Kerttervezés Útmutató fiatalok részére a tevékenységközpontú tanuláshoz
Száz Magyar Falu Nonprofit Kft. Budapest, 2015
Készült a TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 számú „Eötvös József Program – Pedagógiai – szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló” című projekt támogatásával a „Tevékenységközpontú tanulás” pilot program keretében. Kedvezményezett: Türr István Képző és Kutató Intézet
Írta: Dr. Juhász Csaba és Dr. Pregun Csaba
Lektorálta: Agárdiné Burger Angéla
Szerkesztette: Dr. Juhász Csaba
ISBN 978-615-80265-2-9
Kiadja a Száz Magyar Falu Nonprofit Kft. * 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B Telefon: 273-2180 Felelős vezető a kiadó ügyvezetője
Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Üdvözlünk a Kerttervezés foglalkozásokon! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Más teendők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1. foglalkozás: Bevezetés a kerttervezésbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1. gyakorlat: A magok igényeinek megértése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 2. foglalkozás: Tájtervezés–kertépítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1. gyakorlat: A terület kiválasztása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 3. foglalkozás: Fény és hőmérséklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 1. kísérlet: Fény a növényi növekedéshez. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 1. gyakorlat: Látom a fényt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 2. gyakorlat: A klímazóna. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 4. foglalkozás: A víz szerepe a kerttervezésben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1. kísérlet: A magok csíráztatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1. gyakorlat: Mérjük meg a csapadék mennyiségét!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2. gyakorlat: Milyen száraz a talajom?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 5. foglalkozás: A talaj és a tápanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 1. kísérlet: Szappanhabos talajrosta. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 1. gyakorlat: Talajszerkezetek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 2. gyakorlat: Milyen a kerted talajának típusa?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 2. kísérlet: A több nem mindig jobb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 6. foglalkozás: A tájkert telepítése és gondozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1. gyakorlat: A végleges parcella kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 2. gyakorlat: Parcellaterv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 3. gyakorlat: „A fő dolog az ásás”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 4. gyakorlat: Az átültetőorvos. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 5. gyakorlat: Kerttervezés és tájkertészet szókereső. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Feljegyzések és összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 A megszerzett ismeretek átadása másoknak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Feladatok a tanfolyamzáró beszámolóra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Felhasznált irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40
Kedves Olvasó! Jelen kiadványunk az „Eötvös József Program – Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló” elnevezésű kiemelt projekthez kapcsolódó „Tevékenységközpontú tanulás” pilot program keretében került kiadásra. Célunk, hogy kísérleti program keretében a 10–14 éves gyerekek tapasztalják meg, hogyan lesz a vetőmagból élelmiszer, legyen számukra becsülete a földnek, a vidéki embernek és a kétkezi munkának. Tanulják meg, hogyan kell bánni az állatokkal és a földdel, tapasztalják meg a közösen végzett munka örömét. Lássák, ahogy a kezük munkája nyomán termés születik, azt, hogy évszakról évszakra, évről évre hogyan változik a környezetük. A pilot program sikeres megvalósulását három kiemelt területen – kerttervezés, nyúltartás, zöldségtermesztés – a tapasztalati tanuláson alapuló, gyakorlati készségeket, képességeket erősítő, a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megfelelő szakmai kiadványok megjelentetésével kívánjuk támogatni. Bízunk benne, hogy mind a fiatalok számára készült Útmutatók, mind pedig a Vezetői segédletek hozzásegítik a programban részt vevő iskolákat ahhoz, hogy a közreműködő gyerekeket, fiatalokat, öntevékenységre, gyakorlatias szemléletre, környezetük és közösségük iránt felelős magatartású polgárokká nevelje.
4
Üdvözlünk a Kerttervezés foglalkozásokon! Üdvözlünk a Kerttervezés foglalkozásokon. Ebben a programban azzal fogsz megismerkedni, hogyan lehet sokkal vonzóbbá tenni környezetedet a házatok vagy iskolád köré telepített növényekkel. Azt is megismered, hogyan lehet ezeket a növényeket úgy gondozni, hogy állandóan mutatósak legyenek. Ténylegesen meg fogsz tervezni egy tájkertet, virágoskertet, amely javítani fogja környezeted szépségét. A tájkertészet a világ számos országában az egyik leggyorsabban növekvő ágazat. Ha örömödet leled a tájkertészetben, lehet, hogy folytatni akarod, mint megélhetést biztosító hivatást. Arra is gondolhatsz, hogy a tájkertészet egyik módja lehet a nyári vakációban a pénzkeresésnek. Annak ismerete, hogy hogyan lehet környezetedet vonzóbbá és lakályosabbá tenni, rendkívül fontos tevékenység. Az emberek szerte a világon évezredek óta művelik a tájkertészetet, amelynek bevezető lépése a kerttervezés, illetve a kertépítés. A kerttervezés jó alkalom arra, hogy folyamatos legyen részvételed a programban. Amit most kis léptékben megvalósítasz a tanulmányaid során a kertetekben, később nagyobb léptékekben a tájkertészetben és a tájtervezésben is alkalmazhatod. Pipáld ki azt a négyszöget, amelyik foglalkozást végzed! 1. Bevezetés a kerttervezésbe □ Egynyári növények □ Kétnyári növények □ Évelő növények 3. Fény és hőmérséklet □ Fény □ A hőmérsékletre érzékeny csoportok
2. Tájtervezés □ A terület kiválasztása 4. A víz szerepe a kerttervezésben □ Öntözés □ Fotoszintézis □ Párolgás 6. A tájkert telepítése és gondozása □ A hely kiválasztása □ A virágoskert tervezése □ Talaj-előkészítés □ Palánta beszerzése
5. Talaj és tápanyagok □ Talajtípusok □ Talajszerkezetek □ A növényi tápanyagellátás
Más teendők 1. Segíts másokat a tanulásban (lásd a 39. oldalon: A megszerzett ismeretek átadása másoknak című fejezetet)! Mutasd meg valakinek a családban, mit tanultál ebben a programban! Mutasd meg egy másik fiatalnak, mit tanultál ebben a programban! Mutasd meg másoknak is a társaid és a családodon kívül, mit tanultál ebben a programban! 2. Jegyzőkönyvvezetés: Vezess pontos jegyzőkönyvet arról, amit tanultál! Légy gondos és teljes (írj minden szót helyesen a jegyzőkönyvben)! Kérdezd meg a csoportvezetőd, tanárod vagy szüleid, ha nem vagy teljesen biztos a dolgodban!
5
3. Feladatok a tanfolyamzáró beszámolóra: A programfüzetedet és a jegyzőkönyveidet ne felejtsd kitölteni! Állíts ki valamit, amit ennek a programfüzetnek az alapján készítettél el!
