Oktatásmódszertan
Kotra Károly Püspökladány 2010.
A gépjárművezető képzés elméleti oktatásának módszertana Az elméleti oktatás célja: • A közlekedési ismeretek, a gépkocsivezetés elmélete, a szerkezeti és üzemeltetési ismeretek elsajátítása. • A tanuló sikeres, számítógépes elméleti vizsgára való felkészítése. • A gyakorlati (járműkezelési, forgalmi) oktatáshoz szükséges elméleti ismeretek elsajátítása. • A tanuló gondolkodásának kialakítása a tanult információk birtokában az önálló döntések meghozatalához, a biztonságos közlekedés érdekében. Az elméleti oktatás lehetőségei: • Tantermi keretek között, tanulócsoport részére. • Távkonzultációban történő oktatás egyénileg (e-learning). Az elméleti oktatás végrehajtásához szükséges személyi feltételek: • Az adott tananyag oktatásához szükséges szakoktatói végzettség. • A Nemzeti Közlekedési Hatóság által nyilvántartott oktatói névjegyzékben való részvétel. • A „KRESZ Oktató-Pendrive”-on lévő tananyag, a „KRESZ könyv személygépkocsi vezetők részére” című könyv tartalmának és felépítésének ismerete. • Alapvető számítástechnikai ismeretek felhasználói szinten. Az elméleti oktatás végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek: • A Nemzeti Közlekedési Hatóság által a 24/2005-ös GKM rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő tanterem. • Számítógép, amely a „KRESZ Oktató-Pendrive” hardver- és szoftverigényének megfelel. • Kivetítő a számítógéphez kapcsolva. • Fehér tábla, vetítővászon, vagy fehér falfelület ahova a tananyagot ki lehet vetíteni. • Fali tábla. • „KRESZ Oktató-Pendrive Autósiskolák részére” című oktató program. • „KRESZ egyéni gyakorló” program. • Világítási makett. Ajánlott egyéb tárgyi eszközök: • • • • • •
KRESZ tabló. KRESZ táblázat. Szerkezeti tabló. Interaktív tábla. 2-3 játék gépkocsi, helyzetek bemutatására. Rendőrségi forgalomirányító bot, (a rendőri karjelzések bemutatására). -1-
Az elméleti oktató szerepe: Az elméleti oktató a saját személyisége, szigora, szakmai tudása által kell, hogy felkészítse a tanulókat az elméleti vizsgára, a gyakorlati oktatásra, a közúton való közlekedésre. Ehhez a következőket kell tennie: Számítógép segítségével meg kell jelenítenie a tananyagot, majd az ott lévő szöveges ismereteket el kell mondani, el kell magyarázni. (A program technikai kezelésével kapcsolatos „Használati útmutató” a programon belül megtalálható.) Az így átadott információt, ezt követően fotó vagy kép, esetenként (ha rendelkezésre áll) videofilm vagy animáció által megjelenítjük, mivel a tanuló képi memóriája a hallott vagy olvasott ismeretekhez képpest jobb. Abban az esetben, ha fotó is és film is alátámasztja a szöveges információt, mindig ügyelni kell a megfelelő sorrendiségre. A szövegtartalom után következik a fotó, amelyről minden lényegeset elmondunk, majd ezután vetítjük le a filmet. Ha a filmen megjelenített információ fontos, hagyni kell többször lejátszódni (ugyanis ha a film véget ér, elejéről kezdődik). Szükség esetén a filmet akár többször is megállíthatjuk, hogy minden részletre kiterjedő magyarázatot tudjunk nyújtani az adott közlekedési helyzetről. Az oktatás során célszerű használni maketteket is. Akkor javasolt ezek használata, ha a megértést segítik, látva vagy kézzel foghatóan megtapasztalva az adott ismereteket. (Ezek lehetnek játék gépkocsik és motorkerékpárok a vezetéselmélet oktatásához. A szerkezeti