Gépjármı-villaVilágítástechnika mosság
Elektronika
Klíma
Értékesítés támo- Mıszaki inforgatása mációk
Mıszaki adatlap Fényszórók: ■ Törvényi elŒírások ■ Fényszórók szerkezeti elemei ■ Tippek a mıanyag záróburák kezeléséhez
A mi ötleteink, Az Ön sikere
Fénytechnika II
A jármıvek fényszóróinak elsŒdleges feladata az útpálya optimálisan megvilágítása, ezzel lehetŒvé téve a kifáradás nélküli és biztonságos vezetést. A fényszórók és azok fényforrásai ezért a jármı biztonság szempontjából lényeges alkotóelemeihez tartoznak, melyek hatósági engedélyhez kötöttek és melyeken tilos manipulációkat végezni. A törvényhozás szabályozza a jármıveken található fényfunkciók fajtáját és felszerelési helyét, fényforrásaikat, színüket, valamint a fénytechnikai értékeket.
■ Fénytechnikai koncepciók
■ Törvényi elŒírások:
A számos törvényi szabályozás miatt itt csak a legfontosabb elŒírásokat tüntetjük fel. A következŒ rendeletekben azonban megtalálható minden a fŒfényszórók, tulajdonságaik és alkalmazásuk szempontjából lényeges kérdés. 76 /761/EGK és ECE-R1 és R2: ■ Távolsági és tompított lámpák fényszórói, valamint azok izzói. ECE-R8: ■ H1 és H11 közötti fényszórók (kivéve H4), HB3- és HB4-lámpák ECE-R20: ■ Fényszórók H4-lámpákkal StVZO (magyar: Német KRESZ) 50. §: ■ Távolsági és tompított lámpák fényszórói 76/756/EGK és ECE-R48: ■ Beszereléshez és alkalmazáshoz. ECE-R98/99: ■ Fényszórók gázkisüléses lámpákkal
Ötletek a jövo ´ ´ autójához
Fényszórók tompított fényhez: Menny.: KettŒ Szélességben: Max. 400 mm a legkülsŒbb ponttól Magasságban: 500 - 1200 mm megengedett Elektromos kapcsolás: KiegészítŒ fényszórók páronként történŒ hozzákapcsolása a tompított és/vagy távolsági fényhez megengedett. A tompított fényhez való átmenetnél minden fényszórónak egyszerre kell kikapcsolnia. Bekapcsolási kontroll: Zöld kontroll-lámpa Egyebek: Ha a fényszórók gázkisüléses lámpákkal vannak felszerelve (távolsági és tompított fény), automatikus fénysugármagasság-szabályozót és fényszóró-mosó berendezést is be kell szerelni. Ezek a követelmények már forgalomban lévŒ, 2000. április 1. után átszerelt jármıvek utólagos átszerelése esetén is érvényesek.
Fényszórók távolsági fényhez: Menny.: KettŒ vagy négy Szélességben: Nincsenek különleges elŒírások, de úgy elhelyezve, hogy a tükrözŒdések ne zavarják a gépkocsivezetŒt. Magasságban: Nincsenek különleges elŒírások. Elektromos kapcsolás: KiegészítŒ fényszórók páronként történŒ hozzákapcsolása a tompított és/vagy távolsági fényhez megengedett. A tompított fényhez való átmenetnél minden fényszórónak egyszerre kell kikapcsolnia. Bekapcsolási kontroll: Kék kontroll-lámpa Egyebek: Az összes bekapcsolható távolsági fényszóró együttes fényereje nem lépheti túl a 225000 Candela értéket. A referenciaszámok együttes összege nem lehet 75-nél nagyobb.
Fényszórók ködfényhez (opcióként) Menny.: KettŒ, fehér vagy világossárga színı Szélességben: Nincsenek különleges elŒírások. Magasságban: Nem lehet magasabb, mint a tompított fény fényszórói, az ECE szerint azonban legalább 250 mm. Elektromos kapcsolás: Tompított és távolsági fénnyel. HelyzetjelzŒ lámpával is lehetséges, ha a ködfényszórók fénykilépŒ felülete a szélesség legkülsŒbb pontjától nincs 400 mm-nél távolabbra.
2
© by Hella 2004
Beszerelési elŒírások elölnézet:
Érvényes tompított fényszóróra
➀ Min. 600 mm ➁ Max. 400 mm ➂ Max. 1.200 mm ➃ Min. 500 mm
➂
➀
➁
Érvényes ködfényszóróra
➁ Max. 400 mm ➄ Min. 250 mm ➅ Max. ködfényszóró < = tompított fényszóró
➃ ➄
➅
Típusvizsga-számok a fényszórón: A jármıveken lévŒ fénytechnikai szerkezetekre vonatkozóan nemzeti és nemzetközi szerkezeti és mıködtetési elŒírások vannak érvényben, melyek szerint a szerkezeteket gyártani és bevizsgálni kell. A fényszórók tekintetében különleges engedélyjelek vannak érvényben, melyeket a záróburán vagy a házon találhatunk.
