Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium 6000 Kecskemét, Nyíri út 32.
HÁZIREND
V. 2008.05.15.
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................................................. 2 1. Általános rendelkezések .................................................................................................................................. 4 1.1. A házirend célja ............................................................................................................................................ 4 1.2. A házirend hatálya ........................................................................................................................................ 4 1.3. A házirend nyilvánossága ............................................................................................................................. 4 1.4. Az iskola nagyobb tanulócsoportja............................................................................................................... 5 2. A tanulói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó általános szabályok ........................ 5 2.1. A tanulói jogok gyakorlásának módja .......................................................................................................... 5 2.2. A tanulói kötelezettségek teljesítése ............................................................................................................. 6 3. Az iskolai foglalkozások rendje....................................................................................................................... 7 3.1. Az iskolai foglalkozásokra vonatkozó általános előírások és tilalmak ......................................................... 7 3.2. Az iskolai tanulói munkarend ....................................................................................................................... 8 3.3. A tanórai foglalkozások rendje ..................................................................................................................... 8 3.4. A szünetek rendje ......................................................................................................................................... 9 3.5. A tanórán kívüli foglalkozások rendje.......................................................................................................... 9 3.6. A tanuló távolmaradásának engedélyezése................................................................................................... 9 3.7. Mulasztás igazolása .................................................................................................................................... 10 3.8. Késés........................................................................................................................................................... 10 3.9. A tantárgyválasztással és annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések ........................................... 11 3.10. A tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálási elvei.......................................... 11 3.11. Az iskolai diákkör létrehozására vonatkozó szabályok ............................................................................ 11 4. Az iskola környezetének, helyiségeinek, tereinek, berendezési tárgyainak és eszközeinek használati rendje11 4.1. A tanuló közreműködése saját környezetének rendben tartásában ............................................................. 11 4.2. Az iskolai helyiségek, terek és területek használati rendje ......................................................................... 12 4.3. Az iskola berendezési tárgyainak, eszközeinek használata......................................................................... 13 4.4. A tanuló által az iskolába bevitt dolgokra vonatkozó szabályok ................................................................ 14 5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ..................................................................................................... 14 6. A fegyelmező intézkedések ........................................................................................................................... 15 7. Kártérítés ....................................................................................................................................................... 15 7.1. A tanuló károkozása ................................................................................................................................... 15 7.2. A tanulónak okozott kár.............................................................................................................................. 15 8. A tanuló díjfizetési kötelezettségére, díjazására és támogatására vonatkozó egyes rendelkezések ............... 16 8.1. A tanuló díjfizetési kötelezettsége .............................................................................................................. 16 8.2. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai .................... 16 8.3. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei.................................................................. 17 8.4. A tankönyvtámogatásra vonatkozó rendelkezések ..................................................................................... 17
2
1. számú melléklet ............................................................................................................................................. 18 A Széchenyivárosi Kollégium intézményegységre vonatkozó különös szabályok............................................ 18 1. A kollégiumi felvétel egyes kérdései............................................................................................................. 18 2. A tanuló (kollégista) egyes jogai gyakorlása és egyes kötelezettségeinek teljesítése.................................... 18 3. A kollégiumi élet rendje ................................................................................................................................ 19 4. A kollégiumi helységek és eszközök használata............................................................................................ 20 5. A kollégista jutalmazása ................................................................................................................................ 20 6. A kollégistával szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések ................................................................. 21 2. számú melléklet ............................................................................................................................................. 22 Csengetési rend az intézményegységekben ....................................................................................................... 22
3
1. Általános rendelkezések
1.1. A házirend célja A házirend célja, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által, többcélú közös igazgatású közoktatási intézményként alapított Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium (továbbiakban: intézmény, vagy iskola) belső rendjével összefüggő kérdések szabályozása, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően, a Szervezeti és Működési Szabályzattal (továbbiakban: SzMSz) összhangban, az egyes intézményegységek szervezeti és szakmai önállóságát, valamint hagyományait tiszteletben tartva, ugyanakkor az egyenlő bánásmód érvényesülését elősegítve. A házirend betartatásával az iskola célja az, hogy a tanulók kulturált, udvarias és segítőkész magatartásukkal, megjelenésükkel megfeleljenek a mindenkori társadalmi együttélés szabályainak, az intézmény, illetve az intézményegységek hírnevéhez méltóan viselkedjenek, védjék az iskola becsületét, gazdagítsák hagyományait és óvják a közösség tulajdonát. 1.2. A házirend hatálya A házirend személyi hatálya kiterjed az intézmény tanulóira, felnőttképzési tevékenységének résztvevőire (tanulók), vezetőire, foglalkoztatottjaira (alkalmazottak), az intézmény szervezeti egységeire, közösségeire. Az intézménnyel más jogviszonyban álló személyekre és szervezetekre, valamint az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyekre a házirend hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén terjed ki. A házirend tárgyi hatálya a jogszabály által kifejezetten a házirend szabályozási körébe utalt kérdésekre terjed ki azzal, hogy a házirend csak a mindennapi jogalkalmazáshoz szükséges terjedelemben tartalmaz szabályozást. Az iskola belső életére vonatkozóan többek között az SzMSz, a pedagógiai program, a munkavégzéssel és a gazdálkodással összefüggő szabályzatok is tartalmaznak előírásokat (belső szabályzatok). A házirend előírása hiányában elsődlegesen a jogszabályok, másodlagosan a belső szabályzatok szerinti elvek, illetve azokban foglalt tételes rendelkezések alkalmazandók. Az intézményegységekben a házirend előírásaival ellentétes intézkedés nem hozható, ugyanakkor a jogelőd intézményekben kialakult helyi gyakorlat – amennyiben az nem ellentétes a házirenddel és nem sérti az intézményen belül az egyenlő bánásmód követelményét – továbbra is alkalmazható. A házirend területi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi telephelyére, valamint a telephelyeken kívüli mindazon helyszínekre, melyet a nevelő és oktató munka céljára igénybe vesznek, vagy ahol az intézmény egyéb célból szervezett, vagy felügyelt módon jelen van. A házirendben meghatározhatók olyan szabályok is, melyek hatálya csak az egyes intézményegységekre, vagy helyiségekre terjed ki. Ennek keretében: o A Széchenyivárosi Kollégium intézményegységre (továbbiakban: kollégium) vonatkozó különös szabályokat a házirend 1. számú melléklete tartalmazza, melyek – az intézményegység sajátos feladataira tekintettel – a házirend általános szabályait kiegészítik, illetve azoktól eltérő szabályozást adnak. Külön szabályozás hiányában a házirend általános rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni a kollégiumban. o Az egyes intézményegységekben érvényesülő csengetési rendet a házirend 2. számú melléklete tartalmazza. A házirend a fenntartó jóváhagyását követő napon lép hatályba. 