseik motivációit, felhívni a figyelmet annak ökológiai következményeire és elbeszélgetni a lehetséges alternatívákról. Kritikus fogyasztói tudat, értékrend kialakítása érdekében segíteni kell a fogyasztóvédelmi és a fogyasztással összefüggő ökológiai fogalmak értelmezését (fejlődés, szükséglet, életminőség stb.). Már a képzés pályaorientációs szakaszában is.
12.3.1.
Az iskolánk feladata az ökológiai fogyasztóvédelem oktatásában
A (környezet)tudatos értékrenddel bíró fogyasztói réteg kialakítása elválaszthatatlan az ehhez kapcsolódó szervezett iskolai oktatás-neveléstől. Az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és fogyasztóvédelemi ismeretek oktatásának előírása – igaz, határidő nélkülde egyértelműen megjelenik a környezetvédelmi törvény, a hulladékgazdálkodási törvény illetve a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései között. A gyermekeknek szóló reklámok szabályait a reklámtörvény és a Reklámetikai Kódex, a gazdasági reklámtevékenységek oktatási intézményekben való végzésének korlátozását, pedig a közoktatási törvény tartalmazza. Házirendünkben mindezeket figyelembe vesszük. Az ökológiai fogyasztóvédelem témája a gyermekek számára érdekes, sokoldalúan feldolgozható, megfoghatóan gyakorlatias - az iskolavezetéstől, pedagógustól viszont kellő kitartást és következetességet feltételez. A jelenlegi fogyasztási modell következményeiről beszélni fontos
46
ugyan, de annak eredménye kétséges, ha termékekben, életvitelben, gondolkodásmódban nem tudnak hiteles alternatívákat felmutatni. A gyermeket megelőzésre (tehát lemondásra) nevelni ugyanis mindaddig meglehetősen reménytelen, amíg ebben a számára fontos felnőttek nem mutatnak hiteles példát. Bár a családi háttér ilyen szempontból meghatározó, a szülőkön kívül értelemszerűen ebbe a körbe tartozik a pedagógus, de meghatározó lehet az iskolánk (mint intézmény) személyes példamutatása is. Mivel szolgáltató szakmákban képzünk elsősorban, így a szakmai órákon is kiemelten foglalkozunk ezekkel (pl.: KZS. Nap, kihívás napja) Az ökológiai fogyasztóvédelmi oktatás felvállalását az iskolavezetés többféle módon segítheti: -
Biztosítja az iskolai „környezet-egészségügyi program” külső feltételeit (szülőkkel, önkormányzattal való egyeztetés és folyamatos kapcsolattartás, foglalkozási-oktatási anyagok biztosítása), Hulladékgazdálkodásában megjelenteti a modern hulladékgazdálkodás alapelveit (megelőzési programok, iskolai szelektív gyűjtés bevezetése, hulladékszegény irodák és rendezvények stb.), Az intézmény üzemeltetésénél (energiafelhasználás, karbantartás, foglalkozások, rendezvények) igyekszik minimálisra csökkenteni a környezet terhelését, A közétkeztetésnél, az iskolai büfé működtetésénél figyelembe veszi az egészséges táplálkozással kapcsolatos elvárásokat, Az iskola külső beszerzéseit igyekszik a környezetkímélő termékekre összpontosítani. Az iskolai büfével és a konyhával egyeztetve.
