HELYZETFELMÉRÉS
Augsburg, 1999. október 31. Katolikus és evangélikus egyházi kiátkozások visszavonása Először t ö r t é n i k meg a Luther M á r t o n által 1517-ben Wittenbergben elindított egy házi reformáció óta, hogy a r ó m a i katolikus e g y h á z n a k a T r e n t ó b a n t a r t o t t zsinaton (1545-1563) a reformáció k ö z p o n t i t a n í t á s á r a v o n a t k o z ó k i á t k o z á s a és a m á s i k rész ről az evangélikus e g y h á z n a k a hitvallási iratokban foglalt, a katolikus t a n í t á s r a k i mondott k i á t k o z á s a ünnepélyesen visszavonásra kerül. Az ü n n e p Augsburg (Agosta) v á r o s á b a n , N é m e t o r s z á g b a n lesz, azon a helyen, ahol az evangélikusok 1530-ban V. Károly császár elé t e r j e s z t e t t é k az Ágostai Hitvallást. 1999. október 31-én délelőtt 11 órakor a k é t egyház képviselőinek együttes ü n n e p é l y e s istentiszteletén t ö r t é n i k meg az aláírása annak a Közös Nyilatkozatnak, a m i t a L u t h e r á n u s Világszövetség és a V a t i k á n i K e r e s z t é n y Egységet Előkészítő F ő p a p i T a n á c s Közös Bizottsága t ö b b év m u n k á j a n y o m á n dolgozott k i az Isten előtti m e g i g a z u l á s teológiai kérdéséről. Az a l á í r á s r a k e r ü l ő Közös Nyilatkozat leglényegesebb megállapítása: „A Luthe r á n u s Világszövetség és a Katolikus E g y h á z e g y ü t t j e l e n t i k i a k ö v e t k e z ő k e t : Az evangélikus e g y h á z a k t a n í t á s a , amint ebben a Közös Nyilatkozatban kifejezésre j u tott, nem esik a T r e n t ó i Zsinat elítélő h a t á r o z a t a i alá. Az e v a n g é l i k u s h i t v a l l á s o k el ítélő nyilatkozatai nem i l l e t i k a R ó m a i Katolikus E g y h á z t a n í t á s á t , amint az ebben a Közös Nyilatkozatban kifejezésre j u t o t t . ... Együtt valljuk meg: Egyedül kegyelem ből, Krisztus üdvözítő munkájába vetett hit által és nem a mi részünkről meglévő bármely érdem szerint fogad el minket Isten és kapjuk a Szentlelket, aki megújítja szívünket és egyúttal fölkészít és felhív a jó cselekedetekre." A katolikus egyház I I . V a t i k á n i Zsinata u t á n R ó m a és Genf, a L u t h e r á n u s Világ szövetség és a Katolikus E g y h á z 1967 óta folytatnak teológiai p á r b e s z é d e t nemzet közi szinten. Egy dialógus-bizottság k é s z í t e t t e el 1986-1994 között a m e g i g a z u l á s ról szóló Közös Nyilatkozatot. A jelenleg m u n k á l k o d ó , R ó m a és Genf által kijelölt e g y ü t t e s evangélikus-katoli kus b i z o t t s á g 1995 ó t a tíz-tíz résztvevővel az egyház apostolisága kérdésével foglal kozik é v e n t e egy-egy ü l é s e n , a k o r á b b i Rottenburg-Stuttgarti, jelenleg pedig a vati k á n i a d m i n i s z t r á c i ó b a n dolgozó püspök, Prof. Dr. Walter Kasper t á r s e l n ö k l e t é v e l a V a t i k á n m e g b í z á s á b ó l , és Dr. Harmati Béla p ü s p ö k ü n k társelnökletével, a L u t h e r á nus Világszövetség megbízásából. Az a l á í r á s augsburgi e s e m é n y é t a Bajor Televízió élő a d á s b a n az Eurovisio-val e g y ü t t közvetíti. J e l e n t ő s s z á m u n k r a az e s e m é n y napja is, hiszen o k t ó b e r 31. az e v a n g é l i k u s e g y h á z b a n a reformáció ü n n e p e annak e m l é k é r e , hogy L u t h e r M á r t o n 1517. o k t ó b e r 31-én szögezte k i az egyház m e g ú j í t á s á r a v o n a t k o z ó 95 t é t e l é t a wit tenbergi v á r t e m p l o m k a p u j á r a . O k t ó b e r 3 0 - á n k e z d ő d n e k az ü n n e p s é g e k ö k u m e n i k u s istentiszteletekkel Augsburg v á r o s a templomaiban. O k t ó b e r 31-én, v a s á r n a p délelőtt 10.30-kor a kato likus k a t e d r á l i s b ó l i n d u l a menet az evangélikus Szent A n n a templomba, ahol öku menikus istentisztelet k e r e t é b e n k e r ü l sor k ö r ü l b e l ü l 11.15-kor a m e l l é k e l t Közös Közlemény aláírására.
A Lutheránus Világszövetség és a Római Katolikus Egyház Közös Közleménye Augsburg, 1999. október 31. 1. Azoknak a m e g á l l a p o d á s o k n a k az alapján, amelyek a m e g i g a z u l á s t a n í t á s á v a l kapcsolatos Közös Nyilatkozatban m á r kifejezésre j u t o t t a k , a L u t h e r á n u s Világ szövetség és a K a t o l i k u s Egyház e g y ü t t j e l e n t i k i a következőket: „A m e g i g a z u l á s t a n í t á s á n a k é r t e l m e z é s e , amint az a Közös Nyilatkozatban megszövegezést nyert, mutatja azt, hogy egyezés van a m e g i g a z u l á s t a n í t á s á n a k alapvető i g a z s á g a i b a n a l u t h e r á n u s o k és katolikusok között ( K N Y 40.) E n n e k az egyezésnek az alapján a L u t h e r á n u s Világszövetség és a Katolikus e g y h á z e g y ü t t jelenti k i a a k ö v e t k e z ő ket: Az e v a n g é l i k u s e g y h á z a k t a n í t á s a , a m i n t ebben a Közös Nyilatkozatban kife j e z é s r e j u t o t t , nem esik a T r e n t ó i Zsinat elítélő h a t á r o z a t a i alá. Az e v a n g é l i k u s h i t vallások elítélő nyilatkozatai nem i l l e t i k a R ó m a i Katolikus E g y h á z t a n í t á s á t , amint az ebben a K ö z ö s Nyilatkozatban kifejezésre j u t o t t . " ( K N Y 41.) 2. Hivatkozással a L u t h e r á n u s Világszövetség T a n á c s á n a k h a t á r o z a t á r a a Közös Nyilatkozattal kapcsolatban, amely 1998. j ú n i u s 16-án kelt és arra a válaszra, ame lyet a Katolikus E g y h á z 1998. j ú n i u s 25-én a Közös Nyilatkozatra adott, valamint azokra a k é r d é s e k r e , amelyek m i n d k é t oldalról felvetődtek, a mellékelt F ü g g e l é k (Annex) tovább p o n t o s í t j a azt a megegyezést, amelyet a közös Nyilatkozatban elér tek és világossá teszi, hogy a k o r á b b i közös t a n í t á s b e l i elítélések nem é r v é n y e s e k a párbeszéd r é s z t v e v ő i n e k t a n í t á s á r a , amint az a Közös Nyilatkozatban kifejezésre jutott. 3. A p á r b e s z é d m i n d k é t résztvevője e l h a t á r o z t a , hogy folytatja és elmélyíti a meg igazulás t a n í t á s á r ó l szóló bibliai alapok t a n u l m á n y o z á s á t . Ugyancsak keresik a megigazulás t a n í t á s á n a k további közös m e g é r t é s é t mindazon túl, amivel a Közös Nyilatkozat és a csatolt Függelék foglakozik. Az elért megegyezés alapján k í v á n a t o s a folyamatos p á r b e s z é d , különösen azokban a k é r d é s e k b e n , amelyeket a Közös N y i latkozat maga is e m l í t ( K N Y 43.), valamint t o v á b b i t i s z t á z á s szükséges annak é r d e kében, hogy elérjék a teljes egyházi közösséget, egységet a különbözőségekben, amelyben a megmaradt különbségek „ k i e n g e s z t e l ő d n e k " és nem jelentenek t ö b b é elválasztó t é n y e z ő k e t . L u t h e r á n u s o k és katolikusok a közös bizonyságtétel é r d e k é ben folytatni k í v á n j á k ö k u m e n i k u s erőfeszítéseiket, hogy a megigazulásról szóló ta n í t á s t a mai emberek s z á m á r a é r t h e t ő nyelven tolmácsolják, k o r u n k egyéni és t á r sadalmi k ö v e t e l m é n y e i n e k megfelelően.
Az aláírás ezen tényével a Katolikus Egyház és a Lutheránus Világszövetség a megigazulásról szóló Közös Nyilatkozatot a maga teljes egészében megerősíti. (A fenti írást Dr. H a r m a t i Béla püspök közölte a szerkesztővel 1999. szeptember 21-én.)
A pápa fordul Lutherhez (A Spektrum 1997. évi címlapjáról)
IFJ. FASANG ÁRPÁD
Merre van előre? A cím nem t a l á l ó s kérdés. Költői k é r d é s n e k sem s z á n t a m , azt nem szokás megvála szolni. Belőle az utóbbi, s z á m o m r a négy kemény év - m á s o k t ö p r e n g é s e i által is meg osztott - s u m m á j a olvasható k i .
Kérdéseim A r e n d s z e r v á l t á s óta a magyar n é p milyen u t a t t e t t meg? J ó vagy rossz i r á n y b a n ha ladt-e az o r s z á g szekere? A nagy változások ellenére a lényeget - azaz az emberek közötti kapcsolatok minőségét tekintve - nem i n k á b b egy helyben toporog-e? Egy általán meg tudja-e fogalmazni m a g á n a k , hogy milyen t á r s a d a l m a t szeretne formál ni ö n m a g á b ó l ? Feldolgozta-e m á r mindazt, amit a kommunizmus, a szovjet meg szállás s z á m á r a jelentett? A „létező szocializmus" k o r s z a k á t minek t e k i n t i : a t ö r t é nelmi v á l t o z á s o k t e r m é s z e t e s a l a k u l á s á n a k , vagy z s á k u t c á n a k ? Tudom, e k é r d é s e k nemcsak engem, m á s o k a t is foglalkoztatnak. Dr. Antalóczy Zoltán kardiológus, emeritus professzor következő sorait s z e r e t n é m idézni: „Néhány évvel ezelőtt Philadelphiában járva megcsodáltam az ottani Szépművé szeti Múzeumot. Chagall egyik festményén megakadt a szemem. A festmény egy olyan embert ábrázol, akinek fordítva van feltéve a feje. Arccal így nem előre néz, ha nem hátra. Mögötte egy felrobbantott templom hullik alá. A kép jobb oldalán egy fel irat: O Bozse, 1997. Azóta sem tudok ettől a látványtól szabadulni. A festmény egyébként a Szovjetuniót és a szovjet rendszert szimbolizálja. A rendszer nem előre ment, hanem hátra." A r e n d s z e r v á l t á s óta i m m á r majd egy évtized telt el, s az a z ó t a szerzett tapasz talataink feljogosítanak arra is, hogy m e g k é r d e z z ü k : a kommunista világrendszer csendes, v é r t e l e n k i m ú l á s a u t á n nemcsak Kelet-Európa, hanem az egész világ, az emberiség merre halad? Egy szebb és boldogabb jövő körvonalai kezdenek kirajzo lódni, vagy egy új szellemi rabszolgaság, egy m o d e r n i z á l t , k o m p u t e r i z á l t vaskor fe nyegető á r n y é k a kezd megjelenni a l á t h a t á r o n ? Törvényszerű-e, hogy a szegénység gel párosuló p r i m i t í v s é g a r o m b o l á s ö s z t ö n e i t éleszti fel a fiatalabb n e m z e d é k e k ben? S z ü k s é g s z e r ű - e , hogy a nyomorultak m é g s z á n a l o m r a m é l t ó b b a k , a dölyfös k i vagyiságtól pöffeszkedők m é g ellenszenvesebbek legyenek? Mivel m a g y a r á z h a t ó , hogy m i k ö z b e n szerencsétlen öreg emberek m e n t i k apró kis m o t y ó i k a t az árvíz ál tal p u s z t í t o t t lakásaikból, „dáridó"-tól hangos a m é d i a által m a n i p u l á l t ország? Tavasszal a h í r ü g y n ö k s é g e k elborzasztó k é p e k e t közöltek Koszovóból, ahol a vandalizmus i s m é t tombolt. A temetetlen holtak l á t v á n y a u t á n az ember nem tehe tett m á s t , m i n t hogy Chagall-lal e g y ü t t felkiáltson: „0 Bozse, 1999." Miért is í r o m e sorokat? Azért, hogy e m l é k e z t e s s e m az olvasót, m i zajlik körülöt t ü n k , hogy é r z é k e l t e s s e m , ilyen korban kell egy magamfajta é r t e l m i s é g i n e k - leg alább lelkiismerete n y u g t a t á s a é r d e k é b e n - tollat ragadnia. Megszólalásomnak kü lönben egyszerű oka van. A CREDO c í m ű folyóirat szerkesztője m e g k é r t , hogy oszszam meg t i t k a i m a t az olvasóval az u t ó b b i k é t évben megjelent, á l t a l a m r é s z b e n í r t és szerkesztett k é t könyv: Az (magyar) értelmiség hivatása, Hivatás és Hitvallás, (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 1997., 1998. - mintegy ezerötszáz oldal) létrejöt t é n e k k ö r ü l m é n y e i r ő l . Úgy é r z e m , hogy ez i r á n y ú tapasztalataim k ö z r e a d á s á n a k m é g nem j ö t t el az ideje. Azt tervezem, hogy k é t évtized m ú l v a - ha m e g é r e m - egy külön k ö n y v e t fogok írni az i m é n t e m l í t e t t publikációk megszületéséről, az á l t a l u k gerjesztett szellemi h u l l á m o k r ó l és azok k é s ő b b i h a t á s á r ó l . A „látlelet"-ről és a
