OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
19
JOGI KÉRDÉSEK FÜGGELÉK...........................................................................................................................................................................................2
19.1
AZ OLIMPIAI CHARTA (AZ „OC") ELEMZÉSE ..........................................................................................................................................................................2
19.2
AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK .........................................................................................................................................................................................................8
19 FÜGGELÉK
—1
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
19 JOGI KÉRDÉSEK FÜGGELÉK 19.1 AZ OLIMPIAI CHARTA (AZ „OC") ELEMZÉSE A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a „NOB") legfőbb vezetése alatt az olimpiai mozgalom az Olimpiai Chartat elfogadó szervezeteket, sportolókat és más személyeket tömöríti. A NOB egy nemzetközi nonprofit társadalmi szervezet. A NOB az olimpiai mozgalom gyűjtőszervezete. Legfőbb feladata a nyári és téli Olimpiai Játékok szervezésének felügyelete. Az Olimpiai Charta a NOB által elfogadott alapvető elvek, szabályok és rendelkezések kodifikációja. Szabályozza az olimpiai mozgalom működését és meghatározza az Olimpiai Játékok megrendezésének és lebonyolításának feltételeit. Az Olimpiai Charta az alábbi öt fejezetből áll: •
„Az olimpiai mozgalom"
•
„A Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
•
„A nemzetközi szövetségek"
•
„A nemzeti olimpiai bizottságok", és
•
„Az Olimpiai Játékok".
AZ OLIMPIAI MOZGALOM Az olimpiai mozgalomban részt vevő valamennyi személy és szervezet köteles az Olimpiai Charta rendelkezéseit betartani. A NOB-on kívül az olimpiai mozgalomhoz tartoznak a különböző nemzetközi sportszövetségek, a 199 nemzeti olimpiai bizottság, az Olimpiai Játékok szervező bizottságai ("OCOG"), a nemzeti sportszövetségek, a klubok és azok tagjai és a sportolók. Az olimpiai mozgalom ezen kívül magában foglal a NOB által elismert más szervezetet és intézményt, többek között a Doppingellenes Világügynökséget (World Anti-Doping Agency = WADA), a Sportügyi Választottbíróságot (Court of Arbitration for Sport = CAS) és az Olimpikonok Világszövetségét (World Olympians Association = WOA).
19 FÜGGELÉK
—2
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
A DOPPINGELLENES VILÁGÜGYNÖKSÉG (WADA) A Doppingellenes Világügynökséget 1999. november 10-én alapították. Feladata a dopping elleni nemzetközi küzdelem előmozdítása és koordinálása. E független szervezeten keresztül az olimpiai mozgalom és a hatóságok világszerte fokozzák erőfeszítéseiket a drogoknak a sportból való kitiltásáért. A WADA Alapító Testületét együttesen alkotják az olimpiai mozgalom (a NOB, a nemzeti olimpiai bizottságok, a nemzetközi sport szövetségek és a sportolók) képviselői és mind az öt földrész kormányainak képviselői. A WADA székhelye Kanadában, Montrealban van. Regionális irodákat más földrészeken is létre fognak hozni.
A SPORTÜGYI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG (CAS) Az 1983-ban létrehozott Sportügyi Választottbíróság feladata a sporttal kapcsolatban felmerült vitás kérdések eldöntése, amelyeket vagy a rendes választottbíróságokon keresztül vagy a sporttestületek, sportszervezetek döntései elleni fellebbezés formájában juttatnak el hozzá. 1993-ban a Sportügyi Választottbíróság egy új adminisztratív és pénzügyi testület, a Nemzetközi Sportügyi Választottbíróság (ICAS) létrehozásával teljesen függetlenné vált és új eljárási rendet fogadott el. A Sportügyi Választottbíróságot a NOB, a Nyári Olimpiák Nemzetközi Federációinak Szövetsége (ASOIF), a Téli Olimpiák Sport Szövetségeinek Szövetsége (AIWF) és a nemzeti olimpiai bizottságok szövetsége (ANOC) elnökei által aláírt a Párizsi Konvenció ismeri el. Bármely az Olimpiai Játékokkal kapcsolatos jogvita a Sportügyi Választott Bíróság illetékesség alá tartozik a Sporttal Kapcsolatos Választottbíráskodás kódexének rendelkezései értelmében.
