Kazincbarcika Város Önkormányzata
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
2008. JÚNIUS 10.
1. Vezetői összefoglaló.............................................................................................................. 6 2. Kazincbarcika szerepe a településhálózatban ..................................................................... 7 2.1. Geográfiai jellemzők ................................................................................................................. 7 2.2. Településszerkezet ...................................................................................................................... 7 2.3. Közlekedési kapcsolatok ............................................................................................................ 8 2.4. Városi funkciók a térségben ...................................................................................................... 9
3. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés .................................................................... 14 3.1. Gazdaság ................................................................................................................................... 14 3.1.1. A gazdaság jelenlegi szerkezete, versenyképessége .......................................................................... 14 3.1.2. Kis- és középvállalkozások ................................................................................................................ 19 3.1.3. Mezőgazdaság .................................................................................................................................... 21 3.1.4. Foglalkoztatási lehetőségek, helyi gazdaságfejlesztés ....................................................................... 21 3.1.5. Kutatás – fejlesztés helyzete .............................................................................................................. 22 3.1.6. Idegenforgalom .................................................................................................................................. 23 3.1.7. Információs társadalom, külső elérhetőség ........................................................................................ 25
3.2 Társadalom ................................................................................................................................ 25 3.2.1 Demográfiai helyzetértékelés .............................................................................................................. 25 3.2.2 Képzettség – műveltség ...................................................................................................................... 28 3.2.3 Foglalkoztatás, ingázás .......................................................................................................................30 3.2.4 A lakosság egészségi állapota ............................................................................................................. 33 3.2.5 Jövedelmi helyzet ................................................................................................................................ 34 3.2.6. Társadalmi szolgáltató szervezetek, civil szervezetek ...................................................................... 34
3.3 Környezet .................................................................................................................................. 35 3.3.1 A városi épített környezet értékelése .................................................................................................... 35 3.3.2 Városi Infrastruktúra ........................................................................................................................... 37 3.3.3. Környezeti állapot, terhelés ............................................................................................................... 38 3.3.4. Környezeti civil szerveződések ......................................................................................................... 42
3.4 Közszolgáltatások ...................................................................................................................... 43 3.4.1 Oktatás-nevelés – intézmények, jellemzők, kihasználtság, fejlesztések ............................................. 43 3.4.2 Egészségügy ....................................................................................................................................... 46 3.4.3 Közösségi közlekedés bemutatása ...................................................................................................... 48 3.4.4 Közigazgatás (intézmények, vonzáskörzet, feladatok) ....................................................................... 50 3.4.5 Szociális ellátás .................................................................................................................................. 52 3.4.6 Hulladékgazdálkodás ......................................................................................................................... 53 3.4.7 A városi közműhálózat bemutatása ..................................................................................................... 54
3.5. Városi szintű SWOT elemzés .................................................................................................. 59
2
4. Városrészek területi megközelítésű elemzése .....................................................................60 4.1. Városrészek beazonosítása ..................................................................................................... 60 4.2. Városrészenkénti elemzés: ....................................................................................................... 61 BELVÁROS..................................................................................................................................... 61 4..2.1 Városszerkezet .................................................................................................................................. 61 4.2.2. Épületállomány ..................................................................................................................................62 4.2.3. Lakosság ........................................................................................................................................... 64 4.2.4 Infrastruktúra ...................................................................................................................................... 66 4.2.5 Közszolgáltatások ...............................................................................................................................67 4.2.6 Vállalkozások ..................................................................................................................................... 69 4.2.7 Környezet ........................................................................................................................................... 70 4.2.8 Közbiztonság ....................................................................................................................................... 71 4.2.9. SWOT elemzés ................................................................................................................................... 72
BARCIKA-ALSÓVÁROS .............................................................................................................. 73 4.2.1 Városszerkezet ................................................................................................................................... 74 4.2.2 Épületállomány ...................................................................................................................................74 4.2.3. Lakosság ............................................................................................................................................. 75 4.2.4 Infrastruktúra ...................................................................................................................................... 78 4.2.5 Közszolgáltatások ...............................................................................................................................79 4.2.6 Vállalkozások ..................................................................................................................................... 80 4.2.7 Környezet ........................................................................................................................................... 82 4.2.8 Közbiztonság ....................................................................................................................................... 83 4.2.9. SWOT elemzés ................................................................................................................................... 84
KERTVÁROS-HERBOLYA .......................................................................................................... 85 4.2.1 Városszerkezet ................................................................................................................................... 87 4.2.2 Épületállomány ...................................................................................................................................87 4.2.3. Lakosság ............................................................................................................................................ 89 4.2.4 Infrastruktúra ...................................................................................................................................... 91 4.2.5 Közszolgáltatások ...............................................................................................................................93 4.2.6 Vállalkozások ..................................................................................................................................... 94 4.2.7. Környezet ......................................................................................................................................... 96 4. 2.8. Közbiztonság ..................................................................................................................................... 97 4.2.9. SWOT elemzés ................................................................................................................................... 99
ÚJKAZINC-SAJÓKAZINC ........................................................................................................ 100 4.2.1 Városszerkezet ................................................................................................................................. 100 4.2.2 Épületállomány .................................................................................................................................101 4.2.3. Lakosság ......................................................................................................................................... 102 4.2.4 Infrastruktúra .................................................................................................................................... 104
3
4.2.5 Közszolgáltatások .............................................................................................................................105 4.2.6 Vállalkozások .................................................................................................................................... 106 4.2.7 Környezet ......................................................................................................................................... 108 4.2.8. Közbiztonság ................................................................................................................................... 108 4.2.9. SWOT elemzés ................................................................................................................................. 109
4.3. A fejlesztési igények összefoglalása (fejlesztési szempontból kiemelendő városrészek meghatározása) ............................................................................................................................... 109
5. Stratégia............................................................................................................................ 110 5.1. A város hosszú távú jövőképe ................................................................................................ 110 5.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása .................................................................... 111 5.2.1. Átfogó célok meghatározása ........................................................................................................... 111 5.2.2. Középtávú célok meghatározása .................................................................................................... 112 5.2.3. Az egyes városrészek konkrét céljainak meghatározása .................................................................. 117
6. A stratégia koherenciája, konzisztenciája ........................................................................121 6.1. Illeszkedés a településrendezési tervvel ................................................................................ 121 6.2. A célrendszer konzisztenciája ............................................................................................... 126 6.3. Környezeti állapot ................................................................................................................. 127
7. 2007-13 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése .............................................. 128 8. A stratégia megvalósítása ............................................................................................... 201 8.1. Ingatlangazdálkodási terv .................................................................................................... 201 8.2. A városrehabilitációs célok elérését segítő nem fejlesztési jellegű tevékenységek ............ 211 8.3. Partnerség ............................................................................................................................... 212 8.4. A megvalósulás szervezeti keretei ......................................................................................... 216 8.5. Településközi koordináció ..................................................................................................... 220 8.6. Monitoring .............................................................................................................................. 221
9. Kazincbarcika Anti-szegregációs terve AZ IVS részeként .............................................. 223 9.1. Bevezető ................................................................................................................................... 223 9.2. Kazincbarcika –általános helyzetelemzés ............................................................................. 225 9.3. Szubjektív helyzetelemzés ...................................................................................................... 227 9.4. Szegregátumok Kazincbarcikán ............................................................................................ 232 9.5. Beavatkozási területek, a tervezett intézkedések .............................................................. 246 9.5.1. Az antiszegregáció megvalósult intézkedései ................................................................................. 247
4
9.5.2. A cselekvési terv fő elemei ...............................................................................................................247 9.5.3. Foglalkoztatás ...................................................................................................................................248 9.5.4. Oktatás-nevelés ................................................................................................................................. 250 9.5.5. Szociális ellátás ................................................................................................................................. 253 9.5.6. Lakhatási körülmények, infrastruktúra fejlesztése ............................................................................ 255 9.5.7. Terület specifikus intézkedések ......................................................................................................... 257 9.5.8. Az egyes intézkedések indikátorai .................................................................................................... 265 9.5.9. Az ASZT mobilitási programja ......................................................................................................... 269 9.5.10. Városfejlesztési elképzelések a szegregátumokon kívül ................................................................ 270 9.5.11. Monitoring és nyilvánosság biztosítása .......................................................................................... 270
10.A megfogalmazott célok környezeti hatásai ........................................................................... 271
5
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Az IVS elkészítését ösztönzi, sőt kötelezi az Európai Unió, elkészítése ugyanis feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az elkészítés során a városra, illetve a városrészre vonatkozó – primer és szekunder adatgyűjtésen alapuló – helyzetelemzést követően az erősségek és nehézségek azonosítására került sor a város, valamint az egyes városrészekre vonatkozóan. A stratégiaalkotás folyamata az IVS módszertanának megfelelően a jövőkép kialakításával kezdődött, melyhez egy 3 szintű célhierarchia készült. A 15-20 évre szóló átfogó cél a város egészére vonatkozik és a településfejlesztési koncepcióval összhangban került kialakításra. Ennek elérését segítik a középtávú (7-8 éves) célok. A célok meghatározása után elemeztük azok területi hatókörét, annak érdekében, hogy azonosítani lehessen az egyes városszerkezeti elemekre gyakorolt hatásokat. Erre alapozva készült a beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás. Minden városrészhez egy konkrét cél megfogalmazása történt, mely referenciapontját képezi a későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek. Az akcióterületek az egyes városrészekből kerültek kijelölésre a legfontosabb beavatkozási feladatok tükrében. Az akcióterületi terv bemutatja, hogy a cél(ok) elérése érdekében milyen komplex megközelítést alkalmaz, milyen funkciók megerősítésére, ill. bővítésére van szükség, és azt milyen indikatív tevékenységekkel kívánja megvalósítani. A stratégia tervezésének és a területi tervek kidolgozásának egyik feltétele volt a társadalmi részvétel biztosítása, ugyanis a program sikere a partnerségi alapú tervezésen is múlik, azaz hogy a kijelölt célrendszer kellő támogatottsággal, legitimitással bír-e, és ilymódon középtávon megvalósítható lesz-e. Az IVS kötelező eleme az un. antiszegregációs terv, amely a város jövőképéhez igazodva meghatározza a legfontosabb feladatokat a szegregációs folyamatok visszaszorítására. A lakhatás, foglalkoztatás, oktatás egészségügy mellett foglalkozik a helyi társadalom megtartó erejének, a társas támogató rendszerek kialakításának lehetőségeivel is. Az anti-szegregációs terv fókuszában a jelen égető szükségletei mellett a jövő generáció életesélyeinek, javítása, az esélyek egyenlőségét biztosító feltételrendszerhez való hozzáférés biztosítása áll.
6
2. KAZINCBARCIKA SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1. GEOGRÁFIAI JELLEMZŐK Kazincbarcika 30.986 fős népességgel rendelkező város hazánk északi részén, Borsod-AbaújZemplén megye harmadik legnépesebb városa. A 3.670 ha területű település a Bükk hegységtől északra elterülő Heves-Borsodi-dombság vidékre épült, Sajó és Tardona patak torkolatánál. A település elhelyezkedése a Bükk lábánál döntően meghatározza a természeti adottságokat. A medence viszonylag alacsony fekvésű a szomszédos hegységekhez - Bükk, Aggteleki
-karszthoz
képest.
Kazincbarcika
éghajlatáról
elmondható–
földrajzi
elhelyezkedéséből adódóan- az ország alacsony évi középhőmérsékletű vidékei, közé tartozik. A Sajó völgytalpán ártéri ligeterdő, a peremeken cseres tölgyes erdőmaradványos, lejtőlöszös üledékeken köves kopár és agyagbemosódásos barna erdőtalajú, a magas ártéren réti és réti öntéstalajú, az alacsony ártéren fiatal nyers öntéstalajú teraszos folyóvölgy. Hasznosításában a szántóföld kb. 2/3-os részaránnyal uralkodik. Mellette az árterek kb. 10 %-os rét-legelő területe a számottevő. 2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZET A város és környéke az ország kis –és középfalvas vidékei közé tartozik, a város vezető szerepköre,
mint
medenceközpont
már
korán
kialakult.
A környező
települések
(kazincbarcikai kistérség) nagyságrend és népsűrűség szerint igen különbözőek. 9 település lakossága kevesebb 500 főnél, 11 település lélekszáma 500 és 1000 közötti, 9 település 1000 és 2000, és csupán 3 település van 2000 és 4000 fő között. Ez a fajta települési textúra jellemzi a környező területeket, sőt egész Észak-Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. A térségben hasonló szerepkörű települések Ózd, Edelény, Sajószentpéter, Putnok míg Miskolc magasabb, Szendrő alacsonyabb funkciójú városnak tekinthető. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolc és Ózd után a megye harmadik legnagyobb városa. Kazincbarcika több település összeolvadásából jött létre . Sajókazincot agrárjellegű település volt, majd 1850-től, a szénbánya megnyitásától kezdve az iparra helyeződött a hangsúly. Barcika Alsó- és Felsőbarcika összeolvadásából jött létre, az ipari jelleg mindvégig másodlagos maradt a mezőgazdaság mellett. Ez a korábbi gazdálkodási szerepkör a mai településszerkezetben is tükröződik. A település szerkezetének tengelye a 26-os főút, valamint a fő utcát képező Egressy Béni út, ezek mentén fűződnek fel az iparosítás 7
eredményeként kialakult lakótelepek. A korábbi bányásztelepek a város peremén ma szociálisan hátrányos helyzetű rétegek lakóhelyei. Berente település is korábban a város része volt, azonban a 90-es évek dezintegrációs folyamataiként levált a városról. A város szerkezete jól elkülöníthető részekre tagolható. Ez a fent említett település összevonások mellett a lakótelep építési ütemeknek köszönhető. Külön és jól szeparálható, városképileg és városszerkezetileg meghatározó részt foglal el Kazincbarcika keleti részén a 26-os főúttal bárhuzamosan lehelyezkedő Borsodchem. Kazincbarcika a városról elnevezett kistérség kapuja, gyakorlatilag a megyeközponttól közelítve a települések közül először érhető el. Ennek következtében a Miskolc felől a kistérségbe vezető áramlási útvonal Kazincbarcikán vezet keresztül. A Sajó-völgy által meghatározott terjeszkedési lehetőségek és a szocialista iparosítás következtében a város növekedése nemcsak a szomszédos Berentét érte el, hanem Sajószentpéterrel is szinte teljesen egybenőtt. 2.3. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK A térséget a szomszédokkal a Sajó folyó völgyében kiépített, 26-os számú főközlekedési útvonal és vasútvonal köti össze. Ezek Miskolc és Bánréve (Szlovákia) felé jelentenek közvetlen összeköttetést. A térség belső részeiből és peremvidékeiből is ezeken keresztül érhető el Kazincbarcika. A kistérség települései viszonylag kedvező helyzetben vannak, hiszen a főútvonal, a térségközpont és a megyeközpont is rövid időn belül elérhető . Kazincbarcika és az említett központok (Ózd, Edelény, Szendrő) elérhetősége jó, a megyeközponttal való közlekedési kapcsolat kiváló. A járatsűrűséget tekintve elmondható, hogy Kazincbarcika és a megyeszékhely kapcsolatában kiváló, ugyanakkor a kistérség 26-os főúttól távolabb eső településeiből ritkább a buszközlekedés. A közlekedés hátrányos jelensége a 26-os főút jelentős túlterheltsége. Ennek egyik megoldása lehet a Sajószentpétert elkerülő út, amely Kazincbarcika területét is érintené. A vasúti közlekedés fő vonala a Miskolc – Ózd vonal, valamint a zsákvonalú Kazincbarcika Rudabánya vasúti vonala volt. Ez utóbbit azonban a vasútbezárások következtében megszüntették. A kistérség településeinek mindössze negyedére lehet vonattal eljutni Miskolcról.
8
Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózati végponttelepülései, a települések főútvonalaktól való távolsága Forrás: KSH 2.4. VÁROSI FUNKCIÓK A TÉRSÉGBEN Adminisztratív úton szabályozott funkciók A köz és szakigazgatási feladatokat ellátó intézmények közül 8 található a városban , úgymint, Gyámhivatal , I. fokú építési hatóság, Okmányiroda, Polgárvédelmi kirendeltség, Rendőrkapitányság, Tűzoltóság, Városi Bíróság, Városi Ügyészség. Ezen intézmények illetékességi területe változó, a város ellátási területi széles, de eltérő intenzitású . Az intézmények közül valamennyi szinte az egész Kazincbarcikai kistérség településeit ellátja, bizonyos funkciók esetében (pl. Polgárvédelmi kirendeltség) pedig mind az ózdi, mind az edelényi, de még a miskolci kistérség egyes településein is biztosít ellátást. A feladatmegosztás tekintetében több – elsősorban városinál magasabb rendű funkció ellátásra Miskolc jogosult Kazincbarcika és térsége területén. Ezek az intézmények a következők:
Állategészségügy,
APEH,
Bányakapitányság,
Erdészeti
Igazgatóság,
9
Növényegészségügy, Területi Főépítészi Iroda. A Körzeti Földhivatali feladatokat Edelény város hivatala biztosítja a kazincbarcikai kistérségben.
A kazincbarcikai köz - és szakigazgatási feladatokat ellátó intézmények ellátási területe Adatok forrás: TEIR Összességében elmondható, hogy Kazincbarcika területi ellátása kistérségi központ pozíciójának megfelelő, sőt több intézmény esetében túlnyúló, központi szereppel rendelkező. Egészségügy A kazincbarcikai kórház ellátó területe a város és kistérésén kívül az ózdi és az edelényi kistérség településeit is látja el. A területi ellátás tehát a város központi szerepkörénél jóval nagyobb területen érvényesül, vonzáskörzete kiterjedt , vonzása erős intenzitású. Spontán módon érvényesülő városi funkciók és vonzáskörzetük Foglalkoztatási szerepkör
10
Kazincbarcikát a rendszerváltástól kezdve a foglalkoztatás, a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, és a munkanélküliség ugrásszerű növekedése jellemezte. Ennek ellenére a város ma is megmaradt jelentős foglalkoztatónak. A település intézményeinek, üzemeinek vonzáskörzete kiterjedt . Az ingázók arányát ábrázoló ábrán jól látható, hogy a város kistérsége területén lényegesen túlnyúló foglalkoztatás biztosít, elsősorban a Borsodchem foglalkoztatása következtében. Több szomszédos város, így Edelény, Sajószentpéter, Szendrő, sőt Ózd és Miskolc esetében is jelentős az ingázók száma, aránya.
Kazincbarcika foglalkoztatási szerepköre Adatok forrás: KSH, Népszámlálás Oktatás Kazincbarcika a település hierarchiában betöltött szerepének megfelelő oktatási feladatokat lát el, mind alap, mind középfokú oktatás tekintetében a térség fontos központja. Kazincbarcika a környező településekkel feladat-ellátási szerződést kötött a környező települési önkormányzatokkal a racionális közoktatás-szervezés kialakítása érdekében. Középfokú oktatás tekintetében a város jelentős tényező a térségben. Elsősorban speciális (vegyipari, informatikai, műszaki) szakközépiskolai képzései révén kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik. A környező – elsősorban kistérséghez tartozó – települések mellett távolabbi, akár 30-50 km-re lévő településekre is fejt ki hatást. A Don Bosco speciális iskolának
11
köszönhetően jelentős és bővülő oktatási funkció és vonzáskörzet jellemzi a várost. Felsőfokú oktatás a szomszédos Miskolcon található.
Kazincbarcika oktatási szerepköre Adatok forrás: KSH, Népszámlálás Koordinációs szerep, együttműködések A térségben az alulról építkezés valamint a költségracionalizálás jegyében több területen is elindult együttműködés. Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2005. november 30-án alakult 33 településsel, 2008. január 1-jétől 32 település alkotja (Alsószuha, Alsótelekes, Bánhorváti, Berente, Dédestapolcsány, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Felsőtelekes Imola, Izsófalva, Jákfalva, Kánó, Kazincbarcika, Kurityán, Mályinka, Múcsony, Nagybarca, Ragály, Rudabánya, Rudolftelep Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Szuhafő, Szuhakálló, Tardona, Trizs, Vadna, Zádorfalva, Zubogy). A felsorolt
települések
egy
KSH-körzetet
alkotnak.
A
Szuha
-
völgye
önálló
településszövetséget, önálló jogi személyként bejegyzett önkormányzati társulást alakított. Családsegítő, Térségi Gyermekjóléti Szolgálat a többcélú kistérségi társulás településein lát el szociális feladatokat. A város az óvodai, illetve általános iskolai oktatás területén is komoly koordinációs szerepkörrel rendelkezik.
Elsősorban
hatékonysági
szempontból
a
Kazincbarcikai
12
Összevont Óvodák a városon kívül Sajóivánka és Szuhakálló , a Kazincbarcikai Általános Iskolák pedig Szuhakálló településekkel működnek együtt. Gazdaságfejlesztési célokat lát el a Kazincbarcika és Térsége Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mely a B.-A.-Z. Megyei Regionális Vállalkozási Központ partnereként működik a kazincbarcikai kistérségben. Kazincbarcika a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás alapító tagja. A város kulturális szerepkörét is ki kell emelni a kistérségben. Az Egressy Béni Kulturális és Sportközpont létesítményei a kistérségre jelentős hatáskörrel rendelkeznek, de a szomszédos Sajószentpéter felé is ellátják a funkciót.
13
3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. GAZDASÁG Az 1950-es évekig a térség lakossága döntően a bányászatból és a mezőgazdaságból élt. A második világháború után a centralizált politikai rendszerben a nehézipar erőltetett ütemű fejlesztése vált a gazdaságpolitika legfőbb céljává. A Sajó-völgyi szénkészletre alapozva a villamosenergia-termelés és a nehéz-vegyipar fejlesztése került előtérbe. Az ötvenes évek időszaka a nagy ipari üzemek - Borsodi Vegyi Kombinát (mai nevén: BorsodChem Zrt.), Borsodi Hőerőmű (mai nevén: AES Borsodi Energetikai Kft.), Szénosztályozó - építése, valamit az ország legnagyobb lakásépítési programja. A város Kelet-Magyarország egész területéről érkező bevándorlók otthonává vált. Az extenzív jellegű iparfejlődés már az 1980-as évek végén veszített lendületéből. A bányabezárások különösen az 1990-es években gyorsultak fel, az évtized végére a térség valamennyi bányájában megszűnt a szénkitermelés. A térség ipari szerkezete egyoldalú volt a 90-es évek elejéig, a domináns gazdasági ágazat a bányászat és a nehézipar volt, a könnyűipar (textil, nyomda), az élelmiszeripar, és a szolgáltatási szektor másodlagos szerepet játszott. A rendszerváltás, illetve a bányászat megszűnését követően a textilipar tovább működik, melynek köszönhetően női munkanélküliség alig volt jelen a településen. Mára azonban ez az ágazat is megszűnőben van. A vegyipar megmaradt, de a korábbinál kisebb volumennel, s ezen belül is inkább a kiegészítő ágazatok élték túl a 1990-es évek elején kezdődött válságot.
3.1.1. A gazdaság jelenlegi szerkezete, versenyképessége A 2007-es év végén 1746 különböző vállalkozás rendelkezik székhellyel, vagy telephellyel Kazincbarcika igazgatási területén. Ezen vállalkozások egy része a versenyképességi mutatóiban, gazdasági teljesítőképességében, eredményességében az országos átlagot eléri, sőt némelyikük az ország gazdasági potenciáljában is előkelő helyen áll. A helyi vállalkozások export forgalmának volumene nehezen mérhető hazánk Európai Uniós csatlakozása óta, melynek oka, hogy az Európai Unió immár egységes belső piacnak számít.
14
Korábban a németországi, ausztriai, oroszországi, szlovákiai és az ukrajnai export volt jellemző. Kazincbarcikán a regisztrált vállalkozások száma a 2000-es évben 2407 db volt, ami a következő években növekedésnek indult. 2002-ben érte el a csúcsot (2560 db), majd a 2003as évtől kismértékű visszaesés következett be a mutatót illetően, ami a 2006-os évben már csak 2433 db-ot jelentett. A vizsgált időszak kezdetét és végét tekintve megállapíthatjuk, hogy a növekedés 1,08%-os mindössze. Ez a növekedési mérték jelentősen elmarad a megyei (9,06 %), illetve az országos (8,18 %) tendenciákhoz képest. Működő vállalkozások száma
3 000 2 500 Kazincbarcika
2 000 [db]
Tiszaújváros
1 500
Ózd
1 000
Sátoraljaújhely Gyöngyös
500 0
Hatvan 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Év
A vállalkozói aktivitást kifejező ezer lakosra jutó vállalkozások számát megadó 2005. évi kazincbarcikai arány 46,59 darab, amely kedvezőtlenebb képet mutat, mint a megyeközpont Miskolc azonos mutatója ahol 74,45 darab vállalkozás jut ezer főre. A hasonló méretű környező települések tekintetében 2005-ben egyedül Ózdon (39,65 db) volt alacsonyabb ezen mutató, míg a többi településen magasabb volt (Tiszaújváros 67,61 db, Sátoraljaújhely 51,99 db, Gyöngyös 79,54 db, Hatvan 63,02 db). Az 1000 főre jutó működő vállalkozások szám a 80,00 70,00 60,00 Kazincbarcika
50,00
Tiszaújváros
[db] 40,00
Ózd
30,00
Sátoraljaújhely
20,00
Gyöngyös
10,00
Hatvan
0,00 2000
2001
2002
2003 Év
2004
2005
15
A környező települések kedvezőbb helyzete egyrészt a főváros és az autópálya közelségének, másrészt (Tiszaújváros esetében) a telepítő tényezőknek köszönhető. A Kazincbarcikán működő vállalkozások 2007-es gazdasági évre vonatkozó iparűzési adó befizetése összesen 1.584.810.000 forint volt. Az adó mértéke az utóbbi években folyamatosan növekedett, a 2000-es évhez képes 2007-re 1.040.732.000 Forinttal. Az egy helyi vállalkozásra jutó átlag iparűzési adó így 907.680,- Ft. Az alábbi táblázatban szereplő, legtöbb helyi adót fizető vállalkozások adják Kazincbarcika helyi adó bevételének túlnyomó részét, ezek biztosítják a legtöbb munkahelyet a kazincbarcikai lakosoknak, az ezektől származó bevételek teremtik meg a jövőbeni fejlesztések anyagi alapjait az Önkormányzat számára. Ez a tíz vállalkozás a települési bevételekhez való hozzájárulásuk sorrendjében a következő: Vállalkozás neve
Fő tevékenysége
Foglalkoztatotti létszám 2007
1.
BorsodChem Zrt.
Vegyi alapanyaggyártás
2016 fő
2.
Air Liquide Hungary Kft.
Vegyi alapanyaggyártás
15 fő
3.
Ongrobau Kft.
Építési szakipar
75 fő
4.
Dynea Hungary Kft.
Egyéb vegyiáru-gyártás
21 fő
5.
Émász Nyrt.
Villamosenergia-szolgáltatás
130 fő
6.
Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.
Ivóvíz-szolgáltatás
347 fő
7.
Framochem Kft.
Finomkémiai termékek gyártása
112 fő
8.
Heinzler Gépgyártó Kft.
Fémszerkezet gyártás
88 fő
9.
Kübler Konfekcióipari Kft.
Textil és egyéb ruhagyártás
327 fő
10.
Magyar Telekom Nyrt.
Távközlés
13 fő
A gépjárműadó adó összege a 2004-2006-os időszakban nem változott (1200 Ft/100 kg), az ebből befolyt teljes éves összeg 133130-135900 eFt között ingadozott. A 2007-es évtől megváltozott
az
adónem,
a
teljesítményadó
került
bevezetésre,
mely
jelentős
többletbevételhez vezetett (163755 eFt). Az építményadó mértéke az utóbbi években jelentősen megemelkedett, míg 2000-ben 200 Ft/m2 volt, az évek során 400, 600, majd a 2006-os évtől 700 Ft/m 2 lett. Ezáltal a befolyt bevételek összege is megemelkedett. (2000-ben 51538 eFt, 2007-ben 217290 eFt.) Ez az adótípus a második legnagyobb bevételt jelenti az iparűzési adó után. (2007-ben 10,2 % az aránya az összes adón belül.)
16
A magánszemélyek kommunális adójának értéke az utóbbi időszakban csak kis mértékben emelkedett, 2002-ben 9000 Ft/év volt, míg 2007-ben 11500 Ft/év lett. Az ebből befolyt összeg jelentősnek mondható, hisz 2007-ben az összes adón belül 6,2% -ot tett ki. A BorsodChem Zrt. a térség legnagyobb munkáltatójaként meghatározó szerepet játszik a város életében. A Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) üzemeinek építése 1950-ben kezdődött. A BVK-t 1949-ben azzal a céllal alapították, hogy Északkelet-Magyarország mezőgazdaságát nitrogén alapú műtrágyával lássa el. A nagyvállalat fejlődésének első szakasza 1958-ig tartott, ennek fő eredménye a nitrogénmű üzembehelyezése (1955) volt. Az erőltetett ütemű fejlesztésből fakadóan 1955-ben az erőmű már áramot termelt és elhagyta a gyárat az első műtrágyaszállítmány. 1958 és 1963 között sor került a nitrogénmű 100%-os bővítésére és felépült a Berentei Vegyiművek gyáregység. Az üzemet 1963-ban egyesítették a Kombináttal, mint a BVK második gyáregységét, ami számos vegyipari alap és végterméket (acetilén, klórgáz, pvc-por) állított elő. A 70-es években elkezdődött a műanyag-feldolgozás. 1991-ben a Borsodi Vegyi Kombinát utódaként megalakult a BorsodChem Rt 448 ha területen. A Társaság legfontosabb termékei a különféle kémiai alkotóelemek, melyek az izocianidokon alapuló TDI, MDI és PVC, melyek a tömegesen gyártott vegyi anyagok közül a világ harmadik legszélesebb felhasználási területtel rendelkező alapanyagai a műanyaggyártásnak. A BorsodChem Zrt. kb. 4500 munkahely fenntartása mellett számos intézményt, sportegyesületet működtet. Valószínűleg az önkormányzat középtávon az összes bevételének arányában az eddigi mértéket elérő, vagy kedvező esetben azt meghaladó bevételre számíthat a Borsodchem Zrt.-től. Problémát jelent, hogy a Borsodchem Zrt. a terület környezeti adottságai következtében nem képes terjeszkedni, így nem lehetett mellé más iparágakat telepíteni, fejlettebb feldolgozóipart kialakítani, mint pl. Tiszaújvárosban. Miután Berente községet 1999. május 1-jén önállóvá nyilvánították, tárgyalások kezdődtek a a leválás igazi okáról, az iparűzési adó megosztásáról. Ugyanis Berente területén fekszik a BorsodChem Zrt. jelentős része, valamint a Borsodi Hőerőmű és a korábbi szénosztályozó is. Hét év jogi vita után 2007-ben peren kívül egyezett meg Kazincbarcika és Berente, melynek értelmében a község hozzájutott Kazincbarcika iparűzési adó és egyéb bevételeinek 29 százalékához. További külföldi tulajdonú vállalatként jelentek meg a városban az alábbi társaságok: -
A cseppfolyós gázok termelésével, valamint palackos gázok forgalmazásával foglalkozó, francia tulajdonú AIR LIQUIDE Hungary Ipari Gáztermelő Kft. levegőbontója 1997-ben létesült Kazincbarcikán.
17
-
Az Ongrobau Kft. építészeti, felújítási, kivitelezési munkák végzésével, valamint karbantartással és korrózióvédelemmel foglalkozik.
-
A Dynea Hungary Kft. különböző felhasználási területekre gyárt karbamidformaldehid alapú gyantákat. További tevékenységei a faforgácslap-, rétegelt lemez-, furnérlemez-, parketta-gyártás, bútorgyártás, bútoripari ragasztás.
-
A Heinzler Gépgyártó Kft. fém- és acélszerkezetek gyártásával foglalkozik.
-
A 370 főt foglalkoztató Kübler Konfekcióipari Kft. 1995 óta a Kazincbarcikán zöldmezős beruházásként létesített üzemkomplexumában készíti az évi mintegy 600e darab munka- és védőruházati termékét.
-
A Framochem Kft. a BorsodChem Zrt. területén található vegyipari üzem, amely szénmonoxidból és klórból folyamatos eljárással foszgént állít elő, amit nagyobb mennyiségben tárol is. A termelt foszgén felhasználásával variábilis gyártósorain különböző foszgén intermedier családokat gyárt.
A kereskedelmi-szolgáltató
szektor
számottevően
fejlődött
az
utóbbi
évtizedben.
Munkahelyeket teremtve sorra nyíltak az új, modern nagyáruházak ( Tesco, Plus, Profi), különféle szolgáltató egységek (bankok és pénzintézetek, biztosítóintézetek, üzemanyagtöltő állomások, autószalonok és szervizek, különféle szakboltok és kereskedések), hozzájárulva a város gazdasági erősödéséhez, fejlődéshez. A kiskereskedelmi üzletek száma 629, amelyből 149 élelmiszerbolt, 94 textil- és ruházati szaküzlet, 30 vasáru-, festék, üveg szaküzlet és 7 iparcikk jellegű szaküzlet. Rajtuk kívül a városban 9 tüzéptelep található. A kiskereskedelmi üzletek számát tekintve csökkenést tapasztalhatunk az utóbbi éveket (2000-2006) vizsgálva. Ez a tendencia kedvezőtlenebb képet mutat a megyei és az országos állapotokhoz képest, ugyanis míg a megyében csak 0,56 %-al csökkent, addig az egész országot tekintve 5,62 %-al nőtt ezen üzletek száma. Alapvető probléma azonban, hogy a rendszerváltás óta nem érkezett jelentősebb munkaerőt igénylő foglalkoztató a területre, amely elősegítené a munkanélküliség csökkenését. Ezt a tendenciát súlyosbítja az a tény is, hogy a Borsodchem Zrt. technikai fejlődésével egyre kevesebb alkalmazottra van szükség. Helyiadó-bevétel növekedés abból származhat, ha a városban letelepedő vállalkozások újabb tőkét, új beruházásokat generálnak, ezen keresztül friss, eddig még nem látható jövedelmet is termelnek a következő években. A településen működő vállalatokkal kapcsolatban is fennállnak bizonyos problémák, miszerint a külföldi tulajdonú társaságok csak leányvállalatok, ezeket pedig a tulajdonosaik nem fejlesztik. Pedig a folyamatos fejlődés, fejlesztés szükségszerű lenne, amihez lehetőséget nyújtanak a kiírt gazdaságfejlesztési pályázatok, de a pályázati hajlandósága ezen 18
vállalatoknak meglehetősen csekély. Ennek oka elsősorban az önerő hiánya, valamint a szigorodó pályázati feltételek. Az országos elemzések szerint a gazdasági helyzet azon településeken a legkedvezőbb, ahol magas a működő társas ipari és építőipari, valamint a kereskedelmi vállalkozások száma, magas a társas és egyéni vállalkozások foglalkoztatottjainak száma, kedvező a kutatófejlesztő munkahelyeken dolgozók aránya, közepes a vállalkozássűrűség, és az előbbiekből adódóan magas a működő társas vállalkozások foglalkoztatottjainak munkajövedelme és kiemelkedő a személyijövedelem-adó alapját képező egy lakosra jutó jövedelem. Kazincbarcikán működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megosztását szemlélteti az alábbi táblázat és diagram
Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként [db]
71
66
11
138
124
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás
115
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
325
413 70
51
72
Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgált.
3.1.2. Kis- és középvállalkozások Kazincbarcikán 1990-től a gazdaság jelentős méret- és tulajdonosi struktúraváltozáson ment keresztül. Megnövekedett az egyéni vállalkozások, valamint a gazdasági szervezetek (elsősorban a betéti és a korlátolt felelősségű társaságok) száma, átvéve a korábbi állami nagyvállalatok gazdaságban betöltött szerepét. A mikro-, kis- és középvállalkozások a település adóbevételének elenyésző részét adják csupán, ezen vállalkozások jelentőségét az adja, hogy leginkább ez a szegmens képes a komparatív előnyök dinamikus változása közepette az újabb lehetőségek feltárására, a piaci rések kielégítésére, mintegy irányt szabva a tőkeerősebb, stabilabb, megfontoltabb cégek számára. 19
A fentieket szemlélteti az alábbi táblázat, amely a jogi személyiségű vállalkozások létszámkategória szerinti számát mutatja Kazincbarcikán. Megnevezés 0 fős létszámú vállalkozás 1-9 fős létszámú vállalkozás 10-19 fős létszámú vállalkozás 20-49 fős létszámú vállalkozás 50-249 fős létszámú vállalkozás 250-499 fős létszámú vállalkozás 500 és több fős létszámú vállalkozás Összesen:
2003. 9 127 21 18 16 2 2 195
2004. 7 144 26 13 20 1 2 213
2005. 13 140 30 16 21 1 2 223
Forrás: KSH A
kis
és
középvállalkozói
szektor
gazdasági
súlyának
megyei
tendenciája
Kazincbarcikán is érvényesül, hiszen a városban is a vállalkozások döntő többsége 99,88 %-a mikro, kis és középvállalkozás. A vendéglátóhelyek számának alakulása az utóbbi években (2000-2006) kedvező képet ad, hiszen míg a megyét tekintve csak 6,35 %-kal nőtt a számuk, addig Kazincbarcikán 9,52 % -al, ami majdnem megközelíti az országos átlagot (13,11 %). Kazincbarcika gazdaságának helyzetéről összefoglalóan megállapítható, hogy: -
A település gazdasági lehetőségeit a Borsodchem Zrt.-től származó bevétel alapjaiban határozza meg.
-
A foglalkoztatás terén a Borsodchem Zrt. a legnagyobb munkaadó vállalkozás, s mint legnagyobb foglalkoztató, meghatározó szerepe van a térségre is.
-
A szolgáltatási szektort, bár csökkenő mértékben, szorosan az egyes iparvállalatokhoz, főként a Borsodchem Zrt.-hez köthető vállalatok határozzák meg.
-
A helyi vállalkozások közül csak a Borsodchem Zrt.-nek van beszállítói hálózata. A cégek számara vonzóbbak a Miskolc által nyújtott lehetőségek, így a közelmúltban több cég települt át a megyeszékhelyre, vagy Szlovákiába (autókereskedések, tüzép telepek).
-
A vegyipar tekintetében a település képzett munkaerővel rendelkezik.
-
A város képzési palettája biztosítja a munkaerő képzettségi szintjének fenntartását, folyamatos növelését, új munkaerő igényeknek megfelelő képzését is. A város azonban nem biztosít megfelelő lehetőségeket a fiatal értelmiségiek térségben tartására.
-
A településre (99,88 %-ban) a mikro, kis és közepes vállalkozások jellemzőek, amelyek működése a nagyobb iparvállalatokhoz igen erősen kötődik.
20
-
A lakosság kereskedelmi ellátottsága megfelelő, a magasabb szintű vásárlói igényeiket kiszolgáló bevásárló központok azonban csak az utóbbi években jelentek meg a térségben
3.1.3. Mezőgazdaság A város ipari hatásoknak kitett terület. Termőtalajainak jelentős része az iparosításra igénybevett termőterületeken elpusztult, az ipari üzemek szennyezőanyag-kibocsátásának hatására a környék talajai kisebb-nagyobb mértékben szennyeződtek, így a város környezetében nem folyik intenzív mezőgazdasági tevékenység. Jelenleg mezőgazdasági tevékenységet a várost körülvevő alábbi területeken folytatnak: -
A Sajó menti hullámtéri mezőgazdasági területeken, ahol túlnyomóan szántó és
gyep művelési ágú földek találhatók, -
a várostól nyugatra fekvő szántóföldi területeken,
-
valamint a völgyekben található kertes mezőgazdasági területeken.
3.1.4. Foglalkoztatási lehetőségek, helyi gazdaságfejlesztés Kazincbarcika a tervezett városrehabilitációs-fejlesztések megvalósításával, a kedvező infrastrukturális környezet kialakításával, valamint a városi területek rendezettségének javításával igyekszik a település és a kistérség gazdasági aktivitását serkenteni, elősegítve ezzel a helyi vállalkozók versenyképességét. Az önkormányzati beruházások révén gerjeszteni kívánja a helyi gazdaság teljesítményét, javítva a vállalkozók érdemi felzárkóztatását. A gazdaságfejlesztési lehetőségeket
áttekintve megállapíthatjuk, hogy a települési
infrastruktúra, a településtisztaság javítása mellett szükség lenne újabb iparterületek létesítésére, új ipari üzemeknek, ágazatoknak a térségbe vonzására. Fontos lenne a továbbiakban a vállalkozói klub újraindítása és a gazdasági szervezetek naprakész tájékoztatása, a kommunikáció erősítése is. Az akcióterületeken megvalósuló fejlesztések tervezése során az önkormányzat feltérképezte a későbbiekben megvalósuló, a fejlesztési területhez kapcsolódó magán-beruházói szándékokat, amelyek kapcsán a közeljövőben számos újabb munkalehetőség generálására kerülhet sor.
21
A foglalkoztatottak arányát vizsgálva a 15-64 éves népességen belül megállapíthatjuk, hogy Kazincbarcikán (51,18 %) ez a mutató a megyeinél (45,68 %) kedvezőbb, míg az országos (77,46) átlaghoz képest kedvezőtlenebb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Kazincbarcikán (33,67 %) mind a megyei (49,30 %), mind a régiós (47,69 %) átlaghoz képest kedvezőbb képet mutat. A város arculatát meghatározó vegyipar - ezen belül is a BorsodChem Zrt. a foglalkoztatás színvonalában vegyes képet mutat. A folyamatos létszám racionalizálások mellett újabb és újabb beruházásokba kezd, aminek következtében a munkavállalók összetételében is egy fokozatos átszerveződés tapasztalható. Folyamatosan alakítja a munkavállalói létszámát, több diplomás, nyelveket beszélő, illetve magasan képzett több szakmával rendelkező magas színvonalú, az elvégzendő feladatokhoz értő, mobilizálható munkavállalói réteggé. A térség másik meghatározó ágazata, - amely évtizedeken keresztül számtalan család megélhetését biztosította, - a bányászat és az ehhez kapcsolódó villamos-energia ipar, amely napjainkra csaknem teljes mértékben felszámolásra került, csak emlékei maradnak a nagy múltú borsodi szénbányáknak.
3.1.5. Kutatás – fejlesztés helyzete A helyi gazdaság állapotleírásának része az is, hogy vizsgáljuk a térség tudományos, innovációs kapacitását, a meglévő és fejleszthető potenciálját. Megállapításunk szerint a K+F tevékenység a nagyvállalati szektorban van csak jelen, sőt a Borsodchem Zrt. ezt nemzetközi szinten műveli, de a többi vállalkozásnál a kutató-fejlesztő tevékenységre nem fordítanak forrásokat a tulajdonosok. Természetesen az egész magyar gazdaságot jellemzi, hogy minél kisebb egy vállalat annál inkább csak a fennmaradását igyekszik biztosítani. Ezek a vállalatok nem fejlesztenek, illetve nem kutatnak, így történik ez a kazincbarcikai vállalkozások esetében is. Ezen a helyzeten rövidesen változtatni szükséges, hiszen megújulás nélkül csak a lemaradás következhet, ez a változás vár a helyi vállalkozásokra is. Most tehát a K+F tevékenység, mint a gazdasági előre jutás eszköze gyakorlatilag nincs jelen a helyi kis és középvállalkozások életében. A stratégiai tervezés szempontjából szembeötlő kettősséget észleltünk a helyi vállalkozások esetében, melyről az alábbi megállapítást tesszük. Kazincbarcika gazdasága versenyképesség szempontjából kétarcú , hiszen van egy igen versenyképes nagyvállalati oldala, élén a vegyi alapanyaggyártással, és egy tőkeszegény, kevésbé versenyképes oldala a hagyományos kisvállalkozói háttérrel.
22
3.1.6. Idegenforgalom Kazincbarcika és a térség turizmusa a rendszerváltás előtt élénk volt, májustól szeptemberig a Borsodchem Hotel teltházzal üzemelt a volt szovjet, lengyel, illetve csehszlovák vendégek révén. Mára teljesen visszaesett a forgalom, aminek oka, hogy nincsen szervezett turizmus. A város és a térség egyetlen igazán vonzó rendezvénye a Borsodi Művészeti Fesztivál, amelyre azonban Miskolcról és Egerből is számos vendég érkezik). Idegenforgalom szempontjából a város különleges adottsággal nem rendelkezik , az igazi vonzerőt a Bükk, illetve az Aggteleki Nemzeti Park térsége jelenti, oda irányul a térségben megjelenő turizmus csaknem egésze. A kisebb, szabadidő eltöltésre alkalmas létesítmények, mint pl. a strand, az uszoda, csónakázó-tó, vagy a Sajó-part csak helyi jelentőséggel, esetleg csak a környező településekre kiterjedő vonzáskörzettel bírnak. A város külterületi erdein áthaladó turistaútvonalak sem „hoznak” a településre jelentős számú átutazót. Érdemes megemlíteni a várostól keletre fekvő hegyoldalak völgyeibe felkúszó zártkertes területeket, melyeken már csak részben jellemző a mezőgazdasági termelési tevékenység, helyette inkább az üdülési, rekreációs szerepkör terjed el. Az alábbi ábrát tekintve megállapíthatjuk, hogy a városban megforduló vendégek száma az elmúlt években tapasztalható növekedés ellenére relatíve meglehetősen alacsony, ami a település idegenforgalmi vonzerejének, turisztikai látványosságainak jelenlegi csekély mértékével magyarázható. Vendégek száma összesen a szálláshelyeken [fő] 60000 50000 Kazincbarcika
40000
Tiszaújváros
[fő] 30000
Ózd
20000
Sátoraljaújhely
10000
Gyöngyös Hatvan
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Év
Lehetőségek rejlenek az eddig kevésbé kihasznált gyógy- és élményturizmusban, a rekreációban és a szabadidő aktív eltöltésében, a helyi rendezvényekhez kapcsolódó vendégforgalomban. A kazincbarcikai szálláshelyek férőhelyeinek száma a 2000. évben 274 23
darab volt, 2006-ra pedig elérte a 300 darabot, tehát a két év viszonylatában 9,49 %-os növekedés tapasztalható, ami sokkal kedvezőbb, mint az ország egészére jellemző 2,59 %-os növekedés, de messze elmarad a megyei 24,28 %-os növekedéséhez képest. Az utóbbi évek magánberuházásai folytán létesült vendéglátó- és szálláshelyek magasnak színvonalúnak minősíthetőek. A városban működő nagyobb hotelek és panziók a következők: -
Hotel BorsodChem (három csillagos, 82 férőhely) Kazincbarcika, Szent Flórián tér 2.
-
Bajor Sörház Étterem és Panzió (két csillagos, 10 férőhely) Kazincbarcika, Bercsényi u. 1/B.
-
Ambrózia Panzió (három csillagos, 27 férőhely) Kazincbarcika, Egressy B. u. 41.
-
Hotel Lukács (három csillagos, 52 férőhely) Kazincbarcika, Mátyás király u. 50.
-
Strand Motel és Kemping (egy csillagos, 30 férőhely) Kazincbarcika, Mátyás király u. 50.
-
Irinyi János Munkásszálló (80 férőhely) Kazincbarcika, Irinyi János u. 3.
Az idegenforgalmi adó mértéke a 2005-ös évről 2007-re 178e Ft-al növekedett, az összes adónemen belül így a 2007-es évben 0,06 %-ot tett ki. Külföldiek aránya az összes vendégek számához képest a szálláshelyeken 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 [fő] 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00
Kazincbarcika Tiszaújváros Ózd Sátoraljaújhely Gyöngyös 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Hatvan
Év
A vendégéjszakák számának növekedése az utóbbi években (2000-2006) messze az országos átlag felett volt, hiszen Kazincbarcikán 6,28 %-os növekedést könyvelhettünk el - ami a külföldiek magas hányadának köszönhető -, addig az országban csak 2,29 %-os növekedés volt, míg a megyében ugyan ez a mutató meghaladta a 14 %-ot. A külföldiek kimagasló
24
aránya a vendégéjszakák tekintetében valószínűleg a Borsodchem Zrt.-hez, illetve a társaság külföldi tulajdonba kerüléséhez kapcsolódó hivatásturizmusnak köszönhető.
3.1.7. Információs társadalom, külső elérhetőség Új vállalkozások létrehozását nehezíti, hogy inkubátorház nem működik a településen , amely megkönnyíthetné az induló kisvállalkozások helyzetét, infrastrukturális hátteret biztosítana a számukra. Az E-Magyarország pont megszűnt, melynek oka az alacsony kihasználtság volt. A vezetékes telefonvonallal rendelkező lakások száma a 2000-2006 közötti időszakban szinte mindenhol csökkent. Az országban ez a csökkenés 18,58 %-os, a megyében 18,31 %-os, míg Kazincbarcika területén 32,76 %-os volt, ami nagymértékben a mobiltelefonok elterjedésének köszönhető. Az ISDN vonallak rendelkező lakások aránya Kazincbarcikán (19,14 %) a 2006-os évben bár magasabb volt a megyei áltaghoz (17,29 %) képest, de az országos (23,85 %) mutatóhoz képest alulmarad. A kazincbarcikai lakosság telekommunikációs eszközökkel való ellátottságának további részletei az 3.4.7 pontban kerülnek bemutatásba. 3.2
TÁRSADALOM
3.2.1
Demográfiai helyzetértékelés
Az országos népesedési tendenciák a kazincbarcikai kistérségben is jellemzőek, a város és a kistérség lakossága is fogyó tendenciát mutat. A város népessége az évtizedek során gyorsan nőtt: 1960-ban 11.144-en, 1970-ben 28.320-an laktak Kazincbarcikán, amelynek népességszáma 1980-ban érte el csúcsértéket 37.446 fővel. A város lakónépessége a nyolcvanas évekig - az iparosítással párhuzamosan - dinamikusan növekedett, azonban a piaci nehézségek előtérbe kerülésével megindult Kazincbarcika népességvesztése, amely a gazdasági problémák erősödésével párhuzamosan egyre erőteljesebbé vált. A 80-as években kimerültek a szénlelőhelyek, elkezdődött a bányák bezárása, ami jelentős munkanélküliséget eredményezett, mivel a lakosok nagy része a környező bányákban dolgozott. Jelenleg Kazincbarcika lakónépessége 30.986 főt számlál, amely az 1990-es évhez (35.692 fő) képest mintegy 13,19 %-os csökkenést mutat a város népességszámában.
25
Kazincbarcika népsűrűsége mind belterületén, mind közigazgatási területén sűrűn lakott városképet mutat, hiszen 881,6 fő jut egy km 2-re, míg a kistérséget illetően ez a mutató 129,5 fő/km 2, a megyét illetően pedig 102,7 fő/km 2. A magas népsűrűség a város kistérség központi funkciójából, valamint foglalkoztatási-, oktatási központ jellegéből adódik. Kazincbarcikán a lakónépesség elöregedési folyamata jellemző, melynek dinamikája más nagyvárosokhoz képest határozottabb. Kazincbarcika népességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 17,37%, a 15-59 korúaké pedig 65,4 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 17 %-ot amely arányok jelentősen torzítják a város lakosságának
egészséges
demográfiai
összetételét.
Ideális
korösszetételről
akkor
beszélhetnénk, ha az aktív korúak 2/3-os aránya mellett a gyermekek száma jelentősen meghaladná az idős korú lakosság számát. A város öregedési indexe, azaz a 100 gyermekkorúra jutó idősek száma a 2001-es adat szerint 99,21 amíg az eltartott népesség rátája, a munkaképes korú népességre jutó eltartottak számában összességében kismértékű csökkenés figyelhető meg, ezen belül viszont mérséklődött a gyermekkorúak, és emelkedett az időskorúak eltartottsági aránya. A lakónépesség alakulása Kazincbarcikán 1997-2006 között 36 000 34 000 32 000 30 000 Lakónépesség 28 000 száma [fő] 26 000 24 000 22 000 20 000 18 000
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Év
Az országos népességfogyási tendenciák Kazincbarcikán erőteljesebben jelentkeznek mind az országos, mind a régió hasonló nagyságú városaihoz viszonyítva (csak Ózdon kedvezőtlenebb a helyzet), amelyet leghatározottabban a természetes szaporodás, illetve fogyás, valamint a vándorlási különbözet befolyásol. A természetes szaporodás, illetve fogyás alakításában fő szerepet tölt be a területen élő népesség korösszetétele, ezért a Kazincbarcikát jellemző öregedési folyamat nagyban befolyásolja a természetes fogyás, amely a kilencvenes évek óta tovább erősödött, 2006-ban ezer lakosra 8,99 élve születés, és 11,10 halálozás jutott. A fogyás tartósnak látszik, hiszen ez kevésbé helyi jelenség. 26
Kazincbarcika lakosságának korösszetétele
17%
17% 0-14 15-59 60-X
66%
KSH, 2006 Országos tendencia, hogy a születések számának jelentős emelkedése a közeljövőben nem várható. Lakónépesség [fő] 40 000 35 000 30 000 Kazincbarcika
25 000
Tiszaújváros
[fő] 20 000
Ózd
15 000
Sátoraljaújhely
10 000
Gyöngyös Hatvan
5 000 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Év
A Kazincbarcikai népességszám csökkenésében a természetes demográfiai fogyásnál jelentősebb szerepe van az elvándorlásnak . Ez a tendencia már évtizedek óta megfigyelhető, és különösen a fiatalabb (20-40 év közötti) korosztályra jellemző, és az elvándorlók iskolai végzettsége magasabb a városi átlagnál, ami veszélyes tendencia. A város negatív vándorlási egyenleggel jellemezhető. A vándorlási különbözet erősen függ a városban lakók életkörülményeitől és ezen belül a munkalehetőségek változásától. Kazincbarcikára kétirányú vándorlás a jellemző, a képzett, munkaképes korosztály a városból a szomszédos, élhetőbb településekre költözik (pl. Sajóivánka), míg a roma lakosság a könnyebb megélhetés reményében Kazincbarcikára vándorol. Az előbbi irányú vándorlás mértéke azonban jelentősebb. 27
3.2.2
Képzettség – műveltség
Kazincbarcika város önkormányzatának kulturális feladatait integráltan ellátó Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár 2007-ben volt 38 éves. Az alapítása óta elmúlt majd négy évtizedben az intézmény folyamatosan gyarapodott, fejlődése során számos új feladat és ezzel együtt ingatlan került az intézmény kezelésébe. Kazincbarcika és térsége közművelődési Társulás 20 éve működik stabil tagsággal. A résztvevő települések és az intézmény együttműködése sokoldalú és kiegyensúlyozott. A közigazgatás korszerűsítése nyomán előtérbe kerülő térségi együttműködések nyomán a társulás országos szinten modellé vált. A 90-es évek elején, a rendszerváltozás időszakában – szintén az országos tendenciákkal ellentétben - folytatódott az önkormányzat közművelődést érintő integrációs politikája. Ennek keretében 1990-ben a megszűnő Megyei Moziüzemi Vállalattól a hajdani Béke Mozi került az Egressy szervezetébe, valamint a szintén 1990-ben átadott Gyermekek Háza is. A 90-es években tovább bővült az intézmény mind szervezetileg és mind tartalmilag is. Az ezredfordulón és a kétezres évek elején megszületett a Borsodi Művészeti Fesztivál, és a programok földrajzi kiterjedése miatt immáron Borsodi Nyár – Kulturális Fesztivál lett a nagy nyári programsorozat elnevezése. Az első esztendőben (2001) a nézőszám 4.500 fő volt, míg 2006-ban már elérte a 10.000 főt . Mindemellett továbbra is folyamatos a kortárs előadó- és képzőművészetek jelenléte a városban, és továbbra is a közélet és a társasági élet központja is az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár valamennyi épületegysége. A tevékenységét jelenleg 7 telephelyen végző Egressy nem csak a város, hanem egész Észak-Borsod egyik kulturális központja , amit az is bizonyít, hogy a Borsod-AbaújZemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet megbízásából immár 80 a kazincbarcikai és az edelényi kistérségekhez tartozó település közművelődési szakmai decentrumaként is működik. A harmadik évezred első évtizedének utolsó éveiben újabb kihívásokkal szembesül az intézmény (turizmus- és idegenforgalom, felnőttoktatás, telematika…) és az - elsősorban a fiatalok szórakoztatása terén jelentkező - egyéb résztvevővel (kulturális vállalkozások, szervezetek). Összességében megállapítható, hogy az intézmény személyi és tárgyi feltételei 2007-ig megfelelőek, adottak voltak a stabil munkavégzésre . Ugyanakkor a technikai eszközfejlesztés és a jelentősebb felújítások tekintetében szükséges a külső - elsősorban
28
pályázati pénzek bevonása -, melyhez továbbra is biztosítandó a minimálisan szükséges önkormányzati önrész. Az intézmény kiterjedt kapcsolatrendszere nem csak a helyi, hanem a tágabb környezetére is igaz, több mint 10 országos és nemzetközi szakmai szövetségnek tagja az intézmény. Az Egressy szakmai elismertségét bizonyítja az is, hogy több munkatársa is tagja megyei, regionális és országos kulturális szervezetek elnökségének. A könyvtári terület helyzete Az Egressy Béni Művelődési Központ részeként működő Városi Könyvtár (felnőtt részlegének) tevékenységét mindenkor az 1997. évi CXL. törvény és a könyvtári terület stratégiai céljai vezérlik. A könyvtár látogatottsága magas arányúnak mondható. A beiratkozottak aránya 13,6 %-os a város lakosságához mérten , amíg az országos átlag 11,5 %. Az országos viszonylatban magas látogatottsági mutatóhoz azonban folyamatosan csökkenő felhasználói szám társul, amely kedvezőtlen tendencia főként a felnőtt lakosság körében érzékelhető.Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ könyvtári regisztrált használói / beiratkozott olvasói számának alakulása Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
14 év alatti
Felnőtt használók
Összesen
használók 1741 1701 1672 1634 1753 1723 1549 1769
3286 2930 3012 3228 2749 2830 2816 2423
5027 4631 4688 4862 4502 4553 4365 4195
Az Intézmény a 2005-2006-os időszakban fokozott figyelmet fordított a Kazincbarcika környékén lévő kistelepülési könyvtárak munkájának segítésére, és a fogyatékkal élők könyvtárhasználatának megkönnyítésére. 2007-től a Kazincbarcika és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulással együttműködve a könyvtár megszervezte a térség 14 + 3 településén a mozgókönyvtári szolgáltatás letéti formáját. Szolgáltató könyvtárként ezen intézmény koordinálja a kistelepülések könyvtári ellátását , illetve a településenként felhasználható normatívák felhasználását, természetesen figyelembe véve a települések igényeit.
29
3.2.3
Foglalkoztatás, ingázás
A teljes foglalkoztatottság évtizedei után a kilencvenes évek elejére a munkaerőpiac teljesen átrendeződött a kazincbarcikai kistérségben. A foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent, igen magasra nőtt a munkanélküliség, valamint emelkedett az inaktív keresők és az eltartottak száma. A foglalkoztatottak számának csökkenése már a piacgazdaságra való áttérés előtt megkezdődött, a nyolcvanas éveket a túlfoglalkoztatottság jellemezte. A kilencvenes évek elején
a
foglalkoztatottság
színvonalára
legjelentősebben
az
átalakulást
kísérő
munkahelymegszűnések és tömeges elbocsátások hatottak. Kazincbarcikát a rendszerváltástól kezdve a foglalkoztatás, a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, és a munkanélküliség ugrásszerű növekedése
jellemezte. Csoportos
létszámleépítések, elbocsátások sora fenyegette a kazincbarcikai munkavállalókat, mely a munkanélküliségi mutatók rohamos romlását vonta maga után. Az átmeneti időszakra vonatkozó munkaerő-piaci folyamatok közül, egyik meghatározó folyamat az állásukat vesztett, vagy munkanélküliséggel fenyegetett munkavállalók inaktivitásba vonulása, ami különösen a kevésbé képzett munkavállalókat, illetve az idősebb korosztály érintette. A kilencvenes évek első felében sokan éltek az alacsonyabb, de biztos jövedelmet biztosító korengedményes és rokkantnyugdíjazás lehetőségével. A piacgazdaságra való áttérés legnagyobb vesztesei a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek voltak, nagyrészük a roma etnikumhoz tartozott. Elsőként a kohászat, a bányászat, az építőipar, majd más ágazatok váltak meg a szakképzetlen munkásaiktól, akik lakóhelyükön a mezőgazdaságban sem kaptak munkát. 1989 és 1995 között több ezren vesztették el a munkahelyüket a kistérségben, ezt követően a csökkenés üteme lassult, majd rövid stagnálás után a foglalkoztatottság növekedni kezdett. Az 1996-1997-es mélypont óta a foglalkoztatottak száma emelkedni kezdett, s számuk 2007ben 10.907 fő volt Kazincbarcikán. A munkaképes korú népesség Kazincbarcikán ugyanezen időszakban 22.186 fő, ami némi csökkenést mutat a 2000-es évhez képest (22987 fő). A munkaképes korú népesség B.-A.-Z. megyében 479.110 fő, az ország összes megyéjében 6.654.727 fő. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek száma
Kazincbarcikán 2007.
novemberében 1168 fő, B.-A.-Z. megyében 27.530 fő, az ország összes megyéjében 135.181 fő volt.
30
A
rendszeres
szociális
segélyezettek
száma
Kazincbarcikán
az
utóbbi
években
nagyságrendileg csökkent, hisz míg 2002-ben 1489 főt tartottak nyilván, addig 2006-ban már csak 1164-et, mely a 2007-es évben csak minimálisan növekedett. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek aránya a munkaképes korú népesség számához viszonyítva Kazincbarcikán 5,2 %, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,22 %, a megyék összessége esetében 1,87 %. Jelen mutató tehát megegyezik a megyére jellemző kedvezőtlen átlaggal. Nyilvántartott álláskeresők száma összesen [fő] 3 500 3 000 2 500 Év
Kazincbarcika
2 000
Tiszaújváros
1 500
Ózd
1 000
Sátoraljaújhely Gyöngyös
500
Hatvan
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
[fő]
A fenti diagramból egyértelműen kitűnik, hogy a főbb megyei városok közül Ózd után Kazincbarcikán a legnagyobb a munkanélküliség. Az elmúlt években Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamataiban számos kedvező jelenség jutott érvényre: növekedett a működő gazdasági szervezetek száma, az ipar, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás teljesítménye, érzékelhetően nőtt a külföldi beruházók érdeklődése a megye iránt, növelték tőkebefektetéseiket. A növekedés lehetőségét magában hordozó jelenségek mellett azonban több területen felerősödtek a stagnálás vagy a leépülés irányába mutató tendenciák. A kilencvenes években a hagyományos Kazincbarcikai székhelyű ipar visszaesése nem csak az alacsonyabb iskolázottságú, szakképesítés nélküli, hanem a közép- és felsőfokú műszaki végzettségű munkavállalókat is érintette, a foglalkozási szerkezeten belül a munkavállalók 65%-a fizikai munkás, az ipari keresők aránya 32%. A foglalkoztatottaknak csak töredéke (0,6%-a) mezőgazdasági dolgozó, viszont egyre többen találnak munkát a kereskedelemben és a különböző szolgáltatások területén. Arányuk eléri az összes foglalkoztatott 39%-át. A munkanélküliség, a munkaerő-piaci szegmentáció az országos átlagnál nagyobb kihívást jelentett és jelent ma is a Kazincbarcikai városvezetésnek. A város népességének gazdasági 31
aktivitás szerinti összetétele átrendeződött: a foglalkoztatottak aránya lényegesen visszaesett, s ezzel párhuzamosan a munkanélkülieké jelentősen megnőtt. A népességen belül a foglalkoztatottak aránya az utóbbi közel 15 évben drasztikusan lecsökkent, a népesség mindössze egyharmada, tehát a 32.356 fős lakosságból csupán 10.907 fő foglalkoztatása megoldott. Kormegoszlásukat tekintve a foglalkoztatottak több mint fele 30-50 év közé tehető, amíg közel negyede a 15-30 éves, ami jól mutatja, hogy a fiatal munkaképes korú korcsoport foglalkoztatottsága meglehetősen alacsony. Kiemelkedően magas a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az összes lakónépességen belül, arányuk eléri a 7,45 %-ot. További problémaként jelentkezik a munkaerő kereslet és kínálat struktúrája közötti eltérések erősödése, hiszen míg egyes munkaerőből túlkínálat, addig másból hiány van, hiszen a regisztrált munkanélküliek 29,11 %-a szakképesítés nélküli munkaerő, akik általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkeznek. A migráció a település 10-15 km-es körzetéből jellemző, ahol az ingázásból származó anyagi terhek még nem jelentenek leküzdhetetlen akadályt a cégeknek és a munkavállalóknak. 1990ben a városban dolgozó 22600 munkavállaló 37%-a nem kazincbarcikai lakos volt. A statisztika 215 településről érkező dolgozót regisztrált, közülük mintegy 60 településről érkezett a város vonzáskörzetének lehatárolásánál figyelembe vett viszonylag nagy számú ingázó. Közel 1.500-an jártak be naponta a városba a szomszédos Sajószentpéterről, 532-en a közeli Edelényből. Mintegy félezren ingáztak Kazincbarcikára lzsófalváról, Múcsonyról és Sajókazáról. Még Miskolcról is több mint 450-en jártak a fiatal iparvárosba 1990-ben, akiknek 60%-a szellemi dolgozó volt. A város további 15 község számára a legfontosabb beingázási centrum, amelyek lakossága főként Kazincbarcika kiskereskedelmi bolthálózatát és a városi intézményeket és szolgáltatásokat veszi igénybe. Munkanélküliek összetételének jellemzői: -
érvényesül a férfiak részarányának dominanciája (kohászat, gépipar, valamint a bányászat visszafejlődése ezt a csoportot érintette a legközvetlenebbül);
-
a fizikai és szellemi foglalkoztatású munkanélküliek aránya 79,5 – 20,5 % arányban oszlik meg;
-
növekedésnek indult a munkanélküliek között a fiatalabb korosztályhoz tartozók részaránya (a munkaügyi központok is ösztönzik az állástalan fiatalokat, hogy munkanélküliként regisztrálják magukat);
32
-
az állástalanok több mint 29,11 %-a legfeljebb csak általános iskolát, 41,52% szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, 25,44 %-a szakközépiskolát, technikumot vagy gimnáziumot végzett, és 3,93 %-a rendelkezik főiskolai vagy egyetemi diplomával;
-
növekvő, s már 41,86 %-ot meghaladó azoknak a munkanélkülieknek az aránya, akik hosszabb ideje nem tudnak tartósan kiemelkedni, közülük is kiemelkedően nagy azok a korosodó, 45 év feletti munkavállalók aránya, akik koruk miatt halmozottan hátrányos szereplőként jelennek meg a munkaerőpiacon és sokuknak csak a támogatott foglalkoztatás nyújt átmeneti segítséget.
Az alábbi térkép a kazincbarcikai térség munkaerő áramlási viszonyait szemlélteti a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján.
A kazincbarcikai térség munkaerő áramlási viszonyai, Kazincbarcika munkaerő vonzása Adatok forrás: KSH, 2001
3.2.4
A lakosság egészségi állapota
33
Kazincbarcika város halálozási statisztikáját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2007-es évben 447 haláleset történt a településen. A szív és érrendszeri megbetegedésekből eredő elhalálozások száma kiugróan magas (51,45 %), ezt az emésztőszervi megbetegedések (14,77 %), majd a daganatos megbetegedések (13,20 %) követik. A fennmaradó részt a többi halálokok (endorkin megbetegedések, légzőszervi megbetegedések, májbetegségek (alkohol), fertőzés, vesebetegség, traumás megbetegedések) teszik ki, melyek megoszlása már csekélynek mondható, 2-3 %. 2007. évi halálozási adatok Kazincbarcikán Megbetegedés Szív és érrendszeri megbetegedések Emésztőszervi megbetegedések Daganatos megbetegedések Endokrin megbetegedések Légzőszervi megbetegedések Májbetegségek (alkoholos) Fertőzés Egyéb Vesemegbetegedés Traumás megbetegedések Összesen elhaltak 2007 évben
3.2.5
Eset 230 66 59 28 20 15 8 8 7 6 447
% 51,45% 14,77% 13,20% 6,26% 4,47% 3,36% 1,79% 1,79% 1,57% 1,34% 100,00%
Jövedelmi helyzet
A munkaerő-piaci lehetőségekkel, a foglalkoztatási szinttel, valamint a társadalmi-gazdasági fejlettséggel szorosan összefügg a lakosok által adott településen megszerezhető jövedelmek nagysága, amelyet nagymértékben befolyásol, az ezen területen élők gazdasági aktivitása. Az Észak-magyarországi régió háztartásaiban élők mindössze egyharmada tartozik az aktív
keresők
táborába.
