VADBIOLÓGUS TÁBOR 2009. augusztus 27.
Korbecslési lehetőségek a laboratóriumban és a terepen Lehoczki Róbert és Bleier Norbert
Szent István Egyetem – Vadvilág Megőrzési Intézet
AZ ÉLŐ ÁLLATOK KORBECSLÉSE A HABITUS ALAPJÁN
Habitus alapján • Fiatal: • magasan hordott, hosszúkás fej • egyenes hátvonal • vékony, hosszú lábak • hasalji vonal hátrafele emelkedő • Körépkorú: • tokásodó fej, gyengén púposodó nyak • téglalap alakú test • Öreg: • tompa rövidnek látszó fej • izmos, vastag, sörényes nyak • mar púpos, far csapott • kissé lógó has – rövid lábak • ősz, fehér pofaszőrök • Öreg tehenek: nagy fül, „száraz” hosszú fej
Gímszarvas
Dámszarvas Habitus alapján • Borjú: • határozottan rövid, „vastag” fej, nagy szemek • teste elől alacsonyabb, mint hátul • bikának a hasa alatt szőrpamacs • Ünő: • feje, teste már arányosabb, nem annyira tömzsi • mar magassága már nem alacsonyabb a farnál • Tehén: • keskeny, hosszú fej • vékony nyak és kifejezetten nagy has • Bika: • korral vastagodó nyak (de nem lesz lelógó) • a mar itt nem púposodik, mint a gímnél
1. A fitalok nyaka vékony és hosszú. Fejük keskeny, fülük nagy. Később a homlok kiszélesedik és a nyak zömökké válik és esetleg maghajlik a hát. 2. Testtömeg: fitatlon kecse, középkorban gömbölyded, öreg sovány benyomást keltő. 3. A fitalok fejtartása magas, idősődve ez mindig alacsomyabb lesz. 4. A fiatalok vedlenek a legkorábban, az öregek a legkésőbb.
Őz
Az élő őzbakok korának meghatározása külső jegyek alapján
Muflon • Testalkat – fiatalok: csapott hát, vékony nyak, egyenes has-vonal, viszonylag hosszú lábak – öregebb: egyenes hát, hengeres test, vastag nyak
• Arcrajzolat, a száj körüli szürkés szőrzet a korral feljebb húzódik • Szarvkörív
AZ ELEJETETT / ELHULLOTT ÁLLATOK KORBECSLÉSE
VADÁSZMÓDSZEREK
Agancs • Első, születési év (0 éves): csak őznél - gidaagancs • Másodfüves bika (1 éves): – koszorú/rózsa nélküli csap • 2 éves: – 2. agancs, már van rózsa – ha ág nélküli akkor dárdás (nyársas, spíszer) – dám: duplavillás
• 3 éves: – dám: kanál
Agancs • A levetési síkok metszési szöge alapján (gím és dám) – a két koszorú alá illesztett vékony léccel határozható meg – fiatal bika: tompa szög – középkorú bika: közel derékszög – idős bika: hegyes szög
Agancs • Őznél az agancstő és rózsa állása: – fiatal: agancstő befelé áll – középkorú (4 éves): agancstő kiegyenesedik, koszorú vízszintes – idős: agancstő és rózsa kifelé dől
Agancs • Hullott agancs alapján – a szár hossza, – a korona formája, – az ágak tűzése, – az ágvégek tompasága, – a körméretek arányai, – a szín és a gyöngyözés sok mindent elárul.
Az agancs nagysága és formája
Agancs • Az agancstő alakulása: • az agancstő átmérője (vastagsága) nő • az agancstő magassága (hossza) csökken • „Levetési sík” a hullott agancson (az őznél nem egyértelmű): • fiatal bika: domború • középkorú bika: ≈ sík • idős bika: homorú • „Levetési sík” teljes ármérőjének a porózus rész átmérőjéhez való viszonya.
Szarv (muflon) • A szarv növekedésének kezdete – a kosbárányoknál már 1 hetes korban megkezdődik – 3-5 hónapos korban látható a szarv
• A szarv növekedése időszakos – október-novemberben leáll – a szarvtömlőkön befűződés alakul ki - jól számolható “évgyűrűk” – intenzív etetés mellett is bekövetkezik nem táplálék, hanem hormonális szabályozású (üzekedés?)
