Tábori füzet
| 1
TÁBORI FÜZET
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
Kedves turista barátaink!
„Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik.” -Wass Albert-
2 |
A két évvel ezelőtti, általunk szervezett Vándortábor után idén nyáron újból Csíkba várjuk a Kárpát-medencén belülről és kívülről érkező természetjárókat. Nem kisebb kihívás ez a szépvízi tábor megszervezésénél, de büszkén jelenthetjük ki, hogy az ott szerzett rengeteg tapasztalatot most teljes mértékben felhasználjuk, annak érdekében, hogy 2015-ben is egy emlékezetes találkozást rendezzünk mindannyiunk számára. Az idei EKE-Vándortábor helyszínéül a számtalan látnivalóban bővelkedő Alcsíkot választottuk. Hosszas tervezgetés, tanakodás után úgy döntöttünk, hogy a legmegfelelőbb táborhely a páratlan környezetű, meredek fenyves hegyoldalak között fekvő Tusnádfürdő lesz. A választás azért esett a fürdővárosra, mert alkalmasabb helyszínt nehezen találhattunk volna, hisz környéke – kiváló természeti adottságai révén – rengeteg túralehetőséget kínál a táborlakók számára. Csak Tusnádfürdőről hat jelzett turistaösvény indul ki a környék látnivalói felé. Az ideérkező résztvevők megismerhetik Alcsík és a Kászonok sajátos vidékét, felfedezhetik a Dél-Hargita bérceit, letekinthetnek a Répát-hegység gyönyörű havasi kaszálóiról, vagy bejárhatják a Torjai-hegység mesés magaslatait. Nem maradhat ki Székelyföld egyik büszkesége, a méltán híres Csomád-hegység sem. A vulkáni kráterben pihenő, festői Szent Anna-tó és idősebb testvére, a tundrai növényzettel büszkélkedő Mohos-tőzegláp szintén bemutatásra kerülnek az idelátogatóknak. A máig tartó utóvulkáni működések jóízű borvízforrásokkal és gyógyhatású gázfeltörésekkel gazdagítják a környéket. A rengeteg népi gyógyfürdőt és zamatos borvízforrást egyaránt lesz alkalmuk kipróbálni, megízlelni a turistáknak, sőt a mofettákat is szemügyre vehetik, beleszippantva a kéntől bűzlő levegőbe. A Vándortábor helyszíne gazdag természeti, épített és szellemi örökséggel rendelkezik. A múlt iránt érdeklődök, felkereshetik a térség történelmi emlékeit, várromait, ellátogathatnak a véres ütközeteknek emléket állító Úz-völgyébe vagy a „székely Thermopülének” nevezett Nyerges-tetőre. Bepillanthatnak földalatti bunkerekbe, vagy felkapaszkodhatnak a Jókai Mór egyik regényének címét viselő Bálványos várába is. A spirituális feltöltődésre vágyók eljuthatnak a vidék vallási emlékhelyeihez, a nagyszámú és igen értékes templomhoz, illetve kápolnához is. A túrák megalkotásakor figyelembe vettük minden korosztály igényeit, így nehézségi szinttől függően mindenki megtalálhatja a számára ideális túrát. Készültünk több biciklis kirándu-
| 3
TÁBORI FÜZET
lással, illetve helyet kaptak a buszos honismereti túrák is, de nem feledkezhettünk el a sajátos szekeres barangolásokról sem. A legkisebbek számára is igyekeztünk izgalmas programokat szervezni, szép kilátással egybekötött sétákkal, kalandpark látogatással, de a programok között szerepel a szalonnasütés és a hódles is. A magasságok, zergék szerelmesei sem maradnak kihívás nélkül, ők felkapaszkodhatnak 2500 méter fölé, egy magashegyi sziklatúra keretén belül, a fotózás rajongói számára pedig egy látványos úttal kedveskedünk. Lelkesen tervezett vándortábori útvonalának vezetését sajnos már nem érhette meg – e nagyszerű túrával adózunk tavaly elhunyt kiváló túravezetőnk, Pomjánek Béla emlékének. A túrák után esti előadások, vetítések alkalmával ismerhetik meg jobban régiónkat az érdeklődők. Színes túrakínálattal és programokkal várunk hát minden kedves túratársukat határokon innen és túlról. Vigyük tovább az EKE évszázados szellemiségét, gyűljünk össze újból, hogy megtapasztaljuk a természetszeretet összekötő erejét. Érezzük jól magunkat ezalatt a szűk egy hét alatt, régi barátokkal találkozva és új élményekkel gazdagodva. Ezekkel a gondolatokkal vár a CsEKE minden természetszerető embert Tusnádfürdőre, az Erdélyi Kárpát-Egyesület 2015-ös Vándortáborába, hogy megismerjük vadonjában bámulatos természeti értékekkel rendelkező környékünket, a legendákkal övezett vidéket.
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
TÁBORI SZABÁLYZAT A TÁBOROZÁSRA VONATKOZÓAN: • • • • • • • • • • •
Táborlakók fogadása szigorúan július 28-tól lehetséges (a tábort megelőzően július 26-val zárul a Tusványos programsorozat, 28-ig nincs lehetőség sátrazásra a tábor területén). A táborhelyszín adottságainak köszönhetően autókkal nem lehet a sátrak közé beállni. Külön parkoló lesz az autók számára biztosítva. A táborozás ideje alatt kötelező a kitűző viselése! A kitűzőn szereplő szám/kód egyben tombolaszám is. A sátorszámot és a parkolójegyet jól látható helyre tedd ki! A kijelölt utakat hagyd szabadon! Ne foglald el sem autóddal, sem sátraddal sem csomagjaiddal! A szelektív hulladékgyűjtőket rendeltetésszerűen használd! Ne hagyj szemetet a tábor területén! A pillepalackokra, alumínium dobozokra taposs rá, mielőtt a kukába teszed. A tábor területén a tűzrakás tilos! Kísérd figyelemmel a hirdetőtáblát! A tábor este 10 óra után nyugovóra tér, ne hangoskodj! Bármilyen kérdésed, kérésed van, fordulj a regisztrációhoz! A sátorozó területre kocsival bemenni tényleg tilos!
A TÚRÁKRA VONATKOZÓAN
TELEFONOS ELÉRHETŐSÉGEK: Táborparancsnok: Szabó Károly - 0040749047087 Táborfelelős: Molnár Sándor - 004030711745 Túrafelelős: Bölöni Sándor - 0040744160131 Információ, recepció: Román Árpád - 0040742073128 Tábori Vöröskereszt: Zsigmond Éva - 0040745369116 Hegyi mentőszolgálat: 0040725826668 Általános sürgősségi telefonszám: 112
• • • • • • •
•
4 |
A túrákon mindenki a SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE vesz részt! A túrákra csakis a kitűzőn szereplő kód alapján jelentkezhetsz! Gyermekek 14 éves korig csak szüleikkel, rokonaikkal vehetnek részt a túrákon. A gyalogtúrákon a résztvevők maximális száma nem korlátozott. Az autóbuszt igénylő túrák esetében viszont ha a szükség úgy hozza, akkor fogunk létszámkorlátozást bevezetni. 10 fő alatt viszont nem indítunk túrát. Jelentkezési határidő a következő napi túrára: 20 óra. Túra visszamondást NEM fogadunk el, csak speciális esetben. Meglévő túráról át lehet iratkozni egy másikra különbözet fizetéssel, de nem áll módunkban megtéríteni a különbözetet egy kisebb értékű túra esetén. Ez esetben a határidő: 18 óra! Cserélni továbbra is lehet egymás között, ezt viszont kell jelezni reggel a túravezetőnél a névsorolvasáskor, avagy a regisztrációnál a túrát megelőző nap végéig.
| 5
TÁBORI FÜZET
• •
• • • • • • •
Fizikai erőnlétednek megfelelő túrát válasszál! A nehezebb túrákra csak akkor iratkozz fel ha előzetesen tájékozódtál és megbírod! A túrákra megfelelő felszereléssel és öltözékkel indulj! Ajánlott a lábszárvédő és bakancs viselése, valamint jó útitárs lehet a túrabot. Mivel a túráink zöme nyílt terepen vezet, ajánlott a napszúrás és leégés elleni megfelelő ruházat viselése. Csalán és kullancs csípéssel mindig lehet számolni. A túrák indításánál légy pontos! Ne akard, hogy mások várjanak rád, indítás előtt 10 perccel légy ott! Buszos túráknál keresd a túra kódszámával jelölt autóbuszt. A legtöbb túrán nincs lehetőség az ivóvíz utánpótlására, ezért már a táborból vedd magadhoz a kellő IVÓVÍZ mennyiséget az erre kijelölt helyről! A túrák alatt mindig figyelj a túravezetőkre és a túratársaidra! Tartsd magad a túravezetők utasításaihoz, különös tekintettel az útvonalra, pihenési időkre, haladási sebességre! Ne előzd meg a túravezetőt, valamint ne maradj le a csapattól! Tilos a túrákra kutyát, egyéb házi kedvenceket hozni! Kedvezőtlen időjárási viszonyok között a szervezők változtathatnak az útvonalon.
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
RÉSZVÉTELI DÍJAK: • • • • • • • • •
standard belépő: 100 lej EKE-, MKE- és VTSZ -tagok (2015-re érvényes tagsági könyvvel): 50 lej kisgyermek (0–6 év): ingyenes (nem tartalmazza a kiadványokat és az ajándékot) gyermek, nem EKE-, MKE- és VTSZ - tag (6–12 év): 50 lej (tartalmazza a programfüzetet) gyermek, EKE-, MKE- és VTSZ - tag (6–12 év): 25 lej (tartalmazza a programfüzetet) diák, aki nem EKE-, MKE- és VTSZ - tag (12–23 év) (érvényes diákigazolvánnyal): 70 lej (tartalmazza a kiadványokat és az ajándékot) napi jegy: 30 lej, valamint EKE tagoknak és csíkiaknak: 15 lej (a napi jegy csak programfüzetet tartalmaz) családi kedvezmény: két fizetős gyermek felett a többi ingyen (nem tartalmazza a kiadványokat és az ajándékot) parkolási díj a tábor területén ingyenes minden beregisztrált lakónak.
A STANDARD BELÉPŐ Tartalmazza: • a tábori belépőt a tábor teljes időtartamára; • tábori infrastruktúra használatát; • részvételt a programokon; • az ingyenes sátorhelyet – „a készlet erejéig”; • az ajándékcsomagot, amely tartalmaz egy turistakalauzt és egy programfüzetet a túraleírásokkal; • a túrákon való részvételt. • névre szóló tábori kitűzőt, amely tombolajegy is egyben. Nem tartalmazza: • a túrák árát – ezek árai minden egyes túránál külön fel vannak tüntetve és a regisztrációnál lehet kifizetni • *** Idén is minden századik bejelentkező ingyenes belépést nyer a vándortáborba!
6 |
| 7
TÁBORI FÜZET
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
XXIV. EKE VÁNDORTÁBOR PROGRAMJA 2015. JÚLIUS 28. – KEDD 07.00 – 24.00 – A táborlakók fogadása 18.00 – XXIV. EKE Vándortábor tábor megnyitó Beszédet mond: - Szabó Károly táborparancsnok, a Csíkszéki EKE elnöke - Kovács Lehel István, az országos EKE elnöke - Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere - Dr. Zsigmond Barna Pál, a Vándortábor fővédnöke, Magyarország csíkszeredai főkonzulja - Lehotzky Gyula, a Magyarországi Kárpát Egyesület ügyvezető alelnöke - Németh Imre, a Magyar Természetjáró Szövetség Természetvédelmi Szakbizottsága elnöke - Az EKE-napi pályázatok eredményhirdetése - Papi áldás - Ünnepélyes zászlófelvonás - A Csíkszéki EKE néptánccsoportjának fellépése 19.00 – Jánosi Csaba, CSTTE elnöke, geológus: Székelyföldi fürdők 20.00 – Zsigmond Éva, Vöröskereszt igazgató, elsősegélynyújtás oktató: Elsősegély nyújtási alapismeretek turistáknak
2015. JÚLIUS 28. – SZERDA 5.00 – 10.00 – Túrák indítása 10.00 – Tábori óvoda 19.00 – Imecs István biológus, ACCENT GeoÖkológiai Szervezet, Tusnádfürdő: Alcsíki-medence: az ember a természetben 20.00 – Macalik Ernő biológus: Természetjárás és a gyógyító növények
19.00 – Para Zoltán környezetmérnök, Vinca Minor elnök: A Csomád-Bálványos Natura 2000-es terület bemutatása 20.00 – Szabó Szilárd, WOLFLIFE projektfelelős: Ki üvölt, mi üvölt? Ismerkedés a farkassal.
2015. JÚLIUS 31. – PÉNTEK 5.00 – 9.00 – Túrák indítása 10.00 – Tábori óvoda 19.00 – Niedenbach Ákos hegymászó oktató, történész: Az EKE története archív képekben 20.00 – Bartha Ágnes és Kacsó Sándor szerkesztők, RTV Magyar Adás: EKE-táborok a Magyar Adásban (filmvetítés) 21.00 – TÁNCHÁZ - Bányász Dorottya és Lakatos Imre vezetésével
2015. AUGUSZTUS 1. – SZOMBAT 10.00 – Gombos József természetgyógyász, csontkovács: Mozgásszervi panaszok és ezek évezredes kezelése 10.00 - Gyerekvetélkedők 11.00 – Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége: Himalája női szemmel – Erőss Zsolt oldalán 12.00 – Családi vetélkedők – bakkancsdobáló és kötélhúzó verseny, méta – 14.00 – Tábori mise 18.00 – Táborzáró ünnepség - a Vándortábor kiértékelése, statisztikák - A CsEKERGŐK – a CsEKE női kórusának előadása - Országos kitüntetések, oklevelek átnyújtása, táborzáró - Tombolahúzás 21.00 – Retro Party 22.00 – Tábortűz
2015. AUGUSZTUS 2. – VASÁRNAP 2015. JÚLIUS 30. – CSÜTÖRTÖK
Táborbontás, búcsúzkodás, hazautazás
5.00 – 9.00 – Túrák indítása 10.00 – Tábori óvoda
8 |
| 9
TÁBORI FÜZET
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE Túra neve
Útvonal
Távolság gyalog
Távolság busszal
Szintkülömbség
Indulás
Túravezető
Telefonszám
Túra hossza (időben)
Minősítés
Túradíj
1. csütörtökön NEM
Vártól várig
Tusnádfürdő – Vár-tető – Mohos sarka – Kokojzás – Bolondos-hegy – Buffogó-láp – Büdösbarlang – Köz-tető – Bálványos vára – Bálványosfürdő
21 km
22 km
fel: 1300 m, le: 1100 m
07:00
Kosza Antal, Orbán Zsuzsa
0752–393779 0745–558832
9-10 óra + fél óra busz
nehéz
20
2
Boldogasszonykápolna – Nyerges-tető
Csíkszentgyörgy – Boldogasszonykápolna – Óriás-tető – Rugát-tető – Paphegy – Nyergestető
23 km
47 km
fel: 1050 m, le: 900 m
06:00
Kánya József, Barna Lehel, Puskás Melinda
0745–072237 0721–225390 0729–500105
9-10 óra +1 óra busz
közepesen nehéz
25
3
Cecele
Kászonjakabfalva – Bellő-patak – Cecele – Nyerges-tető
22 km
52 km
fel: 900 m le: 700 m
07:30
0744–795186 0745–978142 0742–834299
8-10 óra +1 óra busz
közepesen nehéz
20
4
Elek apó és Gábor Áron
Tusnádfürdő – Sólyomkő – Mitácspuszta – Gyöngy erdő – „római út” – Érces borvíz – bodvaji vashámor – Kisbacon (Benedek Elekemlékház)
Kedves Ferenc, László Ilonka, László Csaba
15 km
43 km
fel: 900m le: 950m
07:00
Kedves Zsuzsa, Filip Ildikó
0741–272525 0741–503336
8-9 óra + 1 óra busz
közepesen nehéz
25
5
Szent Anna-tó Mohos-tőzegláp
Tusnádfürdő – Komlós árok – Csomád nyereg – Kis-Csomád – Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp – Tóbérce – Taca-gerinc – Csíki Határ Fogadó – Olt menti turista ösvény – Tusnádfürdő
19 km
0
fel: 950m le: 950m
08:00
Olti Kálmán, Szabó József
0748–293085 0744–769983
8-10 óra
közepesen nehéz
5
6
Nádasfürdő – Mohos // Pomjánek Béla Emléktúra //
Újtusnád – Nádasfürdő – Mohos – Szt. Anna-tó nyerge – Csomád köze – Vártető – Szurdok-völgy – Tusnádfürdő
19 km
8 km
fel: 650m le: 700m
07:00
Kovács János, Raffain Enikő, Szakáli Mária
0744–610041 0754–985436 0751–131207
7-8 óra
közepes
10
7
Bóbiska – Kászonok
Kászonfeltíz – Szarvaskő – Fehérkői borvíz – Csutakos – Kapocág – Bóbiska – Káposztás-havas – Törösbérc pataka – Kászonfeltíz
16 km
75 km
fel: 800 m le: 750 m
07:30
Nagy Attila, Gál István, Pászka Ervin
0740–204441 0744–391767 0748–561441
7-8 óra + másfél óra busz
közepes
25
8
Két Sólyomkő – fotós túra
Sepsibükszád (CFR) – Vápa vára – AlsóSólyomkő (Sólyomkő vára + II. világháborús bunker) – Kárpitus – Sólyomkő – Tusnádfürdő
15 km
9 km vonattal
fel: 600 m le: 500 m
05:00
Daday Emese
0744–867387
8-9 óra
közepes
10
Ifjúsági túra fürdőzéssel a Szent Anna-tóban
Tusnádfürdő – Malomcsárda – Csíki Határ Fogadó – Taca – Tóbérce-nyereg – Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp – Mohos-csúcs alatt – Csomád-puszta – Medveles – Vártető alatt, Várvápa-patak – Tusnádfürdő
15 km
0
fel: 700 m le: 700 m
08:00
Mandel Kinga, László Ildikó
0749–791954 0747–115450
9-10 óra/ ebből 2-3 játék, fürdőzés
közepes
5
10
Borvíztúra
Tusnádi Borvízmúzeum – Szeretszeg – Csíklázárfalva – Nyírfürdő-Kőballang – Nádasfürdő – Nádasorra – Eregetőalja – Vargyaskaréja – Veresvíz (Tiszás-patak) – Tusnádfürdő
17 km
9 km
fel: 300 m le: 300 m
07:00
Jánosi Csaba, Solti Adél, Mezei Ilonka
0744–606987 0741–259183 0742–633337
7-8 óra
közepes
10
11
Solyomkő és Toronykövek
Tábor – Toronykövek oda/vissza + Solyomkő oda/vissza – Tábor
9 km
0
fel: 350 m le: 350 m
08:00
Kocsis György, Kozmán Zsolt
0740–258940 0741–160964
5-6 óra
közepes
0
Kisgyermekes és családos túra
A. Tusnádi séta: Borvizek, Ludmillakilátó, Aporbástya B. Gyalog a Szent Anna-tóhoz a szerpentineken – vissza busszal C. Solyomkő és Malom csárdai szalonnasütés
5 km 7,5 km 6,5 km
B: 24 km
A: +/- 70 B: +680/-280, C: +/-200
A: 10:00 B: 9:00 C: 9:00
Daday Zsuzsa, Farkas Emese
0744–913967 0740–783814
A:3-4 h B: 8 h+ buszozás C:3-4 h+ 2-3 szallonasütés
könnyű
B: 20
Sorszám
9
12
10 |
| 11
TÁBORI FÜZET Sorszám
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE Távolság gyalog
Távolság busszal
Szintkülömbség
Telefonszám
Túra hossza (időben)
Minősítés
Túradíj
Tőke Dénes, Fénya József
0752–568855 0744–274692
11-12 óra +4 óra busz
nehéz, hosszú magashegyi túra, kézimunkás szakaszok, szédülésmentesség
50
09:00
Ilyés Erzsébet, Lőrincz Ibolya
0747–036458 0744–669602
7-8 óra + fél óra busz
könnyű
30
09:00
Kassay János, Péter Levente
0740–173164 0751–994113
5-7 óra
közepesen nehéz (terepbiciklizés)
0
0
Indulás
Túra neve
Útvonal
13. csütörtökön NEM
Bucsecs: 2500 méter fölé
Bușteni (Gura Diham mh.) – Molnárvölgy /Valea Morarului (jelzetlen) – Omucsúcs – Szarvasvölgy – Bușteni
20 km
200 km
fel: 1750 m le: 1750 m
05:00
14
Szekeres túra
Újtusnád – az Olt mentén Verebesig (templom) – Lázárfalva** (Nyírfürdő) – Nagytusnádi borvízmúzeum
17 km
20 km
fel: 100 m le: 100 m
15
Kerékpáros MTB – SZERDA
Tusnádfürdő – Vargyas-patak – NagyHaram oldalazás – Fenyősponk – Mohos (piros pont) – Tó-bérce – Szent Anna-tó – Mohos – Vargyaspatak (sárga háromszög) – Tusnádfürdő
29 km
0