1. foglalkozás: Bevezetés a kerttervezésbe Örömmel fogadunk a Kerttervezés foglalkozáson! Mielőtt megkezdjük a foglalkozást, engedjük szabadon a fantáziánkat. Tegyük fel, hogy forró nyári napunk van. Az új szomszédod meghívott játszani. Csukd be a szemed és képzelj el hűvös zöld füvet a mezítlábas talpad alatt, amint átsétálsz a gyepen. Színes virágok hajladoznak lágyan a szellőben. Madarak repkednek a bokrokból egy nagy fa lombos ágai közé. Elhagyod a hűvös árnyékot, ahogy barátod udvarába lépsz. A nap tűz rád, amikor áthaladsz a csupasz földön. Az enyhe szellő felkavarja a forró port a meztelen talpad alatt. Csak néhány perc kell ahhoz, hogy visszahívd a barátodat a te saját, kellemesen árnyékos udvarodba. Mi is a különbség a két udvar között? Miért hívogat sokkal jobban az egyik udvar, mint a másik? A különbséget a növények okozzák. A kiválasztásukat a telepítésre, tájkert-kialakításnak hívjuk. A tájkert kialakítása teszi számunkra lehetővé, hogy sokkal vonzóbb, kényelmesebb és használhatóbb szabadtéri területet kapjunk. A növények széles választékát használjuk – fákat, bokrokat és virágokat – hogy szép környezetet hozzunk létre, hogy javítsuk kényelemérzetünket (például, hogy árnyékot, vagy szélfogót hozzunk létre), hogy megteremtsük a pihenés lehetőségét, hogy eltakarjuk a nem vonzó látványú tereket és kirekesszük a kellemetlen zajokat. A tájkert kialakítása még a belélegzett levegőt is javítja. A növények oxigént bocsátanak ki és eltávolítják a szennyeződéseket a levegőből. A fák és bokrok otthont nyújtanak a vadon élő állatoknak. A gyep nemcsak kellemes a sétáláshoz, de megelőzi a talajeróziót. A tájkert kialakítása növeli otthonunk értékét. Az üzleti, iskolai vagy parkolóterületek sokkal érdekesebbek és vonzóbbak, amikor megfelelő tájkerteket alakítanak ki rajtuk. Visszatérve az udvarotokhoz, te és a barátod gyorsan felmászhattok a fán lévő kuckódhoz vezető létrán. Fent a fán valóban láthatjátok az eltérést, az udvarok közötti tájképi különbséget. Ki tudtok gondolni bármilyen további szépítést? Szeretnétek-e tájkerttervet készíteni? Ez a program, a Kerttervezés segíteni fog nektek abban, hogyan kell a táj kialakítást elkezdeni. Új barátodnak segítség gyanánt megtervezhetsz egy tájkertépítési programot, hogy segítsd udvaruk tájképi kialakítását. A közösségi, városi, sőt az iskolai parkok kerttervezéséről is szerezhetsz információkat.
6
A növények csoportosítása életciklusaik szerint A táj gyümölcsfák, virágok, zöldségnövények, pázsit, fák és bokrok telepítésének területe lehet. A növények csoportba sorolhatók aszerint, hogy meddig élnek, hogyan hat rájuk a környezet, de megkülönböztethetőek botanikai (tudományos) csoportjuk szerint is. Tudjunk meg többet arról, hogyan csoportosíthatók a növények életciklusuk hossza alapján: Egynyári növények Sok növény tavasszal magról kel ki, virágot és magvakat hoz, majd ősszel elhal. A magok a talajra hullnak és a következő tavaszon a ciklus újrakezdődik. Az ilyen életciklusú növények az egynyári növények, amelyek nagyon kedveltek a tájkertek kialakításánál. Minden évben új, különböző fajokat, fajtákat választhatsz. A tájkertet az egynyári virágok színpompássá teszik. Néhány gyakori egynyári virág a cinnia, a pipacs és a tátika. Kétnyári növények Néhány növény az első évét a levelek, hajtások és gyökerek fejlesztésével tölti. Életciklusuk második éve a virágzás és a magképzés időszaka, aminek végeztével elhalnak. Ezek a növények a kétnyári növények, amelyek kétéves életciklussal rendelkeznek. Kétnyári növényekre néhány példa a mályvarózsa, a szarkaláb és a gyűszűvirág. Évelő növények A növények harmadik csoportjába az évelő növények tartoznak, amelyek minden évben kihajtanak, virágoznak és magot hoznak. Néhány évelő növény (mint a fák, a bokrok és a kúszónövények) több száz évig is elélhetnek. Példa az évelő növényekre: nárcisz, krizantém, gyepfű, borostyán, tölgyfa. Az évelő növények alcsoportjai: fás és nem fás növények. A nem fás növények lágy hajtásokkal rendelkeznek, amelyek elhalnak és tavasszal újraképződnek. A fás évelő növények, mint a fák és a bokrok évről évre megtartják ugyanazon hajtásokat és ágakat. Ki tudod találni, melyik az egyik leghíresebb évelő növény, amely Észak-Kaliforniában nő? (Útmutatás: 90 méter magas, több száz évesek is vannak, a fájuk vörös, és akkorák, mint a mammutok!)
7
Kezdő tájkertészeknek könnyebb egynyári növényekkel dolgozni. Amikor már több tapasztalatod lesz a kertészkedés területén, nevelhetsz kétnyári és évelő növényeket is.
1. gyakorlat: A magok igényeinek megértése Írj egy levelet vagy menj el egy tereptanulmányra! Szükséges eszközök • Toll vagy ceruza, • levélpapír, • boríték, • levélbélyeg. Műveleti sorrend 1. Írj egy vetőmag-árusító cégnek és kérj vetőmag-katalógust, -árjegyzéket! Válasszatok különböző vetőmag forgalmazó cégeket, így a barátok megoszthatják a katalógusokat egymás között! 2. A katalógusokat használva válassz ki 10 egynyári növényt, amelyeket termeszteni szeretnél vagy látogass meg egy kertészeti centrumot, palántanevelőt, virágboltot, ahol virágmagokat és növényeket árusítanak! 3. Az alábbi munkalapba jegyezd be a 10 egynyári növény nevét! 4. Töltsd ki a többi részt is a munkalapon, amint befejezted a Kerttervezés foglalkozást! Egynyári növények munkalap A virág neve Zinnia (példa)
Színe
Magassága
Tő távolság
Fényigény (napos, részben napos, árnyékos)
Ellenálló képesség (érzékeny, edzett)
rózsaszín
30–35 cm
15–20 cm
teljes nap
edzett
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
2. foglalkozás: Tájtervezés–kertépítés Az 1. foglalkozáson megtanultad, hogy a növények szebbé tehetik otthonainkat, szomszédságunkat, iskoláink környezetét. Ahhoz, hogy otthonodat,vagy iskoládat vonzóbbá tedd, gondolkozz el azon, hogy hová telepíthetnél egy virágágyást. Az alábbiakban néhány alkalmas helyet láthatsz egy virágágy telepítésére. A virágágyakhoz alkalmas helyek magukban foglalják az épületek, kerítések vagy sövények előtti teret, az utak mentét, teraszokat és gépkocsibehajtókat, udvarunk sarkait, egy lámpaoszlop vagy levelesláda környékét. Füves terület közepére ne tervezz virágágyat!
9
Sokkal nehezebb lesz a virágágyás körül lenyírni a füvet. Tegyél egy sétát az udvarotokban vagy az iskola körül. Hová lehetne egy vonzó virágágyat telepíteni?
1. gyakorlat: A terület kiválasztása Szükséges eszközök • Ceruza, • kockás papír (lásd a 10. oldalt), • vonalzó vagy mérőszalag. Műveleti sorrend 1. Azonosíts három kis területet az otthonod vagy iskolád körül a tájkert építéséhez! 2. Adj mindegyiknek egy számot (1, 2 vagy 3)! 3. Jegyezd fel a 11. oldalon lévő Tájkép terület munkalapon, hogy hogyan néznek ki a területek. Mérd meg a hosszukat és a szélességüket! 4. Rajzold le mindegyik területet a kockás papíron (használj 1 cm távolságot a papíron az 50 cm valóságos tájkertméret ábrázolásához). Tüntesd fel az épületeket, falakat, kerítéseket és fákat a tervedben! Kis méretben kezdd a munkát! Amint több gyakorlatot szerzel, könnyebb lesz a tájkerted méreteit megnövelned. Ezt a Tájkép terület munkalapot a program során mindvégig használni fogod.
