Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány
KIS –ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK HITELEZÉSE
Készítette: Tóth Martina Zsanett
Budapest, 2008
Tartalomjegyzék Bevezetés ........................................................................................................................... 3 1.
2.
A kis- és középvállalkozásokról............................................................................... 5 1.1.
A kis- és középvállalatok fogalmi meghatározása........................................... 5
1.2.
A vizsgált vállalkozói kör statisztikai adatai ................................................... 6
A KKV-k finanszírozási szükségletei ...................................................................... 9 2.1.
Belső finanszírozás .......................................................................................... 9
2.2.
Külső finanszírozás......................................................................................... 12
2.3.
Alkalmazott biztosítékok ................................................................................ 14 2.3.1. Személyi biztosítékok ............................................................................................. 17 2.3.1.1. Kezesség ....................................................................................................... 17 2.3.1.2. Bankgarancia ................................................................................................ 19
2.3.2. Dologi biztosítékok ................................................................................................. 19 2.3.2.1 Óvadék.......................................................................................................... 19 2.3.2.2. Zálogjog........................................................................................................ 20 2.3.2.3. Engedményezés ............................................................................................ 22 2.3.2.4. Vételi jog (opció).......................................................................................... 23
3.
Kedvezményes hitellehetőségek KKV-k részére................................................... 24 3.3.
Széchenyi kártya .............................................................................................. 24 3.3.2.
3.4.
Garantiqa, a megújult Hitelgarancia Zrt. ......................................................... 27
3.5.
Gazdakártya ..................................................................................................... 30 3.5.2.
4.
A Széchenyi Kártya sikere .................................................................................. 26
A Gazdakártya értékelése.................................................................................... 32
3.6.
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány.................................................. 32
3.7.
Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram ................................... 35
3.8.
Mikrohitel Program.......................................................................................... 37
A hitelezés folyamatának bemutatása Széchenyi Kártya konstrukción keresztül . 39 4.3.
A hitelkérelem összeállítása............................................................................. 39
4.4.
A hitelkérelem banki elbírálása, a hitelképesség vizsgálata ............................ 41
4.5.
Adósminősítés.................................................................................................. 42
4.6.
Hitelmonitoring................................................................................................ 46
Összegzés.......................................................................................................................... 49 Függelék............................................................................................................................ 51 Felhasznált irodalom......................................................................................................... 77
2
Bevezetés
Szakdolgozatom
témájának
a
kis-
és
középvállalatok
finanszírozási
lehetőségeinek és folyamatának bemutatását választottam, mivel a vállalati szféra e meghatározó szereplői a világ minden táján a gazdaság tartóoszlopait képezik. Erről tesz bizonyságot az is, hogy a magyar vállalkozások több mint 99 %-a sorolható ebbe a kategóriába, a KKV szektor alkalmazza a foglalkoztatottak 2/3-át és állítja elő a magyar GDP csaknem felét, miközben hozzájárul az ország exportjának harmadához. Különösen jelentős a szerepvállalásuk a technikai innováció, továbbá a bruttó hozzáadott érték előállításában. Nagy jelentőséggel bírnak a gazdasági növekedés elősegítésében, a verseny élénkítésében és intenzitásának fenntartásában, valamint a munkahelyteremtésben. A méretbeli adottságaik egyaránt az előnyüket és hátrányukat is szolgálják. Erősségük, hogy kevésbé elidegenedett, bürokratizált szervezetet alkotnak egy átláthatóbb kapcsolatrendszerrel, mely így rugalmasabban, gyorsabban képes reagálni a külső környezeti adottságok megváltozására. Hátrányukra válik azonban, hogy mind a vevőikkel, mind a szállítóikkal lényegesen gyengébb alkupozícióval rendelkeznek, mint a nagyobb versenytársaik. Így az erős konkurenciával szemben nagyon nehéz talpon maradniuk. Éppen ezek miatt a tényezők miatt, tartom fontosnak ezt a témát, hiszen a legsúlyosabb
probléma,
mellyel
szembe
kell
nézniük
a
tőkehiány
és
alulfinanszírozottság kérdése. A magyar vállalkozások csaknem 3/4-e hitel nélkül gazdálkodik, bár többségük nem azért, mert nincs rá szüksége, hanem mert nem tud hozzá jutni. A bankok számára nem hoz nagy nyereséget, mivel esetükben sokkal magasabb a kockázat és a hitelnyújtás fajlagos költsége is nagyobb. A problémakör ellensúlyozásaként akkor érné meg leginkább hitelt nyújtani a KKV-k részére, ha a kamatokat megemelkednének, ebben az esetben viszont még népszerűtlenebbé válna ez a finanszírozási megoldás.
3
Az 1. fejezetben meghatározásra kerül, hogy mit takar valójában a kis-és középvállalat elnevezés, bemutatásra kerülnek a törvény alapján a szervezeti formák, főbb statisztikai adatok szerint pedig a vállalkozások között elfoglalt helyzetük, számuk.
A továbbiakban szó lesz a finanszírozási formákról, ezen belül is a belső és külső forráshoz jutási lehetőségekről, valamint a számba vehető biztosítéktípusokról.
Bemutatásra kerülnek a KKV-k finanszírozását megkönnyítő hitelprogramok és eredményességük, ezen belül is a Széchenyi Kártya, a Gazdakártya, az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, valamint az Országos Mikrohitel Program is, valamint a kezességet nyújtó garanciaszervezetek.
Végezetül az utolsó fejezetben egy konkrét ügyleten keresztül szeretném bemutatni a hitelezési folyamat főbb momentumait, lépéseit a hitelkérelem benyújtásától kezdve, az adósminősítés szempontjain át a hitelmonitoringig.
4
1. A kis-és középvállalkozásokról 1.1. A kis- és középvállalatok fogalmi meghatározása Magyarországon a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza a kis- és középvállalkozások körét. A Törvény alapján a vállalkozások megkülönböztetésének egyik legfontosabb mérőszáma a foglalkoztatottak száma. Ez a mutató az átlagos statisztikai létszám alapján határozható meg. A foglalkoztatotti létszám alapján mikrovállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebbet, középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, profitorientált gazdálkodó szervezet. A létszámadatok egy viszonylag egyszerű és könnyen meghatározható irányvonalat adnak a vállalkozás minősítésének meghatározására. Azonban van még néhány tényező, amit előtérbe kell helyezni. További mutatószámokat a gazdálkodási adatok alapján kell meghatározni, amelyek közül az éves nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget érdemes figyelembe venni. A létszámadatokkal együtt kell teljesülnie annak a feltételeknek, hogy mikrovállalkozás esetében az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (~500 millió Ft) lehet. Ez kisvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozóan legfeljebb 10 millió (~2,5 milliárd Ft) eurónak megfelelő forintösszeget, míg középvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vonatkozóan 50 millió eurónak (12,5 milliárd Ft), a mérlegfőösszegre vonatkozóan, pedig 43 millió eurónak (10,75 milliárd Ft) megfelelő forintösszeget jelent. A foglalkoztatott és gazdálkodási adatoktól függetlenül nem minősül KKV-nak egy vállalkozás abban az esetben, ha az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A
Vállalkozók
Magyarországon
Országos
vállalkozónak
Szövetségének
tekinthető
5
az
a
meghatározása
személy,
„aki
szerint,
magántőkéjét
kockáztatva, piaci körülmények között, gazdasági tevékenysége eredményeként adózott jövedelemre tesz szert”. Mai értelemben vállalkozó az a személy, aki egy üzleti lehetőséget felismerve felépít vagy megvásárol egy szervezetet a kínálkozó lehetőség kihasználására. A várható gazdasági-társadalmi haszon, profitszerzés reményében pedig kockázatot vállal, kapcsolatokat létesít, szervez, közvetít. Robert D. Hisrich szerint a vállalkozás a következőket jelenti: „valami új és értékes dolog létrehozásának folyamatát, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot és megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést.”1 A vállalkozásnak, mint gazdasági szervezetnek hazánkban számos jogi formája létezik. •
Jogi személyiségű vállalkozás
•
Jogi személyiség nélküli vállalkozás
A többször módosított KSH 9001/2002 SK 3. KSH közlemény 2. számú melléklete meghatározásai szerint a jogi személyiségű vállalkozások közé sorolható a közös vállalat (Kv.), a korlátolt felelősségű társaság (Kft.), valamint a részvénytársaság (Rt.), amely működhet nyíltan (Nyrt.) vagy zártkörűen (Zrt.). Továbbá szövetkezetek és egyéb jogi személyiségű vállalkozások (pl.: ügyvédi, jogtanácsosi iroda) is. A jogi személyiség nélküli vállalkozások közé tartozik a közkereseti társaság (Kkt.), a betéti társaság (Bt.) a jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás, valamint az egyéni vállalkozás.
1.2. A vizsgált vállalkozói kör statisztikai adatai Az 1. sz. függelék adatai alapján 2007. december 31-én 1 325 344 regisztrált gazdasági szervezet volt Magyarországon, ebből 1 233 704-at tekinthetünk regisztrált vállalkozásnak. A 2007-es évben a regisztrált vállalkozások száma a 2006-os adatokhoz 1
Hisrich-Peters: Vállalkozás: Új vállalkozások indítása, fejlesztése és működtetése, 1991, 7.o.
6
képest csaknem 50 000-el többet mutat. A társas vállalkozások száma 3,4 %-al nőtt a 2006-os adatokhoz képest. A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett, utána viszont a betéti társaságok következnek a ranglétrán. Továbbá nagyon fontos még azt is megjegyezni, hogy e két vállalkozási forma teszi ki a társas vállalkozások közel 90 %-át. Az egyéni vállalkozások száma több mint 30 ezerrel, mintegy 5 %-al növekedett az előző évi adatokhoz képest. Vélhetően a regisztrált vállalkozások száma ettől az évtől tovább nő az ÁFA törvény okozta változás miatt is, mivel 2008-tól az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük.
1.sz. táblázat: A működő vállalkozások száma a regisztráltak arányában (%-ban) gazdálkodási forma szerint 2000-2005 között
Gazdálkodási forma
2000
2001
2002
2003
2004
2005
67,65
69,84
71,56
73,08
73,20
72,19
68,32
70,47
72,31
73,97
74,07
72,93
Részvénytársaság
76,30
77,44
77,99
79,24
78,38
77,51
Szövetkezet
52,61
53,52
52,19
50,40
49,10
49,44
61,81
64,42
65,62
65,51
65,17
62,60
Közkereseti társaság
75,83
77,11
77,20
76,18
75,65
73,97
Betéti társaság
71,31
73,52
74,08
73,50
73,16
70,30
Egyéni vállalkozás
52,73
51,67
55,16
53,51
52,48
52,47
Vállalkozás összesen
57,12
57,42
60,21
59,55
59,09
58,55
Jogi személyiségű társas vállalkozás Korlátolt felelősségű társaság
Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás
Forrás: KSH, saját számítás
7
Fontos megjegyezni, hogy a statisztikai módszertan különbséget tesz a regisztrált, illetve a működő vállalkozások között is. A KSH szerint „regisztrált gazdasági szervezet a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd,- felszámolási és végeljárási eljárás alatt állókat is.”2 A 1. táblázat szerint érdemes megfigyelni, hogy a regisztrált vállalkozások mekkora hányada működik valójában. A bejegyzett működő vállalkozások közül a leggyakoribb jogi személyiségű társas vállalkozási forma, melyet a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások
követnek.
Ezeken
belül
is
a
részvénytársaság
mutatkozik
a
legműködőképesebb vállalati formának. 2.sz. táblázat: A működő vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint 2000 és 2005 között Létszám-kategória
2000
2001
2002
2003
2004
2005
0 fő
17 665
18 721
22 835
16 414
15 970
18 361
1 fő
408 066
424 782
465 000
464 150
464 096
458 871
2 fő
78 508
80 520
82 558
90 205
92 375
92 830
3– 4 fő
54 001
54 113
55 088
58 827
61 473
61 769
5– 9 fő
34 620
35 205
35 469
37 504
39 613
40 514
10–19 fő
16 407
16 656
16 910
17 530
18 170
18 648
20–49 fő
9 442
9 501
9 919
10 252
10 636
10 859
50–249 fő
5 350
5 337
5 006
5 015
5 028
4 980
250 fő és felette
1 088
1 046
1 003
958
946
924
625 147
645 881
693 788
700 855
708 307
707 756
Vállalkozás összesen Forrás: KSH, 2008
A 2. táblázat alapján megfigyelhető ugyan a működő vállalkozások számának a növekedése, melyből különösen kiemelkedő az 1 fős vállalkozások csaknem 58 000-el való gyarapodása, míg a nagyvállalati kategóriában egy csökkenő tendencia figyelhető meg. Fontos kiemelni azt is, hogy a létszám-kategorizálás szerint az összes működő
2
www.ksh.hu
8
vállalkozásnak a mikro-, kis- és középvállalati szegmens a 99,9 %-át tette ki 2005-ben. Tehát arányuk a nemzetgazdaságban roppant jelentős.
