Kémia ETIKA Földrajz Testnevelés Ének zene Informatika... 54

1

2

Tartalom BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 4 A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK ....................................................................................... 5 HÁZIRENDJÉRE ...................................................................................................................... 5 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ....................................................................... 5 A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK ............................................................................................................................ 12 AZ ISKOLAI HÁZIREND TARTALMA ............................................................................... 13 Mit tartalmazzon a házirend? ............................................................................................... 13 Amit minden iskolai házirendben szabályozni kell .............................................................. 13 Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet................................................................. 17 ISKOLAI HÁZIREND ............................................................................................................ 18 A házirend célja és feladata .................................................................................................. 19 A házirend hatálya ................................................................................................................ 19 A házirend nyilvánossága..................................................................................................... 19 A tanulók jogai ..................................................................................................................... 22 A tanulók közösségei ........................................................................................................... 23 Az osztályközösség .......................................................................................................... 23 A diákkörök ...................................................................................................................... 23 Az iskolai diákönkormányzat ........................................................................................... 24 Az iskolai diákközgyűlés ................................................................................................. 24 A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ................................................. 25 Az iskola működési rendje ................................................................................................... 26 Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások .................................................................................. 28 A tanulók tantárgyválasztása ................................................................................................ 33 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................... 34 Az osztályozóvizsgára való jelentkezés módja, ideje: ..................................................... 35 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, .................................................. 36 a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében ..................................................... 36 A tanulók mulasztásának igazolása ...................................................................................... 37 A tanulók jutalmazása .......................................................................................................... 38 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ................................................................ 38 Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése ..................................................................... 40 A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok................................................................. 40 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába.................................. 42 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai ....................................................... 42 A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA ......................................... 90 VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ........................................................................................... 90 1.sz. melléklet ....................................................................................................................... 43 A tanulmányok alatti vizsgák – a vizsgatárgyak részei............................................................ 43 Az értékelés rendje ............................................................................................................... 44 A vizsgatárgyak részei és követelményei ............................................................................. 44 TÁRSADALOMISMERET ............................................................................................. 44 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ............................................................................. 45 TÖRTÉNELEM ............................................................................................................... 47 IDEGEN NYELV ............................................................................................................ 47 Matematika ....................................................................................................................... 48 Fizika ................................................................................................................................ 49 Biológia ............................................................................................................................ 49 2

3 Kémia ............................................................................................................................... 50 ETIKA .............................................................................................................................. 50 Földrajz............................................................................................................................. 51 Testnevelés ....................................................................................................................... 52 Ének–zene ........................................................................................................................ 54 Informatika ....................................................................................................................... 54

3

4

BEVEZETŐ

2012. szeptember 1-jén hatályba léptek a középiskolák életét meghatározó legfontosabb új jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

4

5

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK HÁZIRENDJÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései: 25. § (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. (3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szak-alkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, g) az f) pont szerint meghatározott kötelességek megszegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló és a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható, i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 5

6

36. § (4) (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn, c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: d) a házirend elfogadása előtt. 50. § (1) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. 58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. 70. § (2) A nevelőtestület g) a házirend elfogadásáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.

6

7 72. § (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, 83. § (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. A

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet házirenddel kapcsolatos rendelkezései: 5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, 7

8 d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. 16. § (3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. 24. § (6) Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. 51. § (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. 82. § (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, 8

9 kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 120. § (3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. 2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK

a

nevelési-oktatási

intézmények

kötelező

(minimális)

eszközeiről

és

felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 9

10 A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény házirenddel kapcsolatos rendelkezései: 8. §18 (4)21 Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c)22 három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. (7) Az iskola a (4) bekezdés a)–f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el. (8)27 A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni.

10

11 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 9. § (5) A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza. (Hatályos: 2012. augusztus 31-ig)

11

12

A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK Az intézményi szabályzatok – közöttük természetesen a házirend – elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős. A nevelési-oktatási intézmény házirendjét a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásáról csak a nevelőtestület dönthet. Ebben az esetben nem lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletnek azt az előírását, mely szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A házirend elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, az iskolaszék, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményét. A

házirend

azon

rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez,

amelyekből

a

fenntartóra

többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Amennyiben a fenntartónak egyetértési joga van a házirend elfogadásakor, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, illetve annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Ez utóbbi kérdésben – vagyis a nyilvánosságra hozatal módjában – a szülői szervezetet, és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

12

13

AZ ISKOLAI HÁZIREND TARTALMA Mit tartalmazzon a házirend? Az iskolai házirend feladata, hogy meghatározza a jogszabályokban biztosított tanulói jogok gyakorlásának helyi módszereit, illetve a kötelességek teljesítésének módjait. Az iskolai házirendnek tartalmaznia kell mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jogszabályok előírnak: a) Vannak olyan kérdések, amelyekről a jogszabályok tételesen előírják, hogy ezekkel minden iskolai házirendben foglalkozni kell. Ezekre a kérdésekre minden iskolában helyi szabályt kell alkotni. b) A házirendben szabályozandó kérdések másik körében a jogszabályok az iskolák számára csak biztosítják a lehetőséget, hogy az intézmények bizonyos problémákra helyi szabályokat állapítsanak meg, de ezzel nem kötelező élni c) Az iskolai házirendben meg kell fogalmazni a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok végrehajtásának és a kötelességek gyakorlásának a helyben gyakorolható módszereit, technikáit és eljárásait. A tanulói jogok gyakorlásával összefüggő szabályok meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a köznevelési törvény a következőképpen fogalmazza meg a házirend feladatát: „Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott

tanulói

jogok gyakorlásának és

–

a tanulmányi

kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.” (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdés)

Amit minden iskolai házirendben szabályozni kell Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján minden iskola házirendjében szabályozni kell az alábbi kérdéseket:

13

14 

a tanulói jogokat milyen módon lehet gyakorolni; illetve – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a tanulói kötelezettségeket milyen módon kell végrehajtani [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdés];



az iskola által elvárt viselkedés szabályait [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdés];



annak szabályait, hogy a tanuló – életkorához és fejlettségéhez, valamint iskolai elfoglaltságához igazodva; pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – miképpen működjön közre saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében, lezárásban [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46. § (1) bekezdés];



a diákkörök létrehozásának szabályait [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 48. § (1) bekezdés];



a tanuló jutalmazásának módjait a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58. § (1) bekezdés];



a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];



a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];



a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];



a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];



a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

14

15 

a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];



a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];



elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];



az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];



a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról 5. § (1) bekezdés], 

az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés],



a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés és 16. § (3) bekezdés],



az iskolai tanulói munkarendet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];



a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról 5. § (2) bekezdés]; 

a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés]; 15

16 

az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];



az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];



a helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának részletes szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 24. § (6) bekezdés];



a tanuló mulasztásának – foglalkozásról való távolmaradásának, betegségének – valamint késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. § (2) és (10) bekezdés];



az egészséges életmódra vonatkozó szabályokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról 51. § (2) és (10) bekezdés]; 

a védő, óvó előírásokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2. melléklet];



a normatív kedvezmények alapján járó ingyenes tankönyv ellátáson túl benyújtott további igények elbírálásának módját [2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8.§ (7) bekezdés];



a tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések meghatározását [2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8.§ (8) bekezdés].

16

17

Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján a házirendben szabályozni lehet az alábbi kérdéseket:  az iskolába a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];  a tanulók által az iskolába bevitt dolgok bejelentését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];  a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelének megtiltását, korlátozását, vagy feltételhez kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];  az iskolába történő beiratkozás után a tanulói jogviszonyból eredő egyes jogok gyakorlásának az első tanév megkezdéséhez való kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 50. § (1) bekezdés].

17

18

ISKOLAI HÁZIREND

18

19 A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium HÁZIRENDJE mely a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Ez a házirend 2013. év szeptember hó 01. napján lép hatályba.

