Fizikus BSC - Technika tanár szakirány - Kiegészítő szakmai törzsanyag SZTE JGYTF Kar Technika Tanszék (Dobos)
Tantárgycsoport(főtárgy) neve: Kiegészítő szakmai törzsanyag (Agrártechnika, Háztartástechnika, Technikai nevelés) A tárgy neve Meghirdető tanszék(csoport) Felelős oktató: Kredit Heti óraszám típus Számonkérés Teljesíthetőség feltétele Párhuzamosan feltétel Előfeltétel Helyettesítő tárgyak Periódus Javasolt félév Kötelező vagy kötelezően választható
Kiegészítő szakmai törzsanyag (Agrártechnika, Háztartástechnika, Technikai nevelés) SZTE JGYTFK Technika Tanszék Kesztyűsné dr. Dobos Katalin 11 10 (4.félév: 4, 5. félév: 4, 6. félév: 2) 4-5. félév: 2-2 óra előadás, 4-6. félév: 2 gyakorlat 4-5. félév: kollokvium, 4-6. félév: gyakorlati jegy 4-5. félév: előadás és gyakorlat párhuzamos felvétele kötelező
Őszi félév/tavaszi félév 4-6. félév Kötelező a Technika tanár szakirányt választóknak
A tantárgyelemek kapcsolódása: Főtárgy/tárgy Kiegészítő szakmai törzsanyag Agrártechnika Háztartástechnika Technikai nevelés
1
2
Félév /kredit/ óra 3 4
5
6
4(2+2) 5(2+2) 2(0+2)
Ajánlott irodalom Otthon, család, háztartás. Agricola, 1994. Christine Gensthaler: Háztartási ismeretek. Műszaki Könyvkiadó, 1995. Dózsa Katalin: Viselettörténet. Divatmarketing és divattörténet. MDI Göttinger Kiadó, 1996. Családi életre nevelés. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. Haraszti Árpád: Növény-szervezettan és növényélettan Tankönyvkiadó, Budapest 1990. Szalai István: A növények élete I-II. JATE Press, Szeged 1994. Érsek Tíbor - Gáborjányi Richárd: Növénykórokozó mikroorganizmusok, ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 1998. Glits Márton – Horváth József – Kuroli Géza – Petróczi István: Növényvédelem, Mezőgazda Kiadó Budapest, 1997. Az összes régi és új technika illetve életvitel tankönyv és tanári kézikönyv.
1
Fizikus BSC - Technika tanár szakirány - Kiegészítő szakmai törzsanyag SZTE JGYTF Kar Technika Tanszék (Dobos)
Rosta István: Magyarország technikatörténete, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1999; A tehetségorientált speciális képzésfejlesztés, SZAB sorozat, Bába K., 2004; Dr. Szűcs Ervin: Adalékok a technikai műveltséghez (CD) 2002; Kesztyűsné: Technikai nevelés a mindennapokban, In: A neveléselmélet alapkérdései, APC–Stúdió, Gyula, 2004. Tantárgy célja A Kiegészítő szakmai törzsanyag tantárgycsoport a „Fizikus” BSc Technika tanár szakirányú képzésre jelentkezők kulcskompetenciáinak (kognitív, szociális és perszonális) és rendszerező képességének fejlesztésére irányul a már meglévő és az új ismeretek segítségével, használatával (az agrártechnika, háztartástechnika és technikai nevelés ismeretköréből). A képzés segíti • olyan speciális kompetenciák kialakulását, mely az információkezelést, -feldolgozást, -hasznosítást szolgálja; • a kritikus kognitív kompetencia fejlesztését (a meglévő információk, tudás alapján új információ, tudás létrehozását); • az „operatív intelligencia” fejlesztését, az alkotó egyéni és team munkát, a kreativitást, az igényességet, a tapasztalati, értékelő és értelmező tudás kialakulását, összefüggések megértését (pl. egyszerű agrár- és háztartástechnikai feladatok megoldását, értékelő elemzését); • a motivált (megadott szempontok szerinti) önálló ismeretszerzést (szelektálást, értékelést), az ismeretek hatékony alkalmazását a gyakorlatban; • a problémamegoldó, a konvertáló, a rendszerező, a logikai, a kombinatív, azaz a gondolkodási képesség fejlesztését; • a szintetizáló szemlélet fejlesztését; • a differenciált készségfejlesztést a gyakorlatok keretein belül; • a célorientált, integratív, funkcionális, komplex