A Kazincbarcikán
élő
mintegy
10-12
ezer
háztartás
életkörülményeit alapvetően befolyásolják a helyi nominál és reál-jövedelmi viszonyok. A KSH ilyen irányú elemzései szerint, míg a helyi jövedelmek átlagosan 22-25 %-kal maradnak az országos átlag alatt, ezzel szemben a megélhetési költségek mindössze 8-10%kal alacsonyabbak az országos átlagnál. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a településrészen meghaladja a 3,81 %-ot (1168 fő), azaz minden 25. kazincbarcikai lakos megélhetésének forrása a szociális ellátó rendszer.
3.2.6. Társadalmi szolgáltató szervezetek, civil szervezetek
34
A civil szféra a mindennapokban is jelen van a város életében, egyre több és egyre nagyobb volumenű rendezvények szervezését vállalják fel. A rendezvények lebonyolításához rendszeresen kapnak szakmai segítséget a helyi közintézményektől. A helyi civil szektor fejlődési lehetőségei bővültek 2006-ban a Megyei Civil Hálózat, illetve a Nemzeti Civil Alap létrejöttével, mely utóbbi révén a szektorból eddig nagyon hiányzó működési támogatások biztosítására nyílik lehetőség.
Az utóbbi években lendületet kapott a civil
szervezetek alapítása, létrehozása a városban. A Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma a Megyei Civil Szolgáltató Központtal sikeres pályázat nyomán konzorciumi együttműködés keretében térségi tanácsadói szolgáltatást biztosít. A civil szervezetek legjelentősebb rendezvénye a minden évben megrendezésre kerülő Civil Szervezetek Nemzetközi Találkozója, amelyre Szlovákiából, Romániából, Németországból, Lengyelországból, Szerbiából érkeztek vendégek. Kazincbarcika civil szervezetei új színt visznek a város életébe, közösségi akcióikkal erősítik a lokálpatriotizmust , önkéntes munkájukkal értéket teremtenek, melynek megbecsülése, elismerése, erősítése és támogatása a továbbiakban is fontos és szükséges. Az Álláskeresők és Munkanélküliek Egyesülete, a Nagycsaládosok Egyesülete, a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, valamint a Siketek és Nagyothallók Egyesülete szakmai programjai egy-egy rendezvényhez kapcsolódóan segítik a Szociális Szolgáltató Központ munkáját, tagjaik érdekében eljárva együttműködnek az intézménnyel. 3.3
KÖRNYEZET
3.3.1 A városi épített környezet értékelése Kazincbarcika 50-es években megkezdett építése során a fokozott figyelem nemcsak gyors paneles építkezést, de magas szintű infrastruktúrát, nagy, gondozott parkfelületeket, szobrokkal gazdagított közterületeket jelentett. Barcikát ma is szokás a szobrok városaként emlegetni, hiszen közterületein több mint 40 szobor található. A városban nagyon változatos, néha egymástól léptékben ill. környezeti kultúrában nagyon távol álló településrészek élnek együtt, egymás mellett. A városban megtalálható: -
az 50-es években keletkezett, a kor központi ízlését tükröző egységes kialakítású
városközpont, amelyek jelentős zöldfelülettel rendelkeznek, -
paneles technológiával készült lakótelepek,
-
az elmúlt 30 év családi házas lakóházépítésének teljes tárháza, 35
-
valamint az őstelepülések falusias lakókörnyezete.
A korábban egyértelműen negatívan kezelt szocialista realista építészet jegyében felépült centrumok az új városokban általában felértékelődnek, ma már építészetileg védettek, részben mert itt van a történelmi városmag, a város élő központja, részben mert a téglatechnológiával épült lakások jól felszereltek, az átlagnál nagyobbak, az épületek építésekor elültetett fasorok és egyéb növények pedig már komoly zöldfelületi értéket képviselnek a környezeti kultúra megítélése során. A lakásállomány jellemzői Kazincbarcika lakásállományának jelentős része az 1950-es évek után épült. Az 1970-es évekig többszintes blokkos, majd 5 és 10 szintes házgyári lakások épültek. A város lakáshelyzetét tekintve több körzet különíthető el: -
Városmag, melyet a belváros és a városközpont alkot, blokkos és panelos
épületekkel -
Újkazinc 10 emeletes panelházai
-
Történelmi városrészek
-
Sajókazinc – részben átépült 4 emeletes panelos, részben telkes családiházas
beépítéssel -
Felsőbarcika – családiházas beépítéssel
-
Kertváros – családiházas és sorházas beépítéssel
Napjainkban – az állami építkezések megszűnésével – a családi házak építése terjedt el. Kazincbarcikán közel 2000 lakóház van. Közülük az emeletes épületek aránya 28%. A lakások száma 12.436 ebből önkormányzati 868. A lakások 76%-a összkomfortos. A lakásépítési tevékenység az 1990-es években jelentős mértékben visszaesett, 1990 és 1995 között mindössze 174 új lakás épült a városban. A lakásállomány alakulása a 2001-2006-os időszakban Kazincbarcika területén 1%-os növekedést mutat, ami nagyságrendileg megegyezik a megyei átlaggal (1,66 %), azonban az ország egészét (3,95 %) tekintve alacsonynak mondható. A 2000-2006-os időintervallumban épített lakások száma 2004-ben volt a legmagasabb Kazincbarcikán (46 db) amihez képest 2006-ban 58 %-kal kevesebb, azaz mindössze 27 lakás épült. Országos szinten az épített lakások száma a 2004-ben 43913 db volt, míg ugyanez a mutató a 2006-ban 33864 db volt, ami e két évet illetően 22,88 %-os csökkenést mutat. A megyei adatokat illetően az épített lakások száma a 2004-es évben 1240 db volt, míg ugyan ez a mutató a 2006-os évben 1171 db volt, ami e két évet illetően 5,56 %-os csökkenést eredményez. 36
Az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya a településen 6,26 % (ezek főként a város falusias beépítésű herbolyai és felsőbarcikai részein helyezkednek el), ami meglehetősen kedvező képet mutat, hisz a megyében ez a mutató 25,94 %, míg az országban 18,12 %. Amíg a 2000. év folyamán a megszűnt lakások száma 9 db volt, addig a 2006-os évben már csak 3 db szűnt meg, ami a két év viszonylatában 66,67%-os csökkenést jelent, ami a megyei mutatóhoz képest is kedvezőbb képet mutat (46,53 %), az országos átlagot (19,31 %) pedig messze felülmúlja.
Építészeti örökség védelme A település történetéből kifolyólag a városban található épületek jelentős része az 1950-es évek után épült, így elenyésző a műemléki épületek száma. Országos műemléki védettséggel a régi sajókazinci városrészben található, 18. századi eredetű református templom rendelkezik. A városban négy darab helyi védelem alatt épület található, melyek közül egy lakóház a belvárosban, egy lakóház a sajókazinci, kettő lakóház a város Felső-barcikai településrészén található. A hatályos településrendezési terv kettő területet javasol helyi településszerkezeti védelemre, mindkettő a város régi településrészein található. A városban 46 köztéri szobor található, melyek alapján a város a „szobrok városának” is szoktak nevezni. -
lakásállomány nagysága
-
a beépítés jellege (több ill. egylakásos épületek)
-
alacsony komfortfokozatú lakások aránya
-
tulajdonviszonyok – önkormányzati tulajdonú lakások aránya
-
a lakásállományban történt felújítások az elmúlt 10-15 évben
-
energiahatékonysági jellemzők
A városi zöldfelületek nagysága Kazincbarcika teljes területéhez képest meglehetősen nagynak mondható (30,26 %).
3.3.2
Városi Infrastruktúra
Kazincbarcika Városban 140 km kiépített úthálózat található, melyből csupán 10 km nem rendelkezik szilárd burkolattal. A kiépített járdák területe 143 ezer m2. A városon halad keresztül a 26. számú főút, amely Miskolc és Bánréve között biztosít útkapcsolatot.
37
A város főútjai - Egressy út
A város gyűjtő útjai - Eszperantó u.
- Építők útja
- Május 1. u.
- Hadak útja
- Pollack Mihály u.
Körút - Alsóvárosi körút
- Jószerencsét u. - Mátyás király u. - Tardonai u. A város közműhálózatai az 3.4.7 pontban kerülnek részletesen bemutatásra.
3.3.3.
Környezeti állapot, terhelés
A város domborzatának meghatározó felszíni formái a Sajó és a kisebb vízfolyások által kialakított völgyek, illetve a völgyeket övező alacsony hegyvidéki területek. A település ősi magját alkotó Sajókazinc, Alsó- és Felső-Barcika a Sajó szélesebb sík jellegű völgyében telepedett meg. A település későbbi várossá növekedésének irányát a terepadottságok határozták meg. A sík folyóvölgy beépült, majd az északi kitettségű, de enyhébb lejtésviszonyokkal rendelkező Tardona-patak völgyében indult meg a település fejlődése, főként a pataktól nyugatra fekvő, enyhébb lejtésű, kedvezőbb, keleti kitettségű területeken. A Tardona-patak menti hegyoldalak kisebb völgyek által erősen tagoltak. Helyenként a meredekebb lejtésű oldalakban vízmosásos árkok alakultak ki.
Felszíni és felszín alatti vizek, vízminőség A térség legjelentősebb vízfolyása a Sajó folyó, valamint a Tardona-patak. A város egész területe a Sajó vízgyűjtő területéhez tartozik. A Szlovák területről hosszú éveken keresztül szennyezetten érkező Sajót a város ipari és kommunális szennyvizei tovább terhelik. A szennyezések miatt a folyó vize sportolásra és fürdőzésre alkalmatlan, bár a nagyüzemi (BorsodChem) erőfeszítések és a városi szennyvizeket is érintő vízminőség-védelmi beruházások (a helyi szennyvíztisztító-telepek működése) hatására a folyó minőségének lassú javulása indult meg. Ennek egyik indikátora a folyó újraéledő, gazdagodó élővilága és az erre alapuló fellendülő horgászat.
38
A Sajó folyó az 1960-1985 közötti években rendkívül szennyezett volt. A 80-as évek végétől ez a szennyezettség jelentősen csökkent, elsősorban az ipari üzemek technológiai változásának és az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően. A Sajó vize az országhatárnál kielégíti a II. osztályú vízminőséget. A folyó kémiai, biológiai és mikrobiológiai minősége az elmúlt évtizedben olyan mértékben javult, hogy alkalmassá vált egy megfelelően kialakított tisztítás-technológiával ellátott vízbázis nyersvíz-ellátójának. A kémiai paraméterek közül csak az ammónium magas koncentrációja érdemel külön figyelmet, illetve kezelést, azonban ez az ivóvíz minősége szempontjából nem veszélyes tényező, mivel tisztítás-technológiai nehézséget nem okoz. Növényvilág A település növényföldrajzi tagozódásban a Pannóniai flóratartomány Északi-középhegység flóravidékének Tornense flórajárásába tartozik. A dombvidék alacsonyabb részein cserestölgyes, a magasabban fekvő területeken gyertyános tölgyesek találhatók. A Sajó közelében mocsárrétek, nedves kaszálók fordulnak elő. A meredek lejtőket több helyen szőlők borítják, a már felhagyott legelők helyén bozótosok alakultak ki. A városhoz tartozó hétvégi telkeken változatos, termesztett növényzet található. Tájszerkezet, tájkép A település észak-déli irányban hosszan elnyúló formát mutat. Ez a település szerkezet a táji adottságoknak, a gazdasági viszonyoknak és a szomszédos települések által meghatározott terjedési korlátoknak köszönhető. A város magját képező kisfalvak (Sajókazinc, Barcika) a Sajó völgyében elhelyezkedő települések voltak, melyeknek csupán a szőlőterületeik nyúltak fel a hegyoldalakra. Az iparterületek és az első lakótelepek megépítése után (Sajóivánka és Sajószentpéter között) a Sajó-völgy csaknem „megtelt”. További potenciális terjeszkedési irányként a Tardona-patak völgye kínálkozott. A lassan beépült patakvölgyre merőleges oldalsó, kisebb völgyekben szőlő és zártkerti területek alakultak ki. A tájszerkezet, a településszerkezet legmeghatározóbb elemeit tehát a különböző völgyek alkotják. A település menti hegyoldalakat, illetve a Tardona-patak völgyének magasabban fekvő szakaszait a lakóterületek nem érintik. Helyenként a kertes mezőgazdasági területek, illetve a bányászati területek telephelyei bukkannak csupán fel az erdőterületek által övezve. Védett természeti területek, védett természeti értékek
39
A települést illetően védett területként tartják nyilván a csónakázó tavat és közvetlen környezetét (92479 m 2), valamint a Herbolya bányát és a Minivadont (124474 m 2). A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye szerint országos jelentőségű természetvédelmi oltalomra érdemes a város külterületének Tardona felé eső, jelentős számú természeti értékkel rendelkező erdős területe. A védetté nyilvánításra javasolt terület részét képezné a tervezett Tardonai-dombság védett természeti területnek, a védetté nyilvánítási folyamat megkezdése és lebonyolítása az illetékes természetvédelmi hatóság feladata. A település területén helyi védett természeti érték nem található, pedig a legalább helyi szintű értékvédelem garanciát jelent arra, hogy a település természeti illetve művi értékei fennmaradjanak a jövő generációk számára. A védett területek és objektumok a későbbiekben növelhetik egy település megtartó képességét a bennük rejlő érékek fennmaradása által. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által összeállított helyi védelemre javasolt területek jegyzéke a következő: -
Tardona-vulkán,
-
A Fehér-völgy és környéke, a Sötét Mihály-erdő, a Disznó bérc, a Fehér-kő-lápa, az
Özvény-völgy, a Körtvélyesbérc, a Nagy-bérc, a Szoros-völgy, a Szarmadicska, a Nyír-völgy és a Baglyas-tető együttese. Ezeken a területeken található harmadidőszaki szubvulkáni tevékenység egyedülálló földtani emlékei geológiai értékük miatt önmagukban is érdemesek a védetté nyilvánításra, de ezeken túl a területen található értékes erdőtársulások és a terület tájképi értéke még indokoltabbá teszik az említett területek helyi természetvédelmi oltalom alá vonását. -
Sajó-völgy,
-
A Sajó és hullámtere, illetve az azt kísérő életközösségek,
-
Herbolyai-tölgyes,
-
Idős fák csoportja a Tardonai út (a Tardona-patak) mellett.
Környezet-állapot Az ipari térségeket, főleg az új iparvárosokat nemcsak a munkanélküliség gondja érinti. Az ötvenes években, de a későbbi évtizedekben is az ipari városokban fejlesztett nehézipari szerkezet, a nagy állami vállalatok nemcsak veszteségessé, gazdaságtalanná váltak, a túlkoncentrált ipar tönkretette a természeti környezet állapotát és az ott élő emberek egészségét is. A környezetszennyezés nem csupán a természetet, a természeti erőforrásokat és az épített környezetet károsítja, hanem veszélyezteti az emberi egészséget is. 40
A várható átlagéletkor, a halandóság és a kimutathatóan környezetszennyezéssel összefüggő tényezők tekintetében Kazincbarcika az országosnál kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik. Kazincbarcika
külterületének
jelentős
részét
a
Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei
Területrendezési Terv a roncsolt felszínű, rekultiválandó területek övezetébe sorolja. Ebbe az övezetbe tartoznak az országos vagy térségi jelentőségű bányászati és ipari tevékenységek által roncsolt területek. A város területén a bányászati tevékenység az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag megszűnt, de emlékei a bezárt bányák, meddőhányók és a bányászat okozta egyéb tájsebek még láthatók a település külterületén. A hajdani bányaterületek, meddőhányók,
zagytározók
rehabilitációja
tájvédelmi,
településkép-védelmi
és
természetvédelmi szempontokból egyaránt elvárt feladat. A Sajó-völgyébe települt kohászati és vegyipari létesítmények több mint négy évtizedes működésük során rendkívül környezetszennyező módon állították elő termékeiket. A környezetbe kijutatott szennyezőanyagok között jelentős részt képviseltek a toxikus hatásokkal bíró nehézfémek (higany, kadmium, ólom, nikkel stb.), amelyek a levegőből kiülepedve, csatornákból felszíni vizekbe jutva, az üzemekből és hulladéklerakókból szivárogva potenciálisan, esetenként tényleges veszélyt jelentettek az emberi egészségre. Jelentősebb szennyezett területek és iparterületek -
Borsodchem Zrt üzemi területe – ammónia, nitrogénoxid, sósav, szénmonoxid, vinilklorid, diklór-etán, etilén, acetilén, por
-
Múcsonyi úti szeméttelep
-
Illegális ipari hulladék lerakóhelyek A vegyipar közel fél évszázados működése a térségben jelentős környezeti károkat okozott. A BorsodChem megerősödve került ki a gazdasági átalakulásból, jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, az elavult technológiákat felszámolták, csökkentették a környezetterhelést. Ezt bizonyítja pl., hogy a BorsodChem Zrt. 2003 júniusában nemzetközi tanúsítást kapott, amellyel elismerik, hogy a cég tevékenysége nem veszélyezteti a Tiszát és annak, a társaság közelében lévő mellékfolyóit. Levegőtisztaság-védelem Az elmúlt években – elsősorban a BorsodChem Zrt technológiai fejlesztései révén – jelentősen csökkent a légszennyezettség a területen. Az iparterületen lévő további üzemeknél azonban további korszerűsítésekre van szükség. További terheléseket jelent a téli időszakban egyes családi házas területeken a korszerűtlen fűtési mód. Az ipari emisszió nem 41
Kazincbarcika területén fejt ki jelentős szennyező hatást, hanem a völgyi elhelyezkedés, és a jellemző transzmissziós folyamatok miatt főként Sajószentpéteren területén mérhetők nagyobb terhelési értékek. Kazincbarcika 1999-2000. évi légszennyezettségi adatai alapján megállapítható, hogy a levegő terhelése már nem jelentős, a határérték túllépések nem jellemzőek: Talajállapot, földvédelem A kis mértékű mezőgazdasági tevékenységből jelentéktelen talajszennyezés származik, de az ipar-területeken,
elsősorban
a
vegyi
anyagok
tárolásából
adódó
szennyeződéssel
veszélyeztetett a felszín. Több helyen előforduló jelenség az illegális homokbányászat, illetve az ezek nyomán kialakuló tájsebek illegális hulladéklerakóként való „hasznosítása”. Zaj- és rezgésvédelem A településen nem a pontszerű, hanem a közlekedési eredetű zajforrások a jellemzőek, melyek a meghatározó konfliktusokat okozzák. A jelentős zaj és rezgésterhelés az iparterületeken jellemző. A forgalmasabb közlekedési utak mentén, egyes helyeken a határértékeket meghaladó és a lakosságot irritáló terhelést lehet mérni. Jelentősen terhelt utak a 26-os út átkelési szakasza (Jószerencsét út - Egressy B. út között), a Jószerencsét út (Építők útja - Dózsa Gy. út között), a Mátyás király út (Jószerencsét út – Autóbusz pályaudvar között) és az Egressy B. út (Autóbusz pályaudvar - Fő tér között).
3.3.4. Környezeti civil szerveződések A városban egyre fontosabb szerepet játszik a környezetvédő civil szervezetek működése, ezek közül a legfontosabbak a következők: - Városszépítő Egyesület - Természetbarát Egyesület - „Aranyalma” Kertgazdálkodási Egyesület Kazincbarcika lakóinak városszépítő társadalmi munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Kazincbarcika a rendszerváltozásig tiszta, virágos városként volt ismeretes. A fenti civil szervezetek elősegítik a környezettudatos gondolkodás és életmód elterjedését a településen, továbbá fokozzák az együttműködést a környezetvédő civil szervezetek és a társadalom más szereplői (más civil szervezetek, az állami, önkormányzati és üzleti szektor) között és a
42
környezetvédő mozgalmon belül. A kazincbarcikai zöld szervezetek társadalmi bázisa, tagsága egyelőre nem tekinthető jelentősnek. 3.4
KÖZSZOLGÁLTATÁSOK
3.4.1
Oktatás-nevelés
–
intézmények,
jellemzők,
kihasználtság, fejlesztések
A hazai népesség iskolázottsági szintjére huzamosabb ideje a középfokú és a főiskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányának növekedése jellemző, amely tendencia Kazincbarcika térségében is érvényesül. Azon iskolaköteles korú kazincbarcikai lakosok aránya, akik még az általános iskola első osztályát sem végezték el a város népességének mintegy 0,4 %-át teszik ki. Kazincbarcika lakosságának közel 22,66 %-a rendelkezik középiskolai végzettséggel . A felsőfokú végzettségűek aránya
az országos (8,71%) átlagtól kis mértékben
kedvezőtlenebb képet mutat, hiszen Kazincbarcika város esetében e mutató 8,04 %-os. A ”felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában” mutató (11,35 %) a megyei (9,51%) és az országos (12,64) átlag tendenciáit követi. Amint azt már az elvándorlási mutatók kapcsán is bemutattuk, a városból kiáramló lakosság nagy része a felsőfokú végzettségű fiatalok köréből tevődik ki , amely tovább fokozza a helyi társadalom instabilitását, hiszen így a hátrányos helyzetű, kirekesztett személyek, idősek, nagycsaládos népesség reked meg a területen, akik tovább súlyosbítják az adott térség hátrányos helyzetét. A város kistérségi központi szerepéből kifolyólag számos oktatási intézménnyel rendelkezik.
Bölcsődei gondozás A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. A város által fenntartott két intézménybe (a kistérség egyetlen ilyen intézménye) beíratott gyermekek száma 205 fő, amely az elmúlt években stagnáló jelleget mutat, a megyei átlag azonban enyhe mértékű emelkedést mutat. A bölcsődei férőhelyek száma magasabb, mint a hasonló méretű városokban.
43
Kazincbarcikai Összevont Óvodák A Kazincbarcikai óvodák feladatellátási helyeinek száma az elmúlt években nem változott, bár az intézmények jogi integrációja megvalósult. A demográfiai trendekkel összhangban az óvodai férőhelyek száma az országos 1%-os csökkenéssel szemben több mint 10 %-kal csökkent. A hasonló méretű városokban a férőhelyek száma jóval kisebb mértékben csökkent. Az óvodába beíratott gyermekek száma a városban az elmúlt években 6%-kal csökkent, amely magasabb az országos, a régiós és a megyei átlagnál is. A régió hasonló méretű városai közül csak Tiszaújvárosban és Sátoraljaújhelyen csökken nagyobb mértékben a beíratott gyermekek száma Az intézmény az átlagos 90-95% közötti kapacitáskihasználtsághoz képest magasabb, 100%-ot meghaladó kapacitáskihasználtsággal működik. A Kazincbarcikai Összevont Óvodákhoz, jelenleg 9 városi és 2 vidéki tagóvoda tartozik. Az intézmény 46 csoportjában a statisztikai adataink alapján
1131 gyermek veszi igénybe a szolgáltatásokat.
A
kazincbarcikai óvodások közül 348 gyermek (30%) hátrányos helyzetű, 56 gyermek (5%) halmozottan hátrányos helyzetű. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az óvodába beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetű gyermekek tagintézmények közötti megoszlása nem egyenletes, törekedni kell az aránytalanság csökkentésére. Az önkormányzat törvényi kötelezettsége 2008. szeptember 1.-től a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelését három éves koruktól, 2010-ig pedig minden óvodai neveléssel összefüggő szülői igényt teljesíteni kell. Az óvodai intézmények épületeinek állapota átlagosnak tekinthető, lehetőségeihez mérten a fenntartó sokat tesz állaguk megóvása érdekében, de természetesen a szolgáltatás minőségének javítása érdekében volna még teendő. Az óvodás korú gyermekek teljes körű ellátása érdekében 107 óvodapedagógus (sokuk több diplomával is rendelkezik), szakképzett dajkák, és jól felkészült adminisztratív személyzet tevékenykedik. Általános iskolák Az általános iskolai feladat ellátási helyek száma országosan 6,8%-kal, a régióban 7,6%-kal, a megyében 7,6%-kal, a kistérségben 8,5% csökkent, míg Kazincbarcikán 10%-kal csökkent bár ez csak egy feladatellátási-hely megszűnését jelenti. Az általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma drasztikus mértékben, 23%-kal csökkent az elmúlt 5 évben. Ez a tendencia sokkal kedvezőtlenebb, mint az országos és a megyei átlag, mert a csökkenés mindkét esetben 12% körül alakult. A demográfiai 44
tendenciák következményeként Kazincbarcika Város Önkormányzata a város területén működő intézményeket 2007-ben átszervezte. A korábban több külön intézményként működő általános iskolákat két intézmény keretei közé szervezték át. A két új intézmény (Pollack Mihály Általános Iskola, Ádám Jenő Általános Iskola) 2 székhely intézményt és 5 tagintézményt összefogva közös igazgatással és intézményenként részben önálló gazdálkodással működik. Az
intézmények
az
átszervezéseket
követően
az
országos
átlagot
meghaladó
kapacitáskihasználtsággal működnek. Az intézményi feladatok ellátására Kazincbarcika Város Önkormányzata a környező településekkel feladat-ellátási szerződést kötött a környező települési önkormányzatokkal a racionális közoktatás-szervezés kialakítása érdekében. Az általános iskolai tanulók száma 2862 fő, 917 fő hátrányos helyzetű, 153 fő halmozottan hátrányos helyzetű, 104 gyermek sajátos nevelési igényű (SNI). A város és a térség hátrányos helyzetű gyermekeinek nevelésében kiemelkedő szerepet tölt be a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium. Az intézménybe járó 423 gyermek közül 285 gyermek (67%) halmozottan hátrányos helyzetű, 98 gyermek (23%) halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az országos átlagot nem haladja meg, az SNI-s tanulók aránya az országos átlagot nem éri el. Az SNI tanulók közül 52 főt integráltan oktatnak. Az osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma kiegyenlített, az emelt szintű oktatásba a hátrányos helyzetű tanulók bekapcsolódnak, de az évfolyamok többségében arányuk alacsony az összlétszámhoz viszonyítva. A gyermekek neveléséről 217 pedagógus gondoskodik, az intézmények szakos ellátottsága teljes. Az intézményekben folyó színvonalas nevelő-oktató munka eredményeként az intézmények tanulói az országos kompetenciaméréseken az országos átlagot meghaladó eredményeket értek el. Az oktatási intézményeknek helyt adó épületek mindegyike felújításra szorul . A fenntartó az intézmények felújítására és a pedagógiai módszertan megújítására pályázatot nyújtott be az ÉMOP pályázat kiírására. Középiskolák A városban található gimnáziumi oktatást nyújtó intézménynek száma 2 db, míg a szakközépiskolai feladatellátási-helyek száma 6, melyek közül egy a városi önkormányzat, a többi a megyei önkormányzat fenntartásában működik. Az intézményekben tanuló 45
gyermekek létszáma az elmúlt 5 évben 2701 főről 3055 főre nőtt, amely 13%-os növekedésnek felel meg. Ez a növekedési ütem közel kétszerese az országos és a megyei átlagnak is. Az intézmények teljes körűen kielégítik a város és a térség képzési igényeit a szakképző iskolától a gimnáziumig.
Művészeti oktatás Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az elmúlt évtizedek alatt a megye és a térség egyik legnagyobb művészetoktatási intézményévé nőtte ki magát, mind szakmailag mind létszámát tekintve. Az intézmény legfontosabb céljának a művészetek széleskörű terjesztését és megismertetését tekintette, tudatosan vállalva fel a környező települések művészetoktatását is. Az iskola azon kevés intézmény közé tartozik, ahol mind a négy művészeti ág (zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, színművészet) oktatására lehetőség van. Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Az iskola 1988 óta működik Kazincbarcikán, 1991-ben vette fel a Don Bosco nevet és 1993tól áll a Szalézi Társaság fenntartásában. Az intézményben az általános képzés mellett felzárkóztatás, érettségire való felkészítés, szakmunkásképzés és kollégiumi nevelés is zajlik. Jelenleg közel 450 fiatal és 120 felnőtt hallgató tanul az intézményben. Az intézetben 7 szakma közül lehet választani. A fiúkollégium 90, a lánykollégium 30 tanulót fogad be. Négyéves középiskolai képzést folytató iskola tanulói az érettségi vizsga letételét követően a 13., 14. évfolyamon szakmai képesítést is szerezhetnek: ügyintéző-titkár, ívnyomó gépmester illetve fodrász szakmákban.
3.4.2
Egészségügy
Kazincbarcikán mind a foglalkozás egészségügyi, mind a háziorvosi és egyéb egészségügyi szolgáltatások elérhetőek, az igényeket mennyiségileg kielégítik. A háziorvosok száma 13, a házi gyermek-orvosoké 6. A 3 körzeti orvosi rendelő 12 körzet betegeinek ellátását végzi, a gyermekorvosi körzetek száma 4. Egy háziorvosra átlagosan 2380 lakos jut. A beteg háziállatok gyógyítására magán állatorvosi rendelők állnak
46
rendelkezésre. A gyógyszertárak száma (4 db) a megyei és az országos tendenciáknak megfelelően az utóbbi tíz évben nem változott. A Kazincbarcikai Városi Kórház a magyar nemzetgazdaság egészségügyi ágazatának kórházként minősített, azonosított és nyilvántartott egészségügyi intézménye, amely jogállása szerint városi kórház, de az ellátási illetékessége, a tényleges ellátási területe és az egészségügyi közszolgáltatói működése szerint valójában kistérségi területi kórház. A kórház fő szabályként a Kazincbarcikai Kistérség, tágabb értelemben és meghatározott egészségügyi fekvőbeteg szakfeladatok ellátásában a Kazincbarcikai, az Ózdi és az Edelényi kistérségek népességének gyógyító-megelőző ellátásait, a folyamatos ellátás keretében biztosítja. A kórház ellátási feladatainak és betegellátó fekvőbeteg-járóbeteg kapacitásainak mérete, azok szakmai és finanszírozási struktúrája, valamint költségvetése gazdálkodási és pénzügyi határainak méretei alapján, az egészségügyi ágazat kórházi szektorának közepes méretű városi kórházai közé sorolható. A Kazincbarcikai Városi Kórház fekvőbeteg szakellátása, a hatályos ÁNTSZ Működési Engedélye alapján 10 orvostudományi szakmában 328 fekvőbeteg szakellátási ágykapacitással (260 aktív ágykapacitással és 68 krónikus ágykapacitással,
ágykapacitás
nélküli
Sürgősségi
Fogadóhellyel)
területi
ellátási
kötelezettségének fő szabályaként látja el az ellátási területe szerinti kistérség 33 településének 67 ezer fős lakosságát. Kazincbarcikai városi kórház alapítására 1953-ban került sor. A kórház a jelenlegi tíz szintes tömbkórházban 460 ágyas ágykapacitás mellett 7 fekvőbeteg szakfeladattal (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, csecsemő-és gyermekgyógyászat, szemészet, fül-orr-gégészet, infektológia) 1969-ben kezdte meg a működését, ez az induló szakmai és kapacitási struktúra az elmúlt évtizedekben, főleg a rendszerváltás követően jelentősen átalakult.
A rendszerváltás követően a fekvőbeteg
szakellátás kapacitásmérete csökkent, az ellátott fekvőbeteg szakfeladati struktúra jelentősen változott. Az 1990-es évek elejére a tömbkórház épület infrastrukturális állapota, állaga, valamint a folyamatosan
és
érdemi
rekonstrukció
nélkül
működő
orvostechnikája
és
kórháztechnikája minden tekintetben amortizálttá, szolgáltatásainak minőségében leromlottá és korszerűtlenné vált. A fekvőbeteg ellátás hotelfunkciós, a járóbeteg ellátás szakrendelői szolgáltatásainak építészeti és tárgyi feltételrendszere ebben az állapotában folyamatosan már csak a jogszabályokban definiált ellátási érdekből tudott megfelelni a külön egészségügyi jogszabályokban meghatározott szakmai minimumfeltételeknek és a korszerű betegellátás igényeinek. A fenntartó önkormányzat 1992-óta folyamatosan pályázott a kórházi rekonstrukciós célú címzett állami támogatás elnyerésére, de lényegében eredménytelenül. 47
Kazincbarcika Város Önkormányzata 2003. január 31.-én döntött a rekonstrukciós és bővítési célú, 2.645.000, eFt összköltségű beruházás megvalósításáról, melyet követően a település címzett állami támogatásban részesült a városi kórházi rekonstrukciója jogcímén.
3.4.3
Közösségi közlekedés bemutatása
Kazincbarcika legközelebbi szomszédos települései: keleten Berente, Sajószentpéter és Alacska, északon a Sajó mentén Múcsony, Szuhakálló és Sajókaza, délen Tardona és Kondó, nyugaton Sajóivánka, Bánhorváti és Nagybarca községek. A megyeszékhelytől 20 km-re északra elhelyezkedő város Miskolctól, ill. a 30 km-re északra fekvő Ózd felől egyaránt a 26-os számú másodrendű főúton közelíthető meg. Heves megye székhelye, Eger is viszonylag közel (56 km-re) fekszik a várostól, Budapest távolsága közúton 206 km. A város a Miskolc-Ózd vasútvonal jelentős állomása, ahonnan Rudabánya felé vasúti szárnyvonal ágazik el, amelyen a közelmúltban megszüntetésre került a személy és teherforgalom. A város szlovák határhoz való közelsége ugyancsak pozitívan jöhet számításba mind a turizmus szervezésénél, mind az üzleti, befektetési stratégiák tervezése során. A munkahelyteremtésben és a fejlesztések terén is komoly sikernek számít, hogy döntés született a 26-os számú főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakaszának megépítéséről, az építési munkák 2008. májusában kezdődtek meg. A térségi kapcsolatok fejlesztése lényeges előnyt jelentene Kazincbarcika számára a város logisztikai szerepének növeléséhez. Tömegközlekedés A megye egyik fontos közlekedési tengelyét alkotó 92. számú Miskolc Ózd vonalon fekvő Kazincbarcika a megyén belül fontos tömegközlekedési csomópont. Ez a vonal 1872-ben épült ki az iparosodás és a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése miatt. A közlekedő vonatok általában összhangban vannak az intézmények és a BorsodChem Zrt. munkarendjével. Azonban az utasok száma csökkenő tendenciát mutat, sokan utaznak inkább autóbusszal, illetve egyre többen saját gépjárművüket használják a közlekedésre. Jelenleg a várost napi 18 vonatpár köti össze Miskolccal. Kazincbarcika város közigazgatási területén, a tarifahatáron belül a helyi közforgalmú közlekedési tevékenységet a Borsod Volán Zrt. Miskolci Területi Igazgatósága végzi, az Önkormányzattal 2005. év január 1.-én hatályba lépett és jelenleg is érvényben levő közszolgáltatási szerződés alapján. Az autóbusz járatok vonalvezetése úgy került kialakításra,
48
hogy a lakóterületeket és az iparterületet összekapcsolja. Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi közlekedésével összefüggő 9 autóbuszvonalon - melyekről részletes kimutatást az alábbi táblázat tartalmaz - munkanapokon 119 db, szabadnapokon 81 db, munkaszüneti napokon 72 db járat közlekedik. Autóbuszvonal számozása 1 3 4 4B 4C 6 9 23 42
viszonylata Autóbuszállomás - Építők útja-Szent Flórián tér aut.vt. Autóbuszállomás - Építők útja – Márka ABC-Vasútállomás Autóbuszállomás - Herbolya, Tervtáró Autóbuszállomás - Munkás út – Herbolya,Tervtáró Autóbuszállomás - Kertváros, Vájár út Autóbuszállomás - Táncsics út - Szent Flórián tér aut.vt. Autóbuszállomás - Pincesor - Autóbuszállomás Autóbuszállomás - Mátyás király út - Szent Flórián tér aut.vt. Vájár út - Mátyás király út - Szent Flórián tér aut.vt.
A járatok kihasználtságát egyes vonalakon 50 % -os körüli kihasználtság jellemzi, míg a többi kihasználtsága 25 % jellemzi. 2007 évben a teljes utasszám 10 %-os csökkenést mutatott. A járati sűrűség ennek megfelelően került csökkentésre 2007 év végén. Jellemző a járatokra a csúcsidőszaki nagy kihasználtság (iskolába, munkakezdésre) és a holt időszakokban a minimális utasforgalom. A helyi közlekedést illetően kétféle bérlet került rendszeresítésre, az összvonalas és a kombinált összvonalas bérletjegy. Az összvonalas bérletekkel kizárólag csak a város tarifahatárain belül közlekedő számozott helyi autóbuszjáratokat lehet igénybe venni. Kazincbarcika városban a kombinált összvonalas bérletjeggyel rendelkezőknek lehetőségük van 4 irányból helyi szakaszhatárokon áthaladó, illetve megálló helyközi járatok igénybevételére is az alábbiak szerint: Beérkezési útvonal Sajószentpéter irányából Tardona irányából Sajókaza – Ózd irányából Rudabánya-Aggtelek-Edelény
Tarifahatár megállóhely Borsod Chem IV-es kapu Billatáró ÉRV. II. telep HEINZLER Kft.
irányából A közlekedtetett járatok közvetlen irányítása a Miskolci Autóbusz-állomásról történik folyamatos műszakrendben. Az autóbuszok átlagéletkora 16 év, átlagos futásteljesítménye 762.000 km. Fentieken túlmenően 24 db helyközi fordás autóbusz napi feladatának
49
végrehajtása közben egy vagy két helyi járat elvégzése is szerepel. Ezen járműcsoporton belül az utóbbi években 5 db új autóbusz beszerzésére került sor, melyek kulturáltabb utazási körülményeket biztosítanak, A helyi járatot részben ellátó autóbuszok átlagéletkora 9,8 év, átlagos futásteljesítménye pedig 870.000 km. A megyei Volán üzemegységet működtet a városban, ahonnan a Kazincbarcika közlekedési vonzáskörzetébe tartozó 25 környékbeli településre lehet utazni a naponta többször, menetrendszerűen közlekedő autóbuszokkal. Miskolcra félóránként indulnak a város autóbusz-pályaudvaráról a járatok. A helyi autóbusz-közlekedés vonalhálózatának hossza 1992-ben 37 km, míg 2000-ben már csak 27 km volt. A helyi autóbusz viszonylatok számában és az utasok mennyiségében is nagy arányú csökkenés jelentkezett 1992 és 2000 között, a viszonylatok száma 26-ról 11-re, az utasok száma pedig az évi 7,43 millióról 3,17 millióra csökkent. A buszmegállók úgy kerültek kialakításra, hogy a lakóhely és a buszmegálló közötti távolság ne haladja meg a 350 métert. Kerékpáros forgalom A város az országos kerékpár-hálózatnak nem eleme és megyei jelentőségű kerékpárút sem érinti. A meglévő kerékpárút - mely Sajószentpéter és Kazincbarcika között ad lehetőséget a biztonságos kerékpáros közlekedésre - felújításra szorul. A kerékpárral közlekedők aránya az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent, 1970-ben 433, 2004-ben már csak 139 kerékpáros közlekedett átlagosan naponta. A nagyarányú csökkenés magyarázata az, hogy korábban a mindennapi közlekedésre, napjainkban pedig inkább csak kikapcsolódáshoz, sportoláshoz használják a városban élők a kerékpárokat.
Álló forgalom A város lakóinak tulajdonában lévő gépjárművek száma folyamatosan növekszik (2000 és 2002. között a személygépjárművek számának növekedése közel 10%-os volt), ezzel párhuzamosan a parkolók és garázsok iránti is egyre nő az igény. Az intézmények és a kereskedelmi egységek környezetében megoldott a parkolási lehetőség. A családiházas és kertvárosias területeken a lakosság telken belül tudja megoldani a parkolást. A többszintes (panelházas) épületek körzetében problémaként jelentkezik a gépjárművek biztonságos elhelyezése, a garázsok iránti igény megnőtt az elmúlt időszakban.
3.4.4
Közigazgatás (intézmények, vonzáskörzet, feladatok)
50
Önkormányzat Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselőtestületének taglétszáma 18 fő. A képviselő testület 6 bizottságot hozott létre. A Polgármesteri Hivatal a város fő terén található, két egymástól elkülönült épületben került elhelyezésre. Az épületekről megállapítható, hogy nem felelnek meg a modern közigazgatás által támasztott követelményeknek. Városi rendőrkapitányság Kazincbarcika és vonzáskörzete B.-A.-Z. megye egyik legveszélyeztetettebb része az ismerté vált bűncselekmények számát tekintve.
Kazincbarcika város közbiztonságának és belső
rendjének védelmét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Kazincbarcikai Rendőrkapitánysága látja el 168 fős teljes állományi létszámmal. A Rendőrkapitányság szervezetében három rendőrőrs működik Sajószentpéter, Sajókaza, illetve Rudabánya székhellyel. A városi Rendőrkapitányság statisztikái szerint a helyben ismertté vált bűncselekmények legnagyobb része a vagyon elleni bűncselekmények körébe tartozik, de egyre több esetben kellett erőszakos, garázda jellegű cselekmények miatt intézkednie a hatóságnak.
Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság ellátási területéhez 46 település tartozik, valamint 10 szomszédos körzetre terjed ki a segítségnyújtási működési körzet. A tűzoltók munkáját három gépjárműfecskendő egy habbal oltó, egy magasból mentő, egy Ford műszaki mentő, egy tehergépjármű, valamint két ügyintéző személyautó segíti. A tűzoltóság területén több kiemelt létesítmény található. (Borsodchem Zrt., Városi kórház, erőművek) . Kazincbarcika város nem rendelkezik földhivatallal, a területileg illetékes körzeti földhivatal Edelényben található.
Bíróságok A Kazincbarcikai Városi Bíróság illetékességi területéhez 84 település tartozik, a bíróságon polgári és büntető ügyszakokon folyik az ítélkezés. A városi bíróság az elmúlt évben új épületbe költözött a város fő terére. A városi bíróságon összesen 13 bíró ítélkezik, 8 bíró polgári ügyszakon, 5 bíró büntető ügyszakon.
51
Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2005. november 30-án alakult 33 településsel, 2008. január 1-jétől 32 település alkotja. A Kistérség Önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény felhatalmazása alapján, a kistérség lakosságának az önkormányzati közszolgáltatásokhoz történő minél teljesebb hozzáférése érdekében kötötték a Társulási Megállapodást. A társulás központja és egyben az aprófalva kistérség egyetlen városa Kazincbarcika. A közszolgálati feladatellátásban folyamatosan erősödik a kistérségi és mikro- körzeti összefogás, és az abban rejlő lehetőségek kihasználása. A Társulás saját feladatellátásában végzi a szakmai és a szakszolgálati feladatok ellátását. A gyermekjóléti és a szociális alapszolgáltatásokat mikro- körzetekben (egy kivételtől eltekintve) intézményi társulásos formában látja el. A települési önkormányzatok a közoktatási feladatokat, két település kivételével intézményfenntartó társulás formájában valósítják meg.
3.4.5
Szociális ellátás
A Szociális Szolgáltató Központ alapításának évétől, 1993-tól a szociális feladatok szakmai, gazdasági koncentrálásával a személyes gondoskodás sokirányú formáját felhasználva elégíti ki a helyi lakosság, kora, egészségi állapota, szociális rászorultsága alapján keletkező valós szükségleteit. A kistérségben rendkívül magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok száma. Sokaknak egyetlen megélhetési forma a különböző szociális támogatás. Az intézmény feladata a Kazincbarcika város közigazgatási területén élő lakosság részére az önkormányzati és Szociális törvényben meghatározott szociális szolgáltatásokat az intézményrendszer keretein belül biztosítani annak érdekében, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. A Szolgálat által a gyermekjóléti és a szociális alapszolgáltatások terén nyújtott ellátási formák a következők: -
Házi Segítségnyújtás
-
Családsegítő, Térségi Gyermekjóléti Szolgálat
-
Idősek Klubja
-
Időskorúak Gondozóháza
-
Idősek Otthona (Gyermekek útja)
-
Hajléktalan ellátás
52
Az idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága Kazincbarcikán maximális (100 %), míg a megyei (95,28 %) és az országos adatok (95,46 %) ennél némileg alacsonyabbak. Az önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága Kazincbarcikán kifejezetten magasnak mondható (106,25 %), ami mind az országos (97,94 %), mind a megyei (98,86 %) mutatókat meghaladja. A Szociális Szolgáltató Központ tevékenységét a Nemzetközi Vöröskereszt folyamatosan és nemcsak ünnepekhez kötődően támogatja, így a kölcsönös rendezvényszervezések, illetve az önkéntes adományozások terén is állandó partnerként tartják számon őket. A gyermekjóléti szolgáltatásban a jelzőrendszer tagjaiként közvetlenül együttműködnek az orvosok a védőnői szolgálattal. Ugyancsak az alapellátást segítő kapcsolatot erősíti az óvodák, iskolák és a Pedagógiai Szakszolgálattal kialakított jó szakmai együttműködés. Az ÁNTSZ intézményei a Szolgáltató Központ közegészségügyi működését kísérik figyelemmel.
3.4.6
Hulladékgazdálkodás
A kommunális szilárd hulladékok mennyisége ha nem is nagy mértékben, de évről évre növekszik, miközben a településen a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége biztosított. A város önkormányzata a hulladékprobléma tudatosításával, a környezettudatos fogyasztás szemléleti formálásával igyekszik helyes irányt mutatni a lakosság és a gazdálkodó szervezetek számára. A projekt első lépéseként a szelektív hulladékgyűjtők köre kiterjed a jelenlegi lakosság és a vállalkozások mellett az intézményekre is. Következő lépésként az újrahasznosítás kerül előtérbe, mely új beruházások, vállalkozások beindítását generálja. Harmadik lépésként pedig megvalósul az ingatlanokon belüli szelektív gyűjtés a lakosság körében, kiterjesztve ezzel Kazincbarcika egész területére a fenntartható környezet biztosításához szükséges mentális és fizikai feltételek biztosítását. A város szilárd hulladékait az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Kft. gyűjti össze és szállítja, a szintén, a saját a kezelésében lévő, helyi 350 ezer m3 befogadó-képességű lerakóba, amely 1995 végére gyakorlatilag megtelt. Az új, 20 hektáros hulladéklerakó Sajókazán épült meg, amely regionális feladatokat is ellát. Kazincbarcika a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás alapító tagja. Kazincbarcikán kb. 30 olyan hulladéklerakó található az iparterületek közelében, valamint felhagyott homokbányák, földkimérő helyek területén, melyek tartalmáról nincs elegendő
53
információ. A településszegélyeken és a Tardona-patak mentén, sok helyen találhatók illegális hulladéklerakatok. Az ÉHG Zrt. a Kazincbarcikáról begyűjtött hulladékot a Sajókazai Hulladékkezelő Centrum – ban helyezi el, mely Sajókaza külterületén található, kapacitása: 2 millió m 3, s mely hatályos rekultivációs tervvel rendelkezik a környezeti kármentesítésre vonatkozóan. Veszélyes hulladék begyűjtés nem történik. A díjazást illetően elmondhatjuk, hogy a hulladék díj a 120 l-es kukaedény egyszeri ürítését illetően 301.-Ft + ÁFA, míg a lerakási díj a Hulladékkezelő Centrumba 10.017.-Ft/tonna + ÁFA. A városrészenkénti hulladék jellegzetességekről megállapíthatjuk, hogy a lakótelepi hulladék nagyon sok csomagolási hulladékot, míg a családi házas terület sok zöld hulladékot tartalmaz. Kazincbarcika város hulladékát kettő célgéppel gyűjtik be, illetve szállítja a lerakóra. A lakótelepen heti 2 alkalommal, családi házas területen heti 1 alkalommal történik a hulladék elszállítása.
3.4.7
A városi közműhálózat bemutatása
Kazincbarcika infrastrukturális ellátottsága (a magyar-országi városhálózaton belül) jónak mondható. A kiemelt állami beruházásként megvalósult vegyipari komplexum mellett, a város infrastruktúrájának megfelelő színvonalú kiépítését is igen jelentős központi keret biztosította. A város iparának zavartalan villamosenergia-, földgáz és víz-ellátására hozták létre a nagy regionális szolgáltató vállatok (ÉMÁSZ, TIGAZ, Észak-magyarországi Regionális Vízmű) városi üzemegységeit, amelyek az ipar és a városi lakosság kiszolgálásán túl, Észak-Borsod számos településére juttatják el a palackos gázt és a vezetékes vizet. Utóbbi szolgáltatás biztosításában fontos szerepe van, az 1962-ben átadott Sajómenti Vízműnek. A közműolló aránya Kazincbarcika területén jónak mondható, hisz itt 69,49%, míg a megyében 62,55 %, s az országban 59,18 % volt a 2006-os évben. Ivóvízellátás Kazincbarcikát mintegy 60%-ban az Északmagyarországi Regionális Vízművek Rt. II és a II/ A. jelű vízműkútjai látják el ivóvízzel. A helyi szennyvíztisztító telepek technológiája hozzájárul ahhoz, hogy a Sajó szervesanyag-terhelése kommunális eredetű szennyezéssel nem nő. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vízművek Kazincbarcikai Üzemvezetőségéből 1993-ban megalakult Barcika Vízmű Kft. 32 település és a város strandfürdője számára egyaránt biztosítja a vízellátást, a szennyvizek elvezetését és - tisztítását. A város és a vízmű 54
fenntartásában érdekelt települések közös tulajdonában lévő létesítmény koncesszióba adását nem tervezik. Az 1990-es évek elején, valamennyi nagy szolgáltatóüzem részvénytársasággá alakult. Szennyvízkezelés A 111 km hosszú városi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 12319, az összes lakás 97%-a. A kizárólag udvari kifolyókkal rendelkező lakások száma mindössze 87, a közterületi kifolyóké 345. A lakások közül 11467 (az összes lakás 92 %-a) van bekötve a 124,6 km hosszú csatornahálózatba. Az ingatlanonként kibocsátott becsült szennyvíz mennyisége 0,63 m3/nap, ingatlanonként 2,5 fő átlagértékkel, 200 l/d/fő fajlagos vízfogyasztás figyelembe vételével. A településen keletkező évi 3,7 millió m3 folyékony szennyvizet a város 15000 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepén (Kazincbarcikai Városi Szennyvíztisztító telep) kezelik, amelyet a Barcika Vízmű Kft. üzemeltet, így az nem veszélyezteti a várostól északra elhelyezkedő ivóvíznyerő kutakat. A lecsökkent vízfogyasztás miatt a telep jelenleg 8.000 m 3/ nap mennyiséget tud tisztítani, a regionális rendszerrel együtt a jelenlegi napi mennyiség 5000 m3/nap. A szennyvízhálózat bővítése esetén felül kell vizsgálni a bővített területhez tartozó szennyvízátemelő kapacitását, és szükség esetén bővíteni kell, a hiányzó vezetékeket ki kell építeni. A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások számának alakulása az utóbbi években (2000-2006) Kazincbarcikán 2,5 %-os növekedést mutat, amely a magas bázisértékre tekintettel elmarad a megyei (50,56 %) és az országos (37,44 %) tendenciákhoz képest. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza bár növekedett (19,57 %) az utóbbi éveket tekintve (2000-2006), de ez a tendencia messze elmarad mind a megyei (121,6 %), mind az országos (57,10 %) mutatóhoz képest.
Villamosenergia-ellátás A kazincbarcikai villamos-távvezetékhálózat hossza 208 km, a háztartások elektromos energiával való ellátottsága gyakorlatilag 100 %-os. A terület villamosenergia-igényét a térségben lévő hálózatokról lehet biztosítani. Az ellátás a meglévő 20 kV-os hálózatról biztosítható több 20/0,4 kV-os transzformátorállomáson keresztül. Az energiaellátottság kiépített, a kistérség alkalmas energiaigényes iparágak fogadására, ugyanakkor már az
55
alternatív energiatermelés igénye is megjelent. Ezzel egyidejűleg megfogalmazódott a felhasználói oldal racionalizálási igénye is. A város új igényeit részben trafócserével ill. a TR állomás átépítésével, jelentős igények esetén új TR állomások létesítésével a 20 kV-os hálózatról lehet biztosítani. A villamosüzemű közvilágítás energiaellátása a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatról történik. A táplálás feszültsége
220
V.
A
közcélú
közép/kisfeszültségű
(20/0.4;
10/0.4
kV-os)
transzformátorállomásokban a közvilágítás részére külön tápláló-,kapcsoló áramkörök vannak kiépítve. Gázellátás A városban a vezetékes gázszolgáltatás 1965-ben indult meg, az ellátást a Tigáz Trt. biztosítja. A fogyasztói gázvezeték-hálózat hossza 70,2 km, a gázhálózat fogyasztóinak száma 9490, ami 76 %-os ellátottságot jelent. Emellett a PB gázzal ellátott lakások száma 2308, az összes lakás 18 %-a. A település minden utcájában kiépített hálózat a teljes gázellátás lehetőségét biztosítják, hálózati, valamint órai csúcsigény szempontjából a város jól ellátott, továbbfejlesztésre, újabb fogyasztók bekapcsolására lehetőség van. A gázellátó rendszer által kiszolgált fogyasztási igények mértéke a településen jelentős nagyságú, kedvezőnek tekinthető a gáztelítettség.
Távhő-ellátás A városi lakások közül 8376 van bekapcsolva a távfűtésbe (63 %), és 6292 kap központilag melegvizet (49 %), amit a városi önkormányzat által 1992-ben alapított, Kazinc Távhő Kft. biztosít. 2002. év őszétől a városi fűtőmű szolgáltatja a távfűtési hőenergiát. A városban 20,3 km nyomvonalú DM32 - DM400 átmérőjű vezetékszakasz került kiépítésre. (A teljes csőmennyiség kétszer ekkora, 41,6 km.) A teljes szakasz a Kazinc Távhő Kft. tulajdonában áll. Ezen belül 16,7 km a primer szakasz, míg 3,6 km a szolgáltatói (szekunder) szakasz. A Kazinc Távhő Kft. 123 darab hőközponttal rendelkezik, melyeknél azonos típusú DDC2 látják el a szabályozást. A 2007-es évben az erőműtől 465544 GJ energiát vásároltak a szükséges feladatok ellátásához. A fogyasztók számát tekintve kb. 8200 háztartási célú és kb. 450 egyéb célú felhasználót látnak el. Az energiamennyiséget illetően a megoszlás 75% (háztartási) illetve 25% (egyéb célú).A 2007-es évben Kazincbarcikán az évi hőfelhasználás alapján a 10 legnagyobb felhasználó a következő volt: 56
hogy a csövek kora
1 2 3 4 5 6 7 8 9 1
többségben
0
A rendszer kiépítése 1965-ben kezdődött és
a
70-es
évek
végéig tartott (16,7 km).
Így látható,
meghaladja
a
30
FELHASZNÁLÓ Városi Kórház Irinyi János Szakközépiskola Jókai Mór EÜ-i Iskola Posta Surányi Endre Kollégium Árpád Jenő Általános Iskola Pollack Mihály Általános Iskola Borsod Volán Domus Deák Ferenc Szakközépiskola
GJ 11032 5310 4772 2897 2796 2550 2468 2389 2198 1999
Összesen:
38411
évet. A korszerű, előszigetelt technológiával fektetett szakasz nyomvonalhossza 13.628 km, mely az utóbbi hat évben került kiépítésre. A többi szakasz felújításra szorul, ami a tervek szerint a következő 8-10 évben meg is fog valósulni. A hőközpontok jó állapotban vannak, korszerű technológiákkal (szelep, hőcserélő, szabályozó) rendelkeznek. A társasházak tulajdonában lévő berendezések, pl. a használt melegvíz rendszerek is felújításra szorulnak, mert egyrészt régiek, másrészt a víz nagyfokú keménysége (32 Nk) miatt a csövek nagymértékben levannak szűkülve a lerakódások miatt. A hőveszteség az egész hálózatot illetően kb. 15,3 %. Az utóbbi évek beruházásainak körében épült meg 2002-ben az új fűtőerőmű, valamint ekkor épült meg a 3.628 m korszerű, előszigetelt szakasz. A 2007/08-as KIOP pályázat keretében valósult meg a 72 darab hőközpont állandó térfogatáramról változó térfogatáramra cserélése, valamint 5 darab túláramszelep lett beszerelve a primer hálózatba. 2008-ban szintén a KIOP pályázat keretében felbontásra került 6 darab szolgáltatói hőközponti körzet és 25 új hőközpont lett létesítve, valamint primer vezetékszakasz kiépítése történt meg. A távfelügyeleti rendszer kiépítése is jelentős lépés volt a 123 darab hőközpontban, így rádióhullámon keresztül kontrollálható a rendszer, valamint a hőközponti DDC-k kiépítése is nagy előrelépést jelentett. Hírközlés, kommunikáció Telefon B.-A.-Z. Megye távbeszélő hálózatát a Magyar Telekom Nyrt. üzemelteti. Az összességében 10. 000 vonalkapacitású kazincbarcikai telefonközpont vegyes rendszerű, analóg és digitális központok egyaránt megtalálhatók benne. A telefonközpontba jelenleg 9218 főállomás van 57
bekötve. A telefonnal ellátott lakások aránya 74%. A mobiltelefon hálózatok szinte teljes egészében lefedik Kazincbarcika területét. A körzetben ISDN központ is telepítésre került, ami lehetővé teszi a beszédcélú összeköttetések mellett videotelefon, videokonferencia, adatátvitel, internet és banki szolgáltatások igénybevételét is. A város egy kábeltelevíziós hálózatot működtet, amelybe a lakások 79%-a kapcsolódik be. Kábeltelevízió A településen igénybe vehető a Barcika TV Kft., valamint a Telekép Műsorszolgáltató Kft. szolgáltatása. A kiépült hálózat alkalmas internet szolgáltatásra is, ami jelenleg is üzemel.
58
3.5. VÁROSI SZINTŰ SWOT ELEMZÉS
Kazincbarcika SWOT elemzése: ERŐSSÉGEK Hagyományokkal rendelkező vegyipar Kistérségen túlnyúló komplex vonzáskörzet Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Bővülő kereskedelmi kínálat Fiatal átlagéletkorú népesség Kiépült intézményhálózat Infrastruktúrával jól ellátott lakások Helyközi tömegközlekedés megoldott Kiépült középfokú funkciókat ellátó intézményrendszer, üzleti szolgáltatások Erős érdekérvényesítéssel bíró, aktív civil szervezetek Jellegzetes városkép Zöldterületek nagy száma és kiterjedése Az idősebb korosztály kötődése erős a városban Új kereskedelmi, gazdasági területek kijelölése és koncentrálása Jelentős kulturális rendezvények és fesztiválok
LEHETŐSÉGEK Határ közelsége, együttműködések erősítése A köz- és szakigazgatási szolgáltatások racionalizálása A gazdasági szervezetek állami és uniós forrásokat használnak ki A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás. (telekvásárlás, házépítés, adókedvezmény) A helyi gyökerű vállalkozásoknak, valamint a zöldés barnamezős beruházásoknak köszönhetően nő a helyben lévő munkahelyek száma A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával. Városmarketing erősítése, kedvező városimázs kialakítása érdekében
GYENGESÉGEK Leépült ipari struktúra, bezárt ipari üzemek Egyoldalú foglalkoztatási szerkezet Alacsony mértékű a befektetett működő tőke Gyenge a KKV-k tőkeereje, és innovációs potenciálja A közszolgáltatások infrastruktúrája elavult A város lakosságának vásárlóereje gyenge Képzett, fiatal korosztály elvándorlása A lakosság foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak. Hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek számának növekedése Kialakult szegregátumok Folyamatos népességfogyás Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya Elavult, rossz műszaki állapotban lévő városrészek, épületek, iparosított technológiával épült lakótelepi épületek magas száma Magas az iparosított technológiával épült rossz energiahatékonyságú épületek aránya. A településnek nincs idegenforgalmi potenciálja. A megélhetési bűnözés, garázdaság fokozódása A fiatalok kötődése gyenge Szennyvíz-csatornázottság részleges hiánya VESZÉLYEK Nagyobb munkaadók termelésleépítése Miskolc dominanciájának erősödése A város nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése A térség felgyorsuló leszakadása További szegregátum kialakulása Épületdegradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése Pályázati támogatás hiányában Kazincbarcika kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből.
59
4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 4.1. VÁROSRÉSZEK
BEAZONOSÍTÁSA
Kazincbarcika városfejlesztési stratégiájának kialakítása során a helyzetelemzés alapján 4 városrész beazonosítása történt meg, melyek a következők: Belváros Újkazinc-Sajókazinc Kertváros-Herbolya Barcika-Alsóváros
60
4.2. VÁROSRÉSZENKÉNTI
ELEMZÉS :
BELVÁROS Utcanév Auguszuts 20 tér Árpád f. tér Barátság tér Derkovits tér Dobó I. tér Építők útja Fő tér Hriszto B. tér Mátyás K. út Pollack M. út Béke tér Egressy B. tér Egressy B. út 1-41 ig 2-60
4..2.1
ig Gyermekek út Hámán Kató út Ifjúmunkás tér Iskolaköz Jókai tér Kikelet köz Liget út Május 1 út Munkácsy tér Rákóczy tér Ságvári tér Szabadság tér Szabó E. út Tavasz út
Városszerkezet
A városrészek felosztásában 1. számmal jelölt városrész a Belváros, amely a nagy történelmi múltú városoktól eltérően nem a történelmi településrészeket foglalja magába, hanem azt a településrészt, ahová Kazincbarcika építésekor az 1950-es évek végétől először költöztek lakosok, először települtek közintézmények. A Belváros a 26-os számú főútról három főbb utcán keresztül érhető el, körülbelül 1 km megtétele után. A vasútállomás a városrészhez képest 1 km távolságra található, a buszpályaudvar az Egressy út végén, a Belváros ellenkező oldalán található. A Belvárost déli és délkeleti irányban a Kertváros és a Bükk hegység teljesen körülöleli. Észak felé egyrészt Kazinbarcika legrégebbi településrésze, az Újkazinc városrész, és legújabb beépítésű városrésze a Barcika-Alsóváros lakótelep városrész határolja a Belvárost.
61
4.2.2. Épületállomány Jelen városrész az első, a városalapítást követően épült lakóterületeken alakult ki az ’50-es és a ’60-as években. Vannak ugyan újabb beépítésű területek is a Belvárosban, de az igazi centrumot az 50 éves lakóházak uralják, ezek határozták meg a későbbi területek jellegét is. A város központja szerkezetileg és funkcionálisan is a ”Békeváros” illetve a később melléépült új épületekkel létrehozott új városközpont. A 3-4 szintes épületekből álló Békevárost 1953-ban adták át, ami a mai napig a város központja. A munka gyorsítása érdekében a város első épülettömbjeit Tatabányán épülő házak tervei alapján húzták fel, csakhogy míg ezek az épületek Tatabányán egy lakótömböt alkottak, itt a város főutcájára kerültek. Ezzel magyarázható, hogy a főutcán üzletek, szolgáltató helyek, középületek elhelyezésére kezdetben nem került sor. A beépítés itt laza, a legkorábban épült utcákat széles parkosított zónák választják el egymástól. A város ”főutcája” az Egressy Béni út, amely észak-déli irányban fut végig a városrész középvonalán. Itt is fokozatosan jelentek meg a közfunkciók és kereskedelmi egységek a lakóépületek földszintjén, a korábbi lakások helyén. Az 1970-es években tovább bővült a város ipara, a lakosságszám elérte a 30 ezer főt, új lakóházak épültek házgyári technológiával. Új városközpont épült (Fő tér), és elkészültek a hiányzó középületek is. A város intézményei kialakították vonzáskörzetüket, melyeket a mai napig megőriztek és gyarapítottak. A Fő tér és környéke közintézményei a hatvanas évek modern középületi stílusában épültek. A Fő téren halad át a város egyik közlekedési útja, így a központi tér szerepet csak részben tudja betölteni. A Fő tér és környékének kell helyet adnia a város legjelentősebb, regionális szerepet játszó intézményeinek, a terület átgondolt beépítése és fejlesztése kulcsfontosságú a városszerkezet véglegesítésében. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
7,0000 6,0000 5,0000 4,0000
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
[%] 3,0000 2,0000 1,0000 0,0000 Kazincbarcika város
Belváros városrész
62
A lakásállomány a Belváros területén a 2001-es évben 5875 db volt, ami 47,26 % a város egészéhez viszonyítva. A 2007-es évben az építési és bontási engedélyek alapján a városrészben sem új építés, sem bontás nem történt. A területen megtalálható lakások állapotát szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, mely a városrészben 3,76 %, ami a települési 6,26 % -hoz képest meglehetősen kedvező képet mutat. A Belvárosban található Pollack úti lakótelep területére a blokkos, paneles épületek jellemzőek. A Gyermekek útján és a Pollack úton néhány csúszózsalus technológiával épült 10 emeletes épület is megtalálható. A Mátyás király úton a 4-10 emeletes házak jellemzőek, ezek többségében komfortosak. Építés, bontás nem jellemző a területre, előfordulnak azonban lakásegybenyitások. A Belvárosban található Hámán Kató úti telepen (Építők útja – Szabó Ervin utca – Május 1. utca – Iskola köz – Hámán Kató utca) mindössze két darab négy lépcsőházas épület felújítására került sor 8-10 évvel ezelőtt. A Hámán Kató úti lakótelep 223 lakásából 152 szociális bérlakás (a 84 db üres bérlakás felhasználását a Jókai tér rendezése-várhatóan egy év- során esedékes ideiglenes elszállásolásra tartalékolják), az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt mindössze 6,1%. Az itteni társasházakban található 2. komfortfokozatú önkormányzati bérlakások nagy része szociális alapon, határozatlan időre kerül bérbeadásra. A telep területén a bérleti díj fizetési készség tekintetében állandóak a problémák, a ki nem egyenlített éven túli bérlői tartozások összege is jelentősnek minősíthető. A bérlői állomány jelentős hányada szociálisan hátrányos helyzetben, döntő többségük munkanélküli, szociális járadékos vagy kisnyugdíjas. A régi építésű bérlakásoknál a 2004. és 2005. évben elért közel 80 %-os lakbér beszedési arány 2006-ban jelentősen romlott (73%). Az önkormányzati bérlakásállomány helyzetéről
szóló 2007. évi intézményi beszámoló szerint az
önkormányzat nem tervezi a Hámán Kató úton található régi építésű szociális bérlakások értékesítését. A lakótelepet a KSH a kijelölt mutatók alapján szegregátumnak tekintette, az alábbi ábrán 4-es számmal jelölve találhatjuk meg. A szegregátum részletes bemutatását a város Anti-szegregációs terve tartalmazza.
