Kémia tételek 7. évfolyam 1. Atomszerkezet és periódusos rendszer Az atom felépítése, elektronfelhő szerkezete, a periódusos rendszer jellemzői (csoportok és periódusok, főcsoportok nevei, nemesgázok tulajdonságai). 2. Kovalens kötés elemek molekulái és vegyületek molekulái Molekula kialakulása és azok képletei példák bemutatásával, kovalens kötés jellemzése, típusai. Kötő és nem kötő elektron párok. Molekulák polaritása. A klór, oxigén, nitrogén, hidrogén-klorid, ammónia, víz molekulaszerkezetének jellemzése. 3. Az ionok képződése atomokból, az ionkötés és az ionvegyület Ion, kation, anion képződése, példák ion képződésére (egyenletek). Ionkötés, ionvegyület fogalma, tulajdonságai, példák ionvegyület képződése (egyenlet). 4. Az oldatok kémhatása Közömbösítés folyamata, kémhatás: savas, lúgos, semleges kémhatás pH, indikátorok. Fogalmak: sav, lúg 5. Oldatok készítése, oldódás, oldhatóság és az oldatok töménysége Oldatok összetevői, Fogalmak: oldat, oldódás, oldhatóság, telített, túltelített, telítetlen oldatok. Hígítás és töményítés folyamata. Tömegszázalék és térfogatszázalék számolásának egyenlete. 6. A levegő összetétele, levegőszennyezés, ózon A levegő tulajdonságai, összetétele alkotóelemeinek jellemzése. Levegőszennyező anyagok, azok forrásai. Környezetvédelmi tennivalók. Ózon jellemzése 7. Az égés Az égés feltételei, az égés fajtái, a tűzgyújtás, a tűzoltás elve, szabályai 8. Energiaforrások Megújuló, nem megújuló energiaforrások jellemzése Ásványi szenek keletkezése, fajtái, felhasználása. Mesterséges szenek. 9. Víz és víz a környezetünkben Hétköznapi víz, kémiai víz. A víz tulajdonságai, körforgása. Az oldatok töménysége. 10. Az anyagok tulajdonságai. Gáz, folyékony, szilárd anyagok. Halmazállapot változások Anyagok fizika és kémiai tulajdonságai, gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok jellemzése példákon keresztül, Fogalmak: kristályos, nem kristályos (amorf), olvadáspont, forráspont, szublimáció, endoterm, exoterm változás. Különböző halmazállapotú anyagok szerkezetének összehasonlítása.
TÉTELEK KIDOLGOZÁSA 1. Atomszerkezet és periódusos rendszer Az elemek tudományos rendszerezése Mengyelejev orosz tudós nevéhez fűződik. Periódusos rendszer: Atomok és elemek rendszere hosszú periódusos rendszert használjuk Különböző hosszúságú sorok és oszlopok alkotják. Sorok=periódus, arab számmal jelölik oszlop=csoport. római számmal jelölik, A csoport=főcsoport, B csoport= mellék csoport. 8 főcsoportja, 8 mellékcsoportja és 7 periódusa van. Az atomok helyét a periódusos rendszerben a protonok száma és az atom elektronszerkezete határozza meg. A külső héj elektronjainak száma a főcsoportszámot, az elektronhéjak száma a periódusszámot adja meg. Atom sorszáma = rendszám. Rendszám = atomban lévő protonok és elektronok számával. Az atomok tulajdonságait, kémiai reakciókban való viselkedését nagymértékben befolyásolja a vegyértékelektronok száma. Hasonló tulajdonságú elemek = ugyanabban a