2011. június
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja
XI. évf. 6. szám
Kalendárium
Mese
- Június - Nyárelő
- A mozgó kő
Zöld mozaik
Tudod-e?
- A rákosi vipera
- Szent Iván-éj
Ügyeskedj!
Programjaink
- Rejtvények, fejtörők
- Mit? Hol? Mikor?
A címlapot illusztrálta: Éger Csenge
Kalendárium
JÚNIUS - NYÁRELŐ HAVA Június 12-13.: Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak ugyan, de mint az alábbi tiltó rendelkezések is bizonyítják, számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg, melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz, például a csetneki zsinat határozata 1594-ben tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat. Az 1692-ből származó csíkkozmási tiltás így szólt: „Eleitől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak, királynéasszony ültetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas.” 1770-ben Tessedik Sámuel arról számolt be, hogy megszüntették a májusi fák bevitelét a templomba pünkösdkor, mert a gazdák legszebb gyümölcsfáikat láthatták ott kivagdosva. A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak: pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok. A pünkösdi szokások történeti rétegeiről Dömötör Tekla és Bálint Sándor munkáiban olvashatunk bővebben.
Június 24.: Keresztelő Szent János napja vagy Szent Iván-nap. Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt. A tüzet gyakran szabályos négyszög alakúra rakták. A tűz meggyújtásának szertartásos módjai voltak. A Csallóközben, Egyházgellén a máglyára tették az előző évi aratókoszorút, egy leány háromszor körüljárta, vízzel „megszentelte”, majd egy legény háromszor körbefutotta égő fáklyával és azután gyújtotta meg. Nagybodakon szűzlánynak kellett „megszentelnie” a tüzet. -2-
A házasságjóslás, -varázslás ugyancsak a szentiváni szokás egyik eleme. Mihálygergén (Nógrád m.) a búzavirágból font koszorút, mellyel a tüzet átugrották, a legközelebb álló fűzfára sorba felhajigálták, és úgy tartották, akié fennakad, az még azon az őszön férjhez fog menni.
Úrnapja: A Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök az úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe. A naphoz teljes munkaszünet és munkatilalom kötődött. Évszázadokon át az egyházi év legnagyobb ünnepei közé tartozott. A mindenkori katolikus társadalom legünnepélyesebb hitvallása, reprezentációja, az egyházhoz való tartozás kifejezésének alkalma volt. Szertartásain azoknak is részt kellett venni, például a pásztoroknak, akik foglalkozásuk miatt máskor ritkán látogatták a templomot. Általában a falusi-mezővárosi közvélemény fontosnak tartotta, hogy a közösség valamennyi férfi tagja ott legyen az úrnapi körmenetben. A Bácska népe egyenesen valamiféle férfiünnepnek érezte az úrnapját, talán a név jámbor értelmezése folytán. Ugyancsak népi értelmezésre vallott az a gondolat, amely az Atyaúristen ünnepének magyarázta az úrnapját.