OLIMPIKONOK VILÁGSZÖVETSÉGE ("WOA") Az Olimpikonok Világszövetsége (WOA) az olimpikonokat képviselő független világszervezet. Létrehozását Samaranch elnök kezdeményezte a századik olimpiai kongresszuson, az 1994-ben Párizsban tartott Egység Kongresszusán.
19 FÜGGELÉK
—3
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
Az Olimpikonok Világszövetségét a világ csaknem 100 000 olimpikonjának az olimpiai mozgalom tevékenységében történő összefogása céljából hozták létre.
A NEMZETKÖZI OLIMPIAI BIZOTTSÁG A NOB a Svájci Szövetségi Tanács által elismert, határozatlan időre létrehozott, egyesület formájában működő, nemzetközi, non-profit, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet. A NOB feladata az olimpiai mozgalomnak az Olimpiai Chartaval összhangban történő vezetése. A NOB Olimpiai Charta rendelkezései szerint hozott döntései véglegesek. Az Olimpiai Charta alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos viták a NOB Végrehajtó Bizottsága egyedüli hatáskörébe; bizonyos esetekben pedig a CAS hatáskörébe tartoznak. A NOB tagjai a NOB képviseletében járnak el saját országukban, nem pedig az országuk küldöttjeiként a NOB-nál. A tagok évente egyszer találkoznak a NOB ülésén, annak az évnek a végén vonulnak vissza, amely naptári évben betöltik a 70. életévüket, kivéve, ha tisztségükre a 110. ülés (1999. december 11.) kezdete előtt választották meg őket. Ebben az esetben a 80. életévük betöltésekor kötelesek visszavonulni. A megbízatás tartama minden tag számára nyolc év, amelyet minden nyolcadik évben meg lehet újítani. A NOB a tagjait a jelölő bizottság által alkalmasnak tartott személyek közül választja. Az olimpiai mozgalom minden tagja jogosult jelölést benyújtani. Jelenleg 126 tagja (köztük 11 aktív sportoló) és 22 tiszteletbeli tagja van. A NOB-ot kizárólag magán forrásokból finanszírozzák és a keletkezett bevétele mintegy 93%-át az olimpiai mozgalom csatornáin keresztül osztja szét. A NOB nem részesül közpénzekből. Bevételeit az Olimpiai Játékok televíziós közvetítési jogának értékesítéséből és marketing programból nyeri. A NOB ajándékokat, hagyatékokat fogadhat el és más forrást is igénybe vehet célkitűzései teljesítése érdekében. Bevételre tesz még szert különféle jogok, többek között a televíziós jogok hasznosításából, valamint az Olimpiai Játékok megrendezéséből. A NOB a televíziós jogok hasznosításából származó bevételeinek egy részét átadhatja a nemzetközi szövetségeknek, a nemzeti olimpiai bizottságoknak és az Olimpiai Játékokat szervező bizottságoknak. A NOB hivatalos nyelve a francia és az angol. Minden NOB ülésen német, spanyol, orosz és arab szinkrontolmácsolást kell biztosítani. Az Olimpiai Charta és minden más NOB dokumentum angol és a francia nyelvű változata közötti eltérés esetén a francia nyelvű szöveg az irányadó, kivéve, ha erről írásban kifejezetten másként rendelkeznek. A NOB szervei: (i) az ülés, (ii) a végrehajtó bizottság és (iii) az elnök.