1.3. A házirend nyilvánossága A házirendet az intézmény és az intézményegységek honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni. A házirendet az intézményegységekben oly módon is el kell helyezni, hogy azt a szülők és
4
a tanulók szabadon megtekinthessék, illetve az SzMSz-ben meghatározott módon biztosítani kell, hogy a házirendről a szülők, illetve a tanulók szóban is tájékoztatást kaphassanak. A házirend egy példányát a beiratkozáskor, valamint a házirend érdemi módosításakor a szülőnek, tanulónak át kell adni. A házirend átvételének tényét a szülő, tanuló aláírásával ismeri el. 1.4. Az iskola nagyobb tanulócsoportja A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény, illetve az intézményegységek vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A tanulók nagyobb csoportja alatt az osztályok (csoportok, tagozatok), évfolyamok, intézményegységek esetén a tanulók fele, az intézmény szintjén a tanulók egyharmada értendő. Jelen szabály nem akadálya annak, hogy az itt meghatározott arányt el nem érő esetekben a szülők szervezetten, illetve képviselőjük útján kérjenek tájékoztatást a vezetéstől. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. Nagyobb közösség alatt az osztályok (csoportok, tagozatok), évfolyamok, intézményegység esetén a tanulók fele, intézményi szinten a tanulók egyharmada értendő. Jelen szabály nem vonatkozik azokra a tárgykörökre, melyek tekintetében jogszabály alanyi jogon biztosít egyetértési, vagy véleményezési jogot a diákönkormányzatnak. 2. A tanulói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó általános szabályok 2.1. A tanulói jogok gyakorlásának módja A tanuló a közoktatási törvényben, és más jogszabályokban meghatározott jogait rendeltetésszerűen, a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően gyakorolhatja. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az a jogszabályokban biztosított jogok és törvényes érdekek csorbítására, az érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására, az iskola megkárosítására, a tanulótársak vagy az alkalmazottak zaklatására, illetéktelen előnyök szerzésére irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésszerű joggyakorlást, illetve a tanulói jogok érvényesülését és érvényesíthetőségét mindenkinek elő kell segíteni. A nem rendeltetésszerű joggyakorlást ugyanakkor haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – jogszabály szerinti eljárás keretében – orvosolni kell. A tanulót a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon megilleti a jogorvoslathoz való jog az iskolai döntéseivel, mulasztásaival szemben, illetve bármely jogsérelem esetén. A tanulótól elvárt, hogy az őt ért jogsérelmet – ha jogszabály másként nem rendelkezik – először osztályfőnökének (tanulócsoport vezetőjének), illetve az intézményegység-vezetőnek jelezze, a jogsérelem közvetlen orvosolhatósága érdekében, és csak ezt követően forduljon a külső jogorvoslati fórumokhoz (önkormányzat jegyzője, oktatási jogok biztosa, bíróság, stb.), illetve a nyilvánossághoz. A tanuló személyesen, illetve jogszabályban meghatározott esetekben szülője, képviselője közreműködésével gyakorolhatja jogait. A tanulói jogok – a jogszabályban meghatározott, illetve a tanulói jog jellegéből eredő kivételektől eltekintve – a beíratást követően az első tanév megkezdésétől gyakorolhatók. A tanulót – az emberi méltóság és becsület tiszteletben tartásával – megilleti a szabad véleménynyilvánítás joga minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről. A tanuló a véleménynyilvánítási jogát egyénileg, illetve kollektíven – diákközösségeken, diákönkormányzaton keresztül, illetve a diákközgyűlésen – is gyakorolhatja. A véleménynyilvánítás formája lehet írásbeli, vagy szóbeli. A tanulót megilleti a tájékozódás joga a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. A tanuló ezen jogát egyénileg, a hivatalos ügyintézési, ügyeleti időben, helyen és módon, vagy tanítási napokon az érintett alkalmazottal való közvetlen megbeszélés útján gyakorolhatja.
5
A hivatalos ügyintézési időt, illetve a tanítási szünetekben érvényesülő ügyeleti rendet az iskolában oly módon kell kifüggeszteni, hogy azt a tanuló akadálytalanul megtekinthesse. A hivatalos ügyintézési időt az SzMSz rögzíti. A tanuló a tanári szobába csak kifejezett hívásra léphet be, egyébként az érintett tanárt a tanári szoba előtt megvárja, vagy egy beérkező másik tanárral kihívatja. A tanulókat kollektíven megillető tájékozódási jog a diákközösségen, diákönkormányzaton keresztül, illetve a diákközgyűlésen gyakorolható. A tanuló csak rendkívül indokolt esetben hívható az iskolai telefonhoz, illetve fogadhat vendéget. A tanuló nevére szóló, de az iskola címére érkező küldeményről az osztályfőnök értesíti a tanulót, aki az iratkezelésre jogosult személytől veheti át a küldeményt. A tanuló a személyét és tanulmányait érintő ügyekben javaslatot tehet, továbbá kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, melyre legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia. A tanuló a javaslattételi és kérdésfeltevési jogát egyénileg, illetve kollektíven – diákközösségeken, diákönkormányzaton keresztül, illetve a diákközgyűlésen – is gyakorolhatja. A tanulót – a jogszabályokban meghatározott terjedelemben – megilleti az egészségügyi felügyelethez és ellátáshoz való jog. A szűrővizsgálatokon való részvétel az iskola által szervezetten, felügyelet biztosítása mellett történik, más esetekben egyénileg. 2.2. A tanulói kötelezettségek teljesítése A tanuló a közoktatási törvényben, más jogszabályokban és a belső szabályzatokban meghatározott kötelezettségeinek személyesen, a tanulmányi kötelezettségeknek a képességeitől függő tőle elvárható, az egyéb kötelezettségeknek az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eleget tenni. A tanuló – a tanulmányi kötelezettségek teljesítése kivételével – a tanulótársaival, illetve az iskola alkalmazottjaival kölcsönösen együttműködve köteles eljárni. A kötelezettségek megszegéséhez a jogszabályokban, illetve a belső szabályzatokban meghatározott jogkövetkezmények fűződnek. Hátrányos jogkövetkezmény abban az esetben alkalmazható a tanulóval szemben, ha a kötelességszegés ténye, mértéke a tanuló által elismert, vagy nem vitatott, vagy az iskola által megnyugtatóan tisztázott. A tanuló javára kell dönteni abban az esetben, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. A tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése, a teljesítmény értékelése, valamint a nem teljesítés jogkövetkezményei tekintetében a jogszabályokban rögzítettek szerint kell eljárni. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a tanórákon, a tanórán kívüli kötelező és választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon. A tanuló köteles a foglalkozás, gyakorlat helye szerinti gazdálkodó szerv, intézmény rendjét és a szakmaetikai szabályokat betartani; az ügyfelekkel, ellátottakkal szemben tisztelettudó, kulturált, udvarias, humánus magatartást tanúsítani. A tanuló kötelessége, hogy rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással és képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse, az iskolai foglalkozásokhoz szükséges felszereléseket magával vigye, a szóbeli, írásbeli és gyakorlati számonkérések alkalmával számot adjon tudásáról, ismereteiről. A tanuló, a számonkérések alkalmával csak olyan segédeszközt használhat, melyet a számon kérő személy megengedett. Meg nem engedett eszköz használata esetén a tanuló tudása nem értékelhető. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa és igyekezzen társaival is betartatni a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamely alkalmazottjának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, rendkívüli eseményt, balesetet észlel; továbbá azonnal jelezze – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi – ha rosszul érzi magát vagy megsérült.
