Kisbíró Kedves Olvasók! Újra itt az év vége, a visszatekintés ideje. Eseményekben nem volt hiány: érezhettük a válságot, voltak választások, volt

Kisbíró 2066

Szár és Újbarok önkormányzatának lapja

XIV. évfolyam, 11. szám, 2010. december

Kedves Olvasók!

Újra itt az év vége, a visszatekintés ideje. Eseményekben nem volt hiány: érezhettük a válságot, voltak választások, volt árvíz, iszapkatasztrófa és sorolhatnánk. De ne csak a bajokat lássuk! Sok-sok apró öröm éri az embert a mindennapokban, amit szinte észre sem veszünk. Ezekre „Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek.

emlékezzünk, ezek visznek új lendületet életünkbe, ezek segítenek át a nehéz időszakokon, adnak energiát a hétköznapokhoz. Ne gondoljunk nagy dolgokra: lehet ez egy baráti beszélgetés, családi ünnep, kirándulás, egy kedves mosoly szeretteinktől, és máris melegség tölti

Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni.

el szívünket. Lássuk meg az egyszerűt és szépet, figyeljünk embertársainkra, családunkra, gyermekeinkre. Ady Endre: Karácsony című versének részletével kívánunk Önöknek békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog, sikeres új esztendőt!

A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének.

Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme sugna, szállna, Az én kedves, kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma.”

Önkormányzati hírek

Határozat 81/2010. (XI. 23.) számú önkormányzati határozat Szár Község Önkormányzatának Képviselőtestülete; 1) A „Kisbíró 2066” című önkormányzati információs újság Szerkesztő Bizottság főszerkesztőjének és a szerkesztő bizottság tagjainak személyét nyilatkozatuk alapján az alábbiak szerint választja meg. a) Főszerkesztő: Metzgerné Speier Katalin b) Szerkesztő Bizottság: tagok: Káfony Judit, Kovács Tibor, Schweininger Péter, Taksz Blanka, Sisa Korina, Szőllösiné Németh Beáta 2) Felhatalmazza a polgármestert, hogy a bizottság tagjaival a szerkesztési feladatokra megbízási szerződést kösse meg. Határidő: azonnal Felelős: polgármester 83/2010. (XI. 23.) számú önkormányzati határozat Szár Község Önkormányzati Képviselő-testülete a „Kisbíró 2066” című önkormányzati információs újság kiadásának, szerkesztésének és nyomdai előállításának feladatok ellátása tárgyában az alábbiak szerint dönt: A feladatok ellátásával a Szerkesztő Bizottságot bízza meg, amelynek tagjait a képviselő-testület választja meg öt éves időszakra. A Szerkesztő Bizottságnak a felelős főszerkesztői tisztségére történő kinevezésre képviselőtestület döntése alapján kerül sor. A tagokkal a képviselő-testület határozott időre megbízási szerződést köt, amely tartalmazza a tevékenység részleteit. A Szerkesztő Bizottságnak felelős főszerkesztője és tagjai munkájukat térítésmentesen végzik. A bizottság tagjainak munkájuk ellátásával kapcsolatos és indokolt, számlával igazolt költségeit meg kell téríteni. A képviselő-testület a „Kisbíró 2066” című önkormányzati újságban megjelenő hirdetések összegét támogatásként állapítja meg a Szerkesztő Bizottság részére. Az újság A4-es méretben, minimum 8 oldalban, havonta jelenik meg, külső színes borítóval, a belső oldalak fekete-fehér nyomtatással. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a főszerkesztői és a nyomdatechnikai munkák elvégzésére vonatkozó szerződések megkötésére. A képviselő-testület a „Kisbíró 2066” című önkormányzati újság szerkesztésével és nyomdatechnikai előállításával kapcsolatos kiadásokat az éves költségvetésében tervezi. Az önkormányzat újság összesen 750 pld-ban jelenik meg az alábbiak szerint: - Szár Község Önkormányzat 600 pld, - Újbarok Község Önkormányzat 150 pld. Kisbíró 2066” című önkormányzati újság tartalmi kötelezettségét a határozat l. számú mellékletében foglaltak szerint fogadja el. A lapzárta minden hónap utolsó munkanapja, a megjelenés következő hónap 10. napja. Felelős: polgármester Határidő: folyamatos

2 Kisbíró

l

Szerkesztőségünk Metzgerné Speier Katalin

1964-ben születtem, Újbarkon nevelkedtem. Óvónő vagyok, az óbarki óvoda vezetője. Két nagy fiam van, ők még tanulnak. Csaknem három éve veszek részt a Kisbíró szerkesztésében. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy felkértek a lap főszerkesztőjének. Igyekszünk szerkesztő társaimmal érdekes, sokszínű olvasnivalót nyújtani, mely a két falu életét, a lakosságot érintő kérdéseket, véleményeket tükrözi. Úgy érzem, egy aktív, jó csapat állt össze, melynek munkáját az önkormányzatok támogatják, komolyan veszik. Kérjük az Önök segítségét is. Írásaikat szívesen várjuk a [email protected] e-mail címre vagy a körjegyzőségre. Schweininger Péter

1988-ban születtem, azóta Száron élek. Történelem-földrajz szakon végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Kisbíróba még kiskamaszként írtam első cikkeimet, majd 2005-ben Freész Karcsi invitálására lettem szerkesztőségi tag. Igyekszem az ő szellemiségét továbbvéve a falu lakóit foglalkoztató témákat kifejteni, az itt élő emberekhez írni. Állok minden olvasó rendelkezésére! Taksz Blanka

20 éves vagyok, születésem óta Újbarkon élek. Jelenleg Győrbe járok főiskolára, ahol szociálpedagógiát hallgatok, második éve. Szívesen tettem eleget a felkérésnek, hogy segítsem az új szerkesztőség munkáját. Az újbarki „Hogy tetszik lenni” és „Körkérdés” rovatoknak leszek állandó szerkesztője. Érdekelnek az egyéni emberi történetek, szívesen írnék olyan száriakról és újbarkiakról, akik valamilyen területen kiemelkednek munkájukkal, eredményeikkel, vagy olyasmivel foglalkoznak, ami nem mindennapi. Az alábbi e-mail címen bármikor elérhető vagyok: [email protected]

tagjai bemutatkoznak

Sisa Korinna

1983-ban születtem Tatabányán és 22 éve élek Száron. Német nemzetiségi tanítóként végeztem Győrben illetve Baján, majd a Győri Hittudományi Főiskolán szereztem meg hitoktatói diplomámat is. Mindkét hivatást gyakorlom a Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskolában valamint hitoktatóként itt Száron. Szívesen vettem és vállaltam el a Kisbíróba való felkérést. Elsősorban az Egyházi hírek szerkesztésén illetve az adott időszakhoz kapcsolódó érdekességek megírásán dolgozom. Fontosnak tartom a két község egyházi hitéletének fontos eseményeit írva is megörökíteni, közzétenni az olvasók felé. Ehhez kapcsolódó információkat szívesen veszem, ha a sorina@indamail. hu e-mail címre elküldik. Kovács Tibor

38 éves vagyok, 1995. óta élek Száron. Elsődleges érdeklődési köröm a sport. Fiam a helyi Egyesület igazolt labdarúgója, jómagam pedig több évig voltam a különböző korosztályú szári utánpótlás csapatok edzője, jelenleg pedig az Egyesület utánpótlás szakág vezetői tisztségét töltöm be, melyek okán számos cikket írtam már korábban is a Kisbíróban. Az újjá alakuló Kisbíró csapatába történő invitálást örömmel fogadtam el és bízom benne, hogy hasznos tagja lehetek ennek a lelkes társaságnak. Szívesen veszem azon szári és újbarki sportkedvelő személyek jelentkezését, akik egy-egy téma – akár a múltból is – felvetésével segítséget tudnak nyújtani a jövőbeni tartalmas és színvonalas cikkek létrehozásában. Elérhetőségeim, amiken felvehetik velem a kapcsolatot: kisbiro2066@gmail. com vagy a [email protected]

Káfony Judit: Kisfiammal Szárligetről 5 éve költöztünk át Szárra. Vadgazda-

mérnökként végeztem Gödöllőn a Szent István Egyetemen. Az újság szerkesztését azért vállaltam el, mert nekem fontos, hogy a község lakói tájékoztatva legyenek a helyi programokról, eseményekről, hiszen itt élünk, egy közösségben. Elérhetőségem: [email protected], vagy személyesen a „nagyboltban”.

XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december

Régi gazdasági kisvasút, a „Lóri” története Idézet egy 1900. 05. 22.-én íródott jegyzõkönyvbõl: „A Magyar Királyi Államvasutak Budapest-Bécsi vonalának Szaári állomásából…..Bicske, Szaár és Felsõgalla határában Gr. Eszterházi Móricz féle uradalom erdejében kizárólag mezõgazdasági és ipari célból, keskenyvágányú lóvonatú iparvasútnak az építését rendelte el.” E gazdasági kisvasutak lényege, hogy a fakitermelésnél, a homok-, kõ- és szénbányáknál a kitermelt anyagot könnyebben elszállítsák a „nagyvasútig”, ahonnan eljuttatják feldolgozásra. A vasút építésénél a jegyzõkönyvben olvashatunk azokról a pontosan betartandó szabályokról, ahogyan épülnie kellett a pályának (pl.: hány %-os emelkedõ vagy lejtõ lehet, milyen sebességgel, melyik idõszakban közlekedhet, szakszerû irányítás, sorompóknál bakterek… stb.). Több kitérõ pályaszakasz épült, melyrõl mozgatható váltóval helyezték át a kocsikat. A régi Szaár állomástól (a mai Szárligeti vasútállomás) két gazdasági mellékvonalat építettek. Az egyik a Gerecse felé Mesterberken át Tornyópusztáig gróf Eszterházi Móricz uradalmán, a másik a Vértes felé Pusztaszálláson (a mai Szálláskút) át a Fáni völgyig, Vekerle Sándor birtokán haladt át. Vekerle Sándornak, az akkori pénzügyminiszternek birtoka Pusztaszálláson volt. A ma szálláskúti turistaháznak nevezett épületben élt családjával. Szemben az erdészlak mellett egy „cselédsorház”

volt, körben az akkori korban modernnek számító gazdaság mûködött. Szürke marha, birka és egyéb állatok tartása mellett szántóföldet mûveltek. A fúrt kút mellett szivattyúház mûködött, mely a kiépített itatórendszeren keresztül pumpálta a vizet az állatoknak. A kis „Lórin” napi rendszerességgel, zárt kocsiban szállították a tejet, amit a „nagyvasúton” tovább vittek Pestre (ennek a zárt kocsinak az volt az érdekessége, hogy nem melegedett fel a tej az úton). A birtok közelében volt egy homokbánya, ahol olyan finom szemcséjû kvarc homokot tártak fel, amit üveggyártáshoz használtak. Összességében e kis keskenyvágányú vasút homokot, fát és tejet szállított a Vértesbõl. A lóvontatást felváltotta a kis „csühös” mozdony. Vizet Szálláskúttól, Holdvilág forrástól, Tamáskúttól és a Fáni völgyi „hármas kúttól” tudott felvenni, mely megkönnyítette a szállítást, bár a mellékpályákon még a „Lóri” mûködött. Ez már mind a múlté. A birtokviszonyok megváltozásával, majd a II. világháborúban minden tönkrement. Egy 1947-es MÁV rendelet szerint a pálya felszámolására került sor. A felét lebontották, a másik felét ellopták. A kis mozdony roncsát még látták1946-ban. Mára csak romok, írásos és személyes emlékek maradtak mindebbõl. A vasúti töltésre a honvédség az ’50-es években kezdte el építeni a ma is használható terv-utat, me-

Tisztelt Adózók! A „NAPSUGÁR KINDERGARTEN” SZÁRI ÓVODÁÉRT ALAPÍTVÁNY köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik adójuk 1%-át részünkre felajánlották. 2010-ben 484 220 Ft érkezett folyószámlánkra az APEH-től. Az épülő és remélhetőleg mielőbb elkészülő új óvoda igénye szerint a pénz felhasználásáról a kuratórium a későbbiekben dönt, a döntést is nyilvánosságra hozzuk. KÖSZÖNJÜK! Reméljük a jövőben is számíthatunk a segítségükre! „NAPSUGÁR KINDERGARTEN” SZÁRI ÓVODÁÉRT ALAPÍTVÁNY Adószám: 18498882-1-07

lyen akkor titkos fegyvereket szállítottak, ma már az erdészet tulajdonát képezi. Röviden ennyi a „Lóri” története. Írásos emlékeket a levéltárból, a 20.század elején megjelenõ katonai és turista térképekrõl vagy könyvekbõl merítettünk. A személyes emlékeket a szári és szárligeti idõs emberek osztották meg velünk, akiknek szülei, nagyszülei, vagy õk maguk gyerekként még emlékeznek a „Lóri” mûködésére. Szárligeten Horváth Sándor és Dr. Csáki Csaba kezdeményezésére megalakult a Szárliget- SzárSzálláskút Kisvasút Baráti Kör, ahová sok szeretettel várják az érdeklõdõket, vagy azokat, akiknek van valamilyen emlékük e témával kapcsolatosan. A közeljövõben egy lóré kerül felavatásra Szárliget Polgármesteri Hivatala elõtt, amely szimbóluma lesz az egykor mûködõ kisvasútnak. K. J.

Szárliget-Szár-Szálláskút Kisvasút

PÁLYÁZAT (óvodás kortól-18 éves korig): A szálláskúti kisvasút története! Rajzokat és írásokat várunk. A pályázat jeligés.

Határidő: 2011. június 15. Rajz kategória: „Így képzelem el a kisvasutat és környezetét” (beküldhető 3 db rajzlap méretű, bármilyen technikájú rajz)

Publikáció-riport: 2 – 4 oldal: „Ezt mesélték a kisvasútról” (a kisvasút történetének megismerésére javaslom; levéltári kutatás, szári Könyvtár)

Díjak: 2 fő részére két éjszakás jutalomút Kemencén a „Kőrózsa Panzióban” és kisvasutazás 5 fő részére kisvasutazás a Börzsöny kisvasúton ( az oda-vissza útiköltséget nem tartalmazza) + egyéb tárgyjutalmak Beküldési cím: 2066 Szár Romhányi György Általános Iskola Rákóczi F.u.41. Információ: Káfony Judit e-mail: [email protected] tel: +06/ 30-533-9446

XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december l

Kisbíró

3

Itt járt a Mikulás Biztosan jók voltak a gyerekek Újbarkon, mert az idén is eljött hozzájuk a Mikulás. A sok apróság szívesen kapcsolódott be Áprily Géza interaktív műsorába. Zenéltek, rajzoltak, dalt tanultak, majd közös énekléssel csalogatták a Télapót, aki mindenkinek személyesen adta át ajándékát.