Egyházi ünnepek: június 1.: Urunk mennybemenetele június 12.: Pünkösdvasárnap június 19.: Szentháromság vasárnap június 24.: Keresztelő Szent János születésének emlékezete június 26.: Úrnapja június 27.: Szent László király emléknapja június 29.: Szent Péter és Pál apostolok ünnepe
Jeles napok: június 4.: Trianon emléknapja június 5.: Pedagógusnap, Környezetvédelmi Világnap június 16.: A független Magyarország Napja június 19.: Apák Napja június 21.: A zene ünnepe június 29.: Nemzetközi Duna-nap
Kiadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója Szerkesztő:Till Csaba n A lapot írták: Král Zsuzsa, Likmus Katalin, Mészáros Márta, Taródiné Kardos Ágnes, Teráz Hajnalka nTördelő: Farkas Péter n Felelős kiadó: Győri-Dani Lajos n A NYOMDAI MUNKÁKAT A FOLPRINT GYORSNYOMDA VÉGEZTE
Kata
Levélcím: 1033 Budapest III. ker., Miklós u. 32. Telefon: 1/388 - 87 - 60, 1/388 - 89 - 20 Fax: 1/368 - 42 - 83 E - mail:
[email protected] Weboldal: http://www.maltai.hu/tunderkert
A Kárpát-medence védett állatai - a rákosi vipera A következő számokban a Kárpát–medence védett állataival ismerkedhetsz meg. Most a rákosi vipera életét mutatom be neked. A rákosi viperát 1892-ben Budapest környékén, a Rákos-patak mentén fedezte fel Méhely Lajos, a kor kiemelkedő zoológusa. Nevét onnan kapta, hogy a Rákos-patak környékén különösen nagy példányszámban élt. A jelenlegi populáció Magyarországon a Hanságban és a Kiskunságban maradt fenn, 500 példányban, illetve Erdélyben, ahol 100 egyed él. Korábban Budapest környékén, Rákoson, Angyalföldön, Vas megye lapályos részein, a Fertő-tó körül és a Hanság vidékén is előfordult. Számuk csökkenéséhez környezetük átalakulása vezetett. A korábbi előfordulási helyüket beépítették vagy a gyepeken, kaszálókon intenzív mezőgazdasági munkát végeztek. Mai állományuk gazdag táplálékot biztosító réteken, legelőkön maradt fenn. Télen a hideg elől különböző apró rágcsálók járataiba húzódnak és hibernált, ledermedt állapotban vészelik át a hideg telet, majd tavasszal bújnak újra elő. A nőstények szeptember elején fialnak, általában 6-14, 12–16 cm hosszú, alig 2 gramm súlyú utódot hozva világra. A kölyök viperák elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok a gyíkokat, madárfiókákat is elfogyasztják. Mérge felnőtt emberre veszélytelen, a marás méhcsípésszerű, gyorsan múló tünetekkel jár. Ez a kígyófaj táplálékul szolgál a gólyák, gémek, rétihéják, szalakóták vagy a szintén fokozottan védett túzok számára. Télen a föld alatti búvóhelyükről a vaddisznó, róka és a borz is kiáshatja őket. Ha a Kiskunsági Nemzeti Park területén kirándulsz, előzetes bejelentkezés után látogasd meg a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központot, ahol 700-nál is több vipera él. A központ 2004-ben épült az Európai Unió természetvédelmi programjának támogatásával. Itt a rákosi viperák szabadtéri terráriumban élnek. Magyarországon 1974 óta védett, természetvédelmi értéke 1.000 000 Ft. A faj szerepel a különösen védett fajok, a Natura 2000 listáján is.
Most pedig egy kis játékos fejtörésre hívlak titeket! Hány szó bújt el a betűkígyóban?
A májusi fejtörő megfejtései: 1. TULIPÁN; 2. KANKALIN; 3. NEFELEJCS; 4. NÁRCISZ; 5. RÉTI BOGLÁRKA; 6. JÁCINT; 7. KRÓKUSZ; 8. ARANYVESSZŐ; 9. KÖKÖRCSIN; 10. CSILLAGVIRÁG
Írta és összeállította: Hajni -3-
Ügyeskedj!
Melyik 2 kutyus egyforma?
Keresd meg a két különböző képen az 5 egyforma képrészletet!
-4-
Ügyeskedj!
Keresd meg a furcsaságokat a fejeken!
Rajzold be a hiányzó részleteket a képen!
Színezd ki a furcsaságokat a képen!