19 FÜGGELÉK
—4
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
Ülés A NOB tagjainak közgyűlését, amelyet ülésnek neveznek, évente legalább egyszer kell összehívni. Rendkívüli ülést az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának írásbeli kérésére kell összehívni. Az ülés a NOB legfőbb szerve, elfogadja, módosítja vagy értelmezi az Olimpiai Chartat. Döntései véglegesek. Az ülés a végrehajtó bizottság javaslata alapján megválasztja a NOB tagjait. Az ülés hatáskörét a végrehajtó bizottságra ruházhatja át. Az elnök, vagy távollétében a jelen lévő rangidős alelnök vezeti le az üléseket. Az ülés akkor határozatképes, ha a NOB teljes taglétszámának legalább fele, plusz egy tag jelen van. A döntéseket egyszerű szavazattöbbséggel hozzák, de az Alapvető Elvek és a Szabályok módosításához az ülésen részt vevő NOB tagok kétharmados többségének igen szavazatára van szükség. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Titkos szavazásnak van helye, ha az elnök elrendeli, vagy ha a jelen lévő tagok legalább egynegyede ezt igényli. Egyenlő számú szavazat esetén az ülés elnökének szavazata dönt. A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni választások esetén, beleértve a NOB tagok megválasztását és az Olimpiai Játékok rendezés jogának odaítélését. Ha azonban csak két jelölt van (vagy maradt), a több szavazatot elnyerő jelöltet nyilvánítják győztesnek. Végrehajtó Bizottság A Végrehajtó Bizottság az elnökből, négy alelnökből és tíz további tagból áll. E tagok megválasztásának az ülés összetételét kell tükrözni. A Végrehajtó Bizottság minden tagját titkos szavazással, a leadott szavazatok többségével választják meg. A Végrehajtó Bizottság intézi a NOB ügyeit. Többek között ez a testület felügyeli az Olimpiai Játékok megrendezésére beadott pályázatok elfogadásának és a róluk történő döntések folyamatát. A Végrehajtó Bizottság az elnök kezdeményezésére, vagy tagjai többségének kérésére ül össze. A Végrehajtó Bizottság üléseit az elnök, vagy távollétében a jelen lévő rangidős alelnök vezeti. Az elnök és az alelnök távollétében a Végrehajtó Bizottság rangidős tagja jár el elnökként. A Végrehajtó Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon nyolc tag jelen van.
19 FÜGGELÉK
—5
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
Az elnök A NOB elnökét a NOB tagjai választják titkos szavazással első alkalommal nyolc éves időtartamra, amelyet egy alkalommal további négy évre meg lehet újítani. Az elnök, mint a NOB állandó képviselője elnököl a NOB valamennyi tevékenysége felett. Ha az elnök szükségesnek ítéli, jogosult állandó és ad hoc bizottságokat, valamint munkacsoportokat létrehozni. Az elnök hivatalból tagja mindegyik bizottságnak és munkacsoportnak és minden általa látogatott ülésen rangidős tisztségviselő.
A NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGEK Az egy vagy több sportot támogató nemzetközi társadalmi szervezeteket a NOB nemzetközi szövetségnek (IF) ismerhet el. Valamennyi nemzetközi szövetség köteles betartani az olimpiai mozgalom doppingellenes kódexét és a megállapított szabályok szerint köteles versenyen kívüli hatékony vizsgálatokat folytatni. A nemzetközi szövetségek alapszabályának, gyakorlatának és tevékenységének összhangban kell állnia az Olimpiai Chartaval. Saját sportága irányításában mindegyik nemzetközi szövetség megőrzi függetlenségét és autonómiáját.
A NEMZETI OLIMPIAI BIZOTTSÁGOK A nemzeti olimpiai bizottságok feladata az olimpiai mozgalomnak a saját országukban való előmozdítása és védelme, összhangban az Olimpiai Chartaval. A nemzeti olimpiai bizottságok kizárólagos joggal rendelkeznek országuknak az Olimpiai Játékokon, valamint a NOB által támogatott több sportágat magába foglaló regionális, kontinentális vagy világversenyeken való képviseletére. Ezen kívül, az egyes nemzeti olimpiai bizottságok sportolók küldésével kötelesek részt venni az Olimpiai Játékokon. A nemzeti olimpiai bizottságok jogosultak meghatározni azt a várost, amely az érintett országból pályázhat az Olimpiai Játékok megrendezéséért. A pályázatnak a NOB-hoz történő benyújtásának napjától a nemzeti olimpiai bizottság köteles felügyelni, és a jelölt várossal közösen felelős az Olimpiai Játékok rendezésére jelölt városnak a pályázattal kapcsolatos tevékenységért és magatartásáért.
19 FÜGGELÉK
—6
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
A nemzeti olimpiai bizottságoknak harmonikus és együttműködő kapcsolatot kell fenntartaniuk az illetékes kormányzati szervekkel. Ugyanakkor a nemzeti olimpiai bizottságok megőrzik autonómiájukat és vissza kell utasítaniuk minden olyan nyomásgyakorlást, beleértve a politikai, vallási vagy gazdasági jellegűeket, amelyek megakadályozhatják az Olimpiai Charta betartásában. Feladataik teljesítése érdekében a nemzeti olimpiai bizottságok együttműködhetnek kormányzati vagy nem kormányzati szervekkel, ugyanakkor soha nem vehetnek részt az Olimpiai Chartanak ellentmondó tevékenységben. Összetételüktől függetlenül a nemzeti olimpiai bizottságok tagjai között mindig szerepelnek az alábbiak: •
országuk NOB tagja, ha van ilyen. Az ilyen tagok jogosultak a nemzeti olimpiai bizottság ülésén szavazni,
•
minden olyan nemzeti szövetség, amely tagja az Olimpiai Játékok programjára felvett sportág nemzetközi szövetségének, vagy az ilyenek képviselői, és
•
az Olimpiai Játékokon részt vett aktív vagy visszavonult sportolók.