Interjúk, emlékek - történelem

„Magyarok, németek, magyarországi németek” címmel kiállítást nyílt 2010. december 4-én az újbarki Kultúrházban az „Újbarki Advent” eseményeinek részeként. Három nemzetiség életét dolgozza fel, amelynek történelme mégis egy életre egybeforrt. A tatabányai Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola, valamint az aaleni Karl-Keßler-Realschule tanulói egy Európai Uniós projekt keretein belül tanulmányozták a magyarok, németek, illetve a magyarországi németek közös történelmét. Nem egyszerűen történelemkönyvekből, hanem személyes tapasztalatok alapján. Interjúkat készítettek Németországban és Magyarországon egyaránt. Németországban olyan közel 80 éves idős embereket kerestek fel, akiket 1946-ban, a második

4 Kisbíró

l

világháború után telepítettek ki, űztek el Magyarországról. Itthon pedig olyan néniket és bácsikat ismertek meg, akik a magyarországi kisebbséghez tartoznak, átélték a kitelepítést, nem kellett elhagyniuk otthonaikat, de sokszor küszködtek az őket sértő előítéletekkel származásuk és anyanyelvük miatt. Ezek alapján az interjúk alapján készült a kiállítás. Tizenegy bőrönd szimbolizálja az utazást, vagyis a svábok Magyarországra jövetelét ugyanúgy, mint a kiűzetést. A 11 bőrönd foglalja össze az interjúalanyok életének 11 fontos pontját. A bőröndbe kerültek az interjúk kérdései és az ezekre adott válaszok.

XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december

Az interjúk mellett készítettek még a diákok hajókat, úgynevezett Ulmer Schachtel-t, amelyekkel a magyarországi svábok érkeztek a 18. században Németországból a Dunán. Ezen kívül készültek prospektusok a Tatabányát körülvevő német nemzetiségi településekről. Minden bőröndben találhatók használati tárgyak, fényképek is. Ezeket használták a svábok, ezek őrizték meg és őrzik a kultúránkat. A bőröndök mögött tablók segítenek még eligazodni a történelmi háttér megismerésében, valamint megismerhetünk néhány interjúalanyt is. Reméljük, hogy a kiállítás segíti megérteni, feldolgozni a kitelepítés súlyos történelmi következményeit és ébren tartani az emlékezés lángját. P.K.

Advent Újbarkon Az Újbaroki Hagyományőrző Művészeti Közhasznú Egyesület és a Német Kisebbségi Önkormányzat idén először szervezett adventi rendezvényt a faluban. Délután fél 3-tól helyi kézművesek árulták termékeiket. A Szentmisét követően 17 órától kezdődött el az adventi koncert. Az egyórás koncertet a Szári Német Nemzetiségi Népdalkör, a Zeke Brass

Band, a Mária Nyugdíjasklub Énekkara, Taksz Lilla és Nagy Márton, valamint az Újbaroki Német Nemzetiségi Népdalkör műsora tette felejthetetlenné. Az előadások után a fellépők közös műsorával zárult a koncert. Ezt követően a résztvevőket és érdeklődőket vendégül látták a művelődési házban, ahol megtekinthették a „Magyarok,

Iskolai hírek Idén is megrendezésre került a tatabányai Ságvári iskolában a kistérségi Tűzharc verseny. 16 csapat vett részt a viadalon. Iskolánkat a 3., 4., 5. osztályos tanulók képviselték. A csapat nagyon jól szerepelt: a csoportból 2 győzelemmel továbbjutott, az elődöntőben sajnos vereséget szenvedett, de egy újabb győzelemmel így is megszerezte a 3. helyezést. Szép volt lányok és fiúk! Gratulálunk! Felkészítő tanár: Józan Péter.

németek, magyarországi németek” című kiállítást is, amiről a kisebbségi önkormányzat elnöke, Pats Krisztina írt beszámolót. Az adventi koncert igazán színvonalas volt, kellemest délutánt tölthettünk el meghitt hangulatban. Köszönjük a szervezők munkáját, és reméljük, hogy jövőre újra lesz adventi rendezvény!

Adventi sokadalom Száron Az idei évben is megrendezésre került az Adventi Sokadalom nevű rendezvény. Mindegyik vasárnapon játszóházat tartottak az iskolában. December 5-én a templomban fellépett a Karácsonyi Fúvószenekar nevű együttes, majd a csákvári Cimborák Férfikórus előadását hallgathatták az érdeklődők. Az előadók hangszereiből illetve repertoárjából sváb és magyar karácsonyi dalok, énekek csendültek fel. A következő alkalommal, december 12-én fellépett a Vértesboglári Női Kórus, a szári „Ezüst Évek” Nyugdíjas Klub Énekkara, Czencz Máté és Hartmann Csaba harmonika duó, a Tarianer Musikanten – akik már több templomi koncertet adtak -, az Újbaroki Német Nemzetiségi Népdalkör. Német és magyar adventi-karácsonyi dalok hangzottak előadásukban. Az estet a Szári Német Nemzetiségi Népdalkör sváb dalokkal zárta. Aranyvasárnap, december 19-én az Esztergomi Ferences Gimnázium Kórusa és Besnyőről a Szironta Csengettyű Együttes művészetében gyönyörködhettek a templomba látogatók. Minden alkalommal nagy részvételnek örvendett a hagyományos karácsonyi vásár is, mely most az iskola udvarán került megrendezésre. XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december l

Kisbíró

5

1944 szentestéjének emlékére Amikor egy pamacsbajszú ripacs kappanhangján üvöltötte a világba, hogy háború lesz, az érdeklődők fejcsóválva tették le a rádió fülhallgatóját a szári vasútállomáson. Más volt ez a nyelv, mint amit ők megszoktak. Hónapok múlva a német hadsereg sorozóbiztosai jelentek meg a faluban. De agitálásuk sikertelen volt. Még a volksbundisták sem akartak SS-katonaként a frontra vonulni. Később ez kötelező lett. Magyarország háborúba lépett, a Wehrmacht nem kérdezősködött. A faluban fogytak a férfiak. Aszszonyok és leányok ragadták meg a gyeplőszárat, hasogatták a fát. Uraik és udvarlóik helyett más katonák lepték el a poros utcákat. A német hadsereg legényei. Nem bántottak senkit. De a télbe hajló, ágyúfüstös éjszakák mégis magukkal hozták a félelmet. Így jött el a nap, amikor menni kellett. Szekérre pakolni, és elhagyni az otthont a front elől. Út a bizonytalanságba. Később ismerős érzés lesz. Ekkor azonban még semmire sem emlékeztető gyötrelem. Az úton szovjet katonák raboltak. A felszabadulás jegyében végeztek és ítéltek. A menekülők az élelmiszert jó előre a pincébe falazták, a fiatal lányokat öregasszonyokká maszkírozták. A lelki és fizikai megbecstelenítés híre messze megelőzte az ázsiai hadat. A Vörös Hadsereg beköltözött a szári portákra. Albérletüket azóta sem fizették ki. A gondosan ápolt szépszobába szalmát hordtak, és lovakat hajtottak. Családi ékszer és Biblia hevert a trágyában. Minden fellelhető értéket sáskamód magukba pusztítottak, vodkamámorban, gépfegyverrel mutatták meg a száriaknak, mit hoz az új világ. Ez történt 1944. december 24-én, egy szomorú szentestén.

