KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNYEK, ELŐTERJESZTÉSEK 1. Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről 2. Dr. Kemenes István: A biztosítéki célú vételi jog egyes jogalkalmazási kérdései (vitaanyag a 2008. december 4. napján tartott kollégiumi üléshez) 3. Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleményével módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2005. (VI. 17.) számú kollégiumi véleménye a jogi személy elkülönült felelősségéről és a felelősség „áttöréséről” 4. Dr. Kemenes István: Előterjesztés a jogi személy elkülönült felelősségének áttöréséről szóló 1/2005. (VI. 17.) kollégiumi ajánlás módosításáról 5. Szűts Károlyné dr.: Összefoglaló vizsgálati anyag „A Polgári perrendtartás tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályainak gyakorlati érvényesüléséről”
ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME; TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (1-8. számú jogesetek) 1. Gf.I.30.291/2008.: I. A parkolási rendszer bevezetésére és folyamatos használatára – mint vagyoni értékű jogosultságra – létrejött szerződés olyan vegyes, atipikus megállapodás, amely a felhasználási, a haszonbérleti szerződés elemeit hordozó, a gyakorlatban elterjedt franchise szerződéshez hasonló jogviszonyt eredményez. II. A parkolási rendszerek „piacán” nem a lakosság, hanem a szolgáltatást felhasználó önkormányzatok (általuk ere alapított cégek) minősülnek fogyasztónak (vevőnek); a „rendszergazda” és a fogyasztó (vevő) egymásnak – a tisztességtelen piaci magatartás szempontjából – nem versenytársai. A parkolási rendszer hasznosítására vonatkozó szerződés megszegése önmagában tisztességtelen piaci magatartást nem jelent, ahhoz a szerződésszegés jogkövetkezményei fűződnek. 2. Gf.I.30.277/2008.: A versenyeztetés (pályáztatás) a kiírástól a pályázat elbírálásáig tart, a versenyjogi jogsértés – tisztességtelen piaci magatartás – ez alatt bármikor elkövethető. A jogsértés megállapítására az ad alapot, ha a pályázat kiírója jogszerűtlen eljárással megakadályozza a pályázók tisztességes megmérettetését. A pályázati kiírás feltételeinek meg nem felelő személy versenytársként való részvétele a pályázaton az esélyegyenlőség és az egyenlő elbánás elvét sérti, ezért az a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütközik. 3. Pf.II.20.242/2008.: A sajtónak a más személyiségi jogát nyilvánvalóan sértő híresztelés közlésétől el kell zárkóznia; a sajtószabadság nem egyeztethető össze azzal, hogy valótlan közlésekről tájékoztassák a közvéleményt.
-2A személyhez fűződő jogok védelme a jogi személyekre, így az önkormányzatra is kiterjed. A helyi közügyek intézését, a hatáskörébe utalt meghatározott feladatok ellátását a helyi önkormányzat mint szervezet látja el, tekintélyének megóvásához fontos közérdek fűződik. 4. Pf.II.20.044/2008.: Az önkormányzati intézmények bírálata, működésük kritikája a társadalom tagjainak alapvető demokratikus joga. Fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütköztetésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozott hangneműek. 5. Pf.III.20.435/2008.: A nyilvános képviselő-testületi közgyűlésen a hivatalos ügyeken, eljáráson kívüli, a polgármester által tett személyeskedő kijelentéseknek, tényállításoknak egyébként híven való közlése nem mentesíti a sajtót a valóság bizonyításának kötelezettsége alól. Az ügykörön kívül tett, a sajtószerv által valóságtartalmában nem bizonyított tényállítás közlése esetén sajtóhelyreigazítás igényelhető akkor is, ha a sajtó híven közli más személy valótlan nyilatkozatát. A közéletben résztvevő személyeknek az őket kedvezőtlen színben feltüntető, tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt és kritikát a közszereplésükkel kapcsolatban kell elviselniük, az elmebeli állapotra vonatkozó egyértelmű tényállítást politikai véleményként értékelni nem lehet. 6. Pf.II.20.145/2008.: Az ügynökmúlt sejtetése, felvetése, a gyanú megfogalmazása olyan valótlan és sértő tényállítás, amely megalapozza a személyiségvédelmet. 7. Pf.II.20.324/2008.: Ha mást bűncselekmény elkövetésével alaptalanul vádoló személy bűnösségét rágalmazás vétségében a büntetőbíróság jogerősen megállapította, és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogsérelem azonos tényálláson alapszik a büntetőeljárásban megállapított bűncselekménnyel, a polgári perben ellentétes döntés meghozatalára nincs lehetőség. 