DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR POLITIKATUDOMÁNYI ÉS SZOCIOLÓGIAI INTÉZET SZOCIOLÓGIA ÉS SZOCIÁLPOLITIKA TANSZÉK
KÉRELEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE ÉS INDÍTÁSÁRA
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGPOLITIKAI SZAKREFERENS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
DEBRECEN 2012
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK 1. A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Gyermek- és ifjúságpolitikai szakreferens szakirányú továbbképzési szak
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSBEN SZEREZHETŐ SZAKKÉPZETTSÉG OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ MEGNEVEZÉSE:
2. A
Gyermek- és ifjúságpolitikai szakreferens
3. A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLETE: Társadalomtudomány
4. A FELVÉTEL FELTÉTELE: A szakirányú továbbképzési szakra történő felvétel előfeltétele alapképzési szakokon (Bsc/BA) szerzett oklevél az alábbi képzési területeken: társadalomtudomány bölcsészettudomány gazdaságtudományok orvos- és egészségtudomány jogi- és igazgatási pedagógusképzés
5. A KÉPZÉSI IDŐ, FÉLÉVEKBEN MEGHATÁROZVA: 2 félév
6. A SZAKKÉPZETTSÉG MEGSZERZÉSÉHEZ ÖSSZEGYŰJTENDŐ KREDITEK SZÁMA: 60 kredit
2
KÉPZÉS SORÁN ELSAJÁTÍTANDÓ KOMPETENCIÁK, TUDÁSELEMEK, MEGSZEREZHETŐ ISMERETEK, SZEMÉLYES ADOTTSÁGOK, KÉSZSÉGEK, A SZAKKÉPZETTSÉG ALKALMAZÁSA KONKRÉT KÖRNYEZETBEN, TEVÉKENYSÉGRENDSZERBEN
7. A
7.1 Elsajátítandó kompetenciák az emberi és gyermeki jogok széles körű érvényesítése a gyakorlati munka során, az elméleti és gyakorlati tudások szintézise, a munka során holisztikus szemlélet megvalósítása, a kirekesztett társadalmi csoportok érdekeinek védelme, valamint az egymással konfliktusba kerülő csoportok érdekellentéteinek feloldása, közvetítése, új programok, projektek, helyi és átfogó politikák kidolgozása és bevezetése, amelyek a gyermek- és ifjúsági korosztályba tartozókat, valamint azok családjait célozzák, építve az intenzív családmegtartó technikák alkalmazására. 7.2 Tudáselemek, megszerezhető ismeretek a) Tudáselemek
Általános ismeretek nemzetközi kitekintésben Alapozó ismeretek a gyermekek és ifjúság helyzetéről, a velük kapcsolatos intézkedésekről, fejlesztésekről Szakmai ismeretek a gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztéseket célzó, szociálpolitikai, oktatási projektekről
b) Megszerezhető ismeretek Az általános ismeretek területén Gyermekek és fiatalok társadalmi helyzete, gyermekes családok támogatásának formái és módszerei Európai társadalompolitikai megközelítések, kitérve a gyermekek és fiatalok helyzetére A gyermek- és ifjúságpolitikai megközelítések nemzetközi perspektívában Az alapozó ismeretek területén A gyermek- és ifjúságpolitikai projektek funkciói, a gyermekszegénység csökkentésére tett kormányzati és EU-s intézkedések A gyermek- és ifjúságvédelmi, gyermek- és ifjúságpolitikai, szociálpolitikai, oktatási programok értékelésének módszerei Bevezetés a gyermek- és ifjúságpolitika, szociálpolitika, és oktatás rendszerébe Az EU-s és a hazai projektforrások felosztási rendszerei
3
A szakmai ismeretek területén A gyermek- és ifjúságpolitika, szociálpolitika és oktatás területén megvalósuló fejlesztési programok tervezése, tartalmi és formai követelményei Pályázati lehetőségek az aktuális tervezési-programozási időszakban A gyermekes családok hatékony támogatásának elemei és módszerei, az intenzív családmegtartás és a kompetenciaalapú nevelés filozófiája és eszközei Innovatív módszerek, jó gyakorlatok a gyermek- és ifjúságpolitika területén A fejlesztési projektekhez kapcsolódó részvétel, közösségfejlesztés, a projektek értékelő elemzése 7.3 Személyes adottságok A végzett gyermek- és ifjúságpolitikai szakreferens képessé válik a társadalmi