63
Szegregátumok Kazincbarcika egyes részein a KSH alapján
4.2.3. Lakosság A Belvárosban élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 14149 fő. A 2001-es KSH adatok alapján a terület lakónépessége 14.307 főt számlált, amely a város egészének (32.356 fő) mintegy 44,21 %-át teszi ki a népességszámban. A lakosság számában hét év alatt bekövetkezett kismértékű csökkenés a népesség elöregedési folyamatával, a magasabban kvalifikált fiatalok elvándorlásával magyarázható, illetve a szociálisan leszakadó társadalmi csoportok városi peremkerületekre történő kiköltözésével áll összefüggésben. A természetes szaporodás, illetve fogyás alakításában fő szerepet tölt be a területen élő népesség korösszetétele, ezért a városrészt jellemző öregedési folyamatot jelentősen befolyásolja a természetes fogyás, amely a kilencvenes évek óta tovább erősödött. Országos tendencia, hogy a születések számának jelentős emelkedése a közeljövőben nem várható. A Belvárosban a lakónépesség elöregedési folyamata erősen jellemző, melynek dinamikája más városrészekhez képest határozottabb. A Belváros népességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 18 %, a 15-59 korúaké pedig 61,2 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 20,8 %-ot, amely arányok jelentősen torzítják a város lakosságának egészséges demográfiai összetételét. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 28,19 %, ami meglehetősen magas aránynak tekinthető, és a városi mutatónál 64
(22,55 %) is kedvezőtlenebb képet ad. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi (11,35 %) átlagtól kis mértékben kedvezőtlenebb képet mutat, hiszen a Belváros esetében e mutató 9,04 %-os. Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint
70,0 60,0 50,0 40,0
Kazincbarcika város
[%]
Belváros városrész
30,0 20,0 10,0 0,0 0-14 évesek aránya
15-59 évesek aránya
60- x évesek aránya
A foglalkoztatottak arányát vizsgálva a 15-64 éves népességen belül megállapíthatjuk, hogy a Belvárosban 42,00 %, amely a mutató a teljes város átlagához képest kedvezőtlenebb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Belvárosban (50,12 %), ami a teljes város átlagához képest szintén kedvezőtlenebb képet mutat. A munkanélküliség meglehetősen kedvezőtlen állapotát szemlélteti a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (53,45 %) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, ami még a városi átlagnál (48,82 %) is magasabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (20,80 %) szintén magasabb a városi mutatónál (16,33 %). Képzettségi adatok
30,0 25,0 20,0 [%] 15,0
Kazincbarcika város Belváros városrész
10,0 5,0 0,0 Legfeljebb általános iskolai Felsőfokú végzettségűek a 25 éves végzettséggel rendelkezők aránya és idősebb népesség arányában az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
65
A Hámán Kató úti telep demográfiai összetétele szerint a város többi részénél fiatalabb populációjú terület, a lakosok több mint negyede 14 év alatti. A területen élők négyötöde nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a Hámán Kató úti telep minden 100 lakásából 33,5 rendszeres szociális segélyben részesül. Munkaerő-piaci adatok
60,0 50,0 40,0
[%]
30,0 Kazincbarcika város
20,0
Belváros városrész
10,0 0,0 Rendszeres Legfeljebb általános iskolai Foglalkoztatottak aránya a munkajövedelemmel nem végzettséggel rendelkezők 15-64 éves népességen rendelkezők aránya az aktív és rendszeres belül korúakon (15-59 évesek) munkajövedelemmel nem belül rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
A telepen található olyan lakás is, ahová több mint húsz főt jelentettek be. Az adósságkezelési szolgáltatást igénybevevők jelentős része is a Hámán Kató lakótelepen él, itt a 2008. év során kilakoltatásokra is sor kerülhet. A 2008. évi adatok szerint a Hámán Kató úton 62 fő részesül normatív (pénzbeli) lakásfenntartási támogatásban, 22 fő úgynevezett méltányossági lakásfenntartási támogatásban, míg Kazincbarcikán lakbértámogatást csak ezen terület lakosai kapnak.
4.2.4
Infrastruktúra
A villamosenergia-ellátottság, a közvilágítás, a vezetékes gázszolgáltatás, illetve a telefonhálózat teljesen kiépített a Belvárosban, a távhőszolgáltatás lefedettsége azonban mindössze 70 %-os, a hálózati elemek elöregedtek, felújításra szorulnak. A Belváros vezetékes ivóvíz, és szennyvíz hálózatának jelentős részét az 1950-es években épült tokos eternit betoncsövekből készült hálózat alkotja, melynek jelentős része elöregedett.
66
Az elmúlt öt évben csak részleges felújítások történtek, ezért gyakoriak a csőtörések, és egyéb meghibásodások, a hálózati elemek csak a törések helyén lettek cserélve. A gerincvezetékeken túl szükséges lenne az ingatlanokhoz történő bekötések cseréjére is. A Belváros úthálózata teljesen kiépített és pormentes, a Gyermekek útjának egy szakasza, valamint a teljes Hámán Kató út a közelmúltban lett felújítva. Az Egressy út belvárosi szakaszán forgalomlassító útburkolati szakaszok kerültek kiépítésre, az utat számos sok helyen
keresztezi
gyalogátkelőhely,
a
városközpont
útjain
nehézjárművek
nem
közlekedhetnek. A nehéz teherjármű és autóbusz forgalom a Belvárost határoló Jószerencsét úton, az Építők útjáig, valamint a Mátyás király zajlik. A többi utca nem vezet le jelentősebb forgalmat, ezek összekötő, lakótelepi feltáró jellegű utcák, és nagyrészt terek. Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi járatai 9 autóbuszvonalon közlekednek, ebből a Belvárost az alábbi járatok érintik: 1., 3., 6., 23., 42. A helyközi járatok Ózd felől az Építők útján, Aggtelek, Edelény, Sajószentpéter, Miskolc irányából pedig a Mátyás királyon haladnak a Belváros szélén. A háztömbök közötti területeken sok parkoló hely van, de ezek a napközbeni forgalom alkalmával kevésnek bizonyulnak, tervezésük idején a jelenlegi terheléssel nem számoltak. Több területen a hiányzó kerékpárút építésének helyigénye is kielégíthető, főleg az akcióterület keleti felében az Építők útja és a Mátyás király útja környékén.
4.2.5
Közszolgáltatások
A Belvárosban található Kazincbarcika közigazgatási, kulturális és pénzügyi központja . Itt található a Polgármesteri Hivatal, az Egressy Béni Művelődési Ház és Könyvtár és a Felnőtt Könyvtár, Mozi és Színházterem, a Kisgaléria valamint a városi kiállító terem. A Városi Ügyészség, a Városi Bíróság, az Állategészségügyi Állomás, a Városi Távhő irodája, a Timpanon Ingatlankezelő Kft., valamint az Arborétum Kht. szintén ebben a városrészben működik. A könyvtári olvasójeggyel rendelkezők
számát vizsgálva
megfigyelhetjük, hogy ebben a városrészben él Kazincbarcika könyvtári olvasójeggyel rendelkező lakosainak több mint fele (53,09%) a. A városrészben működik négy idősek nappali ellátását biztosító intézmény (Szociális Szolgáltató Központ I. sz. Idősek Klubja; Szociális Szolgáltató Központ II. sz. Idősek Otthona; Szociális Szolgáltató Központ, Időskorúak Gondozóháza; Szociális Szolgáltató Központ, Éjjeli Menedékhely), melyek kapacitás kihasználtsága 100 %-os.
67
A városrészben található a város és a tágan vett térség egészségügyi ellátásának központját jelentő Városi Kórház és Rendelőintézet , amely 26 különböző járó beteg szakellátást és 10 szakterületen biztosít kórházi fekvőbeteg ellátást. A városrész lakosságának további egészségügyi alapellátását biztosítja a városrészben található hat felnőtt háziorvosi praxis, négy gyermek háziorvosi praxis, hét alapellátást biztosító fogorvosi praxis, és itt található a Központi Ügyeleti Szolgálat is. A városrészben található a meglehetősen rossz állapotban lévő I. sz. Bölcsőde, a Kazincbarcikai Összevont Óvodák
hat tagóvodája (Napsugár Tagóvoda, Építők Útja
Tagóvoda, Kikelet Közi Tagóvoda, Mátyás Király Úti Tagóvoda, Mesevár Tagóvoda, Szivárvány Tagóvoda); a városrészben található a Pollack Mihály Általános Iskola (3700 Kazincbarcika, Pollack M. u. 29.), amely az Árpád Fejedelem - Újvárosi Általános Iskola, a Kazinczy Ferenc- Kertvárosi Általános Iskola és a Pollack Mihály Általános Iskola tanügyigazgatási összevonását követően jött létre 2007. július 1-jével. Az intézmény három tagiskolájának 67 tanulócsoportjában 118 pedagógus dolgozik, a tanulólétszám 1623 fő. Az általános iskola sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált oktatásával is foglalkozik. A Belvárosban az alábbi két középiskola található: -
A Ságvári Endre Gimnáziumban a 12-19 éves korosztály négy, öt és hat évfolyamos
gimnáziumi képzése folyik. Az öt évfolyamos nyelvi tagozaton (a 9. osztályban angol nyelvi előkészítő képzéssel) öt éve magas szintű nyelvoktatás folyik. A reál tagozaton emelt szintű matematika, informatika és emelt óraszámú fizika és kémia tanterv szerint, a humán tagozaton emelt szintű magyar nyelv és irodalom valamint történelem tanterv szerint tanulhatnak a diákok. A hat évfolyamos osztályban emelt szintű idegen nyelvi és matematikai oktatás folyik. -
Az Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium az 1950-ben alapított hatvani
Vegyipari Technikum jogutódjaként 1956 szeptemberében kezdte meg működését Kazincbarcikán Vegyipari Technikumként, a Borsodi Vegyipari Kombinát részére képzett vegyésztechnikus szakembereket, így a város egyik legrégebbi oktatási intézménye. Az évek során az általános vegyész szak mellett elindult a vegyipari gépészeti szak, a víz- és szennyvíz-technológiai szak, a villamos szakmacsoportos, a közgazdasági szakmacsoportos, hatosztályos gimnáziumi, az informatikai szakmacsoportos képzés színesítette a képzési kínálatot. A szakképzés újabb reformjának következtében 1997-től OKJ-s szakközépiskolai képzés folyik az iskolában. Kazincbarcika művészeti iskolájaként a Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény legfontosabb célja a művészetek széleskörű terjesztése és megismertetése, 68
felvállalva a környező települések művészetoktatását is. Az intézmény mind a négy művészeti ág (zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, színművészet) oktatását folytatja. A Belvárosban található továbbá a Pedagógiai Szakszolgálati Központ, mely intézmény tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá nevelési tanácsadást folytat a kazincbarcikai kistérség vonzáskörzetében. A Belvárosban található az 1. sz. Főposta is, ami a lakosság ilyen irányú szükségleteit megfelelő színvonalon látja el.
4.2.6
Vállalkozások
A Belvárosban a kereskedelmi és magánszálláshelyek mindössze 0,7 %-a található. A Belváros vendéglátóhelyeinek száma a 2007-es évben 30 db volt. Ebben a városrészben található a kiskereskedelmi üzletek 54,56 %-a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 51,60 %-a, míg a ruházati jellegűek 52,00 %-a. Az üzletek közül elsősorban az élelmiszer, vegyes iparcikk, vendéglátó és ruházati jellegűek a jellemzőek. Számuk az évek során folyamatos 5-10 %-os hullámzást mutat, de ez normális tendencia. Az olcsó kínai üzletek, turkálók száma az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a Belvárosban, ami a helyi lakosság szociális helyzetével és vásárlóerejével áll összefüggésben. A Belvárosban található iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2001-es évben 380 db volt, ami 2004-re kismértékben lecsökkent (353 db), majd a 2007-es évre ismét emelkedett. Ekkor 374 db volt, ami a teljes város területén található vállalkozásoknak a 24,11 %-a. Az iparűzési adóbevétel mértékét vizsgálva a fentiekhez hasonló tendenciát figyelhetünk meg, mivel 2001-ben az ezen adónemből befolyt bevétel 94.900.000 Ft volt, ami 2004-re kismértékben csökkent (89.496.050 Ft), majd a 2007-es évre (108.047.000 Ft) jelentős növekedést tapasztalhatunk, ami ebben az évben Kazincbarcika város ezen adóbevételének 6,82 %-át jelentette. A Belváros kereskedelmi és szolgáltatási funkciókkal való ellátottsága a legkedvezőbb a Kazincbarcikán, megtalálható itt a T-Com városi kirendeltsége, a Raiffeisen Bank, az OTP Bank, az ERSTE Bank, a K&H Bank valamint a Sajóvölgye Takarékszövetkezet fiókja. Számos ruházati, divatcikk, és sportszaküzlet működik a területen, továbbá megtalálhatóak itt éttermek, élelmiszer üzletek, háztartási szaküzletek, bútor és lakberendezési üzletek, gyógyszertárak, utazási irodák, könyves boltok, cukrászdák, virágüzletek és egyéb szolgáltató egységek. Az Egressy úton, több helyen kereskedelmi célú árusító pavilonok találhatók a
69
terek utcák kereszteződéseiben, melyek megjelenése, elhelyezése igen vegyessé teszi az utcaképet, de az oda települt szolgáltatásokra, kínálatra a lakosság részéről igény mutatkozik.
Iparűzési adóbevétel nagysága
1 600 000 000
1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 [Ft]
800 000 000
Kazincbarcika város Belváros városrész
600 000 000
400 000 000 200 000 000
0 2001
2004
2007
[Év]
4.2.7
Környezet
A jelenlegi gyűjtött hulladék mennyisége a városrészben 27322 m 3, ami a város egészéhez (59538,4 m 3) viszonyítva 45,89%. A városban a lakosság kommunális adót fizet – bár vannak kivételek, pl. a 70 évnél idősebbek bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben részesülnek -, nincs külön szemétszállítási díj. A kommunális adót fizető lakások száma jelen területen 5300 db. A városrész zöldfelületeinek kiterjedése jelentős (414.725 m 2), mely parkos területek a belvárosi környezetben komoly jelentősséggel bírnak. Nagy részük, hozzávetőleg a területek fele a lakóházak által határolt udvarszerű terület, ahol a lakók autói is parkolnak. Ezek a parkok és terek igen eltérő állapotban vannak. A Fő tér és az Építők útja Liget utca környéki parkok megfelelő állapotúak, gondozottak, míg az Építők útjának másik végén, a lakóházak közötti területek inkább gondozatlanok, elhanyagoltak. Az Építők útja és az Egressy út közötti, lakóházak által közbezárt tereken szobrokkal díszített pihenő parkok, és játszóterek találhatóak. A Ságvári téren egy kicsi, mászókás, csővázas rossz állapotú játszótér, a Munkácsi téren és az Egressy téren egy-egy nagyobb, de az előbbivel megegyező, rossz állapotú játszótér található. Ezek a játszóterek, és parkok teljes, vagy részleges felújításra szorulnak, a játékok nem felelnek meg a jelenleg hatályos 70
biztonsági szabványoknak. Helyi védelem alatt áll az Egressy Béni út és az abból nyíló összes tér a szervízutakig, mely utak felújítása szükséges lenne. A parkolóhelyek száma a Belvárosban is meglehetősek alacsony, amit a közeljövőben megvalósítandó parkolási rendszer kialakításával orvosolni szükséges, bár mindezt csak a zöldterületek rovására lehet majd megvalósítani.
4.2.8
Közbiztonság
A kriminalitást tekintve a peremterületi bűncselekmények hangsúlyosabbak, de a sűrűbb népesség miatt a Belvárosban több az elkövetés. Nehéz több éves tendenciát felvázolni, mivel a körülmények évről-évre változnak (rendőrségi létszámcsökkentés hatása, jogszabályi változások, új bűncselekményi tényállások pl. zaklatás). A Belvárosban számos üzlet, kereskedelmi és szolgáltató egység található, így gyakoriak a
kisebb volumenű
zsebtolvajlások, bolti lopások. A bankfiókok miatt ez a terület a súlyosabb vagyon elleni bűncselekmények tekintetében is veszélyeztetett. Az Egressy út a jelenlegi intenzív forgalom áteresztésére már nem alkalmas, a zsúfoltság miatt gyakoriak a közlekedési szabálysértések . A Belvárosban található Pollack úti lakótelep környezete bűncselekmények tekintetében nem túl fertőzött, csendháborítás, köznyugalom megzavarására alkalmas cselekmények jellemzőek. (szórakozóhelyek, hangos zene). A Hámán Kató úti telep környékén jellemzőek a közrend elleni bűncselekmények és a garázdaság (szabálysértés, és vétség alakzatban) ami összefügg az italboltok magas számával is.
71
4.2.9. SWOT elemzés Belváros SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Bővülő kereskedelmi és szolgáltatási kínálat Kiépült intézményhálózat Városrészi szinten könnyen elérhető szolgáltatások Infrastruktúrával jól ellátott lakások Helyközi tömegközlekedés megoldott Kiépült középfokú funkciókat ellátó intézményrendszer, üzleti szolgáltatások Erős érdekérvényesítéssel bíró, aktív civil szervezetek Jellegzetes városrészi kép Zöldterületek nagy száma és kiterjedése Az idősebb korosztályok kötődése erős a városrészben Jelentős kulturális rendezvények és fesztiválok
Alacsony mértékű a befektetett működő tőke Gyenge a KKV-k tőkeereje, és innovációs potenciálja A közszolgáltatások infrastruktúrája elavult A városrész lakosságának vásárlóereje gyenge A lakosság foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak Hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek számának növekedése a Hámán Kató és Pollack lakótelepeken Kialakult szegregátum (Hámán Kató ltp.) Folyamatos népességfogyás, a képzett fiatal réteg elvándorlása Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya Magas az iparosított technológiával épült rossz energiahatékonyságú panelépületek aránya. A megélhetési bűnözés, garázdaság fokozódása
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A köz- és szakigazgatási szolgáltatások racionalizálása A gazdasági szervezetek állami és uniós forrásokat használnak ki A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás. (telekvásárlás, házépítés, adókedvezmény) A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával Városmarketing erősítése, kedvező városrészi imázs kialakítása érdekében Szegregátum (Hámán Kató ltp) problémáinak kezelése
A városrész nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése Épületdegradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése Pályázati támogatás hiányában a városrész kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből
BARCIKA-ALSÓVÁROS
Utcanév
Széchényi út Táncsics M. út
Alsóvárosi krt
Tompa M. út
Attila út
Tölgyfa út
Alkotmány út
Vasút út
Arany J. út
Zemplény út
Bercsényi út
Zrínyi I. út
Bolyai tér Budai N.A. út Dózsa Gy. Út Fenyő út Hadak útja Hársfa út Hegyköz út II. Rákoczy F. út Irinyi J. út Jószerencsét út Kacsó P. út Kálmán I. út Kis köz Kiserőmű lp Kossuth L. út Kuruc út Lórántffy Zs. Út MÁV lp MÁV őrház Muskátli út Pattangyús út Rezeda út Sajó út
4.2.1
Városszerkezet
Barcika- Alsóváros városrész Észak felől határolva Kazincbarcikát, a 26. számú főúttal párhuzamosan terül el. Földrajzi kapcsolata csak az Újkazinc-Sajókazinc városrésszel van, hiszen azt félkörívben szegélyezi. Funkcionálisan vegyes a városrész, hiszen jelentős az ipari vállalkozói zónája, itt épültek fel a nagyobb áruházak, és emellett mind lakótelepi, mind kertes házas övezetei is vannak. A 26. számú főút vasúti pálya felőli oldala családi házas beépítésű, itt számos vállalkozás rendelkezik telephellyel, anyag és áru lerakattal, kisebb üzemcsarnokkal. A terület kisebb része esik a főútnak a város felőli oldalára, ez is két részletre tagolódik. A keleti vége egy kisebb néhány utcás lakóövezet, jellemzően családi házakkal. A nyugati vége a városrésznek szintén kis területet fed le, összekapcsolva a városrészt a BorsodChem Zrt. üzemi területével. Ebben a nyugati részben található a városi tűzoltóság, egy nagy forgalmú buszpályaudvar, valamint a Hotel Borsodchem. Itt vegyesen találhatóak régi építésű bérházak, családi házas utcák és nagy területen fekvő intézmények, mint a Városi Fedett Uszoda, vagy a Herman Ottó Középiskola. A városrész
közmű
infrastruktúrával
teljesen
ellátott,
közlekedési
kapcsolatai
a
legkedvezőbbek a város egészéhez viszonyítva. A városrészt a rajta áthaladó 26. számú országos főközlekedési út Miskolccal és Ózddal köti össze, mely úton észak felé haladva, illetve vasúton egyaránt 25 km-re található Szlovákia határa.
4.2.2
Épületállomány
A városrész jellemzően családi házas beépítésű, de megtalálható itt régi építésű paneltömb, több ipari üzem és telephely, nagykereskedelmi telep, sportpálya, illetve piactér. A városrészben az egy- és kétszintes, családi házas illetve sorházas beépítésű lakóterületek jellemzőek. A Felső-Barcikai ”őstelepülések” területei is jelen városrészbe tartoznak melyek lakásai döntően 1945 előtt épültek. A BorsodChem lakótelep a vegyipari komplexum főbejárata közelében található 3-4 szintes épületekből áll, melyek az 1950-es években épültek. A lakásállomány a 2001-es évben Felsőbarcika területén 991 db volt, ami 7,97 % a város egészéhez viszonyítva. A 2007. évi építési és bontási engedélyek alapján a városrészben 16 db új lakás épült, illetve 1 db lakást bontottak el. Az Arany János út környékére jellemző, hogy az itt húzódó gázvezeték miatt 20-20 m-es védőtávolság volt hatályban, majd miután ezt
felújították, ez a védőtávolság lecsökkent 10-10 m-re, így új építési telkek kerültek kialakításra. Főleg a vasút melletti területen található lakások állapotát szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, mely a városrészben 20,08 %, ami Kazincbarcika 6,26 %-os mutatójával összehasonlítva rendkívül kedvezőtlen képet mutat. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
25,0000 20,0000 15,0000
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
10,0000 5,0000
4.2.3. Lakosság 0,0000 Kazincbarcika város
Felsőbarcika városrész
A területen élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 3144 fő. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Felsőbarcika lakónépessége 2001-ben 2756 főt számlált, amely a város egésze népességszámának (32.356 fő) mintegy 8,51 %-át képezte. Az állandó népességi mutatókat vizsgálva hasonló viszonyokat figyelhetünk meg, hisz az állandó népesség 2613 főt számlált 2001-ben, amely a város egészének (32.962 fő) 7,92 %-a. A helyi lakónépességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 13,79 %, a 15-59 korúaké pedig 60,52 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 25,6 %-ot, mely utóbbi mutató e városrészben a legmagasabb Kazincbarcikán. Ebben a városrészben tehát a lakosság elöregedése tapasztalható , amire magyarázatot adhat, hogy a legelső kazincbarcikai lakott területek tartoznak ide. Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint
70,0 60,0 50,0 [%]
40,0 Kazincbarcika város
30,0
Felsőbarcika városrész
20,0 10,0 0,0 0-14 évesek aránya
15-59 évesek aránya
60- x évesek aránya
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 20,92 %, ami Kazincbarcika azonos mutatójánál (22,55 %) kedvezőbb képet ad. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi (11,35 %) átlagtól kis mértékben kedvezőtlenebb képet mutat, hiszen Felsőbarcika esetében e mutató 10,06 %-os. A foglalkoztatottak arányát vizsgálva a 15-64 éves népességen belül megállapíthatjuk, hogy a Felsőbarcikai városrészben (47,24 %) ez a mutató a teljes város 51,18 %-os átlagához képest némileg kedvezőtlenebb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen (48,38 %), ami a teljes város 33,67 %-os átlagához képest viszont kedvezőtlenebb képet mutat.
Képzettségi adatok
25,0 20,0 [%]
15,0 10,0 Kazincbarcika város
5,0
Felsőbarcika városrész
0,0 Legfeljebb általános Felsőfokú iskolai végzettséggel végzettségűek a 25 rendelkezők aránya éves és idősebb az aktív korúakon népesség arányában (15-59 évesek) belül Munkaerő-piaci
adatok
50,0 45,0
A helyi munkanélküliség meglehetősen kedvezőtlen viszonyait szemlélteti a rendszeres 40,0
munkajövedelemmel35,0nem rendelkezők magas aránya (47,78 %) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, ami a 30,0 városi átlagnál (48,82 %) alig alacsonyabb. A legfeljebb általános iskolai 25,0
végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (14,99 20,0
%) az aktív korúakon15,0belül szintén alig alacsonyabb a városi mutatónál (16,33 %).Kazincbarcika város Felsőbarcika városrész
10,0 5,0 0,0
Rendszeres
Legfeljebb általános
munkajövedelemmel iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya
rendelkezők és
az aktív korúakon (15-
rendszeres
59 évesek) belül
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Foglalkoztatottak Foglalkoztatott nélküli aránya a 15-64 éves népességen belül
háztartások aránya
A városrészben két szegregátum található. Széchenyi- Kossuth utca- Hadak útja vasúti pálya26-s főút, Névtelen út, valamit a Zrínyi u –vasúti pálya –Lórántffy Zs. u. - Névtelen út területek. A Kossuth utcán több, egy-egy házra kiterjedő, több mutató alapján szegregáltnak tekinthető család él, a páros oldalon kettő, a páratlan oldalon négy házban. Az utcában már ott van a gázvezeték, de nagyon kevés a becsatlakozás . A lakók két-három házanként egy-egy közkutat használnak. A családokat és problémáikat a Szociális Osztály munkatársai ismerik, a nagycsaládosok gyermekvédelmi támogatást kapnak. A Széchenyi utcában, egy udvarban három fő albérlőt találtunk. A két utcában lakók összlétszáma a 2001-s adatokhoz képest-59 fő helyett most 48 fő, így a területet nem kezeljük szegregátumként. A másik, 54 fős szegregátumot a városi önkormányzat Szociális Főosztályának főosztályvezető –helyettesével és gyermekvédelmi felelősével bejártuk. Megállapításuk szerint a Zrínyi Ilona utca és a Lorántffy u és környéke nem tekinthető szegregátumnak. A szegregátumok részletesebb bemutatását az Anti-szegregációs terv tartalmazza.
Szegregátumok Kazincbarcika egyes részein a KSH szerint
4.2.4
Infrastruktúra
A villamosenergia-ellátottság, a közvilágítás, valamint a telefonhálózat teljes körűen kiépített a városrészben. A városrészben öt utca (II. Rákóczi F. út, Kacsóh P. út., Hadak útja, Kossuth L. u., Széchenyi u.) csak részben ellátott vezetékes gázzal. A KAZINC-THERM Kft. által működtetett, 2002-ben átadott gázmotoros távfűtő-erőmű is ebben a városrészben található, amely a hőenergiát szolgáltatja a város lakásai mintegy 65 %ának távfűtéséhez, mely arány országosan a második legmagasabb arány. A fűtőmű összességében több mint 8.200 háztartási és 450 egyéb célú felhasználót szolgál ki Kazincbarcika területén. A hőtermelést és a hőhordozó víz keringtetését a fűtőmű végzi, az összes többi feladatot a KAZINC Távhő Kft. látja el.
A városrészben mindenhol található vezetékes ivóvíz hálózat, de a hálózati elemek elöregedtek. Az Alkotmány út és a Kenyérgyár közötti részen nincs kiépítve a szennyvízhálózat (Alkotmány út, Gorkij utca, Arany János utca, Új élet utca) , kivéve a Kacsóh Pongrác utat. A városrész úthálózata teljesen kiépített és pormentes, a területen napi viszonylatban 44 helyi, 570 helyközi autóbusz járat közlekedik. A jelen városrész közlekedési kapcsolatára jellemző, hogy a 26. számú főút - ami egyébként a városrészt keletnyugati irányban ketté is szeli - teremti meg a város központi részével Kazincbarcika külső közlekedési kapcsolatának mintegy háromnegyed részét. A Jószerencsét út nyugati része szintén jelentős forgalmat bonyolít a városban. A nehéz teherjármű és autóbusz forgalom így egyrészt a Jószerencsét úton, valamint az Egressy út belvárost nem érintő szakaszán, illetve a Hadak útján zajlik. A városrész többi utcája, köztük a még jelentősebb forgalmú Alsóvárosi körút sem vezet le jelentősebb forgalmat, ezek jobbára összekötő, lakótelepi feltáró jellegű utcák, és terek. A városrész nagy forgalmat bonyolító útjainak felújítása indokolt lehet, hiszen itt az úthibák a túlterhelés következményei. Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi járatai 9 autóbuszvonalon közlekednek, ebből a jelen városrészt az alábbi járatok érintik: 1., 3., 6., 23., 42. A helyközi járatok Ózd felől, Aggtelek, Edelény, Sajószentpéter, Miskolc irányából áthaladnak vagy érintik a városrészt. A városrész északi része ipari kereskedelmi jellegű, ott megfelelő a parkolóhelyek száma, de a háztömbök között bár igen sok gépkocsi parkoló található, ezek főleg napközben kevésnek bizonyulnak. A városrészben kerékpárutak építésének helyigénye is kielégíthető lehet, főleg az Egressy és a Hadak útja szakaszokon.
4.2.5
Közszolgáltatások
A városrészben nem működik bölcsőde, azonban egy óvoda (Alsóvárosi Körúti Tagóvoda) már megtalálható itt. A Dózsa György úti Általános Iskola épülete Sajókazinc határán helyezkedik el. A tanulók összetételére ez a kettősség jellemző, legnagyobb számban lakótelepi környezetből, sokan a BorsodChem lakótelepéről illetve Sajókazinc falusi jellegű környezetéből járnak ide. Az Alsóvárosi körúton fekvő Herman Ottó Tagiskolában jelenleg 255 gyermek tanul. Az iskolában két idegen nyelv oktatása folyik, választani lehet a német és az angol nyelv közül. Alsó tagozaton minden osztály iskolaotthonos formában működik, az ötödik osztályosok a napközis foglalkozásokon vehetnek részt. Az intézmény ad helyet 2008. február 1.-től a Városi Gyermekkönyvtárnak is.
A városrészben működő Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium 1961-ben kezdte meg működését 103 tanulóval, 5 pedagógussal, 6 szakoktatóval, 4 gazdasági dolgozóval. A képzés szerves vegyész és nitrogénipari vegyész szakmákban indult, az intézmény elsősorban a Borsodi Vegyi Kombinát szakember szükségletének a kielégítésére jött létre. Az iskola 1963-ban lett önálló, ekkor kapta a MüM 105. sz. Iparitanuló Intézet nevet. Ebben az időszakban a BVK mellett a TVK és ÉMV szakember utánpótlását is képezi elsősorban vegyész szakmákban. 1978-ban társadalmi összefogással elkészült a 400 fős kollégium. Az iskola és kollégium között szoros kapocs jött létre, az iskola egyes helyiségei átkerültek a kollégiumba, amely ma már tantermeknek, tankabineteknek, tanboltnak, tanműhelyeknek is helyet biztosít. Az évek folyamán az intézmény az ipari szakmák (vegyianyag-gyártó, géplakatos, villanyszerelő) mellett a szolgáltató szakmák (élelmiszer és vegyiárú eladó, szakács, pincér, fodrász) irányába nyitott, továbbá beindította a kereskedelmi technikus képzést. Ma már a szolgáltató szakmákban képezi tanulóinak közel 75%-át. A városrészben található a Szociális Szolgáltató Központi által működtetett III. sz. Idősek Klubja. A városrész nem rendelkezik háziorvosi körzettel, de megtalálható itt egy fogorvosi rendelő. A könyvtári olvasójeggyel rendelkezők számát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ebben a városrészben lakik a könyvtári olvasójeggyel rendelkezők 8,98 %-a, ami megegyezik a városrészre eső lakosság arányával. A városrész legfontosabb sportlétesítményeként a Hadak útján található a kazincbarcikai Városi Fedett Uszoda. A városrészben található kettő postahivatal is, ami a lakosság ilyen irányú szükségleteit megfelelően ellátja.
4.2.6
Vállalkozások
A Kazincbarcika ipari zónájának helyet adó városrészben az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2001. évben 398 db volt, ami 2004-re kismértékben lecsökkent (334 db), majd a 2007-es évre ismét emelkedett. Ekkor 358 db volt, ami a teljes város területén található vállalkozások 23,08 %-a. Az iparűzési adóbevételt vizsgálva azonban folyamatosan növekvő tendenciát figyelhetünk Iparűzési adóbevétel nagysága meg. 2001-ben a tárgyi bevétel 408.000.000 Ft volt, míg 2004-re ez 714.529.100 Ft-ra 1 600 000 000
növekedett, majd a 2007-es évben az adóbevétel már elérte a 1.018.790.801 Ft-ot, ami 1 400 000 000
jelentős növekedést mutat. Kazincbarcika város iparűzési adóbevételének a jelen 1 200 000 000 1 000 000 000majdnem kétharmadát (64,28 %) szolgáltatta. városrész 2007-ben 800 000 000
Kazincbarcika város
600 000 000
Felsőbarcika városrész
400 000 000 200 000 000 0 2001
2004 [Ft]
2007
A városrészben a 10 legnagyobb helyi iparűzési adó fizető kazincbarcikai vállalkozásból az alábbiak találhatóak: - A BorsodChem Zrt. Kelet-közép Európai legnagyobb vegyipari üzemeként műanyagipari alapanyagokat (PVC, MDI, TDI, polisztirol), klóralkáli elektrolízis termékeket, ammóniát, peroxidokat, illetve ezen termékek gyártásához szükséges intermediereket állít elő. A Társaság a termékek, intermedierek alapanyagit, segédanyagait a Hadak útja mentén fekvő ipari területén tárolja. -
A cseppfolyós gázok termelésével, valamint palackos gázok forgalmazásával foglalkozó, francia tulajdonú
AIR LIQUIDE Hungary Ipari Gáztermelő Kft.
levegőbontója 1997-ben létesült Kazincbarcikán. -
Az Ongrobau Kft. építészeti, felújítási, kivitelezési munkák végzésével, valamint karbantartással és korrózióvédelemmel foglalkozik.
-
A Dynea Hungary Kft. különböző felhasználási területekre gyárt karbamidformaldehid alapú gyantákat. További tevékenységei a faforgácslap-, rétegelt lemez-, furnérlemez-, parketta-gyártás, bútorgyártás, bútoripari ragasztás. -
A Heinzler Gépgyártó Kft. fém- és acélszerkezetek gyártásával foglalkozik.
-
A 370 főt foglalkoztató Kübler Konfekcióipari Kft. 1995 óta a Kazincbarcikán zöldmezős beruházásként létesített üzemkomplexumában készíti az évi mintegy 600ezer darab munka- és védőruházati termékét.
-
A Framochem Kft. a BorsodChem Zrt. területén található vegyipari üzem, amely szénmonoxidból és klórból folyamatos eljárással foszgént állít elő, amit nagyobb mennyiségben tárol is. A termelt foszgén felhasználásával variábilis gyártósorain különböző foszgén intermedier családokat gyárt.
A Felsőbarcikai városrészben található a kereskedelmi és magánszálláshelyek 60,7 %-a, ami a legmagasabb arány a többi kazincbarcikai városrész viszonylatában. A városrészben működő 82 férőhelyes Hotel Borsodchem 35 kétágyas szobával, és 6 lakosztállyal, a két csillagos Bajor Sörház Étterem és Panzió 10 férőhellyel rendelkezik. Az Irinyi János úton található a 80 férőhelyes Irinyi János Munkásszálló. A vendéglátóhelyek száma a 2007-es évben 44 db volt a városrészben. Ebben a városrészben található a kazincbarcikai kiskereskedelmi üzletek 18,44 %-a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 19,53 %-a, míg a ruházati jellegűek 20,00 %-a. Kazincbarcika nagyobb bevásárló központjai (a TESCO, valamint a nyitás előtt álló Aldi) szintén ebben a városrészben találhatóak. A Hadak útja mentén számos vállalkozás, kereskedelmi egység tevékenykedik, úgy mint autószalon és szerviz, benzinkút, építőanyag szaküzlet, bútorbolt, műszaki áruház, kisgép szaküzlet, italbolt)
4.2.7
Környezet
A jelen városrészben védett terület nem található, a zöldfelületek kiterjedése 32.428 m 2. A jelenlegi gyűjtött hulladék mennyisége a városrészben 5876,7 m3, ami a város egészéhez (59.538,4 m 3) viszonyítva 9,87 %. A városban a lakosság kommunális adót fizet (mely alól a 70 évnél idősebbek bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben részesülnek) így nincs külön szemétszállítási díj. A kommunális adót fizető lakások száma a jelen területen 1270 db. A BorsodChem Zrt. üzemi területén fennáll az alábbi súlyos balesetek bekövetkezésének veszélye: robbanás, tűz, mérgező gázok (klór, vinil-klorid, etilén, foszgén, ammónia) szabadba kerülése. A jelentős potenciális veszélyek ellenére a vegyipari üzem eddigi működése biztonságosnak minősíthető, a vállalat fennállása alatt komolyabb veszélyhelyzet még nem állt elő. A Társaság a veszélyhelyzetek szakszerű kezelésére belső védelmi tervet készített, amely rögzíti a balesetek észlelésével, a riasztással, a mentési, kárcsökkentési feladatok
megkezdésével,
a
segítségkéréssel,
a
tájékoztatással,
az
utómunkálatok
elvégzésével, illetve a környezet rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat. Katasztrófahelyzet esetén a legfontosabb feladat a veszélyes folyamatok eszkalációjának megakadályozása, a szabadba kerülő veszélyes anyagok mennyiségét korlátozása, illetve a szabadba került anyagok semlegesítése.Az üzem automatikus működésű beépített védelmi rendszerei úgy kerültek megtervezésre, hogy a számításba vehető legnagyobb üzemzavart is
biztonságosan tudják kezelni, továbbá működésük teljes körű áramkimaradás esetén is biztosított. A munkavállalók részére a vészhelyzeti beavatkozáshoz a BC megfelelő mennyiségű, korszerű személyi védőeszközt, hatékony mentő, elhárító eszközöket, speciális szerszámokat stb. tart készenlétben a veszélyes létesítményeiben. A vészhelyzetek elhárításához a BorsodChem létesítményi tűzoltósága is rendelkezésre áll, mely 24 fő főfoglalkozású és 120 fő önkéntes tűzoltóból álló egység fel van szerelve, és ki van képezve a társaságnál számításba vehető vészhelyzetek elhárítására, és műszaki mentésre.
4.2.8
Közbiztonság
A városrészben a köznyugalom megzavarására alkalmas cselekmények jellemzőek. A városrész a lakott területek határán található, így betörések és garázsfeltörések gyakran előfordulnak. A városrész külső peremén falusi jellegű, elöregedett lakossági összetétel jellemző, ami táptalaja az úgynevezett ” utazó bűnözésnek” (besurranó tolvajlások, csalások). Idényjelleggel mezőgazdasági terménylopások is jellemzőek.
4.2.9. SWOT elemzés
Újkazinc-Sajókazinc SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Hagyományokkal rendelkező vegyipar Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Kiépült intézményhálózat Helyközi tömegközlekedés megoldott Zöldterületek jelentős száma és kiterjedése Új kereskedelmi, gazdasági területek kijelölésének és koncentrálásának lehetősége Idősek erős helyi kötődése
Gyenge a KKV-k tőkeereje, és innovációs potenciálja A közszolgáltatások infrastruktúrája elavult Képzett, fiatal korosztály elvándorlása A lakosság foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak Hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek számának növekedése, veszélyeztetett területek kialakulása Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya Magas az iparosított technológiával épült rossz energiahatékonyságú épületek aránya Alacsony komfortfokozatú lakások magas száma A fiatalok kötődése alacsony Gázvezeték kiépítettség részleges hiánya
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
Határ közelsége, együttműködések erősítése A köz- és szakigazgatási szolgáltatások racionalizálása A gazdálkodó szervezetek állami és uniós forrásokat használnak ki A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás. (telekvásárlás, házépítés, adókedvezmény) A helyi gyökerű vállalkozásoknak, valamint a zöld- és barnamezős beruházásoknak köszönhetően nő a helyben lévő munkahelyek száma A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása, szegregációs problémák kezelése ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával.
Nagyobb munkaadók termelésleépítése Rozsdaövezet kialakulása, a terület gyorsuló leszakadása Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése Épületdegradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése Pályázati támogatás hiányában Kazincbarcika ezen városrésze is kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből Szegregátumok kialakulása
KERTVÁROS-HERBOLYA
Utcanév
Klapka Gy. Út
Akácfa út
Kökény út
Aknász út
Liliom út
Ádám völgy
Margaréta út
Balázsvölgyi utca
Mányoki Á. Út
Barabás M. út
Mogyoró út
Bartók B. út
Munkás út
Batthyányi L. út Berkenye út
Műszerész út Paál L. út
Bodza út
Pesti B. út
Bükkalja út
Pincesor
Csalogány út
Sallai I. köz
Csákány út
Sáros völgy
Csille út
Szeder út
Csontváry
Szegfű út
Erdész út
Tardonai út
Galagonya út
Tárna út
Gábor Á. Út
Tervtáró út
Gépész út
Tulipán út
Gyöngyvirág út
Vadrózsa út
Hadik út
Vadvirág út
Herbolya-
Vak Bottyán út
Erdészház HerbolyaRégitelep Herbolyai út Hóvirág út Illyés Gy. Út Kert út Kiserdősor út
Vájár út Vegyész út Vécsetal tanya Völgy út
4.2.1
Városszerkezet
A városrészek felosztásában 3. számmal jelölt városrészbe a Kertváros-Herbolya nevű településrészek tartoznak. A jelen hagyományos beépítésű és vegyes használatú , több karakterű területet felölelő városrész a Belvároshoz csatlakozik a város hossztengelyének mentén, a Belvárostól dél-délkeleti irányban.
A területnek az Újkazinc-Sajókazinc
városrésszel is van egy érintkezési pontja a Csónakázótó környékén. Ebből a városrészből kivezető úton (Tardonai út) keresztül érhető el a Bükk-hegység és Eger, ezen út mentén számos hétvégi telek, kisebb nyaraló található. A városrész jellemzően családi házas beépítésű, azonban itt is találhatóak ipari jellegű telephelyek, nagykereskedelmi telepek, autószalonok, sportpályák, szabadidős területek, továbbá a városrészben található továbbá a Volán buszpályaudvara is. A Kertváros területe a Gábor Áron és Illyés Gyula utcák között az Régi telepig tart. A Kertvárossal szomszédos területen, Kazincbarcika nyugati részén található a város legújabb, legmodernebb, és legnagyobb presztízsű családi házas területe az úgynevezett Rózsa domb, ahol többnyire a fiatalabb és jómódú lakosság él. A 77,9848 ha alapterületű, utcanevek nélküli Régi telep - amelyet észak-nyugati oldalról a Tardonai út, északi-keleti oldalról a Gábor Áron utca, a Herbolyai út és a Kertváros határol bányászkolóniaként jött létre a 19. század végén. A terület déli, délnyugati határa Kazincbarcika városhatárával esik egybe. A néhány épületből álló „Barak” elnevezésű településrész a Régi teleppel egyidős, és azonos funkcióra létesült. 1923-ban kezdődött meg a Radvánszky-táró kihajtása, amely 1945 után Tervtáróként lett ismert. Az 1970-es években a Régi telep területe a bányászat egyik magyar fellegvárának számított. 1977-ben a Bükkaljai Bányaüzem bányáiban, köztük a Tervtárón kétezer-kétszázan dolgoztak. A Tervtárón 1986ban szűnt meg végleg a szénkitermelés.
4.2.2
Épületállomány
A Kertváros területén az 1970-es, 80-as években épült, az időszakra jellemző sátortetős házak jellemzőek, azonban a Kazincbarcikai Sport Központtól keleti irányban egyszintes panelépítésű sorházak is megtalálhatóak. A Rózsadomb területén jellemzően a 90-es években épült családi házak a jellemzőek, mely épületeket kisebb telkekre, egymáshoz közel építették.
A Rózsadomb új nyitású utcájában található 19 építési telek még nincs közművesítve, a Rózsadomb déli oldalán található terület belterületté nyilvánítását is tervezi az önkormányzat saját közművesítéssel. A Régi telepet a XIX. század végétől kezdődően mind a mai napig 4-6 családi házból álló kolóniaszerű beépítettség jellemzi. Az Új telepen illetve a Balázsvölgy út területén egyaránt mintegy 20-20 lakás áll, a fennmaradó lakásállomány a szűken értelmezett Régi telep területén található. A fenti lakások 81,6%-a alacsony komfortfokozatú,
hajdani
bányászlakás, egy-egy házsoron 4-6 db szoba-konyhás (fürdőszoba nélküli) 28-30 m2 alapterületű lakás található, e komfort nélküli lakások a magas gyermeklétszám miatt gyakran túlzsúfoltak. A Régi telep lakosai próbálják ajtón belül fejleszteni, komfortosabbá tenni lakásaikat, de kevés sikerrel, mivel a meglévő ingatlanok esetében jelentős problémát okoz a házak alapját jelentő homokkő alapozás miatti állandó,
folyamatos vizesedés. A
bányaművelés befejezése óta jelentősen megemelkedett a térségben a talajvíz szint , további jelentős problémát okoznak a fakadó bányavizek. A területen mindössze mintegy 1000 méter burkolt árok került kiépítésre a csapadékvíz elvezetése céljából, melyet a lakosság egy része az ajtaja előtt szennyvíz csatornának használ.
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
14,0000 12,0000 10,0000
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
8,0000 6,0000 4,0000 2,0000 0,0000
Kazincbarcika város Kertváros városrész
A lakásállományt vizsgálva jelen városrészre a családi házas és sorházas épületek a jellemzőek. A lakásállomány a 2001-es évben a Kertváros területén 1922 db volt, ami 15,46 % a város egészéhez viszonyítva. A 2007-es építési és bontási engedélyek alapján a városrészben 7 db új lakás épült, míg jelentősebb bontás csak 2002-ben (6 db) és 2004-ben 11 db volt. A területen található lakások állapotát szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, amely a városrészben 13,22 %, ami a települési 6,26 % -hoz képest meglehetősen kedvezőtlen képet mutat.
4.2.3. Lakosság A területen élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 5049 fő. A városrész lakossága vegyes státuszú, a Régi telepen az alacsonyabb státuszú szegényebb néprétegek, míg a Rózsadomb családi házas zónájában a közepes és magasabb státuszú lakosság él. A KSH adatok alapján a Kertváros lakónépessége a 2001. évben 5731 főt számlált, amely a város egészének (32.356 fő) mintegy 17,71 %-át teszi ki a népességszámában. Az állandó népességi mutatókat vizsgálva hasonló viszonyokat figyelhetünk meg, 2001-ben a Kertváros állandó népessége 5912 fő volt, amely a város egészének (32.962 fő) 17,93 %-a. A foglalkoztatottak arányát vizsgálva a 15-64 éves népességen belül megállapíthatjuk, hogy a Kertvárosban (49,04 %) ez a mutató teljes város átlagához képest több mint 2 százalékkal kedvezőbb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Kertvárosban 35,12 %, ami a teljes város átlagához (42,2%) képest szintén kedvezőbb képet mutat. Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint
70,0 60,0 50,0 40,0
Kazincbarcika város
[%]
Kertváros városrész
30,0 20,0 10,0 0,0 0-14 évesek aránya
15-59 évesek aránya
60- x évesek aránya
A jelzett átlagok mellett a területen jelentős szélsőségek találhatók foglalkoztatás, jövedelem és iskolázottság tekintetében is. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 18,99 %, ami a városi mutatónál (22,55 %) kedvezőbb képet mutat. Képzettségi adatok
25,0 20,0 [%]
15,0 10,0 5,0
Kazincbarcika város
0,0
Kertváros városrész Legfeljebb általános Felsőfokú iskolai végzettséggelvégzettségűek a 25 rendelkezők aránya éves és idősebb az aktív korúakon népesség arányában (15-59 évesek) belül
A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi átlagtól (11,35 %) kedvezőbb képet ad, mivel a Kertváros esetében e mutató 18,71 %-os. A foglalkoztatottak arányát vizsgálva a 15-64 éves népességen belül megállapíthatjuk, hogy a Kertvárosban (49,04 %) ez a mutató teljes város átlagához képest több mint 2 százalékkal kedvezőbb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Kertvárosban 35,12 %, ami a teljes város átlagához (42,2%) képest szintén kedvezőbb képet mutat. A fenti kedvező mutatók annak köszönhetőek, hogy a városrész lakosságának túlnyomó részét adó Kertvárosra és a Rózsadombra a közepes és magas státuszú lakosság jelenléte a jellemző, az itt újonnan épült családi házakat és villákat Kazincbarcika állandó munkahellyel, és jellemzően magas jövedelemmel rendelkező rétegei tulajdonolják. Munkaerő-piaci adatok
50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0
Kazincbarcika város 20,0
Kertváros városrész
15,0 10,0 5,0 0,0
Rendszeres munkajövedelemmel Legfeljebb általános iskolai Foglalkoztatottak aránya a 15-64 Foglalkoztatott nélküli háztartások nem rendelkezők aránya az aktív végzettséggel rendelkezők és éves népességen belül aránya korúakon (15-59 évesek) belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
A munkanélküliségi viszonyokat szemlélteti a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aktív korúakon (15-59 évesek) belüli aránya, ami a városrészben mintegy 2%-kal alacsonyabb a 48,82 %-os városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 15,01 % az aktív korúakon belül, ami ugyancsak alacsonyabb a 16,33 %-os városi mutatónál. A Régi telepen élők alacsony foglakoztatási szintjének következtében a lakosok jövedelmi viszonyai nagyságrendekkel rosszabbak, mit a városrészi átlag, az alacsony jövedelmek következtében a lakosok jelentős rész részesül különböző szociális támogatásokban. A magas munkanélküliség okai között említhetjük a lakosság alacsony képzettségi
színvonalát, a Régi telepen a lakosság 58%-a nem végezte el a nyolc általánost, és az ott élők háromnegyede nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A Régi telep lakónépességének általános egészségi állapota rosszabb, mint a város lakosságának átlagos egészségi állapota, amely összefüggésben áll a terület higiénés viszonyaival, a közműellátottság alacsony szintjével, és a területen folytatott állattartás körülményeivel is. A városrészen belül a Régi telep területét a KSH két szegregátumot különített el, ezek elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be, részletes bemutatását pedig az Anti-szegregációs terv tartalmazza.
Szegregátumok Kazincbarcika egyes részein a KSH szerint
4.2.4
Infrastruktúra
A villamosenergia-szolgáltatás, illetve a telefonhálózat teljes kiépített a városrészben, a közvilágítás kiépítettsége azonban a Herbolya területén nem teljes. A városrészben minimális a távhő-szolgáltatás , csak a Kertvárosi Tagóvoda és a kertvárosi szolgáltató tartozik ide. A Régi telep több utcájában (Illyés Gy. u., Tardonai út) nincs, illetve csak részben kiépített a vezetékes gázszolgáltatás. Az ivóvíz gerinchálózat kiépített, közterületen több közkút található, a lakásokba történő vízbekötések azonban nem jellemzőek a területen. A herbolyai részen azonban nem található szennyvízhálózati fővezeték, így a terület régi építésű épületeinek szennyvíz elvezetése jelenleg nem biztosított. A keletkezett szennyvizek szabálytalanul megépített szennyvíz derítőkben kerülnek elhelyezésre, vagy ennek hiányában a kertekben szétöntözésre kerülnek.
A városi hálózathoz kapcsolódó közterületi gravitációs szennyvíz csatorna jelenleg az Illyés Gyula úton a Don Bosco szakiskoláig illetve a szeszfőzdéig van kiépítve NÁ 300, illetve NÁ 200 átmérővel. A közcsatorna hiánya jelentősen rontja a Régi telep falusias környezetében élők életminőségét, és szoros összefüggésben áll az Régi telepen tapasztalható egészségügyi problémákkal. Az önkormányzat koncepciója szerint az építendő szennyvízcsatorna hálózat befogadója a szeszfőzde előtti utolsó szennyvíz tisztító akna lenne. A befogadó aknába a barakk épületeknél elhelyezett közterületi szennyvíz átemelőből nyomott vezetéken kerülne a szennyvíz. A közterületi átemelőig a tervek szerint NA 200 átmérőjű vezetéken juthat el a szennyvíz, a vezeték a tervtárótól indulna, és az átemelőig tartana. A lakóépületek szennyvize (Barakk, Újbánya-telep) összefogva NA 160 átmérőjű vezetéken kerül bekötésre a gravitációs vezetékbe. A koncepció szerint a Balázs-völgyben is gravitációs szennyvízcsatorna épülne, és a Tardona patak mellett elhelyezett közterületi átemelővel kerülne nyomott vezetéken az építendő gravitációs vezetékbe. A Herbolyán található telkek szennyvízhálózati bekötése folyamatos problémát jelent, az ingatlantulajdonosok 3-4 lakást kötnek be egyszerre. A Herbolyától észak-nyugatra lévő rózsadombi rész új családi házai folyamatos fejlesztési igényt generálnak a szennyvíz szolgáltatás terén. Jelenleg a közüzemi díjtartozások mértéke alacsony a városrészben. A Régi telep úthálózatának egy része nem pormentes, az Illyés Gyula úttól kifelé, a patakon túl található falusias részen nincs aszfaltos út. (Illyés Gyula út, Sárosvölgyi út, Balázs-völgy utca – ez utóbbinak egy részét tavaly az önkormányzat zúzalékkővel borította, így sármentes) A Kertváros Kazincbarcika szélén terül el, viszonylag kis térmértékű területet érintve. Mivel a városrész a Kazincbarcikát Tardonával összekötő országút mindkét oldalán fekszik - részben az abból kiágazó utcák alkotják - ennek megfelelően belső közlekedése nem jelentős, a forgalom a Tardonai úton és a Herbolyai úton bonyolódik. A Tardonai úton érhető el a Bükk térsége, ezen az úton sok a hétvégi telek, ezért a magán forgalom a jellemző. A szomszédos települések, a Bükk, valamint Eger felé is ezen az úton közlekednek a helyközi autóbuszok, de a kiránduló buszok is, ezért az út terhelése relatíve jelentős. A Tardonai út a Belváros határától, a Volán pályaudvartól kezdődik és a városhatárig tart, a Herbolyai út a városrész keleti felén húzódik néhány száz méterre a Tardonai úttól, azzal párhuzamos, majd az Illyés Gyula utcába torkollik. A többi utca a lakóövezetekben található, állapotuk átlagos, néhol kisebb javításra szorulnak. Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi járatai 9 autóbuszvonalon közlekednek, ebből a városrészt az alábbiak érintik: a 4., 4/B és 4/C, valamint a 9-es. A városrészt érintő napi 25
helyközi járat közül a Tardona irányából érkezőket és oda indulókat veszik igénybe a lakosok helyi járatként a város tarifahatárán belül. Kertváros lévén a területen belül nincs igény nagy befogadó képességű parkoló kapacitásra. Kerékpárút a városrészben nem található, de ez nem is elsőrendű fontosságú a terület elérhetősége, városközponttal való kapcsolata szempontjából.
4.2.5
Közszolgáltatások
A városrészben nem működik bölcsőde, sem általános iskola, de megtalálható itt egy óvoda (Kertvárosi Tagóvoda, 3700 Kazincbarcika, Akácfa út 12.), és három középiskola. A Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Iskola (3700 Kazincbarcika, Herbolyai u. 9.) Kazincbarcika legrégibb szakképző intézménye. A gazdasági igényeknek megfelelően az intézmény képzési profilja egyre bővült, kiegészült; több szakmában szakmunkásképzést, szakközépiskolai és technikusi képzést is folytatnak. A képzési profil 1999-ben a művészeti szakközépiskolai képzéssel bővült, s a képző -és iparművészet területén immár négy OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére van lehetőség. A Jókai Mór Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (3700 Kazincbarcika, Herbolyai u. 1-3.) a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolából kiválva, 1976. szeptember 1-jén kezdte meg működését Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskola néven. Fennállásának 20. évfordulóján, 1996 novemberében vette fel Jókai Mór nevét. Az iskola kollégiuma önálló intézményként kezdte meg működését 1976-ban. 1981 szeptembere óta az iskolával közös igazgatás alatt működik. Az intézmény alapító okirata szerint három feladatot lát el: érettségire felkészítő (gimnáziumi, pályaorientációs, szakmacsoportos alapozó) képzést, érettségire épülő OKJ- szerinti szakképzést valamint kollégiumi ellátást folytat. Az intézmény arculatát alapvetően meghatározza a képzés humán jellege. A Régi telepen található a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium intézményében az általános képzés mellett felzárkóztatás, érettségire való felkészítés, szakmunkásképzés és kollégiumi nevelés is zajlik. Az oktatást az alábbi egységek szolgálják: Közösségi Ház, Tanári épület, illetve egy élelmiszer boltot, tantermeket, és tanműhelyt magában foglaló további épület. Jelenleg közel 450 fiatal és 120 felnőtt hallgató tanul az intézményben, ahol 7 szakma közül lehet választani. A négyéves középiskolai képzést folytató iskola tanulói az érettségi vizsga letételét követően a 13., 14. évfolyamon szakmai képesítést is szerezhetnek: ügyintéző-titkár, ívnyomó gépmester illetve fodrász
szakmákban. A Herbolya területén jelenleg a szakképzéssel foglalkozó oktatási egység található, a szakmák közül csak a fodrászokat képzik a belvárosi Május 1 úton. Az Régi telep hátrányos helyzetű gyermekeinek nevelésében kiemelkedő szerepet játszó intézménybe felvett 423 gyermek közül 285 gyermek (67%) halmozottan hátrányos helyzetű, 98 gyermek (23%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola tevékenysége kiemelkedő jelentőséggel bír az Régi telepen. A könyvtári olvasójeggyel rendelkezők számát vizsgálva megállapítható, hogy a jelen városrészben él a könyvtári olvasójeggyel rendelkezők 13,69 %-a, amely mutató megközelítőleg azonos a városrész lakosságának a város egészhez viszonyított arányával. A városrészben működik a Kazincbarcikai Sport Központ (3700 Kazincbarcika, Akácfa út 2.). A 2006-ban teljes körűen akadálymentesített Városi Sportpark és Tornacsarnok számos lehetőséget biztosít a verseny- és diáksport gyakorlóinak ugyanúgy, mint a városba látogatóknak a sportoláshoz, szórakozáshoz. A birkózó csarnok, a súlyemelő terem, a Tornacsarnok és Munkacsarnok számos világ-, Európa, és Magyar bajnoki mérkőzés színhelye, amit a legutóbbi évek kiemelt rendezvényei is jól példáznak: Magyar Férfi Sakkbajnokság, Női Vízilabda Magyar Kupa 4-es döntő, Férfi Vízilabda Indesit Road-Show, Nemzetközi Kerékpáros Körverseny, Röplabda Magyar Kupa Döntő, Felnőtt Kötöttfogású Birkózó Magyar Bajnokság, Profi Boksz Gála, Masters Súlyemelő Világbajnokság. A városrészben egy postahivatal található, ami a lakosság ilyen irányú szükségleteit megfelelően ellátja.
4.2.6
Vállalkozások
A városrészben a vendéglátóhelyek száma a 2007-es évben 12 db volt. Ebben a városrészben található a kiskereskedelmi üzletek 6,52 %-a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 6,12 %-a, míg a ruházati jellegűek 6,00 %-a. A 2005. júliusától üzemelő, 16 kétágyas szobával és 4 lakosztállyal rendelkező három csillagos Hotel Lukács, az egy csillagos Strand Motel és Kemping, illetve a Strand étterem mindegyike a városi strandfürdő öthektáros környezetében található. A település egyetlen strandfürdőjének teljes rekonstrukciója 2003ban fejeződött be, egy hároméves felújítási folyamat eredményeképpen. A Parkosított környezetben óriáscsúszda, strandröplabda-pálya, illetve négyféle melegvizes medence áll a fürdővendégek rendelkezésére. Kazincbarcika
tíz
legnagyobb
iparűzési
adót
szolgáltató
vállalkozása
közül
az
Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (3700 Kazincbarcika, Tardonai út 1.)
található a városrészben. Az ÉRV ZRt. a Magyar Állam 100%-os tulajdona. A tulajdonosi jogokat a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A Tanács feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el. A Kertváros városrészben található iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2001-es évben 656 db volt, ami 2004-re kismértékben lecsökkent 593 darabra, majd a 2007-es évben tovább csökkent. Ekkor 512 db volt, ami a teljes város területén található vállalkozások 33,01 %-a.
Az iparűzési adóbevétel mértékét vizsgálva azonban folyamatosan növekvő
tendenciát figyelhetünk meg. 2001-ben a tárgyi bevétel 79.900.000 Ft volt, míg 2004-re ez 91.092.641 Ft-ra növekedett, majd a 2007-es évben az adóbevétel már elérte a 103.752.960 Ft-ot, ami jelentős növekedést mutat. Kazincbarcika város iparűzési adóbevételének a jelen városrész 2007-ben 6,55 %-át szolgáltatta. Kazincbarcika egészéhez viszonyítva a városrész Herbolya területén a vállalkozások száma alulreprezentáltságot tükröz , a vállalkozássűrűség a városban itt a legalacsonyabb, ami részben összefügg az alacsonyabb státuszú lakosság koncentrációjával, az akcióterület falusias jellegével, perifériális elhelyezkedésével is. Iparűzési adóbevélet nagysága
1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 800 000 000
Kazincbarcika város
600 000 000
Kertváros városrész
400 000 000 200 000 000 0 2001
2004
2007
[Ft]
A mérsékelt vásárlóerőhöz és a helyi lakosság jövedelmi helyzetéhez igazodóan a Régi telepen nincs ruházati jellegű kiskereskedelmi üzlet, illetve igény hiányában működő kereskedelmi és magánszálláshely sem. A kereskedelmi egységek (élelmiszer boltok) száma 5 db, a vendéglátóhelyek száma 2 db (italboltok) volt 2007-ben. A területen található üzletek alapvetőek a lakosok ellátásban játszanak szerepet, mivel a területen élőknek alacsony a mobilitása. Az üzletekben gyakori jelenség, hogy Régi telepen lakók hitelben vásárolják meg a fogyasztási cikkeket, ami hosszú távon az adott üzlethez köti a vásárlókat. A Régi telepen az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2007-es évben mindössze 9 db volt, ami 0,58 % a város egészéhez képest. A terület iparűzési adót fizető vállalkozásai közül a legjelentősebb a
Herbolya-Fémmű Kft., amely 1991 áprilisában alakult a Borsod Megyei Kézműipari Vállalat
karbantartó
részlegéből.
A
jelenleg
12-15
főt
alkalmazó
vállalkozás
fémmegmunkálással, fém alkatrészek, antennák, valamint építőipari szendvicspanelek előállításával foglalkozik, ügyfelei közt található a BorsodChem Zrt., az Ongropack Kft., illetve osztrák importra is szállít. A Régi telepen található egy egyéni vállalkozó által üzemeltetett szeszfőzde is, amely kizárólag bérfőzéssel foglalkozik. Éves szinten mintegy 30 hektoliterfok pálinkát állítanak elő, amely az elmúlt években a fokozódó gyümölcshiány miatt 10-15 hektoliterfokra csökkent. A régi bányaüzem területén, a telep szomszédságában található a szállítmányozással foglalkozó vasszerkezetek
korrózióvédelmével,
Borsod Kamion Transz Kft., illetve a
vasszerkezet-szereléssel,
illetve
felületkezeléssel
foglalkozó FT VULC-MAN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. telephelye. A bányaüzem területén szintén telephellyel rendelkező ZVG Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. hegesztéssel, nyomástartó berendezések, acélszerkezetek gyártásával foglalkozik. Az 1993-ban alakult ABER Mérnökiroda Kft. telephelye a Tardonai út mellett fekvő ipari területen található, tevékenysége Kazincbarcikán és környékén beruházások előkészítése, tervezése, továbbá magas- illetve mélyépítés. A társaság üzemviteli épülete, öltözőket és raktárakat magában foglaló műhelycsarnoka, illetve szórt árutelepe az egykori bányaüzem 1,5 hektáros területén helyezkedik el. A társaság 30 fő körüli létszámmal működik, kőműveseket, ácsokat,
asztalosokat,
vasbetonszerelőket,
aszfaltozó
szakmunkásokat
valamint
segédmunkásokat alkalmaz, melyek utóbbiak közül néhány fő a Régi telep lakosai közül kerül ki.
4.2.7. Környezet Kazincbarcika legrégebbi városrésze észak-déli irányban hosszan elnyúló formát mutat. Ez a település-szerkezet a táji adottságoknak, a gazdasági viszonyoknak és a szomszédos települések
által
meghatározott
terjedési
korlátoknak
köszönhető.
A
bányászati
tevékenységhez kapcsolódó letelepedés potenciális terjeszkedési irányként az itt futó Tardona-patak völgye kínálkozott. A lassan beépült patakvölgyre merőleges oldalsó, kisebb völgyekben szőlő és zártkerti területek alakultak ki. A tájszerkezet, a településszerkezet legmeghatározóbb elemeit tehát a különböző völgyek alkotják. A település menti hegyoldalakat, illetve a Tardona-patak völgyének magasabban fekvő szakaszait a lakóterületek nem érintik. Helyenként a kertes mezőgazdasági területek, illetve a bányászati
területek telephelyei bukkannak csupán fel az erdőterületek által övezve. A városrész területén a bányászati tevékenység az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag megszűnt, de emlékei a bezárt bányák, meddőhányók és a bányászat okozta egyéb tájsebek még láthatók a mind a település belterületén, mind külterületén. A hajdani bányaterületek, meddőhányók, zagytározók rehabilitációja tájvédelmi, településkép-védelmi és természetvédelmi szempontokból egyaránt elvárt feladat. A Régi telep környezetében helyi jelentőségű természeti védelemre javasolt értékek a Herbolya bánya és a Mini Vadon, mely utóbbi közvetlen környezetében található a Herbolya-tó. A zöldfelületek nagysága mintegy 40.000 m 2, ami kiemelkedő a városi összeshez (36,7 km 2) képest, ugyanakkor az utak és közterületek minősége sok helyen leromlott, vagy nem kielégítő. A jelenlegi gyűjtött hulladék mennyisége a városrészben 9748,9 m3, ami a város egészéhez (59538,4 m3) viszonyítva 16,37 %. A városban a lakosság kommunális adót fizet, így nincsen külön szemétszállítási díj. A kommunális adót fizető lakások száma a jelen területen 2985 db. Családi házas terület lévén a Kertvárosban heti egy alkalommal történik a hulladék elszállítása. A Régi telep területén a hulladék elszállítása szervezett módon zsákos formában történik, amely megoldás nem kielégítő és sok esetben nem problémás., Mindezek ellenére számos, a helyi lakosok által létesített illegális hulladéklerakó is található a területen. A területen található környezeti problémák, a kiépítetlen szennyvízhálózat, a rossz állapotú, nem kiépített csapadékvíz elvezető rendszer jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a területen. Az illegális hulladéklerakók, illetve a vonatkozó önkormányzati rendelet szabályaival ellentétes állattartás következményeként jelentős számban fordulnak elő patkányok a Régi telep területén. A szennyvíz csatornázottság hiányából is eredően a Régi telep számos lakásánál a kert végében található az árnyékszék, amely állapot tarthatatlan mind környezetvédelmi, mind higiéniai szempontból, nem említve e kényszermegoldás kényelmetlenségét és a területen tapasztalható szagártalmakat.
4. 2.8.
Közbiztonság
A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint Herbolyán a legrosszabb a közbiztonság a városban, itt a személy elleni bűncselekmények is megjelennek. A betöréses lopások során az elkövetők által leggyakrabban támadott objektumok a helyi lakóépületek, tároló helyiségek, illetve a Kertváros családi- és hétvégi házai. A bűncselekmények közel kétharmad részét a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. A Régi telep lakosságának szociális kilátástalanságból fakadóan a területen a bűnözés, illetve a bűnözővé válás veszélye
jelentős, a leszakadó társadalmi rétegek tekintetében a városi átlagnál lényegesen nagyobb kriminalitási aktivitás tapasztalható. A Régi telep területére az úgynevezett szegény-, vagy megélhetési bűnözés a leginkább jellemző. Az alkalmanként okozott kár ugyan csekély, de az elkövetők jelentős része rövid idő alatt visszaesővé válik. Az elkövetett bűncselekmények túlnyomó részét (80-85%-át) anyagi haszonszerzés motiválja, az akcióterületen a lakosság szociális helyzetével összefüggő vagyon elleni bűncselekmények a jellemzőek, mint az erdei fa-, a termény-, a háziállat- a kerékpár-, valamint a fémlopások. (kerítés, tető, színesfém). A bűnözés szerkezetében évek óta nem történik jelentős változás, továbbra is a kisebb súlyú jogsértések jellemzők a Régi telepen. A Régi telep területén elkövetett személy elleni bűncselekmények döntő többségét az indulati tényezők motiválják, és az alkoholos befolyásoltságnak is jelentős szerepe van. A sértettek és az elkövetők túlnyomó többsége házastárs, élettárs, szülő, gyermek, illetve egyéb rokon, ismerős. Az ismeretlen tettes ellen indult ügyek jelentős részét nyereségvágyból, illetve más aljas indokból vagy célból követik el.