főcsoportban. VII. főcsoport elemei nemesgázok. Fontos megjegyezni ezt a főcsoportot. Nincs párosítatlan elektronjuk. Külső héjukon 8 elektron mozog ez a legstabilabb legkisebb energiájú Az elektronfelhő szerkezetét a protonok és az elektronok vonzása, az elektronok közötti taszítóerő és az elektronok mozgása alakítja ki. Energiaminimum elv: a természetben minden a lehető legkisebb energiájú állapot elérésre törekszik. (atomok mindig a legkisebb energiájú szabad helyet foglalják el az atomban.) Elektronok elektronhéjakat alkotnak. Az elektronhéjak energiája az atommagtól távolodva nő. Elektronok közötti taszítóerőnek köszönhetően az elektronok nemcsak az első héjon, hanem a magtól távolodva több héjon egyre több elektron található. Tk. 101. old utolsó ábrája Telített héj: egy héjon annyi elektron mozog amennyi maximálisan lehet. Telítetlen ha ennél kevesebb. Elektronhéjak sorszáma K, L, M, N, O, P, Q Az atomok kölcsönhatásakor a kémiai reakcióban a legnagyobb energiájú (külső héjon lévő) elektron állapotában következik be változás. Vegyértékelektron = reakcióban résztvevő elektronok. Atom = atomtörzs + vegyértékelektron Na = atommag (11p+, 12n0) és 1,2 héjon mozgó elektron (10e-) + 1 vegyértékelektron (3. héjon) Vegyértékelektronok párosan és párosítatlanul is elhelyezkedhetnek.
Atom részei:atommag (proton, neutron) elektronfelhő (elektron) Elemi részecskék: atomot felépítő részecskék (proton, neutron, elektron) Elemi részecskék tömege kicsi ezért relatív (egymáshoz viszonyított) értékeket használunk. Az atomnak csaknem az egész tömege (99,9%) az atommagban összpontosul. Nukleon: protonok és neutronok gyűjtőneve. Atommag töltése pozitív (neutron: semleges, proton pozitív) Elektronfelhő: atommagot veszi körül piciny elektronok melyek könnyűek, nagy sebességgel mozognak. Elektromos vonzóerő tartja az atommag környezetében. Atomban a protonok és elektronok száma mindig egyenlő. Az atom kifelé elektromosan semleges.
Az atom kémiai minőségét az atommagban levő protonok száma határozza meg. Ha az atommagban a protonok száma megváltozik akkor új atom keletkezik. Rendszám: periódusos rendszerben az egymás után felírt elemek sorszáma Protonok száma egyenlő a rendszámmal. Jelölése 6C Tömegszám: atommagban található protonok és neutronok számának összege. Jelölése 12C Neutronok száma: tömegszámból kivonva a protonok számát Protonok száma egyazon elem atomjai esetén mindig megegyezik, de a neutronok száma és a tömegszám is eltérő lehet
2. Kovalens kötés elemek molekulái és vegyületek molekulái Molekula kialakulása és azok képletei példák bemutatásával, kovalens kötés jellemzése, típusai. Kötő és nem kötő elektron párok. Molekulák polaritása. A klór, oxigén, nitrogén, hidrogén-klorid, ammónia, víz molekulaszerkezetének jellemzése. Két atom között közös elektronpárral kialakuló kapcsolat a kovalens kötés. (jelentése együtt érvényes) Szerkezeti képlet: az a kémiai jel, amely pontokkal vagy vonalakkal az atomok kapcsolódási módját és a