Ezeknél (a beszerzések során) az iskolánk keresi: • • • • •
a természetes anyagból készült tartós, javítható, az energiatakarékos és kevés hulladékot termelő, az újrahasznosított hulladékból gyártott és az egészségkárosító anyagoktól mentes termékeket. Kerüli azonban a hamar szemétbekerülő, silány minőségű, egészségkárosító anyagokat tartalmazó árucikkeket, valamint az eldobó (egyszer használatos) termékeket és csomagolásokat. Törekszik a szelektív szemétgyűjtés bevezetésére
Az ökológiai fogyasztóvédelem fontosságát nálunk is egyre több pedagógus ismeri fel. Egyetértenek abban, hogy a téma oktatását valamilyen szinten (környezeti nevelés részeként vagy a kötelezően előírt fogyasztóvédelmi oktatáson belül) tantárgyközi alapon már eddig is fel lehetett volna és fel is kell vállalni. Osztályfőnöki órákon, orientáción és szakmai órákon is. Meggyőződésünk, hogy kitartó ismeretterjesztő munkával, helyes érzelmi megközelítéssel lassan nálunk is kialakítható a környezettudatos fogyasztói réteg. Ebben kétségtelenül sokat segíthet majd, ha - a kerettanterv szellemében - felnő az a fogyasztói nemzedék, amely - a pedagógusaink segítségével már gyermekként elsajátíthatja a kritikus fogyasztói magatartás ismérveit. Akinek cselekedeteit nem a reklám határozza meg, aki felnőttként majd maga dönti el, hogy valójában mire van szüksége, és vásárlásainál figyelembe veszi döntéseinek ökológiai következményeit is. A témafeldolgozó pedagógus elsődleges feladata (az ismeretátadáson túl) az ökológiai szemlélet közvetítése és az alapvető összefüggések megvilágítása. Tekintettel azonban, hogy a témák közvetlenül érintik a családok táplálkozási-fogyasztási szokásait is, ajánlatos azokat óvatosan kezelni (vagy ami még jobb: feldolgozásukba a szülőket is bevonni). A témafeldolgozás során alapvető, hogy tiszteljük a gyermek önérzetét, meglévő értékrendjét. Egyébként pedig itt is érvényes a környezeti nevelés egyik alapelve: minél előbb sikerül a gyermekkel elsajátíttatni a
47
környezettudatos cselekvési/fogyasztási formákat - annál előbb válnak majd azok számára természetessé. Az iskolás korosztályt a fent felsorolt témacsoportokból elsősorban a ruházattal, a papírral és írószerekkel, valamint az iskolai fogyasztással (élelmiszerekkel, büfével) kapcsolatos ismeretek érintik közelebbről. A továbbiakban elsősorban ezekre a gyakorlati témákra koncentrálunk. Dohányzó tanárok, dohányzás az iskolánkban A dohányzás kiszorítása a mai napig nem megoldott az intézményekben. Minden osztályban napirendre kerül, biológia-, egészségtan és osztályfőnöki órán „törzsanyag” a dohányzás. A törvény kiállt a nem-dohányosok mellett a „nemdohányzók védelméről szóló törvény” formájában. Pénz- és reklámügyi lépésekkel a dohányosok száma csökken. Miért fontos ez? Hazánkban minden ötödik dohányos – köztük passzív dohányosok (!) – halálát a cigaretta hatásaira vezetik vissza az orvosok. A cigarettafüst számos komoly betegség okozója, sorsok megrontója, népegészségügyi probléma, veszteség az adófizetőknek, felesleges kiadás a társadalombiztosítónak.
12.3.2.
Gyermekek szerepe a fogyasztásban – „gyermek-reklámok"
Szülőként, pedagógusként és fogyasztóvédőként is tényként kell elfogadnunk a gyerekekre zúduló reklámáradatot és azt, hogy ebben a közegben kell megpróbálni a csemetéből (környezet) tudatos fogyasztót nevelni. Ezek színterei lehetnek: tanirodai oktatás, szülői értekezletek, marketingképzés. Általánosságban megállapítható, hogy a gyerekek (nyilván nálunk is) az életkor növekedésével egyre kritikusabban képesek feldolgozni a reklámok üzenetét – és ez a helyzet reklámok küldetésének megítélésénél is. A reklámok nyílt támadása-tiltása helyett helyesebb tehát arra összpontosítani, hogy a gyerekeknek időben magyarázzuk el a reklámok küldetését és a fogyasztás valódi (ökológiai, szociológiai) árát. Ne feledjük azt sem, hogy a gyermekeknél a számukra valóban fontos felnőttek példamutatása a meghatározó – alapvetően ezen a területen is a családban megélt életstílust, a szülők reklámhoz való hozzáállását tartják követendőnek. Ezért, ezek miatt van nagy szükség arra, hogy már gyermekkorban helyére tegyük a reklámokat. A környezeti nevelés egyik feladata, a korosztállyal megértetni, hogy a reklámok alapvető célja a termék eladása, a forgalom (termékreklám) vagy az image (cégreklám) növelése. A gyermekre pedig itt is érvényes: minél hamarabb ismerik meg a gyerekek a média működését, a reklám indíttatását, annál hamarabb képesek kivonni magukat a reklám szuggesztív hatása alól és ismerik fel a különbséget a valós információ és a reklám képzeletvilága között. A célunk csak egy lehet: a gyerekből akaratnélküli konzumbáb helyett kritikus (tudatos) fogyasztót nevelni, akinek cselekedeteit nem a reklám határozza meg. Aki maga dönti el, hogy valójában mire van szüksége, és vásárlásainál figyelembe veszi azok ökológiai következményeit is. Az öntudatos ember ugyanis vásárlási döntéseinél is tudatos. A gyermekeknél a számukra valóban fontos felnőttek példamutatása a meghatározó – alapvetően ezen a területen is a családban megélt fogyasztási modellt, a szülők reklámhoz és anyagi javakhoz való hozzáállását tartják követendőnek. Egy biztos: a gyermek minél hamarabb ismeri meg a média működését, a reklám indíttatását, annál hamarabb képes kivonni magát a reklám szuggesztív hatása alól és ismeri fel a különbséget a valós információ és a reklám képzeletvilága között.
