Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekr l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló1996. évi CXII. törvény (Hpt) 137/A. §-a és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésér l szóló 234/2007. (IX. 4.) Kormányrendeletben el írt szabályoknak történ megfelelés körében a következ részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a bels t kemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos m ködését.
1. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkez veszteség lehet sége. A Takarékszövetkezet tevékenységével kapcsolatban felmerül kockázati típusok: Hitelezési kockázat: Általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerz déses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerz déses partner nem szerz dés szerint teljesítése miatt. Ügyfélkockázat: A hitelezési kockázat legf bb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelent szerz déses fizetési kötelezettségeinek nem szerz désszer en teljesítik. Partner kockázat: A Pkr 2. §. (1) bekezdés 21. Pontja szerint „az ügyletben érintett partnernek az ügylet pénzáramlása végleges elszámolása el tti nem-teljesítésének kockázata.” Koncentrációs kockázat: A Hpt. szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemz kkel bíró ügyfelekkel szemben felmerül , különböz szerz déses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséb l ered. A koncentráció ennél b vebb fogalom, ide értve az alábbi okokat: - ágazati koncentráció - földrajzi koncentráció - hitelkockázat csökkent eszközök koncentrációja (hitelkockázat csökkent eszközök fajtájának vagy kibocsátójának koncentrációja). Országkockázat: A PSZÁF-nak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkez valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelez /befektet által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). Elszámolási kockázat: Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is 1
Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat: A PSZÁF-nak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak a kockázata a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázata: A PSZÁF-nak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jöv beni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmez ségére, t kehelyzetére a piaci kamatlábak kedvez tlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: -a kamatlábak id beli változása és a cash-flow-k id beli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), -a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemz hozamgörbék között (bázis kockázat), -ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), -a termékekben rejl rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). M ködési kockázat: A Hpt. 76/J. § (1) bekezdése alapján a nem megfelel bels folyamatok és rendszerek, küls események vagy a személyek nem megfelel feladatellátása miatt felmerül , illet leg jogszabály, szerz dés vagy bels szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkez , a hitelintézet eredményét és szavatoló t kéjét érint veszteség kockázata. Likviditási kockázat: A PSZÁF-nak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit id ben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapvet en négy kategóriába sorolhatók: - lejárati (a lejárati összhang hiányával összefügg ) likviditási kockázat, - lehívási (a lejárat el tti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, -strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, - piaci likviditási kockázat. Reputációs kockázat: A PSZÁF-nak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a t két vagy a jövedelmez séget közvetve érint olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményr l kialakult kedvez tlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi vagy hatósági véleményb l származik, és az intézmény küls megítélésének a kívánatos szintt l való elmaradásában nyilvánul meg. Stratégiai kockázat: A PSZÁF-nak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a t két vagy a jövedelmez séget érint olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekb l, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Jövedelmez ségi kockázat: A PSZÁF-nak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján az intézmény jövedelemtermel szerkezetének nem megfelel kialakítása, diverzifikálása, illetve a megfelel szint jövedelemtermel képesség elérése és tartós fenntartása képességének hiányából fakadó kockázat. Küls tényez k kockázata: A küls tényez k kockázata magában foglalja a gazdasági környezetb l fakadó kockázatot és a szabályzói környezetb l adódó kockázatot.
2
A kockázatkezelési folyamat A takarékszövetkezet kockázatkezelési stratégiáját és politikáját az Igazgatóság határozza meg a bels védelmi vonalakról szóló szabályzatban foglaltak szerint. A kockázatkezelési folyamat a takarékszövetkezet kockázatkezelési struktúrájának része, amely a bels t keszükséglet számítási folyamatba integrált külön eljárási rend és módszertan szerint történik – az ICAAP elvei alapján – melynek során a Takarékszövetkezet a kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetétel t két meghatározza meg és gondoskodik annak folyamatos fenntartásáról.