molekulában lévő nemkötő elektronpárokat is feltünteti. Molekula: két vagy több atomból kovalens kötéssel képződő kémiai részecske Összegképlet: megmutatja a molekulát felépítő atomok minőségét és számát A kötésben részt nem vevő elektronpárokat nemkötő-elektronpároknak nevezzük. A kötést létrehozó elektronpárt kötő elektronpárnak nevezzük. Példa: 1. Hidrogén részecske szerkezete: Hidrogénatom: vegyértékelektronja 1 (H•) nemesgázszerkezet eléréséhez egy elektront fel kell vennie (He miatt) Hidrogén molekula: két hidrogénatom ütközése során hidrogén molekula keletkezik. Két atom egy egy párosítatlan elektronjából egy közös elektronpár (kötő elektronpár) jön létre Összegképlet H2 (2= molekula 2 atomból áll) Szerkezeti képlet:H-H a vonal a kötő elektonpárt jelöli 2. Klór részecskeszerkezete Klóratom: vegyértékelektronja 7 ( Cl ) nemesgázszerkezet eléréséhez 1 e- kell felvenni (argon miatt) Klórmolekula: Két klóratom ütközése során klór molekula keletkezik Két atom egy egy párosítatlan elektronjából egy közös elektronpár (kötő elektronpár) jön létre Összegképlet: Cl2 Szerkezeti képlet: Cl-Cl 3. oxigén részecskeszerkezete Oxigén atom: vegyértékelektronja 6 Nemesgázeléréshez 2 e- kell felvenni Oxigén molekula: Két oxigén ütközésénél 2-2 párosítatlan elektronból 2 közös elektonpár jön létre Összegképlet: O2 Szerkezeti képlet: O=O 4. Nitrogén részecskeszerkezete Nitrogén atom: vegyértékelektronja 5 Nemesgázeléréshez 3 e- kell felvenni Nitrogén molekula: Két nitrogén ütközésénél 3-3 párosítatlan elektronból 3 közös elektonpár jön létre Összegképlet: N2 Szerkezeti képlet: N N Ha két atom között egy elektronpár tart kapcsolatot egyszeres kovalens kötésről beszélünk Ha két atom között két elektronpár tart kapcsolatot kétszeres kovalens kötésről beszélünk Ha két atom között három elektronpár tart kapcsolatot háromszoros kovalens kötésről beszélünk.
Apoláris kötés: elektronok töltéseloszlása egyenletes Pl: H2, Cl2, Br2, I2, O2, N2
3. Az ionok képződése atomokból, az ionkötés és az ionvegyület Ion, kation, anion képződése, példák ion képződésére (egyenletek). Ionkötés, ionvegyület fogalma, tulajdonságai, példák ionvegyület képződése (egyenlet). Az anyagokban (a nemesgázok kivételével) a kémiai részecskék különféle módon egymáshoz kapcsolódva fordulnak elő. Az elemek atomjainak ionná alakulása az atomok elektronszerkezetétől függ. Az atomok a legkisebb energiájú állapot elérésére törekszenek, ezt a nemesgázszerkezet kialakításával érhetik el. A kötések között erősség szerint megkülönböztetünk elsőrendű és másodrendű kötést. Elsőrendű kötések: erősebb kötés, az anyagokat alkotó atomok között jön létre (pl. NaCl, Ca2, Fe) ionos, kovalens, és fémes. Másodrendű kötések: gyengébb kötés az anyagokat alkotó molekulák között jön létre (pl. vízmolekulák) általában a molekulák között jön létre. (hidrogén, dipólus-dipólus, diszperziós) Ionképződés atomból: Nátrium és klór reakciója Reakció során fehér színű, szilárd anyag keletkezett.