2. A kis-és középvállalkozások finanszírozási szükségletei Ebben a részben kerülnek bemutatásra a kis-és középvállalati kör sajátos finanszírozási igényei, nehézségei. Ezen vállalatok finanszírozásának problémái a vállalkozói
tapasztalattal,
vállalkozói
kultúrával
és
azok
hiányosságaival
is
összefüggésbe hozhatóak. Gyakran hiányos a vállalkozások menedzsmentgyakorlata, amely így növelheti a rossz döntések valószínűségét is. Nagy gond az elégtelen pénzügyi hozzáértés vagy átgondolatlan finanszírozási stratégia, mely miatt a piacképes,
kiemelkedő
szakértelemmel
rendelkező
vállalkozások
elbukhatnak.
Ugyanakkor a kis-és középvállalati réteg közös jellemzője a tőkeszegénység is, melynek oka nemcsak az alaptőke kis mértéke, hanem a finanszírozási lehetőségekhez való nehéz hozzáférés. A vállalkozás vagyonának alapjait tulajdonosai adják, ám ez a kis-és középvállalkozások esetében szűk tulajdonosi kört képez, amely alacsony tőkeellátottsághoz vezet. Gyakran felmerül a likviditás problémája is, mivel a vevők általában hosszú (60-180 napos) fizetési határidővel rendelkeznek, addig a vállalatnak a szállítók felé azonnali fizetési kötelezettsége van. Probléma ez azért is, mivel az üzemi teljesítménytől független fizetésképtelenségi problémák hátráltatják a növekedést. A bemutatott problémák kiküszöbölésére szükség van a finanszírozás lehetőségeinek feltárására. A tőkéhez való hozzájutás két különböző irányból történhet. Megkülönböztetünk olyan forrásokat, amelyeket a vállalkozás maga hoz létre és olyan forrásokat, amelyeket a tőkepiac produkál, azaz a belső és külső finanszírozást.
2.1. Belső finanszírozás A belső finanszírozás során a vállalkozás rendelkezésére álló források mennyisége nem változik. E finanszírozási forma esetén a vállalkozás pénzszükségletét egyrészt a működés során képződő nyereségből fedezi, másrészt megkíséreli
9
átcsoportosítani, likviddé tenni a már meglévő eszközeit, valamint azokat hatékonyabban felhasználni. A belső finanszírozás nagy előnye, hogy általa megtakarítható a külső tőke igénybevételének költsége és az eszközök ésszerűbb kihasználásával javítható a vállalat teljesítőképessége, termékeinek minősége. Ugyanakkor hátránya viszont, hogy a rendelkezésre álló források mennyisége tulajdonképpen nem növekedik, az átcsoportosítás során felszabaduló források így is korlátozottak, nagyobb beruházások, fejlesztések megvalósítására elégtelenek.
A belső finanszírozásnak három lehetséges módja van: •
Leírásból történő finanszírozás
•
Nyereség-visszatartás
•
Vagyonátrendezés
A leírásból történő finanszírozás az árbevételben visszatérülő, költségként elszámolt értékcsökkenésből történő finanszírozást jelenti. A visszatérülő tőke nagyságát meghatározza a tárgyi eszközök értéke és annak változása, használati ideje, és a választott leírási módszer, vagyis a befektetett tőke törlesztésének módszere. Az amortizáció költség, tehát csökkenti az adózás előtti eredményt, de tényleges kiadást nem jelent a cég számára. Így válhat az értékcsökkenési leírás egy következő beruházás forrásává. A nyereség-visszatartás a cég önfinanszírozási lehetősége. Ez függ a cég mindenkori nyereségétől, az adóztatás módjától (adómérték, adókedvezmények) és a cég osztalékpolitikájától. Az eredmény számítási módját a számviteli törvény szabályozza, függ a könyvvezetés módjától is. A mérleg szerinti eredmény az, ami újra befektethető. A tulajdonosoknak tehát le kell mondaniuk az osztalék egy részéről, hogy a
beruházásokat
finanszírozni
lehessen.
Ebből
következik,
hogy
a
magas
nyereséghányaddal működő vállalkozások általában nem küzdenek likviditási problémákkal. A vagyon átrendezése akkor szolgálhat finanszírozási forrásul, ha az üzemvitelhez szükséges vagyon csökkentésre kerül és ezáltal lekötött tőke szabadul fel,
10
vagy az üzemvitelhez nem szükséges vagyonrészek értékesítésre kerülnek. A befektetett eszközök értékesítése a likvidtől a kevésbé likvid felé történik, mely során a vállalat kettős haszonra tesz szert, ugyanis megtakarítja a külső forrás költségeit és eszközei is intenzívebb kihasználásra kerülnek. Ha rendelkezik a vállalat lekötött betéttel, célszerű először azt, majd a forgatási célú értékpapírokat felszámolni, ezek ugyanis nem járulnak hozzá közvetlenül a vállalat termelő tevékenységéhez. A forgóeszközökön belül a következő csoportot a követelések alkotják, ezen belül is az alapítókkal szembeni követelések, a váltó- és vevőkövetelések. Váltókövetelés esetén a vállalkozás birtokában levő váltót továbbforgathatják, vagy leszámítoltathatják
valamelyik
banknál.
Érdemes
figyelmet
fordítani
a
vevőkövetelésekre is, ugyanis amikor egy vállalkozás terméket vagy szolgáltatást értékesít, nem mindig kapja meg érte rögtön az ellenértéket. Amíg a kifizetés meg nem történik, addig a vevőkövetelések között tartják ezt nyilván. Érdemes a lejárt követeléseket azonnal behajtani, de további lehetőségként szolgálhat a rövidebb fizetési határidő kialkudása, előleg kérése a vevőtől, valamint a követelések faktoráltatása. Az utóbbi lehetőségek már átvezetnek a külső finanszírozás témakörébe, mely a következő egységben kerül bővebben bemutatásra. A készletekre is fontos figyelmet fordítani, ugyanis a készletforgási sebesség növelésével, hatékonyabb anyagfelhasználással javítható az eszközhatékonyság és ezzel együtt pénz is szabadítható fel. Elérésének módjai: a termelésben lekötött eszközök vagy az értékesítési folyamatban lekötött eszközök csökkentése, a gyártási eljárás korszerűsítése, valamint az olcsóbb beszerzési források felkutatása. E módszerek által növelhető a működés hatékonysága, a termék minősége, ezzel összefüggésben pedig a vállalat bevétele. Végül a befektetett eszközök értékesítése kerülhet sorra. Ez alatt érthető a tartós befektetésnek szánt értékpapíroktól és esetleg más vállalatban levő részesedéstől való megszabadulás. Felesleges, ritkán használt gépek és berendezések, kihasználatlan méretű ingatlanok esetén is lehetséges alternatíva ezek eladása. A tevékenység folytatásához szóba jöhet ezek lízingelése, bérlése is. Amennyiben a belső finanszírozás nyújtotta lehetőségek már kiaknázásra kerültek, szóba jöhetnek a külső finanszírozás módozatai is.
11
2.2. Külső finanszírozás A vállalkozás forrásállományának növelése jelentheti a saját, vagy az idegen tőke növelését, hiszen a részesedésfinanszírozás a saját tőkeállományt, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása vagy a hitelfelvétel, az idegen tőkeállományt növeli. Ide sorolható még a lízing ügylet, a faktoring és a forfetírozás is.
A külső finanszírozási formának három nagy csoportja különíthető el: •
külső tőkejellegű finanszírozási formák
•
külső adósságjellegű, nem intézményes finanszírozási formák
•
külső adósságjellegű, intézményes finanszírozási formák.
A külső finanszírozás első nagy csoportját a tőkejellegű finanszírozási formák alkotják. Új tulajdonosok megjelenésekor a saját tőkeállomány indul növekedésnek. Az új befektető lehet rokon és barát is, de érkezhet üzleti partner vagy szakmai befektetőként, akár a szállítóik vagy vevőik közül is. További lehetséges tulajdonostársként felbukkanhatnak az Üzleti Angyalok, akik magas hozamelvárással és szaktudással, tapasztalatokkal rendelkező kockázati tőke befektetők. Az intézményes kockázati tőke befektetők is megjelenhetnek a vállalatok életciklusában. A kockázati tőke magas kockázattal járó, közepes időtávon (leggyakrabban 3-7 évre) tulajdonossá váló szervezetek, befektetők részesedés vásárlására fordított tőkéje, amelynek elsődleges célja, magas hozam realizálása a kiszálláskori értékesítés során. Leggyakrabban prosperáló cégekbe invesztálnak, amelynek nem minden kis-és középvállalat felel meg, tehát nem tekintik célpiacuknak ezt a szektort. E finanszírozási forma esetén a vállalati vezetőség sem veszi jó néven a külső befektető üzleti ügyekbe való beleszólását, a szubjektív ellenállásuk erős, ezért kevés KKV gondol erre a megoldásra.
A külső finanszírozás második nagy csoportjába külső adósságjellegű, nem intézményes finanszírozási formák tartoznak. A legolcsóbb megoldásnak a tagi vagy tulajdonosi kölcsön tűnhet, ám ez a későbbiekben bonyodalomhoz vezethet. Ide
12
sorolható még a családtól illetve barátoktól származó forrás, mely ugyan kamatmentes, de nem jelent hosszú távú megoldást.
A harmadik és egyben legelterjedtebb külső finanszírozási lehetőséget a külső adósságjellegű, intézményes finanszírozási formák képezik. Ezen belül a lízing, faktoring és a bankhitel kerülhet további csoportosításra. A lízingnek három nagy csoportja különíthető el: az operatív, a pénzügyi és a visszlízing. A lízing az eszközök hosszú távú használatát, illetve beszerzését finanszírozza, lényegében ez egyfajta bérleti konstrukció. Előnyei közé sorolható, hogy igénylése során nincs bonyolult hitelképesség vizsgálat és gyorsan hozzáférhető. A faktoring a vevő követelések értékesítésének lehetőségét kínálja. Erősségei közé sorolható, hogy nincs szükség biztosítékra, mint a bankhitelnél, továbbá jól tervezhetővé teszi a fizetőképességet, mégis számos előnye ellenére alacsony ismertségi foka miatt kevésbé elterjedt. Napjainkban a bankhitelezés messze a legelterjedtebb finanszírozási forma. Ennek oka abban rejlik, hogy ez a legegyszerűbb és leguniverzálisabb finanszírozási forma a KKV-k számára. Napjainkban a bankhitelezés messze a legelterjedtebb finanszírozási forma. Ennek oka abban rejlik, hogy ez a legegyszerűbb és leguniverzálisabb finanszírozási forma a KKV-k számára. Az alábbi táblázatból egyértelműen leolvasható, hogy a három külső adósságjellegű, intézményes finanszírozási forma közül a banki, azon belül is a KKV hitelek és a faktoring forgalom több mint 300 %-os volumennövekedést produkált 6 év alatt. A KKV szektor hiteleinek állománya jelentősen emelkedett.
13
3. sz. táblázat: A hitel-, lízing-, és faktoring piacok fejlődése 1999-2005 között
Vállalkozói bankhitelek állománya év végén ebből KKV + egyéni vállalkozók
1999
2004
2005
Értékindex
Volumenindex
(Mrd Ft)
(Mrd Ft)
(Mrd Ft)
(%, 2005/1999)
(%, 2005/1999)
2395
4679,5
5313,4
221,9
156,2
4613
2292
2868,2
622,2
427,3
n. a.4
226,8
254,1
n. a.
n. a.
