KÉPZÉSI STRUKTÚRA Nyelvtudományi Doktori Iskola
I. évfolyam I. FÉLÉV (Mindenki számára kötelezı órák) 1. Szintaxis 1. (generatív szintaxiselmélet) 2. Fonológiaelmélet 3. Logika
8 kredit 8 kredit 8 kredit
kollokvium kollokvium kollokvium
II. FÉLÉV (Kötelezıen választható órák; mindenki számára kötelezı három kurzus elvégzése) 1. Szintaxis 2. (kontrasztív szempontú magyar generatív szintaxis) 2. Szemantika 3. Szociolingvisztika 4. Az európai nyelvészeti gondolkodás története 5. Szövegtan 6. Történeti nyelvészet II. évfolyam
8 kredit 8 kredit 8 kredit 8 kredit 8 kredit 8 kredit
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium
8 kredit 8 kredit 8 kredit
gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy
8 kredit 8 kredit 8 kredit
gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy
8 kredit 8 kredit 8 kredit
gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy
1. Mőhelyóra* 2. Kutatói szeminárium** 3. Konzultáció
8 kredit 8 kredit 8 kredit
gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy
Összesen:
144 kredit
I. FÉLÉV 1. Mőhelyóra* 2. Mőhelyóra* 3. Konzultáció II. FÉLÉV 1. Mőhelyóra* 2. Mőhelyóra* 3. Konzultáció III. évfolyam I. FÉLÉV 1. Mőhelyóra* 2. Kutatói szeminárium** 3. Konzultáció II. FÉLÉV
* A mőhelyórák összetétele változó, igazodhat a hallgatók érdeklıdéséhez és az oktatók folyó kutatásaihoz. ** A hallgatók megismerkednek a tudományos közlemények különféle mőfajaival (elıadáskivonat, recenzió, tanulmány, konferencia-elıadás), és mindezen formákban számot adnak kutatási eredményeikrıl. Az I. éves kötelezı órák a hallgató választása szerint felvehetık a II. évben is (ebben az esetben a II.éves mőhelyórákat veheti fel a hallgató az I. évben)!
Kutatással megszerezhetı kreditek: min. 24, max. 36 kredit Idegen nyelvő tanulmány külföldi lektorált kiadványban: 10 kredit Idegen nyelvő tanulmány hazai lektorált kiadványban: 9 kredit Magyar nyelvő tanulmány hazai lektorált kiadványban: 8 kredit Recenzió idegen nyelvő könyvrıl: 6 kredit Recenzió magyar nyelvő könyvrıl: 4 kredit Idegen nyelvő konferenciaelıadás: 7 kredit Magyar nyelvő konferenciaelıadás: 5 kredit Oktatással megszerezhetı kreditek: max. 12 kredit egy egyetemi kurzus (14x2 óra): 6 kredit Összesen megszerzendı: 180 kredit
Tantárgyak Kötelezı tárgyak: Szintaxis I. Tantárgyfelelıs: É. Kiss Katalin Az ember nyelvi képessége; kompetencia és performancia; az anyanyelvtudás modellálása; a generatív grammatikaelmélet és az univerzális grammatika; a grammatika mondattani moduljának rekurzivitása; mondattani megszorítások; mondattani kategóriák, mondattani szerkezetek; a szerkezetek tesztelése; a frázisszerkezet, a frázisszerkezet létrehozása; transzformációk: NP-mozgatás, operátormozgatás, fejmozgatás. Fonológia I. Tantárgyfelelıs: Cser András A fonológiaelmélet alapjai: szegmentumok, váltakozások, fonotaktikai szabályok, neutralizáció, a fonológiai formák redundanciája, megkülönböztetı jegyek, jelöltség. A fonológiai levezetések elmélete: a fonológiai szabályok formája és rendezése; a lexikális fonológia alapjai, a lexikális és posztlexikális szabályok, a szigorú ciklicitás elve, az átlátszóság elve; a fonológia és a morfológia kölcsönhatása. A fonológiai ábrázolások elmélete: a megkülönböztetı jegyek bináris és unáris értelmezése; a hangok belsı szerkezete, jegygeometria, alulszabottság, autoszegmentális fonológia, prozódikus morfológia, a szótag szerkezete és a hangsúly. Optimalitáselmélet. Logika Tantárgyfelelıs: Tronka Krisztián A formális logikának a nyelvleírásban alkalmazott alapfogalmai és módszerei; halmazelmélet, relációk és funkciók, kijelentéslogika, predikátumlogika. Szintaxis II. Tantárgyfelelıs: É. Kiss Katalin A magyar mondat szerkezete. A topik-predikátum tagolás; a predikátum belsı szerkezete; az igei kifejezés; az igekötık funkciója és mondatszerkezeti helye; a fókusz funkciója és mondatszerkezeti helye; a kvantorok mondatszerkezeti helye és hatóköre; a tagadás, a negatív általános névmások mondatszerkezeti hely és hatóköre; a határozók mondatszerkezeti helye és értelmezése. Szemantika Tantárgyfelelıs: Bende-Farkas Ágnes A modellelméleti szemantika alapfeltevései és célkitőzései. Mondatjelentés, igazságfeltételek, kompozicionalitás. A szójelentés és a tulajdonított jelentés helye a modellelméleti szemantikában. Az implikatúrák, a következményreláció és az elıfeltevések megkülönböztetése. 