6 Kisbíró

SCHWEININGER PÉTER

l

Ünnephez kapcsolód Az ünnepi hangulat kelléke Már a II. században használtak viaszból vagy faggyúból készült gyertyát a rómaiak. A középkorban inkább a fejedelmi udvarokban volt használatos. A XV. századtól kezdve általánosan elterjedt, így a szegényebb otthonokban is helyet kapott, mint világítóeszköz. Manapság általában paraffinból és sztearinból készítenek gyertyát, s világítás helyett főként díszítési, hangulatkeltési célokra használják és gyártják. A magyar néphitben karácsony estéjén a család minden tagja gyertyát gyújt. Amelyiknek felfele száll a füstje,

kedves a Kisded előtt, a lefele szálló füst gyertyájának tulajdonosai bűnösek. A gyertyafény végigkíséri az embert az életen, hiszen karácsony alkalmával éppoly jelentős szimbolikus szerepet játszik, akár a keresztelőnél, születésnapi tortán vagy a halott mellett a ravatalnál. Természetesen az adventi koszorúnak is elengedhetetlen kelléke, amelyen összesen négy gyertya áll. A karácsonyra való várakozás közben pedig átjárja lelkünket a gyertyaláng melege.

A karácsonyfa édes dísze A szaloncukor az 1800-as években vált a karácsonyfák ehető díszívé és csak Magyarországon vált hagyományos karácsonyi csemegévé. Ősét (fondantcukor) a franciák a XIV. században kezdték el készíteni, tőlük német közvetítéssel a XIX. század első harmadában jött be és lett népszerű hazánkban. 1891-ben pedig Hegyesi József magyar-francia szakács és vállalkozó A legújabb házi czukrászat című kézikönyvében már tizenhétféle szaloncukrot ír le, pl.: szalon-ananász czukorkákat. Eleinte a szaloncukor készítése csak kézileg történt, de a XIX. század végén megjelentek az első fondantkészítő gépek. A szaloncukor-készítési műveletek közül legtovább a csomagolópapír rojtozása maradt kézi, de később az ún. ricselő gép már ezt is megoldotta. Honnan ered a neve? A cukorka neve a német Salonzuckerl szóból ered. Az 1830-as évektől a jómódúak a városi lakásokban külön szobát rendeztek be a vendégek fogadására, beszélgetésekre. Ezt hívták szalonnak. Mivel a karácsonyfát a szalonban állították fel, a rajta függő nyalánkság a szaloncukor nevet kapta. Ma gyakorlatilag csak a magyarok készítenek és aggatnak a karácsonyfára szaloncukrot, így ez a termék hungarikumnak tekinthető.

XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december

Ünnepi recept A karácsonyi íz világról sok embernek a szaloncukor és a mákos, diós sütemények, édességek jutnak eszébe. A bátrabb háziasszonyok otthon meg is próbálkoznak eme édességek elkészítésével. Ezek azonban nem mindig könnyű, sőt igen időigényes feladatnak bizonyulnak. A most egy igen könnyű, a hagyományos ünnepi finomságok ötvözésének különleges elkészítésével ismerkedhetünk meg, amikor a leveles tésztát dióval és mákkal töltjük meg, és szaloncukor alakúra formázzuk. Hozzávalók: 50 dkg leveles tészta (készen is megvásárolható) A diós töltelékhez: 7 dkg darált dió, 5 dkg cukor, 2 dkg zsemlemorzsa, 0,6 dl tej, fél csomag vaníliás cukor, mazsola. A mákos töltelékhez: 7 dkg darált mák, 5 dkg cukor, 2 dkg zsemlemorzsa, 0,6 dl tej, fél csomag vaníliás cukor, mazsola, fél citrom reszelt héja. A tészta nyújtásához liszt, megkenéséhez 1 egész tojás.

ódó érdekességek A koccintás története Mai életünkben a koccintás az üdvözlés egyik sajátos formájának látszik, olyasvalaminek, mint kalapunk megemelése, vagy a kézfogás, ismerőseinkkel találkozva. Azonban az emberek mégis ünnepélyesebbnek, jelentősebbnek, különlegesebbnek érzik ennél. Ez az ünnepélyesség magában arra is utal, hogy egykor nagyobb súlya, jelentősége volt a poharak összecsendítésének. Néhány évszázaddal ezelőtt még nem mindenféle poharazáshoz tartozott hozzá a koccintás, csak annak egy bizonyos típusához. Arról a típusról van szó, amelyet a magyar nyelv ezzel a kifejezéssel illet: megisszuk az áldomást! A régi időkben a koccintás minden valószínűség szerint jogi aktus, szerződésszerű megállapodások szer-

tartása, adásvételi megegyezéseket lezáró „hivatalos” cselekvés volt. A koccintás tehát a jogéletből szivárgott be magánéletünkbe. Ünnepélyes hangulatával, jelentőségteljességével ma is megőrzött valamit régebbi nagyobb súlyából, fontosságából. Valószínű, hogy az érintés varázslatos erejével létrehozott lélekcsere gondolata áll a koccintás hátterében. Így aztán azok, akik egy-egy jogi esemény után pohárral köszöntötték egymást, kifejezésre juttatták, hogy megállapodásukat meleg, emberi szeretetben, egymás iránti kölcsönös bizalomban született meg. Baráti összejöveteleken, ünnepekkor, mikor a poharak öszszecsendülnek, ez a szép hagyomány köszönt vissza.

Mit tart fontosnak a karácsonyi készülődésben? ÚJBAROK HÉVIZI JÓZSEFNÉ: Két gyermekem, hat unokám és egy dédunokám van, így nem egyszerű készülődésről van szó. Az ajándékokat és a karácsonyi menüt üt ú úgy k kell ll összeállítani, hogy abban mindenki kedvét lelje. Karácsony Szenteste nálunk teljes egészében az öröm jegyében zajlik. Nincs nagyobb boldogság, mint a gyerekek örömét látni, és egymást szeretni. VARGA DEBORA: A karácsony előtti időszakban sok dologra kell odafigyelnem. Nagy hangsúlyt fektetek az ajándékok kiválasztására, hogy kinek mi lenne az id ideális áli meglepetés. Karácsony közeledtével nagy sürgés-forgás közepette készülnek itthon az ételek, és persze a mézeskalács sütése is elmaradhatatlan. Utolsó héten történik a szaloncukrok és még néhány karácsonyi dísz megvásárlása.

SZÁR VÁZSONYI FERENCNÉ: Hát nem a bevásárlást, meg az ajándék megvásárlásához adott hitelt. Nekem fontos, hogy a család együtt legyen, szeretetben, békességben. k é b Az egészség nélkül nem megy, ezért vigyázzunk egymásra, családunkra, szomszédokra. De ne csak ezen a napon. Nem szabad elmulasztani, hogy a gyerekek együtt legyenek, főleg ha távol vannak egymástól. Először elkészítjük a töltelékeket, mindkettőnél ugyanúgy járunk el: A tejet felforrósítjuk, feloldjuk benne a cukrot és a vaníliás cukrot. Belekeverjük a darált mákot vagy a diót, ezen kívül a mazsolát, a zsemlemorzsát és a reszelt citrom héját. Levesszük a tűzről és teljesen kihűtjük. A leveles tésztát félbevágjuk, majd lisztezett munkalapon egyenként 45,5x25 cm-es téglalapra nyújtjuk. Derelye vagy pizza vágóval felvágjuk 6,5x12,5 cm-es darabokká. A tölteléket ráhelyezzük, majd

tojásfehérjével a töltelék körül bekenjük a tésztát. Feltekerjük a „szaloncukrokat”, majd egy szalaggal a töltelék mellett jól összehúzzuk. A tojásfehérje segít a tészta tapadásában. A süti széleit egy derelyevágó segítségével berojtozzuk, sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük. Lekenjük tojássárgájával, de nem az egész sütit, hanem csak addig, ameddig az alufóliás rész ér a klasszikus szaloncukron. Előmelegített sütőben180 fokon 12 percig sütjük. Porcukorral meghintve tálaljuk.