fel: 850 m le: 850 m
16
Kerékpáros honismereti I. – SZERDA
Tusnádfürdő – Vargyas-patak – Eregető (Nagy-Haram alja) – Nádas orra – Nádasfürdő – Kis-Haram alja – Lázárfalva (Nyírfürdő) – Tusnád (borvízmúzeum) – Verebes (templom és fürdő) – Tusnádfürdő
0
fel: 450 m le: 450 m
17
Kerékpáros honismereti II. – PÉNTEK
Kászonaltíz – Kászonfeltíz – Kászon pataka – Margit pataka – Katorga éle – Csinód sarka – Aklos – Úz-völgye telep: haditemető és kápolna –Aklos – Fehér-víz nyaka – Margit pataka – Kászon pataka – Kászonaltíz
0
fel: 1000 m le: 1000 m
Kerékpáros honismereti III. – CSÜTÖRTÖK
Csíkszentimre (kőkereszt, Henterkúria, templom, Margit-kápolna) – Csíkszentkirály (Borskapu, Borsáros) – mindszenti hágó – Csíkménaság (templom, Adorján-kúria) – Csíkszentgyörgy (székely kapu, templom) – Csíkszentmárton (park) – Kozmás (templom) – Tusnád (borvízmúzeum, kőkereszt) – Tusnádfürdő
57 km
15 km vonattal
fel: 600 m le: 600 m
19
Buszos honismereti – Kászonok
Tusnádfürdő – Újtusnádi Borvíztöltőde – Nagytusnádi Borvízmúzeum – Kozmás – Nyergestető – Nagykászon – Jakabfalva – Katrosa – Kászonújfalu – Nyergestető – lázárfalvi Nyírfürdő – Kozmás – Tusnádfürdő
85 km
20
Buszos honismereti – Menaság
Tusnádfürdő – Csíkszentmárton – Csíkbánkfalva – Csíkmenaság – Csíkszentkirály – Csíkszentimre – Tusnádfürdő
70 km
18
12 |
34 km
64 km
Túravezető
09:00
Bölöni Sándor
0744–160231
4-6 óra
közepes nehézségű kerékpáros túra
07:30
Kassay János, Péter Levente
0740–173164 0751–994113
9-10 óra + másfél óra busz
nehéz (terepbiciklizés)
25 + bicikliszállítás
07:00
Kosza Antal, Kassay János
0752–393779 0740–173164
8-9 óra + fél óra vonat
közepes nehézségű kerékpáros túra
0
85 km
08:00
Zsigmond Enikő, Román Ildikó
0740–936183 0746–630736
8-9 óra
buszos honismeret
35
70 km
08:00
Kovács Levente, Májai Csaba
0744–428347 0741–603705
7-8 óra
buszos honismeret
40
| 13
TÁBORI FÜZET Sorszám
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE Távolság gyalog
Távolság busszal
Túra neve
Útvonal
21
Terepjárós honismereti túra az Úz-völgyébe
Tusnádfürdő – Csíkszentmárton – Csinód – Úzvölgye telep (Tábla-puszta): hadikápolna és temető – Veresvíz – Aklos – Csinód – Katorga éle – Kászonfeltíz – Nyerges-tető – Tusnádfürdő
3 km
130 km
22
Délutáni Oltszoros séta és esti hódles
Tusnádfürdő – Olt-szoros – középpataki láp – Újtusnád (busz) – Csatószeg (busz): hódvárak -> busszal vissza Tusnádfürdőre
8 km
23 km
23
Esti hódles
Csatószeg (busz): hódvárak -> busszal vissza Tusnádfürdőre
0,5 km
30 km
14 |
Szintkülömbség
fel: 50 m le: 50 m
Indulás
Túravezető
Telefonszám
Túra hossza (időben)
Minősítés
Túradíj
80
07:00
Solti Imre, Czégé Zoltán
0748–828541 0755–507366
10-11 óra
(terepjárós) honismeret + kevés gyaloglás
16:00
Veress Gábor, Kelemen Alpár
0724–801633 0741–518683
4-5 óra
Könnyű
15
19:00
Raffain Enikő, Veress Gábor, Kelemen Alpár
0754–985436 0724–801633 0741–518683
1-2 óra
Könnyű
15
| 15
TÁBORI FÜZET
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
1. VÁRTÓL VÁRIG GYALOGTÚRA Távolság: gyalog 21 km, autóbusszal 22 km, szintkülönbség: + 1350 m / – 1200 m Menetidő: 9-10 óra + fél óra buszozás Minősítés: nehéz túra Túraútvonal: Tusnádfürdő – Vár-tető – Mohos sarka – Kokojzás – Bolondos-hegy – Buffogó-láp – Büdös-barlang – Köz-tető – Bálványos vára – Bálványosfürdő Jellemzés: Meredek kezdettel, de különbnél különb várakkal és természeti érdekességekkel, látványosságokkal megtűzdelt, árnyékos túra. Nyílt terepen vezet, szép kilátással, kezdeti meredek szakasszal. A napi vízszükségletet vigyük magunkkal a táborból! * a túra CSÜTÖRTÖKÖN SZÜNETEL! Túravezetők: Kosza Antal (tel.: 0752–393779) Orbán Zsuzsa (tel.: 0745–558832) A túránkat a tábor kapujában kezdjük a kora reggeli órákban. Itt még visszatérhet az, aki nem hozott magával legalább délig elegendő ivóvízkészletet. A többit pótolhatja a Szent Anna-tó bejáratánál lévő árusoknál, ha jut. Igen sokan fogunk ott áthaladni, több túra is érinti a helyet. Aki mer, az nyer, viszont aki előrelátó, az nem fog szomjazni. Egyébként kellemesen árnyékos túra vár ránk, persze néha-néha „felmelegítjük” magunkat egy-egy tisztáson, élvezve a kilátást a környékre. NE feledjük: ez egy nehéz túra, és még az utolsó órában is igénybe veszi majd a maradék erőnket. Az első másfél kilométeren áthaladunk Tusnádfürdőn, láthatunk régit és újat, sőt az egykori fényét már rég elvesztett, lábán is már alig álló, boldog békebeli fürdőépítészet egyik kövületét is. Röpke fél óra után elérjük az erdő szélét, és elindulunk a szikladarabokkal tarkított ösvényen a Vár-tetőre. Néha az az érzésünk, hogy érintetlen terepen járunk. Felérve a várhoz, rálátást nyerhetünk a történelem széles spektrumára. Éltek, harcoltak, temetkeztek és imádták az isteneiket ezen a helyen különböző korok népei. A vár északi végében található asztalnál még tízóraizni is lehet egy rövidet. Opcionális, mindenki az étkezési szokása szerint. Leereszkedve a Vár-tetőről, elindulunk fel a kráter peremére. Szép erdei ösvényen vezet utunk, néha egy-egy kidőlt fa próbál feltartóztatni, de alázatosan lehajtva a fejünket elférünk alatta. Egy óra alatt elérjük a túránk legmagasabb pontját. Már-már az a benyomásunk, nem is nehéz túra ez, de ahogyan egy helyi mondás tartja, „ősszel számolják a pipéket”. Megállunk a Csomád nyergében elhelyezett
16 |
| 17
TÁBORI FÜZET
„információs pontnál”, csak egy szusz erejéig, mert egy igen szép, kellemesen ereszkedő sétány vár ránk. Egy pillanatra felvillan a Szent Anna-tó víztükre is. Elérjük a Mohos-tőzegláp melletti tisztást. Elő a (nap)szemüvegekkel. Itt kitárul a láthatár kelet felé a Veres-pataknak köszönhetően, és majdnem félszáz kilométerre ellát a szem. Szükségünk is volt már erre. Egy lépésre tőlünk a „bazár”, ki vizet, ki kürtőskalácsot, vagy éppen kitűzőt vásárolhat itt, tetszés szerint. A következő célunk az ebéd. Ezt a Kukujzás tetején ejtenénk meg, ezért még egy kis emelkedőt kicsavarunk a reggelinkből. Az ebédet nem is folytathatnánk jobban, mint egy könnyed ereszkedővel, közben keresztezzük és gyalogolunk is a műúton, néhány száz méter erejéig. Elérjük a megyehatárt, majd elindulunk fel a Bolondosra. Hamarosan elénk tárulnak az Alcsíki-medence falvai, hegyei. Lehet böngészni, fotózni és gyönyörködni. Magunk mögött hagyva a „Csomádokat”, elindulunk a Büdös-hegy felé. Megkerüljük a hegyet déli oldalról észak felé. Az első célpontunk a Büdös-barlang, majd a Timsós-, illetve a Gyilkos-barlang. A Büdös-barlangnál felpezsdíthetjük elfáradt végtagjainkat. Egy lépésre vagyunk a Buffogó-láptól. Itt a nemrég felújított sétányon csodálhatjuk a jelenséget, végül az északi oldalon átugorva a kerítést – kaput elfelejtettek készíteni – megpróbálunk a turistajelzés nyomára bukkanni és kivergődni a gerincre. Ez nem tart 20-30 percnél tovább, majd egy újabb panoráma következik, déli irányba. Előttünk egy hajításra Bálványos vára, de még felugrunk a Köz-tetőre, egy kis történelmi érdekességre, ahol majd rátérünk a régi bálványosi útra. Bálványos vára alig 2 km-re van. Elérkeztünk túránk utolsó, végső célpontjához. A középkori várakhoz híven, ma sem adja könnyen magát. Meg kell másznunk a majdnem 100 méter magas hegyet, de jutalomként láthatunk egy 14. századi nemesi magánvárat minden erődítési elemével együtt. Nem marad hátra más, mint kitörni a várból, lerobogni a hegyoldalon, és bevenni a kocsmát. Igazán ránk fér egy kis felfrissülés.
18 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
2. CSÍKSZENTGYÖRGYI BOLDOGASSZONYKÁPOLNA – NYERGES-TETŐ GYALOGTÚRA Távolság: gyalog 23 km, autóbusszal 47 km, szintkülönbség: + 1050 m / – 900 m Menetidő: 9-10 óra + 1 óra buszozás Minősítés: közepesen nehéz túra Túraútvonal: Csíkszentgyörgy – Boldogasszony-kápolna (Nyír-tető) – Óriás-tető – Rugát-tető – Pap-hegy – Nyerges-tető Jellemzés: A túra nyílt terepen vezet, szép kilátással, kezdeti meredek szakasszal. A napi vízszükségletet vigyük magunkkal a táborból! Túravezetők: Kánya József Barna Lehel
(tel.: 0745–072237) (tel.: 0721–225390)
Túránk Csíkszentgyörgyről indul. Sok településből álló község központja. Csíkszentgyörgyhöz mint községhez tartozik Bánkfalva, Menaságújfalu, Menaság, Pot�tyond, Kotormány és néhány kis Csángó-telep: Egerszék, Gyürke, Csobányos. Csíkszeredától 22 km-re délkeletre, a Fiság-patak völgyében fekszik. Legelőször az 1332-es pápai tizedjegyzékben Sancto-Georgio néven említik. Papja 3 banalist fizetett. Az 1567-es adóösszeírásban „Zent Gijeorgije” néven szerepel, de külön faluban van beírva mai tízese, Körösményfalva (Keorysmenijfalwa). 15 kapuval és külön Jenőfalva (Jeneofalwa 36 kapuval), összesen 51 kapuval. Endes Miklós 3 tízesről ír: Körösményfalva, Jenőfalva és Három Tízes (Gálok, Laczok, Czikók). A Három Tízesbe olvadt bele az 1707–1708-ban Akton és Graven labanc vezérek katonái által elpusztított Monyad maradéka. Volt még egy Zata nevű település is, ami régebb pusztult el. A hagyomány szerint a Basa család falurésze volt. 1938-ban Vámszer Géza adatközlői szerint 5 tízesből állott: Körösményfalva, Jenőfalva, Gálok, Lacók és Czikók utcája, Kányák tízese, Források tízese. A szentgyörgyiek egy érdekes szájhagyományt őriznek: mivel a falu védett, zárt völgyben fekszik, sok szép gyümölcs terem itt, amiért a falut „Szépharmatú Szentgyörgynek” is nevezték. A falu északi végétől keletre van egy kápolnarom, ahol állítólag szintén egy település volt. A szájhagyományok szerint fent, a szomszédos dombokon voltak az első települések, amelyeket rég eltűnt, csak az emlékezetben létező, vagy ma is fellelhető kápolnaromok jeleznek. Római katolikus temploma műemléképület, méretei és építészeti értékei szerint a csíkrákosi banderiális templom után következik, mindenesetre Alcsík legnagyobb, legszebb és legrégibb gótikus temploma.
| 19
TÁBORI FÜZET
A falu honlapján az áll, hogy a falu első temploma 1336-ban leégett, és akkor épült a mai erődített templom elődje. Ezt 1661-ben a faluval együtt a tatárok, törökök felégették. Újraépítése után 1673-ban erődfallal vették körül, ekkor építették újra a cinterem bástyáját is. Az 1648-tól vezetett Historia Domusban fel van jegyezve, hogy a cinteremben nyugszik a legutóbbi 1694-es tatárdúlás győztes csatáinak két hőse, Tompos István és Szebenyi István. Tompos István éppen kisebbik fiának lakodalmát ülte, amikor jött a hír, hogy a tatár Somlyót dúlja. A násznép fegyverforgató tagjaival lóra kapott és indultak a tatár ellen. Nem akarta magával vinni két fiát, a kisebbiknek mondván: Te még most kezded a boldogságot, amit én már átéltem, azért maradj! A nagyobbiknak pedig: Neked pedig apró atyai ápolásra szorult gyermekeid vannak, azért maradj! De persze a fiúk nem tágítottak, és ők is követték apjukat, ahonnan az apa nem tért vis�sza. Legénye elbeszélése szerint Szentkirály és Zsögöd között a tatárokat üldözve a túl kövér lova elbukott, a lóról leesett Tompos Istvánnak az erdőben rejtőzködő tatár nyíllal a szívét átlőtte. A család ekkor nyert nemesi címerében egy nyíllal átlőtt harcos áll. Szebenyi István – tanító lévén (Kálnoky Ádámot is tanította) – a diákjaival együtt Taploca környékén űzte a tatárokat és itt kapott halálos sebet. Ugyanezen alkalomkor a Hosszúasszó völgyében vívott csatában esett el Xántusz Keresztes alcsíki királybíró is. A csata színhelyén ma, a Libidári dombbal szemben – amelyen megtalálhatók a királybíró udvarházának nyomai –, a völgy túlsó oldalán emlékkereszt és kápolna áll. Túránkra csordajáró útba torkolló utcán indulunk. Jobbról hamar szemünkbe ötlik egy régi stílusú, újraépített boronaház, Gál Sándornak, az 1848-as szabadságharc székely honvédezredesének szülőháza. Hosszú emelkedőn menetelve a Nagyboldogasszony-kápolnához érünk, ahonnan már szép kilátás nyílik az Alcsíki-medencére. A kápolna építésének érdekes története van, a falu nagy szülöttje, Ilyés András József római katolikus püspök építette, életpályáját elindító gyermekkori drámai élmények színhelyére. 1639-ben született szegény szülőktől, de szülei – szegénységük ellenére – iskolába adták. Mivel a tanulás nem volt ínyére, édesanyja a disznókat őriztette vele. Az Óriástető-hegy lábán, miközben a disznók legeltek, a kis pásztor elaludt. Álmából ébredve elszörnyedve látott maga előtt egy két lábon álló hatalmas medvét. Ijedtében botját maga elé emelte, és fohászokat hebegett, ami éppen eszébe jutott, mire a medve meghunyászkodott és odébb állt. A gyermek a leírt jelenetet Isten intésének vélte, s hazamenve azt mondta az édesanyjának: Én tanulok és addig tanulok, amíg püspök nem lesz belőlem! Elhatározása meg is valósult. I. Lipót 1696-ban kinevezte Erdély megyéspüspökének. Címerébe bevette a fent leírt jelenetet: a medve ellen botját maga elé magasba emelő fiút. A király utasítására 1697. május 13-án jön Kolozsvárra, és május 19-én Gyulafehérváron száz év után bemutatja az első püspöki szentmisét. A protestáns többségű főkormányszék október 9-én kiutasította Erdélyből, hogy „ne háborítsa a haza csendjét, törvényét és unióját” . Visszatért Nagyszombatra, de csakhamar engedett a szülőföld vonzásának, és 1703-ban visszajön Erdélybe, a szülőfalujában meghúzódva ennek plébániáját vezeti. 1713-ban építteti a kápolnát és
20 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik. Az 1717–1719-es nagy ínség és pestisjárvány következtében elhunytakat is ide temették az emlékezet szerint. Csak ezzel az egy alkalommal Csík lakosságának csaknem a fele elpusztult. Ilyés Andrásnak gazdag egyházirodalmi hagyatéka volt, sok könyvet írt és fordított idegen nyelvekből. Érdekes módon öccse, Ilyés István (sz. 1650-ben), szintén nagy tudományú ember volt. Ő is szamandriai címzetes püspökségig vitte. Ilyés András püspök utódja a csíkkarcfalvi Mártonfi György lett, akit 1713. február 18-án neveztek ki Erdély megyéspüspökévé és több száz lovas kíséretében foglalta el hivatalát. Nagy energiával, sok kemény munkával kezdte el az egyházmegye újraszervezését. Közel a kápolnához van a Pap halála nevű hely, ahol a tatárok néhány elmenekült, a borsikásban elbújt papot öltek meg. A helyet emlékkereszt jelöli. Tartós menetelés után érjük el a Csíki-havasok gerincét, tehát a Kárpátok fő gerincét az Óriás-tetőn, amely 1297 m. A nagy kiterjedésű havasi legelőről szintén szép kilátás nyílik az Alcsíki-medencére és a Dél-Hargita vonulatára. A gerincről a keleti oldalon leereszkedünk a jelzett útig (elvileg jelzett), és délre fordulva folytatjuk utunkat, amíg a Csecsenden (1194 m) át megérkezünk a Rugát-tetőre (1085 m). Keresztezzük a Csíkszentmárton – Úz-völgye utat, és szintén déli irányban folytatjuk utunkat, felmászva a Bot-sarkára (1192 m), nyugat felől kerülve meg a tetőt. A Nagy-Vápa-tetőt (1087 m) és a Medgyes-fejét keleti oldalon, a Nagy-Szetyét nyugatra megkerülve érünk el a Pap-hegyre (1164 m). A Bot sarkától idáig is, a nyílt, füves gerincen gyönyörű kilátásban volt részünk, de a Pap-hegyről elénk táruló panoráma párját ritkítja. Északon a Bot-sarka és a János-tető mögött a Csécsend, a Nagy-Rugát és az Óriás-tetőt, majd az északkelet felé kanyargó Csíki-havasok főgerincét látjuk, a Szellőtől (1496 m) keletre emelkedik a Káronta (1516m), keletre a Csíki-havasok fő gerincének déli szakasza, a Káposztás-havas (1456), a Bóbiska (1453), a Kapocág (1389), a Répát-tető (1292 m), mögöttük a Nemere vonulata magasodik a Nagy-Nemere (Román Nemere 1649 m), a Kis-Nemere (Magyar Nemere 1627 m) és a Nagy Sándor (1640 m) csúcsaival. Délen a Cecele (1373 m), Bodoki-havasok látszanak és a Csomád-hegységben gyönyörködhetünk. Nyugaton a Dél-Hargita zárja a láthatárt a Nagy-Piliskével és legmagasabb csúcsával, a Kakukk-heggyel (1558 m). A Pap-hegyről nyugatra indulunk egy meredek lejtőn és egy széles nyeregbe érkezünk, ahol délnyugatra, majd délre fordulva a Kecske-tetőn (1061m) és a Fertes-tetőn (1051m) át érkezünk a Nyerges-tetőre. Sokszorosan vérrel öntözött hely, ahol sok védelmi csatájukat vívták a székelyek, legutóbb 1849. augusztus 1-jén vívta élet-halál harcát a körülbelül 1000 főt számláló csapatával a hős Tuzson János őrnagy a tízszeres túlerejű orosz–osztrák sereggel szemben. Legyőzetlenül, árulás miatt kellett visszavonuljanak állasaikból, és a tusnádi szorosból visszavonuló Gál Sándor ezredes csapataival egyesülve a Mitácson keresztül vonultak tovább Erdővidék felé, keresve Bem tábornok hadseregével az egyesülés lehetőségét. Az úton túl emlékművet állított az utókor kegyelete. Szemben a dombon az elesett hősök temetőjében szintén sűrű kopjafaerdőt állítottak a kegyelettel emlékezők. A hely ihlette Kányádi Sándor neves költőnket is gyönyörű versének megírására.