48
12.3.3.Reklámok szabályozása az iskolánkban A gyerekek (fokozott védelem alatt álló jogalanyok) normális fogyasztási folyamatában elsősorban a szülői felelősségnek kell érvényesülnie. Alapvetően az ő egészséges életmóddal kapcsolatos nevelési elképzelésük, az ahhoz (és pénztárcájukhoz) igazodó vásárlási szándék lenne a meghatározó. Az iskolában szűrjük a reklámokat A mérlegeléskor figyelemmel kísérjük a közoktatási törvényben meghatározott pedagógiai elvárásokat és azt, hogy az intézmény feladata a gyermek fizikai, szellemi, erkölcsi védelméről gondoskodni kell.
13.A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 13.1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Dabas a vonzáskörzet minden településről busszal vagy vonattal megközelíthető. Az iskola /Dabas, Jószef A. u. 107./ a dabasi helyi buszközlekedéssel érhető el. Az iskola udvarán kerékpár-tárolók találhatóak és tágas gépjármű parkolási lehetőség is van. Címzett állami támogatással épült a minden igényt kielégítő új iskolánk, amelyben többek között új tantermek, szaktantermek, taniroda, nyelvi labor, 50 fős kollégium, melegítő konyha, korszerű könyvtár, sportcsarnok és kültéri sportlétesítmények is helyet kaptak. Jelenleg iskolánkban egyes tantárgyak technikai felszereltsége európai színvonalú /pl. elektronikus gyártás-előkészítő rendszer a ruhaiparban. Az 1990-ben alapított iskolánk még hiányzó felszereléseinek, eszközeinek beszerzésére ütemtervet készítettünk. 1996-óta az INTERNET-en is jelen vagyunk. A www.kzsdabas.sulinet.hu címen. A Szakképzési Alap, a fenntartó önkormányzat, a környékbeli üzemek és a német testvériskola segítségével a gyakorlati és elméleti oktatás tárgyi feltételei permanensen fejlődnek. Az angol BOURNEMAUTH and POOLE-val és a finn Merikoski iskolaközponttal való kapcsolat igen termékenynek mutatkozik. A Japán Külföldi Önkéntes Szolgálatnak köszönhetően eddig 6 japán tanár dolgozott az iskolánkban. A legrégebbi partnerünk az Aschaffenburgi Bekleidungsfachschule. Szakmunkástanulóink gyakorlati képzése elsősorban a környékbeli üzemekben és néhány iskolai tanműhelyben történik.
13.2 Szakmai személyi feltételek A nevelő testület tagjai hivatás szerető pedagógusok. Többségüket a jobbítás, a változtatás állandó igénye jellemzi. Munkájukat az iskola rövid fennállása óta elért eredmények minősítik. A tanuló személyiségének tiszteletben tartásával állítanak követelményeket tanulóik elé. Rendszeresen vesznek részt hazai és külföldi tanulmányutakon, továbbképzéseken, melyek szakmai fejlődésüket szolgálják. A tanáraink látókörét, a szükséges szemléletváltását szolgálta a Világbanki és a Szakiskolai Fejlesztési Programban való részvételünk. A tapasztalt idősebb kollégák mellett egyre meghatározóbb az elkötelezett fiatal tanárok jelenléte. A tantestület bővítése folyamatos: tudatosan törekszünk a szakmai irányultságnak megfelelő szakember gárda biztosítására. Ezt a célkitűzésünket továbbképzési tervünkben is érvényesítjük. A nevelő testület tagjai rendelkeznek azzal a szellemi erővel, amely az új kihívásoknak megfelel.