„kórlelet"-ről, m e r t a k ö n y v e k b e n t a l á l h a t ó , összesen 186 szerző í r á s á t az ezredfor duló magyar szellemi röntgenkép-tárának is tekintem. E cikk k e r e t é b e n csak arról s z e r e t n é k t u d ó s í t a n i , hogy e k ö n y v e k m e g s z ü l e t é s é n e k k ö s z ö n h e t ő e n milyen újabb k é r d é s e k foglalkoztatnak, ezek együttes t i s z t á z á s a r é v é n - bizton r e m é l e m - előbb re megy az o r s z á g é s az emberiség. A „véletlen" is k ö z r e j á t s z o t t abban, hogy e gondolatokat most p a p í r r a vetem. A Londonban élő Pátkai Róbert evangélikus lelkésszel a n y á r folyamán ö s s z e f u t o t t a m egy D e á k t é r i v a s á r n a p i istentisztelet u t á n . O h í v o t t meg az E u r ó p á b a n s z e r t e s z é t szolgáló magyar e v a n g é l i k u s lelkészek szokásos évi találkozójára, amelyet a szlové niai Moravske Teplicében t a r t o t t a k szeptember elején. Először e l ő t t ü k fejtettem k i „ e r e t n e k " gondolataimat a politika és a k u l t ú r a jövőbeni viszonyáról. Az előadás u t á n é l é n k p á r b e s z é d alakult k i , sok-sok kérdéssel, amelyek szintén b e é p ü l t e k ebbe az i r o m á n y o m b a . Ilyen é r t e l e m b e n t e h á t egy kollektív m u n k a e r e d m é n y e i t teszem közzé, visszaigazolva annak a m o n d á s n a k az igazát, hogy a gondolkodás - b á r lát szólag egyéni, individuális t e v é k e n y s é g - valójában p á r b e s z é d b e n és t ö b b s z ó l a m b a n teljesedik k i . A nagy ú t k e r e s é s e k , de a k i ú t t a l a n s á g o k k o r s z a k á t is éljük, amelyek közös jel l e m v o n á s a , hogy l é p t e n - n y o m o n belebotlunk a k u l t ú r a é s a politika t i s z t á z a t l a n v i szonyából a d ó d ó sok-sok „ k e l l e m e t l e n s é g b e " . Ilyen „ k e l l e m e t l e n s é g " p é l d á u l a m ú l t u n k elviselése, amely (a k ö z h i e d e l e m m e l e l l e n t é t b e n ) j e l e n ü n k e t és j ö v ő n k e t is formálja. Gondolom, nem vagyok egyedül, a k i ú g y véli, hogy a m ú l t nem (csak) m ú z e u m b a való dolgok t á r h á z a , hanem az e m b e r i s é g kiapadhatatlan tapasztalat forrása, a m i t nem lehet „végképp eltörölni". Ezzel az életfelfogással szemben m a n a p s á g a „ b u l d ó z e r - t e c h n i k a " a l k a l m a z á s a a divatos. Á l t a l a egy-két nap alatt semmivé lehet t e n n i é v e z r e d e k szorgos m u n k á i n a k e r e d m é n y é t , hogy helyet lehessen teremteni valami „új"-nak. A s z o m o r ú ebben az, hogy e „buldózer-effektus" rendszerint nem a t e r e m t ő fantázia, a m ű v é s z i képzelő erő s z ü l e m é n y e , hanem a politikai akarat m a n i f e s z t á l ó d á s a . B r u t á l i s s z á z a d o t hagyunk magunk mögött, s nincs semmi biztosíték arra néz ve, hogy a k ö v e t k e z ő évezredet elkezdő időszak b é k é s e b b és idillikusabb lesz. Ha csak nem az emberek fejében valami új, „ k o p e r n i k u s z i fordulat" fog lejátszódni. E fordulatot divatos szóval „ s z e m l é l e t v á l t á s n a k " szokás nevezni. M e g í t é l é s e m szerint ebben a p a r a d i g m a v á l t á s b a n a politika és kultúra közötti kapcsolat, viszony és köl csönhatás újragondolása megkerülhetetlennek látszik. Ennek é r d e k é b e n s z e r e t n é k az a l á b b i a k b a n n é h á n y szempontot felvetni. M i lehet a politika és a k u l t ú r a újfajta e g y m á s r a h a t á s á n a k a lényege? Fokozatos eltávolodás az autoriter, alávetettségi viszonytól, valamint egymás felségterületének tiszteletben t a r t á s a . Úgy, ahogyan például a demokratikusan m ű k ö d ő t á r s a d a l m a k ban kialakult az egyetemek autonómiája. A rektor engedélye nélkül a r e n d f e n n t a r t ó szervek nem l é p h e t i k á t az egyetem küszöbét, t e r ü l e t é n a r e n d ő r ö k saját b e l á t á s u k szerint nem nyomozhatnak. A feltétlen a l á v e t e t t s é g idejét t e h á t (amely az autoriter rezsimekre jellemző) a kölcsönös e g y m á s r a u t a l t s á g n a k a korszaka kell, hogy felvált sa, amelyben a felelősségi k ö r ö k világosan s z é t v á l a s z t h a t o k (a demokratikusan m ű ködő t á r s a d a l m a k e felismerésnek is k ö s z ö n h e t t é k eddig p r o s p e r i t á s u k a t ) . A politikai élet szereplői közül nem kevesen a k u l t ú r á t rendszerint a politika s z o l g á l ó l e á n y á n a k t e k i n t i k , s a k k é n t b á n n a k vele. Pedig a k u l t ú r a egyetemesebb, átfogóbb fogalom, m i n t a politika. A politika és i n t é z m é n y e i fontos, de nem egyedül m e g h a t á r o z ó elemei egy adott t á r s a d a l o m k u l t ú r á j á n a k . A rész és egész kölcsönha t á s a ez esetben is pontos ú t m u t a t á s t kellene, hogy adjon a politika és a k u l t ú r a egy másrautaltságára vonatkozóan. Napjainkban, a demokratikus elvek szerint m ű k ö d ő magyar t á r s a d a l o m b a n is ma m é g á l t a l á n o s a n elterjedt és elfogadott az a vélekedés, hogy „ m i n d e n politika!", vagyis, hogy a mindennapi élet p a r á n y i r e z d ü l é s e i t is a politika szempontjai h a t á -
rozzák meg. E felfogás csak ott és akkor lehet m a g á t ó l értetődő, ahol a politika m i n deneket elsöprő a k a r a t é r v é n y e s í t é s e jelenik meg. A m i k o r a hitvesi csók és mosoly is a politika által i r á n y í t o t t és ellenőrzött. (Lásd Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnok ságról című versét.) Ahol a valódi d e m o k r á c i a szellemisége beivódik a t á r s a d a l o m tagjainak idegsejt jeibe, ott a „ k u l t ú r a mindenek előtt!" jelmondatnak mindeneket megelőző elsőbbsé ge van. Azért, m e r t az emberi é r i n t k e z é s , cselekvés megannyi m e g n y i l v á n u l á s a egyúttal k u l t ú r á t , k u l t u r á l ó d á s i is kifejez, közvetít. E szemlélet elterjedésének leg nagyobb akadálya, hogy korunkban a k u l t ú r a szóval óriási visszaélések t ö r t é n n e k . A k u l t ú r a fogalma - világszerte - hihetetlen m é r t é k ű devalválódáson és defor máción ment k e r e s z t ü l . Sokszor felesleges és t ú l z o t t h a s z n á l a t a m i a t t nemcsak k i ü r e s e d e t t , megkopott, hanem t ö b b esetben, eredeti é r t e l m é t elvesztve, ö n m a g a e l l e n t é t é b e csapott á t . M a m á r ott t a r t u n k , hogy mindenre, amivel valami jobbat, k ü l ö n b e t , „ e x t r á t " , „ s z u p e r t " a k a r u n k kifejezni, odabiggyesztjük - m i n t valami sajátos KERMI-védj egyet - a k u l t ú r a szót. A k ö z n y e l v b e n így j e l e n i k meg p é l d á u l a v i s e l k e d é s k u l t ú r a , az üzleti (piaci) k u l t ú r a , a fogyasztási k u l t ú r a , az öltözködé si k u l t ú r a , a m a g a t a r t á s k u l t ú r a , az é t k e z é s i és t á p l á l k o z á s i k u l t ú r a , a m u n k a k u l t ú r a , a „ b é k e k u l t ú r a " , a s z e x k u l t ú r a , a p o r n ó k u l t ú r a ( ? ) stb. S akkor m i t szóljunk az olyan ö s s z e t e t t szavakhoz, hogy e l i t k u l t ú r a , p o p k u l t ú r a , m u l t i k u l t ú r a , alterna tív k u l t ú r a ? Az ember csak fogja a fejét és v a l ó s á g g a l beleszédül abba a zsibvásár ba, amely a k u l t ú r a p i a c á n k ö r ü l v e s z i . Hogyan lehet rendet teremteni ebben az iszonyatos r e n d e t l e n s é g b e n ? Esetleg úgy, hogy v i s s z a t é r ü n k a szó eredeti é r t e l méhez. E s e t ü n k b e n a l a t i n nyelv, a latin k u l t ú r a olyan t ü n e m é n y é v e l á l l u n k szemben, amely t i t k a i n á l é r d e m e s egy pillanatra elidőzni. A latin colo, colere, colui, cultus azon kevés igék egyike, amelyik az emberi élet teljességét m a g á b a foglalja, az embert a földdel és az éggel, a m i n d e n s é g g e l köti öszsze. í m e a szó j e l e n t é s é n e k szinte végtelen színskálája. Legfőbb j e l e n t é s e , hogy föl det művel. Azon kívül a következőket fejezi k i : lakik, gondját viseli valaminek, el lát, ápol, díszít, nemesít, erényt gyakorol, hűségesen kitart, becsül, nagyra tart, tisz teli a szent dolgokat, s végül ünnepet tart, vallásos eseményen vesz részt. Az ü n n e p e k az ó k o r b a n a vetéshez, b e t a k a r í t á s h o z és számos egyéb mezőgazda sági m u n k á h o z k ö t ő d t e k . Igazodtak a t e r m é s z e t ciklikus körforgásához. A kultúra t e h á t első é r t e l m é b e n az embernek az é v e n t e megismétlődő életfolyamatban való aktív részvételét jelenti. Másik é r t e l e m b e n : az ember a l é t f e n n t a r t á s dolgait és t i t kait - a születést, a halált, a táplálkozást a biológiai-lelki egészséget, stb. - transz cendens m a g a s s á g o k b a emeli, s ennek igényével igyekszik az életét is megszervezni. (Egy zárójeles, k ö z b e v e t e t t megjegyzés kikívánkozik belőlem. Készséggel elisme rem, hogy mindig voltak és lesznek olyan emberek, akiket a vallási k é r d é s e k teljesen hidegen nagynak, s ettől m é g nagyon is m ű v e l t emberek lehetnek, de ez a t é n y nem változtat azon, hogy az Anyaszentegyház életében a spirituális és a k u l t ú r á t szolgá ló tevékenység egybeolvadt és nehezen v á l a s z t h a t ó k e t t é . Ennek hangsúlyozása sze rintem fontos, mert az e g y h á z t ö r t é n e t egyben s z á m o s jó szándék és gondolat, meg látás d e f o r m á l á s á n a k veszélyeire is t a n í t . É r d e m e s belőlük tanulni. A magyar protes tantizmus t ö r t é n e t é b e n például volt egy korszak - a k u l t ú r p r o t e s t a n t i z m u s ideje - , amely intő példa arra nézve, hogy ha valamit eltúloznak, akkor az k i is ü r e s e d h e t . Az említett i r á n y z a t az egyház valódi k ü l d e t é s é t a k u l t ú r a terjesztésében vélte felismer ni, megfeledkezve a r r ó l , hogy az E g y h á z mindenek előtt Krisztus teste, nem pedig k u l t u r á l i s egyesület. Ennek az i g a z s á g n a k az alapján kívánatos végiggondolni az egyházi közösségek egyébként hasznos és fontos k u l t u r á l i s tevékenységét ma is.) Nem kétséges, hogy m á r a a k u l t ú r á n a k a k o r á b b a n említett, a földet és az eget összekötő j e l e n t é s t a r t a l m a erősen megkopott. T a l á n ebben rejlik a legfőbb magya r á z a t a annak a paradoxonnak is, hogy a k u l t ú r a időközben bizonyos esetekben a
h u m á n u m m a l össze nem e g y e z t e t h e t ő tartalmat is kapott. í g y s z o k á s p é l d á u l a n á ci idők k u l t ú r á j á r ó l beszélni. M a m á r kellő t ö r t é n e l m i r á l á t á s u n k van arra n é z v e is, hogy amikor a szocialista k u l t ú r á r ó l b e s z é l ü n k , akkor abba a k é n y s z e r t á b o r o k „kul t ú r á j á t " , a „ g u l á g - k u l t ú r á t " is bele kell é r t e n ü n k . N e m v i t a t h a t ó , hogy az i m é n t e l m o n d o t t a k t ó l függetlenül a k u l t ú r á n a k van egy m á s i k j e l e n t é s e is: kultúrán azoknak az anyagi és szellemi értékeknek (tapasztala toknak) az összességét értjük, amelyeket az emberi társadalom történelme folyamán létrehozott. Ilyen é r t e l e m b e n a holocaust is az e m b e r i s é g tapasztalati t á r h á z á n a k e l r e t t e n t ő - r é s z e . (Bár a koszovói t r a g é d i a l á t t á n az a b e n y o m á s u n k , hogy az em b e r i r t á s n a k c s u p á n a XX. századi változatai eddig m é g nem bizonyultak elég elret tentőnek.) Könnyítene a fogalmak tisztázásában, ha kultúrán - közös megegyezéssel - mind össze műveltséget, művelődést értenénk. Szerintem k a r d i n á l i s k é r d é s r ő l van szó. Az egyes á l l a m o k n a k van belső, saját j o g r e n d s z e r ü k , m é g i s a n e m z e t k ö z i e g y ü t t é l é s pa r a n c s o l ó a n megköveteli a n e m z e t k ö z i jog m e g a l k o t á s á t , n o r m á i n a k b e t a r t á s á t . E n nek az a n a l ó g i á n a k a m i n t á j á r a e l m o n d h a t ó , hogy a Földgolyó n é p e i k i a l a k í t o t t á k a maguk k u l t u r á l i s , műveltségi n o r m á i t , nem kellene-e mégis a k o r s z e r ű m ű v e l t s é g e s z m é n y t n e m z e t k ö z i szinten is - legalább ajánlások formájában - megfogalmazni és n é p s z e r ű s í t e n i ? A m ű v e l t s é g t a r t a l m i v á l t o z á s a egyben a közízlés á t a l a k u l á s á t is maga u t á n von ja. A n n á l is i n k á b b kellene foglalkozni a m ű v e l t s é g és a közízlés k ö z ö t t i viszony kér déseivel, m e r t létezik egyfajta, nem i n t é z m é n y e s í t e t t , mégis létező n e m z e t k ö z i íz lés- és t u d a t f o r m á l ó i n t e r n a c i o n á l é , ez pedig napjainkban a televíziók programjai ban é r h e t ő tetten. A kereskedelmi televíziók k í n á l a t a nem egy esetben - é r t h e t ő okokból - az igénytelenség, és sok esetben az ízléstelenség i r á n y á b a lefelé nivellál (lásd a horror- és akciófilmek, s m á s , az e r ő s z a k o t propagáló m ű s o r o k s o k a s á g á t ) , ahelyett, hogy a nézőt m i n é l magasabb szellemi t e l j e s í t m é n y ű m ű v e k k e l ajándékoz n á meg. A közszolgálati televíziók pedig - a t t ó l való félelmükben, hogy a nézőcsalo g a t ó versenyben lemaradnak - kénytelen-kelletlen, maguk is alkalmazkodnak a ma gán-televíziók d i k t á l t a „ i r a m h o z " . S mivel ez világjelenség, e z é r t csak n e m z e t k ö z i összefogással lehet - t a l á n - e p r o b l é m á r a h a t h a t ó s a n , pozitív m ó d o n válaszolni. A d u r v a s á g elleni védekezés m ó d s z e r t a n i kidolgozása az e l ő t t ü n k álló időszak egyik legfontosabb feladata. V a l a m i n t az is, hogy a k o r s z e r ű m ű v e l t s é g elsajátításával m e g t e r e m t s ü k a szív és az é r t e l e m m ű k ö d é s é n e k h a r m ó n i á j á t . A k u l t ú r a m u n k á s a i n a k azt a felismerést is kellene s z ü n t e l e n ü l hangoztatniuk, amelyet Albert Einstein így fogalmazott meg: „Jelzést akarok adni arról, hogy bár az emberiség laboratóriumokból él és nem oratóriumokból, vissza kell kapnia orató riumait, ha nem akarja, hogy belepusztuljon laboratóriumaiba." ( N B . az o r a t ó r i u m szó jelen esetben nem zenei műfajt jelöl, hanem az i m á d k o z á s s z á m á r a fenntartott helyiség l a t i n neve.) E z t az intelmet a politikusoknak is ajánlatos figyelembe venni, m é g p e d i g úgy, hogy felismerik: a l a b o r a t ó r i u m és az o r a t ó r i u m is része a k u l t ú r á n a k , amelyben a politika is csak az egyik szegmens a többi között. A politika a n n y i t tehet - s ez nem k e v é s - , hogy biztosítja a l a b o r a t ó r i u m , az o r a t ó r i u m - és a t e á t r u m , vagyis a m ű v é s z e t e k - m ű k ö d é s i feltételeit, hogy azok r e n d e l t e t é s ü k n e k megfelelően végezzék a maguk dolgát. Koordinálja a k u l t ú r a a l k o t ó e l e m e i n e k ö s s z m ű k ö d é s é t , de nem he l y e t t e s í t i azokat. Nos, az elmondottak u t á n i s m é t m e g k é r d e z h e t j ü k : merre is van az a bizonyos előre? K i - k i v é r m é r s é k l e t e , iskolázottsága, érdeklődése, ízlése szerint t a l á l h a t j a meg a s z á m á r a legmegfelelőbb választ. A lényeg az, hogy keresse azt, a m i t eddig nem ta lált meg. A k e r e s ő k s z á m á r a pedig n é h á n y eligazodási, vagy i n k á b b viszonyítási pontot s z e r e t n é k végezetül a figyelmükbe ajánlani.
