KOTRA KÁROLY KRESZ. könyv. személygépkocsi-vezetők részére. centrifugális erő KOTR A KFT

KOTRA K ÁROLY

KRESZ könyv

személygépkocsi-vezetők részére centrifugális erő

2004 K OTR A K FT.

KOTRA K ÁROLY

KRESZ könyv személygépkocsi-vezetők részére

KOTRA Kft. Püspökladány 2004

I. KÖZLEK EDÉSI ISMERETEK

RÉSZLET A KÖNYVBŐL

KÖZÚTI JELZÉSEK

Két csoportba oszthatók: a kereszteződésben és útszűkületben szabályozó táblák. A kereszteződésben szabályozó táblák, alakjukat tekintve teljesen eltérőek minden más jelzőtáblától, így hátulról minden esetben felismerhetők. Az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla (10. ábra) azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére (4. kép). Kiegészülhet a tábla az útburkolatra felfestett keresztirányú szag10. ábra gatott vagy folytonos vonallal is, amely azt a helyet jelzi, ahol a járművel – ha a megállást az elsőbbség megadása szükségessé teszi – meg kell állni. Az elsőbbségadási kötelezettségre a vonal előtt lévő háromszög alakú útburkolati jel is 4. kép felhívhatja a figyelmet. Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla (11. ábra) azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére (5. kép). Azt a helyet, ahol meg kell állni, az útburkolatra festett folytonos vonal és STOP felirat jelzi. Ha a kötelező megállás helyét jelző vonal11. ábra nál a felirat nincs felfestve vagy valamilyen oknál fogva nem látható (pl. kopott, hóval fedett), akkor nem a táblánál kell megállni, hanem az útkereszteződésbe való behaladás előtt olyan helyen, ahonnan az útkereszteződés – az elsőbbséggel rendelkező járművek forgalmának 5. kép akadályozása nélkül – belátható. Ha ezt a jelzőtáblát vasúti átjárónál helyezték el, a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt – ilyen útburkolati jel hiányában a jelzőtábla előtt – kell megállni, és továbbhaladni csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik (6. kép). Ez a jelzőtábla mindenütt, ahol elhelyezték, arra kötelezi a vezetőt, hogy – a forgalomirányítás esetét kivéve – megállással teljesítse elsőbbségadási 6. kép kötelezettségét.

KÖZÚTI JELZÉSEK

1.2. Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

29

KÖZLEK EDÉSI ISMERET EK

Az útkereszteződésre vonatkozó elsőbbségadási kötelezettséget az útkereszteződés teljes területére kell érteni az út egyik szélétől a másik széléig. Az „Elsőbbségadás kötelező” illetve az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblák között az elsőbbség jogi tartalmát tekintve nincs különbség. Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla esetén az elsőbbségadás módjában van annyi különbség, hogy ennél a táblánál a kötelező megállás helyét jelző vonalnál, vagy az útkereszteződés előtt minden esetben meg kell állni, függetlenül attól, hogy a védett úton közlekedik-e elsőbbséggel rendelkező jármű vagy sem. Mindkét elsőbbséget szabályozó jelzőtábla alatt elhelyezhetők kiegészítő táblák. Ha a kiegészítő táblán az útkereszteződés alaprajzi vázlatát tüntették fel (12., 13. ábra), az ezen vastag vonallal jelzett úton érkező jármű részére kell az elsőbbséget megadni. Ha a kiegészítő táblán (14. ábra) kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van, abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbséget kell adni. Ha az „Elsőbbségadás kötelező” tábla alatt távolságot feltüntető kiegészítő tábla van (15. ábra), ez az „Elsőbbségadás kötelező”, ha a távolságra utaló feliraton kívül a STOP szó is szerepel (16. ábra), ez az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla előjelzésére szolgál. 14. ábra

12. ábra

13. ábra

Útszűkületben vagy olyan helyen, ahol az úttest javítási, építési vagy egyéb okok miatt belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül, a kétirányú forgalom biztonságos irányítására a következő jelzőtáblákat helyezhetik el:

KÖZÚTI JELZÉSEK

15. ábra

30

17. ábra

16. ábra

„A szembejövő forgalom elsőbbsége” (17. ábra). Ez a tábla azt jelzi, hogy az útszűkületben elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére (7. kép).

7. kép

„Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben” (18. ábra). E tábla jelzése arra utal, hogy az útszűkületben a járműnek elsőbbsége van a szembejövő járművel szemben (8. kép).

18. ábra

8. kép


KÖZLEK EDÉS

Jobbról is ki szabad kerülni a figyelmeztető jelzést használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti. Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll, és az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetve az úttestre történik, meg kell állni, és továbbhaladni csak a villamos elindulása után szabad. Akadály kikerülésére a bal oldal – még záróvonal átlépésével is – igénybe vehető, azonban a be nem látható úton ez csak fokozott óvatossággal és szükség esetén irányító személy közreműködésével tehető meg.

3.8. Kitérés – útszűkület 3.8.1. A kitérés

A Kitérés a szemből érkező járművek elhaladási szabálya. Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében - a szükséghez képest - a járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni (248. ábra). Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni, és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez - a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve - könnyebben megtehető (249. ábra). 248. ábra

Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül, és a közúti jelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül általában annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni (a másik jármű vezetője az áthaladást lassítással, ill. – a szükséghez képest – megállással köteles biztosítani), (250. ábra). 249. ábra

Kölcsönös irányváltoztatás esetében az a jármű haladhat tovább elsőként, amelyik nyilvánvalóan előbb érkezett az útszűkülethez. Megközelítően egyszerre érkezés esetén az udvariasság alapján kell eldönteniük az áthaladás sorrendjét. A villamos elsőkénti továbbhaladását ilyen esetben is lehetővé kell tenni (251. ábra). 250. ábra

KÖZLEKEDÉS

3.8.2. Útszűkület

81


Amennyiben az egymással szemben haladó járművek közül az egyik kikerülést, a másik előzést akar végrehajtani, a forgalom folyamatossága érdekében elsőként a kikerülést indokolt lehetővé tenni (252. ábra).

251. ábra

252. ábra

3.9. Párhuzamos közlekedés Az olyan úttest, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van – függetlenül attól, hogy a forgalmi sávokat útburkolati jellel jelölték-e vagy sem – párhuzamos közlekedésre alkalmas (90., 91 kép).

KÖZLEKEDÉS

90. kép

82

91. kép

Ebből a szempontból közömbös, hogy az azonos irányú forgalom számára a két vagy több forgalmi sáv egyirányú forgalmi úton, körforgalomban vagy osztott pályás út úttestén áll-e rendelkezésre.

Párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni: az autóbuszöblöt, az autóbusz-forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, az útburkolati jellel kijelölt kanyarodósávot, a kerékpársávot, a villamospályát, ha nincs forgalmi sávként megjelölve.


