KRESZ & FIEDLER KFT. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

KRESZ & FIEDLER KFT.

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

„Szállítási szerződés körasztalos szerelő berendezés szállítására és üzembehelyezésére”

Az ajánlat összeállításának formai, tartalmi és alaki követelményei

1 / 70

TARTALOMJEGYZÉK I. Általános tájékoztató az eljárásban résztvevő gazdasági szereplők részére .................. 3 1. Preambulum .......................................................................................................................... 3 2. Alapvető fogalmak .................................................................................................................. 3. Eljárás nyelve ........................................................................................................................ 4 4. A dokumentáció és az Eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció egyes részei tartalmának egymáshoz való viszonya ...................................................................................... 4 5. Kommunikáció a közbeszerzési eljárásban ........................................................................... 4 6. Dokumentumok tartalmára javasolt feltételek ...................................................................... 5 7. Dokumentumok személyes leadása a gazdasági szereplők részéről ..................................... 6 8. Egyéb rendelkezések ............................................................................................................. 6 II. Útmutató az ajánlattételhez .............................................................................................. 7 1. Eljárási határidők................................................................................................................... 7 2. Dokumentáció tartalma, a dokumentáció gazdasági szereplők általi ellenőrzése ................. 8 3. Kiegészítő tájékoztatás .......................................................................................................... 8 4. Hatóságok elérhetőségei ........................................................................................................ 9 5. Ajánlattevő személyére, eljárásban az Ajánlattevő oldalán részt vevő egyéb gazdasági szereplőkre vonatkozó előírások................................................................................................................. 10 6. Közös ajánlattétel ................................................................................................................ 12 7. Ajánlat formai követelményei ............................................................................................. 12 8. Ajánlat tartalmi követelményei ........................................................................................... 13 9. Ajánlatok beérkezése, bontása ............................................................................................ 16 10. Ajánlatok (első) bírálata .................................................................................................... 17 11. Tárgyalás, végleges ajánlattétel ......................................................................................... 17 12. Ajánlati kötöttség .............................................................................................................. 19 13. Végleges ajánlatok bírálata ............................................................................................... 20 14. Ajánlatok értékelése .......................................................................................................... 21 15. Utólagos igazolási kötelezettség ....................................................................................... 22 16. Eredményről szóló írásbeli tájékoztatás, szerződéskötés .................................................. 24 III. Műszaki leírás ................................................................................................................. 26 IV. Szerződési feltételek ........................................................................................................ 55

2 / 70

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ GAZDASÁGI SZEREPLŐK RÉSZÉRE 1. PREAMBULUM Az Ajánlatkérőnek jelen dokumentáció kiadásával az a célja, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) alapelveinek legmesszemenőbb mértékig történő biztosításával elősegítse a dokumentációt kiváltó (átvevő) gazdasági szereplők részére a sikeres ajánlattétel lehetőségét. A Dokumentáció tartalmazza azon információk körét, melyek – kiegészítve a felhívás és kapcsolódó jogi szabályozást – hozzájárulnak ahhoz, hogy az Ajánlattevő formai, illetőleg tartalmi szempontból érvényes ajánlatot tehessen. Az Ajánlatkérő tájékoztatja a gazdasági szereplőket, hogy jelen dokumentáció mellett, a Kbt. és kapcsolódó hazai és közösségi jogszabályok, a Közbeszerzési Hatóság által kiadott jogalkalmazást elősegítő dokumentumok (tájékoztatók, útmutatók, ajánlások) tartalmának, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság irányadó ítélkezési gyakorlatának ismerete is szükséges az érvényes ajánlattételhez. Bevezető: A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) Harmadik Rész 113-114. §-ban foglalt eltérésekkel , a Kbt. 81. § szerinti eljárási szabályok kerülnek alkalmazásra. Az eljárás fajtája nemzeti eljárásrend szerinti nyílt közbeszerzési eljárás. Az eljárás alkalmazásának jogalapja: az eljárás becsült értéke 21.050.000 Ft+ÁFA, így figyelemmel a közbeszerzési értékhatárokra, a Kbt. 21. § (1) bekezdés alapján alkalmazható a Kbt. Harmadik része.

2. ALAPVETŐ FOGALMAK Ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be; Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót. Gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, illetve építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. Közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott

3 / 70

előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szerepelők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat, vagy árazatlan költségvetés. Közbeszerzés előkészítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése; Közbeszerzés megkezdése: a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja. Közbeszerzési szerződés: a Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés. Szakmai ajánlat: a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat. 3. ELJÁRÁS NYELVE Jelen közbeszerzési eljárás kizárólagos hivatalos nyelve: magyar. Amennyiben idegen nyelvű iratok, dokumentumok kerülnek becsatolásra, a magyar nyelvű fordítás mellékelése kötelező. Ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok hiteles vagy ajánlattevő általi felelős fordítását fogadja el. A hiteles fordításra irányadó 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet - különös tekintettel a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 5.§-ára, valamint a 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet - különös tekintettel a 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet 5.§ (1) bekezdés a pontjára. Felelős fordítás esetén a lefordított anyagot a cégjegyzésre jogosult személynek vagy meghatalmazottjának alá kell írnia és a következő megjegyzéssel kell ellátnia: "A magyar nyelvű fordítások tartalmukban és értelmükben teljes egészében megegyeznek az idegen nyelvű eredeti iratok tartalmával." Az ajánlattevő felelőssége, hogy a magyar nyelvű fordítás megfelelő legyen. Az ajánlatkérő nem köteles az idegen nyelvű irat tartalmát vizsgálni, de ennek jogát fenntartja, különösen, ha azt észleli, hogy a magyar nyelvű fordítás a valóságtól eltérő adatot tartalmaz és ez az eltérés a verseny tisztaságát veszélyezteti. Az idegen nyelven benyújtott irat, dokumentum és annak fordítása közötti eltérésből fakadó esetleges hátrányos jogkövetkezményeket az ajánlattevőnek viselnie kell. 4. A DOKUMENTÁCIÓ ÉS AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS, VALAMINT A DOKUMENTÁCIÓ EGYES RÉSZEI TARTALMÁNAK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA

Amennyiben az eljárást megindító felhívás és jelen dokumentáció között ellentmondás merül fel, úgy az eljárást megindító felhívásban közölteket kell mérvadónak tekinteni. A Dokumentáció egyes részei vonatkozásában nincs alkalmazható értelmezési sorrend, ezért azok tartalmi ütközése esetén minden esetben módosítás szükséges az egységes értelmezés érdekében. Az Ajánlatkérő kifejezetten kéri a gazdasági szereplőket, hogy amennyiben a dokumentációt kiváltó (átvevő) bármely gazdasági szereplő a felhívás egyes részei, a felhívás és a dokumentáció, vagy a dokumentáció egyes részei között ellentmondást észlel, azt haladéktalanul jelezze kiegészítő tájékoztatás keretében az Ajánlatkérő kijelölt képviselőjének. Az Ajánlatkérő ilyen esetben az ellentmondást a Kbt. 52. § (4)-(5) bekezdésével és Kbt. 113. § (4) bekezdésével összhangban, szükség esetén a felhívás és/vagy a dokumentáció módosításával oldja fel.

4 / 70

5. KOMMUNIKÁCIÓ A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SORÁN Az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos minden nyilatkozattétel, illetve minden egyéb kommunikáció írásban – faxon, elektronikusan, postai vagy közvetlen kézbesítés útján – történik a Kbt. 41. § rendelkezéseinek megfelelően. A gazdasági szereplők számára javasolt, hogy valamennyi, az eljárás során az Ajánlatkérőnek megküldésre kerülő dokumentumon tüntessék fel az eljárás rövid megnevezését. Az Ajánlatkérő kéri a gazdasági szereplők képviselőit, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalmával, vagy az eljárással kapcsolatos kérdéseiket minden esetben írásban, az Ajánlatkérő kijelölt kapcsolattartója felé tegyék fel. A cégszerűen vagy meghatalmazott útján aláírt dokumentum mellett – a mielőbbi válaszadás érdekében – az érintett iratot e-mail útján, szerkeszthető formátumban is (pl. .odt., .doc, vagy .docx) javasolt megküldeni. Az Ajánlatkérő javasolja, hogy az írásbeli kommunikáció zavartalan lebonyolítása érdekében olyan kapcsolattartó(ka)t jelöljenek ki, aki(k) az eljárás teljes időtartama alatt elérhetőek, így az ajánlatkérő által megküldött iratok, információk átvételére minden alkalommal megfelelő időben sor kerülhet. Az Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy tárgyi eljárásban több kapcsolattartó személy kijelölésére is lehetőség van. Amennyiben a gazdasági szereplő adataiban, a kijelölt kapcsolattartó személyében vagy elérhetőségében változás következik be, annak tényét, illetőleg a továbbiakban irányadó adatokat – azaz a gazdasági szereplő vagy kapcsolattartó megnevezését, illetőleg adatait – haladéktalanul írásban közöljék az Ajánlatkérő képviselőjével. Az Ajánlatkérő a fenti tájékoztatás elmulasztásából vagy a tájékoztatás késedelmes teljesítéséből eredő károkért nem vállal felelősséget. Az Ajánlatkérő továbbá ajánlja, hogy kapcsolattartási pontként olyan e-mail, illetőleg fax elérhetőséget adjanak meg mely 0-24 óráig működőképes. Az Ajánlatkérő a gazdasági szereplők által használt információs hálózati rendszerek hibájáért nem vállal felelősséget, ebből következően, ha a megküldött üzenet a gazdasági szereplő által használt rendszer hibájából eredően nem érkezik meg a gazdasági szereplőhöz, abban az esetben az ebből elálló kárt a gazdasági szereplő viseli. Ha az elektronikus úton küldött üzenet melléklete nem nyitható meg vagy nem olvasható, az Ajánlatkérő kéri, hogy a hibáról – annak kijavítása érdekében – haladéktalanul értesítsék az Ajánlatkérő kijelölt képviselőjét. Az Ajánlatkérő kéri a gazdasági szereplőket, hogy a megérkezett, ajánlatkérő vagy képviselője által küldött dokumentumok megérkezéséről minden esetben írásban küldjenek visszajelzést. Az Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt követően – közös ajánlattétel esetén – a közös ajánlattevőknek szóló értesítést, tájékoztatást, illetve felhívást minden esetben a közös ajánlattevők által kijelölt képviselőnek küldi meg. 6. DOKUMENTUMOK TARTALMÁRA JAVASOLT FELTÉTELEK Az Ajánlatkérő által megadott alábbi feltételek kizárólag az eljárás zavartalan lefolytatását elősegítő javaslatok, nem tartoznak az ajánlatok vagy a gazdasági szereplők által benyújtandó egyéb dokumentumok tartalmi követelményei közé. - amennyiben a gazdasági szereplő valamely dokumentumban rövidítést használ (beleértve a jogszabályi hivatkozást is), annak magyarázatát a rövidítést tartalmazó meghatározott részében adja meg, - a dokumentumban minden esetben jelöljön meg kapcsolattartót, vagy hivatkozzon a korábbi kapcsolattartóra, - a dokumentumban a gazdasági szereplőre vonatkozó információkat határoz meg, azt minden esetben a cégkivonattal, beszámolóval vagy a vállalkozásra/társaságra irányadó egyéb hivatalos irat tartalmával összhangban adja meg,

5 / 70

- amennyiben a dokumentumban alvállalkozójára vagy alkalmasságot igazoló gazdasági szereplőre vonatkozó adatot ad meg, annak valóságtartalmáról minden esetben győződjön meg, tekintettel arra, hogy dokumentumok valóságtartalmáért ajánlattevőként felelősséget vállal, - a dokumentációban csatolt, okiratokról készített másolatot olvasható formában indokolt benyújtani (elkerülendő a későbbi hiánypótlást). 7. DOKUMENTUMOK SZEMÉLYES LEADÁSA A GAZDASÁGI SZEREPLŐK RÉSZÉRŐL A gazdasági szereplő az eljárás során a szükséges dokumentumokat – ha a dokumentum jellege személyes leadást tesz indokolttá – az eljárást megindító felhívásban előírt vagy a Kbt. által meghatározott határidőig köteles benyújtani. A Dokumentumok postai feladása vagy futárszolgálat igénybe vételével történő benyújtása esetén fennálló kockázatokat (a dokumentumot tartalmazó boríték elveszése, megsérülése, lezártságának megszűnése, a kézbesítés elkésettsége stb.) a gazdasági szereplők viselik. Az Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy a dokumentumokat – különös tekintettel az ajánlatra, hiánypótlásra, felvilágosításra vagy indoklásra – kizárólag a felhívásban vagy a dokumentum benyújtására felhívó tájékoztatóban megadott helyszínen nyújtható be. Az Ajánlatkérő az előzőekre figyelemmel a felhívásban vagy a dokumentumra egyébként irányadó tájékoztatóban megjelölt címtől eltérő helyre történő személyes leadás esetén – a dokumentum határidőben történő érkeztetésére – felelősséget nem vállal. 8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Ha az eljárást megindító felhívás vagy jelen dokumentáció konkrét dátumok helyett határidőt vagy időtartamot tartalmaz, abban az esetben a határidő számításra a Kbt. 48. § (1)-(4) bekezdését kell alkalmazni. A felhívásban és jelen dokumentációban valamennyi órában megadott határidő magyarországi helyi idő (közép-európai idő – CET) szerint értendő. Az eljárás során felmerülő, az eljárást megindító felhívásban és jelen dokumentációban nem szabályozott kérdések tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény az irányadó. Az eljárásban való részvétel feltétele a közbeszerzési dokumentumok átvétele, amelyet Ajánlatkérő az ajánlattevőnek elektronikusan megküld. A Kbt. 57. § (2) bekezdésének megfelelően a közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikusan el kell érnie. A Kbt. 36. § (1) bekezdése értelmében ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban a) nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja (Kbt. 65. § (7) bekezdés).

6 / 70

II. FEJEZET ÚTMUTATÓ AJÁNLATTÉTELHEZ

1. ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK A tárgyi eljárásban irányadó határidők, illetőleg időpontok az alábbiak:

Eljárási cselekmény megnevezése

Hivatkozás a cselekmény/esemény főbb szabályait tartalmazó dokumentumra, illetve jogszabályra

1.

Kiegészítő tájékoztatás kérése

Eljárást megindító felhívás v) 2. pont, Dokumentáció II./3. pont, Kbt. 56. § és Kbt. 114. § (6) bekezdése

az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanap

2.

Kiegészítő tájékoztatás megadása (ajánlatkérő válaszadás)

Eljárást megindító felhívás v) 2. pont, Dokumentáció II./3. pont, Kbt. 56. § és Kbt. 114. § (6) bekezdése

az ajánlattételi határidőt megelőző második munkanap

3.

Előzetes vitarendezés a felhívás és a dokumentáció tartalmával összefüggésben

Kbt. 80. § és Kbt. 114. § (13) bekezdés

ajánlattételi határidő lejártáig

4.

Ajánlattételi határidő, az ajánlatok bontása

Eljárást megindító felhívás n) és q) pont, Dokumentáció II./9. pont, Kbt. 68. §

Eljárást megindító felhívás n), q) pontja szerinti időpont

Eljárást megindító felhívás r) pont, Dokumentáció II./10. pont, Kbt. 70. § (2) bekezdése

az ajánlattételi határidő lejártának időpontjától számított 30 naptári nap (meghosszabbítható szükség esetén max. 60 nappal)

6.

Ajánlati kötöttség

7 / 70

Határidő/időpont

7.

Ajánlatok elbírálása, írásbeli eredményhirdetés

8.

Előzetes vitarendezés az Ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével összefüggésben

9.

Nyertes ajánlattevő és írásbeli összegezésben megjelölt második helyezett ajánlattevő ajánlati kötöttsége

10. Szerződéskötés

Eljárást megindító felhívás j) pont, Dokumentáció II./1112. pont, Kbt. 69-79.

ajánlati kötöttség lejártának napjáig

Kbt. 80. §

az írásbeli összegzésről való tudomásszerzést követő 3. munkanap

Dokumentáció II./10. pont, Kbt. 131. § (5) bekezdés

Dokumentáció II./14. pont, Kbt. 131. § (5)-(8) bekezdés

írásbeli összegezés kiküldését követő 30 nap

írásbeli összegezés kiküldését követő 11. nap – 30. nap közötti időszak (kivéve a Kbt. 131. § (8) bekezdés a) pontja szerinti esetet)

2. DOKUMENTÁCIÓ TARTALMA, A DOKUMENTÁCIÓ GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÁLTALI ELLENŐRZÉSE

Jelen Dokumentáció magában foglalja az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét (iratjegyzéket), az ajánlatkérő által ajánlott nyilatkozatmintákat, továbbá az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét. A gazdasági szereplő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja a dokumentációban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást, illetőleg amennyiben a Dokumentáció tartalmával összefüggésben kérdése merül fel, azt haladéktalanul megküldje az Ajánlatkérő képviselőjének.

3. KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS A gazdasági szereplőknek, illetve mindazon személyeknek és szerveteknek, akik a dokumentációt ugyan nem szerezték be, de a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően jártak el, a Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján lehetőségük van az eljárást megindító felhívással, a dokumentációval, illetőleg a tárgyi eljárással kapcsolatban magyar nyelven, írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérni.