Az előre arra van - amerre az élet, a teremtett világ r e n d e z e t t s é g e m e g t a l á l h a t ó , ahol a dolgok ren deltetésszerű m ű k ö d é s e fellelhető; - amerre "a szellem n a p v i l á g a " fényei felragyognak; - amerre a h á b o r ú s k o d ó k h a n g o s k o d á s a i v a l szemben a b é k e s s é g r e törekvők csen des szava is messzire hallatszik; - amerre az igazság é r d e k é b e n elhangzó é r v e k nem peregnek le a közöny rideg be tonfalairól; - amerre a j ó ü g y e k é r t való t ű r é s t e r é n y n e k , nem pedig az élhetetlenség, a mulya ság m e g n y i l v á n u l á s á n a k t a r t j á k ; - amerre m e g é r t i k , hogy a s í r á s n a k és a v i d á m s á g n a k is megvan a maga ideje; - amerre é r t h e t ő e n , t i s z t á n - messzire h a n g z ó a n és közelre szólóan e g y a r á n t - fel hangzik az ősi himnusz, összekötve m ú l t a t , jelent, jövőt: O Crux Ave, Spes Unica! * * * TOMKA MIKLÓS
Vallási helyzetkép Magyarországról Többféleképpen lehet annak nekivágni, hogy magunknak a vallásosság és a vallás t a l a n s á g körülményeiről, feltételrendszeréről, helyzetéről k é p e t alkossunk. Megte h e t n é n k , hogy á t t e k i n t j ü k a s t a t i s z t i k á k a t . A K ö z p o n t i Statisztikai Hivatal 1992ben a vallási és felekezeti helyzetre is kiterjedő átfogó adatfelvételt végzett. Ered ményeit p u b l i k á l t á k . Az alapadatok nyilvánosan h o z z á f é r h e t ő e k . (A hazai tájékoz t a t á s szégyene viszont, hogy a z ó t a isjelennek meg olyan közlések, amelyek ennek a vizsgálatnak a t é n y é t is tagadják. Éppoly s z o m o r ú , hogy a t é m á r ó l írogató újság írók jelentős r é s z e ennek és s z á m o s egyéb v i z s g á l a t n a k e g y b e h a n g z ó e r e d m é n y e i t csak kevéssé veszi t u d o m á s u l . ) Fontosabb lenne, hogy statisztikai „fénykép" helyett a lelki folyamatokat vizsgál juk. A kereszténység jövője nem a számarányokon múlik! Az apostolok tizenketten voltak. Isten egy-egy k i m a g a s l ó személy által is s z á m t a l a n s z o r tudott új utat mutat n i a t ö r t é n e l e m b e n . T ö r t é n e l m i tény, hogy a v i l á g n é z e t i - k u l t u r á l i s folyamatok sem miképpen sem p u s z t á n a m e n n y i s é g e k függvényei. De vannak-e ma „szentjeink"? Tudunk-e, i t t és most, e g y m á s t szerető e m b e r e k b ő l álló közösségeket (Jn 13,35) te remteni? Mekkora b e n n ü n k az elkötelezettség az E v a n g é l i u m jó h í r e és az egyház iránt? Ápoljuk-e k e r e s z t é n y / k e r e s z t y é n h a g y o m á n y a i n k a t ? Meghalljuk-e Isten sza v á t a t ö r t é n e l e m b e n és mindennapjainkban? Tudatosul-e b e n n ü n k , hogy J é z u s minden követőjére r á b í z t a , hogy tegyen t a n ú s á g o t Róla? E l é g erőteljesen tudjuk-e megvalósítani a t á r s a d a l o m h o z szóló k e r e s z t é n y / k e r e s z t y é n k ü l d e t é s ü n k ? S t ö b b e t tudunk-e t e n n i ma, m i n t tegnap? Ezek a d ö n t ő kérdések! Csupa olyan, amit nem le het „megszervezni". A jézusi modell bennünk való megvalósulása nem a világ adott ságaitól függ. Ennek megfelelően a szociológus is legfeljebb a t é n y t regisztrálhatja, de annak okairól m i t sem mondhat. Mégis: Jézus tanítani és az O országa előkészítésére küld. M i t kell annak tennie, aki jól akar megfelelni ennek a feladatnak? Az előkészülethez h o z z á t a r t o z i k a kö rülmények felmérése. Isten m ű k ö d é s e a t ö r t é n e l e m b e n nem a világ lehetőségeihez igazodik. Az egyház k i b o n t a k o z á s a sem a világ által n y ú j t o t t lehetőségeken múlik. De a világ (a társadalom) rendje és állapota nyújtja azt az eszköztárat és matériát, 1
amelyből Isten országa épülni tud. Ez a mindenkori k i i n d u l ó p o n t . E z é r t kell foglal kozni vele. Hasznos, ha az u g r ó megnézi, honnan dobbant. Most nem statisztikai t é n y e k s z á m b a vételére k é s z ü l ü n k . É s a rejtett spirituá lis v a l ó s á g o k f e l t á r á s á r a sem v á l l a l k o z u n k . Az alábbiakban fel szeretnénk viszont tárni azokat a társadalmi és kulturális adottságokat, amelyek között a keresztény ség, az egyház élete m a m e g v a l ó s u l . Ezek környezeti tényezők. Semleges tények. Legfeljebb a hozzájuk való viszony lehet különféle. A s z i k l á s csúcs a síksághoz szo k o t t ember s z á m á r a f á r a d s á g , a h e g y m á s z ó n a k ö r ö m . A p o g á n y s á g a langyos ke r e s z t é n y s é g s z e m é b e n t a l á n fenyegetés, a missziós k ü l d e t é s s z á m á r a lehetőség. A k i bizonyos Isten ü g y é n e k s i k e r é b e n , annak nem é r d e m e s egy helyzetet j ó n a k vagy rossznak m i n ő s í t e n i e . A minősítés egyetlen alapja, hogy az éppen fennálló adottsá goknak sikerült-e megfelelni ( M t 25,14-29). Nem az a d o t t s á g o k m i l y e n s é g e , hanem a l e h e t ő s é g e k n e k való megfelelés az értékelés t á r g y a . A k i i n d u l ó p o n t o t ellenben a k ö r ü l m é n y e k képezik. Az a l á b b i a k b a n három társadalomszerkezeti és két kulturális tényt tartok megha tározónak. A mai magyar t á r s a d a l m a t legalább k é t é v t i z e d e (1) lassú, de folyamatos vallási megújulás; (2) világnézeti polarizáció; és (3) a vallásos emberek t á r s a d a l m i lag h á t r á n y o s helyzete jellemzi. Ugyanakkor a v a l l á s o s s á g ma M a g y a r o r s z á g o n r é s z b e n (4) elszigetelt és h a g y o m á n y ő r z ő egyházi s z u b k u l t ú r a k é n t , r é s z b e n (5) az egyháziasságtól és a k e r e s z t é n y / k e r e s z t y é n tradíciótól e l k ü l ö n ü l ő , egyéni formák ban jelenik meg. A megújulás biztatás a jövőre nézve. A többi a d o t t s á g ellenben arra mutat, hogy vallási ö r ö k s é g ü n k t á r s a d a l m u n k és k u l t ú r á n k nyilvános é l e t é n e k p e r e m é r e szorult. I t t , most nem foglalkoztat, hogy mennyire felelős e z é r t az e l m ú l t korszak társada lom- és kultúrpolitikája. A z t sem vizsgálom, hogy ez a helyzet milyen nagy mérték ben sérti a demokrácia elveit. U t a l n o m kell viszont arra, hogy ezek az adottságok alapjában új helyzetet teremtettek a vallás és az egyház t á r s a d a l m i j e l e n l é t e szem pontjából. Alig és egyre kevésbé lehet feltételezni, hogy maga a t á r s a d a l o m s annak i n t é z m é n y r e n d s z e r e k é p e s lenne a keresztény k u l t ú r a t o v á b b a d á s á r a . Az egyház már nem támaszkodhat a keresztény kultúra (vagy éppenséggel „a vallás") általános tár sadalmi elfogadottságára. Az egyház feladata i m m á r hagyatkozhat arra, hogy a tár sadalmilag hordozott k e r e s z t é n y konszenzus segítségével segítse elő a j é z u s i t a n í t á s ra épülő istenkapcsolat („a h i t " ) kibontakozását. A jelen helyzetben az egyháznak egyszerre kell k e r e s z t é n y közösséget és fogalmi-kulturális közeget teremtenie, vala m i n t a j é z u s i hívást m e g é r t e t n i e . Továbbá: a k e r e s z t é n y / k e r e s z t y é n t á r s a d a l m i és k u l t u r á l i s modell á l t a l á n o s é r v é n y é n e k megrendülése, vagy t a l á n m e g s z ű n t e miatt a feladat nem az általános erkölcsi és vallási h a g y o m á n y é s gyakorlat megőrzése, ha nem egy új cselekvőkészség és m a g a t a r t á s kialakítása é s i n t é z m é n y e s í t é s e . Küldeté s ü k megvalósítása (de a k á r csak ö n m a g u k létének m e g ő r z é s e is) a keresztény/keresz t y é n közösségektől és e g y h á z a k t ó l az új társadalmi-kulturális helyzettel való szembe nézést és az annak megfelelő, ú j í t á s r a kész aktivitást követeli. 2
Vallási megújulás Az utolsó fél évszázad vallási adatai befejezetlen s z i n u s z - g ö r b é t í r n a k le. Egy rövid fellendülést óriási h a n y a t l á s k ö v e t e t t , majd a vallásosság ú j r a erősödni kezdett. A folyamat a t á r s a d a l o m és a k ö z p o n t o s í t o t t állam k ö z ö t t i e r ő p r ó b a k é n t is értelmez h e t ő . Az első szakaszban a t á r s a d a l o m j e l e n t ő s v e s z t e s é g e k mellett is, ellenállt az őt m e g v á l t o z t a t n i a k a r ó t ö r e k v é s e k n e k . A második szakasz a kommunizmus á t m e n e t i s i k e r é n e k az ideje. A harmadik szakaszban a t á r s a d a l o m megtanulta, hogy mikép pen k e r ü l h e t i k i a p á r t á l l a m törekvéseit, s hogyan v a l ó s í t h a t j a meg saját elképzelé seit. Ez a szakasz vezetett a z u t á n a rendszer b u k á s á h o z .
A I I . v i l á g h á b o r ú t követően a vallási élet E u r ó p á b a n m i n d e n ü t t , M a g y a r o r s z á gon is, m e g é l é n k ü l t . M a g y a r á z a t u l külföldön a h á b o r ú u t á n i békevágyat, a stabil ér t é k e k u t á n i igényt, az egyetlen nem-lej aratott i n t é z m é n y h e z fordulást szokás emlí teni. A l i g k é t s é g e s , hogy n á l u n k a kialakuló t o t á l i s rendszerrel való szembefordulás is közrejátszott. A t á r s a d a l o m t e k i n t é l y e s r é s z é n e k üldözése, a nem kommunista mozgalmak és közösségek felszámolása és az á l l a m p á r t i ö n k é n y k i b o n t a k o z á s a ide j é n az egyház akarva-akaratlan a m á s k é n t gondolkodók m e n e d é k e és az ellenzéki ség i n t é z m é n y e l e t t . T á r s a d a l m i t á m o g a t o t t s á g a ennek megfelelően m e g e r ő s ö d ö t t , különös tekintettel arra, hogy az a generáció m é g tudatosan őrizte-védte azt a ko r á b b i ö n a z o n o s s á g á t és k u l t ú r á j á t , amit a kommunizmus t á m a d o t t . A radikális v á l t o z á s 1960 t á j á n kezdődik. Sok minden t ö r t é n t ekkor. A forrada lom elbukott, s szembe kellett n é z n i azzal a t é n n y e l , hogy a puszta ellenállás nem megoldás. A m á s o d i k tényező, hogy a K á d á r - r e n d s z e r 1959-1961 k ö z ö t t s z é t v e r t e a p a r a s z t s á g o t - azt az osztályt, amely addig m é g őrizni tudta k o r á b b i rendjét, élet formáját, k u l t ú r á j á t . A tsz-szervezéssel a szó szoros é r t e l m é b e n k i h ú z t á k a talajt a mezőgazdasági n é p e s s é g lába alól. A v á r o s o k b a és az iparba induló n é p v á n d o r l á s egyúttal a vidék önállóságának elvérzésével j á r t . A harmadik m e g h a t á r o z ó elem a „fogyasztói szocializmus", azaz a N y u g a t r ó l felvett hitelek, az á r u v a l teli boltok, a jólét ígérete, a m á s o d á l l á s o k r e n d s z e r é n e k m e g t e r e m t é s e . Mindezt, n e g y e d i k k é n t , a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó diadalútja, mindenek előtt a televízió gyors elterjedése t e t ő z te be. Ezekben az években nyilvánvaló t á r s a d a l o m s z e r k e z e t i és k u l t u r á l i s v á l t á s t ö r t é n t . Pontosabban: az addigi rend alapjaiban bomlott meg. Az ezt követő éveket jellemezte a z u t á n Hankiss Elemér, a közösségek és az é r t é k r e n d h i á n y á v a l . A gúzs ba kötözött e g y h á z a k n a k sem volt l e h e t ő s é g ü k arra, hogy a helyzethez való szüksé ges a l k a l m a z k o d á s lépéseit megtegyék. Az 1960-1978 közötti magyarországi elvallástalanodás nemzetközi összehasonlításban jóformán példa nélküli mértékű. 1978 óta a vallásosság legkülönfélébb mutatói emelkednek. (Ilyen index a m a g á t vallásosnak m i n ő s í t é s , a templomba j á r á s , a l i t u r g i k u s - r i t u á l i s részvétel, a vallási dolgok i r á n t i é r d e k l ő d é s , a h i t o k t a t á s o n és vallási közösségekben-csoportokban va ló részvétel, a vallás és a vallásosság t á r s a d a l m i megbecsültsége, az egyházi iskolák ba és a papi és egyházi p á l y á k r a való j e l e n t k e z é s stb.) Eközben a falusi h a g y o m á n y vesztés tovább zajlott, t e h á t a megújulás e l s ő s o r b a n városi jelenség volt. T u d n i kell továbbá, hogy a v á l t o z á s nem ekkor kezdődött, hanem - mivel az emelkedés adatai a veszteségek és a gyarapodás m é r l e g é t m u t a t j á k , - ekkor vált pozitív v é g e r e d m é nyűvé. É s m é g valami: a vallási erősödés nem független a t á r s a d a l o m m á s folyama taitól. Ez az idő a „második g a z d a s á g " , a „ m á s o d i k nyilvánosság", a „második t á r sadalom", azaz a hivatalos t á r s a d a l o m s z e r v e z e t h á t a mögött megerősödő a u t o n ó m t á r s a d a l o m s z e r v e z e t megjelenésének időszaka. Ennek r é s z e k é n t és a z ó t a folyama tosan erősödik a vallásosság és gyarapszik a t á r s a d a l o m vallásos r é s z é n e k közössé gi-szervezeti élete. (Van, aki azt állítja, hogy a folyamat 1992-1993 táján megsza kadt volna. Ez t é v e d é s . Az 1979-1990 közötti trend 1990 és 1992 vége között kis mér tékben megugrott, majd 1993-1994-ben a korábbi emelkedési ütemre esett vissza. Az i n g á n a k előbb az egyik, majd a m á s i k i r á n y b a t ö r t é n ő kilengésében a r e n d s z e r v á l t á s á t m e n e t i , hamar múló felszíni h a t á s a mutatkozott. Mellette, vagy m ö g ö t t e az óta is tovább halad a vallási regeneráció.) 3
A magyar társadalom világnézetileg polarizálódott A n y u g a t - e u r ó p a i t á r s a d a l m a k a t a vallási k u l t ú r a megőrzése, de a személyes és az egyházhoz k ö t ő d ő vallásosság gyengülése, v é g e r e d m é n y b e n a „vallási-tényező" t á r sadalmi s z e r e p é n e k elhomályosodása jellemzi. M a g y a r o r s z á g o n (s Kelet-Közép-Eu r ó p á b a n t a l á n m i n d e n ü t t ) a t á r s a d a l o m egy j e l e n t ő s nagyságú r é s z e a k e r e s z t é n y k u l t ú r á h o z , s k ü l ö n ö s k é p p e n a vallásossághoz fűződő kapcsolatokat elvesztette s
v a l l á s n é l k ü l i s é g é h e z ragaszkodik. Velük szemben áll a t á r s a d a l o m n a k az a része, amely h i t é t m e g ő r i z t e és demokratikus j o g á n a k tartja ennek n y i l v á n o s és i n t é z m é n y i kifejezését. Mivel ez a j o g évtizedekig nem volt adott, ez a csoport most a k o r á b b i n á l nagyobb r é s z t igényel a t á r s a d a l o m életéből, alkalmasint a m á s i k csoport el képzeléseivel e l l e n t é t b e n . A szerepek ú j r a e l o s z t á s a e l k e r ü l h e t e t l e n ü l - i d ő n k é n t a k á r „ k u l t ú r h a r c " - s z e r ű - feszültségekkel j á r . Ennek k ö v e t k e z t é b e n a vallás és az e g y h á z a k befolyása a t á r s a d a l o m szervezete és a k u l t ú r a t e r é n sem e l h a n y a g o l h a t ó .
A társadalom vallásos részének hátrányos helyzete A hívő emberek k ö z ö t t k ü l ö n ö s e n sokan vannak az idősek, a falusiak, az alacso nyabb iskolai végzettségűek, a nyugdíjasok, h á z t a r t á s b e l i e k és egyéb nem k e r e s ő k és az alacsonyabb b e o s z t á s b a n levők. Ennek megfelelően a hívő emberek anyagi helyzete, jövedelme, tárgyi (járművel, h á z t a r t á s i gépekkel, telefonnal, számítógép pel, vagy a k á r csak csatornával, központi fűtéssel stb. való) ellátottsága, továbbá a társadalom ügyeiről való tájékozódási és az azokba való beleszólási lehetősége lénye gesen elmarad a nem hívőké mögött. A dolognak k é t gyökere van. A hirtelen t á r s a d a l m i - k u l t u r á l i s v á l t o z á s b a n vallá si h a g y o m á n y a i k a t leginkább azok t u d t á k megőrizni, akiknek a k o r á b b i életmódjuk és k a p c s o l a t r e n d s z e r ü k nem változott, azaz az idősebbek, a falusiak s azok, akiknek az élete azelőtt is, a z u t á n is főként a családban zajlott. Ugyanezek az emberek per sze nem csak tradíciójukat, hanem szegénységüket is m e g t a r t o t t á k . Hiteik, szoká saik n a g y r é s z t é p p e n a z é r t nem sérültek, mert az á t a l a k u l á s forgószele nem szip pantotta be őket. Ez az ok egyetlen t ö r t é n e l m i változás k ö v e t k e z m é n y e i r e vonatko zik, annak h a t á s a l a s s a c s k á n elmosódik. A kommunista kor előtt felnőtt n e m z e d é k é p p ú g y e l t ű n ő b e n van, m i n t a városi és t ö m e g k u l t ú r á t ó l é r i n t e t l e n falu. Megfordít va viszont a vallási fellendülés leginkább az ifjúság és a magasabb m ű v e l t s é g ű vá rosiak k ö r é b e n j e l e n t ő s . Egyre kevésbé igaz t e h á t , hogy a t á r s a d a l o m „ m o d e r n e b b " fele v a l l á s t a l a n , m í g a kevésbé modernek kevésbé vallásosak. A m á s i k indok m a r a d a n d ó b b . A kommunista rendszer ú j r a r e n d e z t e a t á r s a d a l mat. E k ö z b e n tudatosan és kimondottan t ö r e k e d e t t arra, hogy hívő emberek ne ta nulhassanak, ne k e r ü l h e s s e n e k vezető beosztásba, ne nevelhessenek m á s o k a t . A k i v á l a s z t á s elsődleges eszköze persze a p á r t t a g s á g volt, ami együtt j á r t a vallásgyakor lat tilalmával. Ugyanezt a célkitűzést szolgálja az iskolai-egyetemi felvételeknél az ideológiai v i z s g á z t a t á s és a KISZ véleményező szerepe, a későbbiekben pedig a hívő emberek k á d e r l a p j a i n az „idealista" bejegyzés. K ö z t u d o t t , hogy az á l l a m p á r t törek vése csak r é s z b e n volt sikeres. Részben ellenben sikeres volt! Ez azt jelenti, hogy az előző évtizedek módszeres diszkriminációs politikájának következménye, hogy ma a gazdasági, a kulturális és a politikai életet meghatározó rétegekben (és a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó b a n , és az egyetemeken és főiskolákon, és a k a t o n a s á g és a r e n d ő r s é g kö r é b e n stb.) a nemhívők aránya messze meghaladja a társadalmi átlagot. Ugyanez a j e l e n s é g a m á s i k oldalról is n é z h e t ő . Viszonylag nagyon kicsi a hívő értelmiség ará nya és ezen belül is kevesen t e v é k e n y k e d n e k olyan s z a k m á k b a n , amelyek - a k á r csak a t a n á r i k a t e d r á n - nyilvános megszólalással és szerepvállalással j á r n a k . A t á r s a d a l o m vallásos r é s z é n e k h á t r á n y o s helyzete legalább h á r o m megjegyzést igényel. A jelen helyzet rontja a hívő emberek közösségének, az e g y h á z n a k azt a ké pességét, hogy n y i l v á n o s a n tanúságot tegyen h i t é r ő l és meggyőződéséről. A hívők é r d e k e i k e t és követeléseiket is kevésbé k é p e s e k a t á r s a d a l o m n y i l v á n o s s á g á b a n ér v é n y e s í t e n i , m i n t amennyi s z á m a r á n y u k b ó l k ö v e t k e z n e . S nem u t o l s ó sorban: a hí vő é r t e l m i s é g s z ű k volta akadályozza, nehezíti, hogy az egyház felismerje az idők je leit, hogy azokat megfelelően értelmezze, azokra válaszul megfelelő s t r a t é g i á t vá lasszon és azt a hívő közösség egészével m e g é r t e s s e . A t á r s a d a l m i l a g h á t r á n y o s helyzet felszámolása az egyház elemi érdeke.
