Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium 6000 Kecskemét, Nyíri út 32.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
V. 2008.06.30.
TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
5
1.1. Az SzMSz célja 1.2. Az SzMSz személyi hatálya 1.3. Az SzMSz tárgyi hatálya 1.4. Az SzMSz szabályozási elvei 1.5. Az SzMSz érvényessége és időbeli hatálya 1.6. Az SzMSz módosítása, felülvizsgálata
5 5 5 5 6 6
II. AZ INTÉZMÉNY EGYES ÁLLAMHÁZTARTÁSI ADATAI
7
2.1. Az alapító okirat adatai 2.2. Állami feladatként ellátott alaptevékenység 2.3. Kiegészítő tevékenység 2.4. Az alaptevékenységet és a kiegészítő tevékenységet meghatározó fontosabb jogszabályok 2.5. Vállalkozási feladatok 2.6. Gazdálkodó szervezetben való részvétel 2.7. A tevékenység forrásai 2.8. Feladat- és teljesítménymutatók 2.9. Szakfeladatok 2.10. Az intézményegységek 2.11. Az intézmény székhelye és telephelyei 2.12. Az intézmény számlaszáma 2.13. Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek 2.14. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek 2.15. FEUVE-rendszer 2.16. Belső ellenőrzés
7 7 7 8 10 10 10 10 10 10 11 11 11 11 11 12
III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK KÖZÖS 13 SZABÁLYAI 3.1. Az intézmény szervezeti egységei 3.1.1. Igazgatóság 3.1.2. Gazdasági Hivatal 3.1.3. Intézményegységek 3.1.4. Az organogram 3.1.5. A szervezeti egységek kapcsolattartása 3.2. Az intézmény vezetése 3.2.1. Igazgató 3.2.2. Gazdasági vezető 3.2.3. Intézményegység-vezető 3.2.4. Gyakorlati oktatásvezető 3.2.5. Műszaki vezető 3.2.6. Belső ellenőr 3.2.7. A vezetők kapcsolattartása 3.2.8. Az intézmény képviselete 3.2.9. Igazgatótanács 3.2.10. Szakmai tanácsadó testület 3.2.11. Minőségirányítási csoport 3.3. Az intézmény közösségei 3.3.1. Nevelőtestület 3.3.2. Intézményi munkabizottság 3.3.3. Szakmai munkaközösség 3.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 3.3.5. Szülői szervezet
13 13 13 14 14 14 14 14 16 16 17 18 18 18 19 19 21 22 22 22 24 25 26 26
2
3.3.6. Tanulóközösség 3.3.7. Diákkör 3.3.8. Diákönkormányzat 3.3.9. Diákközgyűlés 3.3.10. Dolgozói szervezetek 3.4. Az intézmény működési rendje 3.4.1. Foglalkoztatottak munkarendje 3.4.2. A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje 3.4.3. A vezetők benntartózkodásának rendje 3.4.4. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 3.4.5. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek esetén 3.4.6. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 3.4.7. Intézményi védő, óvó előírások 3.4.8. Reklámtevékenység 3.4.9. A működés nyilvánossága 3.5. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 3.5.1. Tanórán kívüli foglalkozások 3.5.2. Mindennapos testedzés 3.5.3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje 3.5.4. Hagyományápolás 3.6. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek 3.6.1. Könyvtár és könyvtárhasználat 3.6.2. Tankönyvellátás 3.7. Az intézmény külső kapcsolatrendszere 3.7.1. Kapcsolat a fenntartóval 3.7.2. Gyermek- és ifjúságvédelem, kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal 3.7.3. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval 3.7.4. Kapcsolat más szervezetekkel, személyekkel
28 28 28 29 30 31 31 31 31 31 32 32 34 36 37 37 37 37 38 38 38 38 41 41 41 42 43 43
IV. AZ EGYES INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
45
4.1. Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola 4.1.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 4.1.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 4.1.3. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 4.1.4. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek 4.2. Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 4.2.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 4.2.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 4.2.3. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 4.2.4. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek 4.3. Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola 4.3.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 4.3.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 4.3.3. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok 4.3.4. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 4.3.5. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek 4.4. Széchenyivárosi Kollégium 4.4.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 4.4.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 4.4.3. Tanórán kívüli tevékenységek 4.5. Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskola 4.5.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 4.5.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 4.5.3. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok
45 45 46 47 49 49 49 50 51 53 54 54 55 56 57 60 60 60 60 61 61 61 62 63
3
4.5.4. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 4.5.5. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek 4.6. Németh László Általános Iskola és Gimnázium 4.6.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 4.6.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 4.6.3. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok 4.6.4. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek
63 65 65 65 67 68 68
V. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
70
5.1. Tanuló díjazására vonatkozó szabályok 5.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei 5.3. Teljesítménypótlék meghatározásának elvei 5.4. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett közalkalmazottak 5.5. Átmeneti rendelkezések 5.6. Az SzMSz mellékletei 5.7. Az SzMSz elfogadására vonatkozó adatok
70 70 71 71 71 72 72
4
A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.) által, többcélú közös igazgatású közoktatási intézményként alapított Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium (továbbiakban: intézmény) nevelőtestülete, a Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SzMsz) az alábbiak szerint fogadja el.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Az SzMSz célja Az SzMSz célja az intézmény szervezeti és működési rendjével összefüggő kérdések szabályozása a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően; az alapító és fenntartó által meghatározottak szerint; az intézményegységek szervezeti és szakmai önállóságát, valamint hagyományait tiszteletben tartva, ugyanakkor együttműködésüket és tevékenységük összehangolását elősegítve, ösztönözve.
1.2. Az SzMSz személyi hatálya Az SzMSz személyi hatálya kiterjed az intézmény o vezetőire, o foglalkoztatottjaira, a foglalkoztatás alapjául szolgáló közalkalmazotti vagy polgári jogi jogviszonytól függetlenül, o tanulóira és felnőttképzési tevékenységének résztvevőire, o szervezeti egységeire, közösségeire. Az intézménnyel más jogviszonyban álló személyekre és szervezetekre, valamint az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyekre az SzMSz hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén terjed ki.
1.3. Az SzMSz tárgyi hatálya Az SzMSz-ben azokat a tárgyköröket kell szabályozni, melyeket a mindenkor hatályos – különösen is az államháztartási és a közoktatásra vonatkozó – jogszabályok az SzMSz szabályozási körébe utalnak. Az SzMSz-ben olyan tárgyköröket is lehet szabályozni, melyeket a hatályos jogszabályok nem írnak elő kötelező jelleggel, de az intézmény szervezeti és működési rendje szempontjából jelentőséggel bírnak.
1.4. Az SzMSz szabályozási elvei Az SzMSz-ben kerülni kell a hatályos jogszabályok normaszövegének idézését, valamint a párhuzamos szabályozást. Az SzMSz szövegezésében törekedni kell a normaszöveg megfelelő adaptációjára, a jogharmonizációra, a szöveg koherenciájának és közérthetőségének érvényesülésére. Az SzMSz III. részében kell szabályozni az intézmény egészében érvényesülő szervezeti és működési szabályokat, míg a IV. részben az egyes intézményegységekben érvényesülő különös szabályokat. Az SzMSz mellékleteként kell szabályozni azokat a tárgyköröket és eljárásrendeket, melyeket a jogszabályok az SzMSz mellékleteként írnak elő. Az SzMSz mellékleteként lehet szabályozni, az SzMSz-ben lévő egyes tárgykörök és eljárásrendek végrehajtására vonatkozó kérdéseket. 5
Az SzMSz – ideértve annak mellékletét is – nem lehet ellentétes jogszabállyal, az alapító és fenntartó határozatával. A melléklet nem lehet ellenétes az SzMSz-szel. Az ellentétes rendelkezés nem alkalmazható.
1.5. Az SzMSz érvényessége és időbeli hatálya Az SzMSz érvényességéhez a jogszabályokban meghatározott szervezetek, közösségek véleményezési jogának gyakorlása, illetve egyetértése, továbbá a fenntartó jóváhagyása szükséges. Az SzMSz, a fenntartó jóváhagyását követő napon lép hatályba azzal, hogy a SzMSz elfogadásával kapcsolatos rendelkezések már 2008. július 1-jétől alkalmazásra kerülnek.
1.6. Az SzMSz módosítása, felülvizsgálata Az SzMSz módosításakor az elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az SzMSz azon rendelkezései, melyek jogszabály, vagy az alapító okirat tételes rendelkezésével egyezőek, a tételes rendelkezés módosítása esetén automatikusan módosulnak. Az SzMSz azon rendelkezéseit, melyek jogszabályon, az alapító okiraton, vagy a fenntartó más határozatán alapulnak, ezek módosítását követően haladéktalanul módosítani kell. Az SzMSz-t folyamatosan felül kell vizsgálni, egyrészt a jogszabályokkal, az alapító okirattal, valamint a fenntartó határozataival való összhang, másrészt a gyakorlati érvényesülés szempontjából. A felülvizsgálat eredményétől függően szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal aktualizálni kell a szöveget.
6
II. AZ INTÉZMÉNY EGYES ÁLLAMHÁZTARTÁSI ADATAI
2.1. Az alapító okirat adatai Az alapító okirat kelte: 2008.02.28. Az alapító okirat száma: Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 63/2008 (II.28.) KH. számú határozata
2.2. Állami feladatként ellátott alaptevékenység o A jóváhagyott pedagógiai program alapján: • nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás, • nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás, • nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás, • általános iskolai, gimnáziumi felnőttoktatás, • felnőttoktatás, vizsgáztatás, • felnőttképzés, vizsgáztatás, • kollégium működtetése. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, valamint beszéd-, látás-, hallás és mozgássérült, továbbá a szakértői javaslat alapján integrálható autista tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók oktatása. o Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. o Nappali rendszerű oktatásban résztvevő középiskolai tanulók kollégiumi ellátása. o Könnyített testnevelés (gyógytestnevelés). o Felzárkóztató oktatás. / Kt. 27.§. (8) szerint / o Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás. o Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás. o Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás. o Iskolai könyvtári tevékenység. o Tanulók tankönyvellátása. o Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás. A felnőttoktatás esti intézményegységekben.
és
levelező
tagozaton
kerül
megszervezésre,
az
arra
kijelölt
2.3. Kiegészítő tevékenység o o
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás
Az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végzett kiegészítő tevékenységből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást – beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is – a bevétel fel nem használható részének
7
figyelembevétele mellett. A kiegészítő tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét a gazdálkodási szabályzat tartalmazza.
2.4. Az alaptevékenységet és a kiegészítő tevékenységet meghatározó fontosabb jogszabályok A közoktatásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: o o o o o o o o o o o o o o
o o o o o o o
o o o o o
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1964. évi 11. törvényerejű rendelet az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 22/2004. (VI. 8.) FMM-OM együttes rendelet az Oktatási Minisztérium Alapkezelési Igazgatósága és az Európai Szociális Alap Nemzeti Programiroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság közreműködő szervezetté történő kijelöléséről, valamint a 2004-2006. évi Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program közoktatási, szakképzési és felsőoktatási intézkedéseinek végrehajtásáról 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről 17/2007. (III. 14.) OKM rendelet a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása és a teljesítmény motivációs pályázati alap igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 14/2006. (IV. 3.) OM rendelet a szakiskola és a szakközépiskola kilencedik évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatásának igényléséről, folyósításáról és elszámolásának rendjéről 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról
8
o o o o o o
40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 24/1999. (VI. 25.) OM rendelet az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekről
A szakképzésre vonatkozó fontosabb jogszabályok: o o o o o o o o o o o o o o o o o
2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről 27/1996. (X. 4.) FM rendelet a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 8/2008. (I. 23.) FVM r. A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kiadásáról 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 36/2007. (XI. 13.) OKM rendelet a szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységek felsorolásáról 35/2007. (XI. 13.) OKM rendelet a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá tartozó, végbizonyítványnak minősülő képzések és bizonyítványok felsorolásáról 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről
A felnőttképzésre vonatkozó fontosabb jogszabályok: o o o o o o o
2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól 292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól 1/2005. (I. 19.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól
9
2.5. Vállalkozási feladatok Vállalkozási tevékenység az alapító okiratban meghatározott feladatkörökben, az ott megjelölt keretek között folytatható azzal, hogy a bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást – beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is – a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A vállalkozási szerződéskötés rendjét a gazdálkodási szabályzat tartalmazza.
2.6. Gazdálkodó szervezetben való részvétel A gazdálkodó szervezetben való részvétel nem lehetséges.
2.7. A tevékenység forrásai Az alaptevékenység forrásai: költségvetési támogatások, támogatásértékű bevételek, saját bevételek A kiegészítő tevékenység forrásai: saját bevételek
2.8. Feladat- és teljesítménymutatók Az egyes tevékenységekhez (szakfeladatokhoz) tartozó feladat- és teljesítménymutatókat – amennyiben az adott tevékenység viszonylatában az értelmezhető – a mindenkori államháztartási és statisztikai előírások határozzák meg. Az oktatási tevékenységhez kapcsolódó jellemző feladatmutató az oktatásban, képzésben résztvevők létszáma, más szolgáltatások esetén a szolgáltatást igénybevevők száma.
2.9. Szakfeladatok o o o o o o o o o o o o o o o
Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Egyéb szálláshely szolgáltatás Iskolai intézményi közétkeztetés Kollégiumi intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Intézményi vagyon működtetése Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás Szakiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Felsőfokú akkreditált szakképzés Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Diáksport
2.10. Az intézményegységek
10
o o o o o o
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája (6000 Kecskemét, Katona J. tér. 4.) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 32.) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 73.) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyivárosi Kollégiuma (6000 Kecskemét, Nyíri út 73.) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolája (6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9.) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziuma (6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9.)
2.11. Az intézmény székhelye és telephelyei Az intézmény székhelye: o 6000 Kecskemét, Nyíri út 32. (kecskeméti 2506/2 hrsz.) Az intézmény telephelyei: o 6000 Kecskemét, Katona József tér 4. (kecskeméti 481. hrsz.) o 6000 Kecskemét, Nyíri út 32. (kecskeméti 2506/2 hrsz.) o 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. (kecskeméti 10576/26 hrsz.) o 6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9. (kecskeméti 3694/3 hrsz.) o 6000 Kecskemét, Búzakalász u. 20. (kecskeméti 0794/10, 0794/34 hrsz.) o Kecskeméti 075/4 hrsz. o Kecskeméti 0798/1 hrsz.
2.12. Az intézmény számlaszáma Az intézmény számlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11732002-…-…
2.13. Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek Az intézményhez nincsenek részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek hozzárendelve.
2.14. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek nem kerültek meghatározásra.
2.15. FEUVE-rendszer Az intézményben, a gazdálkodás folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságira tekintettel Folyamatba Épített, Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés (FEUVE-rendszer) működik. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az SzMSz melléklete tartalmazza, melyet az igazgató készít el.
11
2.16. Belső ellenőrzés Az intézmény 1 fő belső ellenőr teljes munkaidős foglalkoztatásával teljesíti belső ellenőrzési kötelezettségét, ideértve a vonatkozó jogszabály szerint a belső ellenőrzési vezető részére meghatározott feladatok ellátását is.
12
III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI
3.1. Az intézmény szervezeti egységei
3.1.1. Igazgatóság Az Igazgatóság az intézmény egészére kiterjedő hatáskörrel rendelkező igazgatási szervezeti egység. Az Igazgatóság feladata: o az igazgató munkájához kapcsolódó igazgatási és ügyviteli feladatok ellátása, ideértve különösen is az irányítással, a képviselettel, a munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat, o az Igazgatótanács, a Szakmai tanácsadó testület, a Minőségirányítási csoport és az intézményi nevelőtestület munkájával kapcsolatos előkészítő és szervező feladatok ellátása, o az intézmény egészére vonatkozó oktatásszervezési, oktatási statisztikai és más adatszolgáltatási feladatok ellátása, o az alap- és kiegészítő tevékenység összehangolásának elősegítése, o a felnőttképzési tevékenység koordinációja, o a gyakorlati oktatás koordinációja, o a belső ellenőri tevékenység ellátáshoz szükséges feltételek biztosítása, o a minőségirányítással kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása, o az intézményegységek között információáramlás elősegítése. Az Igazgatóság vezetője: az igazgató.
3.1.2. Gazdasági Hivatal A Gazdasági Hivatal, gazdasági vonatkozásban az intézmény egészére kiterjedő hatáskörrel rendelkező szervezeti egység. A Gazdasági Hivatal feladata: o a tervezéssel, az előirányzatok felhasználásával összefüggő feladatok ellátása, o az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással kapcsolatos feladatok ellátása, o a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása, o a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, ide nem értve azonban a munkáltatói jogkörben történő döntéshozatalt, o a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása, o adatszolgáltatás, o pályázatok nyilvántartása, elszámolása, közreműködés a pályázati költségvetés elkészítésében, o informatikai és rendszergazda feladatok ellátása. A Gazdasági Hivatal vezetője: a gazdasági vezető. A Gazdasági Hivatal felépítése: o Számviteli és pénzügyi csoport, mely ellátja a számviteli és pénzügyi feladatokat, a vonatkozó tervezési, nyilvántartási és adminisztratív feladatokkal együtt.