folyamatok interdiszciplináris elemzésére, társadalmi szükségletek, problémák, kockázatok elemzésére, beavatkozási folyamatok és szakpolitikai döntések tervezésére, menedzselésére, megvalósítására, közösségek szervezésére és fejlesztésére, érdekeik képviseletére, gyermek- és ifjúsági ellátórendszerek, a célcsoporti igényekhez igazodó szolgáltatások szervezésére, az intézmények fenntartói, illetve vezetői feladatainak ellátására, társadalmi szervezetek létrehozásában és működtetésében való közreműködésre, amelyek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztállyal foglalkoznak, gyermekekkel kapcsolatos és az ifjúság problémáit feltáró kutatási tervek kidolgozására és menedzselésére, projektek előkészítésére, generálására, lebonyolítására, a témához kötődő szakmai ismereteik átadására. 7.4 A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A képzés célterülete a gyermek- és ifjúságpolitikai tartalmú fejlesztési projektek intézményrendszere, a szociálpolitika oktatása területén működő szervezetek, a célcsoportot érintő fejlesztéspolitikában érdekelt profitorientált és nonprofit szerveződések. A képzés célja olyan szakképzettség biztosítása, amely alkalmassá teszi a képzésben résztvevőket a gyermekeket és ifjúságot megcélzó fejlesztési rendszerekben történő munkavégzésre. Olyan jelentkezők számára kínálunk képzést, akik a megjelölt szakterületeken kívánják hasznosítani a megszerzett szakmai ismereteket.
4
SZAKKÉPZETTSÉG SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ ISMERETKÖRÖK ÉS AZOK KREDITÉRTÉKEI:
8. A
Ismeretkörök Általános szakmai ismeretek Alapozó ismeretek Közvetlen szakmai ismeretek Szakdolgozat-készítés Összesen:
Kontaktóra 18 27 57 102
Kreditérték 8 13 29 10 60
Általános szakmai ismeretkörök (8 kredit) Európai társadalompolitikák (4 kredit) Ifjúságszociológia (Ifjúság és devianciák) (4 kredit) Alapozó ismeretek (13 kredit) Gyermekszegénység - gyermekesély (5 kredit) Munkaerő-piaci politikák és szociális innováció (4 kredit) Családszociológia (Együttélési szokások, párválasztási és gyermekvállalási tendenciák és hatások a fiatalok körében) (4 kredit) Közvetlen szakmai ismeretek (29 kredit) Műhelyszeminárium – gyermek-és ifjúságpolitikai projekt I. (6 kredit) Műhelyszeminárium – gyermek-és ifjúságpolitikai projekt II. – Intézményi gyakorlattal (8 kredit) Közpolitikák (5 kredit) Intenzív családmegtartó támogatások (5 kredit) Kompetenciaalapú nevelési és fejlesztési módszerek, pályaorientáció (5 kredit)
9. A SZAKDOLGOZAT KREDITÉRTÉKE: 10 kredit
Debrecen, 2012. február 20. …………………………………………… Dr. Fábián István rektor
5
A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA 1. A KÉPZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA: A szociális tárgyú képzések, továbbképzések rendszerében a gyermek- és ifjúságpolitikai megközelítések iránti társadalmi szükséglet különösen jelentős az ország keleti részében. A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe napjainkra szinte nem változott, a leszakadó térségek továbbra is az ország keleti, északkeleti részében koncentrálódnak. Magas a kislélekszámú települések aránya a térségben (borsodi, szatmári aprófalvak), alacsony a gazdasági teljesítmény, és ebből adódóan a népesség széles köre szorul társadalmi támogatásokra (nagyarányú szegénység, alacsony iskolázottság, rossz egészségi állapot). A szakemberek jelenléte, a gyermekek és szüleik szükségleteire reagáló szolgáltató rendszerek működtetése elengedhetetlen az itt élők jelene és a régió jövője szempontjából. Mindezek, valamint a fejlesztés szükségszerűsége jól felkészült szakembereket igényel, akik a gyermekek és ifjúsági korcsoportok jól-létét elősegítő szolgáltatásokban innovatív, hosszú távra mutató megoldásokat, fejlesztéseket hozhatnak a térségbe.