A keresztény egyházak - társadalmi adottságaikból következően - inkább a hagyományőrzés, semmint a jelen, vagy a jövő követelményei megjelölésének intézményei Amikor ö n m a g u n k , a m a g y a r o r s z á g i hívő emberek világértelmezéséről gondolko dunk, k é t dolgot kell szem előtt tartani. Egyrészt, hogy mifélék vagyunk. M á s r é s z t , hogy az elmúlt évtizedek m i r e késztettek. Magyarország vallásgyakorló és magát valamely egyház tagjának tartó népességének 88 százaléka vagy falusi vagy/és 50 éves vagy idősebb. Az o r s z á g felnőtt n é p e s s é g é n e k 37 százaléka, á m a v a l l á s u k a t gyakorló k e r e s z t é n y e k n e k / k e r e s z t y é n e k n e k c s u p á n 12 s z á z a l é k a 18-49 éves városi ember. A k ü l ö n b s é g m é g nagyobb lenne, ha az iskolai végzettségeket is figyelembe vennénk. A m i n t m á r előbb sorra vettük: t á r s a d a l o m s z e r k e z e t i a d o t t s á g a i n k kevés bé tesznek a l k a l m a s s á az e l ő r e t e k i n t é s r e , m i n t a m ú l t é r t é k e i n e k őrzésére. Hason ló irányba hat az, ahogyan az elmúlt évtizedekben v i s e l k e d t ü n k . A vallási fellendülés a bizonyíték: az egyház jól m e g á l l t a a helyét az ü l d ö z t e t é s korában. S i k e r ü l t m e g ő r i z n i e ö n m a g á t és a r á b í z o t t ü z e n e t e t . Nem rajta m ú l o t t , hogy eközben el volt z á r v a a világtól, sőt a hazai t á r s a d a l m i változásokat is i n k á b b csak alulnézetből l á t t a . N e m rajta múlt, hogy tudatosabban volt részese a közvetlen közösségi, m i n t a t á r s a d a l m i , vagy a k á r n e m z e t k ö z i összefüggéseknek. A z é r t is mindenek előtt az ü l d ö z ö t t s é g a felelős, hogy az egyház, a helyzet kísérletező értel mezése helyett, h a g y o m á n y á n a k t ö r t é n e t i l e g legidőtállóbb alapjait hangsúlyozta. Az előző korszak, az ü l d ö z ö t t s é g feltételrendszere sem az egyházvezetést, sem a hívek közösségét nem k é s z í t e t t é k fel, nem t e t t é k a l k a l m a s s á és nem ösztönözték ar ra, hogy m e g k é r d e z z é k ö n m a g u k t ó l : mi ma és holnap a kereszténység küldetése a magyar társadalomban és a világban? Hogyan tudja az egyház Krisztust képviselni a részben p o g á n n y á vált p l u r á l i s t á r s a d a l o m b a n ? Hogyan t u d párbeszédet kezdeni azzal a világgal, amely m é g i s Isten országa é p ü l é s é n e k helye? Melyek a legfontosabb tennivalók? M i az a feladat, a m i ebből egy közösségre, egy személyre h á r u l ? Meny nyiben kell v á l t o z t a t n i az eddigi m a g a t a r t á s o k o n ? Vagy röviden: hogyan tovább? Évtizedekig nem ezek voltak a központi kérdések, hanem a túlélés biztosítása. Mos tanra a helyzet m e g v á l t o z o t t . Az akkori viselkedés okai nem indokolják a m ú l t b a való belemerevedést. M a a világgal való s z e m b e n á l l á s a felelős cselekvés előli mene külés. Az előbbi k é r d é s e k ú j r a való feltevése és a válaszokhoz igazodó cselekvés k i k e r ü l h e t e t l e n . E n é l k ü l az egyház e l á r u l n á feladatát, ö n m a g á t ápoló s z e k t á v á silá nyulna.
Időközben a társadalom világnézeti szerkezete is megváltozott A terepszemle további fontos tapasztalata a t á r s a d a l o m világnézeti s z e r k e z e t é n e k megváltozása. A változás k é t részletéről vannak alaposabb ismereteink, á m lehet, hogy nem is azok, hanem maga a változás az, ami igazán fontos. Az első megfigyelés, hogy a k o r á b b a n k é t p ó l u s ú világnézeti tagolódással szem ben m á r a egy h á r o m p ó l u s ú rendszer alakult k i . K o r á b b a n a vallásosság és k u l t ú r a intézményi b á z i s á t a k e r e s z t é n y / k e r e s z t y é n e g y h á z a k k é p e z t é k . A vallásnélküliség, felekezetenkívüliség mintegy velük szemben létezett. Az egész t á r s a d a l m a t el lehe tett helyezni egyetlen k o n t i n u u m o n a vallásosság-vallástalanság (vagy m á s m e g k ö zelítésben az egyházhoz való viszony) fokozatai szerint. A jelen t á r s a d a l o m m á s k é p pen tagolódik. Az e g y h á z a k közös k e r e s z t é n y / k e r e s z t y é n h a g y o m á n y á h o z és közös ségeihez való igazodáson kívül megjelent a „maga módján" vallásosság, ami nem az előbbi gyengébb, kissé zavaros változata, hanem olyan vallási heterodoxia, amely egységes rendszer és intézmény híján is - egyre inkább függetlenedik a jézusi tanítás alapelemeitől. Ez a v a l l á s o s s á g e g y a r á n t m e r í t a népi hiedelmekből és b a b o n á k b ó l
és a modern féltudományosság ( m i n t például a t e r m é s z e t g y ó g y á s z a t és a science-fiction-irodalom) mítoszaiból és éppoly messze van a vallás e l u t a s í t á s á t ó l , m i n t a raci onális rendszerbe foglalt k e r e s z t é n y / k e r e s z t y é n hittől. A h á r o m világnézeti pólus b á r m e l y i k é v e l k é t m á s i k álláspont, illetve t á r s a d a l m i csoport áll szemben. A m á s i k megfigyelés a vallásosság stílusának változása, belső h a n g s ú l y a i n a k el tolódása. T e r m é s z e t e s e n , m i n t az eddigiekben, i t t is csak á t l a g o k r ó l és t e n d e n c i á k ról lehet beszélni. Ez nem c s ö k k e n t i annak a megfigyelésnek a j e l e n t ő s é g é t , hogy a hazai vallásosságban is gyengül a kimondott szó vonzóereje és növekszik a megélt k ö z ö s s é g és az élmény szerepe. Ez é r t e l m e z h e t ő a vallási k ö z ö s s é g e k és mozgalmak, valamint az e m o c i o n á l i s - k a r i z m a t i k u s vallásosság e l ő r e t ö r é s e k é n t . A m ú g y is fogal mazhatunk, hogy a szó á l t a l á n o s hitelvesztése idején m e g n ö v e k s z i k a gyakorlat, a s z e r e t e t k ö z ö s s é g és a tapasztalat jelentősége. S a racionális és f o r m á k b a k ö t ö t t hit m a g y a r á z a t mellett felértékelődik a személyes r á é r z é s . B á r m e l y leírás legyen is a pontosabb, eközben megnő az egyén és csökken az egyházi intézmény szerepe. Lehet, hogy a változás abba az i r á n y b a visz, amit közel öt é v s z á z a d a a r e f o r m á t o r o k ösztö n ö z t e k . Ennek ellenére bizonyos, hogy ez a változás p r ó b á r a teszi a m á s h o z szokott egyházszervezetet.
Befejezésül J ó vagy rossz-e a jézusi h i t és az egyházak helyzete M a g y a r o r s z á g o n ? Ú t o n vagyunk. Robog v e l ü n k a világ. Minél gyorsabb s minél k i s z á m í t h a t a t l a n a b b a mozgás, annál feszültebben kell figyelni, h o v á t e s s z ü k a l á b u n k . M a az egyház, a keresztények/ke r e s z t y é n e k egyik legelemibb feladata a világ változásainak nyomon követése és a gyors v á l a s z a d á s képességének elsajátítása.
Irodalom 1
Vallási élet Magyarországon 1992-ben (Előzetes adatok). Budapest, KSH 1993. A felekezeti viszonyok és a vallásgyakorlás néhány jellemzője (Társadalomstatisztikai füzetek 5.). Budapest, KSZ 1994. Társadalmi tagozódás, mobilitás. Az 1992. évi mobilitásvizsgálat alapján (Társadalomstatisztikai Közlemények). Budapest, KSH 1994. 2 Az első négy megállapítás alaposabb kifejtését v. ö.: Tomka Miklós: „Keresztény Magyarország" vagy missziós terület? 219-265. o. In: Quo vadis Domine? A Magyar Pax Romana Fórum 39. kongresszusa. Pannonhalma, 1997. Bencés Kiadó/Magyar Pax Romana Fórum 1998. 3 Hankiss Elemér: Diagnózisok. Budapest, Magvető 1982.
*
*
*
„ H a olykor eszedbe ötlik, hogy mindaz, amit eddig I s t e n r ő l gondoltál, m á s k é p p e n van, vagy az, hogy egyáltalán nincs is Isten, ne zavarodj meg. Sokakkal t ö r t é n t ez m á r így. A z t azonban sohase gondold, hogy pillanatnyi h i t e t l e n s é g e d bizonyosság k é n t s z ó l n a amellett, hogy v a l ó b a n nincs Isten. H a t e h á t m á r nem bízol abban az Istenben, akiben eddig h i t t é l , az c s u p á n a z é r t van, m e r t hited nem volt megfelelő. E z é r t t e h á t arra kell t ö r e k e d n e d , hogy jobban m e g é r t s d , k i is az, akit te Istennek nevezel. H a egy pogány fából faragott isteneiben m á r nem t u d t o v á b b h i n n i , az nem azt jelenti, hogy nincs Isten, hanem azt, hogy az igaz Isten nem fából van." Tolsztoj
FRENKL RÓBERT
Veszélyeztetett társadalom Veszélyben az egészségünk Több, m i n t másfél évtizede, a nyolcvanas évek első felében nyílt l e h e t ő s é g szólni a t á r s a d a l m a t fenyegető devianciákról, a szenvedélybetegségek terjedéséről, azokról a k o c k á z a t i t é n y e z ő k r ő l , amelyek, ha u r a l k o d ó v á v á l n a k az é l e t m ó d b a n , akkor s ú lyosan fenyegetik a n é p e s s é g egészségét. Ezek a k o c k á z a t i t é n y e z ő k rejlenek az ú g y n e v e z e t t nem fertőző e p i d é m i á k h á t t e r é b e n . A nem fertőző j á r v á n y o k , a k á r csak a t ö r t é n e l e m b e n a pusztító fertőző betegségek, olyan m é r t é k e t é r n e k el a mo dern t á r s a d a l o m b a n , hogy jogos j á r v á n y o k r ó l beszélni. E l s ő s o r b a n a szív-vérkeringési rendszer betegségei, m á s o d s o r b a n a daganatos betegségek j e l e n t i k a vezető halálokokat, felelősek a h a l á l e s e t e k közel h á r o m n e g y e d é é r t . Amíg nem i s m e r j ü k a szívizominfarctus, az agyvérzés, az érelmeszesedés, a da ganatos b e t e g s é g e k pontos okait és a kóros mechanizmusokat, addig nem lehet iga z á n sikeres a gyógyítás, addig ezekben a b e t e g s é g e k b e n fog meghalni az emberek többsége. Nem mindegy azonban, hogy milyen é l e t k o r b a n . Ezen b e t e g s é g e k kiala k u l á s á b a n az é l e t m ó d , illetve az abban rejlő k o c k á z a t i tényezők - d o h á n y z á s , alko holizmus, magas v é r n y o m á s , elhízás, m o z g á s h i á n y , stressztolerancia b e s z ű k ü l é s e ... - meghatározóak. A hazai, e l m ú l t másfél évtizedes, negatív trend igen figyelmeztető. Bizonyos, hogy a nem kielégítő életszínvonal is szerepet j á t s z i k az egészségügyi adatok r o m lásában, mégis j e l e n t ő s e b b n e k kell t a r t a n u n k az életmód, az életvezetés, az egész s é g k u l t ú r a h i á n y o s s á g a i t . Az egészség-érték h á t t é r b e szorulását a közgondolkodás ban. A vallott és a megvalósított é r t é k r e n d discrepantiáját. Az egészség k o r s z e r ű definíciója nem a b e t e g s é g h i á n y á t fejezi k i . Az egészség testi-lelki-szociális jólét, erős alkalmazkodó-, ellenállóképesség a k ö r n y e z e t i kihívá sokra. A lelki egészség zavara potenciálja szinte minden egyéb kedvezőtlen tényező érvényesülését. Figyelemreméltó - és ugyancsak a m e n t á l h y g i e n e jelentőségét emeli k i - , hogy a magyar egészségügyi adatok romlása akkor következett be, amikor emelkedett az élet színvonal, illetve m á r felismertük a trendet és i g y e k e z t ü n k t e n n i ellene. De az egyébként b i z o n y á r a helyes intézkedések, t ö r e k v é s e k nem ü t ö t t e k át, g y e n g é b b n e k bizonyultak, m i n t a negatív t e n d e n c i á k . Ebben - és i t t elnézést kell k é r n e m a szubjektivitásért - n é z e t e m szerint k é t alapvető t é n y e z ő j á t s z i k szerepet. Az első k é t s é g k í v ü l a t á r s a d a l o m é r t é k z a v a r a , a veszélyérzet h i á n y a , illetve a veszély lebecsülése. A második - és ebben rejlik szub j e k t i v i t á s o m - a t á r s a d a l m i t ö r e k v é s e k erőtlensége, illetve p á r h u z a m o s s á g a , az i n t e g r a t í v cselekvés h i á n y a . Magam négy j e l e n t ő s t á r s a d a l m i alrendszert ismerek belülről. Az egészségügyet, az o k t a t á s t , az egyházi szférát és a sportot. Mindegyikben többé-kevésbé megjele n i k az egészség-érték, de sehol sem m e g h a t á r o z ó , és ami m é g i n k á b b lehangoló, a különböző t e r ü l e t e k szakemberei nem t á j é k o z o t t a k a h u m á n szféra t ö b b i á g á b a n , saját é l e t v e z e t é s ü k is alig különbözik a t á r s a d a l o m egészétől. Lehet elsősorban az egészségügyet h i b á z t a t n i a g o n d o k é r t , amely elvben hangsúlyozza, hogy az egészség nem az egészségügyben keletkezik és nem o t t vész el, hanem a t á r s a d a l o m b a n , m é g sem j á r élen a p r i m e r prevenciós g o n d o l k o d á s terjesztésében, nem engedi á t é r d e m ben a feladatot a civil szférának. E t t ő l azonban nem csökken mindazok - így az egy h á z a k - felelőssége, akik emberekkel, k i t ü n t e t e t t e n az ifjúsággal foglalkoznak.