Példa: Egy záróburán HC/R 25 E1 02 A 44457olvasható ■ A HC/R jelölés jelentése: H a halogént jelöli, a C a tompítottat, az R pedig a távolsági fényszórót. ■ A C és R közötti törtvonal azt jelenti, hogy a tompított és a távolsági fényszóró nem kapcsolhatók be egyidejıleg (H4-fŒfényszóró). ■ A következŒ referenciaszám a fényszóró fényerŒsségérŒl ad tájékoztatást. ■ Az E1 jelölés arról ad felvilágosítást, hogy a fényszóró engedélyezése Németországban történt. ■ 02 A arra utal, hogy a fényszóróban helyzetjelzŒ lámpa (parkolólámpa) van (A), melyre vonatkozóan az elŒírás megjelenése óta (02) immáron második alkalommal került módosításra. ■ A végén egy ötjegyı típusvizsga-szám áll, amelyet minden fényszóró típusengedély egyénileg kap meg.
© by Hella 2004
3
Segítség a fényszórókon feltüntetett számok és betıkombinációk megfejtéséhez:
A fényszóróházon (lásd a fenti ábrát) valamennyi, egy jármıtípusban alkalmazott fényszórókivitel fel van sorolva.
■ Fényszórókivitel: ECE-szabályozás 1 A: HelyzetjelzŒ lámpa B: Ködlámpa C: Tompított fény R: Távolsági fény CR: Távolsági és tompított fény C/R: Távolsági vagy tompított fény ECE-szabályozás 8, 20 (csak H4) HC: Halogén tompított fény HCR: Halogén távolsági és tompított fény HC/R: Halogén távolsági vagy tompított fény ECE-szabályozás 98 DC: Xenon tompított fény DR: Xenon távolsági fény DC/R: Xenon távolsági vagy tompított fény Egyidejı mıködtetés tilos.
4
© by Hella 2004
■ Jelölés megvilágítási erŒsség referencia-számok: Távolsági fény: 7,5; 10; 12,5; 17,5; 20; 25; 27,5; 30; 37,5; 40; 45; 50 fényszórónként (Németországban max. 4 egyidejıleg bekapcsolt fényszóró engedélyezett, a „75” ill. „360 lx” referenciaszámok pedig maximális értéknek számítanak, amely nem léphetŒ túl.
■ Fényszóró közlekedési irány: Bal oldali közlekedés
nincs nyíl: jobb oldali közlekedés Bal és jobb oldali közlekedés
■ Jelölés ECE „E” szerint: Az „E” betı után annak az országnak a száma következik, melyben a típusvizsga-engedélyt megadták. Lentiekben az összesen 37 legfontosabb ország felsorolása található. 1: Németország 2: Franciaország 3: Olaszország 4: Hollandia 5: Svédország 6: Belgium 7: Magyarország 8: Cseh Köztársaság 9: Spanyolország 10: Jugoszlávia 11: Anglia 12: Ausztria
© by Hella 2004
13: Luxemburg 14: Svájc 16: Norvégia 17: Finnország 18: Dánia 19: Románia 20: Lengyelország 21: Portugália 22: FÁK 23: Görögország
5
■ Fényszórók szerkezeti elemei:
Ház: ■ Valamennyi fényszórókomponens tartója (vezeték, reflektor, stb.) ■ Rögzítés a jármı karosszériájához ■ KülsŒ befolyások elleni védelem (nedvesség, hŒség, stb.) ■ Nyersanyagként termoplasztok kerülnek alkalmazásra.
Reflektor: A reflektor elsŒdleges mıködési célja, hogy az izzólámpa által leadott fényáram minél nagyobb hányadát felfogja, és az útpálya irányába irányítsa. KülönbözŒ reflektorrendszerek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a követelménynek a lehetŒ leghatékonyabb módon megfelelhessünk (ld. Fényszórók és fényeloszlás).
Termikusan nagy igénybevételnek kitett fényszórók esetén magnézium présöntvény jelenti a megoldást. Az anyag magas hŒvezetŒ képességének köszönhetŒen a hŒ nagy része elvezetŒdik. Ezt a nyersanyagot gyakran alkalmazzák kisebb fényszóró-rendszerek esetében.
6
© by Hella 2004
A reflektorok nyersanyagának kiválasztása: Míg régebben a legtöbb reflektor acéllemezbŒl készült, a fényszórókkal szemben manapság támasztott követelmények, mint például gyártási toleranciák, szerkezeti forma, felületi minŒség, súly, stb. miatt fŒként mıanyagok (különbözŒ termoplasztok) kerülnek alkalmazásra. Gyártásuk a formahıség nagy pontossága mellett történik.