3. Szintaxis és szemantika kapcsolata. A szintaktikai ábrázolás lefordítása a logika nyelvére. Többértelmőség, alulspecifikáció. Extenzionális Montague-grammatika. Típusok; a lambda-operátor. Kvantorok a természetes nyelvben. Az általánosított kvantorok elmélete; a kvantorok tulajdonságai.
Szociolingvisztika Tantárgyfelelıs: Hegedős Attila A társas szemlélető nyelvészet mint sajátos paradigma. Nyelv és társadalom kapcsolatai. A nyelv vízszintes és függıleges tagolódása: regionális és társadalmi dialektusok. Kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi attitőd. Módszertani kérdések: nyelvi adat, anyaggyőjtés. A pidgin és a kreol nyelvek. A lingua franca. Eredetelméletek. A diglosszia. A kódváltás. Nyelv és kultúra egymásrahatása. A regionális nyelvváltozatok kutatása. A szociolingvisztikai módszerek kialakulása a változatvizsgálatokban. A változatvizsgálatok problémái és eredményei (nyelvi asszimiláció, nyelvkontaktus és nyelvvesztés, nyelvcsere, stigmatizáció és hiperkorrekció). A nyelvi hátrányos helyzet. A nyelvi tervezés. Az európai nyelvészeti gondolkodás története Cser András A nyelvészeti gondolkodás kezdetei; Platón és a jelentés kérdése; Arisztotelész és a sztoikusok; a nyelvi kategóriák megjelenése; Az alexandriai filológia és a római grammatika; a nyelvtan mint a szövegértés alapja; A grammatika latin nyelvterületen kívül és a didaktikus nyelvtanok megjelenése a középkor elsı századaiban; A késı középkori nyelvfilozófiai irányzat: a modista grammatika; középkori népnyelvi nyelvtanok; Reflexiók a nyelvre a reneszánszban: a héber, az arab és az "egzotikus" nyelvek megjelenése; a nemzeti nyelv problémája; A 17–18. század nyelvfilozófiája: a grammaire générale; Az összehasonlító és történeti nyelvészet kezdetei a 19. század elején; A történeti nyelvészet a múlt század utolsó évtizedeiben, az újgrammatikusok; A strukturalizmus kialakulása Európában; A strukturalizmus Amerikában; A generatív irányzat elsı évtizede (N. Chomsky). Szövegnyelvészet Tantárgyfelelıs: Bors Edit A kurzus fı célja a szöveg megközelítéseinek bemutatása, a szövegszervezıdés lokális és globális szintő elemeinek részletes tárgyalása, és a szövegnyelvészet alkalmazási lehetıségeinek feltárása, különös tekintettel az irodalmi szövegek vizsgálatára, és a kontrasztivitás szempontjaira. Tematika: A szöveg megközelítései, szövegszervezı elemek, szövegtipológia. Konnexitás (anafora/katafora, konnektorok, névmások, névelık). Kohézió (téma/réma, tematikus progresszió). Koherencia (beszédaktusok). Szekvencialitás (narratív, leíró, magyarázó, érvelı, dialogikus szekvenciák). A megnyilatkozás elemei (modalitás, polifónia). A szövegnyelvészet alkalmazási lehetıségei : irodalmi szöveg, sajtószöveg, szövegstilisztika, kontrasztív szövegnyelvészet, szöveg és nyelvoktatás, szöveg és kapcsolatai (képek, zene). Történeti nyelvészet Tantárgyfelelısök: Cser andrás és É. Kiss Katalin Ez a kurzus a történeti nyelvtudomány elméletének és módszertanának áttekintését nyújtja. Az érintett témák az alábbiak: (i) A hangváltozás elméletei (újgrammatikus, strukturalista, korai generatív, funkcionális/adaptív, optimalitáselmélet); (ii) A nyelvtani változás elméletei (újgrammatikus értelemben vett analógia, természetes morfológia, az analógia újabb kelető elméletei, a szintaktikai változások és a grammatikalizáció elméletei); (iii) A nyelvi változás generatív elmélete; a nyelvi változás és az anyanyelvelsajátítás összefüggése.