Nemesgázszerkezetre törekszik: Na• → Na+ + e- (egy elektront ad le) Nátrium ion Nemesgázszerkezetre törekszik: Cl + e- → ClKloridion Reakcióegyenlet Na + Cl → Na+ + ClKation: atomokból elektronleadással pozitív töltésű ionok keletkeznek Anion: atomokból elektronfelvétellel negatív töltésű ionok keletkeznek Az ionok elektromos töltéssel rendelkező kémiai részecskék, amelyekben eltér a protonok és az elektronok száma. Az atomból képződött ion töltésszáma megegyezik a leadott vagy felvett elektronok számával. Ionkötés ellentétes töltésű ionok vonzása hozza létre pozitív töltésű ionok: e- leadása →ezek a kationok Pl. Na → Na+ + e- Mg→Mg2+ + 2enegatív töltésű ionok: e- felvétel → ezek az anionok Pl. O + 2e- → O2- Br + e- → Bra megegyező töltésű ionok taszítják, a különbözőek vonzzák egymást. Ionvegyületek: ionokból felépülő vegyületek meghatározott számú és ellentétes töltésű ionok építik fel kifelé töltést nem mutatnak elektromosan semlegesek
4. Az oldatok kémhatása Közömbösítés folyamata, kémhatás: savas, lúgos, semleges kémhatás pH, indikátorok. Fogalmak: sav, lúg Az olyan festékanyagokat, amelyek színváltozással jelzik az oldat kémhatását indikátornak nevezzük. Jelző anyag van: meggy, lila hagyma, tea, cékla, vörös káposzta. Laboratóriumi vizsgálatoknál univerzális indikátorpapírt használnak. A kémhatás a vizes oldatok egyik fontos tulajdonsága. Számmal jellemezzük amit pH-nak nevezünk. A vizes oldatok savas, semleges és lúgos kémhatásúak lehetnek. A pH érték 0-14-ig sorolható be. Savas pH kisebb 7-nél semleges 7 a lúgos 7-nél nagyobb Savak jellemzői: savanyú ízűek, töményebb oldatban maró, roncsoló hatásúak.(háztartási sósav). Savak olyan anyagok, amelyek vízben oldva savas kémhatást eredményeznek Lúgok jellemzői: meszes víz esetében lúgos kémhatás mutatható ki, töményebb oldatban maró hatásúak, a bőr felületét síkossá teszik. Lúgok (bázis) olyan anyagok, amelyek vízben oldva lúgos kémhatást eredményeznek. Közömbösítés: A savas és lúgos kémhatású oldatok kölcsönhatását közömbösítésnek nevezzük. Bázis + sav = só + víz
5. Oldatok készítése, oldódás, oldhatóság és az oldatok töménysége Oldatok összetevői, Fogalmak: oldat, oldódás, oldhatóság, telített, túltelített, telítetlen oldatok. Hígítás és töményítés folyamata. Tömegszázalék és térfogatszázalék számolásának egyenlete.
Pl:
oldószer + oldott anyag = oldat víz + cukor = cukrosvíz Víz + hipermangán = hipermangán oldat
Oldódás: részecskék rendezetlen mozgásával jön létre Oldószer sokkal nagyobb mennyiségben van jelen mint az oldott anyag. Vannak olyan anyagok amelyek nem oldódnak vízben. Pl. Homok, szén, kén. A víz a leggyakoribb oldószer, rajta kívül azonban még más oldószereket is alkalmaznak. Oldószerek: alkohol, éter, benzin, benzol, terpentin. Ezeket olyan anyagok oldására használjuk, melyek vízben nem vagy csak nagyon rosszul oldódnak. Kísérlet: kálim-nitrátot hideg vízben oldok. Addig adom hozzá a kristályt amíg már nem tud feloldani. Fokozatosan melegítem az oldatot és adagolom hozzá a kristályos anyagot. Meleg vízben több kálimnitrát oldódik, mint hideg vízben. Oldhatóság: az anyagoknak az a tulajdonsága, hogy azonos mennyiségű oldószerben adott hőmérsékleten mekkora mennyiségek oldódnak fel Oldatok: telített (adott hőmérsékleten már nem képes több anyagot feloldani), telítetlen (adott hőmérsékleten még több anyagot is képes feloldani), túltelített (forrón telített oldat hűléskor válik túltelítetté)
