Kémiai kommunikáció
A kommunikáció evolúciója kurzus Konok Veronika
Egyeden belüli
Egyedek közötti
Kémiai kommunikáció szintjei
Mi a kémiai kommunikáció? • Egyedek közötti (fajon belüli)
Kémiai kommunikáció
Kémiai anyagok: Feromonok
Mi a kémiai kommunikáció? • Egyedek közötti (fajon belüli) • Kémiai anyagok (feromonok) útján történő
Mi a kémiai kommunikáció? • Egyedek közötti (fajon belüli) • Kémiai anyagok (feromonok) útján történő • Kommunikáció
Kémiai kommunikáció • Hatással van a jelvevőre? – Mi számít hatásnak? Pl. információ ömagában? – Viselkedés befolyásolása? (de: pl. rossz szagú ember elkerülése, préda szaga alapján zsákmányejtés) – Arra is kellett h kifejlődjön (evolúció) (Smith et al., 2003)→
• Előnyös? – jeladónak (Krebs and Davies, 2009) – Vagy mindkettőnek (Meredith, 2001)
-kémiai vegyület -kommunikációs funkció (hatás)
• Szag érzékelés ≠ kémiai kommunikáció
Kémiai jelek • Állatok többsége számára a világ alapvetően kémiai ↔ emberek • ...vagy? • legelső kommunikációs jelek lehettek • fajok többségénél van kémiai kommunikációs rendszer
Kémiai jelek • Egysejtűek közötti kommunikáció főként kémiai • Ez megelőzhette a többsejtűek létrejöttét • egyedek közötti kémiai kommunikáció- korábbi, mint az egyeden belüli (hormonális) kommunikáció • Külső jelekből belsők
Kommunikációs csatornák összehasonlítása Vizuális Lokalizálhatóság Távolság
Átadás sebessége „Eltűnés” sebessége Szükséges környezet
Auditív
Kémiai
Taktilis
Kommunikációs csatornák összehasonlítása
Lokalizálhatóság Távolság
Átadás sebessége „Eltűnés” sebessége Szükséges környezet
Vizuális
Auditív
Kémiai
Taktilis
Jó
Jó
Rossz
Jó
Kommunikációs csatornák összehasonlítása Vizuális
Auditív
Kémiai
Taktilis
Lokalizálhatóság
Jó
Jó
Rossz
Jó
Távolság
Nagy/ közepes
Nagy
Nagyon nagy
Kicsi
Átadás sebessége „Eltűnés” sebessége Szükséges környezet
Nem mindig, pl. Hangyák, Alleghenyszalamandra
Kommunikációs csatornák összehasonlítása Vizuális
Auditív
Kémiai
Taktilis
Lokalizálhatóság
Jó
Jó
Rossz
Jó
Távolság
Nagy/ közepes
Nagy
Nagyon nagy
Kicsi
Átadás sebessége „Eltűnés” sebessége Szükséges környezet
Kommunikációs csatornák összehasonlítása Vizuális
Auditív
Kémiai
Taktilis
Lokalizálhatóság
Jó
Jó
Rossz
Jó
Távolság
Nagy/ közepes
Nagy
Nagyon nagy
Kicsi
Átadás sebessége
Gyors
Gyors
Lassú
Gyors
„Eltűnés” sebessége Szükséges környezet
Kommunikációs csatornák összehasonlítása Vizuális
Auditív
Kémiai
Taktilis
Lokalizálhatóság
Jó
Jó
Rossz
Jó
Távolság
Nagy/ közepes
Nagy
Nagyon nagy
Kicsi
Átadás sebessége
Gyors
Gyors
Lassú
„Eltűnés” sebessége
Gyors
Gyors
Lassú
Szükséges környezet
Gyors hasznos lehet pl. territoriális jelölésnél Gyors
Kommunikációs csatornák összehasonlítása Vizuális
Auditív
Kémiai
Taktilis
Lokalizálhatóság
Jó
Jó
Rossz
Jó
Távolság
Nagy/ közepes
Nagy
Nagyon nagy
Kicsi
Átadás sebessége
Gyors
Gyors
Lassú
Gyors
„Eltűnés” sebessége
Gyors
Gyors
Lassú
Gyors
Szükséges környezet
-jó láthatósági viszonyok
-ø láthatóság
-ø láthatóság
-ø láthatóság
Kommunikációs csatornák összehasonlítása Vizuális
Auditív
Kémiai
Taktilis
Lokalizálhatóság
Jó
Jó
Rossz
Jó
Távolság
Nagy/ közepes
Nagy
Nagyon nagy
Kicsi
Átadás sebessége
Gyors
Gyors
Lassú
Gyors
„Eltűnés” sebessége
Gyors
Gyors
Lassú
Gyors
Szükséges környezet