6
A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat (munka- és balesetvédelmi szabályok), a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint az iskolai foglalkozás során, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A munka- és balesetvédelmi oktatásban történt részesülés ténye – annak jellegétől és súlyától függően – a tanuló aláírásával igazoltatható. A tanuló kötelessége, hogy ismerje az iskolaépület kiürítési tervét, részt vegyen a kiürítési terv végrehajtásának gyakorlati elsajátításában, rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, robbantással vagy más közveszéllyel való fenyegetés) esetén végrehajtsa a kiürítési tervben szereplő előírásokat és betartsa az iskola alkalmazottjainak utasítását. A tanuló köteles az ellenőrző könyvét minden tanítási napon magával hozni, a pedagógus felhívására átadni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Az egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles a szülővel aláíratni, és azt az osztályfőnöknek bemutatni. 3. Az iskolai foglalkozások rendje
3.1. Az iskolai foglalkozásokra vonatkozó általános előírások és tilalmak Iskolai foglalkozás alatt a tanórát, a gyakorlati foglalkozást, valamint az iskola által szervezett vagy felügyelt tanórán kívüli foglalkozást kell érteni. A tanuló köteles az iskolai foglalkozásokon tiszta tudattal, alkoholtól, vagy más kábítós hatású anyagtól, szertől mentes állapotban megjelenni és részt venni. Az iskolában tilos az alkoholtartalmú vagy más kábító hatású anyag, szer fogyasztása, fogyasztásra felkínálása, az iskolába történő bevitele. A kiskorú tanulók számára tilos a dohányzás, míg a nagykorú személyek kizárólag a tanulóktól elkülönített, erre kijelölt helyen dohányozhatnak. Az iskolában a tanulók alkalomszerűen sem folytathatnak vállalkozási jellegű tevékenységet (iparűzés, kereskedelem, szolgáltatás) egymással, vagy a tanuló részére adott külső megrendelés alapján. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése, szervezése, árusítása, és a fogadás. Egyes iskolai foglalkozásokon – munka- és balesetvédelmi okokból, vagy a tevékenység jellegéből adódóan – munkaruha, védőruha, formaruha, védőeszköz viselése kötelező, illetve a köröm festése, műköröm, ékszerek és testékszerek használata megtiltható. A viseletre, illetve tiltott viseletre vonatkozó előírásokat a szaktanár, gyakorlatvezető, felügyelő személy előzőleg, valamint az adott foglalkozás kezdetekor hívja fel a figyelmet. Az iskolai foglalkozásokon a tanuló köteles fegyelmezetten és kulturáltan viselkedni. A foglalkozás rendjét zavaró tanulóval szemben a házirendben meghatározott fegyelmező intézkedés alkalmazható, ennek eredménytelensége esetén, vagy a rendzavarás jellegétől függően pedig a rendzavaró tanuló az intézményegységvezetőhöz, illetve helyetteséhez kísérendő. Az iskolában a tanulónak a jó ízlés és a közerkölcs szabályait betartva kell megjelenni. Az öltözködés ne legyen ízlésromboló, testi épséget, egészséget veszélyeztető. A ruházat legyen tiszta, a megjelenés az iskolai munkához alkalmazkodó. A tanuló a társaival való érintkezésben, viselkedésében kerülje a durvaságot (nyelvi és testi) és utasítsa el az agresszió, önbíráskodás bármely megnyilvánulását. Az iskolai foglalkozás ideje alatt tilos táplálkozni, kivéve a felügyelő személy által engedélyezett, vagy a foglalkozás jellegéből adódó eseteket. Az iskolai foglalkozás ideje alatt tilos bármely, akár a külső környezettel, akár a foglalkozás helyén lévők egymás közötti kommunikációját lehetővé tevő eszköz (pl. mobiltelefon, számítógép, adó-vevő készülék) használata. Ezek az eszközök csak kikapcsolt állapotban tarthatók az iskolai foglalkozás ideje alatt, kivéve a 7
felügyelő személy által engedélyezett eseteket, valamint az iskolai kommunikációs eszközök oktatási célú használatát. 3.2. Az iskolai tanulói munkarend Az iskola, az adott tanévre vonatkozó éves munkarend szerint működik, melynek beosztásáról a tanév kezdetén értesülnek a tanulók. A napi tanítás idő az SzMSz-ben meghatározott időpontokban kezdődik. A tanuló a tanítás kezdete előtt legalább öt perccel korábban köteles megérkezni az iskolába és helyét a tanteremben elfoglalni, illetve a szaktanterem előtt csendesen, fegyelmezetten várakozni. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. Az intézményegységekben érvényesülő csengetési rendet a házirend 2. számú melléklete tartalmazza. A 9-12 (13). Évfolyamon a napi tanulói munkarend betartását az osztályközösségekben, az osztályfőnök által kijelölt hetesek segítik. A hetesek o gondoskodnak a tanítás egyes tárgyi feltételeiről (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés, hulladék és szennyeződésmentes környezet), o számon tartják a foglalkozástól távollévőket, o jelzést adnak a tapasztalt, de általuk meg nem oldható problémákról, rendellenességekről, hiányosságokról, eseményekről, o felügyelik a szekrények rendjét, zárva tartását, valamint a tanítási nap végén azok kiürítését, o felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig, o a becsengetést követő 10 perc után jelentik a tanár hiányát, o tájékoztatást adnak az osztályközösség eseményeiről az osztályfőnöknek és a foglalkozást tartó személynek, o távozáskor leoltják a világítást, bezárják az ablakokat és – amennyiben a következő foglalkozásra más helyiségben kerül sor – bezárják az ajtót, a kulcsot pedig leadják az arra kijelölt személynek, o az utolsó óra után gondoskodnak a helyiség tisztaságáról és rendjéről (hulladék összeszedése, székek rendbe rakása, tábla letörlése, ablakok zárása, világítás leoltása, ajtó bezárása vagy becsukása), továbbá az utolsó órát tartó tanárral ellenőrzik, hogy a padokon, a padokban, a szekrényekben és más helyeken iskolai felszerelés ne maradjon. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. A tanítási órához szükséges egyes eszközök biztosítását, a tanulók önkéntes jelentkezése alapján tantárgyi felelősök segítik. Ilyen tantárgyi felelős lehet a szertáros, a térkép, multimédiás és egyéb oktatási eszköz előkészítésének felelőse. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában és lezárásában, a rendezvény megszervezéséért felelős, erre kijelölt tanulóközösség minden tagja köteles közreműködni. 3.3. A tanórai foglalkozások rendje Szaktanteremben, vagy gyakorlati helyszínen tartandó óra esetén, a tanulók a szaktanterem, vagy a munkahely előtt, illetve a kijelölt helyen csendben és fegyelmezetten várakoznak a pedagógusra, oktatóra. A tanuló kötelessége, hogy a tanóra eredményességét fegyelmezett aktivitással segítse. Másokat a tanuláshoz való jogukban nem akadályozhat, ezért nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel mások figyelmét a tanulásról elterelheti. A tanuló csak rendkívül indokolt esetben, a pedagógus engedélyével hagyhatja el a tanórát. Ha a tanóra elhagyása végleges, úgy annak ténye, oka és pontos ideje a naplóban rögzítésre kerül. A pedagógus csak rendkívül indokolt esetben hívható ki a tanóráról. Távolléte időtartamára a hetesek felügyelik az osztályközösséget.