Mutatvány a mőhelyórák kínálatából: Klasszika-filológiai és orientalisztikai mőhely: II. év elsı szemeszter: Nyelvészet és szövegmagyarázat Tantárgyfelelıs: Maróth Miklós Az ókori (latin-görög) és a középkori (szír és arab) nyelvészet problémái, fıbb forrásai. A tantárgy kitér az arisztotelészi nyelvelméletre, annak középkori és újkori folytatására. Részletesen ismerteti a sztoikusok nyelvtudományát: a szavak jelentésével kapcsolatos tanításukat, azaz az etymologiát; a szófajok elméletét, a mondattant. Bemutatja, hogy az etymologia hogyan vált a szöveg (és a világ) értelmezésének módszerévé. Ismerteti a kiemelkedı ókori latin és görög nyelvtanírók munkásságát. Ezek után bemutatja a szíreknek a görögön alapuló nyelvtudományát, majd a szír forrásokon alapuló nyelvtudományt. Külön figyelmet szentel az arab nyelvtudomány görög gyökereinek, és annak, hogy az arab nyelvtudomány miként vált az arab retorika részévé. Annak tárgyalása, hogy ez a retorikai-grammatika milyen szerepet játszik a hagyományos arab szövegmagyarázatokban.
Az etymologiai szövegmagyarázat ókori latin és görög, valamint arab szerzık mőveiben. Tantárgyfelelıs: Fodor György A tantárgy bemutatja ókori, elsısorban egyházi szerzık mővein (Origenés, stb.) az etimológiai szövegmagyarázat módszerét, utalva a módszer klasszikus eredetére Hérakleitos, Platón, Aristotelés és mások munkájában. Bemutatja, hogy az etymológiai szövegmagyarázat hogyan vált általános exegétikai módszerré. Eztán áttér az arab szerzıkre, elsısorban az arab grammatika és a Korán kapcsolatára. Bemutatja itt is, hogy a nyelvtan hogyan vált a szövegértés, azon túl a szövegmagyarázat, a szószerinti illetve metaforikus értelmezés alapjává. II. szemeszter A görög és az arab retorika mint a nyelvtudomány eszköze és része Tantárgyfelelıs: Maróth Miklós A görög és a római rétorika a stilisztika számos pontján foglalkozott nyelvészeti kérdésekkel: mi a mondat, milyen hosszúak a mondatok, milyen tényezık folyásolják be a mondatok összeállítását (compositio). Periodus és comma. Az írásjelek kialakulása a rétorok elıadási gyakorlatából. Hogyan válogassuk meg a szavakat, hogy érvényesüljön a perspicuitas elve. Az elsı, illetve átvitt értelemben használt szavak. A szavak más jelentésbe való átvitelének szabályai. Az elsı értelemben használt szavak, a glotta, a metaforikus használat, a soloikismus, stb. A szavak átvitt értelemben való használata és a szókincs bıvülésének kapcsolata. Az arab filozófusok mint Aristotelés rétorikájának a folytatói. Az arab rétorika mint az arab nyelvtudomány egyik megjelenésének kerete: az antik örökség. A genuin arab rétorika megszületése és három fı területe: a balágha mint a mondat, a baján mint a szójelentés vizsgálatának kerete, e két terület kapcsolata a szövegmagyarázathoz. A badí’ mint az alakzatok tana, és mint a szókincs gyarapításának eszköze. Kötelezı irodalom: Aristotelés: Rétorika Aristotelés: Poétika I. Arnim: Stoicorum Veterum Fragmenta, I-IV, Lipsiae, 1905–1924. A Commentaria in Aristotelem Graeca c. sorozat De interpretatione, Rhetorica és Poietica kommentárjai Alfarabi, Avicenna és Averroes kommentárjai a két arisztotelészi munkához Az arab logikai irodalom kiemelkedı szerzıinek a szójelentéssel kapcsolatos szöveghelyei. (Ez rendszerint logikai mőveiknek a De interpretatione címő arisztotelészi könyvet kommentáló része.) Szövegolvasás Az elızı elıadáshoz szükséges szövegek elolvasása. A klasszika-filológia iskolának tagjai csak a görög szövegeket, az arab doktori iskola hallgatói csak az arab szövegeket olvassák, más és más tanárral.