gazdasági szemléletmód kifejlesztését; • a balesetek elkerülésére való törekvés fontosságának ill. a baleseti lehetőségeknek a felismerését; • a technikai nevelést, mint az interperszonális és interkultúrális kapcsolatok tevékenységen alapuló kialakítását; • a mindennapi életviteli, életmódbeli tapasztalatok alkalmazását, összekapcsolását az új ismeretekkel; • a technikai tájékozatlanság felszámolását; • a gyakorlati munkán keresztül az önértékelést, az interakciót, a tudatos környezetgazdálkodást, a felelős fogyasztóvá válást. Agrártechnika előadások részletes tematikája Sejt, szövetek, szövetrendszerek A sejt megismerésének története. Sejtelmélet, a sejt élő (fehérjék, enzimek) és holt részei. A sejt alakja. A sejtet alkotó anyagok, makroelemek, mikroelemek. Növényi és állati sejtek. Szövettan. A sejtek differenciálódása, szövetek kialakulása. Egysejtűek, sejttársulá2
Fizikus BSC - Technika tanár szakirány - Kiegészítő szakmai törzsanyag SZTE JGYTF Kar Technika Tanszék (Dobos)
sok. A szövetek, szövetrendszerek fogalma, osztályozása. Működésük szerint: osztódó, bőr-, abszorpciós, asszimiláló, kiválasztó, raktározó, szellőztető, mechanikai, mozgás-, szállító szövetrendszerek. Osztódó szövetek (merisztémák): ősmerisztéma, elsődleges merisztémák és másodlagos merisztémák. A növények hormonháztartása, az auxinok, gibberellinek, citokininek, etilén abszcizinsav szintetizálása, hatása a növények fiziológiájára. A növények fejlődésének és produkciós képességének befolyásolása szintetikus hormonhatású szerekkel. A Növények hajtásrendszere A növények vegetatív és generatív hajtásrendszerének fejlődési szakaszai az egynyári évelő és fászáró növények esetében. A vegetatív és generatív hajtásrendszerek kialakulása és működése. A növények energetikai rendszerei, autotróf és heterotróf táplálkozás. Alacsonyrendű és magasabbrendű növényi szervezetek. A növények ásványi táplálkozása makro- és mikroelemek szerepe a növényi fiziológiában, az egyes tápelemek hatása a fejlődési szakaszokra, a fenológiai állapotra, a Liebig-féle tápanyag-ellátási modell. A fotoszintézis, mint az elsődleges energetikai folyamat a bioszférában. A növények vegetatív szaporítása (tőosztás, hajtásdugványozás, szövettenyésztés) kizárólagosan vegetatív szaporítású növények (hagymások). A generatív szaporodás mechanizmusa, a kettős megtermékenyítés. A vetőmag-kezelési eljárások (felületkezelés, csíráztatás, jarovizálás, csávázás). A növények előnevelése. Növények a környezetben A növények ökológiai rendszerei, csoportosításuk víz-, táp-, hőmérséklet-, páratartalom-, fényigényük szerint. A növények rendszertana, nevezéktana. Növényföldrajz, a növények terjedése, géncentrum. A nemesítés, genetikai alapok. A sejtmag szerepe a növényi sejtben, a kromoszóma története, géntérkép szerepe. A nemesítés módszerei, pozitív, negatív szelekció, keresztezések, rekombináció alkalmazási lehetőségei, fizikai, kémiai és biológiai módszerek alkalmazása a nemesítés terén. A növények szerepe a cönobiológiai rendszerekben, makroflóra-makrofuna, makroflóra-mikrofauna, makroflóra-mikroflóra társulási kapcsolatok. Az élőlények társulási rendszere negatív (parazita), semleges, pozitív (szimbiózis) kapcsolatok. A mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok és gombák) szerepe az élőlények élettanában és az anyagok körforgalmában (szervesanyag mineralizáció). Aerob és anaerob mikroorganizmusok környezeti hatása (tápanyagforgalom, globális hatások). A talaj Talaj fogalma kialakulása, talajtípusok kialakulása szempontjából meghatározó kőzettípusok (eruptív, üledékes és metamorf), a fizikai, kémiai és biológiai mállás. A Föld szilárd kérgének összetétele. A talajkolloidok tulajdonságai, szerepük. A talaj levegő, víz és hőgazdálkodása. A talajnedvesség formái (szabad víz, kötött víz). A talaj fontos hidrológiai jellemzői (természetes, maximális, minimális, kapilláris vízkapacitás hervadáspont. A talajbiológia, a talajképződés tényezői: éghajlat, alapkőzet, talajok kora, makrofauna, mikrofauna, makroflóra, mikroflóra és az ember tevékenysége. Az erdős, réti és lápi növényi formáció hatása a talajképződésben. A nitrogén, foszfor, ká3