8
A testnevelés órákon és más sportfoglalkozásokon, az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (sportcipőt és az intézményegységben előírt sportruházatot) kell viselni. A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek balesetveszélyes ékszereket. 3.4. A szünetek rendje A tanórák közötti szünet a tanulók pihenését, felfrissülését szolgálja. A tanulók a szünet teljes időtartamára jogosultak. A tanulóknak az óraközi szünetekben az intézményegységekben erre kijelölt helyen (tanteremben, folyosón, udvaron) kell, vagy lehet tartózkodni. Az iskola területe (épületfallal, vagy kerítéssel övezett része) a szünetekben sem hagyható el. A szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. A csengetési rendben meghatározott hosszabb időtartamú szünet (nagyszünet) elsősorban a tanulók étkezésére (tízórai, uzsonna) szolgáló időtartam, amikor a tanulók a tantermekben vagy az iskolai büfében étkezhetnek. A szünetekben – az intézményegységekben lévő helyi gyakorlat szerint – iskolarádió működhet a vezetőséggel egyeztetett időpontban, hangerővel és tartalommal. 3.5. A tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanórai foglalkozások szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésére és megtartására az éves munkaterv szerint kerül sor. Tanórán kívüli foglalkozás például a felzárkóztató és egyéni foglalkozás; a sportfoglalkozás; szakkör; verseny, vetélkedő, bemutató; kirándulás; közművelődési intézmény vagy kulturális rendezvény látogatása; szabadidős foglalkozás; igény esetén hit- és vallásoktatás. A tanórán kívüli foglalkozások időpontjáról a szülőket értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól. A választott tanórán kívüli foglalkozáson a tanulónak részt kell vennie. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok illetve az osztályfőnökök jelölik ki. A sportfoglalkozásokon és tömegsport rendezvényeken csak pedagógus felügyeletével lehet sportolni. Az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken az intézményegységekben előírt ünnepi öltözetet, illetve egyenruhát kell viselni. A tanulók által szervezett rendezvényt az intézményegység-vezető írásban engedélyezi. Engedélyezés esetén kijelöli a rendezvény befejezésének legkésőbbi időpontját, a felügyelettel megbízott személyt, és meghatározhatja a rendezvény megtartásának egyéb feltételeit. 3.6. A tanuló távolmaradásának engedélyezése A tanuló távolmaradásának engedélyezésére akkor kerülhet sor, amikor a tanuló vagy a szülő előre bejelenti, hogy a tanuló egy későbbi időpontban nem lesz jelen az iskolai foglalkozáson (foglalkozásokon). A távolmaradás engedélyezése iránti kérelmet, annak oka, időpontja és várható időtartama megjelölésével írásban kell kérni. A kérelmet az osztályfőnöknél kell benyújtani, aki dönt a kérelemről, vagy azt a döntésre jogosulthoz továbbítja. A távolmaradás külön írásbeli kérelem hiányában azonnal is engedélyezhető, ha ezt rendkívüli körülmény indokolja. 9
A tanuló a kérelemre rávezetett, vagy külön okiraton megszövegezett engedély alapján maradhat távol az iskolától. Az engedély lehet „feltétel nélküli” vagy „feltételes”, mely utóbbi azt jelenti, hogy a tanuló utólag is igazolni köteles a mulasztást. Az intézményegységben érvényesülő döntési jogkörök a szervezeti rend és a képzés sajátosságaira figyelemmel, a távolmaradás jellegétől és időtartamától függően határozhatók meg, melyről a tanulókat a tanév kezdetén tájékoztatni kell. Az iskolaépület tanítási idő alatt történő elhagyását az intézményegység-vezető által erre kijelölt személy (pl. portaszolgálat) ellenőrzi. Ha a tanulónak felmentése van valamely foglalkozás látogatása alól, testnevelés esetén a testnevelés óra helyén, egyéb órák esetén a kijelölt helyen tartózkodhat. 3.7. Mulasztás igazolása Ha a tanuló az iskolai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a távolmaradásra o „feltétel nélküli” engedélyt kapott, o betegség miatt került sor, és ezt orvos igazolja, o hatósági intézkedés miatt került sor, és azt a hatóság igazolja, o egyéb alapos indok miatt került sor, és ezt hitelt érdemlőn bizonyítja. A szülői igazolások összesített időtartama tanévenként nem haladhatja meg a három tanítási napot. A tanuló, illetve a szülő a lehető legrövidebb időn belül köteles jelenteni az iskolának a távolmaradás indokát és várható időtartamát. Az osztályfőnök, szükség esetén telefonon is tájékozódhat a távollét okáról. Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott és annak oka ismeretlen, úgy az osztályfőnök levélben értesítést küld a szülőnek, tanulónak. A tanuló, illetve a szülő, a távolmaradás időtartama alatt is együttműködésre köteles az iskolával. Az igazolást az osztályfőnöknek kell leadni, aki dönt annak elfogadásáról, vagy azt a döntésre jogosulthoz továbbítja. Az intézményegységben érvényesülő döntési jogkörök a szervezeti rend és a képzés sajátosságaira figyelemmel, a távolmaradás jellegétől és időtartamától függően határozhatók meg, melyről a tanulókat a tanév kezdetén tájékoztatni kell. A tanuló, lehetőleg a távolmaradását követő első tanítási napon, de legkésőbb öt tanítási napon belül köteles igazolni a mulasztását. Ennek elmaradása esetén a mulasztás igazolatlannak minősül. Az igazolatlan mulasztás – jellemzően annak mértékétől függően – a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés alkalmazását, vagy fegyelmi eljárás lefolytatását eredményezi; míg az iskola részéről a szülő, a fenntartó, a gyermekjóléti szolgálat, vagy más jogszabályban meghatározott hatóság felé értesítési vagy más kötelezettséggel jár. 3.8. Késés Késésnek minősül, ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg. Az elkésett tanuló nem zárható ki a tanórai foglalkozásról. A késést a mulasztás igazolására vonatkozó szabályok szerint igazolni kell. A késések ideje összeadható, amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
10
3.9. A tantárgyválasztással és annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések Az intézményegységekben minden év április 15-éig elkészítik és közzéteszik a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, illetve a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az intézményegység-vezetővel, vagy az általa kijelölt pedagógussal. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetén a beiratkozáskor adható le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja, vagy tizennégy évesnél idősebb tanuló esetén – feltéve, hogy nem cselekvőképtelen – a tanuló és a szülő közösen gyakorolhatja. A tanuló az intézményegység-vezető engedélyével, tanév kezdetéig, írásban módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. 3.10. A tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálási elvei Az iskola – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére tanulószobai foglalkozást szervez. A tanulószobai foglalkozásokat az intézményegységek közösen is megszervezhetik. A szülőknek a beiratkozáskor, illetve legkésőbb a tanév kezdetekor kell a tanulószobai foglalkozásra vonatkozó kérelmüket az intézményegység-vezetőhöz benyújtani. A kilencedik és tízedik évfolyamon valamennyi jelentkező felvételt nyer a tanulószobai foglalkozásra. Magasabb évfolyamon a tanulószobai foglalkozás megszervezése akkor kötelező, ha a jelentkezők létszáma eléri a tízet. 3.11. Az iskolai diákkör létrehozására vonatkozó szabályok Az iskola, a tanulók érdeklődése és igényei szerint diákköröket (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) szervez. Diákkör létrehozására a tanulók és az iskola más közösségei tehetnek javaslatot. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején a nevelőtestület dönt, kijelölve annak felelősét. A diákkör szeptember elejétől a tanév végéig működik. A diákkörök tevékenységéről és felelőseiről a tanév elején az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat. A tanulók önkéntes alapon maguk is létrehozhatnak diákkört, feltéve, hogy rendelkeznek az érintett szülők írásbeli engedélyével, a diákkör megalakulását az intézményegység-vezetőnek bejelentették, a működési feltételeket (helyszín, időpont, stb.) egyeztették, valamint a diákkör munkáját segítő nagykorú személyét az intézményegység-vezető jóváhagyta. 4. Az iskola környezetének, helyiségeinek, tereinek, berendezési tárgyainak és eszközeinek használati rendje