ismeretek tanításához, dugattyú hajtókarral, tengelykapcsoló tárcsa, tárcsafék, dobfék, gumiabroncs vagy azok kivágott darabjai, kerék hólánccal, egyéb metszett, vagy egyéb egész alkatrészek.) Az előadás során a tanulók érdeklődési szintjüknek folyamatos fenntartásához szükséges, hogy az oktató kérdezzen az adott tananyaggal kapcsolatosan. Fontos, hogy olyan kérdést kapjon a tanuló, amelyre a már korábban (pl. általános vagy középiskolában) szerzett tudás alapján meg kell tudnia válaszolni. Ha az oktató 5-10 percenként nem tesz fel kérdést a tanulók részére, akkor a tanuló gondolata, figyelme elterelődik és így az oktató munkája kárba vész. A legkevésbé hatékony előadás az, amikor az oktató beszél a „levegőbe”, a tanulók pedig csak fizikailag vannak jelen a tanteremben. Akkor igazán hatékony az előadás, ha folyamatosan megvan a megfelelő szemkontaktus a csoport és az oktató között. Ekkor folyamatosan ellenőrizhető a hallgatóság érti-e az elhangzottakat. Ha a tanulóknak valami nem egyértelmű és kérik az oktatót, magyarázza el még egyszer a tanultakat akkor fontos, hogy az oktató ugyanazt az ismeretanyagot egy más logikai megközelítésben mondja, vagy mutassa be, majd kérdések segítségével ellenőrizze sikerült-e mindenkinek megértenie az elhangzottakat.
-2-
Az oktatás fontos része a számonkérés Ez megtehető: • Szóban, egyenként minden tanulónak feltéve 2-3 kérdést, (pl. névsor szerint). • Írásban tesztlapon, a tesztek kiértékelésével, a problémás kérdésekre adott magyarázatokkal. • Kivetítve a tesztkérdést. Ez esetben a tanulók vagy egyenként válaszolnak (pl. névsor szerint) vagy valamennyien egyszerre papíron adják meg a helyes választ, amit a végén közösen lehet kiértékelni és megbeszélni. • Az áthaladási szabályok feleltetésénél kiválóan alkalmas az „Animációs teszt”. Ez esetben az egyénenként történő válaszadás a javasolt, mert ha kérdés merül fel, azonnal meg lehet beszélni. Nem kell ilyenkor mind a 164 helyzetet végig tesztelni, mert ez időben sok, elegendő az oktató tudása szerinti legnehezebb 30-50 kérdést kivetíteni. Ehhez célszerű egy listát készíteni előre, amely a legnehezebb vagy legfontosabb szituációkat tartalmazza. A számonkérés (visszacsatolás) azért fontos mert: • rákényszeríthető a tanulóra a két foglalkozás közötti tanulás, • az oktató személyekre lebontva fel tudja mérni a tudást, • az oktató azonnal tud reagálni arra az esetre, ha a csoport jelentős része nincs tisztában a már korábban elhangzottakkal (azaz ismételten el kell magyaráznia a meg nem értett tananyagot). A „B” kategóriás elméleti oktatás felosztása nyolc foglalkozásra, ahol egy alkalommal 4x45 perces óra kerül leadásra. 1. Foglalkozás A tanulóknak a tanfolyam menetével, költségeivel kapcsolatos tájékoztatása, és a kérdéseikre adott válaszadás (ez kb. 15-30 perc). A tananyag leadása „KRESZ Oktató-Pendrive”-ról a következő témaköröket érintve: • • • • • • • • •
Az úttal kapcsolatos fogalmak. A járművekkel kapcsolatos fogalmak. A forgalommal kapcsolatos fogalmak. A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó kötelességek. A járművezetés személyi feltételei. A vezetői engedélyek. A járművek közlekedésben való részvételének feltételei. A közlekedésben való részvétel külön feltételei. Közúti jelzőtáblák (kb. az utasítást adó táblák végéig. Ez függ a tanulócsoport aktivitásától, és az oktató tananyag leadásának dinamikájától).