308
1069
1174
381,2
260,6
191,7
273
364
189,9
142,5
60,3
338
473
784,4
432,2
Szövetkezeti hitelintézetek vállalkozói hiteleinek állománya év végén Lízingelt
eszközök
értéke ebből nem személyautó lízing Faktoring forgalom
Forrás: Bilek Péter – Borkó Tamás – Czakó Veronika – Pellényi Gábor: A mikro-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása 2000-2005 között
2.3. Alkalmazott biztosítékok Még a stabil, kiemelt, jó ügyfélkörbe tartozó nagyvállalatoknak is szükséges biztosítékokat állítani, nem beszélve a kis- és középvállalati szektorról, akiknek ez kimondottan kötelező. A biztosítékok bevonása elsősorban az ügyfélminősítésen alapul. A hiteligénylő több adósosztály valamelyikébe sorolható és ha az adott ügyfél hitelezhetőnek minősül, akkor szóba jöhet a biztosítékok és fedezetek értékelése is. 3
KKV hitelek 1999-ben egyéni vállalkozók nélkül; szövetkezeti hitelintézetek vállalkozói és egyéni vállalkozói hitelei együttesen. 2005-ben módszertani változás történt a KKV definícióban, emiatt az adatok összehasonlíthatósága korlátozott. A lízing és faktoring piacokon nem különül el a KKV szektor a nagyvállalatoktól. 4 Nincs adat
14
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, 1996. évi CXII. törvény 78. §-a rendelkezik a kihelyezések visszafizetésének biztosítékául szolgáló fedezetekről. E szerint valamennyi kihelyezésről, illetőleg kockázatvállalásról szóló döntéshozatalnál általános szabályok a következők: A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges
fedezetek,
illetőleg
biztosítékok
meglétéről,
valós
értékéről
és
érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni. A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el: •
a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő
értékpapírt, •
a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által
kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, •
a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó
hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gazdasági Törvényben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. A fedezet a bank követelésének megtérülési forrását jelenti. A követelések visszafizetése elsődlegesen az ügyfél várható pénzforgalmából, árbevételeiből, másodlagosan a biztosítékokból kell, hogy megtörténjen. A fedezetek lehetnek: cashflow alapúak és jogilag kikényszeríthetőek (biztosítékok). A fedezetnek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott módon, a szerződéses érdek biztosítására történő lekötését biztosítékadásnak nevezik. A biztosítékok járulékos jellegűek, a bank csak akkor érvényesíti az ezekből eredő jogait, ha az adós esedékességkor nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A fedezetek értékelését minden hitelintézet a saját belső normái szerint végzi el, mely során megbecsüli, ha követelését a fedezetekből kell kiegyenlítenie, milyen valós értéket jelenthet majd számára. A fedezet bank által elfogadott értéke függhet a vagyontárgy típusától, földrajzi elhelyezkedésétől, értékállóságától. A bank azonban nem a tényleges értékén számítja be a fedezetet. A fedezeti érték kiszámítása a nominális érték és a bank által meghatározott szorzószámok, azaz fedezeti szorzók szorzatából adódik, mely az ügylet fedezeteként figyelembe vehető
15
értéket jelenti. A nominális érték lehet értékbecslő által elkészített írásbeli szakvéleményben megállapított, a bank által elfogadott érték, könyvszerinti érték, tőzsdei elszámoló ár, árfolyamérték illetve adásvételi szerződésben meghatározott érték is. Amennyiben a szerződéssel lekötni kívánt biztosíték már terhelt, akkor szükséges a fedezeti értéket a terhelésekkel csökkenteni, így ezen az értéken kerül majd beszámításra. A biztosítékok fedezeti értékének meghatározása után a hitel-érték arány (Loan to Value Ratio, LTV) kiszámolása következik. Az LTV képlete az alábbi:
maximálisan fennálló hitelösszeg LTV=
fedezetek számított értéke
Példa: Ha egy hitelfelvevő rendelkezik egy 30 millió forintos beruházási hitellel és egy 25 millió forint összegű folyószámlahitel-kerettel, és a hitel mögé biztosítékként fel tud ajánlani jelzálogot a 80 millió forint értékű logisztikai központjára, illetve 55 millió forint értékű kiértesített, de vissza nem igazolt belföldi követelésére, akkor hitel-érték arány a következőképpen alakul:
LTV =
30 + 25 = 0 ,726 ⇒ 72 ,6% 80 * 0 ,5 + 55 * 0 ,65
A banknak természetesen az az érdeke, hogy ez az arány minél alacsonyabb legyen. Kis- és középvállalkozások esetén a bank hitelt csak akkor nyújt, ha a felajánlott biztosítékból számított LTV mutató értéke 100 % alatt marad. Természetesen az ettől való eltérést indokolhatják az ügyfél kedvező pénzügyi mutatói és adósminősítése is. „Egy hitelügylet banki szempontból, akkor tekinthető megfelelően fedezettnek, ha a kikötött biztosítékok együttes értéke a vállalkozó adósminősítési kategóriájától függően 140-190 % között van.” (Apatini K.,1999) Valójában ez a kijelentés napjainkban már aktualitását vesztette, hiszen a kereskedelmi bankok az erős verseny miatt gyakran akár 100 %-os fedezettségi szint alatti is nyújtanak hitelt.
16
1. ábra: Biztosítékok szemléltetése kategóriánként Biztosítékok Személyi biztosítékok
Dologi biztosítékok
Kezesség
Óvadék Egyszerű kezesség
Zálogjog Kézizálog
Készfizető kezesség
Jelzálog
Váltókezesség
Zálogjog jogon
Bankgarancia
Önálló zálogjog Engedményezés
Forrás: saját szerkesztés alapján
2.3.1. Személyi biztosítékok
A biztosítékokat személyi és dologi biztosítékokra oszthatjuk. A személyi biztosítékok esetén az adóstól különböző személy válik a szerződés másodlagos (mögöttes) kötelezettjévé, ő áll helyt a kötelezett tartozásáért. A személyi biztosítékoknak két alapvető formája különíthető el: a kezesség és a bankgarancia.
2.3.1.1. Kezesség
„A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak fizetni.” (Ptk. 272. §) A járulékosságból következik, hogy a kezes kötelezettsége mindig a főkötelezettség terjedelméhez igazodik. A banki hitelezésben a főkötelezettség a kölcsönszerződés során keletkező fizetési kötelezettség.
17
Ha a kezes kielégíti a hitelező követelését, az eredeti adóstól kifizetett összeg megtérítését követelheti. •
Egyszerű (vagy sortartó) kezesség esetén a kezes mindaddig
sortartási kifogást emelhet, amíg a hitelező nem igazolja, hogy a követelés behajthatatlan az adóstól, azaz a kezes mindaddig megtagadhatja a fizetést, amíg a követelés az adóstól és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. •
Készfizető kezességnél a kezest nem illeti meg a sortartás
kifogása, a kezes nem követelheti meg, hogy a jogosult a követelésnek először a kötelezettől való behajtását kísérelje meg. A bankhitel és kölcsönszerződések biztosítékaként kizárólag készfizető kezességet fogadnak el a hitelező bankok. Ha a készfizető kezességet több személy vállalja, úgy a szerződésben egyetemleges kezességet kell kikötni. •
Comfort letter az adós társaság többségi tulajdonosának olyan
nyilatkozata mely szerint gondoskodik arról, hogy a tulajdonában álló cég, a hitel futamideje alatt mindig olyan helyzetben legyen, hogy a hitelt vissza tudja fizetni, nem hoz olyan tulajdonosi döntéseket, melyek ezt negatívan befolyásolhatnák. Jogi értelemben ezen intézmény kezességként nem értékelhető - tehát fedezeti értéke nincs csak a tulajdonos szándékát igazolhatja, az ügylet elbírálása szempontjából lehet jelentősége.
Kis-és középvállalatok esetében elterjedtebb a más vállalatok, magánszemélyek, tulajdonosok
illetve
egyes
intézmények
készfizető
kezességvállalása.
Ezen
intézmények közül kiemelkedő jelentőséggel bír a Hitelgarancia Zrt. és az AgrárVállalkozási
Hitelgarancia
Alapítvány
is.
A
garanciaszervezetek
az
üzletszabályzatukban meghatározott módon és feltételek szerint vállalnak fizetési kötelezettséget arra az esetre, ha az adós nem teljesít. E két intézmény kezességvállalása egyre elterjedtebb manapság, ezért a következő fejezetben részletesebben is kifejtésre kerül funkciójuk.
18
2.3.1.2. Bankgarancia
A bankgarancia az ügyfél tartozásainak megfizetéséért más hitelintézet által vállalt - feltételhez kötött vagy feltételhez nem kötött - készfizető kezesség. Egy másik bank által adott bankgarancia az egyik legerőteljesebb biztosíték, hiszen így egy másik hitelintézményre hárul a finanszírozó bank teljes kockázata. A garanciát befogadó hitelintézet dönti el, hogy milyen értékben fogadja el a garanciát az adott hitelügylet biztosítékaként. Első osztályú garancia ismérvei: •
első osztályú bank nyújtja,
•
visszavonhatatlan, azaz a kibocsátó azt a lejárat előtt nem
vonhatja vissza, •
feltétel nélküli, azaz a garancia érvényesítése semmilyen előzetes
feltétel teljesüléséhez nem kötött, •
a kibocsátó a kedvezményezett első felszólítására, azaz
alapjogviszony vizsgálata nélkül azonnali fizetést teljesít. Ehhez hasonlóan igen erős biztosíték az állami garancia is. Ezek köre, igénybevételének lehetősége kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintű jogszabályban kerül meghatározásra, költségvetési évenként változóan, ez azonban főként állami cégek esetében szolgálhat biztosítékul.
2.3.2. Dologi biztosítékok 2.3.2.1. Óvadék
Az óvadék a dologi biztosíték egyik fajtája és a jogosult az óvadékkal biztosított követelését a kielégítési joga megnyíltakor az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti. Óvadék alapítható pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az
19
óvadék tárgyának átadásával. Ha az óvadék tárgya más dolog, a jelzálogjog szabályait kell alkalmazni. Készpénz óvadék esetén gondoskodni kell arról, hogy az olyan típusú számlán kerüljön elhelyezésre, amely felett az ügyfél szabadon nem rendelkezhet. Óvadékul elsősorban HUF, másodsorban a bank Treasuryje által jegyzett összes devizanem elfogadható, azonban az EUR, USD, CHF devizanemeket általában előnyben részesítik. Az árfolyamkockázat csökkentése érdekében - amennyiben az óvadék és a hitel devizaneme eltérő - úgy rendszeresen (minimum havonta) ellenőrizni kell a hitel és az óvadékként lekötött devizanemek egymáshoz viszonyított árfolyamértékét. Amennyiben a biztosítékul szolgáló deviza árfolyamértéke a döntéskori árfolyamértékhez viszonyítva 10%-kal csökken, úgy fel kell szólítani az adóst pótfedezet bevonására, vagy az óvadéknak a hitel devizanemére történő átváltására. Ha a csökkenés meghaladja a 10%-ot és az adós nem intézkedett pótfedezet bevonásáról, illetve az átváltásról, akkor azonnali hatállyal be kell váltani az óvadékot a fennálló követelés kiegyenlítése érdekében. Értékpapír óvadék esetén, annak mobilizálhatóságától függ, hogy milyen értéken fogadja el a bank biztosítékként. Az állampapírok, kincstárjegyek általában magasabb fedezeti értéket képviselnek, mint a részvények. Az óvadéki szerződésben meg kell határozni, hogy a bank milyen árfolyamon vette figyelembe az óvadékul elfogadott értékpapírt, és milyen szempontok szerint fog eljárni az igény érvényesítésekor. Az óvadéki szerződés lejáratának biztonsági megfontolásból legalább 10 munkanappal későbbinek kell lennie mint a hitel véglejáratának, azonban az óvadék a tartozás esedékességekor haladéktalanul beváltható.
2.3.2.2. Zálogjog
A zálogjog olyan pénzben meghatározott vagy meghatározható követelés biztosítéka, amelynek alapján a jogosult más követeléseket megelőző sorrendben a dologból kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. A zálogul lekötött dolog mindenkori tulajdonosa köteles tűrni, hogy a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítse magát, a zálogtárggyal való felelősség mindig ahhoz a követeléshez igazodik, melynek biztosítására a zálogtárgy szolgál.
20
Az egyik leggyakrabban előforduló, legtipikusabb biztosítékok közé sorolható a zálogjog, ezen belül is a jelzálogjog, ezért az alábbiakban bővebben is kifejtésre kerül ez a típus. Zálogjog alapítható ingatlanra, azaz a telekre és a felépítményre is, valamint ingóságokra, átruházható jogokra, beleértve a bérleti és szerzői jogot is, valamint követelésekre is.
A zálogjog fajtái: • Jelzálogjog • Kézizálogjog • Önálló zálogjog • Zálogjog jogon és követelésen
A jelzálogjog tárgya ingatlan, ingóság és vagyon lehet. Jelzálog esetén a jogosult nem veheti birtokába a zálogtárgyat, továbbra is a kötelezettnél marad, de a zálogjog fennállásának tényét nyilvántartásba rögzítik. A banki gyakorlatban leginkább igénybe vett az ingatlan-nyilvántartás, valamint a közjegyzői kamarai nyilvántartás használata is. Vagyont és ingóságot terhelő zálogjog létrejöttéhez a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Fontos megemlíteni, hogy lehetőség van - az egyedi jelzálogjoggal szemben keretbiztosítéki jelzálogjog kikötésére, ha a felek között meghatározott, tartós hitelviszonyból keletkeznek követelések, melyeket jelzálogjoggal kívánnak biztosítani, esetleg ha az ügyfél több különböző típusú ügyletet köt, illetve ha több bankkal áll finanszírozási kapcsolatban. Keretbiztosítéki jelzálogjog alapítása esetén meg kell jelölni a szerződésben és a nyilvántartási bejegyzésben is azt a legmagasabb összeget, amelyen belül a zálogtárgyból kielégítésre kerülhet sor. A hitel teljes futamideje alatt az adós vállalkozás a bank jelzálogjoga mellé bejegyeztetheti az elidegenítési és terhelési tilalmat is, melynek értéke a nyújtott hitelösszeget és a kamatokat is egyaránt fedezi. Az elidegenítési és terhelési tilalmat az illetékes körzeti földhivatal jegyzi be az ingatlan tulajdoni lapjára.
21
Az elidegenítési tilalom bejegyzésével a bank arra kötelezi az adóst, hogy a fedezetet a futamidő alatt nem adhatja el, hiszen az ügylet „bedőlése” esetén könnyen veszteséget okozhatna a hitelezőnek, ha a vállalkozás vagyonának más elemeiből nem jönne ki a hitel és kamatok összege. Hasonló céllal kerül nyilvántartásba a terhelési tilalom is, mely szerint az adós nem ajánlhatja fel más hitelező számára ugyanazt a fedezetet, ugyanis a vállalkozás nemfizetése esetén jogosan követelné kárának megtérítését. A probléma áthidalásaként a kereskedelmi bankok legfeljebb ahhoz járulnak hozzá, hogy a többi hitelező őket követően érvényesíthesse követeléseit, amely szerint a rangsorban hátrébb állók kisebb valószínűséggel jutnak pénzükhöz a hitel felmondása esetén.
2.3.2.3. Engedményezés
Az engedményezés olyan szerződés, amellyel a jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra ruházza át (engedményes). Bármely követelés engedményezhető, kivéve azon követeléseket, amelyek a jogosult személyéhez kötöttek, illetve amelyek engedményezését jogszabály vagy a felek megállapodása
kizárja.
ellenszolgáltatásának
a
Az
engedményes
várományosa.
