A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása
Készítette:
Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda 1016 Budapest I., Gellérthegy u. 30-32.
Budapest 2009. április hó
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Balaton-törvény) módosítását a Parlament 2008. szeptember 22-én hagyta jóvá. Kihirdetését követően 2008. december 1-én lépett hatályba „a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról” szóló 2008. évi LVII. törvény. A Balaton-törvény felülvizsgálatának indokoltsága és időszerűsége A Balaton-törvény felülvizsgálatát az 1033/2004. (IV.19.) Korm. határozat rendelte el. A felülvizsgálatot elsődlegesen a kiemelt üdülőkörzet területén – a törvény hatálybalépését követően végbement – elsősorban az infrastruktúra-hálózatokat (szennyvízelvezető rendszerek, közlekedési hálózatok) érintő fejlesztések, és a továbbtervezésükkel kapcsolatos országos koncepcionális alapvetések változása, továbbá önkormányzati fejlesztési igények, az üdülőkörzethez való csatlakozási szándékok, egyéb szakági koncepciókban bekövetkezett változások és a hazai jogszabályi környezet változása indokolta. Ezek közül a legmeghatározóbb igényt az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) Balaton-törvénnyel párhuzamos felülvizsgálata és a tervhierarchia érvényesítése érdekében a két terv tematikai összehangolásának igénye jelentette.
A törvény záró rendelkezései A törvény záró rendelkezéseiben új elem a törvény legalább 10 évenkénti kötelező felülvizsgálatának előírása. A felhatalmazó rendelkezések egyértelművé teszik, hogy mely szervek feladata a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére vonatkozó jogszabályalkotás, a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának és támogatási rendjének kidolgozása, valamint az egyedi értékű dűlők lehatárolására és értékeik védelmére vonatkozó követelmények rendeletben történő szabályozása. A törvény nem teszi kötelezővé a települési önkormányzatok számára, hogy a településrendezési terveiket határidőre hozzáigazítsák a felülvizsgált törvényhez. Így az önkormányzatokra bízza, hogy élnek-e az enyhítéssel biztosított lehetőségekkel, illetve, ha élnek vele, azt milyen – a kedvezményezettekkel kötött szerződésben meghatározott – feltételekkel teszik. Ezzel az állam az önkormányzatok számára olyan alku-pozíciót teremt, amelyből a települések fejlesztésére fordítható gazdasági előnyök, források nyerhetők. A törvény csak az újonnan csatlakozó települések esetében írja elő a településrendezési terv és helyi építési szabályzat 4 éven belüli elkészítését, illetve felülvizsgálatát. A törvény teljes dokumentációját és a térképeket letöltheti az alábbi oldalról: http://www.vati.hu/ (Térségi tervezés - Kiemelt térsékek - Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve menüpont alól)
A Balaton-törvény felülvizsgálata A felülvizsgálat a törvény hatálybalépését követő évek tapasztalatai alapján, a jogalkalmazók, az önkormányzatok véleményének figyelembevételével 2005-ben kezdődött meg. A felülvizsgálat alapvető szempontja az OTrT-vel való tartalmi és szerkezeti összhang megteremtése, valamint a Balaton-törvényben korábban már elért szakmai eredmények megőrzése volt. A kezdeti minimális változtatásra való törekvést a beérkező
23
Szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezete (C-1) Az egyedileg meghatározott övezetbe a módosítást követően a szőlőtermőhelyi I. osztályú területek tartoznak. A lehatárolás célja a Balatoni Borvidéki Régió minőségi szőlő- és bortermő területeinek védelme. A termőfelület védelme érdekében beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki. Építeni csak a rendeltetés szerinti használatnak megfelelő funkciójú épületet, az általános mezőgazdasági, illetve kertgazdasági terület övezetén megengedett beépítési százaléknak és a közművesítettségi feltételeknek megfelelően lehet. A szőlőterületek védelmével, a művelés ellenőrzésével és nyilvántartásával nevesül e területen a hegybíró feladata is. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek egyéb jogszabályok és a törvény által is biztosított joga és feladata a szőlőkataszteri területek felülvizsgálata. A gazdaságtalanul művelhető szőlőkataszteri területeken a szőlőművelési kötelezettség előírásait a felülvizsgálat során a törvény rugalmasabbá tette. A szőlőkataszter szerinti II. osztályú területek alövezete (C-2) és a rá vonatkozó övezeti szabályozás törlésre került. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (K-1) Az OTrT által meghatározott új országos övezet meghatározása a kiemelt térség területrendezési tervében a helyrajzi számos lista megadásával válik pontosabbá. A tényleges kiterjedésnek megfelelő ábrázolás – a helyrajzi számos lista alapján – a településrendezési tervek feladata.