-3-
2. Foglalkozás A tanulók számonkérése a korábban ismertetett, de meg nem értett tananyag elmagyarázása (lehetőleg a korábbitól eltérő megközelítésben arra koncentrálva, mi okoz a tanulónak megértési nehézséget). A tananyag leadása „KRESZ Oktató-Pendrive”-ról a következő témaköröket érintve: • • • • • • •
Közúti jelzőtáblák (a tilalmi tábláktól kezdődően). Útburkolati jelek. Egyéb közúti jelzések. Fényjelző készülékek. Rendőr jelzései. Jelzőőr jelzései. A közúti forgalom ellenőrzése.
3. Foglalkozás A tanulók számonkérése a korábban ismertetett, de meg nem értett tananyag elmagyarázása (lehetőleg a korábbitól eltérő megközelítésben arra koncentrálva, mi okoz a tanulónak megértési nehézséget). A tananyag leadása „KRESZ Oktató-Pendrive”-ról a következő témaköröket érintve: • • • • • • • • • •
Elindulás. Haladás az úton. Sebesség. Követési távolság. Irányváltoztatás, irányjelzés, hangjelzés. Előzés. Kikerülés. Kitérés, útszűkület. Párhuzamos közlekedés. Közlekedés autópályán, autóúton.
4. Foglalkozás A tanulók számonkérése a korábban ismertetett, de meg nem értett tananyag elmagyarázása (lehetőleg a korábbitól eltérő megközelítésben arra koncentrálva, mi okoz a tanulónak megértési nehézséget). A tananyag leadása „KRESZ Oktató-Pendrive”-ról a következő témaköröket érintve: • • • • • •
Közlekedés villamos pályával ellátott úttesten. Besorolás az útkereszteződés előtt. Bekanyarodás. Elsőbbség az útkereszteződésben. Megfordulás, hátramenet. Vasúti átjáró. -4-
5. Foglalkozás A tanulók számonkérése a korábban ismertetett, de meg nem értett tananyag elmagyarázása (lehetőleg a korábbitól eltérő megközelítésben arra koncentrálva, mi okoz a tanulónak megértési nehézséget). Ez esetben javasolt az „Animációs teszt” használata. A tananyag leadása „KRESZ Oktató-Pendrive”-ról a következő témaköröket érintve: • • • • • • • • • •
Közlekedés lakó-pihenő övezetben. Megállás, várakozás. Gyalogosokra, járművek utasaira vonatkozó szabályok. Magatartás gyalogosokkal szemben. Megkülönböztető jelzéseket használó járművek. Figyelmeztető jelzéseket használó járművek. A járművek terhelése. A járművek kivilágítása. Rendkívüli események. Kerékpárok, segédmotoros kerékpárok, állati erővel vont járművek, kézikocsik.
6. Foglalkozás A tanulók számonkérése a korábban ismertetett, de meg nem értett tananyag elmagyarázása (lehetőleg a korábbitól eltérő megközelítésben arra koncentrálva, mi okoz a tanulónak megértési nehézséget). A tananyag leadása „KRESZ Oktató-Pendrive”-ról a következő témaköröket érintve: • A karosszéria és kialakítása. • Motor és segédberendezései. • Elektromos berendezések. 7. Foglalkozás A tanulók számonkérése a korábban ismertetett, de meg nem értett tananyag elmagyarázása (lehetőleg a korábbitól eltérő megközelítésben arra koncentrálva, mi okoz a tanulónak megértési nehézséget). A tananyag leadása „KRESZ Oktató-Pendrive”-ról a következő témaköröket érintve: • Erőátviteli berendezések. • Futómű kialakítása, részei. • A gépkocsi üzemeltetése, ellenőrzése. 8. Foglalkozás A tanulók számonkérése a korábban ismertetett, de meg nem értett tananyag elmagyarázása (lehetőleg a korábbitól eltérő megközelítésben arra koncentrálva, mi okoz a tanulónak megértési nehézséget).