Kockázati stratégia Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A kockázati stratégia a bels t keellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát és az alábbi témakörökre terjed ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelési szervezet Kockázatvállalási politika Általános kockázatkezelési célok: -
-
-
A Takarékszövetkezet, mint kis intézmény a bels t kemegfelelés értékelési folyamatában a t keszükségletet a legegyszer bb módszerekkel határozza meg. A Takarékszövetkezet els sorban olyan kockázatot vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a szenderdizált termékkínálat el nyt jelent a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gy jti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél az Igazgatóság felé jelzéssel él. Az Ügyvezetés megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyel Bizottság részére. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyel Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések f adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A Takarékszövetkezet kockázat-tudatosságának er sítése. 3
Kockázatkezelési alapelvek -
-
-
-
-
-
A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a bels t kemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos m ködését és a felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott bels t keszükségletének mindig megfelel t ketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális t kekövetelmény felett (Biztonságos m ködés elve). A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felel s személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek (Összeférhetetlenség elve). A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésre bocsátott szabályzatokat együttm ködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális t kekövetelmény mértékének, valamint a bels t keszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a bels t keszükséglet megfelel ségének ellen rzésében (Együttm ködés elve). A Takarékszövetkezet kockázatokat a bels szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszer síthet kockázatokat limitekkel és a szükséges bels kontrollokkal kezeli, a nem számszer síthet kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít (Lényeges kockázatok kezelésének elve). A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelez . A kockázatkezelési kontrolloknak és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával (Költség-haszon elve). A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonlóméret és hasonló üzleti tevékenységet végz Takarékszövetkezetnek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történ viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történ összemérés elve). A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kell szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése el tt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi f funkciók: • Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérsékl tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása • Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszer sítése • Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését • Kockázatok alakulásának figyelése • Kockázatokra vonatkozó bels és küls jelentések 4
-
A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköz tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszem magatartása a TakarékSzövetkezet vagy más az integrációban résztvev tag számára veszteséget okozott (Tiltott tevékenységek elve). - A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a t kemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.
Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság
A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellen rzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágy meghatározása az egyik el feltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelel kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia id horizontjára határozza meg és rendszeresen évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkit zéseit. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát kockázati típusonként az alábbi min ségi mértékek egyikével jelöli meg: - alacsony - közepes - magas
Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhet k meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, bels leg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos t ke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális t kekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályzási t kekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: 5
Hitelezési kockázat- sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés- pénzügyi biztosítékoknál: egyszer módszer, garanciák, készfizet kezesség esetében sztenderd módszer M ködési kockázat- alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszer síthet kockázatok esetében limitek kerültek meghatározásra.
Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkit zések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a t ketervezésért az ügyvezetés a felel s. Kockázatkezelési funkció Cél: A Takarékszövetkezet olyan eljárásokkal és szabályzatokkal rendelkezzen, amely alapján meg tudja határozni, hogy milyen kockázatokat vállal fel, azt, hogy méri, limitálja, kontrollálja és szükség esetén intézkedést hoz azok korrigálására. Kockázatkezelési feladatkörök: az üzleti döntés el tti kockázati véleményezés, kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a t kemegfelelést és a bels t keértékelést, a kockázatok kontrollja, monitoringja. A Takarékszövetkezet együttm ködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Bels , valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgy jtés, adatszolgáltatás, adatmin ség ellen rzés Bels szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása.
