Készült Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala megbízásából
PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1051 Budapest V. , Október 6. u. 8. III./3. Telefon: 267 05 08, 267 70 78, Telefax: 266 75 61 E-mail:
[email protected] Home page: www.pestterv.hu
Kizárólag a PESTTERV hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével! Budapest, 2002. július hó
PESTTERV®
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 251/2002.(IX.19.) ÖK. határozata a Településszerkezeti Terv részleges módosítására vonatkozóan a 158/2002.(V.23.) ÖK határozattal módosított 284/2001.(IX.07.) ÖK. határozattal egységes szerkezetben Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 2§. (1) bekezdésében foglaltakra, a tervezési területre vonatkozóan meghozza a nagyközség településszerkezeti tervéről szóló határozatát, és egyúttal jóváhagyja a településszerkezeti tervlapokat, valamint azok kötelező együttes alkalmazását előírja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A határozat hatálya I. (1) A határozat hatálya területi értelemben Törökbálint Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A határozat részét képezik Törökbálint településszerkezeti tervlapjai (továbbiakban TTSZT). (3) A TÉSZ mellékletét képezi: · M-1 melléklet: A szabályozási terv készítésének szükségességével érintett területeken a szabályozási terv készítésénél alkalmazandó, az adott területre meghatározott azonosító mellé rendelt fő paraméterek. (4) A határozat hatálya alá tartozó területen belül a határozat rendelkezéseit és a TTSZT tartalmát együttesen figyelembe véve lehet és kell kidolgoztatni Törökbálint helyi építési szabályzatát (továbbiakban TÉSZ) és a szabályozási terveket valamint az azokhoz tartozó építési szabályzatokat. (5) A határozatban, mellékletében és a TTSZT-ben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a határozat és a TTSZT egyidejű módosításával van lehetőség. A TTSZT II. (1) A település igazgatási területén jelen határozat előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a TTSZT tartalmazza. (2) A TTSZT kötelező és irányadó elemeket egyaránt tartalmaz. A kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Az irányadó elem betartása nem kötelező. (3) Kötelező elemek: a) Igazgatási terület határa. b) Beépítésre szánt területek és a belterület közös határa. c) Beépítésre szánt területek és a belterület közös határa, amelynek a pontos helyét szabályozási tervben kell meghatározni. d) Beépítésre szánt területek határa. e) Meglévő belterületi határt megszüntető jel. f) Közutak, vasutak nyomvonala és jelei. g) Gyalogutak nyomvonala. h) Tervezett P+R parkoló. i) Tervezett kerékpáros útvonal j) Az ábrázolt irányból meg nem engedett közúti feltárás helye. k) Az egyes területfelhasználási egységek azonosítója, jele, szintterület sűrűsége és határa. l) Szabályozási terv készítésének szükségességével érintett terület határa. m) Műemlék.
1
PESTTERV®
n) Nyilvántartott régészeti lelőhely határa és azonosítója. o) Helyi védettségű természeti terület határa. p) Természeti terület határa. q) A területfelhasználást jelentősen befolyásoló védőtávolságok. r) Telken belül kötelezőn fásítandó telekrész. s) Telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv helye. t) Szabályozási és környezetvédelmi intézkedéseket igénylő terület. (4) Irányadó elem az új terület igénybevételt jellemző kapacitásadat. A SZABÁLYOZÁS IRÁNYELVEI (TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS) A település igazgatási területének felosztása III. (1) A település igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. (2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek. b) Vegyes területek. c) Üdülő területek. d) Gazdasági területek. e) Különleges területek. (3) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határát (legnagyobb szintterület-sűrűségét) az alábbi táblázat tartalmazza: Területfelhasználási egységek Térképi jele Legnagyobb szintterület-sűrűség Kisvárosias lakóterületek Kertvárosias lakóterületek Falusias lakóterületek Településközpont vegyes területek Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek Ipari gazdasági területek Üdülőházas üdülőterületek Hétvégiházas üdülőterületek Különleges területek
KL KEL FL TV KG IG ÜÜ HÜ EÜ, SP, JZ, T, B, VP, HT, GYT
1,2 0,4 0,4 1,3 1,0 0,8 0,2 0,2 0,6
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek. b) Zöldterületek. c) Erdőterületek. d) Mezőgazdasági területek. e) Egyéb területek. A területfelhasználási egységek hasznosításának feltételei IV. (1)
(2)
A település igazgatási területét a tervlapon ábrázolt tervezett szerkezeti elemek és területfelhasználási kategóriák figyelembevételével, valamint az egyes területek eltérő adottságai alapján a továbbtervezések során építési övezetekre illetve övezetekre kell felosztani. Azokat a területeket, amelyek a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai miatt részletes továbbtervezést igényelnek (újonnan megvalósuló terület igénybevétel, vagy jelentős funkcionális átalakulás miatt szabályozási terv készítési kötelezettséggel érintett területek) csak a kellő részletességgel kidolgozott szabályozási terv és építési szabályzat jóváhagyásával lehet új építési jogokkal felruházni. Ezeken a területeken (hacsak időközben a tervezés időszakára vonatkozó változtatási tilalom nem kerül elrendelésre) a szabályozási tervek elkészítéséig a
2
PESTTERV®
kialakult állapotnak megfelelően, a környezetben kialakult beépítéshez való illeszkedés szabályának betartásával lehet az építési munkákat engedélyezni. (3) A TTSZT-n szabályozási terv készítésének szükségességével érintett területeken a TTSZT területfelhasználási besorolásával összhangban, jelen IV. pont (3) bekezdésében rögzített azonosítók alapján és az M-1 mellékletben az egyes azonosítók mellé rendelt fő (telekalakítási és beépítési) paraméterek betartásával kell az egyes területek szabályozási terveit és építési szabályzatait kidolgozni. A szabályozási terv készítésének szükségességével jelölt területen a továbbtervezési paraméterek meghatározásánál a következő azonosítókat kell figyelembe venni: a) A SCHÖLLER mögötti területeken a KG-6 azonosítót. b) A törökbálinti szennyvíztisztító és környezetében a KG-6, IG-4 azonosítókat. c) Az ún. Auchan út menti területeken a KG-6 azonosítót. d) A Törökbálinti-budaörsi szennyvíztisztító bejáratának közelében lévő területeken a KG-6 és IG-4 azonosítókat. e) A DEPO és a Tükörhegy közötti területen a KEL-8, (és legalább 10.000 m 2-nyi) TV-2 , valamint a vasúttal párhuzamosan (legalább 20 m szélességben) EV azonosítókat. f) A Szabadházi hegy volt zártkerti területein a HÜ-2 azonosítót. g) A MECHANIKAI MŰVEK területén az IG-3 azonosítót (a meglévő Pistályi volt zártkertek felé 30 m széles telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávval és közúti feltárási tilalommal ebből az irányból). h) Az Égett-völgyi területeken a KG-4 és/vagy IG-4 és/vagy JZ-2 azonosítókat (a diósdi út mentén 30 m széles telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávval). i) A volt honvédségi lőszerraktárral ÉK-ről és a Pistályi volt zártkertekkel DNy-ról határos területen a KG-4 és/vagy IG-4 és/vagy JZ-2 azonosítókat. j) A Köles dűlő területén a JZ-2 és/vagy KG-4 azonosítókat (a Diósdi út határán 30 m széles telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávval). k) A Jázmin utca (Sziget) környezetében KEL-2 azonosítót. l) Az Annahegyi volt zártkerti területeken a HÜ-1 azonosítót. m) Az Annahegyi kőbányák területén az IG-6 azonosítót. n) Az Annahegyi volt zártkerti területek DNy-i környezetében a HÜ-4 azonosítót (az autópálya mentén 10 m széles telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávval). o) Az Annahegyi pihenő D-i oldalán lévő fejlesztési területen a KG-4 azonosítót. p) A Bajcsy Zs. U és az Árpád u. között, a Hosszúréti–patak menti sávban TV-2 és KP azonosítókat. q) A településközpont területén KEL-1, TV-1 és EÜ azonosítókat. r) A Fortuna kemping és bővítési területén a KEL-2, ÜÜ és VP azonosítókat. s) Az érdi út menti mezőgazdasági területeken a KEL-10 azonosítót. t) A Nemzetközi Üzleti Park területén KG-6 és a Kinizsi u-tól a lakóterületek felé eső területeken KG-7 azonosítókat (a Kazinczy u. felé eső határon legalább 30 m széles telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávval) továbbá 5000 m 2-nyi TV-2 azonosítót a Flóra Szálló telkéhez közeli területen. u) A Flóra kemping területén TV-2 és TV-3 azonosítót. v) Az SCB ÉNy-i sarkánál KG-6 azonosítót. w) A TECHNO-PARK területén és a REFLECT melletti területen KG-5 azonosítót x) A Törökbálinti-tó D-i oldalán KG-5 azonosítót, a TÓ-PARK bejáratánál pedig KG-6 azonosítót. (4) A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak a területfelhasználásra gyakorolt hatásait az érintett övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. (5) A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl. elő-közművesítés) a beruházások megvalósítása előtt biztosítani kell. Ezt a területtulajdonosok tehervállalásával kell biztosítani. A kellő közműellátás biztosítása érdekében a területtulajdonosokkal szerződést kell kötni a közművek megvalósítására. (6) Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát, és növényzettel való fedettségét. (7) A mezőgazdasági területek egyes részein (az eltérő adottságoknak megfelelően) biztosítani kell a tanyagazdálkodás és az üzemi jellegű állattartás lehetőségét. (8) A más célú hasznosításra kijelölt erdőterületek igénybevételének előfeltétele a csererdősítés megoldása. A TÉSZ készítése során a csereerdősítésekről intézkedni kell. (9) A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeit meg kell tartani és ki kell egészíteni a fasorok, védősávok visszaállításával, telepítésével. (10) Biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának lehetőségét.
3
PESTTERV®
Közúthálózatok, közlekedés V. (1) Az elővárosi közlekedés érdekében a vasúti megálló áthelyezéséről és ezzel kapcsolatban P+R parkoló létesítéséről gondoskodni kell. (2) A patak mentén megépült, de forgalomba nem helyezett tehermentesítő útszakaszt a tervezendő hálózat részévé kell tenni. (3) A közutak továbbtervezése során a szükséges építési szélességek biztosításáról gondoskodni kell. (4) A belterületen tervezett létesítmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor csak az OTÉK előírásai szerinti önkormányzati parkolási rendeletben meghatározott módon lehet ettől eltérni. Ebben az esetben is az építtetőnek kell a parkolót megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. (5) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (6) A kerékpáros közlekedéssel a továbbtervezés során is foglalkozni kell. Közművek VI. (1) .A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen, vagy a szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. (2) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot védeni kell. (3) A település az ivóvízbázis védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvíz bázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területekhez tartozik, ezért Törökbálint települési szintű szennyvízelvezetésének közcsatornával történő teljes körű megoldását és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését a fejlesztési területeken is meg kell oldani. (4) A település hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére a távlatban zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre szánt területeken.( A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.) (5) A településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy az új (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási és távközlési hálózat kiépítése és a meglevő hálózat rekonstrukciója földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. (A földfeletti vezetés átmenetileg fennmaradhat a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékek közös oszlopsoron való vezetésével.) (6) A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. ÉRTÉKVÉDELEM A település védelem alatt álló művi értékei VII. (1) Az országos védelem alatt álló építmények védelmét települési eszközökkel is segíteni kell. (2) Törökbálint Ófalu településrészén lévő helyi értéket képviselő településszerkezetet, telekstruktúrát külön rendelettel kell helyi védettség alá vonni. (3) A külön helyi értékvédelmi rendelet elveivel, céljaival összhangban lévő szabályozást kell kidolgoztatni a TÉSZ-ben. (4) A belterületen áthaladó jelentősebb közlekedési nyomvonalak környezetét a rendezett településkép kialakítása és fenntartása érdekében fokozott esztétikai kontroll alá kell vonni. (5) A meglévő építészeti értékek és a településkép védelmének érdekében a TÉSZ-ben bővíteni kell az építésengedély köteles tevékenységek körét. (6) A településesztétikai kérdésekben az önkormányzati tervtanácsnak a szükséges ellenőrző szerepkörét biztosítani kell.