2. A MUNKAERŐ-PIACI IGÉNY: Az igényfelmérés fő csatornáját a gyakorlatban dolgozó szakemberek, az intézmények által megfogalmazott munkaerő-piaci igények, és a tereptanáraink visszajelzései jelentik. A megfogalmazott szükségletek alapján a gyermek- és ifjúságpolitikai megközelítések, a szegénységben vagy krízisben élő családokkal történő foglalkozás, valamint a hatékony családmegtartó támogatások rendszere tervezési, menedzselési technikáinak elsajátítása vonzó perspektívát jelent a területen dolgozó (vagy a jövőben dolgozni kívánó) gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális és egyéb típusú ellátásokat biztosító intézményekben foglalkoztatottak számára. A szolgáltatások fejlesztésében egyre hangsúlyosabb szerepet kapó gyermekjóléti, oktatási, szociális, munkaerő-piaci területek együttműködése iránti igény növekedése, a foglalkoztatási dimenzió hangsúlyozása, a gyermekes családok helyzetének javítását szolgáló komplex megközelítések, valamint az interdiszciplináris tudással és gyakorlattal rendelkező szakemberek iránti szükséglet megerősíti a gyermek- és ifjúságpolitikai tárgyú képzések szükségességét. A gyermekek és ifjúság jól-létének elősegítése terén alapvető fontosságú, hogy korszerű tudással rendelkező, a gyermekjóléti, oktatási, szociális és munkaerő-piaci területeken egyaránt tájékozott, felkészült szakemberek jelenjenek meg. A gyermek-és ifjúságpolitika témakörében tervezett szakirányú továbbképzésünk korszerű tudást kíván nyújtani a képzésben résztvevő hallgatók számára. Jelenleg teljes mértékben hiányoznak a fenti célok megvalósítása érdekében a speciális tudásra, interprofesszionális megközelítésre épülő képzések, továbbképzések.
3. A KÉPZÉS/SZOLGÁLTATÁS CÉLCSOPORTJA: A képzés elsődleges célcsoportját a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerekben, oktatási, szociális, foglalkoztatási célú szervezetekben dolgozók, települési és regionális szintű szervezetek fejlesztéspolitikával foglalkozó szakemberei, döntéshozói, a gyermek- és ifjúságpolitikai koncepciók, stratégiák tervezésében és megvalósításában, valamint az ilyen célokat felvállaló fejlesztési projektek jelenlegi és leendő munkatársai alkotják.
6
KÉPZÉSI PROGRAM 1. A KÉPZÉSÉRT FELELŐS KAR MEGNEVEZÉSE: Bölcsészettudományi Kar
2. A SZAKÉRT FELELŐS OKTATÓ: Dr. Csoba Judit (PhD, habil.)
3. KÉPZÉSI CÉL: A képzés célja olyan szakképzettség biztosítása, amely alkalmassá teszi a képzésben résztvevőket a gyermek- és ifjúságpolitikai tematikájú fejlesztési rendszerekben történő munkavégzésre.
4. A KÉPZÉS FORMÁJA: Részidős (levelező)
5. A KÉPZÉS SZERKEZETE: A képzés időtartama 2 féléves, a kontaktórák száma 102, a teljesítendő kreditek száma összesen 60. A szakirányú továbbképzés programja általános, alapozó és szakmai ismereteket nyújtó tantárgycsoportokból áll, melyek mindegyikét 3x3 órás tantárgyblokkok alkotnak. Általános szakmai ismeretkörök: 8 kredit Alapozó ismeretek: 13 kredit Közvetlen szakmai ismeretek: 29 kredit Szakdolgozat: 10 kredit
6. A KÉPZÉS MÓDSZEREI: A képzés elméleti és gyakorlati elemeket tartalmaz. A gyermek- és ifjúságpolitikai tudás elméleti alapozása előadások formájában történik, míg a szakmai készségek és képességek fejlesztése, valamint a kompetenciák erősítése szemináriumi formában valósul meg. A képzés céljainak megfelelően a kompetenciafejlesztésben a gyakorlati módszerek és oktatási formák – saját élmény, a speciális területeken nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértők felkérése óratartásra, kiscsoportos feladatok, interaktív beszélgetések, valamint a szakdolgozat megírása során egy speciális fejlesztési terület projektjének komplex megtervezése – biztosítják az elvárt szakmai tudás megalapozását.
7
7. TANTERV: Sorszám
Tantárgy megnevezése
Félévek óraszáma
Vizsgaforma (K/Sz/Gy)
Kredit
9
K
4
9
K
4
9
K
5
9
K
4
9
K
4
12
SZ
6
18
SZ
8
9
K
5
1.