A t a n u l m á n y b a n közzétett adatok a Központi Statisztikai Hivataltól s z á r m a z n a k . A t e n d e n c i á k t a r t ó s s á g á t a legfrissebb, az 1999-es é r t é k e k is m u t a t j á k . A nem zet egészségét l e g i n k á b b jellemző népességfogyás t o v á b b tart. Ebben a j e l e n t ő s e b b , de j a v í t h a t ó faktor, a magas halálozási a r á n y . H a ezt s i k e r ü l n e oly m é r t é k b e n le c s ö k k e n t e n i , m i n t a fejlett országokban, akkor a csökkenő születési s z á m ellenére sem fogyna a népesség. A m á s i k h a n g s ú l y a s z ü l e t é s e k s z á m á n a k nem az abszolút n ö v e l é s é r e k e r ü l - ez csak igazi jelentős, ma t á v o l i n a k t ű n ő f o r d u l a t t ó l v á r h a t ó - , hanem arra, hogy minden m e g s z ü l e t e n d ő élet teljes, minőségi élet legyen. Ebben a t ö r e k v é s b e n figyelhető meg a r i t k a pozitív adatok egyike, a k o r a s z ü l ö t t h a l á l o z á s fo kozatos visszaszorítása. A m á s i k kedvező magyar egészségügyi adat, az AIDS-betegség viszonylagos alacsony szintje is azt jelzi, hogy az átgondolt, ö s s z e t e t t s t r a t é g i á k e r e d m é n y e s e k lehetnek. A h u m á n szféra k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e i n a saját p r i o r i t á s o k é r v é n y e s ü l n e k - az egészségügyben a gyógyítás, az o k t a t á s ü g y b e n a képzés, a sport ban a teljesítmény, az e g y h á z b a n j ó esetben a misszió, rosszabb esetben a konven ció - az egészség-érték igazán sehol n e m j ö n át, nem válik a személyiséget, a h u m á n szocializációt m e g h a t á r o z ó r e n d s z e r r é . így a z u t á n nemcsak a szomatikus egészség l á t v á n y o s k á r o s o d á s a , hanem az erkölcsi é r t é k e k devalválódása, a t e h e r v á l l a l á s el u t a s í t á s a , az ö n z é s , a ridegség jellemzővé válása is ide v e z e t h e t ő k vissza, a n é l k ü l , hogy ezzel a d ö n t é s h o z ó k s z e m b e s ü l n é n e k . H i á n y z i k a t á r s a d a l o m b a n az a m i n t a a d ó r é t e g , amely legalább sejtené a k i u t a t , h i á n y o z n a k azok a m i n i m á l i s konszenzusok, amelyek á l t a l á n o s elfogadása a meg újulás k i i n d u l ó p o n t j á t j e l e n t h e t n é . J e l l e m z ő n e k is t a r t h a t ó annak a fiatal l e l k é s z n e k a m e g n y i l a t k o z á s a , a k i egy lel k é s z i m u n k a k ö z ö s s é g i megbeszélésen, ahol az egészség szóba k e r ü l t , egy idő u t á n kifogásolta, hogy erre ennyi szót vesztegetnek. M i lehet a m a g y a r á z a t a annak, hogy az e g y h á z a k r a is jellemző az egészség-érték lebecsülése? Igen r i t k á n szólnak a szószékeken e r r ő l . Ugyanakkor a lelkészeket, egyházi m u n k a t á r s a k a t és t e r m é s z e t e s e n a híveket is é r i n t i k mindazok a gondok, amelyek egészség-összefüggésben a t á r s a d a l m a t veszé lyeztethetik. S ő t azt is állíthatjuk, hogy é p p e n mert az e g y h á z b a n az e l m ú l t másfél évtized ben sem t ö r t é n t meg a szembesülés a devianciákkal, illetve az egészséget fenyegető k o c k á z a t i t é n y e z ő k k e l , i t t sajátosan nehéz a helyzet, amit egyéni t r a g é d i á k jelez nek. A közösség pedig átlép ezeken, ami m e g l e h e t ő s e n e l l e n t m o n d á s b a n van az egy h á z küldetésével. L e g s z e m l é l e t e s e b b a szenvedélybetegségekkel - d o h á n y z á s , alkohol, drogélvezet - kapcsolatos helyzet. Az egyház r é s z t vállal a szenvedélybetegségek megelőzésé ben, l e k ü z d é s é b e n , ugyanakkor csaknem tehetetlen a lelkészek alkoholbetegségé n e k j e l e n t k e z é s e k o r . A lelkészi p á l y a egyike azon értelmiségi p á l y á k n a k , ahol ma is egyedül kell helytállni, jelentős a lelki-szellemi, olykor a fizikai m e g t e r h e l é s . Csábí tó a k á b u l a t b a m e n e k ü l é s . Segítségnyújtás helyett takargatja ezt a család, a t á g a b b k ö r n y e z e t , a felsőbbség. Szerencsés esetben „ c s a k " annyi t ö r t é n i k h o s s z ú ideig, m i n t m á s t á r s a d a l m i közegben. Szenved a k ö r n y e z e t , lejáratódik az ügy, erőtlen a szolgálat. M é g súlyosabb, amikor b o t r á n y o k k ö v e t k e z n e k be, és m á r nincs jó meg oldás, a b e t e g s é g diadalmaskodik. M e r t b e t e g s é g ez, amit gyógyítani, nem elítélni kell. Illetve megelőzni. H a lehet, még rosszabb a helyzet akkor, amikor egy lelkész-családban konfliktus támad. A h á z a s t á r s a k között, vagy a n e m z e d é k e k , szülők és gyermekek k ö z ö t t . Legismertebb a válás p r o b l e m a t i k á j a . Orvosszemmel, a test és a lélek bajainak az i s m e r e t é b e n mosolyognivaló lenne, ha nem volna annyira s z o m o r ú az a n é z e t , amely a p á l y á r a alkalmatlannak tartja az elvált lelkészt. É s ez m é g olykor az eny-
h é b b formája a t u d a t l a n s á g n a k é s a gőgnek, rosszabb, amikor b ű n ö s n e k bélyegzik meg azt, aki elvált. S z e r e n c s é r e ú g y tudom, ez a felfogás a z é r t igen r i t k a a magyar országi l u t h e r á n u s e g y h á z b a n . De éles k á r t okoz az e n y h é b b v á l t o z a t is. Elsősor ban m a g á n a k az e g y h á z n a k . M á s o d s o r b a n azoknak, akiket é r i n t és segítség helyett s z e r e t e t l e n s é g e t kapnak. Harmadszor azoknak, a k i k ezt vallják és g o n d o l k o d á s u k k o r l á t o z z a mai s z o l g á l a t u k h a t é k o n y s á g á t . Nem az egészséggel foglalkozó t a n u l m á n y hivatott megvitatni a szociáletikai k é r d é s e k kezelésével összefüggő á l t a l á n o s gondokat. De annyi idetartozik, hogy a h a g y o m á n y o s z s á k u t c á k , - a t ú l z o t t a n szabadelvű felfogás és a t ö r v é n y e s k e d é s m e g l é t e mellett t o v á b b i gond a t a n á c s t a l a n s á g , a sodródás, a segítségre szorulás, i l letve a t á m a s z o k h i á n y a . N e m elegendő az elvi t i s z t a s á g , a személyes szabadság és felelősség hangsúlyozása, segítséget kell nyújtani, azonosuló szeretettel. A szexuális forradalommal való szembesülést is legfeljebb n é m e l y bioetikai k é r dés - fogamzásgátlás, abortusz - összefüggésében vállalta az egyház. Pedig a házas ság előtti szexuális élet, a sűrűn változó kapcsolatok az egyházi ifjúságban, a lelkész családokban is megjelentek. A helyzetet jellemzi, hogy a h á r í t á s , a t a b u - t é m a keze lése többnyire kevesebb k á r t okozott, m i n t a n e m é r t ő b e a v a t k o z á s . A lelkészek t e h á t egyfelől h a s o n l ó a n veszélyeztetettek, m i n t a t á r s a d a l o m - ter m é s z e t e s e n sajátos érzékenységgel és egyéb értelmiségi csoportokhoz hasonló v i szonylagos védettséggel - , másfelől viszont a t á r s a d a l o m bajaiban s z ü k s é g lenne a lelkészek, egyházi m u n k a t á r s a k segítségére. B á r a fejlettebb országok e g y h á z a i b a n erősödik a felismerés a tapasztalatok alap j á n , hogy az egyházi szolgálat területei közül a lelkigondozói munka iránt a legerő teljesebb a társadalom igénye, ennek kevés a következménye a lelkészek, egyházi munkások képzésében és továbbképzésében. Nehezen v i t a t h a t ó , hogy a Nagy Konstantinusz-i korszak végével, a kezdetéhez hasonló alapvető kihívás előtt áll a kétezer éves kereszténység. N e m egyszerűen gya korlati a l k a l m a z k o d á s r a , v á l t o z t a t á s o k r a , hanem teológiai m e g ú j u l á s o n alapuló, megújuló szolgálatra van, lesz s z ü k s é g . K é t évezred teológiájában a szegénység é r t é k e , a vigasztalás evangéliuma, az örök élet r e m é n y s é g e kapott h a n g s ú l y t . A sok nyomorúsággal terhes huszadik század k o r á b b a n el nem képzelhető tudo m á n y o s - t e c h n i k a i fejlődést is hozott. A fejlett világban j e l e n t ő s e n meghosszabbo dott az átlagéletkor és emelkedett az életszínvonal. De kiderült, hogy a testi egész ség és egyfajta jólét még nem jelent boldogságot. A lélek n y o m o r ú s á g a rontja a testi egészséget, megkérdőjelezi a létbiztonságot. Az egyház nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni, hogy szolgálata súlypontja át kell tolódjék az evilági életre. A m e g n ö v e k e d e t t életesélyekkel r e n d e l k e z ő embernek is szüksége van az evangélium ra. De nemcsak a kegyelem, hanem a jézusi példa is új d i m e n z i ó k a t nyer. Nem egyszerűen a r r ó l van szó - ez is igen lényeges - , hogy a gyakorlati teológia fontossága megnő, hanem, hogy a teológiának választ kell adnia az új kihívásokra, többek között arra, hogyan éljen Istennek tetsző életet a biológiai lehetőségeit egyre inkább megközelítő ember. M i t jelent az egészséges élet? Hogyan lehet egészséges a h o s s z ú élet? A középpont k é t s é g k í v ü l a segítő t á r s a d a l o m modellje, amiben az egyház egyfe lől a közjót szolgálja, másfelől segíti a krízishelyzetbe k e r ü l ő k e t . Ez t e r m é s z e t e s e n a lelkész- és egyházi m u n k a t á r s k é p z é s b e n a társtudományok fokozott megjelenését is igényli. Minden k é p z é s k ü z d ezzel a dilemmával. Nem c s ö k k e n t h e t i saját t u d o m á nyos igényességét, b e l e é r t v e az új ismeretek i n t e g r á l á s á t , ugyanakkor teret kell ad jon a társtudományoknak.
A l e l k é s z k é p z é s b e n ez a pszichológián és szociológián, ezeknek a jelenlegit meg h a l a d ó szintjén t ú l legalább a mentálhygienes ismeretek és szemlélet beépítését igény li. M á s k é p p illúzió k o r s z e r ű lelkigondozói m u n k á t tervezni. A n e h é z s é g e k e t jelzi, hogy m é g mindig igen j e l e n t ő s a k á r c s a k a pszichológiával kapcsolatban is az ellen állás, m é g mindig k í s é r t a rajongás, hogy a kereszt ö n m a g á b a n megoldja az élet problémáit. A kereszt evangéliuma adja a hitet, az erőt, adja az esélyt. Ü z e n i , hogy Isten az embert é r t e l m e s , tartalmas é l e t r e teremtette. A magyar egészségügyi adatok is ar ról tesznek t a n ú s á g o t , hogy milyen nehezen, milyen rosszul él az ember meg n ö v e k e d e t t esélyeivel, mennyire kegyelemre szorul. A z t is tudjuk, hogy a n á l u n k fej lettebb országokban, ahol kedvezőbb az egészségügyi k é p , nem kevésbé jelentkez nek a lelki egészség, az emberi kapcsolatok, a m a g á n y o s o d á s , az új n e m z e d é k e k cél t a l a n s á g á n a k a gondjai. Halálozási adataink a harmadik világra hasonlítanak, a születési, házassági statisztikák a fejlett világhoz közelítenek. Ez a k é p jellemzi sajátos gondjainkat és h a t á r o z z a meg az egyházi szolgálat i r á n t i igényt. M é g nagy gond a szegénység és a betegség, de m á r j e l e n t ő s e k a gazdagságból, a jólétből adódó t á r s a d a l m i feszültsé gek. És mindenki segítségre szorul.
Év
Népességszám 1000 fő
1960 1970 1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998
10.007 10.352 10.075 10.335 10.337 10.310 10.277 10.246 10.212 10.174 10.135 10.092
A népmozgalom
összefoglaló
Házasságkötések
Válások
88.566 96.612 80.331 66.405 61.189 57.005 54.099 54.114 53.463 48.930 46.905 44.915
16.590 22.841 27.797 24.888 24.433 21.607 22.350 23.417 24.857 22.590 24.992 25.763
adatai Élve születések 146.461 151.819 148.673 125.679 127.207 121.724 117.033 115.598 112.054 105.272 100.350 97.301
Halálozások
101.525 120.197 145.355 145.660 144.813 148.781 150.244 146.889 145.431 143.130 139.434 140.870
Év
Természetes szaporodás, fogyás
Terhesség megszakítás
100 élve szülött
Csecsemő halálozás
1960 1970 1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998
44.936 31.622 3.318 19.981 17.606 - 27.057 -33.211 -31.291 - 33.377 - 37.858 - 39.084 - 43.569
162.160 192.283 80.882 90.394 89.931 87.065 75.258 74.491 76.957 76.600 74.564 68.957
110,7 126,7 54,4 71,9 70,7 71,5 64,3 64,4 68,7 72,8 74,3 70,9
6.976 5.449 3.443 1.863 1.989 1.714 1.458 1.335 1.195 1.148 989 944
Ismert HW-pozitív
Év
személyek, AIDS-esetek (1985-1996)
HIV-pozüív
AIDS-beteg
százalék
Halálozási
százalék
_
-
16 85 139 168 204 244 299 360 416 481 562 624
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996
és a halálozási
1 8 17 32 51 81 111 146 169 200 246
-
38% 65 % 66% 55 % 56 % 54% 58% 71 % 67 % 64%
A népmozgalom összefoglaló adatai (1999. január-április) (összehasonlítva 1998. megfelelő időszakával) Házasság
1999. január-április 1998. január-április 1999-es érték az 1998-as százalékában
Élveszületés
Halálozás
7.868 8.302
30.469 32.132
51.017 47.849
94,8
94,8
106,6
Halálozási
statisztika
Nemek
Keringési betegségek
Daganatok
Férfiak % Nők%
46,0 57,9
25,5 21,7
Születéskor Ország
Magyarország Ausztria Ex-Csehszlovákia Svédország
Egy éven alul meghaltak
20.553 15.717
250 317
130,8
78,9
Magyarországon
Erőszak
9,2 5,7
várható
Természetes szaporodás, fogyás
átlagos
Férfiak
Emésztőrendszer
Légzőrendszer
Egyéb
8,7 5,1
4,9 3,7
5,7 5,9
élettartam Nők
1970
1996
1970
1996
66 66 66 72
66 73,5 68 76
73 73 73 77,5
75 80 76 81,5
HORVÁTH JÓZSEF
Régió a közigazgatásban régió az egyházban 1991-ben abban a s z e r e n c s é b e n volt r é s z e m , hogy r é s z e s e lehettem az ú j k o r i ma gyar k ö z i g a z g a t á s első legitim regionális i n t é z m é n y e m e g s z e r v e z é s é n e k . (A köz i g a z g a t á s i r é g i ó k a t egy 1990-es országgyűlési h a t á r o z a t a l a k í t o t t a k i , k é t , illetőleg h á r o m m e g y é s rendszerrel.) A k k o r i b a n ú g y t ű n t , hogy a r e n d s z e r v á l t á s n a k , vagy r e n d s z e r v á l t o z á s n a k ne vezett e s e m é n y s o r o z a t egyik k a r d i n á l i s k é r d é s e lesz a r e g i o n á l i s k ö z i g a z g a t á s k i a l a k í t á s a . É r d e k e s k e t t ő s s é g volt s z á m o m r a , hogy a Magyar E v a n g é l i k u s E g y h á z Z s i n a t á n a k is tagja lehettem ebben az időben, így a zsinat egy t a g j a k é n t é s köz t i s z t v i s e l ő k é n t is megismerhettem a r e g i o n á l i s és megyei i g a z g a t á s k é r d é s e i t .
A régió fogalma a mai közgondolkodásban Sajnálatos m ó d o n a m a i k ö z g o n d o l k o d á s b a n a régió elsődlegesen - és szinte kizáró lagosan - t e r ü l e t i i s m é r v e t jelent. Általános, hogy b á r m e l y t e r ü l e t i összességre k r i t i k a n é l k ü l h a s z n á l j á k a regionális jelzőt, vagyis - á l t a l á b a n - „a t e r ü l e t " megfele lője a régió. Ennek a sajnálatos fogalomzavarnak egyik oka, hogy a régió - a fogalom helyes h a s z n á l a t a e s e t é n is - különböző t e r ü l e t e k e t , t é r s é g e k e t jelölhet. Hiszen p é l d á u l a b a l k á n i régió, vagy a szigetközi régió e g y a r á n t illethető a régiós jelzővel. A m a i közgondolkodás t e h á t valójában nem konzekvensen használja - j e l e n t é s t a r t a l m á n a k megfelelően - ezt a fogalmat, melynek lényege: vonzáskörzet és természetes tájegység! Ezek közül a t e r m é s z e t e s tájegység m a g y a r á z a t r a sem szorul, a vonzáskör zetnek pedig számos j e l e n t é s e lehet. Elsősorban gazdasági, kereskedelmi, k u l t u r á l i s stb. é r t e l e m b e n h a s z n á l a t o s , pontos m e g h a t á r o z á s a a gazdaságföldrajz t á r g y a . A fogalom m á s i k - t a l á n súlyosabb - oka, hogy a politikusok és a közigazgatási szakemberek megközelítése is j o b b á r a nélkülözi a régió közjogi fogalmát, közjogi lé nyegét. Kiegészítve t e h á t a közigazgatási - önkormányzati értelemben vett régió fogalmat,összegezhetjük: a régió vonzáskörzet, természetes tájegység, közjogi tartalommal! A régió t é r m é r t é k é t tekintve m e g k ü l ö n b ö z t e t ü n k kis- és nagyrégiót. A kisrégió a m e g y é k n é l kisebb, m í g a nagyrégió több m e g y é t is m a g á b a foglaló t e r ü l e t e k e t jelöl. (A különböző szakmai változatok szerint M a g y a r o r s z á g 4-6 nagyrégióra osztható.)
A régió mint kormányzati - önkormányzati egység A régió e g y a r á n t egysége a k o r m á n y z á s n a k és az ö n k o r m á n y z á s n a k . R á a d á s u l e g y m á s t kiegészítő rendszerek, mivel a decentralizáció és a szubszidiaritás elveinek a l k a l m a z á s á v a l a l a k í t h a t ó k i a k í v á n a t o s egyensúly, k o r m á n y z á s és ö n k o r m á n y z á s között. Az e u r ó p a i regionalizmus k é t a l a p i n t é z m é n y é n e k pedig a s t a t ú t u m a l k o t á s j o g á t és az önálló források (adóztatás) j o g á t szokás t e k i n t e n i . (Sajnálatos m ó d o n elfelej t ő d ö t t , hogy Werbőczy István Hármaskönyve az e m l í t e t t jogokat a magyar v á r m e gyék a l a p j o g a k é n t r ö g z í t e t t e , és ezeket a jogokat a v á r m e g y é k egészen 1867-ig, a v á r m e g y e i rendszer m e g s z ü n t e t é s é i g g y a k o r o l t á k is!)
A s z u b s z i d i a r i t á s elve kisegítő elv, lényegét tekintve azt jelenti, hogy minden fel a d a t k ö r t , h a t á s k ö r t a megfelelő legalacsonyabb szintre kell telepíteni, közelítve a feladatokat ellátó - megoldó szervezeteket és h a t á s k ö r t , m a g á h o z a megoldandó kérdéshez. (Vagyis nem szabad c e n t r a l i z á l n i , „feljebb" v i n n i a jogköröket, m i n t az indokolt. A d i k t a t ú r a és a t e r v g a z d a s á g u t á n e z é r t logikusan k ö v e t k e z i k a helyi és a t e r ü l e t i szint megerősítése, a k ö z p o n t i szint megfelelő „gyengítésével".) A k r i t i k u s k é r d é s k ö r a k o r m á n y z a t i - ö n k o r m á n y z a t i h a t á s k ö r ö k elosztásánál, hogy bizonyos k o r m á n y z a t i feladatokat - a szubszidiaritás elve alapján - á t kell ad n i a t e r ü l e t i ö n k o r m á n y z a t o k n a k , ehhez viszont - erre t e r ü l e t i l e g és közjogilag is e g y a r á n t alkalmas - regionális önkormányzatokat kell l é t r e h o z n i .
