Bocsi Veronika: Változások kora. Az internethasználat szerepének átalakulása a hallgatói életmódban.
Megjelent: Kozma T. – Kiss Virág Ágnes – Jancsák Csaba – Kéri Katalin (szerk.): Tanárképzés és Oktatáskutatás. HERA évkönyv 2014. Magyar Nevelők és Oktatáskutatók Egyesülete, Budapest, 2015. 376-384. Absztrakt
A screen time-tevékenységek a monitorok előtt töltött időkereteket ölelik fel (Kalenkoski és Pabilonia 2011). Napjainkban ennek többféle formája is lehetséges (televíziózás, internet- és okostelefon-használat), a hangsúlyok azonban az egyes társadalmi csoportok esetében máshová helyeződnek. S míg a KSH legutóbbi időmérleg-vizsgálata alapján a felnőtt lakosság naponta húsz percet sem tölt el a számítógépe előtt, a televíziózásra fordított időtartamok jelentősnek mondhatók. A fiatalság screen time felosztása azonban más jellegzetességeket mutat, mivel ebben a korosztályban az internethasználat értékei produkálnak magasabb ráfordításokat. Nagy (2006) szerint az internethasználat „klasszikus” eltérései (pl. időráfordítások, használat gyakorisága) már nem produkálnak komoly különbségeket. Célunk, hogy egy 2012-es adatbázis segítségével rámutassunk arra, hogy a hallgatói populációban ténylegesen is megváltozott a tevékenység szociokulturális beágyazottsága, s a korábban identifikált kedvező háttér (objektív anyagi tőke, szülők iskolai végzettsége) már nem generálja a magasabb ráfordításokat, sőt, akár az ellenkező irányban is hathat. A tanulmány célja ezen kívül, hogy feltárja azokat a kapcsolatokat, amelyek az internethasználat és a kortárs kapcsolatok, valamint a szabadidő-eltöltési módozatok között húzódnak. A HERD kutatás (Higher Education for Social Cohesion Cooperative Research and Development in a Cross-border Area) adatbázisából leválasztott debreceni alminta (N=1118) alapján a hallgatók naponta átlagosan 137 percet töltenek internetezéssel. A legmagasabb ráfordítással bíró alminta esetében felülreprezentáltak az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekei, míg az anyagi helyzet nem befolyásolja a ráfordításokat. A magasabb időkeretek esetében a magaskulturális tevékenységek ritkábbakká válnak. A kortárs beágyazottságra jellemző, hogy a diákok ezen csoportjának kapcsolati hálója a campuson kívüli szegmensekben hiányosságokat mutat. Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy a körülbelül egy évtizeddel korábbi eredményekhez viszonyítva az internethasználat társadalmi háttere, illetve a tevékenységi struktúrában betöltött szerepe jelentősen átalakult. Keywords: higher education, students, internet use, time budget Kulcsszavak: felsőoktatás, hallgatók, internet-használat, időmérleg Bevezetés Tanulmányunk célja, hogy nappali tagozatos egyetemisták adatait elemezve bemutassa az internet-használat aktuális trendjeit. A Debreceni Egyetemet érintő kutatások segítségével ugyanis modellezni tudjuk a diákok életmódjának azt a jelentős átalakulását, amelyet a monitor előtt töltött időkeretek elterjedése okozott (még ha a kapott eredmények nem is általánosíthatók). Az ide kapcsolható ráfordítások kibővülése ugyanis, még ha a szinkron tevékenységek meglétét adottnak is vesszük, mindenképpen valamely más időkeretektől von el órákat és perceket. Ezen kívül olyan vélt vagy valós összefüggéseket szeretnénk
empirikusan is megvizsgálni, amelyek a magas internethasználat, illetve a közösségi kapcsolatok, a szabadidő-struktúra, valamint a tanulási szokások között meghúzódnak. Úgy véljük, hogy a kapott eredmények eltéréseket fognak mutatni az ezredforduló után feltérképezett rajzolatokhoz képest bizonyos területeken. A Debreceni Egyetemre fókuszáló nagymintás hallgatói vizsgálatok kezdetekor, tehát 2003-ban,1 a kiterjedt internet-használat inkább középosztálybeli jegyekkel volt leírható. Mindez megmutatkozott a hallgatói kutatások eredményeiben is, hiszen a gazdasági és a kulturális tőkével való ellátottság mértéke a magas internet-használattal bíró csoport esetében mutatta a legmagasabb értéket. Szintén figyelemre érdemes, hogy a hagyományos papíralapú olvasás időráfordításai a 2005-ös Regionális Egyetem kutatás2 adatai szerint nem csökkentek abban az esetben, ha az internethasználat értékei magasabbnak mutatkoztak, s ez mintegy megcáfolta a két tevékenység komplementerpozícióját (Bocsi 2013). A hallgatók szabadidő-struktúráját alaposabban elemezve ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a számítógéphez köthető tevékenységek bizonyos köre az úgynevezett modern szabadidő-halmazához áll közelebb. A modern szabadidő kifejezést Hunyadi Zsuzsa az ezredforduló utáni vizsgálatok eredményeire támaszkodva használta, s hangsúlyozta annak technikai alapjait, és nem a magaskultúra-tömegkultúra tengelyén való pozícionálhatóságát (Hunyadi 2005). Ugyanakkor, ha a diákok életmódját alaposabban megvizsgáltuk, azt tapasztaltuk, hogy bizonyos, és a tevékenységstruktúrában hangsúlyosan megjelenő tevékenységek nagy valószínűséggel kapcsolódnak a tömegkultúrához és a könnyedebb szabadidő-felhasználáshoz – még akkor is, ha az magaskultúra fogyasztásához a világháló számtalan lehetőséget is biztosít (Bocsi 2012). Adott tehát egyrészt az internettel összefüggő időkeretek mennyiségi bővülése, amelyet saját tapasztalataink alapján egy tömegkultúrához közelítő elmozdulás is kísér. Ennek az elmozdulásnak az elemzésekor azonban nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a felsőoktatás eltömegesedésével, illetve a hallgatói bázis átstrukturálódásával a diákok sajátosságai, szociokulturális jegyei is megváltoztak. A Debreceni Egyetem beiskolázási körzete regionális (Teperics 2006), s relatíve magasnak mondható