4.1. A tanuló közreműködése saját környezetének rendben tartásában A tanuló köteles a saját környezetét – értve ezalatt az általa rendszeresen használt tanulói helyet, kollégiumi férőhelyet; a tanulásra vagy azzal összefüggő munkavégzésre szolgáló helyiségeket, tereket; az iskola közösségi helyiségeit és tereit, valamint az iskolaépületet közvetlen övező területet – tisztán és rendben tartani, és erre társait figyelmeztetni. Ennek keretében köteles a keletkezett, vagy észlelt szilárd hulladékot a hulladéktároló edényzetben elhelyezni, a szennyeződést feltakarítni, vagy a feltakarítás érdekében a felügyelő személynek haladéktalanul jelzést adni. Amennyiben a hulladék, vagy a szennyeződés jellege a személyes cselekvést nem teszi lehetővé, úgy a felügyelő személynek kell jelzést adni. 11
A tanuló kötelessége, hogy az iskolai létesítmények és eszközök épségét, állagát megőrizze, azokat rendeltetésszerűen, az előírásoknak megfelelően használja, illetve lehetőségeihez mérten óvja őket a károsodástól. A tanuló kötelessége, hogy ügyeljen saját és társai iskolai felszerelésének védelmére, rendeltetésszerű használatára, károsodástól való megóvására. A tanuló köteles jelenteni az osztályfőnökének, vagy rendkívüli esetben az iskola bármely más alkalmazottjának, ha az iskolai vagyonban vagy a saját, illetve társai vagyonában károsodást észlel. A tanuló, az iskola területén talált gazdátlan tárgyakat az iskola portáján, vagy az erre kijelölt helyen köteles leadni. A tanuló köteles az energia felhasználással (világítás, vízvételezés, stb.) takarékoskodni, azokat csak a szükséges mértékben igénybe venni. 4.2. Az iskolai helyiségek, terek és területek használati rendje A hagyományos tantermekben csak az osztályközösség tagjai, vagy a tanórára oda beosztott tanulók tartózkodhatnak. A tanterem kulcsát – amennyiben a tanítás kezdete előtt zárva van – a portáról, vagy az erre kijelölt helyről lehet elkérni. A tantermet csak tiszta, rendezett, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban lehet elhagyni, mely állapotot a hetesek kötelesek ellenőrizni. A tantermek kulcsát a portára, vagy az erre kijelölt helyre kell leadni. A tanterem felszerelési tárgyai (padok, asztalok, székek, tanári asztal, stb.) a tanulást, tanítást szolgálják, elrendezésük megváltoztatása csak az osztályfőnök engedélyével lehetséges. A tanteremben lévő dekoráció az oktatással, vagy az iskolai élettel lehet összefüggő, illetve az esztétikus és harmonikus környezet kialakítását segítheti. A dekoráció felügyeletét az osztályfőnök látja el. Az ünnepi, vagy egyéb alkalomra szóló rendhagyó dekorációt, a kijelölt felelős személyek, vagy közösség helyezik el és gondoskodnak az eredeti állapotot visszaállításáról. A tanulók az iskola szaktantermeit, gyakorlati munkahelyeit csak nevelői felügyelettel használhatják. A szaktantermekre és a gyakorlati munkahelyekre vonatkozó sajátos használati rendet vagy a bejárati ajtón kell elhelyezni, vagy a tanulóknak a tanév kezdetekor írásban kézhez kell adni. A tanulók az iskola számítógéptermeit csak nevelői felügyelettel használhatják. A számítógép termek használatára vonatkozó sajátos használati rend: o A gépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más személy nem tartózkodhat, illetve a belépést és benntartózkodást a szaktanár engedélyezheti. o Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. o A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. o A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit meg kell őrizni. o A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. o A gépterembe ételt, italt bevinni, illetve ott táplálkozni tilos! o A gépterembe idegen adathordozó eszközöket bevinni tilos! o A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan tilos! o A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. o A berendezések belsejébe nyúlni tilos! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. o A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. o Az elektromos hálózatba más – nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó – berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. o A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak. o A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó
12
o o o
érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. A számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni tilos. Mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni tilos. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt.
A tanuló az iskola sport- és szabadidő-létesítményeit csak nevelői felügyelettel használhatják, a sportfoglalkozásokra vonatkozó szabályok szerint. A létesítménybe ételt, italt bevinni, illetve ott táplálkozni tilos. Az öltözőkbe értéktárgyak nem vihetők be, az ajtók és az ablakok zárva tartásáról a felügyelő személy által kijelölt tanuló gondoskodik. A könyvtárhelyiségben csak a kölcsönzésért felelős személy jelenlétében lehet tartózkodni. A könyvtár a tudásban és az ismeretszerzésben való elmélyülés helye, ezért a csend és fegyelem betartására különösen is ügyelni kell. A helyben használatra levett dokumentumokat a helyükre kell visszatenni, vagy a könyvtárosnak átadni, a kölcsönözni kívánt dokumentumokat a könyvtárosnak kell bemutatni. A könyvtárba ételt, ital bevinni, illetve ott táplálkozni tilos. A könyvtárhasználat rendjét az SzMSz tartalmazza. Az iskolai büfé a tanulók kisebb jellegű étkezését szolgáló hely, vagy helyiség, melyet a tanulók az egyeztetett nyitva tartás, és választék szerint, az ott kifüggesztett sajátos használati rend szerint vehetnek igénybe. Az iskolai étkezde – ideértve az iskolaépületen kívüli, más intézményben biztosított étkezőhelyet is – a tanulók főétkezését szolgáló helyiség. Az étkezde, az ott kifüggesztett sajátos használati rend szerint vehető igénybe. Az iskola egyéb közösségi helyiségei (klubtermek, iskolarádió helyisége, stb.) az igénybevétel céljának, időtartamának és feltételeinek egyeztetésével, a helyiség és az abban folyó tevékenység felelősének megnevezésével, az intézményegység-vezető engedélye szerint vehetők igénybe. Az egyéb közösségi helyiségek sajátos használati rendjét a bejárati ajtón ki kell függeszteni, vagy írásban kell átadni a használatért felelős személynek. Az iskola szociális helyiségeit (WC, mosdó, öltöző, stb.) csak rendeltetésszerűen, az egészségügyi és higiénés szabályok betartásával lehet használni. A tanulók csak a számukra fenntartott – kiírással jelzett – szociális helyiségeket vehetik igénybe. A folyosókon, lépcsőházakban, aulában, az iskolaépület más közösségi terein, az iskolaépületen kívüli tereken és udvaron úgy kell közlekedni, illetve ott olyan tevékenységet lehet folytatni, hogy azzal a tanuló ne veszélyeztesse se maga se mások testi épségét, illetve az iskola, vagy a tanulók vagyonát. Dobálni, vagy az épület ablakain bármilyen tárgyat kidobni tilos. Udvari játékokat csak felügyelet mellett lehet folytatni. Az iskola területén a tanuló nem közlekedhet járművel, ideértve a kerékpárt, motorkerékpárt is. A közösségi tereken is kerülni kell a lármázást, tanítási időben a hangos beszédet. A közösségi terek felügyeletével megbízott nevelő utasításait be kell tartani.
4.3. Az iskola berendezési tárgyainak, eszközeinek használata A tanuló köteles az iskola berendezési tárgyit, eszközeit (eszközök) rendeltetésszerűen, az előzetesen ismertetett munka- és balesetvédelmi szabályoknak megfelelően, a felügyelő személy irányítása és utasítása szerint használni, valamint ezeknek – az eszköz, valamint a használat jellegétől függően – az alkalmankénti, vagy időközönkénti rendben és tisztán tartásában, valamint karbantartásában a felügyelő személy irányítása és utasítása szerint közreműködni. A tantervi követelmények teljesítéséhez szükséges eszközök csak felügyelet mellett használhatók, ideértve a készenléti állapotba történő helyezést is. Az eszközöket az iskolai foglalkozásokon kívül, csak az intézményegység-vezető engedélyével lehet használni. 13
Az eszközhasználatra is vonatkozó intézményi védő- és óvó előírásokat az SzMSz tartalmazza.