Regionális „fokozatok" J o g o s í t v á n y a i k a t és feladataikat tekintve többféle régió létezik. A kevesebb jogkör - h a t á s k ö r felől az erősebb jogosítványok i r á n y á b a m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k tervezé si statisztikai régiót, közigazgatási régiót és területfejlesztő régiót. A k ü l ö n b s é g kulcsa az egyes régiók között, hogy mennyiben befolyásolják (befo lyásolhatják) a t e r ü l e t ü k ö n folyó r e á l f o l y a m a t o k a t . A tervezési-statisztikai régió lényege, hogy az egységes ( k o r m á n y z a t i - ö n k o r mányzati) t e r v e z é s é r d e k é b e n egy adott t e r ü l e t e n közel azonos adatokkal dolgoz zon. (Tervezés-adatszolgáltatás egysége.) A közigazgatási régió m á r t ö b b j o g o s í t v á n n y a l rendelkezik, de m é g mindig nem avatkozik be a reálfolyamatokba, csak a k ö z i g a z g a t á s egységesítésével és az ellenőr zési feladatok ellátásával lát el regionális feladatokat. Ezekből következik, hogy közjogi é r t e l e m b e n vett valódi régió csak a több me gyét m a g á b a foglaló t e r ü l e t e n m ű k ö d ő , területfejlesztési jogosítványokkal és ehhez saját forrásokkal is rendelkező regionális önkormányzat lehet! Csak a regionális ö n k o r m á n y z a t o t illeti meg a „ius statuendi" ( s t a t ú t u m alkotá si jog), az önálló források (költségvetés, a d ó z t a t á s ) joga és csak a k o r m á n y z a t alatt közvetlenül álló legmagasabb területi s z i n t ű ö n k o r m á n y z a t (képviselő-testülettel) gyakorolhatja a területfejlesztési j o g o s í t v á n y o k a t .
A jelenlegi regionális helyzetkép M i n t elöl l á t t u k , az Országgyűlés 1990-ben közigazgatási régiókat hozott létre, jelen leg a magyar közigazgatásban csak a tervezési statisztikai régiók vannak napiren den. Holott e u r ó p a i integrációs t ö r e k v é s e i n k alapja a saját belső integráció, hiszen a dezintegráció nem alkalmas integrálódásra. A magyar közigazgatás így jelenleg - vál tozatlanul - k é t p ó l u s ú : központi és helyi szintből áll. Az ország - és főleg a vidék jövője szempontjából döntő fontosságú k ö z é p s z i n t változatlanul hiányzik, ami kérdé sessé teszi a belső és a külső integrációt és n a g y m é r t é k b e n csökkenti az egyes régi ók - és az egész ország - versenyképességét. (Magyarország percei d r á g á k ...)
Egyházi régiók Az állam és az egyház s z é t v á l a s z t á s á t is t ö r v é n y mondta k i , 1990-ben. N e m volt te h á t t ö r v é n y e s a k a d á l y a annak, hogy a M a g y a r o r s z á g i E v a n g é l i k u s E g y h á z szabadon és önállóan alkothassa meg saját belső rendjét. Az addigi egyházi t ö r v é n y h a t á l y á t vesztette, utolsó zsinati t ö r v é n y ü n k pedig 1938-ban s z ü l e t e t t . A zsinat s z á m á r a k é z e n f e k v ő n e k t ű n t az egyház szervezeti-te-
r ü l e t i r e n d j é n e k olyan megreformálása, amely m e g ő r z i az egyház h a g y o m á n y o s szervezeti rendjét és tekintettel van az egyházi élet folytonosságára is.
Az egyház területi-szervezeti beosztása N y i l v á n v a l ó n a k t ű n t , hogy az e g y h á z k o r m á n y z á s szintjei és t e r ü l e t i egységei csak e g y m á s r a tekintettel h a t á r o z h a t ó k meg. (A t e r ü l e t i m e g o s z t á s m e g h a t á r o z z a a szer vezetet és fordítva.) J e l e n t ő s v é l e m é n y e l t é r é s e k mutatkoztak azonban a t e r ü l e t i k é r d é s e k e t és a szervezeti k é r d é s e k e t illetően, főképpen - az előbbi s z ó h a s z n á l a t t a l élve - a k ö z é p s z i n t (kerületek, megyék) k é r d é s é b e n . A k o r á b b i s t r u k t ú r a (két k e r ü let, négy ö n k o r m á n y z á s i szint) híveinek felfogása mellett felmerült a h á r o m - n é g y , sőt t ö b b k e r ü l e t lehetősége, ehhez képest h á r o m vagy négy szervezeti szinttel. Az egyház és t á r s a d a l o m egyidejű megújulása (vagy megújulási igénye) t ö b b ké zenfekvő p á r h u z a m o t is felvet. így a „ h a t a l m i á g a k " m e g o s z t á s a (egyházi t ö r v é n y h o z ó i , -végrehajtói, -bírói szer vezetek elkülönítése) u t á n k a r d i n á l i s k é r d é s n e k t ű n t az egyházi „ s t r u k t ú r a " kiala k í t á s a . ( E z ú t o n is szeretne a cikk szerzője k ö s z ö n e t e t mondani Zászkaliczky Péter nek, az ú g y n e v e z e t t s t r u k t ú r a b i z o t t s á g vezetőjének, és a b i z o t t s á g tagjainak áldo zatos és hatalmas m u n k á j u k é r t . ) É r t e k e z é s e m szempontjából nyilvánvaló, hogy az egyházi régió f o g a l m á n a k a M a g y a r o r s z á g i E v a n g é l i k u s E g y h á z b a n is csak egy k ö z é p s z i n t ű szervezet felelhet meg, vagyis a megyei, illetőleg a kerület.
Kerület - megye - régió Ha sorra v e s s z ü k a világi régió sajátosságait, az egyház s z á m á r a is k í n á l k o z i k a von z á s k ö r z e t és t e r m é s z e t e s tájegység m i n t r e n d e z ő elv. Sőt, a k o r á b b i egyházi t ö r v é n y által teremtett s t r u k t ú r á h o z k é p e s t m é g a decentralizáció és a s z u b s z i d i a r i t á s elve is. Hiszen az egyház m e g ú j u l á s á n a k is feltétele az egyházi munka h a t é k o n y s á g a , a költségek kímélése, a bevételekkel való jó sáfárkodás stb. Egyenesen k ö v e t k e z i k mindezekből, hogy az e g y h á z b a n olyan t e r ü l e t i m e g o s z t á s és szervezeti b e o s z t á s k í v á n a t o s , amely ö n k o r m á n y z a t i jellegű, a u t o n ó m és a dönté si szinteket t e r ü l e t i és a helyi egyházi (gyülekezeti) szintekhez közelebb kell vinni. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az egyház t e r ü l e t i b e o s z t á s á n á l nem alkal m a z h a t ó k például gazdaságföldrajzi szempontok és k r i t é r i u m o k , mivel egyházi „te r ü l e t " csak az egyházi igazgatás és ö n i g a z g a t á s szempontjából h a t á r o z h a t ó meg. E z é r t - visszautalva a világi régió fokozataira - az egyházi régió legfeljebb igazga tási (önigazgatási) s z e m p o n t b ó l t e k i n t h e t ő r é g i ó n a k , a világi régiók analógiájára. Azaz, az egyházi régió olyan k ö z é p s z i n t ű igazgatási-önigazgatási egység, amelyet a t e r ü l e t é n lévő egyházközségek (gyülekezetek) v á l a s z t o t t képviselői k o r m á n y o z n a k , a zsinat által alkotott t ö r v é n y e k alapján. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az egyházi szervezetek a vallás gyakorlá s á r a , a h i t é l e t kiteljesítésére szolgáló szervezeti egységek, vagyis l e l k i közösségek. Kínálkozik tehát egy - világitól eltérő - rendezési elv: a kohéziós elv. Vagyis az egyházi szervezeti egység csak olyan szervezet lehet, amely t ö r e k v é s e i b e n , szándé kaiban, e g y á l t a l á n l e l k i és h i t é l e t é b e n összetartozó! Ezen i s m é r v e k alapján nehezen képzelhető el valós egyházi r é g i ó n a k például a Magyar E v a n g é l i k u s Egyház É s z a k i és Déli K e r ü l e t e . Közelebb á l l n a k ugyanakkor az egyházi régió lényegi fogalmához az e g y h á z m e g y é k , m á r csak t r a d í c i ó s okokból is. M i l y e n legyen t e h á t a jövő egyházi régiója?
Elsődleges igény az e g y h á z i régióval szemben a lehető legteljesebb ö n k o r m á n y zati jogkör, a t e r ü l e t ü k ö n lévő egyházközségek a u t o n ó m i á j á n a k tiszteletben t a r t á sával. M á s o d s o r b a n az egyházi régió legyen olyan t e r ü l e t i egység, amely a meglévő egy házszervezetnél előnyösebb kereteket nyújt a t e r ü l e t i é r t e l e m b e n vett hitélet gya korlásához. ( I t t olyan gyakorlati szempontok is figyelembe veendők, m i n t a közle kedés, i n f r a s t r u k t ú r a és az egyházközösségek, szórványok elhelyezkedése a t é r s z e r kezeten belül stb.) Ezek az igények t e r m é s z e t e s e n számos r é s z l e t k é r d é s t vetnek fel és alaposan fel t e h e t ő , hogy az egyházi szervezet középszintjének k é r d é s e m é g egy ideig nem k e r ü l le a n a p i r e n d r ő l . Az egyházi szervezet m e g ú j u l á s a azonban - ha z ö k k e n ő k k e l is - megindult. Be fejezésül kölcsön veszem Enyedi professzor a „Régiók Európája" című cikkének mottóját: A h a l a d á s ellen nincs orvosság... *
*
*
REUSS ANDRÁS
Társadalom és teológia kölcsönhatása ma S z á z a d u n k neves svéd teológusa, Anders Nygren állította m a g á r ó l , hogy amit életé ben egyszer leírt, azt nem vonta vissza, nem kellett visszavonnia. A k á r t u d ó s o k vaskövetkezetességű és világos látása, a k á r elkötelezett k e r e s z t y é n e k t ö r e t l e n élet útja van e l ő t t ü n k , a h ű s é g és az igazsághoz való r a g a s z k o d á s r e n d í t h e t e t l e n s é g e mindig tiszteletet kelt. A n é l k ü l , hogy Nygren v a l l o m á s á n a k i g a z s á g á t és jogosságát megkérdőjeleznénk, elmondhatjuk,, hogy a változatlanság hangoztatása egy bizo nyos ponton túl kétségeket ébreszt. Eveken, esetleg évtizedeken á t nem változni, ez feltételezi, hogy vagy a t á r s a d a l o m nem változik oly s z á m o t t e v ő m é r t é k b e n , hogy azt a teológia részéről figyelembe kellene venni, vagy a teológia igazsága annyira örök és k ö z é r t h e t ő , hogy az idők b á r m e l y változása ellenére sem szükséges monda nivalóját újrafogalmazni. Nemcsak a korok v á l t o z á s a i t leíró t ö r t é n e t i szemlélet, hanem a szociológia is úgy tekint a t á r s a d a l o m r a , hogy az nem szilárd és statikus rendek összessége, ha nem különböző alrendszerek á l t a l teljesített különböző funkciók (Talcott Parsons), illetve egymástól nagyon e l k ü l ö n ü l ő és egymástól nem függő alrendszerek p á r h u z a mos m ű k ö d é s e (Niklas L u h m a n n ) . A társadalmat tehát nem homogén egységként, hanem sok különböző változó tarka összjátékaként írják le, amelybe az emberi élet minden területe beletartozik. V i t a t k o z n i lehet azon, hogy melyek ezek a t e r ü l e t e k , hogy m i a j e l e n t ő s é g ü k vagy sorrendjük. A vita e r e d m é n y e azonban nem v á l t o z t a t azon a tényen, hogy a szociológia a t á r s a d a l o m n a k a tényleges valóságát igyekszik feltárni és ez sok változó h a t á s á n a k kitett r e a l i t á s . Az újabb és újabb t á r s a d a l o m e l m é l e t e k a k ő k e m é n y és v á l t o z ó valóság m é r l e g é n bizonyulnak igaznak, hamisnak, vagy avulnak el. U g y a n í g y a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i ideálok vagy ideológiák. A t á r s a d a l o m v á l t o z a n d ó s á g á v a l szemben az ember a biztos és változatlan alapot keresi, a filozófiában azt a dolgot vagy elvet, amiből l e v e z e t h e t ő k létezők (ocpxr|), a vallásban azt a személyt vagy hatalmat, akinek k e z é b e n van és akitől függ minden. A teológia ebben az első és e g é s z e n általános m e g k ö z e l í t é s b e n az a t u d o m á n y , amely a világról és az e m b e r r ő l abban a tudatban gondolkodik és beszél, hogy ez a gondol kodás és beszéd lehetetlen is, de hamis is, ha nem i r á n y u l Istenre. Ennek alapján tekintenek ú g y a teológiára, hogy ott a feltétlenről és az á l l a n d ó r ó l van szó. 1
2
3
M é g s e m lehet t á r s a d a l m a t és teológiát ú g y m e g k ü l ö n b ö z t e t n i és egymással s z e m b e á l l í t a n i , hogy a t á r s a d a l o m ö r ö k k é változik, m í g a t e o l ó g i a á l l a n d ó a n örök. K é t s é g t e l e n ü l nagy feladata a szociológiának, hogy a t á r s a d a l o m v á l t o z á s a i t nyo mon kövesse. Ezzel a v á l t o z é k o n y s á g g a l szemben a t e o l ó g i a v á l t o z a t l a n s á g á r a h i v a t k o z n i nem lehet. A t e o l ó g i a t á r g y a - Isten és k i n y i l a t k o z t a t á s a J é z u s Krisztus ban - ö r ö k és v á l t o z a t l a n , az emberi felfogást, m e g i s m e r é s t és kifejezést azonban az emberi szubjektum v é g e s s é g e és v á l t o z á s a k o r l á t o z z a é s motiválja. A római ka tolikus egyház gondolkodása az isteni kinyilatkoztatás egyre teljesebb megismeré sét emeli ki, a protestáns teológiában nagy hangsúlyt kap az egyes korok eltérő kér désfeltevése és kihívása. S m é g m i n d i g nem t a l á l t k e l l ő figyelemre az a- k ü l ö n ö sen L u t h e r g o n d o l k o d á s á t m e g h a t á r o z ó - bibliai h a g y o m á n y , amely I s t e n r ő l nem ú g y beszél, m i n t mozdulatlan állandóról, m i n t v a l a m i m a t e m a t i k a i k o n s t a n s r ó l , hanem m i n t a világ uráról, aki uralkodik, cselekszik és cselekedeteivel válaszol ar ra, a m i a v i l á g b a n t ö r t é n i k . A világ és az ember v á l t o z ó v a l ó s á g á t t e h á t igenis f i gyelembe veszi: a k i szent ugyan, de a b ű n e m i a t t megszorult embernek Krisztus ban elébe megy, - a k i ugyan k i k u t a t h a t a t l a n , t ö r v é n y b e n m é g i s világossá teszi, az ember hol fordul vele szembe, - a k i ugyan teljesen n e m i s m e r h e t ő meg, m é g s e m k i s z á m í t h a t a t l a n , hanem h ű s é g e s a kegyelemben. Minderről a Szentírás igéje és a Krisztus-esemény tanúskodik. Istennek ez a testté lett igéje megkerülhetetlen kiin dulópontja a keresztyén teológiának. E g y ú t t a l ezzel kapcsolatos a teológia és t á r sadalom k ö l c s ö n h a t á s á n a k m i n d e n problémája is. 4
Hogyan szabaduljon a teológia a társadalom fogságából? G o n d o l a t m e n e t ü n k rendjében, de a t ö r t é n e l e m b e n is az első k é r d é s , hogy a teológia sajátos t é m á j a sokszor feloldódik, e l t ű n i k a t á r s a d a l o m r e a l i t á s a i b a n , és nem lehet m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a k e t t ő t . Legalábbis abban az é r t e l e m b e n nem, hogy a teológia t é m á j a annyira beágyazódik a t á r s a d a l o m valóságába, mindennapjaiba, annyira r é szévé válik és szervesül vele, hogy a t á r s a d a l o m f u n k c i ó j á n a k vagy egyenesen ter m é k é n e k t a r t j á k , amelynek célja a megoldhatatlan földi p r o b l é m á k kezelése a föl d ö n t ú l i r a , a túlvilágira való u t a l á s s a l : valóságos p r o b l é m á k i l l u z ó r i k u s megoldása, teljesülhetetlen emberi v á g y a k teljesülésének ü r e s r e m é n y e . V a l ó b a n eszköz volt a teológia az u r a l k o d ó k k e z é b e n a fennálló állapotok v é d e l m é b e n , de ugyanakkor m é g i s h a t á s o s fegyver is volt azoknak, akik r e á hivatkozva v á l t o z t a t n i akartak az emberen és a világon. Szinte minden kor teológiája f e l a d a t á n a k tekintette, hogy k i s z a b a d í t s a m a g á t kora megkötözöttségeiből, amelyekbe így vagy ú g y b e l e b o n y o l ó d o t t . H a fogságnak n e v e z z ü k ezt a g ú z s b a k ö t ö t t s é g e t , amit Luther az e g y h á z babiloni fogságának ne vezett, akkor a teológia az egyes korokban a judaista, hellenista, konstantinuszi, p l a t ó n i , arisztotelészi, skolasztikus, fejedelmi, racionalista, nacionalista vagy éppen d i k t a t ó r i k u s fogságokba k e r ü l t , a k á r a hatalmasok fondorlatából, a k á r a teológusok félelméből vagy j ó h i s z e m ű s é g é b ő l . A teológia t ö r t é n e t e e z é r t az Isten igéjével való visszaélések és az ige f é l r e é r t e l m e z é s é n e k t ö r t é n e t e is. E g y ú t t a l azonban a teológia s z a b a d s á g h a r c á n a k t ö r t é n e t e is. Ma - nagyon r e m é l e m , - t á r s a d a l m u n k b a n és e g y h á z a i n k b a n , s így a teológiában is, új kezdetet élünk át. A valóságosan létező szocializmus fogságából való szabadu l á s r a gondolok. T a l á n m é g m i n d i g olyanok vagyunk, legalábbis az idősebb nemze dékek, m i n t a 126. z s o l t á r b a n e m l í t e t t álmodók, a k i k n e k megtelt a szája nevetéssel és ö r ö m k i á l t á s van n y e l v ü k ö n . Vagy m i n t P l a t ó n b a r l a n g l a k ó j a , a k i most j ö t t fel a n a p f é n y r e , de a ragyogó világosság elvakítja. Vége v a n m á r a szolgaságnak, amely azt a napi r u t i n t k ö v e t e l t e meg, hogy bizonyos kifejezéseket i s m é t e l g e s s ü n k , m á s gondolatokat viszont elhallgassunk. Izgalmas feladat annak k u t a t á s a , hogyan is