| 21
TÁBORI FÜZET
3. CECELE-TÚRA Távolság: gyalog 22 km, autóbusszal 52 km, szintkülönbség: + 930 m / – 680 m Menetidő: 8-9 óra + buszozás Minősítés: közepesen nehéz túra Túraútvonal: Kászonjakabfalva – Bellő-patak – Cecele – Nyerges-tető
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
felé vette útját. Miután Kászon-Újfaluból a felnyomuló oroszok és az azok után jövő Calm-Gallas elől egy heves csata után visszavonulni volt kénytelen; (júl. 31-én) a Nyergestetőn állítá fel fedett helyzetben ágyúit s elszánt honvédeit. A mit sem sejtő oroszok minden elővigyázat nélkül tömegesen nyomultak fel a meredeken emelkedő országúton, Tuzson bevárta lőtávolságra, s akkor kartács-tűzzel seperté őket le. Sokszor kísértének az oroszok elszánt, kétségbeesett rohamot, de az oroszlánként harczoló honvédek és a halált osztó ágyúk mindig visszaterelték.” A nyerges-tetői temetőben, az 1848-as szabadságharc háromszéki eseményeit is felidézve, Kányádi Sándor szép versével búcsúzunk:
Jellemzés: Látványos bunkermaradványok, szép kilátás, vegyesen erdős és füves legelőkön vezet utunk. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból! Túravezetők: Kedves Ferenc (tel.: 0744–795186) László Ilonka (tel.: 0745–978142) Ezúttal különlegesebb túrára hívunk Benneteket, ez nemcsak természetjárás, hanem történelmi, lelki feltöltődés is lesz. Hosszú és kitartást kívánó gyaloglásunk alatt hősök nyomában járunk, a Bellő-hegytől a Nyerges-tetőig és a XVIII–XIX. századtól a második világháborúig. Az útvonal közepén ott trónol a kopasz Cecele, s a Csíki-havasok jellegzetes panorámái kísérnek. A tábortól jó félórás autóbuszúttal jutunk kiindulópontunkhoz. Az utazás idejét honismeretre is felhasználjuk, Kászonszékről, annak történelméről, érdekességeiről beszélgetünk. S hogy a természet is „szóhoz jusson”, egy tízperces megállóval a hódvárakat is megtekintjük. Gyalog indulunk Kászonjakabfalva mellől, ahol a Bellő-patak a Kászon-patakba torkollik. Innen kezdjük a kapaszkodást a Bellő-hegy oldalába. Már néhány perc után a második világháború nyomaiba botlunk. Lövészárokrendszerek, lőállások és vasbeton bunkerek rejtőznek a sűrű bozótban. Bár fennáll az esélye annak, hogy macival is találkozunk, azért bátran megkeresünk néhányat a bunkerek közül, hogy megtudjuk, kik és miért építették a „kászoni dzsungelbe veszett építményeket”. Kiérve a Bellő-hegy csúcsára, szép kilátás nyílik: látszik a Kászoni-medence, a Pap-hegy, a Káposztáshavas és távolabb a Nemere csúcsai. A Ramocsa hegyese és a Nagy-Vápa ponkja alatt gyalogolunk. Szép, nyílt gerincúton haladunk, a kilátás egyre csodálatosabb, s egyre közelebbi a Cecele-csúcs (1173 m). Innen teljes a körpanoráma. Miután többé-kevésbé beazonosítottuk a látnivalókat, a Nyerges-gerincen indulunk tovább. A Balázs dombja s a Lenkert felé tartunk, és meg is érkeztünk a Nyerges-tetőre, túránk végpontjára, ahol Orbán Balázs leírását idézzük: „És itt állott 1849-ki aug. 1-jén Tuzson János honvédezredes, ki Bem által Moldovában feledtetvén, esetlegesen éppen a szentgyörgyi csatavesztés után érkezett vissza Háromszékre, hol minden veszve lévén, kis csapatjával s néhány ágyúval Csík
22 |
„Nem tud róluk a nagyvilág, hőstettükről nem beszélnek, hírük nem őrzi legenda, dicsőítő harci ének, csak a sírjukon nőtt fenyők, fönn a tetőn, a nyeregben, s azért zöldell az az erdő egész Csíkban a legszebben.”
| 23
TÁBORI FÜZET
4. ELEK APÓ ÉS GÁBOR ÁRON-GYALOGTÚRA Távolság: gyalog 15 km, autóbusszal 43 km, szintkülönbség: + 900 m / – 950 m Menetidő: 8-9 óra + 1 óra buszozás Minősítés: közepesen nehéz túra Túraútvonal: Tusnádfürdő – Sólyomkő – Piliske-nyereg – Jáhoros-puszta – Gyöngyerdő – „római út” – Istenkas – bodvaji vashámor – Kisbacon Jellemzés: A túra zömmel erdőben, árnyékos helyeken vezet, kezdeti hosszú emelkedővel – Elek apó örökségének meglátogatása. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból. A túra ára tartalmazza a belépőt a Benedek Elek-emlékházba. Túravezetők: Kedves Zsuzsanna (tel.: 0741–272525) Filip Ildikó (tel.: 0741–503336) Kedves vándortáborosok, ha a címet olvassátok, bizonyára felvetődik bennetek a kérdés, miért éppen Elek apó és Gábor Áron? A válasz: mert ez alkalommal a Hargita-hegységet átszelő túránk – Újtusnádról Bodvajba – nemcsak természetjárás, hanem egyúttal két híres székely nyomában is lépkedünk. A tusnádi táborból indulunk kora reggel. Ösvényünk meredeken kaptat fel először a Sólyomkőre, és miután madártávlatból megcsodáljuk innen az Alcsíki-medencét, továbbkapaszkodunk a Hargita főgerince felé. Fenn a gerincen, a Mitács-hegy alatt tízóraizunk, és elmélázhatunk Mitács varázsló, Uzonka és Piliske vezér legendáján. Ereszkedni kezdünk egy szarvascsapáson, és nemsokára elérjük a régi mitácsi országutat, a Gyöngyerdő különleges bükkösén át kanyargó hajdani római út nyomvonalát. A Mitács-hágón (1220 m) vezetett át a jelenlegi hatodi út elődje, a Deszka útja. Benedek Elek így ír erről: „Mikor még vasutak nem voltanak, a mi erdőnkön át vitte vásárra Alcsík népe a deszkát. A mi erdőnkön hajtotta a baróti vásárra a havason nőtt tulkokat s apró székely lovakat...” Ereszkedünk lefelé, körös-körül valódi hargitai panoráma. Nemsokára elérjük a volt sikló csupasz legelősávját és előttünk az Istenkas. Ennek a leírását sem lehet Benedek Eleknél jobban visszaadni: „Húzódik meg sötéten, rejtelmesen, mély hegyszakadékban egy sűrű rengeteg: Istenkas a neve. Itt rejtőzködött Kisbacon népe a tatárjárás idején... S mert jól elrejté, Istenkasnak nevezték el. Istenkas fenekén vágtat szilajon Fenyős-patak, meg-megtorpanva s átugorva az itt-ott összetorlódott kőgátakon. S ihol itt van mindjárt Érces borvize: messze földön a legjobb borvizet bugyogtató. Érces borvize mélyen beásott, szűk mederben csurdogál, vörösre festve a medret is,
24 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
a meder meredek oldalát is. Meredek oldalból barlangok szája vöröslik: nyilvánvaló, hogy a vasas víz festette vörösre, de szentül hiszi a nép, hogy a hegy keble aranyat rejtegetett valaha régen, talán most is...” Miután megkóstoltuk a valóban „érces” borvizet, megkeressük az Elek apó feredeje néven ismert másik forrást is. Ennek közelében volt a Benedek Huszár család kaszálója, ma már természetesen mindent felvett az erdő. Most egy kicsit elbúcsúzunk Elek apótól, mert közeledünk gyalogtúránk végcéljához, Bodvajhoz, és a figyelmünk Gábor Áron-emlékekre terelődik. Bodvaj a látnivalók kincsesbányája. Az 1848–1849-es szabadságharc idején a háromszéki önvédelmi harcok kiemelkedő egyénisége, Gábor Áron itt önti első híres ágyúit. A vashámor restaurált maradványa ma ipartörténeti műemlék. A hámor melletti vízmosás, a régi vaskőbánya meddőhányója, a vidék ásványkülönlegességeként ismert dobostortaopál lelőhelye. A XIX. században virágzó egykori vasbányák és vasolvasztó kohó maradványai mellett a Fenyő-patak melletti erdőrészben a bodvaji ipartelep erdővel benőtt nyomaiba botlunk. Az idő vasfogától tulajdonképpen csak a temető kőkeresztjei menekültek meg, s bár az egész hely a magasra felnőtt fák között kicsit kísérteties, nekünk inkább büszkeséget, mint félelmet közvetít. A vashámor mellett várjuk buszunkat, hogy a kisbaconi Benedek Elek-emlékháznál való megállás után visszautazzunk a táborba.
| 25
TÁBORI FÜZET
5. SZENT ANNA-TÓ – MOHOS-TŐZEGLÁP TÚRA Távolság: gyalog 19 km, szintkülönbség: + / – 950 m Menetidő: 8-10 óra Minősítés: közepesen nehéz túra Túraútvonal: Tusnádfürdő (tábor) – Komlós-árok – a két Csomád közötti nyereg – Kis-Csomád – Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp – Tóbérce – Taca-gerinc – Csíki Határ Fogadó – Olt menti turistaösvény – Tusnádfürdő (tábor) Jellemzés: Kaptatós túra legendák nyomában. Jelzetlen ösvényeken bejárjuk a kráter peremét, helyenként szép kilátással, zömmel erdőben, árnyékos helyeken vezet utunk. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból! A túra ára tartalmazza a belépőt a Mohos természetvédelmi területre. Túravezetők: Olti Kálmán (tel.: 0748–293085) Szabó József (tel.: 0744–769983)
Túránk a táborból indul a Szent Anna-tóhoz, amely Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni eredetű krátertava. A Hargita-hegység vulkanikus vonulatának legdélebbi, Csomád–Büdös-hegycsoportjának ikerkráterében fekszik, és a Mohos-tőzegláppal együtt természetvédelmi területnek minősül. A Csukás-tó megkerülésével feljutunk a fürdőtelep központjába, majd megérkezünk a Mikes és az Apor borvízforráshoz. Névadóiknak, gróf Mikes Benedeknek és báró Apor Gábornak fontos szerepük volt a térség fürdőtelepeinek kialakításában és fejlesztésében. Megtöltjük palackjainkat ásványvízzel, és elindulunk az elején enyhén emelkedő, majd egyre meredekebben kanyargó turistaösvényen. A piros kereszt jelzésen kapaszkodunk felfelé, sűrű fenyő- és lomberdőben, a Komlós-árok jobb oldalán a Nagy-Csomád (1301 m) és a Kis-Csomád (1238 m) közötti nyeregbe, az 1210 m magasságban fekvő Szöktető-pusztára. Innen a Vártetőre induló kék sáv útjelzésnél jobbra fordulunk, és egy jelzetlen szekérúton a Kis-Csomád felé haladunk. A csúcsot megkerülve, egy irtás szélén, a Kárpitus kőfejtővel szemben csodálatos panoráma tárul elénk. Magunk előtt láthatjuk keleten a Büdös-hegyet (1142 m) és a Tóbércét, délen a Nagyhegyes csúcsát (1106 m), a Bodoki-havasokat, a Tacát (1174 m). Nyugatra előttünk a Komlós- (1269 m) és a Szurdok-csúcs (1267 m), az Olt völgyén túl pedig a Nagy-Murgó (1015 m), a Sólyomkő (824 m) és a Nagy-Piliske (1374 m).
26 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
Itt egy pihenőt tartunk, megreggelizünk. A továbbiakban a gerincet követjük felle, majd a megyehatár vonalán, egy élen balra beereszkedve elérjük a kék kereszt jelzésű turistaösvényt, mely a Csíki Határ Fogadótól indul, és amelyen továbbhaladva érünk le a Szent Anna-tó északi oldalára. A tó 950 m tengerszint feletti magasságban található, a Csomád kisebbik ikerkráterében fekszik, területe 19,5 hektár, legnagyobb mélysége 7 méter. Nincs forrása, a kráterben összegyűlő légköri csapadék táplálja. Vizében vízisikló, tarajos gőte, amerikai törpeharcsa, vízipoloska él. Megindult a feltöltődés, az eliszaposodás a tó északi oldalán. A távoli jövőben valószínű a Mohos sorsára jut. Egy újabb pihenő után folytatjuk túránkat az először 1764-ben épült, majd 1977ben újraépült Szent Anna-kápolna mellett a Mohos-tőzegláp felé. Az elöregedett Mohos-tőzegláp a Csomád nagyobbik ikerkráterében, az északi részen fekszik, területe 80 hektár, a Veres-patak csapolja le. Hajdani víztükre a négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A pleisztocén kori eljegesedések alakították ki a Mohos tundrai növényvilágát. Itt található Erdély egyetlen, az említett eljegesedésből visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), amely a többi reliktum növénnyel egyetemben szigorúan védett. További itt található növényfaj a tőzegmoha, a gyapjúsás, a tőzegrozmaring, a vörös és fekete áfonya, a csenevész erdei fenyő, a satnya nyír. A tőzeglápot a kiszáradás veszélye fenyegeti, a természetes erózió miatt már csak néhány apró tavacskája maradt. A látogatóknak gerendákon fekvő, deszka turistaösvényt alakítottak ki. A tó és a tőzegláp a Lázárfalvi Közbirtokosság területén fekszik, természetvédelme az Ecos Club Kft. gondozásában van. A tőzegláp meglátogatása után visszafordulunk a Szent Anna menedékház felé és a sátortáboron, majd egy bükkösön át felsétálunk a Tóbércére. Itt gyönyörű kilátásban van részünk. Újra láthatjuk a Bodoki-hegyeket, Bükszád községet, a Baróti-hegyeket, a Nagy-Murgót. Pihenés és ebéd után folytatjuk utunkat a Tóbércen, a kék sáv jelzésen, a Szent Anna-tó déli kráterperemén haladva, majd az erdőben egy tisztáson találkozunk a kék kereszt jelzéssel. Továbbá ezt az ösvényt követve utunk emelkedni kezd a Taca keleti, majd déli válla felé. A túloldalt, a leszálló gerincen hatalmas sziklatömböket láthatunk, majd egy erdőlő útra érünk. Lennebb, a hadiút mentén a szoros védelmére épített, majd berobbantott kazamaták láthatók. Alább, egy bükkerdőn áthaladva megérkezünk a Csíki Határ Fogadóhoz. Egy kis pihenő után a kárpitusi kőfejtő felé vezető úton a Vendel borvízforráshoz érkezünk, ahol szomjunkat olthatjuk. Átmegyünk az Olt hídján, és utunkat a továbbiakban a Mária-út jelzését követve folytatjuk a szurdokon át a Malom Csárda felé. Itt egy függőhídon kelünk át az Olt felett, elhaladunk a csárda, majd később a Rudi borvízforrás mellett, és végül a Csukás-tavat délről megkerülve visszajutunk a táborhelyre.
| 27
TÁBORI FÜZET
6. NÁDASFÜRDŐ – MOHOS – POMJÁNEK BÉLA EMLÉKTÚRA Távolság: gyalog 19 km, autóbusszal 8 km, szintkülönbség: + 650 m / – 700 m Menetidő: 7-8 óra Minősítés: közepes túra Túraútvonal: Újtusnád – Rőt pataka – Nádasfürdő – Nagy-Haram oldala – Verespatak – Mohos-tőzegláp – Szent Anna-tó nyerge – Szöktető pusztája – Várnyaka – Vártető – Várvápája – Tusnádfürdő (tábor). Jellemzés: Látványos túra, többnyire erdőben, árnyékos helyeken, várakkal és természeti érdekességekkel. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból! Túravezetők: Kovács János (tel.: 0744–610041) Raffain Enikő (tel.: 0754–985436) A tábortól indulva jó 20 perces autóbuszozással jutunk a gyalogtúra kiindulópontjához. Az utazás ideje alatt áthaladunk Tusnádfürdő északkeleti részén, a Tusnád-szoros szépségeit csodáljuk meg. Jobbról elhaladunk a Vártető alatt, majd átszeljük a Vargyas-patakot, majd a Vargyas-karéjt, a Közép-patakot és megérkezünk Újtusnádra. Gyalogtúránk Újtusnád mellől indul a Nádas-patak völgye mellett, az Alcsíki-medencét lezáró Kis-Haram- és Nagy-Haram-kúp irányába. A kúpok alatt kialakult négyhektáros tőzeglápot szeljük át, ahol a feltörő nagy hozamú források szomszédságában alakult ki a hajdani Tusnádfürdő, amelyet később Nádasfürdőnek neveztek el. A fürdő Újtusnádtól három kilométerre található. Az 1600-as évek végén Lakatos István csíkkozmási plébános említi a Székelyföldet leíró munkájában. A láp központi részén láthatók a régi fürdő nyomai, amelyet hajdanában az egész Alcsík lakossága látogatott. A Nádas borvizes tőzeglápot számos foglalatlan és foglalt nagy hozamú Na-Ng-HCO3 típusú ásványvízforrás táplálja (Nádasborvíz, Feketegyöngy, Pallók vagy Endes borvize, Szemvíz-forrás). A láp északi peremén a vasas és meszes források hatalmas limonit- és mésztufa-kúpokat építettek. A mészégető kemencék nyomai a Pall-árok szélén ma is jól láthatók. 2002 augusztusában a Csíki Természetjáró és Természetvédelmi Egyesület (CSTTE) fürdőépítő kalákát szervezett a Nádasfürdő újjáépítése céljából. Új fürdőmedencéket, forrásházakat, deszka tanösvényt, napozófilagóriát alakítottak ki. A tusnádi Nádasfürdő természetvédelmi
28 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
terület, amely 1980-tól botanikai rezervátum, jellegzetes autotróf borvízláp. Jellegzetes növényei: iszapzsurló, szibériai hamuvirág, rozmaringlevelű fűz, sásfajok, nád, káka vagy mocsári nőszőfű. A kalákában felújított Nádasfürdő napjainkban szinte teljesen elpusztult, az építmény nagy része elkorhadt, csak a fürdőmedencék használhatóak. Nádasfürdőt megtekintve a tálszerű Tófeneken peremén húzódó földúton haladunk tovább a Nagy-Haram lábánál húzódó Nagyláz irányába. Balra a Kis-Haram hosszúkás dagadókúpja, jobbra a Nagy-Haram körvonalazódik, egyre jobban szűkül a látóhatár, az ösvény az erdő ritkás peremét követi. Fenyősponktól folyamatos emelkedő következik, Gábriskert tisztását érintve áthaladunk a Hintók és Szabók vápáján. Az erdei út a Veres-patak szurdokvölgyét követi, majd az Erős nevű meredek kráterfalon éri el Mohos peremét. A Veres-patak csapolja le a tőzeglápot, miután átfűrészelte a laza kőzetanyagból, horzsakőből álló kráterperemet. Egykor itt közel 40 méteres vízesés formájában ömlött ki a barnás színű Veres-patak. A Mohos-tőzeglápot jobbról megkerülve elérjük a Mohos-puszta és a Szent Anna-tó között húzódó nyergen lévő menedékházat (14 km). A menedékháztól a kék csíkkal jelzett ösvényen haladunk tovább, folyamatosan emelkedünk a kráter peremén, egészen a Csomád-nyeregig, Szöktető pusztájáig (1210 m). Folyamatosan ereszkedünk az öreg fenyőerdőben a Várnyakáig. Innen a kék ponttal jelzett turistaösvényen a Vártető területére jutunk (1079 m). A Vártetőről szép kilátás kínálkozik az Alcsíki-medencére. Ez a várrom a megye legnagyobb várépítménye. A székelyföldi ősvárak közül ez a legnagyobb fennsíki vár, több mint hét hektáros ellipszis alakú erőd alkotja, kerülete 1000 m. A Vártető tetején a kora vaskorból nyakas kőgömb, kisméretű kősírok kerültek elő. Jól védhető, kőfallal megerősített erődítmény, a középkorban pedig megfigyelőpont volt. Ma régészeti rezervátum. Visszafelé a vár ösvényén magunk alatt hagyjuk a Vártető délnyugati meredek sziklafalait, amelyeknek aljában terjedelmes „ördögmalom” típusú dácit kőgörgetegek halmozódtak fel. A kék sávon folytatjuk utunkat a Várvápája mentén, az „Urak” ösvényén, szerpentineken ereszkedünk le a rendetlenül szétszórt hatalmas kőtömbök között. A monda szerint a Vártető óriásának lánya kötényébe szedte a völgyben szántogató jobbágyokat, és képes volt az Olt vizét is kiinni. Elérünk egy rendezett borvízkúthoz, áthaladunk a régi 5-ös számú kantin irányában az új, elegáns villanegyeden, és visszaérkezünk Tusnádfürdőre. Áthaladva a főúton, elérjük a Csukás-tavat, és visszajutunk a tábor helyszínére.