8 / 70

A kiegészítő tájékoztatás kérés beérkezésének határideje: az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanap (az Ajánlatkérő a Kbt. 114. § (6) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatás kérés vonatkozásában ésszerű határidőnek tekinti az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanapot). A gazdasági szereplők kiegészítő tájékoztatást a következő kapcsolattartási pontokon szerezhetnek be: Hivatalos név: AT-TA Bt. Postai cím: Borbély u. 21. Postai irányítószám: 7150

Város/Község: Bonyhád Kapcsolattartási pont(ok):

Ország: HU

Telefon: +36 307375608

Címzett: Éreth Attila E-mail: [email protected]

Fax: +36 72465-001

Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanapnál később nyújtották be, és az Ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása az megfelelő ajánlattételhez szükséges, az ajánlattételi határidőt a Kbt. 52. § (4)-(5) bekezdésével és Kbt. 115. § (3) bekezdésével összhangban módosítja. A kiegészítő tájékoztatás (ajánlatkérő válaszadás) határideje: az ajánlattételi határidőt megelőző második munkanap (az Ajánlatkérő a Kbt. 114. § (6) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatás vonatkozásában ésszerű határidőnek tekinti az ajánlattételi határidőt megelőző második munkanapot). Az Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja, ha a kiegészítő tájékoztatást legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanapon kérték, az Ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást az ajánlattételi határidőt megelőző második munkanapig, azaz ésszerű határidőben megadni. Az Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő hosszabbításáról és annak indokairól a dokumentációt kiváltó (átvevő) gazdasági szereplőket írásban tájékoztatja. Az Ajánlatkérő kéri a gazdasági szereplőket, hogy a kiegészítő tájékoztatás keretében kiküldött ajánlatkérői válaszok megérkezéséről minden esetben, a fenti faxszámra vagy email címre küldjenek visszajelzést! Az Ajánlatkérő helyszíni bejárást vagy konzultációt jelen eljárás keretében nem tart. 4. HATÓSÁGOK ELÉRHETŐSÉGEI Az Ajánlatkérő javasolja, hogy a gazdasági szereplők ajánlatuk összeállítását megelőzően tájékozódjanak a teljesítés helyén, az adózásra, a munkavállalók védelmére és munkafeltételekre, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére irányadó feltételekről. Azon Szervezetek (hatóságok) neve és elérhetősége, amelyektől a kötelezettségekről tájékoztatás kérhető a fenti területek kapcsán: Szervezet neve, címe

9 / 70

Elérhetősége

Adózási kérdésekben

Munkavállalók védelmére és munkafeltételekre vonatkozó kérdésekben

Környezetvédelmi kérdésekben

Egészségvédelmi kérdésekben

Fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére vonatkozó kérdésekben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1054 Budapest, Széchenyi u. 2. NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága 7621 Pécs, Rákóczi út 52-56. Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály, Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 2. Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya 7621 Pécs, Király u. 46. Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 7621 Pécs, Papnövelde utca 1315. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Országos Tisztiorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztály 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia u. 3.

Tel.: +36 40202122 Tel.: +36 72533500 Fax: +36 72212133 Tel.: +36 80204292 E-mail: [email protected]

Tel.: +36 72506841 Fax: +36 72539099 E-mail: [email protected] Tel.: +36 72567100 Fax: +36 72567103 E-mail: [email protected] Tel.: +36 72506300 Fax: +36 72506350 E-mail: [email protected] Tel.: +36 14593050 Fax: +36 14593059 E-mail: [email protected]

Tel: +36 17951200 E-mail: [email protected]

5. AJÁNLATTEVŐ SZEMÉLYÉRE, ELJÁRÁSBAN AZ AJÁNLATTEVŐ OLDALÁN RÉSZT VEVŐ EGYÉB GAZDASÁGI SZEREPLŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Az Ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezések: A tárgyi eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeknek az Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, egymással közösen nem tehetnek ajánlatot. A gazdasági szereplő, amelynek az Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az Ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást. A közös ajánlattételre vonatkozó részletes

10 / 70

szabályokat a Dokumentáció II./6. pontja tartalmazza. A gazdasági szereplő ajánlattevőként a tárgyi közbeszerzési eljárásban:  nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,  más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,  más ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja A gazdasági szereplő nem használhatja fel alkalmassága igazolására azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként – a jogelőd kapacitást igazoló szervezetként történő bevonása nélkül - maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy - ha a jogelőd megszűnt megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a Kbt. 64. § szerinti lehetőséggel és felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát. Az alvállalkozókra vonatkozó rendelkezések A tárgyi eljárásban alvállalkozónak minősül az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, vagy a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, vagy építési beruházás esetén az építőanyageladót. Az Ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni:  a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,  az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat már ismert alvállalkozókat. Az Ajánlatkérő kéri a gazdasági szereplőket, hogy az alvállalkozók bevonásáról, az alvállalkozói igénybevétel tárgyáról és mértékéről a Kbt. – különösen a Kbt. 138. § rendelkezéseinek figyelembe vételével döntsenek. Az alkalmasságot igazoló szervezetekre (személyekre) vonatkozó rendelkezések: Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. Az Ajánlattevőnek – amennyiben a szervezetet (személyt) nem a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához használja fel – csatolnia kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához használja fel, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. Az ajánlattevő köteles kezességvállalási nyilatkozatot benyújtania az 11 / 70

ajánlatában ezen szervezet részéről. A gazdasági szereplő nem használhatja fel alkalmassága igazolására azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként - a jogelőd kapacitást igazoló szervezetként történő bevonása nélkül - maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy ha a jogelőd megszűnt - megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a Kbt. 64. § szerinti öntisztázás lehetőségével és felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát.

6. KÖZÖS AJÁNLATTÉTEL Az Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem köti gazdálkodó szervezet alapításához. Amennyiben ajánlattevő nem egyedül, hanem más ajánlattevőkkel közösen nyújt be ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, akkor az ajánlathoz csatolnia kell az erre vonatkozó megállapodást, melyet minden közös ajánlattevőnek cégszerűen alá kell írnia. A közös ajánlattevői megállapodásra vonatkozó tartalmi követelmények:  a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni;  a közös ajánlattevők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következik be;  a megállapodás tartalmazza, hogy a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek;  a megállapodásban a részes felek ismertetik az ajánlatban vállalt kötelezettségek és a munka megosztásának rendjét a közös ajánlattevők között;  a részes felek rögzítik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek – különösen a biztosítékok – rendelkezésre bocsátására vonatkozó feltételeket (kizárólag abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban biztosítékot írt elő a szerződés kapcsán);  a részes felek ismertetik számlázás rendjét a közös ajánlattevők között (a közös ajánlattevők külön-külön kötelesek a számlázásra);  közös ajánlattevő vállalják, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést – amennyiben a nyertes ajánlattevőnek minősülnek – a közös ajánlattevők mindegyike aláírja;  a dokumentum tartalmazza, hogy a megállapodás az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől. 7. AJÁNLAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI Az Ajánlatkérő az ajánlatok bírálatának gyorsabb és zavartalanabb lebonyolítása érdekében kéri a gazdasági szereplőket, hogy az ajánlatukat a dokumentáció részét képező tartalomjegyzék minta alapján állítsák össze.

12 / 70

A benyújtandó ajánlat formai követelményei a következők:  az ajánlatot egy eredeti nyomtatott, és egy elektronikus másolati példányban kell benyújtani;  az ajánlat eredeti példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen;  az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is elfogadja, ha a tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható és az iratok helyére egyértelműen lehet hivatkozni;  az ajánlatnak tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;  az ajánlatban lévő, minden dokumentumot (nyilatkozatot) a végén cégszerűen vagy szabályszerűen alá kell írnia a nyilatkozatot tevő gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozónak,  az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni. Az Ajánlati Dokumentáció csomagolását – a postai feladáshoz szükséges adatokon kívül – az alábbi felirattal ellátva kell benyújtani: - az ajánlat megnevezését (az eljárás tárgyát), - az ajánlattevő cégbejegyzési okmányokban szereplő nevét és székhelyét; -"Az ajánlat az ajánlattételi határidő lejártáig nem bontható fel!". Amennyiben a boríték (csomagolás) nincs lezárva és megfelelő jelöléssel ellátva, az ajánlatkérő nem vállal felelősséget az ajánlat elirányításáért vagy idő előtti felbontásáért. Amennyiben az ajánlat postai úton kerül feladásra, akkor annak az ajánlattételi határidőig meg kell érkeznie ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő nem tudja elfogadni a postai késedelemből eredő hátrányos következmények mellőzésére irányuló ajánlattevői kérést. Ugyanezen követelmény alkalmazandó a futár útján történő továbbítás esetére is. Az ajánlatok felbontásáról és a Kbt. 68.§ (4)-(5) bekezdés szerinti adatok ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevőnek. A határidő után beérkezett ajánlat benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes - beleértve az elkésett – ajánlattevőnek megküldeni. Az ajánlati árat magyar forintban (HUF) kell megadni. Az ajánlati ár nem köthető árfolyamhoz. 8. AJÁNLAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlat részeként valamennyi gazdasági szereplő részéről benyújtandó igazolások és nyilatkozatok az alábbi iratjegyzék szerint a következők.

13 / 70

Igazolás/nyilatkozat megnevezése

Dokumentum benyújtható az alábbi szereplő részéről

Melléklet száma a Dokumentáció IV. Fejezetében

1.

Borítólap

 Ajánlattevő

1. számú melléklet

2.

Tartalomjegyzék

 Ajánlattevő


 Ajánlattevő (közös ajánlattevők által megjelölt képviselő)


Ajánlat 1. Fejezet: Felolvasólap

3.

Felolvasólap

Ajánlat 2. Fejezet: Kbt. 67. § (1) bekezdése és Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti dokumentum

4.

Nyilatkozat a kizáró okokról, alkalmassági feltételekről, valamint más szervezetek igénybevételéről

5.

Nyilatkozat az alkalmassági feltételekről

 Ajánlattevő (közös ajánlattevők külön-külön)


 Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet (személy), melyben megadja a Kbt. 67. § (3) bekezdése szerinti információkat


Ajánlat 3. Fejezet: Az Eljárást megindító felhívásban előírt egyéb dokumentumok és igazolások

6.

Ajánlati nyilatkozat

 Ajánlattevő (közös ajánlattevők külön-külön)


7.

Szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat a Kbt. 65. § (7) bekezdés igazolására

 Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet (személy)

-

8.

Nyilatkozat változásbejegyzési eljárásról

 Ajánlattevő ajánlattevők)

(közös

 Alkalmasságot szervezet (személy),

igazoló

14 / 70



Dokumentum benyújtható az alábbi szereplő részéről  Ajánlatban alvállalkozó

9.

Változásbejegyzési (elektronikus) kérelem (adott esetben)


megjelölt

 Ajánlattevő (közös ajánlattevők)  Alkalmasságot igazoló szervezet (személy),

-

 Ajánlatban megjelölt alvállalkozó

10.

11.

Az ajánlatban szereplő bármilyen nyilatkozatot aláíró cégjegyzésre vagy aláírásra jogosult képviselő aláírási címpéldánya vagy aláírási mintája Közös ajánlattevői megállapodás

 Ajánlattevő (közös ajánlattevők)  Alkalmasságot igazoló szervezet (személy),

-

 Ajánlatban megjelölt, nyilatkozatot aláíró alvállalkozó  Közös ajánlattevők (közös ajánlattevők mindegyike által aláírva)

-

 Ajánlattevő (közös ajánlattevők) 12.

Meghatalmazás

 Alkalmasságot igazoló szervezet (személy),

8. sz. melléklet

 Ajánlatban megjelölt alvállalkozó

13.

Nyilatkozat nyertesség esetén a szerződés feltöltéséhez szükséges adatokról

 Ajánlattevő (közös ajánlattevők)

9. sz. melléklet

14.

Regisztrációs adatlap és nyilatkozat


10. sz. melléklet

15 / 70




15.

Üzleti titkot tartalmazó irathoz kapcsolódó indoklás


-

16.

Szerződéses feltételekre és a műszaki tartalomra vonatkozó ajánlattevői észrevétel (adott esetben)


-

17.

Szakmai ajánlat


11. sz. melléklet

Az ajánlattevők a kizáró okok hiányát, illetőleg a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasságot – ide nem érve a Kbt. 69. § szerinti utólagos igazolási kötelezettség teljesítését – a Dokumentáció V. Fejezetének részét képező 4-5. számú melléklet benyújtásával igazolhatják. A tárgyi eljárásban az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban, ha bármely gazdasági szereplő – korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált – egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, az Ajánlatkérő azt elfogadja, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az Ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevők felelnek. Az Ajánlatkérő az eljárás bírálati szakaszának minél hatékonyabb és gyorsabb lebonyolítása érdekében kéri az ajánlattevőket, hogy a pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében kizárólag az Ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatmintát használják, egyéb igazolások (pl. beszámolók, szakemberek dokumentumai, referenciaigazolások) benyújtását mellőzzék. Az Ajánlatkérő az alkalmassági feltételek igazolásához szükséges dokumentumok leadására az eljárás későbbi szakaszában, a Kbt. 69. § szerinti utólagos igazolási kötelezettség teljesítése során kerülhet sor. Az Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírt tartalmi követelmények kapcsán nyilatkozatmintákat bocsátott a gazdasági szereplők rendelkezésre, és egyben javasolja ezek beépítését a beadandó ajánlatba. A nyilatkozatminták tartalmát az ajánlat összeállításakor a gazdasági szereplők módosíthatják, illetve kiegészíthetik. A gazdasági szereplő az ajánlatban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. 16 / 70

A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Az üzleti titokká minősítés részletes feltételeit a Kbt. 44. § (1)-(4) bekezdésének rendelkezései tartalmazzák. 9. AJÁNLATOK BEÉRKEZÉSE, BONTÁSA Az ajánlatok beérkezésének határideje, az ajánlatok bontásának időpontja: 2017/06/09 11:00 óra Helye: Kresz & Fiedler Kft. 7720 Pécsvárad, Pécsi út 1. I. emeleti tanácsterem. A gazdasági szereplő a benyújtás után ajánlatát módosíthatja, visszavonhatja, esetleg újra beadhatja az ajánlattételi határidő lejártáig. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlat az Ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosítható. Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az Ajánlatkérő képviselője az ajánlattételi határidő lejártakor kezdi meg, az Eljárást megindító felhívás q) pontjában megjelölt helyszínen. Az ajánlatok felbontásánál csak az Ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek lehetnek jelen. Az Ajánlatkérő az ajánlatok felbontása előtt tájékoztathatja a részvevőket a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegéről. Az ajánlatok bontásakor az Ajánlatkérő ismerteti a Felolvasólap tartalmát, azaz az Ajánlattevők nevét, címét (lakhelyét, székhelyét), valamint azokat a számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelés során számbavételre kerülnek Amennyiben ajánlatok bontásán a bontáson részvételre jogosult személy azt kéri, Ajánlatkérő az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé teszi a Felolvasólap tartalmába történő betekintést. Az ajánlatok bontásáról az Ajánlatkérő írásbeli jegyzőkönyvet készít, melyet öt naptári napon belül az összes ajánlattevő részére faxon és/vagy e-mail útján vagy – amennyiben elektronikus levélcímét vagy telefax elérhetőségét nem adta meg – postai úton megküld. 10. AJÁNLATOK BÍRÁLATA A Bíráló Bizottság az ellenőrzést két szakaszban végzi. A Bíráló Bizottság az ajánlatok felbontását követően megvizsgálja, hogy az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban (az eljárást megindító felhívásban, jelen dokumentációban), valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Bíráló Bizottság az ellenőrzést a Kbt. 69. § és a Kbt. 71. § rendelkezéseivel összhangban végzi. Ha a Bíráló Bizottság az Ajánlatban – a Kbt. 71. § (3) és (7)-(8) bekezdése körébe nem 17 / 70

tartozó – hiányosságot állapít meg, hiánypótlást rendel el, továbbá az ajánlatban található nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében felvilágosítás kér. A hiánypótlás és a felvilágosítás tartalmáról a Bíráló Bizottság egyidejűleg, közvetlenül, írásban (faxon és/vagy e-mail útján vagy – amennyiben elektronikus levélcímét vagy telefax elérhetőségét nem adta meg – postai úton) tájékoztatja az összes ajánlattevőt, megjelölve a hiánypótlás és/vagy válaszadás határidejét, formai feltételeit, valamint a hiánypótlási dokumentáció benyújtásának módját. A Bíráló Bizottság a hiánypótlást, illetve a felvilágosítást követően ellenőrzi, hogy az Ajánlatok megfelelnek-e az eljárást megindító felhívás, a jelen dokumentáció tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Amennyiben bármely ajánlattevő a Kbt. 71. § (7) bekezdés rendelkezéseit megsérti, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti, a Bíráló Bizottság kizárólag az eredeti ajánlati példányt veszi figyelembe az elbírálás során. Amennyiben az önálló értékelési részszempontot képező nettó ajánlati ár aránytalanul alacsony összeget tartalmaz vagy a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 25. § szerinti körülmény fennáll, abban az esetben az Ajánlatkérő írásban indoklást kér az érintett ajánlattevőtől a kifogásolt ajánlati elem(ek) vonatkozásában. Az indoklás kérés elbírálására a Kbt. 72. § irányadó. Az Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálását követően érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot, ha: (a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be; (b) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták; (c) ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került; (d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést; (e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit; e) pont alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha: a) azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta; b) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre; c) az ajánlatkérő a felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja. (f) az ajánlattevő fa) valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy fb) a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő. Fentieken túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §]

18 / 70

11.AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG: Az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától van kötve. Az ajánlati kötöttség időtartama annak kezdetétől számított 30 (harminc) naptári nap. Az Ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően írásban felkéri az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése legfeljebb az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan nap. Ha bármely ajánlattevő az Ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az Ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az Ajánlatkérő eljárás további részében, az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül hagyja. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és - a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.

12. AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE Az eljárás nyertese az az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő lesz, akinek ajánlata az ajánlatkérő értékelési és bírálati szempontrendszerének megfelel. Ajánlatkérő az eljárásban érvényesnek minősített ajánlatokat a Kbt. 76. §. (2) bekezdés c) pontja szerint a legjobb ár-érték arányt megjelenítő alábbi szempontok alapján értékeli.

Részszempont

Súlyszám

1. Nettó ajánlati ár HUF

70

2. Meghibásodás esetén a szervizelés megkezdésének ideje (min. 2 óra, max. 8 óra)

30

3. Teljesítési határidő (nap, min. 90 nap max. 120 nap)

30

4. Fizetési határidő (nap; min. 30 nap, max 120 nap)

5

5. Jótállás (hónap; min. 12 hónap, max. 24 hónap)

5

Az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10 pont mindkét rész esetében. Az 1. értékelési részszempont – Nettó Ajánlati Ár –: Az ajánlattevőnek a Felolvasólapon a nettó – ÁFA nélkül számított – teljes ajánlati árat kell megajánlania, ezen árnak tartalmaznia kell szerződés teljesítése során felmerülő összes költséget. Az Ajánlattevőnek be kell építenie az ajánlati árába a szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi költségét, így különösen a

19 / 70

szállítás megvalósításához kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak, szállítási költségek, stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek, stb.) költségeket, valamint minden olyan költséget, mely a szerződés tárgyát képező szállítás hiánytalan elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges. Az Ajánlattevőnek ajánlati árat Forintban (HUF) kell megadnia A 2. értékelési részszempont – Meghibásodás esetén a szervizelés megkezdésének ideje (min. 2 óra, max. 8 óra)–: ajánlattevőnek a jótállási időtartamon belül felmerülő olyan meghibásodások szervizelésének megkezdésére kell ajánlatot tennie, amely hiba a jótállás körében javítandó. Ajánlattevőnek „óra” mértékegységben kell vállalást tennie, melynek mértéke min. 2 óra és max. 8 óra közötti tartamban terjedhet. A 3. értékelési részszempont – Teljesítési határidő (nap, min. 90 nap max. 120 nap)ajánlattevőnek a vállalt teljesítési határidőre kell megajánlást tennie „nap” mértékegységben kell vállalást tennie, melynek mértéke min. 90 nap és max. 120 nap közötti tartamban terjedhet. Az értékelés módszere az 1., 2. és 3. értékelési szempont esetében fordított arányosítás: az értékelés során a legkedvezőbb (legalacsonyabb) ajánlati tartalmi elem maximális pontot kap, a többi pedig, a legjobbhoz viszonyítva arányosítással kerül kiszámításra három tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint. A pontszámítás képlete: 𝐴 𝑙𝑒𝑔𝑗𝑜𝑏𝑏 𝑃 − 𝑃 𝑚𝑖𝑛 = 𝑃 𝑚𝑎𝑥 − 𝑃 𝑚𝑖𝑛 𝐴 𝑣𝑖𝑧𝑠𝑔á𝑙𝑡 azaz

𝑃=

𝐴 𝑙𝑒𝑔𝑗𝑜𝑏𝑏 × (𝑃 max − 𝑃 𝑚𝑖𝑛 ) + 𝑃 𝑚𝑖𝑛 𝐴 𝑣𝑖𝑧𝑠𝑔á𝑙𝑡

ahol: P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa Pmin: a pontskála alsó határa Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.