a hátrányos helyzetű, nem tradicionális háttérrel bíró hallgatók aránya. Az egyetem bizonyos karai az elsőgenerációs értelmiség képzésének a terepeiként értelmezhetők, miközben a regionális elit gyermekei sokkal inkább a fővárosi vagy külföldi intézményeket céloznak meg (Nyüsti és Ceglédi 2013). A felsőoktatás jelen hallgatói világa (és ez az oktatói szubkultúrára éppen úgy igaz) egyszerűen nem közelíthető meg egy elitegyetem koncepciójával. Éppen ezért a szabadidő átstrukturálódásának jegyeit tágabb kontextusban kell értelmeznünk, s nem csupán egy, az életmódot átalakító nagy változásként kell a folyamatra tekinteni. A hallgatói internet-használat bővülése kapcsán azt is látnunk kell, hogy az oktatás, és különösen igaz ez a felsőoktatásra, gyorsan adaptálódott a megváltozott körülményekhez. Mindez számos szolgáltatást és a hallgatói léttel járó kötelezettséget a világhálóra helyezett. A közösségi oldalak és a közös email-fiókok a vizsgákra való felkészülést is segítik. A szakirodalmak egy jelentős részét a diákok már nem papíralapon olvassák: ez utóbbi tény például kiemelte a diák-életmódból a könyvtárhasználat napi vagy heti rutinját. A kibővült időkeretekben ennek az adaptációs folyamatnak a mechanizmusait is észre kell vennünk. Nagy (2006) szerint a digitális egyenlőtlenségeket az internet-penetrációnak ebben az új szakaszában már más dimenziók mentén kell értelmezni, s a szakadék két szélét nem a hozzáférés gyakorisága adja, hanem az új technológiák használata, a modern IT-technikához kapcsolódó készségek és képességek rendszere, illetve az eszközök minősége vagy a használat célja. Az internethasználat „klasszikus” eltérései ekkor már nem mutatnak fel 1
NKFP-26-0060/2002. A kutatás vezetője Prof. Kozma Tamás. A 2003-as lekérdezés az első éves hallgatókat vizsgálta. 2 NKFP-26-0060/2002. A kutatás vezetője Prof. Kozma Tamás. A 2005-ös lekérdezés a végzés előtt álló hallgatókat mérte fel.
komoly különbségeket. Ha ezt a hallgatói léthez illesztjük, akkor annak a bizonyos kritikus pontnak az elérése után a különbségek megfoghatók lesznek például a tanuláshoz kapcsolódó források megtalálásában és felhasználásában. Hipotézisünk szerint az utóbbi években a ráfordítások további bővülése mellett már ezek a jegyek lesznek kimutathatók, s a kutatásunk során felhasznált 2012-es HERD adatbázis3 segítségével az internet-használat középosztálybeli jegyeinek halványabbá válását fogjuk dokumentálni a hallgatói mintánkban. A szabadidő területéhez visszakanyarodva pedig úgy véljük, hogy a magaskulturális tartalmak visszafogottabb fogyasztása lesz majd jellemző az internet-használat emelkedésével. A hallgatói életmód a nemzetközi szakirodalom tükrében A nemzetközi szakirodalom alapján a hallgatói életmód időfelhasználását is fel tudjuk térképezni, ugyanis, ha nem is bőségesen, de elegendő mennyiségben elérhetők olyan kutatási eredmények, amelyek a felsőoktatás különböző szegmenseire vonatkoznak.4 A hallgatói életmód több nagyobb időegység (akadémiai idő, szabadidő, fizetett munka) közötti balanszírozásként értelmezhető, ahol az egyének döntési jogkörökkel rendelkeznek. A diákok időmérleg-eredményeinek kapcsán kiemelendő az is, hogy bizonyos időegységek (pl. „screen time”,5 olvasás) gravitálhatnak az akadémiai idő felé (Jacobsen – Forste 2011, Mokhtari et al. 2009), míg más változatuk egyértelműen a szabadidő kategóriájába sorolható. Az adatok részletesebb ismertetése előtt a populáció életmódjának két jellemző vonására hívjuk fel a figyelmet: az első megállapítás Zulauf és Gortner (1999) nevéhez köthető, akik szerint a hallgatói életmód arányaiban az átlagos amerikai időbeosztáshoz hasonlít, csak itt a tanulással kapcsolatos időkeretek lépnek a munka helyére. A második lényeges jellegzetesség a hallgatói életmód átstrukturálódása – a balanszírozás során ugyanis az akadémiai idő válik egyre kevésbé hangsúlyossá. Babcock és Marks (2011) szerint 1961-ben az Egyesült Államok nappali tagozatos hallgatóinak akadémiai ideje még hetente 40 órát tett ki, a 2003-as országos mintában ennek értéke már csupán 27 óra volt. Ezzel párhuzamosan a fizetett munka és a szabadidő mennyisége növekvő tendenciát mutatott. Az akadémiai idő értékei a fizetett munkát végző, a magasabb iskolai végzettségű édesapa és a lány almintában, valamint a fehér hallgatói populáció esetében voltak magasabbak. Jacobsen és Forste (2011) napi bontásban az akadémiai idő ráfordítását 5,5 órára becsülte. A hallgatók akadémiai idejének csökkenése rendkívül összetett folyamat: okai a populáció összetételének átalakulásától, az intézményi standardok változásán keresztül vezetnek el bennünket a javuló oktatástechnikai feltételekig. Ez utóbbi pont arra hívja fel figyelmünket, hogy az akadémiai idő csökkenése nem kategorizálható be egyértelműen negatív jelenségként. Zulauf és Gortner (1999) az Ohioi Egyetemen 1997-ben felvett vizsgálatában heti 19,5 óra szabadidőt, 12,3 óra fizetett munkát, 10,4 óra tömegközlekedést és 10,1 óra televíziózást mért, valamint olyan tevékenységeket is rögzítettek, amelyek a magyar viszonyok között kevésbé számítanak relevánsnak: például a diákok hetente 4,2 órát hallgatói szervezetekben töltöttek el. Mokhtari, Reichard és Gardner (2009) a diákok olvasásra fordított időkereteinek csökkenéséről számolnak be, majd napi bontásban a következő ráfordításokat adják: 1,14 óra rekreációs olvasás, 2,17 óra akadémiai olvasás, 1,93 óra televízió-nézés, valamint 2,47 óra internethasználat. A szerzők napló-jellegű időmérleg-vizsgálata során a szimultán tevékenységeket is felmérték. Szemléletes eredmény, hogy az akadémiai olvasás 63%-ban, míg az internethasználat csupán 13%-ban képez önálló tevékenységet. Jacobsen és Forste (2011) 2008-as vizsgálatában az egyetemisták átlagosan 52 percet töltöttek el a közösségi 3