| 29
TÁBORI FÜZET
7. BÓBISKA – KÁSZONOK GYALOGTÚRA 7. BÓBISKA – KÁSZONOK GYALOGTÚRA Távolság: gyalog 16 km, autóbusszal 75 km, szintkülönbség: + 800 m / – 750 m Menetidő: 8-9 óra + másfél óra buszozás Minősítés: közepes nehézségű túra Túraútvonal: Kászonfeltíz – Szarvaskő – Fehérkői borvíz – Csutakos – Kapocág – Bóbiska – Káposztás-havas – Törösbérc pataka – Kászonfeltíz. Jellemzés: szép kilátás a Kászoni-medencére, karnyújtásnyira az Úz-völgyétől és a Nemerétől, a Nyerges-tető útba ejtése, vegyesen árnyékos és napos részeken. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból! Túravezetők: Nagy Attila (tel.: 0740–204441) Gál István (tel.: 0744–391767) „Kászonújfalutól keletre törtet le a Kászon vize, melynek havasias küllemű völgyét félkörben hajló havasok festői lánczolata kereteli. E havasok magasabb csúcsai Káposztáshavas, Jáhoros, Impérhavas, Piripótartománya, alább a havasoknak azon roppant zöme, mely a kistölgyesi és az ojtozi szoros közé ékeli magát a Nemere és a Nagy Sándor csúcsokkal. E havastáj egyike honunk legszebb, legtermészetáldottabb vidékeinek, az ember alig érinté annak széleit, bennebbeső őserdeiben még a szarvasok, őzök és medvék zavartalan tanyája van.” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása) A Székelyföld leírója e határ menti vidéken járva nem hiába hatódott meg a kis medence természeti szépségei láttán. A táj nem sokat veszíthetett szépségéből a nagy székely itt járta óta – néhány kortárs erdőirtást leszámítva –, de Isten háta mögötti hely lévén, ritkán jár erre bakancsos természetjáró. Pedig turistaszempontból gazdag e vidék. A medencét szegélyező havasok szépsége, a történelmi határ közelsége, a medence kijáratánál és a közeli Úz-völgyében még látható Árpád-vonal berobbantott bunkerei, az I. és II. világháborús emlékhelyek, a híres kászoni borvízforrások, a jégkorszakból visszamaradt ritka növények védelmét szolgáló természetvédelmi területek számíthatnak érdeklődésre, és nem utolsósorban a medence falvait és sajátos kultúráját is érdemes lenne megnézni, ízlelgetni. A Kászoni-medencét a Csíki-havasok észak–dél irányú főgerincének a Rugát-tető (hágó) után elágazó két vonulatának hegyei határolják, mintegy fordított U betűt
30 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
alkotva. A medence legnagyobb folyóvize, a Kászon-patak déli irányban lép ki a Kászoni-medencéből, majd Kézdiszék területén ömlik a Feketeügy folyóba. A medence három törésvonal mentén süllyedt alá a földtörténet során. A törésvonalak mentén gyakoriak a borvízfeltörések, a legnevezetesebbek a Fehérkői, a Répáti, a Kászonjakabfalvi Salutaris és a Veresszéki borvíztelepek. A térség természeti különhatároltsága ösztönözte a kászoni határvédő székelyeket, hogy függetlenedjenek Csíkszéktől, melynek önállóságot először Szent László – akkor még – herceg, majd Zsigmond király adományozott, a szabadalomlevelet maga Mátyás király is megerősítette. Amíg a Kászonszéket körülhatároló nyugati gerincet a 2-es számú, Óriástető – Pap-hegy túra keretében járják be, addig ez a túraútvonal a keleti gerinc legszebb részén fog vezetni. Tusnádfürdőről Kászonfeltízbe autóbusszal érkezünk, érintve Újtusnádot, Tusnád falut, majd Csíkkozmásnál Kézdiszék irányába fordulunk, áthaladunk a Nyerges-tetőn, Kászonújfalunál elhagyjuk a Kézdi felé vezető utat, és megérkezünk Kászonaltízbe, majd Feltízbe. A tulajdonképpeni gyalogtúránk a Fehérkői-patak torkolatától kezdődik, átellenben a Szarvaskő nevű sziklával. A völgyúton néhány száz méteres gyaloglással megérkezünk a Fehérkői borvízforráshoz. A forrás ismertetése és vizének megkóstolása után felkapaszkodunk a tőle északra húzódó gerincre. A meredek, bükkerdővel borított oldalon ösvényünk egy sziklasor mentén vezet, erről kaphatta a völgy a fehérkői megnevezést. A gerinc közelében a sziklasort egy tekintélyesebb sziklatömb, az Asztagkő zárja, ennek közelében érjük el a Hadi utat. A gerincen a bükkerdőt fokozatosan felváltja a fenyőerdő. Megérkezve Gál mezejére, elfogyasztjuk reggelinket, csodálva a kibontakozó panorámát. Utunk a Csutakos gerincén vezet tovább, amelyet a Tiszás és a Fehérkő völgye szegélyez. A Csutakos magaslata (1339 m) az első, a környékre jó kilátást biztosító csúcs. A csúcstól számított kevés gyaloglás után becsatlakozunk a főgerinc ösvényére, amely egyben a Kárpátok főgerincének piros sávval jelzett turistaútvonala. Ha déli irányban haladnánk, a Répát-tetőre érnénk, de mi északkelet irányban követjük az utat, célunk az I. és II. világháború eseményeiről is nevezetes Úz völgyének megtekintése madártávlatból. A túránkat érintő következő csúcs teljes körpanorámát nyújt az erre járónak, innen belátható a közeli és távoli hegyvonulatok sokasága. Megfelelő látási viszonyok mellett a Kapocág 1389 m-es csúcsáról a következő fontosabb földrajzi domborzatokat láthatjuk: északi irányban a túránk folytatását a Kászoni-hegyek gerincén, amelyet a Bóbiska csúcsa zár, tőle keletre a Baska völgye, majd a Baska gerince, mögöttük a Saj-havas 1553 méteres csúcsa, valamint a Kis-Saj, a Sóvető-havas, a Magyarós-tető és a Lápos-havas látszik. Tovább nézelődve keletre a Nemere vonulata – a Nagy-Nemere (1649 m), a Kis-Nemere (1627 m) és a Nagy Sándor (1640 m) csúccsal – látszik. A Kis-Nemere- vagy Magyar-Nemere-csúcs előterében a Fekete- vagy Cigányka-patak völgye terül el, mely egy évszázaddal koráb-
| 31
TÁBORI FÜZET
ban még országhatár volt. Déli irányban a Lassúág völgyét látjuk, ahol a fent nevezett védett tőzeglápok találhatók, és ennek forrásvidéke, a Csángótelep. Továbbá a Csíki-havasok gerince folytatását látjuk a Répát-tető, a Füge-tető és a Mocsvár kimagaslóbb ponkjaival. Tovább tekintve nyugat irányába a Kászoni-medence, a Csíki-havasok nyugati gerince, odébb a Bodoki-havasok, a Csomád hegytömbje, majd a Hargita-hegység vonulata látszik. Tiszta időben jól kivehetőek a Háromszéki-havasok, a Csukás-hegység, a Német-hegység, a Nagykő-havas, a Bucsecs-hegység, a Keresztényhavas, a Királykő és a Fogarasi-havasok vonulata. A tájkép szépségeitől feltöltődve folytatjuk utunkat a gerinc mentén, kilátásunk folyamatos keleti irányba. 1400 m szint körül ösvényünk az erdőben vezet tovább. Elhaladva a Bóbiska csúcsa alatt (1453 m), felérünk az 1456 m magas Káposztás-havasra, túránk legmagasabb pontjára. A fenyves borította csúcson kilátás nincs, de ahogy ereszkedünk le, helyenként a fenyvesek közt található „ablakokon” rálátás nyílik az alattunk húzódó Úz völgyére és a völgyet szegélyező gerincekre. Feltűnik a Magyarós-tető, a régi országhatár egy, a két világégés idején történelmileg nevezetes stratégiai helye. A ritkuló erdőben a gerincút nyugati irányba folytatódik, majd kiérünk a Káposztás mezejére. A gyaloglás fáradtságát feledteti az előbukkanó szép panoráma. Ebéd közben gyönyörködhetünk a szép tájban. Alattunk az Úz völgyének azon szakasza, mely elhagyja Aklos települést, és folytatódik a Kis-Tölgyesi-szorossal. Északra, velünk szemben magaslik a Saj-havas nagy tömbje. Nyugatabbra tekintve az Úzba torkolló Egerszék-patak szép völgye látható, megfigyelhető a Csíki-havasok zegzugos gerince, mögötte a Hagymás-hegység Nagy-Hagymás, Öcsém és Fekete-Hagymás csúcsai, a Hargita-hegység, a Tarkő-hegység néhány csúcsa. Szerencsés esetben még a Csalhó-hegységet is felfedezhetjük a messzi távolban. A történelem szellemét megidéző helyeken járva nem mehetünk el úgy, hogy ne emlékezzünk meg röviden a völgyben és környékén lezajlott nevezetes eseményekről, a határ védelmezőinek hősies harcairól. További utunk már ereszkedésről szól, vissza a „civilizációba”. Helyenként még feltűnik Aklos csángó település néhány háza. Egy vad, „medvés” részen áthaladva elérjük a Törösbérc-patak menti erdei utat, így érünk az Aklost Kászonaltízzel ös�szekötő útra. Vissza Tusnádfürdőig az utat újra autóbusszal tesszük meg.
32 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
8. KÉT SOLYOMKŐ – FOTÓS GYALOGTÚRA Távolság: gyalog 14 km, autóbusszal/vonattal 9 km, szintkülönbség: + 600 m / – 500 m Menetidő: 8-9 óra Minősítés: közepes túra Túraútvonal: Sepsibükszád – Vápa-vára – Alsó-Sólyomkő – Kárpitus – Hollópatak völgye – Felső-Sólyomkő – tábor Jellemzés: Kalandos túra, változatos, nehézkes terepen. Kevés, meredek kaptató hosszú pihenőszakaszok közé iktatva. Figyelem, bakancs viselése kötelező! Ajánlott továbbá a hosszú ruházat, mivel a túra egy része vadcsapásokon, illetve elhagyatott, aljnövényzettel sűrűn benőtt erdei utakon vezet. A túra utolsó-, becsatlakozó szakasza a Solyomkőre egy komoly oldalazást igényel. A Solyomkő kihagyásával van lehetőség ezen szakaszt kihagyni és direkt a táborba leereszkedni a segédtúravezetővel. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból! Túravezetők: Daday Emese (tel.: 0744–867387) Kelemen Csaba (tel.: 0744-628450) A 2015-ös EKE Vándortábor fotós túrája a sziklaormok, várromok, bunkerek és kőfejtők zord világába kalauzol el bennünket, Hargita és Kovászna megye határán, a Hargita-hegység délkeleti peremén. Célja elsősorban az, hogy felhívja a figyelmet a táborhelyünk fölé tornyosuló, impozáns Sólyomkő kistestvérére, a Sepsibükszád határában található Alsó-Sólyomkőre. Túránk kora reggel, az elsők közt indul a táborhelyről. Autóbusszal utazunk a sepsibükszádi vasútállomásig, ahol a tulajdonképpeni túra kezdődik. Rövidesen elhagyjuk Bükszádot, halastavak mellett haladunk el az Olt árterületén. Egy zsombékoson való izgalmas átkelés után hamarosan megérkezünk a Vápa-vár tövébe. Kurta, ámde meredek kaptató következik; rövidesen egy vársáncban találjuk magunkat. Fél évezrede – ha nevezetesen jatagánnal és török csatakiáltással érkezünk – igencsak nagy bajban lettünk volna. Ám nyílzápor helyett ma már csak az erdő csendje fogad, így teljes biztonságban folytathatjuk utunkat a várrom irányába. Ha jól haladtunk, a vár ormáról végignézhetjük a napkeltét, ha kicsit később érkezünk, sütkérezhetünk a reggeli napfényben, miközben megcsodáljuk a lábainknál elterülő, őzek látogatta Olt menti tisztást. Megtekintjük az északi lakótornyot, körbesétálunk a falmaradványok mentén, majd átkelünk a kettős vársáncon, és magunk mögött hagyjuk az erdőt. Tágas legelőn ballagunk tovább, miközben a szemünket legeltetjük mi magunk is: az északi panorámát a Nagy-Piliske, illetve a
| 33
TÁBORI FÜZET
Hollópatak-tető uralja, innen keletre az Olt völgyén túl a Csomád–Büdös-hegycsoport húzódik, délebbre pedig a Bodoki-havasok. Lassan kibontakozik következő úti célunk is, az Alsó-Sólyomkő. A lankás hegyhát hirtelen leszakadással ér véget: a rég felhagyott, I. bükszádi kőfejtő tetején állunk, előttünk szinte karnyújtásnyira az Alsó-Sólyomkő csúcsosodik. Orbán Balázs így ír róla: „A szoros tulajdonképpeni kezdeténél szeszélyes alakú sziklaszál – mint büszke gúla – emelkedik ki a völgyből, ezen messze ellátszó, s a tusnádi szorosnak díszes előékítményéül szolgáló fantasztikus sziklatömeg, az úgynevezett Alsó-Sólyomkő. Aki ezen czukorsüveg-alakú önállólag fellövellő csompót megpillantja, azt fogja kétségtelenül hinni, hogy az fennrepkedő sólymoknak, magasra törő keselyűknek megközelíthetetlen tanyája.” Pedig bizony megközelíthető, s mi nemcsak megközelítjük, hanem meg is másszuk! Az északi oldalról egy meredek, de biztonságos ösvény hág a tetejére, ezt fogjuk követni. Félúton megszusszanunk Sólyomkő várának romjainál, a tetőn pedig hosszabb pihenőt tartunk, tízóraizással, illetve panorámafotózással egybekötve. A vállalkozó kedvűekkel közben leereszkedünk a hegy gyomrába, hogy felfedezzük a második világháborús vasbeton bunkert. Ha mindenki jóllakott, és kifogyott a fotótémából, továbbindulunk a Kárpitus-kőfejtő irányába. Átkelünk a Sólyomkő patakán, és kellemes nyírfaligetben, majd széles erdei úton haladunk. Mikor a legkevésbé se számítanánk rá, váratlanul kinyílik a tér, és elénk tárul a Kárpitus-hegy tátongó sebe, amely a maga rútságában is valahogy szép, százméteres csupasz sziklafalaival, páratlan visszhangjával. Itt, a kőfejtő sziklaerkélyén újabb pihenőt tartunk, mivel tekintélyes szintkülönbség vár ránk ezután. Amíg pihenünk, szemügyre vehetjük a Csomád-hegység csúcsait a túloldalon: (észak–dél irányban) Vártető, Szurdok-tető, Komlós-tető (közvetlenül mögötte a Nagy-Csomád), Kis-Csomád, illetve Taca-domb. Ezután kapaszkodni kezdünk a Hollópatak-tető irányába, miközben az út egyre vadregényesebbé válik. Hamarosan egy sűrű mogyoróerdőbe érünk, amely fejünk fölött sátorszerűen ös�szefonódó ágaival olyan, akár egy bükkerdőbe vezető zöld alagút. Amint továbbemelkedünk, utunk fokozatosan fenyvesbe torkollik. Mielőtt ereszkedni kezdenénk a Holló-patak völgyébe, egy rövid időre letérünk az útról. Az erdőbe hatolva nem mindennapi látvány fogad: a Toronykövekhez hasonló, oszlopszerű sziklatömbök elszórtan a fák között, mintha gomba módjára az erdő talajából nőttek volna ki. Egyikre helyileg barkácsolt falétra vezet, mivel nagyszerű kilátást kínál nemcsak Tusnádfürdőre és az egész Csomád-hegycsoportra, hanem a Sólyomkőre és a Csíki-medence irányába is. Rövid ereszkedő után ismét elhagyjuk az utat: harántolásba kezdünk a Hollópatak-tető meredek oldalában egy keskeny csapáson, majd szűk félórányi oldalazás után elérjük a Nagy-Piliske lefutó hegylábát, amelyen leereszkedünk a Felső-Sólyomkőhöz. Itt ráérősen bámészkodhatunk, falatozhatunk tetszőleges ideig, hisz már célegyenesben vagyunk, mindössze 20-25 perces út van hátra a piros háromszöggel jelzett szerpentinen, mely egyenesen a táborba vezet vissza.
34 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
9. IFJÚSÁGI GYALOGTÚRA FÜRDŐZÉSSEL A SZENT ANNA-TÓHOZ Távolság: 15 km, szintkülönbség: +700 m / – 700 m Menetidő: 9-10 óra, ebből 2-3 óra fürdés, a Mohos meglátogatása Minősítés: közepes nehézségű túra Túraútvonal: Tusnádfürdő (tábor) – Olt menti turistaösvény -– Csiki Határ Fogadó –Taca–Tó-bérce nyereg – Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp –Mohos-csúcs –Csomád-puszta – Medveles – Vártető alatt, Várvápa-patak –Tusnádfürdő (tábor) Jellemzés: Ifjúsági gyalogtúra Szent Anna-tóban fürdéssel, Mohos látogatással. „Ifjú az, aki annak érzi magát,” kortalanul. A túrát azoknak ajánljuk, akik nemcsak gyalogolni, de fürödni is szeretnek. Szükséges felszerelés: napi vízszükségletét (legalább 1 liter vizet), fürdőruha, vízálló öltözet (reggel még harmatos a fű), esetleg kis költőpénzt is, kürtöskalácsra, üdítőre, fagyira. A túra ára tartalmazza a belépőt a Mohos természetvédelmi területre, valamint a csúcsszirupot. Túravezetők: László Ildikó (tel.: 0747–115450) Mandel László (tel: 0745-438183) Mandel Kinga (tel.: 0749–791954) Roth Tibor (tel.: 0749–791954) Segédtúravezetők: Sólyom Bence Mandel Réka Mandel Tamás Ifjúsági gyalogtúránk a kemping kapujától indul. Aki szeretné indulás előtt, a bejárat feletti Béka nevű borvíznél megtöltheti, a kulacsát. Az utunk a mofetták alatt halad el, átvezet a vasúton és ráfordul az Olt menti kényelmes sétaösvényre. 3,2 km megtétele után elérjük a Határ borvízforrást, itt lehet a vízkészletet még pótolni. Akinek kényes a gyomra, az jobb, ha palackozott ásványvizet hoz magával a teljes túrára. A forrás felett található a Határ Fogadó, ennek udvaráról indul a kék kereszttel jelzett út, ezt követjük majd a tóig. Mindvégig árnyas bükkerdőn megyünk felfele. 15 perc után ráfordulunk a régi hadiútra. Ezen bal felé kanyarodva rövid, 10 perces, lépcsőzetes, igen meredek (35 fokos) hágót kell megmásznunk, a “Jézus hágóját”. Ez a túránk legnehezebb része, innen már menedékesen emelkedünk a nyeregig tovább. Felérve a ritkás erdőben jobb fele tartunk, mellettünk hatalmas sziklatömbök. Aztán az ösvény balra egy erdei útra tér a Taca oldalán. Enyhén emelkedünk, keletre fordulunk és egy bozótos irtáshoz érünk. Az irtás szélén szekérút, majd balra
| 35
TÁBORI FÜZET
felfele haladunk a jelzésen. Rátérünk egy erdei csapásra, mely szintben halad a Taca keleti oldalában. Innen északnak fordulunk, utunk ritkás bükkösben vezet, kisebb napsütötte tisztásokon át. A Taca keleti vállán átlépve az ösvény lejteni kezd, és a Csomád kráterét takaró fenyőerdőbe érkezik. A rövid lejtő aljában kis tisztásra bukkanunk. Ez a Tóbérce és a Taca közti nyereg, ahol a mi kék kereszt jelzésünk találkozik a kék vonal jelzéssel. Itt megpillantjuk a Szent Anna-tavat ebédszünetet és csúcsszörpölést tartunk (1100 méteren). A pihenő után a tó kráterfalába vágott erdőlőúton lefelé, 10 perc alatt eljutunk a tóig (950m-ig). Utunk idáig 2 órát tartott, a fogadótól 3,9 km. Hosszú fürdőzés után a kilátót érintve kimászunk a védett terület gondnokságának központjába, ahol ismét megpihenünk. Itt lehetőség adódik egy üdítőt vagy kürtöskalácsot venni. Aztán vezetővel megnézzük a Mohos-tőzegláp érdekességeit, átmegyünk kis pallóin és visszaindulunk. Balra felkanyarodunk a sárga jelzésen és a Mohos-csúcs (1182m) alatti öreg erdőben járunk. Medvés, kacskaringós úton, szintvonalban haladva átérünk a Csomád pusztára, ahol menták, gyógynövények illatoznak. Aki szeretne, menet közben kisebb csokrot szedhet magának, az esti teához. Elhagyunk egy nyílt medvelest és újra bent vagyunk az erdőben, a kék vonal jelzésen. Boldogan szökdécselünk lefelé a Vártető alatti ösvényen, lentebb, a sziklás-köves ösvényen óvatosabban lépünk. A település határában levő Várvápai borvíz-forrásnál felfrissülünkés nemsokára kiérünk az erdőből, visszaértünk Tusnádfürdőre. A tótól a táborig 7,5 km-t mértünk. Hazafele pár percre megállunk a kis bolt előtt, hogy véletlenül se vigyük haza a zsebpénzt, aki akar, fagyizhat még egyet. Sötétedés előtt visszaérkezünk a táborba. Forrás: Zsigmond Enikő (1998): Csomád Hegycsoport, Szent Anna tó és környéke. “ Erdély Hegyei 3 “Pallas Kiadó, Csíkszereda.