13
o
o o
Munkaügyi csoport, mely ellátja a munkaügyi nyilvántartások vezetésével, adminisztrációjával, a munkaköri és vezetői pályázatok lebonyolításával és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. Műszaki csoport, mely ellátja az üzemeltetéssel, fenntartással, rendészeti tevékenységgel, vagyonhasznosítással, beruházásokkal és közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokat. Informatikai Csoport: ellátja az Iskola informatikai és rendszergazda feladatait.
A Gazdasági Hivatal ügyrendjét a gazdasági vezető készíti el, melyben részletesen szabályozni kell a szervezeti egységek feladatait, a feladatok ellátásért felelős személyek megnevezésével, a vezetők és a beosztottak feladat-, hatás- és jogkörét.
3.1.3. Intézményegységek Az intézményegységek az intézmény alapvető, szervezeti és szakmai tekintetben önálló oktatásinevelési szervezeti egységei. Az intézményegységek feladata: o az intézmény alaptevékenységének és kiegészítő tevékenységének ellátása, o az intézményegységre kiterjedő hatáskörrel az igazgatási és ügyviteli, oktatásszervezési, statisztikai és más adatszolgáltatási feladatok ellátása. Az intézményegység vezetője: az intézményegység-vezető.
3.1.4. Az organogram Az intézmény szervezeti felépítését, valamint belső kapcsolatrendszerét organogram szemlélteti.
3.1.5. A szervezeti egységek kapcsolattartása Az előzőekben felsorolt szervezeti egységek vezetőiken, illetve a vezetők által erre feljogosított személyeken keresztül tartanak hivatalos kapcsolatot egymással. A kapcsolattartás írásban történik, melybe beleértendő az elektronikus levelezés és a faxváltás is.
3.2. Az intézmény vezetése
3.2.1. Igazgató Az Intézmény egyszemélyi felelős vezetője, törvényes képviselője és a munkáltatói jogok gyakorlója az igazgató. Az igazgató felelős: o az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, o a jogszabályok és a fenntartó előírásainak intézményi szintű érvényesüléséért, végrehajtásáért, o az intézmény pedagógiai munkájáért, o az intézmény felnőttképzési tevékenységéért,
14
o az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, o a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok intézményi szintű megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek intézményi szintű megteremtéséért, o a tanuló- és gyermekbaleset intézményi szintű megelőzéséért, o a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának intézményi szintű megszervezéséért. Az igazgató hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, melyeket jogszabály, vagy szabályzat nem utal más személy, vagy szervezeti egység hatáskörébe. Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: o az Igazgatótanács vezetése, az Igazgatótanács jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, o az intézményi nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, o a nevelő és oktató munka intézményi irányítása és ellenőrzése, o a felnőttképzési tevékenység intézményi irányítása és ellenőrzése, o intézményi szabályzatok elkészítése, előkészítése, o a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, o az intézményi szülői szervezettel, diákönkormányzattal és az intézményi dolgozói szervezetekkel való együttműködés, o az intézmény egészét érintő külső kapcsolatrendszer fenntartása, ápolása, o rendkívüli szünet elrendelése az intézmény egészében, vagy meghatározott intézményegységében, ha annak törvényi feltételei fennállnak, o a gyermek- és ifjúságvédelmi munka intézményi irányítása, o a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység intézményi irányítása. Az igazgató, irányítási jogkörében eljárva betartja a jogszabályokban foglaltakat és a fenntartó előírásait, épít az intézmény más vezetőinek, vezető testületeinek, közösségeinek véleményére. Az igazgató, irányítási jogkörében eljárva, az intézményre kiterjedő hatállyal utasítást adhat ki. Az irányítási jogok közül az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik az Igazgatótanács vezetése, valamint az intézményre kiterjedő hatályú utasítás kiadása. Az igazgató, képviseleti jogkörében eljárva, az intézmény nevében jognyilatkozatot tesz, jogokat szerez, kötelezettségeket vállal. A képviseleti jog, esetenként, illetve az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházható. A képviseleti jog átruházása alapulhat az SzMSz tételes rendelkezésén, vagy legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazáson. Az átruházott képviseleti jog nem ruházható tovább. Az intézményben – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkáltatói jogkör gyakorlása során betartja a jogszabályokban előírt tájékoztatási, egyeztetési, véleményeztetési, valamint az arra feljogosítottak jóváhagyási, egyetértési jogának gyakorlásával összefüggő kötelezettségeit. A munkáltatói jogkör, az SzMSz tételes rendelkezése alapján megosztható, kivéve az igazgató kizárólagos hatáskörében fenntartott jogokat, melyek a következők: o közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, o vezetői megbízás kiadása és megszüntetése, o a további jogviszony létesítésével, a fegyelmi eljárással és a kártérítésre kötelezéssel kapcsolatos jogok, o vagyonnyilatkozatok őrzésével kapcsolatos, az őrzésre kötelezett törvény szerinti jogai. Az osztott munkáltatói jogkörben eljáró személy, ezen jogkörét nem ruházhatja tovább.
15
Az igazgató munkáját igazgató helyettes segíti. Az igazgatót, akadályoztatása esetén – a kizárólagos hatáskörben fenntartott, illetve a gazdasági és pénzügyi jogkörbe tartozó ügyeket kivéve – az igazgató helyettes helyettesíti. Amennyiben az igazgató helyettes is akadályoztatva van, úgy az igazgatót, az általa meghatározott sorrend szerinti intézményegység-vezető helyettesíti. Az igazgató, tartós távolléte esetén – a gazdasági és pénzügyi jogkörbe tartozó ügyeket kivéve – a kizárólagos hatáskörben fenntartott ügyekben is helyettesíthető. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgatót, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben a gazdasági vezető helyettesíti.
3.2.2. Gazdasági vezető Az Intézmény gazdasági szervezetének (Gazdasági Hivatal) vezetője a gazdasági vezető. A gazdasági vezető az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a Gazdasági Hivatal tevékenységét, az igazgatónak fenntartott munkáltatói jogok kivételével osztott munkáltatói jogkört gyakorol a Gazdasági Hivatal közalkalmazottjai felett, gazdasági intézkedéseket hoz, ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait. Tevékenységéért a jogszabály szerinti felelősséggel tartozik. A gazdasági vezető, irányítási jogkörében eljárva, a gazdasági jellegű tárgykörökben, az intézményre kiterjedő hatállyal, utasítást adhat ki. A gazdasági vezető ellenjegyzi az intézményt terhelő gazdasági kihatású kötelezettségvállalást, követelés előírást, intézkedést. A gazdasági vezető jogosult arra, hogy kötelezettségvállalás ellenjegyzésére kijelöljön jogszabály szerinti képesítéssel rendelkező más személyt is. A kijelölés meghatározott időtartamra, vagy visszavonásig szólhat. A kijelölésben meg kell határozni az ellenjegyzés felső értékhatárát. A kijelölésről értesíteni kell az igazgatót és az intézményegységvezetőket. A gazdasági vezetőt, feladatainak ellátásában gazdasági vezető-helyettes segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti.
3.2.3. Intézményegység-vezető Az intézményegység munkáját az intézményegység-vezető irányítja. Az intézményegység-vezető felelős: o az intézményegység szakszerű és törvényes működéséért, o az intézményegység rendelkezésére álló költségvetési keretek közötti gazdálkodásáért, o a jogszabályok, a fenntartó, az igazgató és a gazdasági vezető előírásainak, utasításainak az intézményegységben való érvényesüléséért, végrehajtásáért, o az intézményegység pedagógiai munkájáért, o az intézményegységben az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működéséért,
16
o a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményegységben, o a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért az intézményegységben, o a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért az intézményegységben, o a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért az intézményegységben. Az intézményegység-vezető hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, melyeket az SzMSz nem utal az igazgató, vagy a gazdasági vezető hatáskörébe. Az intézményegység-vezető feladatkörébe tartozik különösen: o az intézményegység nevelőtestületének vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, o a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése az intézményegységben, o a rendelkezésre álló költségvetési keret alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről való gondoskodás, o tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése, o a szülői szervezettel, a diák közösségekkel, diákönkormányzattal és a dolgozói szervezetekkel való együttműködés, o az intézményegységet érintő külső kapcsolatrendszer fenntartása, ápolása, o ünnepélyek, megemlékezések méltó megszervezése, o a tankönyvellátás rendjének meghatározása az intézményegységben, o a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása az intézményegységben, o a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása az intézményegységben. Az intézményegység-vezető irányítási jogkörében eljárva betartja a jogszabályokban foglaltakat, a fenntartó, az igazgató és a gazdasági vezető előírásait, épít az intézmény és az intézményegység más vezetőinek, vezető testületeinek, közösségeinek véleményére. Az intézményegység-vezető, irányítási jogkörében eljárva, az intézményegységre kiterjedő hatállyal utasítást adhat ki. Az intézményegység-vezető képviseleti joggal rendelkezik az intézményegységet kizárólagosan érintő ügyekben, ideértve különösen is a tanügyi-igazgatási jogkört. Képviseleti jogát, az igazgatótól átruházott hatáskörként gyakorolja. Az intézményegység-vezető, az igazgatónak fenntartott munkáltatói jogok kivételével osztott munkáltatói jogkört gyakorol az intézményegység közalkalmazottjai felett. Az intézményegység-vezetőt, feladatainak ellátásában intézményegység-vezető helyettes segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti.
3.2.4. Gyakorlati oktatásvezető A gyakorlati oktatásvezető a szakképzési és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó gyakorlati képzéssel kapcsolatos feladatokat látja el a saját intézményegységében és az igazgató által kijelölt (hozzárendelt) intézményegységben. A gyakorlati oktatásvezető feladatkörébe tartozik különösen: o irányítja és ellenőrzi az érintett intézményegységek gyakorlati oktatását, o felelős vezetője a szaktantermi és egyéb gyakorló helyeknek, o koordinálja a szakmai elméleti és gyakorlati oktatást,
17
o gondoskodik a gyakorlati képzés egészséges és biztonságos körülményeihez szükséges tárgyi feltétekről, a munkavédelmi előírások érvényesüléséről, o a gyakorlati képzéssel kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és ellenőrzési feladatok ellátása. A gyakorlati oktatásvezetőt, feladatainak ellátásában gyakorlati oktatásvezető helyettes segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti.
3.2.5. Műszaki vezető A műszaki vezető elsősorban a Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskola intézményegységhez kapcsolódóan ellátja a tanüzemi tevékenységhez tartozó feladatokat, másodsorban intézményi szinten is ellátja a műszaki vezető számára jogszabályban előírt feladatokat. A műszaki vezető főbb feladatai: o a szakoktatók tanüzemi munkájának a gyakorlati foglalkozások előkészítésének, lebonyolításának elősegítése, o a tanüzemi dolgozók, szakmunkások munkájának megszervezése, irányítása és ellenőrzése, o elkészíti a tangazdaság éves művelési és gazdálkodási tervét – figyelembe véve a tantervi követelményeket, valamint a gyakorlási lehetőségeket is, o felelős a tervező, szervező tevékenységéért, a tangazdaságban folyó technológiai tervek betartásáért, az eredményes gazdálkodásért, o a gyakorlati oktatásvezető távollétében felelős a gyakorlati oktatás tantervi követelményeinek teljesítéséért, az iskolai műhely rendeltetésszerinti működéséért, o gondoskodik a termelt termények helyi közvetlen, illetve szerződéses értékesítéséről, bevételezéséről, kiadásáról, szakszerű tárolásáról, o elősegíti az intézményegység kapcsolatainak fejlesztését, bővítését, o rendszeres kapcsolatot tart a tanüzem érdekeit érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezetekkel, üzemekkel, üzletekkel.
3.2.6. Belső ellenőr A belső ellenőr közvetlenül az igazgatónak alárendelten ellátja a belső ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat.
3.2.7. A vezetők kapcsolattartása A vezetők – intézményi szinten – személyesen, illetve helyetteseiken keresztül tartanak hivatalos kapcsolatot egymással. A kapcsolattartás írásban történik, melybe beleértendő az elektronikus levelezés és a faxváltás is. A vezetők, a halasztást nem tűrő esetekben jogosultak a szóbeli kapcsolattartásra is egymással, az intézmény érdekinek figyelembe vételével, a későbbi dokumentálás kötelezettségével (pl. feljegyzés, emlékeztető, megkeresés formájában). Az intézmény egészét érintő kérdésekben a kapcsolattartás intézményesített testületi formája az Igazgatótanács. Az intézményegységet érintő kérdésekben az intézményegység-vezető és az intézményegység-vezető helyettes folyamatos, napi kapcsolatot tart egymással.
18
3.2.8. Az intézmény képviselete Az intézmény képviselete akként történik, hogy az igazgató, illetve az átruházott képviseleti jogkörben eljáró személy, az intézmény előírt, előnyomott, illetve előnyomtatott neve alá, vagy fölé a nevét önállóan írja. Az intézményegység-vezető aláírása esetén az intézményegység nevét is fel kell tüntetni. Az intézmény által használt körbélyegző tartalmi elemei: o az intézmény neve, o „Kecskemét” felirat, o a Magyar Köztársaság címere, o a körbélyegző sorszáma. Az intézmény által használt normál bélyegző tartalmi elemei: o az intézmény neve, o az intézmény székhelye, o az intézmény adószáma, o az intézmény bankszámlaszáma, o a bélyegző sorszáma. Az intézményegység által használt körbélyegző tartalmi elemei: o az intézmény és intézményegység neve, o „Kecskemét” felirat, o a Magyar Köztársaság címere, o a körbélyegző sorszáma. Az intézményegység által használt normál bélyegző tartalmi elemei: o az intézmény és intézményegység neve, o az intézményegység címe, o az intézmény adószáma, o az intézmény bankszámlaszáma, o a bélyegző sorszáma. A bélyegzőhasználatra – különösen is a kiadmányozásra, nyilvántartásra, tárolásra, használati jogosultságra, érvényességre – vonatkozó szabályokat igazgatói utasítás határozza meg. Amennyiben a képviseleti jog gyakorlása gazdasági kihatású kötelezettségvállalással jár, úgy ahhoz – az államháztartási szabályoknak, valamint a belső előírásoknak megfelelően – ellenjegyzés is szükséges. A bankszámla feletti rendelkezésre két személy együttes aláírása szükséges.
3.2.9. Igazgatótanács Az Igazgatótanács az intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását segítő testület. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik: o az éves munkaterv ütemezése, végrehajtásának összehangolása, o az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó előterjesztések elkészítése, illetve véleményezése, o intézményegység-vezetői megbízás kiadása és a megbízás visszavonása, o döntés a kereset-kiegészítésről az 5.2. pontban meghatározott személyek esetében, o szakmai fejlesztések kidolgozása a pedagógiai programmal összhangban,
19
o o o o o o o o
intézményi szakmai munkaközösség létrehozásának jóváhagyása, javaslattétel a Szakmai tanácsadó testület tagjaira, javaslattétel a Minőségirányítási csoport vezetőjének személyére, intézményi szülői szervezet létrehozásának megállapítása, aktuális intézményi feladatok ütemezése, végrehatásának összehangolása, ünnepi rend meghatározása, a közös rendezvények, események előkészítése, ajánlások kidolgozása az intézményegységek munkájának összehangolása érdekében.
Az Igazgatótanács javaslatot tehet, illetve véleményt nyilváníthat valamennyi, az intézmény szervezetét és működését érintő témakörben, aktuális kérdésben. Az Igazgatótanács tagjai az igazgató és az intézményegység-vezetők. A tagok, az Igazgatótanács ülésén szavazati joggal rendelkeznek. Az Igazgatótanács meghívottjai: o igazgató helyettes, o gazdasági vezető és helyettese, o gyakorlati oktatásvezető és helyettese, o műszaki vezető, o belső ellenőr, o közalkalmazotti tanács elnöke, o reprezentatív szakszervezet képviselője, o az Igazgatótanács ülésére, illetve az egyes napirendi pontokhoz az igazgató által meghívott személy. A meghívottak, az Igazgatótanács ülésén (napirendi pontjánál) tanácskozási joggal rendelkeznek. Az Igazgatótanács működése Az Igazgatótanács ülését szükség szerint, de negyedévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (rendes ülés). Nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni az Igazgatótanács ülését, ha azt legalább három tag, a napirendi javaslat megnevezésével kéri (rendkívüli ülés). Az Igazgatótanács ülését az igazgató hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, napirendjét. A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal korábban, írásban kell megküldeni a tagoknak és a meghívottaknak. Az Igazgatótanács – meghívó megküldése nélkül – rendkívüli ülést tarthat abban az esetben is, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartása ellen egyikük sem tiltakozik. Az Igazgatótanács ülését az igazgató, akadályoztatása, vagy felkérése esetén valamely másik tag vezeti (levezető). Az ülés megnyitása után a levezető megvizsgálja a határozatképességet. Az Igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a kétharmada jelen van. Az Igazgatótanács üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv rögzíti az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a jelenlévők nevét, valamint tartalmazza az ülés eseményeit, az elhangzottak tartalmi összefoglalását, a határozathozatalok eredményét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a levezető, az adott ülésre felkért jegyzőkönyvvezető és a tagok közül felkért hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvből (pl. egyes határozatok szövegéről) kivonat is készíthető, melyet az igazgató, vagy a jegyzőkönyv-vezető hitelesít aláírásával. Az Igazgatótanács – a személyi kérdések kivételével – nyílt szavazási eljárásban hozza határozatait. A határozatban – szükség esetén – meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt, valamint a végrehajtás határidejét. A tagok „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint a felének egyetértése szükséges. Bármely tag kérheti, hogy a jegyzőkönyv név szerint is rögzítse szavazatát.