4.2.9. SWOT elemzés
Hebolya-Kertváros - SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Magas az aktívkorú népesség aránya Helyközi tömegközlekedés megoldott Zöldterületek nagy száma és jelentős kiterjedése Az idősebb korosztályok kötődése erős a városrészben A Rózsadombon közepes és magas státuszú lakossági csoportok jelenléte.
A Régi telep közszolgáltatási infrastruktúrája elavult, a helyi lakosság vásárlóereje gyenge, foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak, a hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek száma növekszik Szennyvíz-csatornázottság hiánya a Régi telepen A Régi telep lakosságának átlagos végzettségi szintje alacsony, akárcsak foglalkoztatottsága, vállalkozásainak száma, státusza és helyi kereskedelmi, vendéglátási, egyéb szolgáltatási és egészségügyi intézményi ellátottsága. A városi átlagnál rosszabb közbiztonság, a megélhetési bűnözés, garázdaság fokozódása Herbolyán Kialakult szegregátum Szolgáltatások nehéz elérhetősége a Régitelepről, mivel a helyi közösségi közlekedés járatsűrűsége nem megfelelő
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás. (telekvásárlás, házépítés, adókedvezmény) A helyi gyökerű vállalkozásoknak, valamint a zöld- és barnamezős beruházásoknak köszönhetően nőhet a helyben lévő munkahelyek száma A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Herbolyán Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával. A szegregációs problémák kezelése Városmarketing erősítése, kedvező városrészi imázs kialakítása érdekében
A városrész nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése, a herbolyai terület felgyorsuló leszakadása Épület degradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése a Régi telepen Pályázati támogatás hiányában Kazincbarcika ezen városrésze is kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből
ÚJKAZINC-SAJÓKAZINC
Mikszáth K. út Móricz Zs. Tér Nagy L. út Patak út Radnóti M. tér Szemere B. tér Thököly tér Vajda J. út Vasvári P. tér Veres P út
Utcanév Babits M. út Csokonai út Csók I. út Deák tér Egressy B út 43-45-47 Gyulai P. út Iskola út Kazinczy tér
4.2.1
Városszerkezet
A városrészek felosztásában 2. számmal jelölt Újkazinc-Sajókazinc városrész kettő jól elkülönülő egységből áll. Az egyik Sajókazinc, amelynek területe Kazincbarcika alapításakor önálló bányászfalu volt, és a későbbiekben a város nevének egyik névadó települése lett. Ezt a területet az eredeti beépítési hagyományok megőrzése mellett körbenőtte a város, és a vegyipari üzem területe. Mára mindössze néhány, részben falusias beépítettségű utca és az általuk közbezárt két kisebb tér jeleníti meg az ősi települést. Kertes családi házak jellemzik ezt a területet, ahol a város jobb módú, illetve magasabb átlagéletkorú lakosságának egy része él. A másik településrész az Újkazinc, amely nevét onnan kapta, hogy új beépítésű, városias településrészként szervesen illeszkedik Sajókazinchoz, azt keleti irányból körbe öleli. Újkazinc tipikus lakótelepi lakóövezet, építése az 1970-es évek végén, illetve az 1980-as évek elején fejeződött be. Újkazinc intézményi, illetve kereskedelmi hálózata a helyi igényekre koncentrál. A belvárosi épületállománynál 15-20 évvel fiatalabb panel lakóházak, illetve szintén ipari technológiával épült intézmények és kereskedelmi egységek jellemzőek a területen. Újkazinc népességéről megállapítható, hogy fiatalabb a Belváros, vagy Sajókazinc átlagánál. Az Újkazinc-Sajókazinc városrész tehát meglehetősen tagolt, nem csak a lakóövezet jellegében, hanem funkciójában is. A lakóterületek infrastruktúrája nem tér el jelentősen a többi városrésztől. A városrészt észak felől a 26. számú főút határolja, három irányból a Barcika-Alsóváros lakótelep városrész szomszédja, déli és nyugati irányban a Belváros területéhez csatlakozik,
egy kis részen pedig - a Szabadidő Park irányában - érintkezik a Kertvárossal is. A vasút a 26. számú főút túloldalán, néhány száz méterre érhető el ebből a városrészből, az országúti összeköttetése több, a 26-os útra közvetlenül csatlakozó utcával is biztosított.
4.2.2
Épületállomány
Újkazinc panel technológiával épült 12 emeletes (jubileumi lakótelep), illetve négyemeletes lakóházait többségükben 1970-1979 között építették. Ez utóbbi terület közvetlenül kapcsolódik a városközponthoz. A 70-as, 80-es évek ipari technológiával épült lakóházainak legtöbb műszaki megoldása a tömegtermelés és a gyors kivitelezés miatt gyengébb minőségű, a panelházakban a tetőszigetelések 15-20, az alapvezetékek 25-30, a felszálló vezetékek 30-35 év után teljes cserére szorulnak, nem említve a felvonókat, a szellőző rendszereket, illetve az elektromos vezetékeket. A fűtési rendszereket érintően is komoly problémák adódnak. Az épületek fűtése során az elégtelen hőszigetelés miatt jelentős hő-veszteség jelentkezik . Az városrészen valamennyi lakás távfűtött, melyek üzemeltetési költségei így rendkívül magasak, ami komoly terhet ró a helyi lakosságra. Az városrész iparosított technológiával készített lakóépületei rendkívül leromlott állapotúak, komplex rehabilitációjuk sokáig nem halasztható. A panelházak hő-technikai paraméterei nem elégítik ki a hatályos előírásokat, nyílászáróik
elavultak,
épületgépészeti
rendszereik
korszerűtlenek.
Elsősorban
a
panelépületek homlokzatának hőszigetelésére, a csapadékvíz elleni tetőszigetelések cseréjére, a nyílászárók szigetelésére illetve cseréjére , valamint az épületgépészeti rendszerek felújítására és fűtéskorszerűsítésre van szükség. A közeljövőben a városrészben elkerülhetetlen a lakóépületek felújítását megvalósítani annak érdekében, hogy a városrész lakóházállománya megújuljon és a lakótelep leromlását, az itt élők társadalmi státuszának csökkenését, az ingatlanárak esését tartósan meg lehessen állítani. A lakásállomány a 2001-es évben Újkazinc-Sajókazinc területén 3636 db volt, ami 29,25 % a város egészéhez viszonyítva. A városrészt viszonylag magas, 2,38 fő / lakás arány jellemzi, ami megközelítőleg azonos a város egészére vonatkozó mutatóval. Az elmúlt években kiadott építési és bontási engedélyek alapján mindössze egy darab új lakás épült a városrészben, míg bontás nem történt, miközben a lakásállomány alakulása a 2001-2006-os időszakban Kazincbarcika területén 1%-os növekedést mutatott, ami nagyságrendileg megegyezik a megyei átlaggal (1,66 %). Az alábbi ábra az Újkazinc-Sajókazinc városrészben található lakások állapotát szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, városrészben 2,7 %, ami a
települési 6,26 %-os átlaghoz képest a legkedvezőbb képet mutatja a városrészek közül (ezek a lakások a városrész falusias területein találhatóak). A fenti kedvező mutató annak köszönhető, hogy a városrészben található valamennyi iparosított technológiával készült épület összkomfortos kivitelben épült. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
7,0000 6,0000 5,0000 4,0000
[%]
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
3,0000 2,0000 1,0000 0,0000
Kazincbarcika város
Újkazinc városrész
4.2.3. Lakosság
A városrészben élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008. évben 9839 fő. A Központi Statisztkai Hivatal adatai alapján Újkazinc lakónépessége a 2001. évben 9558 főt számlált, amely a város egészének (32.356 fő) mintegy 29,54 %-t teszi ki a népességszámban. Az állandó népességi mutatókat vizsgálva hasonló viszonyokat figyelhetünk meg, hisz Újkazinc állandó népessége 9973 fő, amely a város egészének (32.962 fő) 30,25 %-a. A fenti adatok összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a városrész lakosságszáma az elmúlt években mintegy 3%-kal növekedett. Újkazinc népességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 18,08 %, a 15-59 korúaké pedig 70,79 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 11 %-ot. A 0-14 évesek és a 65 év felettiek egymáshoz viszonyított arányát vizsgálva megállapítható hogy 100 gyermekkorúra 61 időskorú jut. A Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület vonatkozásában a városi átlagnál kedvezőbb korösszetételről beszélhetünk, mivel az aktív korúak több, mint 2/3-os aránya mellett a gyermekek száma némileg meghaladja az idős korú lakosság számát.
Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint
80,0 70,0 60,0 50,0
Kazincbarcika város
[%] 40,0
Újkazinc városrész
30,0 20,0 10,0 0,0
0-14 évesek aránya
15-59 évesek aránya
60- x évesek aránya
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 17,71 %, ami a városi mutatónál (22,55 %) kedvezőbb képet mutat. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi (11,35 %) átlagtól kis mértékben kedvezőtlenebb képet mutat, hiszen Újkazinc esetében e mutató 10,68 %-os. A foglalkoztatottak arányát vizsgálva a 15-64 éves népességen belül megállapíthatjuk, hogy Újkazincban (52,81 %) ez a mutató a teljes város átlagához képest kedvezőbb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen (31,56 %), ami a teljes város átlagához képest kedvezőbb képet mutat.
Képzettségi adatok
25,0 A munkanélküliség meglehetősen
kedvezőtlen
állapotát
szemlélteti
a
rendszeres
20,0
munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (44,21 %) az aktív korúakon (15-59 15,0
évesek) belül,
[%]a ami
48,82 %-os városi átlagnál alig alacsonyabb.
10,0
Kazincbarcika város Újkazinc városrész
5,0 0,0 Legfeljebb általános iskolai Felsőfokú végzettségűek a 25 végzettséggel rendelkezők
éves és idősebb népesség
aránya az aktív korúakon (15-
arányában
59 évesek) belül
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (11,62 %) az aktív korúakon belül, ami szintén alacsonyabb a városi mutatót (16,33 %) tekintve. Munkaerő-piaci adatok
60,0 50,0 40,0 [%] 30,0 20,0
Kazincbarcika város
10,0
Újkazinc városrész
0,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem
Legfeljebb általános
Foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli
iskolai végzettséggel a 15-64 éves népességen
rendelkezők aránya az rendelkezők és rendszeres aktív korúakon (15-59 munkajövedelemmel nem
4.2.4
évesek) belül
rendelkezők aránya az
Infrastruktúra aktív korúakon belül
belül
háztartások aránya
A villamosenergia-ellátottság , a közvilágítás, illetve a telefonhálózat teljesen kiépített az Újkazinc-Sajókazinc városrészben. A városrész családi házas területének kivételével teljes a távhő-hálózati lefedettség, a csővezetékrendszer azonban felújításra szorul. A városrész valamennyi utcájában található vezetékes ivóvíz illetve szennyvíz hálózat, azonban a csatornarendszer jelentős része elöregedett. Az elmúlt években csak részleges felújítások történtek, ezért gyakori a rendszer meghibásodása. A városrész területén négy tér (Deák Ferenc tér, Szemere Bertalan tér, Thököly tér, Kazinczy tér) nincs ellátva vezetékes gázszolgáltatással ,
aminek
egyrészről
biztonságtechnikai
oka
van
(nagynyomású
gázvezetékek védőtávolsága), másrészt az épületek alapjának kialakítása is megakadályozza a gázvezetékek lefektetését. A fentiek következményeként a lakótelep érintett lakásaiban csak villamos tűzhelyek használatára nyílik lehetőség. A városrész úthálózata teljesen kiépített és pormentes, a területet naponta 40 helyi, illetve 448 helyközi autóbusz járat érinti. A Mátyás király út és a Jószerencsét út kereszteződésében egy körforgalom megépítését tervezik, amely beruházásra a közelmúltban pályázott a város. A nehéz teherjármű és autóbusz forgalom a Jószerencsét úton, valamint a városrész határán a Hadak útján, és az Egressy út érintett szakaszán zajlik. A többi utca nem vezet le jelentősebb forgalmat, ezek összekötő, lakótelepi feltáró jellegű utcák, terek, és családi házak közötti kisebb utcák. A városrész útjainak minősége általában kielégítő, a csekélyebb terhelés miatt az építésük óta kisebb-nagyobb javításukkal őrzik állapotukat. A városrész szempontjából 40 helyi és 448 helyközi járat jön számításba oda-vissza viszonylatban, ezek a terület határán közlekednek. Az alábbi helyi járatok érintik a területet: 1., 3., 6., 23., 42. A helyközi járatok közül a Sajószentpéter, Aggtelek-Rudabánya-Edelény és Miskolc irányából és irányába közlekedő járatok játszanak szerepet Újkazinc-Sajókazinc tömegközlekedésében. Az városrészen, főleg a háztömbök közötti tereken igen sok parkolóhely található, de ezek a napközbeni forgalom alkalmával kevésnek bizonyulnak, azonban további parkolók építésének a lehetősége hely hiányában erősen korlátozott. A családi házakkal beépített részen nincs jelentős igény külön parkoló területekre. 4.2.5
Közszolgáltatások
A Belvároshoz viszonyítva jóval kevesebb a közintézmény, közszolgáltatás a városrészben, ami terület lakóövezeti jellegével magyarázható. A közintézmények közül a városrészben egy bölcsőde (II. sz. Bölcsőde) és egy óvoda (Kazincbarcikai Összevont Óvodák) található.
A jelen városrészben is problémát jelent az EU szabványoknak megfelelő játszóterek hiánya. A városban működő hét általános iskolai tagiskola közül három itt található ( Ádám Jenő Általános Iskola, Dózsa György Tagiskola, Herman Ottó Tagiskola ), míg középiskola nem található. A Dózsa György úton szociális intézményként működő Gyermekek Háza – Kézműves Ház 1990-ben került átadásra. Az épületben 2006. őszén újult meg az egy évvel azelőtt életveszélyessé vált födém, így újra használhatóvá vált a teljesen felújított II. számú klub. A városrészben kapott helyet a kazincbarcikai Gyermekkönyvtár is. A városrészben működő közintézmények akadálymentesítése egyelőre nem megoldott.
A Jószerencsét út és az
Alsóvárosi krt. kereszteződésében egy új téglaépítésű templom áll. Egészségügyi ellátás terén a városrészben öt felnőtt háziorvosi rendelő, két gyermekorvosi körzet, továbbá egy idősek nappali ellátását biztosító intézmény található (Szociális Szolgáltató Központ, I. sz. Idősek Otthona). Ehhez a városrészhez tartozik a város köztemetője, valamint az ALFI-KER Kereskedelmi Kft. üzemeltetésében álló élelmiszer-piac. Az Egressy út mentén egy hosszú szolgáltató házsor található, benne fodrászattal, húsbolttal, takarékszövetkezeti fiókkal, virág és ajándék bolttal, szoláriummal, kerékpár valamint papír írószer üzletekkel. A fenti kereskedelmi egységek szomszédságában található a Sajó ABC. Újkazinc négy- és tízemeletes, 4-6 lépcsőházas panelházai által közrezárt területen csak néhány kisebb üzlet, egy nagyobb játszótér, valamint egy körbekerített sportpálya található, mely utóbbi korszerűsítésre szorul. A házak közötti aszfaltozott utcák és parkolók közepes állapotúak. A Mikszáth Kálmán és Csokonai Vitéz Mihály utcák között egy pavilonsor található, ahol különböző kereskedelmi és szolgáltató egységek kaptak helyet. A könyvtári olvasójeggyel rendelkezők számát vizsgálva megfigyelhetjük, hogy ebben a városrészben él a könyvtári olvasójeggyel rendelkező lakosok 24,24 %-a. A Mátyás király út és a Jószerencsét út kereszteződésében található a belterület legnagyobb benzinkútja. Megtalálható még a területen egy darab postahivatal is, ami a lakosság ilyen irányú szükségleteit megfelelően ellátja. 4.2.6
Vállalkozások
Az Újkazinc-Sajókazinc városrészben található a kereskedelmi és magánszálláshelyek 38,5 %-a, amely arány Felsőbarcikát követően a második legmagasabb, a többi városrészhez viszonyítva. A vendéglátóhelyek száma a 2007-es évben 32 db volt. Ebben a városrészben
található a kiskereskedelmi üzletek 20,48 %-a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 22,74 %-a, míg a ruházati jellegűek 22,00 %-a. Az Újkazinc városrészben működő iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2001. évben 366 db volt, ami 2004-re kismértékben lecsökkent (320 db), majd a 2007-es évre 307 db-re csökkent, ami a teljes város területén található vállalkozások 19,79 %-a. Az Egressy Béni úton található három csillagos, 27 férőhelyes Ambrózia Panzió 2006. októberében kezdte meg működését. A panzió étterme 120 fő befogadására alkalmas, továbbá egy 44 fős, valamint egy 26 fős különteremmel is rendelkezik. A Mátyás király úton található három csillagos Hotel Lukács tizenhat kétágyas szobával és négy lakosztállyal, míg az egy csillagos Strand Motel és Kemping 30 férőhellyel rendelkezik. A Sajóvölgye Takarékszövetkezet központi épülete az Ambrózia Panzióval egy tömbben található, mellettük illetve mögöttük egy Profi Élelmiszer Áruház egy Penny Market diszkontáruház továbbá egy kétszintes szolgáltatóház üzemel. A terület szomszédságában a közelmúltban épült fel egy Tesco Áruház, de ennek ellenére a környező kisebb élelmiszerboltok is fennmaradtak. A nagyobb üzletek kereslet elszívó hatása még nem érződik a városrészben, a szupermarketeket a teljes Kazincbarcikai lakosság, illetve a környező települések lakosai is igénybe veszik. Az Újkazinc lakótelepen elsősorban az élelmiszer jellegű garázsboltok jellemzőek. Egyéb típusú gazdasági, vállalkozási tevékenység nem jellemző az Újkazinc lakótelepen, mindössze néhány fodrászat és kozmetika, gyógyszertár, illetve vegyesbolt működik itt. A területen működő vállalkozások fő tevékenysége a lakótelepen élők alapvető kereskedelmi és szolgáltatási szükségleteinek kiszolgálása. Iparűzési adóbevétel nagysága
1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 [Ft]
800 000 000
Kazincbarcika város
600 000 000
Újkazinc városrész
400 000 000 200 000 000 0 2001
2004 [Év]
2007
Az iparűzési adóbevételt vizsgálva azonban hullámzó tendenciát figyelhetünk meg. 2001ben az ebből befolyt bevétel 27.200.000 Ft volt, míg 2004-re ez 23.663.131 Ft-ra csökkent, majd a 2007-es évben az adóbevétel már elérte a 29.134.306 Ft-ot, ami jelentős növekedést mutat. Kazincbarcika város iparűzési adóbevételének ez a városrész a 2007-es évben mindössze 1,84 %-át szolgáltatta. A fentiek alapján a városrészben működő mikro- és kisvállalkozások a település adóbevételének elenyésző részét szolgáltatják.
4.2.7
Környezet
A jelenlegi gyűjtött hulladék mennyisége a városrészben 16590,8 m 3, ami a város egészéhez (59538,4 m3) viszonyítva 27,86 %. A városban a lakosság kommunális adót fizet, nincs külön szemétszállítási díj. A kommunális adófizetési kötelezettség alól vannak kivételek, például a 70 évnél idősebb lakosok bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben részesülnek. A kommunális adót fizető lakások száma jelen városrészben 2922 db. A jelen városrészben védett terület nem található, a zöldfelületek kiterjedése 256.650 m 2.
4.2.8. Közbiztonság Az Újkazinc lakótelep városrésze a bűncselekmények tekintetében nem túl fertőzött, mindössze
csendháborítás, illetve egyéb
köznyugalom megzavarására alkalmas
cselekmények jellemzőek, (szórakozóhelyek, hangos zene) illetve csekély számban betöréses lopások fordulnak elő.
4.2.9. SWOT elemzés
Barcika-Alsóváros SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Lakossági igényeknek megfelelő kereskedelmi kínálat Aktívkorú népesség magas aránya Kiépült középfokú funkciókat ellátó intézményhálózat közelsége Infrastruktúrával jól ellátott lakások Helyközi tömegközlekedés megoldott Erős érdekérvényesítéssel bíró, aktív civil szervezetek Az idősebb korosztályok kötődése erős a városrészben
A közszolgáltatások infrastruktúrája elavult A város lakosságának vásárlóereje gyenge Képzett, fiatal korosztály elvándorlása A lakosság foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak Hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek számának növekedése Folyamatos népességfogyás Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya A fiatalok kötődése alacsony Magas az iparosított technológiával épült rossz energiahatékonyságú panelépületek aránya
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A gazdasági szervezetek á llami és uniós forrásokat használnak ki A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás A helyi gyökerű vállalkozásoknak köszönhetően nő a helyben lévő munkahelyek száma A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával. Városmarketing erősítése, kedvező városimázs kialakítása érdekében
A városrész nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése A terület felgyorsuló leszakadása Épületdegradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése Pályázati támogatás hiányában a városrész kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből.
4.3. A
FEJLESZTÉSI
IGÉNYEK
ÖSSZEFOGLALÁSA
(FEJLESZTÉSI
SZEMPONTBÓL
VÁROSRÉSZEK MEGHATÁROZÁSA )
A város legfontosabb fejlesztési igényeit az 1. sz. Melléklet foglalja össze.
KIEMELENDŐ
5. STRATÉGIA 5.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE A jelen stratégia egy olyan hosszú –és középtávú cselekvési terv, amely a helyzetelemzés és a SWOT analízis legfontosabb megállapításai alapján részletesen ismerteti az átfogó, valamint középtávú célokat, és meghatározza az egyes városrészek konkrét céljait. A stratégia kialakításának és megvalósításának célja Kazincbarcika város lakossága jólétének és életszínvonalának javítása és a település gazdasági, valamint társadalmi viszonyainak tartós fejlődési pályára állítása a környezeti és szociális adottságok figyelembevételével. Ezek alapján Kazincbarcika jövőképét röviden a következőképpen fogalmazzuk meg: „Az itt élők számára XXI. századi életminőséget és esélyegyenlőséget biztosító térségi központ” Azaz a város a lakosság életszínvonalának emelkedésével, a vállalkozói lehetőségek fejlődésével, az épített és természeti környezet elemeinek javulásával dinamikus fejlődése révén térségi szerepében erősödik, melyet a célcsoportok számára nyújtott színvonalas szolgáltatások alapoznak meg. A város hosszú távú célja, hogy Kazincbarcika megújulva, térségi szerepkört betöltő központként, élhető közeget biztosítson az ott élőknek, az esélyegyenlőség elvét figyelembe véve. A település lakossága számára biztosítsa a gazdasági, minőségi lakó, munka, infrastrukturális közösségi funkciókat, fekvését, adottságait kihasználva, szolgáltatásokat nyújtson térsége számára. A településhierarchiában betöltött jelenlegi szerepét megtartva, de átértelmezve működjön együtt a közeli településekkel. A jövőkép szerint Kazincbarcika hosszútávon a lakosság számára egészséges lakókörnyezetet biztosít. A meglévő lakás és közintézmények fejlesztése folyamatossá, fenntarthatóvá válik. A település városközpontjában a közösségi-, közigazgatási-, és kereskedelmi szolgáltatások koncentráltan elérhetőek lesznek. Ezzel erősödik a kihasználtságuk, Kazincbarcika térségben eddig is meghatározó, központi szerepe megerősödik. A megújuló belváros közterülete és parkrendszere, közösségi programjai, kulturált környezete elégedetté és büszkévé teszik a helyi a lakosságot, vonzóvá keltik a betelepülni szándékozók részére.
A város zöld és barnamezős telephelyein működő gazdasági szervezetek
meghatározó szereplői a meglévő nagyvállalatok mellett a helyi kis-, és középvállalkozások.
A biztos gazdasági háttérrel rendelkező termelő vállalkozások jelentős foglalkoztatóként és adózóként járulnak hozzá a város gazdasági-társadalmi stabilitásához. A megfelelő lakókörnyezet, foglalkozatási és kikapcsolódási lehetőségek következtében a város lakosságának demográfiai állapota javul, az elvándorlás mérséklődik, a bevándorlók fiatalítják a település korösszetételét. A település meghatározó szimbiózisban él mind a környező térséggel, mind pedig a régió meghatározó nagyvárosával, Miskolccal. A város aktív lépéseket tesz a leromlott állapotú lakóterületek és az ott élők helyzetének javítása érdekében, infrastrukturális, foglalkoztatási és szociális beavatkozásokkal csökkenti a jelenleg meglévő halmozott hátrányokat. Folyamatos, aktív kapcsolatot alakít ki a megvalósításba bevonható civil és érdekvédelmi szervezetekkel, a hátrányos helyzetű csoportokkal, valamint az érintett lakosság képviselőivel.
5.2. A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI
IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA
5.2.1. Átfogó célok meghatározása
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia fejlesztési irányait, céljait széleskörű társadalmi konzultáció és a város Településfejlesztési Koncepciójának realista forgatókönyve alapján határoztuk meg. A stratégia átfogó célkitűzése a jövőkép elérésének érdekében a következő: Megújuló Kazincbarcika, mint térségi szerepkörű, élhető város A jövőképet meghatározó stratégiai keretek a következők: Vonzó települési környezet: A település lakosságának életminőségét döntően befolyásolja lakókörnyezetének állapota. A város fejlesztésének elsődleges feladata a vonzó környezet kialakítása. A városnak jelenleg is számos előnyös adottsága van az épített környezet tekintetében, mint például a jelentős zöldfelületek, vagy a köztéri szobrok nagy száma. Fejlett gazdaság: A település gazdaságát döntően egy nagy vállalat határozza meg. A kis-és középvállalkozások fejlesztése, vonzása a fejlődés motorja lehet a városban. Minőségi szociális ellátás: A település súlyos szociális problémákkal küzd, ezért a jövőkép megvalósításában kiemelt szerepet kapnak ezen problémák megoldására, enyhítésére irányuló megoldások, mechanizmusok.
Színvonalas üzleti környezet: Az üzleti élet megfelelő minőségű biztosítása a város gazdaságának fejlődési motorja. Ez elősegítheti nemcsak Kazincbarcika, hanem a térség gazdagodását is. Fejlett infrastruktúra: A lakossági és a vállalkozói környezet javulásához nagymértékben hozzájárul a jól kiépített, fejlett infrastruktúra. Ez komfortosabb életteret biztosít a városban élőknek, dolgozóknak. Szegregátumok megszüntetése, rehabilitációja : A városban jelenleg több olyan lakóterület található, ahol jelenleg nagy koncentrációban élnek halmozottan hátrányos helyzetben lévő emberek. Az ő helyzetűk módszeres javítása, életkörülményeik, foglalkoztathatóságuk és rendszeres munkajövedelemhez jutásuk feltételeinek fejlesztése elengedhetetlen a kitűzött célok elérése érdekében. Fenntartható fejlődés: A település rehabilitációja olyan módon valósul meg, hogy a gazdasági tevékenységek fejlődése elősegítse a szociális és társadalmi helyzet javulását, ugyanakkor a környezeti károk mérséklését is szem előtt tartja. Esélyegyenlőség biztosítása: A városban elő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű rétegek számára a város lehetővé teszi a megfelelő életkörülmények biztosítását, a szolgáltatások elérhetőségét és a társadalmi szerepvállalást. Az átfogó célok eléréséhez kapcsolódó mutatók A stratégiai célok várható hatásai a 2007-2013-as időszakra vonatkoztatva vizsgáltuk meg és a jelenlegi értékekhez viszonyítva a következőket valószínűsítjük. A stratégia cél elérésének köszönhetően a városban az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 2 %-os növekedése várható, amely következtében a vándorlási egyenleg is közel 10%-al javulni fog. Ezen értékek hatással lesznek Kazincbarcika munkanélküliségének csökkenésére, amely tekintetében várhatóan 2%-os javulás lesz tapasztalható. A funkciók bővülése keretében az ügyintézések idejének 20%-os csökkenése is várható lesz. Az élhető település cél elérésnek köszönhetően pedig a városban a zöldfelületek aránya fejlesztésekkel együtt sem csökken, sőt a következetes tervezés és megvalósítás hatására néhány %-al nő.
5.2.2. Középtávú célok meghatározása A középtávú célok
Ahhoz, hogy a városban az itt élők számára biztosítani lehessen a magasabb szintű életminőséget,
bővíteni
kell
a
foglalkoztatottak
körét,
illetve
javítani
kell
a
jövedelemtermelési feltételeket. A megfogalmazott jövőkép , valamint az átfogó cél elérése érdekében a SWOT analízisből és a stratégiai keretekből a következő középtávú célok jelölhetők ki: 1. Helyi foglakoztatás bővítése 2. A szociális integráció fenntartható megvalósítása 3. A város lakosságmegtartó képességének növelése Helyi foglakoztatás bővítése A megfogalmazott jövőkép egyértelműen a színvonalas életfeltételek biztosítását helyezi előtérbe. A minőségi élet feltételei összetettek, azonban alapját a jól működő, versenyképes gazdaság jelenti, amely képes megfelelő mennyiségű és minőségű munkahelyet biztosítani a városban és a térségben élők számára. A foglalkoztatási helyzet javítása valamennyi cél megvalósíthatósága és a beavatkozások eredményeinek fenntarthatósága szempontjából elengedhetetlen, ezért valamennyi jövőbeli fejlesztésnél figyelembe veendő szempont. Jelenleg Kazincbarcika és térségének gazdasága egyoldalú, népességmegtartó képessége alacsony. Az elmaradottság egyik fontos oka, hogy nem alakult ki versenyképes, rugalmas gazdasági szerkezet. A térségbe nem érkezett a gazdaság modernizálásához elegendő külső tőke, a meglévő vállalkozások nagy részének alacsony a versenyképessége. A fejlődés gátját jelentik továbbá az infrastruktúra hiányosságai . A térségben jelenleg a népesség – köztük a szakképzettek – jelentős hányada Miskolcra és távolabbi településekre jár dolgozni, amelynek egyik legfőbb oka a megfelelő számú és minőségű munkahelyek hiánya. Ez negatívan befolyásolja a település népességmegtartó erejét. A jövőképben és az átfogó célban megfogalmazott önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen tehát a gazdaság diverzifikálása, versenyképességének növelése, és a helyi foglalkoztatás lehetőségeinek fejlesztése. A gazdaság diverzifikálása tekintetében fontos szerepet kaphatnak a vegyiparra települő, specifikus, minőségi, egyedi termékeket gyártó vállalkozások. Ezek megtelepülésének, illetve erősödésének adhat alapot a városi ipari park fejlesztése, illetve a tervezett inkubátorház kialakítása.
A helyi foglalkoztatás területén természetesen fontos szerepet kapnak a szegregátumokban élők, a hátrányos helyzetű csoportok. Fontosnak tartjuk stratégiai szinten, hogy ne csak a közmunka program keretében, hanem egyéb foglalkoztatási lehetőségek biztosításával a célcsoport foglalkoztatását megoldja a város (pl. mentor vagy pedellus program, részfoglalkoztatás, stb.). Mint azt a helyzetfeltárásban bemutattuk a térségben – elsősorban a hátrányos helyzetből adódóan – alacsonyabbak a bérek sokszor nem csak más országrészek, de a régión belüli hasonló nagyságú városokhoz képest is. Ennek köszönhetően a lakosság másodlagos szolgáltatások iránti igényei jóval csekélyebbek, a népesség egy része kizárólag az alapszükségletek kielégítésére szükséges jövedelemmel rendelkezik. A szociális integráció fenntartható megvalósítása A jövőképben megfogalmazott minőségi élet feltételeinek biztosítása nem lehetséges korszerű lakókörnyezet és magas színvonalú lakossági szolgáltatások hiányában. A jövőkép – mint a fejlesztés alapcélja – a térségben élők életminőségének javítását hangsúlyozza. A városon belül fejlettségbeli különbségek tapasztalhatóak, egyes településrészeknek alacsony a népességmegtartó képessége és hiányos a fizikai-műszaki infrastrukturális rendszere. Ezen településrészeken a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok aránya magas, a lakókörnyezet az ott élők életkörülményeinek javítása érdekében fejlesztésre szorul. A város, a térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a népességmegtartó erő növelése, amelyhez a gazdaság fejlesztése mellett az életkörülményekben, infrastrukturális ellátottságban, szociális ellátásban megnyilvánuló különbségek mérséklése, a hiányosságok kiküszöbölése is elengedhetetlen. Ehhez szükséges a hátrányos helyzetű csoportok integrálása a helyi társadalomba. Ennek eszközei lehetnek a roma társadalom számára a közösségépítés, helyi identitásuk fokozása, társadalmi szerepvállalásuk növelése, képzésük biztosítása. Valamennyi fejlesztési elem fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen a foglalkoztatás, illetve a foglalkoztathatóság növelése képzések, munkagyakorlat megszerzése, védett munkahelyek létrehozatala segítségével. Az ipari tevékenység, különösen a vegyipar, az építőipar, a speciális, egyedi termékekre épülő kis –és középvállalkozások számára képzett munkaerő, valamint a szolgáltató ágazatokban megjelenő foglalkoztatás javíthatja az életkörülményeket.
A lehetőségek megteremtése érdekében biztosítani kell a foglalkoztathatóságot elősegítő elemek kialakítását a munkagyakorlat szerzési lehetőségek megszervezését, a helyi vállalkozások bevonását a foglalkoztatási problémák kezelésébe. Külön foglalkozni kell a kialakult szegregátumokkal, valamint a veszélyeztetett területekkel. A szociális integráció elsősorban a foglalkoztatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás körülményeinek
javításával,
a
szegregált
területeken
élők
mobilizálásával
és
az
esélyegyenlőség biztosításával valósul meg. A város lakosságmegtartó képességének növelése A város egyes részeire az épített környezet leromlott állapota jellemző, hiányosak és fejlesztésre szorulnak a modern kor követelményeinek eleget tevő lakossági szolgáltatások. Ezek a tényezők – a felerősítve a munkahelyek hiányának hatását – a népesség fokozatos elvándorlását
eredményezik,
a
város
lakosságmegtartó
képessége
csökken.
Ezzel
párhuzamosan folyamatosan nő a településen az idős népesség aránya, ami szociális problémákat
eredményez.
Ezen
tendencia
megállítása,
megfordítása
érdekében
elengedhetetlen a foglalkoztatási és szociális célú beavatkozások mellett a színvonalas életfeltételek biztosítása is Kazincbarcikán. Ennek keretében három fő beavatkozási terület köré csoportosíthatóak: szükséges egyrészt az épített környezet fejlesztése, korszerű településközpontok, közterületek kialakítása, középületek felújítása, másrészt a legégetőbb szociális problémák megoldása, a szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése, harmadrészt pedig a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtése. A csomóponti elhelyezkedésből adódóan mikrotérségi koordinációs szerepkört tölthet be, ennek azonban feltétele, hogy kialakuljon az ehhez szükséges intézményi és szakmai háttér. A városnak mindent meg kell tennie azért, hogy anyagi és szellemi bázisok rendelkezésre bocsátásával kistérségi szerepét megalapozza, mikrotérségi szerepét növelje. A korábbi középtávú célok esetében is említésre került a város gazdasági erejének, a vállalkozások szerepének erősítése. Az ipari park kialakítása, a helyi és betelepülő vállalkozások erősítése a helyben tartás egyik legfőbb eszköze lehet. A szociális ellátás területén a legégetőbb a szegregált területek lakosságának az esélyegyenlőség biztosítása. Aközéptávú
célok
eredményezhetik:
megvalósulása
a
városban
a
következő
mérhető
értékeket
Helyi foglakoztatás bővítése
Fenntartható szociális integráció elősegítése Lakosság megtartó városfejlesztések megvalósítása
A városba települő vállalkozások száma, és az általuk beruházott tőke nagysága – 10 db Létrehozott új munkahelyek száma - 100 db A munkanélküliség csökkenése a városban - 2% A vállalkozások által fizetett iparűzési adó növekedése - 20% A legfeljebb 8 osztályt végzettek arányának csökkenése a jelenlegi értékhez képest - 10 % Komfort nélküli lakások számának csökkenése 30% Vándorlási egyenleg javulása a városban - 10% A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők számának csökkenése - 2% Komfort nélküli lakások számának csökkenése - 30 %
VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA:
A középtávú célok megvalósításához, a stratégiai keretekhez igazodva a területi sajátosságokat, az IVS kritériumrendszerét és a homogenitást figyelembe véve az alábbi városrészek kerültek kijelölésre: 1. Belváros 2. Újkazinc-Sajókazinc 3. Kertváros - Herbolya 4. Barcika-Alsóváros Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésekor a következő városrészek és városrészi célokat azonosítottuk be: 1. Belváros - Élhető, szolgáltató belváros 2. Újkazinc-Sajókazinc - Lakókörnyezet minőségének javítása 3. Kertváros - Herbolya - A városhoz való szerves kapcsolat megteremtése 4. Barcika-Alsóváros - Vállalkozói és lakókörnyezet integrációjának biztosítása
Kazincbarcika városrészei
5.2.3. Az egyes városrészek konkrét céljainak meghatározása
1. Belváros - Élhető, szolgáltató belváros A Belváros a nagy történelmi múltú városoktól eltérően nem a történelmi településrészeket foglalja magába, hanem azt a településrészt, ahová Kazincbarcika építésekor az 1950-es évek végétől először költöztek lakosok, először települtek közintézmények.
A Belvárosban
található Kazincbarcika közigazgatási, kulturális és pénzügyi központja. A Belvárost déli és délkeleti irányban a Kertváros és a Bükk hegység teljesen körülöleli. Észak felé egyrészt Kazinbarcika legrégebbi településrésze, az Újkazinc városrész, és legújabb beépítésű városrésze a Barcika-Alsóváros városrész határolja a Belvárost. A belváros egyedi építészeti jelleggel bíró településrésze Kazincbarcikának. A településrészre jellemző a településközpont, középületek, építészeti értékkel rendelkező épületek, köztéri alkotások, több helyen a lakóépületek nem kielégítő állapota. Ezek látványa, a rendezett és esztétikus környezet hiánya nagymértékben rontja a településképet, és negatívan befolyásolja az életminőség alakulását, valamint a település befektetési és turisztikai lehetőségeit. A
közterek és parkok száma, illetve a zöldfelületek nagysága az átlagos magyar településekhez viszonyítva jelentős, a felújításuk, szebbé tételük azonban feltétlenül szükséges. A településrész a város szolgáltató intézményeinek fő területe, szinte valamennyi funkció itt koncentrálódik. Ugyanakkor az egyes intézmények területi elhelyezkedése, megosztottsága az ügyintézés, és a szolgáltatások igénybevételének idejét meghosszabbítja. A zöldfelület pozitívan befolyásolja a lakók közérzetét, egészségesebb környezetet jelent számukra, míg a szolgáltatások minőségének javulása a gyorsabb és igényes környezetben történő ügyintézés révén járul hozzá a jövőképben életminőség alakulásához. Sajátos problémát jelent a városközponti részen az erős forgalom. Az Egressy út belvárosi szakaszán forgalomlassító útburkolati szakaszokat építettek, az utat számos helyen keresztezi gyalogátkelőhely. Ezen tényezők, valamint a városban is jellemző gyors motorizáció következtében sokszor zsúfoltak, nagy forgalmat vezetnek el az utak. Tovább nehezíti a helyzetet a parkolóhelyek alacsony száma és a nehézkes megállás, parkolás. A nagy teherjármű és autóbusz forgalom a Jószerencsét út akcióterület által is érintett szakaszán jellemző a körforgalomig, és az Építők útjáig, valamint az akcióterületet határoló Mátyás király úton és az Építők útján zajlik. A Belváros része a városközpont szomszédságában található Hámán Kató úti lakótelep, amely város
egyik
kiterjedt
szegregátuma.
Erre
a
területre
jellemző
a
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (68,97 %), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (37,82 %) az aktív korúakon belül. Ennek következtében a városrész két egymástól jól elkülöníthető területre tagozódik.
2. Újkazinc-Sajókazinc lakókörnyezet minőségének javítása A 2. számú városrészt Észak felől a 26. sz. főút határolja, 3 irányból is a 4 sz. városrész szomszédja, déli és nyugati irányban a Belváros területéhez csatlakozik, egy kis részen pediga Szabadidő Park irányában- érintkezik a 4. sz. városrésszel is. Ez a terület három jól elkülönülő egységből áll. Az egyik Sajókazinc, amelyik Kazincbarcika alapításakor önálló kis falu volt, a város nevének egyik névadó települése lett az egykori bányász falucskából. Ezt a területet az eredeti beépítési hagyományok megőrzése mellett körbe nőtte a város és a vegyipari üzemi terület. Újkazinc tipikus lakótelepi lakóövezet, építése az 1970-es évek végén a ’80-as évek elején fejeződött be. Az intézményi, kereskedelmi hálózat a helyi igényekre koncentrál. Ehhez a városrészhez tartozik még a város köztemetője, a piac területe és a Belvároshoz kapcsolódó, azzal szomszédos lakótömb is. Az akcióterületen több olyan rendezetlen közterület, funkcióját vesztő, vagy nem megfelelően
hasznosított építészeti értékkel rendelkező épület található, mely rontja a lakókörnyezet megjelenését, a befektetői tőkevonzó képességet. Az életszínvonalat tehát közvetlen módon negatív módon befolyásolják a városrész épített környezetének jellemzői. A városrészi cél az épített környezet rehabilitációját célozza meg, különös tekintettel az épületek állagának megóvására. A fejlesztések magukban foglalják az önkormányzati és magántulajdonban lévő épületek felújítását, belső korszerűsítését. Ezek az épületek a településképben
elfoglalt
helyük
révén
nagymértékben
befolyásolják
a
városrész
megjelenését, összképét. A cél végrehajtása során megtörténik a településképet különösen rontó épületek felújítása, közösségi funkcióval megtöltése, a panelépületek rehabilitációja. A városrészben a családi házas terület kivételével majdnem teljes a távhő-hálózati lefedettség. A panel lakóházakban élő lakosság számára azonban a távhő szolgáltatás komoly terhet jelent. Emellett a városrészben, főleg a háztömbök közötti tereken igen sok parkolóhely található, de ezek a napközbeni forgalom alkalmával kevésnek bizonyulnak. További problémát jelent a helyiek számára a közösségi terek minősége, illetve hiánya, amely az életminőség fontos befolyásoló tényezője.
3. Herbolya -Kertváros A városhoz való szerves kapcsolat megteremtése A városrész legkülső területe az úgynevezett Régi telep, illetve Herbolya környéke amelynek magját a Tardonai út, az Illyés Gyula utca, illetve a Tardona patak határolja. A terület szerkezetileg és társadalmilag is szeparálódott. A fizikai kapcsolat megteremtése, a városrész műszaki-infrastrukturális fejlesztése ez az egyenlőtlenséget egyensúlyozhatja ki. A városrész két szinte fizikailag is jól elkülönülő részre osztható, amely nagyjából a társadalmi csoportok szerint is tagozódást is magába foglal. A terület városközponthoz közelebb eső része kertvárosias, családi házas beépítésű, a lakosság tehetősebb részének lakóhelye. Itt a közműellátottság megfelelő, az úthálózat burkolt és a lakosság jövedelmi viszonyai is magasabbak. Ezen területen belül található egy kisebb 4-5 családból álló roma diszpóra, gyakorlatilag élesen elválva a környezetétől. Kisebb problémát jelent a területen található illegális szemétlerakó, melynek felszámolása megoldásra vár. Herbolya -Kertváros városrészben a Tardonai úton tovább haladva javarészt halmozottan hátrányos helyzetű emberek élnek, akik között jelentős arányt képviselnek a roma származásúak. A nagyszámú roma népesség mellett a településrészen sokan élnek korábbi bányászkolónia rendszerváltás után munkanélkülivé vált, ma már idős, nyugdíjas tagjai is, akik nem tudtak vagy nem akartak elköltözni a településrészről.
Általános jellemző az
alacsony iskolázottság, a magas a munkanélküliség, különösen a roma családokban a
gyerekek nagy száma, és az átlagosnál rosszabb egészségi állapot. A romákat sújtó diszkrimináció sok esetben már fiatal koruktól kezdve megjelenik, ami megnehezíti társadalmi integrációjukat, szegregációjukat erősíti. A terület közműellátottsága gyenge, a lakóépületek rossz állapotúak, jellemzően kis méretűek és alacsony komfortfokozatúak. A legtöbb lakásban nincs ivóvíz, nem csatornázott, nincs külön fürdőszoba, több helyen külső árnyékszék áll csak az itt lakók rendelkezésre. Több lakáscélra alkalmatlan épületet is használnak.
A lakások jelentős rész túlzsúfolt
egészségtelen. Az alapvető infrastruktúra hiánya miatt az ingatlanok korlátozottan forgalomképesek. A
terület
környezet
elhanyagolt,
több
illegális
szemétlerakó,
illetve
kezeletlen
szennyvízfolyás jelent jelentős környezeti és egészségügyi veszélyt. A Don Bosco Szalézi Társaság a területen több intézményt működtet, itt található egyik rendházuk is. A Társaság az itteni épületekben képzési tevékenységet végez, elsősorban hátrányos helyzetű fiatalok számára és rendszeres közösségi programokat (oratóriumokat) szervez az itt élő gyerekek és fiatalok szocializációja érdekében.
4. Barcika-Alsóváros - Vállalkozói és lakókörnyezet integrációjának biztosítása A városrész Észak felől határolja Kazincbarcikát, a 26 sz. főúttal párhuzamosan terül el. A 26os főút vasút felőli oldala családi házas beépítésű, itt különböző vállalkozásoknak van telephelye. A terület kisebb része a főút város felőli oldalán található. Ennek keleti vége néhány utcás lakóövezet, jellemzően családi házakkal, míg nyugati vége kapcsolja a várost a Borsodchem Rt. Üzemi területéhez. A gazdaság fejlesztése szempontjából meghatározó jellegű befektetők fogadására alkalmas ipari-kereskedelmi területek előkészítése szükséges feltétele annak, hogy stabil és arányos gazdaságfejlődés alakuljon ki a településen. Ez a településrész elsősorban a gazdasági funkciók terén jelent erősséget a város számára, ugyanakkor az ipar fejlődésével párhuzamosan lakóövezet is fejlődött. A város fejlődésének természetes velejárója, hogy ezek a funkciók keverednek, sőt a terület elválik a többi városrésztől. A funkciók keveredése ugyanakkor diszparitást okozhat, melynek megszüntetése ebben a városrészben elsőszámú feladat. Emellett szükség van a szeparált városrész területi és funkcionális integrációjára is, amely az itt élők életminőségének javulásához járul hozzá.
Mindenképpen említést érdemel a városrészben található, néhány házból álló, de a szegregátum jellemzőivel leírható két kisebb terület, amely területek azonban az integrációnak a jeleit mutatják. Ezen veszélyeztetett területek kezelése kiemelt feladat, az ASZT kiemelten foglalkozik vele.
A városrészek és a középtávú célok kapcsolatát a következő mátrix mutatja be :
Városrészek/Középtávú célok
Helyi foglakoztatás bővítése
A szociális integráció fenntartható megvalósítása
Lakosság megtartó városfejlesztések megvalósítása
Belváros
Élhető, szolgáltató belváros
Élhető, szolgáltató belváros
Élhető, szolgáltató belváros Lakókörnyezet minőségének javítása A városhoz való szerves kapcsolat megteremtése Vállalkozói és lakókörnyezet integrációjának biztosítása
Újkazinc-Sajókazinc Kertváros - Herbolya Barcika-Alsóváros
A városhoz való szerves kapcsolat megteremtése Vállalkozói és lakókörnyezet integrációjának biztosítása
A középtávú célok kijelölése során szükségesnek tartottuk, hogy a lehető legszélesebb körben érintsék a városrészeket, figyelembe véve természetesen azok sajátosságait. A Belváros – földrajzi és funkcionális központi szerepének köszönhetően – kitüntetett szerepet kapott, valamennyi középtávú célhoz kapcsolódik. Újkazinc-Sajókazinc városrész lakófunkcióját figyelembe véve elsősorban a lakosság közvetlen lakókörnyezetének a fejlesztése a legfontosabb cél. Kertváros – Herbolya településrész földrajzi és társadalmi távolságát kell leküzdeni, mely megvalósításához a lakosság megtartása és a hátrányos helyzetű csoportok szociális integrációja szükséges. Barcika- Alsóváros esetében – gazdasági és lakófunkciója révén – a helyi ipar és szolgáltatások fejlesztése, illetve az ott élők életminőségének, foglalkoztatásának javítása látszik a legfontosabb célkitűzésnek.
6. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA 6.1. ILLESZKEDÉS
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL
A fent felsorolt célok elérése a város lakossága életkörülményeinek komplex javításán
keresztül
lehetséges.
Az
életkörülmények
komplex
javítását
szintén
meghatározó
fontosságúnak tartó, a város településrendezési tervének megalapozó munkarészét képező Kazincbarcika Településfejlesztési Koncepcióját a következő sorokban összevetjük az Integrált Városfejlesztési Stratégia középtávú céljaival, bemutatva a két dokumentum koherenciáját. Ezt a 2. sz. Melléklet foglalja össze. Helyi foglakoztatás bővítése: A Településfejlesztési Koncepció kapcsolódó programjai és intézkedései: I. A gazdaság élénkítése, a belső kohézió erősítése I.1. Zöldmezős gazdasági területek előkészítése I.2. Kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása I.3. Befektetés-ösztönzés erősítése I.4. Komfortos, rendezett élettér, karakteres településkép kialakítása V. Szektor operációs településfejlesztést megalapozó programok, akciók V.1. Térség- és gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszer felállítása V.3. Vagyongazdálkodási koncepció készítése V.5. Gazdaságfejlesztési stratégia készítése, melynek része a zöldmezős iparikereskedelmi terület előkészítés és az inkubátorház típusú vállalkozás ösztönzés megvalósíthatósági tanulmánya is V.6. Befektetés-ösztönzési stratégia készítése A Településfejlesztési Koncepció szerint a helyi foglalkoztatás bővítésének érdekében az önkormányzatnak aktív gazdaságélénkítési politikát kell folytatnia. Ennek első lépéseként jött létre
az
ipari
park,
amely
a
megfelelő
infrastruktúra
kiépítésével
és
komoly
marketingmunkával alkalmas lehet a foglalkoztatók letelepítésére. A kemény telepítő tényezők megléte azonban nem elegendő, mivel hatalmas a verseny a zöldmezős ipari telephelyek között. Mindenképpen fontos a megfelelő marketingpolitika, gazdaságfejlesztési szakembergárda és letelepítési stratégia kialakítása a lehetőség kihasználása érdekében. Megfontolandó a településfejlesztési koncepció javaslata miszerint megfelelő ingatlanvagyon politikát alkalmazva a területek pályáztatás útján, térítés-mentesen kerüljenek a vállalkozások tulajdonába, előre meghatározott kötelezettségvállalások fejében. Fontos továbbá a megfelelő vállalkozói környezet megteremtése. Ez egyrészt jelenti az ügyintézések egyszerűsítését, gyorsítását. Másrészt fontos a vállalkozásokat segítő
intézmények
jelenlétének
támogatását.
Nem
elhanyagolható
tényező
a
letelepítés
szempontjából a település által nyújtott üzleti szolgáltatások jelenléte és azok megfelelő környezetének kialakítása. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a helyi foglalkoztatottság bővítésével egyetért, a fenti intézkedések közül kiemeli a:
Befektetés ösztönzés elősegítésének
Kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása
Komfortos, rendezett élettér, karakteres településkép kialakítása szükségességét.
A szociális integráció fenntartható megvalósítása : A Településfejlesztési Koncepció kapcsolódó programjai és intézkedései: III. Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyegyenlőségének biztosítása III.1. Szociális intézményrendszer fejlesztése III.2. Kisebbségi felzárkóztatási programok indítása A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatása részben önkormányzati alapfeladat, részben a társadalmi szolidaritás, részben racionális társadalmi-gazdasági érdekek szólnak a mellett, hogy felzárkózásukat, esélyegyenlőségüket megteremtsük. A településfejlesztési koncepció programjának célja, hogy szélesítse a szociális ellátórendszert, javítson az ellátás színvonalán, és nem utolsó sorban aktív módon bekapcsolja őket a település életébe. A koncepció ajánlása:
foglakoztatást biztosító munkahely-teremtő beruházások megvalósítása,
a közhasznú munkavégzés lehetőségeinek bővítése,
a valóban rászoruló szociális ellátásba bevontak körének bővítése,
a szakmai felügyeletet, hozzáértést és munkahelyteremtést biztosító korszerű szociális intézményrendszer megteremtése.
A Koncepció kiemelten kezeli a helyi roma etnikum helyzetét. A program szerint település komplex fejlesztésének keretén belül foglalkozni kell a roma kisebbség felzárkóztatásával, társadalmi-gazdasági integrációjuk elősegítésével. Ajánlásai a következők:
speciális foglalkoztatási programok, ezen belül a közmunka-programok
lakókörnyezet fejlesztés,
képzés, eredmény orientált ösztöndíj lehetőségek
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kiemeli a fenti intézkedések, tevékenységek közül a:
A szociális intézményrendszer megerősítését
A lakókörnyezet fejlesztését
Speciális foglalkoztatási programok
Munkahelyteremtést biztosító korszerű szociális intézményrendszer megteremtése.
Lakosságmegtartó városfejlesztések megvalósítása A Településfejlesztési Koncepció kapcsolódó programjai és intézkedései: II. A lakossági infrastruktúra teljes körű kiépítése II.1. Belső rehabilitációs területek fejlesztése, városközpont kialakítása II.2. Települési értékek feltárása és védelme II.3. Zöldfelületek növelése, közterületek, intézményterületek felújítása, karbantartása II.4. Lakóterületi fejlesztések meghatározása IV. Erős térségi kapcsolat és szerepkör megteremtése IV.1. Kistérségen belüli pozíció erősítése IV.2. Idegenforgalmi kooperációs szerepkör megteremtése V. Szektor operációs településfejlesztést megalapozó programok, akciók V.1. Térség- és gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszer felállítása V.2. Lakáskoncepció készítése V.4. Komplett önkormányzati átvilágítás, költségvetés-tervezés, humánerőforrás menedzsment V.7.
A
településbelsők,
a
városközpont,
intézményterületek
rehabilitációs
programjának kidolgozása, településképi megjelenés tervezése. A területrendezési terv megalapozó dokumentumaként a települési környezetet kiemelten kezeli a koncepció. A dokumentum szerint alapvető kérdés a lakossági infrastruktúra teljes kiépítése, úgy hogy ennek feltétele a lakosság igény és teljesítőképesség. Ezért szükséges a lakosság körében a városi tudat és gondolkodásmód továbbfejlesztése, amelyeket a következő tevékenységekkel lehet elérni:
Kazincbarcika belvárosának megújítása
Helyi műemlékek, műemlék jellegű épületek építmények: megóvása, felújítása, funkcióval való megtöltése, idegenforgalmi látványossággá fejlesztése
Zöldfelületek, közterületek rendbetétele, karbantartása
Települési egységes kép kialakítása (köztéri utcabútorok, szobrok, parkok, térképző felületek)
Szabadidő központ kialakítása, fejlesztése
Fontosnak tartja a koncepció, hogy új lakásépítési célra bevonható területeket kell feltárni. A térségi szerepkör eléréséhez Kazincbarcikának koordinációs szerepkört kell betöltenie, ehhez azonban feltétel, hogy kialakuljon a szükséges intézményi és szakmai háttér. A koncepció ehhez a célhoz a kitörési pontot a turisztikában látja. A koncepció számos további kidolgozandó programot és szervezeti lépést ajánl, ezeket besoroltuk a releváns középtávú célokhoz. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kiemeli a fenti intézkedések közül a:
Belső rehabilitációs területek fejlesztését, városközpont kialakítását
Zöldfelületek növelése, közterületek, intézményterületek felújítását, karbantartását
Az alábbiakban bemutatjuk a Kazincbarcika Településfejlesztési Koncepciójának és az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerének összefüggéseit, legfontosabb kapcsolódási pontjait, alátámasztva ezzel a dokumentum céljainak figyelembe vételét az IVS tervezése, készítése során. Kazincbarcika Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere a következőket tartalmazza: I. A gazdaság élénkítése, a belső kohézió erősítése I.1. Zöldmezős gazdasági területek előkészítése I.2. Kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása I.3. Befektetés-ösztönzés erősítése I.4. Komfortos, rendezett élettér, karakteres településkép kialakítása II. A lakossági infrastruktúra teljes körű kiépítése II.1. Belső rehabilitációs területek fejlesztése, városközpont kialakítása II.2. Települési értékek feltárása és védelme II.3. Zöldfelületek növelése, közterületek, intézményterületek felújítása, karbantartása II.4. Lakóterületi fejlesztések meghatározása III. Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyegyenlőségének biztosítása III.1. Szociális intézményrendszer fejlesztése III.2. Kisebbségi felzárkóztatási programok indítása IV. Erős térségi kapcsolat és szerepkör megteremtése IV.1. Kistérségen belüli pozíció erősítése IV.2. Idegenforgalmi kooperációs szerepkör megteremtése
V. Szektor operációs településfejlesztést megalapozó programok, akciók V.1. Térség- és gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszer felállítása V.2. Lakáskoncepció készítése V.3. Vagyongazdálkodási koncepció készítése V.4. Komplett önkormányzati átvilágítás, költségvetés-tervezés, humánerőforrás menedzsment V.5. Gazdaságfejlesztési stratégia készítése, melynek része a zöldmezős iparikereskedelmi terület előkészítés és az inkubátorház típusú vállalkozás ösztönzés megvalósíthatósági tanulmánya is V.6. Befektetés-ösztönzési stratégia készítése V.7.
A
településbelsők,
a
városközpont,
intézményterületek
rehabilitációs
programjának kidolgozása, településképi megjelenés tervezése.
A célrendszer összefoglaló bemutatása
A 3. sz. Melléklet Kazincbarcika Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszerét mutatja be.
6.2. A CÉLRENDSZER
KONZISZTENCIÁJA
A célrendszer konzisztenciájának bemutatása az egyes városrészek céljainak egymáshoz való illeszthetőségét, illetve az egyes városrészi célok közötti összefüggéseket szolgálja. A városrészi célok kialakításánál figyelembe vettük a magasabb szintű célrendszerhez történő kapcsolódást. Fontos cél volt, hogy az egyes területek között kapcsolat alakuljon ki, egymás kiegészítői legyenek funkciók tekintetében, ugyanakkor a célrendszer segítse a társadalmi csoportok illetve a területek egymáshoz történő integrálódását. Az életminőség javítása valamennyi városrész céljai között szerepel, elkerülve ezzel azt, hogy az egyes városrészek leszakadása zárványok kialakulásához vezessen. Az egyes célok és városrészek közötti összefüggésrendszert a 4. sz. Melléklet mutatja be.
6.3. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kijelölt valamennyi céleleme a környezeti fenntarthatóság megvalósításához is hozzájárul. A zöldterület növekedése, a városrendezés, épületek felújítása az életminőség javulása mellett a lakosság egészségi állapotának javulását szolgálja. Fontos szempont, hogy egyetlen elem megvalósítása sem jár környezeti értékek feláldozásával, nem történik környezeti veszteség. A városi zöldfelületek nagysága Kazincbarcika teljes területéhez képest meglehetősen nagynak mondható (30,26 %). Ez egy főre vetítve országos viszonylatban is magasnak tekinthető. A stratégia célrendszerében kiemelt szerepet kap az életminőség javítása. Ezt acélt a környezeti elemek javításával is alá kívánja támasztani az önkormányzat. A stratégia kialakítása, illetve a társadalmasítás során is a környezetvédelmi civil szervezetek, valamint a Városvédő – és Szépítő Egyesület vezetőinek véleményét folyamatosan figyelembe vettük. Ennek során valamennyi fejlesztéshez kapcsolódva az önkormányzat vállalta, hogy mind a tervezés, mind a megvalósítás során szem előtt tartják a zöldfelület megtartó, valamint növelő megoldásokat (pl. parkolók építése esetén gyeptérkövek, a belváros fásítása, lakótelepeken zöldfelület növelése, organikus anyagok használata játszóterek kialakítása során, stb.). A fejlesztések részét képezi szoft (humán) programok tervezése és lebonyolítása kapcsán is fontos szerepet kap a környezeti nevelés, illetve a környezettudatosság hangsúlyozása. Összességében az Integrált
Városfejlesztési
Stratégia
a
környezetvédelmi
szempontok
figyelembevételével, a természet megóvása mellett került kidolgozásra.
maximális
7.
2007-13
SORÁN
FEJLESZTENI
KÍVÁNT
AKCIÓTERÜLETEK
KIJELÖLÉSE Az előző részben összefoglalásra kerültek azok a városrészek, illetve hozzájuk kapcsolódó célok, amelyek a stratégiai programban szereplő célok megvalósításához szükségesek. A városrészi, valamint átfogó célok megvalósításához az önkormányzatnak szükséges olyan akcióterületeket kijelölni, amelyek tágabb környezetükre, sőt az egész városrészre fejlesztő hatással bírnak.
Az
akcióterületek kijelölése az előzetes igények, a társadalmi egyeztetés és a városfejlesztési célok megvalósításához kapcsolódva került kidolgozásra. A stratégiaalkotás folyamán felmértük azokat a szükséges fejlesztéseket, amelyeket mind az önkormányzat, mind a magántőke indokoltnak lát, illetve tervez a városban. Ezek a fejlesztések jelenthetik ugyanis középtávon azokat az indikatív beavatkozásokat, amelyek által elérhetők mind a városrészi, mind a középtávú célok. A középtávon kijelölendő akcióterületekhez és a célok eléréséhez szükséges indikatív tevékenységeket, azok idő és költségbeli vonzatát az 5.sz. Melléklet foglalja össze. A középtávú illetve városrészi célok elérésére a szükséges indikatív tevékenységek alapján a város a következő akcióterületeket látja szükségesnek, mint indikatív középtávon (7-8 év alatt) fejlesztendő akcióterületek: Városközpont Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület Móricz téri lakótelep Pollack úti lakótelep Új Kazinc lakótelep Régi telep Hámán Kató úti lakótelep A kijelölt akcióterületek tehát a város azon részei, amelyek az indikatív beavatkozások hordozói, ezért fejlesztésük, az ott szükséges beruházások megvalósítása az egész városrészre, városra hatással lehet. Az IVS szerinti város rehabilitációs konstrukciók alapján az egyes akcióterületek a következőképpen jellemezhetők: 128
Funkcióbővítő városrehabilitáció:
1. Városközpont Lehatárolás:
Jó szerencsét út (2-4) – Építők útja – Egressy Béni út (2-12 is és 3-5) – Mátyás király út (Ezen
a részen nincs házszám) – Gyermekek útja – Fő tér (20-35 és 6-11 hsz.) – Mátyás király út (Ezen a szakaszon nincs házszám kiosztva) – Fő tér Tömbök:
Jó szerencsét út 2-4 (Ságvári Gimnázium (2), óvoda (4)), Fő tér 6-11, Fő tér 20-30 (páros,
páratlan egyaránt) Fő tér 31-39, Ügyészség 40, Bíróság Fő tér 41), Egressy Béni út páros és a páratlan oldal 3 számtól a Jó szerencsét útig (37.-ig), Építők útja páratlan oldal (1-39) valamint minden a lehatárolt területen belül eső tömb További utcák/terek a területen : Rákóczi tér, Jókai tér, Egressy Béni tér, Szabadság tér, Ságvári tér, Munkácsy tér, Eszperantó utca, Liget utca, (Szent Erzsébet sétány a Domus mögött bekötőútig)
1. sz. akcióterület: Városközpont 129
1.
Elhelyezkedés, kapcsolódások, funkciók
Kazincbarcika városközpontja a nagy történelmi múltú városoktól eltérően nem a történelmi településrészeket foglalja magába, hanem azt a településrészt, ahová Kazincbarcika építésekor az 1950-es évek végétől először költöztek lakosok, először települtek közintézmények. Az akcióterület a 26-os számú főútról három főbb utcán keresztül érhető el, körülbelül 1 km megtétele után. A vasútállomás a Városközponthoz képest 1 km távolságra található, a buszpályaudvar az Egressy út végén helyezkedik el. A Városközpontot déli és délkeleti irányban a Kertváros illetve a Bükk hegység teljesen körülöleli. Észak felé egyrészt Kazinbarcika legrégebbi településrésze, az Újkazinc városrész, és legújabb beépítésű városrésze a Barcika-Alsóváros városrész határolja az akcióterületet. A város központja szerkezetileg és funkcionálisan is a ” Békeváros” illetve a később melléépült új épületekkel létrehozott új városközpont. A 3-4 szintes épületekből álló Békevárost 1953-ban adták át, amely a mai napig a város központja. A munka gyorsítása érdekében a város első épülettömbjeit Tatabányán épülő házak tervei alapján húzták fel, csakhogy míg ezek az épületek Tatabányán egy lakótömböt alkottak, itt a város főutcájára kerültek. Ezzel magyarázható, hogy a főutcán üzletek, szolgáltató helyek, középületek elhelyezésére kezdetben nem került sor. A beépítés itt laza, a legkorábban épült utcákat széles parkosított zónák választják el egymástól. A város ”főutcája” az Egressy Béni út, amely észak-déli irányban fut végig az akcióterület középvonalán. Itt is fokozatosan jelentek meg a közfunkciók és kereskedelmi egységek a lakóépületek földszintjén, a korábbi lakások helyén. Az 1970-es években tovább bővült a város ipara, a lakosságszám elérte a 30 ezer főt, új lakóházak épültek házgyári technológiával. Új városközpont épült (Fő tér), és elkészültek a hiányzó középületek is. A város intézményei kialakították vonzáskörzetüket, melyeket a mai napig megőriztek és gyarapítottak. A Fő tér és környéke közintézményei a hatvanas évek modern középületi stílusában épültek. A Fő téren halad át a város egyik közlekedési útja, így a központi tér szerepet csak részben tudja betölteni. A Fő tér és környékének kell helyet adnia a város legjelentősebb, regionális szerepet játszó intézményeinek, a terület átgondolt beépítése és fejlesztése kulcsfontosságú a városszerkezet véglegesítésében. 2.
Demográfiai helyzet
130
Az akcióterületen élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 3230 fő. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az akcióterület 2001. évi lakónépessége 3823 főt számlált, amely a város egésze 32.356 fős népességszámának mintegy 11,81 %-át jelentette. Az állandó népességi mutatókat vizsgálva hasonló viszonyokat figyelhetünk meg, hisz az akcióterület állandó népessége 3832 fő, amely a város egészének (32.962 fő) 11,62 %-a. Az akcióterületen élő népesség természetes szaporodása, illetve fogyása alakításában központi szerepet betöltő korösszetétel szerint a 0-14 éves lakosok aránya 16,58 %, a 15-59 korúaké pedig 60,89 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 22 %-ot, (ami magasabb, mint a teljes Belváros 20,8%-os átlaga) mely arányok jelentősen eltérnek az ideálisnak tekinthető korszerkezettől. Ideális korösszetételről akkor beszélhetnénk, ha az aktív korúak 2/3-os aránya mellett a gyermekek száma némileg meghaladná az idős korú lakosság számát. A fenti diagrammal szemléltetett kedvezőtlen korszerkezet annak is köszönhető, hogy a 1960-as, 70-es években a területre beköltözők mára jelentősen megöregedtek, illetve a kvalifikált, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok jelentős része elvándorol a városból. A lakosságszám csökkenésének másik oka a kedvezőbb anyagi helyzetben lévő lakosok jobb lakóhelyi feltételeket, nyugalmasabb életformát nyújtó Kertvárosi, és rózsadombi területekre történő kiköltözése, illetve a hátrányos szociális helyzetű lakosság városi peremkerületekre irányuló migrációja. Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint
70,0 60,0 50,0 40,0
Kazincbarcika város
[%]
Városközpont
30,0 20,0 10,0 0,0 0-14 évesek aránya 15-59 évesek aránya 60- x évesek aránya
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 27,28 %, amely arány meglehetősen alacsony, és a városi mutatónál (22,55 %) is kedvezőtlenebb képet ad. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a 131
városi (11,35 %) átlaggal közel megegyező képet mutat, hiszen az akcióterület esetében e mutató 10,49 %-os, ami megegyezik azzal az országos tendenciával, miszerint a felsőfokú végzettségűek elsősorban a városközpontokban illetve a leginkább elöregedő városrészekben koncentrálódnak. K épzettségi adatok 30,0 25,0 20,0 [%] 15,0 10,0
Kazincbarcika város Városközpont
5,0 0,0 Legfeljebb általános iskolai Felsőfokú végzettségűek a végzettséggel rendelkezők 25 éves és idősebb népesség aránya az aktív korúakon arányában (15-59 évesek) belül
3.