A nemzeti olimpiai bizottságok tagjaik közé választhatják az alábbiakat: •
az Olimpiai Játékok programjára fel nem vett sportágak esetében a NOB által elismert nemzetközi szövetségek tagjaiként működő nemzeti szövetségeket, és
•
több sportágra kiterjedő csoportokat és más sport irányultságú szervezeteket, vagy képviselőiket, vagy az ország állampolgárait.
A kormányok vagy más hatóságok nem jelölhetnek tagot a nemzeti olimpiai bizottságba, azonban a nemzeti olimpiai bizottság e hatóságok képviselőit belátása szerint tagnak választhatja. Minden nemzeti olimpiai bizottságnak meg kell szereznie a NOB elismerését. A nemzeti olimpiai bizottságok évente legalább egyszer kötelesek ülést tartani. A nemzeti olimpiai bizottságok tagjait legalább négyévente kell megválasztani vagy újra választani.
19 FÜGGELÉK
—7
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
19.2 AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK Az Olimpiai Játékok rendezési jogát a NOB ülése ítéli oda az egyik jelölt városnak. Az Olimpiai Játékok megrendezésének időpontjára a rendező város kiválasztása előtt a NOB Végrehajtó Bizottsága általi jóváhagyásra a jelölt városok kötelesek javaslatot tenni. A Játékok és a téli Olimpiai Játékok nem tarthatnak tovább tizenhat napnál. Ha a vasárnapokra vagy a nemzeti ünnepekre nem terveznek versenyeket, a NOB végrehajtó bizottságának jóváhagyásával az Olimpiai Játékok időtartama ennek megfelelően meghosszabbítható. A rendező város kiválasztása a NOB kizárólagos előjoga.
AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK HELYSZÍNE Minden sporteseménynek az Olimpiai Játékok rendezési jogát elnyerő városban kell megrendezésre kerülnie, kivéve, ha a város a NOB-tól jogot szerez egyes eseményeknek ugyanannak az országnak más városában vagy más helyszínén történő megrendezésére. A nyitó- és a záróünnepélyt a rendezés jogát elnyerő városban kell tartani. A nemzeti olimpiai bizottság, az Olimpiai Játékok szervező bizottsága és a rendező város köteles biztosítani, hogy a NOB végrehajtó bizottságának hozzájárulása nélkül az Olimpiai Játékok ideje alatt vagy az azt megelőző vagy azt követő héten semmilyen más jelentős nemzeti vagy nemzetközi találkozó vagy esemény ne kerüljön megrendezésre a Rendező városban, vagy környékén, vagy más verseny helyszínen.
SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Az Olimpiai Játékok rendezésével a NOB a rendező város országának nemzeti olimpiai bizottságát és magát a rendező várost bízza meg. Az Olimpiai Játékok megszervezése céljából a nemzeti olimpiai bizottság köteles létrehozni az Olimpiai Játékok szervező bizottságát, amely bizottság a létrehozásának időpontjától kezdve közvetlenül a NOB-bal tartja a kapcsolatot. A szervező bizottságot jogi személyiség formájában kell létrehozni.
19 FÜGGELÉK
—8
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
A szervező bizottság végrehajtó testületében a következőknek kell részt venniük: (i) az ország NOB tagja vagy tagjai; (ii) a nemzeti olimpiai bizottság elnöke és főtitkára és (iii) a Rendező város által kinevezett és azt képviselő legalább egy személy. A végrehajtó testületnek tagjai lehetnek még a hatóságok képviselői és más jelentős személyiségek. Létrehozásának időpontjától megszüntetésig a szervező bizottság tevékenységét köteles az Olimpiai Chartaval, a rendező város Szerződéssel összhangban és a NOB végrehajtó bizottságának utasításai szerint végezni. Az előírások vagy a szerződéses kötelezettségek megsértése esetén a NOB bármikor és azonnali hatállyal jogosult a rendező várostól visszavonni az Olimpiai Játékok rendezési jogát, fenntartva a NOB-nak a visszavonással okozott kárért fizetendő kártérítésre való jogát. A nemzeti olimpiai bizottság, a szervező bizottság és a Rendező város egyetemlegesen felelősek az Olimpiai Játékok megszervezésével kapcsolatban külön-külön vagy együttesen vállalt kötelezettségekért, kivéve az Olimpiai Játékok megszervezésének és lebonyolításának pénzügyi felelősségét, amelyért kizárólag a rendező város és a szervező bizottság felelős egyetemlegesen, tekintet nélkül más felek kötelezettségeire, különös tekintettel az Olimpiai Charta előírásai szerint adott garanciákra. Kapcsolat a nemzeti olimpiai bizottságok és a szervező bizottság között 1.