8. Pf.II.20.386/2008.: A nyomtatott formában terjesztett művek fénymásolása után a fénymásoló gépet üzemeltető személynek jogdíjat kell fizetnie. A díjat a Reprográfiai Szövetség gépenként állapítja meg és érvényesíti, amely a készülék használati módjához, teljesítményéhez, a működés helyéhez igazodik. TULAJDONJOG; ÖRÖKLÉSI JOG; CSALÁDJOGI VAGYONJOG (9-15. számú jogesetek) 9. Pf.I.20.178/2008.: I. A bírósági végrehajtás során az árverési vevő tulajdoni jogszerzése nem szerződésen, hanem a hatósági árverésen alapul, ezért a szerződéses jogviszonyokra vonatkozó rendelkezések (érvénytelenség, hatálytalanság) nem alkalmazhatóak. II. A törvénysértéssel elrendelt végrehajtási eljárás lefolytatása során foganatosított végrehajtási cselekmény – árverés – nem a törvény erejénél fogva veszti el a hozzá fűződő joghatásokat, hanem akkor, ha a végrehajtási jogorvoslat eredményeként a végrehajtási cselekményt a bíróság konstitutív hatályú határozattal megsemmisíti. A végrehajtási záradék törlése önmagában ilyen joghatással nem jár; az árverés
-3megsemmisítése hiányában az eredeti tulajdonjogi állapot visszaállítására nincs lehetőség, az egyébként törvénysértő végrehajtási cselekményhez fűződő joghatások fennmaradnak. III. Az árverés megsemmisítése esetén az árverési vevő – jóhiszeműségétől függetlenül – a tulajdonjogot nem szerzi meg, az eredeti állapot helyreállítása ingatlanok esetében azonban csak a törlési per feltételei szerint történhet. A további jogszerzők – jóhiszeműségük esetén – a nem tulajdonostól is tulajdonhoz juthatnak a jogvesztő határidő leteltével. IV. A visszvégrehajtás iránti peren kívüli eljárás a végrehajtást kérő ellen, az ilyen minőségében részére behajtott összeg visszafizetése iránt folyhat. Az árverés megsemmisítése folytán a tulajdonjog visszajegyzése – az eredeti állapot – azonban nem a visszvégrehajtási eljárásban, hanem külön (tulajdoni) perben történhet. A visszvégrehajtási eljárásban félként a végrehajtást kérő szerepel – nem az árverési vevő –, és ebből a szempontból közömbös, hogy adott esetben az árverési vevő személyében egyben a végrehajtást kérő volt. 10. Pf.II.20.365/2008.: Társasházi tulajdonban álló ingatlan közös tulajdonban álló udvarrészén a tulajdonostársak engedélyével történt építkezés eredményeként az építkező a közös tulajdon arányainak a megváltoztatását kérheti, de – eltérő megállapodás hiányában – ez nem járhat azzal, hogy a közös tulajdonból külön tulajdoni rész bejegyzését követelje. A társasház közös illetve külön tulajdonban álló részeinek módosulásához az alapító okirat rendelkezéseinek módosítása szükséges; az alapító okiratot, mint szerződést pedig a tulajdonostársak megállapodása módosíthatja. 11. Pf.II.20.287/2008.: A visszatartási jog gyakorlása folytán a jogalap nélküli birtokos a felelős őrző jogállásába kerül; a jogszerűen gyakorolt visszatartási jog időtartama alatt használati díj fizetésére nem köteles, ha a felelős őrzés alatt a dolgot nem használja. Ha azonban a visszatartás, a felelős őrzés alatt az ingatlant használja, a dolog használatából kielégített szükséglet vagy elért megtakarítás, mint elfogyasztott haszon fejében használati díj fizetésére köteles. 12. Pf.III.20.229/2008.: Az élettársak vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a felek legalább hallgatólagosan egyetértenek abban, hogy a közös gazdasági tevékenység eredményeként szerzett vagyon közös legyen. Nem eredményezi gazdasági közösség, így élettársi jogviszony létrejöttét és ezzel közös tulajdon szerzését sem a közös lakásban, közös háztartásban, érzelmi közösségben történő együttélés, ha a felek gazdasági együttműködése kizárólag a közös életvitel költségeinek fedezésére terjed ki, egyébként viszont vagyoni függetlenségüket fenntartják. Az együttélés hosszú ideje önmagában nem bizonyítja az élettársi közösség megállapításához szükséges gazdasági kapcsolatot. 13. Pf.II.20.376/2008.: I. A végrendeleti tanúnak a végrendeletet aláírással kell ellátnia, amely olvashatatlan írásjellel (kézjegy, monogram) nem pótolható. Az aláírás szokásos módja a családi és az utónév együttes lejegyzése, ami lehet kusza vonalvezetésű és nem feltétlenül kell olvashatónak lennie, de tartalmaznia kell az aláíró személy teljes nevét. A kézjegy ezzel szemben rögzített betűkihagyásos írás, rendszerint egy tagból álló, rövid, aláírást helyettesítő jelcsoport, a monogram pedig az adott név kezdőbetűiből álló kalligrafikus jel.
