Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre
Kecskeméten lobogott az olimpiai láng 1936
Az 1936-os volt az első olimpiai fáklyafutás az újkori olimpiák történetében. Idén 80 éve, hogy az antik olimpiai játékok legszebb hagyományainak egyike, az olimpia eszmeiségének egyik legkifejezőbb szimbóluma feléledt. A láng az Görögországi Olimpiából indult el a rendező városba, Berlinbe. Az olimpiai fáklya érintette Magyarországot és ezen belül Kecskemétet is, ahol impozáns ünnepség keretében 1936. június 28-án fogadták. A fáklyafutásban 35 Kecskeméti személy vett részt.
Tűzgyújtás Olimpiában
Az olimpiai fáklyát több hónappal az olimpiai játékok megnyitó ünnepsége előtt gyújtják meg az ókori olümpiai játékok helyszínén, a görögországi Olümpiában, Héra istennő temploma és oltára közötti területen. Tizenegy papnőt jelképező nő végzi az olimpiai fáklya meggyújtásának ünnepségét, korhű jelmezekben és meghatározott koreográfiák szerint. A fáklyát a Nap sugaraival egy fém parabolatükör segítségével gyújtják meg, a napsugarakat egy pontba fókuszálva. Aztán az első futó megindul az ötkarikás játékokat és a békességet hirdető lánggal.
Az Olimpiai láng útvonala Magyarországon Ez volt az első olimpiai fáklyafutás az újkori olimpiák történetében. És idén 80 éve, hogy az antik olimpiai játékok legszebb hagyományainak egyike, az olimpia eszmeiségének egyik legkifejezőbb szimbóluma feléledt.
Magyarországon, Röszkén vette át a lángot az első futó, 1936. július 28-án és Oroszváron, az osztrák határon adta át az utolsó, egy nappal később. A staféta természetesen áthaladt Kecskeméten ahol a főterén nagyszabású ünnepséget rendeztek a láng és az olimpia tiszteletére.
Az 1936 – os olimpiai fáklya
Az olimpiai tűz kecskeméti ünnepe. Felejthetetlen, impozáns keretek között, 6000 főnyi közönség jelenlétében folyt le a fogadtatás, - Barackpálinka táplálta Kecskeméten az Olimpiai lángot. Kiss Endre dr. polgármester üdvözlő beszéde. Délben egy órakor, amikor a hőmérő higanyoszlopa minden eddigi melegrekordot vert, a leggyilkosabb napsütésben – kezdett gyülekezni Kecskemét város társadalma. A trópusi hőség ellenére soha nem látott impozáns számban találkozott a város közösségének minden rétege a nagytemplom előtt, a világ testkultuszának nagy ünnepére, az antik világ bölcsőjéből elindult olimpiai szellemet szimbolizáló tűz fogadására. Elsőnek Kiss Endre dr. polgármester érkezett meg a város vezető tisztviselőivel, Harkay Béla főjegyzővel, Sándor József dr. tiszti főügyésszel és másokkal. Később érkeztek Kovács Sándor apátplébános, Bordocz Árpád ügyészségi, Molnár Árpád dr. jbírósági elnök, Szőke Kovács János alezredes, testnevelési tanácsos, Halmy Lajos pénzügyigazgató, majd a honvédség képviselete: vitéz Gaály Ernő ezredes ezredparancsnok , vitéz Ráday István alezredes, vitéz Kerekes János alezredes, tüzérosztály parancsnok, Bakay Gábor állomásfőnök, az ünnepség főrendezője, Vándor Manó postafőnök, Dezső Gyula dr., a Jogakadémia dékánja, Mordán Béla OTIügyvezető, a frontharcosok küldöttsége. Megjelent később Fág Istvénné, a MANSZ elnöke és a Kecskeméten tartózkodó P. Oslay Oswald, volt ferences rendi tartományfőnök. Fág István főispán egyéb elfoglaltsága miatt kimentette magát. A két hatalmas autóban elhelyezkedő filmoperatőr hatalmas felvevőgépekkel a Pazar, díszes olimpiai oltár körül keresik a legmegfelelőbb helyet. A fotóriporterek és a nagyszámú amatőrök kezében mér most is kattog a fényképező masina – Ünnepi hangulat. Egyre gyűlnek az előkelőségek. A város vezetőférfiai hiány nélkül. – Indulóval érkezik a katonaezred. – Később a Városi Dalárda és a Szent Cecília-kórus. – A leventék díszszázada. – A díszsisakos rendőrök csak óriási nehézségek árán tudják visszatartani a tömeget. – Magyar ruhás