20
Az Igazgatótanács titkos szavazással dönt a személyi kérdésekben. A titkos szavazás rendje: o A szavazás szavazólappal történik, melyen fel kell tüntetni a szavazás tárgyát, az arra vonatkozó egyértelmű kérdéssel (pl. Egyetért-e X intézményegység-vezetői megbízásával / megbízásának visszavonásával stb.) valamint az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazat megtételére szolgáló helyet. o Amennyiben azonos tárgykörben több személyről kell szavazni, úgy az egyes személyekre azonos típusú szavazat is adható. o Ha az Igazgatótanács valamely tagját illetően történik a szavazás, a személyében érintett tag zavartalanul élhet szavazati jogával. o A titkos szavazás érvényességét és eredményességét az Igazgatótanács három tagjából álló szavazatszámláló bizottság állapítja meg. o A szavazat abban az esetben érvényes, ha a tag vélemény-nyilvánítása egyértelműen megállapítható. o A szavazás akkor eredményes, ha a tagok több mint a fele egyetértőleg nyilatkozott. o Amennyiben azonos tárgykörben több személy is elérte a szavazat-többséget, úgy közöttük a több „igen” szavazat, azok azonossága esetén a több „tartózkodom” szavazat dönt. o Eredménytelen, vagy eredményes, de több személy között teljes egyenlőséget mutató szavazás esetén a levezető elrendelheti, hogy a vélemény megfontolására adott rövid szünet után a titkos szavazás megismétlésre kerüljön. Az Igazgatótanács üléséről készült jegyzőkönyvet nyolc munkanapon belül meg kell küldeni az intézményegység-vezetőknek és a gazdasági vezetőnek.
3.2.10. Szakmai tanácsadó testület Az intézményben a felnőttképzési szakmai munka, a felnőttképzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében Szakmai tanácsadó testületet működik. A Szakmai tanácsadó testület öt főből áll. A testület tagjait – az Igazgatótanács javaslatát figyelembe véve – az igazgató kéri fel, az intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, az intézményegységekben folyó felnőttképzési tevékenyég képzési irányainak megfelelő szakmai szervezetek, a képzésben érdekelt szervezetek, valamint a felnőttképzés elismert szakértői közül. A Szakmai tanácsadó testület feladatkörébe tartozik különösen: o az éves képzési terv és kétéves beszámoló jóváhagyása, o az intézményi és program akkreditációval kapcsolatos kérdések megvitatása, o az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában, fenntartásában való közreműködés, o az intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakításának segítése. A Szakmai tanácsadó testület maga határozza meg az ügyrendjét. Szakmai tanácsadó testületek az intézményegységekben is létrehozhatók, amennyiben az ott folyó képzés jellege, illetve a képzésben résztvevők létszáma ezt szükségessé teszi. Az intézményegységben működő szakmai tanácsadó testületre a jogszabályban meghatározott elveket és az intézményi Szakmai Tanácsadó testület szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a testület tagjait az intézményegység-vezető kéri fel.
21
3.2.11. Minőségirányítási csoport Az intézmény minőségirányítási programjának kidolgozása, a végrehajtás intézményi szintű irányítása, szervezése és dokumentálása a Minőségirányítási csoport feladata, A Minőségirányítási csoport tevékenységében az intézményegység-vezetők által kijelölt személyek vesznek részt. A csoport vezetőjét az igazgató jelöli ki az Igazgatótanács javaslatát figyelembe véve. A Minőségirányítási csoport maga határozza meg ügyrendjét.
3.3. Az intézmény közösségei
3.3.1. Nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A több intézményegységet érintő ügyekben az intézményi nevelőtestület, a kizárólag egy intézményegységet érintő ügyekben az intézményegység nevelőtestülete jár el. Intézményi nevelőtestület Az intézményi nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület jogszabályban meghatározott feladatai közül az intézményi nevelőtestület kizárólagos jogkörébe tartozik: o a pedagógiai program és módosításának elfogadása, o a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, o a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról, o a másra át nem ruházható jogkörben fenntartott, több intézményegységet érintő kérdésben való döntés. Az intézményi nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület jogszabályban meghatározott, az intézményi nevelőtestület kizárólagos jogkörébe fenn nem tartott valamennyi más ügyben – figyelemmel az intézményi nevelőtestület létszámára –, az intézményi nevelőtestülettől átruházott jogkörben az intézményi munkabizottság jár el. Az intézményi nevelőtestület működése Az intézményi nevelőtestület értekezletét szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Harminc napon belüli időpontra össze kell hívni az intézményi nevelőtestület értekezletét, ha azt a tagok legalább egyharmada, a napirendi javaslat megnevezésével kéri.
22
Az intézményi nevelőtestület értekezletét az igazgató hívja össze, a szervezeti egységekben történő hirdetmény kifüggesztésével. A hirdetmény tartalmazza az értekezlet helyét, időpontját, napirendjét. A hirdetményt, az értekezlet megkezdése előtt legalább hét nappal korábban kell kifüggeszteni. Az értekezletet az igazgató, akadályoztatása, vagy felkérése esetén valamely intézményegység-vezető vezeti (levezető). Az értekezlet megnyitása után a levezető – a jelenléti ív alapján – megállapítja a határozatképességet. Az intézményi nevelőtestület értekezlete akkor határozatképes, ha azon a jogosultak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv rögzíti az értekezlet helyét, időpontját, napirendjét, eseményeit, az elhangzottak tartalmi összefoglalását, a határozathozatalok eredményét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a levezető, az adott értekezletre felkért jegyzőkönyvvezető és a jelenlévők közül felkért két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvből (pl. egyes határozatok szövegéről) kivonat is készíthető, melyet az igazgató, vagy a jegyzőkönyv-vezető hitelesít aláírásával. A jelenlévők felsorolását a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív tartalmazza. Az intézményi nevelőtestület nyílt szavazási eljárásban hozza határozatait. A jogosultak „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A határozathozatalhoz a jelenlévők több mint a felének egyetértése szükséges. Az intézményi nevelőtestület – amennyiben azt jogszabály előírja, vagy a jelenlévők többsége kéri – titkos szavazással is dönthet személyi kérdésekben. A titkos szavazás rendjét illetően az Igazgatótanácsnál meghatározott eljárásrendet kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szavazás eredményességéhez a jelenlévők több mint a felének egyetértése szükséges. Az intézményi nevelőtestület értekezletéről készült jegyzőkönyvet nyolc munkanapon belül meg kell küldeni az intézményegység-vezetőknek és a gazdasági vezetőnek. Intézményegység nevelőtestülete Az intézményegység nevelőtestületének tagja az intézményegység valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. Az óraadó tanár csak a jogszabályban meghatározott esetekben rendelkezik szavazati joggal. Az intézményegység nevelőtestületének döntési jogkörébe tartozik: o az intézményegység éves munkatervének elkészítése, o az intézményegység munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, o az intézményegység nevelőtestületének képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, o a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, o a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, o az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; o jogszabályban meghatározott, kizárólag az intézményegységet érintő más ügyek. Az intézményegység nevelőtestülete véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézményegység működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint a vezetői megbízások kiadása és visszavonása előtt. Az intézményegység nevelőtestülete a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a jogszabályban meghatározott iskolai közösségekre, az alábbiak szerint: o A bizottság létrehozásának feltétele a feladat, a működés időtartamának és a bizottság összetételének meghatározása. A bizottság működésére és határozathozatalának rendjére az
23
Igazgatótanácsnál meghatározott eljárásrendet kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottság vezetőjét a tagok maguk közül választják. Az intézményegység vezetése, a bizottság vezetőjén keresztül tart kapcsolatot a bizottsággal. A bizottság az intézményegység nevelőtestületének soron következő ülésén beszámol a tevékenységéről. o A jogkör átruházásnak feltétele a jogkör és az átruházott jogkörben eljáró iskolai közösség megnevezése, valamint az átruházás időtartamának megjelölése. Az intézményegység vezetése a kijelölt közösség vezetőjével tart kapcsolatot, aki az intézményegység nevelőtestületének soron következő ülésén beszámol a tevékenységéről. Az intézményegység nevelőtestületének értekezletét szükség szerint, de tanévenként legalább három alkalommal (tanévnyitás, félév, tanévzárás alkalmával) össze kell hívni. Harminc napon belüli időpontra össze kell hívni az értekezletet, ha azt a tagok legalább egyharmada, a napirendi javaslat megnevezésével kéri. Az értekezletet az intézményegység-vezető hívja össze, a helyben szokásos módon. Az értekezletet az intézményegység-vezető, akadályoztatása vagy felkérése esetén helyettese vezeti (levezető). Az értekezlet működésére vonatkozó egyéb kérdésekben az intézményi nevelőtestület működési rendjére vonatkozó szabályok alkalmazandók értelemszerűen. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.
3.3.2. Intézményi munkabizottság Az intézményi munkabizottság, az intézményi nevelőtestülettől átruházott jogkörben eljáró, határozatlan időtartamra létrehozott bizottság. Az intézményi munkabizottság tagja az igazgató, intézményegységenként két-két fő pedagógus, akiket az intézményegységek nevelőtestületei választanak és a gazdasági vezető. A tagok, a bizottság ülésén szavazati joggal rendelkeznek. Az Intézményi munkabizottság meghívottjai: o igazgató helyettes, o gazdasági vezető helyettese, o gyakorlati oktatásvezető és helyettese, o műszaki vezető, o az ülésére, illetve az egyes napirendi pontokhoz az igazgató által meghívott személy. A meghívottak, az ülésen (napirendi pontnál) tanácskozási joggal rendelkeznek. Az intézményi munkabizottság dönt valamennyi, az intézményi nevelőtestület átruházható jogkörébe tartozó ügyben. Feladatkörébe tartozik különösen: o az intézményi éves munkaterv elkészítése, o intézményi minőségirányítási program elfogadása és módosítása, o az intézményi munkát átfogó elemzés, értékelés, beszámoló elfogadása, o az intézményi nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, o házirend és módosításának elfogadása, o az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, o az intézményi diákönkormányzat létrehozásának megállapítása, az intézményi diákönkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó vélemény-nyilvánítási, jóváhagyási és egyéb jogkörök gyakorlása. o jogszabály, vagy az SzMSz által meghatározott ügyek.
24
Az intézményi munkabizottság nyilvánít véleményt a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezéséről, a beruházási és fejlesztési tervek megállapításáról, a felvételi követelmények meghatározásáról és más az intézményi nevelőtestület véleményezési jogkörébe utalt kérdésekről.
3.3.3. Szakmai munkaközösség A pedagógusok intézményi szinten, illetve az intézményegységekben, az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként, műveltségi területenként vagy szakmacsoportonként szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben, intézményegységben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézményi szinten összesen tíz szakmai munkaközösség létrehozása lehetséges, az intézményegységekben pedig egy osztályfőnöki és szakmacsoportonként egy-egy szakmai munkaközösség hozható létre. Az intézményi szakmai munkaközösség létrehozását az Igazgatótanács hagyja jóvá. A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. A szakmai munkaközösség feladata különösen: o a nevelő és oktató munka szakmai színvonalának, minőségének javítása, o a szaktárgyi oktatás tartalmának fejlesztése, o a módszertani eljárások tökéletesítése, o a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírása, lebonyolítása, elbírálása, az eredmények kihirdetése, o egységes követelményrendszer kialakítása o a tanulók tudás- és ismeretszintjének felmérése és értékelése, o a pedagógusok továbbképzésének szervezése, és az arra vonatkozó javaslattétel, o pedagógiai innovációs tevékenység folytatása, o javaslattétel a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, o a pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása o javaslattétel a munkaközösség vezetőjének személyére, o a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátása. A szakmai munkaközösség dönt a szakterületén: o intézményegységek esetében az intézményegység kérdésekben, o a továbbképzési programokról, o a tanulmányi versenyek programjáról.
nevelőtestületétől
által
átruházott
A szakmai munkaközösség – a szakterületét érintően – véleményt nyilvánít: o a pedagógiai munka eredményességéről és javaslatot tesz továbbfejlesztésére, o a pedagógiai programról, o a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról o a felvételi követelmények meghatározásáról, o a szintvizsga részeinek és feladatainak meghatározásáról. Az intézmény, illetve az intézményegység vezetése, a munkaközösség vezetőjén keresztül tart kapcsolatot a munkaközösséggel.
25
A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg a szakmai munkaközösség tagjainak javaslata alapján. Az intézményegységben működő szakmai munkaközösség tekintetében az igazgató kikéri az intézményegység-vezető véleményét is. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai közé tartozik különösen: o a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása, o összefoglaló elemzés, beszámoló készítése a munkaközösség tevékenységéről, o javaslattétel a tantárgyfelosztásra, o módszertani és szaktárgyi értekezlet tartása, bemutató foglalkozás szervezése, o a munkaközösségi tagok szakmai fejlődésének irányítása, a szakirodalom tanulmányozásának és felhasználásának segítése, a továbbképzés irányítása, o javaslattétel a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, o a munkaközösség képviselete, o a munkaközösségi tagok szakmai munkájának és munkafegyelmének ellenőrzése, o a tanterv szerinti előrehaladás és a követelményrendszernek való megfelelés figyelemmel kísérése.
3.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi, illetve az intézményegységben folyó munka egyes aktuális, a napi rendes munkamenetbe be nem illeszthető feladatainak elvégzésére, a vezetés bármely tagja, illetve valamely közösség kezdeményezésére munkacsoport hozható létre. A munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait, valamint a feladat elvégzéséről való beszámolás rendjét és határidejét az igazgató, illetve az intézményegység-vezető határozza meg.
3.3.5. Szülői szervezet A szülők, jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítése érdekében, intézményegységenként szülői szervezetet hoznak létre. A szülői szervezet létrehozásának feltétele, hogy működési rendjét és munkatervét elfogadja, tisztségviselőit megválassza. A szülői szervezet a jogszabályokban meghatározott tárgykörökben és módon döntési, egyetértési, vélemény-nyilvánítási, tanácskozási, tájékozódási, tájékoztatási és javaslattételi joggal rendelkezik. A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik különösen: o saját működési rendjének meghatározása, o saját munkatervének elfogadása, o tisztségviselőinek megválasztása. A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol a jogszabályokban meghatározott esetekben, így különösen: o a jogszabályban meghatározott ügyekben az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, o az intézményegységben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének meghatározásakor, o az első tanítási órának a jogszabályban meghatározott időpont (nyolc óra) előtt történő megkezdése tárgyában. A szülői szervezet vélemény-nyilvánítási jogot gyakorol a jogszabályokban meghatározott esetekben, így különösen:
26
o o o o
intézményi minőségirányítási program végrehajtásának értékelésekor, az éves munkaterv meghatározásakor, házirend elfogadásakor és módosításakor, a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.