36 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
10. BORVÍZ-GYALOGTÚRA Távolság: gyalog 17 km, autóbusszal 8 km, szintkülönbség: + 300 m / – 300 m Menetidő: 7-8 óra + buszozás Minősítés: könnyebb-közepes, látványos túra Túraútvonal: Tusnádfürdő – Tusnádi Borvízmúzeum – Szeretszeg – Csíklázárfalva – Nyírfürdő-Kőballang – Nádasfürdő – Nádasorra – Eregetőalja – Vargyaskaréja – Veresvíz (Tiszás-patak) – Tusnádfürdő Jellemzés: borvízkóstoló, látványos túra. A túra ára tartalmazza a belépőt a Borvízmúzeumba. Túravezető:
Jánosi Csaba (tel: 0744–606987)
A tusnádfürdői alaptáborból autóbusszal utazunk a Tusnád központjában található Borvízmúzeumhoz, ahol megtekinthetjük Székelyföld gazdag ásványvízvagyonához kapcsolódó tárgyi emlékeket. A tíz évvel ezelőtt, 2005-ben a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület által megálmodott jurta formájú borvízmúzeum információs tábláin olvashatjuk a térség földtani, vízföldtani, fürdő- és ásványvíz-palackozástörténeti leírását. A múzeum melletti borvízforrás megkóstolása után gyalogosan folytatjuk utunkat Lázárfalva irányába. Áthaladunk az egykor különálló településként ismert Szeretszegen. Az 1822ben leégett, főleg zsúpfedeles házakból álló település lakói Ótelvén Újtusnád néven alapítottak települést. Szeretszegen született dr. Ábrahám Ambrus (1893–1989) zoológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szegedi egyetem tanáraként több ismeretterjesztő cikket írt a székelyföldi fürdőkről. Minden írásában felemlegette szeretett szülőföldjét, Tusnádot. A szürke vulkáni homokba mélyen bevágódott Tusnád-patak völgyén haladunk Csíklázárfalva dombon ülő házai felé. A Mohos-tőzeglápból eredő patak a szeretszegi réten egykor malmokat hajtott. A falu szélén álló Alsómalom telkén az András Alapítvány nyári tánctábort működtet. Kalákában újították fel az épületeit és udvarát. A 690 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő település egykor királyi birtok volt, Felső-Fehér vármegyéhez tartozott. A hagyomány szerint a Lázár grófok alapították, de volt itt udvarháza a Petkieknek, az Aporoknak és a Miklóssyaknak is. Napjainkban csak a művelődési házként működő Miklóssyak kúriája áll. 1882. június 24-én Lázárfalva is Szeretszeg sorsára jutott, a falu nagy része leégett. Lángok martalékává vált a kápolna is. A kápolna helyén emlékkereszt áll, amelyet Nikulics Pál cseh származású kőfaragó készített.
| 37
TÁBORI FÜZET
A Lázárfalva határában emelkedő vulkanikus eredetű Kis-Haram andezitje kön�nyen faragható. Ez meglátszik a falu építészetén is. Házak, kapuk, kertsasok, vályúk, malomkövek készültek a világosszürke színű kihűlt lávából. Ma zsákfalu Lázárfalva, de egykor itt haladt át, Kápolnamezőt és Bálványosvárát érintve, a Csíkot Torjával összekötő országút. Lázárfalvának nemcsak a történelmi múltja gazdag, hanem határa is. Székelyföldön talán itt található a legtöbb borvízforrás és szén-dioxid-gázömlés, büdösgödör vagy mofetta. A település délkeleti peremén, a Borvíztető alatt, a Büdösalja nevű helyen látható az egykor Fortyogóként emlegetett Nyírfürdő, amely aktív vulkáni vidékre emlékeztet. Borvízforrások, fortyogók, gázömlések találhatók a kis népi fürdő területén, amelyet elsőként 2001-ben, a Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka keretében újítottak fel. Korábban csak fürdőmedencéje volt, de a természeti adottságok lehetővé tették egy kis mofetta megépítését is. A nagy erővel feltörő, kén-hidrogénes, szén-dioxid-gázzal működő mofetta igen kedvelt nemcsak a környék, hanem távolabbi vidékek lakói között is. Mozgásszervi és érrendszeri betegségek gyógyítására javallott. A fürdő környékét felépítő kréta kori homokkövek bomlásából származó agyagos hegylábi törmelékben ritka, csak aktív vulkáni vidékekre jellemző szulfát ásványok képződtek. Nevezetesebb az eddig csak a kamcsatkai Uzon-vulkán kalderájában leírt uzonit, valamint anakranit, pararealgár és auripigment ásvány. A borvízforrások által felhalmozott vasércet a korábbi évszázadokban bányászták. Ezt bizonyítják a „vasszarnak” nevezett salakmaradványok és a Vasláb helynév. A vulkáni gázakból Kápolnamező térségében kicsapódott ként is kitermelték a középkor folyamán. Fürdés és mofettázás után továbbindulunk a Nádasfürdő irányában. A Tusnád-patak mély völgyén átvágva Kis-Haram peremét és az egykori kőbányát, Kőballangot érintjük, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Alcsíki-medencére és a Dél-Hargita, valamint a Csíki-havasok vonulatára. A Kis-Haram és Nagy-Haram közötti völgy nyugati részén fekszik a négy hektár kiterjedésű Nádas botanikai-geológiai természetvédelmi terület. A központi részén tizenegy méter vastag borvizes tőzegtelep jégkorszaki maradványnövényeket – törpe kecskerágó, szibériai hamuvirág, törpefűz stb. – rejteget. A lápban nagy hozamú nátrium–magnézium–kalcium–hidrogénkarbonát-klorid típusú szénsavas ásványvízforrások törnek fel, amelyeknek napi hozama meghaladja a kétmillió litert. A forrásokból nagy mennyiségű mésztufa és limonit csapódik ki. A korábban felhalmozódott mésztufából meszet égettek. A láp központi területén működött Tusnádfürdő néven egy kis népi fürdő. A tusnádi Olt-szorosban 1842-ben fejlődésnek indult mai Tusnádfürdő miatt Nádasfürdő elvesztette jelentőségét, csak a környék lakói használták. 2002-ben a Fürdőépítő Kaláka keretében felújították, de napjainkra ismét romos állapotba került a környék egyik legszebb fekvésű népi fürdője.
38 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
A Csomád-hegység egyik legszebb vulkáni kúpja előtt elhaladva felkapaszkodunk a Nádasorra nevű hegylábra, ahonnan megcsodálhatjuk az Alcsíki-medencét lezáró Nagyjáhoros (Piricske) tömbjét. Az Olt jobb partján emelkedő vulkáni építmény meredek lejtői bámulatba ejtik a természetjárót. Vargyaskarélyán keresztezzük a Várútját, amely az előttünk emelkedő csonka kúp alakú Vártetőn lévő várhoz vezet. A tusnádi Olt-szoros fölött emelkedő magaslaton Erdély egyik legnagyobb, több mint hat hektár kiterjedésű vaskori és kora középkori vára áll, ahol a székely ABC betűivel kőbe vésett ligatúrák láthatók. Vártető nyugati lejtőin, Tusnádfürdő északi bejáratánál fakadnak a Felső-Tiszás-patak langyos, 20–23 Celsius-fok hőmérsékletű nátrium–kalcium-klorid–hidrogén-karbonát típusú borvízforrásai. A lejtőn lefolyó vizekből kicsapódó nagy mennyiségű limonit színe után a helyiek veresvízként is emlegetik a zuhatagot. A Tiszás nevet a borvizek által lerakott meszes talajt kedvelő, itt tenyésző tiszafától kapta. Deszkakeretbe foglalt forrásait fürdésre használják. „Nagy szénsavtartalma és magas hőmérséklete miatt javallható mindazoknak, akik szénsavas kúrára szorulnak” – írta dr. Ábrahám Ambrus professzor, aki gyermekkorában itt árulta az epret az erre sétáló fürdővendégeknek. Gyalogtúránk végén elfáradt lábainkat megvontathatjuk a langyos borvízben. Utunk további része a táborig Tusnádfürdő sétányain vezet végig.
| 39
TÁBORI FÜZET
11. SÓLYOMKŐ ÉS TORONYKÖVEK – GYALOGTÚRA Távolság: gyalog 9 km, szintkülönbség: + 350 m / – 350 m Menetidő: 5-6 óra Minősítés: könnyebb-közepes túrák Túraútvonal: Tábor – Hollók-pataka – Sólyomkő – Hollók-pataka és Bánya-patak – Ölyves-patak – Toronykövek – Bánya-patak – Tábor
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
A Hollók patakától elindulunk észak felé egy erdei úton, amely szintvonalon megkerüli a bal oldalon található Sólyomkövet, áthalad a Bánya-patakon, és 2 km megtétele után az Ölyves-patak mentén (nincs jelzés) balra kikanyarodik a Toronykövek irányába. Enyhe emelkedők után vegyes erdőben érkezünk meg a Toronykövekhez (950 m), ahonnan megtekinthető az Olt völgye, Tusnádfürdő és a Csomád-hegység. A Toronykövek a Nagy-Piliske (1374 m) vulkáni hegytömb nyugati folytatása, egy lávafolyás vastagpados andezitből felépült piroklasztit. Innen újabb egyedi kilátással gazdagodunk, majd egy kis pihenőt követően vis�szaindulunk a táborba.
Jellemzés: kaptatós utak, egyedi kilátások Tusnádfürdőre, a kövekhez kimenni szédülésmentesség szükséges. Két külön kis túrára is bontható, hisz az átkötés a két túra közt mintegy 5 percre található a tábor bejáratától. A napi ivóvízszükségletét mindenki hozza magával a táborból! Túravezetők: Kocsis György (tel.: 0740–258940) Kozmán Zsolt (tel.: 0741–160964)
A tábortól a Hollók patakáig rövid emelkedővel indul az út, majd a piros háromszög jelzi az irányt a Sólyomkőre. Az erdei úton áthaladva a jelzés a Hollók-pataka mellett tizennyolc szerpentinen vezet végig a meredek oldalon. Mintegy 45 percnyi kapaszkodó után egy kisebb szikla mögé érkezünk, amely a Sólyomkő déli részén található. Jobb irányba haladva tovább egy meredek lejtőn haladunk, ahol egy megállóhoz érkezünk. Innen rövid sétát téve északi irányba, megérkezünk a Sólyomkő-kilátóhoz, ahol fakereszt is található. Innen belátható a város, az Olt folyó völgye és a Csomád-hegység. A Sólyomkő természetvédelmi terület, amely teljes egészében a vulkanikus hegység déli részéhez tartozik, és a Piliske vulkáni kúp keleti részének alján fekszik (824 m), torony alakú andezit-kiemelkedések formájában, amelyek 50-60 méterrel a földfelszín fölé emelkednek. A rezervátum részét képezi egy hegyi tájnak, lombhullató és tűlevelű erdővel borított. Itt sok helyhez alkalmazkodott növény figyelhető meg, úgymint a teleki hölgymál (Hieracium telekianum). Állatvilágából a vörös mókus, a nagy pele, az európai őz, a barna medve, a macskabagoly és a kormosfejű cinege említhető. Rövid pihenő után visszaérkezünk a kiindulóponthoz, a Hollók patakához. Innen a következő célpontunkhoz fogunk ellátogatni, a Toronykövekhez, amelyek valószínűleg egy időben keletkeztek az előbbivel, annyi különbséggel, hogy a Bánya-patak másik oldalán helyezkednek el, mintegy száz méternyivel fennebb.
40 |
| 41
TÁBORI FÜZET
12. TÁBORI GYERMEKTÚRÁK Útvonal: A. Tusnádi séta (5 km) + Kalandpark (opcionális) – indulás 10 órakor B. Gyalog a Szent Anna-tóhoz a szerpentineken: 7,5 km / + 680 m, – 280 m és vissza autóbusszal (24 km) C. Sólyomkői panoráma (2 km) és Malom csárdai szalonnasütés (2 x 2 km) Minősítés: A, C – könnyű túrák, B – közepes Indulás: A –10 órakor; B és C túra – 9 órakor Jellemzés: gyermekeknek és szüleiknek/nagyszüleiknek kellemes időtöltés
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
rontja a két hatalmas antenna is. A tisztáson elfogyaszthatjuk a maradék tízórainkat, fényképezkedünk, szemünket gyönyörködtethetjük az elénk táruló csúcsok, mint a Nagy-Piliske látványában. Lassan ereszkedünk lefelé az árnyékos erdei ösvényen, ahol kb. 20 perc után elérjük a Csukás Szálloda felújított épületét és a várost átszelő főutat. Az össztáv 5 km, 70 m szintkülönbséggel, ami kényelmesen megtehető 4 óra alatt. Egy tábori pihenőt, illetve az ebédet követően a Csukás-tó partján lévő Kalandparkban lehet folytatni a napot. A Kalandparkban a következők a díjszabások: 5-9 éves gyerekeknek 20 lej, 10 év fölött és felnőtteknek 25 lej.
Túravezetők: Daday Zsuzsa (tel.: 0744–913967) Farkas Emese (tel.: 0740–783814)
B. GYALOG A SZENT ANNA-TÓHOZ A SZERPENTINEKEN, AUTÓBUSSZAL VISSZA – 2. TÚRANAP
A. TUSNÁDI SÉTA + KALANDPARK – 1. TÚRANAP
Távolság: gyalog 7,5 km, autóbusszal 24 km, szintkülönbség: 680 m emelkedő, 280 m ereszkedő Menetidő: 8 óra + buszozás Minősítés: könnyebb-közepes, látványos túra
Távolság: 5 km, 70 m emelkedő, 70 m ereszkedő Menetidő: 3-4 óra Tusnádfürdő, Erdély, ezen belül Hargita megye legszebb magaslati fürdőhelyeinek egyike, 1968-tól Románia legkisebb városa. Ezt a státuszt ásványvizeinek és gyógyfürdőinek köszönheti. A város 656 m tengerszint felett fekszik, a Szurdok, Vártető és Csomád zöldellő csúcsaival körülölelve. Ezen hely természeti szépségeibe szeretnénk bepillantást nyújtani táborlakóink számára, az Apor-bástya és a Ludmilla-kilátóhoz szervezett baba- és gyermektúrák alkalmával. Az Apor-bástyához a tábortól indulunk, a főúton átkelve. Indulástól számítva kb. 20 perc múlva elérünk a Mikes- és Apor-forráshoz, ahol megtölthetjük vizespalackjainkat az Apor-forrás friss borvizével. Ezután utunk eléri az erdő szélét, ahonnan a piros pont jelzés mentén széles erdei ösvényen haladva megérkezünk célunk első megállójához, az Apor-bástyához. Eddig 3 km-t tettünk meg. Itt megpihenünk és megcsodáljuk a Sólyomkő szikláit és az ezt körülölelő kisebb csúcsokat. A piros pont jelzést szem előtt tartva „egyszemélyes” ösvényen haladunk tovább a Ludmilla-kilátó irányába. Virágok szegélyezik a kis ösvényt, amely egy szép tisztásra visz, fürkésző szemeink felfedezik északkelet irányban a piros pont jelzést és továbbhaladunk madárcsiripelés kíséretében a Ludmilla-kilátó felé. Az Apor-bástya és a Ludmilla-kilátó közötti 1 km-es táv megtételéhez kb. fél órára van szükségünk. Ide megérkezve a kilátást részben eltakarják a már magasra nőtt fák, és sajnos a látványt
42 |
Túraútvonal: Tusnádfürdő (tábor) – Komlós-árok – a két Csomád közötti nyereg – Szent Anna Menedékház és tó – busszal vissza a táborba A tábortól gyalog indulunk a nem hosszú, de nagyobb szintkülönbségű túránkra. Az Apor- és Mikes-borvízforrásnál hagyjuk el Tusnádfürdő határát, ahol még feltölthetjük a kulacsainkat friss, hideg vízzel és a piros pont és kereszt jelzéseken indulunk a meredek kaptatónak. A tábori indulásunktól számítva kb. 2 km után a piros pont jelzés az Apor-bástya felé balra fordul, mi előre megyünk a piros kereszt jelzésen. Ezután megkezdjük a kb. 30 szerpentinből álló emelkedő utunkat, mely 2 km-en át tart. Lassan kapaszkodunk felfelé, időnként megállunk és kifújjuk magunkat. Kb. 2-3 óra alatt kiérünk a Nagy- és Kis-Csomád közötti nyeregbe. Itt csatlakozik a Vártetőről jövő kék sáv jelzés, és a találkozópontnál található egy pihenőhely, ahol időt szakítunk a tájékoztató tábla elolvasására, valamint egy gyümölcs, vagy müzliszelet elfogyasztására is. Utunkat folytatva ezután ereszkedni kezdünk a Szent Anna Menedékház felé. Előbb a széldöntés által tönkretett kilátó mögött megpillantjuk a Szent Anna-tavat, majd ereszkedve egy keveset, a Mohos-tőzeglápot is, utána elérjük a menedékházat, ahol ismét tartunk egy rövid pihenőt. Ezután továbbmegyünk a kráterben az aszfaltúton. Beszagolunk a gázömlési lyukakba, a kilátónál letekintünk a Szent Anna-tóra.
| 43
TÁBORI FÜZET
A kilátó után az erdőben folytatjuk utunkat a tóig. A tóparton elfogyaszthatjuk a szendvicseinket, ellenőrizzük a víz hőmérsékletét (nyáron is hűvös!), játszunk egy keveset, meghallgatjuk a Szent Anna-tó legendáját, és visszakapaszkodunk a kráter peremére, ahol már az autóbusz vár ránk és leszállít a táborba. A túrabakancs használata kötelező! 14 éven aluli gyermekek szülő/nagyszülő felügyelete mellett vehetnek részt a túrán. Díjszabások az autóbuszra: felnőtteknek 20 lej, gyermekeknek 10 lej, a 6 év alatti gyermeknek (ölben tartva) díjmentesek.
C. SÓLYOMKŐI PANORÁMA ÉS MALOM CSÁRDAI SZALONNASÜTÉS – 3. TÚRANAP Távolság: 2,5 + 4 km, 200 m emelkedő, 200 m ereszkedő Menetidő: 3-4 óra + 2-3 óra szalonnasütés Következő túránk a Sólyomkőhöz kalauzolja kedves táborlakóinkat. Túránkat a tábornál kezdjük. Fakitermelő úton haladva, pár perc alatt elérjük a kaput, amelyen átlépve a Sólyomkő Természetvédelmi Területre érkezünk. Egy hasznos és érdekes tudnivalókkal ellátott tábla elégíti ki kíváncsiságunkat a természetvédelmi területen fellelhető állat- és növényvilágról. Az első 100 méteren meredek kapaszkodón (a piros háromszög jelzést követve), lassan haladva felérünk az ösvényre. Kellemes szerpetineken folytatjuk utunkat. Kis pihenőkkel megfűszerezve egy óra múlva megérkezünk ahhoz a sziklához, amely szép kilátást nyújt a hegy lábánál elterülő fürdőhelységre. Kirajzolódik a Csukás-tó, körülvéve a Szurdok, Vártető, Komlós-tető, Taca-tető, mintegy menedéket nyújtva a lábainál fekvő városkára. Betelve a csodálatos látvánnyal, elindulunk a Sólyómkő felé, amely nemsokára elénk tárul, és kényelmesen hozzálátunk ebédünk elfogyasztásához, legeltetve szemeinket a fürdőhelyet körülölelő zöldellő hegyek pazar látványában. Pihenésünket követően elindulunk lefelé ugyanazon az útvonalon, amelyen felértünk. Akinek még kedve és erőnléte van rá, az a Malom csárdánál egy kis szalonnasütéssel méltóképpen zárhatja a napot. Ennek a túrának a paraméterei következők: távolság kb. 6,5 km (a tábor – Sólyomkő –tábor 2,5 km, és a tábor – Malom csárda – tábor 2 x 2 km); szintkülönbség 200 m; idő kb. 4 óra és még 2-3 óra a szalonnasütési idő . Indulás 9 órakor.