49
13.3 Finanszírozási feltételek A szakképző iskola működtetésével a fenntartó - Dabas Város Önkormányzata - megyei feladatokat lát el. Az iskola önállóan gazdálkodó intézmény. Az önkormányzat lehetőséget ad a különféle - főleg szakképzési - pályázatokon való indulásra és az állami, normatív támogatást teljes egészében átadja az iskolának /fejkvóta rendszerű támogatás/. Az intézmény részére átadott vagyon /alapfeladat sérelme nélküli/ hasznosítását engedélyezi. Az intézmény a bevételi és kiadási előirányzatait önállóan használhatja. A 9- 10. osztály beindításával az iskola a fenntartói kötelezettségi körbe tartozó feladatokat is ellát.
50
14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Kémia Spekrto fotométer Kalota modell Vízmolekula építő Mérleg kicsi Kísérlet kivetítő kémcső Kád 1l-es alumínium fedővel Kémcső 100 ml-es főzőpohár 200 ml-es főzőpohár kémcsőtartó fából kipp készülék Tanári demonstr. készülék Borszeszégő
Tanulói szék 1 db 1 doboz 1 doboz 1 db 1 db 1 db 10 db 2 db 2 db 2 db 1 db 1 db
2. Biológia Mikroszkóp elektromos Metszetek Tárgylemez Fedőlemez Emberi fej keresztmetszet Metszetkészítő Emberi torzó egészalakos Bőr metszet
1 db 4 db 2 doboz 1 doboz 1 db 1 db 1 db 1 db
3. Varrótanműhely Asztal étkező Gombtartó szekrény Íróasztal Kosár Létra Mentőláda Olló Próbababa Poroltó Porszívó Háromrészes polc Vas sztender Trafós lámpa Ujjafa Vasalódeszka Varrógép Qen Kosártartó vasállvány Vasaló Tanulóasztal
2 db 2 db 6 db 7 db 1 db 1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 13 db 2 db 2 db 11 db 18 db 3 db 7 db
38 db 4. Fodrász tanműhely
Hajcsavaró Mérőpohár Gallér Festőtálka Színskála Törölköző Festékkinyomó Melírfóliatépő Vasalópárna Sütővas Dem.szesz lámpa Hajszárító kézi Falióra Ruhaszárító Konytyoskönyv Melírsapka Szerszámkészlet
55 db 1 db 1 db 1 db 12 db 30 db 1 db 1 db 5 db 7 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db
5. Testnevelés Menetes lefogató kézilabda kapuhoz 8 db Tenisz állvány 1 pár Tollaslabda állvány 3 pár Padlókampó nyújtóhoz 4 db Mászórúd és kötéltartó szerkezet 4 db Kosárlabda állvány mobil 2 db Plexi palánk 2 db Rugós kosárlabda gyűrű hálóval 2 db Kosár állvány fali fix 4 db Üvegszálas palánk 4 db Kosárgyűrű fix 4 db Kosárlabda háló 4 db Kézilabda kapufa 2 db Kézilabda háló 2 db Röplabda állvány alumínium 1 pár Röplabda háló 9,5x1m 1db Tollaslabda háló 3 db Állványos gyűrűhinta 1 db Bordásfal 18 db Bordásfal tartószerkezet 18 db Padlókampó feszített tornaszerhez 4 db Padlóhüvely teniszhez 2 db Padlóhüvely röplabdához 2 db Nyújtó feszítőkampókkal 1 db
51