Regisztrációs szám: HURO/0901/253/2.2.2. Vezető: Prof. Dr. Kozma Tamás. Az elérhető nemzetközi adatok legnagyobb hányadát az egyesült államokbeli vizsgálatok adják – ez indokolja azt, hogy cikkünkben leginkább amerikai kutatásokra hivatkozunk. 5 Ez a kifejezés a monitor előtt töltött időkereteket jelöli. 4
oldalakon, ezen kívül 30 percet e-mailek írására és fogadására, 45 percet pedig üzenetküldő szolgáltatásokra szántak a napi bontás tanulságai alapján (1. ábra) 1. ábra A hallgatók elektronikus média-használatának főbb egységei Jacobsen és Forste (2011) alapján (saját szerkesztés)
közösségi oldalak e-mail chat mobiltelefon, sms
videojátékok, online játékok televízió, film más online tevékenység 0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
Hosein, Ramanau és Jones (2010) brit egyetemista mintát elemezve jutott arra a következtetésre, hogy a diákok napi számítógép-használatának átlaga 3,5 órára tehető. Odaci és Kalkan (2010) török egyetemisták mintáját felhasználva (N=493) azt találta, hogy 52 fő naponta több mint öt órát tölt a számítógép előtt, 193 fő egy és öt óra közötti időtartamot, 248-an pedig egy órától kevesebbet. A hazai kutatási eredmények is arra utalnak, hogy a hallgatói életmód szerves részévé vált az internet használata. Nagyné és Ambrus (2012) pécsi bölcsész egyetemistákat vizsgált, s a monitor előtt töltött időkeretek felmérése során a leggyakoribb válasz a 3-4 órás időtartam volt. Herczegh (2013) a Debreceni Egyetem tanárszakos hallgatóinak körében végezte vizsgálatát, és a BTK esetében 15,2, a TTK-s diákok körében 16, míg az Informatikai Kar hallgatóinak almintájában 25,7 órát mért egy hetes periódust vizsgálva. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az internethasználat a hallgatói életmód szerves részévé vált. A nemzetközi szakirodalomban fellelhető publikációk köre az egyetemisták internetfüggőségével foglalkozik (például Frangos et al. 2010, Sato 2006). Úgy véljük azonban, hogy annak akadémiai jellege inkább lehetőségként adott, miközben a hallgatói populáció IT-használata nagy általánosságban nem ebbe az irányba mutat. Az ide kapcsolódó tevékenységek kibővülése kapcsán hangsúlyoznunk kell, hogy a diákok életmód-váltása, amely az akadémiai világtól távolabb mozdítja el őket, egy tágabb felsőoktatás-szociológiai kontextusban is értelmezhető. A tevékenységek ráfordításainak az ilyen mértékű elmozdulásai óhatatlanul kihatnak más területek időtartamaira is, hiszen azok egy olyan, elemeiben összekacsolódó rendszert képeznek, amelyek határai limitáltak, hiszen a napok 24 órától tovább nem bővíthetők. A változás számokban – a Debreceni Egyetemre fókuszáló korábbi vizsgálatok eredményei
A screen time-tevékenységek első nagyobb tömbjét a televíziózás képezi, amely a magyar társadalom időmérlegének is komoly hányadát öleli fel. A KSH 2010-2011-es időmérlegvizsgálata szerint ennek átlagos ráfordítása 12 perc volt (A 15-74 éves népesség napi időfelhasználása 2011). A televíziózás elsősorban az idősebb korosztályok esetében jelent hosszabb időtartamokat, míg a fiatalok életében először a számítógép-használattal, majd az internethasználattal bővült ki a screen time tevékenységek sora. Kérdés, hogy azoknál a csoportoknál, ahol ezek a tevékenységek szervesen beépültek az életmódba, mindez a televíziózás rovására történt-e. Ezzel párhuzamosan az internethasználat a hallgatók életmódjának tekintélyesebb szeletévé vált (napi 43 percről 104 percre emelkedett a két vizsgálat között). A hallgatói életmód sokfajta szerep és igény közötti balanszírozásként is értelmezhető (Horstmanshof – Zimitat 2007), s ennek legjelentősebb elemei az akadémiai időkeretek, a szabadidő, illetve egyre inkább a kereső tevékenységek köre, amelyeket a fiziológiai ráfordítások egészítenek ki. Joggal feltételezhetjük, hogy az időtartamok átcsoportosítása nem csupán a szabadidő területéről történt – különösen azért, mivel tudjuk, hogy maga az internet-használat sem definiálható szabadidőként. Azt is látnunk kell, hogy a számítógép-használata és a televíziózás az utóbbi években (például a torrent-oldalaknak is köszönhetően) gyakorlatilag összefolyt, és egymástól nem elválasztható tevékenységi köröket alakított ki például a sorozatok fogyasztásának esetében. Egyáltalán nem egyértelmű, hogy az egyes tevékenységek értelmezése során a diákok milyen kategóriákat sorolnak a televíziózás, és melyeket az internethasználat körébe. Ezen kívül a „screen time” tevékenységek körébe tartoznak az olyan eszközök használatával töltött időkeretek, mint például az okostelefonok és a tabletek. A hagyományos időmérlegvizsgálatokban ezek a tételek gyakran nem jelennek meg. Kérdés az is, hogy az internet-használat milyen tevékenységeket és tartalmakat jelöl. A Campus-lét Kutatás6 rákérdezett bizonyos weblapok látogatottságára. Az így nyert adatok segítségével az internethez kapcsolódó időkeretek valamennyire „kitölthetők” (2. ábra). Ez alapján láthatjuk, hogy a debreceni egyetemisták esetében legjelentősebb szeletet 2010-ben a közösségi oldalak használata képezte, míg a hírportálok, szakmai folyóiratok, az egyetemhez kapcsolódó oldalak látogatottsága ezektől messze elmaradt. Kiemelésre érdemes tény a hírportálok napi felkeresésének igen alacsony, a 15%-ot sem elérő aránya. Az országos napilapok, regionális lapok olvasottsága is relatíve csekélynek mondható.7 Összességében egy, a közösségi oldalakra fókuszáló, és inkább rekreatív jegyekkel leírható használat rajzolódott ki a szemünk előtt.