-4Amennyiben az ügyvéd végrendeleti tanú minőségében írja alá a végrendeletet, a névmegjelölésnek a végrendeleti tanú aláírásával szemben megkövetelt szigorú alaki kellékeknek kell megfelelnie. II. A Legfelsőbb Bíróság által közzétett elvi határozatok alkalmazása az alsóbb szintű bíróságok számára ugyan nem kötelező, az egységes joggyakorlat követelménye folytán azonban az elvi határozatoktól való eltérést csak az azzal szemben felmerülő komoly aggály indokolhatja. 14. Pf.II.20.402/2008.: A több lapból álló végrendelet egyes lapjai önálló írásbeli magánvégrendeletnek minősülhetnek, ha az ezen lapokon történt végintézkedés önállóan megtehető, tartalmilag elválasztható, és megfelel az alaki követelményeknek. Az egyes lapokon szereplő felismerhetetlen, a kezdőbetűk azonosítására is alkalmatlan névmegjelölések a végrendeleti tanúk személyének beazonosítására nem alkalmasak, akkor sem, ha a végrendeleti tanúk a végrendeleten szereplő aláírásokat sajátjukként elismerik. Az örökhagyó valóságos végakaratának érvényre juttatására csak alakilag hibátlan végintézkedés alapján kerülhet sor. 15. Pf.II.20.417/2008.: Ha a közjegyző a hagyatéki eljárásban az örökhagyó írásbeli magánvégrendelete alapján a hagyatékot a végrendeleti örökösnek adja át a túlélő házastárs kötelesrész iránti igényének figyelmen kívül hagyása mellett, a végrendeleti örökös nem indíthat olyan pert, amelyben a túlélő házastárs öröklésből való kiesésének megállapítását kéri. Olyan tényre vonatkozóan, amelyre konkrét perben védekezésként hivatkozni lehet, nincs helye – a jog megóvása címén – megállapítási kereset előterjesztésének. SZERZŐDÉSEK JOGA (16-37. számú jogesetek) 16. Pf.I.20.383/2008.: A társasházi lakóépületben a tulajdonostársak közös tulajdonában és közös használatában álló épületrészek hibái miatt a társasház – a tulajdonostársak név szerinti felsorolása nélkül – jogosult az eladóval szembeni igényérvényesítésre. A szolgáltatás hibájában álló kárigényét („tapadókár”) a jogosult a teljesítés időpontjától számított 5 éves elévülési időn belül érvényesítheti, az írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja. 17.Gf.I.30.368/2008.: I. Ha a kivitelező megfelelő kivitelezési tervdokumentáció, a kivitelezés szempontjából lényeges adatok hiányában vállalkozik és végzi a munkát, a műszaki és jogi következményeket, kockázatot részben magára is vállalja, az ebből eredő rendellenességekért fennáll a felelőssége. A felvállalt munkaeredmény szerződésszerű megvalósítása a tervező és a kivitelező részéről a megrendelő irányában közös kockázatviselést is jelent, a hibás teljesítés következményeiért felelősségük a megrendelővel szemben egyetemleges. II. A szolgáltatás hibájában álló kárigény (tapadókár) esedékessége a hibás teljesítés időpontjával azonos, mivel a jogosultnál azáltal keletkezik a kár, hogy a teljesítéskor kapott értékcsökkent (hibás) dolgot. Amennyiben a jogosult a kártérítési igénye érvényesítésével indokolatlanul késlekedik, nem hárítható át a kötelezettre az a kár, amely a késedelmes igényérvényesítés következménye, ilyennek minősül különösen az időközi állagromlás, a javítás terjedelmének, illetve költségének időmúlás, időközi áremelkedések miatti megnövekedése. Ilyen esetben a kijavítás költségeinek, a kár
-5összegének számítása során az igényérvényesítés elvárható időpontja szerinti műszaki állapotot és az akkori árakat kell figyelembe venni, és a jogosulti késedelem miatt a károsult az értékviszonyok kompenzációjára szolgáló késedelmi kárkamatra sem tarthat igényt. 18. Gf.I.30.390/2008.: Ha a felek közös megegyezéssel a szavatossági jogvesztő határidőt további 10 évvel meghosszabbítják, a jogosultat az így meghosszabbított jogvesztő határidőn belül is terheli a kötelezettség, hogy szavatossági igényét a menthető ok megszűnésétől számított 3 hónapon belül érvényesítse. Ez a határidő jogvesztő, amely a kötelezett felszólításával nem szakítható meg, hanem a jogosultnak a 3 hónapon belül pert kell indítania. 19. Gf.I.30.379/2008.: A nemzetközi adásvételről szóló Bécsi Vételi Egyezmény értelmében a vevő elveszti azt a jogát, hogy az áru minőségi hibájára hivatkozzék, ha erről az eladót a hiba megjelölésével ésszerű időn belül nem értesíti. A minőség megvizsgálására, a hiba felfedezését követően az eladó értesítésére a szerződésben kikötött határidő ezért jogvesztő jellegű. 20. Gf.I.30.282/2008.: I. Az üzletrész adásvételi szerződésben az eladó jogszerűen vállalhat olyan kötelezettséget, hogy az egyébként a társaságot terhelő fizetés miatt az üzletrész vevőjével szemben helytáll. II. A Ptk. szerinti jegybanki alapkamat alatt idegen pénznemben történő marasztalás esetén az adott kibocsátó ország központi jegybankja által meghatározott irányadó kamatlábat kell érteni. 21. Gf.III.30.318/2008.: A kft. üzletrészének átruházása esetén a hibás teljesítésen alapuló szavatossági, kártérítési szabályok, vagy a jogszavatossági rendelkezések az üzletrész sajátos jogi természetéből adódó eltérésekkel alkalmazhatók. A hibás teljesítésből eredő kár megnyilvánulhat az üzletrész értékcsökkenésében, ha a forgalmi értékét meghatározó társasági vagyon lényegesen alacsonyabb a szerződéskötéskor közölteknél (tapadókár). Az üzletrész hibás teljesítéséből fakadó következménykár lehet, ha a vevő a társaság vagyoni helyzete miatt az üzletrész után fizetendő osztalékról kénytelen tartósan lemondani. 