Párhuzamos korlát Felemás korlát Gerenda Tornapad Tornazsámoly Tornaszekrény 5 részes Dobbantó iskolai Tornaszőnyeg 200x140x10cm Tornaszőnyeg 400x140x10 cm Mászórúd 5m Mászókötél 5m Öltözőpad Védőháló Védőháló készlet Stopperóra Súlypontemelkedés mérő Védőháló 10x10 Kosárháló Kézilabda kapu 2 db Kézilabda kapuháló 2 db Kosárlabda 7-es 2 db Teremfoci 5-ös 1 db Mérőszalag 1 db Zsámoly 13 db Tornaszekrény 5 részes 1 db Dobbantó 1 db Tornaszőnyeg 400x140x10 cm Ugródomb 1 db Gerenda 1 db Magasugró állvány 1 pár Ping-pong asztal 2 db Kézilabdakapu háló 2 db Ping- pong ütő 4 pár Háló tartóval 2 db Gumikötél 7 db Ugrókötél 19 db Kosárlabda 32 db Kézilabda 8 db Röplabda 14 db Medicin labda nagy 10 db Medicin labda közepes 11 db Medicin labda kicsi 15 db Súlygolyó 3 kg-s 14 db Súlygolyó 5 kg-s 8 db Kézi súlyzó 1kg.-s 5 db Kézi súlyzó 2 kg-s 2 db Kis labda 6 db Rajt támla fa 4 db Rajt támla vas 6 db Polifoam 10 db Kompresszor 1 db
1 db 1 db 1 db 8 db 8 db 4 db 2 db 8 db 4 db 6 db 6 db 30 db 598m2 1 db 1 db 1 db 96,6m2 2 db
6. Villanyszerelő tanműhely Blankólófogó Csavarhúzó készlet Érhüvely prés szerszám Festékkaparó Hord táska Időkapcsoló óra Kábel prés Kalapács Kőműves serpenyő Körkivágó 65 –ös Körkivágó 80-as NKI fogó Szabvány Tolómérő Véső Védősisak Csillagvillás 13-as Csillagvillás 10-es Csillagvillás 17-es Csillagvillás 19-es Gömbreszelő Falióra Sarokcsiszoló Műszer szerelő táblák
1 db 2 db 1 db 4 db 1 db 1 db 1 db 1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 6 db 10 db 2 db 3 db 2 db 2 db 3 db 1 db 1 db
4 db 7. Kőműves tanműhely Lézeres távolságmérő Lézeres szintmérő BST állvány 1 db Betonkeverő gép 1 db Függ keret 14 db Habarcs merő 2 db Korlát keret 20 db Korlát oszlop 3 db Kézi kocsi 1 db Kötélcsiga 1 db Öles léc libellával 8 db Szóró készülék 2 db Talicska 4 db Vasbak 4 db Vízszintes keret 20 db Végoldali korlát 8 db Vízi mérték 1 db Szekerce 1 db 8. Számítástechnikai eszközök Risograph
1 db
52
Számítógép 100 db Monitor 2 db Mixi oktatórendszer 1 db Aktív panel 1 db Videó digitalizáló 1 db HP vectra P133 alapgéphez 10 db Dell. P II 266 2 db 14”SVGA monitor 2 db számítógépes munkaállomás 1 db hordozható számítógép 1 db skenner 1 db lézernyomtató 1 db MS Windovs 1 db Videó konferencia 1 db Lézer nyomtató 1 db Automata lapadagoló 1 db 30 GB Winchaster 1 db Gutmann Mega enissio mérő 1 db Zeca 362 benzines kompressió mérő 1 db Zeca 363 diesel kompressió mérő 1 db Zeca 415 hűtőrendszer tömítettség vizsgáló 1 db Lamináló gép 1 db Gyak. szakmai idegennyelvi terem 1 db Színes tintasugaras nyomtató 1 db Prodisma 17” monitor 1 db Metropol Pc.szám.gép +egér 1 db Aktív tábla 1 db Laptop 4 db Interaktív tábla 1 db Grundig TV 100 MHZ 1db Taniroda 1 db Asztali számítógép 3 db Etropol Pc. Szám.gép 1 db A 3 színes lézernyomtató 1 db Pentium 3 szám. gép 1db Számítógép+monitor 1 db Számítógép konfig. 7 db Server 1 db 14” SVGA A 10 db 24 A3 Samsung printer 1 db Novell 3.12 1 db Novell hálózat 1 db IPC POS II. pénztárgép rendszer 1 db Vonalkód leolvasó 1 db Mátrix nyomtató 1 db HP 600 nyomtató 1 db 3 M videó kivetítő 1 db Epson tintasugaras nyomtató 1 db HP scenner 2 db Színes monitor 1 db Szünetmentes tápegység 1 db