Fizikus BSC - Technika tanár szakirány - Kiegészítő szakmai törzsanyag SZTE JGYTF Kar Technika Tanszék (Dobos)
lium és a szén körforgalmában szerepet játszó baktériumok, gombák hatásának elemzése, mesterséges befolyásolása. A talajoltás szükségessége a talaj termőképességének javítása érdekében. A talajfertőtlenítés szükségessége és környezeti hatása. A talajok humuszanyaga (lignin, cellulóz, egyéb szénhidrátok, fehérjék, aromás vegyületek). A talaj szervesanyag tartalmának eredete: termesztett növények visszamaradó melléktermékei (gyökér tarló és növénymaradványok), talajban élő mikro- és makroszervezetek, állattenyésztés melléktermékei. Talajművelés. A talajok szervesanyag tartalmának növelése, zöldtrágya növények termesztése és talajba dolgozása, ipari és kommunális eredetű komposztanyagok. Műtrágyázás alkalmazása, összetett és monoelem műtrágyák. A talajművelési rendszerek története, az eke fejlődése, váltógazdálkodás, vetésforgó alkalmazása, humuszelmélet, ásványi anyagok elmélete, talajszerkezet elmélete, vízfelhasználási elmélet, biológiai tényezők. A fenntartható mezőgazdasági termelés A fenntartható mezőgazdasági termelés fogalma, szerkezete. Az okszerű vetésváltás szerepe a talaj tápanyag tervezésében és a növények kórokozókkal, kártevőkkel szembeni védelme érdekében. A növényvédelmi módszerek ismerete: kémiai, agrotechnikai és biológiai növényvédelem. Az ökölógiai növénytermelési rendszerek szerkezete. Kémiai védekezés: a természetidegen kémiai anyagok veszélyesség szerinti osztályozása (zöld, sárga, piros jelszésű vegyszerek). A növényvédő szerek alkalmazásának humán-védelmi előírásai (munkavédelmi, és nyilvántartási előírások). Agrotechnikai védekezés: a növénytermesztési technológia alkalmazása a kórokozók és kártevők szaporodásának visszaszorítása érdekében. Biológiai védekezés: a paraziták ellen természetes antagonista szervezeteivel, illetve a természetes anyagokkal (ásványok, növényi kivonatok). A mezőgazdaság biotikus és abiotikus környezete A meteorológiai ismeretek alkalmazása a növényvédelmi előrejelzésben, agrometeorológia. A meteorológiai elemek (napsugárzás, csapadék, hőmérséklet, páratartalom, légnyomás). Az éghajlatot jellemző számértékek (összeg, középérték, szélsőérték, ingás, gyakoriság, valószínűség, változékonyság, sokévi átlag eltérés. A növény és talaj kapcsolatrendszere. A növények biotikus és abiotikus ökológiai tényezői. A talajok szerves és szervetlen alkotói, talajbiológia. Talajművelés és eszközei. A növények kórokozói és kártevői elleni ökológiai szemléletű és hagyományos védekezési módszerek. Az agrártechnika gyakorlatok tematikája A sejtek, szövetek fiziológiai folyamatainak vizsgálata (tápanyagfelvétel, ásványai anyagok forgalma, laboratóriumi és modell körülmények között. A növények fenológiai állapotának mérése és produkcióképesség összefüggés vizsgálata az ökológiai körülmények eltérő hatása mellett. A begyűjtött ismert és ismeretlen növényfajok növényszervezettani, növényrendszertani meghatározása. Növények szövettani vizsgálata. A növények szaporodásbiológiája, generatív és vegetatív szaporodás.