A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.blszsz.hu 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető

19

20

 az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyetteseinél;  az osztályfőnököknél;  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél;  az iskola fenntartójánál. 4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. 6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadónapján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy 

betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,



tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,



senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,

20

21 

senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,



törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,



viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,



legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,



tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,



becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,



igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,



ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,



óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,



vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,



legyenek nyitottak, érdeklődők,



iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,



vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,



működjenek együtt társaikkal,



rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,



fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,



az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,



az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,



az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,



távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,



a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,



az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,



írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,



segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,



ellenőrzőjüket minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék



védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,



ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek, 21

22 

az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg



az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,



tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,



ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot),



az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,



ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),



ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet.

A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei: 

tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);



kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben

kérdést

intézhet

az

iskola

vezetőihez,

pedagógusaihoz,

a

diákönkormányzathoz.); 

érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia.);



tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);



véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);



részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);



választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);



kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);



javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);



használati

jog

(Kiterjed

az

iskola 22

létesítményeinek,

helyiségeinek,

23 berendezéseinek és eszközeinek használatára.); 

szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.);



jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);



nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.);



vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását)

Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.

A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: 

osztálytitkár,



két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe,

A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

23

24 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az

iskolai

diákönkormányzat

tevékenységét

az

osztályokban

megválasztott

küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákönkormányzat javaslatára –megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév október hónapjában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

24

25 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról 

az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,



o

a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,

o

az iskola honlapján

valamint

az

osztályfőnökök az

osztályfőnöki

órákon folyamatosan

tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatja,



az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

25

26 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: 

szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,



ellenőrző könyvben.

7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

Az iskola működési rendje 1.

Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5.30 órától délután 16.30 óráig vannak nyitva.

2.

Az iskolába a tanulóknak reggel legkésőbb az óra megkezdése előtt 5 perccel kell megérkezniük.

3.

Az iskolában a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát („nulladik órát”) 7.15. órától kezdve is meg lehet tartani az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni.

4.

A tanítási órák ideje negyvenöt perc.

26

27 5.

6.

Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA

AZ ÓRA IDŐPONTJA

0. óra

7.15 – 7.55.

RÖVIDÍTETT ÓRÁK 7.15-7.45

1. óra

8.00 – 8.45.

8.00-8.30

2. óra

8.55 – 9.40.

8.40-9.10

3. óra

9.50 – 10.35.

9.20-9.50

4. óra

10.50 – 11.35.

10.00-10.30

5. óra

11.45 – 12.30.

10.40-11.10

6. óra

12.40 – 13.25.

11.20-11.50

7. óra

13.35 – 14.20.

12.00-12.30

8. óra

14.30 – 15.15.

12.40-13.10

9. óra

15.25 – 16.10.

13.20-13.50

A tanulóknak – órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között – a 11.45. óra és 14.45. óra közötti időben –legalább hatvan perc szünetet kell főétkezésre (ebédre) biztosítani.

7.

A tanítási órák kezdete előtt az osztályoknak a tantermek előtt illetve a kollégiumi aulában kell várakozniuk.

8.

A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el.

9.

Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

10. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán le kell adniuk. 11. A tanulók tanítási napokon a hivatalos ügyeiket a nyilvántartó irodában hétfőtől csütörtökig 8.00-14.00-ig, pénteken 8.00-12.00-ig az óraközi szünetekben, illetve a tanórák után intézhetik. 12. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

27

28 13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 14. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 15. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja. 16. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek: 

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,



az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések; iskolai évkönyvek kiadása. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott

küldöttekből

álló

diák-önkormányzati

vezetőség

irányítja.

A

diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén –ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni.

28

29 A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja.

Iskolánkban

évente

ismétlődnek

azok

a

téma

napok,

amelyek

a

katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természetés környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. Tanulmányi

kirándulások.

Az

iskola

nevelői

a

tantervi

követelmények

eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára 29

30 tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal

(a

lehetőségekhez

mérten)

osztálykirándulást

szerveznek.

Az

osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

30

31 létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00. óra és 16.30. óra között szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell. 3. A 2011. évi CXC. törvény 6.§ (4). bekezdése értelmében az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzése. Ezt a szakközépiskolai tanulóknak a következő felbontásban kell teljesíteniük: -

9. évfolyam 10 óra

-

10. évfolyam 20 óra

-

11. évfolyam 20 óra

4. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején lehet jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 5. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a fejlesztőpedagógus és a szaktanár jelöli ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 6. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. 7. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 12.30. órától 16.00. óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

31

32

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy:  óvja saját maga testi épségét, egészségét;  óvja társai testi épségét, egészségét;  elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védőóvó – ismereteket;  betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;  azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;  megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;  rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:  a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő heti 5 alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 5. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: 32

33  fogászat: évente egy alkalommal,  szemészet: évente egy alkalommal,  általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a kilencedik évfolyamba lépők, illetve 12. évfolyamból szakmát választók körében 6. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente egy alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén.

A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja: 

11-12. évfolyamon: a kémia és a földrajz tantárgy

2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. 3. A tanulók szülői beleegyezéssel, minden év május 20-ig írásban adhatják le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntésüket az osztályfőnöknek. 4. A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 5. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.

33

34

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Tanulmányok alatti vizsga fogalma: Tanulmányok alatti vizsgának minősül az osztályozóvizsga, a különbözeti vizsga, a pótló vizsga, a javítóvizsga.

Osztályozóvizsga a következő esetekben tehető: Félév vége és év vége előtt osztályozóvizsgát tehet a tanuló, ha: magántanuló, külföldi tanulmányokat folytat előrehozott érettségi vizsgát tesz egy vagy több tantárgyból engedélyt kapott arra, hogy a tárgy (vagy tárgyak) követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt eleget tegyen hiányzása miatt nem volt osztályozható és a nevelőtestület a vizsgát engedélyezte

Tanulmányok alatti vizsgák időpontja: Javítóvizsga csak a tanév végén tehető, és legfeljebb 3 tantárgyból, augusztus 15. és 31. között. Osztályozóvizsga intézményünkben előrehozott érettségi vizsga miatt az októbernovemberi és a május-júniusi érettségi vizsgák megkezdése előtti két kijelölt időszakban tehető. 

Osztályozóvizsga magántanulók és hiányzás miatt nem osztályozható tanulók számára: január 1-2. hete és június 1-2. hetében tehető. A vizsga reggel 8.00 óra előtt nem kezdhető és legfeljebb 17.00 óráig tarthat.

34

35 Az osztályozóvizsgára való jelentkezés módja, ideje: 

Előrehozott érettségi vizsga esetén az érettségi jelentkezési lap benyújtásával egy időben az igazgató felé történő írásbeli bejelentéssel történik az osztályozóvizsgára való jelentkezés Határideje: az érettségi jelentkezési határidő utolsó napja

 

Magántanuló esetén a magántanulói jogviszony igénylése egyben az osztályozóvizsgára való jelentkezést is jelenti. Ha a tanuló tanulói jogviszonya szünetel, de osztályozóvizsgával szeretné a tanév követelményeit teljesíteni, akkor a magántanulókkal megegyező módon jelentkezhet és tehet osztályozóvizsgát.

Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága: A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú bizottság előtt kell tenni. Lehetőség szerint a 3 főből 2 tag a vizsgatárgyat tanító szakos tanár. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgaelnök felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért a 20/2012. EMMIrendelet 66.§-(1) bekezdése szerint. A vizsgabizottságban kérdező tanár csak az lehet, aki a NKT. 3. melléklete szerint a tárgyat taníthatja. A vizsgát az igazgató készíti elő és felel a megfelelő előkészítésért és lebonyolításért a 20/2012. EMMI-rendelet 66.§ (3) bekezdésnek megfelelően. Az írásbeli vizsgára vonatkozó általános szabályok: Egy napon maximum 3 írásbeli vizsga szervezhető egy tanuló számára. A vizsgák között 10-30 perc pihenőidőt kell biztosítani. Egy tárgyból az írásbeli vizsga időtartama maximálisan 60 perc lehet. Az írásbeli vizsga lebonyolításáról, a segédeszközökről, a rendkívüli események, szabálytalanságok, a jegyzőkönyvek kezeléséről, a dolgozatok kijavításáról a 20/2012. EMMI-rendelet 67.§ - 69.§ rendelkezik. SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók a szakvélemény alapján hozott igazgatói engedélynek megfelelően kedvezményekben részesülnek. Az írásbeli feladatlapot a javítótanárnak a szóbeli vizsga megkezdésének időpontjáig ki kell javítania. A szóbeli vizsgára vonatkozó általános szabályok: Egy napon egy tanulónak maximum 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg maximum 6 vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázó számára 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több.

35

36 A vizsgázó önállóan felel, vizsgáztató kérdéseket tehet fel, ha meggyőződött arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy súlyos hibát ejtett. Ha a felelt nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. A póttételre adott pontszámot meg kell felezni. Két szóbeli felelet között 15 perc pihenőidőt kell biztosítani. A vizsgára történő megjelenésről, a tételhúzásról, a segédeszközökről, a szabálytalanságokról, a jegyzőkönyv vezetéséről részletesen a 20/2012.EMMI-rendelet 70.§ 71.§-a rendelkezik. SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók a szakvélemény alapján hozott igazgatói engedélynek megfelelően a szóbeli vizsgán kedvezményekben részesülnek A tanulmányok alatti vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit a Házirend 1. sz. melléklete, valamint a Pedagógiai Program tartalmazza.

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,



az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: 

osztályonként két-két hetes,



portai tanulói ügyeletesek,

4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: 

az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;



ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;



az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 36

37 6. A tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30. és 13.25. óra között, valamint az óraközi szünetekben az iskola aulájában tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek a folyosók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók helyes magatartására.

7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük.

A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló a megjelenést követő első osztályfőnöki órán 

három napig terjedő mulasztás esetén – egy tanévben egy alkalommal – szülői,



egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással

igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét az osztálynaplóba bejegyzi. Ennek összesítését, illetve igazolt vagy igazolatlan mivoltát, az osztályfőnök végzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.

37

38

A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten 

példamutató magatartást tanúsít,



vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,



vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,



vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,



vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: 

szaktanári dicséret,



osztályfőnöki dicséret,



igazgatói dicséret,



nevelőtestületi dicséret.

3. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 4. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: 

szaktárgyi teljesítményért,



példamutató magatartásért,



kiemelkedő szorgalomért,



példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 5. Az a végzős tanuló, aki tanulmányai ideje alatt kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró, vagy ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Az a tanuló, aki

38

39 

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,



vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,



vagy igazolatlanul mulaszt

büntetésben részesül. 2. Az iskolai büntetések formái 

szaktanári figyelmeztetés,



osztályfőnöki figyelmeztetés,



osztályfőnöki intés,



igazgatói figyelmeztetés,



igazgatói intés,

3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki intés” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: 

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;



az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;



a szándékos károkozás;



az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;



ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

5. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg. 7. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

39

40

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 3. A térítési díjakat és a tandíjakat minden hó 15. napjáig előre kell utalni az iskola számlájára. Indokolt esetben az igazgató engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni. 4. Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. 5. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat havonta előre, legkésőbb az adott hónap 15. napjáig átutalási postautalványon kell befizetni 6. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében előre befizeti. 7. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló … nappal előre az étkezésért felelős iskolai dolgozónál lemondja.

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. Tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyen könyvekre. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 3. Az igazgató a felmérés eredményéről minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet,

az

iskolaszéket,

az

iskolai

szülői

szervezetet,

az

iskolai

diákönkormányzatot. 4. A szülőknek a kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok 40

41 bemutatása szükséges: -

a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás

-

tartós beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás

-

a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és a rehabilitációs bizottság szakvéleménye

-

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

5. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. 6. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. a.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt

a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. b.

Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint

amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. c.

Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a

megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

41

42

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű

pénzt

a

tanulók

az

iskolába

csak

a

szülő

engedélyével

– rendkívül szükséges esetben – csak saját felelősségükre hozhatnak. A behozott tárgy, érték megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A

házirend

tervezetét

a

nevelők,

a

tanulók

és

a

szülők

javaslatainak

figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatja az iskolai diákönkormányzat vezetősége, a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését. 7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el. 8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.

42

43

1.sz. melléklet

A tanulmányok alatti vizsgák – a vizsgatárgyak részei

TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (vizuális kultúra) Művészetek* (ének zene) Informatika Testnevelés és sport Magyar - Kommunikáció Társadalomismeret Természetismeret

ÍRÁSBELI

X X

SZÓBELI VIZSGA X X X*

GYAKORLATI

X X X X X X X X X X X X

43

X X

44

Az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg mindkét tagintézmény tanulói számára: Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga számonkérési módjai: írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák. Az egyes vizsgarészeken elért eredmények 50-50%-os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. A vizsga teljesítményének százalékos értékelése: 0% – 19% elégtelen 20% – 39% elégséges 40% – 59% közepes 60% – 79% jó 80% – 100% jeles Matematika* Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló-vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll, azzal a megkötéssel, hogy a az osztályozó vizsga kivételével a szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell letenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán legalább 13%-ot elért, de nem érte el a 26%-ot. A szóbeli vizsgán az írásbeli vizsgapontszám fele szerezhető (például 100 pontos írásbeli vizsga esetén 50 pont) Az osztályzat megállapításánál a következő százalékos értékelést alkalmazzuk: 82% – 100% jeles 66% – 81% jó 46% – 65% közepes 26% – 45% elégséges 0% – 25% elégtelen

A vizsgatárgyak részei és követelményei TÁRSADALOMISMERET 9. Magyarország Európában Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók A tudás és az iskola szerepe a társadalomban Egyén és társadalom Média és társadalom Intézményeink működése Múlt és jelen képekben és szövegekben Múlt és jelen képekben és szövegekben A tanulók teljesítményének a mérése 10. A tanulók teljesítményének a mérése A világkép 44

45 A társadalmi normák – szokások és törvények A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédai A civil társadalom – érdekvédelem Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás A tanulók teljesítményének a mérése MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9. Kommunikáció, tömegkommunikáció Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Szövegértés, szövegalkotás Helyesírási ismeretek 10. Szövegértés, szövegalkotás Helyesírási ismeretek A szöveg Stilisztikai alapismeretek Jelentéstan 8 11. Kommunikáció Retorika Általános nyelvészeti ismeretek Pragmatikai ismeretek Szövegalkotás 12. Nyelv és társadalom Nyelvtörténet Ismeretek a nyelvről Szövegalkotás 9. Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Világirodalom – antik római irodalom Világirodalom – Biblia Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor) Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Középkori nyelvemlékek Janus Pannonius portréja Balassi Bálint portréja Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 10. 45

46 Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Életmű – Petőfi Sándor Látásmód – Jókai Mór 11 Életmű – Arany János Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Életmű – Ady Endre Portré – Móricz Zsigmond Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Életmű – Kosztolányi Dezső Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Életmű – Babits Mihály 12. Életmű – József Attila Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Portré – Radnóti Miklós Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Regionális kultúra Az irodalom határterületei

46

47

TÖRTÉNELEM 9. Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma A középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 10. A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 11. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború 12. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország 1945–1956 között A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás Rendszerező ismétlés IDEGEN NYELV 9. Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom 10. Környezetünk Az iskola A munka világa 11. Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus

47

48 12. Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek SZAKISKOLÁS: 9 A nyelvtanulás célja Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket? Az iskola és barátaim Én és a családom Eszem-iszom, étkezés Szabadidőmben Végre itt a nyár! - projekttervek 10. Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket? Az iskola és barátaim Én és a családom Az otthonom Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás Végre itt a nyár! – projekttervek Válasszunk szakmát! 11. Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket? Az iskola és barátaim Én és a családom Az otthonom Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás Eszem-iszom, étkezés Szabadidőmben Válasszunk szakmát! Végre itt a nyár! - projekttervek Matematika 9-10 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika 11-12 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Rendszerező összefoglalás Gondolkodási és megismerési módszerek 48

49 Számtan, algebra Valószínűség-számítás, statisztika Geometria Összefüggések, függvények, sorozatok Fizika 9-10 Tájékozódás égen-földön A közlekedés kinematikai problémái A közlekedés dinamikai problémái A tömegvonzás Mechanikai munka, energia, teljesítmény Egyszerű gépek a mindennapokban Mechanikai rezgések és hullámok Energia nélkül nem megy A Nap Energiaátalakító gépek Hasznosítható energia, a hőtan főtételei Vízkörnyezetünk fizikája Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai A hang és a hangszerek világa Szikrák és villámok Az elektromos áram Lakások, házak elektromos hálózata Az elektromos energia előállítása Elemek, telepek Biológia 10. Láthatatlan élővilág - Mikrobák A Zöld Birodalom - A növények világa Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa Kapcsolatok az élők és élettelen között - Élőlények és környezetük Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése Másfélmillió lépés Magyarországon... - A Kárpát-medence élővilága 11. Sejtjeinkben élünk - A sejt Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések szabályozása Vagyok, mint minden ember… - Az ember egyéni és társas viselkedése 12. Az élet kódja - A biológiai információ és átörökítése Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás Kibontakozás - Biológiai evolúció Jövőnk a tét - Gazdálkodás és fenntarthatóság

49

50 Kémia 9. Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Anyagi rendszerek A kémiai reakciók általános jellemzése Sav-bázis folyamatok Redoxireakciók 10. Bevezetés: A szerves kémia tárgya Szénhidrogének és halogénezett származékaik Oxigéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Aminok, amidok és nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Aminosavak és fehérjék Nukleotidok és nukleinsavak Szerves kémiai számítások 11. Elektrokémia Szervetlen kémiai bevezető Nemesgázok Hidrogén Halogének Az oxigéncsoport Nitrogéncsoport Széncsoport A fémek általános jellemzése Az s-mező fémei A p-mező fémei A d-mező fémei Szervetlen kémiai számítások 12. Kémia körülöttünk és bennünk A kémia hatása az emberi civilizáció fejlődésére A kémia előtt álló nagy kihívások Az érettségi követelmények által előírt kísérletek gyakorlása Az érettségi követelmények által előírt számítási feladatok gyakorlása Tanulmányi kirándulás ETIKA 11. Alapvető etika Korunk kihívásai Egyén és közösség

50

51

Földrajz 9. szakközép A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség 10. szakközép Társadalmi folyamatok a 21. század elején A világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei 11. szakközép A Föld kozmikus környezete Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás legfontosabb mérföldköveinek és eszközeinek, űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése. A műholdak gyakorlati jelentőségének példái. A földi tér ábrázolása Távérzékelés és térinformatika A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák. A nagy tömegű kőzetátalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban. Földtörténet: A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása. A légkör földrajza Időjárás, időjárási frontok A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége: A légszennyezés következményei: A vízburok földrajza A vízburok mint gazdasági erőforrás: A vízburok környezeti problémái: A földrajzi övezetesség 12. szakközép Társadalmi folyamatok a 21. század elején Demográfiai folyamatok a 21. század elején A népesség összetétele Településtípusok – urbanizáció A világgazdaság jellemző folyamatai Nemzetgazdaságok és a világgazdaság 51

52 Integrációs folyamatok A monetáris világ Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői A magyarországi régiók földrajzi jellemzői A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európai Unió A területi fejlettség különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Ázsia regionális földrajza Amerika regionális földrajza Afrika regionális földrajza Ausztrália regionális földrajza Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei Demográfiai és urbanizációs válság A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei A környezet- és a természetvédelem feladatai. Testnevelés Négy évfolyamos képzés Testnevelés Az osztályozó vizsga képességszintjeinek követelményei különbözőek fiúk és leányok számára. Minden évfolyamon teljesíteni kell: 30m-es futás, 60m-es futás, 1200m-es futás, medicinlabda dobás, karhajlítás, 4 perces felülés, helyből távolugrás, magasugrás, távolugrás, kislabda hajítás, 9. évfolyam Kosárlabda: elindulás, megállás, szlalom pályán labdavezetés. Röplabda: kosár- alkarérintés, érintések kör közepén állva, nem léphet ki a körből. Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, meghatározott elemekből összefüggő talajgyakorlat összeállítása, bemutatása. szekrényugrás: guggoló átugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás -3-as lépés,érintőlépés - mérleg- leugrás. korlát: alaplendület, saslengés 5db. gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, leugrás. Atlétika: magasugrás lépő vagy hasmánt technika vagy távolugrás, kislabda hajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás. Kötélmászás. 10. évfolyam Kosárlabda: önindítás, jobb –baloldalról fektetett dobás. Röplabda: alsó nyitás, felső nyitás, páros gyakorlatok. Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, tigrisbukfenc, meghatározott elemekből összefüggő talajgyakorlat összeállítása, bemutatása. Szekrényugrás: guggoló átugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás-3-as lépés, érintőlépés - mérlegforduló - leugrás, 52

53 korlát: alaplendület, saslengés, - terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, hátsófüggés, bicskaleugrás. Atlétika:lépő technikával végrehajtott magasugrás vagy távolugrás guggoló technika, kislabda hajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás. Kötélmászás, fiúknak függeszkedve. 11. évfolyam 48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak. Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapura lövés, falra passz, kapura lövés. Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés. Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás,tigrisbukfenc, cigánykerék összefüggő talajgyakorlat. szekrényugrás: guggoló átugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak, fiúknak hosszában, gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés-mérlegforduló - leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre bicskaleugrás. Atlétika: magasugrás vagy távolugrás, tetszés szerinti technika, kislabda hajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy Cooper-teszt. 12. évfolyam 48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak. Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapura lövés, falra passz, kapura lövés, átlövés, húzás Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés, átadás, kezelés, Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, összefüggő talajgyakorlat bemutatása. tigrisbukfenc, cigánykerék, fejen-átfordulás, összefüggő talajgyakorlat. Szekrényugrás: guggoló-átugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak, fiúknak hosszában terpeszátugrás, gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés, gurulóátfordulás előre –mérlegfordulóleugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, hátul támasz, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre terpeszleugrás. Atlétika: magasugrás vagy távolugrás tetszés szerinti technika, kislabda hajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy Cooper-teszt.

53

54

Ének–zene 9. évfolyam Őskor, ókor és középkor zenéje Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök Népzene stílusjegyei Zeneelmélet (ritmusértékek, előjegyzések, hangnemek és hangközök) Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök. Zenei korszakok jellemzői (Reneszánsz, Barokk, Bécsi klasszika, Romantika, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc) XX. sz. zenei irányzatai, kortárs művészet ( Bartók Béla, Kodály, Zoltán, Schönberg, Berg, Sztravinszkij és kortárs zeneszerzők élete Jazz jellegzetes műfajai (George Gershwin), könnyűzene napjainkban. Táncok a zenetörténetben Informatika 9. 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 6. Könyvtári informatika 10. 2. Alkalmazói ismeretek 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata 11. 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

54

55 12. 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika 6. Könyvtári informatika