Konferencia csomag 2 db Color qunich 1 db CD adapter készlet 1 db HUB 1 db Scenner 1 db Internet labor 1 db Student-cam video kamera 22 db Unibind 1 db Motortester Gutman Mega 1 db Del P 133/16 1 db Scenner A/3 1db Fénymásoló gép 1db HP lézernyomtató 1 db Monitor 3 db Fénymásoló gép 2 db Írógép Casio 1 db Epson nyomtató 1 db Nyomtató 1 db Nyilvántartási vonalkód 1db Nyomtató duplex 1db Neteropol AMDXP HOT 22 db Fénymásoló 1db Hewle lézerfett 1 db Hewle printer 1db Számítógép konfig. 1db DVD író 1db Xerox lézernyomtató 1db Szünetmentes tápegység 1db Fénymásoló gép IR 1600 1db Multimédiás rendszer 1db Flatron monitor 1db Xerox nyomtató 1db Fénymásoló gép IR 1600 1db Telefonos videó konferencia rendszer 1db
9. Szellemi termékek Könyvtári rendszer 1 db Uni talker képernyő olv. 1 db Órarend program 1db Fizikai fa szoftver 1 db Optikai jelenségek 1 db Magyar helyesírás 1 db Kisérleti fizika 2db MS ofice 1db Interaktív matematikai szoft. 1 db CD rom 2 db Pályák világa 1 db Mit tanuljunk? Hogyan tanuljunk? 1 db Interaktív magyar nyelvtan 1 db
53
Vizsga előkészítő 1db Angol kétnyelvű 1 db CD rom 1 db Angol videós okt.csomag 1db Német egynyelvű szótár program 1 db Német kétnyelvű szótár program1 db Angol kétnyelvű szótár program1 db Vírus kereső szoftver 1 db Grafikai program csomag 1 db Karakter felismerő program 1 db Francia egynyelvű szótár program 1 db Francia- Magyar kétnyelvű szótár program 1 db CD rom tesztre készen 1 db IPC pénztárgéphez szoftver 1 db Könyvtár program 1 db Tanuló nyilvántartás 1 db Taniroda szoftver háttere 1 db Mikrosoft ofice telepítő program 2 db Vírus vizsgáló 1 db Lurkó program csomag 1 db „Fizmat.” Okt.program 1 db Órarend tervező program 1 db Túlóra program 1 db Szoftver glossa 1 db Szoftver dos 1 db Szoftver exel 5.0 1 db Ékszer szövegszerkesztő pr. 1 db Kirké program 1 db Működési doc. 1 db 8x Sony CD rom 1 db órarend tervező rendszer 1 db microsoft Win. 2 db Norton commander 1 db Bérnyilván tartó soft. 1 db Könyvtár rendszer pr. 1 db „ minden” program csomag 1 db Fines költségvetés készítő pr. 1 db Autó- Cad oktatási változat 1 db CORE oktatási változat 1 db Autó architech okt. vált. 1 db Digitális fényképezőgép 1 db Acrobat 3.0 MAC 1 db Pegamaker 6.0 MAC 1 db Illustrator 7.0 MAC 1 db Szótár program 1 db MS Win.98 lic. 1 db MS Win. 95 LIC 4 db MS Ofice pro.97 5 db Planet- SHORE 1 db Win.NT 1 db Tina oktatási softver hál.r. 1db
ASD gépírás okt. hál.r. 1db CCD master képfeldolg. program 1db Win.98 35 db Ofice XP program 25 db Műszaki gépészeti pr. 1db Univerzális ügyviteli program 1db Licence díj 1db CD jogtár-hálózati verzió 1db Vírus ellenőrző program 1db Lapoda program 1db Biológiai áruism. Soft. 1db Kémiai áruismeret 1db Kereskedelmi számítások soft. 1db Tanirodai könyvelő programok 1 készlet Üzleti adminisztrációs program 10. Egyéb gépek berendezések, felszerelések Megnevezés mennyiség Gőzfejlesztő berendezés 1 db Kardkéses szabász gép 1 db Triko visor 1 db Fűkasza 1 db Gyors varrógép 3 db Vasaló asztal Veit 1 db Reteszelő gép 1 db Gombfelvarró gép 1 db Takarító gép 1 db Négy gombos válaszadó egység 18 db CAD/CAM rendszer 1 db Digitális fényképezőgép 1 db AM mikro rendszer 1 db Vizi mérték 80 LMX-PU 1 db Írásvetítő 1 db Fúró és véső kalapács 1 db Infrason 1 db Láncfűrész Jonsered 1 db Van de graaf 1 db Áramgenerátor 1 db Autómata mosógép 1 db Irattároló szekrény 6 db Munkahely E/2 6 db Eredményhirdető dobogó 1 db Kondició fejlesztő gép 1 db Televízió 4 db Hűtőszekrény 1 db B motoros fűnyíró gép 1 db MIXI T tanári modell 1 db MIXI S tanulói modell 6 db Lézer távmérő LM 30 1 db