Nyelvelméleti mőhely: Az elvek és paraméterek elmélete É. Kiss Katalin A generatív nyelvelmélet kurrens minimalista programjának alapjául szolgáló elméletváltozat. A grammatika Tmodellje. A mondattan moduljai: a szótár és a komputációs rendszer. Deriváció és reprezentáció. Mélyszerkezet és felszíni szerkezet. Kormányzáselmélet, kötéselmélet, esetelmélet. A generatív nyelvelmélet minimalista programja É. Kiss Katalin A szótár és a nyelvtan komputációs komponense. A frázisszerkezet létrehozása; az összeolvasztás mővelete. Morfológiai jegyek; jegyellenırzés, a jegyellenırzés kényszere által kiváltott mondattani mozgatás. Komputációs megszorítások és a fonológia, ill. a szemantikai értelmezés által motivált mondattani megszorítások. A gazdaságosság elve. A fáziselmélet. A szintaxis-szemantika interfész É. Kiss Katalin Mondatszerkezeti pozíció és operátorhatókör. A kvantorok értelmezése és mondatszerkezeti helye. Tagadás és kvantifikáció. A kérdı operátor és a kvantorok. A számnevek és egyéb skaláris kifejezések értelmezése fókuszban és fókuszon kívül.
Magyar generatív nyelvtörténet É. Kiss Katalin A nyelvi változások generatív elmélete. Nyelvi változás és nyelvelsajátítás. A nyelvi változások modellálásának módszerei. Változások a magyar nyelv mondattanában. Az igeidırendszer egyszerősödése, az aspektusjelölés kihalása. Az igekötırendszer kialakulása. A névelırendszer kialakulása. A szerkezeti fókusz megjelenése. A határozóragok rendszerének kialakulása; névutók és határozóragok. Az igenevek rendszerének átalakulása stb. Információs szerkezet és mondattani szerkezet É. Kiss Katalin A mondat topik-komment tagolása és fókusz-elıfeltevés tagolása. A topik/logikai alany funkciója. A fókusz funkciója; azonosító fókusz és információs fókusz. A topik megjelenési formái a világ nyelveiben. A fókusz megjelenési formái a világ nyelveiben (szerkezeti fókusz, prozódiai fókusz, szétszakított szerkezetek stb.) Fókuszelméletek. Eseményszerkezet és mondattani szerkezet É. Kiss Katalin Eseménytípusok (folyamatok, állapotok, teljesítmények, eredmények) és ezek mondattani kódolása. Eseménytípusok és aspektus. Szituációs aspektus és nézıponti aspektus. Az igekötı szerepe az eseménytípus kódolásában. A fınévi kifejezések specifikussága és az eseménytípusok. A létrehozást, létrejövést kifejezı események sajátságai. Az idıhatározók aspektuális szerepe.