vélemények és az OTrT-hez való igazodás mértéke felülírta, és a törvény szinte teljes átdolgozása vált szükségessé. Ennél fogva a három éves tervezés eredményeként a korábbi törvénymódosításokhoz (2001, 2005, 2006) képest jóval nagyobb arányú változást eredményezett a jelenlegi felülvizsgálat. Ez jelentette a jogszabályi helyek jelentős tartalmi kiegészítését illetve pontosítását, valamint a törvény szerkezeti átalakítását. A törvény célja A 2008. évi LVII. törvénnyel módosított Balaton-törvény megtartotta a 2000. évi Balaton-törvény célkitűzéseit, amely szerint a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén az értékes környezet megóvása, és a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése a cél. A törvény továbbra is a Balaton környezet minőségének és a tó vízminőségének javítását és az üdülési adottságok fejlesztését szolgálja. Mivel a térség meghatározó ágazata az idegenforgalom, ez a célkitűzés prioritást élvez. A térség kiegyensúlyozott fejlődése azonban az állandó népesség folyamatos – és nem az idegenforgalomban ma még szokásos szezonális – foglalkoztatásának javulásától várható. E körülmény felveti a térség gazdaságában tapasztalható egyoldalú idegenforgalmi túlsúly kiegyenlítésének kérdését és feladatát is. A területrendezési terv a gazdasági diverzitás növeléséhez, a munkahelyteremtéshez szükséges területeket térben differenciált módon, a környezeti és művi adottságok figyelembevételével biztosítja. Teszi mindezt a térségi szereplők és a különböző érdekek számára realizálható terület- és településrendezési lehetőségeken belül. A törvény szabályozási rendszere A módosított törvény e célok érdekében az eredeti Balaton-törvény szellemében pontosabb tartalommal meghatározza a területi, gazdasági, társadalmi adottságokhoz alkalmazkodó, optimális területfelhasználást, lehatárolja a különböző szempontoknak megfelelő térségi övezeteket, megállapítja a területfelhasználás rendjére az infrastruktúra-hálózatok elhelyezésére vonatkozó általános és az övezetek által érintett területekre vonatkozó részletes szabályokat, a szabályok érvényesítésére vonatkozó garanciákat. A szabályozással elérendő cél az üdülőkörzet arányos terhelése (és ellátása), a háttér területek bekapcsolása az üdülőtáj életébe,
3
az egyediséget jelentő táji elemek eredeti jellegben történő megőrzése és az üdülés minőségi színvonalát növelő fejlesztések feltételeinek biztosítása. A szabályozás tóparttól való távolság függvényében megállapított differenciáltsága megmaradt. A parti és partközeli településekre szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a partinak és partközelinek nem minősülő településekre. Az előírásokkal a törvény gátolni kívánja a táj-, természet és környezetvédelmi szempontból értékes területek beépítését, a parton egybefüggő urbanizált sáv kialakulását (a belterületek, települések közötti szabad felületek beépítését). Ugyanakkor megfelelő mozgásteret biztosít az egyes önkormányzatok számára, hogy a településrendezési eszközökben fejlesztési lehetőségeket biztosítsanak a lakosság és a vállalkozói szféra számára, illetve meghatározzák az egyes területek, telkek beépítésének részletes feltételeit. A törvény környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005 (I. 11.) Korm. rendeletben szabályozott tartalmi követelményekre alapozottan elkészült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének környezeti vizsgálata, amely környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból kedvezőnek ítélte meg a törvény alapvető célkitűzéseit, valamint a szabályozás részletezettségét és differenciáltságát. Megállapította azt is, hogy a törvény egésze a fenntartható fejlődést biztosítja azáltal, hogy nem változtat a szabályozási elveken, megtartja eredeti céljait, valamint a fenntarthatósági szempontból nem kielégítő fejlesztéseket korlátozza. A törvény – összhangot teremtve az OTrT szabályaival – biztosítja azt az Alkotmánybíróság által is megfogalmazott elvárást, hogy a környezet- és természetvédelem jogszabályokban rögzített védelmi szintje összességében nem csökkenhet. A szabályozás a Balaton térségben meghatározó turizmus ágazatra gyakorolt gazdaság-élénkítő hatást a turisztikai fejlesztések fizikai feltételeinek meghatározásával éri el. A törvény társadalmi hatása az ország egész lakosságát érintheti. A szabályok állandó változtatása bizonytalanságot, a befektetők részéről pedig a kivárásra alapozott távolságtartást eredményezheti. Ezzel szemben a szabályozás áttekinthetősége és hosszú időre vonatkoztatott kiszámíthatósága biztonságot teremthet a térségben.
Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2) Az OTrT-ben meghatározott, a Balaton-törvényben lehatárolt kiemelt térségi övezetbe azon területek tartoznak, amelyek – termőhelyi adottságaik, elhelyezkedésük alapján – védelmi, üdülési, illetve gazdasági funkciójú – távlati erdősítés számára igénybe vehetők. Az övezetben fennálló korlátozó előírások szerint csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható és beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3) Az OTrT országos övezetének megfelelően lehatárolt övezetbe azok az erdőterületek tartoznak, amelyek a leginkább alkalmasak olyan őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására, amelyek az erdő hármas funkcióját (környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi) egymással összhangban, a legmagasabb szinten képesek biztosítani. Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1) Az egyedileg meghatározott övezetbe a sajátos jellemzőkkel rendelkező, a szabadidő-eltöltés lehetőségeit bővítő, nagy helyigényű beruházások célterületeiként a turizmus minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosító területek tartoznak. Annak érdekében, hogy a kiváló tájképi adottságú, jó közlekedési lehetőségekkel bíró területek az idegenforgalom minőségi fejlesztési területeivé válhassanak, a szabályozási előírások e területek települési területfelhasználási egységekbe történő besorolását csak az idegenforgalmi céllal összeegyeztethető rendeltetés biztosításával engedik. A telekalakítás alsó határának 5 ha-ban történő meghatározása a nagy helyigényű létesítmények színvonalas elhelyezését szolgálja. Bár a telkek beépíthetőségét a törvény jelen módosítása 10%-ra emeli, e területek zöldfelületi jellegének megőrzése érdekében az aktív zöldfelületek minimális arányát 50%-ban határozza meg. Új szabályként a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok – műszaki lehetőségek mérlegelésével történő – terepszint alatti elhelyezése is előírásra került.
21
Kertgazdasági terület övezete (M-2)
A törvény területi hatályának bővülése
Az egyedileg meghatározott övezet a régi zártkerti területeket, valamint a településrendezési eszközökben szabályozott, illetve a tényleges tájhasználat szerinti kertes mezőgazdasági területeket tartalmazza. A Balaton-törvény módosítása a beerdősült volt zártkerti területeket részben kertgazdasági övezetként, részben erdőként szabályozza, annak függvényében, hogy az erdőművelés, illetve a kertgazdasági tájhasznosítás megújulása mennyire életszerű. Az övezetben hiányos szennyvíz-infrastruktúra miatt az üdülési használat nagymértékben növeli a környezetszennyezés veszélyét, ezért a Balaton-törvény módosítása ezeken a területeken az építést szigorú feltételekhez köti. A módosítás az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án teszi lehetővé – az előírt feltételek teljesülése esetén – lakóépület elhelyezését. A kertgazdasági terület övezetében a törvény előírja a beépítésre szánt területek kijelölésének tilalmát.
A települési csatlakozási szándék és a kiemelt üdülőkörzet nyugati részéhez kapcsolódóan megindult nagyobb arányú fejlesztések, illetve a kistérségi kapcsolatok további erősítésére irányuló javaslatok figyelembevételével a módosítás során a kiemelt üdülőkörzet a következő 15 településsel bővült: Ádánd, Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Nagyberény, Nyim, Som, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakomár, Zalaszentmárton, Zalaújlak. Az újonnan csatlakozó településekkel együtt a kiemelt üdülőkörzet 179 települést foglal magába.
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet (M-3) Az OTrT országos övezetének pontosításával lehatárolt övezetben a törvény a kimagasló agrárpotenciál megőrzését, fenntartását – a talaj, mint természeti erőforrás védelmén keresztül – kívánja biztosítani az optimális területhasználat, gazdálkodási mód előírásával. Erdőterület övezete (E-1) Az övezet egyedileg meghatározott övezetként a módosítás előtti Balatontörvény meglévő erdőterületek alövezetét alapul véve, a Balaton-törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változások következtében szükségessé vált tartalmi módosítással került lehatárolásra. A terület használatára, az építmények elhelyezésére vonatkozó szabályozás az erdők védelmét szolgálja.
