Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda
GYÖNGY Gyermekek Önállóságra Nevelése a Gyakorlatban
Pedagógiai Programja
Készítették: a Kati Ovi nevelőtestülete
Budapest, 2013.
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
TARTALOM JEGYZÉK
Bevezető Óvodai nevelésünk alapelvei, nevelési filozófiánk
3. old.
2.
2.1. Gyermekkép, 2.2. Óvodakép 2.3. Nevelési céljaink
6. old. 7. old. 9. old.
3.
Az óvodai nevelés feladatai
1.
10. old.
3.1. Az egészséges életmód alakítása 3.2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 3.3. Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3. 3. 1. . Anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3. 3. 2. Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 4.
Az óvodai élet megszervezésének elvei 4.1. Személyi feltételek 4.2. Tárgyi feltételek 4.3. Az óvodai élet megszervezése, dokumentumai 4.4. Az óvoda kapcsolatai 4.5. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai
5.
10. old. 16. old. 20. old. 20. old. 23. old. 25. old. 25. old. 27. old. 28. old. 30. old. 33. old.
Az óvodai élettevékenységi formái, az óvodapedagógus 38. old. feladatai 5.1. Hagyományok 5.2. Játék 5.3. Verselés, mesélés 5.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5.6. Mozgás 5.7. A külső világ tevékeny megismerése 5.8. Munka jellegű tevékenységek 5.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
6.
4. old.
Integráció Legitimációs lap
38. old. 47. old. 51. old. 54. old. 61. old. 64. old. 67. old. 72. old. 76. old. 79. old. 83. old.
2
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Bevezető
Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy, a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az SNI gyermekeket integráló óvodákban az Alapprogram mellett figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, (óvodánk esetében a hallássérült gyermekek) ellátása tekintetében.
3
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
1. Óvodai nevelésünk alapelvei, nevelési filozófiánk
A társadalmi változások szükségessé teszik, hogy a nevelés alapvető kérdéseit újra gondoljuk, átfogalmazzuk. Alapgondolatunknak – a gyermekek önállóságra nevelésének – megfelelően hagyományokra épülő nevelési rendszerünket folyamatosan alakítottuk ki, a szülők és nevelők tapasztalataira építve, de tiszteletben és szem előtt tartva, hogy a családi nevelés az elsődleges szintér a gyermekek életében. Intézményünk Alapító Okiratában az SNI gyermekek közül a hallássérült (HS) gyermekek integrációja szerepel, így a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleményben intézményünkbe utalt gyermekeket fogadjuk. Az integráció mértéke a csoportlétszámokhoz arányosan alakul, általában csoportonként 1 gyermek. Hagyományokat, ismétlődő mozzanatokat teremtettünk az óvodai nevelésünk rendszerében, ugyanakkor folyamatosan éltünk a változtatás lehetőségével. Ez a gyakorlat nevelési szemléletünk változásához vezetett, ennek következtében
újabb és újabb módszereket próbáltunk ki. A testület úgy döntött, hogy önálló nevelési programot ír. A programbeválás vizsgálata során kiderült, hogy célkitűzéseink megvalósíthatók, az alapgondolat időszerű, fontos a mai óvodai nevelésben. Ahhoz, hogy feladatainkat megvalósítsuk, nekünk magunknak kell változnunk, annak érdekében, hogy folyamatosan nevelésre képes állapotban legyünk. Gondot fordítunk arra, hogy folyamatosan változzunk, tanuljunk a gyermekek
nevelése során felmerülő helyzetekből. Optimális feltételeket teremtünk, közvetetten segítjük az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások kialakulását. Olyan nevelési alapelvekre épül munkánk, ahol a gyermek egyéni érdeklődésének, képességeinek és eltérő fejlődési ütemének figyelembe vételével (ideértve a HS gyermekek ellátását is) önállóan tevékenykedve tapasztalja meg a világot. Tapasztalatszerzés közben a nevelő hagyja, hogy ezt megtegye és segítő jelenlétével folyamatosan kíséri, támogatja a gyermeket.
4
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Szem előtt tartjuk, hogy minden gyermek a saját egyéni útját járva tudjon fejlődni. Célunk, az egyenlő hozzáférés, a tehetséggondozás, az esélyegyenlőség és a meglévő hátrányok csökkentésének biztosítása (hátrányos helyzetű, HS gyermekek, veszélyeztetett gyermekek, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, migráns, más műveltségű, más országbeli gyermekek számára). Alap feladatunknak tekintjük, hogy minden gyermek nevelésére képessé váljunk a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartását szem előtt tartva. Valljuk, hogy a gyermeket – mint fejlődő személyiséget, - bizalom, gondoskodás és különleges védelem illet meg.