6
Campus-Lét a Debreceni Egyetemen: Csoportok és csoportkultúrák. OTKA szám: K 81858. A kutatás vezetője Prof. Szabó Ildikó. 7 A kérdőív ezekre vonatkozó itemeket is tartalmazott.
2. ábra Weblapokat naponta látogató hallgatók százalékos aránya 2010-ben (Campus-lét Kutatás, N=2384) 100% 90% 80% 70%
60% 50% 40% 30%
nem látogatja naponta naponta látogatja
20%
10% 0%
A szabadidős tevékenységek legárnyaltabban a Debreceni Egyetemre (is) fókuszáló lekérdezések közül a 2005-ös Regionális Egyetem kutatás kérdőívében szerepeltek. Hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy a számítógéphez és az internethez kapcsolódó tevékenységek hogyan alakítják a diákok tevékenységstruktúráját, és milyen kapcsolatban állnak azzal, megpróbáltuk elkülöníteni a Hunyadi (2005) által megalkotott tradicionális és modern szabadidő kategóriáinak indexeit. Az első indexet a hagyományos szabadidős szokások gyakoriságából és végzéséből alakítottuk ki (szépirodalom olvasása, művészeti tevékenységek végzése, hangszeres zene, hangverseny- ill. színházlátogatás, könyvtárlátogatás gyakorisága), a második indexet pedig következő tevékenységekből képeztük: e-mail, chat, számítógépes játék, filmek letöltése, multiplex mozik ill. internetkávézók, valamint könnyűzenei koncertek látogatásának gyakorisága. Az indexértékek alapján ezután a hallgatókat a két aktivitási típus mentén alacsony, közepes, illetve magas indexértékkel bíró csoportra osztottuk közel 33%-os limiteket használva, majd elkülönítettük hagyományos, a modern és a két orientációt egyszerre képviselők almintáját. A lekérdezés majdnem negyven szabadidős tevékenységet érintett, ezekből négyet választottunk ki, amelynek során jelentős és szemléletes eltérések voltak tapasztalhatók (1. táblázat). A táblázatból leolvasható, hogy a modern orientáció esetében, ahová a számítógép-használattal összefüggő tevékenységek is kapcsolhatók, a könyvtár-látogatás gyakorisága sokkal alacsonyabb értéket mutat, éppen úgy, ahogyan a szépirodalom olvasása is.8 Azt is látjuk azonban, hogy a mind a két dimenzióban magas orientációs értéket mutató hallgatók szabadidő-felhasználása sokkal inkább megközelíthető egy „klasszikus” hallgató képpel. Fontos számunkra, hogy a két orientáció nem zárta ki egymást, s magas internetes aktivitással bíró diákok egy része nyitott volt a hagyományos, klasszikus tartalmakkal leírható szabadidő irányában.
8
A kérdőívben nem volt meghatározva, hogy ez papír alapon vagy elektronikusan történjen.
1. táblázat Szabadidős tevékenységek gyakoriságának szélső értékei az orientációs típusok alapján (Regionális Egyetem Kutatás, 2005, százalékban megadva, N=952) Hallgatói minta
Szépirodalom Sport Könyvtár Kocsma
soha 8,1 16,1 7,5 2,8
naponta 16,6 13,2 20,3 9,4
Modern orientáció soha 32 6,7 4,4 5,4
naponta 1,8 27,8 11,6 17,3
Tradicionális orientáció soha 5,8 19,6 16,1 3,5
naponta 18 3,6 37,4 6,9
Tradicionálismodern orientáció soha naponta 5,5 14,5 2,8 27,5 9 31,5 2,8 8,3
Összességében azt mondhatjuk tehát az elméleti fejezetek lezárásaként, hogy az elmúlt 10-15 évben a hallgatói életmód jelentős mértékben átstrukturálódott, és ebben a számítógép- és az internethasználat terjedése kulcsfontosságú mozzanatként értelmezhető. Ugyanakkor nem csupán úgy tekintünk az ide kapcsolódó tevékenységeknek a kibővülésére, mint a változások motorjaira, hanem a jelenséget tágabb kontextusban értelmezve úgy véljük, hogy mindez leképezi az egyetemek egységesebb akadémiai világának a felbomlását. A campusok területén ezek a folyamatok egy olyan lehetséges életmódot hívtak életre, amelynek súlypontjai a könnyedebb szabadidő-felhasználáson nyugszanak. Úgy véljük, a kiugró internet-használattal jellemezhető csoport esetében is ezeket a jegyeket fogjuk kimutatni. Az elemzés módszertana Elemzésünk során a HERD adatbázist használtuk fel. A kutatás három országra terjedt ki, és Magyarországon is több intézményt érintett, azonban ebből leválasztottuk a Debreceni Egyetem almintáját. A mintavétel során a rétegzett és a többlépcsős csoportos mintavételi technikák kombinációját alkalmaztuk.9 Az internetezés időtartamát a lekérdezés során a hallgatóknak meg kellett becsülniük – ennek a technikának a validitása alacsonyabb, mint a napló-jellegű időmérleg-vizsgálatoknak, azonban a kapott adatok gyorsan kinyerhetők, illetve nagyobb mintákat is el lehet érni ezzel a technikával. A becslések alapján később három csoportot különítettünk el olyan módon, hogy a ráfordításokból közel 33%-os csoportokat képeztünk (alacsony, közepes és magas internethasználat). A szociodemográfiai változók körét a nem, az apa és az anya diplomája, a szülők tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága (alacsony, közepes és magas gazdasági tőke),10 illetve a 70 főt meghaladó egyetemi alminták képezték,11 illetve megállapítottuk a születési év medián értékét (1990), és ennek segítségével egy fiatalabb és egy idősebb kohorszot különítettünk el. Ezen kívül az internethasználat mértékének függvényében vizsgáltuk az interneten végzett tevékenységek
9
Az így kialakított adatbázis természetesen nem tekinthető reprezentatívnak, ugyanakkor úgy véljük, hogy az adatok így is elemzésre érdemesek. 10 A vizsgálatba bevont tartós fogyasztási cikkek a következők voltak: saját lakás/családi ház, hobbitelek/nyaraló, plazma tévé/LCD tévé, asztali számítógép vagy laptop otthoni internet-hozzáféréssel, tábalgép/ebook-olvasó, mobil internet telefonon vagy táblagépen, mosogatógép, klíma és okostelefon. 11 2012-ben ezek a következő karokat jelentették: Állam- és Jogtudományi Kar, Általános Orvosi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Egészségügyi Kar, Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar, Informatikai Kar, Műszaki Kar, Természettudományi és Technológiai Kar.
