Kié lesz az ifjúság? Erő és erőtlenség vizsgálata a felsőoktatási mezőben Magyarországon a Hallgatói Hálózat és a Magyar Tavasz ifjúsági szervezet összevetésén keresztül
Félix Anikó ELTE Szociológia Doktori Program, MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport
Tartalom • A felsőoktatási erőtér mint mező • A két „kihívó” • Digitális aktivizmus mint erő • Továbblépési lehetőségek
Felsőoktatási erőtér mint mező • Szervezeti mező-elmélet (McAdam - Scott 2005) Ø Domináns: HÖOK Ø Kihívók: HaHa, Magyar Tavasz Ø Kormányzati egységek Ø Külső aktorok és külső kormányzati egységek
Hallgatói Hálózat (HaHa) • Új mobilizációs eszközök és hálózatos szervezeti felépítés (Bázisdemokrácia, stb) (Gerő-Susánszky 2014) • Szakértelem-alapú érvelés (Félix- Gerő-Kopper- Susánszky 2014 konferencia előadás) • • •
Magyar Tavasz Mozgalom (MTM) „A kihívó kihívója”- a HaHa ellenszervezete Jobbik Magyarországért Mozgalom és a fiatalok (Róna - Sőrés 2012; Félix Gregor 2014, Mudde 2014) Szélsőjobboldali hálózatok; szélsőjobboldal és az online tért(Jeskó-Tóth-Bakó 2012) „semmi esetre sem szeretnénk a szó klasszikus értelmében szervezetet építeni. Szigorú szervezeti keretek nélküli informális hálózatot építünk, amelybe a nemzet jövője iránt elkötelezett fiatalokat várunk. Értelmiségiek és leendő értelmiségieknek szeretnénk országos szintű hálózatát kialakítani, amely képes arra a fajta szellemi önvédelemre, amit az utóbbi évtizedekben a magyar értelmiség nem tudott, vagy nem kellő eréllyel tudott felmutatni.” A kihívókban közös : rendszerkritika, célcsoport, a „jövő generációja” nevében, online mobilizáció
Digitális aktivizmus • Szervezeti hibriditás és az új online repertoár (Chadwick 2007) • Ifjúsági mozgalmak és a közösségi média: Április 6-a Mozgalom (Dunn 2012) • 3 típus megkülönböztetése (Bennet –Segerberg 2012) : „Konnektív” 1. Önszerveződő hálózatok; „Konnektív” 2.(Hibrid); „Kollektív” • Összevetés szempontrendszere (22895 felhasználó, 15 Facebook oldalon) Technológia használata Önkifejezés mértéke Szervezeti koordináció Kapcsolatháló
Technológia használata • Megosztott tartalmak típusai • Információk megosztása és eventek az offline eseményekről • Figyelem fenntartása és mobilizáció • Események „real time” szervezése az online térben Hallgatói Hálózat 2011. június 15. Hamarosan reagálunk a fejleményekre, mindenképpen találkozunk holnap! Ez a történet is csak azt igazolja, hogy miért kellett belevágnunk ebbe az egészbe. Figyeljétek az eventet ma délután és gyertek el holnap!
0 Dátum 2012-‐08-‐19 2012-‐09-‐07 2012-‐09-‐26 2012-‐10-‐15 2012-‐11-‐03 2012-‐11-‐22 2012-‐12-‐11 2012-‐12-‐30 2013-‐01-‐18 2013-‐02-‐06 2013-‐02-‐25 2013-‐03-‐16 2013-‐04-‐04 2013-‐04-‐23 2013-‐05-‐12 2013-‐05-‐31 2013-‐06-‐19 2013-‐07-‐08 2013-‐07-‐27 2013-‐08-‐15 2013-‐09-‐03 2013-‐09-‐22 2013-‐10-‐11 2013-‐10-‐30 2013-‐11-‐18 2013-‐12-‐07 2013-‐12-‐26 2014-‐01-‐14 2014-‐02-‐02 2014-‐02-‐21 2014-‐03-‐12
Kommentek és like-‐ok száma
Önkifejezés mértéke: a kommentek száma Online aktivitás
6000
5000
4000
3000 Hallgatói Hálózat Magyar Tavasz Mozgalom
2000 Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája(HÖOK)
1000
SzervezeO koordináció • Offline és online szervezeződés • „Véleményvezérek” megjelenése Felhasználók akOvitás szerinO eloszlása (HAHA)
1000
Felhasználók akOvitás szerinO eloszlása (MTM)
900
140
800
120
700
100
600
80
500 400
60
300
40
200
20
100
0
0 0
5000
10000
15000
20000
25000
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
Kapcsolatháló a szereplők közöZ
Azé a jövő, aki perszonalizálja • • • • •
Kollektív– technológia egy kiegészítőeszköz A perszonalizált tartalom jelentősége a jövőben Egyéb közösségi felületek kiaknázása (Twitter, Youtube, Instagram) Klasszikus tagság, szervezeti keretek csökkentése További dimenziók vizsgálatával, mint: Egyéb mobilizációs tényezők Hálózat és szubkultúra Offline kutatás: interjúk
Köszönöm a figyelmet! Félix Anikó
[email protected] [email protected]
Hivatkozott irodalom Bennett, W. L., & Segerberg, A. (2013). The logic of connective action: Digital media and the personalization of contentious politics. Cambridge University Press Chadwick, Andrew (2007) Digital network repertoires and organizational hybridity. In: Political Communication, 24(3), 283–301.
Dunn, A. (2012). Public as politician? The improvised hierarchies of participatory influence of the April 6th youth movement facebook group. Cambridge, UK: University of Cambridge Department of Political and Internet Studies Gerald F. Davis, Doug McAdam, W. Richard Scott, and Mayer. N. Zald, eds. (2005). Social Movements and Organization Theory. New York: Cambridge University Press Félix Anikó, Gregor Anikó (2014): Kell egy csapat? A Jobbik és fiatal támogatóinak vizsgálata a társadalmi nemek szerinti megközelítésében In: Nagy Á - Szekely L (ed.): Másodkézből – Magyar Ifjúság 2012, Iszt Alapítvány-Kutatópont Jeskó József – Bakó Judit – Tóth Zoltán (2012): A radikális jobboldal webes hálózatai. Politikatudományi Szemle 21(1): 81-101. Mudde Cas (2014): (ed.) Youth and the Extreme Right. International Debate Education Association. Róna Dániel – Sőrés Anett (2012): A kuruc.info nemzedék. Miért népszerű a Jobbik a fiatalok között? In Szabó Andrea (szerk.) Racionálisan lázadó halgatók 2012. Apátia-radikalizmus-posztmaterializmus a magyar egyetemisták és főiskolások körében I. Szeged: Belvedere. 113-156. Susánszky Pál-Gerő Márton: A hallgatói hálózat mobilizációs jellemzői In: Racionálisan lázadó hallgatók II. Szabó Andera (ed). Belvedere Meridionale