Szarv (muflon) • Hossznövekedés: a korral csökkenő intenzitás • Körméret: 1-4 évben a legintenzívebb, majd a vastagodás visszaesik
Komparatív morfológiai módszerek
• Bizonyos jellemzők viszonyításán alapulnak • Referenciagyűjtemény – mely az “átlagot” jellemzi – mellyel minden populációra rendelkezni kellene
Fogak • A fogváltás - a végleges fogak megjelenéséig használható – GÍM: 28-29 hónapos korra fejeződik be (mások szerint 24-26 hónap) – tehát eddig használható
Fogak • A fogváltás - a végleges fogak megjelenéséig használható – DÁM: 21-22 hónapos korra fejeződik be
Fogak
• A fogváltás – ŐZ: 13-14 hónapos korra fejeződik be
Fogak
• A fogváltás – MUFLON: 31-34 (44-45) hónapos korig
Fogak • A fogváltás – VADDISZNÓ: 21-24 hónapos korig
Fogak • Fogkopásra alapozott módszerek – alsó állkapocs a megfelelő • trófeabírálat során rendszerint nem áll rendelkezésre • marad a felső állkapocs – felhasznált fogak • metszőfogak (I) • rágófogak – előzápfogak (P) – valódi zápfogak (M) • Problémák: – Tudunk ilyen pontosan mérni? – eltérő típusú takarmányok eltérő koptatás – eltérő rágásmódok eltérő koptatás
A fog kopottságát befolyásolja: • táplálék • élőhely talaja • rágásmód • a fogkopásra alapozott módszer (”vadászmódszer”) az őznél különösen megbízhatatlan.
Fogak • A metszőfogak korona magasságának és a fognyak hosszának aránya (gím) – fognyak < koronamagasság: < 4 év – fognyak = koronamagasság: 5-6 év – fognyak > koronamagasság: 7-9 év – fognyak >> koronamagasság: 10-12 év – fognyak > 2*koronamagasság: > 13 év
• Metszőfogak hajlásszöge
Fogak • Metszőfogak hajlásszöge • 1 éves: 53°; • 2 éves: 55°; • 3 éves: 58° • 4 éves: 60°; • 5 éves: 63°; • 6 éves: 65°; •7 éves: 66°; • 8 éves: 67°; • 9 év után: 70°.
ŐZ
DÁM
Szöveti elváltozások • Koponyavarratok csontosodása (gím) – 7-9 éves korig - élesen kirajzolódik és kidomborodik – 10-12 éves kor - agancs között elmosódik – > 15 éves kor - teljesen eltűnik
• Harántporc csontosodása (gím) – koponya alsó felén 10 cm-re az öreglyuktól, 1.5 cm széles porcgyűrű – 6-8 éves korban kezd keskenyedni – 9-10 éves korban elcsontosodva összenő, de még látható – 12-14 éves korban alig látszik
Szöveti elváltozások • Orrsövény-porc elcsontosodás (őz)
AZ ELEJETETT / ELHULLOTT ÁLLATOK KORBECSLÉSE
TUDOMÁNYOS MÓDSZEREK
Csontkronológiai módszerek • Másodlagos dentin-vonalak számlálása az I1 metszőfogban – a másodlagos dentin a fogcsatornát az idő során folyamatosan tölti ki, – a fog pulpa üregének kitöltésekor sötét vonalak jelentkeznek a téli táplálékhiányos időszakokban (Ca- hiány) – a lerakódások nem mutathatók ki 3-5 éves korig, ill. a legkorábbi vonalak a fogkorona kopása miatt 9-10 éves korban kezdenek eltűnni.
Csontkronológiai módszerek • Fogcement vonalainak számlálása az M1 fog csiszolatán – a cementben télen képződő lerakódások számlálása – ismert korú állatok alapján jó korreláció van a tényleges kor és a becsült kor között
• Dekalcinált metszőfog (I1) szövettani vizsgálata – a sötét vonalak a növekedés leállásának éves periodicitásával egyeznek meg.