Gazdasági helyzet
Kazincbarcika egészéhez viszonyítva az akcióterületen a vállalkozások száma felülreprezentáltságot tükröz, a Városközpont területéhez viszonyítva a vállalkozássűrűség itt a legmagasabb a városban. A vállalkozások a rendszerváltás után szaporodtak a területen, azonban ezek jó része kényszerből létrehozott, egy-kétfős mikrovállalkozás . A Városközpontnak egyedi jelleget kölcsönöz, hogy bevásárló utcája az Egressy út épületeinek földszinti lakásaiból lett kialakítva. A jelen akcióterületen található a kereskedelmi és magánszálláshelyek 9,47 %-a, ettől csak a Móricz lakótelep akcióterületén van kevesebb. A Városközpont vendéglátóhelyeinek száma a 2007es évben 17 db volt. Az üzletek közül elsősorban az élelmiszer, vegyes iparcikk, vendéglátó és ruházati jellegűek a jellemzőek. Számuk az évek során folyamatos 5-10 %-os hullámzást mutat, de ez normális tendencia. Ezen az akcióterületen található a kiskereskedelmi üzletek 27,37 %-a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 23,03 %-a, míg a ruházati jellegűek 37,00 %-a. Az olcsó kínai üzletek, turkálók száma az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a területen, ami a helyi lakosság szociális helyzetével és vásárlóerejével áll összefüggésben.
Az akcióterületen az iparűzési adót
fizető vállalkozások száma a 2007-es évben 164 db volt, ami 10,57 % a város egészéhez képest. A Városközpontból származó iparűzési adó bevétel a 2001-es évben 83.211.300 Ft volt, ami 13,21%-át képezte Kazincbarcika város tárgyi bevételeinek. E bevételt illetően az elmúlt évek során 132
folyamatos csökkenést figyelhetünk meg az akcióterületen, mivel a 2004. évben már csak 81.823.950 Ft-ot, míg 2007-ben 75.193.735 Ft-ot tett ki ez az adónem, ami ekkor a város egészének mindössze 4,74 %- a volt, szemben a város azonos időszakra eső jelentős iparűzési adó bevétel növekményével. Iparűzési adóbevélet nagysága
1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 800 000 000
Kazincbarcika város Városközpont
600 000 000 400 000 000 200 000 000 0 2001
2004
2007
[Ft]
A Városközpont kereskedelmi és szolgáltatási funkciókkal való ellátottsága a legkedvezőbb Kazincbarcikán, megtalálható itt a T-Com városi kirendeltsége, a Raiffeisen Bank, az OTP Bank, az ERSTE Bank, a K&H Bank valamint a Sajóvölgye Takarékszövetkezet fiókja. Számos ruházati, divatcikk, és sportszaküzlet működik a területen, továbbá megtalálhatóak itt éttermek, élelmiszer üzletek, háztartási szaküzletek, bútor és lakberendezési üzletek, gyógyszertárak, utazási irodák, könyves boltok, cukrászdák, virágüzletek és egyéb szolgáltató egységek. Az Egressy úton, több helyen kereskedelmi célú árusító pavilonok találhatók a terek utcák kereszteződéseiben, melyek megjelenése, elhelyezése igen vegyessé teszi az utcaképet, de az oda települt szolgáltatásokra, kínálatra a lakosság részéről igény mutatkozik. 4.
Munkaerő-piaci, foglalkoztatási, és jövedelmi helyzet
A munkanélküliség meglehetősen kedvezőtlen állapotát szemlélteti a Városközpontban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (49,91 %) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, ami kismértékben magasabb a városi átlagnál (48,82 %). A rendszerváltás óta a Városközpont munkanélküliségi adatainak változása együtt mozog a városi adatokkal, az akcióterület munkanélküliségi szintje a Régi telep után a legmagasabb Kazincbarcikán. A népesség foglalkoztatottsági jellemzői Kazincbarcikán is összefüggnek az egyes az
akcióterületek 133
korszerkezetével. Jellemző, hogy az aktív korúakkal kisebb arányban rendelkező területeken a foglalkoztatás aránya is viszonylag alacsony. A munkanélküliség magas szintje mellett a foglalkoztatottak aránya is lényegesen kedvezőtlenebb a város egészének átlagánál. Az akcióterületen székhellyel rendelkező vállalkozások viszonylag magas száma a foglalkoztatás szempontjából megtévesztő lehet, mivel a Városközpontban is érvényesül a hazai mikro- és kisvállalkozások sajátos jellemvonása, az önfoglalkoztatás , az alkalmazottak nélkül működő vállalkozások jelentős aránya.
M u n k a e r ő -p ia c i a d a to k
50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0
K azincbarcika v áro s
20,0
V árosközpont
15,0 10,0 5,0 0,0 R endszeres m u n k ajö v ed elem m el nem rendelkezők a rá n y a a z aktív korúakon (15-59 évesek) belül
L eg feljeb b általános iskolai Foglalkoztatottak a rá n y a a 15-64 év es Foglalkoztatott nélküli háztartások végzettséggel rendelkezők é s népességen belül a rá n y a rendszeres m u n k ajö v ed elem m el n em rendelkezők a rá n y a a z aktív korúakon belül
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (19,8 %) az aktív korúakon belül jelentősen magasabb a városi mutatónál (16,33 %), ami a terület hátrányos szociális viszonyait tükrözi. 5.
Lakáshelyzet
A településrendezési terv besorolása alapján az akcióterület jelentős része nagyvárosi lakóterület , illetve településközponti vegyes terület. A lakókörnyezeti ellátottságon belül a lakáshelyzet, illetve annak változása kiemelt jelentőségű. Ennek oka, hogy e tényező szoros kapcsolatban áll az életkörülmények alakulásával. A lakásállomány a 2001-es évben az akcióterületen 1617 db volt, ami 13,00 % a város egészéhez viszonyítva. A 2007. évben az akcióterületen sem új építés, sem bontás nem történt. Az ingatlanfejlesztési tevékenység egyelőre nem jellemző a területre, az elmúlt évben 134
mindössze lakás-egybenyitások történnek, illetve átminősítések fordultak elő, melynek során a lakásból üzlethelyiség került kialakításra.
Az akcióterületen megtalálható lakások állapotát
szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, mely az akcióterületen 6,62 %, ami a települési 6,26 %-hoz képest kismértékben kedvezőtlenebb képet mutat. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
6,7000 6,6000 6,5000 6,4000
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
6,3000 6,2000 6,1000 6,0000 Kazincbarcika város
Városközpont
A városközpontban a téglaépületek a jellemzőek, melyek többségében az 1950-es, 1960-as években épültek. Vannak ugyan újabb beépítésű területek is az akcióterületen, de az igazi centrumot a fenti időszakban létesített lakóházak uralják, ezek határozták meg a későbbi területek jellegét is. Az Egressy út két oldalán elhelyezkedő társasházakban elsősorban a 40-60 m 2-es kétszobás lakások jellemzőek, szintenként csak egy-egy nagyobb lakás található. Veszélyforrásként megemlíthetjük az épületek gyűjtőcsöves kéményeit, melyek közül sok életveszélyes. 6.
Környezet állapota, környezeti problémák
A lakókörnyezet minőségének lényeges mutatója a zöldfelületek nagysága , ami a városközpont területén 169.173 m2. Az elfoglalt területük, méretük szerint a belvárosi környezetben számottevő nagyságrendet jelentenek. Nagy részük, hozzávetőleg a területek fele, a házak által határolt, nagy, udvar szerű terület, ahol a lakók autói is parkolnak. Ezek a parkok terek igen eltérő állapotban vannak. A Fő tér és az Építők útja, illetve a Liget utca környéki parkok nagyon jó állapotban vannak, gondozottak, míg az Építők útjának másik végén, a lakóházak közötti területek inkább gondozatlanok, elhanyagoltak. Az Építők útja és az Egressy út közötti, a lakóházak által közbe zárt tereken szobrokkal díszített pihenő parkok és játszóterek találhatóak. A Ságvári, Egressy, 135
valamint Munkácsi tereken rossz állapotú játszóterek találhatóak. Ezek a játszóterek, és parkok teljes, vagy részleges felújításra szorulnak, a játszóterek nem felelnek meg a jelenleg hatályos biztonsági szabványoknak. Az akcióterület jelentős része - az Egressy Béni út és az abból nyíló valamennyi tér - helyi védelem alatt áll. A területen a jelenlegi forgalmi viszonyokhoz képest alacsony a parkolóhelyek száma, amit a közeljövőben megvalósítandó parkolási rendszer kialakításával orvosolni szükséges, bár mindezt csak a zöldterületek rovására lehet majd megvalósítani. Tervbe van véve egy forgalomáthelyezés is, miszerint az Egressy Béni sétálóutcává válna. A gyűjtött hulladék mennyisége az akcióterületen jelenleg 6137 m 3, ami a város egészéhez (59.538,4 m3) viszonyítva 10,31 %. A városban a lakosság kommunális adót fizet, nincs külön szemétszállítási díj. A kommunális adófizetési kötelezettség alól vannak kivételek, pl. a 70 évnél idősebb lakosok bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben részesülnek. A kommunális adót fizető lakások száma jelen területen 1389 db. 7.
Közlekedés helyzete
Az Egressy út belvárosi szakaszán a közelmúltban forgalomlassító útburkolati szakaszokat építettek, az utat számos helyen keresztezi gyalogátkelőhely, ezen az úton nehéz járművek nem közlekedhetnek. A nagy teherjármű és autóbusz forgalom a Jó szerencsét út akcióterület által is érintett szakaszán jellemző a körforgalomig, és az Építők útjáig, valamint az akcióterületet határoló Mátyás király úton és az Építők útján zajlik. A többi utca nem vezet le jelentősebb forgalmat, ezek összekötő, lakótelepi feltáró jellegű utcák, és terek. A Városközpont úthálózata teljesen kiépített és pormentes, az akcióterület útjainak minősége általában jó, sőt van ahol újszerű állapotú. A területen 118 helyi, 460 helyközi autóbusz járat közlekedik. Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi járatai 9 autóbuszvonalon közlekednek, ebből a Belváros városrészt és a Városközpont akcióterületet az alábbi érinti: Számozása 1 3 6 23 42
Viszonylata Autóbusz állomás –.Építők útja-Szent Flórián tér aut.vt. Autóbusz állomás - Építők útja – Márka ABC-Vasútállomás Autóbusz állomás – Építők útja- Táncsics út - Szent Flórián tér Autóbusz állomás - Mátyás király út - Szent Flórián tér aut.vt. Vájár út - Mátyás király út - Szent Flórián tér aut.vt.
A helyi szakaszhatárokon áthaladó, illetve megálló helyközi járatok közül beérkezési útvonalak szerint az alábbiaknak van jelentősége: 136
-
Sajószentpéter irányából a Mátyás király útnak,
-
Sajókaza - Ózd irányából az Építők útjának,
-
Rudabánya - Aggtelek - Edelény irányból pedig a Jószerencsét úton át a Mátyás király
útnak van jelentősége, hiszen ezeket a járatokat belső közlekedésre is igénybe veszik a lakosok. Az akcióterület közvetlen közelében található
a
városi autóbusz pályaudvar, amely
elhelyezkedésénél fogva képes biztosítani a tömegközlekedéshez történő megfelelő színvonalú hozzáférést. Az akcióterületen a háztömbök között igen sok parkoló hely található, de ezek a napközbeni forgalom alkalmával kevésnek bizonyulnak. Kerékpárút nincs az akcióterületen, de létesítésére van igény. Több területen a kerékpárút építésének helyigénye is kielégíthető, főleg az akcióterület keleti felében az Építők útja környékén. 8.
Közszféra jelenléte
A Városközpont közösségszervező funkcióit, illetve az itt található közintézményeket tekintve egyértelműen túlmutat földrajzi területén, a város egészére kiterjedő szerepkörrel rendelkezik. Az akcióterület központi funkciói több területen érvényesülnek, úgy mint a közigazgatás, a kereskedelem, az oktatás, illetve a rekreáció. A Városközpontban a szociális ellátó hálózat teljes vertikuma kiépült és működik. A Városközpont akcióterületén található Kazincbarcika közigazgatási, kulturális és pénzügyi központja. Itt található a Polgármesteri Hivatal, az Egressy Béni Művelődési Ház és Könyvtár és a Felnőtt Könyvtár, Mozi és Színházterem, a Kisgaléria valamint a városi kiállító terem. A Városi Ügyészség, a Városi Bíróság, az Állategészségügyi Állomás, a Városi Távhő irodája, a Timpanon Ingatlankezelő Kft., valamint az Arborétum Kht. szintén ebben a Városközpontban működik. Jelen akcióterületen található a Mátyás Király Úti Tagóvoda, illetve a Napsugár Tagóvoda, valamint a Pollack Mihály Általános Iskolához tartozó Kazinczy Ferenc Tagiskola. A Városközpontban működő Ságvári Endre Gimnáziumban a 12-19 éves korosztály négy, öt és hat évfolyamos gimnáziumi képzése folyik. Az öt évfolyamos nyelvi tagozaton (a 9. osztályban angol nyelvi előkészítő képzéssel) öt éve magas szintű nyelvoktatás folyik. A reál tagozaton emelt szintű matematika, informatika és emelt óraszámú fizika és kémia tanterv szerint, a humán tagozaton emelt szintű magyar nyelv és irodalom valamint történelem tanterv szerint tanulhatnak a diákok. A hat évfolyamos osztályban emelt szintű idegen nyelvi és matematikai oktatás folyik.
137
A Városközpontban található továbbá a Pedagógiai Szakszolgálati Központ, mely intézmény tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá nevelési tanácsadást folytat a kazincbarcikai kistérség vonzáskörzetében. Az akcióterületen működik két idősek nappali ellátását biztosító intézmény (Szociális Szolgáltató Központ, Időskorúak Gondozóháza; Szociális Szolgáltató Központ, Éjjeli Menedékhely), melyek kapacitás kihasználtsága 100 %-os. A Városközpont lakosságának egészségügyi alapellátását biztosítja a városrészben található védőnői szolgálat és két felnőtt háziorvosi praxis. Az Építők útján, a Liget utca kereszteződésben egy új katolikus templom található. 9.
Meglévő közműhálózat értékelése
A villamosenergia-ellátottság , a közvilágítás, a gázszolgáltatás, illetve a telefonhálózat teljesen kiépített a Városközpontban. A távhőszolgáltatás lefedettsége azonban mindössze 70 %-os, a hálózati elemek elöregedtek, felújításra szorulnak. A Városközpont területén mindenhol utcában található vezetékes ivóvíz illetve szennyvíz hálózat, azonban a csatornarendszer jelentős része az 1950-es, 1960-as években épült tokos betoncsövekből készült hálózat, melynek jelentős része elöregedett. Az elmúlt öt évben csak részleges felújítások történtek, ezért gyakori a rendszer meghibásodása. A gerincvezetékeken túl szükséges lenne az ingatlanokhoz történő bekötések cseréjére is. A belterületi csapadékvíz elvezetése zárt csatornás rendszerrel történik az akcióterületen. A jelen akcióterületen található közintézmények többségére elmondható, hogy akadálymentesítésük jelenleg még nem megoldott. 10.
Közbiztonság helyzete
A kriminalitást tekintve a peremterületi bűncselekmények hangsúlyosabbak, de a sűrűbb népesség miatt a Városközpontban több az elkövetés. Nehéz több éves tendenciát felvázolni, mivel a körülmények évről-évre változnak (rendőrségi létszámcsökkentés hatása, jogszabályi változások, új bűncselekményi tényállások). A Városközpontban számos üzlet, kereskedelmi és szolgáltató egység található, így gyakoriak a kisebb volumenű zsebtolvajlások , bolti lopások. A bankfiókok miatt ez a terület a súlyosabb vagyon elleni bűncselekmények tekintetében is veszélyeztetett. 138
Az Egressy út a jelenlegi intenzív forgalom áteresztésére már nem alkalmas, a zsúfoltság miatt gyakoriak a közlekedési szabálysértések . SWOT elemzés Városközpont – SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Bővülő kereskedelmi és szolgáltatási kínálat Kiépült intézményhálózat Infrastruktúrával jól ellátott lakások Helyközi tömegközlekedés megoldott Kiépült középfokú funkciókat ellátó intézményrendszer, üzleti szolgáltatások Erős érdekérvényesítéssel bíró, aktív civil szervezetek Jellegzetes városrészi kép Az idősebb korosztályok kötődése erős a városrészben Jelentős kulturális rendezvények és fesztiválok
LEHETŐSÉGEK
A köz- és szakigazgatási szolgáltatások racionalizálása A gazdasági szervezetek állami és uniós forrásokat használnak ki A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás. (telekvásárlás, házépítés, adókedvezmény) A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával Városmarketing erősítése, kedvező városrészi imázs kialakítása érdekében
GYENGESÉGEK
Alacsony mértékű a befektetett működő tőke Gyenge a KKV-k tőkeereje, és innovációs potenciálja A közszolgáltatások infrastruktúrája elavult A Városközpont lakosságának vásárlóereje gyenge A lakosság foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak Folyamatos népességfogyás, a képzett fiatal réteg elvándorlása Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya
VESZÉLYEK
A városrész nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése Épületdegradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Pályázati támogatás hiányában az akcióterület kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből
139
Leromlással fenyegetett városi lakótelepek Mint azt a helyzetelemzésben bemutattuk, Kazincbarcika város fejlődésében fontos szerepet játszottak az egységes lakótömbök építése, kialakítása. Ezek önálló területrészként működtek, a városban. A városfejlődés során az egymással szervesen összeillő lakóterületek elkülönültek. Mivel egy részük mára már korszerűtlenné vált, infrastrukturális és környezeti szempontból fejlesztésre szorulnak. Az egyes akcióterületek lehatárolásánál figyelembe vettük a lakótelepek szerves kapcsolódását, illetve területi elkülönülését. Ezen akcióterületek a beavatkozás szükségessége, az ott élők motiváltsága alapján priorizálhatók, ennek sorrendjét az alábbiakban közöljük. Mint azt korábban bemutattuk, a
városban változó
kiterjedésben találhatók zöldterületek, és a a lakótelep jellegű részeken kisebb a zöldfelület aránya. A zöldterületek bővítése ezeken a területeken az akcióterületen élők életminőség javítására is szolgál. A panelrehabilitációra kijelölt akcióterületek a városi prioritások tükrében a következők:
2. Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület Lehatárolás: Egressy Béni út (52-56 szolgáltató házak, 58-60: 10 emeletes házak) – Hadak útja (Nincs erre hsz kiosztva, Veres P-re vannak számozva) - Mikszáth Kálmán utca – Jó szerencsét út (Nincs erre hsz kiosztva) Tömbök:
Egressy Béni út 52-56 (üzletsor) és 58-60 (10 emeletes tömb)
Mikszáth Kálmán utca páratlan oldal (4 emeletes tömbök) (1-29: 4emeletes) Csokonai Vitéz Mihály utca végig (óvoda is van) További utcák/terek a területen:
Veres Péter utca (10 emeletesek is) (1-15. négyemeletes; 2,4
hsz, 2db 9 emeletes), Csokonai Vitéz Mihály utca (2-40 ig hsz, 1 hsz: óvoda, 3 hsz: bölcsőde)
140
A Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület Az akcióterület Kazincbarcika egyik legnagyobb, korábban dinamikusan fejlődő összefüggő lakótelepe, más néven Csokonai lakótelepként említhető. A városközpont szomszédságában található átlagos,
illetve
leromlott
minőségű
épületállománnyal
rendelkező
akcióterület
részben
funkcióhiányos. A Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület központi elhelyezkedése, jó közlekedési kapcsolatai, relatíve magas lakosságszáma, és a közfunkciók jelenlegi hiánya kedvező terepet biztosíthat az önkormányzati fejlesztések, valamint a magánberuházók számára egyaránt. A Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület nem csupán a lakóépületek rekonstrukciója, hanem a lakótelep környezetének fejlesztése, illetve az itt lakók szociális, és foglalkoztatási problémáinak megoldása is szükséges. 1.
Demográfiai helyzet
Az akcióterületen élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 2839 fő. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az akcióterület lakónépessége a 2001. évben 2860 főt számlált, amely a város egésze 32.356 fős a népességszámának mintegy 8,84 %-át jelentette. Az állandó népességi mutatókat vizsgálva hasonló viszonyokat figyelhetünk meg, hisz az akcióterület állandó népessége 2993 fő volt 2001-ben, amely a város egészének (32.962 fő) 9,08 %-át képezte. A fenti adatok összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az akcióterület lakosságszáma az elmúlt években stagnált. 141
Az akcióterület népességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 15,35 %, a 15-59 korúaké pedig 71,12 %, míg a 65 éves és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 13 %-ot. A 0-14 évesek és a 65 év felettiek egymáshoz viszonyított arányát vizsgálva megállapítható hogy 100 gyermekkorúra 85 időskorú jut. A Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület vonatkozásában a városi átlagnál kedvezőbb korösszetételről beszélhetünk, mivel az aktív korúak több, mint 2/3-os aránya mellett a gyermekek száma némileg meghaladja az idős korú lakosság számát. Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint
80,0 70,0 60,0 50,0
Kazincbarcika város
[%] 40,0
Csokonai akcióterület
30,0 20,0 10,0 0,0 0-14 évesek aránya
15-59 évesek aránya
60- x évesek aránya
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 17,6 %, ami a városi mutatónál (22,55 %) kedvezőbb képet ad. Képzettségi adatok
25,0 20,0 15,0 [%]
Kazincbarcika város
10,0
Csokonai akcióterület
5,0 0,0 Legfeljebb általános iskolai Felsőfokú végzettségűek a 25 éves végzettséggel rendelkezők aránya és idősebb népesség arányában az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
142
A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a 11,35 %-os városi átlagtól kismértékben kedvezőbb képet mutat, hiszen az akcióterület esetében e mutató 11,06 %-os. Az akcióterületen a pályakezdő, családalapító fiatal lakosság is jelen van, akik egy része az anyagi pozíciói megerősödésével más, családiasabb jellegű övezetbe költözik. 2.
Gazdasági helyzet
Az akcióterület kizárólag lakótelepi funkciót tölt be, gazdasági potenciálja, illetve tőkevonzó képessége elhanyagolható. A jelen akcióterületen található nem található kereskedelmi és magánszálláshely. A vendéglátóhelyek száma a 2008. évben végzett felmérés szerint 22 darab. A Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület található a kiskereskedelmi üzletek 6,15 %-a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 5,25 %-a, míg a ruházati jellegűek 9,00 %-a. A területen kiskereskedelmi egységek és szolgáltató vállalkozások jellemzőek (Márka ABC, cukrászda, pizzéria, papír-írószer), melyek célja a hely lakosság igényeinek kiszolgálása. Általános tendencia, hogy a jelentős számú népességet tömörítő lakótelepeken a lakosság élelmiszer ellátását szolgáló vállalkozások felülreprezentáltak. A lakótelepeken a mérsékelt helyi igényekhez történő igazodás következtében alacsony azonban a vendéglátóhelyek száma, közülük is a bárok, borozók és egyéb italmérések száma emelkedik ki az éttermekkel, cukrászdákkal szemben. A kazincbarcikai reáljövedelmek csökkenését tekintve, illetve a korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve nem valószínű az akcióterület kereskedelmi egységei számának növekedése a közeljövőben, inkább számuk stagnálása feltételezhető. Az akcióterület közelében működő, illetve jelenleg épülő szupermarketek vélhetően további kiskereskedelmi egységeket szorítanak ki piacról, illetve ezen helyi üzletek forgalmának csökkenése várható. Az akcióterületen az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2007-es évben 53 db volt, ami 3,42 % a város egészéhez képest. Az 53 db vállalkozás közül 3 darab Kft formában, 17 darab Bt. formában, 35 darab pedig egyéni vállalkozóként tevékenykedett, amely összetételből is jól látszik, hogy az akcióterületen az alacsony tőkeerejű kereskedelemi és szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásoknak van jelentős szerepe. Az iparűzési adóbevételt vizsgálva az akcióterületek közül itt figyelhetjük meg a legjelentősebb csökkenést, ami egy jelentős árbevétellel rendelkező vállalkozás megszűnésének köszönhető. A 2001. évben az iparűzési adóbevétel 13.580.000 Ft volt, ami a teljes város ezen bevételének 2,16 %-a volt. 2004-ben ez a bevétel már csak 11.014.700 Ft, majd a drasztikus csökkenés a 2007-es évben tapasztalható, amikor 2.597.400 Ft volt ez az összeg, 143
ami Kazincbarcika város iparűzési adóbevételének mindössze 0,16 %-át jelentette. A fentiek alapján az akcióterületen működő mikrovállalkozások a település adóbevételének csak elenyésző részét szolgáltatják. Iparűzési adóbevétel nagysága
1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 [Ft]
800 000 000
Kazincbarcika város
600 000 000
Csokonai akcióterület
400 000 000 200 000 000 0 2001
2004
2007
[Év]
3.
Munkaerő-piaci, foglalkoztatási, és jövedelmi helyzet
A Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület is gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre lenne szükség, mivel a munkanélküliek aránya meghaladja a 14%-ot az akcióterületen. Ezt a meglehetősen kedvezőtlen állapotot szemlélteti továbbá a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (43,41 %) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, ami alacsonyabb ugyan a 48,82 %-os városi átlagnál, azonban országos viszonylatban rendkívül magas mutatónak tekinthető. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aktív korúakon belüli aránya (10,37 %) azonban kedvezőbb a 16,33 %-os városi mutatónál. Az akcióterületen 6,8 %-ot meghaladó azon tartós munkanélküliek aránya, akik hosszabb ideje nem tudnak elhelyezkedni, köztük jelentős a korosodó, 45 év feletti munkavállalók aránya, akik koruk miatt hátrányos helyzetű szereplőként jelennek meg a munkaerőpiacon és sokuknak csak a támogatott foglalkoztatás nyújt átmeneti segítséget. Az akcióterületen 12,1% azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak
144
aránya az akcióterületen 40,1%, ami egyértelmű képet ad a helyi lakosság szociális és társadalmi státuszáról. Munkaerő-piaci adatok 60,0 50,0 40,0 [%] 30,0 20,0
Kazincbarcika város
10,0
Csokonai akcióterület
0,0 Rendszeres
Legfeljebb általános
Foglalkoztatottak Foglalkoztatott nélküli
munkajövedelemmel iskolai végzettséggel aránya a 15-64 éves nem rendelkezők aránya
rendelkezők és
az aktív korúakon (15-
rendszeres
59 évesek) belül
munkajövedelemmel
háztartások aránya
népességen belül
nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
4.
Lakáshelyzet
A fiatal, történelmi hagyományokkal nem rendelkező Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterületre a klasszikus lakófunkció jellemző. A terület fejlesztése az Egressy út két oldalának beépítésével kezdődött, majd innen indul el a további helyi utcák irányába. Az akcióterületre a négyés tízemeletes panelépületek jellemzőek , alagsorukban garázsboltokkal (virág, élelmiszer, fodrászat, kozmetika). Az 1970-as, 1980-es évek ipari technológiával épült lakóházainak legtöbb műszaki megoldása a tömegtermelés és a gyors kivitelezés miatt gyengébb minőségű, a panelházakban a tetőszigetelések 15-20, az alapvezetékek 25-30, a felszálló vezetékek 30-35 év után teljes cserére szorulnak, nem említve a felvonókat, a szellőző rendszereket, illetve az elektromos vezetékeket. A fűtési rendszereket érintően is komoly problémák adódnak. Az épületek fűtése során az elégtelen hőszigetelés miatt jelentős hő-veszteség jelentkezik . Az akcióterületen valamennyi lakás távfűtött, melyek üzemeltetési költségei így rendkívül magasak, ami komoly terhet ró a helyi lakosságra. Az akcióterület iparosított technológiával készített lakóépületei rendkívül leromlott állapotúak , komplex rehabilitációjuk sokáig nem halasztható. A panelházak hő-technikai paraméterei nem elégítik ki a hatályos előírásokat, nyílászáróik elavultak, épületgépészeti rendszereik korszerűtlenek. 145
Elsősorban a panelépületek homlokzatának hőszigetelésére, a csapadékvíz elleni tetőszigetelések cseréjére, a nyílászárók szigetelésére illetve cseréjére , valamint az épületgépészeti rendszerek felújítására és fűtéskorszerűsítésre van szükség. A közeljövőben az akcióterületen elkerülhetetlen a lakóépületek felújítását megvalósítani annak érdekében, hogy az akcióterület lakóházállománya megújuljon és a lakótelep leromlását, az itt élők társadalmi státuszának csökkenését, az ingatlanárak esését tartósan meg lehessen állítani. A lakásállomány a 2001-es évben az akcióterületen 1161 db volt, ami 9,34 % a város egészéhez viszonyítva. Az akcióterületet viszonylag magas, 2,44 fő / lakás arány jellemzi, ami megközelítőleg azonos a város egészére vonatkozó mutatóval. Az elmúlt években az építési és bontási engedélyek alapján sem új építés, sem bontás nem történt az akcióterületen, miközben a lakásállomány alakulása a 2001-2006-os időszakban Kazincbarcika területén 1%-os növekedést mutatott, ami nagyságrendileg megegyezik a megyei átlaggal (1,66 %). Az akcióterületen megtalálható lakások állapotát szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, mely az akcióterületen 2,33 %, ami a települési 6,26 %-hoz képest meglehetősen kedvező képet mutat. A fenti kedvező mutató annak köszönhető, hogy az akcióterületen található valamennyi ipari technológiájú épület összkomfortos kivitelben épült. Az akcióterületen a 2001. évben az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 0,5% volt. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
7,0000 6,0000 5,0000 [%]
4,0000
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
3,0000 2,0000 1,0000 0,0000 Kazincbarcika város
5.
Csokonai akcióterület
Környezet állapota, környezeti problémák
A jelenlegi gyűjtött hulladék mennyisége az akcióterületen 4210,40 m 3, ami a város egészéhez (59538,4 m3) viszonyítva 7,07 %. A városban a lakosság kommunális adót fizet, nincs külön 146
szemétszállítási díj. A kommunális adófizetési kötelezettség alól vannak kivételek, például a 70 évnél idősebb lakosok bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben részesülnek. A kommunális adót fizető lakások száma jelen területen 793 db. A lakókörnyezet minőségének lényeges mutatója a zöldfelületek kiterjedése, ami a Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterületen 27.254 m2.Az akcióterületen védett terület nem található . 6. Közlekedés helyzete A Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület földrajzi elhelyezkedéséből adódóan közlekedési kapcsolatai jelentős előnyöket hordoznak . Az Egressy út belvárosi szakaszának folytatása a körforgalomtól északra kapcsolatot teremt a 26. számú főúttal (Hadak útja) valamint a város vasútállomásával. Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi járatai 9 autóbuszvonalon közlekednek, ebből a Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület ét az alábbi helyi járatok érintik: Számozás
Viszonylata
a 1 3
Autóbuszállomás -.Építők útja-Szent Flórián tér aut.vt. Autóbuszállomás - Építők útja - Márka ABCVasútállomás
A helyközi járatok közül kevés érinti az akcióterületet. Az akcióterületen a háztömbök között igen sok parkoló hely található, de ezek a napközbeni forgalom alkalmával kevésnek bizonyulnak. Az akcióterület közlekedési kapcsolatai, belső úthálózata és tömegközlekedése megfelelő, különösebb fejlesztést nem igényel. Az Egressy út akcióterületi szakaszán nehézjárművek- teherkocsik, buszok is közlekedhetnek. A nagy teherjármű és autóbusz forgalom a Jószerencsét út akcióterület által is érintett szakaszán is jellemző a körforgalomig. A területet északról határoló 26. számú főút rendkívül intenzív forgalmat bonyolít, amely probléma az elkerülő út megépítése után megszűnhet. A többi utca nem vezet le jelentősebb forgalmat, ezek összekötő, lakótelepi feltáró jellegű utcák, és terek. Az akcióterület útjainak minősége általában kielégítő, a főbb utak azonban túlterheltek. Az akcióterületen a jelenleg még hiányzó kerékpárút építésének helyigénye is kielégíthető lenne, főként az akcióterület keleti felében, a Hadak útja környékén. 7.
Közszféra jelenléte 147
Az akcióterület alapvetően funkcióhiányos , a közszolgáltatások jelentős része az Egressy Béni út városközponti szakasza mentén biztosított. A közintézmények közül az akcióterületen egy bölcsőde (II. sz. Bölcsőde) és egy óvoda (Kazincbarcikai Összevont Óvodák, Csokonai úti telephely) található. Az óvodában 7 vegyes csoportban 184 gyermek nevelését biztosítják. Az intézmények akadálymentesítése nem megoldott, felújításra szorulnak. A Csokonai lakótelepen is problémát jelent az EU szabványoknak megfelelő játszóterek hiánya. Az akcióterületen található a társulásban fenntartott Ádám Jenő Általános Iskola (Kazincbarcika, Mikszáth út 2.), melyben 41 főállású pedagógus 588 gyermeket oktat. Az intézmény energiatakarékossági és akadálymentesítési szempontból felújításra szorul. Az Ádám Jenő Általános Iskola mellett, a Jószerencsét úton jelenleg üresen áll a Központi Általános Iskola épülete, melynek hasznosítására több elképzelés is felmerült, de végső döntés még nem született. Az Egressy út akcióterületre eső szakaszán egy hosszú szolgáltató házsor található, benne fodrászattal, húsbolttal, takarékszövetkezeti fiókkal, virág és ajándék bolttal, szoláriummal, kerékpár valamint papír írószer üzletekkel. A fenti kereskedelmi egységek szomszédságában található a MÁRKA ABC. Az akcióterület az Egressy útról csak gyalogosan, a lakóházak mellett közelíthető meg. A négy- és tízemeletes, 4-6 lépcsőházas panelházak által közrezárt területen csak néhány kisebb üzlet, egy nagyobb játszótér, valamint egy körbekerített sportpálya található, mely utóbbi korszerűsítésre szorul. A Mikszáth Kálmán utca felől gyalogosan több helyen, illetve gépkocsival két helyen lehet az akcióterületre bejutni. A házak közötti aszfaltozott utcák és parkolók közepes állapotúak. A Mikszáth Kálmán és Csokonai Vitéz Mihály utcák között egy pavilonsor található, ahol különböző kereskedelmi és szolgáltató egységek kaptak helyet. 8.
Meglévő közműhálózat értékelése
A villamosenergia-ellátottság , a közvilágítás, illetve a telefonhálózat teljesen kiépített a Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterületen . A távhő-hálózati lefedettség is teljes a területen, a csővezetékrendszer azonban felújításra szorul. A lakótelep valamennyi utcájában található vezetékes ivóvíz illetve szennyvíz hálózat, azonban a csatornarendszer jelentős része több mint 30 éves. Az elmúlt években csak részleges felújítások történtek, ennek ellenére a meghibásodások nem jellemzőek a területen. Az akcióterület úthálózata teljesen kiépített és pormentes.
148
9.
Közbiztonság helyzete
A terület leromlott lakóövezeti jellegével, valamint a helyi lakosság hátrányos szociális helyzetével összefüggésben a közrend elleni bűncselekmények, garázdaság (szabálysértés, és vétség) jellemzőek.
SWOT elemzés Veress P.-Mikszáth K. úti akcióterület SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
Kedvező elhelyezkedés Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Megfelelő kereskedelmi és szolgáltatási kínálat Kiépült intézményhálózat közelsége Infrastruktúrával jól ellátott lakások Helyi tömegközlekedés megoldott Kiépült középfokú funkciókat ellátó intézményrendszer, és üzleti szolgáltatások közelsége
GYENGESÉGEK
Alacsony mértékű a befektetett működő tőke Gyenge a KKV-k tőkeereje, és innovációs potenciálja A közszolgáltatások infrastruktúrája elavult Az akcióterület lakosságának vásárlóereje gyenge A lakosság foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak Folyamatos a képzett fiatal réteg elvándorlása Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya Magas az iparosított technológiával épült rossz energiahatékonyságú panelépületek aránya
LEHETŐSÉGEK
A köz- és szakigazgatási szolgáltatások racionalizálása A gazdasági szervezetek állami és uniós forrásokat használnak ki A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával Városmarketing erősítése
VESZÉLYEK
Demográfiai folyamatok negatív hatásai Az akcióterület nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése Épületdegradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Pályázati támogatás hiányában az akcióterület kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből
149
A városrészek közötti priorizálás következtében a további három lakótelep rehabilitációja későbbi ütemekben történik meg. Ezeken a területeken a következő tevékenységek illetve projektek kerülnek megvalósításra:
3.Móricz téri lakótelep Lehatárolás: Egressy Béni út (41 hsz. pavilon, 41-47.-ig) – Hadak útja (Nincs erre hsz. kiosztva.) – Alsó-városi körút – Jó szerencsét út (a két utolsót ténylegesen nem köti össze utca) Tömbök:
Egressy Béni út - páratlan oldal a Jószerencsét út és Hadak útja között (41-47.) Jó szerencsét út - páratlan oldal az Egressy Béni és az Alsóvárosi körút között
További utcák/terek a területen:
Móricz Zs. tér, Tóth Á. utca (Jó szerencsét útig), Radnóti
Miklós tér (1-7., 2-26.)
A Móricz téri akcióterület 1.
Demográfiai helyzet
Az akcióterületen élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 1832 fő. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az akcióterület lakónépessége a 2001. évben 1858 főt 150
számlált, amely Kazincbarcika 32.356 fős népességszámának mintegy 5,74 %-át jelentette. A fenti adatok összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az akcióterület lakosságszáma az elmúlt hét évben stagnált. Az állandó népességi mutatókat vizsgálva hasonló viszonyokat figyelhetünk meg, hisz az akcióterület állandó népessége 2001-ben 1967 fő volt, amely a város egészének (32.962 fő) 5,96 %-a. Az akcióterület népességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 16,09 %, a 15-59 korúaké pedig 72,66 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 11 %-ot, amely arányok jelentősen kedvezőbbek, mint a városi átlag. Az akcióterület kedvező korszerkezete fiatalodó populációra utal. Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint
80,0 70,0 60,0 50,0 Kazincbarcika város
[%] 40,0
Móricz akcióterület
30,0 20,0 10,0 0,0 0-14 évesek aránya 15-59 évesek aránya 60- x évesek aránya
Képzettségi adatok
25,0 20,0 [%]
15,0 10,0
Kazincbarcika város
5,0
Móricz akcióterület
0,0 Legfeljebb általános Felsőfokú iskolai végzettséggel végzettségűek a 25 rendelkezők aránya az éves és idősebb aktív korúakon (15-59 népesség arányában évesek) belül
151
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 22,22 %, ami a 22,55 %-os városi mutatónál némileg kedvezőbb képet ad. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi (11,35 %) átlagtól kis mértékben kedvezőtlenebb képet mutat, hiszen az akcióterület esetében e mutató 10,51 %-os. 2.
Gazdasági helyzet
A jelen akcióterületen a kereskedelmi és magánszálláshelyek mindössze 1,05 %-a található, amely mutató az egyik legalacsonyabb az akcióterületeket illetően. A szállásférőhelyek csekély száma az akcióterület klasszikus lakótelepi, lakóövezeti funkciójával áll összefüggésben. A vendéglátóhelyek száma a 2007. évben 7 darab volt. Ezen akcióterületen található a kiskereskedelmi üzletek 2,98 %a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 2,92 %-a, míg a ruházati jellegűek 2,00 %-a. A Pollack lakótelep területére elsősorban az élelmiszer jellegű garázsboltok a jellemzőek, de megtalálható még A lakótelepen a panelházak alatt csak néhány kisebb bolt és szolgáltatási egység van, A Radnóti Miklós téren fekvő pavilonsorban gyorsétkezde és söröző kapott helyet, a szolgáltató soron húsbolt, játékterem, valamint mobiltelefon szerviz és üzlet működik, továbbá itt található a Munkaügyi Központ kirendeltsége is. Az Egressy Béni úton található három csillagos, 27 férőhelyes Ambrózia Panzió 2006. októberében kezdte meg működését. A panzió étterme 120 fő befogadására alkalmas, továbbá egy 44 fős, valamint egy 26 fős különteremmel is rendelkezik. A Sajóvölgye Takarékszövetkezet központi épülete az Ambrózia Panzióval egy tömbben uralja az akcióterület körforgalom felöli sarkát. Mellettük illetve mögöttük egy Profi Élelmiszer Áruház egy Penny Market diszkontáruház továbbá egy kétszintes szolgáltatóház üzemel. Az akcióterület szomszédságában a közelmúltban épült fel egy Tesco Áruház, de ennek ellenére a környező kisebb élelmiszerboltok is fennmaradtak. A nagyobb üzletek kereslet elszívó hatása még nem érződik az akcióterületen, a szupermarketeket a teljes Kazincbarcikai lakosság, illetve a környező települések lakosai is igénybe veszik. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Móricz lakótelepen működő vállalkozások fő tevékenysége a lakótelepen élők alapvető kereskedelmi és szolgáltatási szükségleteinek kiszolgálása, egyéb gazdasági, vállalkozási tevékenység nem jellemző a területen. A városi vállalkozássűrűség általában a lakótelepeken a legalacsonyabb, ami vélhetően az alacsonyabb státuszú lakosság koncentrációjával függ össze. Az akcióterületen az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2007-es évben 23 db 152
volt, ami 1,48 % a város egészéhez képest.
Az iparűzési adóbevételt vizsgálva ezen az
akcióterületen is folyamatos csökkenést figyelhetünk meg az évek során. Míg a 2001-es évben a bevétel 12.347.000 Ft volt, mely az egész város ezen bevételi forrásának mintegy 2 %-át tette ki, addig 2004-ben már csak 11.946.900 Ft volt, majd 2007-ben pedig 11.482.500 Ft volt, ami ekkor a város egészének csupán 0,72 % -a volt. Iparűzési adóbevétel nagysága
1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 [Ft]
800 000 000
Kazincbarcika város
600 000 000
Móricz akcióterület
400 000 000 200 000 000 0 2001
2004
2007
[Év]
3.
Munkaerő-piaci, foglalkoztatási, és jövedelmi helyzet
A munkanélküliek aránya az akcióterületen 16,44 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (46,00 %) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, ami ugyan a városi átlagnál (48,82 %) alacsonyabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (14,37 %) az aktív korúakon belül, ami itt szintén alacsonyabb a városi mutatót (16,33 %) tekintve. Az akcióterületen 7,4 %-ot meghaladó azon tartós munkanélküliek aránya, akik hosszabb ideje nem tudnak elhelyezkedni, köztük jelentős a korosodó, 45 év feletti munkavállalók aránya, akik koruk miatt hátrányos helyzetű szereplőként jelennek meg a munkaerőpiacon és sokuknak csak a támogatott foglalkoztatás nyújt átmeneti segítséget. Az akcióterületen 10,5% azon aktív korúak (1559 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak
aránya az
akcióterületen 40%, ami egyértelmű képet ad a helyi lakosság szociális és társadalmi státuszáról.
153
Munkaerő-piaci adatok
60,0
50,0
40,0 [%] 30,0
Kazincbarcika város
20,0
Móricz akcióterület
10,0
0,0
Rendszeres Legfeljebb általános iskolai Foglalkoztatottak aránya a munkajövedelemmel nem végzettséggel rendelkezők és 15-64 éves népességen belül rendelkezők aránya az aktív rendszeres korúakon (15-59 évesek) munkajövedelemmel nem belül rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
4.
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Lakáshelyzet
Az akcióterületre a sáv és kocka formájú panelházak a jellemzőek, melyek elszórtan épültek köztük parkoló területekkel, mindenhol jó minőségű aszfaltozott utakkal. A 70-as, 80-es évek ipari technológiával épült lakóházainak legtöbb műszaki megoldása a tömegtermelés és a gyors kivitelezés miatt gyengébb minőségű, a panelházakban a tetőszigetelések 15-20, az alapvezetékek 25-30, a felszálló vezetékek 30-35 év után teljes cserére szorulnak, nem említve a felvonókat, a szellőző rendszereket, illetve az elektromos vezetékeket. A fűtési rendszereket érintően is komoly problémák adódnak. Az épületek fűtése során az elégtelen hőszigetelés miatt jelentős hő-veszteség jelentkezik. Az akcióterületen valamennyi lakás távfűtött, melyek üzemeltetési költségei így rendkívül magasak, ami komoly terhet ró a helyi lakosságra. Az akcióterület iparosított technológiával készített lakóépületei rendkívül leromlott állapotúak , komplex rehabilitációjuk sokáig nem halasztható. A panelházak hő-technikai paraméterei nem elégítik ki a hatályos előírásokat, nyílászáróik elavultak, épületgépészeti rendszereik korszerűtlenek. Elsősorban a panelépületek homlokzatának hőszigetelésére, a csapadékvíz elleni tetőszigetelések cseréjére, a nyílászárók szigetelésére illetve cseréjére , valamint az épületgépészeti rendszerek felújítására és fűtéskorszerűsítésre van szükség. A közeljövőben az akcióterületen elkerülhetetlen a lakóépületek felújítását megvalósítani annak érdekében, hogy az akcióterület lakóházállománya 154
megújuljon és a lakótelep leromlását, az itt élők társadalmi státuszának csökkenését, az ingatlanárak esését tartósan meg lehessen állítani. A lakásállomány a 2001-es évben az akcióterületen 726 db volt, ami 5,84 % a város egészéhez viszonyítva. A 2007-es évben az építési és bontási engedélyek szerint sem új építés, sem bontás nem történt. A terület elsősorban családi házas övezet, régi és újabb építés is előfordul vegyesen. Az akcióterületen megtalálható lakások állapotát szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, mely az akcióterületen mindössze 1,24 %, ami a települési 6,26 % -hoz képest meglehetősen kedvező képet mutat. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
7,0000 6,0000 5,0000
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
4,0000
[%] 3,0000 2,0000 1,0000 0,0000
Kazincbarcika város
5.
Móricz akcióterület
Környezet állapota, környezeti problémák
A jelenlegi gyűjtött hulladék mennyisége az akcióterületen 3480,80 m 3, ami a város egészéhez (59538,4 m3) viszonyítva 5,85 %. A városban a lakosság kommunális adót fizet, nincs külön szemétszállítási díj. A kommunális adófizetési kötelezettség alól vannak kivételek, például a 70 évnél idősebb lakosok bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben részesülnek. A kommunális adót fizető lakások száma jelen területen 735 db. A lakókörnyezet minőségének lényeges mutatója a zöldfelületek kiterjedése, ami a Móricz lakótelepen 66.270 m 2. Az adott akcióterületen védett terület nem található.
155
6.
Közlekedés helyzete
Az akcióterület az Újkazinc-Sajókazinc városrészben található, annak észak-nyugati részén. Közlekedési kapcsolatára jellemző, hogy az akcióterületet kelet felől határoló Egressy út a Hadak útjával teremt kapcsolatot. A Jószerencsét út nyugati része szintén nagy forgalmat bonyolít a városban. A nehéz teherjármű és autóbusz forgalom egyrészt a Jószerencsét út akcióterület által is érintett szakaszán jellemző a körforgalomig, és az Építők útjáig, valamint az akcióterületet határoló Egressy úton és a Hadak útján zajlik. A többi utca, köztük a még jelentősebb forgalmú Alsóvárosi körút sem vezet le jelentősebb forgalmat, ezek jobbára összekötő, lakótelepi feltáró jellegű utcák, és terek. Az akcióterületből a 26-os útra az Egressyn igen, de az Alsóvárosi körúton nem lehet kihajtani. A körút zsákutcaként ér véget a 26-os út közelében, itt egy gondozatlan, kihasználatlan aszfaltozott parkoló található, a gyakorlatilag funkció nélküli terület 1000-1200 m 2-es. Az Alsóvárosi Körúti Tagóvoda közelében egy elhanyagolt, nem szabványos játszótér és egy dróthálóval lekerített aszfaltos, közepes állagú tollaslabda pálya található, melyek felújításra szorulnak. A körútról a lakótelep csak gyalog közelíthető meg, a panelházak által közrezárt parkokon keresztül. Gépkocsival az Egressy út felől több utcán is megközelíthető az akcióterület. Az egyik bekötő útja a Profi áruháztól a Radnóti tér irányába, a másik pedig az Ambrózia mögött a Móricz térre visz. A Móricz tér és a Jószerencsét út között egy új, modern, nagy kapacitású játszótér fekszik, bent a lakótelepen a Radnóti tér határán, a Tóth Árpád utcához közel pedig egy kisebb, rossz állapotú, csővázas játszóteret találunk. Az akcióterület útjainak minősége általában jó. Néhol felújításra szorulnának az utak, ezek főleg a nagy forgalmat bonyolító utak esetében lenne indokolt, hiszen a túlterheléséből adódó problémákból származó hibákról van szó. Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi járatai 9 autóbuszvonalon közlekednek, ebből a Móricz lakótelepet az akcióterületet 40 helyi járat, 448 helyközi járat érinti, az alábbiak szerint: Számozása 3 6
Viszonylata Autóbuszállomás - Építők útja - Márka ABC-Vasútállomás Autóbuszállomás - Építők útja- Táncsics út - Szent Flórián tér aut.vt.
A helyi szakaszhatárokon áthaladó, illetve megálló helyközi járatok közül a Sajókaza - Ózd irányból közlekedő járatok érintik az akcióterületet, melyeket a helyi lakosság igénybe vesz a városhatáron belüli közlekedésére. Az akcióterületen a háztömbök között számos parkolóhely található, de ezek a
156
napközbeni forgalom alkalmával kevésnek bizonyulnak. Jelenleg még nem található kerékpárút az akcióterületen, de annak helyigénye kielégíthető lenne. 7.
Közszféra jelenléte
Az akcióterületen található egy óvoda (Alsóvárosi Körúti Tagóvoda), egy általános iskola (Herman Ottó Tagiskola) valamint egy könyvtár (Gyermekkönyvtár). A Jószerencsét út és az Alsóvárosi krt. kereszteződésében egy új téglaépítésű templom áll. 8.
Meglévő közműhálózat értékelése
A villamosenergia-ellátottság , a közvilágítás, illetve a telefonhálózat teljesen kiépített a Móricz lakótelepen. Az akcióterületen teljes a távhő-hálózati lefedettség, a csővezetékrendszer azonban felújításra szorul A lakótelep valamennyi utcájában található vezetékes ivóvíz illetve szennyvíz hálózat, azonban a csatornarendszer jelentős része több mint 30 éves . Az elmúlt években csak részleges felújítások történtek, ennek ellenére a meghibásodások nem jellemzőek. Az akcióterület úthálózata teljesen kiépített és pormentes. 9.
Közbiztonság helyzete
A Móricz lakótelep akcióterülete a bűncselekmények tekintetében nem túl fertőzött, mindössze csendháborítás, illetve egyéb köznyugalom megzavarására alkalmas cselekmények jellemzőek, (szórakozóhelyek, hangos zene) illetve csekély számban betöréses lopások fordulnak elő.
157
SWOT elemzés Móricz téri akcióterület SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Bővülő kereskedelmi és szolgáltatási kínálat Kiépült intézményhálózat közelsége Infrastruktúrával jól ellátott lakások Helyközi tömegközlekedés megoldott Kiépült középfokú funkciókat ellátó intézményrendszer, és üzleti szolgáltatások közelsége
GYENGESÉGEK
Alacsony mértékű a befektetett működő tőke Gyenge a KKV-k tőkeereje, és innovációs potenciálja A közszolgáltatások infrastruktúrája elavult Az akcióterület lakosságának vásárlóereje gyenge A lakosság foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak Folyamatos népességfogyás, a képzett fiatal réteg elvándorlása Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya Magas az iparosított technológiával épült rossz energiahatékonyságú panelépületek aránya
LEHETŐSÉGEK
A köz- és szakigazgatási szolgáltatások racionalizálása A gazdasági szervezetek állami és uniós forrásokat használnak ki A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával Városmarketing erősítése
VESZÉLYEK
Az akcióterület nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése Épületdegradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Pályázati támogatás hiányában az akcióterület kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből
158
4. Pollack Mihály Úti lakótelep Lehatárolás: Pollack Mihály utca (2-50) – Gyermekek útja (Hsz. 2, 4 Gondozóház, volt óvoda) Mátyás király út (1-35) Tömbök:
Pollack Mihály utca páros oldal (10 emeletes tömbök) Mátyás király út páratlan 1-29 (5 emeletes tömbök) Gyermekek útján csak az idősek otthona (Gondozóház)
További utcák/terek a területen : Dobó István tér (1-13) – Árpád fejedelem tér (1-13 + iskola 7/A + óvoda 7/B)
A Pollack Mihály Úti akcióterület 1.
Demográfiai helyzet
Az akcióterületen élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 2245 fő. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az akcióterület lakónépessége a 2001. évben 2406 főt 159
számlált, amely a város egészének (32.356 fő) mintegy 7,43 %-át teszi ki a népességszámában. A lakónépesség csökkenése a területen a természetes fogyásnak tulajdonítható. Az állandó népességi mutatókat vizsgálva hasonló viszonyokat figyelhetünk meg, hisz az akcióterület állandó népessége 2420 fő, amely a város egészének (32.962 fő) 7,35 %-a. Az akcióterület népességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 17,75 %, a 15-59 korúaké pedig 63,92 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 18 %-ot.
Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint 70,0 60,0 50,0 [%]
40,0
Kazincbarcika város
30,0
Pollack lakótelep
20,0 10,0 0,0 0-14 évesek aránya
15-59 évesek aránya
60- x évesek aránya
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 19,77 %, ami a 22,55 %-os városi mutatónál kedvezőbb képet ad. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi (11,35 %) átlagtól kismértékben kedvezőbb képet mutat, hiszen az akcióterület esetében e mutató 12,04 %-os. Képzettségi adatok
25,0 20,0 15,0 [%] 10,0
Kazincbarcika város
5,0
Pollack lakótelep
0,0 Legfeljebb általános Felsőfokú végzettségűek iskolai végzettséggel a 25 éves és idősebb rendelkezők aránya az népesség arányában aktív korúakon (15-59 évesek) belül
160
2.
Gazdasági helyzet
A jelen akcióterületen található a kereskedelmi és magánszálláshelyek 41,05 %-a, ami a második legmagasabb akcióterületi arány a mutatót illetően. A vendéglátóhelyek száma a 2007-es évben 8 db volt. Ezen akcióterületen található a kiskereskedelmi üzletek 2,23 %-a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 2,04 %-a, míg a ruházati jellegűek 3,00 %-a. A Pollack lakótelepen a kisebb szolgáltató jellegű üzletek (vegyesbolt, presszó) jellemzőek. Az akcióterületen az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2007-es évben 31 db volt, ami 2 % a város egészéhez képest. Az iparűzési adóbevételt vizsgálva ezen az akcióterületen is csökkenést tapasztalhatunk, mely igen jelentősnek tekinthető. Míg 2001-ben a bevétel 4.210.000 Ft volt, ami a teljes város ezen bevételi forrásának 0,67 % volt, addig ez a 2004-es évben már csak 3.334.150 Ft volt, 2007-ben pedig mindössze 1.785.900 Ft (0,11 % a város egészéhez viszonyítva.). Ez a jelentős csökkenés a területen megszűnt vállalkozások magas számának köszönhető. Iparűzési adóbevétel nagysága
1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 800 000 000
Kazincbarcika város
600 000 000
Pollack lakótelep
400 000 000 200 000 000 0
2001
2004
2007
[Ft]
3.
Munkaerő-piaci, foglalkoztatási, és jövedelmi helyzet
A munkanélküliek aránya az akcióterületen 15,81 %. Ezt a meglehetősen kedvezőtlen állapotot szemlélteti továbbá a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (47,33 %) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, ami alig alacsonyabb a 48,82 %-os városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aktív korúakon belüli aránya (14,04 %) szintén alacsonyabb a 16,33 %-os városi mutatónál. 161
Munkaerő-piaci adatok
50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0
Kazincbarcika város
15,0
Pollack lakótelep
10,0 5,0 0,0
Rendszeres
Legfeljebb általános iskolai Foglalkoztatottak aránya a
munkajövedelemmel nem
végzettséggel rendelkezők
15-64 éves népességen
rendelkezők aránya az aktív
és rendszeres
belül
korúakon (15-59 évesek)
munkajövedelemmel nem
belül
rendelkezők aránya az aktív
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
korúakon belül
Az akcióterületen 7,9 %-ot meghaladó azon tartós munkanélküliek aránya, akik hosszabb ideje nem tudnak elhelyezkedni, köztük jelentős a korosodó, 45 év feletti munkavállalók aránya, akik koruk miatt hátrányos helyzetű szereplőként jelennek meg a munkaerőpiacon és sokuknak csak a támogatott foglalkoztatás nyújt átmeneti segítséget. Az akcióterületen 12,7 % azon aktív korúak (1559 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak
aránya az
akcióterületen 42,2%, ami egyértelmű képet ad a helyi lakosság szociális és társadalmi státuszáról. 4.
Lakáshelyzet
A lakott lakások értékét és minőségét alapvetően meghatározza - illetve ezen keresztül az egyes akcióterületek társadalmi és gazdasági helyzetét is jelentősen befolyásolja - a komfortosság és a felszereltség. Az akcióterületen megtalálható lakások állapotát szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, mely az akcióterületen 1,84 %, ami a települési 6,26 % -hoz képest jóval kedvezőbb képet mutat, és kedvezőbb a Belváros 3,8%-os átlagától is. A lakásállomány a 2001-es évben az akcióterületen 979 db volt, ami 7,87 % a város egészéhez viszonyítva. A 2007-es évben az akcióterületen az építési és bontási engedélyek alapján sem új 162
építés, sem bontás nem történt. Az akcióterületen megtalálható lakások állapotát szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, mely az akcióterületen 1,84 %, ami a települési 6,26 % -hoz képest meglehetősen kedvező képet mutat. A blokkos, paneles épületek jellemzőek a területre. A Gyermekek útján, illetve a Pollack úton néhány csúszózsalus 10 emeletes épület is megtalálható. A Mátyás király úton a 4-10 emeletes házak jellemzőek, ezek többségében komfortosak. Építés, bontás nem jellemző a területre, esetleg lakás egybenyitás történik. A Pollack úti lakótelepre is jellemző, hogy a legrosszabb műszaki állapotú és bérlői összetételű lakások maradtak önkormányzati tulajdonban , és ez évek óta súlyos és nehezen kezelhető problémákat okoz a bérlakás gazdálkodás területén. A bérlakások rossz műszaki állapota magas fenntartási költségeket eredményez, a kedvezőtlen bérlői összetétel pedig a bérlői kötelezettségek gyakori nem teljesítéséből, megszegéséből mérhető le. Az elmúlt években jelentősen javuló fizetési készség ellenére továbbra is magas a bérbeadó felé fennálló bérlői kintlévőség. A bérlői állomány jelentős hányada szociálisan hátrányos helyzetben van, döntő többségük munkanélküli, szociális járadékos vagy kisnyugdíjas. A régi építésű bérlakásoknál a 2004. és 2005. évben elért közel 80 %-os lakbér beszedési arány 2006-ban jelentősen romlott (73%). Az önkormányzati bérlakásállomány helyzetéről szóló 2007. évi intézményi beszámoló szerint az önkormányzat nem tervezi a Hámán Kató úton található régi építésű szociális bérlakások értékesítését. 5.
Környezet állapota, környezeti problémák
A jelenlegi gyűjtött hulladék mennyisége az akcióterületen 4265,50 m 3, ami a város egészéhez (59538,4 m3) viszonyítva 7,16 %. A városban a lakosság kommunális adót fizet, nincs külön szemétszállítási díj. A kommunális adófizetési kötelezettség alól vannak kivételek, pl. a 70 évnél idősebb lakosok bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben részesülnek. A kommunális adót fizető lakások száma jelen területen 400 db. Az adott akcióterületen védett terület nem található, a zöldfelületek kiterjedése 48.178 m2. 6.
Közlekedés helyzete
Az akcióterület lakóövezeti szakaszán forgalomlassító útburkolati műtárgyakat építettek, az utakat számos helyen keresztezi gyalogátkelőhely, ezeken az utcákon a nehéz járművek nem közlekedhetnek. A nehéz teherjármű és autóbusz forgalom az akcióterületet határoló Mátyás király 163
úton zajlik. A többi utca nem vezet le jelentősebb forgalmat, ezek összekötő, lakótelepi feltáró jellegű utcák, és kisebb terek. Az akcióterület útjainak minősége általában jó, a Mátyás király út áteresztő képességét az útkereszteződésekben kialakított sávok és gyalogátkelők csökkentik, a kanyarodó sávok miatt a forgalmat lassítják. Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi járatai 9 autóbuszvonalon közlekednek, ebből a Pollack úti lakótelep akcióterületet az alábbi helyi járatok érintik: Számozás a 23 42
Viszonylata Autóbuszállomás - Mátyás király út - Szent Flórián tér aut.vt. Vájár út - Mátyás király út - Szent Flórián tér aut.vt.
Az akcióterületen haladnak át a Sajószentpéter, illetve a Rudabánya-Aggtelek-Edelény irányból érkező, vagy oda induló helyközi járatok is. A helyi lakosság a fenti helyközi járatokat is igénybe veszi a városhatáron belüli közlekedésére. Az akcióterületen a háztömbök között számos parkolóhely található, de ezek a napközbeni forgalom alkalmával kevésnek bizonyulnak, újak építésére azonban nincs szabad terület, mint ahogy az akcióterületen belül kerékpár utat sem lehet építeni, legfeljebb a Mátyás király út mentén, vagy az útpályáján. 7.
Közszféra jelenléte
Az akcióterületen található egy bölcsőde (I. sz. Bölcsőde), ami meglehetősen rossz állapotban van, az akadálymentesítése sem megoldott, egy óvoda (Szivárvány Tagóvoda) - ami hamarosan bezárásra kerül -, két általános iskola (Pollack Mihály Általános Iskola, Árpád Fejedelem Tagiskola), valamint a szociális intézményeket illetően két intézmény (1. Szociális Szolgáltató Központ II. sz. Idősek Otthona; 2. Szociális Szolgáltató Központ Időskorúak Gondozóháza). A Gyermekek útján található Idősek Otthona tartós bentlakással átlagos színvonalon teljes körű ápolást, gondozást biztosít határozatlan időre. Az intézmény 2003. november 10-én kapott működési engedélyt. Az ellátottak felvételi igényeinél a bizottság vizsgálja a szociális rászorultság tényét és az önellátó képesség hiányát. A gondozottak átlagéletkora 80 év feletti. Az akcióterületen működő Időskorúak Gondozóházában történő átmeneti intézményi ellátásra legfeljebb 1 évig kerülhet sor. Különösen méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról 164
betegségük miatt, vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. A szolgáltatás teljes körű ellátást, ápolást-gondozást biztosít. Ennek keretében gondoskodik életkoruknak, egészségügyi állapotuknak megfelelő elhelyezésről, napi 3x-i étkezésről, ruházattal, textíliával való ellátásról, egészségügyi ellátásukról, mentális gondozásról, foglalkoztatásról, pszichés gondozásról. Az akcióterületen működik a Pollack Mihály Általános Iskola (3700 Kazincbarcika, Pollack M. u. 29.), amely az Árpád Fejedelem - Újvárosi Általános Iskola, a Kazinczy Ferenc- Kertvárosi Általános Iskola és a Pollack Mihály Általános Iskola tanügy-igazgatási összevonását követően jött létre 2007. július 1-jével. Az intézmény három tagiskolájának 67 tanulócsoportjában 118 pedagógus dolgozik, a tanulólétszám 1623 fő. Az általános iskola sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált oktatásával is foglalkozik. 8.
Meglévő közműhálózat értékelése
A villamosenergia-ellátottság - ami felújított - és a közvilágítás, valamint a vezetékes gázszolgáltatás 100%-os az akcióterületen. A távhő-hálózati lefedettség teljes, azonban a csővezetékrendszer 90 %-ban felújításra szorul. Az akcióterületen mindenhol található vezetékes ivóvíz és szennyvíz csatorna hálózatának jelentős részét az 1950-es években épült tokos eternit betoncsövekből készült hálózat alkotja, melynek jelentős része elöregedett. Az elmúlt öt évben csak részleges felújítások történtek, ezért gyakoriak a csőtörések, és egyéb meghibásodások, a hálózati elemek csak a törések helyén lettek cserélve. A gerincvezetékeken túl szükséges lenne az ingatlanokhoz történő bekötések cseréjére is. A zárt rendszerű, földbe süllyesztett csapadékvíz elvezető hálózat is felújításra szorul, melynek tokos betoncsőből készült elemeit a fák gyökerei szétnyomták, megrongálták. A telefonhálózat az akcióterület valamennyi részén kiépített. Az akcióterület úthálózata teljesen kiépített és pormentes, a Gyermekek útjának egy része a közelmúltban lett felújítva. 9.
Közbiztonság helyzete
A Móricz lakótelep akcióterülete a bűncselekmények tekintetében nem túl fertőzött, mindössze csendháborítás, illetve egyéb köznyugalom megzavarására alkalmas cselekmények jellemzőek, (szórakozóhelyek, hangos zene) illetve csekély számban betöréses lopások fordulnak elő.
165
SWOT elemzés Pollák M. úti akcióterület SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Könnyen elérhető kereskedelmi és szolgáltatási kínálat Kiépült intézményhálózat közelsége Infrastruktúrával jól ellátott lakások Helyi tömegközlekedés megoldott Kiépült középfokú funkciókat ellátó intézményrendszer, üzleti szolgáltatások Az idősebb korosztályok kötődése erős az akcióterületen
GYENGESÉGEK
Alacsony mértékű a befektetett működő tőke Gyenge a KKV-k tőkeereje, és innovációs potenciálja A közszolgáltatások infrastruktúrája elavult A lakótelep lakosságának vásárlóereje gyenge A lakosság foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak Folyamatos népességfogyás, a képzett fiatal réteg elvándorlása Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya Magas az iparosított technológiával épült rossz energiahatékonyságú panelépületek aránya
LEHETŐSÉGEK
A köz- és szakigazgatási szolgáltatások racionalizálása A gazdasági szervezetek állami és uniós forrásokat használnak ki A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával Városmarketing erősítése
VESZÉLYEK
Az akcióterület nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése Épületdegradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Pályázati támogatás hiányában az akcióterület kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből
166
5. Új Kazinc lakótelep Lehatárolás:
Dózsa György utca (20 hsz. gyermekek háza) – Patak utca – Eötvös tér (Jégvirág cukrászda,
Sajó ÁBC) – Vasvári Pál tér (1,2,3,…13: 4emeletesek) – Szemere Bertalan tér (1,2,3,…13: 4emeletesek) – Deák tér (1,2,3,…14: 4emeletesek) –Thököly Imre tér (1,2,3,… 14: 4emeletes) Tömbök:
Deák Ferenc tér, Szemere Bertalan tér, Vasvári Pál tér, Thököly Imre tér, Kazinczy Ferenc tér
(1,2,3,…11: lakóházak 1-3 és 1-4 emeletesek), Eötvös József tér összes tömbje (Gyermekek háza, református templom, üzlettömb, cukrászda) További utcák/terek a területen: -
Az Új Kazinc akcióterület 1.