Az
csak
a
teljesített
engedményezéshez
szolgáltatás a
kötelezett
hozzájárulására nincs szükség, azonban annak tényéről minden esetben írásban kell értesíteni. A hitelszerződés adósa a fenti korlátokon belül bármilyen követelését átruházhatja a hitelező bankra. Tekintettel azonban arra, hogy ennél a biztosítéknál a megtérülés aránya igen csekély, csak kiegészítő jelleggel és alacsony értékben fogadják el biztosítékként. Az engedményezés több típusba is besorolható: •
Kiértesített és visszaigazolt (nyílt): a követelés kötelezettje a
szerződés
megkötésével
egyidejűleg
értesítést
kap
az
engedményezésről, és az értesítés záradékát aláírja. • a
Kiértesített, de nem visszaigazolt (nyílt): a követelés kötelezettje szerződés
megkötésével
egyidejűleg
engedményezésről, azonban nem ír alá záradékot.
22
értesítést
kap
az
•
Értesítő levél a banknál letéve (csendes, de nyílttá tehető): a
követelés kötelezettjét szerződéskötéskor nem értesítik, azonban ha az ügyfél nem teljesít, a bank jogosult az előzetesen aláírt értesítő levelet kiküldeni.
2.3.2.4. Vételi jog (opció)
Amennyiben a kötelezett - akár az adós, akár a kezes - a biztosítékul szolgáló vagyontárgyra
vételi
jogot
enged,
úgy
a
bank
egyoldalú
nyilatkozatával
megvásárolhatja azt.
A vételi jog kikötésének legfontosabb szabályai: •
a határozott időre szóló vételi jog időtartama nem lehet
hosszabb 5 évnél - ezt követően megszűnik, •
a határozatlan időre szóló vételi jog hat hónap elteltével
megszűnik, •
amennyiben a vételi jog ingatlanra vonatkozik, úgy az opciós
szerződést
ügyvédi
vagy
közjegyzői,
illetve
jogtanácsosi
ellenjegyzéssel kell ellátni, •
az opciós szerződésben meg kell határozni a vételárat.
A hitelintézetek elsősorban ingatlanra, értékpapírra, üzletrészre vagy gépjárműhitelezés esetén a gépjárműre köthetnek opciós szerződést. A szerződésben megállapított vételár meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy a hitelszerződés tartama alatt az opció tárgyának értéke változhat. Az opció érvényesítése esetén a bank a hitelszerződésből eredő igényét beszámítja a vételárba.
23
3. Kedvezményes hitellehetőségek KKV-k részére 3.1. Széchenyi kártya5 A Széchenyi Kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció, melynek célja, hogy a pályájuk kezdetén lévő, de legalább már egy éve működő vagy akár már régóta tevékenykedő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználású hitelhez jussanak. A Széchenyi kártya konstrukció 2002. augusztus 28-tól kezdte meg működését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetségének kezdeményezésére. A hitel célja a felhasználók átmeneti likviditási problémáinak megoldása, mely által a vállalkozásoknak lehetőségük nyílik egy adott üzleti lehetőség kihasználására, átmeneti forráshiányuk kezelésére és szezonális jellegű finanszírozási igényeik kielégítésére. A Széchenyi Kártyához kapcsolódó rulírozó hitelkeret 500 ezer, 1.000.000 és 25.000.000 forint között egymilliónként emelkedő összegű lehet. 6 millió forint feletti hitelkeret esetén azonban különböző speciális feltételeknek is meg kell felelni a vállalkozásoknak. A 6-10 millió forint közötti Széchenyi kártya igényléshez szükséges még az igényelt hitelkeret minimum háromszorosát elérő előző évi számlaforgalom, valamint az ügylet kezesének 50%-os tulajdonában levő ingatlan is. A 10 millió feletti hitelt pedig csak az igényelhet, aki a hitelkeret minimum ötszörösét elérő előző 12 havi számlaforgalomról szóló igazolást is be tud mutatni, további kritériumként szerepel még legalább egy éves, minimum 5 millió Ft-os problémamentes Széchenyi Kártya előélet is. Fontos megjegyeznem, hogy az igénybevétel további feltételei közé tartozik a pénzforgalmi számla vezetése vagy nyitása, ugyanakkor kizáró tényező lehet ha az igénylő lejárt hitel- és köztartozással rendelkezik. A legfontosabb kondíciós paraméterek közé tartozik az is, hogy a konstrukció futamideje maximum 1 év lehet, mely igény szerint meghosszabbítható. A törlesztésre negyedévente vagy lejáratkor kerülhet a sor. Forrás:5 www.kavosz.hu
24
A hitel kamatbázisa a 3 havi BUBOR mértékével egyezik meg, a kamat felár mértéke pedig évi 4 %-ot tesz ki. A hitel díját összesen a 3 havi BUBOR + 4% kamat és az évi 0, 8%-os kezelési költség díja teszi ki, melyből az állami támogatáson felüli részt kell a vállalkozásnak megfizetnie, mivel a támogatás összegét a bankok az államtól szedik be. A Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalási díja a hitelszerződésben meghatározott hitelkeret 80%-ára vetítve 1, 5%-ot tesz ki. A vállalatnak csupán a garanciadíj felét kell megfizetni, hiszen a másik felét az állam támogatásként fizeti meg a vállalkozás helyett. A kezdetekben a Széchenyi Kártya program keretében felvett hitel kamatához a kormány 5 százalékpontos támogatást adott, bár induláskor a hitel összege csak 500 ezer vagy egymillió forintot tett ki. 2005-ben megváltoztak a kondíciók, mely a támogatott hitelt 10 millió forintra maximalizálta, a támogatást pedig 2006-ra 2 százalékpontban, 2007-re pedig 1 százalékpontban állapította meg. A támogatás 2008tól szűnt volna meg, ezt hosszabbította meg egy évvel a friss kormányhatározat, valamint az állami garanciavállalás is megmarad 2010-ig. A Széchenyi Kártya Konstrukció keretében a vállalkozások csekély összegű (de minimis) típusú támogatást kapnak. A támogatásnak a Széchenyi Kártya esetében 3 formája határozható meg: kamattámogatás, garanciadíj támogatás és a Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása révén nyújtott állami támogatás. Kamattámogatás 10 millió forint összegig jár és csak a 2008. december 31-ig megkötött hitelszerződésekre. A Széchenyi Kártya konstrukció üzemeltetéséért felelős KA-VOSZ Zrt. további tervei között szerepel a vállalatok igényeit még inkább kielégítő új Széchenyi kártya bevezetése. A „Széchenyi Kártya 2” konstrukció keretében a hitel futamideje 2 éves lesz, így még olcsóbbá válhat. Az új termék előnyei közé sorolható többek között az is, hogy nem kell a kihelyezett tőkeösszeg minimum 20 százalékát negyedévente visszafizetniük. Azonban a tőkerészre vonatkozó változás nem érintené a kamat, és díjterheit, azokat továbbra is negyedévente kell megfizetni. A kedvező változások közé sorolható az is, hogy előreláthatólag csökken a kártyadíj is.
25
3.1.1. A Széchenyi kártya sikere
A Széchenyi kártya sikerére és kedvező hatásaira való tekintettel a kormány a kamattámogatásának fenntartásáról döntött, noha eredetileg ez év elején megszűnt volna a kedvezmény. A program keretében a KKV-k alacsony kamattal, gyors banki ügyintézéssel, rugalmas hitelkerettel és a Hitelgarancia Zrt. kockázatmegosztásával juthatnak hozzá a rulírozó hitelhez. A program sikerességéről tesz tanúbizonyságot az is, hogy a tavalyi év végéig közel 87 ezer Széchenyi Kártya talált gazdára, így 457 milliárd forintnyi hitel került kihelyezésre. Napjainkban is egyre növekszik a konstrukció népszerűsége, hiszen a hitelkihelyezések összértéke nemsokára eléri az ötszázmilliárd forintot, az igénylők száma meghaladta a 125 ezret, az átadott kártyáké pedig a 93 ezret. Véleményem szerint a siker az egyszerűsített és gyors bírálati rendszerben rejlik, mivel a hitelt kevesebb, mint 2 héten belül kézhez kapja az illető. Továbbá azt is fontos megemlíteni, hogy ez a MasterCard Standard típusú, nemzetközi debit-kártya alkalmas bankkártyás fizetésre, készpénzfelvételre is, a kapcsolódó folyószámláról pedig banki átutalás is indítható. A Széchenyi kártya sikeressége többek között nagyban annak is köszönhető, hogy az általa biztosított kamattámogatás és garanciavállalás révén mindkét érintett félt vonzóbbá tette a másik számára. Nagy előnye, hogy nem szükséges ingatlan fedezet 10 millió forint alatt, e felett is csak előírhatja a bank, nem kötelező, bár ingatlant minden kérelemben meg kell jelölni, akár bevonásra kerül, akár nem. Rendkívül vonzó tényező az is, hogy a Hitelgarancia Zrt. a hitelező bankkal szemben fennálló tartozásának 80 %-áért készfizető kezességet vállal, mely mögött 70 %-os állami viszontgarancia áll. Így a 80-%-os kezességvállalás esetén a garanciaintézmény viseli a 80-os kockázat 30 %-át, tehát a teljes hitelezési kockázat 24 %-át, míg az állami költségvetés a 80 %-os kockázat 70 %-át, tehát a teljes kockázat 56 %-át. A hitel rulírozó hitelként működik, a pénzintézet csak a ténylegesen fennálló hiteltartozás mértéke után számol fel kamatot. A kamatszámítás az igénybe vett hitel napi állománya alapján történik.
26
Komoly elismerésként szolgál többek között az is, hogy a Széchenyi kártyát Európa legjobb 13 projektje közé választotta a 2007-es Európai Vállalkozás Díj zsűrije. Bátran kijelenthető az is, hogy ez ma Magyarországon a legsikeresebb kis-és középvállalkozásokat államilag támogató konstrukció, hiszen a bevezetése óta a KKVk 20 %-t sikerült elérnie. Az egyre nagyobb igénylő tábor ellenére sok kritika is megfogalmazódik a kártyával kapcsolatban. Egyesek szerint sérti a versenysemlegességet az, hogy nem minden bank vehet részt a konstrukcióban, mivel ezek a pénzintézetek állami támogatással szereznek új ügyfeleket. Továbbá azt sem tartom szerencsésnek, hogy az igényléshez szükséges egy lezárt, teljes üzleti év, mely így nem hat serkentőleg a vállalkozásalapításra, hiszen éppen az induló vállalkozásoknak lenne szüksége erre a típusú forrásra.
3.2. Garantiqa, a megújult Hitelgarancia Zrt.6 A Hitelgarancia Zrt. (HG Zrt.) 1992-ben alakult meg abból a célból, hogy készfizető kezesség (garancia) vállalásával katalizátorként funkcionáljon a hazai kis- és középvállalkozások hitelezése során. Főcélkitűzése a KKV szektor fejlődésének elősegítése, oly módon, hogy bármilyen típusú forrásbevonáshoz kezességet vállal: bankgaranciához, lízing- és faktoring ügyletekhez, kockázati tőke bevonásához, illetve uniós pályázatokhoz. A HG Zrt. lényegében bármilyen kis- és középvállalkozóknak nyújtott hitelt garantálhat egyedi bírálatú ügyletekként, de a bankokkal kötött megállapodások alapján egyre több hiteltermék esetében alkalmazható az egyszerűsített, azaz gyors elbírálás. A Társaság tulajdonképpen olyan élet- és fejlődőképes vállalatoknak, önkormányzatoknak segít a fedezetek biztosításában, melyek elő- teremtésére önállóan nem lennének képesek, ezért azok hiányában a támogatásuk túl kockázatosnak minősülne. Az egész KKV szektorra serkentő hatással lehet az, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több hónapos átvilágítás után a magyarországi garancia 6
www.hitelgarancia.hu
27
intézmények közül elsőként a Hitelgarancia Zrt. részére engedélyezte 2007. december 13-án a hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozásként történő működést. „A Hitelgarancia Zrt. vállalkozói hitelekre vállalt kezességeinek 70 százalékát az állam viszontgarantálja. Erre eddig is, és ezután is a legkedvezőbb kockázati szorzót alkalmazhatják a bankok. A nagy különbség tehát az állam által nem garantált 30 százalék esetében mutatkozik. A Hitelgarancia Zrt. saját kockázatának értéke 2007. végén 100 milliárd forintot tett ki. A társaság garanciaportfoliója évről-évre gyorsan emelkedik, így ez az összeg jövőre elérheti a 125-130 milliárd forintot is. Egyáltalán nem mindegy, hogy ennek a 100, vagy 20 százalékát kell a bankoknak tartalékba rakniuk, hiszen okkal feltételezzük, hogy a verseny miatt ezt a megtakarítást végső soron
a
hitelfelvevők
kapják
meg
alacsonyabb
kamatok
formájában.”