Összeállította: Zsuzsa -5-
A mozgó kő
Kalmár Réka
Pöttöm Pöttyel, a kis tündérrel eddigi élete során furcsa kalandok estek meg. Elmesél most nektek egyet. – Egy szép nyári napon elmentem az erdőbe, hogy gombát szedjek. Már tele is gyűjtöttem a kosaramat gombával s nagyon elfáradtam, ezért lefeküdtem egy kőre pihenni. Amikor felébredtem, egy kristály tó partján találtam magam. – De gyönyörű! Hogy kerültem ide? – kérdeztem hangosan. – Ugye, hogy milyen szép? – szólalt meg a kő. – Ki szólt? – kérdeztem. – Én szóltam, Szivárvány Szemölcs, a teknőskő. Szólíts nyugodtan Szeminek. Üdvözöllek a Teknőskövek Birodalmában. – Köszönöm a fuvart! – mondtam neki mosolyogva. – Eddig csak gombán utaztam. – Hogyhogy? – kérdezte Szemi. – Hát így! – válaszoltam. – Hol vagy? – kérdezte Szemi. – Itt a gombán! – nevettem. – Nem minden az, aminek látszik – mondta komolyan Szemi. – Ezzel fejezte be történetét Pötty, aki legközelebb talán majd megint mesél nektek. Pataki Sára meséje
Pataki Sára Vers
Andók Veronika: Vakáció
Tornay-Csomor Viktória
Láttam a napot, súgta a szélnek: Várnak a tavak, csónakok, stégek. És tényleg a táblán virul egy szó, Csupaszín betűkkel: VAKÁCIÓ! Két hónap napfény vár ránk a nyárban, Kószálunk vígan viruló tájban, Hűsítő tavakra, strandokra járunk, Nincs is ilyenkor boldogabb nálunk.
-6-
Sebestyén Réka
Ne feledjétek, búvárkodjatok ti is! Ha különleges adatra bukkantok, írjátok meg a szerkesztőség címére, és az újságba is bekerülhet majd. Várom ötleteiteket! Tudjátok-e, hogy június 21-én leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka? Hallottatok már a mágikus szentivánéjről? Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennélfogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekezzett minél messzebb űzni. A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre – még ha csak egyetlen éjszakára is – elveszítették hatalmukat az ember felett. Ebben az időszakban a Föld – különösen az északi félteke – terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon – június 21-én – az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről évre. Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24-ére esik, ennek oka azonban tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Ivánnapra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor.
a
A Szent Iván-naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. A magyar szokások szerint régen a június hónapot Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását – népies nevén lobogózást – a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván-napi dalok éneklése kísérte. A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik. Színezd ki a tűzmandalát!
Összeállította: Zsuzsa
-7-
Információk
LAJOS U.: Kézműves foglalkozás: hétfőnként, 16.00-tól Baba-mama klub: hétfőnként, 10.00-tól Agyagozás: szerdánként, 16.00-tól HUSZTI ÚT: Régi magyar kártyajátékok: keddenként, 16.00-tól Családi délután: szombatonként, 10.00-tól KERÉK U.: Utazzunk el képzeletben a világ tájaira! (vetélkedő): péntekenként, 16.00-tól Kézműves foglalkozás: csütörtökönként, 16.00-tól Baba-mama torna: hétfőnként, 10.00-tól ZEMPLÉN U.: Zenebölcsi: csütörtökönként, 9.50-től Kézműves foglalkozás: csütörtökönként, 16.00-tól GYŰRŰ U.: Kézműves foglalkozás: szerdánként, 16.00-tól SILVANUS SÉTÁNY: Kézműves foglalkozás: péntekenként, 16.00-tól Baba-mama klub: szerdánként, 10.00-tól SOLYMÁR UTCA: Énekes-mondókás foglalkozás: keddenként, 11.00-tól PESTERZSÉBET - HÁRSFA SÉTÁNY Baba-mama klub: keddenként, 10.00-12.00-ig Dráma-játék: csütörtökönként, 16.00-tól
A programváltoztatás jogát fenntartjuk! -8-
M. 1.
Kedves Gyerekek! Ismeritek Pinokkió történetét? Színezzétek ki ezt az aranyos bábot, majd vágjátok körbe! Szereljétek össze a testet a végtagokkal milton-kapoccsal vagy összeragasztással! Jó munkát kívánok!
Zsuzsa