Töménység megmutatja az oldott anyag arányát az oldatban. Az oldatokat töménységük szerint: tömény oldat híg oldat. Az a töményebb amelynek ugyanakkora mennyiségben több oldott anyag van. A hígítás oldószer vagy hígabb oldat hozzáadásával. Töményítés oldandó anyag vagy töményebb oldat adagolásával ill. oldószer elpárologtatásával. Az töménység megadható: Tömegszázalék megmutatja hogy az oldott anyag tömege hány %-a az oldat tömegének. (100g oldat hány g oldott anyagot tartalmaz). Térfogatszázalék megmutatja hogy az oldott anyag térfogata hány %-a az oldat térfogatának. (100cm3 oldatban lévő oldott anyag cm3-einek száma)
6. A levegő összetétele, levegőszennyezés, ózon A levegő tulajdonságai, összetétele alkotóelemeinek jellemzése. Levegőszennyező anyagok, azok forrásai. Környezetvédelmi tennivalók. Ózon jellemzése A levegő: színtelen, szagtalan, gáz-halmazállapotú, a levegőnél kisebb sűrűségű, vízben kevéssé oldódik (összetevői közül: oxigén jobban, mint a nitrogén), különböző gázok keveréke. Fő alkotórészei: nitrogén (78%), oxigén (21%), egyéb állandó alkotórészei (1%) szén-dioxid, vízpára, por, korom , nemegázok Nitrogén: színtelen, szagtalan, gáz, kevéssé reakcióképes Oxigén: színtelen, szagtalan, gáz, égéstápláló, életfeltétel Szén-dioxid: színtele, szagtalan, levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, mérgező, égést nem táplálja 1%-os töménységben még nem ártalmas, viszont ha a levegő 8%-ban szén-dioxidot tartalmaz fulladást okozhat Fotoszintézis: A növények zöld színanyaguk segítésével (a napfény energiáját felhasználva) széndioxidból és vízből szerves anyagot (szőlőcukrot) készítenek miközben oxigén szabadul fel. Sötétben a növények is oxigént használnak el és szén-dioxidot lélegeznek ki Üvegházhatás: A Napból sugárzó fényenergia éri el a Földet áthatol a légkörön és elnyelődik a talajban. A talaj az elnyelt hő egy részét visszasugározza a légkörbe Ez a hősugárzás nagyobb hullámhosszú, ezért a gázok pl. szén-dioxid elnyeli és ezzel az energiát a légkörön belül megtartja Éghajlatváltozás: ha a szén-dioxid kibocsátás növekszik a felmelegedés is erősebb lesz ami ezt eredményezi
Szennyező anyagok Természetes szennyezés - növényi és állati hulladékok - bomlástermékek - virágporok (pollenek) - vulkáni kigőzölgések - a világűrből a Föld felszínére jutó anyagok
Mesterséges szennyezés - ipari üzemek - mezőgazdaság anyagai - közlekedési eszközök - háztartások fűtési rendszerei
Ipari üzemek: szilárd részecskékkel (cementpor, mészkőpor, hamu, füst)és mérgező ipari gázokkal (szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxid) szennyezhetik a levegőt. Mezőgazdaság: műtrágya, növényvédőszer, fokozott gépesítés Közlekedés: kipufogó gáz (a belélegzett benzingőz gyorsan felszívódó méreg) Lakások fűtése: szénfüst (gyenge minőségű szenek égetésekor) keletkezik valamint, szén-dioxid, szénmonoxid, kén-dioxid Klórtartalmú szennyező anyagok: egyes tisztítószerek, hulladékégetés, freon (pl. sprayk gyártásakor, légkondícionált berendezésekből, hűtőgépekből, műanyag habok gyártása során jut a levegőbe Ózonpajzs: véd a káros sugárzástól A magas légkörben véd. A légkör alacsonyabb rétegeiben már káros (mérgező gáz). A kipufogógázoknak van jelentős szerepük az ózon képződésében.