Az intézményegység vezetése, az intézményegység szülői szervezetének vezetőjén keresztül tart kapcsolatot a szülői szervezettel. Intézményi szülői szervezet Az intézményegységek szülői szervezetei, az intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hoznak létre. Az intézményi szülői szervezet létrehozásának feltétele, hogy abban valamennyi intézményegység szülői szervezete képviseltetve legyen, működési rendjét és munkatervét elfogadja, tisztségviselőit megválassza. Az intézményi szülői szervezet létrehozását az Igazgatótanács állapítja meg. A megállapítás nem tagadható meg, ha a létrehozás feltételei fennállnak. Az intézményi szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata határozza meg azokat ügyeket, amelyekben valamennyi intézményegység szülői szervezete önállóan járhat el, illetve amelyekben kizárólag az intézményi szülői szervezet jogosult eljárni annak az alapelvnek az érvényesülésével, hogy az intézményi szülői szervezet ügyintézésének bármely okból eredő hiányában valamennyi intézményegység szülői szervezete önállóan jogosult eljárni. Az intézmény vezetése, az intézményi szülői szervezet vezetőjén keresztül tart kapcsolatot a szülői szervezettel. A szülők tájékoztatása A szülők szóbeli tájékoztatásának módja: o csoportos: jellemzően osztályonként (csoportonként) szervezett szülői értekezlet, ahol a szülők tájékoztatást kapnak a tanulókat érintő ügyekről, a tanév rendjéről, a feladatokról, problémákról, a pedagógusokról és az intézmény, illetve intézményegység jelentősebb adatairól, a korábbi időszakhoz képest történt változásokról. o egyéni: jellemzően az előre meghirdetett szülői fogadóórán, illetve szükség esetén az előre egyeztetett időpontban, vagy a pedagógus heti állandó fogadóóráján történő tájékoztatás az egyes tanulók tanulmányi előrehaladásáról. A szülők írásbeli tájékoztatásának módja: o az ellenőrző könyvben történő rendszeres tájékoztatás a magatartásról, szorgalomról, tanulmányi előmeneteléről, valamint a kiemelkedő eseményekről, szükséges aktuális információkról. o levélben történő tájékoztatás, az előzőekhez nem tartozó ügyekben a szülő közvetlen írásbeli megkeresésére, vagy jogszabályban, SzMSz-ben rögzített tájékoztatási kötelezettség okán. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott ellenőrző könyvben is feltüntetni és azt dátummal, kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet még aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrző könyvben hiányzó érdemjegyeket, valamint ellenőrzi a szülő tudomásul vevő aláírását. Ha a tanuló ellenőrző könyve hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető
27
tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A közvetlen tájékoztatási kötelezettség körébe nem tartozó ügyekben a szülőket hirdetmény kifüggesztésével, illetve az interneten történő közzététellel is lehet tájékoztatni.
3.3.6. Tanulóközösség Tanulóközösség (osztályközösség, tanulócsoport) létrehozására az intézményegységekben van lehetőség.
3.3.7. Diákkör A diákkör a tanulók önszerveződésének formája, melynek létrehozására – a házirendben meghatározottak szerint – az intézményegységekben van lehetőség.
3.3.8. Diákönkormányzat A tanulók, érdekeik képviseletére, intézményegységenként diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézményegység erre kijelölt helyiségeit. A diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket az intézmény költségvetése tartalmazza. A diákönkormányzat a jogszabályokban meghatározott tárgykörökben és módon döntési, egyetértési, vélemény-nyilvánítási, tanácskozási, tájékozódási, tájékoztatási és javaslattételi joggal rendelkezik. A diákönkormányzat döntési jogkörébe tartozik különösen: o a saját szervezeti és működési szabályzat elfogadása, illetve módosítása, o tisztségviselők megválasztása, o a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, o hatáskörök gyakorlása, o egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározása, o a diákönkormányzati tájékoztatási rendszer létrehozása és működtetése, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízása. A diákönkormányzatot, döntési jogkörének gyakorlásában a nevelőtestület vélemény-nyilvánítása segíti, illetve a szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a jogszabályokban meghatározott esetekben, így különösen:
28
o a jogszabályban meghatározott ügyekben az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, o az intézményegységben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének meghatározásakor, o az első tanítási órának a jogszabályban meghatározott időpont (nyolc óra) előtt történő megkezdése tárgyában, o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, o a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat vélemény-nyilvánítási jogot gyakorol a jogszabályokban meghatározott esetekben, így különösen: o éves munkaterv meghatározásakor, o az intézményi minőségirányítási program elfogadásakor és módosításakor, o a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, o a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, o a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, o az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, o a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, a kollégiumi és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, o a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, o a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, o külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az intézményegység vezetése, a diákönkormányzat vezetőjén keresztül tart kapcsolatot a diákönkormányzattal. Intézményi diákönkormányzat Az intézményegységek diákönkormányzatai, az intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hoznak létre. Az intézményi diákönkormányzat létrehozásának feltétele, hogy abban valamennyi intézményegység diákönkormányzata képviseltetve legyen. Az intézményi diákönkormányzat létrehozását az intézményi munkabizottság állapítja meg. A megállapítás nem tagadható meg, ha a létrehozás feltételei fennállnak. Az intézményi diákönkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó vélemény-nyilvánítási, jóváhagyási és egyéb jogköröket, az intézményi nevelőtestülettől átruházott jogkörben az intézményi munkabizottság gyakorolja. Az intézményi diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata határozza meg az azokat ügyeket, amelyekben valamennyi intézményegység diákönkormányzata önállóan járhat el, illetve amelyekben kizárólag az intézményi diákönkormányzat jogosult eljárni annak az alapelvnek az érvényesülésével, hogy az intézményi diákönkormányzat ügyintézésének bármely okból eredő hiányában valamennyi intézményegység diákönkormányzata önállóan jogosult eljárni. Az intézmény vezetése, az intézményi diákönkormányzat vezetőjén keresztül tart kapcsolatot a diákönkormányzattal.
3.3.9. Diákközgyűlés Az intézményegységekben évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlés – a diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető.
29
Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője, míg a rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az intézményegység-vezető kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyűlés főbb napirendi pontjai: o a diákönkormányzat és az intézményegység-vezető beszámolója az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetére és érvényesülésére, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalataira, o a tanulók kérdésfeltevése az intézményegység életét érintő ügyekben a diákönkormányzat, illetve az intézményegység vezetéséhez, o a tanulók diákképviselőjének megválasztása. Intézményi diákközgyűlés A diákközgyűlés intézményi szinten is megszervezhető, a diákközgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Az intézményi diákközgyűlés – a diákönkormányzat ellenkező döntése hiányában – küldöttközgyűlésként kerül megszervezésre.
3.3.10. Dolgozói szervezetek A Közalkalmazotti Tanácsot, valamint a reprezentatív szakszervezetet a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg a közalkalmazottakat érintő kérdésekben. A Közalkalmazotti Tanáccsal, valamint a reprezentatív szakszervezettel az igazgató, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója tartja a kapcsolatot. A Közalkalmazotti Tanácsnak, valamint a reprezentatív szakszervezetnek az intézményegységben működő képviselete, az intézményegységre kiterjedő hatáskörrel részt vesz a jogok gyakorlásában, illetve elősegíti a dolgozói szervezetek munkáját, kötelezettségeinek teljesítését. A dolgozói szervezetnek az intézményegységben lévő képviseletével az intézményegység-vezető tartja a kapcsolatot. A dolgozói szervezettel való kapcsolattartás formái: o igazgatóval, intézményegység-vezetővel való személyes megbeszélés, egyeztetés, o vezetőségi vagy közösségi megbeszélésen, értekezleten való részvétel, o dolgozói fórum tartása. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A kapcsolattartás általános szabálya a kellő időben történő meghívás, a tárgykör (napirend) előzetes közlése, a nyilatkozat írásba foglalása (jegyzőkönyvben, vagy külön iraton). Alkalmazotti közösség gyűlése A teljes alkalmazotti közösség gyűlését a jogszabályokban meghatározott esetekben, valamint szükség szerint az intézményt, illetve az intézményegységet érintő kérdések megtárgyalására össze kell hívni. Az alkalmazotti közösség gyűlésére – a jogszabályokban meghatározott eltérő szabályok kivételével – a nevelőtestületre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
30
3.4. Az intézmény működési rendje
3.4.1. Foglalkoztatottak munkarendje A foglalkoztatottak munkarendje az alábbiak szerint alakul: o pedagógus munkakörök: heti 40 órás munkarend kéthavi időkeretben, a közoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint, az oktatási és nevelési feladatok ellátását szabályozó órarendhez és eseti beosztáshoz igazodva. o nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök: heti 40 órás munkarend o egyéb munkakörök: heti 40 órás munkarend A napi munkaidő kezdetét és a munkaidő beosztását a szervezeti egység vezetője (igazgató, gazdasági vezető, intézményegység-vezető) határozza meg munkáltatói / osztott munkáltatói jogkörében eljárva.
3.4.2. A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje Az intézményegységekben érvényesülő nyitvatartási rend szabályait az SzMSz IV. része tartalmazza. A csengetési rendet a házirend tartalmazza.
3.4.3. A vezetők benntartózkodásának rendje Az intézményben az igazgató, az igazgató helyettes, a gazdasági vezető, a gazdasági vezető helyettes közül egy személynek mindig benn kell tartózkodnia a munkahelyén, a napi munkaidő alatt. Az intézményegységben az intézményegység-vezető és az intézményegység-vezető helyettes közül egy személynek mindig benn kell tartózkodnia a munkahelyén, a napi munkaidő alatt. Amennyiben mindkét személy akadályoztatott a benntartózkodásban, úgy kizárólag távollétük időtartamára, az igazgató által kijelölt pedagógus jogosult az előzőek hatáskörébe tartozó, de halasztást nem tűrő ügyben (pl. rendkívüli esemény bekövetkezésekor) az azonnali intézkedések megtételére. A kijelölt pedagógus személyéről az intézményegységekben szokásos hirdetési módon kell tájékoztatást adni.
3.4.4. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének lényeges eleme a kitűzött célok és eredmények összehasonlítása, melynek intézményi szintű megszervezéséért és hatékony működtetésért az igazgató, az intézményegységben való megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézményegységvezető a felelős. Az Igazgatótanács ajánlást fogalmaz meg az ellenőrzés rendjének egységes elveire és módszereire. Ellenőrzésre jogosultak: o igazgató, o intézményegység-vezető, o intézményegység-vezetőhelyettes, o munkaközösség-vezető, o osztályfőnök, o az igazgató vagy a fenntartó által felkért személy vagy szervezet.
31
Az ellenőrzés módszerei: o tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, o tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, o írásos dokumentumok vizsgálata, o összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési terület eredményességére vonatkozóan, o beszámoltatás szóban és írásban. Az ellenőrzés célja: o tájékozódás, segítségnyújtás, o feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, o eredményesség, problémák feltárása, o a minőségi munkavégzés fejlesztése. Az ellenőrzések eredményeit írásban rögzíteni kell és a tapasztalatokat egyénileg, a munkaközösségen belül vagy a nevelőtestületi értekezleteken meg kell beszélni.
3.4.5. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek esetén Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyeknek az intézményegységekbe történő belépési és benntartózkodási rendjét az SzMSz IV. része tartalmazza. Az Igazgatóság és a Gazdasági Hivatal vonatkozásában, az azoknak helyet adó intézményegység szabályozása érvényesül.
3.4.6. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan előre nem látható esemény, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza; a tanulók, a foglalkoztatottak és más benntartózkodók életét, egészségét, testi épségét, biztonságát sérti vagy veszélyezteti, az intézményi vagyon állagát – a szokásos mértékű elhasználódást kivéve – sérti, vagy veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, szélvihar, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással vagy más közveszéllyel történő fenyegetés. Amennyiben bármely tanulónak vagy foglalkoztatottnak, rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, vagy ilyen helyzetet észlel, köteles azt azonnal közölni az intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: o igazgató – intézményi szintű döntést igénylő esetben, illetve az intézményegység-vezető kérésére, o igazgató helyettes – az igazgató távolléte esetén, az igazgató jogkörében eljárva, o gazdasági vezető – az igazgató és az igazgató helyettes együttes távolléte esetén, az igazgató jogkörében eljárva, o gazdasági vezető helyettes – az igazgató, az igazgató helyettes és a gazdasági vezető együttes távolléte esetén, az igazgató jogkörében eljárva, o intézményegység-vezető – az intézményegységet érintő rendkívüli esemény alkalmával, o intézményegység-vezető helyettes – az intézményegység-vezető távolléte esetén, az intézményegység-vezető jogkörében eljárva, o intézményegység kijelölt pedagógusa – az intézményegység-vezető és intézményegységvezető helyettes együttes távolléte esetén, az intézményegység-vezető jogkörében eljárva. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:
32
o o o o o
az igazgatót és általa, vagy közvetlenül a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézkedésre jogosult vezető szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket megkülönböztető jelzéssel (pl. szaggatott csengetéssel) értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv, bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: o az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell, o a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket segíteni kell az épület elhagyásában, o a kiürítés során liftet nem lehet használni, o a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen tanuló az épületben, o a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: o a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, o a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, o a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, o az elsősegélynyújtás megszervezéséről, o a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményegység-vezetőnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: o a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, o a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, o az épületben található veszélyes anyagokról, o a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, o az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, o az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye és intézkedése szerint kell eljárni. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden tanulója és foglalkoztatottja köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.
33
A tűz esetén szükséges teendőket az intézményegységenként külön-külön elkészített „Tűzriadó terv”, a robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendőket az intézményegységenként külön-külön elkészített „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézményegység-vezető a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményegység-vezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézményegység minden tanulójára és foglalkoztatottjára kötelező érvényűek.
3.4.7. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani a munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás, valamint a tűzriadó terv és bombariadó terv rendelkezéseit. A pedagógus, az általa készített, használt pedagógiai eszközöket, felszereléseket csak abban az esetben viheti be az intézménybe, ha o annak a nevelő és oktató munkában történő felhasználása a pedagógiai programmal összhangban áll, annak megvalósításához szükséges, o az intézmény nem rendelkezik ilyen pedagógiai eszközzel és más intézményi eszközzel sem helyettesíthető, o az intézményegység-vezető engedélyezte, o megfelel a szabványos és munkavédelmi előírásoknak, o rendeltetésszerű használatra alkalmas, o életet, testi épséget és egészséget nem veszélyeztet, o folyamatos felügyelete biztosított. Az intézményi vagyon védelme minden tanuló és foglalkoztatott kötelessége. Az intézményi vagyont rendeltetésszerűen, a házirendben és más belső szabályzatokban meghatározottak szerint lehet használni. Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az foglalkozási naplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
34
Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. A tanév megkezdésekor az elő osztályfőnöki órán ismertetni kell: o az intézményegység környékére vonatkozó közlekedési szabályokat o a házirend balesetvédelmi, munkavédelmi előírásait o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, rendkívüli események után, a tanév végén a megfelelő idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy intézményegységen kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az intézményegység vezetője egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok Az intézményben keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen, a szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. A tanulók által nem használható gépek, eszközök: o villamos köszörűgép, o barkácsgép faesztergálásra, o faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, o szalagfűrészlap-hegesztő készülék, o jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök, o a krónikusan beteg, a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében, az iskolaorvos által meghatározott további gépek, eszközök. A tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható gépek, eszközök: o villamos fúrógép, o barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, o törpefeszültséggel működő forrasztópáka, o 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, úgynevezett „pillanat”-forrasztópáka, o villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.), o segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), o kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).
35
o számítógép. o a krónikusan beteg, a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében, az iskolaorvos által meghatározott további gépek, eszközök. A szakképzésben folyó gyakorlati képzés során és a szakmai előkészítő ismeretek oktatásakor, illetőleg a gimnáziumban folyó munkába állást előkészítő gyakorlati tanítási óra keretében végzett tevékenység keretében, a jogszabályokban rögzítettek szerint be kell tartani a munkavégzésre és a munkavédelemre vonatkozó mindenkor hatályos szabályokat, és biztosítani kell a tanulóknak a munka- és munkavédelmi jogaik gyakorlását. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: o a sérült tanulót elsősegélyben részesíteni, de csak oly módon és mértékben, amihez biztosan ért, illetve orvost hívni, o a balesetet, a sérülést okozó veszélyforrást a tőle elvárható módon megszüntetni, o az eseményt jelezni az intézményegység vezetőnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell venni. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési és kivizsgálási kötelezettsége A tanuló- és gyermekbaleseteket a jogszabály szerinti nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről külön nyomtatvány szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni az igazgatónak – a fenntartóhoz történő továbbítás végett –, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az érintett intézményegység őrzi meg. A kivizsgálásba – lehetőség szerint – be kell vonni a diákönkormányzat és a szülői szervezet képviselőjét. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet – telefonon, telefaxon, e-mail-en vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az igazgatónak és a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely o a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), o valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, o orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, o súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), o a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
3.4.8. Reklámtevékenység
36
Az intézmény területén csak engedéllyel helyezhető el reklám. A szaktantermekben nem helyezhetők el reklámok. Az engedélyező személye az osztálytermekben az osztályfőnök, míg az intézményegység közösségi helyiségeiben és tereiben az intézményegység-vezető. Az engedély nélkül kihelyezett reklám bármikor eltávolítható.