1. ábra
Ennek köszönhetŒen rendkívül jó lépcsŒs és többkamrás rendszerek megvalósítására van lehetŒség (ld. 1. ábra). Végül a reflektorokat a szükséges felületi minŒség elérése érdekében lakkozzuk. A következŒ lépésben gŒzöléssel alumínium reflexiós réteget, majd szilícium védŒréteget visznek fel. Projekciós modulok: A pontosan elhatárolt sugárfolyosó és a nagy fényáram miatt a projekciós modulok egyre nagyobb jelentŒséget kapnak. KülönbözŒ lencseátmérŒvel, fényfunkciókkal és beépítési lehetŒségekkel a modulok rendkívül egyéni fényszóró koncepciók kialakításához alkalmazhatók.
© by Hella 2004
7
Záróburák: A szóró optikával rendelkezŒ záróburák feladata abból áll, hogy a reflektor által összegyıjtött fényáramot úgy kitérítsék, szórják, illetve kötegeljék, hogy létrehozható legyen a kívánt fényeloszlás, pl. a sötét-világos határ. A korábbi standard koncepciót mára szinte csaknem egészében leváltották az optikamentes rendszerek.
Szóróoptika nélküli záróburák: Az úgynevezett „átlátszó záróburák” nem rendelkeznek optikai elemekkel. Azok már csak a szennyezŒdés és az idŒjárás hatásai elleni védelemként szolgálnak. Csak a következŒ fényszórórendszerek esetén kerülnek alkalmazásra: ■ Lencse belül (DE-rendszer), tompított, távolsági (BI-xenon) és ködlámpákhoz ■ Külön szóróbura a fényszóró belsejében, közvetlenül a reflektor elŒtt ■ Szabadfelületı reflektor (FF), teljesen kiegészítŒ optika nélkül
8
© by Hella 2004
Záróburák nyersanyagainak kiválasztása: A hagyományos záróburák rendszerint üvegbŒl készülnek. Az üveg nem lehet árnyékfoltos, és nem tartalmazhat légbuborékokat. A fent nevezett követelmények miatt a záróburákat azonban egyre inkább mıanyagból (polikarbonát, PC) állítják elŒ. Az alternatíva az üveggel szemben számos elŒnyt kínál:
■ ■ ■ ■ ■
Nagy mértékı ütésállóság Nagyon könnyı Kisebb gyártási toleranciák lehetségesek Az alakítás lényegesen nagyobb szabadsága Speciális bevonatú felület, karcolásmentes az ECE és SAE elŒírásai szerint.
■ Tippek a mıanyag záróburák ■ A mıanyag burákat soha ne tisztítsuk szárazon (karcolások veszélye)! kezeléséhez: ■ MielŒtt a fényszórómosó berendezések vizébe bárminemı adalékot, mint például tisztító- vagy fagyálló szereket tesz, feltétlenül vegye figyelembe a jármı leírásában feltıntetett tudnivalókat. ■ Túl agresszív vagy nem megfelelŒ tisztító vegyszerek roncsolhatják a mıanyagból készült záróburákat. ■ Soha ne használjon nem megengedetten magas watt-számú lámpákat! ■ Csak UV-szırŒs izzólámpákat alkalmazzon! ■ Fénytechnikai koncepciók:
© by Hella 2004
A mai fényszórók esetében az utcai fényeloszlás két különbözŒ koncepción, úgymint reflexiós és projekciós technikán alapszik. Míg a reflexiós rendszerek a tiszta vagy optikával ellátott záróbura mögött nagy felületı reflektorokkal tınnek ki, a projekciós rendszereket tipikus lencséjı kis fénykilépés jellemzi.
9
Fényszóró-rendszerek és fényeloszlások: Négy tipikus fényszóró rendszert különböztetünk meg: ■ Paraboloid fényszórók, pl. Audi 100 távolsági és tompított fény
■ Ellipszoid (DE) fényszóró, pl. BMW 5-ös sorozat
■ Szabadfelületı fényszórók, pl. Opel Astra II
■ Super DE (szabadfelületıvel kombinálva), pl. Audi A6
10
© by Hella 2004
Paraboloid rendszer: A reflektorterület felülete paraboloid. Ez a fényszóróknál a fényelosztás céljából alkalmazott legrégebbi technika. A paraboloid reflektorokat manapság azonban már alig alkalmazzák. Már csak elvétve használják Œket távolsági fényszórókban és nagy H4-fényszórókban. ■ Ha elölrŒl nézünk a reflektorba, a tompított fényszóró a reflektor felsŒ részét használja A. ■ A fényforrás úgy van elhelyezve, hogy a reflektor a fentre kisugárzott fényt lefelé, optikai tengelye mentén az útra reflektálja B. ■ A szóróbura optikai elemei gondoskodnak a fény eloszlásáról, melynek köszönhetŒen megfelelnek a törvényi követelményeknek. Ennek megtörténtét két különbözŒ formájú optikai elem biztosítja: Hengerformájú függŒleges profilok a fény horizontális eloszlása céljából, és az optikai tengely magasságában elhelyezkedŒ hasábformájú struktúrák, melyek úgy gondoskodnak a fény eloszlásáról, hogy az úttér legfontosabb pontjaira több fény jusson C. ■ A paraboloid fényszóró tompított fényt alkotó szóróburája láthatóan optikai elemekkel van ellátva, és tipikus fényeloszlásról gondoskodik D.