4
PESTTERV®
(7) A régészeti értékek védelméről a TÉSZ-ben gondoskodni kell. A település természetvédelmi értékei VIII. (1) A természeti értékek megóvása érdekében fel kell mérni a település természeti területeit és meghatározni (a meglévőknél felülvizsgálni) a védett természeti területek lehatárolását. A védetté nyilvánító jogszabályban meg kell határozni a védett természeti területre vonatkozó kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, valamint ha szükséges, a védőterületeket. (2) Fel kell mérni a településen található egyedi tájértékeket (a társadalom számára jelentőséggel bíró, a tájra jellemző természeti értékeket, képződményeket és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemeket), és szükség szerint kezdeményezni kell a DINP általi nyilvántartás bővítését. (3) A természeti területek használata és fejlesztése során természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. KÖRNYEZETVÉDELEM Általános előírások IX. (1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. (2) A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: (a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, (b) megelőzze a környezetszennyezést, (c) kizárja a környezetkárosítást, (d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. (3) A település ipari létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendű jogszabályokban és tervekben előírt környezetvédelemi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni (pl.: légszennyező pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkező veszélyes hulladékok, stb.). (4) Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintő környezetterhelési adatokat, ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását. Föld védelme X. (1) Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek talajvédő művelése, a művelés során az eróziós és deflációs károk minimalizálását kell biztosítani. (2) A földterületeket a termőföld minőségének és termőképesség megőrzése érdekében a rendeltetésének megfelelően kell használni. (3) A földterületeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett területek rekultivációja szükséges. Vízkészletek minőség- és mennyiségvédelme XI. (1) A szennyvízelvezető hálózat kiépítése után a település még csatornázatlan ingatlanjainak a szennyvízelvezető hálózatra történő rákötését egy éven belül meg kell oldani. (2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) megfelelő (elő)tisztításról gondoskodni kell. (3) A vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyások és tavak közeli területeket. (4) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. Szükség esetén hordalékfogókat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.
5
PESTTERV®
(5) A belterületnek a külvizek és belvizek elleni megfelelő védelmét a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell. Levegőtisztaság-védelem XII. (1) A különböző területekre vonatkozó levegőtisztaság védelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. (2) A közlekedési eredetű légszennyezés terhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen véderdősávokat kell telepíteni. (3) A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. Zaj és rezgés elleni védelem XIII. (1) A különböző területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. (2) A közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen zajvédő erdősávokat kell telepíteni. (3) A lakóterületeken, védett természeti területen, valamint az ezekre hatással lévő szomszédos területeken a meglévő, helyhez kötött zajforrások esetében technológia-váltással, kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést. Élővilág védelme XIV. (1) Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében a művelési ág megtartását, az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásokat biztosítani kell. (2) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról. (3) Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek kialakulására. (Alacsonyabb ökológiai értékűek a szántó, szőlő és gyümölcsös területek, magasabb ökológiai értékűek az erdő, rétlegelő, nádas területek.) Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás XV. (1) A településen keletkező kommunális hulladék elhelyezése csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történhet. A felhagyott, vagy engedély nélküli hulladéklerakót rekultiválni kell. (2) A települési (kommunális) hulladékot ellenőrzött és előírt módon a település egészén szervezett gyűjtéssel és szállítással kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. (3) A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék lerakása, kezelése tilos. A VÉGREHAJTÁST ELŐSEGÍTŐ RENDELKEZÉSEK Tervkészítési feladatok XVI. (1) A településrendezés elősegítése érdekében a következő tervek elkészíttetéséről kell gondoskodni: a) TÉSZ és a szabályozási tervek. b) Szabályozási tervek alapján fejlesztési programok. c) Környezetvédelmi program. d) Rekultivációs terv készítése a bányák területére. e) A TTSZT-n jelölt közlekedésfejlesztési feladatok tervei. f) Vízügyi szakvélemény alapján vízrendezési tanulmányterv. g) Tanulmány a település épített környezetének helyi értékvédelméről és a védelem módjának meghatározásáról.
6
PESTTERV®
h) Kezelési és fenntartási útmutató a helyi védettségű természetvédelmi területekre. Tervegyeztetési feladatok XVII. (1) Törökbálint rendezése során figyelembe kell venni az alábbi terveket: - Pest megye Területrendezési Terve - Budapest és Agglomerációja Területrendezési Terve (2) Az ezután készülő területrendezési tervekben érvényesíteni kell a nagyközség rendezési tervében szereplő elhatározásokat. (3) A környező települések településrendezési terveinek egyeztetése során a nagyközség érdekeit képviselni kell. (4) A természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékét, az önkormányzati rendelet megalkotása előtt egyeztetni kell a természetvédelmi szakhatósági nyilvántartással. (5) E határozat hatályba lépése után az igazgatási területen belül készülő műszaki terveket a településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben eltérés válik szükségessé, úgy előzetesen a településszerkezeti tervet határozattal módosítani kell. Jogalkotási feladatok XVIII. (1) A településrendezéssel összefüggő külön rendeletek közötti kellő összhang biztosítása érdekében új rendeletet kell alkotni, illetőleg a meglévő rendeletet módosítani kell a következő témakörökben: a) Önkormányzati tervtanács b) Helyi értékvédelem (építészeti és természeti értékek) c) Lakókocsi, üdülősátor ideiglenes elhelyezésének feltételei d) Reklámok, hirdetések létesítése, engedélyezése e) Parkolás szabályozása f) Közterületek (utak, terek, zöldfelületek) használata, fenntartása g) Természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke h) Állattartás i) Települési hulladékgazdálkodás j) Fakivágás és pótlás k) Csendvédelem A településszerkezeti terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feladatok XIX. (1) A terv távlatán belül, szükség esetén a művelésből ki kell vonni, és igény szerint Képviselőtestületi határozattal belterületbe lehet vonni a TTSZT-n szereplő jelölés alapján: a) A SCHÖLLER mögötti területeket kereskedelmi-szolgáltató gazdasági, közlekedési illetőleg erdő területként. b) A törökbálinti szennyvíztisztítót és környezetét kereskedelmi-szolgáltató illetve ipari gazdasági területként. c) A DEPO-t és a DEPO É-i környezetében lévő területeket kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként. d) A Törökbálinti-budaörsi szennyvíztisztító bejáratának közelében lévő területeket kereskedelmiszolgáltató, illetve ipari gazdasági területként. e) A Törökbálinti-budaörsi szennyvíztisztító területét ipari gazdasági területként. f) A DEPO és a Tükörhegy közötti területet lakó és településközpont vegyes területként. g) Az Égett-völgyi területeket kereskedelmi-szolgáltató, ipari gazdasági illetőleg jelentős zöldfelületű intézményi különleges területként. h) A Szabadházi hegy volt zártkerti területeit üdülőterületként. i) A volt honvédségi lőszerraktárral ÉK-ről és a Pistályi volt zártkertekkel DNy-ról határos területet kereskedelmi-szolgáltató, ipari gazdasági illetőleg jelentős zöldfelületű intézményi különleges területként. j) A Köles dűlő területét temető, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági illetőleg jelentős zöldfelületű intézményi különleges területként. k) Az Annahegyi volt zártkerti területeket és környezetét üdülőterületként. l) Az Annahegyi kőbányák területét ipari gazdasági területként.
7
PESTTERV®
(2)
(3)
(4)
(5) (6)
(7)
m) A Fortuna kemping és bővítési területét lakóterületként, üdülőterületként illetőleg (víziparkként) különleges területként. n) A Felsővölgyi út menti mezőgazdasági területeket üdülőterületként. o) A Dulácska major területét jelentős zöldfelületű különleges intézményi és közpark területként. p) A TECHNO PARK területét kereskedelmi-szolgáltató területként. q) A törökbálinti tó D-i környezetét kereskedelmi-szolgáltató területként. Bármely belterületbe vonási határozat csak akkor hozható meg illetőleg szabályozási tervet és építési szabályzatot jóváhagyó rendeletet csak akkor lehet megalkotni, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a mindenkori területtulajdonosok az Önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban vállalták (pl. továbbterveztetés, közművesítés, közintézmény, bővítés stb. költségei). A szabályozási terv készítése során a környezetterhelő objektumoknál az illetékes szakhatóságok által megállapított (egyedi) védőtávolságokat kell figyelembe venni. A védőtávolságokat a települési környezetvédelmi program alapján, azzal összhangban kell alkalmazni a szabályozási terv készítésénél. A környezetvédelmi program elkészültéig, illetve annak hiányában a települési önkormányzatnak kell a védőtávolságokat meghatároztatni és a településrendezési terv készítéséhez alapadatként szolgáltatni. Azoknak a területeknek, építési telkeknek, amelyeken olyan tevékenység folyik, amely a szakhatóságok egyedi vagy általános környezeti előírásait meghaladja, védőövezettel kell rendelkezniük. a) Amennyiben e terv jóváhagyása után kerül sor a tevékenység megkezdésére, akkor az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó építési szabályozást. b) A jelenleg már védőövezettel rendelkező telkek esetében rendszeresen felül kell vizsgálni a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, hogy nem szükséges-e módosítást eszközölni (védőövezet csökkentés vagy növelés). c) A jelenleg védőövezettel nem rendelkező, de már termelési tevékenységet folytató azon telkeknél, amelyekkel kapcsolatban a területen folytatott tevékenységből (vagy egyéb módon) arra lehet következtetni, hogy a környezetre a megengedettnél nagyobb terhelési határértékkel bírnak, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó építési szabályozást. A mély fekvésű, vízjárásos területek belterületbe vonása és beépítése csak a terület vízrendezésének megoldása után lehetséges. A település fejlődésével párhuzamosan a közintézmények kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről (telekvásárlás, építés). A telekvásárlásokat lehetőleg a tervlapon településközpont vegyes besorolással megjelölt területeken és a településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő jogintézményekkel összhangban, azok differenciált alkalmazásával kell megtenni. A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A szükséges változtatásokat legfeljebb kétévente át kell vezetni. A településrendezés feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények és azok alkalmazása XX.
(1) A településrendezés előmozdítása érdekében Törökbálint nagyközség igazgatási területén az 1997. évi LXXVIII. tv-ben meghatározott összes sajátos jogintézmény alkalmazható. (2) A jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézményeket az elérendő cél és az önkormányzati lehetőségek függvényében differenciáltan kell alkalmazni. A jogintézmények célját, hatályának kiterjedését és gyakorlásának módját, célszerűen a TÉSZ-ben, illetőleg SZT-ben, esetleg az önkormányzat más külön rendeletében kell megállapítani. (3) Az Önkormányzat az alábbi településrendezési célok esetén állapíthat meg elővásárlási jogot: a) a jogszabályok alapján az önkormányzat kizárólagos ellátási felelősségébe tartozó szolgáltatások biztosítása, b) a települési épített és természeti értékek megóvása, fejlesztése, c) a települési zöldfelületi rendszer megóvása, fejlesztése és
8
PESTTERV®
d) a település közlekedési rendszerének és a parkolás javítása. A terv megvalósítását elősegítő tárgyi és személyi feltételek XXI. (1) A településrendezési tervek megvalósításának elősegítése érdekében (az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően) folyamatosan települési főépítészt kell alkalmazni. (2) A település rendezett arculatának kialakítása és fenntartása érdekében önkormányzati tervtanácsot kell létrehozni és folyamatosan működtetni. (3) A településrendezési tervek érvényesítése érdekében szükséges fejlesztési programok végrehajtására településfejlesztési alapot kell létrehozni. Az alap működtetésére megfelelő szervezetet kell kialakítani, amely jogi, műszaki és pénzügyi téren is képes a szükséges településfejlesztési feladatokat ellátni. (4) A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni. (5) A Polgármesteri Hivatalnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról folyamatosan gondoskodnia kell. Záró rendelkezések XXII. (1) Ez a határozat és a hozzátartozó tervlap 2001. év szeptember hó 24. napján lép hatályba. (2) E határozat előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Felelős: Polgármester Határidő: folyamatosan
Turai István Polgármester
Dorka Ágnes Jegyző
9
PESTTERV®
M-1 melléklet: A szabályozási terv készítésének szükségességével érintett területeken a szabályozási terv készítésénél alkalmazandó, az adott területre meghatározott azonosító mellé rendelt fő paraméterek. II. A KEL-2 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Oldalhatáron álló 700 50 25 Kialakult (K), de max. 5,0 (2) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3., és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (3) A területen a szabadon álló beépítést is engedélyezni kell, ha egyidejűleg fennáll, hogy: a telek legkisebb szélessége legalább 18 m; a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (4) A területen kialakult beépítés fenntartható, de bármely 5,0 m-nél nagyobb építménymagasságú épület teljes elbontása után már csak legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épülettel történő új építés engedélyezhető. (5) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (6) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. III. A KEL-8 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabályozási terv szerint Szabályozási terv 60 (SZT), de max. 20 illetve 5,0 Szabadon álló szerint (SZT), de 300 m2 min. 1.200, ill. átlagosan 1500 (2) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (3) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. IV. A KEL-10 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 4.000 70 10 4,5 (2) A területen kialakítható építési telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 40 m-nél. (3) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők.