Demográfiai helyzet
Az akcióterületen élő lakónépesség száma az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 2833 fő. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az akcióterület lakónépessége a 2001. évben 2971 főt számlált, amely a város egészének (32.356 fő) mintegy 9,18 %-át tette ki a
167
népességszámban. Az állandó népességi mutatókat vizsgálva hasonló viszonyokat figyelhettünk meg, hisz az akcióterület állandó népessége 3055 fő volt 2001-ben, amely a város 32.962 fős összlakosságának 9,27 %-a. Az akcióterület lakosságszámának csökkenését egyrészt a kvalifikált, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok egy részének a városból történő elvándorlása, másrészt a kedvezőbb anyagi helyzetben lévő lakosok jobb lakóhelyi feltételeket, nyugalmasabb életformát nyújtó Kertvárosi, és rózsadombi területekre történő kiköltözése, illetve a hátrányos szociális helyzetű lakosság városi peremkerületekre irányuló migrációja okozhatja. Az akcióterület népességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 23,96 %, a 15-59 korúaké pedig 70,68 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya mindössze 5,35 %, amely kedvező korszerkezet fiatalodó populációra utal. Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint
80,0 70,0 60,0 50,0 Kazincbarcika város
[%] 40,0
Újkazinc akcióterület
30,0 20,0 10,0 0,0 0-14 évesek aránya
15-59 évesek aránya
60- x évesek aránya
Képzettségi adatok
25,0 20,0 15,0 [%] 10,0
Kazincbarcika város Újkazinc akcióterület
5,0 0,0 Legfeljebb általános Felsőfokú végzettségűek iskolai végzettséggel a 25 éves és idősebb rendelkezők aránya az népesség arányában aktív korúakon (15-59 évesek) belül
168
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 14,86 %, ami a városi mutatónál (22,55 %) sokkal kedvezőbb képet mutat. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi (11,35 %) átlagtól kismértékben kedvezőbb képet mutat, hiszen az akcióterület esetében e mutató 11,78 %-os. 2.
Gazdasági helyzet
A jelen akcióterület homogén lakóövezeti funkciójából következően az Újkazinc lakótelepen nem található működő kereskedelmi és magánszálláshely. A vendéglátóhelyek száma a 2007. évben 9 db volt. Ezen akcióterületen található a kiskereskedelmi üzletek 9,50 %-a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 7,87 %-a, míg a ruházati jellegűek 12,00 %-a, így a helyi lakosság kereskedelmi ellátottsága megfelelőnek minősíthető. Az akcióterületen elsősorban a garázsboltok jellemzőek, melyek főként élelmiszer jellegűek (Unio Coop, Jégvirág cukrászda). Egyéb típusú gazdasági, vállalkozási tevékenység nem jellemző az Újkazinc lakótelepen, mindössze néhány fodrászat és kozmetika, gyógyszertár, illetve vegyesbolt működik itt. A területen működő vállalkozások fő tevékenysége a lakótelepen élők alapvető kereskedelmi és szolgáltatási szükségleteinek kiszolgálása. Az akcióterületen az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2007. évben 63 db volt, ami 4,06 % a város egészéhez képest. Az akcióterületről származó iparűzési adóbevételeket vizsgálva enyhe hullámzást tapasztalhatunk . A 2001. évben a tárgyi bevétel 5.850.000 Ft volt, ami a teljes város ezen adónemből származó bevételének 0,93 %-át képezte. 2004-ben kisebb csökkenést figyelhetünk meg (4.171.350 Ft), majd a tavalyi évben növekedés következett be, ekkor az adóbevétel 6.803.400 Ft volt, mely a teljes város bevételének mintegy 0,43 %-át tette ki. Iparűzési adóbevétel nagysága
1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 [Ft]
800 000 000
Kazincbarcika város
600 000 000
Újkazinc akcióterület
400 000 000 200 000 000 0 2001
2004 [Év]
2007
169
3.
Munkaerő-piaci, foglalkoztatási, és jövedelmi helyzet
Az akcióterületen is érvényesül az a kazincbarcikai tendencia, mely szerint a kilencvenes évek elejére a foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent, magasra nőtt a munkanélküliség, valamint emelkedett az inaktívak és az eltartottak száma. A rendszerváltást követően a foglalkoztatottság
helyzetére
legjelentősebben
a
piacgazdaságra
való
áttérést
kísérő
munkahelymegszűnések és tömeges elbocsátások hatottak. A 2008. év adatai alapján a munkanélküliek aránya az akcióterületen 14,16 %. Ezt a meglehetősen kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetet szemlélteti továbbá a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (42,00 %) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, ami alacsonyabb a városi átlagnál (48,82 %). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (10,48 %) aktív korúakon belüli aránya szintén alacsonyabb a 16,33 %-os városi mutatónál. Az akcióterületen 6,6 %-ot meghaladó azon tartós munkanélküliek aránya, akik hosszabb ideje nem tudnak elhelyezkedni, köztük jelentős a korosodó, 45 év feletti munkavállalók aránya, akik koruk miatt hátrányos helyzetű szereplőként jelennek meg a munkaerőpiacon és sokuknak csak a támogatott foglalkoztatás nyújt átmeneti segítséget. Az akcióterületen 7,9% azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt.
Munkaerő-piaci adatok
60,0 50,0 40,0
[%] 30,0 20,0
Kazincbarcika város
10,0
Újkazinc akcióterület
0,0
Rendszeres
Legfeljebb általános
munkajövedelemmel nem
iskolai végzettséggel
15-64 éves népességen
rendelkezők aránya az
rendelkezők és rendszeres
belül
aktív korúakon (15-59
munkajövedelemmel nem
évesek) belül
rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Foglalkoztatottak aránya a Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
170
4.
Lakáshelyzet
Az Újkazinc lakótelepet jellemzően négyemeletes paneles épületek alkotják, melyek többsége 1972-75 környékén épült. A 70-as, 80-es évek ipari technológiával épült lakóházainak legtöbb műszaki megoldása a tömegtermelés és a gyors kivitelezés miatt gyengébb minőségű, a panelházakban a tetőszigetelések 15-20, az alapvezetékek 25-30, a felszálló vezetékek 30-35 év után teljes cserére szorulnak, nem említve a felvonókat, a szellőző rendszereket, illetve az elektromos vezetékeket. A fűtési rendszereket érintően is komoly problémák adódnak. Az épületek fűtése során az elégtelen hőszigetelés miatt jelentős hő-veszteség jelentkezik . Az akcióterületen valamennyi lakás távfűtött, melyek üzemeltetési költségei így rendkívül magasak, ami komoly terhet ró a helyi lakosságra. Az akcióterület iparosított technológiával készített lakóépületei rendkívül leromlott állapotúak , komplex rehabilitációjuk sokáig nem halasztható. A panelházak hő-technikai paraméterei nem elégítik ki a hatályos előírásokat, nyílászáróik elavultak, épületgépészeti rendszereik korszerűtlenek. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
Elsősorban a panelépületek homlokzatának hőszigetelésére, a csapadékvíz elleni tetőszigetelések cseréjére, a nyílászárók szigetelésére illetve cseréjére , valamint az épületgépészeti rendszerek felújítására 7,0000 és fűtéskorszerűsítésre van szükség. A közeljövőben az akcióterületen elkerülhetetlen a lakóépületek6,0000 felújítását megvalósítani annak érdekében, hogy az akcióterület lakóházállománya 5,0000
megújuljon és a lakótelep leromlását, az itt élők társadalmi státuszának csökkenését, az ingatlanárak 4,0000
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
[%] esését tartósan meg lehessen állítani. 3,0000 2,0000 1,0000
171
0,0000 Kazincbarcika város
Újkazinc akcióterület
A lakásállomány a 2001-es évben az akcióterületen 1059 db volt, ami 8,52 % a város egészéhez viszonyítva. A 2007-es évben az akcióterületen az építési és bontási engedélyek alapján sem új építés, sem bontás nem történt. Az akcióterületen megtalálható lakások állapotát szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, mely az akcióterületen mindössze 0,94 %, ami a Kazincbarcika egészére jellemző 6,26 %-os arányhoz képest kimagaslóan kedvező képet mutat. A fenti kedvező mutató annak köszönhető, hogy az akcióterületen található valamennyi ipari technológiájú épület összkomfortos kivitelben épült. Az akcióterületen a 2001. évben az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 5,1% volt. 5.
Környezet állapota, környezeti problémák
A jelenlegi gyűjtött hulladék mennyisége az akcióterületen 5382,70 m 3, ami a város egészéhez (59538,4 m3) viszonyítva 9,04 %-ot képez. A városban a lakosság kommunális adót fizet – bár vannak kivételek, pl. a 70 évnél idősebbek bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben részesülnek -, nincs külön szemétszállítási díj. A kommunális adót fizető lakások száma jelen területen 1087 db. A lakókörnyezet minőségének lényeges mutatója a zöldfelületek nagysága, ami az Újkazinc lakótelep területén 66.572 m 2. A jelen akcióterületen védett terület nem található. 6.
Közlekedés helyzete
172
Az akcióterület nyugati irányból a Csokonai lakóteleppel szomszédos, legfontosabb utcái a Dózsa György utca és a Patak utca. Ezen utak nem városi főutak, hanem a lakóterület forgalmát becsatornázó utak. A többi közterület tér, melyeket lakótömbök zárnak körül. A nehéz teherjármű és autóbusz forgalom a Jószerencsét út akcióterületen kívüli szakaszán jellemző a körforgalomig, ebbe csatlakozik a Dózsa György utca. A többi utca nem vezet le jelentősebb forgalmat, ezek összekötő, lakótelepi feltáró jellegű utcák, és terek. Az akcióterület útjainak minősége általában jó, a csekélyebb terhelés miatt az építésük óta kisebb-nagyobb javításukkal őrzik állapotukat. Az akcióterületet naponta 40 helyi és 448 helyközi járat érinti oda-vissza viszonylatban, ezek a terület határán közlekednek. A helyközi járatok közül a Sajószentpéter, valamint az Aggtelek-Rudabánya-Edelény irányából közlekedő járatok játszanak szerepet az akcióterület tömegközlekedésében. A helyi járatok közül érinti a területet: Számozás a
Viszonylata
1
Autóbuszállomás - Építők útja - Szent Flórián tér aut.vt.
3
Autóbuszállomás - Építők útja - Márka ABCVasútállomás
Az akcióterületen, főleg a háztömbök közötti tereken igen sok parkoló hely van, de ezek a napközbeni forgalom alkalmával kevésnek bizonyulnak, további parkoló és kerékpárút építésének a lehetősége hely hiányában erősen korlátozott.
7.
Közszféra jelenléte
Kazincbarcika közintézményei közül az akcióterület szomszédságában található az Ádám Jenő Általános Iskola Dózsa György Tagiskolája, mely intézmény az általános műveltség megalapozása mellett öntevékeny, élményszerű ismeretszerzéssel biztosítja a tanulók számára a kibontakozás lehetőségét. A korszerű oktatás nyújtotta lehetőségek kihasználását az iskola magas technikai színvonalú számítógépparkja biztosítja. Az iskola arculatát az emelt szintű angol nyelvoktatás, valamint a színes és eredményes sporttevékenység határozza meg, illetve vonzerejét a színvonalas művészeti és kulturális tevékenysége is növeli. A Dózsa György úton szociális intézményként működő Gyermekek Háza – Kézműves Ház 1990-ben került átadásra. Az épületben 2006. őszén 173
újult meg az egy évvel azelőtt életveszélyessé vált födém, így újra használhatóvá vált a teljesen felújított II. számú klub. Az akcióterületen egy református templom is megtalálható. 8.
Meglévő közműhálózat értékelése
A villamosenergia-ellátottság , a közvilágítás, illetve a telefonhálózat teljesen kiépített az Újkazinc lakótelepen. A távhő-hálózati lefedettség is teljes a területen, a csővezetékrendszer azonban felújításra szorul. A lakótelep valamennyi utcájában található vezetékes ivóvíz illetve szennyvíz hálózat, azonban a csatornarendszer jelentős része elöregedett. Az elmúlt években csak részleges felújítások történtek, ezért gyakori a rendszer meghibásodása. Az akcióterület úthálózata teljesen kiépített és pormentes. Az Újkazinc lakótelep területén négy tér (Deák Ferenc tér, Szemere Bertalan tér, Thököly tér, Kazinczy tér) nincs ellátva vezetékes gázszolgáltatással , aminek egyrészről biztonságtechnikai oka van (nagynyomású gázvezetékek védőtávolsága), másrészt az épületek alapjának kialakítása is megakadályozza a gázvezetékek lefektetését. A fentiek következményeként a lakótelep érintett lakásaiban csak villamos tűzhelyek használatára nyílik lehetőség. 9.
Közbiztonság helyzete
Az Újkazinc lakótelep akcióterülete a bűncselekmények tekintetében nem túl fertőzött, mindössze csendháborítás, illetve egyéb köznyugalom megzavarására alkalmas cselekmények jellemzőek, (szórakozóhelyek, hangos zene) illetve csekély számban betöréses lopások fordulnak elő.
174
SWOT elemzés Új Kazinc akcióterület SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Megfelelő kereskedelmi és szolgáltatási kínálat Intézményhálózat közelsége Infrastruktúrával jól ellátott lakások Helyközi tömegközlekedés megoldott A középfokú funkciókat ellátó intézményrendszer, üzleti szolgáltatások közelsége Erős érdekérvényesítéssel bíró, aktív civil szervezetek Az idősebb korosztályok kötődése erős az akcióterületen
GYENGESÉGEK
LEHETŐSÉGEK
A gazdasági szervezetek állami és uniós forrásokat használnak ki A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás. A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával
Alacsony mértékű a befektetett működő tőke Gyenge a KKV-k tőkeereje, és innovációs potenciálja Az akcióterület lakosságának vásárlóereje gyenge A lakosság foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak Hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek számának növekedése Folyamatos népességfogyás, a képzett fiatal réteg elvándorlása Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya Magas az iparosított technológiával épült rossz energiahatékonyságú panelépületek aránya A bűnözés, garázdaság fokozódása
VESZÉLYEK
Az akcióterület nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése Épületdegradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése Pályázati támogatás hiányában az akcióterület kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből
175
Leromlott városi lakóterületek (romatelep, kolónia ) Szegregátumok Kazincbarcikán A KSH 2001-s adatai alapján négy városrész azonosítható szegregátumként, kettő relatíve azonosan magas, ezer körüli, kettő azonosan alacsony, 50 főnél alig magasabb lakónépességgel. Az azonosított városrészek a következők: 1. Herbolya –Régi telep 2.Hámán Kató telep3.Szechenyi- Kossuth utca- Hadak útja vasúti pálya-26-s főút, névtelen út 4.Zrínyi u –vasúti pálya –Lórántffy Zs. u-Névtelen út
Kazincbarcikán mintegy 6000 roma él, közöttük mintegy 2000 felnőtt korú. A legfontosabb romák lakta területek a Hámán Kató utca környéke, a régi telep, illetve a Jókai tér, de számos más helyen is élnek romák a városban. Életkörülményeikben, lokalizációjukban, problémáikban jelentősen elkülönül egymástól két terület, amely a tervezéstől különböző beavatkozási irányokat követel meg. E két akcióterület a következő:
6. Régi telep Az akcióterület a Herbolya-Kertváros városrész Tardona felé vezető közút mentén hosszan elnyúló terület, melyet a Pesti B. u. – Hadik u. - Illyés Gyula utca –Balázs-völgy utca - Tardonai út fog közre. Az akcióterületen fut keresztül a Tardona-patak, illetve határát egyes szakaszokon gyakorlatilag erdő jelenti, ami jelzi a terület természet közeli elhelyezkedését. Ez a terület a városrész városmagtól legtávolabb eső nyúlványa. Az akcióterületen élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 707 fő.
176
A Régi telep akcióterület 1. Demográfiai helyzet Az akcióterületen élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008. évben 707 fő, ez alapján az akcióterület népsűrűsége 907 fő/km 2. A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján az akcióterület lakónépessége a 2001. évben 484 főt számlált, amely a város teljes népességének (32.356 fő) mintegy 1,49 %-át jelentette. Az elmúlt hat évben történt jelentős népesség növekedés egyrészről a helyi lakosság magas arányú természetes szaporulatának , másrészről az egyéb városrészekből és környező településekről betelepülők jelentős számának tulajdonítható. Az akcióterületre irányuló migráció a város legalacsonyabb státuszú, szociálisan hátrányos helyzetű rétegét érinti, az itt lakók jelentős része azért költözött ki a városközpontból, mert a szociális bérlakások díjait és közműszámláit sem tudta kiegyenlíteni. A népesség számára vonatkozó adatok tekintetében pontatlanságot okozhat az a tény, hogy a területre beköltözők egy része nem jelentkezik be állandó lakosként az önkormányzatnál. A hátrányos helyzetű helyi lakosok számára szinte lehetetlen az elvándorlás, mivel az akcióterület közműellátottsága, közszolgáltatások rossz elérhetősége miatt ingatlanjaik meglehetősen értéktelenek. Az elköltözni vágyók többségének azonban az egyetlen vagyona az ingatlan, melynek piaci értéke meg sem közelíti a fejlettebb településrészek ingatlanárait, így a helyiek röghöz kötöttek, más lehetőségek, munkahelyek híján és gyenge foglalkoztathatóságuk okán tartósan a szociális ellátórendszer „foglyai” maradhatnak. A Régi 177
telepen élő romák többsége nagycsaládos, és iskolai végzettség tekintetében kiemelten hátrányos helyzetű. A roma lakosság aránya egyes becslések alapján a terület össznépességen belül mintegy 35%, más források magasabbra teszik ezt az arányt. Az akcióterület népességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 26,24 %, a 15-59 korúaké pedig 57,44 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 16 %-ot.
Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint
70,0 60,0 50,0 40,0
Kazincbarcika város
[%]
Régi telep
30,0 20,0 10,0 0,0 0-14 évesek aránya
15-59 évesek aránya
60- x évesek aránya
A demográfiai korfát és trendeket figyelembe véve valószínűsíthető, hogy az akcióterület lakossága tovább fiatalodik, a területen gyakoriak a hat-nyolc gyermekes családok, így az eltartott népesség aránya is magasabb a városi átlagnál. A magas születési, a viszonylag magas halálozási arányszámok, a fiatal korösszetétel és a többségi társadalomhoz képest alacsonyabb átlagos várható élettartam eredményeképpen a helyi lakosság korösszetétele eltér Kazincbarcika népességének átlagos kor-összetételétől. Képzettségi adatok
60,0 50,0 40,0 [%] 30,0 Kazincbarcika város
20,0
Régi telep
10,0 0,0 Legfeljebb általános iskolai Felsőfokú végzettségűek a végzettséggel rendelkezők 25 éves és idősebb népesség aránya az aktív korúakon arányában (15-59 évesek) belül
178
Az akcióterületen élők között 57,55 % a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül, ami meglehetősen eltér az ideális összetételtől, valamint a városi mutatónál (22,55 %) is kedvezőtlenebb képet ad. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi (11,35 %) átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat, hiszen az akcióterület esetében e mutató 1,42 %. Az akcióterület lakosságának alacsony képzettségi színvonala egyrészt oka, másrészt következménye a terület alacsony státuszának. A helyi lakónépesség általános egészségi állapota rosszabb , mint a város lakosságának átlagos egészségi állapota, amely összefüggésben áll a terület higiénés viszonyaival, a közműellátottság alacsony szintjével, és a területen folytatott állattartás körülményeivel is.
A gyermekvédelem
területén a legnagyobb problémát a gyermekek alultápláltsága és a rossz higiénés helyzet miatt gyakran kialakuló tetvesség jelenti. A tetvesség esetén gyakori a visszafertőződés is. A tanköteles korú gyerekeknél a legnagyobb problémát az iskolába járás elmulasztása jelenti, amely egyre növekvő tendenciát mutat. A Régi telepen élő gyerekek között egyre nagyobb méreteket ölt a vagyon elleni bűncselekmények közül a lopás, van olyan gyermek is, aki túl van a 100. rendbeli elkövetésen. A 2007. évben Régi telepen 9 családban 21 gyermek esetében került sor védelembe vételre. 2. Gazdaság Kazincbarcika egészéhez viszonyítva az akcióterületen a vállalkozások száma alulreprezentáltságot tükröz, a vállalkozássűrűség a városban itt a legalacsonyabb, ami részben összefügg az alacsonyabb státuszú lakosság koncentrációjával, az akcióterület falusias jellegével, perifériális elhelyezkedésével is. A mérsékelt vásárlóerőhöz és a helyi lakosság jövedelmi helyzetéhez igazodóan a jelen akcióterületen nincs ruházati jellegű kiskereskedelmi üzlet, illetve igény hiányában működő kereskedelmi és magánszálláshely sem. A kereskedelmi egységek (élelmiszer boltok) száma 5 db, a vendéglátóhelyek száma 2 db (italboltok) volt 2007-ben. A területen található üzletek alapvetően a lakosok ellátásban játszanak szerepet, mivel a területen élőknek alacsony a mobilitása. Az üzletekben gyakori jelenség, hogy régi telepen lakók hitelben vásárolják meg a fogyasztási cikkeket, ami hosszú távon az adott üzlethez köti a vásárlókat. Az akcióterületen az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2007-es évben mindössze 9 db volt, ami 0,58 % a város egészéhez képest. A terület iparűzési adót fizető vállalkozásai közül a legjelentősebb a Herbolya-Fémmű Kft., amely 1991. áprilisában alakult a Borsodmegyei Kézműipari Vállalat karbantartó részlegéből. A jelenleg 12-15 főt alkalmazó vállalkozás
179
fémmegmunkálással, fém alkatrészek, antennák, valamint építőipari szendvicspanelek előállításával foglalkozik, ügyfelei közt található a BorsodChem Zrt., a BC-Ongropack Kft., illetve osztrák importra is szállít. Az akcióterületen található egy egyéni vállalkozó által üzemeltetett szeszfőzde is, amely kizárólag bérfőzéssel foglalkozik. Éves szinten mintegy 30 hektoliterfok pálinkát állítanak elő, amely az elmúlt években a fokozódó gyümölcshiány miatt 10-15 hektoliterfokra csökkent. A régi bányaüzem területén, az akcióterület szomszédságában található a szállítmányozással foglalkozó Borsod Kamion Transz Kft., illetve a vasszerkezetek korrózióvédelmével, vasszerkezet-szereléssel, illetve felületkezeléssel foglalkozó FT VULC-MAN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. telephelye. A bányaüzem területén szintén telephellyel rendelkező ZVG Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. hegesztéssel, nyomástartó berendezések, acélszerkezetek gyártásával foglalkozik. Az 1993-ban alakult ABER Mérnökiroda Kft. telephelye a Tardonai úton, az akcióterület mellett fekvő ipari területen található, tevékenysége Kazincbarcikán és környékén beruházások előkészítése, tervezése, továbbá magas- illetve mélyépítés. A társaság üzemviteli épülete, öltözőket és raktárakat magában foglaló műhelycsarnoka, illetve szórt árutelepe az egykori bányaüzem 1,5 hektáros területén helyezkedik el. A társaság 30 fő körüli létszámmal működik, kőműveseket, ácsokat, asztalosokat, vasbetonszerelőket, aszfaltozó szakmunkásokat valamint segédmunkásokat alkalmaz, mely utóbbiak közül néhány fő az akcióterületi lakosok közül kerül ki. A fennmaradó 2 társas vállalkozás felszámolás alá került, 1 egyéni vállalkozó beszűntette a tevékenységét. Az iparűzési adóbevételt vizsgálva megfigyelhetjük, hogy az egyes évek bevételei csak kis mértékben ingadoznak, közelítőleg azonos értéket mutatnak. 2001-ben a bevétel 1.201.100 Ft volt, ami a teljes város ezen adóbevételének 0,19 %-át tette ki, míg 2004-ben 829.300 Ft volt, végül a 2007. évben pedig 1.166.900 Ft, ami a városi mutatóhoz viszonyítva elhanyagolható, 0,07 %-ot jelentett. Iparűzési adóbevélet nagysága
1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 800 000 000
Kazincbarcika város
600 000 000
Régi telep
400 000 000 200 000 000 0 2001
2004
2007
[Ft]
180
A városi mutatókhoz viszonyított csökkenés oka a városi mutatók jelentős emelkedése és a helyi mutatók stagnálása. Az önkormányzat Adó Osztályának tájékoztatása szerint adóbevételek stagnálásában jelentős szerepet játszik az akcióterületen jelen lévő engedély nélküli fuvarozási tevékenység, és a jogosulatlan kereskedelem , amelyekből a helyi lakosság a jövedelmét egészíti ki. Az elmúlt évben kb. 100 db megkeresés érkezett az önkormányzathoz szabálysértési eljárás keretében történő végrehajtás megindítására. 3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzet A rendszerváltás előtti időszakban a helyi lakosság a bányaiparban tevékenykedett, illetve az alacsonyabb presztízsű nagyipari szakmákat sajátította el. A bányabezárások, valamint az 1989 utáni leépítések elsősorban ezeket az ágazatokat érintették. A munkanélküliek aránya az akcióterületen 52,63
%.
Ezt
a
rendkívül
kedvezőtlen
állapotot
szemlélteti
továbbá
a
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (74,1 %) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, ami a városi átlagnál (48,82 %) jóval magasabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya magas (49,28 %) az aktív korúakon belül, ami szintén lényegesen magasabb a városi mutatónál (16,33 %). A rendszerváltás után Kazincbarcikán megjelenő munkanélküliség legelőször a legalacsonyabb státuszú lakosságot érintette tömegesen, de általában is elmondható, hogy e rétegek kerültek ki legnagyobb számban a munkaerő-piacról, és nekik jelentette, és jelenti még ma is a legnagyobb nehézséget az új, piaci munkaviszonyokhoz való alkalmazkodás. Mindez természetesen összefügg azzal a közismert ténnyel, hogy a rendszerváltást követően először az alacsony iskolai végzettséggel is betölthető, szakképzettséget nem igénylő álláshelyek szűntek meg, ahol az akcióterületi népesség többsége korábban dolgozott. A piacképes szakképzettség megszerzését tovább nehezíti, hogy megszűntek a nagyüzemi gyakorlóhelyek is, az új gyakorlat szerint ezeket a kisvállalkozók biztosítják. A 2001. évben az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a Régi telepen 59,72% volt, ami a szegregátumként is azonosított Hámán Kató lakótelep mutatója után a legmagasabb a városban. A magas munkanélküliség egyik legfőbb oka tehát a terület lakosságának alacsony képzettségi színvonala. A Régi telep lakosságának 58%-a nem végezte el a nyolc általánost - ennek következtében szakmai képesítés megszerzésére sincsen lehetősége -, és az 181
ott élők háromnegyede nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A magántulajdonú, piaci viszonyok között működő vállalkozások a szakképzetlen munkaerő számára nem biztosítanak betölthető álláshelyeket, és nem a Régi telepen, mint a város infrastrukturálisan, gazdaságilag, és a munkaerő minősége tekintetében elmaradott területén telepednek meg, így az akcióterület lakosságának munkaerő-piaci helyzetét a magángazdaság kiépülése nem mozdította el arról a mélypontról, ahová a rendszerváltás után jutott. Munkaerő-piaci adatok
80,0
70,0
60,0
50,0
40,0
Kazincbarcika város Régi telep
30,0
20,0
10,0
0,0
Rendszeres munkajövedelemmel Legfeljebb általános iskolai Foglalkoztatottak aránya a 15-64 Foglalkoztatott nélküli háztartások nem rendelkezők aránya az aktív végzettséggel rendelkezők és éves népességen belül aránya korúakon (15-59 évesek) belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
A területen élők alacsony foglakoztatási szintjének következtében a lakosok jövedelmi viszonyai nagyságrendekkel rosszabbak, mit a városi átlag, az alacsony jövedelmek következtében a lakosok jelentős része részesül különböző szociális támogatásokban. A munkanélküliek közel fele, a nem regisztrált munkanélküliek többsége veszélyeztetett, hogy tartósan kiszorul a munka világából, és így a szociális ellátó rendszerek gondoskodására szorul. A lakásfenntartási támogatást igénybe vevők viszonylag alacsony aránya (20,1%) abból következik, hogy a közműhálózat kiépítetlensége (hiányzó víz és szennyvízhálózat) miatt a villanyszámla kifizetése jelenti a legnagyobb kiadási tételt. A legújabb adatok szerint a Régi telepen 27-en részesülnek normatív, pénzbeli lakásfenntartási támogatásban, míg „méltányossági” lakásfenntartási támogatást 4 család részére folyósítanak. A 2007. évben 92 család kapott rendszeres szociális segélyt az akcióterületen. Az adósságcsökkentési támogatások száma a tavalyi évben 1 db volt. 182
A Régi telep területén gyermekvédelmi kedvezményt 40 családban 65 gyermek után igényeltek a 2007. évben. Jellemző, hogy a családok csak a tanköteleskor kezdetén íratják be gyermekeiket az óvodába és ezért nem igénylik a kisebb gyermekek után a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A korai óvodáztatás egyik további akadálya, hogy a szülők nehezen tudják behordani a gyermekeiket az intézményekbe. A helyi lakosok a szociális szolgáltatások közül jellemzően az alábbi szolgáltatásokat veszik igénybe: nyomtatványok kitöltése, segítségnyújtás hivatalos ügyek intézéshez, szállás és albérletkeresés. A helyiek a szociális étkeztetést jellemzően nem veszik igénybe, mivel nem rendelkeznek információkkal az igénybevétel lehetőségéről és feltételeiről, már helyben nem elérhető a szolgáltatás (legközelebb Május 1 úton). Összességében megállapítható, hogy a területen élők szociális és foglalkoztatási helyzete nagyságrendekkel
kedvezőtlenebb,
mint
a
város
többi
részén
élőknek.
A szociális
városrehabilitációs tevékenység célja jelen esetben az önálló jövedelemmel nem rendelkező aktív korúak munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése, és aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök segítségével a rendszeres szociális támogatásban részesülő családok számának csökkentése. 4. Lakáshelyzet Az akcióterületet nagy része a településrendezési terv besorolása szerint településközponti vegyes, továbbá kertvárosias illetve falusias lakóterület. A Régi telep kisebb részét kereskedelmi és szolgáltató, illetve erdő besorolású területek alkotják. A lakókörnyezeti ellátottságon belül a lakáshelyzet szoros kapcsolatban áll az életkörülmények alakulásával. A jelen akcióterületen koncentrálódnak az alacsony komfortfokozatú lakások, melyek tulajdoni helyzete viszonylag homogén képet mutat, mivel zömében természetes személyek tulajdonolják azokat. A bányabezárások idején 1981-ben a város 181 db önkormányzati bérlakást vett át, melyek túlnyomó részét a bérlők megvásárolták, így 2008-ra mindössze 4 db bérlakás maradt a területen. A Régi telepet a XIX. század végétől kezdődően mind a mai napig 4-6 sorházból álló kolóniaszerű beépítettség jellemzi. A lakásállomány a 2001-es évben az akcióterületen 168 db volt, ami 1,35%-ot jelentett a város egészéhez viszonyítva. Az Újbánya telepi részen illetve a Balázs-völgy út területén egyaránt mintegy 20-20 lakás áll, a fennmaradó lakásállomány a szűken értelmezett Régi telep területén található.
183
Egy-egy házsoron 4-6 db alacsony komfortfokozatú szoba-konyhás (fürdőszoba nélküli), 28-30 m2 alapterületű lakás található, e komfort nélküli lakások a magas gyermeklétszám miatt gyakran túlzsúfoltak. A lakosok próbálják ajtón belül fejleszteni, komfortosabbá tenni lakásaikat, de kevés sikerrel, mivel a meglévő ingatlanok esetében jelentős problémát okoz a házak alapját jelentő homokkő alapozás miatti állandó, folyamatos vizesedés. A bányaművelés befejezése óta jelentősen megemelkedett a térségben a talajvíz szint , további jelentős problémát okoznak a fakadó bányavizek.
A területen mindössze mintegy 1000 méter burkolt árok került kiépítésre a
csapadékvíz elvezetése céljából, melynek egy részét a lakosság már elbontotta, másik részét az ajtaja előtt szennyvíz csatornának használja, ami a házak vizesedésére kedvezőtlen hatással bír. A 2007-es évben az építési és bontási engedélyek alapján új építés, bontás nem valósult meg. 2001 évet követően jelentősebb bontások a 2002. illetve a 2004. években történtek, amikor 6, illetve 11 lakást bontottak el, új építésre nem került sor. Az akcióterületen megtalálható lakások rendkívül rossz állapotát szemlélteti az alacsony komfortfokozatú lakott lakások arányának mutatója, mely az akcióterületen 81,6 %, ami a település 6,26% átlagához képest messze a legkedvezőtlenebb képet mutatja. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
90,0000 80,0000 70,0000 60,0000 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
50,0000 40,0000 30,0000 20,0000 10,0000 0,0000 Kazincbarcika város
Régi telep
5. Környezet állapota A Herbolya Régi telep területe észak-déli irányban hosszan elnyúló formát mutat, mely településszerkezet a táji adottságoknak, a gazdasági viszonyoknak és a szomszédos települések által meghatározott terjedési korlátoknak köszönhető. A bányászati tevékenységhez kapcsolódó letelepedés potenciális terjeszkedési irányként az itt futó Tardona-patak völgye kínálkozott. A 184
lassan beépült patakvölgyre merőleges oldalsó, kisebb völgyekben szőlő és zártkerti területek alakultak ki. A tájszerkezet, a településszerkezet legmeghatározóbb elemeit tehát a különböző völgyek alkotják. A település menti hegyoldalakat, illetve a Tardona-patak völgyének magasabban fekvő szakaszait a lakóterületek nem érintik. Helyenként a kertes mezőgazdasági területek, illetve a bányászati területek telephelyei bukkannak csupán fel az erdőterületek által övezve. A Herbolya területén a bányászati tevékenység az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag megszűnt, de emlékei a bezárt bányák, meddőhányók és a bányászat okozta egyéb tájsebek még láthatók mind az akcióterületen, mind a település külterületén. A hajdani bányaterületek, meddőhányók, zagytározók rehabilitációja tájvédelmi, településkép-védelmi és természetvédelmi szempontokból egyaránt elvárt feladat. A Régi telep környezetében helyi jelentőségű természeti védelemre javasolt értékek a Herbolya bánya és Mini Vadon, mely utóbbi közvetlen környezetében található a Herbolya-tó. A zöldfelületek nagysága mintegy 40.000 m 2, ami kiemelkedő a városi összeshez (36,7 km 2) képest, ugyanakkor az utak zömében burkolatlanok, járdák nem kiépítettek, a közterületek elhanyagoltak, annak ellenére, hogy a természeti környezet ideális terepet biztosíthatna a szabadidő kulturált és egészséges eltöltéséhez. Közpark a területen nem található, utcabútorok sehol nem szolgálják a lakók kényelmét, játszótér még az akcióterület környezetében sem áll a nagyszámú gyermek rendelkezésére. A jelenlegi gyűjtött hulladék mennyisége az akcióterületen 1343,30 m 3, ami a város egészéhez (59538,4 m3) viszonyítva 2,26 %. A városban a lakosság kommunális adót fizet – bár vannak kivételek, pl. a 70 évnél idősebbek bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben részesülnek -, nincs külön szemétszállítási díj. A 2008. évben kommunális adót fizető otthonok száma a jelen területen 172 db. A fenti adónemet fizetők száma és a lakások száma azért mutat minimális eltérést, mert a kommunális adó kivetésének alapja az ingatlan tulajdonjogához kötődik, és önbevallás alapján kell megfizetni.
Az akcióterületen a hulladék
elszállítás zsákos formában szervezetten, de sok esetben nem kielégítően, végrehajtási nehézségekkel történik, mindezek ellenére számos, a helyi lakosok által létesített illegális hulladéklerakó is található. Szelektív hulladékgyűjtésre is történt kísérlet, azonban ennek hatékonysága nem megfelelő a megközelítési, szállítási nehézségekből adódóan. A területen található környezeti problémák, a kiépítetlen szennyvízhálózat, a rossz állapotú, nem kiépített csapadékvíz elvezető rendszer jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a területen. Az illegális hulladéklerakók, illetve a vonatkozó önkormányzati rendelet szabályaival ellentétes 185
állattartás következményeként jelentős számban fordulnak elő patkányok a Régi telep területén. A szennyvíz csatornázottság hiányából is eredően a Régi telep számos lakásánál a kert végében található az árnyékszékek, ólak sora, amely állapot tarthatatlan mind környezetvédelmi, mind higiéniai szempontból, nem említve e kényszermegoldás kényelmetlenségét és a területen tapasztalható szagártalmakat. 6. Közlekedés Az akcióterület a város szélén terül el, a 25127 számú tardonai országút mentén, viszonylag kis térmértékű területet érintve. Mivel részben a Kazincbarcikát Tardonával összekötő országútból kiágazó utcák határolják, ennek megfelelően belső közlekedése nem jelentékeny, a teher, személy és autóbusz forgalom a Tardonai úton (25127 sz. közút) bonyolódik. A Tardonai úton érhető el a Bükk térsége, ezen az úton sok a hétvégi telek, ezért a magánforgalom a jellemző. Az Állami Közúti Műszaki Információs Kht. statisztikái szerint a Tardonai út átlagos napi forgalma a 2005. évi forgalmi adatok szerint 889 egységjármű. A szomszédos települések, a Bükk, valamint Eger felé is ezen az úton közlekednek a helyközi autóbuszok, de a kiránduló buszok is, ezért az út terhelése relatíve jelentős. Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi járatai 9 autóbuszvonalon közlekednek, ebből a Régi Telep akcióterületet és a befogadó városrészt 54 db helyi busz – naponta 27 buszpár - érinti, melyek az alábbiak Számozás a 4 4B
Viszonylata Autóbuszállomás - Herbolya, Tervtáró Autóbuszállomás - Munkás út - Herbolya, Tervtáró
A fenti buszjáratok megállói az akcióterület északnyugati határát jelentő Tardonai úton találhatóak. A szóban forgó megállók a Gábor Áron utca, a Herbolya Kultúrház, a Herbolya Erdészház, illetve végállomásként a Herbolya Tervtáró, melyből következően az Új Bányatelep és a Balázsvölgy út környéke meglehetősen távol esik a buszvégállomástól, ami kedvezőtlen az ott lakók számára. Az első járatok reggel 4.45-kor, míg az utolsó buszok 21.05-kor indulnak a városközpontban található autóbusz állomásra. Az akcióterületen élők véleménye szerint szükség lenne a munkába, illetve iskolába járáshoz jobban illeszkedő menetrendre, és ezen belül egy későbbi buszjárat indítására is. Az akcióterületet érintő napi 25 helyközi járat közül a Tardona irányából érkezőket és oda indulókat veszik igénybe a lakosok helyi járatként a város tarifahatárán belül. Az akcióterületen belül nincs
186
igény nagy befogadó képességű parkoló kapacitásra. Kerékpárút az akcióterületen nincs, de ez nem is elsőrendű fontosságú a terület elérhetősége, városközponttal való kapcsolata szempontjából. 7. Közszféra jelenléte A
Régi
telep
szegregációja
szempontjából
lényeges
kérdés
a
közszolgáltatásokhoz,
közintézményekhez, közösségi létesítményekhez való hozzáférés lehetősége. Az akcióterület fenti szolgáltatásokkal való ellátottsága hiányos, ennek minőségi javítása elengedhetetlen a közeljövőben. Az akcióterületen nem található sem bölcsőde, sem óvoda , a legközelebbi intézmény az Akácfa út 12. alatt működő Kertvárosi Tagóvoda. A lakosoknak az orvosi alapellátást is a Régi telep területén kívül kell igénybe venniük. Az akcióterület közelében működő idősek otthona a közelmúltban szűnt meg, ahol a szociális étkeztetést 20-25 fő számára biztosították. A Május 1. úton működik a legközelebbi idősek otthona, de ezen intézménybe a távolság miatt mindössze egy fő jár be a Régi telepről, az étel házhoz szállítását csak indokolt esetben, jelenleg 5-6 fő részére biztosítja a Szociális Szolgáltató Központ. A Régi telepen nem található egyetlen önkormányzati fenntartású intézmény sem, a legközelebbi elérhető postahivatal, élelmiszer illetve ruházati áruház a Kertvárosban található. Az akcióterület egyetlen oktatási intézménye, a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium. Az iskola 1988 óta működik Kazincbarcikán, 1991-ben vette fel a Don Bosco nevet és 1993-tól áll a Szalézi Társaság fenntartásában. Az intézményben az általános képzés mellett felzárkóztatás, érettségire való felkészítés, szakmunkásképzés és kollégiumi nevelés is zajlik. Jelenleg közel 450 fiatal és 120 felnőtt hallgató tanul az intézményben, akik közül a Május 1. úton található fiúkollégium 90, a lánykollégium 30 tanulót fogad be. Az intézetben hét szakma közül lehet választani. A Régi telepen a képzést, közösségi tevékenységet a fejlesztést tárgyát is képező két, felújításra szoruló, tantermekkel és műhelyekkel rendelkező épületegység, illetve az iskola tulajdonát képező tanári épület szolgálja. Az akcióterület hátrányos helyzetű gyermekeinek nevelésében kiemelkedő szerepet játszó intézménybe felvett 423 gyermek közül 285 gyermek (67%) halmozottan hátrányos helyzetű, 98 gyermek (23%) halmozottan hátrányos helyzetű, így az iskola tevékenysége kiemelkedő jelentőséggel bír az akcióterületen. Az intézményben tanuló fiatalok testnevelési és sportfoglalkozásainak egy része a Régi telep területén található elhanyagolt állapotú füves sportpályán zajlik, az intézmény illetve az akcióterület nem rendelkezik azonban megfelelő,
187
igényes és biztonságos sportlétesítménnyel, illetve játszótérrel. Az iskola heti egy-két alkalommal „oratóriumnak” nevezett sportfoglalkozás szervez a helyi fiatalok számára.
8. Közműhálózat Az akcióterület, mint lakókörnyezet minőségének lényeges mutatója a közműellátottság. Az
ivóvíz
gerinchálózata részben kiépített, közterületen több közkút található, a lakásokba történő vízbekötések nem jellemzőek a területen. A Régi telepen nem található szennyvízhálózati fővezeték, így a terület régi építésű épületeinek szennyvíz elvezetése jelenleg nem biztosított. A keletkezett szennyvizek elhelyezése szabálytalanul megépített szennyvíz-derítőkben történik, vagy ennek hiányában a szennyvíz a kertekben szétöntözésre kerül. A városi hálózathoz kapcsolódó közterületi gravitációs szennyvíz csatorna jelenleg az Illyés Gyula úton a Don Bosco szakiskoláig illetve a szeszfőzdéig van kiépítve NÁ 300, illetve NÁ 200 átmérővel. A közcsatorna hiánya jelentősen rontja a Régi telep falusias környezetében élők életminőségét, és szoros összefüggésben áll az akcióterületen tapasztalható egészségügyi problémákkal, megbetegedésekkel . Jelenleg a közüzemi ellátottság alacsony szintje miatt a közüzemi díjtartozások mértéke alacsony, ugyanakkor a víz és szennyvízcsatorna bekötése esetén előfordulhat, hogy a lakosság egy része támogatásra szorulna a közüzemi díjfizetéshez, bár számos esetben a fizetési hajlandóság is mutatkozik. Az akcióterületen nem kiépített a vezetékes gázszolgáltatás, olyannyira, hogy még a szűkebb értelemben vett Régi telep több utcájában (Illyés Gy. u., Tardonai út) sincs, illetve csak részben kiépített. Az akcióterület úthálózatának egy része nem pormentes , az Illyés Gyula úttól kifelé, a patakon túl található falusias részen nincs aszfaltos út. (Illyés Gyula út, Sárosvölgyi út, Balázs-völgy utca – ez utóbbinak egy részét tavaly az önkormányzat zúzalékkővel borította, így legalább sármentes). A területen a villamosenergia-szolgáltatás, illetve a közvilágítás teljes körűen kiépült, a szélessávú internet a Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint a vezetékes és vezeték nélküli hálózaton is elérhető. 9. Közbiztonság
A lakosság szociális kilátástalanságból fakadóan a területen a bűnözés, illetve a bűnözővé válás veszélye jelentős, a leszakadó társadalmi rétegek tekintetében a városi átlagnál lényegesen nagyobb kriminalitási aktivitás tapasztalható. A Régi telep területére az úgynevezett szegény-, vagy megélhetési bűnözés a leginkább jellemző. Az alkalmanként okozott kár ugyan csekély, de az elkövetők jelentős része rövid idő alatt visszaesővé válik. Az elkövetett bűncselekmények túlnyomó részét (80-85%-át) anyagi haszonszerzés motiválja, az akcióterületen a lakosság szociális helyzetével összefüggő vagyon elleni bűncselekmények a jellemzőek, mint az erdei fa-, a termény-, a háziállat188
a kerékpár-, valamint a fémlopások. (kerítés, tető, színesfém). A bűnözés szerkezetében évek óta nem történik jelentős változás, továbbra is a kisebb súlyú jogsértések jellemzők a Régi telepen. A betöréses lopások során az elkövetők által leggyakrabban támadott objektumok a helyi lakóépületek, tároló helyiségek, illetve a területtel szomszédos Kertváros családi- és hétvégi házai. A bűncselekmények közel kétharmad részét a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. A területen elkövetett személy elleni bűncselekmények döntő többségét az indulati tényezők motiválják, és az alkoholos befolyásoltságnak is jelentős szerepe van. A sértettek és az elkövetők túlnyomó többsége házastárs, élettárs, szülő, gyermek, illetve egyéb rokon, ismerős. Az ismeretlen tettes ellen indult ügyek jelentős részét nyereségvágyból, illetve más aljas indokból vagy célból követik el. Új jelenség, hogy az elmúlt hónapokban megjelent a fiatalkorúak által elkövetett lopás és rablás is, melyet számos esetben követnek el „viperával” felfegyverkezve. A területen jelentős az orgazdaság, amely a lopásokból, rablásokból származó tárgyak legnagyobb felvevője.
189
SWOT-analízis Régi telep SWOT elemzés ERŐSSÉGEK Alacsony beépítettség; Magas zöldterület arány; Természeti környezet közelsége; A szaléziak (Don Bosco) nevelő, integráló tevékenysége már kiépült, elfogadott; Igény a változtatásra
LEHETŐSÉGEK Közterületek, közművek rehabilitációjával, életminőség és ingatlanpiaci helyzet javítása; Közszolgáltatások alapjainak megteremtésével a lakosság közérzetének, identitástudatának javítása; Támogatások bevonásával a lakosság életesélyeinek javítása; A lakosság aktivitásának, integritásának fokozása; Támogatott beavatkozásokkal a társadalmi kohézió, város szövetébe való integrálódás elősegítése; Szociális tevékenység helyben történő erősítése;
GYENGESÉGEK Alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű, lakosság; A lakosság képzetlen, foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak; Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya; Helyi identitás, önbecsülés, szolidaritás alacsony szintje; Rossz műszaki állapotban lévő, vizesedő lakóépületek; Közművek kiépítetlensége, csatornázottság teljes hiánya, csapadékvízelvezetés megoldatlansága; Elhanyagolt közterületek, rossz higiéniás viszonyok; Közösségi tevékenység alacsony szintje; Gazdasági tevékenység, kereskedelmi szolgáltatások hiánya; Eü-szociális szolgáltatások hiánya, illetve gyenge elérhetősége VESZÉLYEK Az elhanyagolt közterületek a gyorsan romló lakóépületek miatt tarthatatlan lakáskörülmények kialakulása; Kiskorúak tömeges „elkallódása”; Lakosság teljes inaktivitása, kiszolgáltatottsága; Az akcióterület szeparálódása a város szövetétől; Masszív megélhetési bűnözés kialakulása; Komoly egészségügyi/higiéniás krízis kialakulása;
190
7. Hámán Kató utcai telep Lehatárolás: Építők útja (4-46 3em lakóház) – Szabó Ervin utca (2,4,6,8: 3em lakóház) – Május 1. utca (38-54: 3em lakóház) – Iskola köz (1,2,3,4 hsz. 3 emeletes lakások) - Hámán Kató utca (2-16 hsz. és 3-17 hsz. ) Tömbök:
Építők útja páros oldal 4-46
Szabó Ervin utca 2-4-6-8; Május 1. utca páros oldal 8-54, páratlan oldal 1-9 Hámán Kató utca összes tömbje kivéve az 1. szám (4 emeletes épületek); Iskola köz (3 emeletes épületek) További utcák/terek a területen (Béke tér (2-18: 3em lakások), Ifjúmunkás tér (2-18: 3em lakások)
A Hámán Kató úti akcióterület 1.
Demográfiai helyzet
Az akcióterületen élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 3102 fő. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az akcióterület lakónépessége a 2001. évben 3246 főt számlált, amely a város egészének (32.356 fő) mintegy 10,03 %-át tette ki a népességszámban, tehát 191
az elmúlt hét évben a helyi népesség csökkenésének lehetünk tanúi. Az állandó népességi mutatókat vizsgálva hasonló viszonyokat figyelhetünk meg, hisz az akcióterület állandó népessége 3274 fő volt 2001-ben, amely a város egészének (32.962 fő) 9,93 %-át képezte. Az akcióterület népességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 22,74 %, a 15-59 korúaké pedig 57,18 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 20 %-ot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 47,14 %, ami a városi mutatónál (22,55 %) is sokkal kedvezőtlenebb képet ad. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi (11,35 %) átlagnál is sokkal kedvezőtlenebb képet mutat, hiszen az akcióterület esetében e mutató 1,70 %-os.
Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint
70,0 60,0 50,0 40,0
Kazincbarcika város
[%]
Hámán Kató
30,0 20,0 10,0 0,0 0-14 évesek aránya
15-59 évesek aránya
60- x évesek aránya
Kazincbarcikán a cigányság városi telepeit az 1960-as években központi határozatra kezdték el felszámolni, az integrációs törekvéseket azonban nem kísérte teljes siker. A romák számára lakásokat utaltak ki a Hámán Kató úton, akik itt nem kaptak lakást, megpróbáltak lakáscsere útján a belvárosba kerülni. Az idők folyamán Kazincbarcikán romaháztömbök alakultak ki, elsősorban a Hámán Kató úton, a Május 1. út egy szakaszán, illetve a belvárosban található Jókai téren. A Hámán Kató telep demográfiai összetétele szerint a város többi részénél fiatalabb populációjú terület, a lakosok több mint negyede 14 év alatti. A területen élők négyötöde nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a Hámán Kató utcai telep minden 100 lakásából 33,5 rendszeres szociális segélyben részesül. 192
Képzettségi adatok
50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 [%] 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
Kazincbarcika város Hámán Kató Legfeljebb általános Felsőfokú végzettségűek iskolai végzettséggel a 25 éves és idősebb rendelkezők aránya az népesség arányában aktív korúakon (15-59 évesek) belül
A telepen található olyan lakás is, ahová több mint húsz főt jelentettek be tényleges ott tartózkodás nélkül, a szociális segélyben részesülés érdekében. Az adósságkezelési szolgáltatást igénybevevők jelentős része is a Hámán Kató utcai lakótelepen él, itt a 2008. év során kilakoltatásokra is sor kerülhet. A 2008. évi adatok szerint a Hámán Kató úton 62 fő részesül normatív (pénzbeli) lakásfenntartási
támogatásban ,
22
fő
úgynevezett
méltányossági
lakásfenntartási
támogatásban, míg Kazincbarcikán lakbértámogatást csak ezen terület lakosai kapnak.
2.
Gazdasági helyzet
A jelen akcióterületen nincs működő kereskedelmi és magánszálláshely. A vendéglátóhelyek száma a 2007-es évben 5 db volt. Ezen akcióterületen található a kiskereskedelmi üzletek 3,72 %-a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 3,50 %-a, míg a ruházati jellegűek 5,00 %-a. Az akcióterületen kisebb kereskedelmi üzletek és szolgáltató egységek jellemzőek (élelmiszerbolt, italbolt, pékség, cukrászda), az itt található vállalkozások közül a 2007. évben három társaság felszámolásra került. Az akcióterületen az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2007-es évben 34 db volt, ami 2,19 % a város egészéhez képest. Az iparűzési adóbevételt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezen az akcióterületen is számottevő csökkenést figyelhetünk meg. 2001-ben az adóbevétel 5.313.800 Ft volt, ami Kazincbarcika város ezen adónemének 0,84 %-át tette ki. 2004-ben jelentős
193
csökkenés következett be (1.762.900 Ft), majd a 2007-es évben ismét növekedés volt, ekkor a bevétel 2.613.400 Ft volt, ami ezen évben a városi mutató egészének 0,16 %-át jelentette. Iparűzési adóbevétel nagysága
1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 800 000 000
Kazincbarcika város
600 000 000
Hámán Kató
400 000 000 200 000 000 0 2001
2004
2007
[Ft]
3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzet A munkanélküliek aránya az akcióterületen 42,76 %. Ezt a meglehetősen kedvezőtlen állapotot szemlélteti továbbá a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (68,97 %) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, ami még a városi átlagnál (48,82 %) is magasabb. Munkaerő-piaci adatok
70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
Kazincbarcika város
20,0
Hámán Kató
10,0
0,0
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
Legfeljebb általános iskolai Foglalkoztatottak aránya a végzettséggel rendelkezők és15-64 éves népességen belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
194
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (37,82 %) az aktív korúakon belül, ami szintén jóval magasabb a városi mutatót
(16,33
%)
tekintve.
Az
alacsony
presztízsű
foglalkoztatási
csoportokban
foglalkoztatottak aránya az akcióterületen 64,1 %, ami egyértelmű képet ad a helyi lakosság szociális és társadalmi státuszáról. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 68,97%, ami nagyságrendekkel magasabb a városi 48,82%-os adathoz képest. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 25%, ami azt jelenti, hogy minden negyedik helyi felnőtt megélhetése a szociális ellátórendszertől függ.
4.
Lakáshelyzet
Az akcióterület lakásállománya a 2001. évben az 1042 db volt, ami 8,38 % a város egészéhez viszonyítva. A lakások jellemzően többemeletes, többlakásos társasházakban találhatóak, melyek az 1960-as 1970-es években épültek.
A terület lakásállományában a tömbösített épülteknek
köszönhetően a 2007-es évben az építési és bontási engedélyek alapján sem új építés, sem bontást nem történt. A lakott lakások értékét és minőségét alapvetően meghatározza - illetve ezen keresztül az egyes városrészek társadalmi és gazdasági helyzetét is jelentősen befolyásolja - a komfortosság és a felszereltség. Az akcióterületen megtalálható lakások állapotát szemlélteti az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya mutató, mely az akcióterületen 6,09 %, ami a települési 6,26 % -hoz képest némileg kedvezőbb képet mutat, kedvezőtlenebb azonban a Belváros 3,8%-os átlagától. A Belvárosban található Hámán Kató utcai telepen (Építők útja – Szabó Ervin utca – Május 1. utca – Iskola köz – Hámán Kató utca) mindössze két darab négy lépcsőházas épület felújítására került sor 8-10 évvel ezelőtt. A 12 darab Hámán Kató úti épületből nyolc kizárólag, négy pedig nagyrészt - összesen 7 db magántulajdonú lakás kivételével - önkormányzati lakásokat tartalmaz. A Hámán Kató lakótelep 223 lakásából 152 szociális bérlakás (a 84 db üres bérlakás felhasználását a Jókai tér rendezése során esedékes ideiglenes elszállásolásra tartalékolják), az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt mindössze 6,1%. Az itteni társasházakban található 2. fortfokozatú önkormányzati bérlakások nagy része szociális alapon, határozatlan időre kerül bérbeadásra. A telep területén a bérleti díj fizetési készség tekintetében állandóak a problémák, a ki nem egyenlített éven túli bérlői tartozások összege is jelentősnek minősíthető. A bérlői állomány 195
jelentős hányada szociálisan hátrányos helyzetben, döntő többségük munkanélküli, szociális járadékos vagy kisnyugdíjas. A régi építésű bérlakásoknál a 2004. és 2005. évben elért közel 80 %-os lakbér beszedési arány 2006-ban jelentősen romlott (73%). Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
6,3000 6,2500 6,2000
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
6,1500 6,1000 6,0500 6,0000 Kazincbarcika város
Hámán Kató
Az önkormányzati bérlakás állomány helyzetéről szóló 2007. évi intézményi beszámoló szerint az önkormányzat nem tervezi a Hámán Kató úton található régi építésű szociális bérlakások értékesítését. 5.
Környezet állapota, környezeti problémák
Az akcióterület a településrendezési terv szerint nagyvárosias lakóterület, kereskedelemi és szolgáltató-terület , valamint zöldterület besorolású. Az adott akcióterületen védett terület nem található, a zöldfelületek kiterjedése 88.549 m2.
Az akcióterületen található lakókörnyezet a
házak homlokzatának állapota, illetve a közterületek leromlott állapota miatt rendkívül kedvezőtlen benyomást kelt, és jelentősen rontja a Hámán Kató úti lakótelepen élő hátrányos helyzetű lakosság életminőségét. A közterületeken található játszótéri eszközök egyike sem felel meg az EU szabványoknak, illetve a vonatkozó biztonsági előírásoknak. A jelenlegi gyűjtött hulladék mennyisége az akcióterületen 5893,80 m 3, ami a város egészéhez (59538,4 m 3) viszonyítva 9,90 %. A városban a lakosság kommunális adót fizet (mely alól a 70 évnél idősebbek bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben 196
részesülnek) így nincs külön szemétszállítási díj. A kommunális adót fizető lakások száma jelen területen 660 db. 6.
Közlekedés helyzete
A városközponttól nyugati irányban található az akcióterület főbb közlekedési útja az Építők útja , amelyet Kazincbarcika autóbusz közlekedésének jelentős része érint, mivel az észak-déli átmenő forgalom hozzávetőlegesen fele itt halad át. Az akcióterületen jelentősebb utca még a Hámán Kató és a Május 1. utca is, de ezek forgalmából hiányzik a teherautók jelenléte és a tömegközlekedés is. A többi utca nem vezet le jelentősebb forgalmat, ezek összekötő, lakótelepi feltáró jellegű utcák, és terek.
Helyközi járat nincs a területen, Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi járatai 9
autóbuszvonalon közlekednek, ebből a Hámán Kató utcai városrészt és akcióterületet az alábbiak érintik (18 helyi járatú busz forgalma oda-vissza irányban): Számozása 1 3
Viszonylata Autóbuszállomás -.Építők útja - Szent Flórián tér aut.vt. Autóbuszállomás - Építők útja - Márka ABC - Vasútállomás
Az akcióterületen a háztömbök között igen sok parkoló hely található, de ezek a napközbeni forgalom alkalmával kevésnek bizonyulnak. Jelentősen befolyásolja az akcióterület személygépkocsi forgalmát és parkoló igényét a Városi Kórház közelsége, ugyanez az oka annak, hogy ezt a területet érintik a mentő és betegszállító autók is. Kerékpárút jelenleg nincs az akcióterületen, bár ennek helyigénye kielégíthető lenne, főként az akcióterület keleti felében az Építők útja környékén. 7.
Közszféra jelenléte
A Hámán Kató út 1. szám alatt található 80 férőhelyes I. Sz. Idősek Klubja az ellátást igénybevevők részére szociális, egészségügyi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, és helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. Az intézmény biztosítja, hogy a szolgáltatást nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. Tekintettel arra, hogy az akcióterület a Belvárosban található, az itt lakók különösebb nehézség nélkül igénybe tudják venni a városközpont intézményeinek közszolgáltatásait, egészségügyi és
197
szociális ellátásait. Az akcióterület közvetlen szomszédságában található a központi orvosi ügyelet, háziorvosi és gyermekorvosi rendelő. 8.
Meglévő közműhálózat értékelése
A villamosenergia-ellátás , a közvilágítás, a gázszolgáltatás, valamint a telefonhálózat teljes körűen kiépített 100%-os az akcióterületen. Az akcióterület vezetékes ivóvíz, és szennyvíz hálózatának jelentős részét az 1950-es években épült tokos eternit betoncsövekből készült hálózat alkotja, melynek jelentős része elöregedett. Az elmúlt öt évben csak részleges felújítások történtek, ezért gyakoriak a csőtörések, és egyéb meghibásodások, a hálózati elemek csak a törések helyén lettek cserélve. A gerincvezetékeken túl szükséges lenne az ingatlanokhoz történő bekötések cseréjére is. Az önkormányzat által folytatott fűtéskorszerűsítési program révén a Hámán Kató úti 16 db lépcsőházban már mindenhol elkészült a felszálló vezeték és az összesen 256 db lakásban a fűtési rendszer már csak 59 db nincs korszerűsítve. Az akcióterület úthálózata teljesen kiépített és pormentes , a teljes Hámán Kató út a közelmúltban lett felújítva.
9.
Közbiztonság helyzete
A terület leromlott lakóövezeti jellegével, valamint a helyi lakosság hátrányos szociális helyzetével összefüggésben jellemzőek a közrend elleni bűncselekmények, garázdaság (szabálysértés, és vétség) ami összefügg az italboltok magas számával is.
198
SWOT elemzés Hámán Kató úti akcióterület SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Helyközi tömegközlekedés megoldott Kiépült középfokú funkciókat ellátó intézményrendszer, üzleti szolgáltatások Az idősebb korosztályok kötődése erős a városrészben
GYENGESÉGEK
Alacsony mértékű a befektetett működő tőke Gyenge a KKV-k tőkeereje, és innovációs potenciálja A közszolgáltatások infrastruktúrája elavult Az akcióterület lakosságának vásárlóereje gyenge A lakosság foglalkoztathatósági lehetőségei rosszak Folyamatos népességfogyás, a képzett fiatal réteg elvándorlása Magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya
LEHETŐSÉGEK
A köz- és szakigazgatási szolgáltatások racionalizálása A gazdasági szervezetek állami és uniós forrásokat használnak ki A demográfiai helyzet és a gazdaság fejlesztésének érdekében kedvező ingatlangazdálkodás. (telekvásárlás, házépítés, adókedvezmény) A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése Ingatlanok értékcsökkenésének megállítása ingatlanfejlesztéssel, minőségi lakókörnyezet kialakításával Városmarketing erősítése, kedvező városrészi imázs kialakítása érdekében
VESZÉLYEK
Az akcióterület nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Alacsony státuszú lakosság arányának növekedése Épületdegradáció, ingatlanok értékének csökkenése Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása Pályázati támogatás hiányában az akcióterület kimaradhat az EU forrásokra alapozott gazdasági fejlődésből
További szegregátumok A KSH 2001-s adatai alapján további két további városrész azonosítható szegregátumként, melyek a következők: Széchenyi- Kossuth utca- Hadak útja vasúti pálya-26-s főút, névtelen út, valamint a Zrínyi u –vasúti pálya –Lórántffy Zs. u-Névtelen út területek. A két – a 2001-s adatok alapján 59 és 54 fős - szegregátumot szakértők segítségével terepi megfigyelés keretében ellenőriztük és megállapításuk szerint a Zrínyi Ilona utca és a Lorántffy utca és
199
környéke az indikátorok, valamint a 2001 óta történt lakossági mobilizáció és az építészeti karakter módosulásai miatt már nem tekinthető szegregátumnak.
Szegregátumok Kazincbarcikán a KSH alapján A Kossuth utcában több, egy-egy házra kiterjedő, több mutató alapján szegregáltnak tekinthető család él. Jellemző a területen az albérlet. Igaz az utcában már van gázvezeték, de nagyon kevés a becsatlakozás. A lakók két-három házanként egy-egy közkutat használnak. A ház körüli kerteket elvétve művelik, egy- két haszonállat található. A családokat és problémáikat a Szociális Osztály munkatársai ismerik, folyamatos a kapcsolattartás. A Széchenyi utcában, egy udvarban három fő albérlőt találtunk. A két utcában lakók összlétszáma 48 fő, így a területet nem kezeljük szegregátumként. Mivel az albérlők száma és a születések a létszámot folyamatosan alakítják, ezért a terület folyamatos monitorozására van szükség. Az egyes akcióterületek kapcsolódását az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszeréhez a 6. Melléklet szemlélteti A kijelölt akcióterületeken a prioritásokat figyelembe véve a 7. Mellékletben látható fejlesztési tevékenységeket jelölte ki az önkormányzat.
200
8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA 8.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV
Kazincbarcika város rendelkezik Vagyongazdálkodási, vagyonhasznosítási koncepcióval és vagyonhasznosítási intézkedési tervvel, melynek fő elemei már a tervezés során beépítésre kerültek. A terv elkészítése során az alábbi vagyongazdálkodási feladatokat kell figyelembe venni alapelvekként: a. Vagyonhasznosítás b. Vagyonmegőrzés c. Vagyongyarapítás. Az ingatlangazdálkodást szabályozó helyi rendeletek a következők: -
a 29/2004. (IX. 03.) sz. Ör. rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól,
-
a 22/1996. (VII.08.) sz. Ör. rendelet a Képviselő-testület hatáskörgyakorlásának átruházásáról,
-
a 13/1996. (IV.17.) sz. Ör. rendelet a közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárások és közterület használati díjak mértékéről,
-
a 25/2004. (IX.03.) sz. Ör. rendelet a lakások és helyiségek bérletéről,
-
a 26/2004. (IX.03.) sz. Ör. rendelet az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díjáról és a lakbértámogatás rendjéről,
-
a 27/2004.(IX.03.) sz. Ör. rendelet az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésének feltételeiről, valamint az elidegenítésből származó bevételek felhasználásának szabályairól.
Az alábbiakban a város képviselőtestülete által elfogadott és a tervezés során kialakított fejlesztési igényeket foglaltuk össze:
1.
A
fejlesztések
által
érintett,
illetve
azokhoz
kapcsolódóan
hasznosítható
önkormányzati és nem önkormányzati ingatlanok meghatározása Az ingatlanvagyont akcióterületenként és ingatlantípusonként és logikailag olyan bontásban célszerű bemutatni, ahogyan a jogszabály az önkormányzati vagyon gazdasági szempontú osztályozását taglalja. 201
Forgalomképtelen ingatlanvagyon bemutatása Az önkormányzat teljes forgalomképtelen ingatlanvagyonát a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván. Ezek közül egyik akcióterületen sem találhatunk fejlesztés által érintett ingatlant.
Forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon bemutatása Az önkormányzati korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyona összeáll a Polgármesteri Hivatal által vezetett vagyonnyilvántartásból (ezen belül is vannak önkormányzat által üzemeltetett és üzemeltetésre átadott ingatlanok) és egyes intézmények által vezetett nyilvántartásból (GESZ (Gazdasági Ellátó Szervezet), Kazincbarcikai Sport Központ, Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár, Szociális Szolgáltató Központ, Kazincbarcikai Városi Tűzoltóság, Kazincbarcikai Városi Kórház. A fejlesztések által érintett, illetve azokhoz kapcsolódóan hasznosítható önkormányzati ingatlanok akcióterületenként a következők:
1. akcióterület Városközpont Újvárosi Általános Iskola Kazincbarcika, Rákóczi tér 9. (1128/2 hrsz.) 10.832 m2-es földterületen egy háromszintes épület, pincével összesen kb. 2.610 m 2 hasznos alapterülettel, az épület ténylegesen 2007. július 01-től üresen áll. Az ingatlannal kapcsolatban az ingatlangazdálkodási terv iránymutatásihoz igazodva szolgáltató funkció kialakítása a cél. Az irányított (meghatározott céllal történő, feltételekhez kötött) értékesítés ebben az esetben – az épület szocreál kubatúrájának megőrzését, és a környező lakóépületekkel összeegyeztethető, valamint az ott lakókat és környékbeli szervezeteket kiszolgáló funkciók betelepítését jelenti.
Városháza Fő tér 4 hrsz.1132/5 Az önkormányzat tulajdonában lévő épület ma is a városvezetés központja, emellett több szolgáltatás (pl. okmányiroda) is itt működik. Az épület állagát tekintve jelentős felújításra, megújításra szorul.
