INGYENES
KÖZÉLETI LAP I. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2013. NOVEMBER MEGJELENIK HAVONTA
ŐSI HELY NEMCSAK ŐSGYEVIEKNEK Olvasói levél Szerkesztőink részére olvasói levél érkezett, a levél írója az idősek gondjaira, félelmeire hívta fel a figyelmet: mi lesz velünk idősekkel? Magyarországon a népesség összetétele drámai változásokon megy keresztül, a fiatalok száma fogy, míg az időseké növekszik. Az időseket érintő gondokat azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az öregedés, a nyugdíjas élet nem kell, hogy együtt járjon a reménytelenséggel, az elesettséggel, a lemondással. A válások számának emelkedésével, a többgenerációs családok felbomlásával megnőtt az egyedülálló idősek és család nélküli házaspárok száma. Ellátásukat családjuk, környezetük nem tudja kellőképpen megoldani, felvállalni, ezért egyre inkább szükségessé válik az idősek ellátórendszerének kiépítése, a helyi sajátosságok, speciális szükségletek figyelembevételével. Szeptemberi számunkban megírtuk, hogy több hozzászólás is javasolta e-mailben a „sárga” iskola épületének idősotthonná történő felújítását, átalakítását.
A „sárga” iskola épülete nem alkalmas idősotthonnak Cikksorozatunkban, melyben az üresen álló iskola épületek hasznosításával foglalkozunk, a „sárga” iskola épületét hagytuk utoljára, tekintve hogy ez az épület van a három közül a legrosszabb állapotban, idősotthon létesítésére nem alkalmas. Ez esetben sajnos előállt az a helyzet, hogy olcsóbb egy újat építeni, mint a régit felújítani. A helyszín, a templom közelsége miatt ideális szociális idősotthon számára. Az otthonnal szemben megépülhet a templom környezetét átformáló impozáns Szent Anna tér, valódi művészi értéket képviselő alkotásokkal. Kínálkozik egy másik lehetőség településünkön nyugdíjas otthon, más néven nyugdíjas lakópark létrehozására is.
A Kastélykert beépítésére itt az idő Az egykori kastély kertje talán még az egyedüli olyan része a községünknek, amely mentes a felbolydult hétköznapok zajától, és egyben biztonságérzetet is nyújt e magánházakkal határolt terület, mely ideális nyugdíjas lakópark létesítésére.
A hódmezővásárhelyi nyugdíjas lakópark
2
ALGYŐI HÍRNÖK
A Pallavicini grófi családnak itt volt kastélya, amelyet az 1879-es árvíz után az algyőiek sándorfalvi áttelepítését ösztönözve és példamutatásból le kellett bontani. A hatóságok szerint a területen régészeti feltárás szükséges, így több mint ötven éve nem sikerül ennek a falutörténeti szempontból is figyelemre méltó, értékes területnek hasznosítása, beépítése. Talán most jött el az ideje, egy minden igényt kielégítő nyugdíjas lakópark megvalósításának.
Kastélykert Nyugdíjas Lakó- és Pihenőpark, biztonság és szabadság egyben A hatalmas földtulajdonnal (Magyarországon 66.000 katasztrális hold) rendelkező grófi család Algyőn is az egyik legértékesebb területen épített kastélyt. E területen méltó helye lenne a nyugdíjas lakóparknak, amely biztosítaná, hogy az idősek jó fizikai és szellemi állapotban élhessék mindennapjaikat az őket megillető nyugalomban és megbecsülésben. A leendő Kastélykert Nyugdíjas Lakó- és Pihenőpark mintájául leginkább a Hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Lakópark szolgálhat. Itt földszintes összkomfortos lakások találhatóak, 35-51 m2-ig. Állandó portaszolgálat, 24 órás szakápolói felügyelet, a lakások nővérhívó rendszerrel felszereltek, csakhogy néhányat említsünk a lakópark szolgáltatásai közül.
Pihenőhely a nyugdíjas lakóparkban
2013. NOVEMBER
Kormányzati vélemény: helyi szintű szociálpolitika erősítése „Jelentősen erősödjenek a települési önkormányzatok döntési kompetenciái a szociális területen. Nem az államnak kell csak önmagában szociálpolitikát csinálnia, hanem helyi szinten is. Ki hogyan él, helyben azonosítható be.” Hangsúlyozta Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár annak kapcsán, hogy minden helyi önkormányzat, köztük Algyő adósságát is teljes egészében átvállalja az állam. A tartozásátvállalás azonban nem lesz ingyen. Az állam például a szociális szolgáltatások színvonalának növelését várja az önkormányzatoktól. A nyugdíjas otthon vagy lakópark építése, majd működtetése egyértelműen munkahely teremtő hatású lehet az algyőiek számára. Természetesen e nagyszabású beruházások megvalósítása hosszútávú feladat, sokrétű egyeztetést igényel, községünk lakosai véleményének figyelembevételével, az igények felmérésével. Sz. V.