GYALOG TIBORNÉ: Mint nagymama, első az unokáknak való ajándék megvásárlása, mert már előre jó érzés, amikor tudom, hogy örömmel fogják kibontani ib t i a csomagot. Egy héttel karácsony előtt sütök, főzök. A családdal együtt készítjük a mézeskalácsokat, díszeket, közben mesélünk, hogy régen milyen volt az ünnepi készülődés. .

XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december l

Kisbíró

7

Ôszintén sajnáljuk a kisfiút!

EGYHÁZI HÍREK

Minden tiszteletünk a segítõ embereknek amit õ érte tettek! Reagálás a 2010-11-15-én sugárzott tv.adásban egy szereplõ által elhangzott, a mûsorban bemutatott ingatlan eladóját sértõ, igaztalan állításaira.

Idén november 28-ával vette kezdetét az adventi időszak, mely karácsonyig tart. Az advent szó eljövetelt jelent. Az Úr Jézus születésére készülünk. Ez időszak hangulatát a várakozás, a bűnbánat és az öröm jellemzi. Liturgikus színe a lila, de a harmadik vasárnapon, az örömvasárnapon (gaudete vasárnap), az Úr eljövetelének közelségét ünnepljük; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az adventi koszorú négy gyertyája a négy adventi vasárnapot jelképezi. A gyertyák színe az adventi vasárnapoknak megfelelően lila-lila-rózsaszín-lila. Az egyre növekvő gyertyák fénye figyelmeztetnek, hogy közeledik Krisztusnak, az igaz világosságnak az eljövetele.

8 Kisbíró

l

A szári templomban e négy adventi vasárnapon a szentmise elején, versekkel, énekkel bevezetve történt az adventi gyertyák meggyújtása. December 24-én, szentestén Ambrózy Tamás atya Újbarkon és Száron is tart éjféli szentmisét. Újbarkon este 19.30-kor, Száron 21.00-kor kezdődik. Száron az éjféli szentmise előtt félórával, azaz este 20.30-től látható a hittanosok által a betlehemi pásztorjáték. Az ünnepi szentmisék délelőtti rendje: dec. 25. Újbarok 9.30 Ambrózy Tamás atya tartja

XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december

dec. 26. Szár 9.30 Szoboszlai László atya tartja

A cél nem a csatorna elmarasztalása, hanem az igazság nyilvánosságra hozása! Az Ingatlan közvetítõn keresztül volt hirdetve, ahol ingatlanértékelés során lett az eladási ár megállapítva. A vevõ többedmagával többször megtekintette, a lakóházat, az évek óta használaton kívüli, lebontásra szánt öreg romos melléképületeket. Mindent megnézhetett, bárhova bemehetett. Az általa lealkudott árban szerepet játszottak a fent nevezett állapotok. Tisztában volt vele hogy mi az, amire halaszthatatlanul mindenképpen költenie kell, ezt sokszor hangoztatta is, hisz ez volt az alkuja alapja. Idézet az egyik szereplõtõl:„Ki volt festve, ki volt javítgatva mindenhol minden repedés” „Nem volt megcsinálva az egész vízvezeték” Még a szándék sem fordult meg senki fejében hibák javítgatásáról, festésrõl, hisz a szerzõdésben a hiányosságok fel vannak sorolva. Valótlant állított, a valós tényt hamis színben tüntette fel. Idézet az adás-vételi szerzõdésbõl: „Felek egybehangzóan nyilatkoznak arról, hogy a belterületi ingatlanon meglévõ mellék illetve gazdasági épületek oly mértékben romos állapotúak, hogy lebontásra szorulnak, értékkel nem bírnak Így a vételár teljes összege a lakóház vételárát teszi ki .Felek egyébként a vételár kialakítása során figyelemmel voltak arra, hogy a lakóház felújításra szorul:az épület villany-és vízvezeték rendszerét újra kell építeni,a nyílászárókat, valamint a helyiségek hideg- és meleg burkolatait ki kell cserélni, a tetõszerkezetet meg kell javítani, kerítést építeni és a melléképületeket le kell bontani.” A vételár egy részének megfizetését követõen a vevõ kérésére már teljes egészében rendelkezésükre lett bocsájtva az ingatlan,(be is költöztek) lehetõséget adva kérésüknek, hogy a saját költségükre és kockázatukra felújítási munkákat végezhessenek el. A megállapodásban ez szintén benne van! Az ingatlan új tulajdonba kerülése óta láthatóan javítás, állapot megóvás nem történt. Idézet az elhangzottakból: „Két három hónapra már elkezdõdtek megmutatkozni a hibáknak a jelei” A teljes vételár a beköltözés után jóval késõbb került rendezésre! Idézet egy szereplõtõl:”nagyon nagyon átvertek bennünket amikor megvettük ezt a házat”. Az adás-vételi szerzõdést készítõ és ellenjegyzõ, a vevõ által választott ügyvéd elõtt helyben hagyóan saját kezûleg írta alá minden érintett. Az alábbi információkat a mûsort bemutató csatornával megosztom, csatolva az eladás elõtt készült fotókat és a szerzõdést. Pap Józsefné (Fülöp Erzsébet ) Fülöp József (Elérhetõség ,cím csak hozzájárulással adható ki!)

Szelíd teremtés – A Frankenstein terv Interjú Csíkos Kittyvel Mundruczó Kornél rendezõ Szelíd teremtés – A Frankenstein terv címû filmje 2010 májusában kijutott a 63. cannes-i filmfesztiválra. A film alapjául Mary Shelley XIX. századi regénye (Frankenstein, avagy a modern Prométheusz) szolgált. A történet egy bérházban játszódik, ahol egy rendező készül filmje megvalósítására. Véletlenül kerül a szereplőválogatásba egy intézetből szökött fiú, akiről kiderül, hogy a rendező fia. „ A szeretet után sóvárgó, mégis kitaszított ember mítosza éled újra apa és fiú találkozásában.” (forrás: www.frankensteinterv.hu) Talán kevesen tudják, hogy a film egyik szereplője az újbarki Csíkos Kitty, aki kérésemre szívesen vállalta, hogy mesél a film kapcsán szerzett élményeiről. Kérlek mondj néhány szót magadról azoknak az olvasóinknak, akik nem ismernek személyesen! Csíkos Kitty vagyok, 18 éves, jelenleg varrónak tanulok Tatabányán a Mikes Kelemen Középiskolában és idén fogok szakmát kapni. Hogyan kerültél kapcsolatba a filmezéssel? Az iskolánkban egyszer megjelent egy nő, először nem is tudtam miről beszél, mert nem igazán figyeltem rá. Odajött hozzám, és azt mondta, hogy szeretnének néhány képet készíteni rólam, és felvenni az adataimat. Először nem akartam belemenni, de a tanárom unszolására végül engedtem a kérésnek. Az adatokat felvették, a fényképeket elkészítették. Néhány hétre rá felhívtak, hogy be kellene mennem egy castingra Budapestre. Ott tudtam meg, hogy egy filmhez keresnek szereplőket. Körülbelül még 3-4 alkalommal volt szereplőválogatás. Végül 1500 jelöltből hárman maradtunk, és így választott ki engem Kornél, a film rendezője. Ez után három napom volt eldönteni, hogy szeretnék-e szerepelni a filmben, és én elvállaltam.