A 4. értékelési részszempont – Fizetési határidő (nap; min. 30 nap, max 120 nap)ajánlattevőnek az ellenszolgáltatás értékének megfizetési határidejére kell megajánlást tennie „nap” mértékegységben kell vállalást tennie, melynek mértéke min. 30 nap és max. 120 nap közötti tartamban terjedhet. Az 5. értékelési részszempont – Jótállás (hónap; min. 12 hónap, max. 24 hónap) ajánlattevőnek a jótállás mértékére kell megajánlást tennie „hónap” mértékegységben kell vállalást tennie, melynek mértéke min. 12 hónap és max. 24 hónap közötti tartamban terjedhet. Az értékelés módszere a 4. és 5. értékelési szempont esetében egyenes arányosítás: az értékelés során a legjobb (legmagasabb) ajánlati tartalmi elem maximális pontot kap, a többi pedig, a

20 / 70

legjobbhoz viszonyítva arányosítással kerül kiszámításra három tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint. A pontszámítás képlete: 𝐴 𝑙𝑒𝑔𝑗𝑜𝑏𝑏 𝑃 − 𝑃 𝑚𝑖𝑛 = 𝑃 𝑚𝑎𝑥 − 𝑃 𝑚𝑖𝑛 𝐴 𝑣𝑖𝑧𝑠𝑔á𝑙𝑡 azaz

𝑃=

𝐴 𝑙𝑒𝑔𝑗𝑜𝑏𝑏 × (𝑃 max − 𝑃 𝑚𝑖𝑛 ) + 𝑃 𝑚𝑖𝑛 𝐴 𝑣𝑖𝑧𝑠𝑔á𝑙𝑡

ahol: P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa Pmin: a pontskála alsó határa Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.

Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően három tizedes jegyre kell kerekíteni (ehhez Ajánlatkérő Microsoft Excel programot fog használni a pontszámítás során). Az egyes részszempontokra adott értékelési pontszámok az adott részszemponthoz tartozó súlyszámmal kerülnek felszorzásra, majd az így kapott súlyozott értékelési részszempontok szerinti pontszámok összesítésre kerülnek. Az így kapott pontszám alapján történik a bírálat. Az Ajánlatkérő az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető, illetőleg – ha a Kbt. 69. § (6) bekezdése szerinti körülmény nem áll fenn – az értékelési sorrendben második helyezett ajánlattevőt hívja fel a kizáró okok, illetőleg az alkalmassági feltételek utólagos igazolására. Ajánlatkérő kéri, hogy az értékelési szempontok szerinti ajánlattevői vállalásokat az ajánlattevők az eljárást megindító felhívás, továbbá az Ajánlati Dokumentációban található szerződéstervezet és a műszaki leírás figyelembevételével határozzák meg. 14. UTÓLAGOS IGAZOLÁSI KÖTELEZETTSÉG Az Ajánlatkérő képviselője az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető, illetőleg – ha a Kbt. 69. § (6) bekezdése szerinti körülmény nem áll fenn – az értékelési sorrendben második helyezett ajánlattevőt öt munkanapos határidő tűzésével felhívja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények tekintetében az Eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében, - az előírt igazolási módokkal azonos módon kötelesek az igazolásokat benyújtani. E szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést. [Kbt. 67.§ (3) bekezdés]

21 / 70

Az utólagos igazolási kötelezettség körében a felkért gazdasági szereplő részéről benyújtandó igazolások és nyilatkozatok az alábbi iratjegyzék szerint a következők: Igazolás/nyilatkozat megnevezése



1.

Borítólap

 Ajánlattevő


2.

Tartalomjegyzék

 Ajánlattevő


Ajánlat 1. Fejezet: Műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmények igazolása

3.

4.

Kizáró okokkal kapcsolatban előírt nyilatkozat

Nyilatkozat számlavezető intézményekről

5.

Bankinformáció

7.

Az eljárást megindító felhívás megküldését megelőző 36 hónap jelentősebb, (közbeszerzés tárgykörében teljesített) szállításait ismertető referencianyilatkozat

8.

Az eljárást megindító felhívás megküldését megelőző 36 hónap jelentősebb, (közbeszerzés tárgykörében teljesített) szállításait

 Ajánlattevő (közös ajánlattevők különkülön)  Ajánlattevő (közös ajánlattevők egyike) és/vagy  Alkalmasságot igazoló szervezet (személy)  Ajánlattevő (közös ajánlattevők egyike) és/vagy  Alkalmasságot igazoló szervezet (személy)  Ajánlattevő (közös ajánlattevők egyike) és/vagy  Alkalmasságot igazoló szervezet (személy)

 Ajánlattevő (közös ajánlattevők egyike) és/vagy

22 / 70



-


17 számú melléklet

Igazolás/nyilatkozat megnevezése ismertető, a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 23. § szerint kiállított referenciaigazolás



 Alkalmasságot igazoló szervezet (személy)

Az utólagos igazolási kötelezettségre az eljárást megindító felhívásban, a Kbt. 69. § (4)-(10) bekezdésében, a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. §-ában és 19-25. §-ában foglaltak irányadók. A Bíráló Bizottság az utólagos igazolási kötelezettség körében benyújtott dokumentumokat a Dokumentáció II./10. pontban leírt feltételek szerint megvizsgálja, szükség esetén hiánypótlást vagy felvilágosítást kér. Az eljárást megindító felhívásban és/vagy a dokumentációban és/vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek meg nem felelő ajánlatot az Ajánlatkérő – amennyiben az előírt követelményeknek a hiánypótlást és felvilágosítást követően sem felel meg – a Kbt. 73. § irányadó bekezdése(i) alapján érvénytelenné nyilvánítja. Az utólagos igazolási kötelezettség körében a nyilatkozatminták használata és az üzleti titokká minősítés kapcsán a Dokumentáció II./8. pontjában foglaltak irányadók. 15. EREDMÉNYRŐL SZÓLÓ ÍRÁSBELI TÁJÉKOZTATÁS, SZERZŐDÉSKÖTÉS Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának végeredményét az ajánlat kötöttség időtartamán – vagy meghosszabbított időtartamán – belül írásban hirdeti ki. Az Ajánlatkérő a Kbt. 79. § (2) bekezdése alapján írásbeli összegezést készít az ajánlatokról és azt fax és e-mail útján vagy – amennyiben elektronikus levélcímét vagy telefax elérhetőségét nem adta meg – postai úton küldi meg Ajánlattevők számára. Az Ajánlatkérő eredményes eljárás esetén a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot adó, utólagos igazolási kötelezettségét teljesítő nyertes ajánlattevővel – vagy a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállása esetén a második gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő szervezettel – köti meg a szerződést. A nyertes ajánlattevő köteles az Ajánlatkérővel szerződést kötni a Kbt. 131. § alapján a Dokumentációban szereplő szerződési feltételek és az ajánlatának tartalma szerint. Amennyiben a nyertes ajánlattevő a szerződéskötést indokolatlanul megtagadja, akkor ezt az Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő visszalépésének tekinti, anélkül azonban, hogy az Ajánlatkérő fenntarthatna magának bármiféle kártérítési igényt az Ajánlattevő e mulasztásának tekintetében.

23 / 70

Ha a nyertes ajánlattevővel a szerződéskötés a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti körülmény fennállása miatt meghiúsul, akkor az Ajánlatkérő jogosult a következő – második – gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel szerződést kötni, amennyiben ezen szervezetet (személyt) az Ajánlatkérő az írásbeli összegezésben megjelölte.

24 / 70

III. MŰSZAKI LEÍRÁS

TÁRGY Bőrönd alkatrészek szerelésének automatizálására szolgáló körasztalos berendezés kivitelezése.

FELADAT Olyan berendezés kivitelezése, amely alkalmazásával különböző bőrönd típusok egyes alkatrészei automatizáltan, a jelenlegi módszernél gyorsabban, nagyobb hatékonysággal gyárthatóak legyenek, a jelen követelményjegyzék alapján. A berendezés képes kell, legyen akár 7 különböző alkatrész meghatározott sorrendben történő automatizált összeszerelésére, a folyamatokra vonatkozó műszaki elvárások, paraméterek figyelembe vételével.

Az automatizált összeszerelési folyamat jellemzően az alábbi alkatrészeket fedi le: - fröccsöntött kerék - fröccsöntött sarokelem - fröccsöntött kerék-villa - fém tengely (kerék) - fém csavar (kerék) - fém csavar (ház) - fém alátét (ház) - alátét A szerelés a lehető legrövidebb ciklusidő alatt történjen meg. A szerelési technológiai folyamatok figyelembe vételével ez maximum 6s. A szerelés nulla hiba filozófia alapján történjen. A szerelés folyamatának olyan műszaki stabilitást kell biztosítani, hogy az elvárt műszaki paramétereknek megfelelő minőségű alapanyagok, alkatrészek biztosítása esetén a hibás késztermékek száma max. 0,4% legyen, ismerje fel a hibásan összeszerelt készterméket, azt a HIBÁS gyűjtőbe különítse el, továbbá ne történhessen sorozathiba. A vezérlésnek olyan összhangot kell teremtenie a berendezés

25 / 70

egységei között, hogy 3 db hibás termék után a hibát analizálva sorozathiba lehetőségét fel kell ismernie. A berendezés kivitelezésénél fontos szempont az alkalmazás hosszú távú működése, és költséghatékony karbantartása. A gyártás során a berendezés tervezésénél az optimális folyamatok lezajlását különböző műszaki megoldásokkal biztosítani kell. Szenzorokkal kell felügyelni minden olyan kritikus pontot, mely:

-

alapanyag hiánya miatt hibás késztermék gyártást eredményez hibás alkatrész bekerülése esetén a technológiában kártokozhat

VIZSGÁLAT A berendezés kivitelezése előtt megvizsgálandó a Megrendelő jelenlegi módszere, összehasonlítandó a manuális, és automatikus összeszerelés közötti eltérések abból a célból, hogy az automatikus összeszerelés minden mozzanatában előnyhöz juttassa a megrendelőt a kézi szereléshez képest. Figyelembe kell venni a megrendelőnél alkalmazott szigorú, és következetes irányítási rendszert, melybe integrálva az automatikus gyártással a Megrendelő még pontosabb készterméket, hatékonyabb termelést, pontosabb nyomon követést, illetve a szigorú elvárásoknak megfelelő minőségi készterméket tud kapni.

A vizsgálat során elemzésre kell kerülnie az alábbi tényezőknek:

Ciklusidő: A manuális összeszereléssel szemben az automata gyártásnak szavatolnia kell a jól tervezhető, stabil, egyenletes ciklusidőt. Optimalizált gépi mozgások esetén 6 másodperc /darab.

Minőség: A termékek minőségi kritériumai: -

sérülésmentes felületek meghatározott zsírmennyiség mind a kerék mind a ház tengelyeknél

26 / 70

-

a csavarozások sérülésmentesek és megfelelő meghúzási nyomatékkal (Nm) és méretekkel (mm), pozíciókkal biztosítottak legyenek mind a kerék mind a ház elfordulása a meghatározott mérték szerint biztosított kell legyen

Szelektáció: A rendszer minden összeszerelésnél vizsgálja meg a kapott adatokat, és azok alapján szelektálja a késztermékeket. A rendszerből kinyert statisztikai adatok alapján további elemzést lehessen végezni.

Zsírzás: A kenőanyag bejuttatása a gépi ciklusba be legyen tervezve. Ennek további biztosítására nemcsak emberi ellenőrzésre legyen bízva a kenőanyag tárló hordóban lévő szint figyelése, hanem a vezérlésbe aktivált szintkapcsoló is integrálásra kerüljön.

Csavarozás: Az automata technológiában a csavarozás megfelelősége 3 tényezőből kerüljön kiértékelésre, úgymint szögelfordulás, megfelelő csavarozási hossz (a csavarozó által a munkafolyamat közben megtett út hosszából eredő érték), valamint a felépült nyomaték értéke. A fröccsöntött sarokelem csavarozásánál további alapanyag alkatrész, a csavarfej alá felhelyezett lapos alátét. Automata összeszerelő technológia esetén, a már felsorolt csavarozási tényezők értékelésénél a rendszer szűrje ki ennek hiányát– amennyiben ez előfordul -, hisz a csavarozás közben megtett út a szenzor mérése alapján nem megfelelő hosszúságú.

Megfelelő-e az alapanyag alkatrész az összeszereléshez. Az alapanyag alkatrészek azonosítóval ellátott kartondobozból kerülnek felhasználásra. (Ez a következetes, megfelelő vállalatirányítási rendszer eredménye.) Azonban annak lehetőségét nem szabad kizárni, hogy különböző bőrönd szerelt keréktípusokhoz több alapanyag alkatrész is azonos, de az összeszerelt késztermékek mégis eltér. (pl. más színű villa, vagy fröccsöntött sarokelem) Ez a tévedés automatikus gyártástechnológia esetén teljesen kizárt, hiszen a szerelőfészekbe kerülő alapanyag alkatrészekről színes felvétel készüljön, az elkészített képet a rendszer hasonlítsa össze a receptúrában megadott megfelelő alkatrészek képével.

Sorozathiba: Automatikus összeszerelő technológia esetén a rendszer az előre beállított darabszám elérése esetén (pl. 3 darab) azonos hibajelenség esetén azonnal sorozathibát analizáljon. Így időben kiszűrhető a hibás szériájú alapanyag alkatrész. 27 / 70

Ergonómia: Az automatikus összeszerelési technológiában csupán 2 db alapanyag alkatrész kerüljön egyesével a szállítófészekbe helyezve. Kellő gyakorlat esetén a dolgozó puffert tudjon létrehozni a technolóiai betárolás előtt, pihenőidőket biztosítva saját magának. Az alapanyag alkatrész dobozokat a dolgozó magasságának megfelelően a síkpályás szállítószalag fölé helyezve kellően kímélve legyen a dolgozó gerince, vállai. Minél testhezállóbb a dolgozónak a tároló doboz, annál kényelmesebb a technológia folyamatos feltöltése. A betárazásoknál minél egyszerűbb és gyorsabb ergonomikusabb megoldásra kell törekedni.

Biztonság: az automatikus összeszerelő berendezés veszélyes terei a dolgozóktól el legyenek zárva. Minimalizálva ezzel a bekövetkező balesetek kialakulását.

VIZSGÁLATI TÁBLA

1.

A vizsgált gyártástechnológia dokumentációja megfelelő, az a géppel azonosítható. [1993. évi XCIII. törvény 21.§. (4)] Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

28 / 70

2.

A berendezés rendelkezik előírt kezelési és karbantartási utasítással [MSZ 14399: 1980 1.4, 1.5 pontjai] 1.4. Kezelési utasítás Valamely gép, gépi vagy nem gépi berendezés rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetését meghatározó, a kezelőre vonatkozó előírás. 1.5. Karbantartási utasítás A termelő-berendezések és az - eszközök biztonságos használatához, megbízhatóságának helyreállításához, illetőleg fenntartásához szükséges munkák elvégzésére vonatkozó, a karbantartó dolgozók számára készült előírás.

3.

Rendelkezik egyéb hatósági felülvizsgálati jegyzőkönyvvel (érintésvédelmi mérési jegyzőkönyv, [14/2004 (IV. 19.) FMM rendelet 5/A. § (1)] A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik

4.

Meglévő üzemeltetési dokumentáció tartalmazza a veszélyes, rendkívüli tényezők kapcsán teendő intézkedéseket. (MSZ 14399: 1980 2.5.6 pontja) 2.5.6.

5.

Üzemzavar és egyéb veszélyes helyzetben való teendőket (pl. vészleállítás, a veszélyes helyzet megszüntetése, az újraindítás feltételei).

Kezelési utasítás tartalma azon műszaki követelmények és ellenőrzési feladatok tekintetében, amelyek betartásával a gép kezelése munkabaleset és egészségkárosodás nélkül elvégezhető. (MSZ 14399: 1980 2.1.2 pontja) 2.1.2.

6.

Az utasításoknak tartalmaznia kell azokat a munkavédelmi követelményeket és ellenőrzési feladatokat, amelyek betartásával a munka baleset és egészségkárosodás nélkül megszervezhető és elvégezhető legyen.

Kezelési utasítás tartalma személyi feltételek tekintetében (MSZ 14399: 1980 2.2 pontja) 2.2.

Személyi feltételek

Az utasításoknak a következőket kell tartalmazniuk: 2.2.1.

A munka biztonságos elvégzéséhez szükséges létszámot.

2.2.2.

A dolgozók alkalmazásának, foglalkoztatásának egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeit.

2.2.3.

Az alkalmazásra és a foglalkoztatásra vonatkozó korlátozásokat. (Nemre, életkorra, terhes nőkre és csökkent munkaképességre vonatkozó korlátozások.)

2.2.4.

Szakmai és képesítési követelményeket. A szükséges oktatási, begyakorlási időt, szakmai felügyeletet.

2.2.5.

Munkavédelmi vizsgakötelezettséget

29 / 70

Előírt egyéni védőeszközök

7.

(MSZ 14399: 1980 2.3 pontja) 2.3.

Védőeszköz

Az utasításoknak tartalmazniuk kell a szükséges védőeszközöket (személyi és kollektív védőeszközök) és azok rendeltetésszerű használatát.

Az utasítás utalása a veszélyes és ártalmas termelési tényezőkre

8.

(MSZ 14399: 1980 2.5 pontja) 2.5.

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők

Az utasításoknak a következőket kell tartalmazniuk:

9.

2.5.1.