Magyar nyelvészeti mőhely: Dialektológiai változásvizsgálat Hegedős Attila Valósidı-vizsgálatok különbözı nyelvatlasz-felvételek és mai adatfelvétel összevetésével; a változás irányának és lefolyásának elemzése. Valancia alapú magyar mondattörténet. Hegedős Attila A vonzathasználat változásának megfigyelése kiválasztott történeti szövegekben; az eredmények összehasonlítása a mai vonzathasználattal. Az elmozdulások rögzítése és magyarázata. A szókészlet változása Gerstner Károly A lexikológia és a lexikográfia alapfogalmai, módszertana; a szókészlet változásának okai; a szókics bıvítésének módjai (kölcsönzés, szóösszetétel szóképzés, jelentésbıvítés, elvonás stb.). Magyar mondattani jelenségek É. Kiss Katalin A fınévi, melléknévi, névutós kifejezések. A birtokos szerkezet. Az ige-alany, ige-tárgy egyeztetés. Az igeneves kifejezések szerkezete. Az alárendelı összetett mondatok szerkezete. A mellérendelı szerkezetek. A névmási rendszer; a kötéselvek. A mondatátszövıdés. Magyar generatív fonológia Tantárgyfelelıs: Cser András A magyar nyelv fonológiai problémái: a szegmentumkészlet; magánhangzó-harmónia, rövidülési szabályok; a zörejhangok zöngésségi hasonulása, palatalizációs szabályok; a nem szibiláns réshangok viselkedése. A fonológia határterületei: a fonológia és a morfológia viszonya különbözı modellekben; a fonológia és a fonetika viszonya.
Uráli mőhely: Az uráli nyelvtörténeti kutatások aktuális problémái Csúcs Sándor A legsürgetıbb feladat az ún. közbeesı (relatív) alapnyelvek rekonstruálása, hogy lássuk az egész nyelvi rendszerben végbement változásokat az egyes alapnyelvi szinteken. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy ismerjük a mai nyelveket és bizonyos ismeretekkel rendelkezünk a belılük rekonstruált uráli alapnyelvrıl, nyomon tudjuk
követni a nyelv egyes elemeinek (hangoknak, szavaknak és toldalékoknak) történetét, de nincs világos képünk az egész nyelvi rendszerrıl az egyes szakaszokban. Az elıadás a téma elméleti, módszertani kérdéseivel és gyakorlati megvalósításával foglalkozik. Az uráli nyelvek szociolingvisztikai kutatása Csúcs Sándor A kurzus keretében ismertetjük az uráli nyelvek körében eddig végzett szociolingvisztikai kutatásokat, illetve foglalkozunk a terepen folyó anyaggyőjtés, továbbá a győjtött anyag kiértékelésének és feldolgozásának módszereivel.
Anglisztikai mőhely: A nyelvi változás Cser András A történeti nyelvtudomány elméletének és módszertanának áttekintését. A nyelvelmékek értelmezése; Változatok, izoglosszák, a változások terjedése; a szociolingvisztika hozzájárulása a történeti nyelvészethez.. A hangváltozás elméletei (újgrammatikus, strukturalista, korai generatív, funkcionális/adaptív, optimalitáselmélet). A nyelvtani változás elméletei (paradigma, rendszer és szószerkezet, újgrammatikus értelemben vett analógia, természetes morfológia, az analógia újabb kelető elméletei, a szintaktikai változások és a grammatikalizáció elméletei). Etimológia. Az angol nyelv történeti fonológiája és morfológiája Cser András Az angol hangtörténet empirikus és elméleti problémái: a fıbb germán és (korai) óangol hangváltozások, a palatalizáció, a réshangok zöngésségének kérdése; a nyelvjárási változatosság; a középangol magán- és mássalhangzórendszer kialakulása; a fıbb korai újangol hangváltozások, a Great Vowel Shift. A hangváltozások tanulmányozásának elméleti kérdései. Az inflexiós morfológiai rendszerének változásai; a derivációs eszközök változásai, a szókészlet morfológiai és lexikális strukturáltsága;a grammatikalizáció. Az angol nyelv történeti szókészlettana Cser András Az angol történeti szókészlettana empirikus és elméleti problémái: a derivációs eszközök változásai, a szókészlet morfológiai és lexikális strukturáltsága; a grammatikalizáció. A nyelvi kölcsönhatások jelentkezése a szókészletben; különbözı korszakok jövevényszavai fonológiai, morfológiai és szemantikai szempontból; latin, skandináv és francia jövevényszavak, ezek terjedésének folyamatai; spontán és tudós kölcsönzés. Magyar-angol összehasonlító mondattan É. Kiss Katalin Az angol és a magyar mondatszerkezet eltérı sajátságai. Alanyi külsı argumentum az angolban, topikalizált külsı argumentum a magyarban. A magyar szerkezeti fókusz és az angol szétszakított szerkezet (cleft). Látható kvantoremelés a magyarban és LF-kvantoremelés az angolban. Segédigemozgatás az angol kérdı és tagadó mondatban és igemozgatás a magyar fókuszos és tagadó mondatban. A magyar és az angol fınévi igeneves szerkezet. A magyar és az angol fıneves kifejezés.