22. Gf.III.30.190/2008.: I. Az adásvételi szerződéssel átruházott ingó vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzéséhez az érvényes szerződésen kívül a dolog birtokbaadása szükséges. Az átadás azonban úgy is történhet, hogy az eladó a dolgot továbbra is magánál tartja, és azt a továbbiakban mint másnak – a vevőnek – a tulajdonát birtokolja. II. A tulajdonjog átruházása az ingó dolog újabb eladását önmagában nem teszi érvénytelenné; ilyen esetben a nem tulajdonos eladónak szerződéses kötelezettsége, hogy a tulajdonjogot visszaszerezze az újabb adásvétel teljesítése érdekében. Ez megvalósulhat úgy is, hogy az eredeti adásvételi szerződés nem fizető vevője számára a vételárfizetési kötelezettség teljesítéséhez megfelelő póthatáridőt tűz, majd e határidő eredménytelen leteltét követően a szerződéstől eláll. 23. Gf.I.30.202/2008.: A visszavásárlási jog egyszeri joggyakorlást jelent, megszűnik ezért, ha az arra jogosult e jogát joghatályosan gyakorolta. Ha a visszavásárlási jog gyakorlásával létrejött adásvételi szerződéstől az eladó a vevő szerződésszegése – nem fizetése – miatt eláll, az adásvétel megszűnése nem
-6eredményezi a visszavásárlási jog feléledését. Az elállás a szerződés érvényes létrejöttét nem érinti, ezért az elállásig terjedő idő alatt a szerződéshez fűződő joghatások érvényesen beállnak, az eredeti állapot helyreállítása ebben az esetben a teljesített szolgáltatások visszaszolgáltatási kötelezettségét jelenti. 24. Gf.I.30.237/2008.: Ha a kivitelezési szerződés elszámolása körében tartott tárgyalásokon a felek között a vita végleges lezárásaként megállapodás születik, közöttük anyagi jogi egyezség jön létre. Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek a vitás vagy bizonytalannak tartott körülményekre vonatkozó tévedése. A kivitelező részéről a vállalkozói díj kifizetése iránti fokozott érdekeltség – „gazdasági kényszer” – önmagában nem érvénytelenségi ok; az egyezség eredményeként létrejött elszámolás jogi értelemben nem jelenti a másik szerződő fél részéről ennek a helyzetnek a tudatos kihasználását, az egyezség érvényességére kiható valamilyen akarati hiba fennállását. 25. Gf.I.30.189/2008.: I. A kivitelező teljesítésének időpontja – ameddig a szerződéses határidőtől az objektív késedelem számítható – az eredményes műszaki átadás-átvételi eljárás kezdő napja akkor is, ha az eljárás viszonylag hosszabb időn keresztül tart. A műszaki átadás a felek egymásközti szerződéses viszonyában jelenti a teljesítés megtörténtét, amitől különbözik a megrendelő részére a használatbavételi (hatósági) engedély kiadása, és amelynek időpontja az eltérő jogi feltételek, hatósági szempontok folytán a kivitelező teljesítésének időpontját nem befolyásolja. II. Az objektív késedelem felróhatósága – a kötbérfizetési kötelezettség – alól a kivitelező magát kimentheti. A kimentéses bizonyítás során nem annak van jogi jelentősége, hogy az egyes akadályozó körülmények egyenként, külön-külön hány napi akadályoztatást valósítottak meg, hanem annak, hogy az objektív késedelem időtartamából a kivitelező érdekkörén kívül felmerülő okok, körülmények összességükben hány napi késedelmet indokolnak (mentenek), azaz hány napi késedelem hozható okozati összefüggésben a különböző kimentő körülményekkel. Az egyes akadályozó körülmények miatt a kimentés időtartama nem kumulálható, mivel a különböző akadályozó körülmények egymást időben lefedhetik, illetve – a vállalási határidő terjedelmére is figyelemmel – az akadályoztatás időtartama utóbb a kivitelezés folyamatában megfelelő munkaszervezéssel ledolgozható, csökkenthető. 26. Gf.I.30.149/2008.: I. A felek a vállalkozói díjat nem átalányáron, hanem utólagos, tételes felmérésre utalással határozzák meg, ha a szerződésben megjelölt díj tájékoztató jellegű, prognosztizált (előirányzott, tervezett) tételes árajánlat, akkor is, ha az árajánlatban szereplő egységárak alkalmazásában a felek véglegesen megállapodtak. A többletmunka-pótmunka megkülönböztetésnek az átalánydíjas vállalkozási szerződések körében van jelentősége; tételes felmérésnél a kivitelező a többletmunkákat és a pótmunkákat egyaránt érvényesítheti, mivel valamennyi általa ténylegesen elvégzett, műszakilag indokolt munkatételt a felmérésben feltüntethet. II. Amennyiben a kivitelező a munka elvégzésére a szerződésben irreálisan rövid teljesítési határidő kikötése mellett vállalkozik, ez a részéről olyan szerződéskötési gondatlanság (culpa in contrahendo), amely az emiatt bekövetkező késedelem felróhatósága és kötbérfizetési kötelezettsége alól nem mentesít. III. A kivitelező által kiállított számlában meghatározott díj azon része után, amelyet a megrendelő alaptalanul vitatott, késedelmi kamat fizetésére köteles.