2.
Általános szakmai ismeretkörök 01
Európai társadalompolitikák
Ifjúságszociológia (Ifjúság és devianciák) Alapozó szakmai ismeretek 02
03
Gyermekszegénység - gyermekesély
Munkaerő-piaci politikák és szociális innováció 05 Családszociológia (Párválasztási és gyermekvállalási tendenciák és hatások a fiatalok körében) Közvetlen szakmai ismeretek 04
08
Műhelyszeminárium – gyermek-és ifjúságpolitikai projekt I. Műhelyszeminárium – gyermek-és ifjúságpolitikai projekt II. – Intézményi gyakorlattal Közpolitikák
09
Intenzív családmegtartó támogatások
9
K
5
10
Kompetenciaalapú nevelési és fejlesztési módszerek, pályaorientáció Szakdolgozat
9
K
5
-
-
10
06 07
11
Összes óraszám:
-
102
Összes kreditszám: 60
8. A RÉSZTVEVŐK TELJESÍTMÉNYÉT ÉRTÉKELŐ RENDSZER: Az ismeretek – a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független teljesítményértékelési rendszere kollokviumok és szemináriumi feladatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
a) A SZAKDOLGOZAT: A szakirányú képzettségnek megfelelő és a jelölt által választott téma kidolgozása. A szakdolgozatnak igazolnia kell, hogy a jelölt az adott témában megfelelő elméleti ismeretekkel, szakirodalmi tájékozottsággal rendelkezik, képes az elsajátított ismeretanyagot alkotó módon és a gyakorlati szempontoknak megfelelően is felhasználni.
8
b) A ZÁRÓVIZSGA: A záróvizsga tárgya: a szakdolgozat témája. A záróvizsgára bocsátás feltétele: a tantervben előírt követelmények és vizsgák teljesítése. A záróvizsga feltételei: a hallgató által önállóan készített és a felkért bíráló által elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga eredménye (oklevél minősítése): az oklevél minősítését a záróvizsga eredménye adja. A záróvizsga eredménye két jegy átlagából állapítható meg a Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának megfelelően: a hallgató által készített szakdolgozat érdemjegye a záróvizsgán nyújtott szóbeli teljesítmény érdemjegye.
9. A KORÁBBAN SZERZETT ISMERETEK, GYAKORLATOK BESZÁMÍTÁSÁNAK RENDJE: A Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata előírásainak megfelelően a hallgató kérése alapján lehetőség van a korábban szerzett ismeretek elismerésére. A tantárgyfelelős oktató javaslata alapján az elismerést a szak vezetője engedélyezi.
10. TANTÁRGYI PROGRAMOK:
9
A tantárgy neve: EURÓPAI TÁRSADALOMPOLITIKÁK Elsajátítandó ismeretanyag A tantárgy célja, hogy az európai kultúra gyökereit felidézve bevezesse a hallgatókat a társadalompolitika legfontosabb kérdéseibe. A tantárgyi program elemezi, hogy milyen társadalmi, gazdasági és történelmi körülmények között alakulnak ki a modern állam jóléti funkciói, melyek a meghatározó elméleti keretek és fogalmak. A program tanulmányozása megalapozza a társadalompolitika későbbi elemző igényű tanulmányozásának készségét, lehetővé teszi a társadalompolitika társadalmi és politikai beágyazottságának elemzését. Az egyes európai országok jóléti rendszerének elemzése során kitekintést biztosít a családi és jóléti ellátórendszerek kialakulására és működésére, az európai ifjúságpolitika alakulásának elemzésére, összehasonlítási lehetőséget biztosít a hazai jóléti rendszerek és az Európában működő alternatív ellátási formák között. Előtanulmányi feltételek: Kreditpont: 4 Ajánlott irodalom: Jenei György (2008): Bevezetés a társadalompolitikába. AULA Kiadó, Budapest, 1532. és 137-143.old. Castel, R (1998): A szociális kérdés alakváltozásai A Szociálpolitikai Értesítő Könyvtára, Max Weber Alapítvány, Wesley Zsuzsanna Alapítvány, Kávé Kiadó, Budapest Tomka Béla: Az Európai Szociális Modell múltja és jelene- kelet-közép-európai perspektívák. Esély, 2004/5., 32-54. old. Jenei György (2008): Bevezetés a társadalompolitikába. AULA Kiadó Budapest, 5565. és 124-135.old. Szalai Júlia: A jóléti fogda. Esély, 2004/6-2005/1. http://www.esely.org/index.php?action=kiadvany&szerzo=S Ferge Zs.(1991): Szociálpolitika és társadalom Az ELTE Szociológia Intézet Szociálpolitika Tanszéke és a T-Twins Kiadói és Tipográfiai Kft., Budapest