(www.hitelgarancia.hu) A Hitelgarancia Zrt. működésével még fontos azt is megjegyezni, hogy a kezességvállalás szükségességéről a hitelező bank dönt és az nyújthatja be kezességvállalási kérelmet is a HG Zrt.-hez. A kezességvállalás a maximum 25 éves futamidejű hitelekhez vagy bankgaranciákhoz kérhető, mértéke pedig elérheti a kért hitel vagy bankgarancia 80%-át is. A HG Zrt. egyidejűleg több ügylethez is vállal kezességet, de a kezességvállalások összértéke egy időben, egy hiteligénylőnél legfeljebb 2,8 milliárd forint lehet. A kezességvállalásért fizetendő díj a kezességvállalás összegének évi 0,8-1,8 % közé tehető, amely által a biztosított hitelek a bankok részére jóval kisebb kockázatot jelentenek. Az elmúlt év a Hitelgarancia életében nagyon jelentős változásokat hozott, mivel csaknem 370 milliárd forintnyi hitelhez segítette hozzá a KKV-kat, mely körülbelül 296 milliárd forint kezességvállalást jelentett. Az alábbi diagrammon is jól látható, hogy a kezességek összege a 2006. évihez képest közel 30 %-al nőtt.
28
2. sz. ábra: Az éves kezességek összege és a szerződések száma (2004-2007)
Forrás: HG Zrt. 2007. IV. negyedévi statisztika
A 2007-ben vállalt kezességek jellemzői: A Széchenyi kártya konstrukció esetében a 2006-os évinél 6 %-al nagyobb volt a garanciavállalások összege, mely így 109 milliárd forintot tett ki. A továbbiakban viszont az figyelhető meg, hogy a kereslet eltolódott a nagyobb összegű hitelek irányába, mivel a kezességvállalási szerződések száma 6 %-al, mintegy 19.200 darabbal csökkent. Tehát az elmúlt évben az átlagos kártyahitel összege 6 millió forintról 6,6 millió forintra emelkedett. A 25 millió forintos hitelekhez vállalt garanciák összességének súlya lényegében stagnál, míg a nagyobb összegű hitelek garantálása iránti igény erősödött, különösképpen az 50 millió forintot meghaladó hitelek esetében figyelhető ez meg. A kezességre való igény leginkább a kereskedelmi, szolgáltatási, építőipari ágazatban volt felfedezhető, amely a Széchenyi kártya keresletét is meghatározza. Ez a három szektor tette ki a garanciák összegének több mint 70 %-át. A tavalyi év során a bankokkal kötött együttműködési megállapodások (beleértve a Széchenyi kártyát is) adták a garanciák túlnyomó részét, mely így 24.000 szerződésben 165 milliárd forintnyi kezességvállalást tett ki. Napjainkban az tapasztalható, hogy a kereskedelmi bankok egyre jobban segítik a KKV-k hitelhez jutását.
29
A Hitelgarancia Zrt. jelentősége dinamikusan növekedni fog véleményem szerint, hiszen egyre több hitelintézet finanszírozza az induló vállalkozásokat, amely kockázatait ki kell küszöbölni. A Széchenyi kártya a tervek szerint 2009-ben már nem nyújt kamattámogatást, amely visszavetheti kissé a keresletet, hiszen drágább lesz.
3.3. Gazdakártya7 2007. szeptember 17-én kezdte meg működését a Széchenyi kártyához hasonló Gazdakártya,
mely
egy
agrárcélú
hitelkártya
a
gazdákra
specializálódva.
Magyarországon ez idáig nem volt olyan kedvezményes tárgyi fedezet nélküli hitel, amelyet agrárvállalkozók is igényelhetnek, így a Széchenyi Kártya mintájára ennek kidolgozását vette kezébe a Takarékbank Zrt. A Gazdakártya 1-15 millió forintos hitelkeretet bocsát az agrárvállalkozók rendelkezésére, amelyet közel hatszáz takarékszövetkezetben lehet igényelni. A gyorshitel célcsoportja az agrárágazatban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások, őstermelők és családi vállalkozók, ez potenciálisan mintegy 700.000 ügyfelet jelent. A Gazdahitel olyan szabadfelhasználású kölcsön, mely az agráriumhoz tartozó ügyfelek likviditási gondjait enyhíti. A Gazdahitel összege 1.000.000 – 15.000.000 forint közé eshet melynek futamideje 181 naptól 1,5 évig tarthat. A hitel kamatbázisa 3 havi BUBOR, a kamatfelár pedig évi 3 %, mely az évi 0,8 %-os kezelési költséggel valamint az intézményi kezességvállalás díjjal együttesen határozza meg a teljes hiteldíj mutatót ( THM ). A hitel fedezete az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80 %-os készfizető kezessége, melyért egyszeri, kedvezményes 0,5 %-os kezességi díjat kell fizetni, amennyiben az ügyfél és az ügylet az agrár „de minimis”8 támogatás körébe tartozik, minden más esetben a piaci díj (0,64-1,28 %) kerül megfizetésre. 7
www.takarekbank.hu Mezőgazdasági és halászati termék előállítással foglalkozó vállalkozások vehetik igénybe, forgóeszköz és beruházási célra, hitel-, bankgarancia-, lízing- és faktoring szerződésekhez kapcsolódhat, az agrár de minimis támogatásként igénybevett összes támogatás maximuma 3 000 euró/3 év/vállalkozás (nagyságrendileg 50 millió forintos hitel garantálása lehetséges). www.avhga.hu 8
30
További fedezetként kerül bevonásra 10 millió forint igényelt hitelösszegig harmadik személy készfizető kezessége a hitel és járulékai erejéig, valamint felhatalmazás azonnali beszedési megbízásra a pénzforgalmi bankszámlára. 10 millió forint feletti igénylés esetén a Széchenyi Kártyával ellentétben kötelező ingatlan bevonása is, ami azonban lehet termőföld, szőlő- és gyümölcsös is, melyhez a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vételi nyilatkozata kapcsolódik. 2008. május 10-től módosult a Gazdakártya konstrukció. A futamidő ezentúl a minimális 91 naptól 2 évig is terjedhet. Az alapítványi kezesség díja pedig az egyszeri évi 0,5 %-ról, éven belüli és túli ügyletek szerint oszlik meg, azaz maximum 1 évre egyszeri 0,4 %-ot tesz ki, míg 1 éven túl egyszeri 0,7 %-ra emelkedik. Hasonlóan a Széchenyi Kártyához az igénybevétel további kikötései közé sorolható a pénzforgalmi számla vezetése vagy nyitása, ugyanakkor kizáró tényezőként lép fel, ha az igénylő lejárt hitel- és köztartozással is rendelkezik. Ugyancsak újdonságként jelenik meg az is, hogy a 10 millió forintnál kisebb hitelösszeg esetében ingatlan fedezet bevonásával az ügyfél utolsó, teljes lezárt éves árbevételének akár 50 %-a is folyósítható, míg egyébként csak a 30 %-a. Ma Magyarországon ez az egyetlen olyan hitellehetőség az agrárvállalkozók számára, ami szinte szabadon felhasználható és 10 millió forint alatti hitelösszeg esetén tárgyi fedezet nélkül igényelhető. További előnyei közé sorolható az is, hogy az átfutási idő 10 munkanapot tesz ki. A Gazdakártya elbírálása a szükséges dokumentumok alapján gyorsan és egységesen történik, a hitelminősítést követően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól, (MVH) lekérdezik, hogy az igénylő jogosult-e a kedvezményes garanciadíjra, majd az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHGA) elküldik a kezességvállalási kérelmet, mely 3 nap alatt hoz döntést. Ha kezességet vállal, a folyósítás megtörténik az ügyfél bankszámlájára.
31
3.3.1. A Gazdakártya értékelése
A Gazdakártya bevezetését bátortalanul fogadták az agrárvállalkozók. A háttérben többek között az is húzódik, hogy a gazdák ezt a finanszírozási formát vészhelyzet esetén tartják megfelelőnek, ha nincs idő várni egy elhúzódó hitelbírálatra. A konstrukció piacra lépése után 3 hónappal növekedés volt megfigyelhető. Mintegy 185 ügyfél részesült 1,1 milliárd forint összegű forrásból. Február végi adatok alapján az őstermelők használják ki a legtöbben a konstrukció adta előnyöket, de jelentős a kisvállalkozások és egyéni vállalkozók aránya is. A konstrukció életre hívása óta, csaknem 450 kártya talált gazdára, melyek összege mintegy 2,6 milliárd forint. Az átlagos hitelkeret 6 millió forint körül alakul, míg az átlagos futamidő 1,41 évet tesz ki. Alapjában véve bizakodóan figyelik a kártya fogadtatását, két éven belül Gazdahitel összegeként akár húszmilliárd forintot is remélnek. A konstrukcióhoz kapcsolódik MasterCard Electronic Business bankkártya, ennek előnyei közé sorolható, hogy
alkalmas
bankkártyás
fizetésre,
készpénzfelvételre
is,
a
kapcsolódó
folyószámláról pedig banki átutalás is indítható. Ugyanakkor nagy hátrány, hogy a 15.000 forintos éves kártyadíj az őstermelőknek, kisgazdálkodóknak magas, különösen azt is figyelembe véve, hogy a Gazdakártya futamidejétől függetlenül a 1,5 helyett 2 évnyi kártyadíj kerül felszámolásra.
3.4. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány9 1991-ben jött létre az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a PHAREprogram
keretében
Földművelésügyi
Minisztérium,
valamint
öt
pénzintézet
segítségével. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2007. december 20-ai határozata alapján pedig engedélyezte az Alapítvány 2008. január 1. napjától pénzügyi vállalkozásként történő működését.
9
www.avhga.hu
32
Egyértelmű célként a vidéki kis- és középvállalkozók hitelképességének növelését, hitelhez jutási feltételeinek javítását és pénzügyi életképességük biztosítását határozta meg, mely készfizető kezesség nyújtásával valósulhat meg. Az intézményi kezesség mindkét érintett félnek előnyös, hiszen a vállalkozás alacsony kezességi díj mellett a rendelkezésére álló biztosítékaitól független, kiegészítő fedezettel, magasabb összegű külső forráshoz juthat, míg a pénzügyi intézmény számára az adott ügylet kockázata csökken. Az alapítványi kezesség uniós jogszabályok alapján állami támogatásnak minősül (a 70%-os állami viszontgarancia miatt) abban az esetben, ha azt a vállalkozó nem piaci feltételek mellett veszi igénybe. A piaci feltételekkel kiadott kezességek esetén az Alapítvány piaci kezességi díjat számít fel, amennyiben a vállalkozó nincs nehéz pénzügyi helyzetben. Mikor is van egy vállalkozó nehéz pénzügyi helyzetben? Az Alapítvány nem tekinti nehéz pénzügyi helyzetben lévőnek azt a vállalkozást, amely legalább három éve működik, saját tőkéje meghaladja a jegyzett tőke felét, törzstőkéje nem csökkent felére az előző beszámoló óta, valamint a hitelgarancia kérelemhez mellékelt kiegészítő adatlapon közölt pénzügyi adatok szerint I-IV. osztályú adós. A 3 évnél rövidebb és kezdő vállalkozás esetén az értékelést a meglévő tényszámok, az üzleti és a pénzügyi terv alapján végzik el.
Állami támogatásnak minősülő kezesség: •
Agrárkezesség: az agrárcélú hitel-, bankgarancia-, pénzügyi
lízing-, és faktoring szerződésekhez kapcsolódó alapítványi kezesség. Ebben az esetben az agrártámogatási (de minimis, intenzitás) szabályok betartása szükséges. •
Általános vállalkozói kezesség: nem agrárcélú szerződésekhez
kapcsolódó alapítványi kezesség, mely csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Nem állami támogatásnak minősülő kezesség: •
Piaci kezesség: azok a kezességek, amelyek nem nyújthatók
támogatásként,
például
maximális
támogatási mérték meghaladása miatt.
33
támogatás
intenzitás,
vagy
Az állami támogatási szabályok szerint az Alapítvány minden támogatásnak minősülő kezesség esetén igazolást bocsát ki a vállalkozás számára, melyen szerepel az igénybevett kezesség támogatástartalma. A támogatástartalom összege nem jelent készpénzkifizetést a vállalkozó számára, hanem azt az előnyt tükrözi számszerűsített formában, amellyel a vállalkozó az alapítványi kezességgel hozzájutott a hitelhez vagy bankgaranciához, pénzügyi lízinghez esetleg faktoringhoz. Az Alapítvány készfizető kezessége mellé még kötelező egy másik biztosíték felsorakoztatása is, mely lehet bankgarancia, zálogjog, óvadék és magánszemély készfizető kezessége is. A garancianyújtás során az alapítványi garancia iránti igény esetén a csatlakozott bankfióknál kitöltik a garancia igénylőlapot. Ezt a lapot a vállalkozó is aláírja, ezáltal felhatalmazza a bankot arra, hogy az előbbiekben felsorolt adatokat a kölcsönszerződés ideje alatt az Alapítványnak átadja, egyúttal nyilatkozik arról, hogy minden szempontból megfelel az Alapítvány üzletszabályzatában foglalt feltételeknek. A bank – kedvező hiteldöntés esetén – az igénylőlapot megküldi az Alapítványnak. Az Alapítvány maximum öt munkanapon belül elbírálja a kérelmet és a szükséges dokumentumot megküldi a banknak.