A
C
Hasznosított reflektorfelület elölnézetben
Fényterelés prizmákkal és fényszórás hengeres optikákkal a szóróburában (felülnézet). Hasznosítható fény kb. 27%. ➀ Reflektor, ➁ Fényforrás, ➂ Árnyékolólemez, ➃ Szóróbura
B
D
E
A fény reflexiója az útpályára oldalnézetben
Tipikus tompított fényeloszlás egy paraboloid-fényszóró szóróburáján.
Tipikus paraboloid-fényszóró tompított fényeloszlás izoluxútdiagramként
* lx (a megvilágítási erŒsség mértékegysége) 1 lx éppen elegendŒ fényt ad egy újság olvasásához.
© by Hella 2004
11
Ellipszoid (DE) rendszer: A DE jelentése háromtengelyı ellipszoid, és a reflektorfelületek formáját jelöli. LehetŒvé teszi a magas fényteljesítményı különösen kis szerkezeti méretı fényszórók gyártását. A diavetítŒkhöz hasonlóan mıködnek, ezért projekciós rendszernek hívják Œket. ■ Az ellipszoid-reflektor felveszi a lámpa fényét és a „2. gyújtópontban” koncentrálja C. ■ A diaként mıködŒ blende korlátozza a fényeloszlást és létrehozza a világos-sötét határt (HDG) B. ■ Az objektív feladatát egy lencse veszi át, és a fényt az útra vetíti E. A projekciós rendszer rendkívül jól alkalmazható ködfényszóróként, mert nagyon jó világos-sötét határt tud létrehozni. A tompított fény esetében azonban némi „életlenség” és egy kevés szórtfény hányad is kívánatos, hogy az útpálya felett elhelyezett közlekedési jelzések is láthatók legyenek. A DE-rendszerek mai alkalmazási területei fŒként a tompított- és ködfényszórók.
A
C
Hasznosított reflektorfelület és blendeforma (elölnézet)
Sugárfolyosó és fénykoncentráció a gyújtópontban (felülnézet).Hasznosítható fény kb. 36%. ➀ Reflektor, ➁ Fényforrás, ➂ Árnyékolólemez, ➃ Lencse, ➄ Záróbura
B
A világos-sötét határ létrehozása és csekély leárnyékolás a blende által (oldalnézet)
D
A tompított fény tipikus eloszlása egy DE fényszóró záróburáján
E
Tipikus DE-fényszóró tompított fényeloszlás izolux-útdiagramként
* lx (a megvilágítási erŒsség mértékegysége) 1 lx éppen elegendŒ fényt ad egy újság olvasásához.
12
© by Hella 2004
Szabadfelületı fényszórók: A szabadfelületı reflektorok olyan reflektorfelülettel rendelkeznek, melyek a térben szabadon formáltak. Kiszámításuk és optimalizálásuk csak számítógépek segítségével történhet. A rendelkezésre álló példában a reflektor szegmensekre van felosztva, melyek az út és a környezet különbözŒ területeit világítják meg. ■ A speciális méretezésnek köszönhetŒen szinte minden reflektorfelület használható a tompított fényszóróhoz A. ■ A felületek úgy vannak elrendezve, hogy minden reflektorszegmens lefelé, az útra reflektálja a fényt B. ■ A fénysugarak elterelését és a fény szórását közvetlenül a reflektorfelületek teszik lehetŒvé C. Ennek köszönhetŒen átlátszó, optikamentes záróburák is alkalmazhatók, melyek briliáns benyomást keltenek. A világos-sötét határ és a jobb útszél megvilágítása a horizontálisan elhelyezett reflektorszegmensek segítségével jön létre. ■ Az útszinten történŒ fényeloszlás jól igazítható a speciális kívánalmakhoz és követelményekhez D. A tompított fény szinte minden modern reflexiós rendszerét szabadfelületı reflektorfelülettel látják el.
A
C
Egy szabadfelületı fényszóró hasznosított, szegmensekre osztott reflektorfelülete
A fény terelése és szórása közvetlenül a reflektorfelület által. Hasznosítható fény kb. 45%. ➀ Reflektor, ➁ Fényforrás, ➂ Árnyékolólemez, ➃ Záróbura
B
D
E
A fény reflexiója az útpályára oldalnézetben
A fényeloszlás példája egy szabadfelületı fényszóró záróburáján
Egy szabadfelületı fényszóró tipikus tompított fényeloszlása izolux-útdiagramként
* lx (a megvilágítási erŒsség mértékegysége) 1lx éppen elegendŒ fényt ad egy újság olvasásához.