Hogyan zajlott a forgatás? Először 3 hétre költöztem fel Budapestre, akkor minden nap forgattunk reggel héttől este hétig. Elég kemény volt a forgatás, mert ez egy télen játszódó film, és nagyon hideg volt. A stáb és köztem nagyon jó viszony alakult ki, sokat beszélgettünk és viccelődtünk. A színészek közül Monori Lili volt az, aki a legtöbbet segített nekem, hiszen ő tapasztalt színésznő. A rendező, Mundruczó Kornél végig nagyon figyelmes volt velem. Volt például egy problémás jelenet, amiben a nevelőapám megvert, és ezután elsírtam magam. Kornél nagyon megértő volt, megkérdezte, hogy szeretném-e, hogy inkább másnap vegyük fel ezt a részt, így elhalaszthattuk a felvételt, amíg kicsit megnyugodtam. Mennyi ideig forgattatok? Én összesen 5 héten keresztül forgattam, mert azok a részek, aelyekbenben szerepeltem ennyi idő alatt készültek el. A forgatások először 2009. januárjától májusig tartottak, majd év végén decemberben újra forgattak. Ezután már csak a finomítások voltak hátra. Hogyan jutott ki a Szelíd teremtés a filmfesztiválra? Februárban küldték ki a filmet Cannes-ba, aztán értesültünk arról, hogy beválogatták a fesztiválra. Miután megtudtam, hogy kimegyünk Cannes-ba, el kellett döntenem, hogy kit szeretnék magammal vinni. A párom épp a szakmunkásvizsgájára készült, ezért az egyik bátyámat esett a választásom.

Hogy érezted magad Cannesban? Gyönyörű volt a tengerparttal a város, a jachtokkal, és a teraszunk is a tengerre nézett. Péntek este érkeztünk meg, már akkor megkaptuk a belépőinket és a programtervet. Szombaton dél felé sajtótájékoztatónk volt, fotózásra, interjúra mentünk. Ezután volt egy kis szabadidőnk, amit a bátyámmal kihasználtunk arra, hogy megnézzük a várost. Este öltöztetők, sminkesek vettek minket kezelésbe, és elindultunk a fesztiválra. Egy hajón volt az összejövetel, utána pedig a vörös szőnyegen kellett végigsétálnunk fotósok kereszttüzében. Este került sor a filmvetítésére, amit ott láttam először. A vasárnap teljesen szabad volt, egész nap a városban csavarogtunk, hétfőn reggel indultunk vissza Magyarországra. Milyen a film „utóélete”? Cannes-ban nagyon jól fogadták, itthon kevésbé lett híres. Főleg művész mozikban vetítették szeptembertől. Lenne kedved esetleg később filmekben szerepelni? Igen, lenne kedvem, bár művészfilm helyett inkább valamilyen romantikus filmben, vagy vígjátékban játszanék szívesen. Gratulálok az elért sikereidhez, és köszönöm az interjút! T.B.

MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK VÉRTES ÉS VÁLVÖLGYE EGYESÜLETE (Szári tagok nevében) ezúton szeretné megköszönni a KOLCSÁR Sütőipari Kft. (Oroszlány, Táncsics M. u 62.) és a STORK ÉLELMISZER MANUFAKTÚRA Bt.-nek (Szár, Szörp üzem) a 2010. december 15-i Karácsonyi Ünnepélyre való felajánlásokat. Utólag köszönetet mondunk a tagok nevében a szári BÚZA SZÁR Kft.-nek (Szár, József Attila u. 20) a márciusi küldött közgyűlésre felajánlott adományát. Köszönettel: NAGY LÁSZLÓ (elnök), MAY KÁROLYNÉ (csoport vezető) XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december l

Kisbíró

9

Interjú a Szár KSE és az Újbarok SE labdarúgó szakosztályának elnökeivel A 2010/2011-es idény õszi fordulói után összegzésre, értékelésre kértem fel a két klub elnökét, Horváth Attila és Orbán Zsolt urat. Az 1-7. és a 10. kérdésekre mindkét elnök válaszolt, a 8-9. kérdésekre azonban csak Orbán Zsolt tudott válaszokkal szolgálni. Ennek oka, hogy az újbarki egyesületnél utánpótlás nevelés nem folyik, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy több utánpótláskorú újbarki gyermek „rúgja a bőrt” Száron. Milyen célkitűzéssel vágott neki az egyesület az új idénynek? Orbán Zsolt: A tavalyi 3. helyezést jó lenne megismételni, de az 1-5. hely valamelyikét tűztük ki célul. A felnőtt csapattal ellentétben az ifjúsági együttesnél a bajnoki cím elhódítása a cél. Horváth Attila: Csapatunk a nyár folyamán nagy átalakuláson ment keresztül. A játékosállományban történő változások miatt az őszt a csapattervezésre szántunk. Számszerű célt nem határoztunk meg, de a középmezőny 6-8. hely megszerzése elérhetőnek tűnt. Történt-e erősítés az új idényben, és ha igen, hogy vagy megelégedve az új játékos (ok) teljesítményével? Orbán Zsolt: Nem történt változás a keretben, ez a játékosállomány sikeresen elérheti a kitűzött célt. Horváth Attila: Mint említettem, játékosállományukból a nyáron 8 játékos távozott. Eltökélt célom volt, hogy helyi, illetve szári kötődésű fiatalokkal erősítsük meg a keretet. Igazoltunk 4 szári és egy szárligeti játékost, valamint visszatértek olyan barki srácok, akik korábban felfüggesztették pályafutásukat. Elmondhatom, hogy az érkezett játékosok mind erősítést jelentettek a csapatnak. „Igazoltunk” egy edzőt is. Talics Norbert személyében egy szintén barki kötődésű fiatal, ambiciózust embert sikerült a kispadra ültetnünk. Meglátásod szerint, volt-e kiemelkedő teljesítményt nyújtó játékos a csapatban?

10 Kisbíró

l

Orbán Zsolt: A szezon elején a csapat átlagos teljesítményt nyújtott, voltak jobb illetve gyengébb mérkőzések. Egyénileg senkit nem emelnék ki. Úgy gondolom, hogyha nyerünk akkor az a csapat és az edző érdeme, ha pedig veszítünk, az ugyanúgy közös felelősség. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem voltak olyan mérkőzések, ahol ne fordultak volna elő kiemelkedő teljesítmények. Horváth Attila: Ami pozitív változást jelentett a csapat történetében, hogy végre CSAPAT-ként működtünk. Nem voltak széthúzások, klikkek, ami sajnos a tavalyi társaságot jellemezte. Voltak, akik jobban húzták a csapat szekerét, voltak hullámzó teljesítmények, de a csapatmorál mindig jó volt. Ha mindenképpen ki kellene emelni valakiket, akkor kellemes pillanatokat szerzet Juhász Dávid, aki a szezon elején termelte a gólokat (sajnos később visszavett a lendületből), illetve Szabó Norbi és Balázs Norbi, akik hamar beilleszkedtek a társaságba és a csapat erősségei lettek. Szeretném még kiemelni Buda Lacit, aki ha kellett, a mezőnyben, végszükség esetén a kapuban is helytállt. Kérem, hogy pár mondatban foglald össze a 2010/2011-es bajnokság őszi idényét. Orbán Zsolt: A szezon nem úgy indult, ahogy elterveztük. Az első fordulóban idegenben vereséget szenvedtünk, majd következett az a „bizonyos” Ercsi elleni mérkőzés, ahol több játékosunkat is hosszú időre eltiltottak. Ez a sajnálatos esemény a csapategységet öszszekovácsolta, ami a következő fordulókban győzelmekben is megmutatkozott. De sajnos ez a lelkesedés a szezon közepétől enyhülni kezdett és fejben is elfáradt a társaság. Azt is hozzá kell tenni, hogy az edzés látogatottsága is elég gyér lett, így következhetett be, hogy a csapat teljesítménye visszaesett, és nem úgy alakult az őszi szezon, ahogy elterveztük.

XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december

Horváth Attila: A szezonban lejátszott 12 mérkőzés közül akadtak ragyogó mérkőzéseink (Magyaralmás 5:0, Videoton 3:0), nyögvenyelős győzelmek (Vértesboglár 3:2, Kőszárhegy 4:2). Ami pozitívum megint csak, hogy a vereségek közül talán csak kettő volt, amiről az mondható, hogy sok közünk nem volt a mérkőzéshez (Pázmánd 0:3, Csókakő 0:4 ). Összességében a tabellán elfoglalt 8. helyezésünk reálisnak mondható. A tavalyi szezonhoz mindenképpen előrelépés, hogy majdnem minden meccsen partiban voltunk ellenfelünkkel. Ha van ilyen, nevezd meg azt a mérkőzést, ami akár pozitív, akár negatív értelemben „mély nyomott” hagyott benned. Orbán Zsolt: Természetesen legjobban az Ercsi elleni mérkőzés hagyott negatív nyomot bennem, de úgy gondolom, hogy másokban is. Ez volt az a mérkőzés, amin olyan dolgok játszódtak le, ami nem szabad, hogy bárhol is megtörténjen, nem hogy egy futballpályán, ahová a fiatal gyerekek is kilátogatnak szurkolni. Negatívnak nevezném még a Sárszentmihályon megvívott mérkőzést is, ahol úgy éreztem, hogy simán nyerünk, de a lélektelen játék miatt vereség lett a vége. Azért voltak jó meccseink is, hogy csak egyet említsek: a Vértesacsa elleni derbi, ahol hátrányból fordítottunk, és nagyon jól küzdött a csapat. Horváth Attila: Azt hiszem az ősz meglepetését szereztük a bajnokesélyesként kikiáltott Magyaralmás otthonában aratott 5:0-ás sikerünkkel. Számomra nagy elégtétellel szolgált, hogy az állandó mumusunkat a Videoton Baráti Kört saját pályájukon remek csapatmunkával és Tóvári Robi három góljával simán vertük. Negatívumot nem tudok mondani. Voltak gyengébb mérkőzéseink, de abból is csak tanultunk. Az őszi idényhez képest lesz-e változás a csapat keretében, lesznek-e távozó és érkező játékosok? Orbán Zsolt: Nekem még senki nem jelezte, hogy más csapatban folytatná a pályafutását, persze ez nem jelenti azt, hogy esetleg nem lesz távozó. Én nagyon szeretném, ha az együttes egyben maradna, beszélgetéseket folytattam játékosokkal. és ígéreteket is kaptamarra, hogy ha nem lesz kiemelkedő ajánlat, akkor maradnak. De ne csak távozásról, érkezésről is beszéljünk. Tervünkben

szerepel két- három játékos igazolása, de sajnos ez már ebben az osztályban sem olyan egyszerű, aki jártas a futballban, az tudja mire gondolok. Horváth Attila: Szeretném együtt tartani ezt a társaságot, mert úgy érzem, hogy remek az összhang, és hiszem, hogy többre vagyunk képesek. Eddig egy játékos keresett meg távozási szándékával. Tervben van, hogy megerősítenénk keretünket. Minden posztra szeretnénk hozni egy megfelelő embert. Ahogy mondani szokták magasabb körökben a tárgyalásokat megkezdtük a kiszemeltekkel. Mikor veszi kezdetét a tavaszi idényre történő felkészülés, illetve lesznek-e edzőmérkőzések? Orbán Zsolt: Január második felében kezdjük a felkészülést, ezt majd Albival egyeztetjük, és úgy gondolom, hogyha az időjárás engedi, edzőmérkőzéseket is játszunk. Horváth Attila: A tavaszi felkészülés kezdetét január közepére tervezzük heti két edzéssel. Sok függ majd a környékbeli sportcsarnokok kapacitásától, de heti egy alkalommal szeretnénk teremben is játszani. Edzőmérkőzéseket is természetesen szeretnénk játszani. Próbálunk környékbeli csapatokat felkeresni majd. Persze nagyon sok függ majd az időjárástól. Néhány mondatban értékeld valamenynyi utánpótlás csapat teljesítményét is. Orbán Zsolt: Szerencsére az U7, U9 és U11 korosztályokban is sok fiatal jár ki az edzésekre. Őket, ahogy az minden évben lenni szokott, a Bozsik program keretein

belül versenyeztetjük. Vannak jobb és vannak rosszabb eredmények, de szerintem itt még az a fontos, hogy élvezzék és szeressék a játékot. Az U13 korosztályunk torna rendszerben méri össze tudását a többi csapattal. Nagyszerű eredményeket értünk el, az első helyről várjuk a tavaszi folytatást. A serdülő gárdára is nagyon büszkék vagyunk, az 5. helyről várjuk a folytatást. Ezúton is szeretnék gratulálni és megköszönni minden játékosnak és edzőnek az egész évben nyújtott munkáját, teljesítményét. A hagyományokhoz híven, idén télen is megrendezésre kerülnek az utánpótlás tornák a szári sportcsarnokban, illetve 2011. nyarán a focitábor? Orbán Zsolt: A hagyományokhoz híven ismét megrendezzük az Utánpótlás Emléktornákat. A dátumok még egyeztetés alatt vannak. Szintén folytatjuk a nyári focitábort. Jövőre Bogácsra utazunk, és ami még jó hír, hogy két nappal hosszabb ideig tart. Az interjú végén álljon itt néhány gondolat, melyeket a szurkolóknak és az egyesületet támogatóknak címeztek. Orbán Zsolt: Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik egész évben segítették az egyesületet: szülőknek, barátoknak, szponzoroknak, szurkolóknak és az Önkormányzatnak. Nélkülük nem itt tartanánk. Békés boldog karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új évet kívánok valamennyi szurkolónak és Kisbíró olvasónak! Horváth Attila: Szeretném megköszönni a segítséget mindenkinek, aki támogatta a csapatot az év folyamán, illetve a szurko-

lóknak, akik buzdítottak minket. Kellemes karácsonyi ünnepeket, és boldog újévet kívánok a magam és a csapat nevében minden kedves olvasónak. Bár szorosan nem ehhez a válaszhoz tartozik, de az interjú végén mindenképpen említést kívánok tenni arról, hogy üde színfolt volt még az ősz folyamán a tatabányai Kalafa S.E. női csapatának hazai mérkőzéseit a saját pályánkon megtekinteni. Csinos lányok, parádés játékot nyújtva vezetik saját bajnokságukat. Kicsit már saját csapatunknak tekintjük őket, akik szerintem nagyobb figyelmet érdemelnének, és ha szerény segítségünkkel hozzá tudtunk járulni csapatuk sikeréhez, azt szívesen tettük. Köszönöm a kérdésekre adott válaszaitokat, egyúttal mindkét falu szurkolóinak nevében további sok sikert kívánok a tavaszi folytatáshoz! KOVÁCS TIBOR