Célunk, hogy örökérvényű értékeket közvetítsünk az általunk kialakított hagyományrendszeren belül, elsősorban az önállóságot, a becsületességet, a felelősségtudatot és a tudatosságot.
A becsületesség alapja az őszinteség, ami úgy jelenik meg, hogy gondolataim összhangban vannak érzéseimmel, cselekedeteimmel. Csak együttműködésben jöhet létre. A felelősségtudat, úgy jelenik meg, hogy minden helyzetben tudom, felelősséggel tartozom gondolataimért, cselekedeteimért. Felelős vagyok azért, hogy hogyan oldom meg problémáimat, melyek a nevelési helyzetből adódnak. A tudatosság, úgy jelenik meg, hogy képes vagyok felismerni tévedésemet, korrigálni, javítani tudom viselkedésemet. Ha mindezeket tudatosítom magamban, értékelem a helyzeteket, akkor választhatok, hogy akarom-e még egyszer, vagy másmódon (úton) közelítem meg a problémát.
Ez az önállósághoz vezető út. Önálló gyermeket csak az önállóságra törekvő pedagógus képes nevelni.
5
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
2. Gyermekkép, óvodakép 2.1.Gyermekkép A gyermek tevékenységének legfőbb színtere a játék, melyben akkor lel igazi örömet, ha tud egyedül, társával és több gyerekkel is együttműködve játszani,
képes a játékkal kapcsolatos elgondolását tudatosítani, örömmel, szabadon tevékenykedik. Szellemi, erkölcsi, egyedi személyisége így fejlődik. A befogadó környezet kialakításával az óvodában a gyermek szeretetteljes légkörben nevelkedik, testi-lelki szükségleteit, érzelmi biztonságát kezdetben ebből nyeri. Ebben a szeretetteljes környezetben kezdi kialakítani saját biztonságát.
A szeretet az óvónő és a gyermek önállóságának alapja.
Az önálló gyermeket az öröm, a tevékenység, és az együttműködés jellemzi.
Az a gyermek tud a világban eligazodni, aki minden helyzetből alkot valamit a maga számára. Arra figyel, amit csinál, a folyamat magától szerveződik, s
egyszer csak eljut oda, hogy tudja, mi a következő lépés, és meg is teszi azt. Ez az önállóság folyamata. Így jut el a tudatossághoz. A gyermek egyensúlyát abból meríti, hogy képes arra, hogy nem ragaszkodik
ahhoz, hogy akaratát mindig azonos módon juttassa érvényre.
Amikor szükségét érzi, beszél ellenérzéseiről, segítséget kér. Ebből fakad, hogy az együttműködésben adódó problémákat nem elkerüli, hanem
megoldja.
A gyermek kiscsoportba kerülve különböző viselkedési mintákkal érkezik, melyet a családi nevelés alakított ki. Új környezetében találkozik a lehetőséggel, hogy önmaga találjon megoldást a felmerülő problémákra.
Mindig választhat, próbálkozik..
hogy
segítséget
kér,
vagy
önállóan
tevékenykedik,
A gyermek azt az élményt viszi magával, hogy lehetősége van arra, hogy részt vegyen saját életének alakításában. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben nevelkedjen. Ezért nem adunk helyt semmiféle előítélet kibontakozásának. Munkánk eredményeképpen a gyermekek a környezettől függetlenül szellemileg, lelkileg, testileg, erkölcsileg stabil, változásra kész, önállóan gondolkodó, az élet apró dolgaiban is tudatos felnőttekké válhatnak (esélyegyenlőség).
6
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
2.2. Óvodakép Óvodai nevelésünkben alapelv, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés, és bizalom övezi. A gyermekek önállóságra nevelése programunk alapgondolata. A feladatunk, hogy segítsünk annak a gyermeknek, aki nem látja saját lehetőségeit, nem teremti meg helyzetét. A családból hozott jellegzetes szokásokat beépítjük az óvoda mindennapi életébe, mert hisszük, hogy az óvodai nevelés a családi nevelésre épülve éri el célját. A pedagógus a nevelési folyamatokat úgy szervezi, hogy azt a kiváró magatartás jellemezze. (Azt várom, hogy a gyermek akarjon tevékenykedni, erőfeszítést igénylő esetben is, tehát szándékos, tudatos belső erőit alakítsa ki és alakítsa át cselekvéssé.)