© by Hella 2004
13
Super DE (szabadfelületıvel kombinálva): A szuper DE-fényszórók - éppúgy, mint a DE-fényszórók - projekciós rendszerek és elvében azonos a mıködésük. Itt a reflektorfelületeket szabadfelületı technológiák segítségével alakítják ki. A technológia a következŒképpen épül fel: ■ A reflektor a lehetŒ legtöbbet fogja fel lámpa fényébŒl A. ■ A felfogott fény irányítása úgy történik, hogy minél több essen belŒle a blende fölé, majd a lencsére B. ■ A fényt a reflektorral úgy irányítja, hogy a blende magasságában olyan fényeloszlás keletkezzen C, amelyet a lencse az útra vetít D. A szabadfelületı technika nagyobb szórásszélességet tesz lehetŒvé, ezzel pedig az útszélek jobb megvilágítását. A fény a világos-sötét határhoz közel koncentrálható, melynek köszönhetŒen nagyobb a hatótávolság, éjszaka pedig nyugalmas vezetés biztosítható. A tompított fényszórók szinte minden modern projekciós rendszerét szabadfelületı reflektorfelülettel látják el. Az alkalmazott lencsék átmérŒje 40 és 80 mm között van. A nagyobb lencsék nagyobb fényteljesítményt jelentenek, azonban súlyuk is nagyobb.
A
C
Hasznosított reflektorfelület és blendeforma (elölnézet)
Sugárfolyosó és fénykoncentráció a gyújtómezŒben (felülnézet). Hasznosítható fény kb. 52%. ➀ Reflektor, ➁ Fényforrás, ➂ Árnyékolólemez, ➃ Lencse, ➄ Záróbura
B
A világos-sötét határ létrehozása és csekély leárnyékolás a blende által (oldalnézet)
D
A tompított fény tipikus eloszlása egy Super DE fényszóró záróburáján
E
Egy Super DE-fényszóró tipikus tompított fényeloszlása izoluxútdiagramként
* lx (a megvilágítási erŒsség mértékegysége) 1lx éppen elegendŒ fényt ad egy újság olvasásához.
14
© by Hella 2004
■ Xenonfény-technológia:
A Hella által gyártott elektronikus xenon elŒkapcsolt készülékek fejlesztési fokozatai: 1. generáció 1992
2. generáció 1995
3. generáció 1997
4. generáció 2000
Az elektronikus elŒkapcsolt készülék felépítése és mıködése (EEK): Az elektronikus elŒkapcsolt (E) készülék a lámpában 30 KV-ig (4. generáció) terjedŒ magasfeszültségı impulzussal meggyújtja az ívet a lámpa elektródái között. A készülék vezérli a lámpa indulását, annak érdekében, hogy a lámpa gyorsan elérje üzemi fázisát, majd végül állandó jelleggel 35 Wattra szabályozza a lámpa teljesítményét (ld. D. ábra). Az elektronika és a lámpa mıködéséhez szükséges feszültségeket inverter állítja elŒ a jármı fedélzeti feszültségébŒl. A hídkapcsolás 300 Hz váltakozó feszültséget szolgáltat, ezzel üzemeltetve a xenon-lámpákat. A készülékbe több ellenŒrzŒ és biztonsági kapcsolás van integrálva.
© by Hella 2004
15
A rendszer kikapcsolása < 0,2 másodpercen belül, ha: ■ hiányzik, vagy meghibásodott az égŒ ■ meghibásodott a vezetékköteg, vagy a lámpaelem ■ 30 mA feletti áramkülönbség (hibaáram), növekvŒ áramkülönbséggel csökken a kikapcsolási idŒ. Az elŒkapcsolt elektronika védelme érdekében számláló-kapcsoló gondoskodik arról, hogy egy meghibásodott lámpa csak 7 alkalommal gyújtson. Ezután megtörténik kikapcsolás. Ha a csatlakozót mıködés közben lehúzzuk, a tápfeszültségcsatlakozók < 0,5 másodperc elteltével gyakorlatilag feszültségmentesek, úgy, hogy a figyelmeztetŒ utasítás figyelmen kívül hagyása esetén sem áll fenn az áramütés közvetlen veszélye.
D
Egy gázkisüléses lámpa bekapcsolási folyamata
E
Az elektronikus elŒkapcsolt készülék blokkkapcsolási rajza
Mivel az 1. és 2. generációs elŒkapcsolt készülékeket alacsonyabb darabszámban kerültek beépítésre, a következŒkben csak a 3. és 4. generációs készülékeket és tulajdonságaikat írjuk le.