54
Aluláb lasermathoz 1 db 3 M Data projektor 1 db Vágógép 1 db Futómű beállító berendezés 1 db Multi funkc. Fax 1 db Média kocsi 1 db Vison boord 4681 zöld tábla 1 db Mechanikai demons. Eszköz 1 db Kémcső adapter írásvetítőhöz 1 db Gyors mérleg 1 db Kipp-féle gőz fejlesztő kész. 1db A természetes vizek keménység mérése 1 db Refrakto méter 1 db Mikroszkóp 1 db Preparáló eszköz készlet 1 db Emberi szövetek mikroszkópos metszete 1 db Növényi szövetek mikroszkópos szerkezete 1 db Térgeometriai demonstrációs modell 1 db Videó rekorder 1 db Televízió 1 db Videó kamera + kieg. 1 db Digitális fényképező gép 3 db Hi-fi egység 1 db Projektor + kieg. 1 db AB átkapcsoló 1 db Síkgeometriai transzparens 1 db Metál star kondigép 1 db Akkus fúró csavarozó 1 db Térelválasztó függöny 1db Zongora 1 db Zománc acél falitábla 1 db Protec alu guruló állvány+kieg. 1 db Takarító gép Lux 1 db Anyagismeret labor 1 db Elektro labor 1db Forgóléser 1db Kézilabda kapu 2db Hangfal 2db Videó magnó 1 db Televízió 1db Csillagvizsgáló rendszer 1db Picasso tip. székkel kombinált fejmosó 1 db Villanytűzhely 1 db Kültéri videó megfigyelő és kaputelefon 1 db Nyelvi labor 1db VMS Pro vezeték nélk. Mikrofon 1 db
Hitachi videó magnó 1 db Samsung színes TV 1db Panasonic CD lemezjátszó 1db Elektrovaria 1db Panasonic videó kamera 1 db Sátor 12 szem 2 db Két sugaras oszcilloszkóp 1 db Videó magnó Gold Stár 2 db Gomber magnetofon 1 db Telefax 1db Telefon rendszer 1 db Öt szálas szegő gép 1db Gyors varrógép 15 db Ganz unit fogy mérő 1 db Heggesztő dinamó 1 db Hilti véső- fúró gép 1 db Impex horonymaró 1 db Szabó gép 1 db Textima interloc gép 1 db Textima gyors varrógép 15 db Ütve fúró gép 1 db Fehérnemű gombjukazó 1 db Digitális toló mérő 1 db Sík marófej 1 db Buktatható gépsatu 1 db Fedőző gép 1 db Ideál gőzfejlesztő berendezés 1 db Praktik vasalóasztal 1db Diferenciál továbbítós gyors varró 1 db Szegő varrógép 1db Gyors varrógép PFAFF 22 db Három fonalas szegő-varrógép 1 db Gomblyukazó 1 db Vasaló asztal 1 db E-3 N eszterga+tartozékok 1 db Marógép+ tartozékok 1 db Kemence 1 db Oszcilloskóp 5 db Karakterisztika rajzoló 1 db Hurok ellenállásmérő 1 db Heggesztő trafó egyenirányítós 1db Fogasíves karos lemezolló 1 db Villamos szigetelő szőnyeg 1 db Oktató panel 1db Természettudományi tanári asztal2db Vonal lézer 1db Lombszívó 1db Távcső 1db CCD kamera 1db Etikett ragasztó 1 db Vega írásvetítő 2db Motoros szegélynyíró 1db
55
Oktató panel Szerszámkészlet fémipari Szerszámkészlet vill.szer. Elszívó Fejmosó Digitális Fodrász csomag Oktató panel vill. szer.