10
PESTTERV®
(4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. V. A TV-1 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabályozási terv szerint Szabályozási terv szerint Zártsorú Szabályozási terv Szabályozási terv (SZT), de max. 50 (SZT), de min. 7,5 szerint (SZT) szerint (SZT), és max. 8,5 de min. 20 (2) A területen az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. (3) A területen jellemzően csak zártsorú beépítés engedélyezhető. Kivételes esetben azonban szabadon álló beépítés is engedélyezhető az övezetben, ha egyidejűleg fennáll, hogy: a telek legkisebb szélessége legalább 40 m; a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását és egyúttal a tervezett létesítményben tervezett funkció is kifejezetten igényli a szabadon álló beépítés alkalmazását. (4) A magastető tetőidom kialakításának, az alkalmazott beépítési módtól függetlenül az utcával párhuzamos gerincirány jelleget kell öltenie. VII. A TV-3 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2.500 30 30 8,5 (2) A területen az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. XII. A KG-7 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2.500 25 30 15,0 (2) A területen újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 30 m. (3) Az övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésben felsorolt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
11
PESTTERV®
XIII. Az IG-3 azonosító előírásai: (1) A területen az SZT-vel egyidejűleg el kell végezni a terület környezeti állapotfelmérését (különös tekintettel a talaj és talajvíz állapotára) és a vizsgálatok alapján szükség esetén kárelhárítási és/vagy rekultivációs tervet kell készíteni. (2) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabályozási terv szerint Szabályozási terv szerint Szabályozási terv Szabályozási terv Szabályozási terv (SZT), de max. 45 (SZT), de max. 16 m szerint (SZT) szerint (SZT), de szerint (SZT), de min. 20 min. 2.000 (4) A területen az OTÉK 20. §-ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (5) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (6) A területen külső határán lévő, az MK jelű mezőgazdasági övezet felé eső kerítés szakaszon kapu létesítése nem engedélyezhető. (7) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. XIV. Az IG-4 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2.500 25 Szabályozási terv szerint 11,0 (SZT), de max. 40 (2) A területen az OTÉK 20. §-ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. XV. Az IG-6 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 40 30 11,0 (2) A területen az OTÉK 20. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) A területen belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető. (4) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény csak az állattartásról szóló helyi rendelet előírásait figyelembe véve helyezhető el.
12
PESTTERV®
XVII. A HÜ-1 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 650 60 10 4,5 (2) A területen a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) A területen az építési telek területének minden megkezdett 1400 m 2-e után legfeljebb egy épület létesíthető. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. XVIII. A HÜ-2 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 1.350 60 10 4,5 (2) A területen a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) A területen az építési telek területének minden megkezdett 1400 m 2-e után legfeljebb egy épület létesíthető. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. XX. A HÜ-4 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 1.500 60 10 4,5 (2) A területen a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) A területen az építési telek területének minden megkezdett 1500 m 2-e után legfeljebb egy épület létesíthető. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. XXI. A JZ-2 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) 40 30 Szabályozási terv szerint Szabadon álló Szabályozási (SZT), de max. 11,0 terv szerint (SZT), de min. 5.000
13
PESTTERV®
(2) A területen az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 3., 4. és 5. pontjában felsorolt funkciónak megfelelő, valamint különleges idegenforgalmi és rekreációs célú épület és az azt kiszolgáló egyéb építmény helyezhető el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. XXII. Az EÜ azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Kialakult (K) 70 15 Szabályozási terv szerint (SZT) (2) A területen az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 4. pontjában megjelölt funkciójú és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (3) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. XXIII. A VP azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 40 10 5,0 (2) A területen az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 5. pontjával összhangban, nagykiterjedésű sportolási célú területként csak a vízi (vidám)park alakítható ki, illetve az ehhez az elsődleges funkcióhoz kapcsolódó egyéb kiegészítő, kiszolgáló épületek, építmények engedélyezhetők. (3) A legnagyobb építménymagasság értéke a csúszdák és a térhatároló fallal nem bíró építmények esetén 10 m. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
14
PESTTERV®
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Törökbálint Önkormányzata 27./2002. (IX.20.) számú rendelete Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatának módosításáról (a 18/2001(IX.18.) és a 19/2001. (IX. 18.) rendelettel egységes szerkezetben) Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV tv. 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 1§. (1) bekezdésében foglaltakra, a nagyközség igazgatási területére vonatkozóan megalkotja Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település szabályozási tervlapjait. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya, alkalmazása 1. § (1) A rendelet hatálya Törökbálint nagyközség közigazgatási területére terjed ki, kivéve azokat a területeket, amelyekre a szabályozási tervlapon szereplő jelölés szerint a későbbiekben szabályozási tervet kell készíteni. (2) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest, tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű országos előírások (pl. OTÉK és szabványok) betartása mellett kizárólag e rendelet, azaz Törökbálint Építési Szabályzata (továbbiakban TÉSZ) és mellékletei, függelékei, továbbá a jelen rendelettel együtt jóváhagyott szabályozási tervlapok együttes alkalmazásával szabad. (4) A TÉSZ mellékletét képezi: · M-1 melléklet: A hatályban lévő részletes rendezési tervek és szabályozási tervek építési előírásait jóváhagyó önkormányzati rendeletek listája. · M-2 melléklet: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások. · M-3 melléklet: Intézkedési előírások. (5) A TÉSZ függeléke: · F-1: A TÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája. (6) A TÉSZ-ben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a TÉSZ és mellékletei valamint a szabályozási tervlapok jogszabályok kereti között végrehajtott módosításával van lehetőség. (7) Az 1999. január 1. előtt jóváhagyott és a TÉSZ jóváhagyása után is hatályban tartandó részletes rendezési terveket területi hatályuk vonatkozásában a tervek módosításáig, vagy az egyéb jogszabályokban rögzített határidőn belül szükséges felülvizsgálatukig változatlanul alkalmazni kell. Az ezekben a tervekben nem szabályozott műszaki kérdésekben a tervek jóváhagyásakor hatályban lévő OÉSZ műszaki rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A TÉSZ hatályba lépését megelőzően, vagy azt követően jóváhagyott, az egyes szabályozási tervekhez kapcsolódó építési szabályzatokat (jelen rendelet kiegészítésére, vagy módosítására), szabályozási terveket területi hatályukon belül alkalmazni kell. (9) Az TÉSZ-szel együtt jóváhagyott, a település egészére vonatkozó szabályozási tervlapok (a további szövegrészletekben szabályozási terv) alapján a továbbtervezést nem igénylő területeken az építés engedélyezhető. Azokon a területeken, amelyeken a szabályozási terv további szabályozási terv(ek) készítését írja elő (a további szövegrészletekben SZT-ként jelölve), a telekalakítás és az építés az SZT jóváhagyása után az SZT előírásai alapján engedélyezhető. (Amíg ezen SZT-k jóváhagyásra nem kerülnek, az érintett területeken az általános jogszabályok alapján, a meglévő környezethez való illeszkedés elve, vagy a hatályban lévő RRT-k szerint lehetséges.)
15
PESTTERV®
A szabályozási terv 2. § (1) A TÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a szabályozási terv tartalmazza. (2) A szabályozási terven jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) Igazgatási terület határa. b) Beépítésre szánt területek és a belterület közös határa. c) Beépítésre szánt területek és a belterület közös határa, amelynek a pontos helyét szabályozási tervben kell meghatározni. d) Megszüntetendő belterületi határ. e) Beépítésre szánt területek határa. f) Elsőrendű szabályozási vonal. g) Megszűntető jel. h) Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa. i) Szabályozási terv (SZT) készítési kötelezettséggel érintett terület határa. j) Az ábrázolt irányból meg nem engedett közúti feltárás. k) Tömbfeltárás helye. l) Sétaút létesítési kötelezettség. m) Műemlék és műemléki környezet határa. n) Telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv. o) Telken belül kötelezően fásítandó telekrész. p) Jelentősebb védőtávolság, -sáv határa. q) Nyilvántartott régészeti lelőhely határa. r) Helyi védettségű természeti terület határa. s) Természeti terület határa. (3) A szabályozási terven szereplő másodrendű szabályozási vonalak geometriáját és ebből adódóan a másodrendű szabályozási vonalakhoz tartozó szabályozási szélességeket az érintett területre később elkészített és jóváhagyott SZT-vel pontosítani lehet. A településrendezés feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények 3. § (1) A település igazgatási területén a TÉSZ az alábbi sajátos jogintézményeket alkalmazását teszi lehetővé: a) Tilalmak (változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom). b) Elővásárlási jog. c) Kisajátítás. d) Helyi közút céljára történő lejegyzés. e) Útépítési és közművesítési hozzájárulás. f) Településrendezési (beépítési, helyrehozatali, beültetési) kötelezések. II. FEJEZET AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ HELYI SZABÁLYAI Elvi építési engedélyezés 4. § (1) Az építési munkák építési hatóság által történő engedélyezése során az alábbi esetekben mindenképpen kétlépcsős építésengedélyezési eljárást kell lefolytatni: a) lakó építési övezetekben bármely nem lakófunkciójú önálló épület létesítése esetén; b) üdülő építési övezetekben bármely nem üdülőfunkciójú önálló épület létesítése esetén; c) bármely más építési övezetben, övezetben az adott övezetre az OTÉK-ban kivételesen elhelyezhető építmények létesítése esetén, d) minden olyan esetben ahol azt SZT előírja. (2) A kétlépcsős engedélyezési eljárásban az építési engedélyezési eljárást megelőzően, az első lépésben elvi építési engedélyt kell beszerezni a telek rendeltetése, az építmény(ek) elhelyezhetősége, településképi követelmények, valamint a szomszédos telkekkel való kapcsolatok előzetes tisztázása érdekében.
16
PESTTERV®
Az építési engedélykérelmek elbírálásának kiegészítő szabályai 5. § (1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben meghatározott engedélyköteles építési munkák köre bővül, engedélykötelesé válik: a) a településképi védelem alatt álló területeken valamint helyi értékvédelem alatt álló településrészeken a homlokzatok nem szerkezeti jellegű megváltoztatása (színezés, festett vagy plasztikus díszítés, tetőfedés anyaga, homlokzati nyílászárók cseréje, illetve átalakítása, amely az épület közterület felüli megjelenését megváltoztatja,); b) meglévő épületen erkélyek, loggiák, illetve teraszok (részleges vagy teljes) beépítése, szerkezeti elemeinek olyan átalakítása, amely az épület közterület felüli megjelenését megváltoztatja; c) építési engedély alapján létesített kerítés átalakítása, közterület felé új kapubehajtó létesítése, valamint meglévő kapubehajtó áthelyezése és átalakítása; d) 5 m3-nél nagyobb kerti- és fürdőmedence létesítése, valamint medence lefedés; e) bármilyen hirdető berendezés létesítése annak helyétől és nagyságától függetlenül; 1 m2 nagyság fölött f) sportpálya létesítése; g) a közterületeken történő bármely egyéb építési tevékenység (pl. új út-keresztmetszet kialakítás, útburkolás, járdaépítés, utcabútorok, műtárgyak elhelyezése, vízelvezetés stb); továbbá h) síremlék, vagy építmény jellegű urnasír létesítése. (2) Az építési engedély az alábbi esetekben csak az Önkormányzati tervtanács véleményezése alapján adható meg: a) településképi védelem alatt álló területen 73. §. (1) bekezdése szerint) belül lévő minden telek és építési telek valamint építmény esetén; b) a helyi értékvédelem alatt álló településrészen; c) egy építési telken, telken több önálló épület létesítése esetén, d) 500 m2-nél nagyobb bruttó összes alapterületű létesítmény létesítése esetén; e) lakóterületen minden 10 főnél nagyobb, egyéb esetben 50 főnél nagyobb dolgozói létszámot befogadó gazdasági építmény esetén; f) hírközlési antenna telepítése esetén; g) közterületen az építési engedély köteles létesítmények esetén. (3) Az önkormányzati tervtanács elé az általános előírásokban meghatározott kötelező tartalommal összeállított építésengedélyezési dokumentációhoz további mellékletként csatolni kell: - a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telekre kiterjedő jelenlegi utcaképet és a tervezett állapotot fotómontázzsal vagy látványrajzzal; - a tervezett építmény tömegvázlatát és színtervét; - hírközlési antenna telepítése esetén településképi és sziluett vizsgálatot, valamint az önkormányzati főépítésszel lefolytatott helykijelölési eljárás jegyzőkönyvét. (4) Az építésengedélyezési tervnek az önkormányzati tervtanács elé való beterjesztése a települési főépítész feladata, amelyhez a települési főépítésznek előzetes írásos szakmai véleményt kell adnia. (5) Ha nincs a településen önkormányzati főépítész és/vagy nem működik önkormányzati tervtanács, akkor az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni. (6) Ha egy adott területre még nem lépett érvénybe az előírt SZT, akkor is engedélyezni kell a meglévő épület felújítását, lapostetős épület magastetős átalakítását, meglévő magastető legfeljebb 1,0 m-es térdfal építésével járó átépítését, illetve a tetőtér beépítését, valamint rendeltetésének megváltoztatását, feltéve, hogy a) az adott épületet szabályozási vonal nem érinti, b) a készítendő szabályozási terv célját és megvalósítását nem korlátozza, továbbá c) igazolható, hogy - a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, - a tervezett beavatkozás eredményeként kialakuló megjelenés a környező beépítéshez illeszkedik, - a rendeltetés megváltoztatása esetén a tervezett funkció a szabályozási tervben meghatározott övezeti előírásoknak megfelel.