A munkafolyamat veszélyes és ártalmas termelési tényezőinek jellemzőit (pl. nyomás, hőmérséklet, alsó és felső robbanási határérték, megengedett koncentráció érték).

2.5.2.

A munkavégzés során jelentkező veszélyes termelési tényezőket és a védelem módozatait.

2.5.3.

A munkavégzés során fellépő ártalmas termelési tényezőket, azok megengedhető határértékeit és a védelem módozatait.

2.5.4.

A munka biztonságos elvégzéséhez szükséges munka- és segédeszközök (tartozékok, szerszámok, készülékek, vezérlőberendezések) használatát.

2.5.5.

A munka megkezdése előtt, illetve befejezésekor szükséges biztonsági feladatokat.

2.5.6.

Üzemzavar és egyéb veszélyes helyzetben való teendőket (pl. vészleállítás, a veszélyes helyzet megszüntetése, az újraindítás feltételei).

Az utasítás tartalmazza a felhasznált anyagokat és segédanyagokat. MSZ 14399: 1980 2.4 pontja) 2.4.

Anyagok

Az utasításoknak tartalmazniuk kell a munkavégzés során felhasználásra kerülő nyers-, alap- és segédanyagok ismertetését a minőségi jellemzők, követelmények megadásával együtt, és ezen anyagok hatását egymásra, a környezetre és az emberi szervezetre.

10.

Villamos berendezések, és azok ellenállósága a várható igénybevételekkel szemben. (MSZ EN 60204-1:2001 4.4 pontja) A villamos szerkezetek legyenek használatra alkalmasak a következők szerinti fizikai környezetben és működési feltételek mellett. (ld a szabvány) Ha a fizikai környezet és/vagy a működési feltételek eltérnek a következőkben ismertetettektől, akkor megállapodásra lehet szükség a szállító és az üzemeltető között (lásd a B mellékletet).

30 / 70

11.

Villamos hálózatra történő csatlakozás (MSZ EN 60204-1:2001 4.3.1 pontja) Feszültség

Állandósult állapotban a névleges feszültség 0,9 ... 1,1-szerese.

Frekvencia

Tartósan a névleges frekvencia 0,99 ... 1,01-szorosán, rövid ideig a névleges frekvencia 0,98 ... 1,02-szorosa.

12.

Villamos berendezések túlterhelés elleni védelme (MSZ EN 60204-1:2001) 7.2.7.

A túláram védelmi eszközök elhelyezése

A túláram védelmi eszközöket a védendő vezetékek táppontjánál kell elhelyezni. Ahol ez nem lehetséges, ott mellőzhető a túláram védelem az olyan áramköri vezetők esetében, amelyek áramvezető képessége kisebb, mint a hálózati vezetőké, feltéve, hogy a rövidzárlat lehetőségét az összes következő feltétel korlátozza:

13.

–

a vezetők áramvezető képessége legalább akkora, mint amit a terhelés megkövetel;

–

a csatlakozóvezeték hossza a túláram védelmi eszközig legfeljebb 3 m; valamint

–

a vezetéket burkolat vagy vezetékcsatorna védi.

Feszültség-kimaradás elleni védelem (MSZ EN 60204-1:2001 7.5 pontja) Ha feszültségcsökkenés vagy a tápfeszültség kimaradása a villamos szerkezet hibás működését okozhatja, akkor olyan feszültségcsökkenési eszközt kell alkalmazni, amely egy előre meghatározott feszültségszinten megfelelő védelmet nyújt (pl. a gépet a hálózatról lekapcsolja). Amikor a gép működésében nem okoz zavart, ha a feszültség kimaradás vagy - csökkenés időtartama rövid, késleltetett feszültségcsökkenési eszköz alkalmazható. A feszültségcsökkenési eszköz működése ne veszélyeztesse a gép leállító vezérléseit. A gépnek a feszültségcsökkenési eszköz működése utáni önműködő újraindulását meg kell akadályozni, ha az újraindulás veszélyt okozhat, illetve ha a gép sérülésével vagy a folyamatban levő munka megkárosításával járhat. Azokban az esetekben, amikor a feszültségcsökkenés vagy a tápfeszültség kimaradása csupán a gép egy részére, illetve az összehangoltan együttdolgozó gépcsoport egy részére van hatással, ezt a részt olyan eszközzel kell ellátni, amely lehetővé teszi a rendszer többi részének megfigyelését abból a célból, hogy e szakasz követelményei teljesülnek.

14.

Biztonságos leválasztás a villamos hálózatról (MSZ EN 60204-1:2001 5.3.1. pontja) Általános előírások Minden egyes hálózati betáplálást kézi működtetésű leválasztó eszközzel kell ellátni, amelynek rendeltetése, hogy a gép villamos szerkezeteit szükség esetén (pl. a villamos szerkezeten végzett munka idejére) a hálózatról leválassza. Két vagy több leválasztó eszköz alkalmazása esetén védőreteszelést kel I alkalmazni, ahol veszélyes körülmény, a gép vagy a folyamatban levő munka károsodása fordulhat elő.

31 / 70

15.

A termelő berendezés indításának biztonsága {14/2004 (IV. 19.) FMM 18. § (1)} A munkaeszközt indítani csak az indító berendezés szándékos működtetésével lehet. Ez vonatkozik –

az üzemszünet utáni újraindítás műveletére is, függetlenül attól, hogy az üzemszünet milyen okból következett be;

–

az üzemállapotok (pl. sebesség, nyomás) jelentős változására is akkor, ha az újraindítás vagy az üzemállapotoknak a jelentős változása az érintett személyekre nézve veszélyt jelent.

16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1. sz melléklet 1.2.3. A gép indítása csak egy erre a célra szolgáló kezelőelem szándékos működtetésével történhet. Ez vonatkozik –

az üzemszünet utáni újraindítás műveletére is, függetlenül attól, hogy ez az üzemszünet milyen ok miatt következett be,

–

az üzemállapotok (pl. sebesség, nyomás) jelentős változására is akkor, ha ez az újraindítás vagy az üzemállapotoknak a jelentős megváltozása az érintett személyre nézve veszélyt jelent.

Ez a követelmény nem vonatkozik arra az esetre, ha a gép újraindítása, vagy a működtetési feltételek változtatása automatikus ciklusok szabályos egymásutánjának az eredménye.

16.

Kezelőelemek megfelelősége a tevékenység jellegének, az üzemeltetési körülményeknek és az üzemzavar esetén fellépő hatásoknak és igénybevételeknek. (MSZ 1616:1980 1.3 pontja) A kezelőelemek feleljenek meg a tevékenység jellegének, és az átlagos üzemeltetési körülmények között, valamint az üzemzavar esetén fellépő hatásoknak és igénybevételeknek.

17.

Kezelőelemek és azok jelzőelemeinek elhelyezkedése. (MSZ 1616:1980 1.4. pontja) A kezelőelemeket és az azokkal rendeltetésszerű kapcsolatban lévő jelzőelemeket működtetési csoportonként egymáshoz közel úgy kell elhelyezni, hogy a kezelőelemek vagy azok kezelése esetén a dolgozó keze ne takarja el a jelzőelemeket.

18.

A kezelőelemek működtetéséhez szükséges erő (MSZ 1616:1980 1.5 pontja) A kezelőelemek működtetéséhez szükséges erők nem léphetik túl a dolgozó működtető végtagjára ható megengedett dinamikus és/vagy statikus terheléseket.

19.

A kezelőelemek csoportosítása (MSZ 1616:1980 1.6 pontja) Azokat a kezelőelemeket, amelyek alkalmazása meghatározott sorrendhez kötött úgy kell csoportosítani, hogy működtetésük balról jobbra és felülről lefelé történjen.

32 / 70

20.

A kezelőelemek védettsége, helyzetük véletlen vagy akaratlan változása ellen. (MSZ 1616:1980 1.7 pontja) A kezelőelemeket szükség esetén védeni kell helyzetük véletlen vagy akaratlan változásától (például, véletlen érintés, rázkódás, a szomszédos kezelőelem hatása stb.).

21.

A kezelőelemek mozgása és az általuk kiváltott mozgások irányának összefüggősége (MSZ 1616:1980 1.8 pontja) A kezelőelem mozgása feleljen meg a megfelelő jelzőelem mutatója, és/vagy a termelőberendezés mozgó részei, valamint az általa kiváltott mozgás irányának.

22.

Biztonságos kezelhetőség egyéni védőeszközök alkalmazásakor is (MSZ 1616:1980 1.9 pontja) Személyi védőeszközök alkalmazásakor a kezelőelemek méreteinek és formájának, valamint a köztük levő távolságnak biztosítania kell a biztonságos kezelés lehetőségét.

23.

Kezelőelemek felülete, anyag és hőmérséklete (MSZ 1616:1980 1.10 pontja) A kezelőelem felületének anyaga nem mérgező, szükség esetén villamos szigetelő, valamint rossz hővezető képességű legyen. A kezelőelem érinthető felületének hőmérséklete, amelyet védőeszköz nélkül kezelnek, nem haladhatja meg a 310 K-t (37 °C-ot).

24.

Kezelőelemek kódoltsága és jelölése, feliratozása (MSZ 1616:1980 1.11 és 1.12 pontjai)

25.

1.11.

A kezelőelemeket kódolni kell azok formájával, méretével, színével vagy más kódtípussal, vagy mindezek kombinációjával.

1.12.

A kezelőelem színjele az üzemeltetés teljes időtartama alatt nem változhat.

A termelő-berendezés leállításának biztonsága 14/2004 (IV. 19.) FMM 18. § Minden munkaeszközt el kell látni olyan kezelőelemmel, amely azt biztonságosan működteti, és biztosítja a munkaeszköz teljes leállítását.

16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1. sz melléklet 1.2.4. Leállítás, Normál leállítás Valamennyi gépet fel kell szerelni egy olyan kapcsolóval, amely lehetővé teszi a teljes gép biztonságos leállítását. Valamennyi munkahelyet fel kell szerelni olyan kapcsolóval, amely a veszélytől függően a gép valamennyi mozgó alkatrészét, illetve meghatározott mozgó alkatrészét leállítja annak érdekében, hogy a gépet egy biztonságos nyugalmi helyzetbe lehessen állítani. A leállító rendelkezésnek legyen elsőbbsége az indító rendelkezéssel szemben. Amikor a gép vagy annak veszélyes szerkezeti elemei nyugalmi állapotba kerültek, akkor a hajtás energiaellátását meg kell szakítania.

33 / 70

26.

Vészleállító berendezés (Piros, gomba alakú, és reteszelt, lehetőleg sárga háttérrel) minden kezelőhelyen [14/2004 (IV. 19.) FMM 20. § (2); MSZ EN 60204-1:2001 10.7.3.; 10.7.4.;MSZ 1616:1980 1.13 pontja; MSZ EN 418: 1993 4. pontja és alpontjai] Minden kezelőhelyet el kell látni vészkikapcsoló berendezéssel, amely a munkaeszköz részeit vagy egészét a veszély jellegétől függően leállítja úgy, hogy a munkaeszköz biztonságos állapotba kerül. Amikor a munkaeszköz vagy annak veszélyes részei leálltak, az érintett működtető egységek energiaellátását a vezérlésnek meg kell szakítania.

27.

28.

Nyomógombok és billenő kapcsolók (MSZ 1616:1980 2.1 pontja) 2.1.

Nyomógombok és billenő kapcsolók

2.1.1.

A nyomógombok és billenőkapcsolók formája és méretei biztosítsák a kényelmes kezelhetőséget. Az ujjal működtetett nyomógombok és billenőkapcsolók felülete sík vagy enyhén homorú legyen. A tenyérrel működtetett nyomógomb felülete domború (gomba alakú) legyen.

2.1.2.

A nyomógombok és billenőkapcsolók alkalmazása esetén a kezelőelemek közötti távolság nem lehet kevesebb 15 mm-nél, személyi kézvédő eszköz kötelező használatakor pedig 25 mm-nél.

2.1.3.

A nyomógomb két helyzete közötti elmozdulás mértéke vizuálisan megkülönböztethető legyen (KI és BEJ. A nyomógomb helyzeteit akusztikai és/vagy vizuális jelzéssel kell összekapcsolni.

2.1.4.

Ha a be- és kikapcsolásra két nyomógombot helyeztek el, akkor a BE nyomógomb a KI nyomógombhoz képest jobbra vagy fölötte legyen elhelyezve (a vízszintes vagy a függőleges elhelyezésnek megfelelően)

Kapcsolókarok (MSZ 1616:1980 2.2 pontja) 2.2.

Kapcsolókarok

2.2.1.

A kapcsolókar fogantyújának formája és méretei feleljenek meg a megfogás módjának (ujjakkal, kézzel), az erőhatás irányának és nagyságának, valamint véghelyzetekben rögzíthető legyen. Finom beállítás esetén a kapcsolókar kör keresztmetszetű, karral működtetett kapcsolókar esetén ellipszis keresztmetszetű legyen.

2.2.2.

A kapcsolókar helyzetei vizuálisan és/vagy tapintással biztonságosan megkülönböztethetők legyenek.

2.2.3.

Szükség esetén a különböző kapcsolókarok fogantyújának formája, méretei és helyzete olyan legyen, hogy tapintással is megkülönböztethetők legyenek.

2.2.4.

A kapcsolókar mozgásiránya tegye lehetővé:

2.2.5.

–

előre (tolni), jobbra vagy felfelé: a bekapcsolást vagy a paraméter növelését;

–

hátra (kihúzni), balra vagy lefelé: a kikapcsolást vagy a paraméter csökkentését.

A fokozatos átkapcsolások céljaira alkalmazott kapcsolókarok tegyék lehetővé a biztonságos rögzítést a közbenső és véghelyzetekben is. Szükség esetén a kapcsolókar véghelyzeteit rögzítő szerkezetekkel (pl. támasztékokkal) kell ellátni.

34 / 70

29.

Forgatható kezelőelemek (Szélső és közbenső helyzet határolása, jelölések, biztosítások) (MSZ 1616:1980 2.3 pontja) 2.3.

Forgatható kezelőelemek (forgatógomb, kézikerék stb.)

2.3.1.

A forgatható kezelőelemek formája és mérete feleljen meg a megfogás módjának (ujjakkal, kézzel), a szabályozási tartománynak, a sebességnek és a folyamatosságnak. A fokozat nélküli és a többszörös körbeforgatást igénylő szabályozás esetén kúpos vagy hengeres formájú forgatógombot kell alkalmazni, a helyzetek átkapcsolására szolgáló forgatógombokat mutatóval kell ellátni. A biztos megfogás céljából a forgatógomb felülete recézett, vagy más megfelelő kivitelű legyen (például csillag alakú).

2.3.2.

A forgatható kezelőelemeket jól látható mozgásirány- és végállásmutatóval kell ellátni, amelyeket szükség esetén rögzítő szerkezettel kell határolni (ütközővel). A fokozatos átkapcsolásra szolgáló forgatható kezelőelemet a közbenső helyzetek megbízható rögzítésére és jelölésére való eszközökkel kell ellátni.

2.3.3.

30.

A forgatható kezelőelem mozgásiránya tegye lehetővé; –

az óramutató járásával megegyező elfordulás esetén: a paraméter növelését, elzárást (szelep, tolózár),

–

az óramutató járásával ellentétesen elfordulás esetén: a kikapcsolást, a paraméter csökkentését, nyitást (szelep, tolózár).

Kezelőelemek távolsága szempontjából)

(véletlen

vagy

akaratlan

működtetés

(MSZ 1617:1980 13, 14. pontja)

31.

13.

A munkahelyen a kezelőelemeket azok rendeltetése, az alkalmazás gyakorisága, az alkalmazás sorrendje, a jelzőelemekkel való rendeltetésszerű kapcsolat, valamint a munkahelyzet figyelembevételével kell elhelyezni.

14.

A kezelőelemek közötti távolság zárja ki a többi kezelőelem véletlen és akaratlan működtetésének lehetőségét.

Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek (MSZ ISO 3864-1) A veszély jelenlétét és/vagy azokat a módszereket, amelyekkel az megelőzhető, korlátozható vagy elkerülhető a szabványnak megfelelő biztonsági szín- és alakjelekkel kell jelölni. A biztonsági jelek alkalmazása nem helyettesítheti a biztonságos munkavégzéshez szükséges intézkedéseket.

32.

A főkapcsoló, vagy indító kapcsoló üres (nulla, kikapcsolt) helyzetben történő lezárhatósága (14/2004 (IV.19.) FMM rendelet 8. §) 8. §

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a veszélyes munkaeszközt kizárólag annak kezelője használja. Javítást, átalakítást, karbantartást csak a munkáltató által e feladat elvégzésére megbízott, külön oktatásban részesített személy végezhet.

35 / 70

33.

A munkahely és a munkatevékenység összhangja az egészséges és biztonságos munkavégzés szempontjából (MSZ 1617:1980 1. pontja) A munkahelynek, valamint a hozzájuk tartozó berendezésnek és felszerelésnek összhangban kell lennie a dolgozók munkatevékenységével, és lehetővé kell tennie az ott dolgozók biztonságát, egészségvédelmét és munkavégzését.

34.

A munkahely kialakítása a biztonságos kezelés, működtetés, tisztítás és karbantartás szempontjából (MSZ 1617:1980 5. pontja) A munkahely általános kialakítása és egyes rendeltetésszerű elemei biztosítsák a jó, a könnyű és a biztonságos kezelés. működtetés, tisztítás és karbantartás lehetőségét.

35.

A munkahely kialakítása a munka végrehajthatósága szempontjából 14/2004 (IV.19.) FMM 16. § (1) A munkavállalót veszélyeztető kockázatok csökkentése érdekében a munkaeszközt úgy kell elhelyezni, felállítani és használni, hogy a mozgó elemek között elegendő hely álljon rendelkezésre, valamennyi felhasznált, illetve előállított energiaforma és anyag biztonságosan kerüljön a munkaeszközhöz, illetve onnan elvezetésre

MSZ 1617:1980 7. pontja A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a munkatérben (optimális, könnyen elérhető és elérhető) a munkaműveletek - a tevékenység megkövetelt pontosságát és gyakoriságát figyelembe véve - végrehajthatók legyenek.

36.

A munkavégzés terének áttekinthetősége MSZ 1617:1980 10. A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a munkavégzés területe megfelelően áttekinthető legyen.

14/2004 (IV. 19.) FMM 19. § (2) A munkaeszköz kezelőjének a fő kezelőhelyről egyértelműen látnia kell azt, hogy senki sem tartózkodik a veszélyes térben. Ha ez nem lehetséges, automatikusan működő biztonsági jelzést (hangjelzést, illetőleg világító jelzést) kell adni a munkaeszköz elindítása előtt.

37.