10
Tájkép terület munkalap Példa: A terület száma – leírás: a hátsó udvar kerítése melletti sáv Fény:
A terület méretei: 1 m széles és 2 m hosszú
Víz:
Talaj:
A terület száma: 1 – leírás: Fény:
A terület méretei: Víz:
Talaj:
Az itt növő egynyári növények:
I
A terület száma: 2 – leírás: Fény:
A terület méretei: Víz:
Talaj:
Az itt növő egynyári növények:
A terület száma: 3 – leírás: Fény:
A terület méretei: Víz:
Talaj:
Az itt növő egynyári növények:
11
12
Döntsd el, hogy mely egynyári virágokat szeretnéd a virágágyásodba ültetni! Hogy minden egyszerű legyen, ne használj három különböző virágnál többet. Készíts tervet az ágyáshoz. Vedd figyelembe a virágok színét, magasságát és a virágágy elhelyezkedését! Egymáshoz jól illő színeket használj. Virágaid színének összhangban kell lenni a hátterükben és mellettük találhatóakéval. Néhány színpéldát a színkerék mutat. Néhány javaslat a színkombinációkra: • Használd a színkerék színeit, vagy ugyanannak a színnek különböző árnyalatait! • Használd a színkerék egymásmelletti színeit a (vörös, narancsvörös, sárga)! Meleg
Hideg Ha úgy döntöttél, hogy a virágágyást valamivel szemben, vagy egy sarokban helyezed el, az csak egy oldalról fog látszani.
Az egy oldalról látszó virágágyban hátul a magasabbra növő virágokat kell elhelyezni, a középmagas virágokat középen és az alacsonyra növőket elől. Mi történne, ha a magasra növő virágokat az alacsonyabbak elé ültetnéd? Látnád az alacsonyabbakat? Ha a virágágyat útmentén, kocsibejáró mellett, egy lámpaoszlop vagy postaláda körül helyezed el, az több oldalról lesz látható.
13
Ha a virágágy több oldalról látható, a legmagasabb virágokat középre kell ültetni, a legalacsonyabb virágokat pedig a virágágyás szegélye mentén. Hová javaslod a közepes magasságú virágok ültetését? Igazad van – a szélek és a középpont közé.
3. foglalkozás: Fény és hőmérséklet A fény fontos a növények növekedéséhez, fejlődéséhez. Röviddel azután, hogy kicsíráznak és a talaj felszínére törnek, a növényeknek sok fényt kell kapniuk. A növényeknek a fotoszintézisnek hívott folyamathoz van szükségük fényre. Használtál-e valamikor napelemes számológépet? Mi történik, ha letakarod a napelemet a számológépen? A napelemet érő fényenergia nélkül nem tudod használni a számológépet. A növények ugyanezen a módon működnek. Ha nem kapnak elég fényt, nem fognak növekedni. A növények levelei hasonlóak a számológép napelemeihez. A levelek egy különleges, klorofillnak nevezett vegyülettel rendelkeznek, ami elnyeli a fényt és átalakítja kémiai energiává. Ez az új energia serkenti a növények növekedését. A levelek zöld színe mutatja a klorofill jelenlétét. A növény élelmet készít (fotoszintézis), amikor a levelek fényt kapnak.
1. kísérlet: Fény a növényi növekedéshez Szükséges eszközök • Egy papírtányér, • egy rövid szeg (8–10 cm). Műveleti sorrend 1. Válassz ki egy területet a füvön! 2. Fektesd a papírtányért a fűre! 3. Szúrd a szeget a papírtányér közepén át a talajba, hogy leszorítsa a tányért! 4. Egy hét után távolítsd el a tányért és hasonlítsd össze a füvet a tányér alatt a füves terület többi részével! Megválaszolandó kérdések: Mi történt?
Miért?
Mit gondolsz, mi történt volna, ha a tányér két hétig marad a folton?
14
Nem minden növény igényli ugyanazt a fénymennyiséget. A növények három különböző csoportba oszthatók aszerint, hogy mennyi fényt igényelnek. A fénykedvelő növények legalább napi hat óra fényes napsütést kell, hogy kapjanak. Az árnyékkedvelő növények akkor fejlődnek a legjobban, ha a nap legnagyobb részét árnyékban töltik. A harmadik csoportba a félárnyékkedvelő növények tartoznak. Ezek mindennap valamennyi árnyékot és valamennyi napsütést kell, hogy kapjanak. Általános szabály, hogy az egynyári növények fényigényesek; nagyon jól érzik magukat a tűző napsütésben. Néhány azonban az árnyékot részesíti előnyben. Az alábbiakban néhány egynyári növényt sorolunk fel, amelyek szívesen nőnek az árnyékban: • ternyefű, • kóleus, • nebáncsvirág, • nefelejcs, • árvácska, • viaszos begónia.
1. gyakorlat: Látom a fényt Szükséges eszközök • Ceruza vagy toll. Műveleti sorrend 1. Egy napsütéses napon figyeld meg a fény intenzitását a három tájkertparcellán, amit az 1. leckében kiválasztottál! 2. Jegyezd fel azokat az időpontokat, amikor teljes napsugárzást, félárnyékot és teljes árnyékot kapnak! Reggel 9:00
Déli 12:00
Délután 3:00
Délután 6:00
1. parcella 2. parcella 3. parcella Karikázd be a helyes választ! Az 1. parcella főleg teljes fényt kap A 2. parcella főleg teljes fényt kap A 3. parcella főleg teljes fényt kap
félárnyékot kap félárnyékot kap félárnyékot kap
15
teljesen árnyékos teljesen árnyékos teljesen árnyékos
3. Jegyezd fel megfigyeléseidet a 11. oldalon lévő Tájkép terület munkalapra.
A hőmérsékletre érzékeny csoportok Az egynyári növények csoportokra oszthatók aszerint, hogy milyen hőmérsékleten növekednek optimálisan. A fagytűrő egynyáriak kibírják a nagyobb hideget is. Az enyhe fagy nem pusztítja el őket. Fagytűrő egynyári növény az oroszlánszáj, az árvácska és a ternyefű. A legtöbb egynyári növényt érzékeny növénynek tartják. Ezek meleg hőmérsékleti feltételeket igényelnek, a fagyok elpusztíthatják őket. Érzékeny egynyári növény a zinnia, a pillangóvirág, a nebáncsvirág, a petúnia, a körömvirág és a gólyaorr. A szép virágok fejlesztéséhez hosszú nyárra van szükségük. Az egynyáriakkal szemben a kétnyári és évelő növényeknek át kell telelniük. Néhány kétnyári és évelő keményebb teleket is túlél, mint a többi.
2. gyakorlat: A klímazóna Szükséges eszközök • Egy színes ceruza. Műveleti sorrend 1. Az első őszi fagyokat, illetve az utolsó tavaszi fagyokat bemutató térképeken azonosítsd a megyét, ahol élsz. A színes ceruzával színezd ki azt! Megválaszolandó kérdések? a) Az ország melyik földrajzi tájegységében élsz? b) Melyik napon jelentkezik átlagosan az utolsó tavaszi fagy a lakóhelyeden? c) Ősszel átlagosan mikor várható az első fagy?
16
Hogy tudod eldönteni, hogy egy kétnyári vagy évelő növény fejlődik-e a kertedben vagy udvarodban?