ELJÖTT A DIGITÁLIS TELEVÍZIÓK KORSZAKA A digitális átállásról bizonyára minden algyői hallott, ahogyan az sokszor már unalomig ismételve elhangzott a televízióban. Lényegében csak azokat érintette, akiknek nincs kábeltelevízió előfizetésük. Azoknak akik szoba- vagy tető antennán fogják a Mindig TV hét csatornáját további lehetőségeik vannak. A 31-es digitális csatornán fogható a Szegedi Városi Televízió, a 44-es csatornán pedig Algyő Hódmezővásárhelyhez közeli részén a Vásárhelyi Városi TV. Lépéseket sürgetünk annak érdekében, hogy a Szegedi VTV-hez hasonló jelerősséggel fogható legyen a Vásárhelyi VTV is, valamint néhány szegedi csatornával együtt az AKTV szolgáltató kínálatában is megjelenjen. A digitális átállás számos lehetőséget kínál arra, hogy a települések akár kábel, akár földfelszíni sugárzással televízió csatornát üzemeltessenek. A technikai lehetőségek adottak, itt az ideje egy kábeltelevízión, illetve tető és szobaantennával is fogható digitális algyői televízió beindításának. Gerzson
2013. NOVEMBER
ALGYŐI HÍRNÖK
3
A MAGYAROK ANNYIT KÉRNEK, MINT AMI MÁS EURÓPAI NEMZETEKNEK JÁR! „A magyarság, bárhol is éljen, nem fogadja el, hogy másodrendű polgára legyen Európának, de azt sem, hogy másodrendű, hazátlan nemzetként kezeljék” – szögezte le Kalmár Ferenc (KDNP) a Parlamentben napirend előtti felszólalásában.
ből, hanem törvénytől garantáltak” – jelentette ki hozzátéve, a Székely Nemzeti Tanács törekvése melletti kiállás szolidaritást jelent, vagyis nem irányul senki ellen.
A Nagy Székely Menetelés fontossága
Kalmár úgy látja, a szomszédos országokban élőknek nem a magyaroktól kell félteniük saját országuk integritását. „Veszélyesebbek azok a politikusaik, akik nem bírnak szakítani a sztálini szemlélettel és nem értik még 20 év után sem azokat a demokratikus megoldásokat, melyeket Európa más részein már rég sikerrel alkalmaznak.”
Európában minden hetedik polgár tagja egy etnikai kisebbségnek és gyakorlatilag nincs olyan ország, amely etnikailag egyszínű lenne – fogalmazott Parlamenti felszólalásában Kalmár Ferenc kereszténydemokrata politikus. A Nagy Székely Menetelés céljának fontosságára hívta fel képviselőtársainak figyelmét. Október 27-én a menetelésen résztvevő 120 ezerre becsült tömeg kiáltványban nyilvánította ki: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását. „A kommunizmus bukása után úgy gondoltuk, hogy a demokrácia gyógyír lesz minden bajunkra. A berlini fal leomlott, a délszláv háborúk új államokat eredményeztek, felszínre hozva a megoldatlan etnikai kérdéseket. Sajnos, minden múlt századvégi változás, a demokrácia kiterjesztése ellenére a magyar kérdés nem oldódott meg” – emlékeztetett.
A sztálini szemlélet problémája
Az együttműködés fontossága Szólt az együttműködés fontosságáról is, ami a kárpát-medencei nemzetek számára az egyetlen előremutató megoldás. Ennek alapjának egymás tiszteletét és megbecsülését nevezte, s megjegyezte, a kérdés a székelyek autonómiatörekvései kapcsán regionálisnak tekinthető, de a kockázat európai. Forrás: szegedma.hu
Nem kérünk se többet, se kevesebbet... A KDNP-s képviselő kijelentette, a magyarok nem kérnek se többet, se kevesebbet, mint ami más európai nemzeteknek jár. Ahogy a dél-tiroli németek, a Finnországban élő svédek, illetve a moldáviai gagauzok is kivívták az autonómiát, úgy a kárpát-medencei magyar közösségeket is megilleti ez. „Nem igaz, hogy a területi autonómia, legyen az akár etnikai alapú is, veszélyezteti egy ország integritását” – szögezte le felszólalásában Kalmár Ferenc, emlékeztetve, hogy az Európa Tanács egyik határozata is az autonómiát említi, mint megoldást az egyes államok területi integritása és az ott élő nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogának összeegyeztetéseként. „Ma európai nemzetek vannak, mindegy, mely ország területén élnek többségben vagy kisebbségben. E nemzetek tagjai európai polgárok, nem alattvalók, a jogaik pedig nem kegy-
A nemes székely nemzet ősi címerei
4
ALGYŐI HÍRNÖK
2013. NOVEMBER
ALGYŐIEKNEK IS SEGÍT A VÁSÁRHELYI SZÉCHENYI PROGRAMIRODA A programirodák létrehozása A kormány az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázóközpontúság, minőség és hatékonyság elveinek megvalósítása érdekében rendelte el a Széchenyi Programirodák felállítását. Ezeknek az irodáknak működtetésére a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft.-t jelölte ki. A Széchenyi Programirodák maguk is egy, a „Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése” – nevű uniós pályázat keretében kerültek felállításra, működésüket magyar és uniós pénzügyi forrás biztosítja.