A munkahelyek közötti szabad terek MSZ 73-1981 3.1 pontja A gépek egymás közötti, illetve mozgó alkatrészeik szélső helyzetének, valamint a fal vagy egyéb rögzített, beépített tárgytól való távolságát úgy kell meghatározni, hogy az üzemeltetéshez (kezelés, kiszolgálás, karbantartás stb.) elegendő hely álljon rendelkezésre

MSZ 1617:1980 21. pontja 38.

Éles sarkok és peremek {16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1.sz. melléklet ) 1.3.4. pontja} Felületek, sarkok és élek okozta veszélyek A hozzáférhető gépalkatrészeknek - amennyiben a funkciójuk azt lehetővé teszi - nem lehetnek sem éles sarkai vagy élei, sem olyan durva felületei, amelyek sérüléseket okozhatnának.

36 / 70

39.

A gép által okozott zaj és rezgés [16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1. sz. melléklet] 1.5.8.

Zaj okozta veszély

A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a zajkibocsátást a műszaki haladás és a zajcsökkentés céljára rendelkező álló eszközök figyelembevételével - elsősorban a kibocsátás helyén - az elérhető legalacsonyabb szintre kell lecsökkenteni. 1.5.9.

Rezgés okozta veszély

A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a gép rezgése által előidézett kockázatot, a műszaki haladás és a rezgés csökkentésére rendelkezésre álló eszközök figyelembevételével - elsősorban a kibocsátás helyén - az elérhető legalacsonyabb szintre kell lecsökkenteni.

40.

Helyi megvilágítás. {14/2004 (IV. 19.) FMM 23. §} Munkaeszköz kezelésére, szerelésére, karbantartására szolgáló területeket az elvégzendő művelethez szükséges mértékben meg kell világítani.

41.

Magas illetve alacsony hőmérsékletű géprészek elleni védelem: [14/2004 (IV. 19.) FMM 24. §] A munkaeszköznek magas vagy igen alacsony hőmérsékletű részeit megfelelő védelemmel kell ellátni az érintés vagy túlzott megközelítés ellen.

42.

Mozgó részek és szerszámok védőburkolata [14/2004 (IV. 19.) FMM 22. § (3)] A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely a)

stabil kialakítású;

b)

nem okoz többletkockázatot;

c)

nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen;

d)

a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít;

e)

nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését;

f)

ehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza.

37 / 70

43.

Védőberendezések, burkolatok rögzítettsége és védelme, valamint kialakítása a biztonságos kezelés szempontjából [14/2004 (IV. 19.) FMM 22. §(3)] A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely

44.

a)


b)


c)


d)


e)


f)

lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza.

Védőburkolatok szilárdsága [14/2004 (IV. 19.) FMM 22. §] (1)

Ha a munkavállalók védelme szükségessé teszi, a munkaeszközt vagy annak részeit rögzítéssel vagy más módon stabilizálni kell.

(2)

Ha a munkaeszköz törése vagy szétesése veszélyeztetheti a munkavállalót, megfelelő védőintézkedéseket kell tenni.

(3)

A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely

a)


b)


c)


d)


e)


f)

lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza

38 / 70

45.

A védőburkolat és az indító berendezés kapcsolata [16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1. sz. melléklet] (1.4.2.1.)

A B-típusú védőburkolatot úgy kell tervezni és a gép vezérlésébe beépíteni, hogy

-

a mozgó szerkezeti elemet ne lehessen mozgásba hozni mindaddig, amíg annak megközelíthetősége biztosítva van,

-

a mozgó szerkezeti elemet munkavégzés közben ne lehessen megközelíteni, beállításuk csak szándékos beavatkozás révén történhessen, pl. szerszámmal, kulccsal,

-

valamelyik alkatrészének hiánya vagy üzemzavara akadályozza meg a mozgó részek indítását, úgy állítsa le a mozgást,

-

kirepülő tárgyak okozta veszély esetén biztosítson védelmet egy megfelelő fogószerkezettel.

MSZ EN 953 5.4.9. Vezérlő védőburkolat A vezérlő védőburkolatok (lásd e szabvány 3.3.3. és az EN 292-2:1991 4.2.2.5. szakaszát) csak akkor alkalmazhatók, ha teljesülnek a következő feltételek:

46.

-

a kezelőszemély vagy valamely testrésze nem kerülhet a veszélyes térbe, vagy a veszélyes tér és a védőburkolat közé, amíg a védőburkolat zárva van;

-

a gép tömege és alakja lehetővé teszi, hogy a kezelő vagy más személy, akinek bele kell nyúlnia a gépbe, teljes áttekintést kapjon az egész gépről/az egész folyamatról;

-

a vezérlő védőburkolat vagy a reteszelt védőburkolat nyitása az egyetlen lehetőség ahhoz, hogy be lehessen jutni a veszélyes térbe;

-

a védőburkolattal összekötött reteszelőberendezés a lehető legnagyobb megbízhatóságú (mivel meghibásodása nem szándékos/váratlan induláshoz vezethet);

A védőburkolat kézzel történő nyitásához és kezeléséhez szükséges erő [16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1. sz. melléklet] 1.4.2.3.

Hozzáférést korlátozó, állítható védőburkolat

Az állítható védőburkolat, amely a mozgó szerkezeti elem munkavégzés miatt feltétlenül indokolt hozzáférést korlátozza:

47.

-

legyen az elvégzendő munka jellegétől függően kézzel vagy automatikusan állítható,

-

legyen könnyen és szerszám használata nélkül állítható,

-

a kirepülő tárgyak által előidézett veszélyt a lehető legkisebbre korlátozza.

Bizonyos időközönként beállításra szoruló részek védőburkolata [16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1. sz. melléklet] 1.4.2.3. A hozzáférést korlátozó állítható védőburkolatok A szigorúan a munkavégzéshez szükséges mozgó részeket tartalmazó terekhez való hozzáférést korlátozó, állítható védőburkolatok legyenek: a) a végzett művelet típusától függően kézzel vagy automatikusan állíthatók vagy b) szerszámok nélkül állíthatók.

39 / 70

48.

Burkolt-e a hajtómű rögzített védőburkolattal vagy reteszelt nyitható védőburkolattal? [16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1.sz. melléklet] 1.3.8.

A mozgó részek okozta veszély elleni védelem kiválasztása

A mozgó részek okozta veszély elleni védelemre tervezett védőburkolatot és védőberendezést a veszély típusa alapján kell kiválasztani. 1.3.8.1.

Mozgó erőátviteli részek

A mozgó erőátviteli részek által okozott veszély elleni személyi védelemre tervezett védőburkolatok legyenek: a)

az 1.4.2.1. pontban említett rögzített védőburkolatok vagy

b)

az 1.4.2.2. pontban említett nyitható, reteszelt védőburkolatok.

Nyitható, reteszelt védőburkolatokat kell alkalmazni, ha előre látható a rendszeres hozzáférés szükségessége. 1.3.8.2.

A munkafolyamatban részt vevő mozgó részek

A munkafolyamatban részt vevő mozgó részek okozta veszélyek elleni személyi védelemre tervezett védőburkolatok vagy védőberendezések legyenek: a)

az 1.4.2.1. pontban említett rögzített védőburkolatok vagy

b)

az 1.4.2.2. pontban említett nyitható, reteszelt védőburkolatok vagy

c)

az 1.4.3. pontban említett védőberendezések vagy

d)

a fentiek kombinációja.

Ha a munkafolyamatban közvetlenül részt vevő bizonyos mozgó részeket nem lehet teljes mértékben hozzáférhetetlenné tenni az olyan műveletek miatt, amelyek kezelői beavatkozást igényelnek, az ilyen részeket fel kell szerelni a következőkkel:

49.

a)

a munkafolyamatban nem használt részegységekhez való hozzáférést megakadályozó rögzített, vagy nyitható reteszelt védőburkolatokkal és

b)

az 1.4.2.3. pontban említett állítható védőburkolatokkal, amelyek a hozzáférést csak azokra a mozgó részegységekre korlátozzák, ahol szükséges a hozzáférés.

A gép veszélyzónájába történő belépés, benyúlás elleni védelem. [16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1. sz. melléklet 1.3.7. pont] Mozgó részegységek által kiváltott veszélyek elhárítása A gép, mozgó szerkezeti elemeit úgy kell tervezni, gyártani és elrendezni, hogy az azok által kiváltott veszélyeket ki lehessen küszöbölni, vagy - amennyiben a veszélyhelyzet továbbra is fennáll - védőberendezéseket kell elhelyezni olyan módon, hogy azoknak a veszélyforrásoknak az elérési kockázata, amelyek balesetet idézhetnek elő, ki legyenek zárva.

40 / 70

50.

Emelésre és mozgatásra szolgáló helyek [16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1.sz. melléklet 1.1.5. pont] A gép tervezése a kezelés figyelembevételével A gép és valamennyi tartozéka -

legyen veszély nélkül kezelhető,

-

olyan csomagolású vagy kialakítású, hogy annak közbenső tárolása sérülésmentesen és veszélytelenül megoldható legyen (pl. kielégítő stabilitás, különleges alátámasztások).

Amennyiben a gép vagy annak bármely szerkezeti eleme a súlya, méretei vagy alakja miatt kézzel nem mozgatható, akkor a gépet, illetve annak tartozékait

51.

-

vagy olyan kiegészítő szerelvényekkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik azt, hogy valamilyen teheremelő biztonsági berendezéssel felvehetők legyenek,

-

vagy úgy kell kialakítani, hogy ilyen szerelvényekkel elláthatók legyenek (pl. menetes furatok kialakítása),

-

vagy olyan formájúra kell kialakítani, hogy a hagyományos teheremelő gépekre ráhelyezhető legyen.

Megcsúszás, botlás, leesés veszélye [16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1.sz. melléklet 1.1.5. pont] A gépnek azon részeit, amelyeken a kezelőszemélynek mozogni vagy állni kell, úgy kell tervezni és gyártani, hogy a személyek megcsúszása, megbotlása vagy leesése kiküszöbölhető legyen.

52.

A kezelőhelyek és a beavatkozási helyek hozzáférhetősége [16/2008 (VIII.30.) NFGM rendelet 1. sz. melléklet 1.6.2. pont] A gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének olyan hozzáférhetőségi lehetőségeket (lépcső, létra, kezelőállás stb.) kell biztosítani a gépen, amelyek segítségével a munkafolyamat közbeni működtetést, a beállítást el lehet végezni és a karbantartás szempontjából is fontos helyeket el lehet érni.

ÖSSZEGZÉS A legyártott termelő berendezés a jogszabályi előírásoknak megfelelő legyen. 1. FIGYELEMBE VETT IRÁNYADÓK Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (röv. OTSZ) vonatkozó fejezetei alapján a berendezés nem jelenthet tűzveszély kockázatot. A Törvény a Munkavédelem vonatkozó pontjai alapján, a berendezést kezelő dolgozó és berendezés kapcsolatában, rendeltetésszerű használat esetén a technológia nem hordozhat magában balesetveszélyt.

41 / 70

Az elektromos kábelezések, kötések, berendezés bekötéseknek meg kell felelnie az érintésvédelmi előírásoknak, áramütést nem okozhatnak. A vezérlés kijelzőjén megjelenő feliratoknak magyar nyelvűnek kell lennie, a kezelés könnyen elsajátítható kell, hogy legyen, nem tartalmazhat nehezen értelmezhető, kétértelmű jeleket, utasításokat, utalásokat. A berendezés kialakítására vonatkozó szabványok, és normatívák, melyek a berendezés megfelelőségének tanúsításához irányadóak.

TECHNOLÓGIA RÖVID LEÍRÁSA A berendezésnek a szükséges 7 különböző alkarészt kell összeszerelnie meghatározott sorrendben, meghatározott műszaki paraméterek szerint, a minimális ciklusidő elérése alatt. Az alkatrészek feltöltése manuális úton történik. Mivel különböző típusú szerelt bőröndkerék alkatrészek eltérő méretű alapanyag alkatrészekből állnak (állhatnak) ezért a pontos szerelési pozíciókat úgy biztosítjuk, hogy eltérő méretű (átmérőjű) alkatrészekhez más-más kialakítású szállító-, illetve szerelő fészkeket alkalmazunk, így biztosítjuk a megfogási-, zsírzási-, csavarozási-, és megfogási pontok azonosságát. Ezáltal a helyes technológiai működés alapfeltétele a megfelelő szállító-, és szerelőfészkek felhelyezése. Azok az alkatrészek, melyek kézzel feltöltött adagolóból már gépi úton jutnak egyesével beadagolásra:

-

fröccsöntött kerék fém tengely (kerék) fém csavar (kerék) fém csavar (ház) fém alátét (ház)

Az egyesével kézi úton beadagolt alkatrészek:

-

fröccsöntött sarokelem 42 / 70

-

fröccsöntött kerék-villa

Az összeszerelési folyamatot az alábbi részfolyamatra lehet bontani:

-

Alkatrészek szerelőpozícióba juttatása. Szükséges alkatrész furatok kenőanyaggal ellátása. Szerelési folyamatok elvégzése 6 fázisban, melyek: Alkatrészek gépi átrakása a szerelő körasztalra szerelő fészekbe, zsírozás Kerék villába illesztése, fém tengely benyomása Fém csavar (kerék) becsavarása. Fröccsöntött sarokelem ráhelyezése a fröccsöntött villára. Fém alátét (ház), és fém csavar (ház) becsavarozása a villába. Kiértékelés, késztermék eltávolítása a szerelőtérből.

SZALAG A technológia rövid ismertetéséből kiderül, az összeszereléshez szükséges alkatrészeket a gyártás technológiához tartozó állomások részére be kell juttatni a burkolattal elzárt szerelő térbe. A kézi-, illetve automatikus adagolású alkatrészek körasztalra juttatását síkszalag látja el. A síkszalag ikresített, 2 db ellentétes haladási irányú hevederes szállító pályából áll. Az egyik szállítópálya feladata a szerelő technológiába bejuttatott alkatrészek szállító tálcáinak elhozatala a feltöltést végző dolgozó , illetve az automatikus tárból dolgozó kerékadagoló elé. A másik szállítási irány gondoskodik a feltöltött szállító pályák áthelyező manipulátor elé juttatásáról. A monoton munkafolyamat során kialakulhat emberi tévesztés a technológia kiszolgálása során. Ennek kiküszöbölésére szenzorokat építünk a vezérlési folyamatba, melyek ellenőrzik a szállító fészkek feltöltöttségét, illetve a kerék tárban lévő nyersanyagok mennyiségét. Így elkerülhető a hiányzó alkatrészek miatt előforduló termelés kihagyás. Amennyiben a keréktár üres, a kijelző hibaüzenetet küld, illetve a kereten elhelyezett 3 színű fényoszlop figyelmeztető színjelzést ad. Ha a dolgozó nem tölti fel a szállító fészket a kézi adagolású alkatrészekkel (fröccsöntött ház, illetve kerék villa), nem kerül a tálca a plexivel elválasztott kerékadagoló elé. A 2 mozgásirányú szállítópályán történő tálca áthelyezést automatikus működésű átvezető henger végzi el. A szállító tálcák aljában pozícionáló furat lett kialakítva a szállítóhenger húzó csapja részére.

43 / 70

Önálló egység, öntartó vázzal, az automatikus összeszerelő egységgel ipari csatlakozókkal csatlakoztatva. Így egyszerűbb a szállítása, mozgatása, illetve amennyiben később felmerül az igény egy teljesen automatikus gépi töltésű technológiára, csak a síkpályás szalagon kelljen módosításokat végrehajtani.

ÁTRAKÓ MANIPULÁTOR A szállítószalag átrakási pozícióba érkező, és lerögzített szállítófészkéről helyezi át egy menetben a fészekben lévő 3 alkatrészt a szerelőfészekbe, illetve végzi el mozgatás közben a zsírzandó alkatrészek zsírzását (kerék furata, fröccsöntött ház furata). A manipulátor közös profilsínen mozgó 3 megfogóból áll. A manipulátor függőleges mozgatása pneumatikus munkahengerrel, míg vízszintes mozgatása léptetőmotorral van megoldva. A pontos mozgások eléréséhez referencia-, illetve végállapot érzékelő szenzorok kerültek beépítésre. A manipulátor zsírzó rendszerének ellátását lemezhordóra rögzíthető követőlapos pneumatikus zsírpumpa, illetve beállított egységnyi mennyiséget adagoló zsírszelep biztosítja. A kenőanyag a gyártótól lemezhordós kiszerelésben kerül felhasználásra. A zárt lemezhordó hátránya az, hogy nem látszik a benne lévő kenőanyag szintje. Ennek ellenőrzése, illetve folyamatos nyomon követése 2 módon lehetséges. A kezelő személy szemrevételezéssel megállapíthatja a zsír mennyiségét. Ezt oly módon biztosítjuk, hogy a zsírpumpa követő lapjára egy függőleges jelzőpálcát rögzítünk. A követőlap süllyedésével a pálca kilógása is csökken, ezáltal tapasztalati úton következtetni lehet a hordó töltöttségi fokáról, illetve előre biztosítani lehet a teli cserehordót. Annak érdekében, hogy emberi mulasztásból kifolyólag ne maradhasson el a kiürült hordó cseréje, a jelzőpálcára egy nyomókúpot rögzítettünk fel. Amikor a jelzőpálca lesüllyedése már oly mértékű, hogy a hordó töltöttségi szintje 10% alá csökken, a pálcán lévő nyomókúp működésbe hoz egy görgős végállás kapcsolót, mely jelet ad a rendszernek, és a színes kijelzőn hibaüzenetként megjelenítjük a „kevés a kenőzsír” feliratot, mely mindaddig hibaüzenetként megjelenik, míg a hordót ki nem cserélik, és a nyomókúp eltávolodik a végállás kapcsolótól. A zsírpumpa pneumatikus működtetésű, nyomástöbbszörözés elvén működő berendezés. A bemenő levegő nyomását sokszorozva állít elő présnyomást. Így érünk el 2-2,5 bar levegő nyomással 200-250 bar zsírnyomást. Mivel a technológia üzemi pneumatika nyomása 6,0 bar, ezért gondoskodni kell a zsírpumpa külön levegőellátásáról független nyomáscsökkentő közbeiktatásával. A zsírszelep könnyen állítható, külső, házon kívül elhelyezett állítócsavarja, és a csavar rögzítő anyája könnyen hozzáférhető helyen van, nem kell speciális eszköz az állításhoz.