A Balaton-törvény és az Országos Területrendezési Terv kapcsolata A területrendezési tervek hierarchikus rendjének biztosítása érdekében az OTrT felülvizsgálatánál alapelvként került rögzítésre, hogy a módosított törvény területi hatálya az egész ország területére, így a Balaton-törvényben meghatározott kiemelt üdülőkörzetre is kiterjed. A módosított Balaton-törvény és az OTrT összhangjának megteremtését a két törvényben alkalmazott fogalmak egységes értelmezése, az OTrT előírásainak teljes körű figyelembe vétele, illetve adaptálása a területfelhasználási és az övezeti szabályozásba, s végül a Balaton-törvény szerkezetének az OTrT-hez való illesztése szolgálja. A törvény gyakorlati alkalmazása A törvény alkalmazásánál figyelembe kell venni a 2008. évben módosított OTrT előírásait, melyeket a Balaton-törvény nem ismétel meg. A módosított Balaton-törvényben és az OTrT-ben is változatlan tartalommal alkalmazott fogalmak magyarázatát csak az OTrT tartalmazza. A módosított Balaton-törvény csak az abban előforduló vagy az OTrT-től eltérő fogalmakat magyarázza. A Balaton-törvényben a szabályozás területi szempontból egyrészt a teljes kiemelt üdülőkörzetre, másrészt a parti- és partközeli településekre tagolódik, tematikailag pedig a területfelhasználásra és az övezetekre vonatkozó előírásokat rögzíti. Ezek együttesen határozzák meg adott területre vonatkozó szabályokat, amelyek közül mindig a szigorúbb előírást kell érvényesíteni.
5
A hiteles 1:100.000 méretarányú térképi mellékletek a törvény részét képezik. A módosított Balaton-törvény előírásai mellett az ágazati jogszabályok figyelembe vétele is kötelező, melyekre a törvény külön nem hívja fel a figyelmet. A településrendezési tervek készítése során a parti települések vonatkozásában a vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket jogszabályi szintre emelő TNM rendeleteket és a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendeletet is alkalmazni kell. A Balatoni Területrendezési Szabályzat A kiemelt üdülőkörzet térségi szerkezeti terve. A térségi szerkezeti terv az OTrT-hez illeszkedve határozza meg a kiemelt üdülőkörzet hosszú távú térbeli rendjét a térségi területfelhasználási kategóriák, az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és az egyedi építmények térbeli elhelyezésével. A módosítás előtti Balaton-törvényhez képest változást jelent, hogy a térségi területfelhasználási elemeknél – az OTrT-vel összhangban – a térszerkezeti tervben nincs megkülönböztetve a meglévő és tervezett állapot. Ez alól csak az infrastruktúra-hálózat jelent kivételt. A kiemelt üdülőkörzet területfelhasználási rendje. A törvényben meghatározott területfelhasználási rend lehatárolásának pontossága javult azáltal, hogy a törvény a településrendezési tervek számára területi szempontból egyre jobban beazonosítható módon határolja le azokat a területeket, ahol a településrendezési terveknek a Balaton-törvényből származó szabályozási előírásokat érvényesíteniük kell. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a területfelhasználás rendszere hat térségi területfelhasználási kategóriában kerül meghatározásra. Ezek a következők: erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, települési térség, vízgazdálkodási térség, egyedileg meghatározott térség és építmények által igénybe vett térség. A törvény a térségi területfelhasználási kategóriák elnevezésében is az OTrT-hez illeszkedik.
Tómeder övezete (D-1) Az egyedileg meghatározott övezet – módosítás előtti Balaton-törvény tómeder alövezetére vonatkozó – előírásai kisebb, fogalmi jellegű pontosítástól eltekintve nem változtak, csak a kategória elnevezése változott. Az övezet területi kiterjedése a partvonal-szabályozási tervhez kötött. Az építmények elhelyezésére, bizonyos tevékenységekre vonatkozó korlátozások a vízfelület területi védelmét, valamint az élőhelyek, nádasok, így a vízminőség és az élő környezet védelmét szolgálják. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1) Az övezet lehatárolása az OTrT-ben előírt és a Balaton-törvényben meghatározott kizáró tényezők alapján készült, a kiemelt üdülőkörzet táji, épített környezeti, valamint természeti-környezeti értékei védelmének elsődlegességét biztosítva. Települési terület övezete (U-1) Az egyedileg meghatározott övezetbe a település meglévő és tervezett beépítésre szánt és a belterületen lévő beépítésre nem szánt területei tartoznak, kivéve az egyedileg meghatározott térség (bányaüzemek, hulladéklerakó helyek, turisztikai fejlesztési területek), valamint az építmények által igénybe vett térség területeit és a külön övezetet alkotó gazdasági területeket. Az övezetben törekedni kell a közmű és az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat terepszint alatti vezetésének valósítására. Gazdasági terület övezete (U-2) Az egyedileg meghatározott övezetbe a települési területfelhasználási egységek közül a nagy kiterjedésű kereskedelmi célú és a kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek tartoznak. E területek a települési térség részei, elhelyezkedésük szerint a település központi belterületéhez közvetlenül csatlakozóak, vagy attól elkülönülő üzemi, gazdasági területek lehetnek.