EGY ÉB KÖZLEK EDÉSI SZA BÁ LYOK

5. Egyéb közlekedési szabályok Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat – anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné – rövid ideig akadályozza. Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenet végzéséhez a járművezetőnek kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről gondoskodni. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet, és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen. Az úttesten hátramenetet végző járműnek elsőbbsége van az elinduló, ill. az úttest forgalmába bekapcsolódó járművekkel szemben. Megfordulást végző járművek közül azzal a járművel végezhető elsőként ez a művelet, amelyik járművel azt nyilvánvalóan előbb megkezdték. Ugyanez a szabály érvényes a hátramenetet végző járművek egymás közötti helyzetében is. Tilos megfordulni, illetve hátramenetet végezni: autópályán, autóúton, egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban. A hátrameneti tilalom alól kivétel az egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet (285. ábra). A megfordulást ezenkívül tilthatja még: az úton: a „Megfordulni tilos” jelzőtábla, a „Záróvonal” útburkolati jel az útkereszteződésben: a „Balra kanyarodni tilos” jelzőtábla, a „Kötelező haladási irány” jelzőtábla, ha 285. ábra a megfordulást nem jelöli, az „Előjelző nyíl”, amely az úttestre van felfestve, ha a megfordulást nem jelöli.

5.2. Vasúti átjáró A vasúti átjárót járművel megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett veszélyt jelző táblánál lakott területen belül legfeljebb 30 km/h-ra, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladnia.

EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

5.1. Megfordulás, hátramenet

99


A vasúti átjárón 5 km/h átlagsebességnél lassabban nem szabad áthaladni (286. ábra). Vasúti átjáróra való ráhajtás előtt meg kell győződni arról is, hogy az azon való késedelem nélküli és folyamatos áthaladás feltételei megvannak-e. Nem szabad a vasúti átjáróra ráhajtani, ha azon folyamatosan áthaladni nem lehet (117. kép). 286. ábra

A vasúti átjárón történő áthaladást biztosíthatja: fénysorompó, félsorompó, teljes sorompó, jelzőőr, „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla, és van biztosítás nélküli is.


117. kép

100

a) Fénysorompó A vasúti jármű közeledését, áthaladását két egymás mellett lévő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Egyébként a készülék villogó fehér fényt ad, amely a működőképességét jelenti, és a fentiek szerinti továbbhaladást engedélyezi (118. kép). Üzemzavar esetén sem a piros, sem a fehér fény nem világít. 118. kép

b) Félsorompó A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát sorompórúddal lezárja. A félsorompó rúdján piros-fehér fényvisszaverő van. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik (119. kép). 119. kép Üzemzavar esetén a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van, illetve a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít (120. kép). c) Teljes sorompó A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, ill. az úttestet teljes szélességében – piros-fehér színű sorompórúddal – lezárja. Sorompórúdján piros fényvisszaverő, ill. piros fényt adó lámpa van (121. kép). A teljes sorompót kiegészítheti olyan 120. kép berendezés, amely a sorompó lezárásának megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi,

a sorompó lezárásának megkezdését, valamint záródását és zárva tartását, a teljes felnyitásig, két egymás mellett lévő felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Üzemzavar esetén a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak. A vasúti átjárót biztosító berendezések üzemzavara esetén a járművel a vasúti átjáróba való behajtás előtt meg kell állni, körül kell 121. kép tekinteni jobbra és balra a vasúti pályatestre. Amennyiben vasúti jármű közeledését észleljük, továbbhaladni tilos. Ha vasúti jármű nem közeledik, áthaladhatunk a vasúti átjárón. Sűrű ködben, korlátozott látási viszonyok között a megállást követően járművünk ablakán kihallgatva is meggyőződhetünk a vasúti jármű közeledéséről. Vagyis minden körülmény között, minden módon meg kell győződ287. ábra nünk a biztonságos áthaladásról (287. ábra). d) Jelzőőr A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt a vasúti jelzőőr jelzőtárcsával vagy – feltartott, ill. a vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett – piros fényű lámpával ad „megállj” jelzést (122. kép). e) „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblával biztosított vasúti átjáró 122. kép A megállás helyét jelző vonal előtt, ennek hiányában a tábla előtt kell megállni (123. kép). Továbbhaladni abban az esetben szabad, ha a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. f) Biztosítás nélküli vasúti átjáró Biztosítás nélküli vasúti átjáróra ráhajtani csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és legalább 5 km/órás átlagsebességgel folyamatosan át lehet haladni (124. kép).

123. kép

124. kép


EGY ÉB KÖZLEK EDÉSI SZA BÁ LYOK

101


Vasúti átjáróban tilos: megállni (forgalmi okból is), megfordulni (288. ábra), hátramenetet végezni (289. ábra), előzni (290. ábra).

288. ábra


289. ábra

102

Az előzési tilalom alól kivétel: gépjárművel megelőzhető az egy nyomon haladó jármű. 290. ábra Ha vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen.

II. A GÉPKOCSIV EZETÉS EL MÉLETE


A GÉPKOCSIV EZET ÉS EMBERI T ÉN YEZŐI

A gépjármű vezetése során nem elegendő a közlekedési szabályok ismerete, elengedhetetlenül fontos az is, hogy a jármű vezetője minden pillanatban ura legyen járművének. Ehhez szükséges a gépkocsi kezelőszerveinek pontos ismerete, működtetési módja és a megfelelő döntéshozatal az adott szituációnak megfelelően. Nem lehet típushelyzetekre típusműveleteket végezni, hisz soha nincs két ugyanolyan szituáció, még ha hasonlítanak is egymásra. Ezért fontos az állandó odafigyelés és gondolkodás, lehetőleg előre látva az eseményeket, még mielőtt abba belekerülünk, hogy legyen időnk a felkészülésre. Ahhoz, hogy ez ténylegesen létrejöjjön, minden embernek önmagában ki kell alakítani a közlekedési gondolkodást, ehhez nyújt segítséget a következő fejezet.