-727. Gf.I.30.216/2008.: I. Amennyiben a tartós, határozott időre létrejött szerződés a megrendelőnek felróható okból meghiúsul, a kieső – több mint 10 éves – időszakra az elmaradt haszon számítása során a reálisan várható árbevétel, és az elmaradó költségek összegének különbözetét kell alapul venni. A kárszámítás során nem a tervezett (prognosztizált) árbevétel az irányadó, hanem az a hozamkiesés, amit reális és ellenőrizhető adatok igazolnak. II. Az elmaradó vagyoni előny esetében lényeges, hogy milyen esélye lett volna a vagyonnövekedés bekövetkeztének, azaz: a jövőbe vezető virtuális okozati összefüggés milyen távlati határok között fogadható el. Az előreláthatósági elv alkalmazásával a valószínűsíthető előnyöknek (haszonnak) csak az esély mértékével arányban álló része ítélhető meg kártérítésként. 28. Gf.I.30.286/2008.: I. Érvényes a feleknek az olyan megállapodása, amelyben a kötelezettségvállalásuk jogcímét változtatják meg, és a szállítási szerződésből eredő vételártartozást kölcsönné alakítják át. A szállítási szerződés hibás teljesítéséből eredő szavatossági kifogást a határidők letelte után az átalakított kölcsönszerződésből fakadó követeléssel szemben érvényesíteni nem lehet, mivel az nem ugyanabból a jogalapból származik. II. Ha a kölcsön személyes kötelezettje a tartozását zálogjoggal biztosítja, az alapügyletből, valamint a zálogszerződésből fakadó követelés elkülöníthető, ezért a jogosultnak lehetősége nyílik arra, hogy az egyébként személyes adóssal szemben ne a kölcsönszerződésből eredő pénzkövetelés megfizetésére tartson igényt, hanem kizárólag a dologi biztosíték – a zálogjog – alapján lépjen fel, és keresetében az adós annak tűrésére kötelezését kérje, hogy a bizonyítottan fennálló követelését a zálogtárgyként lekötött ingatlanból végrehajtás útján kielégítse. A kielégítés tűrésére irányuló keresettel szemben a kötelezett a pénzfizetésre irányuló, nem egynemű követelését beszámítási kifogás útján nem érvényesítheti. III. A zálogtárgyból való kielégítés tűrésére irányuló kereset – amennyiben az adóssal szemben más hitelező kérelmére végrehajtási eljárás indult – tartalmilag lefedi a végrehajtási eljárásba bekapcsolódás engedélyezése iránti keresetet. 29. Gf.I.30.369/2008.: Amennyiben a pénzintézet a kölcsönszerződésben a folyósítást további kezességvállaláshoz köti, a kikötés nem a szerződés hatályának megszűnését eredményező (bontó) feltétel, hanem a pénzintézet számára – a feltétel bekövetkezésétől függően – arra ad hatalmasságot, hogy a szerződéstől egyoldalú jognyilatkozattal elálljon, a teljesítést – a kölcsön további folyósítását – részben vagy egészben megtagadja. A pénzintézetnek jogosultsága, de nem kötelessége a kezességvállalás elutasítása esetén az elállási jog gyakorlása; ezt megelőzően a kölcsönösszeg egy részének átutalása, majd a további kölcsönösszeg átutalásának megtagadása a részéről szerződésszegést nem valósít meg. 30. Pf.I.20.359/2008.: A biztosítéki opció gyakorlása során az ingatlan vételárát – amelyre a vételi jog vonatkozik – a vagyontárgy valóságos értéke alapján kell számítani. A „kényszereladások” (árverés, végrehajtás, felszámolási eljárás) esetén az értékesítés egyedi sajátosságai, körülményei, az értékesítés helyén és időpontjában kialakult piaci (keresleti) viszonyok, az adott ingatlan tulajdonságai alapján határozható meg, hogy milyen mértékű eltérés alkalmazható. A vagyontárgy forgalmi értékének ilyen esetben az alkalmazott értékesítési módon, az adott időben elérhető legmagasabb vételár tekinthető.
-8Nem elfogadható egy olyan számítás, amely az ingatlan adott piacon kialakult, elérhető reális forgalmi értékét mechanikusan, egyediesítés nélkül, önkényes értékcsökkenési kulccsal devalválja, és ún. „menekülési értéknek” minősíti. 31. Pf.II.20.160/2008.: Az önkormányzatnak az alperesek egymásközti adásvételi szerződésének a semmissége iránti kereshetőségi jogát nem alapozza meg, ha a felépítmény a város által felajánlott telekingatlanon létesült, az építkezésben a város lakosai, gazdálkodó szervei közreműködtek. A közvetlen jogi érdekeltség akkor állapítható meg, ha a szerződés érvénytelensége folytán az önkormányzat tulajdonjogot szerezhet az ingatlanon. 32. Gf.I.30.296/2008.: Az általános szerződési feltételnek nem kritériuma a több szerződésben történő alkalmazása, elegendő, ha az egyik szerződő fél egyoldalúan, azzal a céllal határoz meg egy feltételt, hogy azt több szerződésben használni kívánja. Ha a fuvaroztató azzal a kikötéssel vállalja a fuvarozó fuvardíj tartozásának a kiegyenlítését, hogy az összeget az ő megbízója a részére kifizeti, az ilyen kikötés nem jelenti, hogy a kötelezett – időelőttiségre hivatkozással – korlátlan ideig megtagadhatja a teljesítést. A kötelezettnek ilyenkor is ésszerű időn belül kell eleget tennie fizetési kötelezettségének; annak kockázata pedig, hogy a kötelezett (fuvaroztató) megbízója fizetésképtelenné válik, nem a jogosultat (fuvarozót), hanem a kötelezettet (fuvaroztatót) terheli. 