19
A szabályozás célja a felszín alatti víz terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett, határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése. Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1) Az OTrT által meghatározott, kiemelt térségi tervben lehatárolt övezetbe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen geológiai adottságok által érintett területek tartoznak. Az övezetben a felszín megbontásával járó, illetve a felszíni vizek és belvizek elvezetését célzó tevékenységet a Balatontörvény jelen módosítása külön feltételekhez köti. Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2) Az OTrT által meghatározott, kiemelt térségi tervben lehatárolt övezetbe a víz által előidézett talajpusztulás területei tartoznak, ahol a csapadék- és lejtőviszonyok, a talajadottságok és a növényborítottság kölcsönhatása következtében erózióveszély áll fenn. Az OTrT-vel való együttes szabályozás az eróziós talajpusztulás kártételének csökkentésére irányul a megfelelően kiválasztott talajművelési, agrotechnikai eljárások alkalmazásának előírásával. Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1) Az egyedileg meghatározott övezetben elsődlegesen a tómederrel és a Balaton vízterével közvetlenül kapcsolatban lévő, vízjárta, még meglévő mély fekvésű területek kerültek lehatárolásra. Az előírások e területeken a felszíni vízkészletekbe könnyen bemosódó vegyszer és egyéb szennyező anyagok, valamint a tóban a nemkívánatos tápanyag-feldúsulást okozó anyagok kijuttatásával, a természetes vagy természetközeli ökoszisztémának megbontásával járó, annak pusztulását eredményező tevékenységeket korlátozzák.
A térségi területfelhasználás szabályozása. A Balatoni Területrendezési Szabályzat meghatározza – a vonatkozó OTrT szabályokat kiegészítve vagy szigorítva – a törvényben kijelölt egyes térségi területfelhasználási kategóriák települési területfelhasználási egységekbe történő besorolásának feltételeit. Az OTrT-ben szabályozottnál szűkebb mozgástér védelmet nyújt a Balaton-törvény céljaival ellentétes vagy túlzott mértékű területfelhasználási változtatások ellen. Ez a szoros szabályozás összefüggésben van azzal, hogy a térségi területfelhasználási kategóriák többsége övezetként is megjelenik. Például az erdőgazdálkodási térséget továbbra is két övezet fedi le, az erdőterület és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete. A törvény új szabályozási elemei közül kiemelendő, hogy a települési térségre vonatkozóan a beépítésre szánt területek összenövését meg kívánja akadályozni a közigazgatási határtól számított 200 méteres tiltó sávval. Az új ipari területek kijelölésénél tilalom alá esnek a főbb gyorsforgalmi utak és a Balaton partja közé eső területek. Ezzel a térségbe tervezett új gyorsforgalmi utak által generált olyan összehangolatlan fejlesztéseket kívánja a törvény megakadályozni, amelyek sérthetik a kiemelt üdülőkörzet táji adottságait és üdülési alkalmasságát. A kijelölhető gazdasági területeken sem lehet építészetileg igénytelen, csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épületeket építeni. Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények. A műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét a térségi szerkezeti terv, tételes felsorolását a törvény mellékletei tartalmazzák. Az infrastruktúra elhelyezésének szabályait a Balatoni Területrendezési Szabályzat a korábbi övezeti előírás helyett általános előírásként állapítja meg. A közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjének módosítása – a közúti (gyorsforgalmi utak, főutak, kiemelt jelentőségű mellékutak, egyéb mellékutak), vasúti, vízi és légi közlekedés, valamint a kerékpárúthálózat – az OTrT módosításával összhangban készült. A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalak, valamint járulékos műtárgyaik (pl. antenna) elhelyezésére vonatkozó rendelkezések a vizuális környezetszennyezés megakadályozását, a tájképi megjelenés fokozott védelmét, a látványvédelmet szolgálják a kiemelt üdülőkörzetben.
7
A kiemelt üdülőkörzet egészére vonatkozó szabályok
Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1)
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egész területére vonatkozó szabályok értelemszerűen a teljes területre, így a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeire is vonatkoznak.
Az OTrT által meghatározott országos övezetbe azok a területek tartoznak, ahol a állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon található. A lehatárolás célja, hogy a nemzetgazdasági értéket képviselő nyersanyag-vagyon ismeretében szülessenek meg az adott területre a területfelhasználási döntések.