Csak össze kell hasonlítanod lakóhelyed klímajellemzőit a növény hőmérsékleti igényével. Néhány kertész szereti kora tavasszal kiültetni a növényt, mert akkor korábban fog virágozni. Az érzékeny növények az utolsó fagyos nap dátuma után ültethetők ki.
17
A fagytűrő növények egy hónappal a várható utolsó fagyos nap dátuma előtt kiültethetők. Ha nem tudod, mi a várható utolsó fagyos nap dátuma, ellenőrizheted a megyei meteorológiai szolgálat irodájában.
4. foglalkozás: A víz szerepe a kerttervezésben A palánták, amelyeket beszerzel, érzékenyek, különleges gondoskodást igényelnek. Amint a palánták kifejlett növénnyé fejlődnek, kevesebb gondozást igényelnek ahhoz, hogy megmaradjanak, fejlődjenek és virágozzanak. Azonban a növényeknek is vannak alapvető szükségletei, mint bármely más élőlénynek. A magvaknak vízre van szükségük a csírázáshoz. A csírázás az a folyamat, ami a magvak fejlődésének megindulásakor játszódik le. Amikor a víz behatol a magba, az megduzzad. A mag belsejében a kezdetleges növény (embrió) növekedni kezd. A mag külső burka megreped, és apró gyökérkezdemények jelennek meg. Ezek a hajszálgyökerek további vizet és ásványi anyagokat vesznek fel a talajból. A talaj kiszáradása a csírázás folyamán a fiatal növény pusztulásához vezethet. A legtöbb kifejlett virágos növény hetente mesterséges vízpótlást igényel. Száraz időjárás esetén a virágos növények a kertben, valamint a cserepes növények, több vizet igényelnek. A növények öntözésével biztosítanod kell a talaj 10–15 cm mély rétegének benedvesedését. Az öntözőtömlők és a csepegtető berendezés egyaránt használhatók az öntözéshez. Az ilyen módon történő öntözés a gyökereket a talaj mélyebb rétegeibe történő behatolásra serkenti. A gyakori, kis vízmennyiségű öntözés a sekély gyökerezést idézi elő. A gyakori öntözéshez kapcsolódó másik probléma, hogy gyakran jelennek meg betegségek az állandóan nedves lombozat miatt. A víz az egyik legfontosabb természeti erőforrás. Takarékoskodj a vízzel, amikor csak lehetséges! Néhány egyszerű módszer a víztakarékosságra: 1. Ne hagyd folyni a locsolótömlőt, amikor befejezted az öntözést! 2. Használj talajtakarást a növény körül, így a talaj nem fog gyorsan kiszáradni! 3. Korán reggel öntözd a növényeket, így több víz kerül a talajba és kevesebb fog elpárologni!
1. kísérlet: A magok csíráztatása Szükséges eszközök • Magok (bab a legjobb), • papírtörülközők, • lapostányér, • víz. Műveleti sorrend 1. Számozd meg a tányérokat: 1. tányér, 2. tányér, 3. tányér! 2. Rakj papírtörülközőt az 1. és 2. tányérra! 3. Tegyél 4–6 magot mind a három tányérra!
18
4. Az 1. és 2. tányéron borítsd le a magokat még egy papírtörülközővel! 5. Tedd a 3. tányért melléjük, a többivel való összehasonlításhoz! 6. Tartsd a 3. tányért teljesen szárazon! 7. Adj elegendő vizet az 1. tányérra, hogy átitassa a papírtörülközőt. Naponta ellenőrizd ezt a tányért, hogy a papírtörülköző állandóan a teljes nedvességét biztosítsa! 8. Tartsd a 2. tányért teljesen vízzel feltöltve! Néhány nap elteltével vizsgáld meg a magokat minden tányéron! Írd le mi történt a magokkal, amelyek túl sok vizet kaptak a 2. tányéron! ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... Írd le mi történt a magokkal, amelyek nem kaptak elég vizet a 3. tányéron! ......................................................................... ......................................................................... .........................................................................
1. gyakorlat: Mérjük meg a csapadék mennyiségét! Az esőmérővel megmérheted, mennyi vizet kaptak a növényeid természetes úton az esővel. Az eső mennyiségének ismeretében döntened kell arról, hogy a növényeidnek szükségük van-e öntözésre. Szükséges eszközök • Konzervdoboz (bármilyen méretű jó), • vonalzó, • rajzkréta vagy vízálló toll. Műveleti sorrend 1. Helyezd a vonalzót a konzervdoboz belsejébe és jelölj be minden millimétert, a doboz aljától! 2. Helyezd el a dobozt a 2. foglalkozáson kiválasztott parcellák közül az egyiken, hogy ott összegyűjtsd a csapadékvizet! Készíthetsz esőmérőt a másik két területhez is. 3. Minden eső után jegyezd fel, hogy mennyi esőt gyűjtött össze az esőmérő! 4. Minden eső után öntsd ki a vizet, hogy mérhesd a következő eső mennyiségét is! 5. Minden hét végén összegezd a teljes heti esőmennyiséget!
19
Hét
Vasárnap
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Példa: jún. 2. hét
5 mm
0 mm
3 mm
5 mm
0 mm
Péntek Szombat Összes 5 mm
8 mm
26 mm
A Találkozás a növényekkel foglalkozásokon tanultál a fotoszintézisről. A víz kulcsszerepet játszik a fotoszintézisben. Az szállítja a tápanyagokat a talajból a levelekbe, ahol a cukor képződik. Azután, ahogy a cukor elkészül, a víz elszállítja azt a növény minden részébe, ahol a cukrot a növény felhasználja a növekedéshez. A víz a növényt mereven is tartja: feltölti a sejteket a szárakban, így az tartani tudja a levelek súlyát. Párologtatás (transzspiráció) A víz távozhat a növényből a levelein keresztül. Ezt a folyamatot párologtatásnak (transzspiráció) hívjuk. Amikor a növény túl gyorsan veszti el a vizet, hervad. A hervadás akkor következik be, amikor a víz gyorsabban párolog el a leveleken keresztül, mint ahogy a gyökerek fel tudják venni azt a talajból. Ez bekövetkezhet, amikor a szél fúj, vagy nagyon meleg van, és a talaj száraz. Amikor a növényeid hervadtnak mutatkoznak, akkor valószínűleg alapos öntözésben kell részesítened azokat.
2. gyakorlat: Milyen száraz a talajom? Szükséges eszközök • Ceruzára, • az 1. gyakorlatból információra.
20
Műveleti sorrend 1. Jegyezd fel a csapadékmennyiséget, amit mind a három parcellád kap hetente (használd az 1. gyakorlatból az átlagot)! 2. Tapintsd meg a talajt mind a három parcellán három vagy négy alkalommal hetente, hogy a parcellák nedvesek, nyirkosak vagy szárazak-e! Átlagos csapadék
Nedves/nyirkos/száraz
1. parcella 2. parcella 3. parcella
1. Melyik parcellának van szüksége a legtöbb vízpótlásra (öntözésre)? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 2. Melyik parcellának van szüksége a legkisebb mennyiségű öntözővízre? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 3. Túl nedves vagy túl száraz-e a területek valamelyike az egynyári virágok számára? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 4. Hogyan határoztad ezt meg? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... Jegyezd fel a megfigyeléseidet a 11. oldalon lévő Tájkép terület munkalapon. Az 5. foglalkozáson meg fogod tanulni, hogy a legjobb tájkert terület a legjobb vízgazdálkodású talaj lesz. A talajnak sosem szabad túl vizesnek lennie! Ha túl sok víz van a parcelládon, virágos növényeid gyökerei károsodhatnak vagy akár el is pusztulhatnak. A jó vízgazdálkodású talaj lehetővé teszi a levegő cirkulációját a talajban, hogy az elérje a gyökereket.