3.4.9. A működés nyilvánossága A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az igazgatótól, az igazgató helyettestől, az intézményegység-vezetőtől, illetve helyettesétől kérhetnek tájékoztatást. A jogszabályi előírások alapján nyilvánosságra hozandó iskolai dokumentumokhoz történő hozzáférést és az abból való tájékozódás lehetőségét papíros alapon és elektronikusan is biztosítani kell legalább az alábbi helyeken: o Igazgatóságon, o intézményegység titkárságán, o intézményegységben lévő részkönyvtárában, o intézményegység nevelői szobájában, o az intézmény és az intézményegység honlapján. Az intézményi közélet további nyilvánossága az intézmény vezetőségén, az intézményegységben dolgozó osztályfőnökökön, felelősökön keresztül valósul meg. A megvalósítás módja: bejegyzés az ellenőrző könyvbe, tájékoztató levél kiadása, közérdekű hirdetés közzététele a helyben szokásos módon. A nyilvánosságot biztosítja az internet, az intézményegységekben kiadott iskolaújság és az intézményegységekben működtetett iskolarádió.
3.5. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek
3.5.1. Tanórán kívüli foglalkozások Az intézményegységek tanórán kívüli foglalkozásainak rendjét (szakkör, önképzőkör, felzárkóztató foglalkozás, kulturális programok szervezett látogatása, tanulmányi kirándulás, stb.) a házirend tartalmazza. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév elején kell jelentkezni, a jelentkezés a tanévre szól. Az intézményegységek jogosultak arra, hogy a tanórán kívüli foglalkozásaikat összehangolják, illetve – a személyi és tárgyi feltételek fennállása esetén – közösen tartsák meg.
3.5.2. Mindennapos testedzés A mindennapos testedzésnek az intézményegységekben érvényesülő formáit, a sportkör, illetve sportegyesület és a vezetők közötti kapcsolattartás rendjét az SzMSz IV. része tartalmazza.
37
Az intézményegységekben működő sportkörök és sportegyesületek vezetői, a sportrendezvényeken való részvétel tárgyában rendszeresen egyeztetnek egymással. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje A mindennapos testedzés célja a tanulók egészséges fejlődésének biztosítása. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak a háziorvos, szakorvos, iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos (szakorvosi vélemény alapján) könnyített vagy gyógytestnevelés foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelés órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelés órákat az órarend tartalmazza. Teljes felmentést a testnevelés óráról csak az iskolaorvos adhat szakorvosi vélemény alapján.
3.5.3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az állami ünnepekhez, valamint a tanítási évhez kapcsolódó rendezvények – a tanulói létszámra figyelemmel – intézményegységenként külön-külön kerülnek megrendezésre. Ezeknek, valamint a további ünnepélyeknek és megemlékezéseknek a rendjét az SzMSz IV. része tartalmazza. Az Igazgatótanács, a tanévet megelőzően ünnepi rendet készít, melyben – az intézményegységek közötti rotációs elv alapján – az október 23-ai és a március 15-ei állami ünnep, valamint a tanévnyitó, a ballagás és a tanévzáró rendezvények közül kijelöli azt a helyszínt, amely egyúttal az intézményi szintű rendezvény helye. Az intézményben, az előzőleg fel nem sorolt események alkalmával közös ünnepélyek és megemlékezések is szervezhetők, az Igazgatótanács döntése szerint. Ezen rendezvényeken az intézményegységek küldöttekkel képviseltetik magukat.
3.5.4. Hagyományápolás Az intézményegységek hagyományápolásának szabályait az SzMSz IV. része tartalmazza. Az intézményegységek saját identitásának megőrzése mellett, közös rendezvényekkel és arculat megfogalmazásával elő kell segíteni az intézményegységek közötti intenzív párbeszéd kialakulását, hosszútávon az Intézmény saját hagyományainak megteremtését.
3.6. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek
3.6.1. Könyvtár és könyvtárhasználat A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a
38
könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem lát el. A könyvtár kapcsolatot tart a többi közoktatási intézmény könyvtárával, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. A könyvtár az intézményegységekben működő részkönyvtárakra tagozódik, mely részkönyvtárak azonos módon, a működésnek helyet adó intézményegység tevékenységéhez kapcsolódóan látják el feladataikat. A Széchenyivárosi Kollégium könyvtári egységgel nem rendelkezik, míg a Németh László Általános Iskola és Gimnázium részére a Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolában lévő könyvtári egység biztosítja a könyvtárhasználatot. A könyvtár alapfeladatai: o gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, o tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, ideértve a könyvtárhasználónak történő segítségnyújtást is a megfelelő irodalom, dokumentum felkutatásában, o tanórai foglalkozások tartása, o az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, o könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. A könyvtár kiegészítő feladatai: o tanórán kívüli foglalkozások tartása, o dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása a szerzői jogi és az államháztartási szabályok betartásával, o számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, o tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, o más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, o részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, o muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása, o közreműködés a tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. A részkönyvtárakat a könyvtárosok vezetik. A könyvtáros főbb feladatai: o irányítja és ellenőrzi a részkönyvtár működését, o végrehajtja a feladatkörbe utalt, az éves és távlati munkatervekben rögzített feladatokat, o biztosítja és felügyeli a könyvtárhasználat rendjét, o elkészíti a részkönyvtár munkatervét, fejlesztési terveit, beszámolóit, jelenéseit, o kapcsolatot tart a többi részkönyvtár vezetőjével, valamint a tevékenységével összefüggő külső szervekkel, o gondoskodik a részkönyvtár munka-, baleset- és tűzvédelmének megszervezéséről, illetve a vonatkozó szabályok megtartásáról. Könyvtári állomány A könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A könyvtár gyűjtőkörét az SzMSz mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre a nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. A könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok
39
előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. A részkönyvtárak gyűjteményét az érintett intézményegység tanulóinak és pedagógusainak igényét figyelembe véve kell fejleszteni. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat – részkönyvtáranként – könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A többkötetes dokumentumok kötetenként külön leltári számon kerülnek az egyedi címleltárkönyv és a számítógépes adatbázis bevételezési nyilvántartásába. Könyvtárhasználat A részkönyvtárakat az intézményegység tanulói és foglalkoztatottjai használhatják. A könyvtárhasználókat – az igénybevevő személy regisztrálása mellett – az alábbi térítésmentes alapszolgáltatások illetik meg: o könyvtárlátogatás, o könyvtári gyűjtemény helyben használata, o állományfeltáró eszközök használata, o információ a könyvtár szolgáltatásairól. Az alapszolgáltatáson kívüli más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után, érvényes olvasójeggyel vehetők igénybe. A beiratkozás térítésmentes. A könyvtári beiratkozás feltétele: o belépési nyilatkozat kitöltése, mely tartalmazza a könyvtárhasználat rendjére vonatkozó elfogadó nyilatkozatot, o a személyi igazolvány és lakcímkártya bemutatása. A beiratkozás alkalmával a könyvtár elektronikusan rögzíti az alábbi adatokat: név, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcím, tartózkodási hely, tanuló esetén az osztály (csoport) neve, kiadott olvasójegy nyilvántartási száma, érvényességi ideje. A személyi adatokban bekövetkezett változást 15 napon belül, a változás tényét bizonyító okirat bemutatásával kell bejelenteni. Az adatokban történt változás az intézményegységben kezelt nyilvántartás alapján is átvezethető. A személyes adatok nyilvántartásával összefüggésben az adatvédelmi törvény, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket be kell tartani. A kölcsönzés szabályai: o A kölcsönözhető állomány a könyvtárban található szabadpolcról kiválasztható. o A kölcsönözhető állomány a számítógépes adatbázisból kikereshető szerző, cím vagy téma szerint. o A kölcsönzés feltétele az érvényes olvasójegy bemutatása, a kölcsönzés tényének és idejének rögzítése az olvasójegyen. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi dokumentumkategóriák különböztethetők meg: o kölcsönözhető dokumentumok. o részlegesen kölcsönözhető dokumentumok (pl. tankönyvek) o csak helyben használható dokumentumok (pl. kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, egy példányban meglévő könyvek, időszaki kiadványok, muzeális értékű dokumentumok, szoftverek, multimédiás kiadványok). A helyben használat alól kivételt képez a nevelők részére, az egy tanórán való használatra kikért dokumentum.
40
A könyvtári állományba tartozó dokumentum kölcsönzéséről, valamint a nem kölcsönzés jogcímén történő kiviteléről nyilvántartást kell vezetni, minimálisan a használatra átvett dokumentum és a használó nevének, valamint a használat határidejének rögzítésével. A használati idő – az előzetesen meghatározott használati időtől függetlenül – lejár a tanév végén, a tanulói, foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor, valamint a kötelező leltári évben a leltár megkezdését megelőző napon. A használat határidejének eltelte után, a használót írásban kell felszólítani a dokumentum visszavitelére, ennek elmaradása esetére a forgalmi értéken történő igényérvényesítésre történő figyelmeztetéssel. Az elveszett vagy megrongálódott dokumentumokat ugyancsak forgalmi értéken kell megtéríteni. Kölcsönzött tankönyvek esetén, az intézményegység-vezető a forgalmi értéken történő megtéríttetéstől – méltányossági alapon, az eset összes körülményeit mérlegelve – részben vagy egészben eltekinthet. A részkönyvtárak nyitvatartási idejét, valamint a kölcsönzés különös feltételeit és a kölcsönzési időt az SzMSz IV. része intézményegységenként külön-külön rögzíti. A nyitvatartási időt úgy kell meghatározni, hogy a könyvtári szolgáltatásokat a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.
3.6.2. Tankönyvellátás A tankönyvellátás megszervezésére intézményegységenként külön kerül sor, melyért az adott intézményegység-vezető a felelős. A munkatervben kell meghatározni annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben elkészíti az tankönyvrendelést, valamint részt vesz a tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az oktatásban felhasználható tankönyvek és segédkönyvek hivatalos jegyzéke a szakmai munkaközösségek, és pedagógusok rendelkezésére álljon. Amennyiben a tankönyvellátást külső szolgáltató végzi, úgy a vele kötött megállapodásban rendelkezni kell a tankönyvrendelés elkészítésének módjáról, a tankönyvrendelésben résztvevő dolgozók díjazásának módjáról és mértékéről, a szükséges határidőkről, a tankönyvterjesztés (árusítás) módjáról, helyéről, idejéről. A tankönyvrendelés alapja a szakmai munkaközösségek által kiválasztott tankönyvek jegyzéke. A tankönyvtámogatás rendjére vonatkozó szabályokat a házirend rögzíti.
3.7. Az intézmény külső kapcsolatrendszere
3.7.1. Kapcsolat a fenntartóval Az intézmény fenntartójával való hivatalos kapcsolat tartása az igazgató hatáskörébe tartozik, melyről rendszeresen tájékoztatja az igazgató helyettest, a gazdasági vezetőt és az intézményegység-vezetőket. Az intézményegységek elsődlegesen az igazgatón keresztül tartanak kapcsolatot a fenntartóval, ugyanakkor jogszabályban, vagy belső szabályzatban meghatározott esetekben (pl. rendkívüli esemény bekövetkezésekor) a közvetlen kapcsolattartás is lehetséges.
41
A kapcsolat jellege: folyamatos; formája: elsődlegesen írásbeli
3.7.2. Gyermek- és ifjúságvédelem, kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal Az intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek érdekében az intézményegységekben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kijelölésére kerül sor, valamint az intézményegységek külön-külön is együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézményegységben, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kijelöléséről, valamint a munkájához szükséges feltételek biztosításáról az intézményegység-vezető gondoskodik. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell az intézményegységben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata különösen: o az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, o a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, o gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az intézményegység-vezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, o a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, o a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézményegység-vezetője indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, o a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, o a nevelési program, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az intézményegység-vezetőnél, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. Az Igazgatótanács ajánlásokat fogalmaz meg a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatellátás intézményi szintű hatékonyságának elősegítésére. A gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatot tart: o az igazgató, a feladatellátás intézményi szintű kérdéseiben, o az intézményegységek-vezető, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az intézményegységben felmerülő aktuális feladatok tekintetében. A kapcsolattartás jellege: folyamatos; formája: írásbeli, személyes egyeztetések
42
3.7.3. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az intézmény gondoskodik a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezéséről, utóbbi keretében különösen arról, hogy a tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. Ennek érdekében az intézményegységek külön-külön is együttműködnek az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, valamint más egészségügyi szolgáltatókkal. Az intézményegység tanulói a fenntartó által kijelölt iskolaorvosi és fogorvosi szolgálathoz tartoznak. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az iskola- egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: o a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, o a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, o a gyermekek védőoltásokban való részesítése, o színlátás és látásélesség vizsgálat, o pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, o a tornaterem és a mosdó helyiségek (WC-k) egészségügyi ellenőrzése, o fogászati szűrés. Az intézményegységben a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás megszervezéséről, valamint a szükséges feltételek biztosításáról az intézményegység-vezető gondoskodik, az erre kijelölt munkatársa, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök közreműködésével. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetbe jegyzi be a kapcsolattartással megbízott intézményegység-vezető helyettes számára. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek – az intézményegység-vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Az Igazgatótanács ajánlásokat fogalmaz meg a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, valamint egészségügyi prevenció intézményi szintű hatékonyságának elősegítésére. Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval kapcsolatot tart: o az igazgató, a feladatellátás intézményi szintű kérdéseiben, o az intézményegységek-vezető az intézményegységet érintő tevékenységben. A kapcsolattartás jellege: folyamatos; formája: írásbeli, személyes egyeztetések
3.7.4. Kapcsolat más szervezetekkel, személyekkel Az intézmény – a képviseleti jog gyakorlására vonatkozó szabályok szerint –, elsősorban az igazgatón keresztül tart hivatalos kapcsolatot más szervezetekkel és személyekkel.
43
Az intézményegységek önállóan is kapcsolatot tarthatnak a tevékenységükkel összefüggő, illetve az oktatás, képzés szakirányának megfelelő bármely külső szervezettel (hatóság, más költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet) és magánszeméllyel. A több, illetve valamennyi intézményegységgel kapcsolatban álló külső szervezettel, magánszeméllyel, az Igazgatótanács által elfogadott rend, illetve elvek szerint kell hivatalos kapcsolatot tartani. A kapcsolat jellege: a tanításban, képzésben résztvevőkkel folyamatos, egyebekben eseti; formája: írásbeli, személyes egyeztetések, tájékoztató fórumok.
44
IV. AZ EGYES INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
4.1. Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola
4.1.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok Nevelőtestülettől átruházott hatáskörben eljáró bizottságok A fegyelmi bizottság a nevelőtestület döntését előkészítő, eseti jelleggel létrehozott bizottság, melynek feladata a tanuló fegyelmi ügyében a fegyelmi vétség kivizsgálása, a bizonyítási eljárás lefolytatása és javaslattétel a nevelőtestület döntésére. A tanuló fegyelmi ügyében a nevelőtestület hoz döntést. A fegyelmi bizottság három főből áll, melynek vezetőjét állandó, tagjait eseti jelleggel választja meg az intézményegység-vezető javaslatára a nevelőtestület. Szülői szervezet Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A szülők az osztályok év eleji szülői értekezletein megválasztják az osztály SzSz elnökét és helyettesét. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SzSz közgyűlés. A közgyűlésen az osztály SzSz elnöke és helyettese vesz részt. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a jogosultak több mint a fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlést az intézményegység-vezető kezdeményezésére, vagy önálló elhatározásból az SzSz elnöke hívja össze. Az osztályok SzSz elnökei és helyettesei a közgyűlésen maguk közül – minden tanév elején – megválasztják az iskolai SzSz vezetőségét. Az iskolai SzSz-vezetőség saját tagjai közül megválasztja az SzSz elnökét. Az SzSz-vezetőség teljes joggal képviseli az iskola szülői munkaközösségét. Az SzSz-elnök közvetlenül az intézményegység vezetőjével tart kapcsolatot. Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Tanulóközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az intézményegység-vezető által kijelölt osztályfőnök áll. Az intézményegység osztályközösségei bizonyos tantárgyak óráin csoportbontásban vesznek részt, a csoportbontott órát tartó tanár irányításával. A tanórán kívüli tevékenységek közül az érdeklődési körök foglalkozásaira is tanulócsoportok szerveződnek. Az érdeklődési körök tanulócsoportjainak munkáját főállású vagy óraadó (külsős) pedagógus irányítja. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az intézményegységben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat jogosítványait a diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. A
45
diákönkormányzat vezetőségét, a diákönkormányzat munkáját közvetlenül segíti egy pedagógus, az intézményegység vezetéséből pedig az általános intézményegység-vezető helyettes. A diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt – a nevelőtestület egyetértésével – az intézményegység vezetője jelöli ki.