44 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
13. BUCSECS (2500 m FÖLÉ) MAGASHEGYI SZIKLATÚRA Távolság: gyalog 20 km, autóbusszal 200 km, szintkülönbség: + 1750 m / – 1750 m Menetidő: 11-12 óra + 4-5 óra buszozás Minősítés: nehéz, hosszú, magashegyi túra Túraútvonal: Bustény/Bușteni – Molnár-völgy /Valea Morarului (jelzetlen) – Omu-csúcs – Szarvas-völgy – Bustény/Bușteni Jellemzés: jó fizikai erőnlét és szédülésmentesség, helyenként kézhasználat is szükséges, korai indulás. A napi vízszükségletét mindenki hozza magával a táborból. * A TÚRA CSÜTÖRTÖKÖN SZÜNETEL! Túravezetők: Tőke Dénes (tel.: 0752–568855) Fénya József (tel.: 0744 –274692) A Csíkszéki EKE által szervezendő 2015-ös EKE Vándortábor túrakínálatában egy nem mindennapi túra is szerepel a Bucsecs-hegységbe. A túra a hangsúlyozottan nehéz magashegyi sziklatúrák kategóriájába sorolandó, ezért csak kiváló erőnléttel rendelkező, magashegyi kézhasználatos sziklatúrákban jártas túrázóknak ajánlott. A táborhelyről autóbusszal utazunk két és fél órán keresztül Bustényba. A Dihamvölgyön 3 km után az autóbuszunkat hátrahagyva a Szarvas-völgy irányába rátérünk a sárga sáv jelzésre, és ezt követjük meredek erdős hegyoldalon kapaszkodva egészen a Coştila-, majd a Szarvas-völgy-tisztásig. Körülbelül egy óra, egy óra 20 perc múlva csatlakozunk a piros háromszög jelzésre, amely a Bucsecs hegytömbjének lábánál kanyarog dél–észak irányba. Ezt követjük egészen a Molnár-völgy bejáratáig. Innen utunk a Bucsecs-hegység vitathatatlanul legimpozánsabb, legszebb sziklavölgyén halad felfelé, a jelzetlen, csak ritkán vagy alig járt hegyi ösvényen. A Molnársziklavölgy két hegygerinc közé ékelődik, balról (felfelé) a Morar-hegygerinc (Molnár), amit a sokak által ismert látványos sziklatornyok csipkéznek, jobbra a Bucşoiul Mic (Kis-Buksoj) leszakadó sziklafalai, amelynek gerincén húzódott a Monarchia határa. Igazi vad alpesi világ vesz körül, miközben a völgy meredek sziklatömbjein mászva haladunk az óhajtott magaslatok felé. A panoráma igazi szépsége akkor mutatkozik meg igazán, amikor felérkezünk a völgyzáró katlan szelídebb alpesi legelőire. Utunk itt balra fordul, és sziklalépcsők sorozatát megmászva érkezünk fel a Buksoj-nyereg alá, ahonnan már szelídebb füves lejtők vezetnek a Nagy-Buksojcsúcsot az Omu-csúccsal összekötő nyeregbe, amely fölött találkozik a Kis- és a Nagy-Buksoj gerince. Itt még megtalálható egy kőbe vésett régi határjel, a MOR
| 45
TÁBORI FÜZET
183/3, amely időközben turistajelzéssé vált. A nyeregből kiérve az Emberfő gerincére, a csúcs előtt kb. 300 méterrel még a figyelmes szem felfedezheti a 183/a határhalom felrobbantott maradványait. A 183/b határhalmot az Omu csúcsszikla helyettesítette, ahonnan már nem követjük a régi határt a Batrina irányába, hanem betérünk az ország legmagasabban fekvő menedékházába. Ezzel elértünk nem titkolt célunkat, a Bucsecs-hegység legmagasabb csúcsát, az Omut (Emberfő-csúcs) 2505 méteren. Innen szétnézve a környező hegységek panorámája tárul elénk. Egy megérdemelt pihenő és ebéd után utunk már lefelé vezet. A sárga sáv jelzésen indulunk le a Szarvas-völgy sziklás mélységeinek irányába. Viszonylag kényelmes, jól kitaposott ösvényen kanyarogva érkezünk a Coştila-tisztásra, ahonnan már a feljövetelkor megismert útszakaszon ereszkedünk a völgybe, hogy az Omu-csúcsról 4,5–5 órás út után visszaérkezzünk a ránk várakozó autóbuszhoz.
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
14. SZEKERES túra Távolság: 17 km szekéren, szintkülönbség: + 100 m / – 100 m 20 km autóbusszal (Tábor – Újtusnád és Tusnád falu – Tábor), Menetidő: 7-8 óra +1/2 óra autóbusszal Minősítés: könnyű túra Útvonal: Újtusnád – az Olt mentén Verebesig (templom) – Lázárfalva (Nyírfürdő) – Tusnádi Borvízmúzeum Jellemzők: utunk végig nyílt terepen vezet, napsütés ellen szükséges a megfelelő védekezés. Egy kevés ivóvíz a kezdeti kilométerekre. Gyermekeknek fél ár. Túravezetők: Ilyés Erzsébet (tel.: 0747–036458) Lőrincz Ibolya (tel.: 0744–669602) A ló szeretetéről különösebben nem kell mesélni, úgy gondolom, hiszen a székelység történelmében mindig jelentős szerepe volt a lónak, mint az ember hűséges társának. A ló szeretete pedig kortól független, és éppen ezért hívunk meg benneteket egy könnyű, kellemes nap eltöltésére a karon ülő kisgyerekektől a szép kort megért turistatársakig, szekereken üldögélve megcsodálni a körülöttünk lévő táj szépségeit, épített örökségeinket ebben a szüntelenül rohanó világunkban. Szekeres túránkat egy 10 km-es autóbuszozás után Újtusnád falu központjából indítjuk. Újtusnád a Tusnádi-szoros északi kijáratánál az Olt gyönyörű széles lankáján fekszik, Orbán Balázs leírása szerint Tusnádújfalu volt a neve. Községközpontja Nagytusnád, tulajdonképpen a leégett Nagytusnád Szeretszeg nevű falurészének lakói alapították 1822-ben, a leírások szerint 43 család. A faluból északra elindulva áthaladunk az Alcsíki-medence Natura 2000 terület egy részén, ahol még olyan növény- és állatfajok, illetve élőhelyek találhatóak, amelyek Európa más részein már ritkának számítanak vagy teljesen eltűntek. A Natura 2000 az Európai Unió által támogatott ökológiai hálózat, mely Európa természeti örökségeit hivatott megőrizni. Az Alcsíki-medence Natura 2000 terület 2693 hektáron fekszik Hargita megye délkeleti részében, és a következő községeket, falvakat érinti: Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Tusnád, Verebes és Újtusnád. Amint látható, mi a túránk alkalmával ez utóbbi részén haladunk át. A területet az Olt szeli ketté. Tudni kell, hogy ez a terület nem egy zárt rezervátum, ahol be lennének tiltva az emberi tevékenységek, hanem éppen ellenkezőleg, találkozhatunk hagyományos és természetbarát gazdálkodási tevékenységek végzésével, lehetőséget teremtve
46 |
| 47
TÁBORI FÜZET
egy tiszta és egészséges élethez, amelyet nyugodt lelkiismerettel továbbadhatunk gyermekeinknek, unokáinknak. Ez a vidék különösen gazdag ásványvizekben – „nincs talán még egy hely a Földön, ahol ennyi borvízforrás buzogna” – tudjuk meg a Székelyföld borvizei című könyvből (Cs.T.T. Egyesület, Polgár-Társ Alapítvány, Csíkszereda 2009). Utunk során az első megállónk Tusnádfaluban lesz, ahol szekereinkkel az Alszegi borvízforrásnál állunk meg és finom, friss ásványvízzel olthatjuk szomjunkat, feltölthetjük vizespalackjainkat. Tovább haladva Csíkverebesre érkezünk. Verebes az Alcsíki-medence eldugott kis települése az Olt bal partján, a Verebes-patak mentén. A falu borvizekben rendkívül gazdag, egykor palackozóüzeme is volt. Rövidesen a 15-16. század fordulójáról való római katolikus templomhoz érkezünk, amelyet a barokk korban építettek át. Itt megemlékezünk a falu nagy szülöttjéről, Sándor Imre (Csíkverebes, 1893. augusztus 23. – Râmnicu Sărat, 1956. február 5.) római katolikus pap, gyulafehérvári nagyprépost, püspöki helynök, a római katolikus egyház mártírjáról, aki Râmnicu Sărat börtönében halt meg. A templomlátogatás után visszaülünk a szekerekre, és közel egy óra hosszat élvezhetjük az elénk táruló Alcsíki-medence szépségeit, ezúttal észak–dél irányba haladva. Jobb oldalon a Dél-Hargita csúcsai magasodnak, előttünk a Csomád hegyvonulatai látszanak, míg bal oldalon, a Csíki-havasokon legeltethetjük szemeinket és a havasok lábainál elterülő falvak panorámáin. A gondosan megművelt szántóföldek mellett elhaladva szépen látszik a helyi emberek szorgalmas munkájának eredménye, az emberi tevékenység és természet között fennálló harmónia. „Gyönyörű róna, melyet a nap helyenkint tündöklően világított meg, míg másutt – talán hogy a fény fokozva legyen – felhők árnyaltak. A szép térnek széleit meg a havasokról letolakodott fenyvesek szegélyezik, talán azért, hogy ezek sötet keretben a határok aranysárga és élénken zöldellő koczkái még szemet gyönyörködtetőbb színpompában és színváltozatban tűnjenek fel.” (Orbán Balázs, A Székelyföld leírása) Megállás nélkül haladunk Lázárfalva irányába. Lázárfalva, Nagytusnádtól keletre, félreeső, zsákutcás település a Hi-patak mentén. A XVIII. században Lázárfalván vezetett át a torjai út Felső-Háromszékre. Később a Nyerges-tetőn keresztül megépült úttal megszűnt ez a szerepe. A település első írásos említése 1365-ből való. A falut a később Gyergyószárhegyre letelepedett Lázár család alapította, majd a Béldi, a Petki és az Apor családokra szállt át, akik jobbágyokat telepítettek ide a földek megművelésére. A falu lakói híres kőfaragók voltak, amit számos kőkereszt, kőház, kapuláb igazol. Átszekerezve a falun mindezeket megcsodálhatjuk, és akár le is fotózhatunk belőlük egy néhányat. Egyes adatok szerint Lázárfalva területén 48 ásványvízforrás található. A Jánosi Csaba és Péter Éva által szerkesztett Székelyföld borvizei című kötet Lázárfalva területén több mint ötven borvízforrást azonosít, így nem csoda, ha úgy tartják,
48 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
hogy Lázárfalvának a „Mohostó alatti részén egymagában több borvízforrása van, mint az egész vidéknek”. Terveink szerint mi Nyírfürdőt látogatjuk meg, ahol többek között elfogyasztjuk a magunkkal hozott elemózsiánkat, és újratöltjük vizes palackjainkat friss borvízzel. Nyírfürdő Lázárfalva egyik legfontosabb nevezetessége a falu délkeleti részén. Borvízforrása, fürdőhelye és büdösgödre ősidők óta ismert gyógyító hatásairól. A XVII. századtól találunk említést a középkorban is híres fortyogófürdőről, amelynek első vegyelemzésére 1818-ban került sor. Víztípusa kalcium–magnézium–hidrogénkarbonátos. A fürdő vizét nemcsak helyben, hanem elszállítva a helybéliek napjainkban is reumatikus és keringési megbetegedésekre használják csebrekben felmelegítve, kádas fürdőnek. A fürdőmedence mellett kénes borvízforrás bugyog, ahol erős szén-dioxid és kén-hidrogén gázkeverék tör föl a föld mélyéből, ez a bödösgödör, más néven mofetta, amely szárazgázfürdőként mozgásszervi betegségek gyógyítására jó. Isten segedelmével 2001-től e hely újjászületett a Székelyföldi Fürdőépítő Kalákák alkalmával. Miután kipihentük napi fáradalmainkat e festői környezetben, visszaülünk a szekereinkre és elindulunk Tusnád falu irányába, ami körülbelül ugyancsak egy órát vesz fel. Ott elbúcsúzunk a szekeresektől és lovaiktól, majd ezt követően meglátogatjuk a 2005-ben létesült Borvízmúzeumot, amely a Cs. T. T. E, a Polgár-Társ és az Ars Topia Alapítvány összefogásával, a Csíki Székely Múzeum, a Csernátoni Haszmann Múzeum és a Magyar Állami Földtani Intézet közreműködésével jött létre. A kis, jurtaszerű épületben 2005. április 22-én felavatott múzeum felhívja a figyelmet a Székelyföldön található borvizek értékeire, kutatóira és az erre épülő ivó- és fürdőkultúra történetére. Szinte mindenki megáll itt a kútnál vizet venni, aki erre jár, legyen az vendég, turista, vagy itt lakó. Kirándulásunkat autóbuszon folytatjuk Tusnádfürdő – Tábor végállomással, ahol a nap hátralévő részében még kedvünk szerint csatlakozhatunk a tábor területén szervezett tevékenységekhez.
| 49
TÁBORI FÜZET
15. MOUNTAINBIKE KERÉKPÁROS TÚRA A SZENT ANNA-TÓHOZ – SZERDA Távolság: 29 km, ebből csak 6 km aszfalt, a többi erdei, mezei út, valamint terep, Szintkülönbség: emelkedő 850 m, ereszkedő 850 m Menetidő: 5-7 óra Minősítés: közepesen nehéz kerékpáros túra Jellemzés: jó állapotú, teleszkopós terepbicikli és megfelelő erőnlét szükséges. A napi vízszükségletünket vigyük magunkkal a táborból! Kötelező felszerelés: kerékpáros sisak, kesztyű, esetleg fürdőruha
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
gurulunk a Mohos irányába, ezúttal meglátogatva annak nevezetességeit. Eddig 19 kilométert tettünk meg. A továbbiakban a sárga háromszög turistajelzést követve még kikapaszkodjuk a maradék százméternyi szintet a „napi menüből” a Mohos csúcsa alatt, majd egy eléggé kemény terepen való ereszkedés következik, ahol jó lesz figyelnünk egymásra és megfelelő távolságot tartanunk ereszkedés közben. A Vargyas völgyi kitermelő utat elérve végre kilazíthatunk, hamarosan pedig visszaérünk a reggeli kiágazásunk helyszínére. Idáig az út a Mohostól körülbelül 1 órát vesz igénybe. Innen már a járt utat követve a hátralévő 5 kilométeren bédergetünk előbb a műútig, onnan pedig begurulunk a Táborba, ügyelve, hogy Tusnádfürdő bejáratánál nehogy radarba fussunk.
Túraútvonal: Tusnádfürdő – Vargyas-patak – Nagy Haram oldalazás – Fenyős ponk - Mohos (piros pont) – Tó-bérce– Szent Anna-tó – Mohos – Vargyas-patak (sárga háromszög) - Tusnádfürdő Túravezetők: Kassay János - 0740-173164, Péter Levente - 0751-994113 Felvezetőként a vándortábor biciklis túráihoz, a keményebb-sportosabb magnak egy Szent Anna-tóban megmártózó túrára gondoltunk, mindjárt az első napra. A kezdeti kilométereken közösen tekerünk a 16-os túratársakkal, majd a Nagy Haram oldalában egy szintgörbével és egy fokozattal feljebb kapcsolva folytatjuk utunkat. Előbb megkerüljük a Nagy Haramot, majd elérve a balról becsatlakozó piros pont jelzést, amely Nádasfürdő irányából kapaszkodik fel, azon folytatjuk utunkat a Fenyőponk érintésével egész a Mohosig. Idáig 12 kilométert és 550 m szintet tettünk meg erőnléttől függően mintegy másfél- két óra alatt. A Mohos természetvédelmi terület határán karikázunk egészen a Szent Anna tó nyergéig. Ott lehet egy kicsit frissíteni, majd irány a Tóbérce, ahonnan pazar kilátásban lesz részünk a Bodoki havasokra, valamint az egész Kárpát kanyarulat hegyeiben gyönyörködve elfogyasztjuk magunkkal hozott ebédünket, túránk legmagasabb pontján, 1125 m-en, 15 kilométer megtétele után, félórányira a Mohostól. Innen a terepbiciklisek kedvenc szakasza következik, hisz legurulunk egész a tó szintjéig, szép, változatos terepviszonyok közepette, árnyas helyeken, előbb erdőszélen, majd egy felhagyott szép erdei úton. A Szent Anna kápolnától nem messze érjük el a tavat. Itt egy kis lazítás következik. Karikatúránkat a tó kerülésével folyatjuk, egész a csónakázóig, onnan felkapaszkodunk az aszfaltcsíkot követve a kilátópontig, ahonnan egy utolsó pillantást vethetünk még a tájra. E kis szusszanást követően újult erővel tekerjük ki a maradék szerpentineket a tó nyergéig, ahol ha nem akarunk a zsibárusok prédájává válni, gyorsan tovább
50 |
| 51
TÁBORI FÜZET
16. HONISMERETI I. – BEMELEGÍTŐ KERÉKPÁROS, FÜRDŐS TÚRA Távolság: 34 km, fele-fele arányban aszfalt és mezei út, szintkülönbség: + 450 m / – 450 m Menetidő: 4-6 óra Minősítés: közepes nehézségű kerékpáros túra Túraútvonal: Tusnádfürdő – Vargyas-patak – Eregető (Nagy Haram alja) – Nádas orra – Nádasfürdő – Kis-Haram alja – Lázárfalva (Nyírfürdő) – Tusnád (borvízmúzeum) – Verebes (templom és fürdő) – Tusnádfürdő Jellemzés: fürdőzős és borvízkóstolgató, változatos terepen vezető túra Kötelező felszerelés: kerékpáros-sisak, fürdőruha, „sárga lajbi”, bögre/kulacs. Egy kevés ivóvíz a kezdeti kilométerekre (a Nádasfürdőig), 2 lej a zsebbe a borvízmúzeumi beugróra. Túravezető: Bölöni Sándor (tel.: 0744–160231) Felvezetőként a sportosabb bicajosokhoz társulnánk a kezdeti kilométereken a Vargyas-pataki erdei út első szerpentinjéig (4,5km), ahonnan mi tovább, a NagyHaram aljában folytatnánk utunkat. Itt az Eregető nevű részen kitárul előttünk az Alcsíki-medence, balról a Hargita, jobbról pedig a Csíki-havasok ölelésében. Egy esztenát jobb oldalt magunk mögött hagyva rövidesen elérjük a Nádas orrát. Innen homokos talajú, zegzugos krumpliföldek között ereszkedünk be Tófenékbe, majd rövidesen megérkezünk első állomásunkhoz, Nádasfürdőhöz, a hajdani Tusnádfürdőhöz. Ezen régi népi fürdő felújítását 2012 augusztusában a CsTTE-s barátaink nemcsak megálmodták, hanem közösségi összefogásban, kalákát szervezve ki is vitelezték. A fürdő mára eléggé elhanyagolt állapotba került, faépítményei elkorhadtak, viszont körbejárhatjuk és szomjunkat olthatjuk a fürdő területén fakadó nagyon finom borvízforrásokból, a Nádasi és a Pallók borvízéből. Idáig 8 kilométert tettünk meg. Innen tovább folytatjuk utunkat a szomszéd fürdőhöz, a mintegy 6 kilométerre található lázárfalvi Nyírfürdőhöz, a középkorból híres Fortyogó-fürdőhöz. Ezen fürdő is a CSTTE kezdeményezésére lett felújítva, éspedig az első Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka keretében, még 2001 nyarán. De amíg a falu felső felében, a Borvíztető alatt található fürdőig felérnénk, az archaikus hangulatú kis falucskán egy élmény lesz végigkarikáznunk. A fürdőnél pedig pazar kilátásban lesz részünk, miközben elfogyasztjuk drótszamarunk hátán hozott ebédünket. Közben leáztathatjuk lábainkról eddigi
52 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
utunk porát, de akár meg is merítkezhetnek a bátrabbak, amely után pár perc alatt a szomszédos mofettában vissza is lehet melegedni. Kóstolgatjuk az itteni borvizeket, hiszen Lázárfalva területén mintegy 48 borvízforrást vettek valamikor lajstromba, amiből ide is jut vagy három. Lázárfalváról a feljavítás alatt álló községi úton begurulunk Tusnádra. Azon a Szeretszeg nevű részén érünk be a faluba, amely 1822-es tűzvészkor égett le, és a túlélő családok alapították meg aztán Újtusnádot az Olt túloldalán. Visszaérve a DN12 jelzésű főútra, megkóstoljuk a Bagoly-forrás vizét, és beugrunk a mellette lévő Borvízmúzeumot megtekinteni, amelyet – immáron nem mondunk újat, ha eláruljuk – szintén a CsTTE-s társaink álmodtak meg és oroszlánrészt vállaltak a kivitelezésben, hogy 2005-ben, a Föld napja tiszteletére felavathassák. Idáig 18,5 kilométert tettünk meg a Táborból. Hogy ne induljunk haza egy újabb fürdőzés nélkül, még teszünk egy kitérőt, megtekintendő a verebesi templomot, valamint annak 2012-ben elkészített fürdőjét. Itt egy nagy medencében aztán megadhatjuk a módját a hűsölésnek, még kiépített napozóval is leszünk kényeztetve. Idáig mintegy 23 km-et tettünk meg. Mikor már a hazaút mellett döntünk, időjárástól függően választhatunk az aszfalt vagy a kövezett mellékutak, földutak között a táborhelyünket való megközelítésben, avagy a kettő kombinációja mellett. Ennek függvényében egy mintegy 11-13 kmes visszaút vár ránk. De bármelyiket is választanánk, már kora délutánra vissza is érünk a táborba, ahol a továbbiakban még meg lehet fűszerezni a napot esetleg egy szalonnasütéssel, vagy egy Olt-menti sétával, hódlátogatással.
| 53
TÁBORI FÜZET
17. ÚZ-VÖLGYE ÉS KÁSZONOK – HEGYI KERÉKPÁROS TÚRA Távolság: 64 km, ebből 4 km aszfalt, a többi erdei út, szintkülönbség: + 1000 m / – 1000 m Menetidő: 9-10 óra + 1 óra buszozás Minősítés: nehéz kerékpáros túra Jellemzés: jó állapotú teleszkópos hegyibicikli és megfelelő erőnlét szükséges, ivóvizet csak a szoros alsó felében, a József főherceg kútjánál találunk Kötelező felszerelés: kerékpáros-sisak, kesztyű, javítószett, esőköpeny, kulacs – ivóvizet a táborból tankolni! Túraútvonal: Kászonaltíz – Kászonfeltíz – Kászon pataka – Margit pataka – Katorga-éle – Csinód-sarka – Aklos – Úz-völgye telep: haditemető és kápolna – Aklos – Fehér-víz nyaka – Margit pataka – Kászon pataka – Kászonaltíz Túravezetők: Kassay János (tel.: 0740–173164) Péter Levente (tel.: 0751–994113)
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
szoroson haladunk tovább az Úz-völgye telep és tábor irányába. Innen a célig még 1 óra az út. Jobbról a Báska-hegy övezi utunkat, jobbról elérjük a Báska-patak torkolatát, innen az út enyhén északkeletnek fordul, és félóra elteltével elérjük az Úz-völgye telepet. Utunk során vízvételi lehetőség ezen a szakaszon van a József főherceg kútjából. Utunk során mindenütt történelmi helyszíneket érintünk, kemény harcok folytak itt az első és a második világháborúban, rengeteg szovjet, magyar és német katona esett el. Az Úz-völgye telepnél kitágul a völgy (Tölgyes pusztája), a bejáratánál számos védművet figyelhetünk meg, ezek a Mátyás király-erődvonal szétlőtt és felrobbantott bunkerei, de láthatunk lövészárkokat, egyéb védelmi objektumokat is. Itt érdemes elidőzni félórát, ezeket bejárni és megtekinteni. Utunk vége a hadikápolna, a tábor résztvevői számára a szervezők kinyittatják, így belülről is megtekinthető lesz. A hadikápolna mellett lesz 1 óra pihenő, ebéd, beszélgetés a helyszínekről. Az eddig megtett idő 5-5,5 óra pihenéssel együtt. Visszaindulás ugyanazon az úton Aklos-telepig (1 óra), innen délnek fordulunk, és a Fejér-víz nyaka hágóra kapaszkodunk fel egy elég meredek és kevéssé járt úton. Félóra alatt érünk ki, itt kifújjuk magunkat, majd hirtelen beereszkedünk abba a völgybe, amelyiken felfelé jöttünk. A hágó magassága körülbelül 950 méter, a gyors beereszkedés során visszaérünk a már ismert Katorga éle alá, innen rövid pihenő után Kászonaltízig karikázunk, körülbelül félórát vesz fel a többnyire lefelé haladó útszakasz. Érkezés a kászonaltízi kocsma elé 18-19 óra között.