A hagyományok teremtése és ápolása ad keretet nevelési elképzeléseink megvalósításához. Hagyományaink ismétlődő tevékenységekből állnak,
csomópontjai az ünnepek, melyek közötti időszak az előkészülettel és azzal párhuzamosan az előző ünnep feldolgozásával történik.
Ilyenkor az általánosan adódó tevékenységeket az időszakhoz kapcsolódó játékok, tanulás és munka jellegű tevékenységek egészítik ki. A gyermek olyan folyamat részesévé válik, amelyet a nevelők úgy alakítottak ki számára, hogy abban természetes helye legyen a tervezett és a spontán adódó lehetőségeknek. Így egy rendezett életvezetési gyakorlatban vesz részt a gyermek, melyben lehetősége van a kommunikáció és együttműködés
gyakorlására.
A csoportok életében előforduló migráns és más nemzetiségű gyermekek műveltségéhez, hagyományaihoz tartozó szokások és műveltségi elemek beépítése színesebbé, változatosabbá teszik ezt a rendszert. Az óvoda nyitottsága alapfeltétel mindehhez. Munkánk eredményességét azon mérhetjük le, hogy a gyermek mennyire önálló
annak megítélésében, hogy milyen helyzetben kell neki választania, mikor másnak, valamint mikor és miben kell segítséget kérnie. Abban a folyamatban segítünk, hogy a harmóniát meg tudja teremteni saját magával és másokkal, illetve helyre tudja állítani ezt a belső harmóniát.
7
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Ennek megvalósítása érdekében gondoskodunk szükségletei kielégítéséről, testi, szociális, értelmi képességeinek egyéni és életkor-specifikus alakításáról.
A néptáncnak kiemelt szerepe van az óvoda nevelési rendszerében. A táncolás az óvodai életben lehetőség szerint minden nap, a gyermek által szabadon választható tevékenységként van jelen.
A zenére történő mozgás rögtönzése önálló gondolkodást, aktivitást, ritmushoz alkalmazkodást, másokkal való együttműködést igénylő összetett cselekvési forma. A szülőföldhöz való kötődés kialakításának alapja, a gyökerek megismerésének lehetősége rejlik benne.
A gyermek önállóságához vezető úton nélkülözhetetlen kifejező eszköz az anyanyelv. Természetes beszédkedvére építve segítünk a gyermeknek abban, hogy helyzeteit, állapotait, szándékait képes legyen megfogalmazni. A mindennapi életben adódó helyzeteket használjuk ki a beszédfejlődés segítésére, különösen a játék során.
A játék a gyermek számára szabadon választható tevékenység, a felnőtt számára a gyermeknek és saját maga megismerésének lehetősége. Ennek során a szabad, öncélú játéktevékenységek, és helyzetek köre egyre bővül a gyermek számára. Ha mi felnőttek elsősorban a játék öröméért játsszunk, ezzel teret adhatunk a gyermek számára az együttműködés tanulására, az
önállóság gyakorlására.
A szabadjáték során biztosítjuk a gyermek, játékban kibontakozó, önmagához mért személyiség fejlődésének lehetőségét. Tudatos jelenlétünkkel, a megfelelő tér, idő megteremtésével, a tevékenységekbe, játékba épített tanulás megszervezésével segítjük a játék elsődlegességét a nap folyamán. Az óvoda világnézeti és vallási kérdésekben semleges.
8
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
2.3. Nevelési céljaink A gyermek egész lényének, testi-lelki-szociális szükségleteinek, akaratának, érzésvilágának, értelmének harmonikus fejlődését segítjük elő. A gyermekek
egyéni és életkori sajátosságait figyelembe véve segítő kísérőként támogatjuk a gyermekek teljes személyiségének kibontakoztatását.
Egyénre szabott, differenciált nevelési elképzelést alakítunk ki minden gyerek számára, beleértve a kiemelt figyelmet, különleges gondoskodást igénylő gyermekeket, a tehetséggondozást, a hátrányok kompenzálását, a gyermekvédelmi problémák kezelését, és a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését is – a játék elsődlegességének biztosítása mellett.