10
A tantárgy neve: IFJÚSÁGSZOCIOLÓGIA (IFJÚSÁG ÉS DEVIANCIÁK) Elsajátítandó ismeretanyag A tantárgy megismerteti a hallgatókat az ifjúságszociológia legfontosabb hazai és nemzetközi kutatási témaköreivel. A kurzus során a résztvevők megtanulnak eligazodni a vonatkozó szakirodalomban, képessé válnak arra, hogy a publikált empirikus ifjúságkutatások megbízhatóságáról, érvényességéről önállóan ítéletet alkossanak, valamint megismerik a legtöbbet hivatkozott hazai és nemzetközi ifjúsági adatfelvételei programokat és az ifjúságszociológiai elemzésekhez használható elérhető adatbázisokat. A kurzus betekintést nyújt az ifjúságszociológia legújabb kutatási irányaiba és áttekinti azok legfontosabb eredményeit. Előtanulmányi feltételek: Kreditpont: 4 Ajánlott irodalom: Giddens, Anthony (1995): Szociológia. Osiris Kiadó, pp. 87-112 Babbie, Earl (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budaepst, pp 108-196 Diósi Pál és Székely Levente: Szakmai sztenderdek az ifjúsági kutatásokhoz. In: Új Ifjúsági Szemle, 2009/1. Domokos Tamás (2010): Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése - kutatás, felmérés, elemzés. In: Földi László, Dr. Nagy Ádám, Járosi Éva (szerk): Kapcsoskönyv 2010., R2/29-56 Laki László: Fiatalok és a magyar valóság. In: Társadalomkutatás, 2003/ 21. Issue 3. pp. 311-335. Spéder Zsolt: Kutatási koncepció. In. Kapitány Balázs (szerk) Műhelytanulmányok az "Életünk Fordulópontjai" kutatási programhoz KSH-NKI (2003/1) 11-29
11
A tantárgy neve: GYERMEKSZEGÉNYSÉG - GYERMEKESÉLY Elsajátítandó ismeretanyag A tárgy célja a gyermekes családok helyzetének megismerése a gyermekszegénységgel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmak és kutatási eredmények feltárása által. A gyermekszegénység kapcsán foglalkozunk a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási részvételével, az oktatási egyenlőtlenségek kérdésével, valamint azokkal a családtámogatási szolgáltatásokkal és gyermekesély programokkal, amelyek a gyermekszegénység leküzdésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Előtanulmányi feltételek: Kreditpont: 5 Ajánlott irodalom: Pukánszky Béla (2003): Két évszázad gyermekei – a tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története. Eötvös J. K., Budapest Gyermekjogi Egyezmény (ENSZ) Gábos András – Sebők Csilla (2004): A gyermeknevelés háztartásimunka-költsége. Statisztikai Szemle 82. évfolyam, 2004/2. Darvas Ágnes – Tausz Katalin (2006): Gyermekszegénység. DEMOS Magyarország, Budapest A gyermekszegénység néhány metszete. Háttérelemzés. In: Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. Budapest, 2006 Jövedelmen kívüli tényezőkben megnyilvánuló gyermekszegénység és kirekesztődés. KSH 2010 november, Budapest Ferge Zsuzsa – Darvas Ágnes (2011): Gyerekesélyek Magyarországon . A „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2010. évi jelentése, Budapest Bass L.- Darvas Á. – Farkas Zs. – Ferge Zs. – Simon M. – Velki R. (2009): Gyerekek Szécsényben. Gyermekesély Füzetek 4. MTA KTI Gyerekprogram Iroda, Budapest
12
A tantárgy neve: MUNKAERŐ-PIACI POLITIKÁK ÉS SZOCIÁLIS INNOVÁCIÓ Elsajátítandó ismeretanyag A tárgy a munkaerő-piaci politikák legfontosabb elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozik. Kiemelten tárgyalja fiatalokat és a pályakezdőket segítő munkaerő-piaci és szociális rendszereket, együttműködési formákat. A program megvalósítása során bemutatásra kerül a munkaerő-piaci politikák legfontosabb célja és a célok elérését szolgáló eszközök rendszere, továbbá az eszközök működésével kapcsolatos empirikus kutatások legfontosabb eredményei. A legnagyobb terjedelemben a munkanélküli ellátórendszer működésével, az aktív, passzív