Cél az Úz-völgye, az Úz-völgyi hadi út és hadszíntér megtekintése. Indulás autóbusszal 7 órakor a tusnádfürdői táborból, érkezés 8 órakor Kászonaltíz központjába, a polgármesteri hivatal előtt lévő parkolóba. Innen indulás 8.30-kor Kászonfeltíz irányába, 2 km-t aszfalton, ezt követően az új, nemrég kövezett makadám típusú úton haladunk a Katorgának nevezett hegy irányába észak–északnyugatnak tartva. Indulási magasság 700 méter, az elérendő legmagasabb pont 1050 méter. A terep az első 10 kilométerben viszonylag enyhén emelkedik, ezt követően 1 km hosszan szerpentineken érünk fel a Katorga élére, a fölöttünk lévő magaslat a Szőke ponkja (1049 m). Itt kifújjuk magunkat, majd megkezdjük az ereszkedést az Úz-patak völgyébe. Az eddig megtett út, a haladástól függően, 1,5-2 óra. Nagy kerülővel, de gyakorlatilag gyors ereszkedéssel érünk le a Csinódi fűrésztelep közelébe, onnan pedig visszafordulunk keletnek, itt már az Úz-patak völgyében haladó úton vagyunk. Tőlünk balra a Fióka-orra hegy, keletre a távolabb pedig a Nagy-Széled magaslik, előttünk pedig, az Aklos-telep fölött a Csíki-havasok legmagasabb csúcs a Nagy-Saj vagy Sajhavas óriáslik. Akloson rövid pihenőt tartunk, majd a patak mentén a Kis-tölgyesnek nevezett
54 |
| 55
TÁBORI FÜZET
18. ALCSÍKI HONSIMERETI KERÉKPÁROS TÚRA – CSÜTÖRTÖK Távolság: gyalog 57 km, ebből 4 km földút, a többi aszfalt Szintkülönbség: fel 590 m, le 610 m Menetidő: 8-9 óra + fél óra vonattal Minősítés: közepes nehézségű kerékpáros túra Túraútvonal: Csíkszentimre: vasútállomás – kőkereszt – Henter-kúria – templom – Margit-kápolna – Csíkszentkirály: Bors-kapu – Borsáros – Keskeny-domb (mindszenti hágó) – Csíkszentgyörgy: székely kapu – Csíkménaság: templom – Adorján-kúria – Csíkszentgyörgy: templom/park – Csíkszentmárton: park – Kozmás: templom – Tusnád: borvíz/múzeum – kőkereszt – Tusnádfürdő Jellemzés: megismerhetjük a történelem napos oldalát, ugyanis végig napon visz az utunk, de ne csüggedj biciklis barátom, mert emelkedni, ereszkedni fogunk a régi korok dombocskáin. Kulacs az ivóvíznek!
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
Beérkeztünk a Fiság völgyébe, és ki nem hagyhatjuk a sok székely kapu közül éppen a legrégebbit. Folytatjuk utunkat Csíkmenaság felé, balra egy kápolna, jobbra egy híres festő szülőháza. Csíkmenaságon megtekintjük a messzi földön híres templomot és az Adorján-kúria latin feliratos székely kapuját, majd irány Csíkszentgyörgy, közben ki nem hagyhatjuk az út mentén lévő kis borvízforrást. Megállunk a templomnál/parknál, egy keveset nézelődünk, tájékozódunk, majd következik a városiasodásnak induló, hajdani járásszékhely, Csíkszentmárton egy-két emléke, és természetesen Csíkszentgyörgyhöz hasonlóan hűsölhetünk a kis parkban. Innen kezdődik a túra egy kissé több figyelmet igénylő szakasza, hiszen az országúton (DN12) fogunk haladni egészen Tusnádfürdőig. A haladás mikéntjének szabályait majd a hűvös kis parkban tisztázzuk. Megállunk majd a barokkos csíkkozmási templomnál, majd haladunk tovább Tusnád felé, jobbra újabb borvíz, majd balra egy 18. századi kereszt. Tusnádfürdőig még egy kis emelkedő, de jutalomként egy szép hosszú ereszkedővel zárjuk túránkat „a tó partján”.
Túravezetők: Kosza Antal (tel.: 0752–393779) Napos, meleg túrára számíthatunk, ezért mindenkinek legyen megfelelő öltözete, és ha ivóvize nem is, de legalább kulacsa igen, mivel több borvízforrást is fogunk érinteni a nap folyamán, ahonnan lehet tölteni. Aki palackozott ásványvizet fogyaszt, az az út folyamán többször is vásárolhat. Túránkat a tábor kapujából indítjuk. Elsőként a vasútállomást célozzuk meg, mivel Csíkszentimréig – kerékpárostól – vonattal utazunk. Csíkszentimre dúskál különböző történelmi emlékekben. Ezek közül jó néhányat meg fogunk tekinteni, különböző témakörökből: 18. századi faragott kőkereszt, nemesi kúria, középkori gótikus oltárszárnyak, illetve az egyik legrégebbi csíki falképet, amely a falutól néhány száz méterre, délnyugatra lévő Margit-kápolnában található. Ezek után északabbra, Csíkszentkirályon keressük a régi korok nyomait. A Borsárosnál nemcsak a hon történetét, hanem természeti értékeit is megismerhetjük. Elindulunk hegynek, balra az Andrássy család középkori kúriája, alattunk az új, uniós támogatással készült mezei út. Hogy miért is mászunk fel a hegyre? Először is a panorámáért, ami méltó jutalma minden turistának, másodszor, hogy – s ez, amit a bringások nagyon szeretnek – egy jó nagyot ereszkedhetünk Csíkszentgyörgyig a nemrégiben aszfaltozott kis „hágón”.
56 |
| 57
TÁBORI FÜZET
19. NYERGES-TETŐ ÉS KÁSZONI-MEDENCE – BUSZOS HONISMERETI TÚRA Távolság: autóbusszal 85 km Menetidő: 8 – 9 óra Minősítés: buszos honismereti túra Túraútvonal: Tusnádfürdő – Újtusnád – Nagytusnád – Kozmás – Nyerges-tető – Nagykászon – Jakabfalva – Katrosa – Kászonújfalu – Nyerges-tető – Sószékfürdő (fakultatív) – lázárfalvi Nyírfürdő – Kozmás – Tusnádfürdő Túravezetők: Zsigmond Enikő (tel.: 0740–936183) Román Ildikó (tel.: 0746–630736) Mottó: „Szenteld, óh magyar, hazádnak kebled szent érzelemit Romlott szív, és romlott elme, kit hazája hív szereleme Szép tettekre nem hevít” (Bajza J. Apoteózis – idézet a Nyerges-tetői, emlékoszlopról) A látogatókat a Dél-Hargita és a Csíki-havasok találkozásánál lévő térségbe, az Alcsíki-medencébe, a Csíki-havasok gerincére (Nyerges-tető), a Kászoni-medence körútjára, és a katrosai üdülőtelepre invitáljuk. A vadregényes Tusnádfürdő kempingtelepéről, a táborból, az Olt és a Csukás-tó mellől indulunk. Első megállónk kb. 8 kilométerre Tusnádfürdőtől az újtusnádi borvíztöltő üzem. De addig a mesés környezettel megáldott falu díszleteit csodálhatjuk meg egészen közelről, mint a fürdőtelep csíki kijáratánál lévő Veresvíz-patak „gomba csurgóját”, a Vártetőt, az Olt teraszán futó országút keleti oldalán lévő Ponkokat, s velük együtt olyan földrajzi alakzatokat, mint a Kis- és a Nagy-Haram, valamint a Csíki-havasok gerince. Balról, alattunk az Alcsíki-medence zárul, és látjuk, amint az Olt kék szalagja eltűnik a Tusnádi-szoros torkában. Itt, a nyugati oldalon olyan vulkáni dómok alszanak, mint az Ölyves-tető a Bába laposával, vagy a Hargita gerincén sorakozó magasabb kupolák, a Jáhoros, a Mitács és a Kapu-hegy. A falu egész területe és környéke a borvizek eldorádója. Erre épült 1973–74-ben a tusnádi borvíztöltő üzem, a vasútállomás mellett. A látogatás 45 percet vesz igénybe. A falu egyébként 1822-ben keletkezett, amikor az anyaközség, Nagytusnád majdnem egészen porig égett, és a károsultak egy része a külső birtokokon kezdett építkezni. Nagytusnádon, a csíki pityóka őshazájában, az először 1567-ben jegyzett és Szent Ferenc oltalmába ajánlott faluban csak addig időzünk, amíg megtekintjük a 2005ben létesült borvízmúzeumot, és megkóstoljuk a Baglyos borvíz istenadta pezsgőjét.
58 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
Tíz perc múlva már a bronzkortól lakott, de hivatalosan csak 1332-ből dokumentált Kozmáson vagyunk, melynek XV. századi műemléktemploma gótikus és barokk ruhát visel. Itt rátérünk a Kézdivásárhely felé kiágazó 11/B megyei aszfaltútra, és felkapaszkodunk a fenyőerdőkkel körülvett 876 m magas Nyerges-tetőre. Az emlékhelyen kb. 30 percet időzünk. A hely a Csíki-havasok nyugati ágának gerincén van, érinti a kék csíkkal jelzett gerincösvény. A Nyerges-tető sok győzelmet és még több vereséget megért történelmünk egyik legismertebb kegyeleti helye, ahol 1849. augusztus 1-jén Tuzson János honvédőrnagy alig 200 fős csapatával védte a „csíki Termophülét” mindhalálig, a Kászoni-medence felől beözönlő orosz–osztrák túlerővel szemben. Vesztüket árulás okozta. Az elpusztult 200 hős emlékére, a csata színhelyére kőobeliszket állított a kegyelet, amelyet minden évben kétszer, március 15-én és augusztus 1-jén az emlékezet virágkoszorúi borítanak el. Az emlékmű megrendelői a „Bucurestben élő székely honfiak és honleányok”, készítője Paulini János csíkzsögödi kőfaragó. A védők nagy részét a csata színhelyén temették el, szemben az emlékoszloppal, a dombtetőn. Négyszögű sírjukat ma már kopjafaerdő borítja. Tovább lefelé szerpentinezünk, be a Kászoni-medencébe. Miközben elhaladunk a Sóskútfürdő előtt, amit visszafelé jövet látogatunk meg, egyre szebb arcát mutatja a zöld dombokkal megrakott Kászoni-medence. A Csíki-havasok legnagyobb eróziós felszínét a hegység kétágú gerince fogja közre, és választja el nemcsak az Alcsíki-medencétől, hanem az Úz völgyétől és a Nemere-hegység térségétől is. A zárt, és csak a Kászon folyó mentén délre nyitott „szegeletföld” különálló székely tájegység, sajátságos folklórral, viselettel, szokásokkal. A kászoni falusi házak szépségére, egyediségére Kós Károly is felfigyelt. A népi építészet remekeiből ma már egyre kevesebbet láthatunk a pirosra festett, téglából épült, kötött kapukkal együtt. Luxemburgi Zsigmond korától 1849-ig önálló adminisztrációs terület Kászonszék. A medencében, a Csere-domb (801 m) körül, a 900-as évektől (Gázon horka népe) öt falu keletkezett. A legrégebbi Impér (1333), ma Nagykászon része, amelyhez hozzátartozik Kászonaltíz és Kászonfeltíz is. A három összenőtt falu központja Kászonaltíz. Innen igazgatják a különálló Kászonújfalut, amely nem is olyan „új”, hiszen első írásos említése, egy vásárlási szerződés 1477-ből származik. A községet a szintén különálló Jakabfalva egészíti ki. A medence keleti részében eredő, és párhuzamosan lefutó patakok mentén bőséggel vannak jelen borvízforrások. A XIX. század második felében négy borvíztöltő manufaktúra és népi „feredő” tette híressé Kászont. Ezek a fehérkői, a répáti, a jakabfalvi és a veresszéki borvíztelepek, amelyeknek ma csak legendás múltjuk és finom forrásaik vannak meg, kihasználatlanul. Alapítójuk a kászoni nábob, Balási Simon József, akinek síremlékét a nagykászoni temetőben fotózhatjuk le. A medencébe érve legelőször Kászonújfalut érintjük. Impozáns műemléktemplomát 1792-ben fejezik be a régi fatemplom helyén. 1826-ban általános javítást vé-
| 59
TÁBORI FÜZET
geznek rajta, az 1802-es földrengés pusztításait hozva helyre. A templom előtt elhaladva a medence körútját használjuk Nagykászon felé, letérve a kézdivásárhelyi útról. A következő hat kilométeren teljes egészében kibontakozik előttünk a Kászoni-medence, körös-körül a pompás hegykoszorúval, amelynek csíki oldalát az alacsony Nyerges – Pap hegye (1165 m) – Botsarka (1192 m) vonulat képezi. Ettől a nyugati sarokponttól a hegygerinc a mögötte lévő Úz völgyét követve, nyugat–keleti irányt vesz fel, a Káposztás-havasban (1456 m) csúcsosodva ki. Ez a keleti sarokpontja a nagy, „kétágú villának”, mely hirtelen délnek kanyarodik, majd egyenes vonalban haladva az Esztelnek fölötti Gombás-bércben ér véget. Legmagasabb pontja a Répát-tető (1292 m). Vízhálózatának gyűjtőcsatornája a keleti hegykoszorúhoz közelebb lévő Kászon folyócska, a háromszéki Feketeügy mellékvize. Beléje torkollik a patkó alakú hegykeretről lefutó minden patak. A medence közepén kiemelkedő Egyházhágó dombjáról (719 m) messzire látszik a Kászonaltíz fölött őrködő „Nagytemplom”. Emiatt jöttünk idáig, mert ezt az alapjaiban Nagy Lajos korából származó remekművet látnunk kell. Erről a román stílusú első templomról szól az 1333-as pápai összeírás is, amikor még ezenkívül más nem létezett a medencében. E kor egyetlen, néma tanúja egy szépen faragott, karcsú, puha andezitből készült keresztelőmedence. Aztán jött a XV. századi méltóságteljes, egekbe emelő gótika, amely a magyar királyság eme hegyektől elzárt zugába is eljutott, és újrateremtette a megkopott, szűkké vált régit, soha nem látott pompával és szépséggel ékesítve a második templomot. Mestergerendáján az 1487-es évszámot örökítették meg. 450 év után a templom újabb bővítésen esett át. 1936–1942 között hajóját lebontották, kiszélesítették, újjáépítették, csak a szentélyt és a harangtornyot hagyva meg eredeti gótikus formában. Márton Áron püspök szentelte újra 1943ban, Krisztus Király tiszteletére. A templom értékes emléke a szentély falán lévő 2,52 m magas gótikus szentségtartó, a legnagyobb, amit ez idáig a történelmi Magyarország területén felfedeztek. A szentély mennyezete és a diadalív csúcsíves, a hajó boltozata már barokk. A templomajtók kőkeretei eredeti, XV. századiak. Tornyát 1770ben erősítették meg, mondhatni újjáépítették. Az ősi, gótikus szentély falai freskókat rejtenek. Egy 1466-os bekarcolt évszám mellett három rovásírásos betű is látható. A templom átalakításakor az oltár előtti padlózat alól Andrási Miklós, a falu hajdani papjának múmiája került elő, 1732-ben halt meg. Hogy megvédjék, újratemették a templomkertben, Balási S. József síremléke mellé. A kászoni temető valódi kincsesbánya. Különleges, 4 m magas „borított” sírkeresztjei páratlanok a Kárpát-medencében, s talán a világon is. Rajtuk kívül festett, helyüket mindinkább a tartós, mozaik vagy kő síremlékek veszik át. Kászonimpéren a késő barokk stílusú Balási-kúriát látogatjuk meg és fotózzuk le. 1833-ban építteti III. Balási József. Az utolsó, Kanadában élt tulajdonos, VII. Balási József 2004-ben a katolikus egyházra hagyományozta. Jelenleg Böjte atya egyik gyermekotthona működik benne. Ugyancsak Impéren, a falu déli végénél látható a
60 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
Bornemissza-kápolna, amit a XVIII. században a kászoni gyökerekkel rendelkező, de háromszor is nevet váltó Csutak – Kászoni – Bornemissza bárók építtettek. A külföldön élő örökösök ma is támogatják a falut. A négy kilométerrel távolabbi Jakabfalván áthaladva csak a szép, öreg székely házakat vesszük szemügyre, mivel a falu keleti határában, az 5-6 km távolságra lévő hajdani Kászon Gyöngye (Salutaris) és Versszéki borvíztelepeket az oda vezető erdei utakon autóbusszal megközelíteni nem lehet. A Kászon Gyöngye töltőde kisebb-nagyobb szünetekkel 1850-től 1990-ig működött. A Veresszéki borvíztelep magánkézen van, nem látogatható. A területén lévő, Kós Károly által tervezett Fogolyán-féle szanatórium épületét felújították. Jakabfalva barokk stílusú műemléktemploma a falu keleti részében van, 1783ban épült, titulusa a Szentlélek. A falut elhagyva, 2 km után utunk becsatlakozik a 11/B főútba, amely a Kászon vizét követve 5 kilométeren át barátságos, békés tájon kanyarog a megyehatár felé. A környező hegykeret dombokká szelídül, a fenyőerdőket felváltják a bükkösök. A terület nem csak a középkorban volt vadász paradicsom, most is az. A Kászon lapos mejjékén kaszálók, juhnyájak sorakoznak, majd feltűnik egy tágas kempingtelep. Nemsokára utunk végcéljához, Katrosára érkezünk. Ekkor már ideje birtokba venni Bethlen Gábor fejedelem hajdani vadászházát, amelyben most csárda működik. Itt ki-ki tetszés szerint fogyaszthat. A pihenőidő alatt fel lehet sétálni a Katrosa-patak mentén a kacér víkendtelepre. A csárdával szemben, a Kászon hídja mellett áll Miholcsa József, Marossárpatakon élő, „magyarul faragó szobrász” nyaralója. Udvarán fából faragott szobrokat, ősvallásunk szimbólumaival díszített faragványait csodálhatjuk meg. A pihenő után hazafelé indulunk, most már végig a 11/B úton. Áthaladunk Kászonújfalun anélkül, hogy a tönkrement Sóskútfürdőnél megállanánk, ahol a 2004es fürdőépítő kaláka nyomai eltűnőben vannak. De ettől függetlenül kitűnő piknikező-sátorozó hely, szép környezetben. Majd búcsút intve a Kászoni-medencének és a Nyerges-tetőnek, leszállunk az Alcsíki-medencébe. A következő látnivaló megtekintése opcionális, a rendelkezésünkre álló időtől függ. Ez a kozmási Sószékfürdő. Autóbuszunk rátér a jobbra vezető, 500 m-es, jó minőségű köves útra, amely a barátságos fürdőcskéhez vezet, ahol a legérdekesebb látnivaló a fűzfakápolna, vagy a „druida szentély”. A 2003-as fürdőépítő kaláka alkalmával született újjá egy enyhén sós forrás és egy borvizes mocsár területén. Utunk utolsó látnivalója következik, miközben letérünk a megye egyik legszebb, archaikus hangulatú falujába, ahol megismerkedünk Lázárfalva hírességével, az erős mofettával rendelkező Nyírfürdővel. A 2001-es fürdőépítő kaláka színhelyéről visszatérünk a táborba, Tusnádfürdőre.