A 3. generáció elektronikus elŒkapcsolt készülékei: ■ ECE R 98/99 ■ Feszültségtartomány: 9 V - 16,5 V ■ Bekapcsolási áram: < 17 A ■ BelsŒ zavarszırés: HH 3, KH 5, RH 5, URH 5 ■ HŒmérséklettartomány: - 40 °C - + 105 ° C (ház) ■ Méretek H x Sz x M: 89 x 78 x 35 mm (dugóbemenet és kábel nélkül) ■ Súly: 440 g ■ Max. vezetékhossz: 500 mm (égŒ elŒkapcsolt készülék)
16
© by Hella 2004
A 4. generáció elektronikus elŒkapcsolt készülékei: ■ A súly 27%-kal 320 grammra csökkent (3. generáció: 440 g) ■ A szerkezeti felépítéshez szükséges térfogat 26%-kal 200 cm2-re csökkent, (3. generáció: 271 cm2) ■ A kompakt gyújtókészülék áthelyezése a xenon-lámpa közelébe (integrált elŒkapcsolt készülék) ■ Egyszerısített kábelezés és a magasfeszültségı vezeték megszınése ■ Nagyobb hŒmérsékletállóság a speciális szerkezeti koncepciónak köszönhetŒen ■ képesség az öndiagnózisra Gyújtómodul ■ A különbözŒ változatok többek között eleget tesznek az elektromágneses összeférhetŒségre vonatkozó különbözŒ határértékeknek. ■ A 3. és 4. xenon generáció közötti fŒ különbségek egy fém-árnyékolással illetve anélkül kialakított gyújtókészülékben, valamint az elŒkapcsolt és a gyújtókészülék közötti kábelcsoportban rejlenek, amely árnyékolással illetve árnyékolás nélkül van kivitelezve.
árnyékolt
szırt
Tippek az elektronikus elŒkapcsolt készülékek kezeléséhez Hatások mıködéskiesés esetén: A meghibásodott elŒkapcsolt készülék a fényszóró teljes mıködéskiesését vonja maga után. Az elŒkapcsolt készülék mıködéskiesésének következŒ okai lehetnek: ■ Hiányzó feszültségellátás ■ Hiányzó testösszeköttetés ■ Meghibásodott elektronika a készülékben ■ BelsŒ rövidzárlatok
© by Hella 2004
17
Hibadiagnózis: ■ EllenŒrizni kell, hogy az elŒkapcsolt készülék a fény bekapcsolása után tesz-e a lámpa gyújtásához szükséges gyújtási kísérleteket. A gyújtókísérletek a fényszóró közelében kivehetŒen hallhatóak. Ha sikertelen gyújtási kísérletek történnek, a xenon-lámpát más fényszóró lámpájára cseréljük, majd így kipróbáljuk. ■ Ha nem kerül sor gyújtási kísérletre, ellenŒrizni kell a biztosítékot. ■ Ha rendben van a biztosíték, közvetlenül az elŒkapcsolt készüléken ellenŒrizzük a feszültség- és testellátást. A feszültség legyen legalább 9 Volt. ■ Ha a feszültség- és testellátás, valamint a xenon-lámpa rendben van, az elŒkapcsolt készülék meghibásodása okozza a hibát. Bi-xenon: A BI-xenon azt jelenti, hogy a távolsági és a tompított fényt egy projekciós modul valósítja meg. Ennek az elŒnye, hogy csak egy elŒkapcsolt készülékre van szükség. Ennek köszönhetŒen a szık szerkezeti térben két, magas fényáramú fényeloszlás realizálható. Mıködés: Mozgatható blende alkalmazásával mechanikusan válthatunk a távolsági és a tompított fényszóró fényeloszlása között. Ezzel a blende állítómechanikáján kívül nincs szükség plusz ráfordításra a külön, saját vezérlŒ elektronikával felszerelt fényszóróhoz. Emellett a távolsági fényszóró távolabbra világít, az út peremterületeinek megvilágítása pedig lényegesen jobb lesz.
Blende Bi-xenon modul
Megvilágítás jó távolsági fénnyel
18
Megvilágítás bi-xenon távolsági fénnyel
© by Hella 2004
Xenon-fény illegális átalakítására vonatkozó tudnivalók: Megveszünk egy vezetékeket, xenon-fényforrást és elŒkapcsolt készüléket (ld. 4. ábra) tartalmazó készletet, kivesszük a fényszóróból a halogénlámpát, lyukat fırészelünk a fedŒsapkába, betesszük a xenon-lámpát a reflektorba, összekötjük az elŒkapcsolt készüléket a fedélzeti hálózattal, és máris kész a xenon-fényszóró. Ez azonban rendkívüli mértékı vakítással veszélyezteti a közlekedés egyéb résztvevŒit és törvényellenes: a jármı elveszti az üzemeltetési engedélyt, a biztosítási védelem pedig korlátozódik. Csak az automatikus fénysugármagasság-szabályozóval és fényszóró tisztítóberendezéssel kiszerelt komplett, típusvizsgált xenonfényszóró készletek legálisak.