-jó láthatósági viszonyok
-ø láthatóság
-ø láthatóság
-ø láthatóság
Sötétben, föld alatt, vagy sűrű vegetációban is használható
A kémiai kommunikáció (feromonok) fajtái
Egyeden belüli
Egyedek közötti
Kémiai kommunikáció szintjei
Szemiokemikáliák: állati kommunikácóban szerepet játszó kémiai anyagok
Szemiokemikáliák típusai
Kép forrása: Élet és Tudomány, 2012/5
Szemiokemikáliák típusai
Vevőnek jó Kép forrása: Élet és Tudomány, 2012/5
Szemiokemikáliák típusai
Vevőnek jó Kép forrása: Élet és Tudomány, 2012/5
Szemiokemikáliák típusai
Vevőnek Adónak jó jó Kép forrása: Élet és Tudomány, 2012/5
Szemiokemikáliák típusai
Vevőnek Adónak jó jó Kép forrása: Élet és Tudomány, 2012/5
Szemiokemikáliák típusai
Vevőnek Adónak Mindkettőnek jó jó jó Kép forrása: Élet és Tudomány, 2012/5
Szemiokemikáliák típusai
Vevőnek Adónak jó jó Kép forrása: Élet és Tudomány, 2012/5
Szemiokemikáliák típusai
Kép forrása: Élet és Tudomány, 2012/5
Feromon-allelokemikália • De: fajon belül feromon- ragadozónak kairomon • Pl. Betűzőszú • Gyümölcsmoly- más faj hímjeit távol tartja
Feromonok • a külső elválasztású mirigyek termelik folyadékként • Folyadékként vagy gázként közvetítődnek • Szaglás vagy ízlelés útján érzékeli ugyanannak a fajnak egy másik egyede • Távolról vagy az állat testfelszínéről/ „jelzőállomásokról”
A feromonok fajtái Feromonok
Primerek
Releaserek Szignálok Modulátorok
Primerek lassabban & a jelvevő fiziológiájára hatnak, pl. rovar-társadalmakban királynő fészektársak szaporodása, pl. háziméh
Primerek • Gerincesek- szaporodással kapcsolatosak • Pl. utódokat együtt nevelő nőstényekegyszerre érdemes szülni • domináns nőstény fér hozzá az erőforrásokhoz- alárendelt nősténynek máskor érdemes szülni (kisebb a versengés)
Primer feromonok hatása az emlősök szaporodására •Leginkább laborban, háziegéren vizsgálták •Alapjelenség: ♂ vizelet → ♀ ösztruszt pubertást serkent ♀ vizelet → ♀ ösztrusz gátlás → ♂ feromon serkentés Szaglás irtásával hatás elmarad
Ismert primer hatások • Bruce-hatás: idegen hím szaga → nőstények vetélés – Pl. egerek, páviánok (Roberts et al, 2012) Kasztrált vagy fiatal hím egér nem váltja ki
Ismert primer hatások • Lee-Boot hatás: nőstény egerek összezárva, hím nélkül → ösztrusz ciklusuk szinkronizálódik, lelassul vagy leáll, álterhességek • Ha jön egy hím- beindul: Whitten-hatásrágcsálók, madarak, hüllők, ember, stb. – Androgén alapú feromon, a hím vizeletében
• Ropartz hatás: egy másik egér szaga→kortikoszteroidok termelődése, reproduktív kapacitás csökkenése (stresszszindróma, túl nagy populáció-sűrűség)
Funkciójuk • Populáció növekedést befolyásolják: Whitten hatás pozitívan, Lee-Boot, Bruce, Ropartz hatás negatívan
Ismert primer hatások • Vandenburgh hatás: – hím egér → nőstények korábbi pubertás – nőstények késleltetik
• Hímekre kevesebb priming hatást ismerünk
A feromonok fajtái Feromonok
Primerek
Releaserek Szignálok Modulátorok
Releaserek (általában) gyors & viselkedési változást idéznek elő Kiváltott viselkedés: • pl. aggresszió • anyai viselkedés • kölyök szopó viselkedés
Releaserek típusai, funkciói • • • • • • •
Szexferomon Aggregációs/ toborzó Nyomjelző Területjelző (territoriális) Diszperziós feromonok Vészferomonok Azonosító/identifikáló feromonok- ?