33. Pf.II.20.174/2008.: Az ingatlan adásvételi szerződés elkészítésénél közreműködő és a szerződést ellenjegyző ügyvéd mindkét szerződő fél érdekeit egyformán képviselni tartozik, függetlenül attól, hogy melyik szerződő féltől kapta a megbízást, illetve melyik fél fizette a megbízási díjat. Ha az ingatlanforgalmazással foglalkozó vevő az illetékkedvezménytől azért esik el, mert a kedvezmény igénybevételéhez szükséges nyilatkozata nem a jogszabályban meghatározott időpontban és tartalommal került benyújtásra, a megbízott ügyvéd az illetékkülönbözetért kártérítési felelősséggel tartozik. A megbízotti feladatához tartozik ugyanis olyan okirat szerkesztése, amely a megbízó érdekeinek és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel. 34. Gf.III.30.208/2008.: A biztosító és az ügynök között a biztosítás közvetítésre, díjbeszedésre és állományápolásra létrejött megbízási szerződés az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésekről szóló jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik. Az ügynököt a szerződéskötéseihez kapcsolódóan jutalék illeti, az e jogcímen járó jutalékra való jogosultság feltétele a harmadik fél (ügyfél) teljesítése. A felek a szerződésben a jogszabályi rendelkezések keretei között kiköthetik azt, hogy a jutalék véglegesen csak a meghatározott időtartamon túl fenntartott szerződések után jár. Ilyen esetben azt az üzleti kockázatot, hogy az előlegként felvett jutalék végleges jutalékká válik – a jutalék alapját képező biztosítási szerződések az ügyfél nem teljesítése miatt a szerződésben meghatározott időtartam előtt nem szűnnek meg – az ügynök viseli. Az utóbb jogalap nélkülivé vált jutalékelőleg visszafizetésére az ügynök köteles. 35. Gf.II.30.206/2008.: A bérbeadó a szerződésben érvényesen kötelezettséget vállalhat arra, hogy az ingatlanon (horgásztó) végzett értéknövelő beruházásokat a szerződés megszűnésekor a bérlőnek megtéríti. E kötelezettség akkor is terheli, ha a
-9szerződést felmondással megszünteti, az ingatlant értékesíti, majd a volt bérlő az új tulajdonossal kötött újabb bérleti szerződés alapján továbbra is bérli az ingatlant. 36. Gf.I.30.191/2008.: I. Ha a bérvadászati (haszonbérleti) szerződés alapján a bérlőt terhelő vadkár mértéke azért emelkedik meg jelentősen, mert a vadászat jellegét üzleti megfontolásokból megváltoztatta, az ebből eredő kockázatot a bérlőnek kell viselnie, az nem hárítható az ellenérdekű félre. II. Olyan tényre vagy jogra vonatkozóan, amelyre az ellenérdekű fél által indított perben védekezésként majd hivatkozni lehet – a jogvédelem szükségességének hiánya miatt – nincs helye megállapítási kereset előterjesztésének. 37. Gf.I.30.402/2008.: I. Az átadás útján történő átruházás – üres forgatmány esetén – a váltó továbbadásának váltójogilag szabályozott lehetősége. Ha azonban az üres forgatmánnyal ellátott váltó továbbadása a váltó lejárta után történt, a váltóátruházásnak ugyanaz a joghatása, mint a közönséges polgári jogi engedménynek. Ha az új váltóbirtokos a váltóban foglalt követelést engedményezéssel szerezte meg, ez nem érinti a váltó kiállítójának és a váltókezesnek a váltójogi felelősségét, az új váltóbirtokossal szemben azonban érvényesíthetik mindazokat a kifogásokat, amelyeket a váltót engedményező féllel szemben is érvényesíthettek volna. II. A fedezeti váltó – negatív rendeleti záradék hiányában – átruházható, forgatható értékpapír, azonban nem a kifizetést szolgálja, hanem biztosítéki szerepet tölt be. Ha a váltóbirtokos az alapjogviszonyból még fennálló tartozást meghaladó összegre terjeszti elő váltóigényét, a fedezeti váltó céljával ellentétesen gyakorolja jogait. III. A váltójogi szabályozás lehetőséget enged arra, hogy Magyarországon nem magyar nyelven kiállított váltó értékpapírnak minősüljön. Ha azonban hiányzik a gazdasági társaság által kiállított váltó kibocsátójától származó cégszerű aláírás, illetőleg a képviselőnek adott cégszerűen aláírt meghatalmazás, és ezért a kiállításkor a kibocsátó aláírása nem szerepel az okiraton, az nem minősül váltónak. KÁRTÉRÍTÉSI JOG (38-46. számú jogesetek) 38. Pf.III.20.422/2008.: A szülést közvetlenül megelőző vizsgálatok elvégzésére és a szülés levezetésére az egészségügyi szolgáltató intézménnyel (kórház) szerződéses jogviszony jön létre, amelynek tartalma alapján az egészségügyi intézmény az Eütv. rendelkezéseinek megfelelően, az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal, a szakmai és etikai szabályok, irányelvek betartásával köteles eljárni. A kórházzal szembeni kárigény esetén a károsultakat terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy az intézmény az egészségügyi szolgáltatásra irányuló szerződést megszegte, és e jogellenes magatartásával okozati összefüggésben keletkezett a kár. Mindezek bizonyítása után a kórháznak módja van kimenteni magát a felelősség alól annak igazolásával, hogy a kár bekövetkeztében felróhatóság nem terheli. 39. Pf.III.20.340/2008.: I. Az egészségügyi intézménynek (kórház) fennáll a kártérítési felelőssége a genetikai károsodással született gyermek betegségének a méhen belüli felismerésére irányuló vizsgálatok elmaradása, az ártalom felismerésének elmulasztása, és ezzel összefüggésben a tehességmegszakítás lehetőségéről való