Erdőterületek, zöldterületek védelme. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére vonatkozó szabályokon belül az erdőterületek és zöldterületek védelme kiemelt jelentőségű. A módosítás megtartja a korábbi szigorú szabályozást az e területek nagyságának megőrzésére, és beépítésre szánt területté átminősítésének tilalmára vonatkozóan. Az előírás pontosításra került, mely szerint az erdőterületek nagyságát a település közigazgatási területére kell értelmezni. . A kiemelt üdülőkörzet szennyvízkezelése. A törvény a kiemelt üdülőkörzet területére és azon belül a parti és partközeli településekre vonatkozóan differenciált szennyvízkezelési szabályozást tartalmaz továbbra is. A beépítésre szánt területeken a megépült csatornahálózatra való rákötés kötelező, a beépítésre nem szánt területeken pedig megfelelő időt (1 év) biztosít a rákötésre. Ahol nem épült még ki vagy nem bővíthető a szennyvíztisztító, a törvény új épület építését hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő meglétéhez köti. A támogatási lehetőségek hiányában szükségessé vált enyhítéssel azon kis települések fejlődése sem lehetetlenül el, melyeknél gazdaságosan nem építhető ki és üzemeltethető szennyvíz-csatornahálózat. Ugyanakkor – a köztársasági elnöki véleményt követően garanciaként – a törvény rendelkezik a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának kidolgozásáról, amely biztosítja a kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települései szennyvízkezelésének 2012. december 31-ig történő megvalósítását.
Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1) A kiemelt térségi tervben egyedileg meghatározott övezetbe a térségi jelentőségű tájrehabilitációt igénylő bányák és tájsebek, műszaki védelem nélküli hulladéklerakók tartoznak. A szabályozás célja a rekultiváció során a tájrendezés eszközeivel a környező területek adottságainak, használatának megfelelő újrahasznosítás megvalósítása. Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete (R-2) A terv azokat a rehabilitációt igénylő területeket sorolta az egyedileg meghatározott övezetbe, ahol még adott a természetközeli állapot, illetve az értékes ökoszisztémák visszaállításának lehetősége. E területeken az ökológiai rehabilitációt ellehetetlenítő tevékenységek korlátozása – már a rehabilitációt megelőző időszakban is – indokolt. A törvény előírja, hogy a tájrendezési terveknek megfelelően az újrahasznosítás módjára és a területhasználat meghatározására vonatkozó szabályok beépüljenek a településrendezési eszközökbe. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) Az egyedileg meghatározott övezetbe azok a szennyezésre fokozottan érzékeny területek tatoznak, amelyek vízföldtani, talajtani szempontból érzékenyek a szennyezés befogadására és továbbvezetésére. Jellemezően e területek közé tartoznak a karsztterületek, ivóvízbázisok és meghatározott talajadottságokkal rendelkező területek.
17
Történeti települési terület övezete(T-2) Az övezet az OTrT újonnan lehatárolt „kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület” övezetének része. Az övezetbe a területi védelemmel rendelkező települések, a településtörténeti és műemléki vizsgálat alapján értékesnek minősített települések, valamint a Balatontörvény által védett természeti területbe (Balaton-felvidéki Nemzeti Park) belterületükkel is beletartozó települések tartoznak. A szabályozás célja a védett örökségi értékek és a történeti fejlődés során kialakult környezet együttes védelme, építészeti hagyományainak megőrzése és átörökítése. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3) Az övezet az OTrT újonnan lehatárolt „kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület” övezetének része. A kiemelt üdülőkörzet területén világörökségi terület nem található. A Tapolcai-medence tanúhegyei, a Tihanyi-félsziget, a Hévízi-tó tartozik a várományosi kategóriába. A szabályozás célja, hogy a világörökségi helyszíneken biztosítva legyen a terület fenntartható fejlődése és a védelem alapját szolgáló értékek megőrzése. Az OTrT-ben megfogalmazott előírások mellett a Balaton-törvény az övezetben látványkárosító építmények elhelyezését nem engedi, illetve a településrendezés számára további szabályozást ír elő a területek védelme érdekében. Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1) Az egyedileg meghatározott övezet azon területeket foglalja magába, ahol a szélerőmű elhelyezésének vizsgálatát nem akadályozzák kizáró tényezők. Az övezet lehatárolása egyrészt ágazatai szakmai alapokon, másrészt a Balaton kiemelt üdülőkörzet státuszára hivatkozva szigorúbb kizáró tényezők figyelembevételével történt. A szabályozás a jelölt területeken a településrendezés hatáskörébe utalja a további szempontok mérlegelését (a konkrét helyre vonatkozó szélmérési adatok figyelembe vételét), és ez alapján a telepítési helyként figyelembe vehető területek kijelölését.