típusát,12 a kortárs kapcsolati beágyazottságot,13 a szabadidő-struktúrát,14 illetve a tanulási technikákat,15 és bevontuk az elemzésbe az oktatókkal való kapcsolattartás mutatóit is.16 Eredmények Az internetezés becsült időtartama a 2012-es mintában 137,1 perc volt, ami a KSH felnőtt mintájában mért értéknek a többszöröse. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a hallgatói életmódnak szerves részét képezi az internethasználat, s ennek időtartama az elmúlt majdnem tíz évben majdnem háromszorosára emelkedett. Korábban már utaltunk rá, hogy a kapott adatokkal óvatosan kell bánnunk: egyrészt, mivel becslésekkel dolgozunk, másrészt pedig azért, mert a screen time tevékenységek határai képlékenyek. S bár bizonyos pontatlansággal számolnunk kell, a több mint két órás ráfordítás jelentős átrendeződésre utal. Következő lépésben variancia-analízissel vizsgáltuk meg az internethasználat átlagos becsült hosszát a függő változóink segítségével. 2003-ban, amikor is kérdőíveinkkel az első éves hallgatókat értük el, a településtípus még lineárisan befolyásolta a ráfordításokat, azonban 2005-re ez az összefüggés eltűnt. A szülők diplomája esetében az időtartamok szintén magasabbak voltak 2003-ban, azonban két évvel később, amikor végzés előtt álló hallgatók töltötték ki a kérdőívünket, már nem tapasztaltunk lineáris összefüggéseket az említett területeken. A gazdasági tőke esetében találkoztunk dokumentálható kapcsolattal, azonban a legmagasabb ráfordítások a közepes anyagi tőke esetében voltak megragadhatók. Az első vizsgálat esetében tehát az internet használata inkább bírt középosztálybeli jegyekkel, ugyanakkor annak gyors emelkedésével az összefüggések eltűnni látszottak. 2012-ben a korábbi eredményeknek megfelelő szignifikáns kapcsolat volt megragadható a két nem között (férfiak: 161 perc, nők: 124 perc, ANOVA teszt, p<0,05, sig: 0,000). Kérdés ugyanakkor, hogy ilyen mértékű internethasználat esetében beszélhetünk-e még előnyökről a magasabb ráfordítások esetében, mint ahogyan a szakirodalom a digitális szakadék klasszikus értelmezésénél teszi. A szülőket megvizsgálva az almintát mind a két nem esetében diplomás és nem diplomás csoportra osztottuk. Kimutatható eltérés húzódott az apa végzettsége esetében (nem diplomás apa: 142 perc, diplomás apa: 125 perc, ANOVA teszt, p<0,05, sig: 0,007), s az anyák kapcsán is dokumentáltuk a diplomások gyermekeinek kisebb értékeit, a differencia azonban nem volt szignifikáns. A gazdasági tőke és a településtípus nem magyarázta a ráfordításokat. Úgy tűnik tehát, hogy az internet használatának eltűnik a középosztálybeli jellege, s az időtartam alapvetően nem függ a szociodemográfiai mutatóktól. Ha találtunk is kapcsolatot, annak iránya éppen ellentétes a körülbelül egy évtizeddel ezelőtti rajzolatokkal. Markáns összefüggés ragadható meg azonban az életkori csoportok között, amely a fiatalabb generáció „előnyét” mutatta (ANOVA teszt, p<0,05, sig: 0,000, 128 és 141 perc), illetve az egyetemi karok hatása is jelentősnek mutatkozott (3. ábra). Az internetezéssel töltött időkeretek a KTK-n, a TTK-n, a GVK-n, a MK-n a legmagasabbak,17 s a humán és az orvosi/egészségügyi területek csupán alacsonyabb értékekkel képviseltetik magukat.