4
Fizikus BSC - Technika tanár szakirány - Kiegészítő szakmai törzsanyag SZTE JGYTF Kar Technika Tanszék (Dobos)
Szövettenyésztés eltérő növényfajok egyedeinek felhasználásával. Hidrokultúrás körülmények közötti tápanyagellátás során a hiányos tápoldatok hatásának vizsgálata a növények fenológiai állapotára. A talaj szerkezetének, tápanyagtartalmának vizsgálata laboratóriumi módszerekkel. Szabadföldi talajminta begyűjtés módszerinek megismerése a reprezentatív mintavétel szabályai szerint, mélységi mintavétel. A talajminták előkészítése vizsgálatra (kimérés, szárítás, nedvességtartalom meghatározása). A talajok fizikai vizsgálata, frakcióanalízis (méret szerinti szétválasztás) az agyag és iszaptartalom meghatározása. Hidrológiai vizsgálatok (kapilláris vízemelő-képesség, vízáteresztő képesség). A talajkötöttség megállapítása (szubjektív és objektív módszerek) Arany-féle kötöttségi szám. A talajminták tápanyagtartalom meghatározása, összes sótartalom és kémhatás meghatározása, a tápanyagellátás tervezése a talaj tápanyagtartalma és a növényigényeinek ismeretében. A növények kórokozói és kártevői ellen alkalmazott védekezési módszerek összehasonlító értékelése. A növényvédelmi rendszerek vizsgálata. Az államilag meghatározott növényvédelmi előírások és feltételrendszerek, egyéni védőeszközök, növényvédő berendezések. a növényi kórokozók és kártevők tünetcsoportok szerinti megismerése, gyűjtése, meghatározása. A meteorológiai elemek mérése, mérőműszerek megismerése, alkalmazása. A meteorológiai előrejelzés beépítése az ökológiai gazdálkodás tervezése során. Az öntözőberendezések technikai rendszer szerinti kiválasztása, az öntözés tervezése, a talaj állapot és a növény igényeinek megfelelően. A növények víz és tápanyag ellátásának optimalizálása. Talajművelési rendszerek és eszközök alkalmazásának megismerése. Részletes követelmények A félév kollokviummal zárul. Két zárthelyi dolgozat 50 %-os teljesítése a vizsgára bocsátás feltétele. Két zárthelyi dolgozat 50 %-os teljesítése, a gyakorlatok elvégzése, a jegyzőkönyvek elkészítése és a növénygyűjtemények elkészítése követelmény a gyakorlati jegy megszerzéséhez. A háztartástechnika tantárgyelem célja A háztartástechnika (otthon technika, lakáskultúra, kertművelés) alapfogalmainak megismerése olyan szinten, hogy a hallgatók képesek legyenek a közoktatásban és a köznapi életben felmerülő kérdések magyarázatára. Nyújtson ismereteket az étkezéskultúra, a konyhatechnológia, az öltözködéskultúra és a háztartásgazdálkodás alapfogalmairól. Mutassa be a legjellegzetesebb háztartási eszközök történetét, jelentőségét, működését és balesetmentes használatát. Felkészíti a technika tanári szakirányt választó hallgatókat általánosan a mindennapi háztartástechnikai ismeretek gyakorlati alkalmazására. A háztartástechnika tantárgyelem követelményei A fizikus (technika tanári szakirányt választó) hallgatók számára is szükséges az önálló, balesetmentes eszközhasználat, a mindennapi tevékenység megalapozása, az alapvető jártasságok kialakítása, a háztartásokban alkalmazott eszközök működésének ismerete, esetleges hibák, ill. hibaforrások kiküszöbölése.