lányok festői csoportja az oltár körül helyezkedik el. – A két díszmenetes városi hajdú az oltár lépcsője mellé áll. – Az olimpiai oltár tűzhelyének táljába beleöntik a barackpálinkát. Kiss Endre dr. polgármester, Gaály ezredes, Szőke Kovács alezredes és Barcza József igazgató elhelyezkednek az oltár előtt és már föl is hangzik a kürtös díszjele, a zenekar a Himnuszt játszotta. A városháza mögül negyven főnyi félegyházi futó kíséretében megérkezik az olimpiai láng. Szendrői József hozza. Kiss Endre dr. polgármester meggyújtja róla a fáklyáját, amellyel utána lángra lobbantja az olimpiai oltár tüzét. Majd a lépcsőről elmondja remekbe szabott ünnepi beszédét: - A Duna-Tiszaközének középpontjában a gyermek és gyümölcstermés fővárosában üdvözlöm és átveszem az olimpiai tüzet, amely kétezer ötszáz év távlatából és háromezer kilométer távolságra indul. - A Hellén kultúra korában égett először. Az oltár azóta elpusztult, a tűz elhunnyadt , de a gondolat megmaradt. És ami egykor egy ország ideálja volt, most az egész világé lett. A gondoltat hatalmát jelenti ez a tűz és fáklyafutás. Az olimpiai gondolatét,amelyben ifjúság, erő és nemes küzdelem van. Túlélte tehát az egyén, a kort az intézményeket és ez föltámasztotta tűzet az évezredekkel ezelőtt elporladt oltáron. Boldog vagyok, hogy Kecskemét ifjúsága az olimpiai tűz és gondolat vitelében részt vehet. - Kecskemét város törvényhatósága és ennek Elnöke Fág István főispán a város közönsége és a magam nevében köszöntöm az olimpiát rendező Németországot és köszöntöm valamennyi résztvevő nemzetet. Óriási taps és éljenzés fogadta a szavakat. A Városi Dalárda és a Szent Cecília-kórus Acsay Vilmos karnagy vezetésével elénekli az olimpiai Himnuszt. Utána a Katonazenekar a Hiszekegyet játssza. Közben az olimpiai oltár tüzéből meggyújtja fáklyáját Gaály ezredes, tőle Bakay állomásfőnök veszi át a tüzet, majd Szőke Kovács alezredes, végül Barcza igazgató fáklyájáról kapja a lángot
az első futó Técsy Géza, aki lassú iramban indul el a Koháry-utca felé. (A filmoperatőrök nem engedik gyorsan futni.) Ekkorra már mintegy 6000 főnyire szaporodott a közönség valósággal fölborít minden rendet. Áttöri a kordont. Csak éppen az útvonalat tudják szabadra „menteni” az emberfeletti erőfeszítéssel dolgozó rendőrök. Técsy Gézától a Beretvás előtt Szakáts Ödön dr. veszi át a tüzet. A föllobogózott piarista téren pedig Rozsnyay Simon. A városon keresztül föllobogózott útvonalon fut a staféta. A városon kívül pedig a betonúton szalagnak Budapest felé. A staféta tagjai: Polgár Antal, Vitéz Dombrády Dezső, Balla Sándor, Halász Jenő, Szabó László, Kákonyi József, Náday Géza, ifj, Acsay Vilmos, Oláh Kálmán, Vándor László, Sólyom András, Piros István (Cegléd), Fajszi Zoltán, Oláh György, Hajdú István, Baranyi Pál (Lajosmizse), Oláh Ferenc (Lajosmizse), Garzó Zoltán, Kozma István, Szomorú István Lehoczky Pongrác, Varga Imre, Horváth József, Adrovitz György,Fehér Mihály, Feller György, Kiss Mihály, Tóth József, Méhes József, Baltás Zoltán, Karazsia János. Lajosmizsén nagy ünnepséggel fogadták az érkezőket . Örkényben pedig ugyancsak ünnepélyes keretek között adta át a lángot a kecskeméti staféta utolsó tagja Rimóczy János. Felejthetetlenül szép és impozáns volt a kecskeméti fogadás. Minden dicséretet megérdemelnek az ünnepség rendezői, élükön Bakay Gábor állomásfőnökkel és a remekbeépült oltár tervezője, Damó László főmérnök. – Igen nagy sikere volt a városháza sarkán fölállított büfének, ahol frissítő várta az érkező vendégeket, atlétákat. Nem győzték köszönni a város kitüntető figyelmességét. (Kecskeméti Közlöny 1936. Augusztus 2.)