1.1. A közlekedési gondolkodás kialakítása, érzékszervek A járművezetés során folyamatosan külső és belső információk felvételét végzi a gépkocsivezető az érzékszervein keresztül, melyek eljutnak az agyba, ahol az eddig végzett cselekvések megváltoztatására az agysejtek fellátás dolgozzák ezeket az információkat. A folyamat tehát: érzékelés, mérlegelés, döntés, cselekvés. szaglás Érzékelés: az emberi test különböző részein megtalálható érzékszervek, melyek a külhallás, egyensúly ső ingereket felfogják, és a megfelelő idegpályán az agyba továbbítják (1. kép). A jármű vezetése szempontjából a legfontapintás tosabbak a szem, a fül, az orr, a bőr. tapintás

1.1.1. A szem

1. kép

A közlekedés során a külső információk 90%-a látás útján jut el hozzánk. Ezért a legfontosabb érzékelési mód, melynek már a részleges hiánya is súlyos következményekkel jár. Meg kell tanulnunk a szemünket megfelelő módon használni a közlekedési látás kialakításához. Minden szem rendelkezik egy bizonyos látótérrel, amely a vízszintes síkban kb. 180°, függőleges síkban kb. 150°. E széles tartományban nem mindenütt képes a szem a tökéletes látásra. Az éleslátás mezeje az, ahol tisztán látszanak a tárgyak kontúrjai és színei. A perifériás látómezőben a tárgyak csak elmosottan, színei halványan vagy egyáltalán nem érzékelhetők (2. kép). 2. kép

A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI

1. A gépkocsivezetés emberi tényezői

131


A GÉPKOCSIV EZET ÉS ELMÉLET E

132

Ebben a tartományban az erős fények sem annyira zavarók, mint az éleslátás mezejében. Az éleslátás mezejének fokban meghatározott mértéke 50°–70°, amely egy tárgy konkrét nézésekor vagy a járművünk sebességének növekedésével csökkenhet. Amenynyiben szemünk a perifériás látómezőben változást vagy rendellenességet érzékel, nézzünk oda, így egyértelművé válik a látott kép. Mind az éleslátás, mind a perifériás látómezőben kialakulhatnak holtterek, amelyekbe nem látunk be. Járművet vezetve a tetőtartó oszlop vagy a mellettünk elhelyezkedő utas is akadályozhat a kilátásban. Ezért magunknak kell a fejünket előrehajtva vagy jobbra-balra forgatva a holttér mögé betekinteni (3. kép)! A távolban lévő tárgyak távolságának és sebességének becslése egy rendkívül összetett folyamat eredménye, amelyhez még egy bizo3. kép nyos idő eltelte is szükséges. A szemből érkező járművek közeledését elsősorban a mi közvetlen környezetünkhöz viszonyítva a jármű növekedéséből érzékeljük. Minél gyorsabban közeledik felénk, annál jobban növekszik környezetünkhöz viszonyítva. A nagyobb méretű járművet közelibbnek, a kisebb járművet távolibbnak érzékeljük. Például éjszaka kerékpárost utolérve, mivel egészen kicsi a lámpájának fényátvilágító felülete, távolibbnak tűnik, mint egy gépkocsi nagyobb méretű hátsó lámpája. E távolság és sebességbecslést segítik még a szemtengely elmozdulását érzékelő idegek. A két szemünkkel a végtelenbe nézve szemtengelyeink majdnem párhuzamosak egymással, míg fokozatosan közelítő tárgyat figyelve a szemtengelyek egyre jobban befordulnak és egyre nagyobb szöget zárnak be. Így alakul ki a tárgymérettől független távolságbecslés. Aki csak egy szemmel néz, nehezen tudja behatárolni a tárgyak távolságát. A szemünkben lévő pupilla szabályozza az idegvégződésekre bejutó fény mennyiségét, ezáltal szemünk bizonyos mértékig tud alkalmazkodni a megváltozott fényviszonyokhoz. Sötét helyiségből világosba lépve elvakít a fény, azonban szemünk néhány perc alatt alkalmazkodik az erős fényhez. Azonban a túl erős fényhez már nem tud alkalmazkodni a szem, az ilyen elvakítás átmeneti látáscsökkenéshez vezet. Ilyen lehet az alacsonyan álló nap, vagy a vizes útfelületről vetődő napfény. Ez esetben hajtsuk le a napellenzőt vagy viseljünk napszemüveget. Ha egyik módszer sem vezet eredményre mindenképp közlekedjünk lassabban. Világosból sötét területre érve azonban ez az alkalmazkodás sokkal tovább tart, ezért egy jól megvilágított útszakaszról egy kevésbé vagy egyáltalán nem megvilágított útra érkezve lassítanunk kell, nehogy az ún. vakvezetés létrejöjjön. (Vakvezetésnek nevezzük azt az állapotot, amikor a belátott útszakasz rövidebb, mint a féktávolság.) Éjszaka a szemből közlekedők lámpái rendkívül leterhelik a szemet, hisz váltakozva, az erős fényhez és sötéthez egyaránt alkalmazkodnia kell a szemnek. Mindez gyors kifáradáshoz és balesetveszélyhez vezet. A perifériás látómezőt érő fény kevésbé vakít, ezért a szemből érkező jármű esetén


irányítsuk a tekintetünket jobbra, amely azért is célszerű, mert itt számíthatunk kivilágítatlan gyalogosokra, kerékpárosokra, vagy álló járművekre. Szürkületkor a kontrasztok eltűnnek, ezért az észrevehetőség jelentősen rosszabbodik. A világítást ilyen időben – lakott területen belül is – azért kell a szürkület kezdetétől, a szürkület végéig használni, hogy mások minket időben észleljenek. Hosszú lenne a felsorolása mindazoknak a dolgoknak, amelyeket észre kellene vennünk a szemünkkel, de mivel ez nem lehetséges, a megtanult ismeretek alapján kell tekintetünket tudatosan irányítani. A kezdő gépkocsivezető még csak az autó közvetlen környezetét látja, de a rutin és tapasztalat megszerzésével egyre távolabb tud és kell tekintenie.

Egyensúlyérzékelésre és hallásra szolgál. Mindkettő fontos a vezetés során, hiszen a jármű dőlését (amely adódhat az út dőléséből is) az egyensúlyérzékeléssel tapasztaljuk. A jármű gyorsulásának vagy lassulásának érzékelése is e szervünkhöz kapcsolódik. Itt kell megemlíteni a kanyarodáskor fellépő oldalirányú gyorsulás érzékelését is. (Az ugyanakkora oldalirányú gyorsulást nagyobbnak érezzük, mint a haladási irányunknak megfelelő sebességváltozást.) A hallás olyan eseményekre is felhívhatja a figyelmet, amely a látótéren kívül történik. A gépkocsiban utazva folyamatosan hallunk természetes zajokat, melyek megváltozását azonnal észre kell vennünk. A gépkocsiban hallható belső zajok: Motorzaj, mely a gázpedál benyomásával vagy felengedésével változik. Rendellenes, ha a korábban megszokotthoz képest megnő vagy fémes, kopogó hangot ad. Szívászaj, amelyet a motorba bejutó levegő áramlása ad. Általában csak akkor vesszük észre, ha a levegőszűrő ház megsérül vagy fellazul. Kipufogózaj, amelyet a kipufogórendszeren kiáramló elégett üzemanyag áramlása ad. Ha a járművön kívül, ill. belül jól hallható, a kipufogórendszer sérült vagy korrodált. Szélzaj, amelyet a jármű karosszériája kelt az álló levegőrészecskéknek ütközve. A sebesség folyamatos növekedésével fokozatosan nő. Létrehozhatja a jármű tetején elhelyezett csomagtartó vagy rakomány. Gumizaj, amely a kerék-talaj kapcsolódásnál jön létre. Megváltoztathatja az út minőségének változása, légnyomáscsökkenés vagy defekt, az útfelületet borító anyag állapota. Vizes úton sercegő hangot ad, míg jeges úton a száraz úthoz hasonló a hang jellege, ezért a jegesedés hangról nem ismerhető fel. A sebességváltóműből, differenciálműből érkező zajok is hallhatók, de ezeket már csak akkor vesszük észre, ha rendellenesek. Egyéb zajokat kelthet a szellőző ventilátor, a fékbetét, a rosszul rögzített tartozék, csomag. A gépkocsiban hallható külső zajok: Hangjelzések (sziréna, kürt), akár nekünk szólnak, akár nem, fel kell rájuk figyelni, mert ránk is vonatkozhatnak, tekintetünkkel keressük az eredetét. Más jármű normál vagy rendellenes hangja, pl. fékcsikorgás.