Szexuális feromonok • A legjobban ismert, legtöbbet kutatott • Többszáz rovarfajnál ismert a konkrét kémiai összetétele • Általában a hímek jeleznek
Szexuális feromonok • Odavonz (attraktánsok) • Stimulál (vmikor a koncentráció függvénye) – afrodiziákumok – teljes szexuális viselkedést kiváltja – egyes fajoknál kiegészítő inger is kell, pl. ugrópókvizuális inger és nőstény szaga is kell az udvarló viselkedés kiváltásához
Aggregációs/toborzó • Táplálékforrás (pl. csótány) • Védekezés: pl. riasztó színű rovarok- nagy csoportban még erősebb riasztó hatás
Nyomjelző feromonok • • • • •
társas rovarok vándorlási irány táplálék helyének jelzése illékony anyagok Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=gcHt5n3NGK0
Territorium-jelző feromonok • Emlősöknél gyakori • Vizelettel, ürülékkel vagy külső elválasztású mirigyek váladékával • Pl. üregi nyúl- álljelölés -dominanciát is jelzi (szignál feromon) -tesztoszteron-szint
Territorium-jelző feromonok • Krokodilok- párzási időszakban • Hím dongó- repülési útvonalát jelzi szaggal • Kutya-vizelet
Diszperziós feromonok • Pl. nagy populáció sűrűség esetén • Pl. Kis lisztbogár- ha nagy a sűrűség, szétszélednek- kinon hatására • Levéltetvek- megtámadott egyed
Vészferomonok • Rovarok • Sokszor toborzó/diszperziós hatású is • Funkció: – Védelem: toborzás (pl. méh) – Diszperzió (szétszóródás) (pl. levéltetű)
• Illékonyak
Primer/releaser • Sok feromon egyszerre primer és releaser is • Pl. A háziméhé egyben a hímeket odavonzza a násztánchoz • rajzáskor a dolgozók gyülekezését serkenti → kontextusfüggés
A feromonok fajtái Feromonok
Primerek
Releaserek Szignálok Modulátorok
Szignálok Jelző (szignál) feromonok: • csak információ ↔ releaserek: specifikus válasz • Pl. – – – –
dominancia státuszról nemrég fogyasztott élelemről rokonságról génekről (MHC)…
De: hatás a viselkedésre (pl. párválasztás)
Azonosító/identifikáló feromonok • egyed/ rokon/ csoportfelismerés • társas rovaroknál • fogyasztott táplálék + fészek falának kémiai jellege →kolónia tipikus szaga +genetikalag meghatározott komponens • ha nem érzik → agresszió • Releaser vagy szignál feromon?
Azonosító/identifikáló feromonok • aranyhörcsög- lágyék-mirigy (Flank gland) váladék alapján rokon és nem rokon megkülönböztetés
• Bekötött szemű nyuszi felismeri a másik egyedet a szagáról
Azonosító/identifikáló feromonok • Immunokompatibilitás: komplementer génállományú társsal életképesebb utód hozható létre- diszasszortatív párválasztás • fő hisztokompatibilitási rendszer (MHC) génjei →egyedi szagtípus • Egerek- különböző MHC-jű társakat választjáka vizelet szagának segítségével
A feromonok fajtái Feromonok
Primerek
Releaserek Szignálok Modulátorok
Modulátorok • A jelvevő neuropszichológiai állapotára, (hangulat, érzelem) hatnak • Állatoknál nehezebb vizsgálni, embernél könnyebb • Pl. vonzalmat befolyásolja • Sokszor átfednek a primerekkel
Feromon kémiai tulajdonságait befolyásolja a funkció • nagyobb molekulák – specificitás (pl. szexferomonoknál hasznos) – kevésbé illékonyak- teritórium jelölésre
• hordozóanyagok növelik az élettartamát • kisebb molekulák: – illékonyabb- vészjelek – koncentráció a jeladó körül nagyobblokalizálhatóság
Kémiai kommunikáció érzékszervei • Ízlelés, szaglás, vomeronazális szerv (Jacobson szerv): nem-illékony anyagok az ingerei • Vomeronazális szerv: összes kígyó faj, gyíkok, szalamandra, sok emlős (pl. egér, patkány, elefánt, szarvasmarha, kutya, macska, kecske, sertés, majmok, stb.)