9
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
3. Az óvodai nevelés általános feladatai 3.1. Az egészséges életmód alakítása
Alapgondolataink: A teljes körű egészség fejlesztés célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézményben rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Olyan folyamat, amely a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a környezettudatos magatartás formálása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Óvodai nevelésünk feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése, állóképességének növelése. Ahhoz, hogy a gyermek jól érezze magát, elengedhetetlen, hogy alapvető testi, lelki szükségletei és mozgás igénye kielégüljenek. A gyermek egészségének megóvása, védelme, megőrzése, edzése érdekében, környezetének kialakításában törekszünk az optimális feltételek megvalósítására (játéktér, nyugalmas sarok rugalmas napirend), segítjük az egészséges életmód, életvitel belső igénnyé válásának megalapozását. Az egészséges életmód, életvitel belső igénnyé válásának megalapozásával segítjük a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgás-, és testi képességeinek egyenletes fejlődését. A gyermek érzékeli, hogy milyen érzelmei vannak, és mit érez. Később megfogalmazza, és ha teheti, elvégzi a maga körüli személyes teendőket. A gondozási feladatok megvalósítása úgy lehetséges, ha az óvónő mindig tudja, hogy adott pillanatban a felnőtt, vagy a gyermek dolga a cselekvés, hogy ez az adott pillanat a gyermeknél milyen célok, feladatok megvalósítására ad lehetőséget. A gyermek belső erőit mozgósítva, így valósulhat meg a differenciált fejlesztés.
10
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Az óvodapedagógus feladatai: Gondozás:
-
-
-
-
-
-
Minden gyermek számára biztosítsa a testi – lelki jólétet. Tevékenységek szervezésén keresztül tudatosan alakítja egészségének kedvező változását. Segítő, kiváró magatartással ösztönzi a gyermek önálló törekvéseit. A gyermek életkorából és fejlettségi szintjéből adódó eltérő élettani szükségletekre alapozza a nevelést. Tájékozódik a gyermek egyéni sajátosságairól, otthonról hozott szokásairól. Figyelemmel kíséri és segíti a gondozással kapcsolatos szokások kialakulásának folyamatát. Megtanítja a gyermeket arra, hogy a tevékenység közben adódó helyzetekben figyeljenek testi épségük megőrzésére. Rugalmas napirend kialakításával teszi lehetővé, hogy a gondozási tevékenység nyugodt, összehangolt, sürgetésmentes legyen. Megbeszéli a gyermekkel a lehetséges veszélyforrásokkal szembeni magatartásformákat, (balesetvédelem, tűzvédelem, közlekedés, idegenekkel való kapcsolat, betegség megelőzés). Csoportszoba élettereit úgy alakítja ki, hogy hangsúlyt kapjanak a természetes anyagokból készült tárgyak. Megfelelő szakemberek bevonásával, (speciális gondozók), ill a szülőkkel együttműködésben prevenciós és korrekciós testi- lelki nevelési feladatokat lát el. Támogatja a gyermek környezetformáló próbálkozásait, rendezkedési kedvét, így segíti a gyermek ízlésének alakulását. Az előtér berendezésével lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek elvonultan is tevékenykedhessen (hangsúlyosan a speciális igényű gyermek). Az udvaron és a csoportszobában, a gyermek számára egyéni sajátosságait figyelembe véve, megteremti a feltételeket mozgásigénye kielégítéséhez, (mászókötél, hinta). Lehetőségeket teremt labdajátékok, sport, népi játékok játszására, biztosítja az egészséges versengés gyakorlásának lehetőségét, Biztosítja a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet.
11
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A pedagógiai munkát segítő dajkával szorosan együttműködve, összehangoltan segíti a gyermekek gondozási tevékenységét. Példaértékű magatartásával sajátíttatja el a gyermekekkel az illemet és az alapvető udvariassági szokásokat (köszönés, kulturált étkezés, egymás tisztelete, helyes beszéd).
Étkezés: Az egészséges étkezés megalapozásaként, lehetőség szerint, csoportonként megszervezi a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. Mintát ad és hangsúlyt fektet a kulturált étkezés szokásainak kialakításához. Biztosítja, hogy a gyermek a nap bármely szakában ihasson vizet. Lehetőséget ad, hogy a reggeli-uzsonna elkészítésében a gyermek is részt vehessen, így támogatja az önálló étkezés szokásának kialakítását. Speciális esetekben (tej, liszt, cukor érzékenység) a szülő az óvónővel együttműködve biztosítja a gyermek szükségleteit. Az aktuális étrendről faliújságon tájékoztatja szülőket.