1.1.2. A fül

133


A jelentősége annál nagyobb, minél kevésbé látunk, pl. korlátozott látási útviszonyok között. Ilyenkor kerüljük a túl erős rádió vagy zenehallgatást. Walkmant utcán se gyalog, se járművezetés (pl. kerékpározás) közben ne használjunk!

1.1.3. Az orr

Normál körülmények között az orrot irritáló szagok nem keletkezhetnek, ezért a rendellenes meghibásodásnál van jelentősége. Ilyenek az elektromos vezeték felmelegedése, a kipufogórendszer tömítetlensége, a fék, kuplungberendezés túlmelegedése, benzinszivárgás.


1.1.4. A bőr

134

A bőrfelület tapintásérzékelésének a kormány, a pedálok és egyéb kezelőszervek összehangolt, finom működtetésében van nagy szerepe. Fontos, hogy kényelmes öltözetben, nem túl vastag, de rugalmas talpú cipőben vezessünk. Az autó ún. „lágy” vezetése a kifinomult érzékelés és cselekvés által jön létre, melyben a tapintáson túl fontos szerepet kap a testmozgás-érzékelésünk is.

1.2. A figyelem Érzékszerveink hiába működnek tökéletesen, ha figyelmünk nem az adott feladatra, jelen esetben a biztonságos közlekedésre irányul. Figyelmünket tudatosan kell irányítani, nem egy pontra koncentráltan, hanem a teljes környezetet megfigyelve tekintetünk vándorlásával (4. kép).

2. 8.

7.

1.

6.

5.

3. 4.

4. kép 1. az út vonalvezetésének figyelése, 2., 3. tájékozódás a mögöttes forgalomról, 4. tájékozódás a járműről (pillantás a műszerfalra), 5., 6., 7., 8. betorkolló utak, útpadka stb. figyelése

Így kiszűrve a fontos és kevésbé fontos információt, tudunk mérlegelni, majd dönteni a további cselekvést illetően. A mozgásban lévő jármű környezete folyamatosan változik, ezért egyfajta folyamatos tekintetvándorlás szükséges. Meg kell tanulni az előrelátást térben és időben egyaránt. Minél nagyobb sebességgel haladunk, annál előrébb kell látni és gondolkodni. Kezdő vezető esetében még az is előfordulhat, hogy a jármű gyorsabb, mint a vezető gondolkodása, ez azonban végzetessé válhat. Ezért mindig olyan sebességgel haladjunk, amelynél a vezető minden fontos információt fel tud venni, és elegendő idő marad a szükséges manőverek elvégzésére.

Az észlelés és a manőver megkezdése közötti idő a reakcióidő, ideje 0,6 – 0,7 másodperc, amely a következőkből tevődik össze (5. kép): 1. A változás észlelése (látás, hallás vagy tapintás útján). 1. 2. 2. Az adott szituáció feldolgozása az agyban (ez a mérlegelés-döntés folyamata). 3. Utasítás a végtagoknak a megfelelő 3. 4. feladat elvégzésére (fékezésre vagy korészlelés mányzásra). gondolkodás 4. A manőver végrehajtásához szükséges utasítás a végtagoknak mozdulatok elvégzése (pl. a láb áthelyezése cselekvés 4. a gázpedálról a fékpedálra). 5. kép

Az itt felsorolt pontok közül ha már az egyikre több idő szükséges az átlagosnál, a reakcióidő megnő, aminek okai a következők lehetnek: fáradtság, a gondolkodást és a cselekvést tompító gyógyszer hatása, betegség (pl. fejfájás), alkoholos állapot, a gyakorlatlanság, egyidejűleg több zavaró információ észlelése. A reakcióidő akár csökkenthető is bizonyos esetekben: a vezető felkészül a várható változásra (előre látva az eseményeket, fékkészenléti állapotba helyezi a lábát), egy jól ismert szituációban kell dönteni (lerövidül a döntési folyamat), nincsenek zavaró információk.

1.3. A fáradtság

Még ma is sokan gondolják azt, hogy az autóvezetés nem fárasztó, hisz a vezető csak ül az autóban kényelmesen, és néz előre. A valóságban mindez fárasztó munka, még akkor is, ha valaki kedvtelésből csinálja. Elsősorban rendkívül nagy idegi megterhelés éri az érzékszerveket (fárad a szem) és a központi idegrendszert. A gépkocsi belsejében hallható zaj, a testen fellépő vibrációs rezgések (amelyek a korszerűbb járműveken elenyészőek ugyan, de mégis léteznek) testileg, szellemileg egyaránt fárasztják a vezetőt. Az egy helyben való ülés huzamosabb ideig testi fáradtságot eredményez, melynek következtében izommerevség lép fel. Célszerű időnként megállni, néhány perces testmozgással felfrissíteni szervezetünket. Hosszú távú, fárasztó vezetés után csak alvással tud a szervezet regenerálódni, ezért ha nem állunk meg aludni, törvényszerűen bekövetkezik az elalvás, amely tragikus balesethez vezet. Fáradtan ne induljunk el járművünkkel.



135


1.4. Betegség, gyógyszerek Bármilyen betegség esetén, amely befolyásolhatja vezetésünket, a vezetésről le kell mondanunk. Ilyenek lehetnek: kéz- vagy lábtörés, hallás, látáskárosodás, a test bármely részén fellépő erőteljes fájdalom. Gyógyszerek szedése esetén kezelőorvosunktól kérjünk tanácsot a vezetést illetően. Egyes gyógyszerek olyan mértékben tompítják az agyműködést, hogy a reakcióidő 4–5 másodpercre is megnőhet.


1.5. Az alkohol

136

A szervezetbe bekerült alkohol roncsolja az idegsejteket, oldja a gátlásokat, ennek következtében megnő a reakcióidő, a test mozgása lelassul és bizonytalanná válik, egyes embereknél agresszivitást vált ki. Alkoholos állapotban vezetni TILOS! Ha előre tudjuk, hogy vezetni fogunk, előtte ne igyunk alkoholt, ha pedig már fogyasztottunk, kérjünk meg mást (aki vezetésre képes állapotban van), vezesse ő járművünket.