volt és m i é r t é p p e n úgy, hogyan lehetett volna m á s k é p p e n , s kinek-kinek m i a vét ke. M i az, amihez szükségtelenül ragaszkodtunk, és m i az, amit k ö n n y e n feladtunk, noha a h i t fontos része. Még izgalmasabb, de fontosabb is a mai társadalmi valóság veszélyeit észreven ni. Nem m ű k ö d n e k m á r ugyan az e g y h á z a k és a lelkészképző i n t é z m é n y e k felügye letével m e g b í z o t t állami egyházügyi t i t k á r s á g o k , - a teológiai t a n u l m á n y o k a t , egy házi k i a d v á n y o k a t vagy rádiós p r é d i k á c i ó k a t sem a nyilvánosságra k e r ü l é s előtt, sem pedig u t á n a nem c e n z ú r á z z á k , - m é g s e m vagyunk mentek attól a veszélytől, hogy a teológia k o r u n k fogságába essék. Zsarnokok és t o t a l i t á r i u s rendszerek u t á n , t i t k o s r e n d ő r s é g és c e n z ú r a u t á n , hivatalos á l l a m i ideológia és politikai uniformizá lás u t á n maradt a színen a z é r t m é g veszélyes hatalom. Ez erősebb a fentiekben em lítetteknél, mivel azok kívülről hatnak befelé és legtöbbször m e g e l é g e d n e k a felszín nel. Ez azonban belül m ű k ö d i k és vájkál, b e l ü l ü r e s í t k i , m é g mielőtt a k á r az érin tett személy maga vagy m á s o k a felszínen é s z r e v e n n é k . A r r a a veszélyre gondolok, hogy m é g esetleg azok is, akik keresztyén mivoltuk megőrzése érdekében sok mindent elszenvedtek és számos próbát kiáltottak, gyerekes naivitással most más igába hajt ják a fejüket és a reájuk bízott drága kincset - képiesen szólva - üveggyöngyökre cse rélik. Ha a r r ó l v a n szó, jogos a panasz, hogy k o r á b b a n az egyházi nyilatkozatok m i n t egy kötelezőek é s előre g y á r t o t t a k voltak. A m ú l t e k i e r ő l t e t e t t nyilatkozatainak az ideje lejárt és a t ö b b s é g nekifeszül a t u l a j d o n k é p p e n i teológiai m u n k á n a k vagy a t u lajdonképpeni e g y h á z i szolgálatnak. Nem lenne azonban nagy f á r a d t s á g o t igénylő munka olyan t é m á k a t találni, ahol ma a teológia hallgat, s csak azért, m e r t el akar j a kerülni a t á r s a d a l o m m a l vagy a saját e g y h á z á v a l való vitát. Vagy a z é r t , mert a p r o b l é m á k a t t ú l k é n y e s n e k t e k i n t i , mert a v e l ü k való foglalkozás valahol - az elvár ható, de sokszor m é g s e m t a p a s z t a l h a t ó t i s z t e s s é g e s és igaz megközelítéssel és ke resztyén hangon is - k é n y e l m e t l e n lenne. M a , amikor m á r nem a z é r t olvassák a p á r t k o n g r e s s z u s o k dokumentumait, hogy a hivatalos i r á n y és az e g y h á z n a k enge délyezett l e h e t ő s é g e k felől tájékozódjanak, semmivel sem kisebb a t á r s a d a l m i való ság h a t á s a vagy a közvélemény vonzereje. Más rendszerben é l ü n k m á r , amelynek szerkezete m á s k é p p e n m ű k ö d i k , de a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n a k ma is messze h a t ó mechanizmusa él. A r e n d s z e r v á l t á s előtt az állam és a p á r t mintegy magukba s ű r í t v e képviselték az ateizmust és materializ must, s ezzel bizonyos é r t e l e m b e n t u l a j d o n k é p p e n el is t a k a r t á k a t á r s a d a l o m sze kularizációját. Sokak s z á m á r a kiábrándító tapasztalat Dél-Kelet-Európában, hogy ma a szekularizációnak a korábbinál szinte még hidegebb szele fúj. A z é r t van ez így, mert a szekularizáció m á r nem ebben a m e g s z e m é l y e s í t e t t f o r m á b a n vagy különfé le m e g s z o r í t á s o k a t erőltetve jelenik meg, hanem m i n d e n ü t t leplezetlenül érvénye sül. A t e o l ó g i á n a k feladata, hogy a t á r s a d a l m i valósággal s z e m b e n é z z e n és a keresz tyén h i t ellenségeit ne csak m á s o k n á l keresse. Csak örülni lehet annak, hogy ma nincs olyan e r ő s é s szervezett k ü l s ő t ö r e k v é s , amely arra i r á n y u l n a , hogy a teológi át és az e g y h á z a t a t á r s a d a l m i kontextus szócsövévé tegyék. Ezzel azonban m é g nem h á r u l t el annak a veszélye és lehetősége, hogy s p o n t á n m ó d o n , tudatlanul és anélkül, hogy ezt a k a r n á k , ilyen szócsővé váljanak, vagyis olcsó igazolást vagy t á mogatást nyújtsanak. Noha c s o d á l a t o s ajándék, hogy a r á n k e r ő l t e t e t t béklyókból szabadulva, sajátos feladatainknak n e k i f e s z ü l h e t ü n k , a teológia m é g s e m mehet vissza valamilyen tova t ű n t időbe, hanem a mai t á r s a d a l m i valósággal kell foglalkoznia. E l s ő s o r b a n a tör t é n e t i k u t a t á s r a áll, hogy nem elég a puszta t é n y e k összegyűjtésére és visszaadásá ra t ö r e k e d n i e , hanem - a későbbi kor k r i t i k á j á t először eltorlaszolva - t ö r e k e d n i e kell az adott k o r m e g é r t é s é r e , s csak a z u t á n k ö v e t k e z h e t a későbbi k ö v e t k e z m é n y e k vizsgálata. É r t e l e m s z e r ű e n a l k a l m a z a n d ó ez az eljárás a teológia minden ágára. 5
Ezen a ponton vetődik fel az ú n . kontextuális teológiák k é r d é s e . E u r ó p á b a n eze ken legtöbbször m á s földrészek teológiai sajátosságait é r t i k úgy, hogy a harmadik v i l á g b a n a teológia a mindenkori kontextus ( t á r s a d a l o m és k u l t ú r a ) elemeivel szí neződik, keveredik és vegyül, m í g ezzel szemben E u r ó p á b a n - feltételezik kimon datlanul is - tiszta teológiai m u n k a folyik. A harmadik világ valamely o r s z á g á n a k k o n t e x t u s á v a l való személyes találkozás egyrészt szemléletesen é r z é k e l t e t h e t i , mennyire k i k e r ü l h e t e t l e n a kontextus figyelembe vétele az igének a m e g é r t é s é h e z , m á s r é s z t az idegen k ö r n y e z e t b ő l E u r ó p á r a tekintve felfedheti, milyen elképesztő m é r t é k b e n vagyunk m i magunk is ennek a kontextusnak a fogságában. A k é n y e s k é r d é s e k és kellemetlen igazságok e l h a l l g a t á s á n t ú l a kontextusnak a figyelmen kívül h a g y á s a is a r e á n k bízott ü g y e l á r u l á s a lehet. A t e o l ó g i á n a k elen gedhetetlen feladata, hogy megtalálja az I s t e n r ő l m i n t feltétlenről való b e s z é d nyel vét és t a r t a l m á t , hogy az egyház ne J ó n á s m ó d j á r a a hajó g y o m r á b a n keressen me n e d é k e t a vihar elől, s á l m á v a l a fennálló helyzetet igazolja, hanem elmenjen Ninivébe.
Hogyan ágyazódjék bele a teológia a társadalomba? A m á s o d i k k é r d é s vagy p r o b l é m a - J ó n á s k ö n y v é n e k k é p é t folytatva, - é p p e n ez a N i n i v é b e való menetel. H a az előző esetben a p r o b l é m a az ige „ t e s t t é létele" (Fleischwerdung), a m á s o d i k - szokatlanul k é p z e t t szóval - az ige „testté tétele" (Fleischmachung). Az első p r o b l é m a az igét a t á r s a d a l m i v a l ó s á g b a n m e g t a l á l n i , a k o n t e x t u s b ó l meghallani, a gondolatok emberi szövevényéből „ k i b o n t a n i " , az embe r i s é g mítoszaitól m e g s z a b a d í t a n i ( m í t o s z t a l a n í t a n i ) , önző célok é r d e k é b e n t ö r t é n ő igénybe vételétől és a l k a l m a z á s á t ó l m e g s z a b a d í t a n i , röviden: m i n d e z e k b ő l a rom l a n d ó és r o n t ó héjakból kifejteni. A m á s o d i k p r o b l é m a ennek pontosan az ellentéte: Hogyan lehet és kell a teológiát a t á r s a d a l m i v a l ó s á g b a n é r t h e t ő v é tenni? Hogyan kell a változó világban az örök Isten igéjét m e g s z ó l a l t a t n i és abba belevinni? Ho gyan válik ebben a kontextusban é r t h e t ő v é a t e o l ó g i á r a bízott textus, amely egészen m á s , m i n t az ő t körülvevő kontextus? Nem m i n d e n k i l á t ebben p r o b l é m á t . Széles k ö r b e n hat az a v é l e m é n y , hogy az ige csak akkor Isten igéje, ha az idegen ebben a világban és idegen az ember számá ra. Erve ennek a felfogásnak az, hogy az igét nem szabad a világhoz szabni vagy an nak igénye szerint kezessé tenni. Nem az emberekhez kell igazodni. Dixi et salvavi animam meam. Sokan osztják az ellentétes álláspontot, nevezetesen, hogy az igé nek az emberi k u l t ú r a részévé kell válnia, a m i n d e n k o r i k u l t ú r á v a l való teljes azo n o s u l á s , a benne való feloldódás nélkül. A m i n t az igével szembeni é r t e t l e n s é g nem lehet az ige igaz h i r d e t é s é n e k m é r t é ke, ú g y t e r m é s z e t e s e n a m e g é r t é s sem. A m i n t az e l u t a s í t á s nem lehet az, ú g y az el fogadás sem. Az egyik első feladat, - mivel teológia és az igehirdetés egy bizonyos értelemben mindig fordítás, - hogy amint a reformáció minden n é p n e k a maga n y e l v é n szólal tatta meg az igét, ú g y a m i k o r u n k embere s z á m á r a is a maga n y e l v é n és - Paul Tillich megfogalmazásával - az ember alkotó ö n é r t e l m e z é s é n e k teljességére tekin tettel szólaljon meg Isten igéje. Az igehirdetés új s z a b a d s á g á n a k l e h e t ő s é g e t e h á t ne azt e r e d m é n y e z z e , hogy az egyházi beszéd szakzsargonja, a r e n d s z e r v á l t á s előtt ad m i n i s z t r a t í v eszközökkel is visszaszorított k á n a á n i nyelv vagy az evangelizáció nyelvi e s z k ö z t á r a ú g y t é r vissza, m i n t h a az e l m ú l t ö t v e n évben a világon semmi sem t ö r t é n t és semmi sem v á l t o z o t t volna. S ü r g e t ő feladat annak felmérése és belátása, hogy k o r t á r s a i n k m i k é n t élik meg azt, amit a S z e n t í r á s az ember m i n d e n k o r i prob l é m á j á n a k mond és m i k é n t t e h e t j ü k - emberi m ó d o n szólva - é r t h e t ő v é a választ s z á m u k r a . Teológiai g o n d o l k o d á s u n k n a k , a g y ü l e k e z e t e k és a t u d o m á n y szintjén
e g y a r á n t , óriási pótolnivalói vannak. Az idősebb n e m z e d é k számos tagja megrekedt egykori konfirmációi k á t é j á n a k szintjén, k e r e s z t y é n i s m e r e t é n e k tartalma nem fej lődött é r e t t é l e t k o r á n a k növekedésével együtt. De az egykori, a maguk idejében ta lán valóban k o r s z e r ű konfirmációi k á t é k egy ma m á r l e t ű n t gondolkodást és t á r s a dalmi k ö z t u d a t o t vehettek csak figyelembe. Nagyon sokat kell t a n u l n i , felnőttokta t á s t végezni, p u b l i k á l n i , teológiailag vitázni, teológiai m ű v e k e t lefordítani, eközben t e r m é s z e t e s e n arra t ö r e k e d v e , hogy ne ismételjük meg m á s o k hibáit, ne t é v e d j ü n k ugyanazokba a z s á k u t c á k b a . A k e r e s z t y é n s é g és az evangélium alapvető félreértel mezése, ha a teológia g e t t ó b a z á r k ó z i k és csak a h a s o n l ó k között érzi m a g á t jól és szabadon. A franciaországi Rhone-Champs zarándokhely temploma úgy épült meg, hogy nemcsak az épületen belül, hanem rajta kívül, a kintievők felé is van szószéke. Beton ba ö n t v e e m l é k e z t e t , hogy az egyház a v i l á g n a k az igével adósa. A r e n d s z e r v á l t á s előtt annak puszta t é n y e , hogy bizonyos helyeken igehirdetés hangzik, g y a n a k v á s t és n y u g t a l a n s á g o t keltett az ellenfelekben, m é g ha nem is t u d t á k , m i hangzik el. M a megvan a szabadság, a nyilvánosság fóruma, a h a n g e r ő , - nem t ű n i k - e olyannak a keresztyén bizonyságtétel, hogy eljárt felette az idő, hogy nem a m a i k é r d é s e k h e z , hanem ma m á r nem folytatott beszélgetésekhez való hozzászólás b e n y o m á s á t kelti? Nem abban a helyzetben vagyunk, hogy a k o r t á r s a i n k bajára van k e z ü n k b e n az or vosság, de nem t u d j u k őket efelől meggyőzni? Elengedhetetlen, hogy a teológia, a k e r e s z t y é n s é g a saját ü g y é b e n és a t á r s a d a l o m ü g y e i b e n kompetens m ó d o n szólal jon meg. Az igének a t á r s a d a l o m b a való bevitele, t e s t t é t é t e l e nem j á r h a t azzal a követ kezménnyel, hogy nem lehet a teológia m o n d a n i v a l ó j á t és a t á r s a d a l o m k ö z t u d a t á t m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , m e r t az olcsó siker reményében a teológia annyira a társadalom nyelvén beszél és azt mondja, amit a társadalom megrendel vagy szeret, vagy amúgyis gondol. A t e o l ó g i á n a k ezért t i s z t á b a n kell lennie sajátos ü z e n e t é n e k t a r t a l m á v a l és az egyházi szolgálat segítségére kell lennie. H a nem így tesz a teológia, ebben az esetben éppoly j e l e n t é k t e l e n n é és k ü l d e t é s é r e a l k a l m a t l a n n á válik, m i n t amikor az e r e d m é n n y e l nem t ö r ő d v e é r t h e t e t l e n nyelven beszél.
Mit adjon a teológia a társadalomnak? A teológia az evangéliummal a múlt feldolgozásának: bűnök felismerésének és meg bánásának, a bűnbocsánatnak és a megújulásnak a lehetőségét hirdeti. Mivel az egyéni és közösségi m ú l t t a l , annak m u l a s z t á s a i v a l és bűneivel való s z e m b e n é z é s minden kornak, a m i é n k n e k különösen problémája, ennek a m u n k á l á s a a teológiá nak saját lényegéből, de egyúttal a kor helyzetéből is fakadó feladata. Nem adatott meg a teológiának az a szerep, amely a Bíróé, t e h á t nem az ítéletet kell kimonda nia. Az igaz Bíró elé kell állnia a n é l k ü l , hogy ő maga poroszlóvá lenne. Eltéveszti feladatát, ha az megreked a m ú l t f e l t á r á s á n á l és nem segít tovább az új életig. N e m emberek m e g v e t é s é t kell m u n k á l n i a , hanem Isten a k a r a t á t és ítéletét hirdetnie. T ö r v é n y t és e v a n g é l i u m o t . De m é g s e m az isteni t ö r v é n y kérlelhetetlensége, hanem az életet újító krisztusi evangélium üzenete különbözteti meg a teológiát a társada lomtól. Ez a m e g k ü l ö n b ö z t e t ő sajátosság adja meg a teológia létjogosultságát, ez is teni k ü l d e t é s e a világban, ez az isteni és k e r e s z t y é n igazság. „A törvény megöli a bű nöst, de nem a bűnt, az evangélium megöli a bűnt, de nem a bűnöst" - mondja Luther. 7
Fontos, hogy az egyház szolgálatát ne az egyes emberre k o r l á t o z o t t n a k é r t s ü k , hanem legyen szava a teológiának az emberi közösséghez, a t á r s a d a l o m h o z is. A cél t e r m é s z e t e s e n nem lehet az, hogy a t á r s a d a l o m ' m e g t é r j e n ' . Ez így lehetetlen. A t á r s a d a l o m r a , az emberi gondolkodásra való r á h a t á s mégis elengedhetetlen felelős-
ség és feladat. E r á h a t á s t a r t a l m a h á r m a s : 1) Kijózanítás: R á k e l l m u t a t n i , hogy a s z e k u l á r i s világmegváltó elképzelések illúziók, hamisak, m e g t é v e s z t ő k . Az ember nem v á l t h a t j a meg ö n m a g á t . Minden ilyen program vagy ideológia h i ú á b r á n d . Nem lesz olyan emberi fejlődési fokozat, amely m á r maga a tökély. M i n d e n új megoldás új k é r d é s e k e t is felvet és új p r o b l é m á k a t okoz. 2) Felelősségre emlékeztetés: Egymás r a b í z o t t a k vagyunk. Az ember nem ura a világnak, hanem s z á m a d á s s a l tartozik, nemcsak a t ö r t é n e l e m , az u t ó k o r vagy a t á r s a d a l o m , hanem az élő Isten előtt is. 3) Remény keltése: A v i l á g n a k szerető Atyja van, e z é r t lehet és j ó élni, s lehet ú j u l á s é r t fáradozni. Mivel a közgondolkodás v o n z á s a olyan nagy, hogy h a t á s a alól az egyes ember aligha vonhatja k i m a g á t , a teológia azzal segíthet, hogy az embernek a valós hely z e t é t felméri és a l t e r n a t í v á k a t ajánl. Hiszen a teológia nem á l l h a t csak elvekből, ha nem emberi életté kell lennie. Ide tartozik a szociális kérdéssel való foglalkozás is. A t e o l ó g i á n a k is feladata olyan megoldások k e r e s é s é n fáradozni, amelyek egyrészt megfelelnek a k e r e s z t y é n e m b e r k é p n e k , m á s r é s z t m e g v a l ó s í t h a t ó a k .