Vomeronazális szerv (VNO) • az orrüreg és a száj között • neuronjainak axonjai → járulékos szaglógumó
Vomeronazális szerv (VNO) • Más kemoszenzoros struktúráktól elkülönült • Más agyterületeket idegez be • kapcsolatok az amygdalával → érzelmek, memória • +hipotalamusz-hipofízis rendszerrel→ hormonszabályozás • Különösen a reproduktivitásért felelős hormonokkal van oda-vissza irányuló kapcsolat • VNO eltávolítása zavarokat okoz a szaporodási viselkedésben
Vomeronazális szerv (VNO) • A kémiai anyag az orron és/vagy a szájon keresztül jut a VNO-ba • (nyelvvel, orral, ormánnyal, stb.) • vizelethez vagy más testnedvhez érnek hozzá
Emlősök flehmen-reakciója • arcgrimasz: flehmen-reakció, ami segíti az anyagot a VMO-hoz juttatni
Kutya- „tonguing”: https://www.youtube.com/watch?v=uccgFbe7bmc
Emlősök kémiai kommunikációja • korai emlősök- éjszakai életmód • → gyakori a szaggal történő kommunikáció • Az emlősök által használt szagjelek ≠ alacsonyabbrendű állatok feromonjai
Emlősök kémiai kommunikációja • alacsonyabb redűek: specifikus feromonok= egyértelmű jelek + egyértelmű hatás – pl. selyemlepke- bombykol: • csak a selyemlepke hímjeire hat • receptorok: akár 1 molekulára is tüzelnek • 200 receptor aktivitására keresni kezdenek
• Kevésbé specifikus: pl. méhek, hangyák, termeszek vészferomonjai: – több fajra is hatnak – más-más koncentrációjuk más viselkedést vált ki (pl. hangyák: keresés→ agresszió → menekülés)
Emlősök kémiai kommunikációja • Emlősök: még kevésbé specifikus – Komplexebb vegyületek – Hatásuk is komlexebb (pl. kontextus, előzetes tapaszalat) – Egy adott szagjelre nincs automatikus, standard válasz, sokféle üzenetet közvetíthet
• feromonok-e? • Kevés kémiai vegyületet sikerült kimutatni emlősöknél
Kutya ivari feromonja • Metil-p-hidroxibenzoát (tüzelő szukák) • párzó magatartás • Hím preferencia: tüzelő szuka>szuka>kan ösztradiollal kezelt szuka> szuka > tesztoszteronnal kezelt szuka • Szukák: csak tüzelés idején preferelják a kanok szagát
Kémiai jelek szerepe az emlősök szexuális viselkedésében • Általában vizelet a közvetítő • receptív állapotra vonatkozó információ • Flehmen reakció gyakorisága összefügg: – reproduktív ciklus (macska) – párzási időszak (szarvas) – tesztoszteron szint (gímszarvas)
Emberi feromonok? • emberi kommunikáció- vizuális + akusztikus túlsúly • szagok: nincs vagy kevés szerep? De: • érzelmek - szagingerek • szaginger tudatosulása nélkül is- limbikus rendszer (amygdala) • legtartósabb memórianyom (hippocampus)
VNO az emberben? • léte és funkciója az emberben vitatott • VNO magzati stádiumban visszafejlődik?