12
Például: milyen gyakran emailezik, néz videoklipet, játszik online játékokat stb. Campusokon belüli és kívüli segítségek lehetőségére, illetve a barátságok tartalmára kérdeztünk rá. 14 Milyen gyakran jár színházba, multiplex moziba, hagyományos moziba, múzeumba/kiállításra, hangversenyre és könyvtárba. 15 Vizsgára felkészülés módjait térképeztük fel, például önálló keresés könyvtárakban, megadott könyvek használata, anyagok keresése interneten stb. 16 Ezt például a következő kérdésekkel mértük fel: van-e olyan oktatója, akivel óra után tudományos kérdésekről beszélget, email-kapcsolatban van, figyelemmel kíséri pályafutását. 17 Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar, Természettudományi és Technológiai Kar, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Műszaki Kar. A kari struktúra a lekérdezés óta átalakult. 13
3. ábra Az egyetemi karok és az internethasználat becsült időtartama percekben mérve (ANOVA teszt, p<0,05, sig.: 0,000, N=1118)18
TTK
MK IK KTK GVK EK BTK ÁOK ÁJK 0
50
100
150
200
250
Következő lépésként az egyes internetes tevékenységek végzési gyakoriságát vizsgáltuk meg a magyarázó változók felhasználásával (2. táblázat). Két esetben bizonyos alminták (szinte) minden tevékenységi kör esetében domináltak: egyrészt a magas gazdasági tőke esetében, másrészt pedig a férfiak almintájában. A második eset egyértelműnek látszik, hiszen az időtartamok variancia-analízise is ezt az eredményt hozta, a gazdasági tőke esetében ugyanakkor arra kell gondolnunk, hogy bizonyos interneten végzett tevékenységek, amelyek az alacsonyabb gazdasági tőkéhez szorosabban kapcsolódnak, nem szerepeltek a kérdőívben. A többi magyarázó változó rajzolata árnyaltabb eredményt hozott, s bizonyos cselekvéseket a magasabb szociális státus irányába pozícionált (hírportálok olvasása, e-mail), míg másokhoz alacsonyabb státusjegyeket illesztett (online játékok, online üzletek, videoklipek). Érdekes módon a letöltések gyakoriságát a két szülő iskolai végzettsége eltérő módon alakította. A kohorszok kapcsán szemléletes, hogy a magasabb státusjegyekhez kapcsolódó tevékenységek az 1990 előtt születettek életmódjába illeszkednek bele szervesen. Itt utalnánk vissza Nagy (2006) feltételezésére, amely szerint a digitális egyenlőtlenségek a végzett tevékenységekben és a használat módjában válnak megragadhatókká. Láthattuk, hogy az időtartamok valóban elszakadni látszanak a kemény változóktól, a használat módjának esetében azonban státusjegyekkel tudunk ellátni egyes tevékenységeket.
18
EK: Egészségügyi Kar, BTK: Bölcsészettudományi Kar, ÁOK: Általános Orvosi Kar, ÁJK: Állam- és Jogtudományi Kar.
2. táblázat Az egyes internethez kapcsolódó tevékenységeket gyakrabban végző alminták (khí négyzet-próba, p<0,05) nem -
apa -
anya -
gazdasági tőke magas
kohorsz fiatalabbak
településtípus -
férfiak férfiak
diplomás -
magas magas magas
idősebbek idősebbek fiatalabbak
megyeszékhely falu
férfiak
nem diplomás -
magas
fiatalabbak
-
webes tárhely letöltés
férfiak
-
nem diplomás -
magas/közepes
-
-
férfiak
diplomás
magas
fiatalabbak
-
online játék
férfiak
nem diplomás nem diplomás
-
alacsony
-
falu
üzenetváltás, chat e-mail hírportál online üzletek video-klipek
Az egyetemi karok és az egyes tevékenységek közötti kapcsolatrendszer alaposabb feltárására jelen publikáció keretei nem elegendőek, ugyanakkor megadják az egyes alminták sajátos karakterisztikáját. Ilyen például a BTK esetében az emailezés magasabb, illetve a letöltések alacsonyabb gyakorisága, vagy a tárhelyek kiugró használata az Informatikai Kar esetében. Egyetlen kategória, az online játék esetében mutatunk részletesebb adatokat (4. ábra). Ennek oka, hogy egyrészt pozícionálják a „könnyedebb” használatot a KTK és a GVK esetében, míg az Informatikai Kar adatai gyakorlatilag szembemennek a sztereotípiákkal. 4. ábra Az online játék gyakorisága karok szerinti megoszlásban (khí négyzet-próba, p<0,05, sig.: 0,000, N=1118) TTK
soha
MK IK
ritkábban
KTK GVK
havonta legalább egyszer
EK
hetente legalább egyszer
BTK ÁOK
naponta
ÁJK 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Tények és tévhitek – kiugró internet-használat hatásai az életmódra és tanuláshoz való viszonyra Az internethasználat ráfordítása alapján három, megközelítőleg azonos nagyságú csoportot különítettünk el. A legmagasabb ráfordítással rendelkező alminta napi becslése meghaladta a 171 percet. Ha a hallgatók ezen csoportját vizsgáltuk, már sokkal inkább voltak megragadhatók a csoport szociodemográfiai jegyei, hiszen körükben felülreprezentáltak voltak nem csak a férfiak és a fiatalabb kohorsz tagjai, hanem a nem diplomás apák és anyák gyermekei, illetve a falusiak (khí-négyzet próba, p<0,05). Úgy tűnik tehát, hogy a kiugró internethasználat a hallgatói populáció esetében az alacsonyabb státusjegyekkel kapcsolódik össze. Ez után arra vállalkoztunk, hogy a kiugró internethasználattal bíró hallgatói csoportot vizsgáljuk meg kapcsolati és tanuláshoz való viszonya alapján abból a célból, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, mutatkozik-e hiátus valamely területen. Harmadik vizsgálati területként a szabadidős tevékenységeket vettük górcső alá. Első lépésben azt a kérdést kellett a hallgatóknak megválaszolniuk, hogy bizonyos élethelyzetekben és területeken számíthatnak-e kortárs kapcsolataikra vagy sem. A kérdőív megkülönböztette a campuson belüli és az azon kívüli baráti szálakat. Az eredmények arra utalnak (3. táblázat), hogy magas ráfordításokkal rendelkező hallgatók campuson kívüli kapcsolatai hiányosnak tekinthetők, míg a belső networkök esetében nem találtunk számottevő különbséget. 5. táblázat Baráti kapcsolatok megléte az internethasználat mértékének függvényében campusokon belül és kívül (khí négyzet-próba, p<0,05) campuson belül tanulmányaiddal kapcsolatban beszélgethetsz vele magánéleti problémákról beszélgethetsz vele együtt töltitek a szabadidőtöket jövőről beszélgethettek betegség esetén keres könyvet, jegyezet ad kölcsön
campuson kívül -
-
közepes ráfordítás
tanulmányaiddal kapcsolatban beszélgethetsz vele magánéleti problémákról beszélgethetsz vele együtt töltitek a szabadidőtöket jövőről beszélgethettek betegség esetén keres könyvet, jegyezet ad kölcsön
alacsony és közepes ráfordítás alacsony és közepes ráfordítás közepes ráfordítás közepes ráfordítás alacsony és közepes ráfordítás -