A programiroda feladatai, rendeltetése A Széchenyi Programirodák rendeltetése az Új Széchenyi Terv célkitűzéseivel összhangban az uniós támogatások forráslehívási arányának növelése, valamint a lehívott források szabályszerű és hatékony felhasználásának biztosítása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az iroda tanácsadói (díjmentesen) segítséget nyújtanak a pályázóknak és a potenciális pályázóknak többek között az üzleti érdekeiknek leginkább megfelelő pályázati kiírás kiválasztásában, a pályázat beadásában, valamint amennyiben az elbírálás során vagy azt követően adminisztratív nehézség lépne fel, segítséget nyújtanak ennek megoldásában is. A fejlesztési tanácsadók a projektötlet megfogalmazásától a pénzügyi elszámolás lezárásáig a teljes pályázati folyamatot végigkísérik. Gyorsan és helyben, a pályázó székhelyére vagy telephelyére kiszállva nyújtanak segítséget; legyen szó akár a pályázati dokumentáció benyújtásáról, a szerződéskötési folyamat támogatásáról, vagy a szerződéskö-
tést követően a pályázó adminisztratív kötelezettségei teljesítésének segítéséről. Az irodák tanácsadási tevékenysége kiterjed az Új Széchenyi Terv valamennyi pályázati kiírására, valamint – a közigazgatási tárgyú pályázatok kivételével – a második nemzeti fejlesztési terv régebbi kiírásaira is. A pályázati kiírások elsődleges célcsoportja a kis- és középvállalkozások, az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek, de pályázhatnak nagyvállalatok és magánszemélyek is.
Munkacsoportok A Széchenyi Programirodák hálózata az egész ország területét lefedi. A tanácsadók négy tematikus munkacsoportban: a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési, a humánerőforrás, a közlekedésfejlesztési, energetikai és környezetvédelmi, valamint a turisztikai és városfejlesztési munkacsoportban dolgoznak.
Pongrácz Tamás az iroda algyői munkatársa Pongrácz Tamás 2013 májusától erősíti a hódmezővásárhelyi Széchenyi Programiroda tanácsadói csapatát. Algyőiként készséggel várja azoknak a helyi vállalkozásoknak, civil szervezeteknek, magánszemélyeknek a jelentkezését, akik pályázati források bevonásával kívánják fejlesztési elképzeléseiket, céljaikat megvalósítani. Közgazdász végzettsége és a versenyszférában eltöltött 8 év tapasztalata jó alapja lehet egy hatékony és eredményes együttműködésnek. Elérhetőségek: 20/2599-551;
[email protected]
2013. NOVEMBER
ALGYŐI HÍRNÖK
5
DÍJMENTES AUTÓPÁLYA HASZNÁLATOT ALGYŐ ÉS SÁNDORFALVA KÖZÖTT! Rokonság 135 év óta A Tisza áradása 1879. március 6-áról 7-ére virradó éjjel valósággal elsodorta az akkor közel háromezer lakosú Algyőt. Pallavicini Sándor őrgróf az algyői lakosoknak 300 katasztrális hold területet adományozott új település alapítása céljára. A döntés megszületett. Algyő belterületén az új építkezésektől a lakosokat eltiltották, az ősi Algyő községet megszűntnek nyilvánították. Az algyői bíróból és jegyzőből valamint az uradalmat képviselő jószágigazgatóból álló bizottság az új településnek a Sándorfalva nevet adta. Az algyőiek egy része, a hatósági tilalom ellenére visszavándorolt az ősi település romjai közé. Nem kell történésznek lenni ahhoz, hogy elképzeljük három gyevi testvér sorsát. A halász és a földműves visszajött Algyőre, a harmadik, legyen ő egy ács az új településen Sándorfalván maradt, mert ott adódott számára munka.