21
5. foglalkozás: A talaj és a tápanyagok A jó növénytáplálás a gyökereknél kezdődik. A gyökerek veszik fel a talajból a tápanyagokat és a vizet. A talaj részecskékből áll. Egymással összekapcsolódnak olyan módon, hogy üres terek maradnak közöttük. Ha gondosan megnézed ezt az ábrát, láthatod, hogy a levegő és a víz tölti fel ezeket a tereket. Optimális esetben a talaj fele része szilárd részecske, negyede levegő és negyed része víz. A talaj különböző méretű részecskékből épül fel. A homok a legnagyobb részecske, a por közepes méretű és az agyag a legkisebb részecske. A termőtalaj e háromfajta részecskének a keveréke. Az alkotórészek relatív mennyisége a talaj szerkezetét döntően meghatározza. Ha például a talajt öt rész agyag, két rész homok és két rész por alkotja, azt agyagos talajnak tekintjük. Az öt rész homokot, három rész vályogot és két rész agyagot tartalmazó talaj homokos. Vannak általános szabályok, amelyeket követve meghatározhatod a talaj szerkezetét. Fontos, hogy megjegyezd, minél kisebb a részecskék mérete, azok annál jobban összeragadnak. Ezért tudunk cserepeket és tányérokat készíteni az agyagból, de nem tudunk a homokból.
1. kísérlet: Szappanhabos talajrosta Szükséges eszközök • 1 csésze száraz, finomra őrölt talajra (távolítsd el belőle a füvet, ágakat, köveket és leveleket!); • vízre; • 1 literes üvegedényre fedéllel; • nem habzó mosószerre (mosogatógéphez használt); • jegyzetkártyára vagy egy fehér papírlapra; • ceruzára.
22
Műveleti sorrend 1. Töltsd meg a literes üvegedényt 2/3 részben vízzel és öntsd bele a csésze talajt az edénybe! 2. Adj hozzá 3 evőkanál mosószert, zárd le az edényt szorosan, és rázd össze 5 percen keresztül! 3. Hagyd ülepedni az edényt 24 órán át! 4. Később helyezd a jegyzetkártyát az üveg mellé és jelöld be a kártyán, hogy a talaj minden egyes rétege milyen magasságban helyezkedik el! Megválaszolandó kérdések Hány centiméter a talaj teljes magassága az edényben? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... Hány centiméter a homok magassága az edényben? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... Hány centiméter a vályog magassága az edényben? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... Hány centiméter az agyag magassága az edényben? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... Mi ennek a talajnak a típusa? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... Indokold meg, hogy miért? ......................................................................... ......................................................................... .........................................................................
23
1. gyakorlat: Talajszerkezetek Szükséges eszközök • egy csésze cukor vagy só, • egy csésze liszt, • némi agyag, • egy liter talaj az udvarotokból (jól összekeverve), • egy csésze víz. Műveleti sorrend 1. Az ujjaid közt morzsolj össze egy kevéske cukrot vagy sót, hogy elképzelésed legyen, milyen tapintású a homok. Magyarázd el a tapasztalataidat a társadnak! 2. Adj néhány csepp vizet a cukorhoz vagy sóhoz, és oszd meg a tapasztalataidat a többiekkel, hogy most milyen tapintású. Összeragadtak-e a részecskék? 3. Tapints most az ujjaiddal egy kevéske lisztet. Ilyen tapintású az agyag? 4. Adj néhány csepp vizet a liszthez. Milyen tapintású most? Összeragadtak-e a részecskék? 5. Tapintsd meg az agyagot. Ilyen tapintású az agyag a talajban is. 6. Adj néhány csepp vizet az agyaghoz. Milyen tapintású most? Összeragadtak-e a részecskék?
2. gyakorlat: Milyen a kerted talajának típusa? Szükséges eszközök • talaj, mind a három tájkert parcelládról; • egy csésze víz. Műveleti sorrend: 1. Tapintsd meg az 1. parcella talaját. Adj hozzá néhány csepp vizet. Milyen tapintású most? 2. Az 1. parcella talaja főleg: homok vályog agyag (húzd alá a megfelelő szót!). 3. Milyen tényezők alapján határoztad meg ezen talaj típusát? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... Ismételd meg ugyanezeket a lépéseket a 2. parcellánál is! 4. Tapintsd meg az 2. parcella talaját! Adj hozzá néhány csepp vizet. Milyen tapintású most? ......................................................................... ......................................................................... .........................................................................
24
5. A 2. parcella talaja főleg:
homok
vályog
agyag.
6. Milyen tényezők alapján határoztad meg ezen talaj típusát? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... Ismételd meg ugyanezeket a lépéseket a 3. parcellára is. 7. Tapintsd meg az 3. parcella talaját. Adj hozzá néhány csepp vizet. Milyen tapintású most? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 8. A 3. parcella talaja főleg:
homok
vályog
agyag.
9. Milyen tényezők alapján határoztad meg ezen talaj típusát? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 10. Jegyezd fel a három talaj típusát a Tájkép terület munkalapon!
Növénytáplálás A növények 16 különböző tápelemet igényelnek. Három ezekből a tápanyagokból – a szén, az oxigén és a hidrogén – a levegőből (szén és oxigén) és a vízből (hidrogén és oxigén) származik. A maradék 13-at a talajból veszik fel. A három legnagyobb mennyiségben igényelt tápanyag közül a nitrogén (N) az egészséges lombosodáshoz, a foszfor (P) a gyökérzet és a virág fejlődéséhez, a kálium (K) pedig az általános egészséghez és az ellenálló képességhez szükséges. Ezeket a tápanyagokat rendszerint a talajba juttatott trágyákkal biztosítják a növények számára. Ezt a gyakorlatot trágyázásnak nevezik.
Növényi trágyák A trágyáknak két fő kategóriája van. Szerves trágya, ami növényi vagy állati forrásokból származik. A legtöbb csak mérsékelt mennyiségű tápanyagot tartalmaz, ezek feltáródása lassú. Néhány példa a szerves trágyákra: istállótrágya, vérliszt, zöldtrágya stb. Az istállótrágya a talaj szerkezetét is javítja. Szórd ki az istállótrágyát és ásd be a talaj felső néhány centiméteres rétegébe!
25
A szervetlen trágyák kémiai vagy ásványi eredetűek. Sok közülük könnyen oldódik vízben, ami hozzáférhetővé teszi őket a növények számára. A szervetlen trágyát közvetlenül a kiültetés előtt kell kijuttatni jól belekeverve a talajba. Ezek a trágyák tömények, ezért bánj velük gondosan, ne használj többet az ajánlott mennyiségnél. A trágyák csomagolásán számokat találsz, amelyek mutatják a trágya által tartalmazott nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) mennyiségét vagy százalékos arányát. A trágyák lehetnek szilárd vagy folyadék formájúak. Nagyon fontos, hogy gondosan olvassuk el a címke utasításait, amikor trágyát használunk. Mielőtt trágyát juttatsz a talajba, tudnod kell, milyen és mennyi tápanyagot igényel a talaj. A kertedben megtalálható talaj nem mindig lesz a növények számára optimális állapotban. Szerves anyagok, trágya és mész javíthatják a növények számára a talajt. A szerves anyag javítja a talaj struktúráját.