1.6. A kábítószer Az alkalomszerű kábítószer élvezők a drog hatása alatt nem vezethetnek. A rendszeres kábítószer élvezők pedig egyáltalán nem vezethetnek, mert a drogfogyasztást követő 1–2 héten belül is felléphetnek hallucinációk, melyek súlyos balesethez vezethetnek.


A GÉPKOCSI ÉS A Z ÚT K A PCSOL ATA

3.6. Kanyarodás, oldaldőlés, oldalszél Oldalirányú erőhatások érik a gépkocsit kanyarban a centrifugális erő hat, amely a sebesség négyzetével egyenesen, a kanyarodás sugarával fordítottan arányos; oldaldőlés esetén a súlyerő a dőléssel arányosan oldalra húzza az autót; oldalszélben a szélerő hat, amit a kocsi alakja és a relatív szélsebesség négyzete befolyásol. A kormányzás hatékonyságát befolyásolja a kormányzott kerekek tapadása a talajhoz. Ezért oldalszélben azok a járművek stabilabbak, amelyek elsőtengely terhelése nagyobb.

3.6.1. Oldalerő hatása kanyarban

kanyarodási sugár

tapadási erő

súlypont centrifugális erő

tapadási erő

27. ábra

alulkormányzott, ha az első kerekek kúsznak jobban (pl. orrmotor) (19. kép), túlkormányzott, ha a hátsó kerekek kúsznak jobban (pl. farmotor) (20. kép), semleges, ha a kúszások egyformák (21. kép).

valóságos haladási irány

a kormányelfordítás íve

19. kép

valóságos haladási irány a kormányelfordítás íve

20. kép a kormányelfordítás íve

valóságos haladási irány

21. kép

A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT K APCSOLATA

A kanyarodó jármű súlypontjában hat a centrifugális erő. Ezzel szemben hat a kerekek oldalirányú tapadóereje. A jármű mozgása e két erő egymáshoz viszonyított nagyságától függőn (27. ábra). 1. Ha a centrifugális erőt a kerekek és a talaj között keletkező tapadóerő ellentételezni képes, akkor a jármű a kormányzás mértékének megfelelően kanyarodik. Ennek mértéke függ a gumiabroncs levegőnyomásától. Azon a keréken nagyobb, amelyik közelebb van a súlyponthoz. Ezért az autó nem pontosan követi a kormányzással beállított irányt:

157


A kormányzottsági jelleg függ a jármű motorelhelyezésétől (orrmotoros, farmotoros), a jármű csomagtartójában elhelyezett rakománytól, a jármű utasainak létszámától és elhelyezkedésüktől. centrifugális erő 2. Ha a centrifugális erő nagyobb, mint a kerekek és a talaj között létrehozható maximális tapadóerő, akkor a gépkocsi oldalirányba csúszni kezd, bekövetkezhet a pályaelhagyás (22. kép).


3.6.2. A kanyarodás nyomvonala

158

22. kép

A kanyarodási művelet területét és sugarát az út kialakítása behatárolja. Ezen belül azonban igen sok múlik a kormányzással megvalósított nyomvonalon. Az egyenletes kormánykezelés létrehozza az ún. átmeneti ívet az egyenes haladás és az adott sugarú kanyarodás között. A hirtelen kormánymozdulat következtében ütésszerűen jön létre az oldalerő. (A hirtelen mozdulatot kerülni kell!) Minél nagyobb sugarú íven haladunk, annál kisebb oldalerő keletkezik. Az adott helyet szabályosan és körültekintően kihasználva ki kell bővítenünk a kanyart. Saját sávon belül nagy ívű kanyarodásra kell törekednünk (28. ábra). A kanyarodás sebessége legyen akkora, hogy mindig maradjon tartalék a tapadóerőből fékezésre, kormánykorrekcióra. Ezért a kanyart már csökkentett sebességgel kell megközelíteni, egyenletes (állandó) sebességgel elkanyarodni, majd a kanyarodás végeztével gyorsíthatunk. Kanyarban történő fékezés vagy gyorsí28. ábra tás csak oly mértékben végezhető, hogy a kerekek ne csússzanak meg. Amennyiben a megcsúszás már bekövetkezett, teendőnk a következő: fékezés vagy gázadás megszüntetése (bizonyos helyzetekben ezzel már a csúszás is megszűnik), a tengelykapcsoló pedál benyomása; a jármű kormányzása a csúszásnak meg felelően, pl. kifarolás esetén a csúszás irányába kell kormányoznunk; a csúszás megszűnése után a tengely29. ábra kapcsoló pedál felengedése (szükség szerint sebességváltás után), majd továbbhaladás (29. ábra). A jármű csúszása közben, ha a tapadási erő lényegesen megváltozik, vagy a kerék további csúszásra nem képes, pl. szegélykőnek ütközik, bekövetkezik a jármű borulása.

A GÉPKOCSI ÉS A Z ÚT K A PCSOL ATA

3.6.2. Oldaldőlés

borulás iránya

súlyerő

súlyerő Oldaldőlés esetén, ha a dőléssel arányos súlyerő tapadó erő tapadó erő nagyobb, mint a keréken fellépő tapadóerő, létrejön a jármű oldalirányú csúszása a lejtő irányának elmozdulás iránya megfelelően (30. ábra). 30. ábra 31. ábra Ha azonban az oldaldőléskor fellépő erő (amely a súlypontban hat) a jármű nyomvonalán (kerekén) kívül hat, bekövetkezik a jármű borulása (31. ábra).

Az oldalszél okozta kúszást a vezető a kormány húzásaként észleli és folyamatosan ellenkormányoz. Ha az oldalszél hirtelen keletkezik vagy szűnik meg, akkor az autó a nem várt irányba húz, ami veszélyes lehet. Ezért számítanunk kell az oldalszélváltozásra (32. ábra): szélárnyékba be és onnan kihaladáskor (pl. erdősáv kezdete, vége, viadukt, keresztút), 32. ábra nagyméretű jármű melletti elhaladáskor. Viharos erejű szélben az egyetlen lehetőség a sebesség csökkentése, mert feleakkora sebesség kb. negyed vonóerőt igényel, így több marad az oldalvezetésre.