Öltözködés: -
-
Biztosítja a tevékenységhez megfelelő teret és időt, a tapintatos légkört. Törekszik arra, hogy a gyermek számára tapasztalatszerzés útján nyilvánvalóvá váljanak és tudatosuljanak az alapvető ok-okozati összefüggések időjárás és öltözködés között. Tapasztalatszerzés útján folyamatosan kialakítja a gyerekekben az időjárásnak megfelelő önálló öltözködést.
Pihenés: -
-
Az alváshoz, pihenéshez biztosítja a nyugodt, csendes feltételeket minden gyermek számára. A kevés alvást igénylő nagycsoportosok rövid pihenést követően (min. 45 perc) a közösen felállított szabályok betartásával csendesen tevékenykedhetnek a pihenő idő végéig. Kihasználhatja ezeket az alkalmakat a differenciált, egyéni nevelésre, hátránykompenzációra, tehetséggondozásra. Lehetőség szerint gyógynövényes illóolajokat párologtat a megfázásos időszakban.
12
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Testápolás: -
Helyet, időt, eszközt biztosít ahhoz, hogy a gyermek teste ápolását mindenkori szükségletéhez mérten egyre önállóbban végezhesse. Felhívja a gyermekek figyelmét a betegség megelőzés fontosságára a tisztálkodásban. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat alakít ki (pl. a víz fontosságára, a takarékosságra pazarlására való figyelemfelhívás, stb.).
Betegség megelőzés, egészség megelőzés szokásainak kialakítása: -
-
A szoba berendezésével, vagy átrendezésével helyet biztosít nagymozgásos játékok spontán rögtönzéséhez. A csoportszobában felszerelt sporteszközök használatát a gyermek igényeinek megfelelően biztosítja a nap folyamán. Lehetőséget ad a gyermeknek, hogy tevékenységét szabadon válassza meg, szervezett játékokban önkéntesen vállalhasson szerepet. Szabadtéri foglalkozások, kirándulások alkalmával a helyszínt előre feltérképezi, a gyermek terhelhetőségét és életkorát mindig szem előtt tartja. A nyári hónapokban kihasználja a napsütés és a pancsolás hatását, így fokozza a gyermek ellenálló képességét, edzettségét. Ha szükséges, speciális szakemberek bevonásával segíti a gyermek mozgásfejlődését. Gyakori légfrissítéssel, párologtatással törekszik – lehetőség szerint – a légzési problémák kialakulását megelőzni, csökkenteni. Az évszaknak megfelelő népi játékokat, ügyességi játékokat tanít. Hetente szervezett tanulás keretében biztosítja tornatermünkben – melegebb időszakban az udvaron – a gyermekek edzését, mozgásfejlesztését.
A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása: -
Mindazt az értéket és szépséget, amit évmilliókon át a természet ránk hagyott, feladatunk megőrizni, megvédeni, eközben kötelességünk fejlődni, az életünket jobbá tenni, a környezetünk védelmét és a másokért érzett felelősségünket egyszerre megvalósítani, ez a fenntartható fejlődés.
13
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
-
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Csak a megfelelő időben elkezdett környezeti nevelés által válhat a gyerekekből felelősen gondolkodó, a környezeti problémákra érzékeny és tenni vágyó jövő generáció. A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakításával környezettudatos magatartást alapozunk óvodánkban (pl. takarékos vízfelhasználás, szelektív hulladékgyűjtés, édesvíz védelme, a Duna-part közelsége gyakori séták, kirándulások színhelye, újrahasznosítás, fák bokrok ültetése, állatok, növények szeretete). Gyógynövények ismertetése (csipkebogyó, borsmenta, hárs), Felhívja a gyermekek figyelmét a takarékos vízfogyasztásra, és a víz fontosságára életünkben (Vizkereszt). A Duna – parti séták alkalmával környezetünk szeretetére, óvására tanítja gyermekeket. Az újrahasznosítás lehetőségét úgy valósítja meg, hogy évente két alkalommal rendezett kézműves vásárra minden kidobásra váró anyagot felhasznál (kupakok, karton dobozok, tojástartók…) vásárfiák készítéséhez. A csoportok közös kiskertjeikben a gyermekekkel virágokat, gyógynövényeket ültet, gondoz. Programjainkon egészséges ételek, élelmiszerek kínálása, kóstolási lehetősége biztosított.