Mit adjon a társadalom a teológiának? Adhat-e e g y á l t a l á n valamit? A t á r s a d a l o m mindenek előtt b i z t o s í t h a t j a a teológia m ű k ö d é s é n e k a külső z a v a r t a l a n s á g á t . J ó lenne i t t főként a b é k é r e , a t ö r v é n y e s rendre gondolni. Csak s z ü k s é g k é p p e n az anyagi feltételekre. A t á r s a d a l o m t o v á b b á - m i n t a t u d o m á n y o s , m ű v é s z e t i , gazdasági, politikai és erkölcsi f o r m á k összessége, - h a t h a t ó s a n segíthet annak a v i l á g n a k a m e g i s m e r é s é b e n és m e g é r t é s é b e n , amely a teológia szituációja. N e m utolsó sorban hasznos szolgálatot tehet a t á r s a d a l o m a t e o l ó g i á n a k a maga egyház-, vallás- és teológiakritikájával. M é g akkor is, ha ez a k r i t i k a nem tárgyilagos, hanem ellenségesen elfogult, olyan t ü k r ö t t a r t a teológia elé, amelyre é r d e m e s k r i t i k u s a n figyelnie. A b e v e z e t ő b e n e m l í t e t t és Niklas Luhmann nevével fémjelzett társadalom-felfo g á s b a n , ha egyáltalán van helye az e g y h á z n a k é s a teológiának, akkor legföljebb, m i n t egy alrendszernek sok m á s alrendszer mellett. E felfogás szerint az alrendsze rek önállóan m ű k ö d n e k , az emberek az egyik vagy a m á s i k alrendszer részei. A te ológiának a teljességre v o n a t k o z ó verbális igényével a szociológiai tapasztalat az igény r e d u k á l t m e g v a l ó s u l á s á t állapítja meg. Ezek szerint teológia és egyház egy u n i v e r z á l i s frazeológiával és igénnyel fellépő p a r t i k u l á r i s t é n y e z ő . N e h é z h a t á s o s é r v e k e t t a l á l n i e megállapítással szemben. Ez a m e g á l l a p í t á s is a teológia és az egy h á z elé t a r t o t t t ü k ö r . N e m v á l t o z t a t a t é n y e k e n , ha nem mernek b e l e n é z n i . A teológia ugyanakkor mégis látja egyrészt annak szükségét, hogy az embernek r á l á t á s a legyen az egészre, t ú l a jelen horizontján. S nemcsak az isteni örökkévaló ság, hanem az emberi n e m z e d é k e k t á v l a t á b a n is. A t e o l ó g i á n a k m á s r é s z t k ü l d e t é se, hogy az embert nézze, abban a tudatban, hogy ennek a feladatnak csak Istenre is tekintve tehet eleget. Sem a teológia, sem az egyház nincs abban a helyzetben, hogy világ- és e m b e r k é p é t , vagy megoldási javaslatait m á s o k r a e r ő l t e s s e . De felada t u k , hogy a r e á j u k b í z o t t a t az adott kontextusban adják t o v á b b é s így a t á r s a d a l o m valóságát a megújulás é r t e l m é b e n alakítsák. 8
Jegyzet 1. Edgar Alimén (Linköping) 1999. március 8-án Budapesten a 20. századi svéd teológiáról tartott ven dégelőadása szerint. 2. Andorka Rudolf, Bevezetés a szociológiába, 1997, 75-77. 3. Lásd Andorka Rudolf, Bevezetés a szociológiába 1997. tartalomjegyzékét.
4. A két alapvető fogalmat inkább túl tág, mint túl szűk értelemben használom. A teológia „Isten igé jének tudománya, Isten igéjének gondolkodó, tudományos, komplex megszólaltatása," még az egy házi igehirdetés és keresztyén életfolytatás értelmében is. A társadalom „az egyházat és a teológiát körülvevő profán világ, nemcsak mint állami hatalom, hanem mint közgondolkodás, közvélemény is." Vö. korábbi, hasonló tárgyú tanulmányommal: Egyház, teológia, társadalom. Lelkipásztor (65) 1990/4, 108-110. 5. Bernhard Lohse, Die Kooperation von Kirche und Staat unter Konstantin. In: Christentum und Gesellschaft. 1969. 145. 6. Paul Tillich, Rendszeres teológia, Budapest, 1996. 24. 7. Idézi figyelemre méltó cikkében Szabó József, „...az evangéliumot - tisztán..." Lelkipásztor (32) 1957/4, 214-217. 8. Paul Tillich, Rendszeres teológia. Budapest, 1996. 24. *
*
*
TÓTH-SZÖLLŐS MIHÁLY
Sokoldalú egyházi élet Pillanatkép a magyarországi evangélikus egyházról Miért van egyház? M i az egyház feladata? Ezekre a k é r d é s e k r e ma m á r többé-ke vésbé e g y ö n t e t ű e n kapjuk a feleletet: t i s z t á n és igazán h i r d e t n i az evangéliumot! A folytatásban m á r elágaznak a vélemények. N e m feladatom most ezek csokorba gyűj tése, c s u p á n k é t végletet említek. Csak az e v a n g é l i u m ! M i n d e n m á s feladat idegen az egyháztól, elveszi a figyel met a fődologról, az Isten o r s z á g a k e r e s é s é t ő l . Pozitív t a r t a l m a lehet ennek a fel fogásnak az, hogy az e v a n g é l i u m h i r d e t é s é t , a missziót h e l y e t t ü n k senki m á s el nem v é g e z h e t i . H a azonban az e l m ú l t , e g y h á z a t korlátozó i d ő k r e n é z ü n k vissza, ez azt jelentette, hogy b e z á r t á k az e g y h á z a t a templom falai közé, ott i m á d k o z z a n a k és végezzék s z e r t a r t á s a i k a t , de a t á r s a d a l o m , az ország egész k ö z ö s s é g é r e ne le gyen h a t á s a a k e r e s z t y é n s é g ü n k n e k . A m á s i k véglet az, amikor elhalkul az e v a n g é l i u m , m e g e r ő t l e n e d i k a misszió és az egyház minden t e r ü l e t e n , sokszor ide-oda kapkodva igyekszik „ m e g m u t a t n i ma gát". Erre is t a l á l u n k az egyház t ö r t é n e t é b e n példákat, a liberalizmus k o r á b a n , a k u l t ú r p r o t e s t a n t i z m u s kísérleteiben. Ebben a rövid í r á s b a n m e g k í s é r l e m e g y h á z u n k mai életét bemutatni. Kiindulá som ez: ahol az evangéliumot hirdetik, ott annak h a t á s á v a l nem c s u p á n a h i t felgerjedésében és erősödésében kell számolni, hanem azzal is, a m i t egy rövid k é r d é s b e n így fogalmaznak meg, akik ide eljutottak: M i t tegyek? H o l h a s z n á l h a t o m fel erőmet, t u d á s o m a t , e n e r g i á m a t , melyre Krisztus m e g s z a b a d í t o t t ? E r r e a k é r d é s r e pedig vá laszt kell adni. S z ü k s é g van t e h á t az e g y h á z b a n „szervezésre" és „lebonyolításra", hogy k i - k i a kapott talentuma szerint találjon feladatot, vállaljon m u n k á t , de ne c s u p á n a m a t ő r k e z d e m é n y e z ő legyen, hanem értő módon, m á s o k segítségével, ta pasztalatok átvételével tudjon a közösségben valóban „szolgálni". Ha e g y h á z u n k közéletét figyeljük, azt k e l l mondanunk, a m i t a címben is megje löltem: sokoldalú. Mivel nem mindig és nem mindenki s z á m á r a l á t h a t ó és megfi gyelhető az a mozgás, mely e g y h á z u n k k ö z é l e t é t jellemzi, m e g k í s é r l e m „csokorba k ö t n i " azokat a t é n y e k e t , melyek ezt megvilágítják. Ez év á p r i l i s á b a n Révfülöpön f e l s z e n t e l t ü k e g y h á z u n k n a k egy új - eddig m é g h i ányzó - i n t é z m é n y é t , az E v a n g é l i k u s O k t a t á s i Központot. N é h á n y h ó n a p alatt m á r látszik, mennyire szükség volt r á . A mintegy száz férőhelyes k ö z p o n t b a n minden
csoportnak, r é t e g n e k , k o r o s z t á l y n a k van lehetősége konferenciát, evangelizációt, o k t a t á s t t a r t a n i . Kisebb l é t s z á m ú csoportok egyszerre t ö b b e n is i g é n y b e vehetik. Ebben a k ö z p o n t b a n a n y á r i h ó n a p o k b a n 11 ifjúsági konferencia volt különböző korcsoportoknak. K é t lelkészkonferencia mellett k é t külföldi e g y h á z m e g y e is i t t t a r t o t t a n é h á n y napos e g y ü t t l é t é t . A közeli e g y h á z m e g y é k n e k k i t ű n ő lehetősége volt és lesz e z u t á n is családi konferenciák t a r t á s á r a . Szakmai szinten is sokat jelent a k ö z p o n t m u n k á s s á g a . Gyülekezeti é n e k k a r o k p i h e n é s s e l egybekötött felkészülé seiket h o z t á k Révfülöpre és m i n t o k t a t á s i központ, t e r m é s z e t e s e n helyet adott pe dagógusok, t a n á r o k és óvónők t a l á l k o z á s á n a k és t o v á b b k é p z é s é n e k . Helyet kapott az i n t é z m é n y b e n a gyermekeiket egyedül nevelő é d e s a n y á k konferenciája, akik ter m é s z e t e s e n gyermekeikkel e g y ü t t t ö l t h e t t e k i t t n é h á n y napot, kaptak hitben erősí t é s t és c s e r é l h e t t e k tapasztalatokat. E g y h á z i é l e t ü n k mozgásai egyre jobban kiterjednek külföldi kapcsolatokra is. E l s ő s o r b a n kell e m l í t e n ü n k azokat a programokat, r e n d e z v é n y e k e t , melyek a Bajor E v a n g é l i k u s E g y h á z h o z fűződő t e s t v é r e g y h á z i szerződésből k ö v e t k e z n e k . Külügyi o s z t á l y u n k fogja össze és bonyolítja ezeket az e s e m é n y e k e t . É v e n t e t ö b b s z ö r tarta nak a k é t egyház m e g b í z o t t a i megbeszélést, ahol a t e r v e z é s és b e s z á m o l á s mutatja meg, milyen i r á n y b a n kell t o v á b b haladni az e g y ü t t m ű k ö d é s b e n . K o n z u l t á c i ó r a jön nek k ü l ö n b ö z ő m u n k a á g a k képviselői, például az óvodai m u n k a t a n á c s o l á s á r a egész éven á t m ű k ö d ö t t e g y h á z u n k b a n egy lelkésznő, rendszeresen l á t o g a t t a azokat a g y ü l e k e z e t e k e t , ahol óvodai m u n k a folyik. E g y h á z u n k k o m m u n i k á c i ó s m u n k á j á n a k f e l m é r é s é r e év elején j á r t a k n á l u n k bajor egyházi „ s z a k e m b e r e k " , l á t o g a t á s u k u t á n m á r i s j a v u l t és erősödött k ö z ö t t ü n k a k o m m u n i k á c i ó s kapcsolat. A bajor e g y h á z n a k 12 t e s t v é r e g y h á z a van. N y á r o n a kenyai Nairobiban női konferenciát t a r t o t t a k szá m u k r a , ezen a m i k ü l d ö t t e i n k is jelen voltak. N ü r n b e r g k ü l v á r o s á b a n , Steinben ren dezett női k o n f e r e n c i á n hat lelkésznő vett r é s z t t ő l ü n k . N e m lehet teljességében felsorolni azt a sok k o n f e r e n c i á t és s z e m i n á r i u m o t , melyet m á s külföldi e g y h á z a k segítő s z á n d é k a t e r e m t e t t a m i s z á m u n k r a . É v e k ó t a t a r t j a s z e m i n á r i u m a i t n á l u n k a bonni „ I n i t i a t i v e F ö r d e r g e s e l l s c h a f t für evan gelische V e r a n t w o r t u n g i n M i t t e l - u n d Osteuropa" egyesület. Kis- és középvállalko z ó k n a k adnak ú t m u t a t á s t és képzést, hogy v á l l a l k o z á s u k k ö z b e n is k e r e s z t y é n k é n t m ű k ö d j e n e k . A n y á r o n az e g y e s ü l e t n e k magyar tagozata is megalakult. S z á m o s alkalom nyílott egyházzenei t e r ü l e t e n is a t a l á l k o z á s o k r a . I t t j á r t a Braunschweigi D ó m k ó r u s , fővárosi és h á r o m vidéki városi szerepléssel. A Deák-té r i j u b i l e u m i B a c h - h é t e n a speyeri B a c h - k ó r u s vendégszerepelt, és a L u t h e r á n i a É n e k - és Zenekara n y ú j t o t t kiemelkedő, m ű v é s z i t e l j e s í t m é n y t Bach: H - m o l l misé j é n e k k é t s z e r i előadásával. K ü l d ö t t s é g ü n k r é s z t vett a s t u t t g a r t i Kirchentagon. Fa sori g i m n a z i s t á i n k é r t e k el k i t ű n ő e r e d m é n y t a bécsi I I I . Ű r k u t a t á s i Világkonferen cián, a középiskolás diákok s z á m á r a rendezett Vienna Space Festival-on. T ö b b óvo dai nevelő volt külföldön t a n u l m á n y ú t o n és onnan is j ö t t e k l á t o g a t á s r a a m i óvodá inkba. H i t t u d o m á n y i E g y e t e m ü n k évről-évre megrendezi P o s z t g r a d u á l i s tanfolyamait. A n y á r elején s z á m o s külföldi előadóval és a szokásosnál nagyobb é r d e k l ő d é s mel lett t a r t o t t á k meg a teológiai t u d o m á n y o k b a n felfrissítő előadásokat. A I I . Országos E v a n g é l i k u s Találkozó C s ö m ö r ö n gyűjtötte össze az egész ország t e r ü l e t é r ő l hívein ket. T á r s a d a l o m és egyház, tradíció és misszió k é r d é s e i k e r ü l t e k m e g b e s z é l é s r e . H a z á n k n a k az E u r ó p a i U n i ó b a t ö r t é n ő , közelgő b e t a g o z ó d á s a az e g y h á z a k szá m á r a is rejteget feladatot. Ennek m e g i s m e r é s é r e kapott m e g h í v á s t B r ü s s z e l b e , az U n i ó K ö z p o n t j á b a e g y h á z u n k vezetősége. Ö k u m e n i k u s k ü l d ö t t s é g b e n k e r e s t é k fel f e b r u á r b a n a k ö z p o n t o t és t a l á l k o z t a k az E u r ó p a i U n i ó vezetőivel és az u n i ó s álla mok e g y h á z a i n a k brüsszeli i r o d á i b a n is l á t o g a t á s t tettek.
Miközben folytak ezek az események, csendben m á r k é s z ü l t e k az újabbak. M é g a nyár elején f e l k é s z ü l t ü n k az őszi Országos P r o t e s t á n s Napokra. Kialakult a köz ponti r e n d e z v é n y e k sora, t e m a t i k á j a és elindult a b u z d í t ó felhívás a helyi r e n d e z v é nyek szervezésére. Az ősz folyamán (lapunk megjelenése idején) m é g egy e s e m é n y hívogatja majd az é r d e k l ő d ő k e t . M é g 1997-ben, Melanchthon születésének 500. év fordulóján a bretteni Melanchthonhaus ( B a d e n - W ü r t t e m b e r g ) r e n d e z é s é b e n k é szült el egy kiállítás anyaga a nagy t a n í t ó m e s t e r életéről, m u n k á s s á g á r ó l . V á n d o r kiállítás formájában most é r k e z e t t el h a z á n k b a és szeptember 23-tól a budapesti Szépművészeti M ú z e u m ad helyet a b e m u t a t á s r a . Ennek előkészítése is munkacsa patot foglalkoztatott. A felsorolás e g y á l t a l á n nem teljes. Hiszen nem lehet összegyűjteni és felsorolni azt a sokoldalú m o z g á s t e r e d m é n y e z ő u t a z á s t és l á t o g a t á s t , melyet egyes gyüleke zeteink a p a r t n e r - g y ü l e k e z e t e k k e l foganatosítottak. A bajorokon kívül ilyen t á r s kapcsolatok nagy s z á m b a n é p ü l t e k k i erdélyi, szlovákiai, vajdasági és k á r p á t a l j a i gyülekezetekkel, de sokan utaztak messzebbre is, F i n n o r s z á g b a , D á n i á b a , Svédor szágba, N é m e t o r s z á g m á s részeibe és Norvégiába. A m o z g á s k é t i r á n y ú volt, i n n e n oda és onnan ide mentek a látogatók. Távolról sem c s u p á n egyházi vezetők vagy lel készek vettek r é s z t az e g y h á z i élet l ü k t e t é s é b e n , és ez így van jól! Csak megjegyzem, hogy ezekről a m o z g á s o k r ó l az E v a n g é l i k u s Elet c í m ű hetilapunk rendszeresen be számol. Az í r á s o m elején feltett k é r d é s e k r e a Pozsonyban ülésező L u t h e r á n u s Világszö vetség Végrehajtó B i z o t t s á g a és T a n á c s a is feleletet adott. A résztvevők arról bizo nyosodtak meg a g y ű l é s e k e n é s a gyülekezetek l á t o g a t á s a közben, milyen az evan gélium k u l t ú r á k a t á t f o r m á l ó ereje. Van az e v a n g é l i u m n a k h a t á s a , ereje, m e g t a r t ó és átformáló erő ez, é s a m i k o r sokoldalú egyházi életről adunk számot, ezzel az erő vel, megújítással t a l á l k o z u n k . * * * SCHOLZ LÁSZLÓ
Mai hogylétünk Gondolkodom, t e h á t épphogy vagyok. Gondolkodnom nem is volna szabad, Oly bizonytalanok a holnapok Új e z r e d é v ü n k égisze alatt -
Posztmodern sötétenlátás V a l ó b a n véget é r t oly sok siker u t á n , M i t s z á z a d u n k kivívott, nincsen t ö b b r e m é n y , Ö n p u s z t í t á s b a k e z d ü n k most e földtekén? Ő r i z d tekinteted a J ö v e n d ő k U r á n !