17
PESTTERV®
A földhivatali adatok korszerűségének biztosítása érdekében alkalmazott kiegészítő szabályok 6. § (1) Új épület létesítése esetén az építési engedély címzettje köteles a tervezett épület kitűzésének tényét a kivitelezés megkezdése előtt bejelenteni, és a kitűzés ellenőrzési lehetőségét a bejelentés tényét követően 14 napon belül az építési hatóságnak biztosítani. (2) Az építési hatóság a használatba vételi engedély megadásáról szóló határozatában köteles előírni, hogy az engedély címzettjének a megvalósult állapotról változtatási vázrajzot kell készíttetnie és azt az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából az illetékes földhivatalhoz be kell nyújtania. A változási vázrajz benyújtásának tényét a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének feltételéül kell szabni. A változási vázrajz benyújtását az építési hatóságnál hitelt érdemlően igazolnia kell az építési engedély címzettjének. (3) Az építési hatóság köteles előírni a bontási engedély megadásakor, hogy az építtető a bontás elvégzésére vonatkozó bejelentési kötelezettségével egyidejűleg a szükséges példányszámban csatolja az illetékes földhivatalhoz benyújtandó változtatási vázrajzot is. Az építési hatóság, miután meggyőződött arról, hogy a bontási munkák az engedélyben foglaltak szerint megtörténtek, gondoskodik a változási vázrajznak az illetékes földhivatalhoz történő megküldéséről. III. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE ÉS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSSZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK Telekalakítás 7. § (1) A település igazgatási területén telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a TÉSZ-ben megadott értékeknek, az SZT-knek és a vonatkozó egyéb általános telekalakítási jogszabályoknak is megfeleljen. (2) A szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintő építés vagy használati mód változás engedélyezésével egyidejűleg kötelező a telekalakítás. (3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat (egy telek egy övezet elve). Telekalakítás (telekegyesítés) úgy semmiképpen sem engedélyezhető, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. (4) Ha egy telekre, építési telekre mégis két övezet, építési övezet előírásai vonatkoznak, akkor építési munka csak akkor engedélyezhető, ha a telket a szabályozási terven, vagy az SZT-n ábrázoltaknak megfelelően megosztják. (5) Építési övezetben új nyeles telek nem alakítható ki. Az építmények elhelyezésével, kialakításával kapcsolatos általános előírások 8. § (1) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a TÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásának betartásával adható ki. (2) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (azaz állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka már csak a TÉSZ előírásainak betartásával végezhető. (3) Az egyéb jogszabályokban előírtakon túl, meglévőnek kell tekinteni azt az építményt, amely jogerős építési illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy amelynek a használatbavételétől 10 év már bizonyíthatóan eltelt. (4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet (védőtávolságot, védősávot). (5) Építési engedély kiadása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha: a) vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt;
18
PESTTERV®
b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető a talajmechanikai probléma megjelenése; c) a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést. (6) A felszíni és talajvizek áramlását és/vagy minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki. (7) Ahol az építési helyen belül a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése eléri a 10%-ot, a tárgyi övezetre megadott engedélyezhető építménymagasság értéke legfeljebb 10%-kal megnövelhető. (8) A telekhatáron a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,00 méter lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. (9) A kötelező előkertek mélységét (az utca felőli építési határvonalat) az adott építési övezetre vonatkozó előírások betartásával, illetve az övezeti előírások hiányában az adott építési telek környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. (10) Az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületeknek a kialakult állapotnak megfelelően az oldalhatártól mért legfeljebb 1,0 m-es távolságon belül kell elhelyezkednie. (11) Egy adott építési övezetben az övezeti előírásokban megengedett választható beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni, hogy azáltal a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülhetnek. (12) Az oldal és hátsókertek legkisebb méretét az OTÉK 35.§ (3) illetve (4) bekezdéseiben szereplő általános előírások szerint kell meghatározni, kivéve ha az adott övezetre, építési övezetre vonatkozó részletes szabályok ettől eltérően rendelkeznek. (13) Az adott építési övezetben elhelyezhető melléképítményeket az építési helyen belül szabad elhelyezni, kivéve az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), és m) pontban meghatározott létesítmények ha az adott melléképítmény elhelyezésére igazolhatóan csak azon kívül van mód, vagy az építmény jellege kifejezetten igényli az építési helyen kívül történő megvalósítást. (14) Törökbálint nagyközség területén önálló létesítésű új terepszint alatti építmény jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince. (15) A település igazgatási területén az antenna oszlopok csak abban az övezetben, építési övezetben helyezhetők el, ahol azt a TÉSZ lehetővé teszi. Ezeknek az antenna oszlopoknak az önállóan történő telepítése nem engedélyezhető, az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni. (16) Kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának előírásait betartva legfeljebb 2,0 m magas, legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkező, vagy lábazat nélküli, áttört kerítés létesítésére szabad. (17) A telken belül létesített, az eltérő használatú telekrészek lekerítésére szolgáló kerítés csak lábazat nélküli, legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés lehet. (18) Törökbálint nagyközség igazgatási területén lakókocsi, üdülősátor csak az OTÉK-nak megfelelően helyezhető el. (19) A település területén állattartó építmény építésengedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani. (20) A település igazgatási területén a vonatkozó jogszabályok és jelen előírások 10. §-ának (5) bekezdésében meghatározott közművesítési feltételek teljesítésülése esetén szabad kiadni építési engedélyt. (21) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre csak akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem haladja meg az adott övezetre, építési övezetre előírt környezetvédelmi határértékeket.
19
PESTTERV®
Általános közlekedési előírások 9. § (1) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) M0, M1 és M7 autópálya: K.I. b) A közigazgatási területen áthaladó összekötő- és bekötőutak: külterületen: K.V. belterületen: B.IV.c. c) Egyéb települési utak, utcák: Gyűjtő utak: B.V.c. Kiszolgáló utak: B.VI.d. (2) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az úttengelytől mérve: a) Gyorsforgalmi utak nyomvonala mentén külterületen 100-100 m. b) Az alsóbbrendű országos közutak külterületi szakaszán 50-50 m. c) Gyorsforgalmi utak belterületi beépítésre szánt területek menti szakaszán nincs védőterület. (3) A külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 men belül épület, építmény nem helyezhető el. (4) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon: a) belterületi főutak: jellemzően 30,0 m, min. 20,0 - 25,0 méter b) gyűjtő út: jellemzően 22,0 m, min. 18,0 - 20,0 méter c) lakóutca: jellemzően 16,0 m, min. 12,0 méter d) kerékpárút: min. 4,0 méter (5) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani. (6) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. a) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. b) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. (7) Az új vállalkozási területekre települő, jelentősebb forgalomkeltő létesítmények építési engedélyének megadását alátámasztó forgalmi méretezés elkészítéséhez lehet kötni. Közművekre vonatkozó előírások 10. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
20
PESTTERV®
(4) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonalfektetési helyet kell szabadon hagyni. (5) A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha: a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll, b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvízgyűjtő medence épül. c) a Pistályi hegy volt zártkerti területein az OTÉK előírásaiban legalább a részleges közművesítésre meghatározott feltételek is teljesülnek. (6) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (7) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető. b) Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. d) Azokon a területeken, ahol a közcsatorna hálózatra való rákötés kötelező, új beépítésére csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte. e) A beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : - a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. - a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m 3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, KDV VIZIG és KDV KF) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (ÁNTSZ, KDV VIZIG és KDV KF) meghatároz. (Amennyiben a keletkező 3 szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m -t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható.) (8) Bármely építési övezetben és övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - legalább a szennyezettség megengedett mértékéig - elő kell tisztítani. (9) Közvetlen élővízbe vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet. (10) A kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 10 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. (11) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad. (12) A csapadékvíz elvezetésére:
21
PESTTERV®
a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. b) az új beépítésre szánt területeken is zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni. c) a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni és ezt folyamatosan fenn kell tartani. (13) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (14) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (15) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos. (16) Új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során közművezetéket építeni (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási és távközlési hálózatokat) csak föld alatti elhelyezéssel szabad az országos, és helyi védelem alatt álló területeken, a településkép védelmi területeken és a TV-1 építési övezet területén (településközpont). (17) Egyéb esetben a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (18) Gáznyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. (19) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozást be kell tartani. (20) Hírközlési antennák telepítéséről jelen előírások 5. §-ának (2) és (3), valamint a 8. § (15) bekezdése intézkedik. (21) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a tűzcsapoknak a védendő építményektől való távolsága a 100 m-t ne haladja meg. A zöldfelületekre vonatkozó előírások 11. § (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. (2) Beépítésre szánt területen, közlekedési és közműterületen, egyéb területen új zöldfelület létesítését - a területfelhasználás változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni. (3) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműterületet, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (4) A telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (5) A telken belül kötelezően fásítandó telekrészen belül legfeljebb 8%-os területi arányban helyezhető el építmény, és egyéb burkolt felület. (6) A szabályozási terven, vagy SZT-ben telken belül jelölt kötelezően kialakítandó védőzöld sáv és/vagy kötelezően fásítandó telekrész kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. (7) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását - a környezeti hatások figyelembe vételével - kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni. (8) Fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendelete alapján végezhető.
22
PESTTERV®
(9) Az egyes övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. (10) A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága aa) 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a; ab) 50-100 cm vastagságú, a felület 50%-a; ac) 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén , a felület 100 %-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe. b) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe. (11) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki. (12) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett területfelhasználás-változás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását. Közterületek 12. § (1) A közterületek kialakítása érdekében a szabályozási terven, vagy SZT-n jelölt szabályozásokat végre kell hajtani. (2) A közterületek rendeltetésszerű illetve ettől eltérő használatáról a hatályos jogszabályok és külön önkormányzati rendelet intézkedik. (3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (4) A közterületeken csak a közterület övezeti besorolásának megfelelő építmények helyezhetők el, és azok is csak akkor, ha az adott övezetre vonatkozó egyéb szabályok betarthatóak. Hirdető-berendezések és reklámok elhelyezése közterületen vagy közterületről látható módon 13. § (1) Törökbálint területén a hirdető berendezések és reklámok elhelyezésének és létesítésének engedélyezésénél az ebben a tárgyban hozott helyi rendelet szabályai szerint kell eljárni. (2) A hirdető berendezések nem zavarhatják a köz- és közlekedésbiztonságot. Az építési övezetek és övezetek felosztása 14. § (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területén az építési övezeteknek és övezeteknek az alábbi főbb csoportjait jelöli ki: - Beépített, illetőleg beépítésre szánt területek építési övezetei. - Beépítésre nem szánt területek övezetei. IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI ÉS RÉSZLETES ÉPÍTÉSSZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI A beépítésre szánt területek övezeti beosztása 15. § (1) Törökbálint igazgatási területének beépített, illetőleg beépítésre szánt része az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) Kisvárosias lakó építési övezet (jele KL). b) Kertvárosias lakó építési övezetek (jelük KEL-1, KEL-2, KEL-3, KEL-4, KEL-5, KEL-6, KEL-7, KEL-9). c) Falusias lakó építési övezet (jele FL). d) Településközpont vegyes építési övezet (TV-2, TV-4).