Attasé
A szervező bizottság és a nemzeti olimpiai bizottságok közötti együttműködés elősegítése céljából minden egyes nemzeti olimpiai bizottság a szervező bizottsággal történt konzultációt követően attasét nevezhet ki. Az attasé közvetítőként jár el a szervező bizottság és az érintett nemzeti olimpiai bizottság között és állandó kapcsolatban áll mindkét bizottsággal az utazási, elszállásolási és egyéb ügyek rendezésének elősegítése érdekében. Az Olimpiai Játékok ideje alatt az attasé az érintett nemzeti olimpiai bizottság küldöttségének akkreditált tagja lesz. Az attasénak nem kell szükségszerűen a rendező ország állampolgárának lennie. 2.
Küldöttség vezetők
Az Olimpiai Játékok idején a versenyzők, a tisztségviselők és az egyes nemzeti olimpiai bizottságok csoportjának tagjai az 19 FÜGGELÉK
—9
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
érintett nemzeti olimpiai bizottság által kinevezett küldöttség vezető irányítása alá kerülnek. A küldöttség vezető feladatai közé tartozik a NOB-bal, a nemzetközi szövetségekkel, a szervező bizottsággal való kapcsolattartás, valamint az érintett nemzeti olimpiai bizottság által ráruházott feladatok teljesítése. 3.
Koordinációs Bizottság
A Rendező város kijelölése után az elnök koordinációs bizottságot köteles létrehozni, a NOB, a szervező bizottság, a nemzetközi szövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok közötti munkakapcsolat létrehozása és fenntartása céljából. A koordinációs bizottság, amelynek tagjai közé tartoznak a NOB, a nemzetközi szövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok és a sportolók képviselői, köteles a szervező bizottság munkájának előrehaladását ellenőrizni, az Olimpiai Játékok szervezésével kapcsolatos minden fő portfoliót megvizsgálni és köteles segítséget nyújtani a szervező bizottságnak. Az Olimpiai Játékok ideje alatt a koordinációs bizottság feladatai visszakerülnek a NOB végrehajtó bizottságához és a koordinációs bizottság elnökét meghívhatják a szervező bizottság napi koordinációs értekezleteire. A koordinációs bizottság megbízatása többek között az alábbiakat tartalmazza: •
biztosítja, hogy minden nemzetközi szövetség és nemzeti olimpiai bizottság teljes körű tájékoztatást kapjon saját kezdeményezésére az Olimpiai Játékokkal kapcsolatos minden fejleményről, akár a szervező bizottságon, akár a koordinációs bizottságon keresztül,
•
biztosítja, hogy a NOB Végrehajtó Bizottsága tájékoztatást kapjon a szervező bizottság, a nemzetközi szövetségek és nemzeti olimpiai bizottságok olimpiával kapcsolatos nézeteiről,
•
a NOB Végrehajtó Bizottságával és a szervező bizottsággal konzultálva áttekinti azokat a területeket, ahol a nemzeti olimpiai bizottságok között előnyös együttműködést lehet létrehozni, különös tekintettel a légi közlekedésre, szállításra, további tisztségviselők szállásának bérletére, a nemzetközi szövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok és a megbízott utazási irodák számára jegyek biztosítására,
•
a NOB Végrehajtó Bizottságának jóváhagyása szerint meghatározza: ¾
az olimpiai faluban, valamint a versenyek és edzések helyszínén a szálláshelyek és létesítmények kialakítását,
¾
a részvételi díjak, szállási költségek és a szervező bizottság által biztosított kapcsolódó szolgáltatások díjait,
19 FÜGGELÉK
— 10
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
¾
a részvevők és tisztségviselők közlekedésének és szállásának biztosítását, valamint olyan egyéb ügyeket, amelyek véleménye szerint az Olimpiai Játékokon a versenyzők és a tisztségviselők jó közérzetét érinti és befolyásolja feladataik teljesítését.