A gyermek tevékenysége: -
-
-
A gondozási tevékenységekben önállóan tevékenykedik, kielégíti szükségleteit, ennek során, ha szükségét érzi, segítséget kér, fogad el (egyéni szükségleteinek megfelelően alakítja ki szokásait). Segít társának a gondozási teendőkben, ha kéri, vagy igényli. Részt vesz a különböző édességek, zöldségek, gyümölcsök készítésében, azokat tálalja, kínálja, fogyasztja. Ismerkedik a számára szokatlan ízekkel. Igénye szerint tevékenykedik a reggeli, uzsonna elkészítésében, Gondozási feladatok végzése közben eszközeit úgy használja, hogy saját és társai testi épségére ügyel. Részt vesz környezetének alakításában, játékeszközeit elrakja, biztonságos, balesetmentes játékteret teremt maga körül. Kedvére használja a csoportszobában és az udvaron lévő sporteszközöket, a veszélyhelyzetet érzékeli, megoldja, vagy segítséget kér.
14
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Él az óvónő által biztosított lehetőséggel, maga is szervez mozgásos játékot. Érzékeli az időjárás és öltözködés ok- okozati összefüggéseit (ha szükséges átöltözik, ha melege van, vagy fázik). Pihenés előtt mesét hallgat, ha hamarabb ébred, életkorától függő csendes tevékenységet választhat. Csoportjával gyalogtúrát tesz az óvoda környékén, a Duna-parton, kirándulhat a közeli hegyekhez. A nyári hónapokban kedvére zuhanyozhat, napfürdőzhet. Különböző tevékenységek végzésekor eldönti, szükséges-e közben kezet mosnia, vagy elégséges a tevékenység teljes befejezése után. Óvja környezetét, a környezettudatos magatartást gyakorolja.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
-
-
Kedveli és szervezi az egészséges életmódnak megfelelő tevékenységet, akár önállóan is. Testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítja, ha kell késleltetni tudja. Egyéni szükségleteinek megfelelően alakítja szokásait, amely a közösség számára még elfogadható. Képes vigyázni önmaga és társai testi épségére. Új környezetben, ha akadályba ütközik gondozási teendőinek ellátása, képes az akadályokat kiküszöbölni, segítséget, tájékoztatást kérni (pl. mosdót keresni kiránduláson). Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, ennek megfelelően cselekszik.
Kapcsolatok más területekkel: -
-
A munka jellegű tevékenységekkel: a gondozáson belül az önkiszolgálás, a közösségért végzett munka és a naposi teendők szorosan egymásra épülnek. Az anyanyelvi neveléssel: a gondozási feladatok végzése közben a gyermek megfogalmazza cselekedeteit, kéréseit. Lehetőséget biztosít a tevékenység végzése közben a kapcsolatépítésre gyermek és felnőtt számára egyaránt.
15
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
3.2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Alapgondolataink: Óvodai nevelésünk tevékenységrendszere hagyományainkra épül. Ennek keretében a gyermek közös tevékenységekben vesz részt, társaival, szülőkkel, nevelőkkel közös élményeket él át derűs, szeretetteljes légkörben. Az óvodai hagyományokkal összefüggő tevékenységek által állandó értékrendet, mintát kap egy aktív, kiegyensúlyozott életvitelhez, eközben pontos támpontokat kap a helyes viselkedéshez, a morális gondolkodáshoz. Az önállóság kialakulásának folyamata magába foglalja a gyermek erkölcsi tulajdonságainak alakulását, feltételezi azok meglétét, korrekcióját. Célunk, hogy a gyermek minél több tapasztalatot szerezzen arról, hogy saját egyéni útját járva tud igazán együttműködni másokkal, ezáltal alapozódik meg érzelmi biztonsága. Szem előtt tartjuk a nevelésben, hogy a gyermek önállósága csak úgy lehetséges, ha a társai érzéseit és akaratát is érzékeli. Törekszünk arra, hogy kommunikációs, metakommunikációs jelzéseink, közléseink őszinték legyenek, gondolatainkkal összhangban álljanak. Ennek érdekében gyakoroljuk az önelfogadás, és önnevelés egyéni és közösen szervezett lehetőségeit.