7. Az égés Az égés feltételei, az égés fajtái, a tűzgyújtás, a tűzoltás elve, szabályai Az égés az egyik legfontosabb kémiai kölcsönhatás. A széntartalmú anyagok (földgáz, petróleun, gyújtópálca, faszén) égésük során oxigénnel lépnek kölcsönhatásba és szén-dioxid keletkezik szén+oxigén→szén-dioxid A gyújtópálca, petróleum, földgáz lánggal ég a faszén pedig izzik. Lánggal égnek az éghető gázok gőzök gyújtópálca, petróleum, földgáz. A cseppfolyós éghető anyagok előbb elpárolognak és a pára ég lánggal. Azok az anyagok amelyekből éghető gázok vagy gőzök nem keletkeznek izzással égnek. Pl. faszén, vas, koksz Gyors égésnek nevezzük azt a kémiai kölcsönhatást, amely az éghető anyag és az oxigén között, magas hőmérsékleten fényjelenség kísérletében játszódik le. Gyors égés feltételei: éghető anyag, oxigén, gyulladási hőmérséklet (az a legalacsonyabb hőmérséklet amelyen az éghető anyagok meggyulladnak). Égés során új anyag keletkezik. Mindennapi életben az oxigénnel való reakciót oxidációnak nevezzük. Oxidáció során oxidok keletkeznek. Pl. magnézium+oxigén →magnézium-oxid. Vas + oxigén→ vas-oxid Réz + oxigén →réz-oxid Az égés exoterm változás ( anyag belső energiája csökken, a környezeté nő). Lassú égésnek nevezzük azt az égést, amelyhez nem szükséges magas hőmérséklet, és amelyet nem kísér fényjelenség. Pl. vas rozsdásodása, fa korhadása, állati és emberi szervezetben a tápanyag feldolgozása. Lassú égés gyors égéssé alakulását öngyulladásnak nevezzük. Ez úgy jöhet létre, ha a lassú égés során felhalmozódik a hő és a hőmérséklet a gyulladási hőmérsékletig emelkedik. Az égés lehet: gyors: a kémiai kölcsönhatás során felszabaduló energia a hő mellett fény- és esetenként hangjelenség formájában jut a környezetbe lassú: csak hőfelszabadulás kíséri tökéletes: az anyag minden oxidálható része teljesen oxidálódik tökéletlen: a rendelkezésre álló oxidáló anyag (pl. levegő) nem elegendő a teljes oxidációhoz.
8. Energiaforrások
Megújuló, nem megújuló energiaforrások jellemzése Ásványi szenek keletkezése, fajtái, felhasználása. Mesterséges szenek. Az energiában gazdag anyagokat energiahordozóknak nevezzük. Az energiaforrásokat felhasználhatóságuk szerint két csoportra osztjuk. Nem megújuló energiaforrás nem képződik korlátlan mennyiségben Gyorsabb ütemben fogyasztjuk, mint ahogyan keletkeznek. Pl. széntartalmú energiahordozók (ásványi szenek, kőolaj, földgáz)
Megújuló energiaforrások újratermelődnek vagy újratermelhető Keletkezési sebességük nem kisebb mint amilyen ütemben fogyasztjuk őket Pl. Nap, szél, víz, Föld belső energiája
Az energiamegmaradás törvénye: az energia különféle formába átalakulhat, de a semmiből nem termelhető, és soha nem vész el. Amikor a köznapi életben a szenekről beszélünk akkor az ásványi szenekre gondolunk. A kémiában csak szenet tartalmazó anyagot jelent. A természetben előforduló ásványi szénfajták különböző összetételű széntartalmú anyagokból álló keverékek. Mocsári és sekélyvízi növényzeteiből keletkezik melynek kialakulása hosszú folyamat. Kialakulásának folyamata: növényzet elhalása után egymásra halmozódnak. egyre vastagabb réteget alkotnak. iszap vagy földréteg kerül rá mely elzárja a levegőtől. a nagy nyomás és a magas hőmérséklet hatására hosszú idő (évmilliók) alatt lassan átalakul. Az ásványi szenek annál jobb minőségűek, minél nagyobb a széntartalmuk. Az ásványi szenek fajtái (széntartalma alapján): tőzeg (kb 50%), lignit (kb 65%), barnakőszén (7078%), feketekőszén (80-91%), antracit (94-98%). A szén a természetben körforgást végez. Mesterséges szenek előállítása: Száraz lepárlással: széntartalmú anyagok levegőtől elzárt térben történő hevítése A