2. kísérlet: A több nem mindig jobb Szükséges eszközök • a gyepetek egy kis területét használhatod (előzőleg kérd a szüleid beleegyezését); • ceruza; • evőkanál; • 5 db jégkrémes pálcika 1-től 5-ig beszámozva; • por alakú összetett trágya (N, P, K) (használj védőkesztyűt!); • víz. Műveleti sorrend 1. Helyezd be a fűbe mindegyik fagylaltos pálcikát, egymástól 30 cm-es távolságra! 2. Hints 1 evőkanál trágyát 30 cm-es körben az 1. jelzésű pálca körül! 3. Hints 2 evőkanál trágyát 30 cm-es körben a 2. jelzésű pálca körül! 4. Hints 3 evőkanál trágyát 30 cm-es körben a 3. jelzésű pálca körül! 5. Hints 4 evőkanál trágyát 30 cm-es körben a 4. jelzésű pálca körül! 6. Hints 5 evőkanál trágyát 30 cm-es körben az 5. jelzésű pálca körül! 7. Öntözd meg a pálcikák körüli területet, hogy a trágya beoldódjon a talajba! 8. Várj öt napot, majd figyeld meg a pálcikák körüli területet! 9. Jegyezd fel az alábbiakban a megfigyeléseidet. Néhány szóval írd le a pálcikák körüli fű állapotát!
26
1. pálcika: 2. pálcika: 3. pálcika: 4. pálcika: 5. pálcika:
10. Minden pálcika körül öntözd meg a területet és várj további öt napot, majd figyeld meg a füvet! Mindegyik területre vonatkozó megfigyeléseidet jegyezd fel az alábbiakban! 1. pálcika: 2. pálcika: 3. pálcika: 4. pálcika: 5. pálcika:
Mit figyeltél meg? Gyakran használnál nagy mennyiségű műtrágyát a növényeid számára? Miért? ......................................................................... ......................................................................... .........................................................................
6. foglalkozás: A tájkert telepítése és gondozása Döntések a tájkert parcelládról Az utolsó három foglalkozáson azokat a környezeti tényezőket tanulmányoztad, amelyek a növények fejlődését befolyásolják. Egy másik fontos lépés a tájkert létrehozásában, hogy felmérd a betelepítendő terület tulajdonságait. A parcella tulajdonságainak felmérése segít abban, hogy eldöntsd, melyik a legalkalmasabb a virágoskert betelepítésére. Néhány tényező, amit észben kell tartanod, amikor kiválasztod a végleges parcellát:
27
• Mennyi a napsütéses órák száma? • Milyen jó a talaj vízgazdálkodása? • Milyen jól fognak ott a kiválasztott virágok fejlődni? Most, hogy elvégezted az információgyűjtést a Tájkép terület munkalapon, vedd elő ismét az Egynyári növények munkalapját (8. oldal) és minden parcellához válaszd ki a virágokat, amelyek legjobban fognak ott fejlődni. Fordíts figyelmet arra, hogy a kiválasztott egynyári virágok fényigénye megfeleljen a parcella fényviszonyainak!
1. gyakorlat: A végleges parcella kiválasztása Szükséges eszközök: • Ceruza; • Tájkép terület munkalap (11. oldal); • Egynyári növények munkalap (8. oldal). Műveleti sorrend 1. Fejezd be az Egynyári növények munkalapjának kitöltését! 2. Fejezd be a Tájkép terület munkalap kitöltését, beírva legalább három egynyári virág nevét, amelyek mindhárom parcellán várhatóan a legszebben fognak fejlődni! 3. Válaszd ki a legjobb parcellát a tájkertedhez! A döntésem: A _____ számú parcellát fogom használni a tájkertépítési programomhoz. A következő tényezőket vettem figyelembe a parcella kiválasztásánál: ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... A virágoskerted megtervezése Miután kiválasztottad a tájkertedhez a parcellát, azt is el kell döntened, milyen virágokat fogsz a parcelládra ültetni. Következő lépés, hogy megrajzold egy papíron a virágoskerted tervét. Ezt területtervnek hívják. A területterv megrajzolása segít a hibák kiküszöbölésében. Továbbá elképzelést ad ahhoz, hogy mennyi növényre lesz szükséged. Ebben a területterv-
28
ben megadod, hogy milyen fajtájú virágokat fogsz kiültetni, hová tervezed őket telepíteni, milyen messze egymástól, milyen magasak és milyen színűek lesznek. Példaként az alábbiakban két virágágyástervet láthatsz.
2. gyakorlat: Parcellaterv Szükséges eszközök • Ceruza, • papír, • a kiválasztott parcella kockás papíron készült rajza, amit az 1. foglalkozáson készítettél. Műveleti sorrend 1. Használd az eredeti rajzokat, hogy megrajzolj két területtervet a tájkert parcelládhoz a fent bemutatott példák szerint!
29
30
Talaj-előkészítés Mielőtt bármilyen virágot elültetnél, elő kell készítened a parcella talaját. Ez segít annak biztosításában, hogy a virágok jól növekedjenek és egészségesek legyenek. A talajt 20–25 cm mélyen fel kell ásni. Mielőtt az ásást megkezdenéd, szoríts össze egy marék földet. Ha az könnyen szétmorzsolódik, a talaj kész az ásásra. Ha összeragad, úgy a talaj túl vizes az ásáshoz. Ha vizes talajt ásol fel, az hetekig kemény és rögös marad. Mikor ásni kezdesz, nyomd be az ásót a talajba, emelj ki egy adag földet és fordítsd át. Ha egy új kertben tavasszal ásol, ásd fel olyan korán az ültetés előtt a földet, ahogy csak lehetséges. Ez időt ad a talaj ülepedéséhez. Mielőtt megkezdenéd az ásást, el kell távolítanod az összes gazt, ami a területen nő. Ha olyan területet választottál, ahol korábban virágok voltak, legalább két héttel a vetés vagy palántázás előtt ásd fel a földet. A talaj felszínére szórj ki legalább 5 centiméteres rétegben szerves trágyát és meszet, ha a talajvizsgálat eredménye azt mutatta, hogy erre szükséged van. Ezután ásd be a földbe. Gereblyézd el a felszínt, hogy a terület sima legyen. Távolíts el minden karót, követ és gazt a talaj felszínéről és törd össze a nagy talajrögöket! Ügyelj a szerszámok helyes használatára! Hibás szerszámmal ne dolgozz! Bármilyen probléma esetében azonnal fordulj az oktatódhoz!
3. gyakorlat: „A fő dolog az ásás” Szükséges eszközök • Tájkert parcella, • gereblye, • ásó vagy kézi palántalapát, • a szükséges szerves trágya vagy mész. Vigyázz a vegyi anyagok szakszerű kezelésére! Műveleti sorrend 1. Ellenőrizd le a parcellád talaját, hogy kész-e az ásásra! 2. Szórd ki a szerves trágyát és a meszet a parcella tetejére! 3. Az ásóval forgasd meg a földet a virágágyásodban! 4. Gereblyézd simára a területet (hacsak nem ősszel végzed az ásást)!
31
A palánták beszerzése Már kiválasztottad a tájkert területét, ahová virágokat fogsz telepíteni. Már elhatároztad, hogy milyen virágokat akarsz telepíteni. Már a tájkert tervét is megrajzoltad. Végül előkészítetted a talajt a virágok számára. Most van itt az ideje, hogy beszerezd a palántákat a virágoskertedhez. A vezetőd segíthet abban, hogy melegházat, kertészeti boltot vagy palántanevelőt találj, ahol megvásárolhatod a palántákat. Amikor az egynyári virágok palántáit vásárolod, azok műanyag tartóedényben lehetnek. Amikor a palántákat beszerzed, legyél bölcs vásárló, és jusson eszedbe néhány jó tanács, hogy mire kell figyelned a vásárlás során: • A növényeknek méretben és magasságban hasonlóknak kell lenniük. • Minden növénynek rendelkeznie kell legalább két valódi levéllel. • A növények gyökereinek jól fejlettnek kell lenni, de nem szabad azoknak a tartóedény falához kötődni. Ellenőrizd, hogy nincs-e gyökérgubanc a tartóedény alján! • A palánták levelei sötétzöld színűek legyenek és egészségesek. • Ha rovarkártevő okozta károsodást látsz, ne vedd meg a palántát. Miután megvásároltad a palántáidat, készen állsz arra, hogy kiültesd azokat a területedre.