4.1.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje Az intézményegység épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától est 19 óráig tart nyitva. Az intézményegység-vezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton is nyitva tartható (7.30 – 15.00 óráig) . A tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7.45 óra és 17.45 óra között kell megszervezni. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. Az intézményegység, a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményegység-vezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a pedagógusok, az igazgató és a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetekben az irodai ügyeletet hetente szerdán 9-12-ig kell megszervezni. A tanulói felügyelet rendje Az intézményegységben reggel 7.30 órától a tanítás végéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az intézményegységben egyidejűleg 5 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki: o földszint (aula, tantermek, folyosók, új szárny mellékhelyiségek) o udvar o első emelet (tantermek, folyosók, mellékhelyiségek) o második emelet (tantermek, folyosók, mellékhelyiségek) o harmadik emelt (tantermek, folyosók, mellékhelyiségek) A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményegység-vezető vagy helyettesei) tudtával az intézményegység-vezető helyettes valamelyike által aláírt kilépővel hagyhatja el az épületet. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az épület elhagyására csak az intézményegység-vezető vagy helyettesei adhatnak engedélyt. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik óraközi szünetekben. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek esetén Az intézményegység épületébe az intézményegységgel jogviszonyban nem álló személyek csak belépővel juthatnak be. A portás telefonon megkeresi az ügyintézésre hivatott alkalmazottat, akinek a nevét feltünteti a belépőkártyán. A bent tartózkodás idejét és tényét az intézmény alkalmazottja a belépő kiállításával, aláírásával igazolja. A belépőt távozáskor le kell adni a portán. A szülők
46
benntartózkodása fogadóórák, szülői értekezletek és ünnepségek alkalmával belépő nélkül, portai szolgálaton keresztül engedélyezett.
4.1.3. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményegység-vezető jelöli ki. Az intézményegységvezető engedélyével tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az intézményegységben dolgozó pedagógus. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az éves munkatervben meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele ezeken a kirándulásokon – ha a tanítási időn kívül esik, és költségekkel jár – önkéntes. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha a tanítási időn kívül esik, és költségekkel jár – önkéntes. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes. Az intézményegység a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítését könyvtár szolgálja. Az intézményegységben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézményegység a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az órarendhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Mindennapos testedzés A heti két órarendi testnevelésórán túl a mindennapos testedzés a tanórán kívüli szabadidős sportfoglalkozásokon biztosított, melyekre a tanév elején lehet jelentkezni. A leggyakoribb sportfoglalkozási lehetőségek: kézilabda, kosárlabda, röplabda, futball, aerobic. A jelentkezés egy tanévre szól. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás A hagyományápolás célja az intézményegység hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézményegység jó hírnevének megőrzése, mely az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.
47
A nevelőtestület döntése alapján intézményegység szintjén tartott ünnepély az alábbi nemzeti ünnepek előtt: o október 23-a o március 15-e A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: o október 6-a (Aradi vértanúk emlékére) o február 25-e (kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére) o április 16-a (a holokauszt áldozatainak emlékére) Az intézményegység hagyományos rendezvényei: o Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények: • Kada-hét, • május 2-a Kada Elek születésének napja. o Az intézmény oktató-nevelő munkájának rendezvényei: • tanévnyitó ünnepély, • gólyatábor, • gólyabál, • halottak napja, • karácsony, • szalagavató bál, • ballagás, • pedagógus nap, • hagyományos nyári táborok, • környezetvédelmi sporttábor, • sítábor, • tanévzáró ünnepély, • végzett diákok szövetségének rendezvényei. A hagyományápolás további formái Az intézményegység tanévenként évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az intézményegység pedagógusai vesznek részt az általános intézményegység-vezető helyettes irányításával. Az intézményegység iskolarádiót is működtet, melynek műsorát a tanulók állítják össze az iskolarádióért felelős pedagógus felügyeletével. Minden tanévben iskolaújság jelenik meg, amelyet pedagógus segítségével a tanulók szerkesztenek. A hagyományápolás külsőségei, feladatai Az intézményegység címerének szimbólumai és a címer leírása: Ívelt vonalú, háromszögletű, piros alapú címerpajzs, benne fehér színű Hermes, illetve Mercur szárnyas bot, körbefonva, mintegy stilizálva kígyószerű díszítéssel, a szárnyak között kicsi nemzeti színű pajzs, majd a címer tetején koronaszerűen három K betű (KKK) az iskola nevének rövidítése. Kecskeméti Kereskedelmi (Közgazdasági) Középiskola. Az intézményegység jelvénye a címer kicsinyített mása. Az intézményegység ünnepélyein a pedagógusoknak ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt.
48
A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményegység rendezvényeire (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményegység szintjén rendezett ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.
4.1.4. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek Könyvtárhasználat különös szabályai, nyitvatartási rend Az intézményegységben lévő könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros a felelős. A könyvtárhasználat rendjét, szabályait az intézményegység könyvtárosa ismerteti meg a tanulókkal első kilencedikes iskolai munkanapjukon. A könyvtár működését közvetlenül az intézményegység-vezető felügyeli. A nevelőknek a könyvtárban, a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, egyeztetniük kell. A könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) két hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. A könyvtár, tanítási napokon 7.30 órától 16 óráig tart nyitva. Tankönyvellátás különös szabályai Az osztályfőnök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködik annak felmérésében, hogy hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatják a szülőket a kedvezményekről. Az intézményegység biztosítja, hogy a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
4.2. Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
4.2.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok Nevelőtestülettől átruházott hatáskörben eljáró bizottságok A nevelőtestület, állandó jelleggel, fegyelmi bizottságot hoz létre a tanulók fegyelmi ügyeiben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a döntéshozatalra. Minden más ügyben a nevelőtestület eseti jellegű bizottságot hozhat létre, előkészítő feladtok ellátására. A bizottságok a feladat-meghatározás szerinti módon és határidőben számolnak be munkájukról a nevelőtestületnek. 49
Szülői szervezet Az osztályok szülői munkaközösségének tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMK elnök, vagy az osztályfőnökök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az intézményegység szülői választmányát – osztály-munkaközösségek képviselőit – intézményegység-vezető tanévenként egy alkalommal összehívja és tájékoztatást ad intézményegység munkájáról és feladatairól.
az az
Tanulóközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Diákönkormányzat Az intézményegység diákönkormányzatának legkisebb egysége az osztály. Az osztály diákbizottságot (ODB) és osztálytitkárt választhat, így dönt az osztály közösség képviseletéről. A diákönkormányzat élén a választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulókat az IDB képviseli, tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat a vezetőségéhez. A diák-önkormányzati szervként működő diákkör dönt a tevékenységét segítő személy felkéréséről is.
4.2.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje Az intézményegység szorgalmi időben reggel 6 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig tart nyitva. Az intézményegység a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva 6 órától 21 óráig, illetve a nyári és téli szünet idején a külön kialakított, közzétett beosztás szerint. Az intézményegység szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények kivételével – zárva van. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményegység-vezető ad engedélyt eseti kérelem alapján. Nyitvatartási idő alatt az épületben portai ügyelet van. Az épületet a beosztott portások nyitják és zárják. A tanuló tanítási idő alatt csak osztályfőnöke vagy az intézményegység-vezető, illetve helyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Tanítási, képzési idő beosztása
50
A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező elméleti órák délelőtt vannak. Az elméleti oktatás legkésőbb 14.25 óráig tarthat. Gyakorlati oktatás a tanműhelyekben délután is folyik, legkésőbb 19 óráig. Rendkívül indokolt esetben az intézményegység-vezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák/foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb látogatásra az intézményegység-vezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményegység-vezető tehet. Az óraközi szünetek időtartama 10, illetve 20 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a tanulók az osztálytermen kívül töltik, vigyázva a saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok felügyelik a mindenkor érvényben levő felügyeleti beosztás szerint. Szünet közbeiktatása nélküli dupla órák csak dolgozatírás esetén tarthatók. Szakiskolai (C-D-E) osztályok munkarendje A 9. és 10. évfolyam tanulói alapképzésben vesznek részt, a közoktatási törvény rendelkezései szerint. A tanulók üzemi gyakorlaton nem vesznek részt, a tanítási hét 5 munkanapja elméleti oktatás. Szakiskolai tanulók I/11, II/12, III/13. évfolyamok „A-B”-heti váltásban folyik az elméleti illetve a gyakorlati oktató helyeken eltöltendő gyakorlati oktatás. Az oktatásban (elméleti + gyakorlati) kötelezően eltöltendő napok számát a mindenkori tanév rendje határozza meg. Az elméleti és gyakorlati oktatás ennek alapján kerül meghatározásra. Szakközépiskolai tanulók munkarendje Vendéglátóipari szakközépiskolai oktatás a 9. B jelű, felmenő rendszerű évfolyamokon történik. Általános közismereti, illetve szakmai alapozó és orientáló tárgyak oktatása folyik heti 5 nap elméleti oktatás keretében. Az oktatás helyszínei: tantermek, tanétterem, tanműhely Idegenforgalmi szakközépiskolai oktatás heti 5 nap elméleti oktatás. Ennek részét képezi a szakmai alapozás és orientáció a 12. és 13. osztályokban. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek esetén Az intézményegység nyitvatartási idejében az ügyeletben levő portás köteles megkérdezni az intézménnyel jogviszonyban nem álló személytől jövetele célját. Ennek ismeretében szól az illetékes személynek, aki lemegy érte az intézmény aulájába. Az intézményben csak az intézményegység-vezető engedélyével tartózkodhatnak idegen személyek.
4.2.3. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek Tanórán kívüli foglalkozások Szakmai szakkörök, melyek célja a Szakma Kiváló Tanulója, az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny és nemzetközi szakmai - gasztronómiai, idegenforgalmi, idegen-nyelvi - versenyre való felkészítés. Szakmai szakkörök szakterületei:
51
o o o o o o
szakács, cukrász, pincér, vendéglátó-ipari ismeretek, ételkészítési ismeretek, felszolgáló ismeretek.
A kulturális tevékenységet és rendezvények látogatását (színházlátogatás, hangverseny-látogatás, irodalmi színpad, vetélkedők, iskolai kulturális versenyek) az intézményegység-vezető engedélyezi és helyettesei felügyelik. Mindennapos testedzés Az intézményegység által szervezett sportversenyeket és egyéb sporttal összefüggő versenyek idejét a szaktanárok a vezetéssel egyeztetik. A testnevelő szaktanárok évente kettő alkalommal írásbeli jelentést készítenek az elmúlt időszak tevékenységeiről, továbbá az aktuális ügyekben napi kapcsolatban állnak a vezetéssel. Figyelembe véve, hogy tanulók döntő többsége még gyakorlati munkájuk során is statikus mozgást végez, szükséges számukra a részvétel a sportban. Az intézményegység tornateremmel, sportudvarral, kondicionáló szobával rendelkezik, melyet a tanulók a tanítási időn kívül a házirendben meghatározott feltételek mellett használhatnak. A tanév elején rögzíteni kell az iskolai sportköri foglalkozások idejét, helyét, és az azokon részt vevők névsorát. A sportköri foglalkozásokról a kollégák sportköri naplót vezetnek. Az intézményegység keretén belüli sportolási formák: o tömegsport órák (minden utolsó óra után), o tömegsport órák (heti két alkalommal este kollégák részére), o országjáró diákok köre (ODK), o röplabda szakkör, o kosárlabda szakkör. Minden tanítási órán kívüli foglalkozást úgy kell szervezni, hogy az a tanítási órát ne veszélyeztesse. Edzések, sportversenyek miatt tanítási óra nem maradhat el. Ünnepélyek, megemlékezések rendje Ünnepélyek: o tanévnyitó ünnepség, o Október 23. – megemlékezés, o Március 15. megünneplése, o ballagási ünnepély, o tanévzáró ünnepély. Az ünnepélyek helye az intézményegység épülete, melyet az ünnephez méltóan, jellegének megfelelően kell díszíteni. Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulók megjelenése kötelező, ezen alkalmak további résztvevői lehetnek a szülők, meghívottak és más érdeklődők. Az ünnepélyeket a közművelődéssel foglalkozó tanár illetve az ezzel megbízott pedagógusok szervezik a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség bevonásával. Az intézményegység megemlékezéseket tart a munkaterv szerinti alkalmakkor.
52
Megemlékezések az osztályfőnöki órákon: o október 6. - megemlékezés az Aradi Vértanúkról, o Mikulás, o február 25. – megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól, o április 15. – holokauszt emléknap, Megemlékezés történelem órákon: o Széchenyi István születésnapja - szeptember 21. Megemlékezés az intézményegység szintjén: o Karácsony Egyéb iskolai rendezvények: o Széchenyi Napok, o Szalagavató, o Alapítványi bál, o Ballagás. Széchenyi Napok: a tanév első felében kerül megrendezésre, melynek alapgondolata Széchenyinek a tanulókra gyakorolt világnézeti, politikai, kulturális, erkölcsi és etikai hatása, jelentősége a nemzettudat formálásában. A Széchenyi Napok programjában szerepelnek többek között: o előadások az irodalom, történelem, zene, vendéglátás köréből, o iskolai vetélkedők, o pályaválasztási szakmai bemutatók, o a vendéglátó-ipari szakmák mestereinek szakmai bemutatói, o találkozó iskolánk volt tanulóival Hagyományápolás A pedagógiai munkában nagy fontossága van a hagyományok ápolásának. Az intézményegység fennállása óta már kialakultak azok a szokások, formák, alkalmak, amelyek színesítik a nevelőmunkát, és az érzelmi nevelés fontos eszközei. A cél az, hogy a hagyományok ápolása ne csak tartalmukban, hanem külsőségeikben is maradandó élményt jelentsenek. Széchenyi Istvánnak, mint a névadónak kultuszápolása valamennyi tanuló és foglalkoztatott alapvető feladata, kötelessége. Fokozott kötelesség hárul az osztályfőnökökre és a szaktanárokra. A Széchenyihagyományok kialakításában, ápolásában a magyar - történelem-munkaközösség tagjai elsődleges fontosságú munkát vállalnak. Széchenyi István munkásságát, életét, gondolatait, gazdasági, kereskedelmi, politikai, kulturális és gyakorlati tevékenységét a lehető legszélesebb körben beépítésre kerül az oktató-nevelő munkába. Osztályfőnöki órákon, szakmai foglalkozásokon el kell mélyíteni a „legnagyobb magyar” iránti tiszteletet a nemzeti felemelkedés ügyében kifejtett tevékenység értékességét.
4.2.4. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek Könyvtárhasználat különös szabályai Kölcsönzési idő: három hét, amely igény és lehetőség szerint hosszabbítható.
53
Folyóiratok kölcsönzésének módja: néhány napra, legfeljebb egy hétre kölcsönözhetők, az egy hónapnál régebbiekre az érvényes kölcsönzési rend vonatkozik. Tartós használatú könyvek kölcsönzése: a tanév elejétől a tanév végéig. Csoportos használat: tanórai foglalkozásokon Nyitvatartási rend: heti 20 órában o hétfő: 9 – 11 h, 14 – 16 h o kedd: 9 – 11 h, 14 – 17 h o szerda: 9 – 11 h, 13 – 15 h o csütörtök: 9 – 11 h, 14 – 16 h o péntek: 9.40 – 12.40 h
4.3. Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola
4.3.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok Nevelőtestülettől átruházott jogkörben eljáró bizottságok Az egy osztályban tanító pedagógusok bizottságát az érintett osztály osztályfőnöke vezeti. A bizottság feladata a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. A tanulók fegyelmi ügyeiben a fegyelmi bizottság jár el. A bizottság szavazati jogú tagjai a nevelőtestület által évenként megválasztott elnök, a diákbizottság vezető tanára, az érintett tanuló osztályfőnöke és az ifjúságvédelmi felelős. A bizottság tanácskozási jogú tagjai a diákbizottsági tanuló képviselője, az érintett pedagógusok és jegyzőként az iskolatitkár. Szülői szervezet Az intézményegységben a 9-12. évfolyamon működik szülői szervezet, szülői munkaközösség (SzMK) néven. Az SzMK létrehozására osztályonként, valamint – delegálás alapján – az intézményegység szintjén kerül sor. Az egy osztályba járó tanulók szüleivel az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. Az osztály szülői közössége legfeljebb öt főből álló SzMK-t választ, melynek tevékenységét az osztályfőnök segíti. Az osztály SzMK a tagjai sorából elnököt választ. Az osztály SzMK az SzMk elnök, vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatja el a véleményét, állásfoglalását, javaslatát az intézményegység vezetőségéhez. Az SzMK választmány, az intézményegységre kiterjedő működési körrel rendelkező szülői szervezet. A választmányba minden osztály szülői közössége két-három képviselőt delegál. A választmány a tagjai sorából elnököt és két elnökségi tagot választ nyílt szavazással. A választmány egyszerű szótöbbséggel hozza döntéseit. A választmányt az intézményegység vezetője tanévenként legalább két alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézményegység munkájáról és feladatairól, illetve az elnök is tájékoztatást ad a szülői szervezet tevékenységéről. Az SzMK választmány elnöke közvetlenül az intézményegység-vezetővel tart kapcsolatot. Tanulóközösség
54
Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Diákönkormányzat A tanulók – érdekeik képviseletére – intézményegység szintű diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézményegység tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az intézményegység helyiségeit, berendezéseit az SzMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb szervezeti egysége. Minden osztályközösség megválasztja az Osztály Diákbizottság (ODB) tagjait és az osztálytitkárt, valamint küldöttet delegál az intézményegységi diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzat jogosítványait az osztályközösségek küldötteiből álló diákönkormányzat vezetősége, az Intézményegységi Diákbizottság (IDB), illetve annak választott tisztségviselői gyakorolják. A diákönkormányzat munkáját az IDB által felkért nagykorú személy segíti, aki az IDB eseti megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében, és folyamatos kapcsolatot tart az intézményegység-vezetővel. A tanulókat, a tanulók közösségeit érintő napirendi pontok tárgyalásakor az IDB valamely választott tisztségviselője, vagy megbízottja képviseli a vezetőségi és nevelőtestületi üléseken, valamint más értekezleteken. A kizárólag valamely osztályközösséget érintő ügyben, az ODB által választott, vagy megbízott személy is eljárhat. A tanulók, egyéni ügyeikkel közvetlenül is megkereshetik az intézményegység vezetőjét. Az intézményegység-vezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményegység-vezetői fogadóóráját a munkaterv tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.