3.6.4. Oldalszél

159

III. SZERK EZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK


A K A ROSSZÉRI A

1. ábra

2. ábra

1. A karosszéria

A korszerű személygépkocsik karosszériái úgynevezett önhordó kivitelben készülnek. Ez azt jelenti, hogy nincs külön alváz, hanem valamennyi szerkezeti egységet a karosszériához rögzítik, így ez viseli azok súlyát is. Hegesztéssel állítják össze számtalan részegységből, egyes részei azonban csavarral vannak rögzítve (3. ábra). Külső és belső részeit különböző anyagokkal vonják be, az oxidációs folyamatok (rozsdásodás) megakadályozására. Számtalan autógyár 6 év garanciát vállal a karosszéria átrozsdásodására, ezzel is bizonyítva a tökéletes 3. ábra

A K AROSSZÉRIA

A személygépkocsi főbb szerkezeti egységei: a karosszéria, a motor és segédberendezései, villamos berendezések, az erőátviteli szerkezetek, a futómű, kormány és fékberendezés (1. ábra). A karosszéria az emberi szem számára a legjobban észrevehető szerkezeti egység, mely döntően meghatározza a gépkocsi jellegét. Ez lehet szedán, kombi, kabriolet, kupé stb (2. ábra). Feladata, hogy védje a vezetőt és az utasokat az időjárás változásaitól, külső behatásoktól, és egy esetleg bekövetkezett baleset esetén a bent ülők testi épségét. A motor feladata a gépkocsi haladásához szükséges hajtóerő biztosítása. A motort a segédberendezései teszik működőképessé. Ezek a következők: gyújtóberendezés, üzemanyag-ellátó rendszer, hűtőrendszer, a motor kenését biztosító rendszer. A villamos berendezések feladata az elektromos energia előállítása, tárolása, és a jármű fogyasztóinak ellátása. Az erőátviteli szerkezet feladata a motor nyomatékának továbbítása a hajtott kerekekhez. Részei: a tengelykapcsoló, a sebességváltó, a kardántengely, a differenciálmű és a féltengelyek. A futómű feladata a jármű és a talaj közötti állandó kapcsolat tartása. Részei: a kerekek, a kerékfelfüggesztés, a rugók és a lengéscsillapítók. A jármű az irányításához kormányberendezéssel, megállításához pedig fékberendezéssel van ellátva.

183

SZERK EZETI ÉS ÜZEMELT ET ÉSI ISMERET EK

korrózióvédelmet. A karosszéria megtervezésekor gondosan ügyelnek a benn ülő utasok biztonságára, ezért kétféle – aktív és passzív – biztonsági követelménynek kell megfelelnie. Aktív biztonsági berendezésnek nevezzük azokat a szerkezeti egységeket, melyek folyamatosan biztosítják a benn ülők védelmét, kényelmét. Ilyen pl. a tökéletes útmegvilágítást nyújtó fényszóró, a jó kilátást biztosító szélvédő, az oldalüveg, a vissza4. ábra pillantó tükör, a kényelmes vezetőülés, a jól működő fékberendezés, a tökéletes rugózás stb. Passzív biztonsági berendezésnek nevezzük azokat a szerkezeti egységeket, melyek a már bekövetkezett baleset esetén nyújtanak hatásos védelmet. Ezek lehetnek olyan karosszériakialakítások, melyek ütközésienergia-elnyelő képességgel rendelkeznek elölről, hátulról és oldalról egyaránt (4. ábra). Ilyenek még a biztonsági üveg, a biztonsági öv, a légzsák, a fejtámla stb (1. kép).

A K AROSSZÉRIA

1.1. Ajtók, motorháztető, csomagtér tető, üzemanyagbetöltő nyílás

184

1. kép

A gépkocsi első ajtajai kívülről kulccsal nyithatók, zárhatók. Valamennyi ajtó nyitható és zárható belülről. Egyes gépkocsik hátsó ajtajait úgynevezett gyerekzárral látják el, melynek lényege, hogy a megfelelő kapcsoló átkapcsolásával az ajtó belülről nem nyitható ki (2. kép). Az ajtókat központi zárral is elláthatják. Ez esetben a gépkocsi összes ajtaja, esetenként a csomagtartó és üzemanyagbetöltő nyílás is egyidejű2. kép leg záródik. Működhet ajtókulccsal, infravörös fényű vezérlővel vagy nagy rádiófrekvenciás vezérlővel, melynek érzékelőjét a szélvédő mögötti részre szerelik. A gépkocsi felszerelhető riasztóberendezéssel, amely hangjelzéssel, esetenként lámpafelvillanásokkal jelzi a járműbe történő idegen behatolást. E berendezésnek olyan sok változata és variációja van, hogy külön fejezetet igényelne. Mindenesetre a gépkocsi vásárlásánál pontos tájékoztatót kell kérni a riasztó működéséről. A motorháztető belülről általában a vezetőülésből működtetett kar segítségével nyitható ki. Minden esetben kettős zárral látják el. A második zár a motorháztető alatt vagy körülötte található, amelynek nyitásával emelhető meg a motorháztető. Nyitott helyzetében rögzíthető egy erre a célra kialakított rúddal, vagy lehet rugós, automata berendezés. Lezárásához leengedjük, ez esetben az első zár fogja, majd tenyérrel oly mértékig megnyomjuk, hogy a második zár kattanjon. Ezután felfelé meghúzva mindig ellenőrizzük,

A K A ROSSZÉRI A

hogy rögzít-e a zár, mert a menetszél képes felcsapni a helyéről, amely rendkívül balesetveszélyes. A csomagtartó fedelét kulccsal, vagy egyes típusokon az utastérből működtetett kar segítségével nyithatjuk ki. Lezárásához a csomagtér fedelét a zár kattanásáig lenyomva tartjuk. Néhány típuson még ezen felül a kulcs elfordítása is szükséges. Az üzemanyagbetöltő nyílás a zárhatóság szempontjából lehet: zár nélküli menetes tanksapka, zárral ellátott tanksapka, belülről nyitható tanksapka-ajtó, kulccsal nyitható tanksapka-ajtó.

1.2. Az ülések Az ülések kialakítása elsősorban az utazási kényelmet biztosítja számunkra. Különböző méretű emberek különböző ülésbeállítást igényelnek. A gépkocsi annál komfortosabb, minél több állítási lehetőséggel rendelkezik (3. kép). Ezek lehetnek: hosszanti állítás, előre-hátra, magasságállítás, le-fel, háttámladőlés-állítás, tetszőleges szögben, fejtámla magasságának állítása, le-fel, háttámla ívének állítása a gerincoszlop ívének megfelelően. Vannak típusok, amelyeknek a hátsó ülés dőlése is változtatható. Előredönthető – egészben vagy osztottan – a csomagtér bővítése érdekében. Az ülést minden esetben az elindulás előtt állítsuk be. 3. kép

Egyes típusokon a további biztonság és kényelem érdekében a kormány magassága, valamint az ülésektől való távolsága is állítható. Ennek működtetésére a kormány mellett lévő kar segítségével van lehetőség. Menet közben állítani TILOS! A tulajdonos kérésére a kormány közepébe beépíthetik a biztonsági légzsákot, amely az esetlegesen bekövetkezett balesetkor néhány tized másodperc alatt automatikusan felfúvódik. A légzsák beépítésére lehetőség van a jobb oldali ülés előtt a műszerfalba is. Erről azonban tudnunk kell, hogy a légzsák működése esetén a hirtelen megnövekedett légnyomás hatására az utasok bizonyos fokig halláskárosodást szenvedhetnek, viszont komoly fejsérülésektől óvja meg a bent ülőket.