55

56 34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

11371-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

10225-12 Asztalosipari szerelés

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

10228-12 Gépkezelés

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Biztonságos munkavégzés alapjai Munka- és tűzvédelem Környezetvédelmi- és technológiai szabályok Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Faipari alapgépek biztonságtechnikája Munkabiztonság Faipari szakmai és gépismeret Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és Alkatrészek felületi szerszámai előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Faipari szakmai gyakorlat Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és Alkatrészek felületi szerszámai előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának szerelési jellemző ismeretek Asztalosipari típusai és gyártástechnológiái Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése előszerelése Helyszíni szerelési feladatok Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése előszerelése Helyszíni szerelési feladatok Szerkezettan-szakrajz és technológia Bútorasztalos termékek típusai, szerkezete Épületasztalos termékek típusai, szerkezete Asztalosipari termékek készítésének technológiája Lapszerkezetű termékek gyártása Ragasztás, felületkezelés technológiája Asztalosipari szakmai gyakorlat Asztalosipari termékek típusai, készítése Lapszerkezetű termékek gyártása Ragasztás, felületkezelés technológiája Gépkezelési ismeretek Faipari megmunkálás gépei, szerszámai Lapanyagok megmunkálása Felületkezelés gépei, berendezései Gépkezelési gyakorlat

56

57 Szakmai követelménymodul 10228-12 Gépkezelés

10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok

Tantárgyak/témakörök Faipari megmunkálás gépei, szerszámai Lapanyagok megmunkálása Felületkezelés gépei, berendezései Faipari szakrajz Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések Ábrázolási módok, rajzok fajtái Fakötések ábrázolása Gyártáselőkészítési ismeretek Anyagismeret Műszaki dokumentáció Vállalkozásműködtetés Számítástechnika a faiparban

57

58 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A(Z)XXII. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ÁGAZATHOZ Szakmai követelménymodul 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Tantárgyak/témakörök Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 Közlekedési ismeretek Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetellenállásai Műszaki rajz Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás Metszeti ábrázolás Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések Jelképes ábrázolás Mechanika Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Szilárdságtan Kinematika-kinetika Gépelemek-géptan Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások Rugók és lengéscsillapítók Csövek és csőszerelvények Tengelyek Csapágyazások Tengelykapcsolók Fékek Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok Technológiai alapismeretek Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakítások, hőkezelések Kötések Forgács nélküli hidegalakítások Forgácsolás Felújítási technológiák Anyag és hibakereső vizsgálatok Szereléstechnika Elektrotechnika-elektronika Villamos alapfogalmak Egyenfeszültségű áramkörök Váltakozó áramú áramkörök Villamosgépek Szűrő áramkörök és póluselmélet Félvezetők és alkalmazásuk Száloptika, elektronikus kijelzők Digitális áramkörök Karbantartási gyakorlatok Mérés és előrajzolás Megmunkálás I. Kötések Megmunkálás II. Anyagvizsgálatok Szerelés Mérési gyakorlatok Villamos méréstechnikai alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések

58

59 Szakmai követelménymodul 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

11499-12 Foglalkoztatás I.

11498-12 Foglalkoztatás II.

10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

10422-12 Járműdiagnosztika

Tantárgyak/témakörök Váltakozóáramú villamos alapmérések I. Váltakozóáramú villamos alapmérések II. Foglalkoztatás témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 témakör 5 Járműkarbantartás Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsi vizsgálati műveletek Gazdasági ismeretek Adózási ismeretek Munkajogi ismeretek Gazdasági társaságok Járműkarbantartás gyakorlata Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsi vizsgálati műveletek Gépjármű-szerkezettan Otto-motorok szerkezete, működése Dízelmotorok szerkezete, működése Motorok hűtése, kenése Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei Erőátviteli berendezések Futóművek, kormányberendezések Fékrendszerek Gépjármű-villamosságtan A gépjármű villamos hálózata Villamos energia ellátás Fogyasztók Motorok elektronikus irányítása Szerelési gyakorlat Motorok Erőátviteli berendezések Futóművek és kormányberendezések Fékrendszerek Elektromos berendezések szerelése Járműdiagnosztika Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája Járműdiagnosztika gyakorlata Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája

59

60

55 525 01AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelménymodul

10423-12 Járműfenntartási feladatok

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

10425-12 Korszerű járműtechnika

Tantárgyak/témakörök Gépjárműszerkezetek Motorok elméleti körfolyamatai és fajlagos mutatói. A forgattyús mechanizmus mozgástörvényei, erőviszonyai. Otto- és dízelmotorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei, elektronikus irányításuk, érzékelők, beavatkozók. Otto- és dízelmotorok mechanikai és emisszió-technikai vizsgálata. A korszerű erőátviteli rendszer elemei, működése és vizsgálata. A gépjármű egyéb szerkezeti elemei és azok vizsgálata. Szakmai számítások Motorjellemzők számítása Hajtóműjellemzők számítása Villamos jellemzők számítása Gépjárműfenntartás gyakorlata Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsi-vizsgálati műveletek Veszélyes anyagok kezelése Hulladékgazdálkodás Veszélyes anyagok kezelése és nyilvántartása Anyagmozgatás, raktárgazdálkodás Vállalkozási ismeretek Adózási ismeretek. számlakészítés Munkajogi ismeretek Gazdasági társaságok Műszaki dokumentációs ismeretek Műszaki dokumentáció készítése Ügyfélkapcsolat Eszközkarbantartás Számítástechnika gyakorlat A rajzoló program bemutatása Alkatrész-kapcsolatok bemutatása, összeállítási rajzok készítése Szakmai összeállítási rajzok rajz-olvasása, rajzi kiegészítése, rajzolása Korszerű járműtechnika Gépjárművek belső- és külsőkapcsolati rendszerei, informatikai hálózatai Korszerű gépjárművek környezetvédel-mi, energetikai és közlekedésbiztonsági követelményei, károsanyag-csökkentő rendszerek. Korszerű gépjárművek integrált motorirányító rendszerei Alternatív hajtású járművek Korszerű gépjárművek egyéb villamos berendezései Korszerű járműtechnika gyakorlat Otto-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása Dízel-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása Gépjárművek egyéb korszerű elektronikusan irányított rendszereinek vizsgálata és javítása Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat Elektronikai mérések gyakorlat Klímatechnika gyakorlat

60

61

54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A XVIII. FAIPAR ÁGAZATHOZ Szakmai követelmény-modul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11371-12 Biztonságos munkavégzés

10232-12 Faipari alapanyagok

10230-12 Bútoripari termékek

Tantárgyak,témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Biztonságos munkavégzés alapjai Munka- és tűzvédelem Környezetvédelmi- és technológiai szabályok Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Faipari alapgépek biztonságtechnikája Munkabiztonság Faipari alapanyag ismeret Faanyagismeret I. Faanyagismeret II. Szárítás-gőzölés Laptermékek Fűrészipari ismeretek Anyaggazdálkodási feladatok Faipari alapanyag gyakorlat Fűrészipari gyakorlat Bútoripari szakrajz Ábrázoló geometria-szakrajz Fakötések, alapszerkezetek Bútor szerkezettan-szakrajz I. Bútor szerkezettan-szakrajz II. Bútor szerkezettan-szakrajz III. Bútorgyártástan Faipari gépek és szerszámok Bútorgyártás ismeret I.