munkaerő-piaci politikák szervezésével, valamint az eszközök értékelésének elemzésével foglalkozunk. Előtanulmányi feltételek: Kreditpont: 4 Ajánlott irodalom: Csoba Judit (2010): A tisztes munka . A teljes foglalkoztatás: a 21. század esélye vagy utópiája? L’Harmattan Kiadó, Budapest, 19-49. old. Csoba Judit (szerk) (2009): Peremhelyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerőpiaci integrációja Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 11-17. old. Castel, R. (1998): A szociális kérdés alakváltozásai Kávé Kiadó Budapest, 349418. old. Csoba Judit (szerk) (2009): Peremhelyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerőpiaci integrációja Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 17-25.old. Frey Mária (2004): Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája http://econ.core.hu/doc/mt/2004/hun/Frey_I.pdf
13
A tantárgy neve: CSALÁDSZOCIOLÓGIA - EGYÜTTÉLÉSI SZOKÁSOK, PÁRVÁLASZTÁSI ÉS GYERMEKVÁLLALÁSI TENDENCIÁK ÉS HATÁSOK A FIATALOK KÖRÉBEN Elsajátítandó ismeretanyag A családszociológia tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a család rendszerének működését magyarázó szociológiai összefüggéseket, értelmezik annak társadalomtörténeti formációit. Megismerkednek azokkal a jelenségekkel, amelyek leginkább magyarázzák a társadalom és a család változó viszonyát, a különböző funkciók betöltéséhez szükséges feltételek módosulásait és azok következményeit. Előtanulmányi feltételek: Kreditpont: 4 Ajánlott irodalom: Cseh-Szombathy László (1975): A családszociológia fő problémái és vizsgálati módszerei. In.: Kulcsár Kálmán (szerk): A szociológia ágazatai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest A háztartások és a családok rétegződésének alakulása, 1990-1996. In.: A háztartások és a családok társadalmi-foglalkozási tagozódása; Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1999 Tóth Olga: Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban. In.: Szerk.: Lévai Katalin-Tóth István György (1997): Szerepváltozások – Jelentés a nők helyzetéről 1997.; TÁRKI – Munkaügyi Minisztérium, Egyenlő Esélyek Titkársága, Budapest Spéder Zsolt - Kapitány Balázs (2007): Gyermekek: vágyak és tények: dinamikus termékenységi elemzések. Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest Buda Béla (1988): Párválasztás: A partnerkapcsolatok pszichológiája. Móra Kiadó, Budapest Cseh-Szombathy László: A gyermekkori szocializáció jelentősége a háztartási és szülői szerepekre való felkészítésben – Párválasztás, házasságkötés In: Schadt Mária (1996): Családszociológia (Szöveggyűjtemény) JPTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszéke, Pécs
14
A tantárgy neve: MŰHELYSZEMINÁRIUM – GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGPOLITIKAI PROJEKTEK I. Elsajátítandó ismeretanyag A tantárgy célja, hogy az elméletben és terepgyakorlatok során elsajátított ismeretekre és tapasztalatokra építve bemutassa a gyermek- és ifjúságpolitikai problémák projekt szemléletű kezelési lehetőségeit, rávilágítson a projektek szerepére a gyermek- és ifjúságpolitika területén. A kurzus az elméleti megalapozást követően gyakorlatorientáltan mutatja be a projekttervezés, a pályázatmenedzsment és a projektmegvalósítás témáin keresztül a fontosabb fogalmakat, az egyes folyamatok struktúráját, a különböző módszereket és technikákat, a projektmenedzsmenthez szükséges kompetenciákat. Előtanulmányi feltételek: Kreditpont: 6 Ajánlott irodalom: Görög Mihály (2001): Általános projektmenedzsment, Aula Kiadó, Budapest. Görög Mihály (2008): Projektvezetés, Aula Kiadó, Budapest. Revita Alapítvány (2010): A szükségletfeltárás, igényfelmérés, helyzetelemzés elméleti és gyakorlati vonatkozásai. Marosán György (2002): Stratégiai menedzsment, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Verzuh, Eric (2006): Projektmenedzsment, HVG, Budapest. Vörös Mihály László (2004): Versenyképes projektek és pályázatok, TRIU-MESTER Bt., Tatabánya