VNO az emberben? • VNO működésével kapcs. gének - emberben inaktívak • járulékos szaglógumó nem észrevehető • Emberszabásúak: VNO csökevényes vagy hiányzik
VNO az emberben? • De: funkcionális VNO: szex-feromonokra reagál • Kallmann szindróma: szaglógumó alulfejlett az embrióban, minimális GRH szekréció a hipotalamuszból→nemi fejlődés hiánya+szaglás hiánya • →VNO egy „kronologikus maradvány” • Funkció: csak az egyedfejlődés során
Humán feromon „jelöltek” • hónaljban levő szagmirigyek váladéktermelése- androstenone és androstenol • Vagina- copulin termelés- menstruációs ciklussal változó szag • Anyatej, vizelet, nyál (?) • Kutatásokban: szintetikus feromonok
Humán feromon-típusok Primerek (erre van a legtöbb bizonyíték) • Ovuláló nők tesztoszteron szint emelkedést okoznak férfiakban • Kollégista nők menstruációs ciklusa összehangolódik (McClintock, 1971) (-Lee-Boot hatás?) • Férfi hónaljváladék → menstruációs ciklus szabályozó hatás (Whitten hatás) • Nevelőapás család: lányok koraibb pubertás, mint apa nélküli családban (Vanderburgh hatás) – minél hamarabb érkezik a férfi a családba, annál korábban
Humán feromon-típusok Szignál feromonok • rokonság, nem, szexuális orientáció, genetikai azonosság (MHC) felismerése • anyák felismerik szagról a csecsemőjüket, apák nem • MHC- szag kapcsolat- embereknél is befolyásolja a párválasztást (Jacob et al., 2002): – nők a különböző MHC-jű férfiak pólójának szagát tartották kellemesebbnek – fogamzásgátlót szedő nőknél fordított hatás- (terhesség hatásait imitálja- ilyenkor a rokonok segítenek)
• hónalj váladék pólón → felismerik a saját, a házastárs és a közeli rokon szagát
Humán feromon-típusok Modulátorok: • Az érzelmekkel változik a test szaga (Chen and HavilandJones, 1999, 2000; Ackerl et al., 2002).- pl. félelem • K.sz.-ek felismerték, h milyen érzelmet élt át a szag gazdája • vajon a jelvevők hangulatát is megváltoztatja, úgy h illeszkedjen? • Preti et al. (2003)- nők nyugodtabbak lettek, ha ffi izzadságot szagoltak • Jacob&McClintock (2000): szteroidok növelték a pozitív hangulatot nőknél, de csökkentették férfiaknál • és fokuszáltabbakká válnak (Wyart et al., 2007) • → ezeken keresztül növelheti a szexuális izgalmat (Bensafi et al., 2004)
Hunán feromon- típusok Releaserek: • média+ laikusok+ üzlet ↔legkevésbé bizonyított, főleg felnőttek esetében • Szex-feromonok? • csecsemők az anyamell szagának irányába másznak (Varendi and Porter, 2001)
Humán releaser feromonok? • Laboratóriumi kísérletek- szex-feromonok – Androsztenolt szagló k.sz.e-k „melegebbnek” és „barátságosabbnak” ítélték a férfiakat és nőket ábrázoló fotókat – Az adrosztenone-t szaglóknak magasabb lett a bőrellenállásuk, mint a kontroll csoportnak – De: egy másik kísérletben az adrosztenolnak nem volt hatása nők szexuális izgalmára egy szex. tartalmú szöveg olvasásakor+ más ellentmondó eredmények
Humán releaser feromonok? – Menstruációs ciklus befolyásolja a szagérzékenységet, és hogy mennyire hat ránk az adrosztenon/ adrosztenol – Fogamzásgátlók hatása szaglásra+nemi hormonokra → feromon-detekciót ronthatja – Szimmetrikus arcú férfiak pólójának szagát kellemesebbnek és vonzóbbnak ítélik a fogamzásgátlót nem szedő, és termékeny periódusban levő nők →Genetikai minőség jelzője
Humán releaser feromonok? • Való életbeli kutatások – Házas nők mellkasára kopulin→ nem volt több szexuális együttlét – ↔adrosztenollal bekent nyakláncot hordó nők több interakcióba kerültek az ellenkező nemmel – Cutler et al: férfiak lejegyezték biz. szexuális viselkedések gyakoriágát 2 hétig, majd aftershave-be férfi feromon/kontroll anyag, 6 hétig → a feromonos csoportban több volt a szexuális együttlétek gyakorisága – McCoy & Pitino: ugyanez nőkkel (parfümbe; randiból is több volt)
Problémák • Önbevallás- szubjektivitás, torzítás • Nem kontrollálták, hogy pl. Ugyanannyira vonzó nők vegyenek részt a két csoportban, vagy ugyanúgy egyedül állók/házasok • Alap időszak és kísérleti időszak összehasonlítása problémás, stb • +nem biztos, hogy attraktánsok, lehet, hogy csak önbizalomnövelő, hangulat-javító, stb. • Nem specifikus válasz- talán inkább modulátorok?
Google Scholar a barátod!