1936. Olimpiai váltófutás, fáklyavivők Kecskeméttől- Dabasig Ifj. Acsay Vilmos Balla Sándor vitéz Dombrádi Dezső Faragó János Feller György Hajdú István Horváth József Kákonyi József Kiss Mihály Lehóczky Pongrác Náday Géza Oláh Kálmán Rimóczy János Rozsnyai Simon Szabó László Szomorú István Tóth József Vándor László
Androvitz Győző Baltás Zoltán Fajszi Zoltán Fehér Mihály Garzó Zoltán Halász Jenő Karazsia János vitéz Kerekes Károly Kozma István Méhes József Oláh Görgy Polgár Antal Rozsnyay József Sólyom András Szakáts Ödön dr. Técsy Géza Tóth Sándor Varga Imre
A német nyelvű olimpiai újság beszámolója Ebben négy kép kecskeméti vonatkozású.
A Német újságban megjelent cikk fordítása. „Az első Kiemelkedő pont azonban Kecskemét volt.” A piactéren 4 fehér lépcsőn díszes oltárt építettek. Dr. Kiss Endre, a város polgármestere vette át a futótól a tüzet és meggyújtotta az oltár lángját. Körülötte összegyűlt az egész város. És amikor az oltár csészéjében fellángolt a tűz, dörgő éljen kiáltások repültek az ég felé. Mindenek fölött pedig ott lobogott Magyarország nemzeti lobogója és az olimpiai játékok szimbóluma. Kecskemétről indult tovább a futás Sárin és Soroksáron át Budapest irányába. Este 20:30 körül érték el a királyi várost a Duna partján. És itt a közelgő éjszaka sötétjében tartották meg a nagy magyar áldozati órát. A magyar világváros bevásárló utcái nagyon teli voltak. A fáklya útja egy végtelen sorfalon vezetett keresztül az Ismeretlen katona síremléke előtt kialakított nagyméretű térig. Itt zajlott azután az ünnepség. A magyar frontharcosok vezetője átvette a futó kezéből a fáklyát és meggyújtotta vele az oltár tüzét. Fényszórók világították meg az emlékmű kiemelkedő oszlopát. De ez előtt az oszlop előtt az oltár, amelynek a magyar zászló méltó díszt adott, újra és újra magára vonta a tekinteteket. Az emlékmű körüli árkádok végtelen köre, teli emberekkel, hatásos keretet adott az egésznek. De a fáklya útjának folytatódnia kellett. 22 órakor gyújtotta meg a következő futó az oltár tüzéről a fáklyát és éljen kiáltásokkal kísérve elhagyta a z emlékmű környékét. A sok Duna híd egyikén vezetett tovább az út a budai oldalra. Budapest is átélte az áldozati óráját. Egy az osztrák-magyar határról érkező beszámoló szerint szerdán kora délután érték el a futók Kittsee-t. A lángot ott adták át az osztrák barátoknak. Az Olümpiától Berlinig tartó hosszú futás 381 km-ét tették meg ezzel program szerint a magyar sportbarátok. Most közeledik az olimpiai láng Bécs felé.
Szendrő József meggyújtja Kiss Endre dr. polgármester fáklyáját.
Kecskemét Főterén felállított olimpiai oltár „barackpálinkával” töltött tűzhelyének táljában Kiss Endre doktor polgármester meggyújtja az olimpiai tüzet.
Técsy Géza útban a Beretvás szálló felé. Az olimpiai fáklya Budapest felé tart, útját mindenhol kíváncsi szemek figyelik