4. ábra
Törvényi alapok Európában csak komplett xenonfényszóró-rendszerek utólagos beépítése megengedett. Az ilyen rendszerek típusvizsgált fényszóróból (például az E1 jelöléssel ellátott záróburák), automatikus fénysugármagasság-szabályozóból és fényszórómosó berendezésbŒl állnak (R 48 ECE-szabályozás szerinti elŒírás, illetve a nemzeti elŒírások figyelembevétele). Minden fényszóró azzal a (halogén vagy xenon) fényforrással együtt kapja meg a típusengedélyt, amellyel mıködtetik. Ha az eredeti fényforrást nem bevizsgált és az adott fényszóróhoz nem engedélyezett fényforrásra cseréljük ki, érvényét veszti a fényszóró típusengedélye, és ezzel a gépkocsira kiadott üzemeltetési engedély (STVZO - német KRESZ - 19. §, 2. bekezdés, 2. mondat, 1. p.). A jármı üzemeltetési engedély nélküli vezetése a biztosítási védelem korlátozásához vezet (KötelezŒ gépjármı-biztosításról szóló rendelet 5. §, 1. bekezdés, 3.sz.). A nem bevizsgált világítótestek értékesítŒjének is számolnia kell a vevŒk kártérítési igényeivel. Az ilyen alkatrészek értékesítésekor az eladó ugyanis nemcsak úgy vállalja a garanciát, hogy a vevŒ azokat rendeltetésszerıen használhatja, hanem bizonyos körülmények között a kárért is, éspedig korlátlan összegben.
© by Hella 2004
19
Mıszaki háttér: ■ Magas vakítási értékek: A fénylaborban végzett mérések alapján megállapították, hogy egy halogénlámpás használatra kifejlesztett és immáron illegális xenon-fényforrással üzemeltetett fényszóró aktív fényeloszlása semmiképp sem felel meg az eredetileg kalkulált értékeknek. ■ Reflexiós rendszerek esetében olyan vakító fényértékeket mértek, melyek akár a megengedett határértékek százszorosát is meghaladják. ■ Ezen jármıvek fényszórói már nem rendelkeznek világos/sötét határral, és már nem is állíthatók be. A vakító fényértékek a távolsági fényszórókénak felelnek meg. Ez rendkívüli mértékben veszélyezteti a forgalom többi résztvevŒjét. ■ Kanyarvilágítás:
Dinamikus kanyarvilágítás: A dinamikus kanyarvilágítás a tompított fény mindenkori kanyarrádiuszt követŒ mozgása által valósul meg. A projekciós fényszóró egy - vertikális tengelye körül forgatható keretbe van beépítve (ld. 1. ábra). A maximálisan plusz/mínusz 15 fokos tartományú fordulási szög hozzávetŒlegesen 200 méteres kanyarrádiuszokhoz van méretezve. Ha a tompított fényszóró által megvilágított tartomány egy 190 méter sugarú kanyarba történŒ behajtásnál normál esetben 30 métert tesz ki, most az új fényszórótechnikának köszönhetŒen a távolság további 25 méterrel nŒ (ld. 2. ábra). Mivel a fényeloszlás a mindenkori kormányszögnek felel meg, az autóvezetŒ kanyarodásnál idejekorán felismeri a kanyar formáját, és vezetési módját ehhez tudja igazítani. Az aktív kanyarfény mind a tompított mind a távolsági fényfunkcióval dolgozik, és folyamatosan igazodik a mindenkori haladási sebességhez. Míg a fényszórók nagy tempó mellett másodpercek alatt képesek követni a kormány által leírt ívet, alacsonyabb tempó mellett a fordító mechanika megfelelŒen lassabban mıködik, ezzel úgy elosztva a fényt, ahogy az autóvezetŒnek arra szüksége van.
1. ábra
20
2. ábra
© by Hella 2004
Kombinált statikus-dinamikus kanyarfény: Nagyobb (például autópályákon) vagy kisebb kanyarrádiuszok (például országutakon) esetére a dinamikus kanyarfényt kiegészítŒ statikus kanyarfénnyel vagy kanyarodófénnyel támogathatjuk (ld. 3. ábra). Ez automatikusan és a sebesség függvényében hozzákapcsolódik a tompított fényhez, ha a gépjármı vezetŒje lekanyarodásnál mıködteti az irányjelzŒt, vagy ha szık kanyarokon hajt át. Ehhez a sebességet, a kormányzási szöget és az irányjelzŒt vezérlŒ berendezés értékeli ki. A fényfunkció kényelmének fokozása érdekében a be- és kikapcsolás nem hirtelenszerıen történik, hanem a rendszerek speciális idŒbeli paraméterek szerinti felerŒsítésével és tompításával.