Lényeges kockázatok és a kapcsolódó t keszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet a lényegesnek min sített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: − az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális t kekövetelmény számításának lehetséges módjait; −
az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszer síthet k, illetve mutatószámokkal mérhet k, ezért limitekkel kezelhet k. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok és a 6
likviditási kockázat; − az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem számszer síthet k, csak min ségi ismérvekkel becsülhet k, ezért limitekkel nem, hanem egyéb kontrollokkal ellen rizhet k. Szervezeti egységek, funkciók leírása kockázat típusok szerint Valamennyi kockázat típus esetében a stratégia és a célkit zések meghatározása, rendszeres felülvizsgálata, a módszertani kérdések, valamint a limitek meghatározása, a válságtervek készítése az Ügyvezetés feladata. A felülvizsgálatot évente kell elvégezni. A hitelezési kockázatot jelent kötelezettség vállalások esetében a döntési szintek a kockázatvállalási szabályzatban rögzítettek szerint alakulnak, a kockázati szempontú véleményezés a Kockázatkezel feladata. A limitek kitöltése a Kirendeltségek feladata, a limitek figyelését és a megfelel jelzések küldését a F könyvel végzi. A problémás eseteket a szabályzat szerinti felel sök el írás szerint kezelik. A további kockázati típusok esetén a limitek figyelése, probléma esetén jelzés küldése a megfelel szint felel sök felé, az elemzések elkészítése az f könyvel feladata. A küls és bels jelentések elkészítése a f könyvel vel együttm ködve, a t ke- bels t keszükséglet megállapítása, a meglév és szükséges t ke alapján képzend mutatók kiszámítása a Kockázatkezel munkatárs feladata. A kockázatmérési módszerek közül a szabályozói minimális t kekövetelmény mérésére a Takarékszövetkezet a sztenderd módszert alkalmazza. A 2. pillér alatti bels t kekövetelmény kiszámítására az OTIVA által összeállított stressz teszt-tábla és a bels önértékelés számítása szolgál. Ezek alapján kerül kitöltésre a Felügyelet részére a havi jelentés részét képez CAA, CAB tábla. A stressz tesztek eredményét az OTIVA felé is továbbítjuk. Az Ügyvezetés részére a számítások alapján készülnek el a rendszeres jelentések. A kockázatok mérése és a kapcsolódó t keszükséglet meghatározása A szabályozási t kekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: - Hitelezési kockázat –sztenderd módszer - Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszer készfizet kezessége esetében szterderd módszer - Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere - M ködési kockázat – alapmutató módszer
7
módszer, garanciák,
2. Szavatoló t kével kapcsolatos információk: Az alapvet t ke összege 270.908 e Ft A járulékos t ke összege 27.929 e Ft Alapvet t ke pozitív eleme. Alapvet t keként elismert t keelemek 92.931 e Ft Befizetett jegyzett t ke 86.200 e Ft T ketartalék 6.731 e Ft Alapvet t keként elismert tartalékok 176.171 e Ft Általános kockázati céltartalék 4.522 e Ft Alapvet t ke negatív elemei Egyéb levonások az alapvet t kéb l -2.716 e Ft Járulékos t ke pozitív elemei Értékelési tartalékok 27.929 e Ft A kockázatok fedezésére figyelembe vehet , levonások utáni összes alapvet és járulékos t ke 298.837 e Ft A hitelintézet t kemegfelelése A bels t kemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégiák A takarékszövetkezet t kemegfelelés bels értékelési folyamatát úgy alakítja ki, hogy az kiterjedjen minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges t ke meghatározására, folyamatos meglétének az ellen rzésére és a t kemegfelelés jelentésére. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szerepl arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek min síti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgy jtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Termékeit és szolgáltatásait alapvet en Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást. Viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik. A Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböz típusú piaci és m ködési kockázatok minimális t kekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A takarékszövetkezet a bels t ke számítása során az egyszer sztenderd módszert alkalmazza. A bels t ke megfelelés folyamatának kialakítása során az OTIVA által kidolgozott metodika alapján számszer síti bels t keszükségletét.