Az előző lapunkból (lapzárta miatt) kimaradtak az őszi utolsó forduló eredményei: 2010.11.21.,

SZÁR–GYÚRÓ 1:2

Gólszerzők: Zágoni Róbert 2010.11.21.,

SZÁR–GYÚRÓ 5:2

Gólszerzők: Tamás Gábor (3), Mecséri Dávid (2)

Végezetül álljanak itt az õszi végeredményt rögzítõ táblázatok ÚJBAROK FELNŐTT

SZÁR FELNŐTT

XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december l

Kisbíró

11

Hogy tetszik lenni? Schuppa Lajosné Klári néni a napokban ünnepelte 70. születésnapját. Klári néni Újbarkon született 1940. december 13-án. Az általános iskola 8 osztályát itt végezte, ahol még összevont osztályokban tanultak, együtt az alsósok, és együtt a felsősök. Néhány osztálytársával a mai napig is tartja a kapcsolatot. Az általános iskola után gimnáziumba járt, mert később óvónő vagy tanítónő szeretett volna lenni. Mikor felvételizhetett, Székesfehérváron bezárták az óvónőképzőt, ezért egy újbarki barátnőjével Pécsre adták be a pótfelvételi jelentkezésüket egy német tagozatú iskolába, de nem vették fel őket. Ezek után ment a szövőgyárba dolgozni. Lány korában szokás volt, hogy öszszegyűltek a fiatalok az egy-egy háznál, ahol néhány zenész harmonikázott és itt töltötték el az időt. Egy ilyen alkalommal ismerkedett meg Schuppa Lajossal. Későbbi férje ekkor még Pesten lakott a testvérénél, és csak hetente egyszer járt haza, megismerkedésük után azonban a hazautazások egyre gyakoribbá váltak. 1959-ben házasodtak össze, és két gyermekük született: 1961-ben Lajos, 1965ben pedig Sebestyén. Egy régi házat vettek meg a faluban, és 1969-ben kezdtek el építkezni. Az életük nem volt könnyű, hiszen dolgozni jártak, emellett állatokat tartottak, és gondozták a kertet. Ennek ellenére sokat jártak szórakozni, hiszen férje zenész volt. Klári néni dolgozott szövőgyárban, a szári postán, és Tatabányán a Műanyagfeldolgozó Szövetkezetnél. 1984-ben a 25. házassági évfordulójukon a férjével újra házasságot kötöttek

egy „második” templomi esküvő keretében. Férje 1994-ben beteg lett, daganatot találtak a gyomrában, de a műtét után sajnos már nem tudott felépülni. Klári néni ezért 1996 óta egyedül él. 15 éve ment nyugdíja, de nem unatkozik, mert 2000-ben felkérték az Újbaroki Nyugdíjas Klub vezetésére, és azóta is ő irányítja a klub működését. Havonta egyszer találkoznak, ekkor megünneplik a névnapokat, felköszöntik a 80 éveseket. 2001 óta a bodméri nyugdíjasok is tagjai a Klubnak, velük együtt rendszeresen szerveznek kirándulásokat. Klári néninek 3 unokája van: Dávid, Boglárka, és Viktor. Dávid már dolgozik, a két fiatalabb unoka pedig még tanul. Nagymamájuk mosolyogva mondja: reméli, hogy megállják helyüket a nagyvilágban. Egyik fia itt él a faluban, a másik fia és családja viszont Pesten, így nem tudják olyan sűrűn meglátogatni, de fontos alkalmakkor jönnek hozzá. Születésnapja alkalmából a fiáékkal étterembe mennek, de az meglepetés lesz számára, hogy hová. Ajándékot nem szeretne kapni, mert szerencsére mindene megvan, nincs szüksége semmire. Köszönöm szépen az interjút! További jó egészséget, és boldog születésnapot kívánok! T.B.

A 2010.11.27.-i áramszünet A lakosság tárgyilagos/megfelelő tájékoztatása érdekében, felvettem a kapcsolatot az E.ON Hungária Zrt.-vel, magyarázatot kérve a majdnem 10 órás áramszünetre. Annak rendje és módja szerint első lépésben telefonon érdeklődtem az Ügyfélszolgálat Kommunikációs osztályán, ahol visszahívást ígért a rendkívül kedves ügyfélszolgálatos hölgy, azonban felhívta a figyelmemet – talán már sejtett valamit - az elektronikus nyilatkozat kérés lehetőségére is. Sajnos telefonon nem hívtak vissza, ezért éltem a felkínált lehetőséggel, és elektronikus úton is megkerestem az áramszolgáltatót. A honlap megfelelő pontján, a következő pár sor fogadott: „Tisztelt Újságíró kolléga! Kérjük a lenti mezők kitöltésével, elérhetőségei megadásával küldje el hozzánk kérdéseit! Munkatársaink hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot és választ adnak megkeresésre.” Nosza, talán most sikerrel járok – gondoltam én naiv -, ezért kérdésemet (természetesen megadva valamennyi elérhetőségemet) megírtam és elküldtem a megfelelő helyre. Vártam és még mindig vártam, de válasz nem érkezett elektronikus úton még annak ellenére sem, hogy az E.ON ígérete szerint „Munkatársaink hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot és választ adnak megkeresésre”. Lehet, hogy az volt a baj, hogy a médium megnevezésnél nem egy „nagy újság vagy tévétársaság” neve szerepelt, hanem „csak” a Kisbíró 2066? Bízom benne, hogy csak a nagyfokú leterheltség miatt nem kaptam választ, és még az is előfordulhat, hogy az E.ON reagálása a következő szám megjelenéséig megérkezik, ez esetben természetesen le fogjuk azt közölni. Összegezve a fent leírtakat és bármennyire is sajnálom – rajtam kívülálló okok miatt -, nem tudok válasszal/tájékoztatással szolgálni a 2010.11.27.-i áramszünet okairól. A tények ismeretében, nézzék el ezt nekem :o). Kovács Tibor

Boldog születésnapot! 2010. december

Nagy Lajos Németh Nándor Perjés Miklósné Rauch Ferenc Schlégl János

Balogh Józsefné Koczur Rezsőné Mayer Józsefné

Kisbíró

2066

12 Kisbíró Szár és Újbarok önkormányzatának lapja

XIV. évfolyam, 10. szám, 2010. november

l

Schöffer Józsefné Schuppa Lajosné Sürüs Istvánné Szamos Jánosné Tóth Mihály

Kiadja: SZÁR ÉS ÚJBAROK ÖNKORMÁNYZATA Felelős kiadó: SZABÓ GÁBOR körjegyző Szerkeszti: KÁFONY JUDIT, KOVÁCS TIBOR, METZGERNÉ SPEIER KATALIN, SISA KORINNA, SCHWEININGER PÉTER, TAKSZ BLANKA Cím: POLGÁRMESTERI HIVATAL 2066 Szár Rákóczi u. 68. Tel.: 22 591-031 Készül: 750 példányban Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. ISSN: 1789-8242 Terjeszti: AZ ÖNKORMÁNYZAT Olvasható: a www.saarujb.hu Lapzárta minden hónap 20-án, megjelenés minden hónap 25. körül. Kérjük, a Kisbíróba szánt cikkeket cd lemezen, géppel vagy olvashatóan kézzel írva a szerkesztőknek vagy a polgármesteri hivatalban adják le. E-mail cím: [email protected] A szerkesztők fenntartják a rövidítés jogát. A lapban leírt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját.

XIV. évfolyam l 11. szám l 2010. december