15
A tantárgy neve: MŰHELYSZEMINÁRIUM – GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGPOLITIKAI PROJEKTEK II. Elsajátítandó ismeretanyag A kurzus témája a pályázatmenedzsment és projektmegvalósítás. Az első félév ismeretanyagára építve a hallgatók megismerkednek a pályázatírás és projektmegvalósítás alapjaival (pályázati források, pályázati dokumentáció, projektszervezés, kommunikáció, nyomon követés), betekintést nyernek megvalósuló gyermek- és/ vagy ifjúságpolitikai projektekbe, emellett kidolgozzák saját projektjeiket. Előtanulmányi feltételek: Kreditpont: 8 Ajánlott irodalom: Horváth Gyula (2001): Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájának szabályozása, MTA-RKK, Pécs. Kádár Krisztián – Andriska Szilvia (szerk.) (2007): Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, www.kszk.gov.hu/data/cms18734/BevEU_tananyag_uj070421.pdf Iván Gábor: Az Európai Unió fejlesztési forrásai, http://www.kszk.gov.hu/search/searchresults?query=iv%C3%A1n&spage=2 Kádár Krisztián – Andriska Szilvia (szerk.) (2007): Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, www.kszk.gov.hu/data/cms18734/BevEU_tananyag_uj070421.pdf Haraszti István - Huber Béla - Orosz Beáta (2005): Projektfejlesztés, pályázatírás és projektmenedzselés, Corvinus Kiadó, Budapest. Kádár Krisztián – Andriska Szilvia (szerk.) (2007): Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, www.kszk.gov.hu/data/cms18734/BevEU_tananyag_uj070421.pdf
16
A tantárgy neve: KÖZPOLITIKÁK Elsajátítandó ismeretanyag A kurzus célja a társadalompolitikai és jóléti területeken történő kormányzati intézkedések, politikai döntések okainak és céljainak felismerése, racionális számbavétele és mérlegelése, valamint a célszerűnek, helyesnek gondolt szakpolitikai álláspontok kialakítása, és a helyesnek vélt döntések melletti (és a helytelenek elleni kritikai) érvek megfogalmazása és képviselete. A kurzus célja a racionális mérlegelés képességeinek fejlesztése mellett az érvelés, a meggyőzés, a vitakultúra fejlesztése is. Ennek érdekében az általános bevezető előadások után a hallgatókkal közösen megbeszélt témakörökben a különféle döntési alternatívák hívei (témánként változó összetételben) olyan „frakciókat” alakítanak ki, amely frakciók egymással egyeztetve készülnek fel a következő órán megtartandó vitákra, és egymás meggyőzésére. Cél az, hogy a viták minimális elvárásként a vitatott álláspontok racionálisan összemérhetők, tisztázhatók legyenek – és, ha erre mód van, akár új megoldási alternatívák felvázolásával a közös álláspontok kialakítása felé is lépések történjenek. Előtanulmányi feltételek: Kreditpont: 5 Ajánlott irodalom: Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába, Napvilág, Bp. Gajduschek György - Hajnal György (2010): Közpolitika HVG-ORAC Pesti Sándor (2001): Közpolitika. Szöveggyűjtemény, Rejtjel Hajnal György: Újszerű kudarcmechanizmusok a Magyar közpolitika világában, Politikatudományi Szemle, 2009, XVIII/4. 61-81. pp, http://www.poltudszemle.hu/szamok/2009_4szam/hajnal-2009-4.pdf Boda Zsolt-Kovách Imre-Szoboszlai György (szerk.) (2007): Hatalom, közbeszéd, fejlesztéspolitika. Elemzések politikai jelenségekről. MTA-PTI http://www.mtapti.hu/pdf/fiatkut.pdf Kincses Gyula: A co-payment alkalmazási lehetősége a korszerű egészségpolitikában. www.weborvos.hu/adat/Copayment.doc
17