4.4. A tanuló által az iskolába bevitt dolgokra vonatkozó szabályok A tanuló csak a tanuláshoz szükséges eszközöket, felszerelést (dolgot) viheti be az iskolába. A tanuláshoz nem szükséges dolog bevitele csak tanári engedéllyel lehetséges. Tilos a testi épséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető eszköz, vagy ilyennek látszó tárgy bevitele az iskolába. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) vagy nagyobb összegű készpénzt a tanuló csak a szülő engedélyével, rendkívül indokolt esetben vihet be az iskolába. A tanuló az iskolába érkezéskor eldöntheti, hogy értéktárgyait, illetve a készpénzt megőrzésre leadja-e az erre kijelölt helyen és személynek, illetve az iskola kérésére behozott készpénzt köteles a kijelölt helyen, vagy személynek minél hamarabb befizetni. Az iskolai foglalkozás ideje alatt, a tanuló által bevitt mobiltelefon és más kommunikációs eszköz csak kikapcsolt állapotban tartható. Az iskolai foglalkozásokon kép- és hangfelvétel készítése csak tanári engedéllyel, a személyiségi jogok betartásával lehetséges. Az iskola erre kijelölt berendezési tárgyai (padok, szekrények), a tanuló által bevitt dolgok ideiglenes, az adott tanítási napra történő tárolását szolgálják. A tanuló köteles a tároló eszközök és helyek rendben tartásáról, a tanítási idő befejeztével kiürítéséről gondoskodni. A tanulók csak saját felelősségükre járhatnak járművel az iskolába, melyeket az arra kijelölt helyen tárolhatnak. Az iskola nem vállal felelősséget a tanuló által bevitt dolgok megőrzéséért. A bevitt dolgok megőrzése, az elvesztésből, eltulajdonításból, megrongálódásból eredő kockázatok viselése a tanulót terheli, az azokból eredő kár – az iskola szándékos károkozását kivéve – az iskolára nem hárítható át. 5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Az iskola tanulója, kiemelkedő teljesítmény elérése esetén (pl. kiemelkedő tanulmányi eredmény, példamutató szorgalom, hiányzásmentes tanév, versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, az iskola érdekében végzett tevékenység, kiemelkedő sporttevékenység) jutalomban részesíthető. A jutalmazás egyént, vagy közösséget egyaránt illethet. A jutalmazások jellemző formái, kiérdemlésének jellemző indokai, a jutalom adásának jellemző időpontjai: o osztályfőnöki dicséret: az osztályban végzett közösségi tevékenységért, alkalomszerűen adva, o szaktanári dicséret: adott tantárgyban elért kiemelkedő teljesítményért, alkalomszerűen, vagy a tanév végén adva, o intézményegység-vezetői dicséret: az intézményegységben végzett közösségi tevékenységért, az intézményegység hírnevének öregbítéséért, alkalomszerűen, vagy a tanév végén adva, o igazgatói dicséret: az intézmény egészében végzett közösségi tevékenységért, az intézmény jó hírnevének megalapozásáért, alkalomszerűen, vagy a tanév végén adva. o nevelőtestületi dicséret: a nevelőtestület tagjainak szavazata alapján, a tanév végén adva. A jutalom jellemzői formái: o szóbeli dicséret az iskolai közösség előtt, o írásbeli dicséret az ellenőrzőbe, bizonyítványba írva, o könyvjutalom, o oklevél, o az intézményegység hagyományai szerint alapított díj odaítélése.
14
6. A fegyelmező intézkedések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ha a kötelességszegés jellege nem ad okot fegyelmi eljárás megindítására, úgy a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés alkalmazható. A fegyelmező intézkedés nevelési eszköz, alkalmazásában figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmező intézkedés nem lehet megtorló, vagy megalázó. Testi fenyítés, fizikai, lelki bántalmazás alkalmazása tilos. A fegyelmező intézkedések formái azok fokozata szerint, az alkalmazásra jogosult személy megnevezésével: o szóbeli figyelmeztetés az osztályfőnök, vagy az iskolai foglalkozást tartó személy által, o írásbeli figyelmeztetés az osztályfőnök, vagy szaktanár által, o írásbeli intés az osztályfőnök, vagy szaktanár által, o írásbeli intés az intézményegység-vezető által. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, ugyanakkor figyelembe kell venni a kötelességszegés módját és gyakoriságát is. 7. Kártérítés
7.1. A tanuló károkozása Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolának, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, azért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállnia azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mértéke o gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének ötven százalékát, o szándékos károkozás esetén – ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes – nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. Minden más esetben a tanuló a polgári jog általános szabályai szerinti mértékben felel a kárért. Ha a tanuló tanulószerződést kötött, úgy a gyakorlati képzés szervezőjének okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Károkozás esetén az intézményegység-vezető kivizsgálja a károkozás körülményeit, felméri az okozott kár nagyságát, és lehetőség szerint megállapítja a károkozót és a felügyeletét ellátó személyt. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt a tanuló okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére, figyelemmel azonban a kártérítés legmagasabb mértékére vonatkozó előírásokra. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, úgy a kárigény bírósági úton érvényesíthető. 7.2. A tanulónak okozott kár Az iskola, a tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az iskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ha a tanuló tanulószerződést kötött, úgy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
15
A kárigényt az intézményegység-vezetőnek kell bejelenteni, aki kivizsgálja a károkozás körülményeit és a vizsgálat eredményétől függően nyilatkozik a kárigény jogalapjára, összegszerűségére vonatkozóan. 8. A tanuló díjfizetési kötelezettségére, díjazására és támogatására vonatkozó egyes rendelkezések
8.1. A tanuló díjfizetési kötelezettsége A tanuló a jogszabályokban meghatározott esetekben, módon és mértékben, a fenntartó által előírtak szerint1 térítési díj, tandíj, étkezési díj fizetésére köteles. A fizetési mentességre, kedvezményre, könnyítésre vonatkozó szabályokat ugyancsak a jogszabályok és a fenntartó előírásai határozzák meg. A díjfizetési kötelezettségről és az igénybe vehető kedvezményekről a tanév elején, illetve a tanév során folyamatosan kapnak tájékoztatást a tanulók és a szülők. A díjfizetési kötelezettséget az intézményegység-vezető állapítja meg és közli. A díjfizetési kötelezettségnek – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Gazdasági Hivatal által meghatározott rendben, jellemzően az intézményegységekben erre kijelölt helyen (pénztár) és időben (pénztári nyitva tartás idejében) tesznek eleget a tanulók. A rendszeres díjfizetési kötelezettség – a díj jellegétől függően – általában féléves, vagy havi gyakoriságú és általában a tárgyidőszak első felében esedékes. Amennyiben a jogszabály és a díj jellege engedi, úgy a tárgyidőszakban igénybe nem vett, de előre befizetett díj túlfizetésként kerül elszámolásra a következő időszakban, amennyiben ez nem lehetséges, úgy visszafizetésre kerül. Az étkezési díj vonatkozásában, az étkezési szolgáltatást nyújtóval kialakított rend szerint lehet az étkezést lemondani. A jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben, a tanuló igazgatási-szolgáltatási díj fizetésére köteles. A díjfizetési kötelezettségről a tanév elején, illetve a tanév során folyamatosan kapnak tájékoztatást a tanulók. 8.2. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az intézmény biztosította. A tanulót – a szakképzésben tanulószerződéssel résztvevők kivételével – díjazás illeti meg, ha az intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és az intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. A díj meghatározásakor figyelembe kell venni a dolog előállításának anyagköltségét, a dolog jellegére figyelemmel a közüzemi, illetve intézményi infrastruktúra használatára megállapított rezsihányadot, valamint az intézmény foglalkoztatottjának a dolog létrehozásában való közrehatási hányadát. Szellemi alkotás esetén a díjazás megállapítható úgy is, hogy a tanuló az intézményhez befolyt használati díjból meghatározott hányadra jogosult eseti, vagy meghatározott időszakonkénti elszámolással. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített termékek esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény 1