8
A Takarékszövetkezet bels t keértékelés méréséhez alkalmazott módszerek: -
Hitelezési kockázat – sztenderd módszer M ködési kockázat – alapmutató módszer
A kitettségi osztályok t kekövetelménye: Megnevezés SA módszer t kekövetelménye kitettségi osztályok szerint - Központi kormányok és Központi bankok - Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok - Közszektorbeli intézmények - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások - Vállalkozások - Lakosság - Ingatlannal fedezett követelések - Késedelmes tételek - Egyéb tételek
Összeg (M Ft) 106,689 0,000 0,024 0,000 0,00 9,137 17,269 26,971 36,536 7,639 9,114
A hitelezési és felhígulási kockázathoz kapcsolódó tájékoztatás a.) A késedelem és hitelmin ség romlás megközelítése: A kilencven napot meghaladóan lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-5) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következ kockázati súlyokat kell alkalmazni a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése el tti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése el tti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon, vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége min sül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés id pontjában érvényes legkisebb összeg havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerz dés szerinti összes kötelezettségének kett százalékát vagy az egy havi törleszt részletet, és 9
b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kett százötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerz dés szerinti összes kötelezettségének kett százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése el tti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett és lakóingatlannak nem min sül ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérsékl tétel vehet figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelel nek tekintett, hitelkockázat-mérsékl tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése el tti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. b.) Értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A min sítés szempontrendszere 1.A min sítést végz k valamennyi, a Takarékszövetkezet könyvviteli nyilvántartásában szerepl ügyletet min sítenek, függetlenül attól, hogy határid n túliak vagy sem. A követelésmin sítés az ügyfél illetve partnermin sítésre épül, a követelésmin sítési kategóriák képzésénél az adósmin sítési besorolást figyelembe kell venni. A kintlév ségek alakulását mindaddig figyelemmel kell kísérni, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre, vagy a könyvviteli nyilvántartásból való kivezetésre nem kerülnek. 2.A tételek min sítéséhez vizsgálni kell az ügyfél, illetve a partnermin sítés alábbi szempontok szerinti figyelembevételét is: a. A pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemteremt képessége és az ezekben bekövetkez változások, b. A törlesztési rend betartása (késedelmi id ):- a kintlév ség törlesztésével kapcsolatban keletkezett t ke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c.
A fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhet sége és az ezekben bekövetkezett változás,
d. A tétel továbbértékesíthet sége, mobilizálhatósága (piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhet piaci árak, a kibocsátó saját t kéjében való részesedés a befektetés arányában (alapvet en befektetések, a követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek), 10
e. A tételb l adódó veszteségnek min sül jöv beni fizetési kötelezettség. A vizsgálatot alapvet en az ügyfél-, illetve partnermin sítés számviteli követelményei, az ügyfél analitika és a fedezetértékelés számviteli követelményei alapján kell elvégezni. 3.A besorolást a negyedéves értékelés során – az értékvesztés és a kockázati céltartalék szükséges szintjének felmérésekor – felül kell vizsgálni és indokolt esetben a tételt más kategóriába át kell sorolni. A takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat minden negyedévben az Ügyletmin sítési és értékelési szabályzatban meghatározott min sítési kategóriákba kell besorolni. A csoportos értékelés szabályait a Takarékszövetkezet nem alkalmazza. A min sítés alapja a min sítés id pontjában fennálló, az adott kintlév ségen túl az ahhoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek is. Az egyszer sített értékelés egyetlen szempontjaként a fizetési késedelem napszámát, míg a teljes kör egyedi min sítés alkalmazásánál az adott kintlév ségre ténylegesen kiszámított nem fedezett várható veszteség kintlév séghez viszonyított arányát kell figyelembe venni. A mérlegen kívüli kötelezettségeket az alapügylettel együttesen kell elbírálni. Az egyszer sített min sítési eljárás alá tartozó követelések bármikor egyedi min sítési eljárás alá vonhatók, de ennek megfelel en az értékvesztés mértéke nem lehet kevesebb az egyszer sített min sítési követelésekre vonatkozó értékvesztés mértékénél. c.) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele el tti összege és a kitettség értékek osztályonkénti bontásban Kitettségi osztályok
Mérlegen belüli és kívüli kitettségek bruttó érték M Ft 2008.12.31
Központ kormánnyal és közponi bankkal szembeni kitettségek Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek Önkormányzatokkal szembeni kitettségek
2093,899 650,053 0,597
Lakossággal szembeni kitettségek
465,086
Vállalkozással szembeni kitettségek
241,847
Ingatlannal fedezett kitettségek
808,682
Késedelmes tételek
118,585
Egyéb tételek
168,414
Összesen:
4547,163
11
d.) A kitettségek földrajzi megoszlása kitettségi osztályonként A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet, ezáltal nem tud adatot kimutatni.