5
Fizikus BSC - Technika tanár szakirány - Kiegészítő szakmai törzsanyag SZTE JGYTF Kar Technika Tanszék (Dobos)
A háztartástechnika előadások részletes tematikája Makro- és mikrokörnyezet Lakás/ház tervezési és kivitelezési folyamata (külső és belső determinánsok). Építészeti rajzok típusai. Lakás épületgépészete. Lakásfűtési rendszerek. Egyedi és központi fűtések. Hőtermelés – hőszállítás – hőleadás folyamata. Hőleadási módok és a közérzet összefüggései. A kellemes közérzetet befolyásoló tényezők és csoportjaik. Napházak. Lakás vízellátása és csatornázása. Szennyvíztisztítás. Elektromos és informatikai hálózatok. Háztartási elektromos hálózatok, világítástechnikai rendszerek fejlődése. Kommunikációs rendszerek a mindennapi életben. Háztartástechnikai eszközök csoportosítása funkció és energiatranszfer szerint. A lakás biztonsága. Kert a ház körül. Tervezési feladatok. Dísznövények. Díszkert és ápolási munkái. Jellegzetes kiskerti haszonnövények. Biogazdálkodás szerepe. Vegyszerek alkalmazása és veszélyei. Kiskerti eszközök, gépek. Komposztálási lehetőségek. Otthontechnika fejlődése Őseink lakóházai. Lakáskultúra. Lakberendezés funkcionális és esztétikai elvei. Lakberendezés és belső építészet. Színdinamikai alapok. Formatervezési, világítástechnikai alapok. Bútortörténet és –ismeret. Berendezések ábrázolása. Háztartási és lakásdíszítő textíliák tervezése, kiválasztása és kezelése. Az otthon szakszerű rendben-, karbantartása és eszközei. Irányítástechnikai elemek szerepe a háztartástechnikában. Étkezéskultúra Táplálkozás és egészség. Élelmiszerek tápanyagtartalma és összetétele. Nemzetek konyhája. A magyar étkezéskultúra specialitásai. Családi, állami és egyházi ünnepek szerepe az étkezéskultúrában. Ételkészítés. Hétköznapi és alkalmi konyhatechnológiák. Tárolás, tartósítás. A korszerű konyhai berendezések, felszerelések, konyhatechnikai eszközök és segédeszközök. Használat, leggyakoribb hibalehetőségek. Anyag-, eszközszükséglet és gazdasági elemzés. Öltözködéskultúra Textilipari nyersanyagok és feldolgozásuk. A ruházkodás története az őskortól napjainkig. A népviselet. Ruhanemű szükséglet és egészséges ruházkodás. Vásárlási szokások és szempontok. Öltözködés és divat. A reklámok hatása. A díszítő elemek szerepe. Népi hímzések és jellegzetes öltéstechnikák. Ruházatkészítés, -karbantartás eszközei és ezek fejlődése. Gyakorlati teendők. Háztartásökonómia Háztartások kultúrtörténete. Lakókörnyezet fejlődése. Családi háztartás (életmód– fogyasztás). Pénzgazdálkodás. Pénztárnapló vezetése (számítógépes programmal). Munkamegosztás és munkaszervezés. Háztartás és piacgazdaság. Szabadidő tervezése, szokások. Ünnepek szerepe a családban. Higiénia. Balesetmegelőzés.