Germanisztikai mőhely: Morfológia és szintaxis határterületei Szigeti Imre A morfoszintaktika szükségessége, releváns jelenségkörök; szóképzés hatása a szintaktikai szerkezetre: argumentumok fakultativitása a mondattan szintjén; szóösszetételek és vonzatosság különbözı nyelvekben: német-magyar és újgörög összevetések; frazális összetételek és az ezek kezelésére vonatkozó elméleti megfontolások; lehetséges elméleti keretek. Morfológiai elméletek I. Szigeti Imre Egy átfogó morfológiai elmélet létrehozásának nehézségei; kurrens elméletek áttekintése: szószintakszis, templátum-morfológia, Lexeme-Morpheme-Base Morphology, inkorporációs (szintaktikai) elméletek, tükörelv
és a „Distributed Morphology”; az elméletek alkalmazása német adatokra és az ezekhez kapcsolódó eltérések, tanulmányok megvitatása Morfológiai elméletek II. Szigeti Imre Morfológia és lexikális szemantika: szemantikai elemi egységek; a szójelentés felépítése elemi egységekbıl egyszerő, összetett és képzett szavak esetében angol és német adatok alapján; újabb kutatások és kapcsolódó tanulmányok (vö. Lieber ezirányú mőveit) megvitatása; következtetések a grammatika felépítésére vonatkozóan: morfológia mint önálló reprezentációs szint Konceptuális szerkezet és szójelentés Szigeti Imre Formális és konceptuális kompetencia és nyelvi modellezésük: konceptuális szerkezet, mint nyelvtıl független reprezentációs szint; alapegységek; Konceptuális jellegő elméletek alapvetései: Jackendoff, Wierzbicka, Lieber munkássága; egy német elmélet: Rickheit kognitív szemantikája és annak alkalmazásai; konceptumok és szójelentés kapcsolata; konceptuális megszorítások a szó jelentésének levezetésekor; konceptuális szerkezet és argumentumszerkezet kapcsolata; moduláris és holista szemlélet. Optimalitáselmélet a fonológiában Tronka Krisztián Az optimális reprezentáció fogalma és keletkezése; egyetemes megszorítások, azok reprezentációja, megsérthetıség; a releváns fonológiai jelenségkörök, tipológiájuk; a megszorítások rendszere: ranking és reranking, a nyelvtan felépítése; konfliktus-szerkezetek; az optimalitás-elmélet elhelyezése a releváns fonológiai elméletek között; az elmélet fejlıdésének egyes fontos állomásai. Optimalitáselmélet a szintaxisban Szigeti Imre Elméleti alapok: centrális feltevések, optimális deriváció, megszorítások egyetemessége és megsérthetıségük, az optimalista grammatika szerkezete; parametrizáció, versenyeztetés és blokkolás; megszorítások konfliktusai és feloldhatóságuk; egy nagy probléma: opcionalitás és megoldási lehetıségei; lokalitás; teljes bennfoglalás (inkluzió); optimalitás elmélet helye a minimalista-jellegő szintaxisok között. A szeminárium során csak a német nyelvre alkalmazott tanulmányokat tekintjük át a megadott tematika alapján.
Romanisztikai mőhely: A középkori itáliai volgarék Domokos György A beszélt latin fejlıdésének fı vonalai, amelyek a nemzeti nyelvek kialakulásához vezettek. A firenzei volgare (ó-olasz) grammatikája (l. ItalAnt projekt). A többi itáliai volgare középkori állapotának leírása, egymással történı összehasonlítása; a nyelvfejlıdés megfigyelése. Milánói, szicíliai, ligúriai, velencei és más itáliai középkori szövegek elemzése az ItalAnt projekt mintáját követve.