44 / 70

A zsír szállítását nagynyomású páncélozott hidraulika tömlő, illetve varratmentes nagynyomású – a munkaállomás kialakításának megfelelően hajlított - acélcső látja el. A csatlakozások roppanó kúpos kivitelűek a szivárgás, illetve nyomásesés elkerülése érdekében. A zsírzás kellő időtartamát úgy biztosítjuk, hogy a zsírzást az alkatrész felemelésekor megkezdjük, és a szállítási ciklusidővel elegendő ideje marad a kenőanyagnak a zsírzófej furatából az alkatrész furataiban kiképzett zsírcsatornában elterülni. A manipulátor átrakási fázisa előtt beiktatunk egy óvintézkedést. Biztosítjuk azt, hogy a manipulátor elé ne kerüljön olyan szerelőfészek amiben alkatrész van, illetve a szerelőfészek az összeszerelésnek megfelelő méretű, és kialakítású legyen. Ezt egy színes ipari kamerával oldjuk meg, az átrakás előtt készített kép vizsgálatával dönti el a vezérlés, hogy kezdődhet-e az átrakás. Amennyiben a fészek megfelelő kialakítású, és üres, a manipulátor belehelyezi a alkatrészt. Ezt követően egy ismételt kép készítés történik, meggyőződünk arról, hogy minden alkatrész a helyére került, és kellő pozícióban van a fészekben. Amennyiben ez a kiértékelés is megfelelő, a körasztal a szerelő fészket a következő munkaállomás elé továbbítja.

TENGELY BENYOMÓ ÁLLOMÁS A körasztalra helyezést követően az első szerelő állomás, mely a következő feladatokat látja el: kerék villába helyezése és pozícionálása, kerék-tengely benyomása. A kerék tengelyének adagolása körrezgős adagolóval, és lineáris szállítópályán történő szállításával történik. A tengelyek mozgását rezgőmotorokkal biztosítjuk. A rezgés intenzitását, illetve a rezgetés frekvenciáját frekvencia szabályozókkal lehet optimális értékre állítani. A tengely szállítási pozícióban fejjel felfelé áll, míg a benyomáskor szárral felfelé, ezért szükség van a tengely 180 fokos forgatására is. Így a munkaállomás funkcióját 2 részre bontjuk, a körasztal alatti tengely előkészítésre, illetve a megfelelő időben történő tengely benyomásra. A tengely előkészítés a körasztal forgásától függetlenül kezdődik, feltétele az, hogy az átrakó manipulátor helyezzen alkatrészt a fészekbe. Ekkor egy kiemelő tüske a lineáris sín végén lévő ütköző laptól kiemel egy tengelyt. Egy megfogó csipesz a kiemelt tengelyt megfogja, 180 fokkal átfordítja, és ráhelyezi a tengelybenyomó BIT fejre. A BIT fej ekkor végez egy 70 fokos alternáló forgást (BIT keresés) biztosítva ezzel azt, hogy a tengely belső kulcsnyílású fejébe a BIT fej teljes mélységébe belemenjen. Ezzel az előkészítés folyamata leáll. Amikor a szerelőfészek a tengelybenyomó állomás előtt pozícióba ér, megkezdődik a munkafolyamat 2. része. A kerékbetoló munkahenger a fészekben fekvő kereket betolja a villába. Az állomás függőleges mozgása több lépcsős, így különböző mozgáshosszokat, különböző nyomatékkal tudunk elvégezni. A betolt, és helyzetben tartott villa-kerék egységen először egy furatközpontosítást végzünk el, egy központosító tüske betolásával. A központosító tüske kikúpozott vége belemegy az előkészített tengely furatába is, így egy tengelyűvé állítja be az alkatrészeket. Amint a folyamat lezajlott, a tengely megfogó elengedi 45 / 70

a BIT fejen lévő előkészített tengelyt, és elkezdődik a tengely benyomása. Mielőtt az erősebb benyomó henger elindulna felfelé, egy ugyanekkora pozícionáló hengerrel a fészekben tartjuk az alkatrészeket, elkerülve a nem kívánatos kiemelkedést. Rögzítés után benyomjuk a recézett tengelyt a furatokba. A munkafolyamat végén minden mozgó egység visszaáll alapállapotba. Amint az átrakó manipulátor ismét helyez át alkatrészeket, az előkészítés, és tengelybenyomás folyamata ismétlődik. A műszaki elvárásoknak megfelelően a tengely benyomását munkahenger végállásig végezzük, így a benyomás mértéke mindenkor megegyező lesz. Nem megfelelő tengely alkatrész esetén előfordul (a fej excentrikus a tengelyhez képest) hogy a kiemelő tüskéről felvétel pillanatában leesik az alkatrész. Ezért a tengely meglétét a BIT fejen szenzorral ellenőrizzük. Amennyiben a szenzor nem lát tengelyt a BIT fejen az előkészítési folyamat végén, a rendszer hibát jelez. A kezelőnek meg kell győződnie arról, hogy a tengely valóban leesett a BIT fejről. Ellenőrzés után a hibaüzenet törölhető, a tengely előkészítés folyamata megismétlődik.

KERÉKTENGELY CSAVAROZÓ ÁLLOMÁS A tengelybenyomó állomás után szerelési sorrendben következő munkaállomás. Itt történik meg a benyomott tengely megcsavarozása. A becsavaráshoz szükséges csavar adagolása a már említett körrezgős adagolóval, és lineáris szállítópályával valósul meg. Itt meg kell oldani a bejuttatott csavarok egyesével történő leválasztását, előkészítését csavarozási pozícióba. A csavarozás folyamatát elektromos kézi csavarozó gép végzi el. A csavarozó gép előre beállított nyomaték és szögelfordulás alapján végzi el a csavar betekerését. A folyamat megtörténte után a csavarozó, a hozzá tartozó egységen keresztül ethernetes kapcsolattal adatokat küld a vezérlésnek. A megfelelőnek beállított adatok, és a küldött adatok összehasonlításával dönti el a vezérlés, hogy megfelelő volt-e a csavarozás. Összehasonlított adatok: csavarozási nyomaték, csavarozó fej szögelfordulása, csavarozó gép csavarozás közben megtett útja. A munkafolyamat üzembiztonságának növelése érdekében a csavarozási folyamat is kétlépcsős: csavar előkészítés (körasztal forgástól független), és csavarozás. Amennyiben a csavarozó gép a leválasztott csavart ( BIT kereső lágyindítás mód) fel akarja venni, de nincs ott valamilyen okból csavar, és a gép süllyedése több, mint felvételkor kellene, a vezérlés érzékeli a csavar hiányát. Ekkor az adagolás-leválasztás-csavar előkészítés folyamat megismétlődik.

46 / 70

Az elektromos csavarozó gép gyors szerszám cseréjű, a csavarozó fej cseréjéhez nincs szükség speciális szerszámra. A gépbe helyezett BIT befogópatron mágnes betétes, illetve el van látva plusz külső mágnes gyűrűvel az erősebb csavartartás érdekében.

SZERELŐ MANIPULÁTOR ÁLLOMÁS Itt történik a csavarozott villa-kerék kiemelése a fekvő fészekből, és beleállítása a függőleges szerelő fészekbe. Ezt követően történik a villa tengelyére a fröccsöntött ház ráhelyezése. Kiemelten fontos az állomás munkát végző elemeinek pontos mozgása. Ezért minden egyes munkafolyamat előtt az állomás minden mozgást végző motorikus eleme referenciát vesz.

FRÖCCSÖNTÖTT HÁZ CSAVAROZÓ ÁLLOMÁS Ez az állomás lényegében megegyezik a villa tengely csavarozó állomással. A csavarozás menete, az eredmények kiértékelése ugyanolyan módon zajlik, mint a keréktengely csavarozás esetében. Annyi a különbség a két állomás működése között, hogy az előkészített, és felvett csavarral a csavarozó gép egy következő mozgással felvesz egy lapos alátétet is. Itt az alkatrészek adagolása 2 egymásnak merőleges irányból történik. Mindkét adagolás körrezgős adagolóból, és lineáris vízszintes szállító pályából áll. A szállítópályák kiképzése mindig a szállítandó alkatrész fizikális méretéhez, kialakításához, szállítási pozíciójához stb. van kialakítva. Ezen az állomáson a csavarleválasztó munkahenger leválasztó lapja egyben rögzíti a kiadagolt lapos alátétet is. Erre azért van szükség, hogy a mágneses Bit fej a csavarral nehogy idő előtt kiemelje a fészkéből az alátétet. A csavarozás után az adatok kiértékelése szintén a már ismertetett módon történik meg.

KÉSZTERMÉK VÁLOGATÓ-KILÖKŐ ÁLLOMÁS A körasztalon végzett több lépcsőben végzett munkafolyamat utolsó állomása. Ezen az állomáson történik az összeszerelt késztermékek szelektálása, illetve eltávolítása a körasztal szerelő fészkéből. Itt is 2 különböző folyamat zajlik, egyik a körasztal forgásától függően, ez a fészek kioldása, késztermék kilökése illetve a körasztal forgásától függetlenül, ez a válogatólap

47 / 70

beállítása aszerint, hogy a kiértékelt adatok alapján a kilökésre került késztermék a „JÓ” gyűjtőbe, vagy a „HIBÁS JAVÍTANDÓ” gyűjtőbe kerüljön.

ÜZEMMÓDOK Automata mód: az automatikus összeszerelési folyamat során alkalmazott leggyakoribb módozat. Nincs szükség plusz beavatkozásra, a technológia önműködően végzi az alkatrészek összeszerelését, megfelelő alapanyag feltöltés, és kézi alkatrész töltés esetén a folyamat önműködően zajlik, a munkafolyamatok lefutnak.

Kijáratási mód: abban az esetben van rá szükség, ha termék átállás történik, vagy pl: takarítás miatt „le kell járatni” a körasztalt. Amikor ez az üzemmód aktiválva lesz, minden állomás csak egyszer hajtja végre a feladatát, illetve nem végez előkészítési folyamatot.

Kézi mód: Ebben az üzemmódban van lehetőség az állomások külön-külön működtetésére, illetve a körasztal kézzel történő léptetésére. Karbantartás, javítás esetén van rá szükség, illetve ha rendellenesség lép fel valamelyik állomás munkafolyamata során.

ÁLTALÁNOS MŰSZAKI MEGOLDÁSOK Mechanika

48 / 70

Gyártás során alkalmazott fémek: a berendezés fém alkatrészeinek hosszú- távon alakváltozástól mentesen el kell viselniük az őket érő hatásokat, olyan megmunkálásúnak, anyagúnak kell lenniük, hogy a funkcionális megfelelésen túl a legnagyobb esztétikai értékkel bírjanak.

Csavarkötések: előnyös, ha egy berendezés karbantartása során nincs szükség speciális, egyedi szerszámokra. A csavarkötések kialakításánál törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint minél kevesebb csavarméret legyen felhasználva. A csavarok hossza változhat, de az oldásukhoz szükséges szerszámok száma minimalizált legyen. A csavarok kialakítás szerint lehetőleg mindig belső kulcsnyílásúak. A rögzítő anyák hatlapúak, szükséges helyen önzáró kivitelűek.

Egyéb rögzítések: azokon a helyeken, ahol többször fennáll az oldás lehetősége olyan gyorsrögzítők kerüljenek alkalmazásra, melyek egy mozdulattal segédeszköz nélkül oldhatóak.

Villamosság, elektronika

Optikai szenzorok alkalmazása: A berendezés tervezése során több állomáson is jelentkezik az a feladat, hogy olyan érzékelő szenzorok legyenek alkalmazva, melyek az alkatrészek jelenlétét felismerik a környezetükben. Adott esetben az alkatrészek színe is változhat (pl.: csavarok, tengelyek lehetnek fényes, illetve fekete felületkezelt kivitelűek is).

Léptető motorok alkalmazása: A pontos lépésszám meghatározására, illetve a mozgásciklusonként vett referencia biztosítsa azt, hogy az adott mozgást végző egység a feladat által megkívánt pontosságban végezze el a mozgási feladatát.

Frekvencia szabályozók alkalmazása: az alkatrészek egyenkénti automatikus adagolásánál fontos tényező a kellő sebességű, és intenzitású beadagolás azért, hogy a meghatározott ütemidejű munkamenet végére legyen odaszállított alkatrész a felvételi pontban, illetve az adagolók annyi alkatrészt szállítsanak, hogy a lineáris síkpályán legyen előre felpufferelt mennyiség, így cél, hogy a körrezgős adagolók csak szakaszos üzemben működjenek.

Kapcsoló szekrény hűtés: Cél, hogy a több műszakban folyamatos üzemű berendezés bezárt kapcsolószekrényeiben ne keletkezzen káros túlmelegedés még akkor sem, ha a környezeti 49 / 70

hőmérséklet amúgy is magas. Ennek érdekében szűrő-, és biztonsági ráccsal ellátott ventilátorok kerüljenek beépítésre azokba a szekrényekbe, melyek nagy áramfelvételű alkatrészeket, mágnes kapcsolókat stb. tartalmaznak.

Kábelek, vezetékek rendezése: a tervezésénél, és építésénél figyelmet kell szentelni az elkészült berendezés karbantarthatóságára, tisztíthatóságára. A beépített eszközök, érzékelők, jeladók számával növekszik a berendezésen bekötött vezetékek, kábelek mennyisége. Ha ezt a tényt figyelmen kívül hagynánk, a berendezés takarításakor elkerülhetetlen lenne a vezeték akaratlan kirántása. Ezért a vezetékek kábelrendező spirálokkal legyenek védve a külső mechanikai behatásoktól, javítva az esztétikai összképet is. A vezetékek minden esetben tartós kivitelű azonosítót kapnak a későbbi esetleges hibakeresés megkönnyítésére.

Pneumatika

Összetett levegő előkészítő egység: Olyan pneumatikus levegő előkészítővel kell ellátni a berendezést, mely alkalmas a következő kritériumok kielégítésére:

-

a főszelep elektromos vezérlésű, VÉSZSTOP esetén azonnal elzárja a bemenő levegő útját. Rendelkezzen vízleválasztóval, mely a levegő hálózat csőrendszerében összegyűlt káros vízcseppeket leválasztja, a leválasztó víztelenítése egyszerű legyen. Rendelkezzen megfelelő szűrőbetétes szűrővel azért, hogy a pneumatikus gépelemek káros idő előtti kopását kiküszöbölje. Beállított kritikus nyomásértékek között engedje csak üzemelni a technológiát. Túlnyomás, és nyomásesés esetén megáll. Rendelkezzen megfelelő nyomáscsökkentő egységgel, melynek állítottságát nyomásmérő órán lehessen kontrollálni. Beépített visszacsapó szelep alkalmazásával ne engedje a levegőnyomás visszaáramlását.

Csatlakozók: a pneumatikus gyorscsatlakozók legyenek.

csatlakozók

minden

esetben

segédeszköz

nélküli

Pneumatikus munkahengerek: a mozgások koordinálása érdekében a munkahengerek pozícióérzékelős kivitelűek legyenek annak érdekében, hogy a munkahenger mozgások, és véghelyzetek koordinálhatóak legyenek. Ahol szükséges, ott levegő véghelyzet csillapítású 50 / 70

hengereket legyenek alkalmazva azért, hogy a gyors mozgás ellenére ne legyen káros ütés a munkahenger véghelyzeteiben.

INFORMÁCIÓK Az üzembiztos technológiai működéshez a kezelő részére a rendszer több módon is küldjön információkat, illetve figyelmeztetést.

Fényjelzés: a berendezés üzemállapotáról fényjelzés adjon információt

Hangjelzés: amennyiben a berendezés működése során hiba lép fel, a színes kijelzőn hibaüzenet jelenik meg, a hibaüzenettel egyidejűleg a vezérlés hangjelzést is kibocsájt, felhívva ezzel a kezelő figyelmét a bekövetkezett jelenségre. Kijelző: a kijelzőről leolvasható legyen az aktuális üzemmód, a hibaüzenet lista, illetve fellépő kritikus hiba esetén a hibás állomás megnevezése. Adatokat küldjön a termelésről, a legyártott darabszám, a késztermékek minősítési aránya is.

BIZTONSÁG A berendezés tervezésénél az üzembiztonság, az elvárásoknak megfelelő működés mellett fokozottan előtérben van a berendezést kezelő munkavállaló biztonsága, testi épsége. A beépített kollektív védőeszközök, és védelmi technikai eszközök mind-mind azt a célt szolgálják, hogy ne következhessen be üzemszerű használat esetén foglalkozás közben bekövetkező baleset.

Védőkeret: a veszélyes teret elválasztja a környezetében tartózkodó személyektől, megakadályozva a benyúlást.

Plexi burkolat: betekintést enged a veszélyes térbe, a működés közbeni benyúlást viszont meggátolja.

Reteszelt ajtók: az automata szerelőtér karbantartásakor, a szerelőfészkek cseréjekor szükséges u.n. szerelőajtók biztosítása.

51 / 70

Vészgomb: vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kialakított, és bekötött gomb, mely megnyomásakor a munkafolyamatok azonnal megállnak, a betáp feszültség megszűnik, illetve a betáp sűrített levegő nyomása megszűnik.

Belső LED soros világítás: növeli a biztonságot a helyi megvilágítás, karbantartás esetén ne legyen szükség szerelőlámpára.

Védőburkolat: a berendezés azon részeit, melyek működő képességét nem kell szemrevételezéssel ellenőrizni, de magukban rejtik a baleseti veszélyforrást lemezburkolattal legyenek elzárva.

DOKUMENTÁCIÓ A legyártott berendezés mellé olyan dokumentációs csomagot kell biztosítani, mely tartalmazza a biztonságos beüzemeléshez, és üzemeltetéshez, egyszerű, könnyen elsajátítható üzemeltetéshez, karbantartáshoz, hibakereséshez szükséges ismeret- anyagot, adatokat, leírásokat.