Egyedi építmények tájbaillesztési kötelezettsége. A törvénymódosítás a hirdető táblák és csarnokok elhelyezését továbbra is feltételekhez köti. A csarnok jellegű épületek építésének tilalma egyes övezetekre korlátozódik és a településkép és tájkarakter védelem érdekében kötelezővé vált a látványtervvel igazolt tájba illesztés. Ezen túlmenően minden 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmény elhelyezése is látványtervhez van kötve, amely előírás a vizuális környezetszennyezés megakadályozását, a tájképi megjelenés fokozott védelmét szolgálja. Bányászat és levegőtisztaság-védelem. A törvény a bányászati tevékenységet a korábbi előírásaival tartalmilag megegyezően, elnevezésében pontosítva szabályozza. A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok módosulásával összhangban a törvény az egyes övezetekre az egészségügyi légszennyezettségi határértéknél szigorúbb ökológiai légszennyezettségi határértéket határoz meg, a zajvédelem tekintetében a hatályos ágazati jogszabályokat kell érvényesíteni. A parti és partközeli településekre vonatkozó szabályok A parti települések kategóriájába azok a települések kerültek, melyek közigazgatási területe érintkezik a Balaton vízpartjával, partközeli településnek pedig azok a települések minősülnek, melyeknél a környezetvédelmi (elsődlegesen vízminőség-védelmi) szempontok, a parti településekkel való településszerkezeti kapcsolatuk, illetve a beépítésre szánt területek túlzott növekedése indokolttá teszik a szigorúbb szabályok alkalmazását. A parti és partközeli települések együttes száma 52-ről 51re csökkent Rezi község kikerülésével. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel érintett területek rendeltetése. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpartrehabilitációs tervek készítéséről szóló rendelkezés alapvetően nem változott, kisebb módosításokra került sor. Ezek egyike, hogy a törvény a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben meghatározott parti területek rendeltetésének megfelelően differenciált szabályt állapít meg az újonnan feltöltésre került területek területfelhasználási besorolását illetően.
9
Továbbá egy új előírás a zagyterek hasznosítását bővíti ki. Az eddigi erdőterület, zöldterület területfelhasználási egységek mellett engedélyezi a vízgazdálkodási területbe sorolást, amely kikötők létesítésére is lehetőséget ad. Ezt a szabályt a parti sétányokra vonatkozó előírásokkal összhangban, a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben már lehatárolt zöldterületek megtartásával kell alkalmazni. A parti és partközeli települések szennyvízkezelése. A törvény az építési tevékenység szennyvízelhelyezéssel összefüggésben meghatározott feltételét – a tómeder irányában egyre szigorúbb szabályok alkalmazásának elve szerint – egyértelműen a szennyvízcsatorna-hálózat meglétéhez és hatékony működtetéséhez köti. E területeken türelmi időt a törvény nem biztosít. Az építési és rendeltetés megváltoztatására vonatkozó építésügyi hatósági engedély a módosítás következtében ugyan kiadható, azonban használatbavételi engedélyt kiadni csak a szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet. Zöldterületek, kemping- és strandterületek, parti sétányok. A parti és partközeli településeken a törvény a zsúfoltságot oldó zöldterület biztosítását továbbra is előírja a beépítésre szánt terület növekményének 10%-ában. A terület települési önkormányzati tulajdonba adásának előírása is a zöldterület tényleges megvalósulását célozza. A kempingterületekre vonatkozó előírások kiegészítésre kerültek a 30 méter széles parti zöldterület kisajátítására vonatkozó részletszabályokkal (pld időbeni ütemezés), valamint az átsorolásra nem került kempingterületek beépítési %-ának meghatározására vonatkozó előírásokkal. A strandterületek beépítésének növelését a törvény lehetővé teszi, de csak addig a mértékig, ami a szezonhosszabbításhoz szükséges építmények elhelyezése szempontjából szükséges. Az új előírás a strandok területét csak zöldterület kialakítása céljából engedi csökkenteni, amely engedmény kizárólag a parti sétány létesítésének lehetőségét szolgálja. A közhasználatú parti sétány – mint az üdülőkörzet jellegét meghatározó elem – kialakításának kötelezettségét, valamint a védelme érdekében szükséges előírásokat a módosítás továbbra is rögzíti.
A szabályozási előírások megtartják a módosítás előtt hatályos Balatontörvény előírásainak differenciáltságát, és különbséget tesznek a központi belterülethez csatlakozó ipari, illetve az attól elkülönülő gazdasági területek között. Az utóbbiakban az előírás a beépítettség és a növényzeti fedettség tekintetében szigorúbb. Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1) Az egyedileg meghatározott övezetbe a mezőgazdasági művelésre alkalmas, a mezőgazdasági térség területfelhasználási kategóriába sorolt területek tartoznak a kertgazdasági területek (egykori zártkertek) kivételével. Az övezet tényleges területi kiterjedésének megfelelő lehatárolás a kiemelt üdülőkörzet településeinek hatályos településrendezési tervei alapján készült. Az általános mezőgazdasági területekből – a települések fejlesztési igényeinek megfelelően – beépítésre szánt terület kijelölhető, ha a törvény szabályozási előírásai összességében azt megengedik. Az általános mezőgazdasági terület övezetében a létesítendő épület a terület művelési ágának megfelelő, rendeltetésszerű használatot kell, hogy szolgálja. A szabályozás módosult az új birtokközpontok kialakítására, valamint a gazdasági tevékenységet szolgáló építési lehetőségre vonatkozóan. A módosítás jelentősen megnövelte a beépíthetőség mértékét, illetve az építhető épületek alapterületét, kifejezetten abból a célból, hogy a mezőgazdasági termelésnek (fejlesztésnek) a műszaki (építményi) feltételei biztosíthatóak legyenek. A táji értékek fennmaradásának legfontosabb eleme a tájat gondozó ember, ezért hosszabb távon a gazdálkodók boldogulását biztosító, életképes méretű birtokok kialakulása a tájvédelmet is szolgálja. Az övezetben a tájidegen építészeti kialakítású bevásárlóközpontok telepítését korlátozza a törvény.