Nincs út a rokon települések között Négysávos út köt össze Szegeddel és Hódmezővásárhellyel, de nincs közvetlen összekötő út a harmadik várossal, Sándorfalvával. Őseink, munkájuk eredményeként két virágzó, folyamatosan fejlődő települést hagytak ránk.
Viszont ők sem voltak tökéletesek, elfelejtettek egy tisztességes összekötő utat építeni a két falu között. Természetesen kialakult az átjárás, mert az emberek akkor is kitaposták a legrövidebb utat. Ez ma a Lénia. Korábbi cikkemben már írtam az út fontosságáról. Nem célom az embereket riogatni, de újabb hatalmas árvíz esetén merre menekül a lakosság? Sajnálatos módon a hatóságok a Lénia megépítését akadályozzák, környezet és természetvédelmi szempontokra hivatkozva. Véleményem az, hogy legyen kompromisszumos megoldás e kérdésben, például zajvédő fal, madárvonuláskor időszakos korlátozás vagy lezárás, teherautók forgalma őszi betakarításkor is csak külön engedéllyel legyen lehetséges. A cél a személyautósok és kerékpárosok áthaladásának biztosítása. Elgondolkodtató az is, hogy amikor egy intézkedéssel védjük a természetet, ugyanaz az intézkedés egy másik vonatkozásban környezetszennyezést okoz. Mennyivel kevesebb üzemanyag égne el, ha megépülne a Lénia? Nem inkább az út megépítésével védenénk a környezetet? Amíg e költői kérdések megválaszolásra kerülnek, létezik egy áthidaló megoldás is a probléma rendezésére.
A sándorfalvi Pallavicini kastély
Fotó: vendegvaro-sandorfalva.hu
6
ALGYŐI HÍRNÖK
2013. NOVEMBER
Az M43-as szakasza Sándorfalva közelében
Díjmentes autópálya használatot az M43-as két település közötti szakaszán Algyőt Sándorfalva városával jelenleg összekötő legrövidebb út az M43-as autópályának egy szakasza, melynek használati díja egyetlen alkalommal is közel 3.000 forint. Az algyői és sándorfalvi autósok aránytalan tehernek, pénzkidobásnak tartják ezt az összeget, így marad a még nagyobb kerülőút Szegeden, lakott területen keresztül. Aláírásgyűjtést kezdeményezek Algyőn és Sándorfalván, hogy az autópálya ezen szakaszát díjmentesen használhassuk, ha lehetséges az 5-ös út lejárójáig, mely többek között közelebb hozná számunkra az ott található bevásárlóközpontokat (Auchan, CBA Príma, Metro, Praktiker). Az aláírásgyűjtés lebonyolításáról következő számban tájékoztatom az olvasókat. A gyűjtés során senkit sem kívánunk otthonában zavarni.
Fotó: wikipedia
Amíg a Lénia el nem készül... A „kiváltság” természetesen csak a Lénia átadásáig tartana. Javaslatom szerint a díjmentes használat Algyőn és Sándorfalván csak azokra a gépjárművekre vonatkozna, amelyek után a gépjárműadót határidőre befizették, növelve az adómorált. Számításaim szerint a két település közötti átmenő forgalom napi szinten néhány autót jelentene, tehát nem terhelné meg az adott pályaszakaszt, az algyői és sándorfalvi lakosoknak mégis növelné komfortérzetét és egyben útidő és üzemanyag csökkenést jelentene. Bízom benne, hogy elképzelésem a 2014-es évben megvalósul és az algyői és sándorfalvi autósok birtokba vehetik a pályaszakaszt. Dr. Szűcs Szilveszter elnök Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség Csongrád Megye
Tisztelt Olvasó! Ön az Algyői Hírnök idei évadzáró számát tartja kezében. Reméljük újságunk elnyerte tetszését. Célunk továbbra is havonta tájékoztatni az algyőieket a település történéseiről, a közéleti eseményekről. Javaslatainkkal a település javát, fejlődését kívánjuk elősegíteni józan és pozitív gondolatokkal, ötletekkel. Továbbra is várjuk az Algyő fejlődését segítő ötleteket, javaslatokat, olvasói leveleket, melyeket felhasználhatunk cikkeink elkészítésében. Az ünnepek közeledtével minden kedves olvasónknak örömteli adventi készülődést, azt követően pedig Áldott Karácsonyt és Boldog Új Évet Kíván az Algyői Hírnök szerkesztőinek csapata! Felelős kiadó: Algyő Fejlődéséért Alapítvány • Felelős szerkesztő: dr. Szűcs Szilveszter Nyomda: Bába Nyomda és Könyvkiadó • Felelős vezető: dr. Szűcs Szilveszter • ISSN 2064 0471
[email protected]