A K AROSSZÉRIA

1.3. A kormánykerék

185


1.4. A biztonsági öv A biztonsági öv fajtái: két ponton rögzített (kétpontos) (4. kép), három ponton rögzített (hárompontos) (5. kép), négy ponton rögzített (négypontos) (6. kép). A személygépkocsi első üléseit hárompontos, a hátsó szélső üléseit szintén hárompontos, míg a középső ülést kétpontos biztonsági övvel látják el. Az övet az utas testméretének megfelelően be kell állítani. Az automata öv esetében ez nem szükséges, mert az igazodik a mindenkori testmérethez. Használatkor a zárónyelvet helyezzük a zárszerkezet4. kép 5. kép be, majd visszahúzással ellenőrizzük, hogy záródott-e. Oldása a piros színű PRESS feliratú gomb megnyomásával történik. Némely típusokon a felső rögzítési pont magassága is állítható.

1.5. A műszerfal

A K AROSSZÉRIA

6. kép

186

A műszerfalon helyezik el a műszertáblát, mely magában foglalja a mérőműszereket és a visszajelző lámpákat, a kapcsolókat, a fűtó, és szellőzőberendezés kapcsolóit, a gyújtáskapcsolót, a rádiót, valamint egyéb, a vezető számára fontos eszközöket, pl. cigarettagyújtó, hamutartó stb. A gépkocsi jellegétől és felszereltségétől függ a műszertábla kialakítása.

7. kép

A K A ROSSZÉRI A

Legfontosabb mérőműszerek (7. kép): sebességmérő (km/h) kilométerszámláló (km), hűtővíz-hőfokjelző (°C), üzemanyag-szintjelző (literes beosztásban vagy a tartály térfogatának arányjelölésével). Egyéb mérőműszerek: fordulatszámmérő, napi km számláló, motorolaj-hőmérő, akkumulátortöltés-mérő (amely vagy a töltés áramerősségét, vagy az akkumulátor feszültségét méri), turbónyomás-mérő (azokon a típusokon, melyek turbófeltöltővel rendelkeznek), pontos időt jelző óra (digitális vagy analóg kijelzéssel), fedélzeti komputer, mely digitális kijelzővel rendelkezik, és többek között út és fogyasztásadatok jelezhetők ki a műszeren, igénynek megfelelően.

Egyéb jelzőlámpák (8. kép): üzemanyag-tartalék, kézifék behúzott állapotát jelző, fékolajszint-csökkenést, fékbetétkopást vagy egyéb fékmeghibásodást jelző lámpa, 8. kép az ajtó nyitott helyzetét jelző, külső világítás meghibásodását jelző, ABS meghibásodást jelző, hűtővíz túlmelegedését jelző, vészvillogó bekapcsolt helyzetét jelző, ablakmosó folyadék csökkenését jelző, kézi hidegindító berendezés bekapcsolt helyzetét jelző, diesel izzításjelző, üzemanyag elszennyeződését jelző, ködlámpa bekapcsolt helyzetét jelző, elektromos ablakfűtés bekapcsolt helyzetét jelző,

A K AROSSZÉRIA

A legfontosabb jelzőlámpák: olajnyomás (piros), akkumulátortöltés (piros), fényszóró visszajelző (kék), irányjelző visszajelző (zöld), a helyzetjelző lámpák bekapcsolt helyzetét jelzi vissza a műszerfal világítása, vagy egy zöld színű lámpa.

187


út eljegesedését jelző lámpák. Az itt felsorolt jelzőlámpák szimbolikus jelei általában egységesek, típustól függetlenek, de kisebb eltérések lehetségesek. Minden esetben tanulmányozzuk át a gépkocsi üzemeltetési útmutatóját, melyben részletesen és pontosan le vannak írva az egyes visszajelzők. Különféle kapcsolókkal működtetjük: az irányjelzőt, a világítást, az ablaktörlő és mosóberendezést, a kürtöt, és minden más berendezést, amivel a járművet felszerelték. Ezek kialakítása kocsitípusonként változik, amit szintén az üzemeltetési útmutató tartalmaz.

A K AROSSZÉRIA

1.6. Ablakok, visszapillantó tükrök

188

A gépkocsi ablakait és tükreit úgy alakítják ki, hogy a vezető a lehető legjobban kilásson, a holttereket egészen minimálisra csökkentve (5. ábra). (A holttér csökkentésének határt szab a biztonság érdekében erősre tervezett tető és tetőtartó oszlopok.) Az edzett üveg sérülés esetén apró szilánkokra hullik, amely a törésvonalak mentén nem képez éles sarkot, ezáltal sérülést sem okoz. A ragasztott üveg két darabból áll, és a kettő között rendkívül erős, átlátszó ragasztó van. Sérülés esetén a külső és belső üveg nem egyformán törik, és 5. ábra a ragasztó minden körülmények között összetartja. A teljesen összetört üveg is egyben marad. Az oldalüvegek lehúzhatók mechanikusan és elektromosan. A tükrök minden esetben állíthatók. Állítási lehetőségei: kívülről, belülről, kar segítségével és elektromosan. A belső visszapillantó tükörnek legtöbb esetben éjszakai állása is van, amely megakadályozza a tükrön keresztül történő elvakítást.

1.7. Ablaktörlő- és mosó berendezés A személygépkocsi első szélvédőjét ablaktörlő berendezéssel látják el, amely a szélvédő üveg felületének 70–85%-át tisztán tartja. A megfelelő kapcsoló bekapcsolásával elektromos motor hajtja meg (létezik nedvességérzékelővel ellátott is, amely automati-

A K A ROSSZÉRI A

kusan töröl). Általában többfokozatú, hogy a vízmennyiséget megfelelően törölje. Szárazon bekapcsolni TILOS, mert a szélvédőn lévő por és egyéb szennyeződések az üveget karcolják, és a láthatóság csökken, ezért mosóberendezéssel együtt van kialakítva. A mosóberendezés tartálya a motortérben van elhelyezve, amelynek folyadékkal való feltöltését magunknak kell elvégezni. Víz és ablakmosó koncentrátum keverékét használjuk, ugyanis téli időszakban a megfelelő keverési arány megválasztásával, az általunk beállított hőmérsékletig nem fagy be, nyári időszakban viszont zsíroldó hatású, így a szélvédőre tapadt bogarak, rovarok könnyebben eltávolíthatók. Amennyiben az ablaktörlő csíkosan vagy foltot hagyva töröl, a törlőgumit, esetenként a törlőlapátot ki kell cserélni.

1.8. Szellőzés, fűtés A szellőzőberendezés feladata az utastér folyamatos levegőcseréje huzatmentesen. A fűtés feladata hideg időszakban az utastér fűtése, az utasok igényeinek megfelelően. E két berendezés minden esetben egy egységet képez (9. kép), (6. ábra).