- 10 tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt az anya önrendelkezési jogának, valamint a szülők családtervezési jogának sérelmével összefüggő károkért. II. A genetikai-teratológiai ártalom következtében fogyatékossággal született gyermek a saját jogán nem igényelhet kártérítést a polgári jog szabályai szerint az egészségügyi szolgáltatótól amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt vagy hibás orvosi tájékoztatás következtében anyja nem élhetett a terhességmegszakítás jogszabály által biztosított jogával. 40. Pf.III.20.166/2008.: Amennyiben a gyermek valamely genetikai-teratológiai ártalom folytán – és nem orvosi mulasztás eredményeként – születik fogyatékossággal, az egészségügyi intézmény akkor tartozik felelősséggel, ha történt olyan mulasztás, amelynek hiányában lehetőség nyílt volna a betegség korábbi felismerésére és a terhesség megszakítására. 41. Pf.III.20.136/2008.: A külföldi elemet tartalmazó nemzetközi magánjogi jogviszonyban az alkalmazandó jog meghatározása során elsősorban a két érintett állam közötti kétoldalú nemzetközi egyezmény az irányadó. A gépjármű balesetből eredő kártérítési igény elbírálása során a magyar jog az alkalmazandó, ha a nemzetközi egyezményben a szerződő államok arra kötelezik magukat, hogy a másik fél állampolgárait a közlekedési balesetből eredő károkért a baleset helye szerinti ország érvényes törvényei szerint kártalanítják, és a baleset a Magyar Köztársaság területén következett be. 42. Pf.III.20.307/2008.: Gépjármű balesetből eredő kártételek megítélésének, összegszerűségének szempontjai: kórházi látogatások költsége; ápolási, gondozási, háztartási kisegítői költség; közlekedési többletköltség; gyógyszer és gyógyászati segédeszközök költsége; jövedelemveszteség; költségpótló járadékösszeg; úszás és gyógytorna költségei, kulturális és telefon többletköltségek. A testi épséghez való személyhez fűződő jogsérelem miatt a nem vagyoni kártérítés összegének mérlegelési szempontjai. 43. Gf.III.30.184/2008.: A közigazgatási hivatal kártérítési felelősséggel tartozik, ha alkalmazottjának bűncselekményt is megvalósító magatartása folytán lopott gépjármű Magyarországon forgalomba kerül, és ez a gépkocsira kötött szerződések (adásvétel, lízing) érvénytelenségét eredményezi. 44. Pf.II.20.278/2008.: A rendészeti közigazgatási szerv kártérítési felelősséggel tartozik, ha a gépkocsira vonatkozó bérleti szerződés alapján a bérlő nem jogosult a gépkocsival az országot elhagyni, és a szolgálatot teljesítő határőr a jogszabályban előírt kiviteli engedély (bérleti, lízingszerződés) hiányában léptette ki a gépjárművet az országhatáron. 45. Pf.III.20.189/2008.: A felmentéssel végződő büntetőeljárás során az előzetes letartóztatás miatt az államot terhelő kártalanítási kötelezettség körében is irányadó, hogy a szabadságelvonás önmagában megalapozza a nemvagyoni kárpótlás iránti igényt, mert a személyi szabadság hosszabb időtartamú, jelentős korlátozása, a börtönviszonyok fizikai és pszichikai vonatkozásban egyaránt megterhelőek és általában károsak. Az elszenvedett sérelmek a szabadulást követő életvitelben, elhelyezkedésben és munkavégzésben is hátrányt jelentenek. 46. Pf.III.20.109/2008.: A felmentéssel végződő büntetőeljárás során az előzetes letartóztatás miatt az államot terhelő kártalanítás, ennek részeként a nemvagyoni kár összege tekintetében
- 11 a büntetőeljárást kísérő széles sajtónyilvánosságot az állam terhére értékelni nem lehet, mivel az harmadik személy károkozásának minősül. FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (47-57. számú jogesetek) 47. Fpkf.I.30.253/2008.: Ha a hitelező az adóst a felszámolási eljárás kezdeményezése előtt a tartozás megfizetésére felszólította, a postai küldemény azonban „nem kereste” jelzéssel a feladóhoz visszaérkezett, úgy kell tekinteni, hogy a fizetési felhívás az adóshoz megérkezett, hatályos. Az adós, aki tudomást szerezhet arról, hogy küldeménye érkezett, de azt felróható módon nem veszi át, nem hivatkozhat arra, hogy a hitelező írásbeli felszólítását nem kapta meg. 48. Fpkf.I.30.461/2008.: Ha nem állapítható meg, hogy a hitelező felszámolási kérelmében megjelölt követelése szerződésen alapul, az adós fizetésképtelenségét – e törvényi feltétel hiányában – nem lehet megállapítani. A fizetésképtelenség megállapításához szükséges további feltételek (a teljesítési idő lejárta, a hitelező írásbeli fizetési felszólításának megküldése) nem vizsgálhatók. 49. Fpkhf.I.30.239/2008.: A felszámolási eljárásban csak a tőke és ügyleti kamatkövetelések zálogjoggal, végrehajtási joggal történt biztosítása eredményezi a követelések privilegizált besorolását és kielégítését. Az egyéb járulékos követelések – késedelmi kamat, késedelmi pótlék, mulasztási bírság – jogcíme és besorolása nem változik meg, ha a végrehajtási és jelzálogjogot a tőketartozásokon kívül a járulékokra is bejegyezték. 50. Fpkhf.I.30.394/2008.: A késedelmi pótlék és bírságjellegű követelések besorolása a Cstv. 57. § (1) bekezdés g./ pontjába történik akkor is, ha a felszámolás előtt folyt adóvégrehajtás során az adós ingatlanára e követelések tekintetében is megtörtént a végrehajtási jog bejegyzése. 51. Fpkhf.I.30.329/2008.: A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés is, amelynek végrehajtása során az ingó végrehajtás szabályai szerint az adós követelésének a lefoglalása történt meg. 52. Fpkhf.I.30.486/2008.: A vagyont terhelő zálogjog esetében a törvény külön rendelkezik arról, hogy a zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed, nincs azonban akadálya annak, hogy a felek ilyen tárgyú szerződéses rendelkezést tegyenek az ingó jelzálog esetében is. A hitelező és az adós a keretbiztosítéki jelzálogszerződésben rendelkezhetnek úgy, hogy az ingójelzálogjog tárgya az adós mindenkori ingóságai. Ebben az esetben a zálogtárgyként funkcionáló ingóságok folyamatos változása, kicserélődése nem csupán a vagyont terhelő zálogjogot jellemzi, hanem a felek megállapodása folytán a keretbiztosítéki ingó-jelzálogjogot is. 53. Fpkf.I.30.217/2008.: Az adóhatóság követelése – függetlenül attól, hogy a felszámolást megelőző időtartam adóellenőrzését végezte – az adóhiányt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 nap elteltével válik esedékessé; a határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős.