száraz lepárlás során a háromféle halmazállapotú termék keletkezik. Pl. fa kőszén éghető gáz, kőszéngáz (fűtésre használják) cseppfolyós kátrány, kőszénkátrány (benzolt, naftalint nyernek belőle) szilárd halmazállapotú pl. faszén. koksz (vasgyártásban használják) Vasgyártás Redukció: az oxigéntartalmú anyagokból az oxigén elvonását jelenti Oxidáció: oxigénnel való egyesülés vas-oxid + szén = vas+szén-monoxid redukálószer A szén kitűnő redukálószer. Redoxireakció: az oxidáció és redukció egyszerre megy végbe Mesterséges szenek: sűrűsége kisebb a víznél (úszik a víz felszínén) nevük az előállított anyagból ered Pl. faszén, csontszén, hússzén. szerkezetük üreges ezért nagy a felületük (1g faszén felszíne kb. 200 m2) Vízgőzzel kezelve tovább növekszik a felület az így kapott szén az aktív szén. Azt a folyamatot amely során a szilárd anyagok a felületükön légnemű és oldott anyagokat kötnek meg adszorpciónak nevezzük. Pl. A faszén megköti az ammóniagázt, az aktív szén a festékanyagot.
Adszorbens: adszorpcióra képes anyag.
9. Víz és víz a környezetünkben Hétköznapi víz, kémiai víz. A víz tulajdonságai, körforgása. Az oldatok töménysége. A víz fontos: élet fenntartásához, élő anyag működéséhez szükséges. Ez az egyetlen anyag amely mindhárom halmazállapotban megtalálható. Fizikai tulajdonságai: Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan, íztelen folyadék, nem gyújtható meg, az égést nem táplálja. 0OC-on jéggé válik, 100 OC-on gőzzé. jég sűrűsége kisebb térfogata viszont nagyobb Ha a vízrészecskék közötti kölcsönhatások változnak meg, akkor csak a halmazállapot változik meg, az anyag minősége nem. Kémiai tulajdonság: -
Elektromos mező (egyenfeszültség) hatására a vízből két gázhalmazállapotú anyag keletkezik. A negatív póluson kétszer annyi térfogatú gáz válik ki mint a pozitív póluson. A negatív póluson kivált gáz ég, míg a pozitív póluson keletkezett gáz táplálja az égést. Mindkettő színtelen szagtalan.
A víz részekéinek összetétele:Hidrogén és oxigén. A víz vegyület. Vegyület: összetett anyagok. Egyfajta részecskékből állnak, részecskéi kémiai reakciókkal tovább bonthatóak. Az alkotórészeik aránya állandó, és az alkotórészek az eredeti tulajdonságaikat elveszítik. Bomlás: azokat a kémiai reakciókat, melyek során egy anyagból (vegyületből) két vagy több anyag keletkezik bomlásnak nevezzük. Elemek: Azokat az anyagokat amelyek kémiai reakcióval nem bonthatók tovább egyszerű anyagoknak, elemeknek nevezzük Ha a hidrogént meggyújtjuk akkor égéskor víz keletkezik. hidrogén + oxigén = víz A meggyújtott hidrogén a klórgázban tovább ég. Hidrogén + klór = hidrogén - klorid
Töménység megmutatja az oldott anyag arányát az oldatban. Az oldatokat töménységük szerint: tömény oldat híg oldat. Az a töményebb amelynek ugyanakkora mennyiségben több oldott anyag van. A hígítás oldószer vagy hígabb oldat hozzáadásával. Töményítés oldandó anyag vagy töményebb oldat adagolásával ill. oldószer elpárologtatásával. Az töménység megadható: Tömegszázalék megmutatja hogy az oldott anyag tömege hány %-a az oldat tömegének. (100g oldat hány g oldott anyagot tartalmaz). Térfogatszázalék megmutatja hogy az oldott anyag térfogata hány %-a az oldat térfogatának. (100cm3 oldatban lévő oldott anyag cm3-einek száma)
Az anyagok tulajdonságai. Gáz, folyékony, szilárd anyagok. Halmazállapot változások Anyagok fizika és kémiai tulajdonságai, gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok jellemzése példákon keresztül, Fogalmak: kristályos, nem kristályos (amorf), olvadáspont, forráspont, szublimáció, endoterm, exoterm változás. Különböző halmazállapotú anyagok szerkezetének összehasonlítása. 10.