4. gyakorlat: Az átültetőorvos Szükséges eszközök • Virágpalánták, • a terület terve, • kézi ültetőlapát, • zsebkés. Műveleti sorrend 1. Ha a növényeidet tőzegből készült tartóedényben nevelték (tőzegcserepek), tépj le másfél centimétert az edénylemezről és távolítsd el a tőzegcserép alját is. 2. Ha műanyag tartóedényekben érkeztek, gondosan fordítsd át a tartóedényt és gyengéden kocogtasd ki a növényt. Ne húzd ki a hajtásainál fogva! 3. Ha a gyökerek nagyon gubancosak, csinálj másfél centiméter mély bevágásokat egy késsel a gyökérlabdán. 4. Az ültetőlapáttal áss lyukakat a palántáknak, és valamivel mélyebben telepítsd a talajba azokat, mint ahogy a tartóedényben voltak. A tőzeg cserépben lévő palánták a tartóedénnyel együtt ültethetők, ha az 1. lépés utasításait követed. 5. Nyomogasd le a talajt a növény gyökérzete körül. 6. Ha néhány napig árnyékot biztosítasz a palántáknak, az segíteni fog a hervadás megakadályozásában. A palántákat újságból készült sátrakkal tarthatod árnyékban.
32
7. Az első héten naponta egyszer öntözd meg a palántákat, ha nem esik mindennap eső. 8. Az eszközök használatánál tartsd be a balesetmegelőzési és munkavédelmi előírásokat!
Virágok nevelése magról
Sok egynyári virág, amit a tájkertedben nevelhetsz, magról is termeszthető. Ne nagyon kapkodd el a magok szabadtéri vetésének megkezdését. A legtöbb mag nem fog a hideg talajban csírázni. Egy kései fagy elpusztíthatja vagy károsíthatja a korai növényeket. De saját palánták nevelésével az időjárás szabta korlátokat kiküszöbölheted. Sőt azt is megtanulhatod, hogyan kell beltéri palántákat nevelni tartóedényekben. A külső vetés megkezdésével várj, amíg a talaj legalább 15 °C-ra melegszik. Ugyanúgy végezd a talaj-előkészítést a tájkertedben, mint a palánták kiültetéséhez tetted. Használj egy botot vagy kapanyelet, hogy barázdát vagy kis árkot készíts a magoknak. Abban a mélységben vesd el a magokat, amit a magok csomagolásán ajánlanak. Ne vesd a magokat túl mélyen! A magokat fedd be vékonyan finomszemcsés talajréteggel. Miután elvégezted a magok takarását, öntözd meg a talajt finom vízpermettel. Használj elegendő vizet ahhoz, hogy a talaj a magok mélységénél mélyebben nedvesedjék át. Figyelj arra, hogy ne mosd ki a vízzel a magokat a talajból! Öntözd meg az ágyásod minden nap, hacsak nem esik az eső! Ez addig szükséges, amíg a magok csírázása megindul, és ki nem bújnak a talaj felszíne fölé. A csírázás után a palánták kifejlesztik az első valódi leveleket. Nem sokkal a fejlődés szakasza után eljön az ideje a ritkításnak. A ritkítás azt jelenti, hogy gondosan eltávolítjuk a felesleges növényeket. Ez biztosítja azt, hogy a palánta, amit meg akarsz hagyni a virágoskertedben, elegendő hellyel rendelkezzen majd a fejlődéshez. A ritkításnál eltávolított növények átültethetők más parcellákba. A ritkítás után a tőtávolság a megmaradó növények között egyenlő legyen a 8. oldalon lévő Egynyári növények munkalapján megadottal.
A tájkerted ápolása Visszacsípés Néhány egynyári virág magasra és nyurgára nő, ha természetesen hagyod nőni, de mi irányíthatjuk a növekedésüket. Hogy bokrosabbak legyenek és teltebb megjelenésűek, csípd őket vissza! A visszacsípést akkor lehet elvégezni, ha a növényeid legalább három-négy pár levéllel rendelkeznek. A hüvelyk és mutató ujjad használatával a hajtás felső 3 centiméternyi részét távolítsd el a növény felső lágynövésű csúcsát visszacsípve. Győződj meg arról,
33
hogy az általad vett palánták el voltak-e csípve. Ne csípd el őket másodjára! Sose csípd vissza a kakastaréjt, pipacsot, oltványokat vagy a nebáncsvirágot! Trágyázás Néha további trágyázást kell végezned, mialatt a növényeid fejlődnek. Ugyanazt a trágyát használhatod, amit a talaj-előkészítésnél használtál. Ha a trágyázás szükséges, 4–6 hetenként alkalmazd. Ha a száraz trágya a levelekre vagy virágokra esik, gondosan seperd azt le a kezeddel vagy öblítsd le vízzel. Gondoskodj a talaj átnedvesítéséről öntözéssel a trágya kiszórása után. A gyomirtás A gyom gondot okozhat a nyári virágoskertben. Ha nem távolítjuk el azokat, amíg kicsik, versengeni fognak a virágokkal a helyért, a nedvességért és a tápanyagokért. Hetente egyszer sekélyen kapáld meg vagy lazítsd föl a talajfelszínt. Ne hatolj mélyebbre, mint másfél centiméter, hogy elkerülhesd a virágok gyökereinek megsértését. A talaj felszínén alkalmazott takarás segíteni fogja a nedvesség megőrzését a nyár folyamán és segít a gyomosodás meggátolásában. A talajtakarás engedi leszivárogni a vizet a talajba és elfojtja a gyomnövényeket. A talajtakaró lehet lenyírt fű vagy tőzegláp, ami 2–3 cm vastagon borítja a talajt. Ha a növények helyes tőtávolságban vannak, úgy erősen növekedve elnyomják a gyomokat. Öntözés A száraz időszakokban, amikor nincs eső, öntözni kell a tájkertedet. Az a legjobb, amikor a talaj 10 cm mélységig nedves. Egy ültetőlapátot használva leáshatsz 10 cm mélyen, hogy ellenőrizd, elérte-e a nedvesség ezt a mélységet. A gyakori, kis vízadaggal történő öntözés a sekély gyökérnövekedést serkenti. Ez nem hasznos a növények számára. Karózás Néhány virágfaj magasra nőhet, fejnehéz lesz és könnyen megdőlhet. Hogy ezt megakadályozzuk, karót kell a földbe vernünk, hogy tartsa őket. A legmegfelelőbb alkalom a karózásra a kiültetés. A növény hajtásait a karó fogja alátámasztani. Egy hurkot köss a műanyag zsinegből a növényre és egy másik hurkot a karó köré. Ápolás Az egynyári virágok sok-sok virágot hoznak a tenyészidejük alatt. Gondoskodj arról, hogy eltávolítsd az öreg, elhervadt virágokat 3–5 naponként (vagy ahogy szükséges). Ez arra készteti a növényt, hogy újabb virágokat hozzon. Védekezés a betegségek és rovarkártevők ellen A rovarkárok és betegségek néha megjelennek a virágokon. Az eredményes védekezéshez a rovarkártevők ellen kövesd a következő tanácsokat:
34
• Egészséges magokkal és palántákkal foglalkozz! • Távolítsd el a beteg növényeket vagy növényi részeket a virágoskertedből! • Ne menj be a virágoskertbe, amikor a lombozat vizes! • Távolítsd el az elpusztult vagy lehullott növényi maradványokat a virágoskertedből! • A nap korai óráiban öntözd a növényeidet! • Tartsd távol a gyomokat a kertedtől! • Változtasd a virágágyások helyét, és kétévente különböző fajú virágokat telepíts! • Ősszel, a tenyészidő végén távolítsd el az elpusztult növényeket a tájkertből! • A tenyészidő végén forgasd meg a talajt!