- 12 A bejelentési határidő az esedékességgel veszi kezdetét, így a bejelentésre biztosított jogvesztő határidő – amennyiben a felszámolási zárómérleg benyújtására nem került sor –, az esedékességtől és nem a felszámolás közzétételétől számított egy év. 54. Fpkf.I.30.492/2008.: A felszámoló intézkedésével vagy mulasztásával szemben a kifogás előterjesztésére rendelkezésre álló 8 napos határidő eljárási természetű, melynek elmulasztása igazolással orvosolható. A felszámoló által elkészített felszámolási zárómérleggel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos kifogás előterjesztésére nyitvaálló 30 nap határidő azonban jogvesztő, így mulasztás esetén igazolásnak sincs helye. 55. Fpkf.I.30.426/2008.: A felszámoló által az adós követeléseinek érvényesítése iránt indított bírósági eljárásban az adós pervesztessége miatt a hitelező javára megállapított perköltséget felszámolási költségnek kell tekinteni. Ha viszont a pert a hitelező indította – a felszámolási eljárást megelőzően – az adós ellen, a hitelező pernyertessége ellenére a jogi képviselő javára megállapított ügyvédi munkadíj nem minősül felszámolási költségnek, azt egyéb követelésként kell besorolni, kiegyenlíteni. 56. Fpkhf.I.30.157/2008.: Az olyan ügyvédi megbízási szerződés, amelynek tárgya: „Az adós iratanyagának jogi szempontból történő átvizsgálása, esetleges kintlévőségek behajthatósága végett, valamint a felszámolási eljárás lefolytatása szempontjából jelentős egyéb tényekre” - nem minősül különleges szakértelmet igénylő jogászi feladatnak. Ilyen esetben az ügyvéd részére kifizetett díj felszámolási költségnek nem minősül. 57. Vpkf.I.30.511/2008.: A vagyonrendezési eljárásban kifogással csak a vagyonrendező egyoldalú intézkedése támadható. A vagyonrendezési eljárásban az adásvételi szerződés érvényessége nem vizsgálható, és arra sincs mód, hogy a bíróság elrendelje az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog törlését, mivel ez csak peres eljárás eredményeként történhet meg. TÁRSASÁGI JOG. CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA (58-64. számú jogesetek) 58. Gf.III.30.283/2008.: Amennyiben a kft. társasági szerződése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a taggyűlésen nem szavazhat az a tag, aki egyébként érdekelt, akkor érdekeltnek kell tekinteni azt a tagot, akinek ügyvezetővé választásáról szavaz a taggyűlés. Az ilyen tag a társasági szerződés értelmében kizárt a határozathozatalból. A társasági szerződésbe ütköző módon jár el a taggyűlés, ha az egyik tag – a másik tag távollétében – a saját szavazatával önmagát választja ügyvezetővé. Az ilyen társasági határozat jogsértő akkor is, ha a korábbi ugyanazon ügyvezető megbízatása lejárt. 59. Gf.III.30.345/2008.: Nincs akadálya a betéti társasággal szerződéses jogviszonyban állott jogosultnak kizárólag a beltaggal szembeni, a szerződésből eredő igényérvényesítésének, amennyiben a betéti társaság felszámolás alá került, vagy időközben jogutód nélkül megszűnt, és a cégjegyzékből is törölték.
- 13 60. Gf.III.30.365/2008.: A társasági határozatok felülvizsgálata, illetve a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perek egymástól céljukban, jellegükben, és ebből adódóan a bíróság vizsgálódási jogosultságait illetően lényegesen különböznek. A cégbejegyző, változásbejegyző vagy céget törlő végzés hatályon kívül helyezése iránti ún. kontroll perekben csak az olyan jogszabályi rendelkezésekbe ütköző, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok értékelhetők, amelyek tekintetében a cégbíróságnak a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás során a vizsgálódási joga fennállt. 61. Cgf.III.30.393/2008.: A cégbíróság az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban csak olyan okra hivatkozva utasíthatja el a bejegyzés iránti kérelmet, amely a törvényi felsorolásban szerepel. A kérelem elutasításának önmagában nem lehet oka az előszerkesztés sikertelensége; ez legfeljebb következménye lehet annak, ha a kérelemnek tartalmi vagy eljárási hibája van. Ha az előszerkesztés sikertelensége nem a kérelmező érdekkörébe esik, hanem a cégbíróság, illetve a Céginformációs Szolgálat érdekkörében felmerülő technikai problémára vezethető vissza, ennek következményét a cégre terhelni nem lehet, a kérelem ilyen okból nem utasítható el. 62. Cgf.III.30.408/2008.: Az üzletrész adásvételi szerződést a felek visszamenőleges hatállyal mindaddig felbonthatják, amíg a szerződés más személyekkel – a társasággal, illetve harmadik személyekkel – szemben nem hatályosult. Ha viszont az üzletrész átruházás cégjogi következményei beálltak, az üzletrész adásvételi szerződés csak a jövőre nézve szüntethető meg. 63. Cgf.III.30.409/2008.: A cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társság a személy-és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet csak a rendőrség által a vállalkozás részére kiadott működési engedély és nyilvántartásba vételről szóló igazolás birtokában végezheti. Az ilyen engedély ellenőrzése azonban nem a cégbíróság feladatkörébe tartozik, azt a változásbejegyzési eljárásban csatolni nem szükséges, hanem a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély megfelelő közzétételéről a társaság köteles gondoskodni. 64. Cgtf.III.30.485/2008.: A betéti társaságban a tagváltozás a társasággal szemben a szerződés módosítása, a cégbírósággal szemben a változásbejegyzési kérelem benyújtásának időpontjában, harmadik személyekkel szemben pedig a bejegyzés közzétételével válik hatályossá. Amennyiben az új beltag belépését a cégbírósághoz a korábbi beltag halálát megelőzően már bejelentették, a betéti társaság megszűnése a törvényi határidő letelte miatt nem következhet be.
- 14 -