•
megvizsgálja a verseny, edző és más létesítményeket és jelentéseket tesz a NOB végrehajtó bizottságának minden olyan ügyről, amelyet esetlegesen nem tud megoldani,
•
biztosítja, hogy a szervező bizottság megfelelően reagáljon a küldöttség vezetők felvetéseire,
•
a NOB végrehajtó bizottságának jóváhagyásától függően szakosodott munkacsoportokat hoz létre az Olimpiai Játékok szervezése speciális területeinek ellátására és jelentést tesz a koordinációs bizottságnak a koordinációs bizottság által megvalósítandó hasznos változtatásokra vonatkozó javaslatokkal együtt, és
•
az Olimpiai Játékok megrendezését követően elemzést készít a Játékok megszervezéséről és erről jelentést tesz a NOB végrehajtó bizottságának.
Az olimpiai falu A szervező bizottság köteles olimpiai falut biztosítani a megnyitó ünnepség előtt legalább két héttel korábban kezdődő és leghamarabb a záró ünnepség után három nappal befejeződő időszakra. Az olimpiai falunak meg kell felelnie a NOB Végrehajtó Bizottsága által elfogadott Az olimpiai falura vonatkozó útmutatónak. Az olimpiai faluban elszállásolandó küldöttség tisztségviselőit és a küldöttség más tagjait megillető szálláshelyek számát a NOB Végrehajtó Bizottsága által elfogadott Nevezések a sportversenyekre és akkreditációs útmutató határozza meg. Az Olimpiai Játékok közé felvett sportág nemzetközi szövetsége részére biztosítandó helyiségek és létesítmények A szervező bizottság köteles saját költségén biztosítani az Olimpiai Játékok programjába felvett sportág nemzetközi szövetségének ügyviteléhez és műszaki igényeihez szükséges helyiségeket és létesítményeket. A szervező bizottság a nemzetközi szövetségek kérésére és költségére és a NOB végrehajtó bizottságának jóváhagyásával köteles biztosítani az Olimpiai Játékokat rendező városban tartandó kongresszushoz vagy más értekezlethez szükséges adminisztratív és technikai létesítményeket valamint szálláshelyeket.
19 FÜGGELÉK
— 11
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
Kulturális Program A szervező bizottság köteles kulturális eseményekből álló programot szervezni, amelyet jóváhagyásra be kell nyújtani a NOB végrehajtó bizottságához. A programnak a sportolók és az Olimpiai Játékok más részvevői közötti harmonikus kapcsolatot, a kölcsönös megértést és a barátságot kell előremozdítania. A kulturális programnak legalább az olimpiai falu fennállása időszakát ki kell tölteniük.
RÉSZVÉTEL AZ OLIMPIAI JÁTÉKOKON Nevezési Kódex Az olimpián való részvételhez a versenyzőnek meg kell felelnie az Olimpiai Chartanak, a szóban forgó nemzetközi szövetség NOB által jóváhagyott szabályainak, és a nemzeti olimpiai bizottságnak neveznie kell az érintett személyt. Az olimpián részt vevő minden versenyzőnek annak az országnak az állampolgárának kell lennie, amelyiknek a nemzeti olimpiai bizottsága őt benevezte. Csak a NOB által elismert nemzeti olimpiai bizottságok nevezhetnek versenyzőt az olimpiára. A nevezések végső elfogadásának joga a NOB végrehajtó bizottságát illeti meg. A nemzeti olimpiai bizottság csak a nemzeti szövetségek által benyújtott nevezés alapján nevezhet be versenyzőt. A nemzeti olimpiai bizottság jóváhagyása után a nevezéseket benyújtják a szervező bizottságnak. A szervező bizottság köteles a nevezés beérkezését visszaigazolni. A nemzeti olimpiai bizottságok kötelesek a nemzeti szövetségek által javasolt nevezések érvényességét megvizsgálni és biztosítani, hogy senkit ne zárjanak ki faji, vallási vagy politikai okokból vagy a megkülönböztetés más formái miatt. A nemzeti olimpiai bizottságok csak a magas színvonalú nemzetközi versenyre megfelelően felkészült versenyzőket küldhetnek az olimpiára. A nemzeti olimpiai bizottságnak bármely nevezésre vonatkozó határozata ellen a nemzeti szövetség a nemzetközi szövetségén keresztül fordulhat a NOB végrehajtó bizottságához. Ha elismert nemzeti olimpiai bizottsággal rendelkező országban valamely sportágnak nincs nemzeti szövetsége, a nemzeti 19 FÜGGELÉK