6
Fizikus BSC - Technika tanár szakirány - Kiegészítő szakmai törzsanyag SZTE JGYTF Kar Technika Tanszék (Dobos)
Részletes követelmények A kollokvium belépő feltétele: 2 zárthelyi dolgozat legalább 50%-os szintű megírása és a gyakorlati jegy megszerzése. A háztartástechnika gyakorlatok részletes tematikája Lakótér kialakítása. Egyszerűsített építészeti alaprajz készítése (CorelDraw). Egyszerűsített lakberendezési terv készítése (lakberendező program segítségével). Egyszerű lakás díszítő elemek készítése. A konyha kialakítása, a konyha berendezése tervező programmal. Konyhatechnikai kisgépek. Konyhatechnikai segédeszközök és szakszerű használatuk. A háztartástechnikai eszközök fejlődéstörténete, a különböző technikai megoldások szerepe. Táplálkozás és egészség. Táplálkozási formák. Étrend. Élelmiszerek tápanyagtartalmának és összetételének meghatározása. A költségek kiszámítása. Baleseti lehetőségek a háztartásban és a konyhában. Házi patika. Élelmiszerek előkészítése és eszközei. Ételkészítés alapműveletei. Konyhatechnológiák. Időmérleg készítése. Konyhatechnikai gyakorlat (forgószínpadszerűen: leves, főzelék, feltét, sütemény, stb. készítése; különleges konyhatechnikai eszközök használata Tupper, Zepter, mikrohullámú sütő, olajsütő stb.). Egy hétköznapi ebéd készítése. Terítés esztétika. Háztartás és környezet. Szelektív hulladékgyűjtés. Családi gazdálkodás. Kiadási szokásvizsgálat. Egy heti kiadási mérleg készítése. Pénztárnapló vezetése, leltár készítése. Háztartás és piacgazdálkodás. Takarékosság. Biztosítások szerepe. Ízléses öltözködés. Divat. Szabás-varrás alapelemei, szabásminták használata. Ruhák karbantartása és eszközei. Projekt feladatok megoldása előzetes megbeszélés alapján (pl. baráti találkozó szervezése étrenddel, dekorációval, teljes költségvetéssel, időtervvel). Részletes követelmények Két zárthelyi dolgozat 50 %-os teljesítése, a gyakorlatok elvégzése, a jegyzőkönyvek elkészítése követelmény a gyakorlati jegy megszerzéséhez. A Technikai nevelés tantárgyelem célja Küzdeni az egyre inkább eluralkodó „technikai analfabétizmus” ellen. A napról napra változó mesterséges környezetben való eligazodás, a fogyasztói társadalom gazdasági előre haladása, az újabb és újabb eszközöknek a mindennapi életbe és a különböző munkahelyekre kerülése, feltételezi az emberek alapvető technikai ismereteit A technikai nevelés, a kéz intelligenciájának fejlesztése hozzájárul az intellektuális képességek alakításához is, fejleszti a technikai fejlődésre való fogékonyságot, a technikai beállítódást, segíti a pályaválasztást. A sokoldalú személyiségfejlesztés, a technikai kompetenciák, képességek fejlesztése, melynek aspektusai a következők: • technikai éleslátás: a technikai környezethez való érdeklődő hozzáállás, vizsgáló-
7
Fizikus BSC - Technika tanár szakirány - Kiegészítő szakmai törzsanyag SZTE JGYTF Kar Technika Tanszék (Dobos)
dó szemlélet; a döntések komplexitásának felfogása; a gondolatok átadásának képessége; • technikai magabiztosság: az egyén saját képességeinek tudata; a nehézségek és a kudarc esélyének felvállalása; kitartás; önálló munka és a másokkal való együttműködés képessége; • technikai érzékenység: a technikához való felelős viszonyulás képessége; a technika szociális, morális, esztétikai, környezeti kérdései felvetésének szokása; • technikai kreativitás: a termékek tervezésének és elkészítésének, valamint módosításának képessége az adott szellemi és anyagi erőforrások felhasználásával; a problémamegoldás során elemző, értékelő magatartás; ötletes, átgondolt döntéshozás képessége. A tantárgyelem