Az alábbi diagramm segítségével megfigyelhető, hogy 2005-ben jelentős visszaesés következett be a garanciák számában és a garantált hitelösszegben is egyaránt. Az Alapítvány ezzel a teljesítményével igencsak elmaradt a korábbi évektől. A visszaesés oka lehet többek között az is, hogy részben megszűntek az előző években meghatározó jelentőséggel bíró, központilag támogatott hitelek, így a vállalkozások nagy hányada nem képes újbóli hitel felvételére a fennálló magas hitelállománya miatt. Másik lehetséges indokként szerepet játszik az, hogy az EU tagsággal együtt járó közvetlen termelői támogatások, elsősorban a földalapúak, 2005-ben már pótolták a hiányzó források egy részét. Az intézmény működése során 2006. év végéig 21.754 kezességi levelet bocsátott ki, ezzel 341 milliárd forint garanciát nyújtott.
34
3. sz. ábra: Garanciák alakulása 1991-2006
Forrás: AVHGA - Éves jelentés 2006
3.5. Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram10 Új
Magyarország
Vállalkozásfejlesztési
Hitelprogram
-
mely
csupán
elnevezésében különbözik a régi „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramtól
-
célkitűzései
között
szerepel
a
magyar
vállalkozások
versenyképességének fejlesztése, infrastruktúra-, technológiafejlesztések, valamint beruházások támogatása által. A program keretében ez a 11 cél kerül meghatározásra: 1. Általános beruházási célok 2. Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok 3. Innovációs beruházási célok 4. Kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházási célok 5. Nemzetköziesedést elősegítő beruházási cél 6. Humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházási cél 10
www.mfb.hu
35
7. Projekt kiegészítő hitel az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve egyéb hazai, és külföldi finanszírozású pályázatok kiegészítő finanszírozására 8.”Forrás„ áthidaló tőkehitel 9. Vidékfejlesztési Hitelprogram 10. Mikrohitel Plusz Program 11. Kisvállalkozói Hitel
Ehhez a hitelprogramhoz csakis a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül lehet hozzá jutni, elsősorban refinanszírozás útján, azaz ő diktálhatja a feltételeket. Az egész Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretösszege 310 milliárd forint tesz ki. A beruházási hitel összege a minimális 5 millió forinttól, akár 3000 millió forintig is terjedhet, a leghosszabb futamidő pedig 15 év lehet. A hitelprogram előnyei közé sorolható, hogy rendkívül kedvezményes kamatozású, mivel forint hitel kerül kihelyezésre euró alapú kamatozással, mely így 3 havi EURIBOR + legfeljebb 4 %/év. A hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásának minősül, formáját tekintve pedig kedvezményes kamatozású hitelnek. Két támogatási kategória különíthető el, melyek a csekély összegű támogatás és a regionális csoportmentességi támogatás. A de minimis támogatás esetén kitétel az, hogy a vállalkozás bármely három pénzügyi év időszakában a támogatástartalom nem haladhatja meg a 200.000 eurót, ezért az igénylőnek nyilatkoznia kell az igénybe vett csekély összegű támogatásokról. A
regionális
csoportmentességi
támogatás
esetén
pedig
a
kis-
és
középvállalkozásoknak vállalniuk kell, hogy a beruházást a teljes beruházás befejezése után három évig fenntartja az érintett régióban. Érdekes, hogy az állami támogatás mértéke ebben a kategóriában a beruházás megvalósítási helyének függvényeként alakul. A 2. függelékben látható, hogy leginkább támogatott régió közé sorolható Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl, míg a budapesti KKV-k maximum 45 %-os támogatásban részesülhetnek, addig a legnagyobb támogatási intenzitás 70 %-ot is kitesz az Alföldön.
36
A program további előnyeként sorolható fel, hogy kezdő vállalkozások is igényelhetik, valamint, hogy az igénylő önálló döntése, hogy mely támogatási formában kíván részesülni. Sőt, a csekély összegű támogatási kategória alapján igényelt hitel esetén van lehetőség megkezdett beruházás finanszírozására is. A 10. célként meghatározott Mikrohitel Plusz Programra bővebben is szeretnék kitérni, hiszen ez idomul a legkisebb vállalkozások igényeihez is. Főbb jellemzői közé sorolható, hogy induló vállalkozások is igényelhetik, mely ugyancsak kedvező a vállalatok alapítása és pályafutásának elindítása szempontjából. A hitel jegybanki alapkamaton számított, alacsony járulékos költséggel bíró konstrukció, így kifejezetten vonzó lehet a 10 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező KKV-k számára. Ráadásként a Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalási díját a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. át is vállalja az ügyféltől, ugyanis a HG Zrt. 80%-os kezessége szükséges a kölcsönösszegre és egy éves kamatára. Véleményem szerint ez a forráshoz jutási lehetőség igencsak előnyös, hiszen saját forrásként a beruházás nettó bekerülési értékének 15%-át kell biztosítani és a kamatfeltételek is egyedülállóak.
3.6. Mikrohitel Program11 Az 1992-ben útjára indult Mikrohitel Program főcélkitűzései között szerepel, hogy a kisvállalkozásokat pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással támogassa. A másik cél pedig az, hogy a támogatás eredményeképpen a vállalkozások minél előbb a bankok ügyfeleivé váljanak. A Program koordinálását a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány végzi, a hiteligénylését és elbírálását pedig a Helyi Vállalkozói Központok, azaz a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok. A Mikrohitel a vállalkozási hitelek legalsó piaci szegmensében nyújt lehetőséget külső pénzügyi segítség igénybevételére. Az igénylő vállalkozások számára méretkorlátot jelent, hogy nem állhat kilenc főnél több a vállalkozás alkalmazásában. A legfeljebb 200 millió forint éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozások
11
www.omhp.hu
37
beruházások finanszírozására, infrastruktúrájuk fejlesztésére, gépek és forgóeszközök beszerzésére fordíthatják a felvett hitelt. A maximálisan igényelhető hitel összege 6,35 millió forintot tesz ki, mely tökéletesen megfelel a KKV-k átlagos hitelkeret nagyságának. A hitel futamideje változó a hitel jellegétől függően, ugyanis beruházási hitel esetén maximum 8 évig terjedhet, míg forgóeszközhitel felvételekor 3 év lehet a maximális futamidő. Fontos megemlíteni, hogy a hiteligénylőnek rendelkeznie kell a hitel összegének minimum 20 %-át kitevő önerővel, valamint a hitelkeret legalább 100 %-t fedező biztosítékkal, ugyanis a hitel biztosíték ellenében kerül folyósításra. A hitel kamata a kamatfizetéskor érvényes jegybanki alapkamat, mely havonta fizetendő. A Mikrohitelért folyamodó vállalkozásnak meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. A kritériumok között szerepel, hogy csak olyan vállalkozás kamatoztathatja
a
hitelprogram nyújtott
előnyöket,
amelynek
nincsen
lejárt
hiteltartozása, nem áll csőd-, illetve felszámolási, avagy végelszámolási eljárás hatálya alatt, rendelkezik konkrét beruházási vagy fejlesztési elképzeléssel, üzleti tervvel. Véleményem szerint a saját forrás megkövetelése gazdaságfejlesztő funkciót is betölt, hiszen a vállalkozások saját ráfordításait is növekedésre készteti, így közvetve többletfejlesztést is létrehoz a hitelfelvétel. A saját ráfordítás emellett jelzi, hogy a vállalkozás mennyire elkötelezett a tervezett fejlesztés tényleges megvalósítása iránt. A Mikrohitel Program sikere több különböző érvvel is bizonyítható. Lényeges tényező, hogy nem csak a kedvezményes kamatszint különbözteti meg ezt a finanszírozási formát. A Program nagy előnye, hogy az ügyfelek a pénzügyi támogatás mellett a vállalkozói központokon keresztül komplex tanácsadói támogatásban is részesülnek, amely így több segítséget jelent egy hagyományos kereskedelmi banki szolgáltatásnál. Kihangsúlyoznám a hitel költségeit, ugyanis a kamaton túl a lebonyolító szervezetek egyéb díjat, jutalékot nem számítanak fel, így a bankoknál megszokott kezelési költség sem terheli a vállalkozást, mely lényegesen olcsóbbá teszi ezt a finanszírozási formát.
38
4. A hitelezés folyamatának bemutatása Széchenyi Kártya konstrukción keresztül Ebben a fejezetben szeretném egy fiktív vállalaton keresztül bemutatni a hitelezés folyamatát, még pedig egy 8 millió forintos Széchenyi Kártya igénylés segítségével. A hitelnyújtás a bank szempontjából legalább 3 szakaszból álló folyamat. A hiteldöntést előkészítő hitelbírálatból, a hitelnyújtásra vonatkozó döntésből és a nyújtott hitel utókezeléséből összetevődő folyamat.
4.1. A hitelkérelem összeállítása
Általánosságban
mondható,
hogy
a
hitelkérelem
tartalmi
és
formai
követelményei hitelintézetenként és hitelfajtánként más és más. A Széchenyi Kártya konstrukció kivétel, hiszen egy egységes minta áll az igénylők rendelkezésére. A hitelkérelemnek tartalmaznia kell a hitel összegét, a hitel célját, a hitel visszafizetésének ütemezését, az esetleges fedezeteket illetve mindazon információkat, amelyek megfelelő gazdasági-pénzügyi indokkal szolgálnak a hitel megítéléséhez. A hitelkérelmet kiegészítő dokumentumok kísérik. Ezek alátámasztják a vállalkozás cégjogi státuszát, illetve a vagyoni-pénzügyi helyzetét. A hitelkérelemhez mellékelni kell a leendő adós egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát vagy cégmásolatát, az utolsó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot. Ugyancsak fontos dokumentum a vállalkozás tulajdonosi struktúrájának ismertetése a hitelkérelem mellé. A vállalkozás vagyoni-pénzügyi helyzetének bemutatására szolgál a vállalkozás előző 2 évi mérlege és eredménykimutatása, negyedévnél nem régebbi főkönyvi kivonata, a fedezetként felajánlott ingatlanok aktuális tulajdoni lap másolata illetve igazolások a Magyar Adóhatóságtól (APEH), a Magyar Vámhatóságtól (VPOP) és a helyi adók illetékes hatósága felé fennálló köztartozásokról, melyek szerint lejárt vagy átütemezett köztartozása nincs. Bemutatásra kerülnek az aláírási címpéldányok is, amelyek tartalmazzák a cég képviseletében aláírásra jogosultak aláírásának mintáját.
39
Ahhoz, hogy a bank megfelelő képet tudjon alkotni a vállalkozásról, a cégnek elegendő információt kell nyújtania. A túl kevés információ bizalmatlanságot szül, így csak megnehezíti a folyamat gördülékenységét. A vállalkozónak rendezett számviteli háttérrel kell rendelkeznie, hogy a bank meggyőződjön arról, hogy képes a hitel visszatörlesztésére. Ugyancsak szükséges a saját erő meglétének igazolása a bank felé, mely az adott hitelkonstrukció előírásaitól függ. A hitelkérelem elengedhetetlen melléklete a vállalkozás üzleti terve. Az üzleti terv a vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze. Az üzleti terv a vállalkozás saját vagy más hasonló vállalkozás közelmúltbeli és jelenlegi működésének tényadatai alapján, valamint az ismert és várható gazdasági folyamatok ismeretében a jövőbeni működésének előrejelzése, becslése. Az üzleti terv része továbbá egy rövid leírás a cég életéről, valamint a várható üzletmenet összefoglalása. A vállalkozás életében az üzleti terv készítése egy lehetséges tervezési módszer, amely keretet ad a vállalkozás megfelelő, rövid és hosszabb távú stratégiájának kialakításához. Az üzleti terv elkészítésére magának a vállalkozónak van szüksége azért, hogy megfelelően átláthassa, milyen anyagi és szellemi erőforrásaival gazdálkodhat. Ugyanakkor a bank számára is egy fontos információforrás, ebből ismeri meg a finanszírozandó vállalkozást, ebből alakíthat véleményt az erősségéről, illetve a gyenge pontjairól, kockázatairól. A jó üzleti terv a lehető legtöbb információval szolgál a vállalatról. Tartalmaznia kell a vállalkozás általános bemutatását, azaz az alapítás körülményeit, jogi formáját, jegyzett tőkéjének nagyságát, tulajdonosi struktúráját. Be kell mutatnia vállalkozás főprofilját is, milyen termékekkel és szolgáltatásokkal van jelen a piacon, ennek a vonzerején múlik a vállalkozás egészének versenyképessége. Ki kell térnie a cég legnagyobb vevőinek, szállítóinak, referencia munkáinak bemutatására, valamint tartalmaznia kell a hitel futamidejére elkészített pénzügyi (mérleg- és eredménykimutatás) tervet is. A fent említett ügylet esetén a kitöltött hitelkérelem az összes kiegészítő dokumentummal a KAVOSZ irodába kerül előszűrésre. A jogszabályoknak és bizonyos feltételeknek megfelelően ellenőrzésre kerül a kérelem, majd lepecsételve az ügyfél által választott bankba, ahol minősítik.