23
PESTTERV®
e) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezetek (jelük KG-1, KG-2, KG-3, KG-4, KG-5, KG-6). f) Ipari gazdasági építési övezetek (jelük IG-1, IG-2, IG-5, IG-6). g) Üdülőházas üdülőterület: (jele: ÜÜ). h) Hétvégiházas üdülő építési övezet (jele HÜ-1, HÜ-3). i) Különleges területek építési övezetek (jelük SP, JZ-1, T, B és HT, GYT) LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK Lakóövezetek általános előírásai 16. § (1) A lakó építési övezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az OTÉK előírásai szerint, a TÉSZ övezeti előírásai alapján más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető az övezet telkeinek területén. (2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és lakóépülettel már rendelkező építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható. (3) Az építési övezetekben az előkertek mélységét elsősorban az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha nincs az adott építési telek környezetében kialakult beépítés, akkor az előkert mélysége 5 m, amely szabályozási tervben tovább növelhető. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. (4) Ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az OTÉK szerint az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. (5) Az építési övezetekben általában egy építési telken legfeljebb egy lakóépület létesítése engedélyezhető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. Kivételt képeznek ez alóla szabály alól a KL jelű építési övezetbe tartozó lakótelkek, ahol egy telken több lakóépület is elhelyezhető (6) A lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. A tető maximális gerincmagassága nem haladhatja meg a tényleges építménymagasság értékét jobban, mint: a) 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén az 5 m-t, b) 6 m vagy ennél nagyobb építménymagasság esetén a 6 m-t. (5) Az egyes lakótelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m 2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. (6) A lakóövezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők. A KL jelű lakóövezet (Meglévő kisvárosias, kislakótelepes, soklakásos társasházas lakóterületek) 17. § SZ 35 KL K SZT (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Szabályozási terv 30 35 Kialakult (K) szerinti (SZT) (2) Az építési övezetben lakóépületek, illetve az OTÉK 12. §-ának (3) bekezdésében szereplő 1. pontjában megjelölt funkciójú épületek helyezhetők el.
24
PESTTERV®
(3) Amennyiben az adott építési telek beépítésére további igény merülne fel, és az építési telek beépítettsége lehetővé teszi a további beépítést, akkor az általános szabályokon túl, az alábbi feltételek betartásával kell eljárni: a) Ha a beépítés új lakás létesítését eredményezi, akkor a beépítés előfeltétele a teljes körű közműellátás biztosítása. b) A lapostetős meglévő épületeken magastető létesíthető, de ebben az esetben az adott építési övezetben kialakult tényleges építménymagassági értéket max. 1 m-rel haladhatja meg az új építménymagassági érték. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KEL-1 jelű lakóövezet (Kialakult vegyes beépítésű, tervezetten intenzív kertvárosias lakóterületek) 18. § Z 30 KEL-1 7,5 700 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Zártsorú 700 50 30 7,5; de minimum 6,0 (2) Az építési övezetben kialakítható építési telek legkisebb szélessége 10 m. (3) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3., és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (4) Az építési övezetben különleges feltéttelek teljesítése esetén a zártsorú beépítésen kívül oldalhatáron álló és szabadonálló beépítés is engedélyezhető. (5) Az építési övezetben oldalhatáron álló beépítés csak akkor lehet engedélyezni, ha egyidejűleg fennáll, hogy: a telek legkisebb szélessége legalább 18 m; az engedélyezési tervben bizonyítani lehet az épület zártsorúvá (hézagosan zártsorúvá) való továbbfejleszthetőségének lehetőségét is; a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását. (6) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést csak akkor lehet engedélyezni, ha egyidejűleg fennáll, hogy a telek legkisebb szélessége legalább 22 m; a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (8) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (9) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
25
PESTTERV®
A KEL-2 jelű lakóövezet (Kialakult vegyes beépítésű kertvárosias lakóterületek) 19. § O 25 KEL-2 K 700 vagy a (7) bekezdés szerint (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Oldalhatáron álló 700 vagy a (7) 50 25 Kialakult (K), de max. 5,0 bekezdés szerint (2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3., és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (3) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is engedélyezni kell, ha egyidejűleg fennáll, hogy: a telek legkisebb szélessége legalább 18 m; a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (4) Az építési övezetben kialakult beépítés fenntartható, de bármely 5,0 m-nél nagyobb építménymagasságú épület teljes elbontása után már csak legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épülettel történő új építés engedélyezhető. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (6) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (7) A Régi vasút sor – Bajcsy-Zsilinszky utca – Bajor Gizi utca – Határ út – Kazinczy Ferenc utca által határolt területen található még meg nem osztott, minimum 800 m2 területű, két közterülettel határos, átmenő építési telkek az övezeti minimumtól eltérően két közelítően azonos paraméterű telektestre megoszthatók. A KEL-3 jelű lakóövezet (Az Ófalu és a Festung meglévő hagyományos, tervezetten kertvárosias lakóterületei) 20. § O 30 KEL-3 K K (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Oldalhatáron álló Kialakult (K) 50 30 Kialakult (K), de max. 5,0 (2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben a kialakult beépítés fenntartható, de bármely 5,0 m-nél nagyobb építménymagasságú épület teljes elbontása után már csak legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épülettel történő új építés engedélyezhető. (4) Az építési övezetben kizárólag jellegében utcára merőleges tetőgerincű épület, építmény engedélyezhető. Ettől az előírástól csak az adott telek közvetlen szomszédságában már kialakult, eltérő beépítési állapot esetén lehet eltekinteni. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (6) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
26
PESTTERV®
A KEL-4 jelű lakóövezet (Kialakult ikerházas beépítésű kertvárosias lakóterületek) 21. § IKR 25 KEL-4 K 550 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Ikres 550 50 25 Kialakult (K), de max. 5,0 (2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3., és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (3) Az építési övezetben kialakult beépítés fenntartható, de bármely 5,0 m-nél nagyobb építménymagasságú épület teljes elbontása után már csak legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épülettel történő új építés engedélyezhető. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KEL-5 jelű lakóövezet (A Rudák telep kialakult csoportházas kertvárosias lakóterülete) 22. § CS K KEL-5 K K (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Csoportos Kialakult (K) 50 Kialakult (K) Kialakult (K) (2) Az építési övezetben a legfeljebb egylakásos lakóépületen kívül más funkciójú épület nem helyezhető el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KEL-6 jelű lakóövezet (A Tükörhegy II. megvalósulás alatt lévő lakóterületei) 23. § RRT RRT KEL-6 RRT RRT (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Részletes rendezési Részletes rendezési terv Részletes rendezési terv Részletes rendezési Részletes terv szerint (RRT) szerint (RRT) szerint (RRT) terv szerint (RRT) rendezési terv szerint (RRT) (2) Az építési övezetben a 15/1996. (VII. 09) számú rendelettel módosított 20/1995.(VII. 27.) számú önkormányzati rendelet alapján engedélyezhető bármely építési munka. (3) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
27
PESTTERV®
A KEL-7 jelű lakóövezet (A Tükörhegy III. megvalósulás alatt lévő lakóterületei) 24. § RRT RRT KEL-7 RRT RRT (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Részletes rendezési Részletes rendezési terv Részletes rendezési terv Részletes rendezési Részletes terv szerint (RRT) szerint (RRT) szerint (RRT) terv szerint (RRT) rendezési terv szerint (RRT) (2) Az építési övezetben a 6 /1998. (III. 30.) számú rendelettel módosított 19/1996. (IX.05.)önkormányzati rendelet alapján engedélyezhető bármely építési munka. (3) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KEL-9 jelű lakóövezet (Törökbálint tervezett egyéb új lakóterületei) 25. § SZ 25 KEL-9 5,0 900 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 900 50 25 5,0 (2) Az építési övezetben kialakítható építési telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 20 m-nél, legkisebb mélysége pedig legalább 40 m kell legyen. (3) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az FL jelű lakóövezet (Az Ida majorban és a Virág tanyán kialakult meglévő falusias lakóterületek) 26. § O 30 FL 5,0 K (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Oldalhatáron álló Kialakult (K) 40 30 5,0 2 (2) Ha az adott építési teleken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 500 m -t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető. (3) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 14. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., 5. és 7. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek építmények helyezhetők el.
28
PESTTERV®
(4) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is engedélyezni kell, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 20 m szélesség), valamint a szomszédos telkeken kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmények elhelyezhető. (6) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állattartásról szóló külön helyi rendelet előírásaival összhangban lehetséges. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZET A településközpont vegyes építési övezetek általános előírásai 27. § (1) A településközpont vegyes építési övezetekben az OTÉK 16. § (1) bekezdésében felsorolt építmények elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetek építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb egy lakóépület létesítése engedélyezhető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (3) Az építési övezetekben az előkertek mélységét elsősorban az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha nincs az adott építési telek környezetében kialakult beépítés, akkor az előkert mélysége 5 m, amely szabályozási tervben tovább növelhető. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. (4) Az építési övezetben létesítendő épületeken általában magastetőt kell alkalmazni. Az épületeken a magastető alkalmazásától csak akkor lehet eltekinteni, ha az adott épület egyedi funkciója ettől eltérő megoldást tesz szükségessé. Az épületeken alkalmazandó magastető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. A tető maximális gerincmagassága nem haladhatja meg a tényleges építménymagasság értékét jobban, mint: a) 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén az 5 m-t, b) 6 m vagy ennél nagyobb építménymagasság esetén a 6 m-t. (5) Az építési övezetben a lakófunkció elsődlegessége esetén az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m2-e, egyéb funkció esetén pedig minden 250 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. (6) Az építési övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők. (7) Az építési övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (8) Ezekben az építési övezetekben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (9) Az övezetben a maximális szintterületi mutató értéke 1,3. A TV-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (A település egyéb alközponti részeinek meglévő és tervezett területe) 28. § SZ 35 TV-2 9,0 2.500 (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2.500 30 35 9,0 (2) Meglévő lapostetős épületen magastető utólagos kialakítása engedélyezhető. Ebben az esetben a legnagyobb építménymagasság értéke az építési övezetben meghatározott 9,0 m helyett 10,0 m. (3) Az építési övezetben az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők.