4.3.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Az iskolai foglalkozásokon a foglalkozás vezetője, az osztályba (csoportba) tartozó tanulók és az intézményegység-vezető engedélyével rendelkező személyek vehetnek részt. A tanítási órák időtartama 45 perc, az első tanítási óra reggel 7 óra 45 perckor kezdődik. Az intézményegység 6.30 órától fogadja a tanulókat.
55
Az óraközi szüneteket a nagyszünet kivételével a tanulók lehetőség szerint tantermen kívül töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet időtartama nem rövidíthető. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A kötelező orvosi vizsgálatok és a kötelező védőoltások az intézményegység-vezető által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek. A nappali tagozatos tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük vagy az intézményegység-vezető helyettesek írásos engedélyével hagyhatják el az intézményegység épületét. Hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában 9.25-től 9.40-ig (a nagyszünetben), illetve 13.00-tól 14.30-ig történhet. Tanítási szünetekben az intézményegység vezetése ügyeletet tart minden szerdán 9.00-től 12.00 óráig. A gyakorló területek munkarendje Az intézményegység szakmai munkatevékenységeit biztosító gyakorló területek helyszínei: o az iskola demonstrációs termei, o kórházak, o gyermekintézmények, o szociális intézmények. A tanulók képzés melletti felügyeletét, a munka- és balesetvédelmi szabályok betartását az intézményekkel kötött együttműködési megállapodás tartalmazza. Az összefüggő szakmai gyakorlat idejét a tanterv határozza meg, feladat- és intézkedési tervét a gyakorlati oktatásvezető helyettesnek a javaslata alapján az intézményegység-vezető hagyja jóvá. A tanulók gyakorlati beosztását (név és gyakorlati hely szerint) a gyakorlati oktatásvezető helyettes állítja össze. A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatról munkanaplót vezet és azt a gyakorlat befejeztével a szakoktatónak átadja. A tanulók gyakorlóhelyi munkáját a szakoktató minősíti a gyakorlóhelyi irányító szakdolgozó véleményezése alapján. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek esetén Az intézményegység épületében a saját dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményegység-vezetőtől engedélyt kaptak. Az intézményegységgel jogviszonyban nem álló személyek (látogatók) belépését, tartózkodási célját és kilépését a portaszolgálat regisztrálja. A portaszolgálat útbaigazítást ad a látogatónak, szükség esetén – további intézkedésig – várakozásra kéri fel, illetve tájékoztatást ad a keresett személy távollétéről.
4.3.3. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok
56
Az intézményegységben felnőttoktatási tevékenység is folyik, kifutó rendszerben, levelező tagozaton. A levelező tagozatosok heti két napon, a pedagógiai programban meghatározott óraszámban vesznek részt az oktatásban.
4.3.4. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek A tanórán kívüli tevékenységek köre Tanórán kívüli foglalkozásnak tekinthető a szakkör, önképzőkör, diáksportkör, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő, diáknap, felzárkóztató foglalkozás. Szakkör: A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az intézményegység. A szakköröket vezető pedagógusokat az intézményegység-vezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom osztályzatában. Önképzőkör: Az intézményegység művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményegység-vezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Tantárgyi felzárkóztató foglalkozás: Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a szaktanárok javaslata alapján kerül kiírásra. A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak. A felzárkóztató foglalkozásokat elsősorban a gyengébb előképzettségű és az előirt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. A felzárkóztató foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztató foglalkozásokat az intézményegység-vezető által megbízott pedagógus tartja. Kirándulások, színház, múzeum stb. látogatása: Közművelődési, vagy más szabadidős foglalkozás, oktatási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az intézményegység vezetőjének előzetes engedélyével szervezhető. A tanulmányi kirándulás, szakmai és kulturális intézmények látogatása a munkatervnek, vagy az osztályfőnök és szaktanár munkatervének szerves része. A kirándulásokat a diákképviselőkkel és a szülői munkaközösséggel közösen, a tanulók és szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak a figyelembevételével kell megtervezni és szervezni. Kirándulás csak tanítás nélküli munkanapokon, illetve tanítási szünetekben szervezhető. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terhelje. A tanulmányi kiránduláson, intézménylátogatáson való részvétel az osztály minden tanulójának kötelező, felmentést csak indokolt esetben az osztályfőnök adhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az intézményegység-vezető engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az intézményegység-vezetőnek írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.
57
Mindennapos testedzés Az intézményegységben működő Diáksport Egyesület (DSE) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A DSE lehetőséget nyújt a tanulóknak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, atlétika, torna) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A DSE működését külön szabályzat tartalmazza. A tömegsportórák célja a tanulók érdeklődési körének figyelembe vételével a testnevelési tantervi feladatok megvalósítása. A foglalkozások keretén belül történik az intézményegység lehetőségeinek és hagyományainak megfelelően kialakult sportágakban a háziversenyek és az iskolák közötti versenyek, bajnokságok lebonyolítása. Az intézményegység a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 1 vagy 2 tanórai testnevelésórán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat a DSE és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az intézményegység minden tanulója jogosult részt venni A DSE munkáját az intézményegység-vezető által megbízott testnevelő tanár segíti. Ő felel a DSE és az intézményegység vezetés közötti kapcsolattartásért. A tömegsport-foglalkozásokon való részvételhez az intézményegység biztosítja, hogy a sportudvar, a tornaterem és a konditerem a testnevelő tanár felügyelete mellett külön beosztás szerint a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban és az órarendben kell meghatározni. Állandó ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményegység állandó ünnepélyeinek, megemlékezéseinek megnevezése, az ünnepély jellege, illetve a megemlékezés helye megjelölésével: o Szent-Györgyi ünnepség – Szent-Györgyi díj átadása (iskolai ünnepség) o Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (iskolai ünnepség) o Megemlékezés az 1848-as forradalom és szabadságharcról (iskolai ünnepség) o Megemlékezés az aradi vértanúkról (iskola rádió) o Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (iskola rádió) o A holokauszt áldozatainak emléknapja (iskola rádió) o Tanévnyitó ünnepély (iskolai ünnepség) o Tanévzáró ünnepély (iskolai ünnepség) o Ballagás (iskolai ünnepség) o Szalagavató ünnepség (iskolai ünnepség) o Oklevélosztó ünnepség (iskolai ünnepség) o Karácsonyi ünnepség (iskolai ünnepség) Az intézményegység szintű ünnepélyeken és megemlékezéseken a nevelőtestület és a tanulók részvétele kötelező. Az ünnepélyeket a helyi hagyományoknak megfelelően évfolyamok rendezik az osztályfőnök és a magyar szakos tanárok vezetésével, a diákönkormányzat bevonásával. Egyéb rendezvények rendje
58
Az intézményegység egyéb rendezvényeinek megnevezése, a rendezvény jellege megjelölésével: o Gólyabál (tanulói rendezvény) o Szalagavató bál (tanulói rendezvény) o Farsangi bál (tanulói rendezvény) o Szent-Györgyi Bál (felnőtt rendezvény) o Szent-Györgyi napok (tanári/tanulói rendezvény) o Karácsonyi hangverseny (nyílt rendezvény) o Kiállítás megnyitók (nyílt rendezvények) Hagyományápolás A hagyományápolás célja: az intézményegység hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézményegység jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézményegység egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Az intézményegység eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint jó hírének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az intézményegység tanulóinak ünnepi viselete az egyenruha. Az intézményegység ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon. A kötelező viselet az alábbi: o Ünnepi egyenruha lányok részére: fehér ingblúz, iskolai emblémás nyakkendő, sötét szoknya vagy nadrág. o Ünnepi egyenruha fiúk részére: fehér ing, iskolai emblémás nyakkendő, sötét öltöny. o Az intézményegység hagyományos sportfelszerelése: emblémával ellátott póló, sötét sportnadrággal. Az intézményegység jelképe: körben Szent-Györgyi Albert arcképe, a kör kerületén az intézményegység neve. A tanulóknak az intézményegységben lehetőségük van rádióműsor szerkesztésére, faliújság üzemeltetésére, és a „Paprika” című újság megjelentetésére. Az intézményegység vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az intézményegységhez való tartozás érzését erősíti. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon.
59
4.3.5. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek A könyvtárhasználat különös szabályai, nyitvatartási rend Kölcsönzés különös feltételei: o Egy olvasó egyidejűleg maximum 6 kötetet kölcsönözhet. o A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama 30 nap. Hosszabbítás indokolt esetben kérhető. o A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama 5 nap. Hosszabbítás nem kérhető. o Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, olvasóteremben (öbölben) található dokumentumok (kézikönyvek, szótárak, lexikonok, enciklopédiák, stb) A könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. Tanéven belül a nyitvatartási idő: hétfőn 8.00 – 15.30 óráig, szerdán, csütörtökön, pénteken 8.00 – 15.00 óráig.
4.4. Széchenyivárosi Kollégium
4.4.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok Tanulócsoport A tanulócsoportok maximális létszáma 27 fő, vezetője a csoportvezető kollégiumi nevelő. Diákönkormányzat (DÖK) A DÖK tevékenységében a kollégium valamennyi diákja részt vesz, vezetői az elnök, és az alelnök, titkár. A diákönkormányzat munkáját a diákok által felkért kollégiumi nevelő segíti.
4.4.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje A kollégium vasárnap 14 órától péntek 16 óráig folyamatosan nyitva tart. A napi nyitvatartási idő reggel 5 órától 22 óráig tart. Amennyiben a kollégiumban lakó diákok szombaton vagy vasár-és ünnepnapon iskolai rendezvényen vesznek részt, úgy részükre a kollégium ügyeletet biztosít. Tanítási, képzési idő beosztása A silentium időszaka mindennap 16 órától 18.50 óráig tart. Belépés és benntartózkodás rendje az Intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek esetén A belépés, benntartózkodás a portaszolgálat időtartama alatt lehetséges az intézményegységvezető/helyettes engedélyével. A portaszolgálatot teljesítő dolgozó köteles megkérdezni az
60
intézménnyel jogviszonyban nem lévő személy jövetele célját. A helyiségek használatával kapcsolatos szabályzókat a házirend tartalmazza.
4.4.3. Tanórán kívüli tevékenységek Ünnepélyek, megemlékezések rendje Állandó ünnepélyek, megemlékezések az október 23-ai és a március 15-ei állami ünnepek, a tanévnyitó, kollégiumi karácsony, kollégiumi hónap rendezvénysorozat, kollégiumi ballagás. A kollégiumi ünnepen az intézményegység dolgozói és a kollégisták vesznek részt. Szervezője az intézményegység megbízott nevelőtanára(i), kollégisták. Az alkalmi rendezvények az éves munkaterv szerint kerülnek megtartásra. Ezek a „Gólya avató”, kollégiumi Télapó ünnepély, versenyek, nőnap, nemzeti estek. Kezdeményezője és szervezője lehet a DÖK, nevelőtanár, tanulók. Hagyományápolás Az intézményegység feladata, hogy a jogelőd intézmények hagyományait továbbvigye, illetve új, hagyományteremtő rendezvényeket, alkalmakat szervezzen. Az intézményegység jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézményegység egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. A kollégium eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint jó hírének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a kollégiumi nevelőtanárok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően a kollégisták ünnepi viseletének alkalomhoz illőnek kell lenni.
4.5. Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskola
4.5.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok Nevelőtestülettől átruházott hatáskörben eljáró bizottságok A Felvételi Bizottság feladata az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése, a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és indoklása. Tagjai a felvételi tantárgyak munkaközösség vezetői, a felvételi tárgyat tanító pedagógus vagy pedagógusok.
61
A Fegyelmi Bizottság feladata a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai az intézményegység-vezető helyettes, az érintett tanuló osztályfőnöke, szakoktatója, a diákmozgalmat segítő tanár, a diákönkormányzat képviselője, az osztály-diákbizottság képviselője. A Nevelési Bizottság feladata a pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok megvalósításának vizsgálata, a tanulók műveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében. Tagjai az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a négy különböző évfolyami közösség osztályfőnöke. A Szakmai Oktatási Bizottság feladata a pedagógiai program alapján a szakmai vizsgatárgyakhoz a követelmények megvalósításának vizsgálata, a tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése. Tagjai: a szakmai munkaközösség vezető, a szakmai tanárok, illetve szakoktatók. Minőségbiztosítási Bizottság feladata a minőségirányítási programban rögzítettek végrehajtásának vizsgálata, az értékelésben való részvétel és a dokumentálás ellenőrzése, javaslattétel változtatásokra, a minőségfejlesztési rendszer működtetésének biztosítása. Tagjainak száma 3 fő (vezető és tagok); egy adott terület fejlesztése esetén a minőségi kör vezetője és tagjai. A bizottságok a munkatervben rögzített értekezletek időpontjában számolnak be munkájukról. Szülői szervezet A szülői szervezet elnevezése az intézményegységben: szülői közösség. Szülői közösség működik az osztályokban. Az osztályok szülői közössége létrehozza a választmányt, melyet az elnök képvisel. A szülői közösség a jogszabályokban és az SzMSz III. részében biztosított jogkörökön túlmenően javaslatot tehet az iskolai alapítvány szülők által történő támogatására, az intézményegység, a szakképzés fejlődését szolgáló ügyekben. Az intézményegység, a leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről – a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Tanulóközösségek Az azonos évfolyamokra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az intézményegység-vezető jelöli ki. A tanulócsoport – csoportbontás esetén – szükség szerint szerveződik. Tagjai a csoport tanulói, vezetője a csoportvezető tanár, szakoktató. Diákönkormányzat A diákönkormányzat akkor járhat el az intézményegység egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. Az intézményegység teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság /IDB/ látja el. A diákönkormányzattal való folyamatos kapcsolattartásért a diákönkormányzatot segítő tanár a felelős.
4.5.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok
62
A tanulók fogadásának rendje Az intézményegység épületei szorgalmi időben hétfőtől-csütörtökig 7.30 – 16.00 óráig, pénteken 7.30 – 14.00 óráig tartanak nyitva. Az elméleti tantárgyak tanítása reggel 7.45 órakor kezdődik, az órák hossza 45 perc, a tanítási órák között 5, 10, illetve 15 perc szünetet kell tartani. A tanítás megkezdése előtt és a szünetekben a tanulók az időjárástól függően az udvaron, illetve az előtérben tartózkodnak. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek esetén Az iskola épületében az iskolai dolgozókon, tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményegység-vezetőtől engedélyt kaptak /például: helyiségbérlet esetén/. Az épületbe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja A tanüzemben a helyi rend szerint kell eljárni. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők különös szabályai Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők a Tangazdaságban a gyakorlati oktatásvezető helyettes és a műszaki vezető.
4.5.3. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok Az iskolában az 1/13 évfolyamtól a 2/14 évfolyamig nappali iskolarendszerű felnőtt /technikus képzés/ oktatás működik.
4.5.4. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások: énekkar, diákkör, sportkör, szakkör, színház-, mozilátogatás, versenyek, vetélkedők, ODK túrák, iskolai rendezvények, ünnepségek, stb. A korrepetálások célja az alapképesség fejlesztése, és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményegység-vezető által megbízott pedagógus tartja. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az ifjúsági klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működhet éves munkaterv és havi program alapján. A klub tevékenységét az intézményegység-vezető által megbízott klubvezető tanár segíti, a működéshez szükséges anyagi és egyéb feltételek alapítványi, önkormányzati vagy egyéb támogatás útján fedezhetők. Mindennapos testedzés Az intézmény a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók heti 2 /az órarend szerint/ testnevelés órán vesznek részt. A többi napon heti 3 órában, iskolai sportköri foglalkozáson vagy tömegsport keretében a testnevelő tanárok tartanak számukra testedzéseket.