40
4.2. A hitelkérelem banki elbírálása, a hitelképesség vizsgálata A bank által lefolytatott hitelbírálat célja a vállalkozó hitelképességének megítélése, a hitelnyújtás várható kockázatainak felmérése, azaz, hogy a kölcsön milyen biztonsággal kerül visszafizetésre. Nagy szerepe van az elbírálásban a KHR-nek (Központi Hitelinformációs Rendszer) is, hiszen mindig pontosan és napra készen végzi az összes hitel- vagy hiteljellegű szerződés teljeskörű nyilvántartását. 1995 és 2006 között a rendszer jogelődje a BAR, azaz a Bankközi Adós- és hitelinformációs Rendszer volt, mely a központi hiteladósokra vonatkozó adatokat tartalmazta. Az informatikai rendszer tartalmazza a •
szerződésazonosítóját;
•
a szerződés főtípusát és altípusát;
•
a szerződés kötési, lejárati és megszűnési dátumát;
•
a szerződés megszűnési módját;
•
a
szerződés
összegét
és
devizanemét,
esetlegesen
maradékösszegét; •
a szerződés státuszát (fennálló, lezárt);
•
a szerződés állapotát (normál, lejárt, kényszerlejárt, felmondott);
•
a teljesítés állapotát (van-e 30 napot meghaladó fizetési
késedelem, vagy sem); •
késedelembe esés dátumát, késedelmes összeget;
•
késedelem megszűnésének dátumát, késedelem megszűnésének
módját; •
adatátruházásra, hiteladat perre vonatkozó megjegyzést;
•
megjegyzést;
•
valamint, hogy az adott pénzintézet saját hitele-e.
Ebből tud következtetni a bank az ügyfél eladósodottságára, visszafizetési képességére és hajlandóságára. A rendszer információi pozitív és negatív jelentéssel is bírhatnak egy vállalattal kapcsolatban, azaz nem feltétlenül rossz minősítés az, ha
41
valakiről található adat a KHR-ben. Egy jó hitelmúlttal rendelkező, pontosan törlesztő, megbízható vállalkozásoknak a KHR lekérdezés meg is könnyítheti a hitelhez jutást. A rendszer mintegy 180 000 vállalkozás csaknem 1 260 000 szerződését tartalmazza, még a vállalkozási hitelszerződés megszűnését követően is további 5 évig. A KHR havonta átlagosan 30 000 vállalkozásról készít hiteljelentést. A banki hitelbírálat az ügyfél hitelképességének minősítésére irányul. E minősítés a hitelintézeti törvény alapján - az Állami Pénz-és Tőkepiaci Felügyelet által kiadott szabványnak megfelelően - kialakított belső szabályzatok, a banki adósminősítési rendszer alapján történik. Az egyes bankok adósminősítési rendszere, a banki hitelbírálat szempontrendszere, a különböző vizsgált tényezők súlya és ezek alapján kialakított minősítési kategóriák bankonként különbözőek.
4.3. Adósminősítés
A bank minden potenciális és már hitelezett ügyfeléről adósminősítést készít azzal a céllal, hogy felmérje az adós mennyire felel meg a hitelképesség kritériumainak. Egyrészt a vállalkozásra vonatkozó számszaki adatok értékeléséből, másrészt a szubjektív véleményalkotás alapján. Megvizsgálják anyagi helyzetét, pénzügyi stabilitását, szervezeti struktúráját, tulajdonosait, múltbeli és jelenbeli működését is. A vállalkozás gazdasági, pénzügyi helyzetének értékelésére szolgáló számszaki elemzés az ügyfél vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetébe nyújt betekintést, az ezek alakulását reprezentáló főbb mutatók kiszámításának segítségével. A mutatók kiszámítása a vállalkozás bank részére bocsátott mérlegéből, eredménykimutatásából történhet. A
bemutatott
egyszerűsített
éves
vállalkozás beszámolóval
esetében
fontos
rendelkezik,
a
megjegyezni, különböző
hogy
mivel
mutatószámok
kiszámításához nem tartalmazza a szükséges adatokat, így azok a függelékben szereplő főkönyvi kivonat alapján kerülnek kiszámításra. Az objektív számszerűsíthető mutatókon belül az első helyen szerepelnek a tőkejellegű mutatószámok, melyek a vállalkozás vagyoni helyzetét reprezentálják:
42
•
Saját tőke/jegyzett tőke aránya
•
Rövid és hosszú távú eladósodottsági mutató
•
Befektetett eszközök fedezettsége
•
Mérlegfőösszeg változása
•
Forgótőke aránya
A saját tőke és jegyzett tőke aránya azért fontos, mivel a saját tőke magában foglalja a jegyzett tőkén kívül a tőke, és eredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt is. Ha a saját tőke jegyzett tőke aránya 1-nél kisebb, az azt jelenti, hogy a vállalkozás veszteséges. A rövid és hosszú távú eladósodottsági mutató pedig a vállalat rövid és hosszú lejáratú hitelállományairól nyújt képet. A mutatók következő csoportja a cég pénzügyi helyzetéről ad átláthatóbb képet: •
Likviditási mutató
•
Likviditási gyorsráta
•
Vevő és szállítóállomány futamideje
A Likviditási mutató arról tájékoztat, hogy az eszközök hány százalékát fedezik a rövid távú kötelezettségeknek. Általános elvárás, hogy a mutató értéke minimálisan 1,3 körüli értéket vegyen fel, a hitelintézetek az adósminősítéskor az 1,8 feletti értéket pontozzák kiemelkedően. Finanszírozandó cégünk esetében ez a mutató 0,9, azaz értéket vett fel, így 0 ponton került beszámításra. Tehát nem mondható likvidnek a vállalat. A Likviditási gyors ráta likviditási szempontból még szigorúbb követélményeket támaszt, a fedezetet nyújtó eszközöknek csak szűkebb körét veszi figyelembe, ez látható is a ráta nagyságán, ugyanis értéke alacsonyabb a Likviditási mutató értékénél. A forgóeszközök közül általában a készleteket legnehezebb készpénzzé tenni, s ez indokolja a készletekkel való csökkentést. A kettő likviditási ráta együtt értékelendő. A Vevő és szállítóállomány futamideje arról tanúskodik, hogy mennyi idő alatt teljesít a vállalkozás a vevőjének, illetve mennyi időbe telik, míg értékesítésének bevételét realizálni tudja. Ez a mutató abban segít, hogy ki lehessen számolni a
43
kiadások és bevételek befolyása közötti pénzhiányos időszakban mekkora összeg szükségeltetik a zökkenőmentes működés fenntartásához. Mint korábban említettem a KKV-k likviditási problémája a legtöbb esetben a vevői és szállítói állomány eltérő futamidejéből adódik. A számszerű mutatók közül végül a vállalat jövedelmi helyzetéről információt nyújtók kerülnek bemutatásra. •
Árbevétel-arányos nyereség
•
Saját tőke jövedelmezőssége
•
Forgalom jövedelmezősége
Az Árbevétel-arányos nyereség mutató a rentabilitás (jövedelmezőség) egyik legáltalánosabb mutatója. Az értékesítés nettó árbevételének százalékában fejezi ki az adózott eredményt. A mutató a vállalkozás és a vezetés azon képességét méri, hogy az mennyire tudja leszorítani a ráfordításokat az árbevételhez képest. A kiszemelt vállalat ügyfélminősítése alapján, mely a 3. függelékben található, jól látható, hogy objektív, számszerűsíthető mutatói alapján 28,5 ért el, az elérhető pontszámok harmadát.
A nem számszerűsíthető, szubjektív értékítéleten alapuló szempontok szerint a kiválasztott vállalat a következőképpen kerül értékelésre: 1. A vezetés minősége a) A tulajdonosi struktúra, a tulajdonosok magatartása alapján: 2 pont, mivel a cég magántulajdonban van és a tulajdonosi háttér is stabilnak tekinthető b) A vezetés szakmai megítélése: 2 pont, mivel a részterületeken kiemelkedő ismeretekkel bír a cég, alapjában véve kielégítően kvalifikált. c) A pénzügyi számviteli nyilvántartás helyzete: 2 pont, mivel a számviteli és pénzügyi rendszer összességében kielégítőnek mondható. 2. Piaci helyzet / Ágazati információk a) Piaci / ágazati tendenciák: 2 pont, mivel az ágazat, piac erőteljesen növekvő és a további kilátások is jók b) Konjunktúrafüggőség: 2 pont, mivel alig reagál a konjunkturális ingadozásokra, konjunktúrafüggősége csekély
44
c) Partnerkör (vevők / szállítók) diverzifikáltsága: 3 pont, mivel nagyrészt széleskörű kapcsolatai vannak, egyes vevők illetve szállítók kiesése nem befolyásolja az üzletmenetet, csekély függőségnek mondható. d) Export és import kockázatok: ezt az értéket (0), ennél az értékelésnél nem lehet alkalmazni e) Versenyhelyzet megítélése: 3 pont, mivel jó piaci helyzettel és jól érvényesíthető piaci befolyással rendelkezik, alacsony fokú versenyhelyzet f) Termékválaszték és termékminőség: 3 pont, mivel jól értékesíthető szabvány minőségű és jó választék-összetételű termékekkel bír g) Teljesítmény-színvonal megítélése: 3 pont, mivel teljesítmény-színvonala jó
3. Ügyfélkapcsolat értékelése a) Bankkapcsolatok megítélése: 4 pont, mivel számlavezetése kifogástalan, ideiglenes követel egyenleggel, figyelembe véve a „kifizetés fenntartásával” jóváírt összegeket b) Együttműködési készség: 4 pont, mivel nyitott é bizalmas a viszony az ügyfél és a bank között, azonnali és teljeskörű az adatszolgáltatás c) Költségvetési kapcsolatok rendezettsége: 3 pont, mivel a költségvetési kapcsolatok teljesen
rendezettek,
az
ügyfél
a
tartozásait
folyamatosan,
határidőben
és
maradéktalanul megfizeti 4. A vállalat várható jövőbeni fejlődése a) A vállalkozás fejlődése az utolsó évzárás óta: 2 pont, mivel a legutóbbi évzárás óta javulás figyelhető meg b) Vállalati tervezés: 2 pont, mivel a jövőbeni kilátások jók, a tervet elfogadható eszköztárral készítették c) Jövedelemterv és jövőbeni adósságszolgálati képesség: 2 pont, mivel likviditásbőség és / vagy jó nyereségkilátások szemre vételezhetőek d) Különleges ügyfélkockázatok: 2 pont, mivel különleges kockázatok állnak fenn, de azok teljesen lefedettek
A fent részletezett szempontok alapján a vállalat a maximálisan adható pontszámból 41 pontot ért el, mely így csaknem 68,33 %-ot tesz ki.
45
A Széchenyi Kártya konstrukcióban összesen 5 minősítési kategóriába sorolhatóak a vállalatok. Az 5. kategóriába kerülő igénylők nem finanszírozhatóak. Viszont ez alapján az ügyfélminősítés szerint a hitelért folyamodó a 4. kategóriába került, így finanszírozhatónak bizonyul. Az ügyféllimit megállapításához a limit szorzó 50 %-os a cég minősítése miatt, mely a legoptimálisabb esetben a 60 %-ot is eléri. A limitszámítás a cég korrigált árbevétele alapján történik. Az ügyféllimit a bank által maximálisan nyújtható kölcsön nagyságát határozza meg, mely ebben az esetben 38.683.500 forintot tesz ki. Az eddig kihasznált limit 0, ez azt jelenti, hogy nincs egyéb hitele.
4.4. Hitelmonitoring A hitelmonitoring célja, hogy megfelelő időben feltárja azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek potenciális veszteségekre utalhatnak, és amelyek alapján megfelelő intézkedések történhetnek a veszteségek elkerülésére. A hitelmonitoring során, melyet két hitel-felülvizsgálati időpont között kell végezni, figyelemmel kell kísérni: •
az ügyfél kötelezettségeinek teljesítését;
•
az ügyfél helyzetét;
•
a biztosítékokat érintő változásokat.
Az ügyfélmonitoring alapjául szolgáló pénzügyi információk származhatnak az ügyfél által megküldött elsődleges dokumentumokból (főkönyvi kivonat, időszakos beszámoló), vagy az erre rendszeresített standard adatlapon történő bekérésből. A hitel fedezeteként elfogadott biztosítékok figyelemmel kísérését, a hitelmonitoring részeként a biztosítékmonitoring keretében kell elvégezni. A biztosítékmonitoring célja a bank által befogadott biztosítékok: •
meglétében, állagában,
•
értékében,
•
hozzáférhetőségében és
•
mobilizálhatóságában
46
bekövetkező változások nyomon követése, és ez alapján a befogadott érték megerősítése vagy – negatív változás esetén – ennek jelzése.
A hitelmonitoringhoz kapcsolódó feladatok közé sorolható az ügyfelek gazdálkodásának, pénzügyi helyzetének, jövedelmezőségének szemmel tartása, mely az alábbi adatok figyelembe vételével valósítható meg: -
számlaforgalmának alakulása az eltelt időszak alatt (különösen
csökkenés esetén), -
esetleges sorban állások, fizetési késedelmek okainak feltárása,
-
likviditás,
-
saját tőke aránya,
-
árbevétel arányos nyereség,
-
adósságszolgálat,
-
a törlesztési kötelezettségek időbeni teljesíthetősége,
-
ágazati és a piaci kockázat,
-
az adós beszerzési és értékesítési viszonyai (beszerzési források,
vevő-szállító állomány szerkezetének alakulása, határidőn túli kintlévőségek nagysága, összetétele, versenyhelyzet alakulása), -
szezonalitástól eltérő készletszint ingadozás, elfekvő készletek,
-
kétes, peres, behajthatatlan követelések állománya,
-
árbevétel-nyereség alakulása, eltérések az üzleti tervhez képest,
-
jelentősebb termelés kiesés / növekedés,
-
az adós pénzügyi helyzetére ható egyéb tényezők,
-
nagyobb vagyongyarapodások, vagyonvesztések kimutatása,
nagy volumenű projekt indítása, -
az adós tulajdonosi szerkezetének változása, kulcsvezető
távozása, tulajdonszerzések, -
egyéb kockázati tényezők megjelenése.