29
PESTTERV®
A TV-4 jelű településközpont vegyes építési övezet (A település egyéb alközponti részeinek meglévő és tervezett területe) 29. § IKR 25 TV-4 5,5 700 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Ikres 700 50 25 5,5 (2) Az építési övezetben az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK Gazdasági területek építési övezeteinek általános előírásai 30. § (1) A gazdasági területek az OTÉK-nak megfelelő kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (KG) illetve ipari gazdasági (IG) építési övezetekbe tartoznak. (2) Az egyes építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét, egyes alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények (pl. kémények, silótornyok, daruk) engedélyezése esetén legfeljebb kétszeres értékkel kell figyelembe venni. (3) Az építési telkek be nem épített részén (lehetőleg a telekhatárok mentén) összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani. (4) Az egyes építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 200 m 2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. A KG-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A DEPO meglévő és tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területei) 31. § SZ K. de max. 60 KG-1 20,0 2.000 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2.000 20 Kialakult, de max. 60 20,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Beépítési mód
A KG-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (Az SCB területén kialakult kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 32. § RRT RRT KG-2 RRT RRT (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
30
PESTTERV® Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Részletes rendezési Részletes rendezési terv Részletes rendezési terv Részletes rendezési Részletes terv szerint (RRT) szerint (RRT) szerint (RRT) terv szerint (RRT) rendezési terv szerint (RRT) (2) Az építési övezetben a 16/1997. (IX. 26) számú ÖK. rendelettel módosított 14/1994. (VII. 22) sz. ÖK rendelettel jóváhagyott RRT alapján engedélyezhető bármely építési munka. (3) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Beépítési mód
A KG-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A Schöller környékén kialakult egyéb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 33. § SZ 35 KG-3 12,0 1.500 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 1.500 40 35 12,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető a logisztikai funkció kizárásával. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KG-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A Tó-park területén kialakult egyéb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 34. § SZ 40 KG-4 15,0 5000 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 20 40 15,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető a logisztikai funkció kizárásával. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KG-5 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A Reflect területén kialakult egyéb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 35. § SZ 30 KG-5 15,0 5000 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
31
PESTTERV®
Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 30 30 15,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Beépítési mód
A KG-6 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (Törökbálint területén kialakult egyéb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 36. § SZ 35 KG-6 15,0 2.500 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2.500 25 35 15,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (5) A hrsz-ú telek esetében a maximális építménymagasság 8,0 m. A KG-8 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület építési övezete (A temetőfenntartó és sírkőkészítő telephely gazdasági területe) 37. § SZ 30 KG-8 5,0 1.000 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 1.000 20 30 5,0 (2) Az építési övezetben újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 20 m. (3) Az építési övezetben elsődleges funkcióként kizárólag temetőfenntartó és sírkőkészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. Ennek az elsődleges funkciónak a kiszolgáláshoz kapcsolódó kiegészítő funkciójú létesítmények ugyancsak elhelyezhetők. Az építési övezet területén a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a kezelő személyzet számára szolgáló lakások azonban csak akkor létesíthetőek, ha ahhoz az ÁNTSZ külön engedélyében hozzájárul. (4) Az építési övezetben az előkert mélysége legalább 10 m; az oldalkert legkisebb mérete 4 m; a hátsókert legkisebb mérete pedig 10 m. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
32
PESTTERV®
Az IG-1 jelű ipari gazdasági építési övezet (A Téglagyár területe) 38. § SZ K IG-1 K K (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Kialakult (K) Szabadonálló Kialakult (K) 25 Kialakult (K), de szabályozási terv szerint legfeljebb 30 (2) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az IG-2 jelű ipari gazdasági építési övezet (A Schöller meglévő üzemi területe) 39. § O 50 IG-2 15,0 1.500 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Oldalhatáron álló 1.500 30 50 15,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is engedélyezni kell, ha egyidejűleg fennáll, hogy az ahhoz szükséges telekméret biztosított, valamint a szomszédos telkeken kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (5) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az IG-5 jelű ipari gazdasági építési övezet (Törökbálint közműtelephelyeinek területe) 40. § SZ 50 IG-5 11,0 5.000 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 25 50 11,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (4) bekezdésében említett funkciók közül kizárólag a jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek és a hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el.
33
PESTTERV®
(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az IG-6 jelű ipari gazdasági építési övezet (Meglévő mezőgazdasági intenzív termelő és feldolgozó üzemi telephelyek, majorok területei) 41. § SZ 30 IG-6 11,0 5.000 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 40 30 11,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az építési övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető. (4) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény csak az állattartásról szóló helyi rendelet előírásait figyelembe véve helyezhető el. ÜDÜLŐTERÜLETI ÉPÍTÉSI ÖVEZET Üdülőterületek építési övezeteinek általános előírásai 42. § (1) Az üdülő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge legfeljebb 45 fok lehet. A tető maximális gerincmagassága nem haladhatja meg az építménymagasság értékét jobban, mint: a) 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén az 5 m-t, b) 6 m vagy ennél nagyobb építménymagasság esetén a 6 m-t. (2) Az egyes üdülőtelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m 2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. (3) Az üdülő övezetek területén az üdülőterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők. (4) Ezekben az építési övezetekben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az ÜÜ jelű üdülőövezet (A meglévő kemping üdülőterülete) 43. § SZ 15 ÜÜ 6,0 15.000 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 15.000 40 15 6,0 (2) Az építési övezetben a csak üdülőépületek, kemping és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók telepíthetők. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
34
PESTTERV®
A HÜ-1 jelű üdülőövezet (A József hegyi meglévő és tervezett üdülőterületek) 44. § SZ 10 HÜ-1 4,5 650 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 650 60 10 4,5 (2) Az építési övezetben a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben az építési telek területének minden megkezdett 1400 m 2-e után legfeljebb egy épület létesíthető. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A HÜ-3 jelű üdülőövezet (Tervezett új hétvégiházas üdülőterület) 45. § SZ 15 HÜ-3 4,5 1.500 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 1.500 60 15 4,5 (2) Az építési övezetben a legfeljebb egy üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai 46. § (1) Az építési övezetek telkei csak az adott építési övezetre vonatkozó telekméret betartásával oszthatók meg. Későbbi funkcióváltásból eredő telekmegosztási igény esetén SZT készítendő. (2) A különleges területek építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az SP jelű különleges építési övezet (a sportpálya területe) 47. § SZ 10 SP 5,0 K (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb
35
PESTTERV® Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Kialakult (K) 60 10 5,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 5. pontjában felsorolt funkciójú és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A JZ-1 jelű különleges építési övezet (A Dulácska majorban tervezett jelentős zöldfelületet igénylő különleges intézmények területei) 48. § SZ 35 JZ-1 11,0 5.000 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 40 35 11,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 3., 4. és 5. pontjában felsorolt funkciónak megfelelő és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetben a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A T jelű különleges építési övezet (a temetők területe) 49. § SZ 10 T 5,0 K (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Kialakult (K) 40 10 5,0 (2) Az építési övezetbe tartozó építési telkek telekegyesítése engedélyezhető. (3) Az építési övezetben az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 7. pontjában felsorolt temető és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A B jelű különleges építési övezet (az agyagbánya területe) 50. § SZ 10 B 4,5 K (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Kialakult (K) 40 10 4,5 (2) Az övezeten belül, építési telkenként az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 8. pontjában felsorolt funkciójú és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el.
36
PESTTERV®
(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A HT jelű különleges építési övezet (a honvédelmet szolgáló területek) 51. § HT (1) Az építési övezetbe tartozó telkeken és azok külön jogszabályban meghatározott környezetében mind az építés, mind a telekalakítás tekintetében az illetékes honvédelmi szervezet jogosult eljárni a rá vonatkozó és különböző törvényi előírásokban biztosított jogkörök (sajátos szabályok) alapján. A GYT jelű különleges építési övezet (a meglévő és tervezet gyepmesteri telep területe) 52. § SZ 10 GYT 4,5 5.000 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 40 10 4,5 (2) Az övezeten belül, építési telkenként az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 7. pontjával összhangban lévő gyepmesteri telep és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), j), k), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. V. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI ÉS RÉSZLETES ÉPÍTÉSSZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI A beépítésre nem szánt területek övezeti beosztása 53. § (1) Törökbálint igazgatási területének beépítésre nem szánt része az alábbi övezetekre tagolódik: a) Közlekedési övezet (jele K). b) Zöldterületi övezetek (jele KP és KEP). c) Erdő övezetek (jelük EV, EG és ET). d) Mezőgazdasági övezetek (jelük MÁ, MK, MF, MZ és MGY). e) Egyéb övezet (jele VT). A KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A K jelű közlekedési övezet (közúti és vasúti közlekedési területek) 54. § SZ 5 K 8,5 (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a TÉSZ 9. § (4) bekezdésével összhangban a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
37
PESTTERV®
(3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5 8,5 (4) Az övezetben 500 m2-nél nagyobb alapterületű építmény csak jóváhagyott SZT alapján helyezhető el. (5) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. (6) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (7) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. ZÖLDTERÜLETI ÖVEZET A KP jelű zöldterületi övezet (a közparkok területei) 55. § SZ 2 KP 4,5 (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2 4,5 (2) Az övezet telkein az OTÉK 27. §. (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. (3) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (5) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. (6) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A KEP jelű zöldterületi övezet (a kegyeleti park területe) 56. § SZ 2 KEP 4,5 K (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Kialakult (K) 2 4,5 (2) Az övezet telkein az OTÉK 27. §. (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. (3) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 40%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (5) A kegyeleti parkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.
38
PESTTERV®
(6) A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. ERDŐ ÖVEZETEK Az erdő övezetek általános előírásai 57. § (1) A erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek területei. Amennyiben az övezeti előírások engedik a területen a rendeltetéssel összeegyeztethető építmények elhelyezhetők. (2) Az övezetbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók. (3) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a K jelű közlekedési övezetek (TÉSZ 54. §) előírásai vonatkoznak. Az EV jelű erdő övezet (védelmi erdőterületek) 58. § (1) Az övezet védett erdőterületeinek, véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 75 %-ban faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. (2) Az övezet telkei nem építhetők be. (3) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető. Az EG jelű erdő övezet (a gazdasági erdőterületek) 59. § SZ 0,5% EG 4,5 100.000 (1) Az övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a TÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. (2) Az övezetben építési engedély csak akkor adható ki, ha az adott telek építési célra igénybe nem vett része legalább 15 éve erdő művelési ágban van. (3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A beépíthető telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 100.000 0,5% Legfeljebb 4,5 (4) Ha a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete 2 az 500 m -t meghaladja, akkor a beépítés csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető. (5) Az övezet kialakításának elsődleges célja a erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha: a) az erdőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) az erdőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. (6) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (7) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45O között választható meg. (8) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak bármely létesítmény elhelyezhető.
39
PESTTERV® (9) A 10000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető. (10) Az övezethez tartozó erdőterületek min. 75 %-ban faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia. Az ET jelű erdő övezet (turisztikai, egészségügyi-szociális erdőterületek) 60. § ET
SZ 4,5
5 100.000
(1) Az övezetben elsősorban az erdőgazdálkodással összeegyeztethető turisztikai, valamint egészségügyi és szociális építmények helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a TÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén, a turisztikai és egészségügyi funkciók ellátásához szükséges szolgálati lakás is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, az erdőterület rendeltetésével össze nem egyeztethető célú épület nem helyezhető el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A beépíthető telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 100.000 5 Legfeljebb 4,5 (3) Ha a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete 2 az 500 m -t meghaladja, akkor a beépítés csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető. (4) Az övezet kialakításának elsődleges célja az erdőterület turisztikai, valamint egészségügyi és szociális hasznosításának biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha: a) a turisztikai, egészségügyi és szociális célú építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) a turisztikai, egészségügyi és szociális célú építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. (5) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45O között választható meg. (6) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak bármely létesítmény elhelyezhető. (7) A 100.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (8) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. Az övezet beépítetlen telkein kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető. (9) Az övezethez tartozó erdőterületek min. 75 %-ban faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK A mezőgazdasági övezetek általános előírásai 61. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.
40
PESTTERV®
(2) Ha az övezetben találhatók erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú telkek, vagy telek alrészletek, akkor ezen művelési ágú telkek, illetve telekrészek abban az esetben sem építhetők be, ha az adott telek egyébként (övezeti besorolása miatt) beépíthető lenne. (3) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a K jelű közlekedési övezetek (TÉSZ 54 §) előírásai vonatkoznak. (4) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek nem keríthető le. (5) Az övezet területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter oldaltávolságot kell biztosítani. (6) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki. (7) A telekmegosztás nem engedélyezhető abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában: a) az övezetben előírt minimális területnagyságnál kisebb, b) a megengedett beépítettséget túllépő területűvé válik. Az MÁ jelű általános mezőgazdasági övezet (általános mezőgazdasági területek) 62. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be. Az MK jelű mezőgazdasági övezet (kertgazdasági területek) 63. § SZ 3 MK 4,5 3.000 (1) Az övezetben elsősorban a kertgazdasági műveléshez kapcsolódó építmények helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a TÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb egy lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem kertgazdasági célú épület nem helyezhető el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A beépíthető telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 3.000 3% 4,5 (3) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete 2 nem haladja meg a 300 m -t. (4) Az övezetben épület az adott telekkel határos út tengelyétől számított 15 m távolságon belül nem helyezhető el. (5) A telkek utcai telekhatárán csak kártalanítási igény kizárásával és lábazat nélküli kialakítású, áttört kerítés engedélyezhető. (6) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (7) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), i), k), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (8) A 3.000 m2-nél kisebb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (9) Az övezetben nagytestű állat (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, strucc és egyéb nagytestűnek minősülő állat) tartására alkalmas építmény nem helyezhető el.