202
Egressy Béni u. és a kapcsolódó terek hrsz. 1127 Az önkormányzat tulajdonában lévő közterek, szobrok, utcabútorok állapota megújításra szorul. Volt mozi épülete hrsz. 1111/44 A városi mozi épületének új funkciókkal történő megtöltése, illetve hasznosítása az önkormányzat középtávú tervei között szerepel. Városi Élelmiszer Piac (981/9 hrsz.) A Mátyás király út és az Egressy Béni út találkozásánál található 4.798 m 2-es alapterülettel a Városi Élelmiszer Piac, amely üzemeltetését az Arborétum Városüzemeltetési Kht. végezte. Az Élelmiszer Piac területén 8 db új építésű és több régi építésű (kevésbé modern) pavilon található. Tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem már megtörtént, az ALFI-KER KFT. 4400 NYÍREGYHÁZA Debreceni út 99. sz. vásárló részéről. Az önkormányzat kizárólag piac jellegű hasznosításra adta el az ingatlan meghatározott feltételekkel.
Egységes homlokzat kialakítása a belvárosban hrsz. 1129/11; 1111/36; 1129/8; 1129/7; 1111/37; 1111/26; 1128/4; 1128/3; 1111/41 A társasházi tulajdonokban lévő ingatlanok esetében a fejlesztések megvalósításához szükséges a társasház lakói és az önkormányzat közötti szerepmegosztás tisztázása.
2. akcióterület: Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület
Panelrehabilitáció a hrsz.1472/32, 1472/31, 1472/6, 1472/33, 1472/29 ingatlanokon Társasházak fűtéskorszerűsítése a Veres Péter és a Mikszáth Kálmán utcákban. Játszótér és járdafelújítás a 1472/2, 1472/30, 1472/55 ingatlanokon Nagyjátszótér felújítása az óvoda mellett , valamint a környező járdaburkolat felújítása. Orvosi rendelő környezetének parkosítása, parkolóhelyek kialakítása hrsz: 1497/206, 1497/222
203
Az érintett orvosi rendelő környezetének parkosítása, parkolóhelyek kialakítása 2. sz. bölcsőde felújítása hrsz.1472/27
Az érintett bölcsőde épületének komplex felújítása Üzletsor előtti közterület felújítása hrsz: 1472/55 A MÁRKA ABC előtti közterület felújítása A fejlesztés által nem érintett egyéb ingatlanok az akcióterületen a következők: -
Széchenyi út 92. szám alatti épület (Máltai Szeretetszolgálat) Városi Műjégpálya Hadak útja 1. 3. akcióterület: Móricz úti lakótelep
A fejlesztés által nem érintett egyéb ingatlanok az akcióterületen a következők: - Alsóvárosi Körúti Tagóvoda Alsóvárosi Krt. 44. (1394/34 hrsz.) GESZ - Kikelet közi Tagóvoda Kikelet köz 2. (1237 hrsz.) GESZ - Ádám Jenő - Központi Általános Iskola "B" épület Mikszáth Kálmán út 2. (1497/228 hrsz.) GESZ - Herman Ottó Általános Iskola Alsóvárosi krt. 46. (1280 hrsz.) GESZ - Kazincbarcikai Műjégpálya Hadak útja 1. (2622/2 hrsz.) Kazincbarcikai Sport Központ - Kazincbarcika Városi Uszoda Hadak útja 3. (2622/1 hrsz.) Kazincbarcikai Sport Központ - Karbantartó telephely Alsóvárosi krt. (1248/1 hrsz.) Szociális Szolgáltató Központ Az üzemeltetésre átadott korlátozottan forgalomképes épületek az alábbiak: -
Tompa Mihály úti Nyugdíjasház Timpanon Kft.
4.akcióterület: Pollack úti lakótelep A fejlesztés által nem érintett egyéb ingatlanok az akcióterületen a következők: -
Mesevár Tagóvoda Pollack Mihály út 7. (1101 hrsz.) GESZ Csokonai úti Tagóvoda Csokonai út 1. (1472/4 hrsz.) GESZ Pollack Mihály úti Általános Iskola Pollack Mihály út 29. (1103 hrsz.) GESZ 1. sz. Bölcsöde Pollack Mihály út 32. (1102 hrsz.) Szociális Szolgáltató Központ Éjjeli Menedékhely Mátyás király út (1076 hrsz.) Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedő Mátyás király út (1076 hrsz.) Szociális Szolgáltató Központ
204
5. akcióterület: Új Kazinc lakótelep A fejlesztés által nem érintett egyéb ingatlanok az akcióterületen a következők: -
Dózsa György úti Általános Iskola Dózsa György út 49. (2230/22 hrsz.) GESZ Gyermekek háza Dózsa György út 49. (2230/65 hrsz.) Irinyi úti Tagóvoda, Központi Konyha (2532 hrsz.) Szociális Szolgáltató Központ Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium Irinyi út 1. 5 db épület Önkormányzati Kazinczy tér 4. szám alatt található üzlet
1. akcióterület: Régi telep Don Bosco Iskola épülete hrsz.60. A Don Bosco Iskola felújítása, közösségi helyiségek kialakítása történik meg az Don Bosco és Kerek-tó közötti rész HRSZ:59 A Don Bosco iskola tanulói számára sportpálya kialakítása, valamint, parkosítás történik az ingatlanon. Hrsz. 62 ú. Önkormányzati ingatlan A Don Bosco műhelyeket és boltot magába foglaló önkormányzati épület felújítására,valamint műhelyek, közös helyiségek kialakítására kerül sor . Hrsz:23 Ingatlan: Az ingatlanon tereprendezésre, szemételtakarításra kerül sor. A fejlesztés által nem érintett egyéb ingatlanok az akcióterületen a következők: Don Bosco Szalézi Társaságának Illyés Gyula út 1. szám alatti intézménye Önkormányzati Az üzemeltetésre átadott forgalomképes épületek az alábbiak: -
Don Bosco részére Tanműhely II. épülete Timpanon Kft.
2. Akcióterület: Hámán Kató ltp: A fejlesztés által nem érintett egyéb ingatlanok az akcióterületen a következők: - Idősek Otthona Hámán Kató út (976 hrsz.) Szociális Szolgáltató Központ
205
- Kazincbarcikai Városi Kórház Május 1. út 2. (1134/4 hrsz.) Kazincbarcikai Városi Kórház - Kazincbarcikai Városi Kórház Május 1. út 56. Önkormányzati - Május 1. úti Általános Iskola épülete Önkormányzati - Don Bosco Szalézi Társaság Kollégiuma Építők útja 11. Önkormányzati Az egyes fejlesztések kapcsolódását az IVS céljaihoz a 8.sz. Melléklet mutatja be.
2. További fejlesztések megvalósításához szükséges ingatlanok
Kazincbarcikai Ipari Park
80 ha-os közművesített ipari terület és … m2-es inkubátorház
Újkazinc-
és Inkubátorház
kialakítása. Elsődleges célcsoport: műanyagipari ágazathoz
Sajókazinc
kapcsolódó vállalkozások és kapcsolódó szolgáltatók. Kereskedelmi
Központ
3 ha-os önkormányzati telken kereskedelmi központ (bevásárló
Újkazinc-
Kialakítása
központ ) kialakítása
Sajókazinc:
Lakóingatlan fejlesztés
4000 m2-es lakópark kialakítása,
Belváros
Bevásárló
8000 m2-es területen bevásárló és szolgáltató központ létesítése
Belváros
Lakóingatlan fejlesztés II.
Kb. egy hektárnyi területen családiházas beépítésre alkalmas
Belváros
ütem
közművesített terület kialakítása, magánbefektető bevonásával
Központ
Fejlesztés
Belvárosi
Bevásárló
Központ
(Pláza)
A buszpályaudvar mellett található csarnokból 3000 m2-es
Belváros
bevásárló központ létrehozása
kialakítása A
mozi
épületének
funkciókkal
új
A belvárosban található régi mozi épületben kereskedelmi,
történő
szolgáltató és lakó funkciók kialakítása, magánbefektetők
megtöltése
bevonásával
Csónakázótónál
A Csónakázó tó mellett lakópark kialakításához megfelelő
lakóövezet kialakítása
fejlesztési terület előkészítése magánbefektetők bevonásával
Belváros
Belváros
3. Az akcióterületeken lévő egyéb forgalomképes és forgalomképtelen önkormányzati ingatlanok Az önkormányzat ingatlanvagyonának gazdálkodásával a következőképpen jár el a fejlesztéseken kívül eső ingatlanjai tekintetében: 1. Vagyonhasznosítás, értékesítés. A hosszabb távú (de közép távú is) elképzelés kialakítása érdekében vagyonelemenként az önkormányzat felmérte az elérhető bevételeket, az ennek
206
érdekében felmerülő szükséges ráfordítási igényeket, a jogi és műszaki helyzetet, esetleges rendezetlenségeket és így alakította ki a hasznosítható ingatlanok körét. A felmérés alapján hosszabb távon elképzelhető, hogy egy és ugyanazon vagyontárgyra időszakosan eltérő hasznosítási elképzelés dolgozható ki. (pl.: hosszú távú értékesítésre kijelölt ingatlan bérbeadása mindaddig, amíg a jogi rendezetlenség elhárul). 2. Vagyonmegőrzés, működőképes állapotban tartás. Az önkormányzat felmérte a vagyontárgyakra
vonatkozó
teljes
karbantartási
és
felújítási
szükségletek
listáját,
pénzösszegben megbecsülte a karbantartás és felújítás elmaradásából eredő funkcionális problémákat, illetve később jelentkező többletköltségeket is. Ezen tényezők alapján alakította ki a megőrzésre érdemes ingatlanok körét. Vagyonmegőrzési célokat szolgálhat a takarékosság mellett az önkormányzati cégek működésének időszakos felülvizsgálata, átvilágítása és a változásokhoz, igényekhez történő igazítása. Ilyen folyamat indult el jelenleg az önkormányzati cégek működésének racionalizálására. 3. Vagyongyarapítás, vagyonnövekedés Az önkormányzat felmérte vagyontárgyainak azon körét, ahol(ingatlan, értékpapír stb.) értéknövekedés érhető el aktív önkormányzati tevékenység (beruházás), ügyes marketing, várospolitikai, vagy éppen a kedvező piaci változások eredményeként. Beleértendők az önkormányzat feladatainak érdekében felmerült fejlesztések (pl. iskola építés), a vagyon takarékosabb üzemeltetését szolgáló fejlesztések (pl. takarékosabb fűtési rendszerre való átállás), de ide sorolhatók az úgynevezett üzleti célú beszerzések" is (pl. az önkormányzat mezőgazdasági ingatlant vásárol, átminősítés útján építési telkeket alakít ki. Vagy konkrétan a város ipari parki elképzelése). Az akcióterületeken lévő egyéb forgalomképes és forgalomképtelen önkormányzati ingatlanok hasznosítási terveit a 9.sz. Melléklet foglalja össze.
4. Kapcsolódó hasznosítási tervek
Az önkormányzat hasznosítási terveit a Vagyongazdálkodási, vagyonhasznosítási koncepció és vagyonhasznosítási intézkedési terv, valamint a város rendezési terve tartalmazza.
5. Barnamezős fejlesztésekhez kapcsolódó fejlesztések
207
A beruházásokhoz, fejlesztésekhez nem kapcsolódik barnamezős fejlesztés. Az önkormányzat nem kíván szennyezett területet felvásárolni, illetve kármentesíteni a vizsgált fejlesztési időszakban.
6. Beruházások által nem érintett ingatlanokhoz kapcsolódó tervek
Az ingatlanvagyon legnagyobb része az önkormányzat és a TIMPANON Ingatlankezelési Kft. tulajdonában van.
Az önkormányzat tulajdonában döntően - de nem kizárólagosan - a
feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon található. A TIMPANON Ingatlankezelési Kft. tulajdonában döntően - de nem kizárólagosan - a vállalkozási célra hasznosított, bérbeadott ingatlanvagyon található. A következő oldalakon azokat az ingatlanvagyon elemeket és a velük kapcsolatos hasznosítási lehetőségeket, elképzeléseket mutatjuk be, amelyek akut beavatkozást és döntést igényelnek. Ezek az ingatlanok azok, amelyeket az önkormányzat értékesíteni vagy funkcióváltást megvalósítani tervez.
Új „Nyugdíjasház” kialakítása Kazincbarcika Város Önkormányzata állami pályázaton nyert támogatás segítségével a Tompa Mihály úton épített egy 38 lakásos „Nyugdíjasházat”.
Önkormányzat tulajdonában lévő tetőterek hasznosítása Városképi szempontból célszerűnek tartjuk megvizsgálni az önkormányzat tulajdonában, de TIMPANON Kft. kezelésében lévő tetőterek beépítésének lehetőségét, mivel ezek jelen pillanatban csak kiadást jelentenek a fizetendő közköltségek miatt. A tetőterek beépítésére önkormányzati forrás várhatóan nem lesz., ezért az ingatlanok értékesítését javasoljuk.
Építési telkek kialakítására javasolt területek A Kazincbarcika Tardonai út és az Illyés Gyula út találkozásánál található a 12285 hrsz-ú ingatlan. Jelenleg mezőgazdasági hasznosítású ingatlan, és a kialakítás, értékesítés előtt az ingatlan belterületbe vonása szükséges. A telek területe 8.565 m 2, melyből kb. 10 db építési
208
telek alakítható ki. Kazincbarcika Jószerencsét út és az Irinyi út találkozásáról nyíló névtelen utcán található 2467 hrsz-ú ingatlan. Az érintett területen az ingatlanok közül már több magántulajdonban van és az építéshez szükséges telekalakítások is megtörténtek. A közművek kialakítása folyamatban van. A telek területe 8.991 m 2, melyből kb. 10 db építési telek alakítható ki.
Lakópark kialakítására javasolt területek Kazincbarcika Város Önkormányzata állami pályázaton nyert támogatás segítségével a Bercsényi úton 18 lakásos Fiatalok Garzonházat épített. Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete versenytárgyalást írt ki a Kazincbarcika 914 hrsz-ú (Kiserdő, Hámán Kató út terület fölötti rész) területre lakópark építésére. A versenytárgyalás eredménytelenül zárult, de célszerű ezen terület hasznosítása ezen a módon. Megvizsgálandó, hogy a megvalósításba helyi vállalkozók, esetleg a TIMPANON Kft. bevonható-e.
Kertvárosi lakó és szolgáltatópark Kazincbarcika Műszerész út – Herbolyai út – Vegyész út találkozásánál lévő 207/230 hrsz-ú 3.817 m2 és 207/231 hrsz-ú 4.055 m 2-es beépítetlen terület megnevezésű ingatlanok találhatóak, melyek "Homo Ludens terület" néven kerültek be a köztudatba.
7. Ingatlanok értéke az akcióterületeken AZ IVS útmutató szerint a város elkészíttette az egyes akcióterületekre vonatkozó átlagos ingatlanárak becslését. A tevékenységet a Timpanon Kft végezte. Ezek alapján a következőket tudjuk bemutatni:
Városközpont telekár: 10-15.000,-FT/m2
209
lakóingatlanok ára: 120-140.000,-Ft/m2 kereskedelmi egység (amennyiben ennek meghatározása lehetséges): 280-300.000,-Ft/m2 Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület telekár: 8-10.000,- FT/m2 lakóingatlanok ára: 110-120.000,-Ft/m2 kereskedelmi egység (amennyiben ennek meghatározása lehetséges):
Ft/m2
Móricz úti lakótelep telekár: 8-10.000,- FT/m2 lakóingatlanok ára: 110-120.000,-Ft/m2 kereskedelmi egység (amennyiben ennek meghatározása lehetséges):
Ft/m2
Pollack úti lakótelep Telekár: 8-10.000,- FT/m2 lakóingatlanok ára: 110-120.000,- Ft/m2 kereskedelmi egység (amennyiben ennek meghatározása lehetséges):
Ft/m2
Új Kazinc lakótelep Telekár: 8-10.000,- FT/m2 lakóingatlanok ára: 120-130.000,-Ft/m2 kereskedelmi egység (amennyiben ennek meghatározása lehetséges):
Ft/m2
Régi telep telekár: 2000-3000,-FT/m2 lakóingatlanok ára: 25-30.000,-Ft/m2 kereskedelmi egység (amennyiben ennek meghatározása lehetséges):
Ft/m2
Hámán Kató u. telep Telekár: 3000,-FT/m2 lakóingatlanok ára: 100-110.000,-Ft/m2 kereskedelmi egység (amennyiben ennek meghatározása lehetséges):
Ft/m2
210
8.2. A VÁROSREHABILITÁCIÓS
CÉLOK ELÉRÉSÉT SEGÍTŐ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK
A város fejlesztését érintő kommunikációval, a lakosság helyben tartásának, illetve a vállalkozások betelepülésének ösztönzésével az önkormányzat eddig is sokat foglalkozott. A kommunikációs tevékenységet eddig a polgármesteri kabinetiroda végezte a helyi média (TV, rádió, helyi sajtó) bevonásával. A helyi lakosság, vállalkozások így tulajdonképpen naprakész információkkal
rendelkeznek
a
városrehabilitációt
érintő
tevékenységekről
(erről
részletesebben a partnerség fejezetben). Fontosabb szerepet a kap a stratégiai célok között is szereplő lakosság helyben tartása, valamint a vállalkozások betelepítése, illetve erősítése. A városrehabilitációhoz, illetve az önkormányzat létesítményeinek, üres telkeinek, ingatlanjainak eladási szándékát, a megvásárolható ingatlanokat több helyen is közzéteszi a városvezetés. Folyamatosan jelen vannak a hirdetések a helyi, a megyei (ÉszakMagyarország) és az országos (HVG, Népszabadság) sajtóorgánumokban is. Ezzel a városvezetés célja, hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett új létesítmények, új projektek minél nagyobb vonzerővel bírjanak. Az önkormányzat a létesítményei hasznosítására versenytárgyalási szabályzatot dolgozott ki, mely előírja, hogy a hasznosítandó létesítmény milyen funkciót kell kapjon. Ez biztosítja a városvezetés eredeti céljainak megvalósulását. A jelenleg használaton kívüli telkek, ingatlanok (lsd. Bővebben ingatlangazdálkosi fejezet) az önkormányzat hasznoítási tervei között szerepelnek. Ehhez több kedvezményt, lehetőséget is biztosít a város. Egyrészt a lakosság helyben tartására, a fiatalok megtartására a 23/1996-os helyi rendelet szerint első lakáshoz jutó támogatását biztosítja. Ezzel kívánj ösztönözni az elvándorlás megállítását, a migrációs mutatók javulását. A vállalkozások támogatása szintén kiemelt városfejlesztési feladat. Ehhez az önkormányzat ipari parkot alakított ki, elsősorban azzal a céllal, hogy a helyi, illetve kívülről érkező befektetők ezt a területet használják tevékenységükhöz. Ennek működési az elkövetkező években indulhat, illetve futhat fel. A kedvezmények nagyságáról, illetve módjáról az ipari park működését biztosító társaság fogja kialakítani. Tervezzük a városmarketing tevékenységek fejlesztését a város lehetőségeinek bemutatása céljából turisztikai, kulturális és befektetési szempontból. Ez különböző kiadványok formájában valósul meg, Emellett a városvezetés folyamatosan fogja vizsgálni a lakossági 211
elégedettséget fórumokon, kérdőíves felméréseken keresztül, azzal a céllal, hogy az esetleges szándékokról, problémákról azonnal értesülni tudjon. A város párbeszédet kezdeményez az itt működő vállalkozókkal annak érdekében, hogy a nehéz szociális helyzetben lévők foglalkoztatását elősegítse. Az ún. Foglalkoztatási paktum résztvevői számára a város különböző előnyöket biztosít és az előzetes tervek szerint iparűzési adókedvezményt kapnak majd. A város kommunikációs tevékenységének részét képezi a diszkrimináció, társadalmi előítélet ellen való küzdelem, melynek részleteit az Antiszegregációs Terv tartalmazza.
8.3. PARTNERSÉG
A partnerség megjelenése az IVS készítésénél A lakosság bevonása a tervezésbe A tervezés teljes folyamatában, gyakorlatilag a város hosszú távú jövőképének kialakítása során már a tervezői csoport illetve az önkormányzat a lakosság véleményét figyelembe véve végezte tevékenységét. Ezzel a társadalmi párbeszéd, kommunikáció mellett a társadalmi tőke erősítése volt a fő cél. Ennek keretében nyilvános fórumok lebonyolítására került sor, amely az információk és tapasztalatok megosztására volt alkalmas. A lakosság információval való ellátása a stratégia folyamatát illetően egyrészt a Kazincbarcikai Városi televízió és rádió folyamatos hirdetései, másrészt a helyi újságban megjelent kérdőívek által történt. Ez utóbbi a lakosság vélemény nyilvánítására is lehetőséget biztosított.
Szakpolitikai területek koordinációja A helyzetelemzés, a stratégia valamint a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás során a z integrált megközelítés természetéből fakadó szükség, valamint a szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása érdekében a települési önkormányzat illetékes osztályainak felkeresésére került sor. Ennek keretében az alábbi személyekkel készült mélyinterjú: Szitka Péter
Polgármester
212
Karikás Lajosné
alpolgármester
Sztupák Péter
alpolgármester
Szvoboda László
Polgármesteri kabinetiroda
Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sportközpont
Kerekes Ottó
Főépítész
Lautner Emőke
Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium
Untener János igazgató
Kereskedelmi és Iparkamara Szatmáriné Szabó Erzsébet Arborétum Kht
Fekete Sándor ügyvezető
Don Bosco Ált, Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Lux Ambrus igazgató Kollégium Többcélú Kistérségi Társulás irodavezetője
Székelyné Varga Mária
Kazincbarcika, Munkaügyi Központ
Vilmos Róbert
Timpanon Kft.
Milicz Sándor
Intézményirányítási Osztály
Untererné Molnár Ágnes
Műszaki Osztály
Nagy Gyula
Pénzügyi Osztály
Demeter Józsefné
Rendőrkapitány
Oláh József
Polgárőrség
Csóra György
Kapcsolatépítés a közigazgatás, államigazgatás szereplőivel A tervezés során fontosnak tartottuk a folyamatos konzultációt a megosztott munka és döntéshozatal szem előtt tartását a közigazgatás illetve államigazgatás szereplőivel azzal a céllal, hogy munkánk, tervezésünk a közreműködő szervezet, valamint az állami irányítás folyamatos kontrollja alatt működjön. Ennek keretében Fábián Zoltán kistérségi megbízottal és az illetékes állami főépítésszel készítettünk mélyinterjút:
Civil szervezetek bevonása a tervezésbe A helyzetelemzés, a stratégiaalkotás és a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás, valamint a teljes stratégia partnerségi egyeztetése során fontos szerepet tulajdonítottunk a 213
városban egyre erősödő civil szervezetek bevonására. Véleményünk szerint az integrált megközelítés, a társadalmi párbeszéd és a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása érdekében ez fontos volt. A stratégia kialakítása során találkoztunk Dienes Mária elnök asszonnyal, a helyi civil szervezeteket egyesítő Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma vezetőjével, valamint a fejlesztések érintettje és kedvezményezettjeként Tomkóné Kiss Mária, a Kazincbarcikai Mozgáskorlátozottak Egyesületének vezetőjét kérdeztük meg. A Városszépítő egyesület részéről jelen voltak a civilek a lakossági fórumokon is, ahol elmondták véleményüket, javaslataikat. A helyi kisebbség bevonása a tervezésbe Fontosnak tartottuk, hogy a városban a szegregáció felszámolása az érintettek igényeinek figyelembe vételével történjen, hiszen a későbbiekben az itt élők számára fontos döntések születnek. Fő véleményformálóként Nagy Elemér, a helyi CKÖ vezetője került bevonásra, akivel szintén mélyinterjú készítésére került sor a tervezés és a stratégiaalkotás során. A gazdasági szereplők bevonása a tervezésbe A helyi tervezés egyik fontos szereplői a lakosság jelentős részét foglalkoztató gazdasági társaságok. Mint a helyzetelemzésből már kiderült, a BorsodChem, mint fő foglalkoztató mellett a kis –és középvállalkozások túlsúlya jellemző. A gazdasági szervezetek véleménye a stratégia
kialakításában
elengedhetetlen,
hiszen
a
fejlesztésekhez
nagymértékben
hozzájárulhatnak. A társadalmi egyeztetés keretében e kettősséget vettük figyelembe, és a BorsodCherm fejlesztési igazgatója mellett a BOKIK helyi kirendeltség vezetőjével Szatmáriné Szabó Erzsébettel készült interjú. A teljes stratégia partnerségi egyeztetése , partnerségi részvétel az akcióterületi terv tervezésénél A Mozaik c. helyi újság március 25-én megjelenő számában két oldal terjedelemben az Integrált Városfejlesztési Stratégiával kapcsolatos riport a COWI Magyarország Kft. Képviselőivel, amely megjelent 11 500 példányban. Ebben bemutatásra került a stratégia fő irányvonalai. Március 26-tól április 17-ig a stratégiához kapcsolódóan kérdőív készült. Az önkormányzat a lakossági kérdőívekkel kapcsolatos reklámszpotokat helyezett el a helyi elektronikus sajtóban,
a KVTV-ben és a Rádió Top-ban. MIvel a KVTV adása
Kazincbarcikán 12 000 háztartásban van jelen, ezzel lényegében lefedi a teljes lakosságot. A 214
Rádió Top vételkörzete szintén lefedi Kazincbarcika teljes lakosságát. Ezzel valamennyi célterület és célcsoport elérése megtörtént. Április 3-án a projektet beharangozó stúdióbeszélgetésre került sor a KVTV Presszó c. magazinműsorában, valamint a Rádió top műsorában. Április 12-én az IVS-sel kapcsolatos lakossági kérdőívek terjesztése kezdődött el, amely 12 000 példányban került kiadásra. A kérdőív kitöktői között tárgynyereménysorsolásre került sor a KVTV-ben. A stratégia társadalmasítása során fontosnak tartottuk az akcióterületek lakossága számára ismertetni álláspontunkat, illetve kikérni véleményeiket, javaslataikat. A stratégia, valamint a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás kapcsán valamennyi akcióterületen lakossági fórum lebonyolítására került sor, ahol a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása, valamint a szükséges beavatkozások megbeszélése történt meg. Április 21-én megtörtént a lakossági fórumokra szóló meghívó plakátok elhelyezése az érintett akcióterületeken 300 Példányban. A fórumok menetrendje a következő volt: Április 24. lakossági fórum 17.00: Herbolya Régi-telep Szociális városrehebilitció Helye: Don Bosco Szalézi Rend Közösségi Ház Illyés Gyula út 1. A Régi telep fejlesztési elképzelései kapcsán akcióterületi lakossági fórum került megrendezésre Herbolyán, ahol a helyi lakosok elmondhatták véleményeiket, javaslataikat. Több herbolyai lakossal személyes beszélgetésre került sor a problémák feltárása, illetve a megoldási lehetőségek kialakítása érdekében. 18.00: Újkazinci városrész Panelrehabilitáció Helye: Egressy Béni Művelődési és Sportközpont klubterme Fő tér 5. A panelrehabilitációs elképzelések bemutatásra az érdekelt társasházak lakásainak tulajdonosai, közös képviselők valamint üzlettuljadondosok körében került sor, ahol a projektelemek megbeszélése is megtörtént. Április 25. 18.00: Belváros Funkcióbővítés Helye: Egressy Béni Művelődési és Sportközpont klubterme Fő tér 5. A belvárosi lakossági fórumon a helyi lakosok mellett meghívást kaptak az üzlettulajdonosok is, hogy értesüljenek, illetve mondják el véleményüket a fejlesztésekről. A stratégia gazdasági vonatkozásai tekintetében egy műanyagipari piackutató céggel és az ipari park tervezőivel folytattunk megbeszélést. 215
Április 25. Mozaik c. helyi lap Színes mozaik c. rovatában részletesen írt a lakossági fórumokról, így az ott elhangzottak a teljes lakosság számára elérhetővé váltak. Április 25-én és április 28-án 18 órai kezdettel a KVTV Híradójában összefoglalókat mutatott be a lakossági fórumokról. Április 30. a helyi televízió 18.15-kor kezdődő A Hét Ügye c. műsorában riport készült az IVS által nyújtott lehetőségekről, amely a városlakók számára már a konkrét fejlesztések hatásait is bemutatta.
8.4. A MEGVALÓSULÁS SZERVEZETI KERETEI
A városfejlesztésért felelős intézményi rendszer Kazincbarcikán több részből áll. A települési önkormányzat alapvetően stratégia feladatokkal foglalkozik, koordinálja a városfejlesztési stratégia, valamint a szakmai fejlesztési programok elkészítését és javaslatokat készít a Közgyűlés számára a város intézményrendszerének fejlesztésére. Ez utóbbi feladat részeként szervezi az intézmények fejlesztéseinek megvalósítását, a pályázati forrásszerzéstől kezdve, a beruházások lebonyolításáig. További városfejlesztési feladatokat lát el az önkormányzathoz kapcsolódó Timpanon Kft valamint az Arborétum Kft. A Timpanon Kft feladatai közül meghatározó a városfejlesztés irányítása érdekében az ingatlangazdálkodási tevékenysége lebonyolítása, így a szervezet végzi a forgalomképes önkormányzati ingatlanok értékesítését. Az Arborétum Kft a város területén építési és karbantartási tevékenységet végez. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítása A tervezett fejlesztések végrehajtásáért és a stratégia megvalósításáért Kazincbarcika Város Önkormányzata a felelős. A megvalósítás szervezése során fontos szempont, hogy a képviselőtestület számára biztosítva legyen a folyamatos tájékozódás és ellenőrzés lehetősége a városrészi és akcióterületi fejlesztések tekintetében. Emellett a Stratégia megvalósítása szempontjából fontos érintettek képviselőinek is biztosítani szükséges az előkészítés és a megvalósulás nyomon követését és az ezzel kapcsolatos véleményalkotást. Az önkormányzat a fejlesztésekkel kapcsolatos előkészítési és megvalósítási feladatok társadalmi elfogadása érdekében széles partnerség keretében létrehoz egy Városrehabilitációs Fórumot (koordinációs testületet), amely a társadalmasítás fórumaként vesz részt a
216
folyamatok
ellenőrzésében.
A
Fórum
a
városban
és
környezetében
tervezett
városrehabilitációs beruházások előkészítését és megvalósulását stratégiai szinten nyomon követő szervezet, amelynek résztvevői a képviselő testület kijelölt tagjai, a helyi civilszervezetek,
valamint
a
legfontosabb
foglalkoztatók
és
a
megvalósításban,
üzemeltetésben résztvevő önkormányzati társaságok vezetői. A fórum vezetője a fejlesztési ügyekért felelős polgármester helyettes. A fórum megvitatja a legfontosabb fejlesztési elképzeléseket, véleményezi az ezzel kapcsolatos stratégiai dokumentumokat, és figyelemmel kíséri azok előrehaladását. A Fórum igény szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az önkormányzati érdekeltségű beruházások tekintetében döntési jogkörrel a képviselő testület rendelkezik. A testület tagjait az alpolgármester tájékoztatja a Városrehabilitációs Fórum ülésein elhangzottakról, illetve az egyes fejlesztések kapcsán. Az időszakos beszámolók előtt az egyes akcióterületi projektmenedzsment szervezetek vezetői beszámolót tartanak a fórum előtt az elvégzett és jövőbeli feladatokról, a célok, részcélok teljesüléséről, a problémákról és azok megoldásáról. A fórum tagjai:
Az önkormányzat területi, szakmai képviselői
A helyi vállalkozók
A fejlesztésbe, üzemeltetésbe bevont cégek képviselői
Helyi civil szervezetek képviselői
A lakosság képviselői
Helyi kisebbség képviselői
A résztvevő képviselőknek beszámolási kötelezettségük van az őket delegáló szervezet irányába. A fórum tagjai részt vesznek a lakosság és a szereplők aktivizálásában, a projektek elfogadtatásában. Az önkormányzati testületi beszámolókat a városrehabilitációs fórumba delegált tagok terjesztik elő. A beszámolók előkészítésében az adott akcióterületi projektmenedzsment szervezet vesz részt, a testületi ülésen a részt vesz a projektmenedzsment stratégiai irányítója.
217
Kazincbarcika Város Önkormányzata
Polgármesteri Hivatal
Városrehabilitációs Fórum
Projektmenedzsment szervezet
Projektmenedzsment szervezet
Projektmenedzsment szervezet
Akcióterületi projektmenedzsment szervezet Az egyes fejlesztések menedzselése akcióterületenként önálló menedzsment szervezet keretében történik. Az akcióterületi projektmenedzsment szervezet feladata a kijelölt akcióterületen folyó város- rehabilitációs beavatkozások előkészítése, megvalósításának szervezése, pénzügyi, jogi, beszámolási és egyéb adminisztrációs feladatainak ellátása. A szervezet az előkészítés és a megvalósítás előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatja a fejlesztésekért felelős alpolgármestert, rendszeres beszámolókat készít a képviselőtestületnek, illetve a Város-rehabilitációs Fórumnak. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósításának keretében három akcióterületi projektmenedzsment szervezet kerül kialakításra. A három egymástól eltérő feladat eltérő kompetenciákat igényel. A város-rehabilitáció komplex feladatrendszere szükségessé teszi, hogy a menedzsment vezetői, munkatársai és szakértői a következő területeken rendelkezzenek megfelelő tapasztalatokkal, referenciákkal:
Projektmenedzsment: A városfejlesztési projektek megvalósításához szükséges menedzsment tapasztalatok biztosítása. Az akcióterületi tervben megfogalmazott városfejlesztési célok megvalósítása, a városfejlesztési szemlélet érvényesítése a teljes szervezeti rendszeren belül, a fejlesztési tervek módosítása, fejlesztése.
Beruházás: A beruházások ellenőrzéséhez, a kivitelezőkkel történő tárgyalásokhoz szükséges tapasztalatok biztosítása.
Társadalmi programok szervezése: Az akcióterületen megvalósuló soft elemek megszervezése, a szükséges koordináció biztosítása a helyi szervezetekkel. 218
Pénzügyi, jogi kérdések: Az akcióterületi terv megvalósításához szükséges pénzügyi
források
biztosítása,
a
biztosítása,
hatékony
külső
pénzügyi
forrásbevonások menedzselése.
A
megvalósításának városfejlesztések
megvalósításával kapcsolatos szerződéses háttér biztosítása, a szükséges engedélyezési eljárások menedzselése.
Adminisztráció: A városfejlesztési projektek átlátható, nyomon követhető, ellenőrizhető dokumentációjának biztosítása.
A fenti területeken jelentkező feladatok ellátására összességében mintegy 6-7 fő szükséges akcióterületenként. A bevonandók száma a feladatok összevonásával csökkenhet, egyes területekre kijelölt szakértők feladatukat több akcióterületen is elláthatják.
Az egyes
akcióterületeken további, speciális részterületekért felelős szakértők bevonása is szükséges. Az egyes akcióterületi projektmenedzsment szervezetek felügyeletét az önkormányzat részéről kijelölt kapcsolattartó látja el. A kapcsolattartó feladata a menedzsment szervezetben dolgozók stratégiai irányítása, beszámolók elkészíttetése, a képviselőtestület és a Fórum tájékoztatása. A három, akcióterületi szervezet között szoros koordináció folyik, horizontális szinten egyeztetve a problémákat. Az erre kijelölt koordinátorok biztosítják az egységes értelmezés és eljárások bevezetését és gondoskodnak a dokumentumok és folyamatok minőségbiztosításáról. Az
akcióterületi
fejlesztés
megvalósításáért
felelős
projektmenedzsment
szervezet
kapcsolattartója negyedéves gyakorisággal beszámolót készíttet az akcióterületi és a projektcélok megvalósításáról. A beszámolóban részletesen elemzésre kerül az egyes projektek, illetve az akcióterületi fejlesztések előrehaladása, az időközben felmerült problémák és ezek megoldása, a pénzügyi előrehaladás, az esetlegesen felmerülő kockázatok és ezek lehetséges kezelése, illetve az esetlegesen szükséges döntések és beavatkozások előkészítése. A célok, illetve a célok megvalósulását érintő indikátorok meghatározásáról, illetve az eredményesség ellenőrzéséről, nyomon követéséről a Monitoring fejezetben írunk. A projektek megvalósítása során a város fontosnak tartja az érintett célcsoportok – elsősorban a hátrányos helyzetűek – aktivizálást, bevonását a fejlesztésbe. Így külön figyelmet kap a szegregátumokban élő aktív korú munkanélküliek bevonása a beruházásokba. A részleteket a város Anti-szegregációs terve tartalmazza.
219
8.5. TELEPÜLÉSKÖZI
KOORDINÁCIÓ
A településközi koordináció mechanizmusai keretén belül be kívánjuk mutatni Kazincbarcika városban, illetve a vele kapcsolatban lévő városkörnyéken megvalósuló, további szereplők (állam, más önkormányzat stb.) által tervezett vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések kapcsolatát az integrált városfejlesztési stratégiával. Emellett a fejezet tartalmazza a települések számára a lehetséges együttműködések kialakítását, valamint a városban a magánerős kezdeményezések bemutatását. A településközi koordináció kialakításához meg kellett ismernünk a térség településeinek fejlesztési igényeit, szükségleteit. Ezt kétféleképpen valósítottuk meg. Egyrészt figyelembe vettük az eddig elkészült, a térségi együttműködést maximálisan
szem
előtt
tartó
kistérségi
dokumentumok
iránymutatásit.
Ezek
a
dokumentumok a következők voltak: Kazincbarcikai Kistérség Térségfejlesztési Koncepció, Kazincbarcikai Kistérség Gazdasági Szerkezetátalakítási Stratégia, Kazincbarcikai Kistérség Kistérségi Cselekvési Terv 2007-2008, Kazincbarcikai Kistérség Turisztikai program és értéktár. Másrészt a kistérségi fejlesztések koordinálását végző Fábián Zoltán kistérségi megbízottal készített mélyinterjú során a térségben zajló magán, önkormányzati és civil kezdeményezéseket tekintettük át és építettük be stratégiánkba. Ezek alapján a következő településközi koordinációról beszélhetünk a városban: Kazincbarcika város szoros kapcsolatban, szimbiózisban él a környező településekkel, amely a kistérség fejlesztési dokumentumaiban is megjelenik. Az alábbiakban bemutatjuk a kistérségre elkészült területfejlesztési dokumentum fejlesztési célrendszerét, illetve kapcsolódását az IVS célrendszerével annak érdekében, hogy megismertessük a város, illetve a környező települések fejlesztéseinek kapcsolódását.
Kazincbarcikai Kistérség Térségfejlesztési Koncepció célrendszere A városi és térségi fejlesztési stratégia célrendszerének kapcsolatát a 10. sz. Melléklet mutatja be. Emellett fontosnak tartjuk az együttműködések bemutatásához a város szomszédos településeinek IVS célrendszeréhez kapcsolódó projektötletek bemutatását is, ezek az alábbiak: Berente Belterületi utak aszfaltozása
220
Kultúrház felújítása Támfal építése Műemlék harangláb felújítása Közterület takarító gép beszerzése Szélessávú Internet hálózat kiépítése Háziorvosi rendelő eszközbeszerzése Ivóvízhálózat rekonstrukciója Idősek bentlakásos otthonának építése Sajóivánka Mezőgazdasági útépítés Templom felújítása Járda építése Tájház kialakítása Közösségi Ház felújítása Közterek felújítása Tornaterem kialakítása a volt általános iskolában A városban a magánerős kezdeményezések szintén kapcsolatban lehetnek az IVS célrendszerével,
illetve
a
fejlesztésekkel.
A
legfontosabb
magánberuházások
az
akcióterületeken, illetve a környezetükben a 11.sz. Mellékletben láthatók.
8.6. MONITORING A program sikeres és eredményes megvalósítása érdekében rendkívül fontos a végrehajtás folyamatos nyomon követése, az outputok és eredmények kitűzött célokkal való összevetése, azaz a monitoring tevékenység. Ebből kifolyólag meg kell határozni a monitoring indikátorokat, valamint éves beszámolási jelentéseket kell készíteni. Monitoring indikátorok meghatározásra kerültek minden egyes beavatkozási területre vonatkozóan, melyek folyamatos nyomon követésével lemérhető az egyes beavatkozási területek outputjainak, eredményeinek és hatásainak mérésére. Program szinten is szükséges ilyen indikátorok meghatározása, a fejlesztési program eredményeinek és hatásainak mérésére, a kitűzött középtávú célok és a stratégiai cél elérésének mérésére. Az egyes mutatókhoz célértéket szükséges meghatározni, ez alapján kerül évente elemzésre a program megvalósításának eredményessége.
221
Célok Átfogó cél Megújuló Kazincbarcika, mint térségi szerepkörű, élhető város
Monitoring mutatók
Középtávú célok Helyi foglakoztatás bővítése
Fenntartható szociális integráció elősegítése
Lakosság megtartó városfejlesztések megvalósítása
Vándorlási egyenleg javulása a városban (%) Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem növekedése a városban(%) A munkanélküliség csökkenése a városban (%) Ügyintézések számának növekedése (db) Zöldfelület növekedése (%) A városba települő vállalkozások száma, és az általuk beruházott tőke nagysága (db, millió Ft.) Létrehozott új munkahelyek száma (db) A munkanélküliség csökkenése a városban (%) Kialakult beszállítói kapcsolatok és gazdasági együttműködések száma (db) A vállalkozások által fizetett iparűzési adó növekedése (%) Lakosság elégedettségének alakulása (minőségi mutató) A lakosság iskolázottsági szintjének javulása (%) Komfort nélküli lakások számának csökkenése (%) Vándorlási egyenleg javulása a városban (%) A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők számának csökkenése (%) Komfort nélküli lakások számának csökkenése (%)
222
9.
KAZINCBARCIKA
ANTI-SZEGREGÁCIÓS
TERVE
AZ
IVS
RÉSZEKÉNT 9.1. BEVEZETŐ Az anti-szegregációs terv készítésének célja a város szegregációval sújtott területeinek beazonosítása, valamit a rövid és hosszú távú beavatkozási lehetőségek meghatározása. Definíció szerint szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50 %. A szegregátumok lehatárolása a KSH 2001- évi népszámlálási adatai alapján történik. Kazincbarcika esetében öt szegregátum és két veszélyeztetett terület azonosítható. Az anti-szegregációs terv szakértők általi elfogadása az IVS értékelhetőségének előfeltétele. Az elfogadás érdekében elvárás, hogy a város a szegregátumok felszámolása és az ott élők helyzetének javítása érdekében stratégiával és cselekvési tervvel rendelkezzen. Stratégia Az antiszegregációs terv stratégiájának kialakítása során törekedtünk az Integrált Városfejlesztési Stratégia jövőképéhez, hosszú és középtávú céljaihoz való kapcsolódás, koherencia megteremtésére, ugyanakkor figyelembe vettük a város, illetve az egyes városrészek, szegregátumok sajátosságait is. Az antiszegregációs terv átfogó célja Kazincbarcikán a város szegregációs folyamatainak megállítása (rövid távú cél), illetve a szegregált településrészeken élők mobilitásának megteremtésén keresztül társadalmi integrációjuk, a szegregáció felszámolása (hosszú távú cél). Ezt a város a lakóhelyi környezet és a lakhatás javításával, és a szegregátumokban élők életesélyeit, foglalkoztatását, egészségi és szociális helyzetét egyaránt javító programokkal kívánja elérni. Az átfogó cél megvalósulását az alábbi részcélok mentén kívánja a város elérni:
A fizikai környezet állapotának javítása;
Élhetőbb,
a
kor
színvonalának
megfelelő
és
egészségesebb
lakókörnyezet
megteremtése; 223
Olyan beiskolázási körzethatárok, közlekedésszervezés és szociális szolgáltatások kialakítása, amelyek biztosítják az azonosított szegregátumok bekapcsolódását a város fejlődésébe;
A szegregátumokban élők, különösen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek, számára, képzési, átképzési- és foglalkoztatást segítő programok nyújtása, ezzel életesélyeik, munkaerőpiaci és társadalmi re-integrációjuk biztosítása;
A szegregált területek - közösségi funkcióinak bővítése közösségi terek kialakításával, a helyi közösségi összetartozás és a településszintű társadalmi kohézió erősítése érdekében.
A bemutatott célkitűzések és eszközök hozzájárulnak az integrált városfejlesztési stratégia céljainak megvalósulásához: a szegregátumokban élők javuló életminősége támogatja Kazincbarcika város jövőképének megvalósulását, az anti-szegregációs terv és az IVS koherenciáját. Az Anti-szegregációs Terv (továbbiakban ASZT) felépítése:
Bemutatjuk
a
város
gazdasági-
társadalmi
helyzetét,
közszolgáltatásait,
a
szegregátumok lehatárolásához és azonosításához szükséges adatokat;
Területi megoszlás alapján értelmezzük a szegregációs jelenségeket.
Az Anti-szegregációs terv a város jövőképéhez igazodva javaslatot tesz a szegregációs folyamatok visszaszorítására. A lakhatás, foglalkoztatás, oktatás egészségügy mellett foglalkozik a helyi társadalom megtartó erejének, a társas támogató rendszerek kialakításának lehetőségeivel is. Az anti-szegregációs terv fókuszában az integráció, a jelen égető szükségletei mellett a jövő
generáció
életesélyeinek
javítása,
az
esélyek
egyenlőségét
biztosító
feltételrendszerhez való hozzáférés biztosítása áll. A terv elméleti kiindulópontjai A szociológiában szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai, demográfiai, foglalkozási, stb. csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. Leegyszerűsítve: amikor a csoportok közötti társadalmi távolság térbeli távolsággá is válik.
224
A szegregáció a lakóhelyi és az életkörülmények szintkülönbségét, társadalmi hátrányt jelent, mert fokozza a társadalmi strukturális helyzetből adódó különbségeket. A szegregáció főleg az alacsonyabban iskolázottakat és a szakképzetleneket szorítja periférikus helyzetbe A lakóhelyi szegregáció legnagyobb vesztesei az alacsony társadalmi státusú rétegek, mert míg a magas státuszú társadalmi csoportoknak lehetőségük van arra, hogy gyakorlatilag oly módon és a városnak azon területeire koncentrálódjanak, ahogyan és ahová kívánnak, az alacsony státusúak csak úgy és csak oda szegregálódhatnak, ahogyan és ahová „hagyják őket”. A szegregáció negatív következménye, hatása lehet, hogy:
erősíti az előnyök és hátrányok felhalmozását egy-egy területre,
elmélyíti a társadalmi konfliktusokat, rontja a társadalmi integrációt,
a városi deviancia növekedéséhez vezet, valamint
az etnikai csoportok területi elzárkózása és koncentrálódása kedvez az etnikai gettó kialakulásának.
Az integrált városfejlesztési program és a szociális város rehabilitáció célja nem egyszerűen az említett lehetséges hatások elkerülése, hanem olyan, az építészeti és infrastrukturális fejlesztéseket kísérő közösségi intézmények létrehozása, intézkedések foganatosítása, amelyek prevenciós hatásúak, és folyamatosságuk révén megakadályozzák a szegregált helyek és helyzetek kialakulását. 9.2.
KAZINCBARCIKA –ÁLTALÁNOS
HELYZETELEMZÉS
A város az Észak-magyarországi régió kazincbarcikai statisztikai kistérségéhez-„un. felzárkózó kistérség” - tartozó település. A régiós hovatartozás alapján a várost társadalmi kirekesztődés szempontjából a következő problémák érintik:
alacsony foglalkoztatottság, magas munkanélküliség
az országos átlagnál magasabb arányú tartós munkanélküliség
országos átlagtól elmaradó keresetek
az időskorú népesség növekvő száma
népességfogyás
a születéskor várható élettartam egyik legalacsonyabb Európában
225
hagyományosa multikulturális, multi-etnikus kistérség, amelyben kiemelt figyelmet érdemel a roma lakosság szociális halmaza
alacsony iskolai végzettség
a városi szolgáltatások mennyiségét és minőségét befolyásoló aprófalvas település szerkezet
(Forrás: Települési Esélyegyenlőségi Program. ) Az interjúk a vázolt helyzetképet a következőkkel egészítették ki: A korábbi szocialista város gazdasági problémái a 80-s évek közepén a bányák bezárásával kezdődtek. A rendszerváltással, korábbi húzó iparágak szerepének csökkenésével a helyi ásványi anyagok, energiahordozók és a mezőgazdasági termelés hiánya égetővé vált, a város úgy szorult ezek külső forrásból történő beszerzésére, hogy a gazdaságos ellentételezés feltételei
csökkentek.
A
legnagyobb
foglalkoztató,
a
Borsodchem
NyRt.
tevékenységszerkezetének átalakulásával, a folyamatok automatizálásával a korábban nagy számban alkalmazott szakmunkások egy része, a betanított és segédmunkások tömege fölöslegessé vált. Tisztességes, bár szerényen fizető munkára épülő családmodellek törtek derékba. A segédmunkás családfenntartók családjaiban –becslések szerint 90%-k roma-ahol a szakképzetlenség miatti hátrányok a legnagyobbak, a munkaerőpiaci re-integráció szempontjából behozhatatlannak tűnő képzési hátrányok keletkeztek. Ha létre jöttek is új munkahelyek, a felvétel feltételei felette voltak az említett csoport végzettségi szintjének. Az ipari termelés visszaesésével a szolgáltatási szférában is elbocsátottak két-és félezer embert. A munkanélküliség országos átlagot meghaladó mutatói a mélyszegénység érintettjeivé tették nem csak a város kb. hatezer fős roma lakosságának (Nagy Elemér Úr, a CKÖ vezetőjének közlése) jó részét, hanem a többségi társadalom tagjait is. Azokat, akik korább nyugdíjba mentek, akiket a bányában, föld alatt eltöltött évtizedek után leszázalékoltak, akik támogatás nélkül nem, vagy nehezen tudnák megfizetni a lakásuk fenntartását, közgyógyellátás nélkül a gyógyszereiket, akik közül negyedévente 3600-700 fő kap átmeneti segélyt. A munkanélküliséggel együtt járó mentális veszteségek családokat törtek ketté, a többségi társadalom és a romák körében is: az általános családsegítés személyi és eszköztára azonban országosan és Kazincbarcikán is kevés ahhoz, hogy segítsen a helyzettel való szembenézésben, a megoldáskeresés ösztönzésében, egyedi, személyre szabott képzési, és a foglalkoztathatóság fenntartását segítő mentális programok megtalálásában. A bemutatott helyzetkép csökkenti a város általános népesség megtartó erejét, és a fiatal diplomások visszatérését, megtelepedését. Rájuk egyebek mellett azért lenne nagy szükség, mert a 226
kisváros térségi szerepvállalásához az oktatásban, egészségügyben és a lakossági szolgáltatásokban is szükség lenne utánpótlásra. De legnagyobb szükség munkahelyeket teremtő mikro – kis-és középvállalkozásokra van, mivel jelenleg a város iparűzési adóbevételeinek jó része a BorsodChemtől, a Hőerőműtől, és a betelepült nagyobb kereskedelmi cégektől-Auchan, OBI- származik, a gazdasági –szervezeti struktúrából égetően hiányoznak az említett vállalkozásméretek. Kazincbarcika város Önkormányzata 2007-ben reprezentatív kutatással tájékozódott a lakosság közérzetéről, jövőképéről, az egyes városrészek fejlesztésével kapcsolatos elvárásairól. A 2000 fős mintán elvégzett közvélemény kutatás önbevallás alapján a város lakosságában 6%-os roma arányt mért, a jelenlegi kb. 20 %-s arányához képest. Ennek alapján a következő adatok nem tekinthetők reprezentatívnak, nem tükrözik a város teljes roma lakosságának véleményét, de fontos adalékkal szolgálnak a döntésekkel kapcsolatos mérlegeléshez. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen különbségek lelhetők fel romák és nem romák a városról alkotott elképzeléseiben, illetve saját helyzetük megítélésében. . 9.3.
SZUBJEKTÍV HELYZETELEMZÉS
Egy 2007-ben elkészült közvélemény-kutatás alapján a következő szubjektív helyzetkép írható le a várossal kapcsolatban:
227
Hogyan tekint a jövőbe?
romák
59
8
33
nem romák
44
52
3
teljes minta
45
51
4
0%
10%
20%
30%
40%
aggódva
50%
60%
bizakodva
70%
80%
90%
100%
nt/nv 6
A város lakossága – a magyar társadalom többségével ellentétben- inkább bizakodva tekint a jövőbe, mint aggódva. A romákra ez nem jellemző; csaknem háromötödük aggódik a jövőjét illetően. Az aggodalmuk, a következőkben bemutatott iskolai végzettségi adatok alapján megalapozott, és igazolja az integráció szükségességét.
Legmagasabb iskolai végzettsége
romák
nem romák
23
4
0%
33
53
10%
3
74
20%
30%
40%
50%
60%
70%
11
80%
90%
kevesebb, mint 8 osztály
8 általános, szakmunkásképző
középiskola
egyetem, főiskola
100%
8
228
főtevékenysége
romák
13
12
14
nem romák
36
0%
10%
20%
29
2
30%
33
7
40%
3
50%
60%
19
9
12
70%
80%
2
1 5 32
90%
teljes munkaidőben dolgozik gyes, gyed munkanélküli
részmunkaidőben dolgozik nyugdíjas háztartásbeli
tanuló egyéb eltartott
egyéb inaktív kereső nv
100%
7
Háromnegyedük legmagasabb végzettsége nem éri el az érettségit, és sajnos mintegy egynegyedük az általános iskolát sem fejezte be. Ebből (is) fakad, hogy körükben 29%-os a munkanélküliek aránya, amely adat rosszabb, ha megfigyeljük, hogy a 13%-on kívül, aki teljes munkaidős foglalkoztatottságról számol be, mindenki más kiszorult a munkaerőpiacról, és valamilyen formában az önkormányzattól, a TB-től, vagy az államtól érkeznek a rendkívül alacsony bevételei.
Háztartás szubjektív anyagi helyzete
romák
27
nem romák
7
0%
50
26
10%
20%
23
61
30%
40%
50%
60%
6 01
70%
80%
90%
átlagosnál lényegesen rosszabb
átlagosnál valamivel rosszabb
átlagos
átlagnál valamivel jobb
átlagnál lényegesen jobb
nt, nv
100%
9
229
Az adatokból látható élethelyzet alapján nem meglepő, de a mélyszegénység létét sajnálatosan igazoló, hogy a kérdezettek mindössze egynegyede tekinti saját háztartását átlagos helyzetűnek. Háromnegyedük az átlagnál rosszabbul, ezen belül egynegyedük az átlagosnál lényegesen rosszabbul élőnek tartja magát.
Lakás típusa
romák
32
nem romák
12
39
47
0%
10%
lakótelepi panel
20%
17
20
30%
40%
50%
lakótelepi, nem panel
60%
18
70%
80%
nem lakótelepi
15
90%
100%
nv
10
A romák az átlagnál kisebb arányban élnek saját panellakásokban, ez utóbbiakat a Hámán Kató lakótelepen elsősorban szociális bérlakásként használják. A városfejlesztéssel kapcsolatban mégis a lakótelepek felújítása jelenik meg prioritásként, a város más lakóinál nagyobb arányban. Hasonló a helyzet a játszótér felújításánál is, végül annál kisebb mértékben, de 16%-s arányban helyeslik a munkahelyteremtést jelentő Ipari Park létrehozását.
230
Mennyire fontos a városban a …? lakótelepek felújítása romák új ipari park romák 26-os elkerülő út romák játszótér felújítás romák szennyvíztisztító felújítása romák akadálymentesítés romák kerékpárút romák közintézmény-felújítás romák belváros szebbé tétele romák sportcsarnok építés romák buszpályaudvar rekonstrukciója romák
25
12
10 8 32 3 10 17 20 24 10 8 7 33 14 16 15 5 12 33 18 12 11 9 8 39 9 9 7 15 12 40 8 8 11 14 13 42 14 14 9 9 7 42 7 6 8 10 11 53 3 13 14 4 2 61 6 9 11 9 9 51 2 3 7 12 13 53 5 7 12 9 9 53 4 6 12 15 7 52 5 11 10 7 8 55 2 3 7 12 13 53 3 18 6 7 9 65 1 8 5 5 9 69 2 4 6 9 10 64 1 9 9 8 70 23 4 6 6 73 13 4 6 6 75 39
10 8
14
4 5 4 5 4 8 5 6 4 4 5 8 5 5 5 9 6 4 5 3 7 4
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 %
legfontosabb
második
3.
4.
5.
6-11.hely
nt/nv 4
A lakosság életkörülményeit és kilátásait meghatározó legfontosabb tényezők
A következőkben az IVS-ben szereplő KSH adatok és a beszerezhető frissebb adatbázis alapján idézzük a város legfontosabb, az anti-szegregációs terv tartalmát, a szociális város rehabilitáció akcióterületi lehatárolását érintő mutatóit. (2001. évi népszámlálási adatok, a korrigált adatok kurzívval szedve) Demográfia
A lakónépesség száma a városban a rendszerváltás óta folyamatosan csökken. 1990-ben még 36. 855 fő élt itt, addig 1995-ben már csak 34. 759 fő, 2000-ben 32 356 fő, míg 2007-ben 30727 fő. A népesség az elvándorlás és az elöregedés miatt folyamatosan csökken: 63 és annál idősebb népesség aránya a hét évvel ezelőtti 17, 2% helyett 2007. január 1-én 16, 5 % volt. A városban lakók gyermekeinek születési száma 1987-ben 513 fő, 1990-ben 440 fő 2000 -ben 297 fő, 2005-ben 257 fő, míg 2007-ben az élve születések száma csak 215 fő volt. Az elvándorlás miatt a megszületett gyermekek egy része már nem jelenik meg az iskoláskorúak 231
között: a 0-14 évesek száma 1990-ben 9. 290 fő, 2000-ben 5147 fő, 2005-ben 4294 fő volt, a 0-14 évesek aránya 17, 4%- 13, 5%.(Dr. Gulyás Friderika gyermekgyógyász főorvos adatai alapján.) 9.4.
SZEGREGÁTUMOK KAZINCBARCIKÁN
A KSH 2001-s adatai alapján négy városrész azonosítható szegregátumként, kettő relatíve azonosan magas, ezer körüli, kettő azonosan alacsony, 50 főnél alig magasabb lakónépességgel. Az egyes szegregátumokra vonatkozó, 2001-es Népszámlálás adataiból előállítandó mutatókat, amelyek alapján két szegregátumot összevontan kezeltünk a 13. sz. Melléklet tartalmazza. Az azonosított városrészek a következők: 1. Herbolya –Régi telep 2.Hámán Kató úti telep 3. Széchenyi- Kossuth utca- Hadak útja vasúti pálya-26-s főút, névtelen út 4. Zrínyi u –vasúti pálya –Lórántffy Zs. u-Névtelen út A két kisebb –a 2001-s adatok alapján 59 és 54 fős szegregátumot a városi önkormányzat Szociális Főosztályának főosztályvezető-helyettesével és gyermekvédelmi felelősével bejártuk. Megállapításuk szerint a Zrínyi Ilona utca és a Lórántffy u és környéke az ott lakók létszáma alapján nem tekinthető szegregátumnak, de a lakónépesség számának esetleges változása és a következőkben vázolt körülmények alapján beavatkozásra érdemes terület. A Kossuth utcán több, egy-egy házra kiterjedő, több mutató alapján szegregáltnak tekinthető család él, a páros oldalon kettő, a páratlan oldalon négy házban. Az utca rövid, a két házsor között köztes területen nyitott patak található. Az utcában már ott van a gázvezeték, de nagyon kevés a becsatlakozás. A lakók két-háromházanként egy-egy közkutat használnak. A hat házban két helyen van összkomfortos lakás, a harmadik fürdőszobásba az istállóból hordják a vizet. Vannak, akik a nyári konyhában, vagy ahhoz épített szobában húzzák meg magukat. Az itt –többnyire szülőnél vagy albérletben élő családok felnőtt tagjai három, szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező mellett nyolc általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Találtunk közöttük közcélú munkást, vasbeton szerelőként illetve
232
kőművesként dolgozót, de vannak családok, ahol senki sem dolgozik. A legnagyobb létszámú házban egy idős, hajléktalan nő is él.
Két családnál volt ló és szekér, akik alkalmi fuvart
vállalnak. A ház körüli kerteket elvétve művelik, egy- két haszonállat található. . Az albérleti díjak 10-és 20 ezer forint közöttiek. A családokat és problémáikat a Szociális Osztály munkatársai ismerik, a nagycsaládosok gyermekvédelmi támogatást kapnak. Egy szociális segélyen élő családtól kellett „elvenni” a gyerekeket az anya alkoholizmusa miatt. A Széchenyi utcában, egy udvarban három fő albérlőt találtunk. A két utcában lakók összlétszáma 49 fő, így a területet nem kezeljük szegregátumként. Mivel az albérlők száma és a születések a létszámot folyamatosan alakítják, ezért a terület folyamatos monitorozására van szükség, amire segítőink ígéretet tettek. A következőkben a két nagyobb szegregátumra, a 2001. évi adatok szerint 547 fős Herbolya – Régi telepre, illetve a 1019 fős Hámán Kató út -Május 1 út -Építők útja Jókai térre fókuszálunk. Az IVS szerint: Régi telep A régi telep Kazincbarcika város régi bányászkolóniájának megmaradt része, melynek lakossági összetétele változatos. A növekvő roma lakosság mellett itt a korábban a bányákban dolgozó, majd azok bezárása után elszegényedő, valamint leszázalékolt mozgáskorlátozott, mára már idős emberek is élnek, jelenleg 707-n. A régi telep lakosságnak jelentős része szép természeti környezetben, nagyrészt saját tulajdonában, de embertelen körülmények között él, nincs burkolt út, csapadék elvezetés, nincs vezetékes ivóvíz a lakásokban. A lakások egy része nedves, egészségtelen, leromlott állapotú. Az IVS-ben is részletesen bemutatott adatokból jól látható, hogy az ott élők döntő többségének nincs állandó munkája, alkalmi munkákból, családi pótlékból és segélyből élnek. A házak egy részében illegális foglalók laknak. A születésszám 20 fő/év alatt van, a családokban legkevesebb 2- ritkán 9 gyermek található, a roma családoknál az átlagos gyermekszám 4-5 fő. A 0-3 éves korosztály létszáma kb. 45 fő. A gondozásba vétel elenyésző. Az óvodalátogatást és más közösségi szolgáltatások, pl. az ügyelet elérését az ott lakók szerint jelenleg a rossz közlekedés gátolja.
Hámán Kató úti lakótelep
233
A Hámán Kató úti lakótelep a városközpont közelében található, 80%-ban roma és hátrányos helyzetű csoportok által lakott, fizikailag jól elkülöníthető településrész, a mutatók alapján fejlesztést igénylő akcióterület. A Kazincbarcika egyéb területein található bérlakások számához képest itt magas ez a mutató, a Hámán Kató utcában 90%-ban önkormányzati szociális lakások (152 db) találhatók, Ezeknek a lakásoknak, házaknak a legnagyobb része a hőszigetelés hiánya, penészesedés miatt, teljes gépészeti felújításra szorul. Hámán Kató úti telep inkább azzal tűnik ki a többi városrészből, hogy az öregek aránya a városi átlagnál (17, 2%) magasabb. A telepen a városi átlaghoz képest valamivel alacsonyabb (43, 8%) a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya. Emellett az itt élők kétharmada nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A lakótelepen a születésszám csökken, 2007-ben kb. 10 szülés volt. Sok nagycsaládos lakik itt, egyes lakásokban nagyon rosszak a higiénés viszonyok. A gyermekek nem alultápláltak, de a védőnők szerint nem minőségi, nem eléggé változatos a táplálkozásuk. Orvosi –védőnői felügyeletük rendszeres, a felírt gyógyszerek kiváltására nincs mindig pénz. A 0-éves korosztály létszáma kb. 60 fő. Az interjúk szerint gyermekek munkanélküli szüleikkel, meglehetősen ingerszegény környezetben, gyakran a többségi társadalométól eltérő szabályok szerint nevelkednek. Vannak védelembe vett gyerekek, akiknek a fejlődését a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő központ rendszeresen ellenőrzi. A tartós munkanélküliség miatt sokan jelentős lakbér –és közüzemi díjhátralékot halmoztak fel. Az iskoláskorú gyermekek többsége a szegregált Hermann Ottó általános iskolába jár, ahol a gyermekek 80 %-a roma. A lakótelep környezetében több, a szegregátumok egyes indikátorainak megfelelő, más szempontok szerint veszélyeztetett körzet található. Ezek a következők: A Május 1. úton a 2-24 sz. alatt lakók –összesen 16-17 család 60-70 %-a roma: közöttük sok a szenvedélybeteg, alkoholista, vagy drogos. Az itt élők 30% nagycsalád, legjellemzőbb a 2-3 gyerek családonként. A 0-3 éves korosztály kb. 40 fő, évente kb. 6-8 gyermek születik, akiket rendszeresen visznek ellenőrzésre, oltásokra. A családok nagy része itt is jelentős hátralékokat halmozott fel. Az Építők útján – egy lakótömb, kb. 6 lépcsőház –többgenerációs családok laknak, zsúfolt, elhanyagolt lakásokban, 70%k roma. A 2001-s adatok szerint 40-50% a 8 osztályt el nem végzettek és tartós munkanélküliek arányát, tehát szegregációval veszélyeztetett terület. A születésszám kb. 5-7 fő/év, a 0-3 éves korosztály 20-25 fő, kevés a tizenéves (kb. 12 család)
234
A Jókai téren 10-12-roma család lakik, 20-25 gyermeket nevelnek. A népszámlálás adatai itt is 40-50%-ra teszik a 8 osztályt el nem végzettek és tartós munkanélküliek arányát – azaz ez is szegregációval veszélyeztetett terület. Tetemes hátralékaik miatt megkezdődött az átköltöztetésük a Hámán Kató úti lakótelepre, de szociálpolitikai kedvezmény segítségével Múcsonyban, Berentén és Sajókazán is próbálkoznak. (A három területtel kapcsolatban több helyen tájékozódtunk, az adatok nem számítanak hivatalos közlésnek.
Indikátorok a szociális város rehabilitáció helyszínének kiválasztásához. A szociális város rehabilitáció helyszínének kiválasztásakor a következőket érdemes figyelembe venni. Az erősen leromlott környezet indikátorainak való megfelelés Ennek alapján a két, nagyobb létszámú szegregátum közül sajnálatos módon
mindkettő teljesíti az alacsony iskolázottsági kritériumokat-a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a lakónépességen belül 60% körüli mindkét helyen.
Régi telep az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas arányát, Hámán Kató úti lakótelep a gazdaságilag aktív népesség magas arányát is megjeleníti az akcióterületen belül.
Az ötven százalék közötti nyolc általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű munkanélküli csoport beavatkozás nélkül mindkét helyen a szegénység generációs átörökítésének biztos bázisa
Mindkét szegregátum megfelel a munkanélküliség magas szintjét reprezentáló mindkét mutatónak-munkanélküliek, tartósan munkanélküliek magas aránya
Magasan a határérték feletti azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag helyi és állami támogatás volt-azaz a szegénység és kirekesztettség indikátora
A Régi telep, de főleg a Hámán Kató út környéki telep demográfiai összetétele szerint a város többi részénél fiatalabb populációjú terület. A Régi telepen a lakosok több mint negyede 14 év alatti, a lakosság 58%-a nem végezte el a 8 általánost, az ott élők háromnegyede nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Hámán Kató úti
235
lakótelepen még magasabb a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, és az itt élők négyötöde szintén nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. További mutatók: lakhatás, lakhatással összefüggő segélyezés A város önkormányzati bérlakásainak száma 698 db.