47
A példaként felhozott ügyletkapcsán fontos szem előtt tartani, hogy az ügyfél számlaforgalmának el kell érnie az igényelt hitelkeret legalább háromszorosát, ha ez nem valósul meg, akkor 1 évvel később az esetleges meghosszabbításkor csak csökkentett Széchenyi Kártyát kaphat. Ellenőrzés alatt kell tartani az árbevétel nagyságát is, mivel annak 25 %-nál nem lehet nagyobb a hitelkeret. Szemmel kell tartani, hogy milyen ütemben halad, hogy a következő évben is megújítható legyen. További fontos tényező a tulajdonosi körről való információk kezelése, hiszen 50 %-ot meghaladó tulajdonosváltás esetén a vállalkozás nem adhat be fél éven belül új igénylést, de nem is újítható meg az ügylet. Erre fel kell hívni az ügyfél figyelmét is, mivel a bank ezt rizikóként kezeli. Nem rendelkezhet a cég lejárt köztartozással sem, ha az igazolás mégis azt igazolná, szükséges az azonnali átütemeztetése illetve kifizetése. A cégkivonat alapján is sok következtetés levonható, ugyanis elbírálatlan változás - legyen az bejegyzés alatt álló székhely vagy tevékenységi kör – esetén nem fogadható el.
Különösen fontos szem előtt tartani, hogy mennyire tartja be a szerződésbeli kötelezettségeket az adós. Ügyelni kell a hitelek szerződés szerinti felhasználására, az adós bankokkal szembeni magatartására, fizetési fegyelmére, fizetőkészségére is, valamint a hitelszerződésben az ügyfél számára előírt feltételek és kötelezettségek teljesítése sem elhanyagolható. Rendszeresen felül kell vizsgálni a biztosítékok, fedezetként lekötött vagyontárgyak meglétét, mobilizálhatóságát, jogilag megfelelő állapotát, továbbá célszerű ellenőrizni az értékét is. 10 millió forint feletti hitelkeret esetén kérhet a bank ingatlan fedezetet, ezért a hitelügylet megújításához szükséges friss tulajdoni lap bemutatása, mely szerint nincs bejegyezve végrehajtási jog az ingatlanra.
48
Összegzés
A dolgozatomban elméleti és gyakorlati síkon is átfogó képet kívánok nyújtani a hazai KKV finanszírozás problémaköréről, lehetőségeiről. A téma kifejtéséhez elengedhetetlennek tartom a kis- és középvállalkozói kör gazdaságunkban betöltött szerepének hangsúlyozását a statisztikai adatok segítségül hívásával, hogy még jobban nyomatékosítsam gazdasági jelentőségét. A működésüket azonban likviditási, finanszírozási, és tőkéhez jutási problémák nehezítik. A pénzügyi forrásokból való ellátottság területén nagy lemaradásban vannak. A vállalkozások több, mint 99 %-át kitevő KKV-k a vállalkozások saját tőkéjének csupán 48 %-t birtokolják, csak 30 %-uk rendelkezik rövid lejáratú hitellel és még ennél is kevesebb csak 14 % hosszú lejáratú hitellel. Látható, hogy a vállalkozások túlnyomó része csak a legvégső esetben folyamodik külső, intézményes finanszírozási forrásokhoz. Az első lépés, ugyanis mindig a belső források kimerítése. Ilyenkor a vállalat pénzszükségletét egyrészt a működés során képződő nyereségből próbálja orvosolni, másrészt megkíséreli átcsoportosítani, likviddé tenni eszközeit. A belső finanszírozás nagy előnye, hogy általa megtakarítható a külső tőke igénybevételének költsége, valamint az eszközei optimálisabb, ésszerűbb kihasználása révén javítható a cég működésének hatékonysága. A következő lépcsőt a nem intézményes finanszírozási források alkotják, melyek után jöhetnek csak szóba az intézményes finanszírozási lehetőségek. Ezek közül is a leginkább elterjedtebb a bankhitel, bár korántsem annyian férnek hozzá, mint ahányan szeretnének. A bankok számára nem a KKV a célcsoport, a magas tranzakciós költségek, elégtelen fedezetek és transzparencia hiánya miatt nem bizonyulnak vonzónak. Biztató fejlemény azonban, hogy a szektor hitelezése az utóbbi években dinamikusan javul. Ennek oka többek között, hogy a nagyvállalati hitelek piacának telítődése a KKV szektor felé fordított a pénzintézetek figyelmét, így a kereskedelmi bankok a korábbiaknál alacsonyabb költségű hitelbírálati és adósminősítési eljárásokat dolgoztak ki. A hitelállomány látványos bővülését azonban elősegítette a mikrohitelek, az állami támogatású hitelkonstrukciók elterjedése, valamint a Hitelgarancia Zrt. és az
49
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tevékenysége is. Az is megfigyelhető, hogy napjainkban egyre több akadályt hárítanak el a vállalatok hitelhez jutásának útjából (például nem igényelnek ingatlanfedezetet), s egyre rugalmasabb, a KKV-k igényeinek megfelelő konstrukciókat kínálnak. A dolgozatom főcélja az, hogy a jelenleg hazánkban működő támogatott, kedvezményes
hitelprogramok
részletes
bemutatása
alapján
megfelelő
képet
kaphassunk a mikro-, kis- és középvállalatok tőkéhez jutási lehetőségeiről, a meghirdetett programok erős és gyenge pontjairól, valamint eddigi eredményességéről. Véleményem szerint általánosságban javulnia kellene az állami konstrukciók hatékonyságának, kevesebb adminisztrációs és költségterhet kellene a vállalkozókra róni, és a KKV-k olyan szegmenseire kellene fókuszálni, amelyek iránt a kereskedelmi bankok jelenleg még relatíve alacsony érdeklődést mutatnak (például ingatlanfedezettel nem rendelkező induló KKV).
50
Függelék 1. sz. függelék: A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint 2004 és 2007 között Időszak 2004 Gazdálkodási forma Jogi személyiségű társas 226 143 vállalkozás Korlátolt felelősségű 209 720 társaság Ebből 4 357 Részvénytársaság
2005
2006
240 556
254 637
273 549
224 146
238 411
257 347
4 371
4 373
4 493
6 532
6 230
5 860
5 488
255 162
257 386
259 113
Közkereseti társaság
7 725
7 483
7 244
Betéti társaság
219 023
220 955
221 152
218 307
Társas vállalkozás összesen
481 305
497 942
513 750
531 109
Egyéni vállalkozás
717 323
710 838
670 203
702 595
482 768
469 890
434 601
425 950
Vállalkozás összesen
1 198 628
1 208 780
1 183 953
Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet
15 259
15 162
15 129
13 763
Nonprofit szervezet
72 955
74 909
76 864
77 751
MRP szervezet
151
138
130
Regisztrált szervezetek összesen
1 286 993
1 298 989
1 276 076
Szövetkezet Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Ebből
Ebből
Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás
Forrás: KSH, 2008
51
2007
257 560 6 868
1 233 704
126 1 325 344
2. sz. függelék: Az egy beruházáshoz nyújtható, államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitása.
Forrás: www.mfb.hu
52
3. sz. függelék: Ügyfélminősítés
53
54
55
56
57
4. sz. függelék: Főkönyvi kivonat 0-12. hónapra
58
59
60
5. sz. függelék: Főkönyvi kivonat 0-3. hónap
61
62
63
6. sz. függelék: Egyszerűsített éves beszámoló
64
Statisztikai számjel:
10728572491011400
Cégjegyzék száma:
01-10-478566
Tina-Bau Kft.
2007 év
MÉRLEG "A" változat Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sor szám
A tétel megnevezése
Előző év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
a
b
c
d
e
A.
Befektetett eszközök (I.+II.+III.)
2 067
0
5 330
I.
IMMATERIÁLIS JAVAK
0
0
0
Immateriális javak értékhelyesbítése
0
0
0
2 067
0
5 330
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
0
0
0
BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
0
0
0
Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
0
0
0
16 172
0
22 484
1 576
0
3 975
13 602
0
18 298
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
0
0
0
III.
ÉRTÉKPAPÍROK
0
0
0
IV.
PÉNZESZKÖZÖK
994
0
211
C.
Aktív időbeli elhatárolások
0
0
0
18 239
0
27 814
II.
III.
TÁRGYI ESZKÖZÖK (11.-17. sorok)
B.
Forgóeszközök (I.+II.+II.+IV.)
I.
KÉSZLETEK
II.
KÖVETELÉSEK
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
65
Statisztikai számjel:
10728572491011400
Cégjegyzék száma:
01-10-478566
2007 év
Tina-Bau Kft. MÉRLEG "A" változat Források (passzívák)
adatok E Ft-ban Sorszám
A tétel megnevezése
Előző év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
a
b
c
d
e
D
Saját tőke
2 385
0
2 788
I.
JEGYZETT TŐKE
3 000
0
3 000
Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéke
0
0
0
II.
JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-)
0
0
0
III.
TŐKETARTALÉK
0
0
0
IV.
EREDMÉNYTARTALÉK
-1 055
0
-616
V.
LEKÖTÖTT TARTALÉK
0
0
0
VI.
ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
0
0
0
VII.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
440
0
404
0
0
0
15 854
0
25 026
E.
Céltartalékok
F.
Kötelezettségek
I.
HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
0
0
0
II.
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
0
0
0
III.
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
15 854
0
25 026
Kapcsolt vállalkozással szemben
0
0
0
Passzív időbeli elhatárolások
0
0
0
18 239
0
27 814
G.
FORRÁSOK ÖSSZESEN
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
Felhasznált irodalom
Apatini Kornélné: Kis- és középvállalkozások finanszírozása (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999.) Bilek Péter – Borkó Tamás – Czakó Veronika – Pellényi Gábor: A mikro-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása 2000-2005 között, ICEG EC Munkafüzet 19., 2006. április 25. Dr. Vágyi Ferenc Róbert: Adósminősítés- hitelminősítés-banki kockázat, Pénzügyi szilánkok, NYME-KTK, Sopron, 2001 Hisrich, R. D. – Peters M.P.: Vállalkozás: Új vállalkozások indítása, fejlesztése és működése, Akadémia Kiadó, Budapest, 1991 Horváth Lajos: Ügyféllimit-számítási módszerek a hitelintézetekben, Bankszemle, 43 évf. 1. sz. 44.-50. Illés Istvánné: Társaságok pénzügyei, Saldo, Budapest, 2002 Tétényi Zoltán – Gyulai László: Vállalkozásfinanszírozás, Saldo, Budapest, 2001 Trautmann Jánosné: Hitelminősítés és üzleti terv (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 1999.) Várhegyi Éva: Bankhitel és vállalatfinanszírozás az EU-csatlakozás tükrében, Fejlesztés és Finanszírozás / Development and Finance, 2003/3. szám 24-33. Vecsenyi János: Vállalkozási szervezetek és stratégiák, Aula Kiadó, Budapest, 1999 www.avhga.hu www.bisz.hu/khr_vallalkozasirendszer.php www.gkm.gov.hu www.hitelgarancia.hu www.kavosz.hu www.mfb.hu www.mnb.hu www.mva.hu www.omhp.hu www.pszaf.hu www.takarekbank.hu
77
Rajczy Gábor: Finanszírozás: Banki kkv-hitelek - Kérni lehet..., http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=63&mr=1541 - 2007. október 4., 9:50:08 http://www.piacesprofit.hu/?r=17316 - 2008. április 22., 22:38:17 A vállalkozások finanszírozása (2001/10 - Cégépítés), http://cegvezetes.cegnet.hu/2001/10/a-vallalkozasok-finanszirozasa - 2008. április 17., 20:27:52 Biztosítékok (2004/4 - Amit hitelfelvételkor tudni kell), http://cegvezetokklubja.cegnet.hu/2004/4/4-biztositekok - 2008. április 16., 9:18:00 A cégek pénzügyi menedzselése (2006/1 - Mozgástér), http://cegvezetes.cegnet.hu/2006/1/a-cegek-penzugyi-menedzselese - 2007. november 14., 15:21:56 Hitelbírálat, hitelképesség –minősítés (2003/2 - Mozgástér), http://cegvezetes.cegnet.hu/2003/2/hitelbiralat-hitelkepesseg-minosites - 2008. április 22., 22:30:12 Hitelkonstrukciók kisvállalkozásoknak (2005/6 - Mozgástér), http://cegvezetes.cegnet.hu/2005/6/hitelkonstrukciok-kisvallalkozasoknak - 2007. november 14., 15:20:52 Mire jó a Széchenyi-kártya? (2006/2 - Mozgástér), http://cegvezetes.cegnet.hu/2006/2/mire-jo-a-szechenyi-kartya - 2008. április 21., 21:22:00 A kölcsönt felvevő cégek száma majdnem megkétszereződött, Világgazdaság, 2004. december 30., 5. oldal., http://www.kavosz.hu/index.php?id=38&cid=154 - 2007. október 5., 10:06:21 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_01ic.html - 2007. október 23., 11:46:39
78