61

62

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11497-12 Foglalkoztatás I

11499-12 Foglalkoztatás II

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10101-12 Építőipari közös tevékenység azonosító száma megnevezése

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken

10105-12 Tapétázási munkák

Tantárgyak/témakörök Foglalkoztatás I témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Foglalkoztatás II témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Munkahelyi egészség és biztonság témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Építőipari alapismeretek Szakmai munka-és balesetvédelem Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika Falfelület festése, díszítése Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz Szakszámítás Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Különleges festési technikák, díszítések Mázolás Alapfelületek vizsgálata Mázolás technológiája, szakszámítása Mázolóanyagok, segédanyagok Mázolás anyagának, segédanyagának anyagismerete Mázolási munkák gyakorlata Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése Mázolás készítése különböző felületeken Mázolási munkák díszítési műveletei Tapétázási munkák Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei Díszítési technológiák Szakszámítás Anyagismeret Tapéták csoportosítása, gyártásismerete Tapétázási munkák gyakorlata Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés

62

63 34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök használata Esztergálás Az esztergálás eszközei Az esztergálás technológiája CNC programozás Esztergálás gyakorlata Az eszközök használata Az esztergálás gyakorlata CNC esztergálás Marás A marás eszközei A marás technológiája CNC programozás Marás gyakorlata

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

10174-12 Esztergályos feladatok

10176-12 Marós feladatok

63

64 Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök Az eszközök használata A marás gyakorlata CNC marás technológiája Köszörülés Köszörülés eszközei Köszörülési technológiák CNC programozás Köszörülés gyakorlata Eszközök használata Köszörülési technológiák alkalmazása CNC köszörülés

10176-12 Marós feladatok

10175-12 Köszörűs feladatok

64

65 52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelmény-modul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11486-12 Szépségszalon üzemeltetése

11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek

Tantárgyak,témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Szakmai etika és kommunikáció Szolgáltatás etika Kommunikációs alapismeretek Kommunikáció a szépségiparban Munka - és környezetvédelem Munka- és tűzvédelem a szépségiparban Környezetvédelem a szépségiparban Elsősegélynyújtás Vállalkozás és marketing Vállalkozási alapismeretek szépségiparban Marketing alapismeretek a szépségiparban Marketing ismeretek alkalmazása Szakmai Informatika Informatikai alapismeretek Internet használat Dokumentum szerkesztés Szépészeti szakmai ismeretek Anatómiai alapismeretek 1. Anatómiai alapismeretek 2. A bőr elemi elváltozásai, bőr-, haj-,köröm-, kéz elváltozásai Masszázs alapjai Divattörténeti ismeretek Általános művészettörténet Hajviselet történet A kozmetika története A kézápolás története Szabadkézi rajz Színelmélet Szépészeti általános anyagismeret Szépészeti anyagismeret 1. Szépészeti anyagismeret 2. Szépészeti anyagismeret 3. Szépészeti anyagismeret 4. Szakmai alapozó gyakorlat Alapsmink 1. Alapsmink 2. Alap masszázs technikák 1. Alap masszázs technikák 2. Hajfonások

65

66 Szakmai követelménymodul 11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek

10250-12 Kézápolás

Tantárgyak/témakörök Hajsodrások Hajszövések Egyszerű kozmetikai anyagok készítése Kézápoló szakmai ismeretek Vendégfogadás,diagnosztizálás, kézápolás Manikűr 1. Manikűr 2. Kézápoló szakmai gyakorlat Előkészítés és kézápolás Manikűr 1. Manikűr 2.

55 815 01 FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11242-12 Alaphajvágás

11243-12 Frizurakészítés

Tantárgyak/témakörök Alaphajvágások gyakorlat Diagnosztizálás, előmunkálatok Férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások Női alaphajvágások és gyermekhajvágás Fodrász szakmai ismeretek 1. Diagnosztizálás, férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások Női alaphajvágások és gyermekhajvágás Művészetek 1. Hajviselettörténet Szabadkézi rajz Frizurakészítés gyakorlat Férfi divathajvágás, szárítás Női divathajvágás, szárítás Konty, alkalmai frizura készítése; hajmunka Fodrász szakmai ismeretek 2. Frizuratervezés, férfi-és női divathajvágás, szárítás Női alkalmai frizura, hajhosszabbítási eljárások Fodrász anyagismeret Hajpakolók és anyagai Vegyszeres műveletek Művészetek 2. Művészettörténet Hajviselettörténet

66

67 34 521 05 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

10181-12 Hegesztési eljárások

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Az elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Hegesztő alapismeretek Hegesztési alapismeretek I. Hegesztési alapismeretek II. A hegesztés műveletei Hegesztő alapgyakorlatok A hegesztés előkészítő műveletei I. A hegesztés előkészítő műveletei II. A hegesztés befejező műveletei Hegesztési ismeretek Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I. Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája II. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája Hegesztett kötések vizsgálata Hegesztési gyakorlatok Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája I-II. Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II.

67

68 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelmény-modul 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10815-12 Információtechnológiai alapok

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

11499-12 Foglalkoztatás II.

Tantárgyak,témakörök Munkahelyi egészség és biztonság témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Információtechnológiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeretek Információtechnológiai biztonság alapjai Információtechnológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezés gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Adatbázis- és szoftverfejlesztés Programozás alapismeretek Adattípusok Programozás elemei Programozási tételek Adatstruktúrák Programtervezés Adatbázisok Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek Objektumorientált programozás Programozási nyelv „A” Állománykezelés Web-programozás alapjai Adatbázis fejlesztés Hálózati ismeretek I. Otthoni és kisvállalati hálózatok Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) Hálózati ismeretek I. gyakorlat Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat Foglalkoztatás témakör 1 témakör 2

68

69

Szakmai követelménymodul 11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Tantárgyak/témakörök témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Hálózati operációs rendszerek Windows Server telepítése és üzemeltetése Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Windows Server telepítése és üzemeltetése Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja Hálózati ismeretek II. Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban Számítógép hálózatok tervezése és támogatása

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

Hálózati ismeretek II. gyakorlat Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban gyakorlat Számítógép hálózatok tervezése és támogatása gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat IT hálózat biztonság gyakorlat

69

70 34 521 04 IPARI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10166-12 Gépészetei kötési feladatok

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti kötések alapjai Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás Felületvédelem Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötések készítése Felületvédelmi bevonatok készítése Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálat Roncsolásmentes anyagvizsgálat Mérőeszközök használata Gépelemek beállítása Hajtások Hidraulikus rendszerek Pneumatikus rendszerek Mérések és beállítások gyakorlata

70

71 Szakmai követelménymodul 10177-12 Gépelemek szerelési feladatai

10178-12 Ipari gépész műveletek

Tantárgyak/témakörök Hajtások szerelése Hidraulikus rendszerek szerelése Pneumatikus rendszerek szerelése Fémmegmunkálások Fémek melegalakítása, tulajdonság javítása Kézi és gépi forgácsolás Üzembehelyezés elmélete Üzembehelyezés gyakorlata Melegüzemi gyakorlat Kézi és gépi forgácsolási feladatok Üzembehelyezés

71

72 34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Tantárgyak/témakörök Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Foglalkoztatás témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint) témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Munkavédelem Elsősegélynyújtás Munkabiztonság Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás törések esetén Elsősegélynyújtás vérzések esetén Elsősegélynyújtás egyéb sérülések esetén Gépészeti alapismeretek Műszaki dokumentációs ismeretek Gépészeti mérésismeret Anyagismeret Anyagvizsgáló technológiák Kézi fémmegmunkálási ismeretek Gépi fémmegmunkálási ismeretek Szerelési ismeretek Gépészeti alapozó gyakorlat Anyagvizsgálatok Fémek alakítása kézi forgácsolással Fémek alakítása gépi forgácsolással Fémek forgács nélküli alakítása Alapszerelések végzése Gépészeti kötésismeret Kötéselmélet Oldható kötések Nem oldható kötések Kötéskészítési gyakorlat Kötéselőkészítési műveletek Oldható kötések készítése Nem oldható kötések készítése Vállalkozási ismeretek Vállalkozások típusai, jogszabályi háttér Vállalkozás indítása, működtetése Dokumentumok A vállalkozás gyakorlata Marketing tevékenység Kapcsolattartási gyakorlatok Dokumentumok kitöltése Karosszérialakatos szakmai ismeret Járműismeret

72

73

Szakmai követelménymodul

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Tantárgyak/témakörök Javítástechnológiai ismeretek Javítások előkészítése Kisjavítások Közepes és nagyjavítások Hegesztési alapismeretek Hegesztési technológiák Szerelési technológiák, szerszámok Utasterek szerelési ismeretei Elektromos berendezések szerelési ismeretei Biztonságtechnikai berendezések szerelési ismeretei Karosszériaszerelési ismeretek Karosszérialakatos szakmai gyakorlat Korrózió okozta sérülések javításai Védőgázos hegesztések Egyéb hegesztési technológiák Vázsérülések javításai Korrodált vagy koccanásos sérülések javításai Karambolos közepes és nagy sérülések javításai Speciális anyagú karosszériajavítások