Pl. 31/2005. (VII. 25.) rendelet Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működő nevelési- oktatási intézményekben igénybe vett szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításáról 16
(nyereség) terhére kell megállapítani. A díj meghatározásakor, az előzőekben meghatározott költségtényezők figyelembe vételén túl, termékcsoportonként, egységnyi képzési időszakra (pl. félév, szakmai gyakorlat időtartama) egységnyi díjazást kell megállapítani (pl. óradíj, napidíj). A tanuló díjazása a díjegység és a termékelőállításában való tényleges részvétele (jelenléte) alapján kerül meghatározásra. 8.3. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanuló a jogszabályokban meghatározottak és a fenntartó előírásai szerint részesülhet szociális támogatásban. A szociális támogatást az intézményegység-vezető állapítja meg az osztályfőnök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleményét kikérve, illetve javaslata alapján. A szociális támogatás megállapításánál – amennyiben a jogszabály nem határozza meg a felosztás elveit – az alábbi szociális elvek szerint előnyt élvez az a tanuló: o akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, o akit az egyik szülő egyedül nevel, o akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér felét, o továbbá magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás. A támogatás feltételeinek és a rászorultság tényének fennállását, a jogszabályokban meghatározottak szerint, hitelt érdemlően bizonyítani kell. 8.4. A tankönyvtámogatásra vonatkozó rendelkezések Az iskola az alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra (normatív kedvezményre) vonatkozó igényeket a jogszabályban meghatározottak szerint bírálja el. Az iskola, a normatív kedvezmények kielégítését követően benyújtott további igényeket – a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével – az alábbi módon bírálja el: o a kérelmet az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani az intézményegység-vezetőhöz, o a kérelem elbírálásánál előnyben részesülnek a 8.3. pontban felsorolt tanulók. Az intézményegység-vezető, a kérelem benyújtását követő 15 napon belül, írásba foglaltan és indokolással ellátva hozza meg döntését. A tartós használatra készült tankönyvet a könyvtárból való tankönyvkölcsönzés útján kapja meg a tanuló. A használat joga a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig illeti meg a tanulót, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni. Amennyiben a tankönyvhasználat időtartama meghaladja a tanévet, a kölcsönzött tankönyvet – meglétének és állapotának ellenőrzése végett – a tanév végén a könyvtárban be kell mutatni. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére azt követően értékesíthető, ha a tartós használatra rendelés intézményegységben rögzített időtartama lejárt. A tankönyv árát az intézményegység-vezető határozza meg, a tankönyv értékesítéskori aktualitását, valamint állapotát figyelembe véve. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt – a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést kivéve – az iskolának megtéríteni. A kártérítési kötelezettségről, annak összegéről és megfizetése határidejéről írásbeli értesítést kap a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője. A kártérítés mértékét az intézményegység-vezető határozza meg a tankönyv beszerzési értékét, aktualitását, állapotát figyelembe véve. Az intézményegység-vezető mentesítheti a tanulót a kár részben vagy egészben történő megtérítése alól, ha azt az elvesztés, megrongálódás körülményei, vagy más különös méltánylást érdemlő ok indokolja.
17
1. számú melléklet A Széchenyivárosi Kollégium intézményegységre vonatkozó különös szabályok
1. A kollégiumi felvétel egyes kérdései A kollégium elsődlegesen az iskola tanulóinak kollégiumi elhelyezését szolgálja, de üres férőhely esetén fogadja más intézmény tanulóit, illetve kapacitásának időszakos kihasználatlansága idejére szálláshely-szolgáltatást is nyújt. Az elsőéves tanulók felvételét az iskolai felvétel alkalmával kell kérni. A felsőbb osztályos tanulók a szorgalmi időszak utolsó napjáig, legkésőbb június 15-ig jelentkezhetnek írásban. A felvételről az intézményegység-vezető (kollégiumvezető) írásban értesíti a kérelmezőt. A felvételnél az iskola tanulói elsőbbséget élveznek más intézmény tanulóival szemben. Túljelentkezés esetén figyelembe veendők: o az állandó lakóhely távolsága, o a tanuló szociális helyzete, o tankötelezettség. A kollégiumi elhelyezés egy tanévre szól, annak pontos helyét (telephelyet) a kollégiumvezető határozza meg. Kiskorú tanuló kizárólag a szülői kérésére költözhet ki a kollégiumból a tanév során. A kollégiumból való kiköltözéskor, ideértve a tanév végi távozást is, a kollégista köteles a megőrzési kötelezettséggel átvett dolgokkal elszámolni, felmerülő tartozását rendezni, valamint a „Kiiratkozási lapot” valamennyi felelős személlyel (pénztáros, gondnok, csoportvezető tanár, kollégiumvezető) aláíratni. 2. A tanuló (kollégista) egyes jogainak gyakorlása és egyes kötelezettségeinek teljesítése A kollégista alapvető joga és egyben kötelessége, hogy élve a kollégium biztosította lehetőséggel, felkészüljön tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítésére. A kollégista jogosult az orvosi ellátásra és amennyiben fekvőbeteg, az orvosi felügyeletet igénylő időtartam alatt külön elhelyezésre. A kollégistának joga van arra, hogy egészségügyi, családi és egyéb problémáival megkeresse a nevelőtanárát, illetve a kollégiumvezetőt, akiknek kötelessége a probléma megoldásához a legoptimálisabb segítséget biztosítani. Ehhez kérhetik szakemberek – az iskola ifjúságvédelmi felelőse, szakorvos, pszichológus, az ÁNTSZ, a rendőrség vagy a RÉV munkatársai – segítségét is. A kollégista, a kollégiumba való költözés napjától gyakorolhatja jogait. A kollégiumba a tanévkezdést megelőző napon lehet beköltözni. A kollégista az arra kijelölt helyen délután 16.00 óráig, valamint este 18.30 és 20.00 óra között fogadhat vendéget azzal a megkötéssel, hogy a vendégfogadás másokat nem zavarhat, a tanulói szobába pedig csak nevelőtanári engedéllyel rendelkező idegenek léphetnek be. A kollégista köteles arra, hogy magatartásával elősegítse társainak a tanuláshoz, a pihenéshez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez való joga érvényesülését, és biztosítsa az ehhez szükséges rendet, nyugalmat. A középiskolás kollégista köteles arra, hogy a szilencium ideje alatt a tanulószobán, a saját szobájában, vagy az arra kijelölt helyen tanuljon. A tanulás módszere mások munkáját, felkészülését nem zavarhatja. Az érettségire épülő szakképzésben résztvevő (13-15. évfolyam) kollégisták önállóan osztják be tanulási idejüket.