20
Az egyes korbecslések eredményei a hajósi tehenek esetében 2004/2005-ben
18
Becsült kor (év)
16 14 12 10 8 6 4 2 0
H101 H81
H74
H68
H91
H65 H131 H90 H115 H94 H122 H126 H50
H56 H121 H52
Minta sorszáma (A vadászok által becsült kor sorrendjében) Vadász becslés
Boncolás során becsült kor
I.Megfigyelő 1.becslés
I.Megfigyelő 2. becslés
II.Megfigyelő becslése
(év)
Vadász- I. Megfigyelő1
Becslés különbsége
A vadászok által becsült és a fogcsiszolatokból megállapított életkorok különbsége a fogcsiszolatok alapján meghatározott kor függvényében, a gímszarvastehenek esetében
14 12 10 8 6 4 2 0
y = 0,6176x - 2,1277 2
R = 0,7218 0
5
10
15
Életkor I. Megfigyelő1 szerint (év)
20
25
A szemlencse száraz tömegének mérése (őz) • A kivett szemeket 2 hónapig formalinban tárolják, • ezután 24 órán át 100 ºC-on szárítják, • 1/1000 gramm (mg) pontossággal lemérik. • Az egyes korcsoportokban ugyannak az állatnak a két szemlencse súlya közti különbség nem haladta meg a 10%-ot. • ŐZ: 1 hónapos: 0,11 g; 1 éves: 0,23 g; 3 éves: 0,31 g; 5-7 éves: 0,34 g; 9-12 éves: 0,38 g. • GÍM: 1 éves: 0,23 g; felette 0,55-0,75 g.
Szemlencse tömege
Korbecslési lehetőségek összehasonlítása őznél (Mysterud & Ostbye 2006)
• 77 suta és 81 bak esetében hasonlítottak össze különböző körbecslési lehetőségeket • Az egyszerű korbecslési módszerek eredményét a cement vonalak alapján becsült eredményhez hasonlították
Korbecslési lehetőségek összehasonlítása őznél (Mysterud & Ostbye 2006)
• Mérték: – az M1 magasságát tized mm-es pontossággal – a szemlencse száraztömegét – a bakok esetében a péniszcsont átmérőjét
• A szemlencse száraztömege és a péniszcsont átmérője alapján történő becslésnek nagy volt a hibája, különösen idősebb korban • Az M1 magassága jól korrelált a fognövekedési vonalakkal
A fogkopás és a cementvonalak variációinak vizsgálata különböző élőhelyeken és különböző módon kezelt populációkban (Vebjørn Veiberg, Atle Mysterud, Jean-Michel Gaillard, Daniel Delorme, Guy Van Laere and Franc¸ois Klein 2007)
• Két feltételezés ismert a fogkopás (fogmagasság) és a növekedési vonalak variációi esetében • A táplálék minőség hipotézise – rosszabb minőségű élőhelyen, a több „táplálékszűk” időszak miatt több növekedési vonal keletkezik
• A különböző minőségű területeken végzett vizsgálatok ismert korú állatok vizsgálata alapján nem támasztotta alá ezt a hipotézist. • Az élettörténet hipotézis szerint - a fog magassága kapcsolatban van a várható élettartammal • Ezt a hipotézis alátámasztották az eredmények
• A tudományos módszerek használhatósága és megbízhatósága – Egyszer csiszolásos módszer a vastag fogcement a ciklikus struktúrák megfigyelhetőségének feltétele. – Gyakori szabálytalan jelenségek (reszorpció, balesetek hatása). – A fogkronológiai módszereknél is szükség van ismert korú állatokból álló referencia gyűjteményre. – A szemlencse tömege fiatal állatoknál jól alkalmazható, kiegészítő módszerként a más módszerekkel kapott eredmények pontosítására alkalmas lehet.
• A 4 éves korig a csontkronológiai és a vadászmódszer is jól megfelel a tényleges kornak a fogváltás jó bázis, ezért a vadászmódszer is megbízható. • A vadászmódszer az idősebb állatoknál a kor előre haladtával növekvő túlbecslést mutat. • Megfelelő referencia gyűjtemény hiányában a két módszer pontossága nehezen eldönthető. • A csontkronológiai módszer mellett szól, hogy a fog “növekedési vonalainak” kialakulását erős szabályozás biztosítja.
A vizsgálati anyag feldolgozása, a fogcsiszolatok-preparátumok elkészítése • A fagyott állkapcsot a fagyasztóból kivéve, felolvasztjuk • majd enyhén megdöntve satuba szorítjuk
• Fémfűrész segítségével, az M1-es zápfogat kifűrészeljük •A fog felénél, illetve az M1-M2 vagy az M1-P3 -as fogak határán végezzük a vágást
A fogak elhelyezkedése az mandiulában A fűrészelés helye
M3
M2
P3 M1
P2
P1
Az állkapocsból frissen kifűrészelt fogakon, különböző szemcsenagyságú csiszolókő segítségével, folyó víz alatt, a lehető legsimább felület létrehozására törekszünk
Egy preparátum elkészítése és a cementvonalak megszámlálása átlagosan, 1-3 órát vesz igénybe
A cementumban megfigyelhető rétegződések képe 30x-os nagyításban