A jármű szellőztetése álló járművön is, míg a fűtés csak járó motor esetén oldható meg, mivel a motor által felmelegített hűtővizet használjuk az utastér fűtésére. Ezért a hideg motor beindítása után csak bizonyos idő elteltével 6. ábra indul meg lassan a felmelegedés. Egyes gépkocsik légkondicionáló berendezéssel vannak ellátva, ahol a kívánt utastér-hőmérséklet beállítható. Ennek előnye inkább nyáron érzékelhető, amikor a külső hőmérséklettől alacsonyabb hőmérséklet is előállítható. Ez is csak járó motor esetén működik.

1.9. Kocsiszekrény karbantartás Fontos a járművünk tisztán tartása. Napi teendőnk e téren a szélvédő, a lámpák és a visszapillantó tükör tisztán tartása, amely nemcsak esztétikai, hanem biztonsági követelmény is, a tökéletes kilátás érdekében. Soha ne induljunk el ezek megtisztítása nélkül, és ha útközben szennyeződik – pl. a lámpa –, akkor álljunk meg és mossuk le. Ehhez érdemes a gépkocsiban tartani vizet, törlőkendőt vagy szivacsot.

A K AROSSZÉRIA

9. kép

189


A MOTOR

A jármű tisztítása, mosása a következő felületekre terjedhet ki: felső mosás, utastér és csomagtartó tisztítása, motormosás, alvázmosás. A felső mosást elvégezhetjük mosóberendezéssel szervizben, vagy mi végezzük el házilag. Az utóbbi esetben a szennyeződést bő vízzel lazítsuk fel, majd amennyire csak lehet, öblítsük le. A járművet fentről lefelé haladva puha szivaccsal, mosókendővel vagy kefével tisztítsuk meg, ezeket azonban csak enyhén nyomjuk. Autósampont vagy cseppmentes mosószert használjunk. A szivacsot vagy törlőkendőt gyakran mossuk ki. A kereket és a karosszéria alsó részét a végén mossuk le, és ehhez használjunk másik kendőt vagy szivacsot. Mosás után a járművet alaposan öblítsük le, majd a végén törlőkendővel töröljük szárazra. Nyáron erős napsütésben, és télen fagypont alatt nem szabad kocsit mosni, mert mindkettő árt a fényezésnek. A lemattult fényezést, vagy ha a karosszérián apróbb karcolások keletkeztek, szebbé lehet varázsolni autópaszta használatával. Mielőtt e műveletet elkezdjük, gondosan tanulmányozzuk át a használati utasítást. Lehetőleg környezetkímélő autóápolási cikkeket használjunk. A karosszéria eljegesedése esetén először nyissuk ki az ajtót. Ha a kulcs nem helyezhető a zárba, használjunk zárolajozót. Ezt természetesen soha ne a kocsiban helyezzük el, inkább hordjuk a zsebünkben. A motor beindítása után kapcsoljuk be a fűtést, az ablakfűtést és csak ezután kaparjuk le az üvegről a jeget, a havat. Használjunk műanyag jégkaparót, amelyet csak egy irányba mozgassunk. Az utastér és a karosszériakülső mosása házilag is elvégezhető. Emeljük ki a kivehető kárpit- vagy gumiszőnyeget, és vizes kefével távolítsuk el a szennyeződéseket, majd hagyjuk száradni. A belső kárpitszőnyeget, üléseket, csomagteret porszívózzuk ki alaposan. A műanyag, műbőr felületeket tisztítsuk le nedves törlőkendővel. Az esetlegesen elszennyeződött biztonsági övet is le kell mosnunk, ügyelve arra, hogy ne szívjon túlságosan sok vizet magába. Ezt követően a kárpit- vagy gumiszőnyeget helyezzük vissza a helyére. Az alváz- és motormosást csak olyan helyen végezhetjük el, ahol víztisztító berendezés van kialakítva, így az általunk okozott környezetszenynyezés is elkerülhető. A víz által okozott elektromos hibák ez esetben a helyszínen szakszerűen javíthatók.

190



3.4. A pótkocsi villamos berendezései

Az utánfutó vagy lakókocsi vontatására alkalmas személygépkocsi villabal irányjelző mos hálózatát többsarkú dugós csatlatartalék csatlakozás kozó köti össze a pótkocsi hálózatával féklámpa (23. kép). bal helyzetjelző Az utánfutón előírt világító és jelzőberendezések: jobb helyzetjelző testelés hátsó helyzetjelző lámpák, hátsó irányjelző lámpák, jobb irányjelző féklámpák, 23. kép rendszámtábla-világítás. Ezeken kívül fel kell szerelni csúcsukkal felfelé mutató egyenlő oldalú (15 cm) háromszög alakú, piros színű, fényvisszaverő prizmával. Ezenkívül felszerelhető még: első helyzetjelző lámpákkal, hátsó ködlámpával, hátrameneti lámpával, elöl elhelyezett fehér fényvisszaverő prizmával. Az izzócsere a már korábban tanult módszerekkel végrehajtható.

VILLAMOS BERENDEZÉSEK

3.5. Biztosítók

210

A hibás, kidörzsölődött vezetékek könnyen rövidzárlatot okozhatnak, ezért a vezetékek védelmére az áramkörökbe biztosítókat iktattak be. Rövidzárlat esetén a megengedett áramerősség átlépésekor a biztosító elolvad, és megszakítja az áramkört. A biztosítókat biztosítószekrényben helyezik el, rendszerint rugós elemek közé szorítva (24. kép). Általában bizonyos fogyasztócsoportokat egy-egy közös biztosítóra kötnek. Egyes fogyasztókat azonban, mint pl. a jobb és bal oldali távolsági és a tompított fényszórót külön-külön biztosítanak közlekedésbiztonsági okok miatt. Az olvadóbiztosítókon kívül készítenek még hő hatására működő önkioldó biztosítókat is. A biztosíték cseréje esetén csak a megfelelő értékű biztosíték helyezhető be a régi helyére. Biztosítékot javítani vagy egyéb fémtárggyal helyettesíteni TILOS!

24. kép

www.kresz.com

Tisztelt Gépjárművezető-jelölt! Az Ön által jelenleg kézben tartott könyv a legkorszerűbb oktatási módszernek, a számítógépes KRESZ oktatásnak a könyve. A „KRESZ oktató-CD autósiskolák részére” c. program teljes szöveganyagával, tematikai felépítésével, fotó és ábraanyagának egy részével egyezik meg ez a könyv. A könyv tartalmazza mindazt az ismeretanyagot, amelyet az eredményes számítógépes KRESZ vizsga eléréséhez a tanulóknak meg kell tanulni. Főbb tartalmi elemei: • közlekedési ismeretek, • vezetéselmélet, • szerkezeti és ellenőrzési ismeretek. A könyv használatához türelmes oktatót, eredményes vizsgát és balesetmentes vezetést kívánok! ISBN: 963 212 679 3

Kotra Károly szerző

1800,- Ft

KOTRA KÁROLY KRESZ. könyv. személygépkocsi-vezetők részére. centrifugális erő KOTR A KFT

Recommend Documents