A kortárs kapcsolaton kívül az oktatókhoz fűződő szálakra is rákérdeztünk. A kilenc kijelentés közül két esetben találtunk szignifikáns kapcsolatot (van-e olyan oktatód, akivel tudományos kérdésekről óra után beszélgetsz; van-e olyan oktatód, akivel tananyagon kívül más témákról is beszélgetsz – khí négyzet-próba, p<0,05), és mind a két esetben azt találtuk, hogy a magas internethasználattal bíró csoport esetében hiányosságokat dokumentálhattunk. Ennek az almintának a networkjeit leginkább a campusokon belüli kortárs kapcsolatok jelentik, míg más hallgatók hálózatai sokkal kiegyensúlyozottabbnak tekinthetők. A szabadidős tevékenységek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy a magas ráfordítások milyen kapcsolatban vannak az intézménylátogatási gyakoriságokkal. A kérdőívben szereplő intézmények mindegyike (színház, multiplex mozi, hagyományos mozi, múzeum, hangverseny, könyvtár) esetében szignifikáns kapcsolatokat találtunk (khí négyzet-próba,
p<0,0,5). A rajzolatok a multiplex mozi kivételével egyértelműek,19 és arra utalnak, hogy a magaskulturához kapcsolódó intézményeket soha nem látogatók között a magas ráfordítással bíró diákok felülreprezentáltak. A könyvek olvasását a magas internethasználat ugyancsak ritkábbá teszi (khí négyzet-próba, p<0,0,5), ugyanakkor a nem papír alapú olvasás terjedésével ezzel az eredménnyel óvatosan kell bánnunk. A HERD Kutatás szabadidős blokkja kevésbé árnyalt, mint a 2005-ös Regionális Egyetem Kutatásé, így nem tudtuk elkülöníteni a kétféle szabadidő-orientációt. A rendelkezésünkre álló eredmények azonban arra utalnak, hogy a magas internethasználat mintha távolodna a hagyományos szabadidős aktivitások körétől. A tanuláshoz való viszonyt egyrészt az órák látogatásának gyakoriságával mértük fel, (ugyanakkor tudjuk, hogy ez a mutató a kari struktúrába is beágyazott). Az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy 80-100%-os részvétel esetében a magas internethasználattal bíró hallgatók alulreprezentáltak (5. ábra). 5. ábra A tanórákon való részvétel arányai az internethasználat függvényében (khí négyzetpróba, p<0,05, sig.: 0,001, N=1118)
0-20% 20-40% magas ráfordítás 40-60%
közepes ráfordítás
alacsony ráfordítás
60-80% 80-100% 0
100
200
300
Rákérdezett a kérdőív arra is, hogy a hallgatók a vizsgára való felkészülés milyen módszereit részesítik előnyben. A válaszlehetőségek egy részénél nem találtunk szignifikáns kapcsolatot (megadott könyvből kijelölt anyagból, megadott könyvből nem kijelölt anyagból, önálló keresés a könyvtárakban), míg az internethasználatot is igénylő két kijelentés esetében ki tudtuk mutatni az általunk vizsgált alminta nagyobb mértékű választását (internetről kinyomtatható anyagokból, megadott linkek alapján – khí négyzet-próba, p<0,05). Kulcsfontosságúnak éreztük azonban az utolsó kijelentést, amely egy, a Nagy (2006) által is megrajzolt, kreatívabb és tudatosabb internet-használat meglétére utalhat (önmagad keresel az adott témában irodalmakat az interneten). Ebben az esetben azonban nem találtunk szignifikáns kapcsolatot.
19
A multiplex mozi helyezkedik el legtávolabb a magaskulturális tevékenységektől. Ebben az esetben a rajzolat nem egyértelműen ellentétes a többi tevékenység mintázatával, de felülreprezentált az alminta például a havi látogatás esetében.
Összegzés Tanulmányunk kettős céllal íródott. Egyrészt a meglévő kutatási eredményeink alapján szerettük volna felvázolni az elmúlt bő tíz év hallgatói életmódjának átrendeződését. (Itt hangsúlyoznunk kell, hogy eredményeink a Debreceni Egyetemen lezajlott változások modellezésére alkalmasak, és a kapott adatok nem általánosíthatóak.) Ennek a folyamatnak az egyik középpontjában az internethasználathoz kapcsolódó ráfordítások drasztikus bővülése áll. Mindez csak úgy kivitelezhető, hogyha a diákok más területekről csoportosítanak át időkereteket. Másrészt arra vállalkoztunk, hogy a rendelkezésünkre álló legfrissebb adatok segítségével megpróbáljuk meghatározni az internethasználat szociodemográfiai beágyazottságát, illetve kiemelten szerettünk volna foglalkozni a kiugró ráfordítással bíró diákok almintájával. Első hipotézisünket, miszerint a tevékenység beágyazottsága átalakult, longitudinális adatok alapján valószínűsíthetjük. Az elmozdulás ugyanakkor már korábban, 2003 és 2005 között is megfogható volt. A szociodemográfiai háttér kontrapozícióját, ha a becsült ráfordítások átlagaival nem is, de az annak segítségével kialakított csoportok eszközével ki tudtuk mutatni a kiugró ráfordítással bíró almintában. Ezen adatok fényében a digitális egyenlőtlenségek klasszikus fogalma már messze nem tekinthető aktuálisnak, s úgy tűnik, hogy a mediatizáció előrehaladtával az egyenlőtlenségek két pólusa mindenképpen átrendeződött. Talán azt mondhatnánk, hogy több olyan gócpont is létezhet, ahol a hátrányok kulminálódhatnak, s értelemszerűen az egyetemek világában ezeknek csupán egyike lesz megfogható (ha annak nem is teljes mélységében): ez pedig a kiugró ráfordításokkal járó életmód. Az így kialakuló életvezetés több területen is hátrányokat rejt magában. Erre utalnak azok az eredmények is, amelyek a hallgatók magas ráfordításokkal bíró almintájának bizonyos területein mért hiátusait mutatják be (campuson kívüli kortárs kapcsolatok, magaskultúra halványabb megjelenése a tevékenységstruktúrában, alacsonyabb tanulási ráfordítások, ritkább oktatói kapcsolatok). Mindez megerősíti második hipotézisünket, hiszen úgy tűnik, mégis megragadhatjuk a magaskultúra és a tanulás területén az internethasználat egyfajta komplementer-pozícióját, amely a korábbi hallgatói kutatási eredmények alapján még nem volt dokumentálható. A szemünk előtt lezajló folyamatok egy olyan hallgatói csoport megjelenésére utalnak, amelynek az életmódja távolabb áll a klasszikus hallgatói képtől, és akadémiai habitusa is szerényebbnek mutatkozik. Úgy véljük azonban, hogy mindezen változások nem okként definiálhatók, hanem a jelenséget a felsőoktatás szocializációjának nézőpontjából az egységes hallgatói szubkultúra széttöredezésével (Pusztai 2011) állíthatjuk kapcsolatba, s tágabb kontextusában az eltömegesedés jelenségéből is eredeztethetjük. Az internet használatának mért eltérései pedig ennek a széttöredezettségnek csupán egyetlen dimenzióját képezik.