MŰSZAKI ADATOK A berendezés kialakításánál figyelembe kell venni a Megrendelő által biztosított energiahálózati, pneumatikai adatokat azért, hogy a technológiának megfelelő berendezés beilleszthető legyen a biztosított energiaforrásokba, ne keletkezzen többletköltség a technológia energetikai megtáplálása. Méretek: 300mm x 300mm x 200mm Áramellátás: 400 V / 16 A Pneumatikus levegő nyomása: 6 bar. Gépi ütemidő : 6s

KARBANTARTÁS

52 / 70

A berendezés tervezésekor figyelembe kell venni az üzemelés során időszakosan elvégzésre kerülő karbantartásokat is. A működő elemek hozzáférhetősége, pozícionáló, végállás ütköztető, beállító csavaroknak olyan helyzetűnek kell lenniük, hogy szerszámmal bontás nélkül elérhetőek legyenek. A lezajló folyamatok lehetőség szerint könnyen átláthatóak, megfigyelhetőek legyenek. A zsírzó gombok (lineáris csapágyak) könnyen hozzáférhetőek legyenek. Az elektromos szekrényekben a különböző elektronikai, és villamos alkatrészek csoportosítva legyenek a gyorsabb hibakeresés elősegítésére. A tisztítás folyamata ne igényeljen erősen maró hatású tisztító szereket. -

Karbantartás periódusa:

A szerelő állomás megadott üzemideje alapján, Vállalkozó adja meg a javasolt karbantartási periódusokat ill. típusokat. (kis-közepes-nagy karbantartás), az ezekhez tartozó pontos feladat és alkatrészlistát. -

Karbantartások elvégzéséhez szükséges idők mennyisége:

Ajánlattevő a karbantartások elvégzéséhez szükséges időtartamot az alábbiak szerint kell figyelembe vegye a gép tervezésekor, gyártásakor. A nagykarbantartáshoz szükséges maximális időtartam a 8 órát nem haladhatja meg. Rendelkezésre Állás A vállalkozó vállalja, hogy a hibaelhárítást a bejelentéstől (8.00-17.00) számított legkésőbb a megajánlott időtartamon (min. 2 óra, max. 8 óra) elkezdi és a hibaelhárítás megkezdésétől számított 24h belül elhárítja. Az ehhez szükséges eszközöket, alkatrészeket raktáron tartja, ezzel is biztosítva az esetleges maximális 24h üzemkiesést.

Garanciális esetek A vállalkozó vállalja, hogy garanciaidőn belüli meghibásodás esetén a hibaelhárítás megkezdésétől számított 24h belül elhárítja, ez vonatkozik a főbb alkatrészek cseréjére is. Az ehhez szükséges eszközöket, alkatrészeket raktáron tartja, ezzel is biztosítva az esetleges maximális 24h üzemkiesést.

53 / 70

IV. SZERZŐDÉSTERVEZET ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS TERVEZET Amely létrejött egyrészről KRESZ & FIEDLER Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Kft.Székhely: 7720 Pécsvárad, Pécsi út 1/1. Adószám: 10329755-2-02 Cégjegyzékszám: 0209010188 Statisztikai számjel: 10329755-2229-113-02 Bankszámlaszám: OTP 11731104-20007872-00000000 Képviseli: Kresz Erika ügyvezető mint Vevő (a továbbiakban: Vevő) másrészről ***** Székhelye: Adószáma: Cégjegyzékszám: Statisztikai számjel: Pénzforgalmi jelzőszám: Képviseli: mint Eladó (a továbbiakban: Eladó) (a továbbiakban együttesen: Felek) között alulírott helyen és időben az alábbi feltételek szerint:

A.)

B.)

C.)

PREAMBULUM Jelen beszerzés a Vevő által benyújtott „Keményfedeles bőrönd, fröccsöntött bőrönd alkatrészgyártó kapacitások bővítése, beszállítói készségek, versenyképesség fejlesztése, új hazai kkv beszállítók integrációba vonása a Samsonite-Kresz&Fiedler-TERMOPLAST-PLASTICORSárrét-Plast konzorciumnál” elnevezésű pályázat keretében valósul meg, a „GINOP-1.3.3-16 – Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása” elnevezésű Európai Uniós támogatás felhaszálásával. Vevő „SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS KÖRASZTALOS SZERELŐ BERENDEZÉS SZÁLLÍTÁSÁRA ÉS ÜZEMBE HELYEZÉSÉRE” tárgyban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 21.§ (1) bekezdése alapján alkalmazható Harmadik Rész 113.§-a szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. Felek rögzítik, hogy a Vevő többváltozatú (alternatív) ajánlat benyújtásának lehetőségét nem biztosította. 1

D.) E.) F.)

G.)

H.)

I.)

J.)

A Vevő az ajánlattevők számára a gazdasági társaság, illetve jogi személy (projekttársaság) létrehozását nem tette lehetővé. A Vevő a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzés tárgyára tekintettel részajánlat-tételi lehetőséget nem biztosított. Felek rögzítik, hogy az Eladó benyújtott ajánlatával a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot adta az eljárásban, mellyel az eljárás nyertese lett. A Kbt. szerinti eljárás ajánlattételi felhíváshoz kapcsolódó valamennyi írásbeli dokumentáció és az Eladó nyertes ajánlata (a továbbiakban együtt: közbeszerzési dokumentumok) jelen szerződéssel (továbbiakban: Szerződés) együtt értelmezendő annak ellenére, hogy a dokumentumok fizikailag nem kerültek csatolásra a Szerződés törzsszövegéhez. Szerződő Felek megállapítják, hogy jelen szerződésben szabályozzák együttműködésüket és a Felek jogait és kötelezettségeit érintő minden olyan kérdést, amelyek a Felek szerződéses jogviszonyára alkalmazandó. A Felek kapcsolatuk fő alapelveként deklarálják, hogy mindenkor a piaci tisztesség és a kölcsönös együttműködés fokozott követelményei szerint kívánnak eljárni. Eladó kijelenti, hogy vele szemben csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás nincs folyamatban, illetve ilyen eljárások bekövetkezésének veszélye nem áll fenn. Az Eladó vállalja, hogy a másik Felet haladéktalanul értesíti, amennyiben olyan körülmény merülne fel, amely jelen pontban foglalt valamely eljárás kezdeményezését eredményezheti. Mindkét fél kijelenti, hogy sem jóhiszeműen, sem rosszhiszeműen, sem a múltban nem hallgatott el, sem a Szerződés időtartama alatt nem fog elhallgatni semmiféle, a Szerződés teljesítése tekintetében bármilyen szempontból releváns információt, amely kihatással lehet a jelen megállapodásban foglaltakra.

SZERZŐDÉS TÁRGYA 1.1. A Vevő részére a közbeszerzési eljárás műszaki leírásában (továbbiakban: Műszaki Leírás), mely a Szerződés 1. számú mellékletét képezi, valamint az Eladó ajánlatában meghatározott feltételeknek megfelelő 1 darab körasztalos szerelő berendezés (a továbbiakban: Berendezés) határidős adásvétele a Szerződésben meghatározott feltételek szerint, a Szerződésben meghatározott vételár ellenében. 1.2. Jelen szerződés keretében az Eladó a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott paraméterek szerinti Berendezés előállítására, leszállítására, üzembe helyezésére, átadására, tulajdonjogának átruházására köteles, míg a Vevő a Berendezés átvételére és vételárának megfizetésére köteles. 1.3. Felek rögzítik, hogy az Eladó rendelkezik jogosultsággal a Berendezés és tartozékainak forgalmazására, valamint annak garanciális és garanciális időszakon túli magyarországi szervizelésére. 1.

TELJESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK, ÁTADÁS-ÁTVÉTEL 2.1. Teljesítés helye: Kresz&Fiedler Kft. székhelye (7720 Pécsvárad, Pécsi út 1.) (NUTS kód: 2.

2

HU231) Teljesítés határideje: a Szerződés aláírásától számított ****/max. 120 nap a nyertes ajánlat szerint/* naptári nap. 2.3. Felek a Kbt. 8. § (2) bekezdésére figyelemmel rögzítik, hogy az Eladó a szerződésszerű teljesítés körében köteles a Berendezést a teljesítési határidőn belül a teljesítés helyére eljuttatni, beállítani és üzembe helyezni, majd az üzembe helyezett Berendezést a Vevőnek átadni. 2.4. Felek rögzítik, hogy az Eladó a Szerződés 2.2. pontjában meghatározott teljesítési határidőn belül bármikor jogosult teljesíteni, azonban a teljesítés pontos idejéről köteles a Vevő kapcsolattartóját a teljesítés időpontja előtt 3 munkanappal írásban értesíteni. Az értesítés elmaradásából eredő károkért az Eladó felelős. 2.5. Felek megállapodnak abban, hogy az Eladó a Berendezés üzembe helyezését, átadását a Felek eltérő megállapodásának hiányában munkanapokon 8.00 és 16.00 óra között végezheti. 2.2.

2.6.

2.7.

2.8.

2.9. 2.10.

2.11.

Felek megállapodnak abban, hogy a Berendezés teljesítési helyre történő eljuttatására alkalmas fuvarozási mód választásáért, a fuvarozás során esetlegesen felmerülő késedelemért, károkért az Eladó felelős. Fuvarozó alkalmazása esetén a Vevő a fuvarozóval nem áll jogviszonyban. Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a fuvarozással kapcsolatos valamennyi adminisztrációs kötelezettséget teljesíti a NAV irányába, továbbá az útdíjköteles gépjárművekkel a Vevő részére végzett fuvarozással járó termékszállítási bejelentési kötelezettségeknek eleget tesz (EKÁER adminisztráció). Ebbe beleértendő az Európai Unió tagállamából való fuvarozással kapcsolatos regisztrációban Vevővel való együttműködés. Felek rögzítik, hogy Eladó adminisztrációs és tájékoztatási, valamint együttműködési kötelezettségének megszegéséből eredő kárért teljes körű felelősséggel tartozik, és Vevőt haladéktalanul kártalanítani vagy kártérítést fizetni köteles. Az Eladó a Berendezést a fuvarozás módjának megfelelő csomagolásban köteles a teljesítés helyére eljuttatni, a csomagoláson fel kell tüntetnie a megfelelő kezelésre és tárolásra vonatkozó feliratokat, illetve címkéket. Felek megállapodnak abban, hogy a Berendezés teljesítési helyre való eljuttatását követően az Eladó elvégzi annak beállítását, valamint üzembe helyezését, szükség esetén testre szabását. A Berendezés átadás-átvétele során a Vevő próbával győződik meg arról, hogy az a rendetetésszerű használatra alkalmas, rendelkezik a Szerződésben és annak elválaszthatatlan részét képező közbeszerzési dokumentumokban – így különösen a Műszaki Leírásban, valamint a jogszabályokban előírt tulajdonságokkal. Felek rögzítik, hogy „próba” alatt kipróbálást értenek, amelynek során az Eladó beindítja, üzembe helyezi a Berendezést, szükség esetén lefuttat rajta egy tesztüzemet annak vizsgálata céljából, hogy a Vevő meggyőződhessen arról, hogy a Berendezés működőképes-e, valamint rendelkezik-e azokkal a tulajdonságokkal és alkalmas-e annak a funkciónak az ellátására, amelyre az Eladó jelen szerződéssel kötelezettséget vállalt.

2.12. Az átadás-átvételről a Felek közösen jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet a Felek erre feljogosított képviselői aláírásukkal hitelesítenek. 2.13. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az átadás-átvétel során a Vevő azt állapítja meg, hogy a Berendezés nem felel meg a Szerződésben foglalt feltételeknek, a Berendezés vagy annak 3

2.14.

2.15. 2.16. 2.17.

2.18.

egyes eleme(i) hibásak (a továbbiakban: hiba), a hibát, a hiba vonatkozásában érvényesíteni kívánt szavatossági igényt, valamint a szavatossági igény teljesítésének határidejét a Felek a közösen felvett jegyzőkönyvben rögzítik. Amennyiben az Eladó a megjelölt szavatossági igénynek a megjelölt határidőben nem tesz eleget, a Vevő gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő egyéb jogait. Az átadás-átvétel során az Eladó köteles a Berendezést, valamint annak minőségét és műszaki megfelelését tanúsító magyar nyelvű okmányokat, tanúsítványokat, valamint a működéshez, üzemeltetéshez szükséges magyar nyelvű dokumentációkat átadni a Vevő részére. A Berendezéssel kapcsolatos kárveszély a teljesítéssel, a teljesítés helyén száll át a Vevőre. Eladó vállalja, hogy a jelen szerződés tárgyát képező Berendezés vonatkozásában elvégzi a Vevő által kijelölt személyek felhasználói szintű betanítását. Az Eladó a Szerződést akkor teljesíti határidőben, ha a teljesítési határidőn belül: ● a közbeszerzési dokumentumokban előírt paramétereknek megfelelő Berendezést a teljesítés helyére eljuttatta, ● a Berendezést beállította, és üzembe helyezte, ● a Berendezést a Vevő részére sikeresen átadta, ● a Szerződésben meghatározott betanítást elvégezte és ● a Szerződésben meghatározott dokumentumokat a Vevőnek átadta. Felek rögzítik, hogy a teljesítés időpontja az az időpont, amikor a Szerződés 2.17. pontjában rögzített valamennyi feltétel teljesítésre került az Eladó részéről.

VÉTELÁR 3.1. Felek megállapodnak abban, hogy a Berendezés vételára: 3.

nettó vételár (HUF)

27% ÁFA (HUF)

bruttó vételár (HUF)

összeg számmal

****

****

****

összeg betűvel

****

****

****

3.2. Felek rögzítik, hogy a vételár garantált, fix vételár, amely tartalmazza az Eladónak a Szerződés teljesítése körében elmerült valamennyi kiadását és költéségét, ezért az Eladó a Vevőtől további díjazásra semmiféle jogcímen nem támaszthat igényt. VÉTELÁR FIZETÉSE, SZÁMLÁZÁSA 4.1. Felek megállapodnak abban, hogy a Vevő a Szerződés 3.1. pontjában meghatározott vételárat a Szerződés teljesítését követően, utólag, az Eladó által a Szerződés szerint kiállított számla ellenében egyenlíti ki. 4.2. Felek megállapodnak abban, hogy a Kbt. 135. § (1) bekezdése alapján a Szerződés teljesítését követő 15 napon belül a Vevő erre feljogosított képviselője teljesítésigazolást állít ki az Eladó részére. 4.3. A Vevő részéről teljesítésigazolás kiállítására jogosult személy: **** 4.

4

4.4. Felek a Kbt. 135. § (5) bekezdésére figyelemmel rögzítik, hogy részszámla benyújtására nincs lehetőség. 4.5. Az Eladó a számlát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 169. §-ában, a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 167. §-ának (1) és (3) bekezdésében, továbbá a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014 (IV.30.) NGM rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően köteles kiállítani. Az Eladó a számlához köteles csatolni a teljesítésigazolás egy példányát. 4.6. A Szerződés 4.5. pontjában meghatározott követelményeknek nem megfelelően kiállított, és a Vevő részére megküldött számlát a Vevő nem fogadja be, azt kiegyenlítés nélkül visszaküldi az Eladó székhelyére és az ebből eredő fizetési késedelemért felelősséget nem vállal. 4.7. Az ajánlattétel, az elszámolás és a kifizetés pénzneme: magyar forint (HUF) 4.8. Számlázási cím: Kresz&Fiedler Kft. (7720 Pécsvárad, Pécsi út 1/1.) Felek megállapodnak abban, hogy a számla kiegyenlítése a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásáról szóló 272/2014. (IX.5.) Korm. rendeletben foglalt szabályok szerint, ****30-120 a nyertes ajánlat szerint napon belül banki átutalással történik. 4.10. Felek rögzítik, hogy a Berendezés vételára 50%-ban saját forrásból, míg 50,000000%-ban a „GINOP-1.3.3-16 – Beszállító mikro-kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása” konstrukciójú „Keményfedeles bőrönd, fröccsöntött bőrönd alkatrészgyártó kapacitások bővítése, beszállítói készségek, versenyképesség fejlesztése, új hazai kkv beszállítók integrációba vonása a Samsonite-Kresz&Fiedler-TERMOPLAST-PLASTOCOR-Sárrét-Plast konzorciumnál” elnevezésű pályázatból, utófinanszírozással kerül kiegyenlítésre. 4.11. Felek rögzítik, hogy amennyiben a Vevő a számla kiegyenlítésével késedelembe esik, az Eladó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. §-a szerinti késedelmi kamatra tarthat igényt. 4.12. Felek a Kbt. 135. § (6) bekezdésére figyelemmel rögzítik, hogy a Vevő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásából eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be. 4.9.

SZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS 5.1. Felek megállapodnak abban, hogy az Eladó a Berendezésre a sikeres átadás-átvételtől számított 12-24 a nyertes ajánlat szerint hónap teljeskörű jótállást vállal. 5.2. Az Eladó a jótállási kötelezettség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. 5.3. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Amennyiben az Eladó (jótállásra kötelezett) kötelezettségének a Vevő (jogosult) felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. 5.

5

5.4.

5.5.

5.6.

5.7.

5.8.

5.9.

Eladó vállalja, hogy – a Felek kapcsolattartóinak ellenkező megállapodása hiányában – a jótállási idő alatt bejelentett jótállási igény (hibabejelentés) esetén a hibabejelentéstől számított 2-8 a nyertes ajánlat szerint órán belül megkezdi a hiba kijavítását (értsd: hibajavítás, cserét), a hibajavítást késedelemmentesen, a bejelentéstől számított legfeljebb 24 óra alatt elvégzi. Ennek érdekében Eladó a hibajavításhoz szükséges eszközöket, alkatrészeket, anyagokat az esetleges hibajavításra rendelkezésre, szükség szerint raktáron tartja. Az Eladó tudomásul veszi, hogy a hibajavítást gondosan, de a lehető legrövidebb idő alatt kell elvégezni, lehetőleg úgy, hogy a maximális üzemkiesés a 24 óra időtartamot ne haladja meg. Amennyiben az Eladó a garanciális kötelezettségének az így meghatározott határidőn belül nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a Vevő az Eladó költségére a hibát mással kijavíttathatja, illetve élhet egyéb szavatossági/kártérítési jogaival. A garanciális hibabejelentést az Eladó 8:00-17:00 óra között a következő elérhetőségen fogadja: ● e-mail cím: **** ● fax: **** Az Eladó szavatolja, hogy ● a Berendezés új és tartalmazza az összes legutóbbi kivitelezési és anyagbeli fejlesztéseket, ● a Berendezés mentes mindenfajta tervezési, anyagbeli, kivitelezési, illetve az Eladó vagy közreműködői tevékenységével, illetve mulasztásával bármilyen más módon összefüggő hibáktól, ● a Berendezés a rendeltetésszerű használatra alkalmas, mindenben megfelel a jogszabályokban, a Műszaki Leírásban, az Eladó ajánlatában, valamint a Szerződésben meghatározott feltételeknek. Az Eladó szavatolja, hogy a Berendezésen harmadik személynek nincsen olyan joga, amely a Vevő tulajdonszerzését akadályozza, ellenkező esetben a Vevő köteles az Eladót megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el vagy adjon megfelelő biztosítékot. A határidő eredménytelen eltelte után a Vevő elállhat a Szerződéstől és kártérítést követelhet. Az Eladó szavatolja, hogy a Berendezésen harmadik személynek nincsen olyan joga, amely a Vevőt tulajdonjoga gyakorlásában korlátozza vagy a Berendezés értékét csökkenti. Ellenkező esetben a Vevő megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet. A határidő eredménytelen eltelte után a Vevő a tehermentesítést az Eladó költségére elvégezheti, amennyiben a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a Vevő a Szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a Vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a Vevő nem kívánja a Berendezés tehermentesítését. Eladó szavatolja, hogy a Berendezés karbantartásigénye még a nagykarbantartás esetén sem haladja meg a 8 órát.