A természetben, környezetünkben azt tapasztaljuk, hogy több ezer fajta élőlény és élettelen tárgy van körülöttünk. Ezek közös tulajdonsága, hogy mindegyik anyagból épül fel. Az anyagok a természetben többféle formában is megjelenhet. Pl. víz-vízgőz-jég Az anyagokat tulajdonságaikról ismerhetjük fel. - érzékszervekkel pl. szín, szag, íz, halmazállapot, méret, keménység, fénylés - mérésekkel pl. hőmérséklet, olvadáspont, forráspont, tömeg, hossz, térfogat Anyagok tulajdonságai Fizikai tulajdonság Vizsgálata során az anyag minősége nem változik meg.
Kémiai tulajdonság Azt mutatja meg hogy mely anyagokkal, milyen körülmények között lép kölcsönhatásba.
Biológiai tulajdonság Az élő testeket jellemzik. Az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságain alapulnak, szerkezethez és életjelenségekhez kötöttek.
Érzékszervekkel és Pl. éghetőség, hő hatására műszerekkel is történő bonthatóság, megállapíthatók. Pl. tk 19 old átalakíthatóság, erjeszthetőség Gáz halmazállapot: részecskéi kitöltik a rendelkezésre álló teret, nincs önálló alakjuk, (szerkezete) részecskéi nagy távolságra vannak egymástól, Nincs közöttük kölcsönhatás, Legnagyobb a részecskéinek a rendezetlensége (a három közül) Folyékony halmazállapot: részecskéi közel vannak egymáshoz, nincsenek helyhez kötve (egymáson elgördülnek), nincs állandó alakjuk (felveszik az edények alakját), térfogatuk állandó, (szerkezete) mindig van kisfokú rendezettség Szilárd halmazállapot részecskéi helyhez kötött rezgőmozgást végeznek, önálló alakjuk van, térfogatuk állandó
olvadáspontja
Szilárd anyagok kristályos a kristályokat síklapok határolják részecskék szabályos rendben helyezkednek el határozott
Pl.
kősó
külső alakja szerkezete
nem kristályos (amorf) nem találhatók szabályosan elhelyezkedő síklapok részecskék nem szabályos rendben helyezkednek el nem határozott (melegítve fokozatosan lágyulnak) faopál, obszidián
Az anyagokat sok kicsi részek sokasága alkotja azaz halmaz. A halmazok rendeződése tér el egymástól a légnemű, a cseppfolyós, és a szilárd állapotban. Olvadáspont: az a hőmérséklet amelyen az anyag megolvad Forráspont: az a hőmérséklet amelyen a forráspont megindul Endoterm változás - az anyag belső energiája nő - a környezeté csökken Pl. olvadás, párolgás, forrás, szublimáció
Exoterm változás - az anyag belső energiája csökken - a környezeté nő Pl. lecsapódás, fagyás
Szublimáció: Az a halmazállapot változás, amely során a szilárd anyag a cseppfolyós halmazállapot kihagyásával légneművé válik