41
PESTTERV®
Az MF jelű farmgazdasági mezőgazdasági övezet (mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő területek) 64. § SZ 3 MF 5,0 9.500 (1) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a TÉSZ-ben meghatározott (általános és a telek művelési ágától függő beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A beépíthető telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 9.500 3 5,0 (3) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete 2 nem haladhatja meg a 380 m -t. A létesítmények összes alapterületén belül a főépület 2 2 alapterülete a 180 m -t, a melléképületek alapterülete a 200 m -t nem haladhatja meg. (4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha: a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. (5) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság lakóépületnél 5,0 m, melléképületnél 4, 0 m. (6) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (7) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak bármely létesítmény elhelyezhető. (8) A beépíthető teleknagyság alatti területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (9) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. Az MZ jelű mezőgazdasági övezet (kisparcellás mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő korábbi „zártkerti” területek) 65. § SZ 3 MZ 4,5 720 (1) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A beépíthető telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 720 3 4,5 (3) Az övezetben új építmények elhelyezése az OTÉK 29. § (2)és (3) pontjaiban foglalt feltételek szerint engedélyezhető. (4) Az övezetben csak magastetős kialakítású építmény engedélyezhető. A tető tetőhajlásszöge 35 és 45 fok között választható meg. (5) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsorolt bármely létesítmény elhelyezhető.
42
PESTTERV® (6) A 720 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. Az MGY jelű mezőgazdasági övezet (gyep, nádas művelési ágú mezőgazdasági területek) 66. § (1) Az övezet gyep (rét, legelő) és nádas művelési ágú mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be, művelési águk nem változtatható meg. EGYÉB ÖVEZET Az VT jelű övezet (vízgazdálkodással kapcsolatos területek) 67. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások medre és partja, zöldtározók, a vízbeszerzési területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. (2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. (3) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a K jelű közlekedési övezetek (TÉSZ 54. §) előírásai vonatkoznak. (4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők. (5) Ebben az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. VI. FEJEZET TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ÖVEZETEI ÉS ELŐÍRÁSAI A művi értékek védelmének általános előírásai 68. § (1) A művi értékvédelem vonatkozásában az adott telek (építmény) tulajdonosának, illetve kezelőjének a régészeti, az építészeti, a történeti vagy településképi jelentőségű értékek védelmét, fenntartását és szakszerű fejlesztését biztosítania kell. (2) Művi értékvédelem alatt álló területen történő telekalakítás, építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése csak értékvédelmi szakági alátámasztó munkarész alapján lehetséges. (3) A szabályozási terv a település közigazgatási területét az alábbi művi értékvédelmi szabályozási övezetekre osztja föl: - Régészeti értékvédelmi övezet. - Országos védelem alatt álló művi értékek övezete. - Országos védelem alatt álló művi értékek környezetének övezete. - Helyi védelem alatt álló művi értékek övezete. - Településkép védelemi övezet. Az ER-MR jelű művi értékvédelmi övezet (régészeti értékvédelmi övezet) előírásai 69. § (1) Ha a település igazgatási területén bárhol végzett földmunkák során régészeti leletek (pl. agyagedény töredékek, ember-, vagy állatcsontok stb.) kerülnek elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni, és a területileg illetékes Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. (2) A szabályozási tervlapon jelölt, nyilvántartott régészeti lelőhelyek által érintett területeken az építésengedélyezési eljárás és az építési tevékenység során a területileg illetékes múzeumot meg kell keresni. Az I. fokú szakhatóság a megyei múzeum. A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságával kell egyeztetni.
43
PESTTERV®
Az ER-MO1 jelű művi értékvédelmi övezet (országos védelem alatt álló művi értékek övezetének) előírásai 70. § (1) Törökbálint igazgatási területén az alábbi építmények állnak országos műemléki védelem alatt: a) Volt Walla József-villa, Árpád u. 23. sz (hrsz 2190). b) Walla-kilátó (hrsz 2189/3,4). c) R.k. Mária-kápolna, Budaörsi út (hrsz 2217). d) R.k. templom, Iskola u. (hrsz. 28). e) TBC-szanatórium volt jezsuita kolostor épülete, Munkácsy Mihály u. 68-70. (hrsz. 22). f) Walla-sírbolt a régi temetőben (hrsz. 1151). (2) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények építési hatósági ügyeiben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal illetékes eljárni. Az ER-MO2 jelű művi értékvédelmi övezet (országos védelem alatt álló művi értékek környezete övezetének) előírásai 71. § (1) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét a szabályozási tervlap jelöli. (2) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni. Az ER-MH jelű művi értékvédelmi övezet (helyi védelem alatt álló művi értékek övezete) előírásai 72. § (1) Törökbálint külön rendeletében a későbbiek során védelem alá vont helyi értékvédelem alatt álló településrészeit a szabályozási tervlapon jelölni kell. (2) A művi értékek helyi védelmét a TÉSZ 5. §-a szerint az építésengedélyezés különleges szabályainak, valamint a helyi értékvédelemről szóló külön rendelet előírásainak együttes betartásával kell biztosítani. Az ER-MT jelű művi értékvédelmi övezet (településkép védelmi övezet) előírásai 73. § (1) Törökbálint településképi védelem alatt álló területébe tartozik minden telek és építési telek, amely közvetlenül határos az M0, M1, M7, Raktárvárosi, Diósdi, Hegyalja utakkal, a Dózsa Gy., Szent István, Munkácsy M., Kápolna, Árpád, Bajcsy Zs., Tó, Baross G., Bartók B., Kazincy F. Kinizsi P. utcákkal (a tervezett forgalmi és gyűjtő utakkal) és a vasútvonallal vagy az azokkal közvetlenül határos párhuzamos közút területekkel (2) A településképi védelem alatt álló területek védelmét a TÉSZ 5. §-a szerint az építésengedélyezés különleges szabályainak betartásával kell biztosítani. A természeti értékvédelem általános előírásai 74. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. (2) A szabályozási terv a település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi szabályozási övezeteket jelöli ki: - Helyi jelentőségű védett természeti terület övezete. - Természeti terület övezete.
44
PESTTERV®
Az ER-TH jelű természeti értékvédelem (helyi jelentőségű védett természeti terület övezete) előírásai 75. § (1) Az övezetbe a Törökbálinti erdők helyi jelentőségű természetvédelmi területek tartoznak. (2) Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat engedélyével, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembevételével végezhető. (3) Az övezeten belül bármely tevékenység csak az Önkormányzat védetté nyilvánító rendeletével összhangban, a helyi védettségű terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető. Az ER-TT jelű természeti értékvédelem (természeti terület) övezeti előírásai 76. § (1) Az övezetbe a DINP nyilvántartása alapján a szabályozási tervlapon jelölt, védelem alatt nem álló természeti területek tartoznak. (2) Az övezetbe eső területeken művelési ág megváltoztatásához a DINP engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembevételével engedélyezhető. VII. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ÖVEZETEI ÉS ELŐÍRÁSAI A környezet védelmének általános előírásai 77. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni. (2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig. (3) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez. A föld védelmének általános előírásai 78. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során: a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni. A föld védelmének mezőgazdasági övezetekre vonatkozó előírásai 79. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni. (2) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes
45
PESTTERV®
védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az É-ÉNy-i irányába eső határa mentén. (3) Az erózió elleni védelem érdekében a talajpusztulásnak kitett, 8%-os átlagos lejtést meghaladó, 1 hektárnál nagyobb szántóterületeken a terület minimum 3%-án talajvédő erdősávot (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani. Az eróziónak kitett legelőterületeken talajkímélő legeltetést kell folytatni. A vizek védelmének általános előírásai 80. § (1) A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint a település szennyeződés érzékenységi besorolása C, vagyis kevésbé érzékeny. (2) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. (3) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba. A vizek védelmének vízgazdálkodási övezethez kapcsolódó előírásai 81. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. (2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Levegőtisztaság-védelem általános előírásai 82. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket, valamint a megállapított védőterületekre vonatkozó határértékeket. Zaj- és rezgés elleni védelem általános előírásai 83. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg. (2) A szabályozási terv a település közigazgatási területén - a Zaj és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 4/1984 (I.23.) EüM rendelettel összhangban - az alábbi zaj- és rezgés elleni védelmi övezeteket jelöli ki: - fokozottan védett övezet - védett I/A övezet - védett I/B övezet - védett II övezet (3) A zaj elleni védelmi övezetekre vonatkozó, közlekedéstől származó zajkibocsátás határértékek megállapításánál az egyes közlekedési létesítményeket az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
46
PESTTERV®
a)
Nagy forgalmú közlekedési létesítmény az autópálya, autóút, vasúti fővonal, amelyek a következők: M7, M1, M0 autópálya, 1.sz. Bp.-Hegyeshalom vasútvonal. b) Közepes forgalmú közlekedési létesítmény a települési főút, egyéb vasútvonal, amelyek a következők: 8102., 8103., 8105., 81101. utak, Kinizsi Pál utca, tervezett tehermentesítő út, tervezett elkerülő út, tervezett Budapesti út (Mechanikai Művek mellett) c) Kis forgalmú közlekedési létesítmény a települési mellékút, kiszolgáló út, egyéb (föld)út, d) Forgalomtól elzárt terület az üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt terület, pihenésre szolgáló közkert. A (2) bekezdésben felsorolt zajvédelmi övezeteken belül a közlekedéstől származó zajterhelés megengedett értéke az övezet közlekedési területein kívüli részeire vonatkozik. (4) A zaj- és rezgésvédelmi övezeti előírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. A KV-ZF jelű zaj- és rezgés elleni védelem fokozottan védett kategória övezetének előírásai 84. § (1) Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából az érzékeny kategória övezetébe tartozik a település kórházi területe. (2) Az övezetre vonatkozó zajkibocsátási határértékeket az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Megengedett egyenértékű AKV-ZF Zajforrás típusa, helye, időtartama hangnyomásszint, LAeq, dB nappal éjjel Közlekedéstől Nagy forgalmú közlekedési létesítmény mentén 60 50 származó zaj Közepes forgalmú közlekedési létesítmény mentén 55 45 Kis forgalmú közlekedési létesítmény mentén 50 40 Forgalomtól elzárt területen 45 35 Építési munkától Építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 60 45 származó zaj Építési munka időtartama 1 hónap felett 1 évig 55 40 Építési munka időtartama 1 évnél több 50 35 Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj 45 35 A KV-ZI/A jelű zaj és rezgés elleni védelem védett I/A. kategória övezetének előírásai 85. § (1) Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a védett I/A. kategória övezetébe a laza beépítésű lakó és/vagy intézményi funkciót megengedő területek tartoznak. Az övezetbe elsősorban a település kertvárosias és falusias lakó, üdülő beépítésre szánt övezetek területei, valamint a természetvédelem alatt nem álló mező-, erdő- és vízgazdálkodási beépítésre nem szánt övezetek területei tartoznak. (2) Az övezetre vonatkozó zajkibocsátási határértékeket az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Megengedett egyenértékű AKV-ZI/A Zajforrás típusa, helye, időtartama hangnyomásszint, LAeq, dB nappal éjjel Közlekedéstől Nagy forgalmú közlekedési létesítmény mentén 65 55 származó zaj Közepes forgalmú közlekedési létesítmény mentén 60 50 Kis forgalmú közlekedési létesítmény mentén 55 45 Forgalomtól elzárt területen 50 40 Építési munkától Építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 65 50 származó zaj Építési munka időtartama 1 hónap felett 1 évig 60 45 Építési munka időtartama 1 évnél több 55 40 Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj 50 40
47
PESTTERV®
A KV-ZI/B jelű zaj és rezgés elleni védelem védett I/B. kategória övezetének előírásai 86. § (1) Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a védett I/B. kategória övezetébe a tömör, városias beépítésű lakó és/vagy intézményi funkciót megengedő területek tartoznak. Az övezetbe elsősorban a település kisvárosias lakó, településközpont vegyes beépítésre szánt övezetek területei tartoznak. (2) Az övezetre vonatkozó zajkibocsátási határértékeket az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Megengedett egyenértékű AKV-ZI/B Zajforrás típusa, helye, időtartama hangnyomásszint, Laeq, dB nappal Éjjel Közlekedéstől Nagy forgalmú közlekedési létesítmény mentén 65 55 származó zaj Közepes forgalmú közlekedési létesítmény mentén 65 55 Kis forgalmú közlekedési létesítmény mentén 60 50 Forgalomtól elzárt területen 55 45 Építési munkától Építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 70 55 származó zaj Építési munka időtartama 1 hónap felett 1 évig 65 50 Építési munka időtartama 1 évnél több 60 45 Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj 55 45 A KV-ZII. Jelű zaj és rezgés elleni védelem védett II. kategória övezetének előírásai 87. § (1) Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a védett II. kategória övezetébe a ipari, vagy ezekkel vegyes lakó- és intézményi funkciót megengedő területek tartoznak. Az övezetbe elsősorban a gazdasági beépítésre szánt övezetek területei tartoznak. (2) Az övezetre vonatkozó zajkibocsátási határértékeket az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Megengedett egyenértékű AKV-ZII Zajforrás típusa, helye, időtartama hangnyomásszint, Laeq, dB nappal Éjjel Közlekedéstől Nagy forgalmú közlekedési létesítmény mentén 65 55 származó zaj Közepes forgalmú közlekedési létesítmény mentén 65 55 Kis forgalmú közlekedési létesítmény mentén 65 55 Forgalomtól elzárt területen 60 50 Építési munkától Építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 70 55 származó zaj Építési munka időtartama 1 hónap felett 1 évig 70 55 Építési munka időtartama 1 évnél több 65 50 Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj 60 50 Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai 88. § (1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően. (2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást. (3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet. (4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet. (5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
48
PESTTERV®
(6) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti. VIII. FEJEZET TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK SZABÁLYOZÁSI ÖVEZETEI ÉS ELŐÍRÁSAI Tilalmak és korlátozások általános előírásai 89. § (1) A TÉSZ és a szabályozási terv a település közigazgatási területén az alábbi tilalmi és korlátozási szabályozási övezeteket jelöli ki, illetőleg teszi lehetővé használatát a későbbi továbbtervezések során: a) Településrendezést elősegítő sajátos jogintézmények Tilalmak Elővásárlási jog Kisajátítás Helyi közút céljára történő lejegyzés Útépítési és közművesítési hozzájárulás Településrendezési kötelezés b) Táj- és környezetvédelmi védőövezetek Szennyvíztisztító telep védőtávolsága Vizes élőhelyek partvédelmi övezete Vizes élőhelyek állapotvédelmi övezete Levegő védelmi övezete c) Nyomvonalas létesítményekhez kapcsolódó védősávok Közlekedés Közművek (2) A településrendezést elősegítő sajátos jogintézményekkel érintett építési telkek, telkek építéshatósági ügyeiben a jogintézmény sajátosságainak és az alkalmazás céljának megfelelően kell eljárni. (3) A település igazgatási területén a szabályozási terv által lehatárolt és/vagy az ágazati szabványokban előírt közegészségügyi, környezet és természetvédelmi, közlekedési és közmű védőterületeken belül építési és/vagy területhasználati korlátozások állnak fenn. (4) Bármely védőterület által érintett telken az adott védőtávolság által előírt építési és/vagy használati korlátozások csak a teleknek a védőtávolság által érintett részére vonatkoznak. A TI-T1 jelű, a változtatási tilalommal érintett építési telkek, telkek szabályozási övezetének előírásai 90. § (1) A változtatási tilalom elrendelésének célja az elrendelt változatási tilalommal érintett telkek telekstruktúrájának, és beépítettségének rögzítése annak érdekében, hogy az adott területre a tulajdonosoknak és a település közösségének is a legmegfelelőbb településrendezési terv készülhessen. (2) A változtatási tilalom fenntartásának időszaka a továbbtervezés idejére, de legfeljebb a tilalom elrendelésétől számított három évre terjed ki. A TI-E jelű, az elővásárlási joggal érintett építési telkek, telkek szabályozási övezetének előírásai 91. § (1) Az elővásárlási jog bejegyzésének célja a hiányzó közintézmények kialakításához szükséges területek megvételének biztosítása közérdekből. (2) Az elővásárlási jog bejegyzése a közérdekű tulajdonszerzés bekövetkeztéig áll fenn.