1db 10 db 10 db 1 db 1 db 1 db 10 db 6 db
11. Történelem térképek I. Magyarország történelme • A magyar nép vándorlása és a honfoglalás • A magyar történet áttekintése a honfoglalás idejétől • Magyarország a korai feudalizmus idején (1000-1240) • Magyarország az Anjouk és Zsigmond korában (1301-1437) • Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában (1446-1526) • Magyarország (1526-1606) • Magyarország a XVII. században • Magyarország a XVIII. Században • Forradalom és szabadságharc (184849) • Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasága, kultúrája (1867-1914) • Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914ben • A Holokaust Magyarországon II. Világtörténelem • Egyiptom és Mezopotámia az i.e. IV. századig és az Ókori Kelet időszámításunk kezdetéig • Az Ókori Kelet a Kr.e. III. és II. évezredben • Asszíria, Perzsia és más hódító államok az ókori Keleten • Bibliai országok • Az ókori Görögország • A Római Birodalom kialakulása • A Római Világbirodalom • Európa a népvándorlás korában (375568)
• Európa Nagy Károly korában (768814) • Európa 1000 körül • Európa a XI. század végén • A mongol-török hódítás • A Föld népei a XIV.-XV. században • A Föld népei a XVI.-XVIII. Században • Európa a XVI. Század végén • Európa a XVII. Század közepén • Európa a XVIII. Század közepén • Amerika független államainak kialakulása, az USA Függetlenségi Háborúja, és a Polgárháború az USA-ban • Napóleon birodalma 1812 • A gyarmatok 1830-1914 • Európa a XIX. Század második felében • Európa az I. világháború idején • Európa Hitler terjeszkedésekor 19371945 • A második világháború • Európa a II. világháború idején • Európa 1945-1975 III. a történelem teremben, állandóan a falakon • A Magyar Szent Korona országai • A magyar történet áttekintése a honfoglalás idejéről • A magyar történeti emlékek a Kárpát medencében • Az egyiptomi kultúra (hátoldalon: az őskor) • A római birodalom I-II. • A Föld népei a XIV.-XV. Században • A Föld népei a XVI.-XVIII. században 12. Fizika Ellenállás dekád RLC mérőhíd Meg OHM mérő Lakat fogó Tápegység Toriodos tápegység Watt mérő Ampermérő Ellenállás dekád szekrény
3 1 1 1 2 1 1 1 1
56
Oszcillátor 1 Toló ellenállás (normál) 20 Voltmérő 2 Ellenállás mérőhíd 3 Digitális multiméter 1 Multiméter 1 Magdeburgi félgömb 1 Iránytű 1 Egyes csiga 1 Kézi műszer 28 Impulzus generátor 4 Asztali csiga 1 Hidrosztatikai készlet 1 Archiméderi hengerpár 1 Mágnesrúdpár 1 Mágnespatkó 1 Hangvillapár 1 Erőmérő 2,5 N 5 Acélrugó 1 Akasztós súlysor 1 Mechanikai eszközkészlet Kinetikus gázelmélet 1 Fizikai fejl. 6 db-os falikép 1 Fizika nmenny. Tábla 1 Dem. Alapkészlet 1 Optikai pad 1 Mechanikai készlet I-II. 1 Demonstrációs áram és Feszültségmérő 1 Csővoltmérő TR 1458 4 Ellenállás dekád TR 9407 3 Elektrovaria 3 RLC mérőhíd BM 509 5 Tápegység TR 9255 A 2 Tápegység TR 9178 2 Multiméter TR 1667 B 1 Multiméter TR 1667 A 1 Multiméter TR 1667 A 1 Multiméter TR 1667 1 Hanggenerátor TR 0107 3 Hanggenerátor 39 1 Függvénygenerátor 12571 1 Függvénygenerátor 12573 1 Frekvencia és időmérő 1644 2 Függvénygenerátor TRO 4631
A Föld felszíne 1 db A Föld ásványkincsei 1 db A Föld éghajlata 1 db A Föld domborzata és vizei 1 db Légnyomás adatok és szélrendszerek a földön 1 db A Föld energia gazdasága 1 db A Föld országai 1 db A világ vallási térképe 1 db Az USA domborzata és vizei 1 db Japán és Korea 1 db Európa domborzata 1 db Európa geológiai térképe 1 db Európa éghajlata és növénytakarója 1 db Európa országai 1 db Az Európai Unió 1 db Németország 2 db Brit szigetek 1 db Magyarország domborzata és természet v. 1 db A Magyar Köztársaság közigazgatási térképe 1 db A Föld 1 db A szmog 1 db A mérsékelt övi ciklon 1 db A vulkánok 1 db Kőzettani táblázat 1 db Ásványok 1 db Kőzetgyűjtemény 3 doboz
13. Földrajz Magyarország domborzata és vizei 1 db Magyarország közigazgatása és közlekedése 2 db A naprendszer 1 db
57