e.) A kitettségek gazdasági ágazatbeli szerinti megoszlása kitettségi osztályonként Ágazat/kitettségi osztály
Mérlegen belüli és kívüli kitettség (e Ft)
Mez gazdaság, Vadgazd. Erd gazd.
112,328
Feldolgozóipar
40,488
Vill. energia-, Gáz-,Vízell.
0,000
Épít ipar
9,869
Kereskedelem, Járm javítás Szálláshely-szolg., Vendéglátás
108,737
108,737
108,737 108,737 66,916
Száll., Raktározás, Posta, Távközl.
37,580
Ingatlanügyl., Gazdasági szolg.
83,927
Közig., Védelem, Köt.társ.bizt.
1,066
Oktatás
0,970
Egészségügyi, Szoc.ellátás
0,089
Egyéb közösségi személyi szolg.
6,550
Pénzügyi tevékenység
40,505
Ismeretlen ágazat
966,071 1.475,096
Összesen:
f.) A kitettségek hátralév futamid szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Kitettségi osztály Központi kormány
éven belüli (e Ft)
1-5 év (e Ft)
1.783.064
5 éven túli (e Ft)
283.033
Hitelintézet
571.036
Egyéb tétel
168.414 162.712 51.621
142.235
48.121
76.755
249.989
130.964
167.632
149.804
491.137
26.540
50.002
Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett Késedelmes tétel
4.576 12
Lejárt
1.401 4.994
g.) Gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél kategória szerinti megoszlásban összesítve 1. A késedelmes tétel és hitelmin ség-romlást szenvedett kitettség Ágazat/kitettségi osztály
Mérlegen kívüli és belüli kitettség ( e Ft )
Kereskedelem, Járm javítás
220
Ismeretlen ágazat
37.489
Összesen:
37.709
2. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg ügyfélkategória szerinti bontásban Elszámolt értékvesztés ügyfélkategória szerinti megoszlásban 2009. December 31-én Értékvesztés (e Ft) Ügyfélkategória Nyitó Elszámolt Visszaírt Tárgyévi Záró értékvesztés változás értékvesztés értékvesztés Helyi önkormányzatok hitele 0 0 0 0 0 Hitelek jogi személyiség vállalkozások 2.852 253 2.563 -2.310 542 Hitelek nem jogi szem. Vállalkozások 0 162 162 0 0 Hitelek – Nel pü-i vállalkozások össz. 2.852 415 2.725 -2.310 542 Hitelek lakosság 31.829 32.290 26.992 5.298 37.127 Hitelek egyéni vállalkozó 894 98 952 -854 40 Hitelek – Háztartások összesen 32.723 32.388 27.944 4.444 37.167 Hitelek hitelintézetek 0 0 0 0 0 Hitelek összesen 35.575 32.803 30.669 2.134 37.709 Egyéb követelések 18.375 0 0 0 18.375 Vagyoni érdekeltségek 0 0 0 0 0 Áttvett eszközök 3.190 681 0 681 3.871 Egyéb eszközök 0 1.921 0 1.921 1.921 Összesen 57.140 35.405 30.669 4.736 61.876 Elszámolt céltartalék ügyfélkategória szerinti megoszlásban 2009. december 31-én Céltartalék ( e Ft ) Nyitó Elszámolt céltartalék Visszaírt céltartalék Céltartalék változás
183
349
532
Tárgyévi változás
Záró céltartalék állomány 0
Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelmin sít szervezeteket fogadta el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat t kekövetelményét a Hpt. 76/A § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszer módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott 13
kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet el írásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert küls hitelmin sít szervezet általi hitelmin sítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelmin sítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.