49
PESTTERV®
A TI-SZ jelű, a szennyvíztisztító védőtávolságának övezeti előírásai 92. § (1) A Törökbálint-Budaörsi közös szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m. A Törökbálinti szennyvíztisztító telep védőtávolsága 150 m. A szennyvíztisztító védőtávolsága telekhatártól számítandó. (2) Az alkalmazott tisztítási technológiától függően a védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. (3) A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el. A TI-VF1 jelű, a vizes élőhelyek partvédelmi övezeti előírásai 93. § (1) Az övezetbe a vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, tavak esetében a parttól számított 100 méteren belüli - területek tartoznak. (2) Az övezeten belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos. A TI-VF2 jelű, a vizes élőhelyek állapotvédelmi övezeti előírásai 94. § (1) Az övezetbe a vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területek tartoznak. (2) Az övezeten belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos. A TI-LV jelű, levegő védelmi övezet előírásai 95. § (1) A levegő védelmi övezetbe taroznak a közlekedési területek, mint légszennyező vonalforrások melletti területek, mely az út tengelyétől számítva új autópálya, autóút esetében 50 m-es, egyszámjegyű és kétszámjegyű országos közút, valamint új vasútvonal esetében 25 m-es területsáv. (2) A védelmi övezetben állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény nem építhető el. (3) A védelmi övezetben levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető. A TI-KL jelű, a közlekedési területek védősávjainak védelmi övezeti előírásai 96. § (1) Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén a TÉSZ 9. §-ának (2) bekezdésében szereplő mértékű védősávokat kell biztosítani. (2) A védősávokon belül csak a TÉSZ 9. §-ának (2) bekezdésében szereplő feltételek betartásával lehet bármely tevékenységet folytatni. (3) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén az OTÉK előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény. A TI-KMŰ jelű, a közművek védősávjainak védelmi övezeti előírásai 97. § (1) A település igazgatási területén lévő közműlétesítmények és a közműhálózatok nyomvonalai mentén a szabályozási terven rögzített illetőleg az egyes ágazati előírásokban meghatározott mértékű védősávokat kell biztosítani. (2) A védősávokon belül csak az ágazati előírásokban meghatározott módon és az adott közmű üzemeltetőjének, az érintett szakhatóság külön engedélyével lehet bármely tevékenységet folytatni.
50
PESTTERV®
X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 98. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv 2001. szeptember 24-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi tanácsrendelet és önkormányzati rendeletek (a továbbiakban: Ör.): az 1/1986 (I. 30.) tanácsrendelet Törökbálint Nagyközség Általános Rendezési Terve a 2/1991. (III. 03.) Ör., az 5/1992. (III. 31.) Ör., a 6/1992. (IV. 13.) Ör., a 11/1993. (VII. 05.) Ör. az egyes helyi építési ügyek szabályozásáról, az 5/1994. (III. 01.) Ör. a község Általános Rendezési Tervéről szóló 1/1986. tanácsrendeletet módosító 6/1992. (IV. 09.) Ör., a 6/1994. (II. 28.) Ör., a község Általános Rendezési Tervének módosításáról és a Bevásárlóközpont Budapest Rt. területére vonatkozó Részletes Rendezési terv jóváhagyásáról, a 13/1994. (VII. 26.) Ör. az 1/1986. (I. 30.) tanácsrendelet módosításáról, a 17/1994. (VI. 30.) Ör. a Törökbálint Tükörhegy-Szabadság tér Részletes Rendezési Tervéről, a 18/1994. (VI. 30.) Ör. a Tükörhelyi parcellázandó terület részletes rendezési tervéről, a 16/1995. (V. 11.) Ör. a község Általános Rendezési Tervéről, a 17/1995. (XI. 03.) Ör. „Tó-Park” Vállalkozási Központ részletes rendezési tervéről, a 9/1996. (IV. 25.) Ör. a 11/1993. (VII. 05.) Ör. egyes helyi építési közügyek szabályozásának a módosításáról, a 12/1996. (VI. 20.) Ör. az egyes helyi építési ügyek szabályozásáról szóló 11/1993. (VII. 05.) Ör. módosításáról, a 25/1996. (X. 15.) Ör az 5/1992. (III. 31.) Ör. Általános rendezési terv kiegészítéséről, a 11/1997. (VII. 10.) Ör. a 25/1996. (X. 15.) Ör. módosított Tükörhegy-Szabadság tér Részletes Rendezési Tervéről szóló 17/1994. (VI. 30.) Ör. módosításáról, a 13/1997. (VIII. 28.) Ör. a Bajcsy-Zsilinszky út menti terület beépítési tervéről, az 5/1998. (III. 30.) Ör. módosítja Törökbálint Nagyközség Általános Rendezési Tervéről alkotott rendeletét, a 14/1998. (V. 20.) Ör. az Általános Rendezési Terv módosításáról, a 18/1998. (IX. 11.) Ör. a Törökbálint Józsefhegy u.-Felsővár u. - 8038 hrsz. út Dózsa Gy. u. által határolt terület szabályozási terve a helyi építési szabályzata jóváhagyásáról, a 19/1998. (IX. 11.) Ör. a Törökbálint Tó utca SCHÖLLER és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata jóváhagyásáról, a 22/1998. (IX. 18.) Ör. a helyi építési szabályzat megállapításáról, a 32/1999. (XII. 17.) Ör. a változtatási tilalom elrendeléséről a 13/2000. (V. 21.) Ör. a változtatási tilalom elrendelésének elrendeléséről szóló 32/1999. (XII. 17.) Ör. módosításáról a 21/2000. (IX. 11.) Ör. a változtatási tilalom elrendelésének módosításáról szóló 13/2000.(V. 21.) Ör. módosított 32/1999. (XII. 17.) Ör. módosításáról, a 13/2001. (VI. 15.) Ör. a változtatási tilalom elrendelésének módosításáról szóló 13/2000.(V. 21.) Ör., 21/2000. (IX. 11.) Ör. módosított 32/1999. (XII. 17.) Ör. módosításáról. 16/2001. (IX. 22.) Ör. módosított 22/2000. (IX. 11.) Ör. a változtatási tilalom elrendeléséről (Tükörhegy III. levezető út) (2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (4) Szabálysértést követ el, aki e rendelet rendelkezéseit megszegi.
Turai István Polgármester
Dorka Ágnes Jegyző
51
PESTTERV®
M-1 melléklet: A hatályban lévő részletes rendezési tervek és szabályozási tervek építési előírásait jóváhagyó önkormányzati rendeletek listája. Az egyes építéshatósági ügyekben az alábbi rendeleteket kell alkalmazni: (1) a 24/1999. (XI. 18.) Ör. és a 15/1996. (VII. 09.) Ör. módosított 20/1995. (VII. 27.) Ör. rendelet Tükörhegy II. Részletes Rendezési Tervének módosításáról (2) a 25/1999. (XI. 18.) Ör. és a 6/1998. (III. 30.) Ör. módosított 19/1996. (IX. 05.) Ör. Kápolna dűlő RRT jóváhagyásáról (3) a 16/1997. (IX. 26.) Ör. módosított 14/1994. (VIII. 22.) Ör. a Törökbálinti Vállalkozói Terület bővítésének RRT elfogadásáról, (4) a 15/1994.(VI. 14.) Ör. a Nemzetközi Üzleti Park /32 ha/ Részletes Rendezési Tervének elfogadásáról (M-0 és Camping) (5) a 11/1999.(VI. 07.) Ör. módosított 27/1995. (IX. 28.) Ör. az Égett völgy Részletes Rendezési terve M-2 melléklet: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától: a) belterületen és külterületnek a volt zártkerteken belül eső részén: szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 méter, 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter b) külterületnek a volt zártkerteken kívül eső részén: gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter, minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter , törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter, vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter, cseresznyefa esetében 5,00 méter, dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter, c) külterületnek a volt zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 0,80 méter, 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,20 méter, 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter, fa esetében 8,00 méter. Közút és vasút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és volt zártkerttől - minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni). M-3 melléklet: Intézkedési előírások (1) A szabályozási tervlapon SZTK-val jelölt területeken az általános szabályoknak megfelelő területi ütemezéssel, a tervezett igénybevétel tényleges időpontjához igazodóan az előírt SZT-ket el kell készíttetni. (2) A TÉSZ-ben és a szabályozási terven megadott paramétereknek megfelelően történő közterület szabályozások végrehajtását a földhivatali nyilvántartáson át kell vezettetni. (3) A településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények előírt nyilvántartásokba való bejegyeztetéséről e rendelet kihirdetését követően haladéktalanul gondoskodni kell.
52
PESTTERV®
F-1 függelék A TÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája. Rendeletszám: 29/2000 18/97, 12/98, 27/2000, 29/2001 20/94 17/99, 10/2000, 15/2000 19/2000, 36/2001, 18/2002 19/97 10/2000, 9/2002 31/99, 24/2000, 42/2001
Témakör: Állattartás Építészeti és természeti értékek védelme Erdőterület védetté nyilvánításáról Környezet, közterületek, ingatlanok védelme, rendje, település tisztasága Közterület használat Reklámhordozók Szemétszállítás
53