6. ALVÁLLALKOZÓK 6.1. Az Eladó a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe 6

6.2.

6.3.

6.4.

6.5. 6.6. 6.7.

bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az Eladó e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel – amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az Eladó a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg. Az Eladó legkésőbb a Szerződés megkötésének időpontjában köteles a Vevőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a Szerződés teljesítésében, és – ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. Az Eladó a Szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles a Vevőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. Az Eladó felel az alvállalkozók teljesítéséért, szakmai, műszaki színvonalukért és pénzügyi alkalmasságukért. Az Eladó felelősségét a Vevő felé az alvállalkozók igénybevétele nem befolyásolja. Az Eladó gondoskodik a különböző alvállalkozók irányításáról, utasításáról és a közöttük meglévő együttműködésről. A Vevő és az alvállalkozók nincsenek jogviszonyban. Az Eladó kötelezettsége az alvállalkozók közvetlen fizetési igényeinek rendezése és a Vevő minden ilyen igénytől való mentesítése. Jogszerűen igénybe vett alvállalkozó esetén az Eladó az alvállalkozó teljesítéséért úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna el. Jogszerűtlenül igénybe vett alvállalkozó esetén az Eladó felelős minden olyan kárért, amely alvállalkozó igénybevétele nélkül nem következett volna be.

7. KÖTBÉR 7.1. Felek rögzítik, hogy az Eladó a Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján kötbér fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Késedelmi kötbér 7.2. Felek megállapodnak abban, amennyiben az Eladó a Szerződés teljesítésével – olyan okból, amelyért felelős – késedelembe esik, késedelmi kötbért köteles a Vevőnek fizetni. 7.3. A késedelmi kötbér alapja a Berendezés nettó vételára. 7.4. A késedelmi kötbér mértéke a Berendezés nettó vételárának 1%-a naptári naponként, de legfeljebb 20 naptári napnak megfelelő összeg. 7

Meghiúsulási kötbér 7.5. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az Eladónak a Szerződés teljesítésével kapcsolatos késedelme meghaladja a 20 naptári napot, a Vevő jogosult a Szerződést meghiúsultnak tekinteni és elállni a Szerződéstől vagy a Szerződést felmondani. 7.6. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Szerződés teljesítése bármely olyan okból, amelyért az Eladó felelős, meghiúsul, - beleértve az olyan 20 naptári napot meghaladó késedelem esetét, amelyért az Eladó felelős - az Eladó meghiúsulási kötbért köteles a Vevőnek fizetni. 7.7. A meghiúsulási kötbér mértéke a Berendezés nettó vételárának 30%-a. Kötbér érvényesítésével kapcsolatos további rendelkezések 7.8. Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés keretében érvényesített kötbér összességében (késedelmi és meghiúsulási kötbér együtt) nem haladhatja meg a nettó vételár 30%-át. 7.9. Az esedékessé vált kötbér összegéről a Vevő kötbérértesítőt állít ki az Eladó felé, amelyet az Eladó annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) naptári napon belül átutalással köteles kiegyenlíteni a kötbérértesítőn feltüntetett bankszámlára. 7.10. A teljesítés elmaradása esetére (meghiúsulás) kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól. 7.11. A Vevő (jogosult) a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát. 7.12. A Vevő (jogosult) a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette. 7.13. A Ptk. 6:168. § (1) bekezdése alapján az Eladó a kötbérfizetési kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha szerződésszegését kimenti.

8. SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA 8.1. A Szerződés megszűnik: ● Felek szerződésszerű teljesítésével, ● elállással, ● (rendkívüli) felmondással. 8.2. Felek rögzítik, hogy bármelyik fél a másik fél súlyos szerződésszegése esetén jogosult a Szerződést a szerződésszegő félhez intézett egyoldalú, írásos, indokolással ellátott nyilatkozatával, azonnali hatállyal felmondani. 8.3. Felek az Eladó részéről súlyos szerződésszegésnek tekintik – különösen, de nem kizárólagosan –, ha az Eladó teljesítéssel 20 naptári napot meghaladó késedelembe esik olyan okból, amelyért felelős. 8.4. Felek a Vevő részéről súlyos szerződésszegésnek tekintik – különösen, de nem kizárólagosan -, ha a Vevő fizetési késedelme meghaladja a 90 naptári napot és ebbéli kötelezettségének az Eladó erre vonatkozó, írásbeli felszólítása ellenére sem tesz eleget. 8.5. A Vevő a Szerződést felmondhatja, vagy a Ptk.-ban foglaltak szerint – a Szerződéstől elállhat, 8

8.6.

8.7.

8.8.

8.9.

ha: ● feltétlenül szükséges a Szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni; ● az Eladó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az Eladó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy ● az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult, vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis. A Vevő köteles a Szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a Szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy az Eladó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból. Felek megállapodnak abban, hogy a Vevő jogosult és köteles a Szerződést azonnali hatállyal – az Eladóhoz intézett egyoldalú, írásos nyilatkozatával felmondani (ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon): ● amennyiben az Eladóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel; ● amennyiben az Eladó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel. Az Eladó tudomásul veszi, hogy ● nem fizethet, illetve számolhat el a Szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek az Eladó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak; ● a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt köteles tulajdonosi szerkezetét a Vevő számára megismerhetővé tenni és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Vevőt haladéktalanul értesíteni. Amennyiben az Eladó a Szerződés 8.8. pontjában foglalt valamelyik kötelezettségét megszegi, a Vevő jogosult és köteles a Szerződést azonnali hatállyal felmondani.

8.10. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Vevő a Szerződésben szabályozott felmondási jogával él, az Eladó kifejezetten lemond az elmaradt haszna iránti igény érvényesítéséről a Vevővel szemben. Felek megállapodnak abban, hogy az Eladó a Szerződés aláírásával mindennemű, a Szerződés megszűnéséből eredő igény érvényesítéséről kifejezetten lemond, amennyiben a Szerződés megszüntetése az Eladó szerződésszegő magatartásának 9

következménye. 8.11. Felek rögzítik, hogy a Szerződést kizárólag írásban, a Kbt. 141. §-ában foglalt rendelkezések maradéktalan betartása mellett módosíthatják. 8.12. Feltételes közbeszerzés – felfüggesztő feltétel: A Vevő felhívja az Eladó figyelmét, az Eladó tudomásul veszi, hogy jelen eszközbeszerzés ún. feltételes közbeszerzés keretében valósul meg, melynek megfelelően jelen szerződés csak és kizárólag abban az esetben lép hatályba, ha a Vevő Preambulumban megnevezett GINOP pályázata az igényelt támogatási összegben elfogadásra kerül. 9. VIS MAIOR 9.1. A vis maior esemény (a továbbiakban: Vis Maior Esemény) olyan, a Felek akaratától, cselekedeteitől és személyétől függetlenül bekövetkező, emberi erővel el nem hárítható, előre nem látható, külső esemény, amely egyik Félnek sem róható fel, - mint például háború, polgári felkelés, munkabeszüntetés, természeti katasztrófa, sztrájk - amely számottevő módon akadályozza vagy lehetetlenné teszi a jelen Szerződés teljesítését, feltéve, hogy ezek a körülmények a jelen Szerződés aláírását követően jönnek létre, illetve a jelen Szerződés aláírását megelőzően jönnek ugyan létre, de a jelen Szerződés teljesítésére kiható következményeik az említett időpontban még nem voltak előre láthatóak. 9.2. A Vis maior esemény mentesíti a Feleket a Szerződés szerinti kötelezettségeik teljesítése alól, olyan mértékben, amennyire a Vis maior esemény az érintett Felet gátolja a szerződéses kötelezettségeinek a teljesítésében. A mentesítés kizárólag arra az időre szól, ameddig a szóban forgó Vis maior esemény hatása fennáll. 9.3. A Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés - részükre fel nem róható – nem teljesítését, illetve nem megfelelő teljesítését eredményező, az érdekkörükön kívül bekövetkezett Vis maior eseményekről egymást haladéktalanul értesítik és a következmények elhárításával kapcsolatban a Ptk. megfelelő szabályai szerint, egymással ésszerűen és indokoltan együttműködve járnak el. 9.4. A Vis maior események által érintett Fél köteles a másik Félnek haladéktalanul megküldött tájékoztatásában megjelölni a Vis maior esemény kezdetét, jellegét és - amennyiben lehetséges -, várható végét. 9.5. A Vis maior esemény önmagában nem mentesíti az azt bejelentő Felet a Szerződés szerint egyébként teljesítendő olyan kötelezettségei alól, amelyek a Vis maior esemény bekövetkezését megelőzően már esedékesek voltak, illetve amelyek teljesítését a Vis maior esemény nem érinti. 10. TITOKTARTÁS 10.1. Szerződő felek kijelentik, hogy a szerződéses jogviszonyukkal kapcsolatosan, annak eredményeként, illetőleg egyéb módon tudomásukra jutott mindazon információt, adatot, amely a másik Félre, így különösen annak üzleti, pénzügyi, társasági jogviszonyaira vonatkozik (továbbiakban együtt: bizalmas információ), üzleti titokként kezelik, azokat harmadik félnek nem adják ki, illetve csak a Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használják fel. 10.2. Szerződő felek kijelentik, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései értelmében személyre vonatkozó személyes adatokat, különleges adatokat üzleti titokként kezelik, azokat harmadik 10

félnek nem adják ki, illetve csak a Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használják fel. 10.3. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a bizalmas információkat sem a Szerződés időbeli hatálya alatt, sem annak megszűnését követően nem teszik harmadik személyek számára hozzáférhetővé, vagy azokat egyéb, a Szerződés tárgyával össze nem függő módon nem használják fel, illetve azzal nem élnek vissza. 10.4. Nem tartozik a titoktartási kötelezettség körébe azon adat, illetve információ, ● amely köztudomású; ● amelyet nem a Szerződés megsértésével hoztak nyilvánosságra; ● amely nyilvánosságra hozatali korlátozás nélkül a másik Fél birtokában volt már azelőtt, hogy azt a nyilvánosságra hozó Féltől megkapta volna; ● amelyet a használó Fél olyan harmadik féltől kapott, aki jogszerűen szerezte meg vagy hozta létre azt, és akit nem köt a nyilvánosságra hozatali tilalom; ● amelyet az egyik Fél a másik Fél bizalmas információjának felhasználása nélkül maga hozott létre; vagy ● amelyet az adott Félnek - jogszabályban meghatározott - kötelessége átadni az illetékes hatóság számára. 10.5. Ezen kötelezettségei megszegésével okozott kárért a szerződésszegő Fél kártérítési felelősséggel tartozik. 10.6. A titoktartási és adatvédelmi kötelezettség a szerződő Felek alkalmazottját, tagját, megbízottját a Felekkel azonos módon terheli. 11. ELADÓ NYILATKOZATAI 11.1. Az Eladó kijelenti, nem fizet, illetve számol el a Szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek az Eladó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak. 11.2. Az Eladó kijelenti, hogy a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Vevő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Vevőt haladéktalanul értesíti. 12. FELEK EGYÉB MEGÁLLAPODÁSAI 12.1. Felek megállapodnak abban, hogy a külföldi adóilletőségű Eladó köteles a Szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet az Eladóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül. 12.2. A Felek mindenkor a piaci tisztesség és a kölcsönös együttműködés fokozott követelményei szerint járnak el, a szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi releváns információt késedelem nélkül egymás tudomására hoznak. 12.3. Felek megállapodnak abban, hogy minden, a szerződés keretében egymásnak küldött értesítésnek írott (levél, fax, e-mail) formában kell történnie. A Felek közti levelezés nyelve: magyar. 11

12.4. Felek megállapodnak abban, hogy egymáshoz intézett értesítéseit akkor tekintik megfelelően teljesítettnek, amennyiben azt a másik Félnek Szerződésben meghatározott értesítési címére írásban – tértivevénnyel vagy a kézbesítést más módon igazoló levél, telefax, e-mail útján – küldték meg. 12.5. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a tértivevényes postai küldemény „ismeretlen”, „ismeretlen helyre költözött”, „nem vette át”, „az átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, akkor már a kézbesítés megkísérlésének napján, ha pedig „nem kereste” jelzéssel, akkor a második kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon a küldemény kézbesítettnek minősül. 12.6. Felek közöttük jelen szerződéssel kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket elsősorban együttműködésre feljogosított képviselőik útján, tárgyalásos úton köteles rendezni. Ennek eredménytelensége esetére a Felek hatáskörtől függően kikötik a Vevő székhelye szerinti rendes bíróság kizárólagos illetékességét. 12.7. Felek jelen szerződéssel kapcsolatban kijelölt kapcsolattartói: Vevő részéről: Eladó részéről: Név: ***** Név: ***** Telefon: Telefon: E-mail: E-mail: Cím: Cím: 12.8. A kapcsolattartók, illetve a teljesítési igazolásra jogosult képviselők személyében bekövetkező esetleges változásokról az érintett Fél haladéktalanul írásban köteles a másik Felet tájékoztatni. Ettől az időponttól kezdődően a kapcsolattartónak, illetve teljesítési igazolásra jogosult személynek az újonnan bejelentett személy minősül. Felek megállapodnak abban, hogy a fent megjelölt személyek megváltozására vonatkozó bejelentése és annak visszaigazolása nem minősül szerződésmódosításnak. 12.9. A kapcsolattartó személyek feladata a kölcsönös, naprakész kapcsolattartás, tájékoztatás. A Felek rögzítik, hogy a kapcsolattartó személyek kizárólag a Szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerülő operatív kérdésekben jogosultak eljárni, a Szerződés módosítására, megszüntetésére, egyéb jognyilatkozat tételére nem jogosultak. 12.10. Az Eladó tudomásul veszi, hogy a Vevő az államháztartásról szóló 2011. év CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (6) bekezdése értelmében olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthet érvényesen visszterhes szerződést, illetve ilyen szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést, amely szervezet nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek. Az Eladó kijelenti, hogy átlátható szervezetnek minősül, erre vonatkozó nyilatkozata a Szerződés 2. számú mellékleteként csatolva. Az Eladó hozzájárul ahhoz, hogy ezen átláthatósági feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig, a Vevő az Áht. 54/A. §-ban meghatározott – átláthatóságával összefüggő - adatokat kezelje. Amennyiben a nyilatkozatában foglaltakban változás következik be, az Eladó haladéktalanul köteles erről a Vevőt tájékoztatni. Az Eladó tudomásul veszi, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződést a Vevő 12

jogosult és egyben köteles azonnali hatállyal – illetve ha szükséges olyan időpontra, hogy a feladat ellátásáról gondoskodni tudjon –felmondani, vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől elállni. 12.11. A Szerződésben nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdésekben a Ptk., a Kbt. és annak végrehajtási rendeletei az irányadók. 12.12. Felek rögzítik, hogy amennyiben a közbeszerzési eljárás dokumentumai között eltérés, ellentmondás tapasztalható, a dokumentumok közötti ellentmondás feloldására a Felek az alábbi sorrendet (dokumentum hierarchia) állítják fel: 1. Szerződés és annak mellékletei 2. kiegészítő tájékoztatásra adott ajánlatkérői válaszok (adott esetben) 3. Eladó ajánlata. 12.13. Jelen Szerződés négy eredetei, egymással mindenben megegyező példányban készült, amelyből három példány a Vevőt, egy példány az Eladót illeti. Jelen szerződést és annak mellékleteit a Felek elolvasták, értelmezték, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírták. Mellékletek: 1. számú melléklet: 2. számú melléklet: 3. számú melléklet:

Berendezés pontos meghatározása (Műszaki leírás) Átláthatósági nyilatkozat Nyilatkozat a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozókról

Pécs, 2017.

Kresz&Fiedler Kft. Kresz Erika ügyvezető Vevő

**** **** **** Eladó

2

1. számú melléklet Berendezés Műszaki Leírása

1

2. számú melléklet Átláthatósági nyilatkozat NYILATKOZAT

Alulírott ………………………….. a …………………………./partner neve/ (……………………………..partner székhelye) képviselőjeként az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § (1a) bekezdése alapján nyilatkozom, hogy az általam képviselt gazdasági társaság a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése 1. pontjában foglaltak alapján átlátható szervezetnek minősül. Tudomásul veszem, hogy a jelen nyilatkozatomban foglaltak változása esetén haladéktalanul köteles vagyok a változásról a Megrendelőt/Szerződőt tájékoztatni mindaddig, amíg a közöttünk fennálló visszterhes jogügylet alapján Megrendelőnek/Szerződőnek fizetési kötelezettsége áll fenn a ……………………………………..(partner neve) szemben. Amennyiben nyilatkozatom valótlan tartalmú, a Megrendelő/Szerződő a megrendelést/szerződést felmondja vagy – ha a teljesítésre még nem került sor - a megrendeléstől/szerződéstől eláll. Ebben az esetben a felmondásból, elállásból eredő kár megtérítését a ……………………………………..(partner neve) nem követelheti.

……………………………… cégszerű aláírás

2

3. számú melléklet A teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozókról (A SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSÁVAL EGYIDEJŰLEG KITÖLTENDŐ) A Kbt. 3. § 2. pontja értelmében alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján gyakorolja, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.

„A” változat1 Alulírott ________________________ (partner képviselője) a _______________________ (partner neve és székhelye) képviselőjeként nyilatkozatom, hogy a Szerződés teljesítéséhez nem kívánok igénybe venni alvállalkozót. Keltezés helye, időpontja ______________________ cégszerű aláírás „B” változat Alulírott ________________________ (partner képviselője) a _______________________ (partner neve és székhelye) képviselőjeként nyilatkozatom, hogy a Szerződés teljesítéséhez az alábbi alvállalkozókat kívánom igénybe venni: Alvállalkozó neve

Alvállalkozó székhelye (címe)

Alvállalkozó adószáma

1

A megfelelő változatot kérjük kitölteni.

3

Alvállalkozó pénzforgalmi jelzőszáma

Nyilatkozom, hogy a fent megjelölt alvállalkozók nem tartoznak a Kbt. 62. §-ában megjelölt kizáró okok hatálya alá. Tudomásul veszem, hogy a Kbt. 138. § (3) bekezdése értelmében a Szerződés időtartama alatt köteles vagyok minden további – a teljesítésbe bevonni kívánt – alvállalkozót előzetesen bejelenteni a Megrendelő/Szerződő partner felé, továbbá nyilatkozni arról, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) nem áll(nak) a Kbt. 62. §-ában meghatározott kizáró okok hatálya alatt.

Keltezés helye, időpontja

______________________ cégszerű aláírás

4

KRESZ & FIEDLER KFT. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

Recommend Documents