| 61
TÁBORI FÜZET
20. ALCSÍK NEVEZETESSÉGEI – BUSZOS HONISMERETI TÚRA Távolság: autóbusszal 70 km Menetidő: 8-9 óra Minősítés: buszos honismereti túra Túraútvonal: Tusnádfürdő – Csíkszentmárton (templom) – Csíkbánkfalva – Csíkmenaság (templom, néprajzi múzeum) – Csíkszentkirály (Borsáros-tőzegláp) – Csíkszentimre (Henter-kúria, Szent Margit-kápolna) – Tusnádfürdő Jellemzés: A Fiság mente néprajzi értékeinek bemutatása, kenyérsütés és házikenyérkóstoló Túravezetők: Kovács Levente (tel.: 0744–428347) Májai Csaba (tel.: 0741–603705) Honismereti túránk a Csíki-medence déli részének nevezetességeihez vezet. A nyújtott kör alakú medence a Zsögödi-szorostól a Tusnádi-szorosig húzódik, észak– dél irányban 18 km hosszú, kelet–nyugat irányban, a Csíki-havasok és a Dél-Hargita vulkáni vonulata között 10 km széles. Tusnádfürdőről indulva, tizenhat kilométer megtétele után az első megállónk Csíkszentmártonban lesz, ahol a plébániatemplomot látogatjuk meg. Az 1802 és 1814 között épült barokk templom egy XV. századi gótikus templom helyén épült. A templom legértékesebb kegytárgya a Mária-szobor, amelynek készítését a XVI. század elejére teszik. A néphagyomány Csík legrégibb Mária-szobrának titulálja. Innen Csíkszentgyörgy felé vesszük az irányt, és öt kilométer után Csíkbánkfalván megismerkedünk a házi kenyér sütésének fortélyaival. A háziasszony hajnalban megdagasztotta és megkelesztette a tésztát, közben felfűtötte a kemencét. Mi a bedobás mozzanatára érünk oda. Amíg a kemencében sül a kenyér, továbbutazunk Csíkmenaságra. Áthaladunk Csíkszentgyörgyön, és útközben megemlékezünk Gáll Sándor honvédtábornokról, illetve Márton Ferenc festő- és szobrászművészről. Csíkmenaság a Csíki-medence egyik legrégibb települése, viszont első írásos említése csak a XVI. századból származik. Neve a magyar mén és ság (= domb) főnevek összetétele. Más vélemény szerint a keleti egyház szentjétől, Szent Ménásztól ered, de ismét mások a ménes és az ág magyar szavakkal magyarázzák. Látogatásunkat a Repülj Madár Egyesület által fenntartott néprajzi múzeumban kezdjük, aztán a nemrég felújított templomban folytatjuk. A templom legrégebbi darabja a sekrestye falában megőrzött román kori rózsaablak, a gótika emléke
62 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
a szentélyben található szentségtartó fülke. A gótikus korszak legszebb részlete a szentély szép hálóboltozata, a bordázat által kialakított mezőket színvonalas freskók díszítik. A templom 1543-ban készült szárnyas oltárát 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. A táblaképek, Dürer metszete nyomán, az 1520-as években készülhettek. Menaságról visszatérünk Csíkbánkfalvára, hogy az addigra megsült kenyeret megkóstolhassuk, mellé házi lekvár és házi szörp is kerül. A következő megállónk Csíkszentkirály lesz, ahol a Borsáros-láp botanikai rezervátumot látogatjuk meg. Az Olt jobb partján, 2,5 hektáron található a láp, amelyet a tömegesen feltörő, tápanyagokban gazdag alkáli-földfémes ásványvízforrások hoztak létre. Tipikus borvizes forrásláp, jégkorszaki maradványnövényekkel. A láp 1 km hosszúságban, 50–200 m szélességben követi a folyómedret kisebbnagyobb megszakításokkal, területét 108 langyos borvízforrás táplálja. Sok glaciális reliktumnövénynek nyújtott menedéket. Ilyen a rovarevő keskenylevelű harmatfű (Drosera anglica), a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) és a babérfűz (Salix pentandra). Országos viszonylatban a törpe nyír (Betula humilis) legnépesebb állománya itt fordul elő. Folytatjuk utunkat a következő településre, Csíkszentimrére és a romjaiban is impozáns Henter-kúriánál állunk meg. A Henterek 1713-ban építtetik, a környékbeli barokk világi építészet egyik jelentős emléke. A kúriát – alaprajzát tekintve – a XVIII. századi székelyföldi udvarházak közé sorolhatjuk. A téglalap alaprajzi elrendezés a népi építészet hatására utal. Az udvarház, amelynek pitvara alá van pincézve, több helyiségből, ebédlőből, hálószobákból, konyhából és mellékhelyiségekből állt. Az épület előtt oszlopokon nyugvó, nyitott tornác helyezkedik el. Ennek kőoszlopait faragott akantuszlevelek, háromszirmú, nyitott virágfüzérek díszítik, amelyek reneszánsz hatást mutatnak. Innen egyórás séta következik a falu határában található Margit-kápolnához, amely az Olttól nyugatra, az Alsó-Erdőalja mezőn található. A XIV. században épült, korabeli freskók díszítik. A legendák szerint Tankó Margit emeltette. Tankó Margit fia az Oltra hajtotta az állatait itatni, amikor hallotta a félrevert harangokat, a kiabálást, jajveszékelést, és látta, hogy a tatárok felgyújtották a falut. Anyja jajveszékelve kereste és megtalálta a fiát. Szent Margithoz imádkoztak segítségért a nádasba rejtőzve, s fogadalmat tettek, ha megszabadulnak, azon a helyen kápolnát építenek tiszteletére. Amikor a horda elvonult, ígéretüket betartva, 1661-ben megépítették a kápolnát. Az ásatásokból viszont kiderült, hogy a kápolna jóval előbb már létezett, ugyanis előkerült a kápolna eredeti félköríves szentélyének a részlete, amely minden bizonnyal egyidős az északi falon látható „italobizánci” freskóval. A régi alapból és falakból kiderült, hogy az épület XIV. századbeli építmény. A legenda szerinti az 1661-es építés feljavítás vagy kibővítés lehetett csak. Visszatérünk az autóbuszhoz, és az Olt folyását követve délutánra megérkezünk a táborhelyre.
| 63
TÁBORI FÜZET
21. ÚZ-VÖLGYE – BUSZOS HONISMERETI TÚRA 21. ÚZ-VÖLGYE – BUSZOS HONISMERETI TÚRA Távolság: 3 km gyalog, autóbusszal 130 km Menetidő: 10-11 óra Minősítés: (terepjáró) buszos honismereti és gyalogos hadtörténeti túra Túraútvonal: Tusnádfürdő – Csíkszentmárton – Csinód – Úz-völgye telep (Táblapuszta): hadikápolna és temető – Veresvíz (ezeréves határ) – Aklos – Csinód – Katorga-éle – Kászonfeltíz – Nyerges-tető – Tusnádfürdő Jellemzés: hosszas zötykölődő utazás a rossz útviszonyok végett, történelmi emlékhelyek felkeresése Túravezetők: Solti Imre (tel.: 0748–828541) Czégé Zoltán (tel.: 0755–507366) Úz-völgye, az úzok völgye. A valamikori őslakók már biztos nem ismernének rá az egykori ,,honfoglalt” helyükre. Sok idő eltelt és sok, nagyon sok víz lefolyt azóta az Úzon, és nemcsak víz, de vér is, sok, nagyon sok. Sok az ellenségéből, de nagyon sok a miénkből is. Ha csak a múlt évszázad háborús éveit nézzük, ezek a veszteségek felérnek egy mohácsi vésszel itt, a keleti végeken. Az Úz-völgye egy olyan hely, ahová minden magyar embernek el kell egyszer zarándokolnia, hisz a csodálatos környezet ámulatba ejti a természetbarát turistát, ugyanis látványa szép, a szemnek tetszetős. Hát még a történelmi töltete? Sokan vannak, akik őrzik ennek a helynek a szellemét. Nem tudom, át tudjuk-e ezt érezni, gondolni? Mindannyian! Meghívlak ennek a csodálatos helynek a bebarangolására. Szívesen mondanám, és mondom is azoknak, akik járták-járják e völgyet, hogy ne csak a természet szépségeit nézzék a mai ember gondolataival, aki már mindenütt csak a megbékélést, a nyugalmat, a harmóniát látja. Annak megvan az ára. Azért valakik fizettek, és itt nagyon sokan az életükkel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy túránk során utunk ebben a völgyben kereszttől a keresztig tart. Az út, ami felvisz a ,,bejáratig”, a Rugát-tetőre, 1913-ban készült. A tetőn lévő keresztet egy csíkszentmártoni borkereskedő állította, hálát adva a Gondviselőnek, hogy a vízválasztóig szerencsésen hazaérhetett moldvai útjairól. A helyiek Hál’isten keresztnek nevezik.
64 |
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
A két világégés még számos látható és láthatatlan helyet hagyott hátra nekünk, a mindenkori itt járóknak, hogy emlékezésre és az elmélkedésre buzdítson bennünket. Van itt lövészárok, szemmel látható, belebújható, bele is lehet feküdni (békés körülmények közt kipróbálni), felrobbantott géppuskafészkek és bunkerek. A szakavatott szemnek még fellelhetőek a harckocsiakadályok maradványai, a valamikori elsősegélypont a sebesülteknek. Még így is hátborzongató, ha belegondolsz a múltba, hogy mi is volt itt. És nem is olyan régen, hisz még élnek honvédek, akik itt védték a hazát. A sok keserűség és veszteség mellett az Úz völgyében nagyon is pezsgő volt az élet akkor, amikor még volt iskola, fűrészüzem, posta, csárda, egyszóval, akkor, amikor az embereknek jó volt itt lenniük, az itteni csángó tanyák, telepecskék a virágkorukat élték. Kinek ne csengenének ismerősen a Csinód, Egerszék, Úz-völgye telep nevei? Nos, ezek a múlt századfordulón még virágzó kis Úz menti települések valamit még ma is rejtegetnek régi bájukból. Csinód és Egerszék ma is őrzi tanyavilág jellegét. Úz-völgye telepet száz éve még mintegy három-négyszázan lakták, volt saját mészárszékje, rendőrsége, sőt mozija is. A kisvasútnak szövevényes hálózata, megállója és átrakója volt a telepen. Majd amikor rájöttek, hogy ne csak a „hegyen túl” adják el Sturza bojárnak a fűrészárut, a II. világháborúra már kiépítették egész a Rugát-tetőig a nyomvonalát és megkönnyítendő a szállítást, az értékesítést, onnan pedig siklót építettek ki Szentmártonig. Aztán mindent elsöpört, minden fejlődést derékba tört az azt követő időszak. A betöréskor nemcsak az oroszok jöttek be, a szellemük is itt maradt évtizedekig. A háború végére minden a lángok martalékává vált, a telepet államosították, egy ideig még működtette az állam (…), aztán lakói megélhetés hiányában szétszéledtek. A kegyelemdöfést az 1968-as megyésítéskor a Bákó megyéhez csatolása adta meg. A valamikori határőr laktanyák még egy ideig pionírtáboroknak adtak otthont, mára pedig üresen, elhagyatottan állnak, évtizedek óta várva a jogos visszaszolgáltatásukat Csíkszentmártonnak, a székelyek közösségének. A telepnek a lakói pedig egyre fogynak. A távozókkal együtt pedig az enyészet lesz úrrá mindenen. De hála Istennek, még vannak, akik őrzik ennek a helynek az emlékét, a szellemét, ápolják a haditemetőt, törődnek „az utolsó mohikánokkal”. Két ilyen csíkszentmártoni barátunkat kértük fel, hadd legyenek majd kalauzaink lent, az egykori Úz-völgye telepen a Vándortábor idejére. Van tehát ebben a völgyben bőven látnivaló. Volt vasút, aminek mára már csak a nyomvonala maradt fent itt-ott látható formában. Volt repülőtér (!), amit most nehéz volna kivitelezni, de a kényszerítés megoldást követelt és használható megoldás született a Szállás-patak fejében lévő dombtetőn. Volt/van bomba verte mező, amit inkább temető-mezőnek neveznék, még akkor is, ha az ellenség fekszik benne vagy alatta. Van/volt lerobbant csárda, amiben annak idején élet volt, posta, ami még működött is. József főherceg hadiszállása, kútja, megfigyelőállása. Az Árpád-vonal
| 65
TÁBORI FÜZET
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
részeként pedig a Mátyás-király völgyzár, az erőd maradványai, egykori kaszárnyaépületek, kívülről ma is jó állapotban, vámházmaradvány, temető. Első és második világháborús elesettek temetője. Isten dicsőségére emelt kápolna 1917-ből, Mária Terézia nevével fémjelzett vámvonal. És akkor még nem beszéltünk a hegyekről, amelyek mindezt őrzik, körbeveszik és vigyázzák. Az őrt álló hegyek közül csak néhánynak a nevét említeném meg ebben a leírásban, a többit majd a helyszínen azoknak, akiket érdekel. A Botsarkával indítanék, ami a Rugát-tetőtől balra látható, aztán van itt Hegyes nyíre, Úz forrása, Havas útja, Oroszok útja. A Magyarós (1372 m) tetői védelmi vonal sok-sok szenvedéssel, kínnal, nyögéssel, sírással, fájdalommal tele. A legfájóbb az egykori vámház, sorompó látványa, amely most nem más, mint „átjáróház”. Én ezekkel a Vörösmarty-sorokkal fejezném be ezt a túraajánlót, bemutatót: ,,Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért”. (Vörösmarty Mihály, Szózat)
66 |
22. DÉLUTÁNI OLT-SZOROS-SÉTA ÉS ESTI HÓDLES-TÚRA Távolság: 8 km gyalog, 23 km autóbusszal (Újtusnád – Csatószeg és Csatószeg – Tábor), szintkülönbség: +/– 50 m Menetidő: 3 óra séta + 1-2 óra hódles + ½ óra buszozás Minősítés: könnyű túra Túraútvonal: Tábor – Olt mente Újtusnádig, innen Csatószegig busszal – Hódvárak – Tábor Jellemzés: Olt menti Natura 2000-es terület és esti hódvár-látogatás Túravezetők: Veress Gábor (tel.: 0724–801633) Kelemen Alpár (tel.: 0741–518683) Az Olt-szoros vagy Tusnádi-szoros útvonal azért is izgalmas, mert egy olyan szakaszt mutat be az Olt folyó felső szakaszának életéből, ahol az utóbbi évtizedekben kevés emberi jelenlét volt tapasztalható. A vasút, amely a folyó mentén halad, az egyedüli zavaró tényező, de ezenkívül csak néha kószáló horgászokkal lehet találkozni ezen a 7-8 km hosszúságú szakaszon. Számtalan állatfajnak ad otthont ez a szakasz, amelyet elkerültek a folyószabályozások drasztikus munkálatai is: nagyvadak átjáró helye, számtalan madárfaj fészkelő helye és a hódok számára is zavartalan környezetet biztosít. Itt leránthatjuk azt a tévhitet a hódokról, miszerint pusztítják a part menti fás növényzetet: ezen a szakaszon jelentek meg leghamarabb hódok a Csíki-medencéből, és mégsem tapasztalható, hogy kiirtották volna a növényzetet a partról. Miért? Mert távol esik az emberektől, és így nem tudják elvinni a kidöntött fákat a partról, hanem azok ott maradnak addig, amíg a hódcsalád „fel nem dolgozza” azt teljesen. Ha a szoros sűrűjében nem is sikerül találkozni velük, remélhetőleg nagyobb sikerrel fogjuk megfigyelni őket Csatószeg mellett, az Olt folyó nyugati oldalán, az Aszó-patak torkolati szakaszán aktív hódjelenlét van, amely annak is köszönhető, hogy szélesebb az ártér és volt lehetőségük nagyobb vízfelületet megtartani. Ezen a szakaszon jegyezték az ország jelenleg ismert második legnagyobb felszíni hódvárát, amely 6 m hosszú és 4 m széles. Itt a patak árterének jobb oldalán egy magasabb domboldal van, ahonnan távcsővel, vagy akár szabad szemmel is lehet őket figyelni anélkül, hogy megzavarnánk az esti tevékenységüket végző állatokat. A kilátó közelébe lehet menni autóval is, viszont ajánlatos távolabb leparkolni és gyalogosan megközelíteni a helyet, ezzel is csökkentve a zavarás lehetőségét. A közelben lévő Olt folyón, vagy más lecsapolóárkokon meg lehet vizsgálni nyomait, de akár találkozhatunk is velük. Mivel éjszaka aktív állatok, ezért meg kell várni a szür-
| 67
TÁBORI FÜZET
kületet, és akkor lehet számítani jelenlétükre. A hím a zavarás észlelésével azonnal jelzi családjának a veszély a vízfelületre mértezett hatalmas farokcsapással, amelynek következtében a család összes tagja a víz alá bukik, és sokáig nem mutatkozik. A hód egykori jelenlétére utal a térségben a kilátóhelytől északra, ugyancsak az Olt nyugati oldalán elterülő nedves, kaszálós terület, amelynek neve Hódos. Sőt, több alegységre is van bontva: Küsső-Hódos, Besső-Hódos és Hódos-út.
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
23. ESTI HÓDLES-TÚRA Távolság: 1 km gyalog, 30 km autóbusszal (Újtusnád – Csatószeg és Csatószeg – Tábor), szintkülönbség: +/– 30 m Menetidő: 1-2 óra hódles + 40 perc buszozás Minősítés: könnyű túra Túraútvonal: Tábor – Csatószeg – Tábor: busszal el és vissza Jellemzés: Olt menti Natura 2000-es területen esti hódvárlátogatás Túravezetők: Raffain Enikő (tel.: 0754–985436) Veress Gábor (tel.: 0724–801633) Kelemen Alpár (tel.: 0741–518683) Csatószeg mellett, az Olt folyó nyugati oldalán ömlik be az Aszó pataka. Ennek alsó szakaszán aktív hódjelenlét van, amely annak is köszönhető, hogy szélesebb az ártér és volt lehetőségük nagyobb vízfelületet megtartani. Ezen a szakaszon jegyezték az ország jelenleg ismert második legnagyobb felszíni hódvárát, ami 6 m hosszú és 4 m széles. Itt a patak árterének jobb oldalán egy magasabb domboldal van, ahonnan távcsővel, vagy akár szabad szemmel is lehet őket figyelni anélkül, hogy megzavarnánk az esti tevékenységüket végző állatokat. A kilátó közelébe lehet menni autóval is, viszont ajánlatos távolabb leparkolni és gyalogosan megközelíteni a helyet, ezzel is csökkentve a zavarás lehetőségét. A közelben lévő Olt folyón, vagy más lecsapolóárkokon meg lehet vizsgálni nyomait, de akár találkozhatunk is velük. Mivel éjszaka aktív állatok, ezért meg kell várni a szürkületet és akkor lehet számítani jelenlétükre. A hím a zavarás észlelésével azonnal jelzi családjának a veszély a vízfelületre mértezett hatalmas farokcsapással, amelynek következtében a család összes tagja a víz alá bukik, és sokáig nem mutatkozik. A hód egykori jelenlétére utal a térségben a kilátóhelytől északra, ugyancsak az Olt nyugati oldalán elterülő nedves, kaszálós terület, amelynek neve Hódos. Sőt, több alegységre is van bontva: Küsső-Hódos, Besső-Hódos és Hódos-út. (Imecs István biológus, ACCENT GeoÖkológiai Szervezet Tusnádfürdő)
68 |
| 69
TÁBORI FÜZET
XXIV. EKE Vándortábor – Csíkszéki EKE
JEGYZETEK
70 |
| 71
TÁBORI FÜZET
72 |