Hivatkozott irodalom
Babcock, Philip – Macks, Mindy (2011): The falling time cost of college: evidence from half a century of time use data. The Review of economic and statistics, 92., 2011/2. 468-478 Bocsi Veronika (2012) A modern szabadidő gender-szempontú vizsgálata hallgatói mintában. In.: Rákó Erzsébet (szerk): Társadalomtudományi tanulmányok V. Debrecen: Debreceni Egyetemi Nyomda. 17-25 Bocsi Veronika. (2013): Az idő a campusokon. Belvedere Meridionale: Szeged Frangos, Christos, C. – Frangos, Constantinos, C. – Kiohos, Apostolos (2010): Internet Addiction among Greek University Students: Demographic Associations with the Phenomenon, Using the Greek Version of Young's Internet Addiction Test. International Journal of Economic Sciences and Applied Research, 3., 2010/1. 49-74 Herczegh Judit (2013): Internethasználat és elektronikus kommunikáció a Debreceni Egyetem tanár szakos hallgatói körében. PhD értekezés. Debrecen: Debreceni Egyetem, Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program. Horstmanhof, Louise – Zimitat, Craig (2007): Future time orientation predicts academic engagement among first year university students. British Journal of Educational Psychology,77., 2007/3. 703-718 Hosein, Anasea – Ramaneu, Ruslan – Chris Jones (2010): Learning and living technologies: a longitudinal study of first-year students’ frequency and competence in the use of ICT. Learning Media and Technology, 35., 2010/4. 403 - 418 Hunyadi Zsuzsa (2005): Kulturálódási és szabadidő eltöltési szokások, életmód csoportok. Budapest: Magyar Művelődési Intézet Jacobsen, Wade C. – Forste, Renata (2011): The wired generation: academic and social outcomes of eletronic media use among university student. Cyberpsychology, 14.. 2011/5. 275-280 Kalenkoski, Charlene Marie – Pabilonia, Sabrina (2011): Time to work or time to play: the effect of student employment on homework, sleep and screen time. U.S. Boureau of Labour Statistic, Working Paper 450. 2011. October. Mokhtari, Kouider – Reichard, Carla A. – Gardner, Anne (2009): The impact of internet and television use on the reading habits and practices of college students. Journal of Adolescence & Adult Literacy, 52., 2009/7. 609-619 Nagy Réka (2006): Digitális egyenlőtlenségek: Mítosz vagy valóság? Információs technológiák használatának aspektusai az ifjúság körében. PhD-értekezés, Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola Nyüsti Szilvia – Ceglédi Tímea (2013): Vándorló diplomások, diplomáért vándorlók. In.: Garai Orsolya – Veroszta Zsuzsanna (szerk) Frissdiplomások 2011. Budapest: Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft. 173-207
Odaci, Hatice – Kalkan, Melek (2010): Problematic Internet use, loneliness and dating anxiety among young adult university students. Computers & Education, 55., 2010/3. 10911097 Pusztai Gabriella (2011): A láthatatlan kéztől a baráti kezekig. Hallgatói értelmező közösségek a felsőoktatásban. Budapest: Új Mandátum Kiadó Teperics Károly (2006): A debreceni felsőoktatás demográfiai háttere. In.: Süli-Zakar István (szerk.): „Tájak – Régiók – Települések…” Tisztelgés a 75 éves Enyedi György akadémikus előtt. Debrecen: Didakt Kft. 309-317 Sato, Takeshi (2006): Internet Addiction among Students: Prevalence and psychological problems in Japan. Japan Medical Association Journal, 49., 2006/7-8. 279-283 Zulauf, Craig Roland – Gortner, Amy K. (1999): Use of time and academic performance of college students – Does studying matter? Lecture. Ohio, 1999. August 8-11. American Agricultural Economics Association, Annual Meeting, Ohio State University A 15-74 éves népesség napi időfelhasználása (2011). Statisztikai Tükör, 5. sz. 1-4
Abstract The aim of this study is to show that the sociocultural background of internet use has actually changed in the student population. Earlier the favourable background (economic capital, the education level of the parents and living in a city) generated more input in this field. We suppose that this correspondence is not prevalent anymore, what is more, we may find even opposite relationship. We also intended to analyse the link between the internet use and the freetime-structure and the peer group networks as well. We separated the sub-sample of the University of Debrecen (N=1118) from the HERD database (Higher Education for Social Cohesion Cooperative Research and Development in a Cross-border Area). The students spend 137 minutes per day using the internet ont he average. We analysed the group that spend the most time and it was revelaled that the students with lower parental educational level were overrepresented in it. The economic capital did not contribute the averages of this activity. When the average use of the internet is high, activities involving high culture tend to be less frequent. Moreover we identified the lack of peer contacts outside the campuses in case of these students. It can be said that the sociocultural background of the high level internet use has dramatically changed and its position in the activity-structure has been transformed.