A tantárgy neve: INTENZÍV CSALÁDMEGTARTÓ TÁMOGATÁSOK Elsajátítandó ismeretanyag A tárgy célja az intenzív családmegtartó támogatások meghatározása, az egyes támogatási formák filozófiájának, a szolgáltatások nyújtása során képviselt értékeknek a megismerése. Foglalkozunk a támogatások jellegzetességeivel, elkülönítjük az intenzív segítséget nyújtó szolgáltatásokat a hagyományos módszerekre, szemléletre és elkülönült együttműködésekre épülő támogatási formáktól. A tárgy további célja az együttműködési mechanizmusok feltárása a segítők un. sokproblémás családokkal való együttműködése során. Kitérünk az együttműködés alatt alkalmazandó kommunikációs technikákra is. A családok otthonában nyújtott szolgáltatások értékelési módszereit is számba vesszük, megismerve a nyugat-európai gyakorlatot és a témában releváns főbb nemzetközi és hazai kutatási eredményeket. Előtanulmányi feltételek: Kreditpont: 5 Ajánlott irodalom: Bányai Emőke: Intenzív családmegtartó szolgáltatások. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004/6. Liliana Sousa – Carla Eusebio: Amikor a sokproblémás szegények mítoszai találkoznak a jóléti szolgáltatások mítoszaival, Esély, 2009/3. K. E. Rudestam – M. Frankel (1996): A sokszorosan bajba jutott családok kezelése In: Szilvási Léna (szerk.): Gyermek, család, társadalom. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest Bányai Emőke: Intenzív családmegtartó szolgáltatások. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004/6. P. Dale - M. Davis - T. Morrison – J. Waters: Veszélyes családok, veszélyes segítők. Részlet. Család, gyermek, ifjúság, 1999/3. Gill Gorell Barnes (1996): Nem véletlen sérülések In: Szilvási Léna (szerk.): Gyermek, család, társadalom. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest
18
A tantárgy neve: KOMPETENCIAALAPÚ NEVELÉSI ÉS FEJLESZTÉSI MÓDSZEREK, PÁLYAORIENTÁCIÓ Elsajátítandó ismeretanyag A tárgy célja a kompetencia alapú nevelés pszichológiai alapjainak megismerése, a fejlődéslélektani összefüggések, életkori sajátosságok, pszichoszociális fejlődési szakaszok és kompetenciák feltárása. Kitérve a kompetenciaalapú nevelés pedagógiai koncepcióira, a fejlesztési irányok és módszertani megközelítések megismerésére. Foglalkozunk a pedagógus személyének és az iskola klímájának fontosságával is. A kurzus kitér a szociális kompetenciák (social skills) fejlesztési lehetőségeire az iskolákban. Előtanulmányi feltételek: Kreditpont: 5 Ajánlott irodalom: Nagy József (2007): Kompetencia-alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged Dr. Kelemen László (1973): A pedagógiai pszichológia alapkérdései, Tankönyvkiadó, Budapest Klein Sándor- Farkas Katalin (1992): A nevelés pszichológiai alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Erikson, E. H. (2002): Gyermekkor és társadalom. Osiris Kiadó, Budapest. Vikár György: Az ifjúkor válságai, Gondolat Kiadó, Budapest, 1980. M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Pedagógusok, akik meg tudták teremteni a szabadság légkörét (2007) In: Rogers, Carl R. – Freiberg, Jerome H. (2007): A tanulás szabadsága. EDGE 2000 Kiadó – Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet, Budapest (169-196. old.) Zsolnai Anikó: A szociális kompetencia kapcsolata az iskolai teljesítménnyel, In: Magyar Pedagógia, 1998/4.
19
KÉPZÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ FELTÉTELEK, EZEK BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA:
11. A
SZÜKSÉGES
TÁRGYI
ÉS
SZEMÉLYI
A szakirányú továbbképzésben résztvevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről: NÉV BEOSZTÁS TUDOMÁNYOS FOKOZAT dr. Ábrahám Katalin egyetemi tanársegéd Dr. Czibere Ibolya egyetemi adjunktus Ph.D Dr. Csoba Judit egyetemi docens Ph.D Dr. Krémer Balázs egyetemi docens Ph.D Dr. Murányi István egyetemi docens Ph.D Dr. Rácz Andrea egyetemi tanársegéd Ph.D A szakmai munkában résztvevő külső tagok: NÉV BEOSZTÁS TUDOMÁNYOS FOKOZAT A képzési igényeknek megfelelően az aktuális témákhoz felkért és az érintett szakterületeken döntési-vezetői pozícióban lévő szakértők, gyakorlati szakemberek. 12. EGYÜTTMŰKÖDŐ KÜLSŐ PARTNER: 13. A SZAK INDÍTÁSÁNAK TERVEZETT IDŐPONTJA: 2012. szeptember 1. 14. A KÉPZÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSI DÍJA (FT/FÉLÉV): 130.000 Ft/félév
20