Az óvodapedagógus feladatai: -
-
A gyermek érzelmeiből kiindulva segíti morális gondolkodása alakulását, ez a segítés a gyermek fejlesztésének alapja, folyamata. A beiratkozást és az óvodai beszoktatást megelőző tevékenységeket úgy alakítja, hogy kellemes benyomások érjék a kisgyermeket (csoport kiválasztása, közös játék, ünnep, családlátogatás). Figyelemmel kíséri, hogy az óvodába járás előtti ismerkedési időszakban az újonnan jelentkezett gyermek melyik nevelővel, gyermekkel alakít ki könnyen kapcsolatot, kit fogad el. Tapasztalatait egyezteti a szülővel az eredményes csoportválasztás érdekében.
16
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A mindennapos óvodába járás során az óvónő a gyermek megismerésére alapozott szeretetteljes légkört alakít ki, amelyben mindenkit lehet valamiért szeretni. Közös élményekre építi a tevékenységeket, amelyek alapul szolgálnak a szülők, nevelők pozitív érzelmi töltetű együttműködéséhez (hagyományok, kirándulás, táncház). Példamutató magatartásával ösztönzi a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Figyelembe veszi, hogy a gyermek eltérő szociális környezetből, más-más kapcsolatteremtési szokásokkal érkezik az óvodába, megismeri ezeket a szokásokat és ebből indul ki. Családlátogatáskor, fogadó órán, a napi kapcsolattartás során felméri a gyermek családban elfoglalt helyét, az anyával és a családtagokkal való kapcsolatát, a család nevelési szokásait, értékrendjét. Lehetővé teszi, hogy a gyermek és a szülő rendszeres óvodába járás előtt tájékozódhasson a körülményekről és bekapcsolódhasson az óvodai életbe. A jeles napokra való készülődéskor a csoport életét úgy alakítja ki, hogy a nagyobb gyermek a hagyományosan ismétlődő tevékenységekből választhasson, a kisebb gyermekek aktivitása az ehhez kapcsolódó játékból, a nagyobb társak megfigyeléséből, utánzásából alakuljon ki. A közösség szokás és tevékenységrendszerét a gyermekhez igazítva alakítja, melyben a gyermek érzelmi biztonsága megalapozódik. Olyan helyzetek teremtésére törekszik, amelyben a gyermekek egyéni sajátosságai a közösség javára válnak, a közösség számára értékelhetőek lesznek,(szociálisérzékenység, segítőkészség, figyelmesség, önzetlenség, önfegyelem, kitartás). A közösségi életet segítő egészséges szabályok és normák kialakításában, támaszkodik a gyermek együttműködő segítő aktivitására (önállóság erősítése). A társas kapcsolatokban a gyermeki érzelmek, indulatok megélése során együtt érző hozzáállással, kommunikációval segíti a feszültség oldását és támogatja a kibéküléshez vezető gyermeki kommunikációt. Az óvodai tevékenységeket úgy szervezi, hogy minden gyermek megtalálhassa és kiválaszthassa a maga tevékenységét (önérvényesítés, önkifejezés). Kihasználja a közvetlen óvodai környezet lehetőségét, az évkörökhöz kapcsolódva szervez közös természetvédő sétát, programot a közeli Dunapartra (szülőföld szeretete).
17
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A nevelés minden résztvevőjét (pedagógiai munkát segítők, szülők) abban támogatja, hogy ezt az együtt érző, elfogadó, figyelmes hozzáállást modellértékű kommunikációval a helyzetnek megfelelően alkalmazni tudja, a nevelés során. Együttműködik a logopédussal, pszichológussal a nehezen szocializálódó gyermek érdekében. Figyelemmel kíséri a tehetséges gyermek fejlődését, egyéni lehetőségeket biztosít számára. A gyógypedagógussal és a pszichológussal együtt segíti a hallássérült gyermekek beilleszkedését, személyiségfejlődését, képességeinek fejlesztését.