-5-
A tananyag leadása „KRESZ Oktató-Pendrive”-ról a következő témaköröket érintve: • • • • •
A gépkocsivezetés emberi tényezői. A gépkocsi vezetése. A gépkocsi és az út kapcsolata. Közlekedés a forgalomban. Környezetvédelem.
A vizsgára való felkészülés. A harmadik foglalkozást követően a tanulókat fel kell szólítani, hogy a tanult információk alapján a vizsgára folyamatosan készüljenek. Ezt megtehetik a „Teszt könyv” otthoni használatával a tanulás kiegészítéseként. Felkészülhetnek a „KRESZ egyéni gyakorló” teszt program használatával, a képzőszerv saját számítógépén kötetlen formában (nyitvatartási időben), vagy a programot megvásárolva otthon a saját számítógépén. Ez esetben fontos, hogy a már megtanult ismeretekre vonatkozó tesztkérdésekre állítsa be a tanuló a programot. A teljes tananyag leadását követően (a 8. foglalkozás után) célszerű a tanulókkal, 2-3 alkalommal közös tesztelést végezni úgy, hogy a problémás kérdések közös megbeszélésre kerülhessenek. Egy ilyen alkalommal 3-4 teszt kitöltésére van lehetőség. A csoportos tesztelés menete kivetítő használatával a következő. A „KRESZ egyéni gyakorló” teszt programot beállítja az oktató 55 kérdésesre vizsgaszigorú módban. A kérdés megjelenését követően, ha mindenki választ adott a papírlapon, az oktató a „Továbblépés” gombra kattintva éri el a következő kérdést. Ezzel a módszerrel kerül megoldásra valamennyi kérdés. Ezután az „Alt” és az „X” gombok együttes lenyomásával ki kell lépni a feladatsorból és valamennyi megválaszolatlan kérdésre kattintva az oktató, felolvassa a helyes megoldást, melyet a tanuló javít és értékel a saját papírján. A javítást követően mindenki összeadja a saját hibapontjait, melyet az oktató figyelemmel kísér (26-tól 35-ig három pontot érnek a kérdések, a többi egy hibapontot ér). A végén az „Eredménylapok megtekintése” menüpontban a tanulók igényei szerinti a kérdésekre az oktató magyarázatot ad. A tanuló hibás válaszadásának okai a következők lehetnek: • Nem érti, vagy félre értelmezi a kérdést. • Nem elég alaposan olvassa el a válaszokat. • Nincs tisztában az adott kérdésre vonatkozó szabályokkal. A sikeres elméleti vizsgára annak a tanulónak van esélye, aki 4 teszt kitöltésével, tesztenként mindegyiken 10 hibaponton belül van. Egy gyakorlási alkalommal 4 tesztnél többet nem javasolt kitölteni, mert az összesen 220 kérdés megoldásával a tanuló koncentráló képessége csökken. -6-
A vizsgára való felkészítés része még a tanuló teljes körű tájékoztatása a vizsgával kapcsolatosan, amelynek tartalmaznia kell a következőket: • • • •
A vizsga pontos helye és ideje. A vizsgához szükséges okmányok megléte, érvényessége. A vizsgateremben történő vizsga lebonyolítása, rendje, időtartalma. A sikeres, illetve sikertelen vizsgát követő teendők.
A sikertelen vizsgázók részére javasolt további segítséget nyújtani a pótvizsgára való felkészüléshez (ez természetesen személyre szabott, van, akinek teljes tanfolyamismétlést célszerű javasolni, van, akinek elegendő a tankönyvből a megfelelő fejezetek átismétlése és szükség szerinti gyakorlása).
-7-