Ebből a Régi telepen 181 volt,
amelyeket a város 1981-ben a bánya bezárások idején vett át, ma ezek túlnyomó többsége magántulajdon, mindössze öt szociális bérlakás található. A lakások 83%-az alacsony komfortfokozatú, hajdani bányászlakás, egy-egy házsoron 4-6 szoba-konyhás, komfort nélküli vagy félkomfortos 28-30 m2 lakás található. Hámán Kató lakótelep 223 lakásából, mint írtuk, 152 szociális bérlakás, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt csak 16%. (Az említett mennyiségből 84 db üres, felhasználásukat a Jókai tér rendezése során esedékes ideiglenes elszállásolásra tartalékolják) Láthatóan mindkét szegregátum megfelel a lakások komfortfokozatával és méretével kapcsolatos indikátoroknak is, de a tulajdonviszonyaik eltérnek, Régi telepen több a lakástulajdon és a szociális bérlakás kivételnek számít. A Régi telep az egyszobás lakások aránya alapján sokkal rosszabb indikátorokkal rendelkezik. Rendszeres szociális segélyben mégis a Hámán Kató úti telepen lakók részesülnek nagyobb arányban: itt minden 100 lakásából 33,5, addig a Régi Telepen 20 lakás részesül. Az eltérés egyik magyarázata, hogy az itt élők közkútról hordják a vizet, az egyedi, többnyire fafűtés mellett a villanyszámla jelenti a nagyobb kiadási tételt.
Lakásfenntartási támogatás Ami a lakásfenntartási támogatást (LFT) illeti, a 2007-es adatok szerint a Régi telepen 27-n, a Hámán Kató úton, 62-n kapnak normatív (pénzbeli) LFT-t, un. Méltányossági LFT-t Régi telepen 4-n, a Hámán Kató úti lakótelepen 22-n, míg lakbértámogatást csak az utóbbi lakótelepen kapnak. Az összesen 125 LFT tehát 31-84 arányban oszlik meg a két szegregátum között.(Az LFT városi nagyságrendje 1400-1500 db, érintettjei kiemelkedő arányban a város más lakótelepein élő kisnyugdíjasok.) A segélyezési mutató a 2001-s adatok szerinti mini szegregátumokban meghaladta az előzőeket, a Széchenyi útiban 78, 9%, a Zrínyi útiban 45 % volt. (A rendszeres szociális
236
segélyt igénybevevőinek számát,
számát, utca szerinti bontásban,
közöljük. A 14.
Mellékletben. Az adósságkezelési szolgáltatás-igénybevevők - száma 2007-ben 168 fő, utca szerinti bontásban nincs adatunk. Az interjúk alapján-az adósok egy része a Hámán Kató úti lakótelepen és a környező utcákban él, ahol a tél elmúltával, további törvényi védelem, híján kilakoltatások várhatók. A két szegregátum helyzete rendkívül ellentmondásos. A Hámán Kató úti lakótelepen üres szociális bérlakások várnak beköltözőkre, de akik költözhetnének, ők nem tudják vállalni a feltételeket. Régi telepen kicsi, alacsony komfortfokozatú lakások tulajdonosai
várnak
komfortérzetük
és
életminőségük-gyermekeik
életminőségének
megváltozására. A tulajdonosi tudat alapján remélhető, hogy a kiválasztott akcióterületen élők elkötelezetten vállalják a részvételt helyzetük megváltoztatásában, de az új helyzet fenntarthatóságához további kiszámítható intézményes feltételek, és stabil társas támogató rendszerek kellenek.
Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás A szegregátumok lakóinak helyzetét, adatait látva felmerül a kérdés, van-e lehetőség a bemutatott emberi sorsok megváltoztatására, milyen a város egészének gazdasági helyezte. A válasz egyszerű, de nem megnyugtató: Kazincbarcika város lakóinak gazdasági aktivitása, rendkívül alacsony, foglalkoztatási mutatói rosszak. A munkanélküliek aránya 2000 óta mindig magasan eltér az országos átlagtól. 2000-ben az országos átlag 6. 4%, városi 13, 7%, 2003-ban az országos 5, 9% városi 11, 6%, 2005-ben az országos 7, 2% a városi 12, 3% volt, tehát az országos átlag duplája, vagy csak alig maradt el attól. (B-A-Z- Megyei Statisztikai Évkönyv) Akcióterületekre nincsenek új adatok. A városfejlesztés és város rehabilitáció jövőkép alakító hatása és abban az akcióterületen élő lakosság részvétele és terhelhetősége szempontjából különösen fontos a pályakezdő munkanélküliség alakulása a városban. 2000-és 2005 között a pályakezdők száma és számaránya a Kazincbarcikai Kirendeltség területén a 2003-s átmeneti csökkenés után jelentősen növekedett. Ezen időszak alatt - az országos átlag: 7, 9 %-ról 9,4%- ra - a B-A-Z megyei átlag: 8, 7%-ról 10, 8-ra, - a Kazincbarcikai Kirendeltségen: 9%-ról 14, 8%-ra
237
- Kazincbarcika városban: 9, 3%-ról 16 %-ra emelkedett a pályakezdő munkanélküliek aránya. Ebben az időszakban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei növekedés is magasabb (2, 1%) mint az országos (1, 5%), de Kazincbarcika és vonzáskörzetének 5, 8%-os, Kazincbarcika város 6- 7%-s növekedése többszöröse az országosénak.
A közoktatási
esélyegyenlőségi terv újabb adatai szerint a regisztrált munkanélküliek aránya 2007-ben 7.25%, a tartósan munkanélküliek aránya 43.65 %, Kazincbarcikán. A következő táblázat bemutatja, hogy mely képzettségekben növekedett legjobban a pályakezdő munkanélküliek száma: Vélelmezzük, hogy az alacsony és a legfeljebb szakmunkásképzővel
vagy
szakiskolai
végzettséggel,
kevesebben
a
középiskolai
végzettséggel rendelkezők között ott vannak a két nagy létszámú szegregátum fiataljai is. Pályakezdő munkanélküliek számának változása 2002-2005 között 2002
2003
2004
8.ált alatt
18
20
28
41
8.ált.iskola
164
155
236
262
Szakmunkásképző
118
103
160
154
Szakiskola
21
12
13
18
Spec. szakiskola
2
1
2
2
Szakközépiskola
80
50
90
125
Technikum
32
25
19
50
Gimnázium
40
30
29
34
Főiskola
8
15
34
67
Egyetem
5
9
13
32
Összesen
488
420
624
785
Forrás:
Észak-Magyarországi
Regionális
Munkaügyi
Központ
Kazincbarcikai
Kirendeltsége 2005-s adatok
A város Közoktatási Esélyegyenlőségi tervében szereplő újabb adatok szerint: Kazincbarcika Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli
2300 1003 2300 1003 238
Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak kedvezményt? Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről
1419 1419 1419 1831 1419 323 8311 -
Egészségi állapot, egészségügyi ellátás, szociális problémák A város egészségi állapotára vonatkozóan megállítható, hogy a szív és érrendszeri megbetegedésekből eredő elhalálozások száma kiugróan magas. A várható átlagéletkor, a halandóság és a kimutathatóan környezetszennyezéssel összefüggő tényezők tekintetében Kazincbarcika az országosnál kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik.
A környezeti
károkozás és a kedvezőtlen szülői státus átörökítése a gyerekekre azzal járt, hogy míg 0-14 éves gyermekek száma 1996-2004-ig 6415-ről 4470-re csökkent, ezen időszak alatt a krónikus betegség miatt gondozottak száma 918-ról 1532-re nőtt. Tanulságosak a 6-10 éves gyermekek mozgásszervi szűrésének eredményei: 1995/96-ban 455 beiskolázandóból 212nek volt tartáshibája, 17-nek gerincferdülése és 145 egyéb mozgásszervi elváltozást tapasztaltak. Az ekkor megvizsgált 10 évesek közül 543 gyermekből 138-nak volt tartáshibája, 621-nek gerincferdülése egyéb mozgásszervi elváltozása. Az elmúlt tíz évben a mozgásszervi megbetegedések száma csökkent, bár a 2007/8-s tanévben történt felvétel alapján a hanyagtartásban szenvedő gyerekek aránya még mindig 11 % a gerincferdüléseseké 12, 4, viszont a Ducik aránya a 10 évvel ezelőtti 4, 1 % ról 10, 7 % ra nőtt, ami a helytelen kenyéralapú táplálás következménye. A Város háziorvosi ellátását 12 fő vállalkozó és 1 fő közalkalmazott háziorvos látja el, akik a személyes feltételeknek megfelelnek. A háziorvosi rendelőket az Önkormányzat térítésmentesen adta használatba, gép műszer ellátottságuk –bár szórással-a szakmai minimum feltételeknek megfelel. ( A képviselő testület által elfogadott beszámolóból származó adatok) A nevelési-oktatási intézményekben tanuló 8128 óvodás és iskolás-2007. szeptember 30-i adat orvosi és védőnői ellátását a város gyermekorvosai -6 fő-és háziorvosai -2 fő-végzik, az általános iskolákban minimum feltételeknek sem megfelelő, a középiskolákban valamivel jobb körülmények között. A gyermekrendelés statisztikai adatai szerint 2007-ben az egy rendelésre jutó betegforgalom átlagosan 23 fő, volt. A csecsemő tanácsadások forgalma 15 fő/ tanácsadás, az egy babára jutó idő 15perc / fő volt. A krónikus betegség miatt gondozott egy év alatti gyermekek száma 2007. november 30-ig 48 fő volt, az 1-4 év közöttieké már 183, 514 év közöttieké 1265, nagyon sok. A gyermekek beiskolázás előtt és az iskolaév során 239
vesznek részt szűrővizsgálatokon. Az iskolások szűrésére évente két alkalommal, az óvodásokéra évente egy alkalommal kerül sor a területileg illetékes fogászati rendelőben. Intézményes háttér nélkül tehát a fogászati szűrés információ és szülői lelkiismeretesség függvénye. A városban 12 területi védőnői, valamint három iskolavédőnői és 4 ifjúsági védőnői körzet működik. Egy körzetben az ellátott várandós anyák, gondozottak és iskolába nem járó otthon gondozott tanköteles gyerekek száma-a városban jelenleg nincs ilyen- 250 fő, lehet. A védőnők Központi Tanácsadója akadálymentes. A korábban jelzett népességfogyás miatt a nyilvántartott családok, és gondozottak száma évről évre csökken. A gyermekek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a védőnő a veszélyeztetett gyermeket és családját fokozott gondozásba veszi. 2006-ban ez 1917 főnél egészségügyi okból, 2090 főnél környezeti okból mindkettő miatt 217 esetben megtörtént. Itt említjük, hogy a két szegregátumban és környékén –azaz Hámán Kató út-Iskola köz-Régi telep-Építők útja –Május 1-út övezetében 54 HHH-s család él 110 gyermekkel. Védelembe vétel a Régi telepen 9 családból 21 gyermeket, a Hámán Kató úton 7 családból 18 gyermeket, az Építők útján 6 családból 11 gyermeket érintett az elmúlt évben. A városban a gyermekek 28.4%-a, után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, ez a támogatási forma a családok egy részének az egyetlen rendszeres bevételi forrása. A 3-18 éves korosztály és a 18 év felett középfokú nappali képzésben résztvevők megelőző ellátásáról a nevelési oktatási intézmények gondoskodnak. A város a védőnők munkáját dicsérő, kiváló átoltottsági mutatókkal rendelkezi, ezért nincs okunk feltételezni, hogy a szegregátumokban élő, munkanélküli édesanyával otthon maradó gyerekek nagy számban, csak a beiskolázás során vesznek részt először szűrővizsgálaton. De az egészségkárosodások megelőzése érdekében, újabb szociális munkások és segítők révén a gyermekek szűrésének lakóhelyhez közeli módját is meg kell teremteni. Az óvodai esélyegyenlőségi intézkedési terv szerint a településeken élő 3-8 éves korosztály óvodai nevelésének ellátási feltételei biztosítottak, nem ismert a HHH tanulók aránya, és az sem, hogy mennyien maradhatnak ki 5 éves koruk előtt, amikor is többnyire mindenki bekerül a napközbeni nevelő szolgáltatásba. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya sehol sem éri el a 15 %-t. A tájékoztató anyagokban nem voltak szegregátumokra vonatkozó adatok.
A közoktatás, mint a mobilitás és az integráció legfőbb tényezője
240
A fiatalkorúak életesélyeit szerte a világon a családjuk státusza határozza meg elsődlegesen, és ez a megállapítás különösen igaz a mai Magyarországra. A 2003. PISA teszt tanulságai szerint hazánkban az egyik legerősebb az összefüggés a gyermekek családi háttere valamint a tesztbeli teljesítményük között, ráadásul az adatok alapján egy szegregált közoktatási struktúra rajzolódik ki. Ennek elsődleges oka a szabad iskolaválasztás, mely az amúgy is jelentős területi egyenlőtlenségeket tovább erősíti. Így a nagyobb települések esetében is differenciálódnak az intézmények (tapasztalataink szerint a bölcsödétől az iskoláig.) Ennek következtében a tudásorientált, jelentős kulturális tőkével rendelkező családok gyermekei az iskolaválasztás következtében további előnyökhöz jutnak a tudás felhalmozódásban. Gazsó Ferencet idézve „a munkaerő-piacra lépő fiatalok közel háromtizede nem tesz szert semmiféle olyan tudáskörre, amit, megélhetést biztosító munkamegosztási pozícióra lehetne váltani. Ennél fogva főként az alsó társadalmi rétegekhez tartozó fiatalok jó részének útja a társadalmon kívül rekedt underclassba, az ún. roncstársadalomba vezet, ahonnan azután a mobilizálható személyes erőforráshiány következtében rendszerint nem sikerül feljebb emelkedni.” Ez pedig a társadalmi struktúra megmerevedéséhez vezet, s így a családi háttér primátusa tovább nő a gyermekek életesélyeinek tekintetében. Az integrált oktatás, a kirekesztés helyett az inkluzív pedagógia segíthet a vázolt helyzeten. Kazincbarcikán 2008 januárjában elkészült a város és a társult települések Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve. Ugyanekkor elkészült az Összevont Óvodák Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve. A két dokumentumnál korábban megszületett a Kistérségi társulás Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve is. Mindhárom színvonalas, rendkívül informatív és alapos dokumentum, amihez az eltelt idő közelsége miatt nem igazán lehet hozzá tenni. Az anti-szegregációs terv sikeres megvalósítása érdekében érdemes felidézni azok célját: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a társulás közoktatási intézményeiben.
Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése.
Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet.
241
A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.
A dokumentum érvrendszerét áthatja az a meggyőződés, hogy megfelelő nevelési-oktatási módszerekkel a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai leszakadása megakadályozható és ezzel továbbtanulási ill. munkaerő-piaci esélyük javítható. Ennek legfontosabb lépése az érintett gyermekek megfelelő, lehetőség szerint integrált keretek között történő oktatása. Az esélyegyenlőségi dokumentumok szerint : A közoktatási ellátást igénybe vevő 3-18 éves korosztály száma Kazincbarcikán 4944 fő, ami az összlakosság 15.769 %-a. Ahogy azt IVS- ben is megemlítettük, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek aránya nem éri el az országos átlagot. A Kikelet Úti Tagóvoda, Kikelet Közi Tagóvoda, Herman Ottó Tagiskola esetében törekedni kell a városon belül HH és HHH gyerekek és tanulók egyenletesebb beiskolázására. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlag körül mozog, viszont az érintett tanulók többsége hátrányos helyzetű. A nevelők még nem kellő számban rendelkeznek inkluzív pedagógiai képzettséggel, végzettséggel. (Integrációs és képességkibontakoztató nevelés-oktatás gyakorlata, kooperatív technikák, differenciáló módszertan, mérés-értékelés kistérségben, kritikai gondolkodás fejlesztése. Az előbbi megállapítás ellenére az esélyegyenlőségi tervek nem említenek kirívó nagyságrendű és gyakoriságú szegregációs gyakorlatokat, de így is akad elég tennivaló, hogy a rossz gyakorlatok ne folytatódjanak, amikor az önkormányzat 2008. szeptember 1–től, biztosítani köteles a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelését, három éves koruktól. 2010. augusztus 31-ig pedig minden óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételeket meg kell teremteni. Az esélyegyenlőségi terv intézkedési javaslatai
a HH- 3H-s tanulók arányában meglévő eltérések mérséklésére szólítanak fel egyes óvodákban
kiemelik
a
tehetséggondozás
és
hátránykompenzáció
módszerének
együttes
alkalmazásában rejlő előnyöket, az ehhez szükséges óvónői tudás fontosságát
a szegregáció csökkentése érdekében szinte minden intézkedés javasolja a beiskolázási körzetek megváltoztatását az óvodai és iskolai beiskolázás során
Leírják, mely intézményekben látják el az SNI gyermekek nevelését is.
242
Szólnak arról is, ha a hátrányos helyzetű családok által leginkább lakott területen, szegregált iskolában folyik magas szintű oktatás, ehhez kapcsolódó tudatos, esélyteremtő tevékenység
Ha az emelt szintű oktatásban, tanórán kívüli programokban a tudatos nevelőmunka eredményeképp részt vesznek a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is Ugyanakkor az intézkedések felszólító módban fogalmaznak akkor, ha
az oktatási intézmények akadálymentesítéséről
felújításáról
A HHH gyermekek - lehetőség szerinti minél pontosabb számának meghatározásáról, mint minden további – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett – intézkedés alapfeltételéről
vagy az esélyegyenlőség szempontjából fontos közszolgáltatások hiányáról esik szó Kazincbarcikán, mint: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés.
A város lemorzsolódási adatairól kiderül, hogy az országos átlag körül mozog, viszont az érintett tanulók többsége hátrányos helyzetű. Számukra a visszakapcsolódást biztosító második esély iskolái jelenthetnek megoldást. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges, diákok pályaorientációját a gimnáziumi, és a kurrens szakmát adó, a továbbképzés lehetőségét is kínáló továbbtanulás felé javasolt elmozdítani. Az otthoni segítség hiányát tanórán kívüli programokkal és mentorálással lehet kompenzálni, csak ez vezethet
a
diákok
esélyegyenlőségének
megteremtéséhez.
A tehetséggondozás
és
hátránykompenzáció különösen fontos azért is, mert bár a város iskoláinak továbbtanulási mutatói nem mutatnak lényeges eltérést az országos átlagtól, ennek ellenére a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges, diákok közül még mindig kevesen tanulnak tovább gimnáziumban és szereznek belépési lehetőséget a felsőoktatásra, hogy onnan, immár kommunikációs és identitás problémák nélkül vegyenek részt a roma fiatalok képzésében, útjának egyengetésében. A közoktatási esélyegyenlőségi terv esélyegyenlőségi szakértője a következő megállapításokat és javaslatokat tette a terv végrehajtásával kapcsolatban: Kaincbarcikai Összevont Óvodák tagintézményei között a hátrányos helyzetű gyermekek arányaiban eltérések vannak, több tagintézményben magas a tanulók koncentrációja. Az Építők úti tagóvoda szegregáló, viszont magas szintű nevelő-munka folyik. Az óvodákból irányítottan történik a beiskolázás, a HHH tanulók többnyire eleve elkülönülten kerülnek az 243
iskolába. A szolgáltatott adatok alapján az óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek aránya Kazincbarcikán a Szivárvány Tagóvodában 40% a Kikelet Közi Tagóvodában 62% az Építők Úti Tagóvodában 68%. A többi tagóvodában nem éri el a 40 %-ot, a HHH aránya sehol sem éri el a 15 %-t, de a gyermekek nyilvántartása részleges (2007/08). -
A beóvodáztatási gyakorlat megváltoztatáshoz, a tagintézmények közötti releváns arányeltolódás megszüntetéséhez intézkedés szükséges.
HH/HHH óvodáskorú gyermekek sokan rendszertelenül járnak. Be nem íratott 3 életévüket betöltött HHH gyermekek száma nem ismert, valószínűsíthetően magas. Rövid távon a telepi környezetben élő, óvodából kimaradó gyermekek elhelyezését kell megoldani. Későn kerülnek óvodába, a fejlesztés hiánya az iskolában folyamatos kudarcok forrása. -
Bölcsőde
jellegű
szolgáltatás
hiánya,
a
HH/HHH
gyermekek
teljes
beóvodáztatása, az óvodák módszertani eszköztárának bővítése, délutáni fejlesztő foglalkoztatás érdekében intézkedés szükséges . Ádám Jenő Általános Iskola a sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltan oktatja. Emelt szintű oktatást folytat, de a HH/HHH tanulók számára korlátozottan érhető el. A tagintézményeken belül az osztályok között 25%-t meghaladó arány-különbségek vannak. A Gárdonyi Géza Tagiskola esetében, pedig a HH/HHH tanulók aránya több mint az országos átlag. Herman Ottó Tagiskolában a legmagasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya, 75,5%, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 13%, a sajátos nevelési igényű gyerekek aránya alig több mint 3%. Az intézmény feltételei alacsonyabb szinten vannak, a többi tagintézményhez képest. Az érintett iskolában, az első osztályban a tanulók 93%-a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya is meghaladja a 7%-ot, a 7. osztályban a hátrányos helyzetű tanulók aránya 80%, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, pedig 12% (2007/08) Dózsa György tagintézményben 64 fő hátrányos, és 8 fő halmozottan hátrányos helyzetű tanuló jár. Az osztályok közötti arányok (HH/HHH) nem ismertek, így annak vizsgálata nem lehetséges. Nem ismert, hogy az általános, és emelt-szintű oktatás milyen osztálybontásos gyakorlat szerint szerveződik, illetve, a HH/HHH részvételi sem ismertek. Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc tagiskolája emelt színtű oktatást folytat, a HH tanulók alacsony arányban vesznek részt, csoportbontás jellemző. A kistérség SNI tanulóinak iskolai oktatása szegregáltan valósul meg. A többi tagintézményben az osztályok között a 25%-ot meghaladó arány-különbségek vannak. Kazincbarcika város közoktatásában több szinten beazonosítható a szegregált nevelési-, és oktatás-szervezési gyakorlat, mely sérti az esélyegyenlőség elvét, korlátozza a HH/HHH 244
tanulók oktatási sikerességét. Az oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások), vagy a tagintézményeiben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, szakos ellátottság) nem biztosított egyenlő hozzáférés. -
Szegregációs eljárások, folyamatok az intézményekben, tagintézmények között, osztályok között jelen vannak, intézkedés (folyamat-monitorozás) szükséges.
A tanulószoba és napközi nem funkcionál megfelelően, a HH/HHH tanulók nagy arányban kimaradnak. Az iskola melletti, a tanórán kívüli programokban való részvételük alacsony, így a tanórán kívüli nevelő/támogató szükségletek részben ellátottak. Hiányoznak a sikeres integrációhoz szükséges módszertani fejlesztések (pl. kooperatív technika, tanulásmódszertani oktatás). Nincs alternatív támogató háttér, mely biztosítaná a megfelelő motivációt, a hátrányok kompenzálását. -
Tanórán kívüli programokban, a tanulószobában és napköziben a részvételt növelni szükséges.
-
Az
integrált
oktatást
megvalósító
nevelési/
módszertani
eszközök,
pl.
kompetencia alapú oktatás, biztos kezdet program, lépésről-lépésre program stb. bevezetése a HH/3H tanulókat koncentráltan nevelő-oktató tagintézményekben.
A HH/HHH tanulók továbbtanulása érettségit adó középiskolákban alacsony, a szakiskolában nagyon magas. A továbbtanulási és egyéb eredmény mutatók tekintetében a szegregáltnak nevezhető iskolákból rosszabbak a mutatók. Továbbá probléma a középiskolai lemorzsolódás. A továbbtanulás adatai alapján HHH tanulók alacsonyabb státuszt biztosító végzettséget szereznek. A nem megfelelő képzettség megszerzése, a szegénységi helyzet konzerválódását segíti elő. -
Biztosítani kell a feltételeket (pl. lemorzsolódás megakadályozása, részvétel az emelt szintű oktatásban), képessé kell tenni a fiatalokat az akadályok vételére, az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása érdekében támogatási konstrukciót kell kiépíteni.
A lakhatás, foglalkoztatás, az egészségügyi és szociális helyezet továbbá a közoktatás problémáinak
bemutatása
után
néhány
további
tényező
az
esélyegyenlőtlenségek
felszámolásában.
245
Közbiztonság A városban 2007-ben az ismertté vált bűncselekmények száma 1093 volt, csökkent az előző évhez képest. Ezt a tendenciát követik a személy elleni, a közlekedési, a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények, az államigazgatás, igazságszolgáltatás stb elleni bűncselekmények. Ezzel szemben nőtt a közrend elleni, a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények száma, mindhárom jelentősen. A közrend elleni bűncselekmények közül az okirat hamisítás különféle módozatai, a gazdasági bűncselekmények közül a pénzzel való visszaélés, hamisítás, a vagyon elleni bűncselekmények közül a lopás, betöréses lopás, csalás, stb. szerepelt nagyobb számban. A súlyosabb közlekedési balesetek száma visszaesett. A szociális rehabilitáció és a városfejlesztés eredményeinek megőrzése ezen a területen is ad tennivalókat.
Civilek, társas kapcsolatok A városban 35 civil szervezet működik, az önszerveződés rendkívüli sokféleségét képviselve. Ernyőszervezet is működik, de vezetője most épül súlyos betegségéből és csak a jövőre nézve, ajánlotta fel együttműködési szándékát. Sajnos-még- nincsenek foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési célú civil szervezetek a városban, amelyek a gazdasági öntevékenység számára jó gyakorlatokkal szolgálnának. Szociális város rehabilitáció soft programjaiban sokat segíthet a Máltai Szeretetszolgálat, a Karitász, és a Nagycsaládos Egyesület. A görög katolikus egyház, ahol ünnepeken ugyan nem túl nagy számban, de a romák is részt vesznek a miséken, szintén segítő szándékkal várja a lehetséges programok beindulását. A Régi telep akcióterületen, ahol eddig többnyire a rosszban osztoztak az emberek, most történhet valami jó, ami a változás, a nem könnyű elemelkedés felé mutat. A tervezett közösségi ház és munkatársai önkéntesei segíthetnek a helyi társadalom kohéziójának megteremtésében, megerősítésében.
9.5. BEAVATKOZÁSI
TERÜLETEK , A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK
246
Kazincbarcika anti-szegregációs terve, az objektív tényezők mérlegelése alapján kiválasztott Régi telep rehabilitációjával kapcsolatos intézkedései, a többi szegregátum integrációja csak akkor lehet sikeres, szegénységet és társadalmi kirekesztést csökkentő hatású, ha az alábbi alapelveket követi:
Az érintettek bevonására, szükségleteire épülő tervezés elsődlegessége,
Szükséglet, igény és hatás felmérésen alapuló döntés előkészítés
Minden városfejlesztési és területrendezési és szolgáltatás fejlesztés során előzetes hatásvizsgálat a szegregációs hatások kiszűrésére
Előítéleteket oldó, közösségfejlesztési-és média tevékenységgel kísért megvalósítás
Az infrastrukturális beruházásokhoz kötődők mellett a jövő fejlesztéseihez igazodó foglalkoztatási- oktatás-képzési programok biztosítása.
9.5.1. Az antiszegregáció megvalósult intézkedései
Amint azt az elemző részben írtuk, 2008-februárjában elfogadták a város és a térség közoktatásügyi esélyegyenlőségi tervét. A szükséges intézkedések megvalósítása elkezdődött: A Pollack Mihály Általános Iskolában változásokat vezettek be, a mintegy 50 SNI gyerek képzését szolgáló iskolarészben. Az épületrész korszerűen felújított, a szegregációt jelentő ajtót megszüntették, szeptembertől a tanítási rendet a közlekedési lehetőségekhez igazítják.
9.5.2. A cselekvési terv fő elemei
A cselekvési terv keretében részben városi szintű általános tevékenységek kerültek meghatározásra a foglalkoztatás, az oktatás-nevelés, a szociális ellátás és a lakhatás terén, részben az egyes szegregátumok és veszélyeztetett területek specifikus problémáinak kezeléséhez szükséges elemek kerültek rögzítésre. A cselekvési tervben meghatározott beavatkozások döntő részének forrását az európai uniós és egyéb támogatások, programok biztosítják. Ezek megvalósításához a fő feladat a kapcsolódó előkészítő és szervezőmunka, valamint szükség esetén az önrész biztosítása. Általános intézkedések Az általános intézkedések célja a szegregátumok bővülésének megakadályozása, a lakosság 247
társadalmi helyzetének javítása. Az alábbi intézkedéseket többségében az Önkormányzatnak kell kezdeményeznie, illetve megtennie annak érdekében, hogy megelőzze szegregációs területek kialakulását, csökkentse a társadalmi kirekesztődés veszélyét. Ennek érdekében: 1. Kazincbarcika Város Önkormányzata a társadalmi de-szegregációs, integrációs, esélykiegyenlítő és növelő célkitűzései megvalósítása érdekében elkészíti a város Szociális Térképét és
Települési
Esélyegyenlőségi Tervét, amely magába foglalja a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv dokumentumát, az Önkormányzat, mint 50 főnél nagyobb foglalkoztató Esélyegyenlőségi Tervét, és az Integrált Városfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs Tervét. 2. Kazincbarcika Város Önkormányzata vállalja, hogy az Anti-szegregációs Tervben és a Települési Esélyegyenlőségi tervben foglalt célkitűzések és intézkedések megvalósítása érdekében, a város egyéb stratégiai dokumentumait -mint rendeletek, koncepciók, határozatok- összhangba hozza e két dokumentummal. 3.„Az önkormányzat amennyiben erre források állnak rendelkezésre integrált környezetben való szociális bérlakás-építéssel elősegíti a telepi környezetből való kitörést.” Továbbá „elkötelezi a város magát amellett, hogy szegregátumban élő lakásigénylőnek lehetőleg a szegregátumon kívül utalnak ki lakást. A szegregátumok területén megüresedő szociális célú bérlakásokat csak a komfortosítást követően adja újra bérbe. Ezzel párhuzamosan fokozatosan törekszik a szegregátumok területén a szociális célú bérlakások számának csökkentésére, a korszerűtlen lakások számának csökkentésére és az alacsony státuszú lakosok térbeli koncentrációjának csökkentésére.” 4..„Az önkormányzat vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség, deszegregáció és integráció előmozdítását szolgáló szakmai és pénzügyi uniós, országos, regionális, megyei forrásokat és azok elérése és bevonása érdekében lépéseket tesz. Ez irányú tevékenységét évente értékeli.” 5.„Kazincbarcika Város önkormányzata vállalja az óvodai és iskolai körzethatárok felülvizsgálatán túlmenően, hogy a HHH gyermekek 25%-ot meghaladó aránykülönbségének elkerülését célul tűzi ki és érvényesíti az újonnan induló évfolyamok esetében a csoport és osztály szervezés során mind az egyes tagintézmények között, mind a tagintézményeken belül.” Határidő: 1. 2008. december 31. 2. Folyamatos 3. Folyamatos, évenkénti értékeléssel. 4. Folyamatos, évenkénti beszámolóval és értékeléssel. 5. Folyamatos, az arány csökkentésének évenkénti ellenőrzésével. Felelős: EE ügyekért felelős Alpolgármester
9.5.3. Foglalkoztatás A foglalkoztatás területén az alább részletezett munkaerő-piaci re-integrációs program 248
megvalósítását tervezi az önkormányzat. Intézkedés leírása
Munkaerő-piaci re-integrációs program Városi szintű felmérés készül a Kazincbarcikán élő, iskolából lemorzsolódott fiatalokról, fiatal felnőttekről, kulcskompetenciáikról, terveikről. Ennek alapján elősegíthető, hogy visszatérjenek a képzési rendszerbe, és befejezzék tanulmányaikat, szakmát szerezzenek. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőket ösztönzik a felnőttoktatásban való részvételre. A beiskolázásnál kikérik a Foglalkoztatási Paktum (lásd alább), illetve a Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségének véleményét, előzetes tervet készítenek a Munkaerőpiaci Alapból, az OFA-n keresztül és más forrásokból szerezhető, képzést segítő forrásokra és szolgáltatásokra. A 2001-es statisztikai adatok alapján nagyon magas a legfeljebb 8
Indoklás (helyzetelemzésben
feltárt
általános iskolai végzettségűek és a rendszeres munkajövedelemmel
problémára hivatkozás) Intézkedés célja
nem rendelkezők aránya a szegregátumokban A szegregátumok területén élők és a hátrányos helyzetű lakosság reintegrálása a munkaerő-piacra, majd a város egészébe, önértékelésük
Intézkedés
lehetséges
és életszínvonaluk emelése, a családi pozitív minták erősítése. Reintegrációs és képzési programok:TÁMOP
forrásai Felelős Az
intézkedés
EE ügyekért felelős alpolgármester, munkatárs, CKÖ képviselője Az intézkedés megvalósítása folyamatosan történik 2013.12.31-ig
megvalósításának határideje Intézkedés leírása
Foglalkoztatási program Az önkormányzat elsősorban az irányítása alá tartozó vállalatoknál, valamint az IVS és a szociális város rehabilitáció megvalósításában résztvevő vállalkozásoknál vállalja, hogy a jogszabályi keretek között munkahelyet biztosít a re-integrációs képzéseken résztvevők és más munkanélküliek számára, illetve alkalmazásukat a helyi iparűzési adó később meghatározandó arányának elengedésével is ösztönzi. Az önkormányzat vállalja továbbá, hogy hellyel és eszközökkel támogatja a munkahelyteremtésre irányuló önszerveződéseket-(szociális szövetkezet,
Kazincbarcikai
Foglalkoztatási
Paktum:–
Munkaadói,munkavállalói, munkaügyi, képzési és átképzési szervezetek,
249
civilek összefogása a foglalkoztatás javításáért. ) A város az általa kezdeményezett beruházások esetében, ahol ez lehetséges, a közbeszerzési eljárásai keretében előírja, hogy a nyertes kivitelező 100 millió Ft-nyi beruházásonként legalább 5 munkanélkülit foglalkoztasson a kivitelezés során, közöttük az esélyegyenlőtlenség Indoklás
érintettjeit, illetve pályakezdőket. A 2001-es statisztikai adatok alapján nagyon magas a legfeljebb 8
(helyzetelemzésben
általános
feltárt
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a
problémára
hivatkozás) Intézkedés célja
iskolai
végzettségűek
aránya
és
a
rendszeres
városban, különösen a szegregátumokban. A szegregátumok területén élő hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatása, rendszeres jövedelemszerző munkatevékenység révén családjuk élet feltételeinek fenntartható javulása, szegregált helyzetük
Intézkedés
lehetséges
felszámolása. ÉMOP, TÁMOP , OFA,más pályázati források
forrása Felelős Az
intézkedés
IVS megvalósításáért felelős alpolgármester Az intézkedés megvalósítása folyamatosan történik 2013.12.31-ig
megvalósításának határideje
Egyéb tervezett a foglalkoztatást érintő intézkedések: -
A munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében, valamint azzal a céllal, hogy a hátrányos helyzetűek számára munkahelyet teremtsen, az önkormányzat közmunkaprogramot működtet.
-
Vállalja továbbá a valós mobilitást eredményező, értékteremtő munkaerő-piaci reintegrációt elősegítő közmunka programok, és közcélú foglalkoztatások feltételeinek megteremtése (pl. roma diákokkal felülreprezentált iskolákban családi koordinátorok foglalkoztatása) Felelős: EE ügyekért felelős alpolgármester
Határidő: folyamatos
9.5.4. Oktatás-nevelés Az oktatás-nevelés területén az alábbi intézkedések elvégzését tervezi az önkormányzat:
250
Intézkedés leírása
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében a közoktatás társadalmi integrációs és mobilitási funkciójának érvényesítése
Bölcsödei ellátáshoz való hozzáférés megteremtése, a részvétel kiterjesztése A beóvodáztatás általánosá tétele, ehhez a jelenlegi gyakorlat megváltoztatása, az intézmények közötti releváns arányeltolódás megszüntetése. - HH-s és HHH-s gyerekek nyilvántartásának naprakész szervezése, - tájékoztatási program szervezése a HHH-s szociális státusszal járó kedvezmények köréről, ezáltal motiválva a szülőket az iskolai végzettségükre vonatkozóan nyilatkozat tételére a HHH-s szociális státusz feltárása érdekében.
Tanórán kívüli programokban, a tanulószobában és napköziben növekszik a részvételt növelni szükséges A szegregáció mielőbbi megszüntetése érdekében annak folyamatos monitorozása, - A. lemorzsolódás megakadályozása, az emelt szintű oktatásban
való részvétel, és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében ösztöndíj rendszer létrehozása, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi eredménytől függő támogatását. A város hátrányos helyzetűek által látogatott közösségi terein, és az IVS média programjában az együttműködők folyamatos Indoklás
információt nyújtanak az állami és alapítványi ösztöndíjakról. A városban az országos átlagnál alacsonyabb, de mégis magas a
(helyzetelemzésben feltárt
sajátos nevelési igényű gyermekek aránya és a hátrányos és
problémára hivatkozás) Intézkedés célja
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési
igényű
tanulók
esélyegyenlőségének megteremtése: Az óvodai részvétel, a folyamatos iskolába járás biztosítása, a tanulás megszerettetése, sikeres kimenetek Intézkedés
lehetséges
forrása Felelős Az
elérése, a továbbtanulási kedv serkentése TÁMOP, OCÖ, más pályázati források Kazincbarcika
intézkedés
megvalósításának
Önkormányzat
Intézményirányító
Osztály
CKÖ,
együttműködő civil szervezetek Önkormányzati forrásból 2013-ig, Pályázati forrás elnyerése esetén a pályázati periódus végéig, fenntarthatóság lehetőségét keresve.
határideje
251
Egyéb tervezett, az oktatás-nevelést érintő intézkedések: Az önkormányzat az óvodai körzethatárokat a jövőben is úgy fogja megállapítani, hogy ne jöjjön létre aránytalanság a HHH-s és az SNI-s gyermekeket érintően az óvodák között. Ugyan ez a cél az általános iskolai osztályokon belül is, a HHH-s és az SNI-s tanulók aránytalan koncentrációjának elkerülésére. A város óvodai és bölcsődei kapacitásai jelenleg megfelelőek. A jövőbeli beiskolázási igény felmérésére a Régi telepen a védőnők, a népesség nyilvántartóval együttműködve 2008. augusztus 31-ig felmérést készítenek a 0 -14 éves gyerekekről. Az óvodai ellátás igénybevételét a város azzal is segíti, hogy a gyermekvédelmi segélyben részesülő családok kedvezményt kapnak a díjakból. Az önkormányzat a jövő tanévtől, a gyerekek óvodába, iskolába való eljutásának megkönnyítésére tárgyalásokat kezd a Volánnal a reggeli és délutáni járatrásegítés ügyében. Az önkormányzat forrásai függvényében megteremti a városban ma még nem működő gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés személyi-és intézményi feltételeit. Ezzel összhangban forrásai függvényében mindent megtesz azért, hogy az integrált oktatást megvalósító nevelési/ módszertani eszközöket, pl. kompetencia alapú oktatás, biztos kezdet program, lépésről-lépésre program stb. bevezesse a HH/3H tanulókat koncentráltan nevelő-oktató tagintézményekben.. Felelős: Intézményirányító Osztály, EE ügyekért felelős alpolgármester Határidő: folyamatos, illetve 2008. augusztus 31.
252
9.5.5. Szociális ellátás A szociális ellátás területén az intézkedések elvégzését tervezi az önkormányzat: Intézkedés leírása
Szociális- és egészségügyi helyzet javítása A szegregátumokban élők általános higiénés körülményeinek javítása, általános,
foglalkoztatás-
egészségi
állapotának,
szenvedélybetegségeinek feltárása, gyermek-egészségügyi prevenciós és tájékoztatási program. A szenvedélybetegségek hatékonyabb Indoklás
mentális kezelésének biztosítása, szociális segítők révén A herbolyai szegregátumban megoldatlan a szeméthelyzet,
(helyzetelemzésben feltárt
patkányirtás szükséges, a HK szegregátumban nagy gond a tetvesség,
problémára hivatkozás)
igénytelenségből adódó tisztátalanság, a szegénységből adódó
Intézkedés célja
táplálkozási problémák A város általános egészségi állapotának javítása. Rágcsálómentesítés, a fertőzési gócok megszüntetése, a szegregátumokban élők, különösen a gyerekek kitettségének és egészségkárosodásainak megszüntetése, a
Intézkedés
lehetséges
szegénységből adódó betegségek megelőzése. EMOP, TÁMOP, OCÖ, más pályázati források
forrása Felelős
Polgármester, egészségügyi szakreferens. A Civil szervezetekkel és az Egyházakkal
Az
intézkedés
történő
együttműködés
javíthatja
az
intézkedés
hatékonyságát 2010. december 31.
megvalósításának határideje
Egyéb, szociális ellátást érintő intézkedések
A hátrányos helyzetűeket az önkormányzat jelenleg is negyedévente támogatásban, illetve lakásfenntartási támogatásban részesíti, amelyet az önkormányzat kimutatásai szerint a szegregátum területén élők, a város más lakótelepein pedig az idősebbek vesznek igénybe. A lakásfenntartási támogatás mellett bérlakás programot is működtet az önkormányzat, de az üresen álló lakások erősen felújításra szorulnak. o Bérlakás felújítás felelőse: Timpanon Kft., o Határidő: folyamatos, a rendelkezésre álló források függvényében
253
A Gyermekjóléti Szolgálat irányításával, a gyermekekkel való személyes kontaktus kialakításának érdekében játszóház, nyári táborok, csoportfoglalkozások szervezése állami támogatások elnyerése esetén; o Felelős: Gyermekjóléti Szolgálat o Határidő: 2009. március 31.
Az önkormányzat megvizsgálja, hogy miként lehetséges az Időskorú Gondozóház megnyitása, működtetése a legrászorultabb területeken. o Felelős: Szociális és Gyermekvédelmi Osztály o Határidő: 2009. március 31.
254
9.5.6. Lakhatási körülmények, infrastruktúra fejlesztése A lakhatási körülmények javítása területén az intézkedések elvégzését tervezi az önkormányzat: Intézkedés leírása
Lakáskörülmények fejlesztése A funkcionális városfejlesztés és a szociális város rehabilitáció együttes,
szinergikus
hatásának
érvényesítése,
infrastrukturális
fejlesztéssel, a lakások komfortossá tételével, bérlakások felújításával, újak építésével, az érintettek közreműködésére építve. Az önkormányzat saját és pályázati forrásokból pénzalapot képez a lakások
komfortosításának
és
a
lakáshoz
jutás
feltételeinek
Indoklás
támogatására, a leromlott állapotú házak felújítására A KSH adataiból látható a kisméretű és alacsony komfortfokozatú
(helyzetelemzésben feltárt
lakások aránya, az LFT számaiból a szociális bérlakásokkal
problémára hivatkozás)
kapcsolatos teherviselési problémák. A szegregáció megállításához szükséges a meglévő lakások komfortosítása mellett a lakáskínálat bővítése. Az intézkedés célja a város építészeti és természeti-környezeti
Intézkedés célja
vonzerejének növelése, a hátrányos helyzetűek emberhez méltó lakhatási
feltételeinek
kialakítása
részvételükkel,
a
település
vonzásának és népességmegtartó erejének javítása, a fiatalok Intézkedés forrása Felelős Az
lehetséges
letelepedésének, illetve megtartásának ösztönzése EMOP, TÁMOP, OCÖ, más pályázati források, vállalkozói szponzori
intézkedés
hozzájárulások EE ügyekért felelős alpolgármester, Esélyegyenlőségi munkatárs Lakások komfortosítását és lakáshoz jutást támogató alap:
megvalósításának
folyamatosan 2013.12.31-ig
határideje
Intézkedés leírása
Lakókörnyezet rehabilitációja A hiányzó, illetve részben kiépített szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és az utak pormentesítése, járdák burkolatának javítása
255
Indoklás
A helyzetelemzésből jól látható, hogy a Régi telepen kiépítetlen a
(helyzetelemzésben feltárt
szennyvízcsatorna-hálózat és nincs burkolt út. A fejlesztés révén a
problémára hivatkozás) Intézkedés célja
szegregátum lemaradása a többi városrésztől csökken. A lakásállomány komfort fokozatának és minőségének javítása
Intézkedés
lehetséges
infrastrukturális fejlesztéssel EMOP, TÁMOP, OCÖ, más pályázati források, vállalkozói szponzori
intézkedés
hozzájárulások EE ügyekért felelős alpolgármester Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének befejezése: 2013 december 31.
forrása Felelős Az
megvalósításának
Út-és járdafelújítások: folyamatosan a rendelkezésre álló források
határideje
függvényében
Intézkedés leírása
Szociális fejlesztés, közösségi létesítmények A terület rendezése, vonzó, többgenerációs új közösségi tér kialakítása, szociális és pedagógiai segítőkkel történő működtetése a Régi telepen. Pályázati forrásokból hasonló szolgáltatások működtetése a Hámán
Indoklás
Kató úti lakótelepen és a kisebb szegregátumokban A mélyszegénység és a tartós munkanélküliség
(helyzetelemzésben feltárt
átörökítésének megakadályozása csak komplex segítséggel lehetséges
problémára hivatkozás) Intézkedés célja
A szegregátumok, szociális és közösségi felzárkóztatása a többi
generációs
városrészhez, a személyes megélhetési és családi problémák „házhoz Intézkedés
lehetséges
forrása Felelős Az
intézkedés
vitt” megoldásának a biztosítása. EMOP, TIOP, más pályázati források, EE ügyekért felelős alpolgármester
megvalósításának
Régi telepen : 2010 szeptember 30.
határideje
a többi területen: 2013. december 31. források elérhetősége függvényében
Egyéb tervezett, a lakhatást érintő intézkedések: Kazincbarcika város szociális bérlakásainak hasznosítása során, a kilakoltatások az adósságkezelési és LFT adatok alapján a következő szempontokat fogja figyelembe venni:
Új kiutalt bérlakások kijelölésénél törekedni kell a szegregátum kialakulásának megelőzésére.
A felajánlott lakásfenntartás költségei legyenek összhangban az adott család jövedelmi viszonyaival (beleértve az elérhető állami és önkormányzati
256
támogatásokat is)
A lakás kiválasztásánál vegyék figyelembe a családi és egyéni szociális kötődéseket (Pl. családi kapcsolatok, iskolai beilleszkedés)
Családsegítő kövesse az új lakásba költözőket, és szükség esetén támogassa a környezetbe való beilleszkedésüket. o Felelős: Szociális és Gyermekvédelmi Osztály o Határidő: 2009. március 31.
9.5.7. Terület specifikus intézkedések Egyes problémák a lakosság egzisztenciális helyzete és összetétele alapján az adott, szegregátumként vagy veszélyeztetett területként definiált lakóterületen jelentkeznek, így kezelésük is egyedi, terület- specifikus intézkedést kíván (egyes esetekben az azonos problémák a területek összevonását indokolja). Ennek megfelelően az alábbi táblázatban mutatjuk be az egyes szegregátumok esetén, a négy szakterületen tervezett legfontosabb intézkedéseket: Azonosított probléma
Lakhatás: Herbolya Újtelep - Régi telep en rendkívül magas a komfort
Beavatkozás,
nélküli, egészségtelen, zsúfolt lakások aránya - Herbolyai szociális városrehabilitáció részeként lakókörnyezet fejlesztés,
kapcsolódó
közműfejlesztés, a komfort nélküli nem önkormányzati lakóingatlanok
tevékenység
komfortosításának elősegítése - Víz –és csatorna bekötés támogatása önkormányzati hozzájárulással
Felelős Határidő Forrás
- mobilitás elősegítése az ingatlanok piaci helyzetének javulásával Alpolgármester 2011. márc.1. ÉMOP 3.1.1 és egyéb önkormányzati források függvényében
Azonosított
Oktatás: Herbolya Újtelep - Régi telep en magas a 8 általános iskolát el nem
probléma
végzettek aránya (emellett a 14 év alattiak száma igen magas), sok gyermek nem jár óvodába, iskolába, kimarad az oktatásból
Beavatkozás, kapcsolódó tevékenység
A tervezett herbolyai városrehabilitáció keretében - Családi napközi - Tanoda program indítása- felzárkóztatás, tehetséggondozás, CKÖ ösztöndíj lehetősége - Pedellus program indítása –hiányzások csökkentése (esélynövelő roma
257
koordinátor) Buszjáratok sűrítése, kidolgozni iskolabusz beállításának lehetőségét Felelős
Alpolgármester (CKÖ bevonása)
Határidő
2011. márc.1. ill. 2009. szept.1. (járatsűrítés, iskolabusz vonatkozásában)
Forrás
ÉMOP 3.1.1 illetve egyéb önkormányzati források, pályázati lehetőségek függvényében
Azonosított
Foglalkoztatás: Herbolya Újtelep - Régi telep
probléma
foglalkoztathatósága alacsony, rendkívül magas a munkanélküliek aránya
Beavatkozás,
A tervezett herbolyai városrehabilitáció keretében
kapcsolódó tevékenység
aktív korú lakosságának
- Felnőttképzés és átképzési program (30 fő), munkatapasztalat szerzés lehetősége - FIP - Munkaszervező Iroda létrehozása, foglalkoztathatósági felmérés készítése, munkalehetőségek kutatása, - szociális szövetkezet létrehozásának támogatása
Felelős
Alpolgármester (Munkaügyi Központ bevonása)
Határidő
2011. márc.1.
Forrás
ÉMOP 3.1.1 OFA-szociális szövetkezet vonatkozásában
258
Azonosított
Egészségügy: Herbolya Újtelep - Régi telep egészségügyi mutatói a városi
probléma
átlagnál rosszabbak, a higiénés körülmények komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, a prevenció feltételei nem adottak
Beavatkozás, kapcsolódó tevékenység
A tervezett herbolyai városrehabilitáció keretében - szűrőszoba létrehozása, prevenció, orvosi ellenőrzés feltételeinek biztosítása - szociális munkások kiképzése, a lakosság egészségügyi, táplálkozási problémáinak folyamatos követése a Családsegítő Program részeként - illegális szemétlerakók megszűntetése, szennyvízelvezetés Kapcsolódó intézkedés: rágcsálóirtás, a fertőzésveszélyt jelentő ólak, árnyékszékek elbontása
Felelős
Alpolgármester (SzSzK)
Határidő
2011. márc.1.
Forrás
ÉMOP 3.1.1 illetve önkormányzati és pályázati források függvényében
Azonosított
Lakhatási mobilitás: Herbolya Újtelep - Régi telep lakosságának jelenleg nincs
probléma
reális esélye az elköltözésre, mert ingatlanjaik gyakorlatilag nem forgalomképesek – nincs a jobb körülmények közé költözésnek anyagi fedezete
Beavatkozás, kapcsolódó tevékenység
- mobilitás elősegítése a fejlesztések eredményeként javuló ingatlanpiaci helyzettel - Mobilizációs program kidolgozása, a szociális bérlakás fejlesztéseknél, gazdálkodásnál érdekeik, a nagyobb lakásba költözés igényének figyelembe vétele
Felelős
Önkormányzati esélyegyenlőségi referens
Határidő
2013. június
Forrás
önkormányzati és pályázati források függvényében
Azonosított
Lakhatás: Hámán Kató lakótelep
probléma
Szegregált, zsúfolt, lelakott lakások és épületek, jelentős lakbértartozások, A szegregátum növekedésének a veszélye a Jókai térről ideiglenesen átköltözők révén
Beavatkozás,
Lakhatás, lakókörnyezet fejlesztés, rehabilitáció
259
kapcsolódó
A keresővel rendelkező családok számára lakás felújítási támogatási konstrukció
tevékenység
kidolgozása Bérlakások felújítása, lakásfoglalók kivezető programjának megteremtése Lakhatási mobilitás biztosítása új telkek kialakítása a szegregált lakáshelyzet oldására Egyedi re-integrációs program készül a Jókai térről ideiglenesen fizetési hátralékaik miatt átköltöző, illetve a Hámán Kató lakótelepen fizetési hátralékkal küldők helyzetének megoldására. A
Jókai
térről
ideiglenesen
beköltözők
feszültségmentes
beilleszkedését
közösségfejlesztő szociális munkás és programok segítik Felelős
EE ügyekért felelős alpolgármester
Határidő
2010. december 31.
Forrás
önkormányzati és pályázati források függvényében
Azonosított
Oktatás: Hámán Kató úti lakótelep
probléma
Sok gyermek, iskoláztatási problémák, ingerszegény környezet miatt lemaradás a fejlődésben
Beavatkozás,
A herbolyai programban kiképzett szociális asszisztensek segítségével mentális
kapcsolódó
segítő programok
tevékenység
Tanoda program indítása- tehetségek felismerése, kiemelése Pedellus program indítása –hiányzások csökkenése „Fiatal belváros” foglalkoztató program szervezése a hasznos időtöltés elősegítése és a tehetséggondozás érdekében
Felelős
Önkormányzat illetékes osztályok, CKÖ bevonása
Határidő
2009. március
Forrás
ÉMOP, egyéb pályázati források függvényében
260
Azonosított probléma
Egészségügy-szociális ellátás: Hámán Kató lakótelep A lakások zsúfoltságából adódó egészségi problémák, fertőzésveszély, táplálkozási gondok
Beavatkozás,
A lakások higiénés feltételeinek javítása, gyakoribb védőnői látogatással,
kapcsolódó
tanácsadással, karitatív segítséggel. Preventív és támogató megoldások a
tevékenység
szegénységből adódó táplálkozási problémák megoldására, fokozott orvosi ellenőrzés
Felelős
Polgármester, vezető főtanácsos Helyi közösség
Határidő
2009. június
Forrás
ÉMOP
Azonosított
Lakhatás: Május 1. út
probléma
A 2-24. szám alatt lakók 60-70 %-a roma, nagycsaládok, zsúfolt lakások, jelentős hátralékok
Beavatkozás, kapcsolódó tevékenység
Lakhatás, lakókörnyezet fejlesztés A keresővel rendelkező családok számára lakásfelújítási támogatás biztosítása Lakhatási mobilitás biztosítása új telkek kialakításával a szegregált lakáshelyezet oldására
Felelős
Alpolgármester
Határidő
2010. december 31.
Forrás
Önkormányzati, pályázati források
Azonosított
Egészségügy: Május 1. út
probléma Beavatkozás,
Rossz higiénés feltételek, betegségeknek való kitettség Egészségügy-szociális ellátás
261
kapcsolódó tevékenység
A lakások higiénés feltételeinek javítása, gyakoribb védőnői látogatással, tanácsadással, karitatív segítséggel. A szenvedélybetegségek szülői háttérből adódó átörökítésének
megakadályozása.
Preventív
és
támogató
megoldások
a
szegénységből adódó táplálkozási problémák megoldására, fokozott orvosi ellenőrzés Felelős
Polgármester, Helyi közösség, Nagycsaládosok Egyesületének bevonásával
Határidő
2009. június
Forrás
Önkormányzati, pályázati források függvényében
Azonosított
Lakhatás: Építők útja
probléma
Egy lakótömb, kb. hat lépcsőház, a roma lakosság aránya kb. 70 %, többgenerációs együttélés, zsúfoltság
Beavatkozás, kapcsolódó tevékenység
Lakókörnyezet fejlesztés A keresővel rendelkező családok számára lakás felújítási támogatás biztosítása Lelakott bérlakások felújítása önkormányzati forrásból Lakhatási mobilitás biztosítása új telkek kialakításával
Felelős
Alpolgármester
Határidő
2010. december 31.
Forrás
Önkormányzati, pályázati források
Azonosított
Egészségügy: Építők útja
probléma Beavatkozás, kapcsolódó tevékenység
Rossz higiénés feltételek, betegségeknek való kitettség Egészségügy-szociális ellátás A lakások higiénés feltételeinek javítása, gyakoribb védőnői látogatással, tanácsadással, karitatív segítséggel. A szenvedélybetegségek szülői háttérből adódó átörökítésének
megakadályozása
Preventív
és
támogató
megoldások
a
262
szegénységből adódó táplálkozási problémák megoldására, fokozott orvosi ellenőrzés Felelős
Polgármester, helyi közösség, civilek, Nagycsaládosok Egyesülete)
Határidő
2009. június
Forrás
Önkormányzati, pályázati források függvényében
Azonosított probléma
Jókai tér 10-12 roma család, aszociális magatartásuk miatt más roma közösségekkel is elfogadási problémáik vannak
Beavatkozás,
Kiköltöztetési terv kidolgozása
kapcsolódó tevékenység Felelős
Polgármester CKÖ bevonásával
Határidő
2010. december 31.
Forrás
Önkormányzati, pályázati források függvényében
263
Azonosított probléma
Kossuth utca: Hat családi házban, ill. azok hátsó traktusaiban összesen 49 fő él rokoni kapcsolatban ill. albérlőként, a romák vannak kisebbségben. A munkanélküliség, estenként a szülők alkoholizmusa és a gyermekek ideiglenes gondozásba kerülése jelent problémát.
Beavatkozás,
Fokozott figyelem a veszélyeztetett területen élők számának növekedésére, a
kapcsolódó
munkaerőpiaci reintegráció, a gyermekek iskoláztatásának és egészségének védőnői
tevékenység
és családsegítői figyelemmel kísérése, a lakhatási mobilizáció segítése
Felelős
Szociális és gyermekvédelmi Főosztály
Határidő
2010. december 31.
Forrás
Önkormányzati, pályázati források függvényében
Azonosított
Foglalkoztatás:-Hámán Kató út, Május 1 út, Építők útja, Jókai tér, Kossuth
probléma
utca
Beavatkozás,
A foglalkoztatási paktum lehetőségeket keres a városban és a kistérségben
kapcsolódó tevékenység
A város fejlesztési és rehabilitációs programjaiban való részvétel Részvétel a közmunkaprogramban
Felelős
EE Alpolgármester
Határidő
2009. június
Forrás
ÉMOP, Önkormányzati, pályázati források függvényében
264
Azonosított
Oktatás: - Május 1 út, Építők útja
probléma Beavatkozás, kapcsolódó tevékenység
A munkaerőpiaci reintegráció biztosítása átképzéssel, mentális segítséggel, A felnőttoktatásban való részvétel ösztönzése Csatlakozás a Hámán Kató úti Tanoda és Pedellus programokhoz, azok fokozatos kiterjesztése a veszélyeztetett területek mindegyikére
Felelős
EE Alpolgármester
Határidő
2009. szeptember
Forrás
Önkormányzati, pályázati források függvényében
9.5.8. Az egyes intézkedések indikátorai Munkaerő-piaci re-integrációs program
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az intézkedés eredményességét mérő
Átlátható képzettségi helyzet és képzési igények
Képzésre jelentkezők száma 60 /Fő
A
indikátor középtávon (3 év)
képzésre
jelentkezők
számának
alakulása,
-növekedés- a lemorzsolódás tervezett arányának- 5% tartása, illetve a képzést sikerrel befejezők aránya-75% fölött
Az intézkedés eredményességét mérő
indikátor hosszú távon (6 év)
a legfeljebb 8 általános végzettségűek arányának 10 %-s csökkenése
a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányának csökkenése, min. 2%
265
Foglalkoztatás
Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az IVS által teremtett új munkahelyek száma 25 db Új belépők a szegregátumokból, a reintegrációs képzés résztvevőiből 15 fő
A
foglalkoztatási
vállalkozások,
képző
paktumban
résztvevő
intézmények,
civil
szervezetek stb. száma – 15 résztvevő Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor középtávon (3 év)
A munkanélküliek arányának csökkenése-2 %, különösen a tartós munkanélküliek között. A tartósan-legalább
egy
évig
vagy
tovább
foglalkoztatottak aránya az új foglalkoztatottakon belül 50 fő Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor hosszú távon (6 év)
A városfejlesztés és rehabilitáció által teremtett -100-
és
megőrzött
munkahelyek
száma,
a
lakhatással és az életminőséggel kapcsolatos szociális kiadások csökkenésének %-a, a város megtartó erejének növekedése-visszatérők fiatal diplomások,
-a
pályakezdő
munkanélküliek
számának csökkenése – 20 %-os csökkenés
266
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében a közoktatás társadalmi integrációs és mobilitási funkciójának érvényesítése
Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az óvodai beiratkozások számának növekedése, db A fejlesztéssel érintett HH/ HHH gyerekek száma, fő Az óvodába járó HHH-s gyerekek aránya 30 % -l nő
Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor középtávon (3 év)
A hiányzások, lemorzsolódások csökkenése 30% Az integrált nevelésbe bevont gyermekek aránya 30%-l nő
Az általános iskolai képzésből lemorzsolódó gyermekek arányának csökkenése, 50 %
Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor hosszú távon (6 év)
A középfokú oktatásban továbbtanuló gyermekek aránya, 25 %
A középiskolát sikerrel befejezők aránya 25%
Szociális és egészségügyi helyzet javítása
Az
intézkedés
eredményességét
A fertőzésveszély akut forrásainak elhárítása,
mérő indikátor rövidtávon (1 év)
patkánymentesség és megoldott szemétszállítás
Az
A szűrővizsgálatokban résztvevők száma. Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor középtávon (3 év)
éhezés illetve szegénység kenyéralapú táplálkozási szokásaiból adódó problémák, csökkenése, a kezelésre
került,
szenvedélybetegek
száma
illetve –
gyógyult
szűrővizsgálaton
résztvevők – 500 fő
Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor hosszú távon (6 év)
Egészséges lakhatási és életfeltételek, javuló életszínvonal mellett javulnak a morbiditási és a mortalitási adatok - 15 %-os javulás
267
Lakáskörülmények fejlesztése
Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor rövidtávon (1 év)
A lakáskörülmények javulását jelző komfortfokozat változások,
-
50
lakás
komfortfokozatának
javulása Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor középtávon (3 év)
A fejlesztés eredményeként létrejövő bérlakások száma, db új parcellázás db, a lakás mobilitásban résztvevők száma/háztartás
Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor hosszú távon (6 év)
-
bérlakás 20 db
-
új parcellázás 25 db telek
-
mobilitásban részvevők száma 30 háztartása
A felújítási és lakáshoz jutási támogatásban résztvevők száma /fő A komfortos lakások aránya 30%-al nő.
Lakókörnyezet rehabilitációja
Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az
intézkedés
Kiépített szennyvízcsatorna-hálózat hossza, 1,2 km
A fejlesztéssel érintett lakások száma, 50 db
Felújított utak, járdák hossza, 500 m
eredményességét
Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 15
mérő indikátor középtávon (3 év)
%-kal csökken
Az
Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 30%
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor hosszú távon (6 év)
-kal csökken
268
Szociális fejlesztés, közösségi létesítmények
Az
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az
intézkedés
Fejlesztéssel érintett terület nagysága, 580 m 2
A fejlesztésben érintett lakónépesség száma, 700 fő
eredményességét
A programokban résztvevők száma, elégedettsége,
mérő indikátor középtávon (3 év)
Lakossági elégedettség, kérdőíves felmérés 90 %
Az
A
intézkedés
eredményességét
mérő indikátor hosszú távon (6 év)
kölcsönös
tolerancia
erősödése-
együttműködések, kevesebb hátrányos helyzetű gyermek. Lakossági attitűd és elégedettségmérés
9.5.9. Az ASZT mobilitási programja
Az antiszegregációs terv rövid és hosszú távú célkitűzései akkor valósulhatnak meg, ha a fejlesztés, a rehabilitáció, és ennek kísérőprogramjai valóban csökkentik az szegregáció okozta térbeli távolságokat, ha megindul a városrészek és lakóik fizikai és emberi közeledése. Az építészeti –és infrastrukturális beavatkozások ennek csak első, igen fontos lépését jelentik. Emellett a foglalkoztatás és annak bővülése adja a változások fenntarthatóságának garanciáját. A távlatos, generációk sorsát érintő változások kulcskérdése, hogy az érintett felnőttek be-és visszakapcsolódjanak az oktatásba és a szakképzésbe. Hogy gyermekeik stabil iskolai
részvétele,
inkluzív
pedagógusi
környezetben,
hátránykiegyenlítő,
integráló
programokkal ismerkedve esélyt adjon az általános iskola, és a középiskola elvégzéséhez is, piacképes tudás megszerzéséhez közép, és felsőfokon. A térbeli mobilitás önmagában segíthet ebben, ami Régi telep esetében azt jelenti, hogy nő az ingatlanok piaci értéke, a komfortosabb lakástulajdon lakóhely változtatási lehetőséget biztosít. A Hámán Kató úti lakótelep és más szegregátumok és veszélyeztetett területek lakói számára a foglalkoztatással javuló egzisztenciális feltételek adnak lehetőséget arra, hogy új parcellázások révén, önkormányzati támogatással változtassanak helyzetükön.
269
9.5.10. Városfejlesztési elképzelések a szegregátumokon kívül
Az önkormányzat határozott szándéka, hogy a jelenleg megvalósítás alatt lévő, illetve a 200713-as időszakban megvalósítani kívánt városfejlesztési, város rehabilitációs programok eredményeiből a szegregált területen élők egyenlő eséllyel részesüljenek. Az egyes fejlesztési beavatkozások részleteinek megtervezésekor ezért erre kiemelt figyelmet fordít. A megvalósításra kerülő foglalkoztatási és közoktatás fejlesztési projekteknek kifejezett célcsoportját képezik a szegregált területen élők, így részesedésük a projekt eredményeiből biztosított.
9.5.11. Monitoring és nyilvánosság biztosítása
Az önkormányzat vállalja, hogy a létrehozandó Kistérségi Foglalkoztatási Paktum keretében vagy más módon koordinációs fórumot hoz létre. Ebben ott lesznek a megvalósításban érintett önkormányzati szervezetek vezetői, illetve a felelős tisztségviselők, a CKŐ és a civil szféra képviselői, stb. A fórum folyamatosan nyomon követi a projektek megvalósítását, gondoskodik az érintettek véleményének kikéréséről, alternatív javaslatok felvetéséről, a megvalósult intézkedésekkel kapcsolatos elégedettség méréséről. A feladatok teljesítéséről és az antiszegregációs terv keretében megvalósuló fejlesztések állásáról az egyes intézkedések felelősei negyedévente beszámolnak a Képviselő - testületnek. A Képviselő - testület mellett folyamatosan tájékoztatják majd a közvéleményt a helyi sajtón keresztül, az önkormányzat és az egyes intézmények honlapjain, valamint félévente lakossági fórumok keretében is. A stratégiához kapcsolódó település-marketing program keretében dokumentálják a fejlesztés és a rehabilitáció lépéseit, meghatározott ütemterv szerint, a fejlesztés fontos állomásihoz igazodva országos nyilvánosságot biztosítanak a szegregáció megállítása és felszámolása eredményeinek, jó gyakorlatainak, illetve az integrált városfejlesztés minden olyan lépésének, amely lehetőséget ad befektetők és vállalkozók vonzására, az intézkedések fenntarthatóságának biztosítására.
Felelős: Kommunikációs
Szolgáltatások Divízió
270
10.A MEGFOGALMAZOTT CÉLOK KÖRNYEZETI HATÁSAI
A célok, illetve tevékenységek megvalósítása során energia és anyagtakarékos megoldásokat választunk oly módon, hogy a természeti környezet állapota ne sérüljön. Így, a szállítási és utazási távolság - a helyi építési vállalkozások bevonása miatt - jelentősen csökken. A felhasznált anyagok beépítésekor környezetbarát anyagokat használunk fel. Az aktiválást követően jelentős szerepe van az optimális helykihasználásnak, ami energiatakarékos és hatékony működtetést eredményez A Integrált
Városfejlesztési
Stratégia
kijelölt
valamennyi
céleleme
a
környezeti
fenntarthatóság megvalósításához is hozzájárul. A zöldterület növekedése, a városrendezés, épületek felújítása az életminőség javulása mellett a lakosság egészségi állapotának javulását szolgálja. Fontos szempont, hogy egyetlen elem megvalósítása sem jár környezeti értékek feláldozásával, nem történik környezeti veszteség. Összességében az Integrált Városfejlesztési Stratégia a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével, a természeti és környezeti értékek megóvása mellett került kidolgozásra.
271
Záradék
Kazincbarcika Város Képviselőtestülete 2008. június 13-án tartott ülésén a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját és az annak részét képező Anti-szegregációs Tervet ELFOGADTA
2008.
június 13. Szitka Péter polgármester
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát és az Anti-szegregációs Tervet az anti -szegregációs mentorok jóváhagyták. 2008. június
Rézműves Gabriella szakértő
Wágner Lakatos Tamás szakértő
272