63
Sportmunkával kapcsolatos feladatok: o tömegsport foglalkozások elsődleges célja játékos, felszabadult formában a rendszeres mozgás, testedzés megszerettetése, a küzdeni tudás kialakítása, o az iskolai sportkör keretében működő korcsoportokban fel kell készíteni a tanulókat az iskolai és az iskolák közötti versenyzésre, o az intézményegységben a különböző sportágakban őszi, tavaszi fordulós versenyeket kell szervezni, o rendszeresen részt kell venni a városi, megyei középfokú iskolák részére kiírt sportversenyeken. A sportkör elnöki tisztjét a nevelőtestület és a tanulók körében elismert pedagógus láthatja el. A szakmai irányítást a testnevelő tanárok végzik. A sportkör a nem kötelező tanórai foglalkozásokra biztosított időkeret terhére és azon túl szervezi feladatait a tanévre szóló önálló programmal. Az iskolai sportkör vezetője a félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten beszámol a sportkör munkájáról. Tanév kezdetén /szeptember 15-ig/ ismerteti a tanulókkal és a tanárokkal az iskolai sportkör éves munkaprogram tervét, továbbá minden év július 15-ig javaslatot tesz a vezetőségnek, hogy a következő tanév éves munkaprogramjában milyen sportköri feladatok szerepeljenek. Ünnepélyek, megemlékezések rendje A nevelőtestület döntése alapján az intézményegység szintjén ünnepély tartására kerül sor az alábbi nemzeti ünnepek előtt: március 15., október 23. Osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: o október 6. (aradi vértanúk emléknapja) o február 25. (a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja) o április 16. (a holokauszt áldozatainak emléknapja) Az intézményegység ünnepségei: o tanévnyitó, o tanévzáró /ahol köszöntik a kiemelkedő tanulmányi munkát végző tanulókat, versenyek győzteseit, helyezettjeit, átadásra kerül az „Iskolánkért” emlékérem 1 fő tanár és 1 fő technikai dolgozó részére/, o Kocsis Pál Kossuth-díjas szőlőnemesítő születésnapja, mely az Intézeti Napok megnyitója. Az ünnepségeken minden tanulónak énekelnie kell a Himnuszt és a Szózatot. Egyéb megemlékezések: o az iskolaalapítás kerek évfordulói, o szalagavató, mely a végzős osztályok részére összevontan kerül megtartásra, o ballagás, mely során a búcsúzó tanulók szalagot kötnek az iskolazászlóra és azt átadják a fiatalabb évfolyamoknak. Egyéb rendezvények: alkalmai jelleggel tanulmányi és sport versenyek. Az intézményegység legrangosabb kulturális, szakmai rendezvénye a „Kocsis Napok”, mely hagyományosan a névadó Kocsis Pál Kossuth-díjas szőlőnemesítő születésnapjával /1884. december 1./ kezdődik, és egy hétig tart. A rendezvényen intézményi, osztály, csoport és egyéni bemutatkozásokra, szakmai előadásokra, kiállításokra, író olvasó találkozókra stb. kerül sor. Az intézményegység ünnepségeinek, rendezvényeinek előkészítő, szervező munkáját éves terv és feladatterv alapján végzik a megbízott tanárok, oktatók és munkatársak.
64
Hagyományápolás A hagyományápolása, ezek fejlesztése, öregbítése az intézményegység minden tanulójának és foglalkoztatottjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat az éves munkaterv tartalmazza. Az intézményegység ötévenként évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében a pedagógusok és tanulók egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság havi rendszerességgel jelenik meg, anyagának összeállításában a tanulók és pedagógusok vesznek részt. Az intézményegységben iskolarádió működik, melynek műsorát a tanulók közreműködésével az iskolarádióért felelős pedagógus állítja össze. Az intézményegység honlapjának karbantartása és frissítése a rendszergazda feladata. Az ünnepségeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő öltözetben /öltöny, iskolai logó viselete (nyakkendő, sál) fehér blúz, szoknya/. A farmer és a sportcipő nem kívánatos. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelennie a vizsgákon, ünnepeken.
4.5.5. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek Könyvtárhasználat különös szabályai A könyvtár nyitva tartása, kölcsönzési ideje: Hétfő: 9:30-tól 14:00-ig, Kedd: 10:30-tól, 15:00-ig, Szerda: 10:30-tól 15:00-ig, Csütörtök: 10:30-tól, 15:00-ig, Péntek: 9:30-tól 14:00-ig. A könyvtári nyitva tartás az aktualitásnak és az igényeknek megfelelően változhat. A kölcsönzés egy hónapra szól, és kétszer meghosszabbítható. A könyvtár a nyitvatartási időn kívül más időpontban a könyvtár szolgáltatásai nem vehetők igénybe, és ott könyvtárhasználati óra, vagy egyéb foglalkozás nem tartható. A könyvtárhasználati rend nyilvánosságra hozatalának helye: internet, intranet, hirdetőtábla Tankönyvhasználat különös szabályai A tankönyvek minimális használati ideje egy év.
4.6. Németh László Általános Iskola és Gimnázium
4.6.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok
65
Nevelőtestülettől átruházott hatáskörben eljáró bizottság, közösség A tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapításról az osztályban tanító pedagógusok közössége dönt. A tanulók osztályozó vizsgára bocsátása ügyében az osztályban tanító pedagógusok közössége dönt. A tanuló fegyelmi ügyeiben a fegyelmi bizottság dönt. A tantárgyfelosztás ügyében a munkaközösség-vezetők véleményt nyilvánítanak. Egyes pedagógusok külön feladattal történő megbízásáról a vezetőség tagjai vélemény nyilvánítanak. A költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló keretek felhasználásának megtervezéséről a munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. Az intézményegység működését érintő kérdésekben az érintettek közössége vagy személy véleményt nyilvánít. Az intézményegység működésének bármely területére vonatkozóan a közvetlenül érintettek közössége vagy személy javaslatot tesz. A tantárgyfelosztásra a munkaközösségek javaslatot tesznek Az átruházott jog gyakorlója, illetve a közösség képviselője félévente az értékelő értekezleten köteles beszámolni a tevékenységéről a nevelőtestületnek. Szülői szervezet A szülői szervezet osztályonként kerül megszervezésre. A szülői közösséggel az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. Tanulóközösség Az azonos évfolyamra járó tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll, akit az intézményegység-vezető jelöl ki. Diákönkormányzat Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: o osztálytitkár, o két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az intézményegységet érintő kérdésekről az intézményegység-vezető, illetve helyettese a diákközgyűlésen vagy a diákönkormányzat vezetőségi ülésén, míg az osztályfőnökök az osztályfőnöki órán ad tájékoztatást a tanulóknak. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: o osztályfőnöki órák keretében, o osztályképviselőkön keresztül, o diákközgyűlésen, o diákönkormányzat vezetőségi ülésein, o egyénileg osztályfőnökükhöz vagy az igazgatóhoz fordulva.
66
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik. Az egyéni megbeszélés időpontját előre egyeztetni kell. A diákönkormányzat munkáját a diákönkormányzatot képviselő felnőtt segíti. Folyamatos kapcsolatot tart az intézményegység-vezetővel. Jogorvoslati kezdeményezés rajta keresztül is történhet. A diákönkormányzat összejöveteleit a klubhelyiségben tartja, annak berendezéséért a kijelölt személyek felelősséggel tartoznak. A diákönkormányzat minden tanévre munkatervet készít, melynek költségvetését egyezteti az intézményegység-vezetővel és a diákönkormányzatért felelős tanárral.
4.6.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje Az intézményegység épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel nyolc órától este 20 h 30 percig vannak nyitva. Az épületbe az Irinyi utcai kapun lehet bejönni. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 14.00 óra és 16.00 óra között. Iskolalátogatási igazolást a tanulók/hallgatók az osztályfőnököktől kérhetnek. Az intézményegység címére, de a tanuló/hallgató nevére érkezett levelekről, küldeményekről az érintettet az osztályfőnök tájékoztatja, és azt a titkárságon vehetik át. A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend kerül meghatározásra. (A hivatalos ügyek intézésére általában a szerdai nap délelőttje szolgál.) Az ügyeleti rendet az intézményegység-vezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a foglalkoztatottak tudomására hozza. Tanítási, képzési idő beosztása A tanítási órák 13.30 órakor kezdődnek és 40 percesek. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. Az intézményegység-vezető – indokolt esetben – dönthet a csengetési rendtől való eltérésről. A döntést a tanulók és a foglalkoztatottak részére kellő időben ki kell hirdetni. Tanítási órát megzavarni nem lehet, kivételt indokolt esetben az intézményegység-vezető és a helyettes tehetnek. Belépés és benntartózkodás rendje az Intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek esetén Az intézményegység épületébe a foglalkoztatottakon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményegység-vezetőtől engedélyt kaptak. Az épületbe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az intézményegység bármely foglalkoztatottjának joga és kötelessége, hogy az ismeretlen személynek tájékoztatást adjon, érdeklődjön jövetele céljáról. Amennyiben az illető személy elfogadható ok nélkül
67
tartózkodik az épületben, úgy őt az intézményegység-vezetőhöz kell kísérni, vagy távozásra felszólítani.
4.6.3. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok Az intézményegységben esti és levelező tagozatos felnőttoktatás folyik. Az esti tagozatos képzésben résztvevők heti három napos, a pedagógiai programban meghatározott óraszámok lapján vesznek részt a képzésben. A levelező tagozatosok heti két napban, a pedagógiai programban meghatározott óraszámban vesznek részt a képzésben.
4.6.4. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek Tanórán kívüli foglalkozások A foglalkozások formái: o tanulószoba, o szakkör, o énekkar, o sportkör, o felzárkóztató és tehetségfejlesztő foglalkozások, o tanulmányi, kulturális versenyek, sport versenyek, diáknap és egyéb szervezett rendezvények. A foglalkozásokat a rendelkezésre álló órakereten belül úgy lehet szervezni, hogy azok ne akadályozzák a tanítási órák megtartását. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. A háziversenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, felelősek lebonyolításukért. Az osztálykirándulás tervezetét az intézményegység-vezető helyettesnek kell leadni, és az intézményegység-vezető engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. Szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket az ellenőrző útján tájékoztatni kell, akik írásban nyilatkoznak azok vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, szorgalmától függően a költségekhez az alapítvány hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási órákon kívül bármikor szervezhetőek. A tanítási időben erre az intézményegység-vezető engedélye szükséges. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket a munkaterv tartalmazza. Mindennapos testedzés A mindennapi testedzés lehetőségét tanórán és iskolai sportköri foglalkozások keretében, valamint a könnyített -és gyógy-testnevelést a rászorulóknak egészségügyi szűrés alapján biztosítjuk.
68
A sportkör az intézményegységen belül működik. A szakmai irányítást a testnevelő tanárok végzik. A sportkör a nem kötelező tanórai foglalkozásokra biztosított időkeret terhére, vagy azon túl szervezi feladatait a tanévre szóló önálló programmal, sportcsoport szervezésével és működtetésével. A sportkör vezetője a tanév elején szeptember 15-ig készíti el és ismerteti a tanulókkal az éves munkatervet, valamint minden év június 15-ig javaslatot tesz a vezetőségnek a következő tanév sportköri feladataira. Ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményegység működésével kapcsolatos rendezvények: o tanévnyitó ünnepély, o tanévzáró ünnepély, o megemlékezés nevezetesebb évfordulókról, o nemzeti ünnepek Az ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségekben szolgálják a nevelési célokat, az intézményegység hírnevének öregbítését. Az ünnepélyek helyét, idejét, megrendezésének felelősét az éves munkaterv tartalmazza. Az ünnepélyeken való részvétel, az előírt viseletben kötelező. Hagyományápolás A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat a pedagógiai program tartalmazza.
69
V. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
5.1. Tanuló díjazására vonatkozó szabályok Az intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az intézmény biztosította. A tanulót – a szakképzésben tanulószerződéssel résztvevők kivételével – díjazás illeti meg, ha az intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és az intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. A díj meghatározásakor figyelembe kell venni a dolog előállításának anyagköltségét, a dolog jellegére figyelemmel a közüzemi, illetve intézményi infrastruktúra használatára megállapított rezsihányadot, valamint az intézmény foglalkoztatottjának a dolog létrehozásában való közrehatási hányadát. Szellemi alkotás esetén a díjazás megállapítható úgy is, hogy a tanuló az intézményhez befolyt használati díjból meghatározott hányadra jogosult eseti, vagy meghatározott időszakonkénti elszámolással. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített termékek esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. A díj meghatározásakor, az előzőekben meghatározott költségtényezők figyelembe vételén túl, termékcsoportonként, egységnyi képzési időszakra (pl. félév, szakmai gyakorlat időtartama) egységnyi díjazást kell megállapítani (pl. óradíj, napidíj). A tanuló díjazása a díjegység és a termék-előállításában való tényleges részvétele (jelenléte) alapján kerül meghatározásra.
5.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei A kereset-kiegészítést a jogszabályokban, illetve a fenntartó által előírt feltételek figyelembevételével és a költségvetés sarokszámainak ismeretében kell meghatározni. A kiemelkedő munkáért járó kereset-kiegészítésről az Igazgatótanács dönt az alábbi személyek tekintetében: o intézményegység-vezető, o gazdasági vezető, o minőségirányítási csoport vezetője és tagjai, o intézményi szakmai munkaközösség-vezetője. A kereset-kiegészítésre jutó keretösszeg fennmaradó része az intézményegységek között létszámarányosan kerül felosztásra. Az a közalkalmazott, aki több intézményegységben végzi a feladatát, abban az egységben kerül létszámként beszámításra illetve részesülhet keresetkiegészítésben, ahol a legmagasabb óraszámban dolgozik. Az intézményegység alkalmazottainak kereset-kiegészítésére az intézményegység-vezető tesz javaslatot.
70
A kereset kiegészítésben részesítés közös alapelvei: o a szakmai munka (nevelés, oktatás) kiemelkedő színvonala, o kiemelkedően igényes külső kapcsolattartás, o a tehetséggondozás különböző területein végzett kiemelkedő munka (tanulmányi versenyek, sportversenyek, szakkörök, stb.), o a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában végzett kiemelkedő tevékenység (szakkörök, korrepetálások, mérések, felmérések, stb.), o az intézményegység pedagógusai által elfogadott egyéb kiemelkedő minőségű többletmunka, o az intézményben folyó szakmai munka népszerűsítéséért, az intézmény arculatának pozitív alakításáért végzett munka. Intézményegység-vezetők esetén a kereset-kiegészítés megállapításának alapja a vezetői munka, tevékenység magas színvonalú, minőségi gyakorlása. Ezen belül: o az intézményegység kiemelkedő irányítása, o a tervezőmunka igényessége, o az ellenőrző tevékenység gyakorisága és hatékonyságának magas szintje, o a nevelőtestület, a nevelői közösség módszertani kultúrájának fejlesztésében végzett kiemelkedő, eredményes munka, o a többi intézményegységgel tartott kapcsolat magas szintje, az intézmény egységének megteremtésében és megvalósításában folytatott kiemelkedő minőségű tevékenység, Az Igazgatótanács döntését követően a kereset-kiegészítés odaítélésének elvei az intézményi és az intézményegységi nevelőtestületek számára nyilvánosak.
5.3. Teljesítménypótlék meghatározásának elvei Teljesítménypótlék megállapítására kizárólag a közoktatási törvényben meghatározott esetben és módon kerülhet sor. A teljesítménypótlék összegének meghatározásának elve: a jogelőd intézményekben érvényesült gyakorlat megtartása az egyenlő bánásmód sérelme nélkül.
5.4. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett közalkalmazottak Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján az alábbi közalkalmazottak kötelesek vagyonnyilatkozat-tételre: o igazgató o Igazgatótanács tagjai o gazdasági vezető o kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazottak o belső ellenőr
5.5. Átmeneti rendelkezések Az intézményegységekben működő részkönyvtárak 2008. december 31-ig összesítik az adatállományaikat és kidolgozzák az intézményegységek könyvtárközi együttműködésének szabályait annak érdekében, hogy az integrált könyvtárhasználati rend a 2009/2010-es tanév kezdetétől bevezetésre kerüljön.
71
Az intézményegységek 2008. december 31-ig áttekintik a tankönyvellátásban kialakított gyakorlatukat és kidolgozzák az intézményi szintű egységes tankönyvellátási rendszer szabályait annak érdekében, hogy az a 2009/2010-es tanévre vonatkozóan már érvényesüljön. Az intézményegységek, a dolgozói érdekképviseleti szervekkel együtt 2008. december 31-ig áttekintik a foglalkoztatás, az illetmények, a pótlékok és a béren kívüli juttatások rendszerét, és javaslatokat dolgoznak ki az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő szabályok és gyakorlat kialakítására.
5.6. Az SzMSz mellékletei Az SzMSz mellékletei az alábbi szabályzatok: o Iratkezelési szabályzat o Gyűjtőköri szabályzat o Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
5.7. Az SzMSz elfogadására vonatkozó adatok
72