Hitelezési kockázat-mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok f bb elvei és pontjai, valamint az, hogy ezen fedezetet milyen mértékig veszi igénybe a Takarékszövetkezet A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet a t kekövetelmény mérséklésénél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok f bb elvei és pontjai A takarékszövetkezet által leggyakrabban alkalmazott, elfogadható fedezetek (biztosítéki szerz dések) köre: Dologi biztosítékok: Polgári jog szempontból dologi biztosíték a kockázatvállalás fedezeteként nyújtott vagyontárgy (jog, követelés) függetlenül annak tulajdonjogi, birtokjogi helyzetét l. A jogosult követelésének kielégítési alapja: a zálogtárgy, függetlenül attól, hogy az kinek a tulajdonában, birtokában van, vagyis a dolog mindenkori tulajdonosa köteles helytállni a jogosult követelése erejéig a dologgal, illetve köteles t rni, hogy a jogosult a dologból kielégítse követelését. A dologi biztosíték leggyakrabban alkalmazott formái – melyek megfelelnek az (elismerhet ) el re rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteknek: -óvadék vagy letét – óvadéki szerz dés, ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét, letéti szerz dés -zálogjog – zálogszerz dés jelzálog (keretbiztosítéki jelzálogjog) kézizálog – kézi zálogszerz dés vagyont terhel zálogjog önálló zálogjog Személyi biztosítékok: Polgári jog szempontból a személyi biztosíték esetén a kötelezett személyesen köteles helytállni vagyonával a biztosított kötelezettség teljesítéséért. A személyi biztosíték leggyakrabban alkalmazott formái – melyek megfelelnek az (elismerhet ) el re nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteknek: - készfizet kezesség (bankkezesség) – kezességvállalási szerz dés 14
- garancia (bankgarancia) – garancia vállalási szerz dés - adós, adóstárs jövedelme - azonnali inkasszójog – inkasszó felhatalmazás valamely személy számlájára A felajánlott biztosítékok elfogadhatóságát még a befogadásuk el tt meg kell vizsgálni. Az elismert biztosítékok f típusai 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok, 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt, vagy szerz dést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényb l, vagy szerz désb l ered követelésre zálogjogot alapítottak, valamint, 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja, 5) garancia és készfizet kezesség. A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelmin sítési kategóriája a Hkr.108.§ (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelmin sítési kategóriái. Kereskedési könyv Kereskedési könyvet a takarékszövetkezet nem vezet. Kereskedési könyvben nem szerepl részvények, pozíciók Befektetések 2009. december 31. Megnevezés
Nyilvántartási érték
5.812.000 Ft 125.000 Ft 500.000 Ft 6.437.000 Ft
Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRT Hitelgarancia ZRT Tak-Invest KFT
Összesen
Tulajdoni közvetlen arány
0,16 0,04 0,50
Kereskedési könyvben nem szerepl pozíciók kamatkockázata A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltér jellemz inek eltéréséb l keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételez duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelel módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkez instrumentumok lejárat el tti el törlesztését illetve a betétfelmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerz dések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel 15
stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján bank könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította a portfólió nettó jelenérték változását mutató arányt, mely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló t ke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban: Id szak
HUF
2009.I. 2009.II. 2009.III. 2009.IV.
2,50 % 1,23 % 0,40 % 5,45 %
A m ködési kockázat A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet a Hpt.76/J §-a alapján az Alapmutató módszer szerint számolja a t kekövetelményét. Ez a kockázat számszer sített értéke 2009. 12. 31-én 31.634 e Ft. Kiszombor, 2010.április 23.
Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet Ügyvezetése
16