15
Magterület övezete (Ö-1), ökológiai folyosó övezete (Ö-2), pufferterület övezete (Ö-3) A magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezet az országos ökológiai hálózat három eleme, amelyeknek lehatárolása a kiemelt térségi terv feladata volt. Az övezeti előírások célja a magterület, mint kiemelten értékes ökológiai hálózati elem hosszú távú megőrzése, továbbá az ökológiai folyosó által biztosított kapcsolat hosszú távú fenntartása és fejlesztése, valamint a pufferterület védelmi funkciójának fenntartása a magterületek körül. A törvény az OTrT szabályozási előírásai mellett további korlátozásokat érvényesít a terület- és tájhasználatra, oly módon, hogy a magterületre vonatkoznak a legszigorúbb, a pufferterületre a kevésbé szigorúbb előírások. A hatályon kívül helyezett V-1, V-2, V-3 övezetek előírásai beépültek ezen övezetek valamelyikébe. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) Az övezetbe az ember tájalakító tevékenysége által formált kultúrtáj sajátos arculata, mint tájképi érték, az élő és élettelen tájalkotó elemek, valamint a hagyományos gazdálkodás és a népi kultúra együtteséből kialakuló esztétikai értékeket felmutató tájrészletek tartoznak. A szabályozás célja, hogy a Balaton egyedülálló tájképi megjelenését, a kialakult kultúrtáj karakterét hosszú távon megőrizze. Ennek érdekében alkalmazandók a Balaton-törvénynek – a beépítésre szánt terület kijelölését, bővítését tiltó, a területhasználat megőrzésére, illetve a hagyományos tájkarakter visszaállítására vonatkozó, az OTrT-ben megfogalmazott előírásoknál szigorúbb – szabályai. A térség tájképi megjelenését negatívan befolyásoló építményekre (üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, -tároló, -ártalmatlanító telep, villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek és a törvény elfogadása óta megfogalmazott új elemként a reklámcélú hirdető építmény) vonatkozó szabályozás a kedvezőtlen esztétikai hatás mérséklését szolgálja.
A parti és partközeli települések bányászata és hulladék-elhelyezése. A törvény a bányászati tevékenység kezdeményezését továbbra is a tó felületéről nem látható részre korlátozza, melyet – új előírásként – látványtervvel szükséges igazolni. Hulladék-elhelyezést a módosítást követően sem engedélyez a Balaton-törvény, a korszerűsítésre vonatkozó előírás módosult a már elkészült térségi hulladékgazdálkodási tervek alapulvételének kötelezettségével. A térségi övezeti rendszer változása A törvény az OTrT fogalomrendszerével összhangban a korábbi „alövezet” megnevezést „övezet”-re változtatta. Az övezetek egyenrangúak, a korábbi hierarchizált rendszer megszűnt. Az övezetek elnevezése és tartalma nagy részben átalakult, pontosodott. A törvény – főként az OTrTvel való összehangolás következtében – számos új övezetet határolt le és helyezett hatályon kívül, melyekre vonatkozó szabályozási előírások azonban beépültek a törvény egyéb előírásai közé. Az övezetek három típusba sorolhatók attól függően, hogy az OTrT előírásait milyen mértékben kell figyelembe venni. 1. Az OTrT-ben lehatárolt országos övezetek, melyeket – léptékének megfelelően pontosítva – a Balaton-törvény is lehatárol és szabályoz. Itt az OTrT előírásai alkalmazandók. 2. Az OTrT-ben meghatározott kiemelt térségi és megyei övezetek. Itt az OTrT előírásai alkalmazandók. 3. Egyedileg meghatározott kiemelt térségi övezetek, amelyek a módosítás előtti Balaton-törvénnyel összhangban lehatárolt, kiegészített szabályozási tartalommal bírnak. Ezeket az övezeteket az OTrT nem tartalmazza. Az egyes övezeti előírásoknál az OTrT előírásainak kötelező figyelembe vételére vonatkozó utalás történik. Az övezetek kapcsolatrendszerét táblázat mutatja.
11