73

74 34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

10165-12 Épületlakatos feladatok

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Gépészeti kötések alapjai Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás Felületvédelem Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötés készítése Felületvédelmi bevonatok készítése Épületlakatos feladatok Általános vállalkozási ismeretek Épületlakatos szerkezetek Épületlakatos szerkezetek gyártási ismeretei Épületlakatos feladatok gyakorlata Munkatervezési feladatok Munkaszervezési feladatok Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése Karbantartás, javítás Magasban végzett lakatos feladatok A magasban végzett munka biztonsága Építészeti rajzi ismeretek Magasban végzett szerelési folyamatok

74

75 Szakmai követelménymodul

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

10168-12 Szerkezetlakatos feladatok

Tantárgyak/témakörök Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata A magasban végzett munka biztonsága Építészeti rajzfeladatok Magasban végzett szerelések Szerkezetlakatos feladatok Szerkezetlakatos alapismeretek Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek Tartószerkezeti ismeretek Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos munkák Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák Tartószerkezeti lakatos munkák

75

76 34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök Foglalkoztatás I. témakör 1

11497-12 Foglalkoztatás I.

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Foglalkoztatás II. témakör 1

11499-12 Foglalkoztatás II.

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Munkahelyi egészség és biztonság témakör 1

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Építőipari alapismeretek Szakmai munka- és balesetvédelem Építési alapismeretek

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika Falazás, vakolás Falszerkezetek anyagai, kitűzési ismeretek Falszerkezetek készítése Falszerkezetek tervei, anyagszükséglete

10275-12 Falazás, vakolás

Vakolási ismeretek Falazás, vakolás gyakorlat Mérés és kitűzés Falszerkezetek Vakolási munkák Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton anyagai Monolit beton és vasbeton szerkezetek Előregyártott vasbeton szerkezetek

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

Betonozási munkák eszközei, gépei, zsaluzatok, állványzatok Beton és vasbeton szerkezetek tervei, anyagszükséglete Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Beton és vasbeton előállítása Beton és vasbeton szerkezetek készítése Víz-, hő- és hangszigetelés

10277-12 Szigetelések

Vízszigetelés Hő- és hangszigetelés Szigetelések gyakorlat

76

77 Szakmai követelménymodul 10277-12 Szigetelések

Tantárgyak/témakörök Vízszigetelés készítése Hő- és hangszigetelés készítése Hidegburkolási feladatok Burkolandó felület ellenőrzése, előkészítése, burkolatok kitűzése Hagyományos vastagágyas fal és padlóburkolás Ragasztott vékonyágyas fal és padlóburkolás Burkolati tervek, anyagszükséglet számítás

10276-12 Hidegburkolási feladatok 10276-12 Hidegburkolási feladatok

Homlokzatburkolatok készítése Térburkolási ismeretek Hidegburkolási feladatok gyakorlat Burkolatok kitűzése Beltéri burkolatok készítése Kültéri fal és padlóburkolatok készítése Térburkolat készítése Vegyes kőműves feladatok Nyílászáró szerkezetek

10278-12 Vegyes kőműves feladatok

Bontás és átalakítás Vegyes kőműves feladatok gyakorlat Nyílászárók beépítése Bontási és átalakítási munkák

77

78 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

10115-12 Textiltermékek összeállítása

10118-12 Lakástextíliák készítése

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Ruhaipari anyag- és áruismeret Textilipari nyersanyagok Textíliák, kelmék I Textíliák, kelmék II Anyagvizsgálatok gyakorlat Textilipari nyersanyagok Textíliák, kelmék Áruismeret Anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártás-előkészítés Gyártás-előkészítés Szakrajz Szakrajzi alapismeretek Alapszerkesztések, modellezések I. Alapszerkesztések, modellezések II. Szakrajz gyakorlat Szabásminta készítése Textiltermékek készítése Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermékek gyártástechnológiája Textiltermékek készítése gyakorlat Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermék készítése I Textiltermék készítése II Lakástextíliák készítése Lakástextíliák gyártástechnológiája Lakástextíliák készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése Lakástextil-javítószolgáltatás Női ruhák készítése Női ruhák modellezése I. Női ruhák modellezése II. Női ruhák modellezése III. Női ruhák modellezése IV.

10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

Női ruha-készítés gyártástechnológiája I.

78

79 Szakmai követelménymodul

10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

Tantárgyak/témakörök Női ruha-készítés gyártástechnológiája II. Női ruha-készítés gyártástechnológiája III. Női ruha-készítés gyártástechnológiája IV. Női ruhák készítése gyakorlat Női ruhák modellezése Női ruha készítés gyártástechnológiája Női ruhák készítéseI. Női ruhák készítése II. Női ruhák készítése III. Női ruhák készítése IV. Női ruhák készítése V Női ruhák készítése VI. Női ruhák készítése VII. Női ruhák készítése VIII.

79

80 34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10023-12 Épületvillamossági szerelés

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Műszaki informatika Informatikai alapismeretek Irodai alkalmazások Számítógépes hálózatok használata Műszaki ismeretek Egyenáramú áramkörök Mágneses tér és váltakozó áram Szakrajz alapjai Fémek és ötvözetek Nemfémes anyagok Minőségbiztosítás Műszaki gyakorlatok Anyagok és szerszámok Mérések Mechanikai és villamos kötések Épületvillamossági szerelés Csatlakozó vezetékek Épületvillamossági hálózatok, berendezések Érintésvédelem (Hibavédelem) Villámvédelem Épületvillamossági szerelés gyakorlata Csatlakozó vezetékek Épületvillamossági hálózatok, berendezések Érintésvédelem (Hibavédelem) Villámvédelem Épületvillamossági mérések gyakorlat A munka megkezdése előtt, a munka-folyamatban és a munka átadásakor szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása Vállalkozási ismeretek Vállalkozás környezete, személyi feltételei, vállalkozási formák Vállalkozások gazdálkodása Vállalkozások PR tevékenysége Ipari elektronika Elektronikai alapok Analóg alapáramkörök

80

81 Szakmai követelménymodul 10023-12 Épületvillamossági szerelés

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó-berendezések

Tantárgyak/témakörök Digitális alapáramkörök Elektrotechnikai számítások Elektrotechnika Villamosipari anyagismeret Villamos vezetékek Villamos szigetelő-anyagok, műanyagok Elektronikai alkatrészek Villamos gépek anyagai Villamos gépek és berendezések Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása Ipari villamos berendezés szerelése Villamos műszaki ábrázolás Villamosipari műszaki dokumentálás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása Ipari villamos berendezés szerelése Villamos gépek és berendezések ellenőrzése

81

82

54 850 01 KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS Szakmai követelmény-modul

11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Tantárgyak, témakörök Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Foglalkoztatási alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Környezetvédelemi alapismeretek Ökológiai alapfogalmak A természetvédelem alapjai A víz, mint környezeti elem A levegő és a talaj, mint környezeti elem Települési környezet védelme Vízgazdálkodási alapismeretek Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás Hidrológia-hidraulika Vízméréstan Geodézia Környezettechnikai alapok A fizikai eljárások alapelvei. Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik Biológiai eljárások alapjai Műszaki ábrázolás Általános rajztechnikai ismeretek Laboratóriumi alapgyakorlatok Fizikai jellemzők mérése és eszközei Oldatkészítés Laboratóriumi alapműveletek Preparatív feladatok Környezetvédelmi gyakorlat Környezeti elemek vizsgálata Biológiai vizsgálatok Elválasztó műveletek Környezeti állapot vizsgálata Vízgazdálkodási alapgyakorlat Geodéziai mérések Hidrometeorológiai mérések Vízméréstan Analitika gyakorlat Bevezetés az analitikába Redoxi-titrálások