3. ábra
Opel Signum AFL (Adaptive Front Lighting) fényszórók. ➀ BI-xenon forgómodul ➁ Kanyarodási fény ➂ Fénymodul ➃ AFL vezérlŒkészülék ➄ ElŒkapcsolt készülék xenon rendszerhez
Tippek a kanyarfény kezeléséhez Hatások mıködéskiesés esetén: ■ A dinamikus kanyarfény esetén nem történik meg a kanyar kivilágítása. ■ Kanyarodásnál a statikus kanyarfény nem világít ■ A kontroll-lámpa kigyulladása a mıszerfalon Hibadiagnózis: ■ A dinamikus kanyarfény funkciója lassú vezetés mellett és a kormány enyhe elfordításával ellenŒrizhetŒ. ■ A statikus kanyarfény esetében az irányjelzŒ mıködtetése és váltakozó körben haladás révén (40 km/h-nál nem gyorsabb sebesség mellett) lehetŒség van a funkció ellenŒrzésére. ■ Némely jármı esetében - pl. Mercedes Benz W 211 - diagnózistesztelŒ segítségével is lehetséges a rendszer diagnosztizálása.
© by Hella 2004
21
Fényszórók LED-technikával: Tulajdonságaik miatt a LED-eket rövid idŒ óta szériában gyártott fényszórókban is alkalmazzák. Fényszórónként öt fehér nagyteljesítményı LED - pl. Audi A8 - hozza létre a nappali menetjelzŒ fényt, ugyanakkor a helyzetjelzŒ lámpát is éjszaka, ha a tompított világít.
Fényszórók Celis© technikával: A Celis-technika (Central Lighting Systems) esetében üvegszálas vezetékek illetve keskeny mıanyag rudak viszik egy központi fényforrás fényét - például LED-ekét - a kívánt helyre.
■ Fényszórók ellenŒrzése és beállítása:
A helyes fényszóró beállítás az út optimális megvilágításának és a veszélyek idejekorán történŒ felismerésének alapvetŒ feltétele. A fényszórók kifogástalan mıködését és beállítását ezért évente egyszer célszerı megvizsgálni.
A fényszórók beállítását következŒképp végezzük: ■ EllenŒrizzük a fényszóró mıködését. ■ A záróburákat megvizsgáljuk felcsapódott kövek okozta sérülések, karcolások és elhomályosodás tekintetében. ■ A jármıvet egyenletes felületen leállítjuk (figyelembe vesszük a nemzeti elŒírásokat), majd elŒírásszerıen elŒkészítjük, például megvizsgáljuk, hogy a gumiabroncsok légnyomása megfelelŒ-e, stb. ■ Hidraulikus vagy légrugózású jármıvek esetében figyelembe kell venni a gyártó adatait. ■ Számos, automata fénysugármagasság-szabályozóval felszerelt jármı esetében diagnózis-tesztelŒ szükséges a hibadiagnózishoz és a fényszórók beállításához, mivel a fénysugármagasságszabályozó vezérlŒkészülékének beállítás közben „Alapbeállítási üzemmódban” kell lennie. Ha a világos és sötét határa korrekt módon van beállítva, az érték új szabályos helyzetként tárolásra kerül.
22
© by Hella 2004
■ Manuális fénysugármagasság-szabályozó esetén a kapcsolót alapállásba kell vinni. ■ A fényszóróállító készüléket a szélessávú irányzó szerkezet segítségével beszabályozzuk a gépjármı elŒtt (lásd az ábrán). ■ A fényszóróállító készülék vizsgaernyŒjét a skálázott kerék segítségével beállítjuk a helyes százalékszámra. Ez megfelel a fényszóró világos-sötét határa dŒlésszögének. A távolsági és tompított fény szükséges értéke a közelben, illetve közvetlenül a fényszórón található, pl. 1,2 % = 12 cm esés 10 méteren. ■ EllenŒrizzük a fényszóró világos-sötét határát, szükség esetén pedig beállítjuk. ■ A luxméter segítségével ellenŒrizzük, hogy a tompított fényszóró legnagyobb megengedett vakítóértéke nincs-e túllépve. <= 1,0 Lux halogénfény esetében <= 1,3 Lux xenon-fény esetében
© by Hella 2004
23
© Hella KGaA Hueck & Co., Lippstadt 9Z2 999 919-896 XX/12.04/XX Printed in Germany
Hella Hungária Gépjármıalkatrész-Kereskedelmi Kft. 1139 Budapest, Forgách u. 17.
Tel.: 450-2150 Fax: 239-1602 e-mail:
[email protected] Internet: www.hellahungaria.hu Ötletek a jövo ´ ´ autójához