18
A kollégisták kötelesek tájékoztatást adni tanulmányi előrehaladásukról. Ennek keretében az ellenőrző könyvüket rendszeresen bemutatják a nevelőtanáruknak, valamint – kérésre, illetve havi rendszerességgel – a kollégiumvezetőnek. A kollégista köteles a kimenőfüzetet/kollégiumi könyvet folyamatosan vezetni, hétvégenként a szülővel aláíratni. A szülő kérheti a kimenő megvonását. A kollégista köteles a kollégium címét, mint ideiglenes lakcímet a hatósági nyilvántartásba beköltözéskor bejelenteni, illetve jogviszonyának megszűnésekor onnan kijelenteni. A kollégista köteles a kollégiumot értesíteni, ha időben történő visszaérkezésében akadályozott. 3. A kollégiumi élet rendje A kollégium munkarendje alkalmazkodik az iskola munkarendjéhez. A 9-12. évfolyamos kollégisták 20.00 óra után nem hagyhatják el a kollégiumot. Az érettségizettek/19. életévüket betöltött kollégistáknak heti egy alkalommal éjjeli kimaradás engedélyezhető kötelező regisztráció mellett. A szilenciumban résztvevő tanulók beérkezése tanítás után a kollégiumba 15.50-ig történhet. Kimenő a 9-12. évfolyamos tanulóknak 19.00 órától 20.00 óráig minden nap adható. Szerdánként – egyéni elbírálás alapján – 19.00-től 21.00 óráig adható. Késés esetén a nevelőtanár dönt a kimenő felfüggesztéséről. Az érettségizett tanulóknak (13-15. évfolyamosok) és a 19. életévüket betöltött tanulóknak legkésőbb 21.30-ig kell beérkezniük a kimenőről. A kollégista csak rendkívül indokolt esetben utazhat haza tanítási időben. A kollégiumban tilos o a fiúknak a lányok, a lányoknak a fiúk szobájába bemenni, o a kollégium kulcsairól másolatot készíteni, o az ebédlőből a szobákba konyhai eszközöket, ételt bevinni, o a hangosító és tűzoltó készülékekhez nyúlni, o a szobákban elektromos háztartási eszközt használni, o a szobákban nyílt lángot használni, o az épületből bármilyen berendezési tárgyat, vagy eszközt engedély nélkül kivinni, o az épületet engedély nélkül elhagyni, o idegeneknek a kollégiumi szobákba engedély nélkül belépni. A kollégiumban használható mobiltelefon, kivéve a szilencium idejét, és a takarodótól az ébresztőig terjedő időtartamot. A kollégiumi napirendje: 06.00 – 06.30 05.00 – 07.00 07.00 – 07.45 07.45 – 12.30 – 14.00 – 15.45 16.00 – 18.30 18.30 – 19.15 21.45 21.15 – 21.30 22.00 –
Ébresztő Reggeli Takarítás, tanulás Kollégium elhagyása. Aki a kollégiumban marad, az ügyeletes tanárnál köteles jelentkezni. Visszaérkezés a kollégiumba, ebéd Kötetlen szabadidő, illetve foglalkozások Szilencium (tanulási idő), mely egyedi kérelemre 22.00 óráig meghosszabbítható Vacsora Esti szemle Készülődés a lefekvéshez Kötelező villanyoltás, éjszakai pihenés.
A kollégiumi foglalkozások időtartama 60 perc. A foglalkozások témaköreit a 46/2001. (VII. 31.) OM rendelet (a kollégiumi nevelés országos alprogramjának kiadásáról) határozza meg. A foglakozásokon a tanuló a meghatározott évi órakeretben köteles megjelenni. 19
A foglalkozások időpontját minden tanév első hetében a csoportvezető tanárok egyeztetik a tanulókkal, majd a kollégiumi munkatervben rögzítik. A kollégisták részt vehetnek a kollégium által szervezett szabadidős foglalkozásokon, melyek a délutáni vagy esti órákban szerveződnek a tanulók kéréséhez igazodva. A 9. évfolyamos tanulóknak kötelező a tanulószoba igénybevétele. Tisztasági nagyszemle havi 1 alkalommal van, - a tanulók közreműködésével. 4. A kollégiumi helységek és eszközök használata A kollégium helyiségei a lakhatást, a tanulást és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. Felügyeletüket, vagy rendszeres ellenőrzésüket az erre kijelölt alkalmazottak látják el. Egyes helyiségekre, illetve eseményekre vonatkozó szabályok: o Áramszünet esetén minden kollégista a szobájában marad, míg az ügyeletes tanár intézkedik. Más közmű meghibásodása esetén értesíteni kell az ügyeletes tanárt. o A társalgók a társas együttlétek, csoportfoglalkozások, televíziózás, videózás, zenehallgatás és újságolvasás célját szolgálják 14.00 és 21.00 óra között. Tisztaságukat, rendjüket minden kollégista megőrizni köteles. Rendbetételük esténként az ügyeletes tanulók feladata. o A szociális helyiségekben (WC, mosdó, zuhanyozó) a víz- és szennyvízvezeték-rendszer elemeihez, szerelvényeihez nyúlni, a lefolyókba dugulást okozó anyagot juttatni tilos! A szennyes vizet a WC kagylóba kell kiönteni. o A mosdó és vasalóhelyiségekben elhelyezett eszközöket a kezelési, tűz-és balesetvédelmi előírásoknak megfelelően kell használni. Az eszközök meghibásodását azonnal jelenteni kell az ügyeletes tanárnak. o A hálószobák a kollégisták pihenését és tanulását szolgálják. Takarításukat a szobaközösség tagjai maguk végzik, az általuk meghatározott rendben. Az ügyeletes tanár mindennap szobaellenőrzést tart. A szobák ízléses dekorációjáról – a nevelőtanárral egyetértésben – a tanulók maguk gondoskodnak. o A szobák kulcsát a szobából utoljára távozó kollégista köteles leadni, az erre kijelölt helyen, illetve személynek. o A kollégiumi szobákat tilos a tanulóknak magukra zárni. o A szobákban romlandó és morzsálódó étel nem tárolható, ezeket csak a kijelölt helyeken, vagy tárolókban lehet elhelyezni. o A tanulást, vagy a szabadidő eltöltését szolgáló helyiségek csak tanári felügyelet mellett használhatók, a tanév elején meghatározott időben. A kollégiumba bevitt pénzt és nagyobb értékű tárgyat a nevelőtanárnak kell átadni megőrzés céljából. A tanulók a tanuláshoz, valamint a lakhatásukhoz szükséges személyes tárgyakat (ruhaneműt, tisztálkodó szereket, stb.) vihetnek be a kollégiumba. A szabadidő eltöltését szolgáló, vagy más eszközök csak a nevelőtanár engedélyével vihetők be. A tanulók a szekrényükhöz kulcsot kapnak, így személyi tárgyaikat zárva tarthatják A szobában tartott értékekért a kollégium nem vállal felelősséget. 5. A kollégista jutalmazása A kollégista kiemelkedő tevékenységéért, közösségi munkájáért jutalomban részesíthető. A jutalmazások formái: o csoportvezetői dicséret, o kollégium-vezetői dicséret. A jutalom jellemzői formái: o szóbeli dicséret a kollégium közösség előtt, o írásbeli dicséret, o tárgyi jutalom.
20
6. A kollégistával szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések formái azok fokozata szerint, az alkalmazásra jogosult személy megnevezésével: o szóbeli figyelmeztetés a nevelőtanár által, o írásbeli figyelmeztetés a nevelőtanár által, o szóbeli figyelmeztetés a kollégiumvezető által, o írásbeli figyelmeztetés a kollégiumvezető által.
21
2. számú melléklet Csengetési rend az intézményegységekben
Intézményegység rövidített megnevezése Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Kada Elek 2
Széchenyi István 3
07.45 – 08.30 08.40 – 09.25 09.35 – 10.20 10.40 – 11.25 11.35 – 12.20 12.30 – 13.15 13.20 – 14.00 14.05 – 14.45 14.50 – 15.30 15.35 – 16.15 16.20 – 17.00 17.05 – 17.45 17.50 – 18.30
08.00 – 08.45 08.55 – 09.40 09.50 – 10.35 10.45 – 11.30 11.40 – 12.25 12.45 – 13.30 13.40 – 14.25 14.35 – 15.20 15.30 – 16.15 16.25 – 17.10 17.20 – 18.05 -
Szent-Györgyi Albert 4 07.45 – 08.30 08.40 – 09.25 09.40 – 10.25 10.35 – 11.20 11.30 – 12.15 12.25 – 13.10 13.15 – 14.00 14.05 – 14.50 14.55 – 15.40 15.45 – 16.30 -
Kocsis Pál 5
Németh László 6
07.45 – 08.30 08.40 – 09.25 09.35 – 10.20 10.35 – 11.20 11.30 – 12.15 12.25 – 13.10 13.15 – 14.00 14.15 – 15.00 -
13.30 – 14.10 14.15 – 14.55 15.00 – 15.40 15.45 – 16.25 16.30 – 17.10 17.15 – 17.55 18.00 – 18.40 18.45 – 19.25 19.30 – 20.10 -
2
Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája (6000 Kecskemét, Katona J. tér 4.) 3 Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 32.) 4 Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 73.) 5 Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolája (6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9.) 6 Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziuma (6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9.) 22