követelménye Konkrét tevékenységek révén olyan cselekvéskompetenciák kialakítása, mint az általános problémamegoldó-képesség, a kritikai gondolkodás, az együttműködési képesség. A mindennapi gyakorlatban használt eszközök biztonságos használatával ügyességre, készségre, módszerekre szert tenni, melyek segítségével hatékonyabbá tehető az ember munkája. Technikai nevelés gyakorlat részletes tematikája A technikai nevelés jelentősége A technikai nevelés meghatározása. Szerepe az emberi környezeti viszonyok alakításában. A technikai nevelés szükségességének tényei. A technikai tájékozatlanság és a társadalmi problémák egymásra hatásának tanulmányozása konkrét múltbéli és mai példákon. A technikai nevelés szerepe az általános technikai műveltség kialakításában. Történeti összefüggések vizsgálata A technikai nevelés története a történelmi korok függvényében. Technológiák és társadalmi kölcsönhatásuk. Az emberi munka, a mesterség felértékelődése. A középkori céhek oktatási rendszerének jelentősége, hatása a tudományok és művészetek fellendülésére. Az inasok teendői, a legények kötelezettségei, a vándorévek hozadéka, a mestermű. Kossuth és Deák javaslatai. A védegyletek hatása a munka tanítására. Tantárgyi nevezéktan, szaknyelv Tantárgyunk elnevezésének változása, a tanítás elveinek alakulása. A szlöjd származása, az északi országok gyakorlata. Tanulmányutak a német nyelvű országokba. A francia iskolák műhelyi nevelése, felszereltsége. A kéz művelése, a kéz fejlesztése a Ratio Educationistól a NAT-ig. A háziipar kialakulása, a természetes anyagokon alapuló mesterségek megjelenése és általánossá válása. Az iskola és a gyakorlati élet kapcsolata. A magyar technikai nyelv kialakulása. Dokumentumismeret, közös követelmény érvényesülése Magyar mesterek, mérnökök munkássága. Az első mérnöki oklevél kiadása. Tessedik Sámuel munkássága, szarvasi gazdasági iskolája. Oktatási reformjainak elutasítottsá-
8
Fizikus BSC - Technika tanár szakirány - Kiegészítő szakmai törzsanyag SZTE JGYTF Kar Technika Tanszék (Dobos)
ga révén kialakuló hátrányos helyzet. Galamb József, Anisits Ferenc és mások példája. Problémamegoldás és projekt Problémamegoldó tevékenységen alapuló módszerek. A modell és a makett helye és szerepe az alkotó munkában. Csoportmunkában megvalósuló településszerkezeti projektek tanulmányozása. Az angol technikaoktatás bevált példáinak megismerése. A problémamegoldás folyamata: az igény megjelenése, megfelelő kontextusba helyezése, elemzés a meglévő ismeretek tükrében, megoldási sémák, közös ötletek hatására megoldás keresése, hipotézis, tervezés, tervezési dokumentációk összehasonlítása, részkísérlet tökéletesítés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés. Alkotás a lehetőségek tükrében. Játék a tanulásban, tanulás a játékban A didaktikai játékok alkalmazási lehetőségei. A játékok rövid története. A játék fogalma, fajtái. A tanulás hatékonyságának fokozása játékos módszerekkel. Klasszikus párosító kártyajátékok, kép és szöveg megfeleltetése, memóriakártyák, a gyorsaság szerepe, a háromszoros pontozás. Logikai rendszerezésen alapuló kitalálósdi. A kártyás játékok mellérendelő viszonylataival szemben a régi magyar találós kérdések mintájára, egyre nehezebb, de szabad asszociációkra is lehetőséget adó, a tanuló aktivitására épülő játék. A „kéz és fej” együtt, a gyakorlati tevékenység pszichológiai elemzése az életkori sajátosságok függvényében. Szerepjátékok a technikai környezetben. Érvelések, ellenérvek ütköztetése az energia, az anyag, a hulladék, stb. témakörben a mindennapi aktualitások, a helyi viszonyok