5. gyakorlat: Kerttervezés és tájkertészet szókereső Kutasd felfelé, lefelé, keresztben és átlós irányban azokat az új kifejezéseket, amelyeket a Kerttervezésben és tájkertészetben tanultál! TÁJKERTÉSZET, FÁK, BOKROK, MAGVAK, EGYNYÁRI, FÁS, ÉVELŐK, ÉLETCIKLUS, KLOROFILL, LÁGYSZÁRÚ, TALAJTAKARÓ, GEREBLYÉZÉS, FOTOSZINTÉZIS, FAGYTŰRŐ, SIMÍTÁS, FÉLÁRNYÉK, AGYAG, KOMPOSZT, ZSENGE, VÁLYOG, VIRÁG, HOMOK, FOSZFOR, KÁLIUM, NITROGÉN, SZERVES ANYAG, CSÍRÁZTATÁS, MŰ TRÁGYA, HERVADÁS, VÍZ, PÁROLGÁS, CSÍPÉS, ÁSÁS, PALÁNTÁK, ÁPOLÁS, 4H G F É L Á R N Y É K Ő Ó L U K T O T A J S
I M Í
J
É R H O
K E R T É S Z E T Á E L S
T Á S
I
H E T B O K S Z
U V Z E F V L T E P E E S B E
I
T L
4 H Á
O T Ú
I
G
F A G Y T U R O A L R R E Z U G C B C Y O E O F Y Z U E O O V C B N M B
I
N S
T A T U E H O M O K E B B É G Ö K V O F U E Q W A C U P
I
S Z
S M N O Z E L B R Á
S B M M U T R A G Y A N C S K V U A A R Z K L O R O F
I
L L N O M A U R S Ő Z U
I
I
L E O Ü D X V B Y M V A L Y O G T A
N
I
T R O G É N L
T
I
V
I
I
A
I
D Á E R T K A C
R Á G M M A G V A K P M N H T S
E O P T A L A J
T A K A R O W O D G A
I
Z U M J
0
P
I
I
K O M P
E G Y N Y A R
S Z T A E H O L I
0
S
K H E R V A D Á S E
S E G E R E B L Y E Z E S
J
G V Ü O S
S
A G Y A G R T Ő Ú Ü Ö Ű K U F R Z F Y C H L F O S Z F O R P Ö P A L Á N T A K E P Á R O L G Á S U R H Á S Á S D Z K V A
35
Hogy végezted el? A megtalált szavak száma: • 30–36 => • 25–29 => • 18–24 => Kevesebb, mint 18 =>
KIVÁLÓ, arany kezed van a kertészethez! NAGYSZERŰ JÓ OK, rendben, de ismét át kell nézned az anyagot.
Feljegyzések és összefoglalás Gratulálunk! Épp most fejezted be a Kerttervezés foglalkozásait. Fontos, hogy még néhány percet szánj arra, hogy lejegyezz és áttekints néhány dolgot, amit megtanultál. Ezek a kérdések segíteni fognak abban, hogy összefoglald az információkat, amit az elvégzett kísérletetekből és gyakorlatotokból szereztél. Minden kérdésre egynél több helyes válasz is lehet. Ügyelj arra, hogy önállóan dolgozz! Írj ügyesen, és gondold meg a választ, mielőtt leírnád. A szüleid, a csoportvezetőd vagy a tanárod segíteni fognak, ha bármi problémád adódna. Jó szerencsét! 1. Írd le az egynyári, kétnyári és az évelő növények életciklusait! ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 2. Melyik területek volnának alkalmasak a lakásod és iskolád körül tájkertnek? Miért? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... .........................................................................
36
3. Sorold fel a három fő okot, amiért a fény annyira fontos a növények számára? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 4. Mi a legjobb módszer a tájkert növényeinek öntözésére? Miért fontos ez? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 5. Mi a párologtatás? Miért fontos ezt a folyamatot ismerni? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 6. Miért fontosak a trágyák a növények számára? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... .........................................................................
37
7. Milyen tényezőket kell figyelembe venni, ha a tájkerthez területet jelölsz ki? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 8. Írd le a talaj-előkészítési folyamatot, amit a tájkerted kialakításánál használtál! ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 9. Milyen jellemző tulajdonságokra kell figyelned, amikor palántákat vásárolsz? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... 10. Röviden írd le a következő tájkertépítési terved, amire készülsz. Hol lesz? Hogy fog kinézni? ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... .........................................................................
38
A megszerzett ismeretek átadása másoknak Ha az alább felsorolt tevékenységek közül valamelyiket elvégzed, azzal segíteni fogsz másokat a családban, a klubban, az osztályban és a közösségben, hogy megismerjék a kerttervezést. Az ismereteid megosztása téged is segíteni fog abban, hogy még többet tudj meg a kerttervezésről és a tájkertészetről. Karikázd be azokat az ismeretmegosztási tevékenységeket, amelyeket el szeretnél végezni! • Olvass fel egy beszámolót a tájkertészetről! • Állíts ki egy posztert! • Állíts ki valamit a róla szóló ismertetéssel együtt! • Tarts egy bemutatót! • Készíts valamilyen gyűjteményt, és azt mutasd be egy csoportnak! • Írj egy verset vagy riportot a kerttervezésről, amit mutass be a csoportnak! • Vegyél fel magnóra valamit, ami érdekes és a tájkert témáról szól! • Mutass be fényképeket és diákat. • Írj beszámolót! • Mutass be egy paródiát! • Állíts össze egy újságkiállítást vagy egy kirakatot!
Feladatok a tanfolyamzáró beszámolóra Állítsd ki az elkészített munkatankönyvedet és a következők közül valamit: • Egy teljes kísérlet anyagát a Kerttervezés foglalkozásokból, bemutatva az eredményeket. Csatolj mellé egy posztert, magyarázatokkal! vagy • A tájkert programod történetét azokkal a fényképekkel együtt, amit a megvalósítás előtt és után készítettél a területről. vagy • Egy tájkert területtervét, ami bemutat egy új területet a házatok, az iskolád vagy valamilyen közösségi terület körül, ahol tájkertet akarsz létesíteni. vagy • Egy váza virágot a virágoskertedből, a kertedről készült rajzoddal vagy fényképpel együtt.
39
Felhasznált irodalom Rollins, J. T. – Nuss, J. R. – Wolnick, J. D.: 1995. Landscape gardening. 4-H Plant Science. Unit 2. Member’s Guide. Pennstate, College of Agricultural Cooperative Extension. 32. Rollins, J. T. – Nuss J. R. – Wolnick, J. D.: 1995. Landscape gardening. 4-H Plant Science. Unit 2. Leader’s Guide. Pennstate University. College of Agricultural Sciences. Cooperative Extension. 16.
40