82

83 Szakmai követelmény-modul

10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

Tantárgyak, témakörök Környezettechnika Víz- és levegőtisztaság védelem Talajvédelem Zaj- és sugárvédelem alapjai Hulladékgazdálkodás alapjai Környezettechnika gyakorlat Szennyvízkezelés kémiai módszerei Vízkezelési módok Elválasztó műveletek Műszeres analitika gyakorlat Elektroanalitikai módszerek Optikai módszerek Környezetvédelmi számítások Kémiai számítások Környezetvédelemmel kapcsolatos számítások Méretezési számítások Humánökológia Az emberiség globális problémái Környezet-egészségtan, környezettoxikológia Fenntartható társadalom Környezeti biológia Rendszerezés alapjai, növények és állatok Környezeti tényezők genetikai hatása Környezeti tényezők hatása az elterjedésre, viselkedésre Környezetgazdaságtan Technológia és a környezet Környezetszennyezés gazdaságtana Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás Műszaki ismeretek Mechanikai ismeretek Szállító berendezések

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Áramlástechnikai mérések Jogi és szakigazgatási ismeretek Jogszabálytan, közigazgatás Környezetvédelmi szakigazgatás és Európai Uniós ismeretek Környezeti analitika gyakorlat Vízvizsgálatok Talaj- és hulladékvizsgálatok Ügyintéző feladatok Önkormányzati igazgatás Településkörnyezet Adatszolgáltatási feladatok, dokumentálás

83

84

55 850 05 TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSRÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek Ökológia A természetvédelem szabályozása 10875-12 Természetvédelmi A természetvédelmi szakigazgatás szaktechnikusi tevékenységek Természetvédelmi szaktechnikusi gyakorlat Ökológia gyakorlat Szakigazgatás, szabályozás gyakorlat Természetvédelmi mérések Természetvédelmi mérések gyakorlat 10876-12 Természetvédelmi mérések Laboratóriumi mérések, értékelések Terepi mérések, értékelések Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, revitalizáció Természetvédelmi kezelés Rekultiváció, revitalizáció Agrár-környezetgazdálkodás Agrár-környezetgazdálkodási programok 10877-12 Gazdálkodás és turizmus Gazdálkodás a védett területeken a védett területeken Ökoturisztika Természetvédelmi kezelés, agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat Természetvédelmi kezelés gyakorlat Agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat Ökoturisztika gyakorlat

84

85 34 523 02 SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10815-12 Információtechnológiai alapok

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10833-12 Hálózati alapok

Tantárgyak/témakörök Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 témakör 5 Foglalkoztatás témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 témakör 5 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Információtechnológiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeret Információtechnológia biztonság alapjai Információtechnológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezés gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Hálózati ismeretek Fizikai átviteli jellemzők és módszerek Közeg-hozzáférési módszerek Adatkapcsolati protokollok Lokális hálózatok Hálózati réteg A felsőbb rétegek A TCP/IP protokoll és az Internet Vezeték nélküli átviteli módok Hálózati ismeretek gyakorlat Kábelek és csatlakozók szerelése Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító segítségével

85

86 Szakmai követelménymodul

10833-12 Hálózati alapok

10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

Tantárgyak/témakörök SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón Jogosultságok kiosztása hálózatban Nyomtatás hálózatban Fájlmegosztás LAN hálózatban Operációs rendszerek Számítógépek felépítése Az operációs rendszerek fejlődése Felhasználói felületek Lemezkezelés Állományok Alapfogalmak Folyamat és processzorkezelés Memóriakezelés Operációs rendszerek gyakorlat Macintosh operációs rendszer Android rendszerek Linux desktop operációs rendszer Számítógéprendszer hibáinak elhárítása Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök Számítógépek konfigurálása Perifériák méretezése, kiválasztása Számítógép hibák és elhárításuk Perifériák hibái és elhárításuk Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlat Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat

86

87 34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök Munkavédelemi alapismeretek témakör 1

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Foglalkoztatási alapismeretek témakör 1

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv témakör 1

11497-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Élelmiszerismeret, élvezeti cikkek (jellemzők, vásárlás, tárolás) Táplálkozási alapismeretek Élelmezés-egészségügyi ismeretek Konyhatechnikai berendezések, eszközök Nyersanyag előkészítés, ételkészítési alapműveletek Ételkészítés ételcsoportok alapján Terítés és tálalás a háztartásban Családellátás, - gondozás Család és háztartás Gondozás, nevelés a különböző életkori szakaszokban Egészségügyi alapismeretek

11033-12 Család- és háztartásellátás

Házi betegápolás Elsősegélynyújtás Közösségi családsegítés Lakókörnyezet kialakítás Lakáskialakítás és lakberendezés Lakóépületek környezete, gondozása Lakásgondozás Fehérnemű- és ruhaápolás Lakókörnyezeti munka-, tűz- és környezetvédelem Család- és háztartásellátási gyakorlat Konyhai munkák, ételkészítési alapgyakorlatok Lakókörnyezet gondozási és ruhaápolási gyakorlatok Ápolási, gondozási gyakorlatok Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek

11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel

Üzemgazdasági alapfogalmak Vállalkozási alapismeretek Pénzügyi alapismeretek

87

88 Szakmai követelménymodul 11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel

Tantárgyak/témakörök Adózási, bérezési, munkaügyi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom Idegenforgalmi alapismeretek Vendéglátás fogalma, feltételei, fogyasztóvédelem

11035-12 Vendéglátás

Vendégfogadási feladatok Vendéglátási, értékesítési tevékenység szabályozása Programok, gyermekprogramok szervezése Kommunikáció, kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés Marketing tevékenység Napi tevékenységek gyakorlata Árubeszerzés, élelmiszertárolás, értékesítés

11036-12 Napi tevékenységek

Ételkészítés, terítés, felszolgálás Speciális étrendi igényeknek megfelelő ételkészítés Saját termelésű termékek feldolgozása, tartósítása Takarítás, karbantartás Falusi vendégfogadás Falusi vendégfogadás általános kérdései Falusi vendégfogadás tárgyi feltételrendszere Falusi vendégfogadás szabályai Programszervezés

11037-12 Falusi vendégfogadás

Hagyományőrzés Gyermekprogramok szervezése Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Vendéglátás általános gyakorlata Falusi vendéglátás sajátosságai Programok, gyermekprogramok szervezése Családi gazdaság, vendégfogadás, falusi turizmus tanulmányozása Varrási, kézimunkázási alapismeretek Textilipari anyagismeret Kézimunkák, díszítések Ruhakészítési alapismeretek Lakástextíliák Varrás, kézimunkázás gyakorlat Varróeszközök, kézi öltések Hímzés

11038-12 Kreatív textilfeldolgozás

Varrógép, gépi varrások Textíliák javítása Kötény varrása Szoknyakészítés kész szabásminta használatával Blúzkészítés kész szabásminta használatával Kötés, horgolás Ruhadarabok készítése kész szabásminta használatával Egyéb kézimunkák Vizsgaremek készítés

88

89

Szakmai követelménymodul 11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

Tantárgyak/témakörök Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Kertművelési, termék feldolgozási alapismeretek Zöldségtermesztés Fűszer- és gyógynövények termesztése Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Dísznövénytermesztés Állattartás, állati termékfeldolgozás Állattartási alapismeretek Baromfitartás Nyúltartás Sertéstartás Lótartás Szarvasmarha és juhtartás

11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat Zöldségtermesztés Fűszer- és gyógynövények termesztése Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Dísznövénytermesztés Általános állattartás, higiénia Takarmányozás Baromfi- és nyúltartás Hobbiállatok gondozása Sertéstartás Lótartás Szarvasmarha és juhtartás

89

90

A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjét az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása.) A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjét az iskolai szülői szervezet a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a szülői szervezet vezetőjének aláírása.) A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjével az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

90

91 A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjét a nevelőtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

Kelt: ................................................. igazgató

91