tükrében. „Mindent vagy semmit” típusú csapatversenyen alapuló, összegző, rendszerező játék, mely betekintést nyújt a tanítás szerkezeti-tartalmi felépítésébe. Átlátható, részegységekre bontott, értékelést és tevékenységet is tartalmazó táblázatok felhasználása. Anyagok csoportosítása és megmunkálásuk Anyagok és alakításuk, természetes és mesterséges anyagok jellemzői, anyagvizsgálata. A klasszikus szerkezeti anyagokon túl a közvetlen környezetünk mindennapi életvitelünk során használt vegyületek hatásainak elemzése. Felhasználási lehetőségei, újrahasznosítás. Anyagvizsgálatok Az életkori szakaszoknak megfelelő vizsgálatok az egyszerű minőségitől fokozatosan mennek át mennyiségibe: A tapintás, szakítás, tépés, keménység alapvizsgálatai papírokon, különféle textíliákon alkalmazhatók. A halmazállapot, szín, illat, íz, hővezetés, égetés, szálirány, csíraképesség még szélesebb tartományát öleli fel az anyagfajtáknak. A mennyiségi vizsgálatoknál először a nedvszívóképességet, hajlíthatóságot, keménységet nézzük meg olyan egyszerű eszközökkel, mint mérőpohár, satu, csapágygolyó. Később a következő csoportosításban végezzük a méréseket: a fizikaiakból sűrűség, vezetőképesség és mágnesezhetőség vizsgálata következik. A mechanikai vizsgálatokat stati9
Fizikus BSC - Technika tanár szakirány - Kiegészítő szakmai törzsanyag SZTE JGYTF Kar Technika Tanszék (Dobos)
kus és dinamikus igénybevételekre bontjuk. Az ingás ütőműnél, a szakítógépnél fa, fém és műanyag próbatesteket alkalmazunk. A technológiai mérések a megmunkálhatóságra, fárasztásra vonatkoznak. A kémiai vizsgálatok a vegyszerállóság, a korrózió, a kémhatás és az összetétel témaköréből választandók. A háztartásokban mindennap használt anyagokra (tisztálkodó-, tisztítószerekre, ásványvizekre) is kiterjesztve változatossá tehetők ezek a vizsgálatok és a saját kézzel fogható tapasztalatok által a környezetéért felelős hozzáállást, tudatos fogyasztóvá válást segítik elő. Környezetvédők, mozgalmak Környezetbarát megoldások, környezettudatos magatartás a mindennapokban. Modellezés Épített és szerelt modellek tervezése, működtetése, következtetések értékelése (digitális és közlőmű modellek). A modellezés során a modell és az eredeti hasonlósági viszonyára építünk. A közlőművek szerelt modelljeinek az az alapvető funkciója, hogy működtetésükkel új ismereteket szerezhetünk, sőt törvényt alkothatunk az áttételi viszonyokra vonatkozóan. Egy- és többelemű gépek szerelése egyszerű kézi szerszámokkal. Alkatrészek tervezése, összehasonlító elemzése egyéni és csoportmunkában. Szabad, kötetlen tevékenység, mint motiváló erő Kreativitás az alkotásban (Mi lesz belőle?- szalma, kő, agyag……) Kreativitás a játékban (Mi lesz belőlem?- szerep-, szabály-, rendszerező játékok) Életmód és pályaorientáció Életviteli hasonlóságok és különbségek felismerése, szükségletek megjelenése, csoportosítása, hatása a célra. Az elemzőkészség fejlesztése, az önelemzés szükségessége, az értékelés megjelenése a problémamegoldó tevékenységi folyamatban. Csoportmunkában az egyéni feladatok összevetésének kritikája. Szakmák jellemzése. A szakemberré válás folyamata. A célirányos szakképzés fontossága és lehetőségei. Mesterség és művészet viszonya Szakemberré válás. Az egyéniség és az elkötelezettség. Tudatos fogyasztóvá válás, a takarékosság értelmezése. Közlekedésre nevelés Közlekedés-életkor-információ, közlekedésszervezés a terepasztalon. Részletes követelmények Két zárthelyi dolgozat 50 %-os teljesítése, a gyakorlatok elvégzése, a jegyzőkönyvek elkészítése követelmény a gyakorlati jegy megszerzéséhez.
10