— 12
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
olimpiai bizottság, a NOB végrehajtó bizottságának és az érintett nemzetközi szövetség jóváhagyása mellett, egyénileg nevezheti az érintett sportolót az Olimpiai Játékokra. Ha egy küldöttség, csapat vagy személy szabályszerű nevezésének visszavonása, a NOB végrehajtó bizottság jóváhagyása nélkül történik, ez az Olimpiai Charta megsértésének minősül és fegyelmi eljárást von maga után. A Végrehajtó Bizottság ellentétes értelmű határozata és annak a Rendező város szerződésbe történt belefoglalása hiányában az olimpián részt vevő sportolók létszáma legfeljebb tízezer (10 000) a tisztségviselőké legfeljebb ötezer (5.000) lehet. A NOB Végrehajtó Bizottsága az Olimpiai Chartat megsértő bármely személytől visszavonhatja az akkreditációt. Továbbá, a vétkes versenyzőt vagy csapatot ki kell zárni a versenyből és bármely elért eredményét meg kell semmisíteni, az elnyert érmet és oklevelet vissza kell venni. Az Olimpiai Játékok programja Az Olimpiai Játékok programját a NOB határozza meg, és a program csak olimpiai sportágakat foglalhat magába. Az Olimpiai Játékok programjának legalább tizenöt olimpiai sportágat kell magába foglalni. A szervező bizottság által az Olimpiai Játékok előtt szervezett események A NOB végrehajtó bizottságához jóváhagyásra benyújtott mintának megfelelően a szervező bizottság, a nemzetközi szövetségekkel folytatott konzultáció után Olimpiai Játékok előtti eseményeket is szervezhet az Olimpiai Játékok során használt létesítmények kipróbálása céljából. Részvétel az Olimpiai Játékokon A nevezések számát az érintett nemzetközi szövetséggel folytatott konzultáció után a NOB Végrehajtó Bizottsága határozza meg, az Olimpiai Játékok előtt két évvel.
19 FÜGGELÉK
— 13
OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: JOGI KÉRDÉSEK
Ifjúsági Tábor A NOB végrehajtó bizottságának felhatalmazásával a szervező bizottság saját felelősségére nemzetközi ifjúsági tábort szervezhet az Olimpiai Játékok alkalmából. Média tudósítás az Olimpiai Játékokról A különböző médiumok által az Olimpiai Játékokról történő lehető legteljesebb tudósítás és legszélesebb körű nézőközönség biztosítása érdekében a NOB Végrehajtó Bizottsága határoz meg minden szükséges intézkedést és a szervező bizottság hajtja végre. A tömegtájékoztatási eszközöknek az olimpián való jelenlétével kapcsolatos minden kérdés, beleértve az olimpiai személyazonossági és akkreditációs kártyák kiadását és visszavonását, a NOB Végrehajtó Bizottsága hatáskörébe tartozik. A NOB Végrehajtó Bizottsága által kiadott Média útmutató a Rendező város szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az olimpiáról tudósító minden személyt a Média útmutatóban meghatározott feltételek szerint kell akkreditálni. Az akkreditációs kérelmeket a nemzeti olimpiai bizottságok a megadott határidőn belül kötelesek megküldeni a NOB-nak, kivéve a szerződtetett televíziós társaságokat és az elismert nemzetközi ügynökségeket, amelyek közvetlenül a NOB-nak küldhetik meg a kérvényeket. Az akkreditáció az olimpiai eseményekre történő bejutást biztosítja. Ha korlátozások válnak szükségessé, a NOB mindent megtesz az akkreditált média ésszerű kéréseinek teljesítése érdekében. Az Olimpiai Játékok idején a sportolókat, edzőket, tisztségviselőket, sajtófelelősöket vagy más akkreditált részvevőket újságíróként vagy bármely más média képviseletében nem lehet akkreditálni és nem működhetnek ilyen minőségben.
19 FÜGGELÉK
— 14