A gyermek tevékenysége: -
-
-
Megismerkedik az óvoda szokásaival, hagyományaival. Az óvodába járás előtt családjával bekapcsolódik az udvari játékba, majd fokozatosan a teljes óvodai életbe, ennek során különböző mélységű kapcsolatot alakít ki az óvodai nevelőkkel és gyermekekkel. Kapcsolatokat alakít ki az óvodai nevelőkkel és a társakkal, jelzést ad arról, hogy melyik nevelőhöz vonzódik, a felajánlott csoportok közül hol érzi jól magát. Egyre aktívabban vesz részt közös tevékenységekben, választ a lehetőségek közül, vagy újabb tevékenységet talál ki magának. Egyedül is képes tevékenykedni, irányítja cselekedeteit. Elfogadja, hogy a mindennapok során társakkal kerül kapcsolatba. Konfliktus helyzetei során érzelmeit, indulatait próbálja kezelni és lelki egyensúlyát visszanyerni. Problémáinak megoldására többféle módot is kipróbál, ha elakad, segítséget kér. A közösséggel együttműködve részt vesz a szokások, szabályok kialakításában. A mindennapokban törekszik a közösség által felállított viselkedési normák betartására és alakítására. Az együttjátszás során ismereteket és tapasztalatokat szerez az emberi kapcsolatokról és saját magáról. Megismeri és becsüli saját és mások értékeit. Figyel a másikra, társának elgondolásáról is tudomása van tevékenykedése közben.
18
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Jeles napok előkészületeiben felelősen választ akár erőfeszítést igénylő feladatok, tevékenységek közül is, önállóan vagy segítséggel törekszik a választott feladat megvalósítására, befejezésére. Megéli az óvodai ünnepeket, a hagyományok által megteremtett természetes helyzeteket, közben alakulnak, fejlődnek erkölcsi tulajdonságai, együttélési képessége, szülőföldjéhez való kötődése, hazaszeretete. Szívesen ismerkedik közvetlen környezetével és érdeklődő, befogadó az őt körülvevő természeti és építészeti alkotások iránt. Átéli, hogy részese környezete óvásának, alakításának, együttműködik a környezet védelmére szervezett programokon.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -
-
-
A nagycsoport végére új környezetben is képes kapcsolatot teremteni, együttműködni felnőttel, gyermekkel egyaránt. Feladatait átgondolja, elvégzi, felméri, hogy önállóan, vagy segítséggel tudja azt végrehajtani, Óvodai élete során megtanulja, hogy mindenkinek valamennyi érzelme jogos, de az érzelmek megélésének módját és idejét mindenkinek magának kell megválasztani, mások számára is elfogadható módon. Ismeri a kulturált viselkedés alapvető szabályait és törekszik megtartásukra. Kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Szociálisan éretté válik és készen áll az iskolai élet elfogadásához, énképe pozitív, van önbizalma. Képessé válik a segítségadásra, együttérzésre, saját maga és mások sikereinek, kudarcainak feldolgozására. Törekszik asz önkifejezésre, tevékenységét a kitartás, fegyelem, feladat és szabálytudat jellemzi. Elfogadja, hogy az emberek különböznek egymástól, (különbözőek lehetnek testi, lelki adottságaik, gondolataik, ill. megnyilvánulásaik). A közösségi életben tevékenyen részt vesz, véleményt formál, döntéseire a csoport közösen alkotott normái hatnak.
19
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
3.3. Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.3.1. Anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása Alapgondolataink A gyermek önállóságához vezető úton nélkülözhetetlen kifejező eszköz a beszéd, az anyanyelv. Természetes beszédkedvére meglévő tapasztalataira, ismereteire építve segítünk a gyermeknek, hogy helyzeteit, állapotait, érzéseit, szándékait képes legyen megfogalmazni. Az anyanyelvi nevelést az egyes gyermekre szabottan, a nap minden tevékenységében, de különösen a játék során, a tudatos beszéd és szókincs gyakorlatokban, nyelvi logikai játékokban és a szabadjáték folyamán tudjuk segíteni. Segítjük a gyermeket abban, hogy úgy fogalmazza meg gondolatát, hogy azt bárki megérthesse, olyan személy is aki nem ismeri őt vagy a helyzetet amiről beszél. Az anyanyelvi nevelés alapvető feltétele a nyugodt, szeretetteljes légkör, amelyben a gyermek természetesen, gátlás nélkül, őszintén, spontán módon nyilatkozhat meg. Törekszünk arra, hogy a gyermektevékenységeinek széles körébe beépüljön a szókincsbővítés lehetősége, gondoskodunk az egyes szavak értelmének tudatosításáról.
Az óvodapedagógus feladata: -
-
Szóbeli és metakommunikációs megnyilatkozásai hitelesek őszinték. Biztosítja a beszédkedv fenntartását. Kihasználja a spontán adódó lehetőségeket, gondoskodik a gyermek által felvetődött témákhoz kapcsolódó könyvekről, képekről, hogy a gyermek kedvére kutasson. Megteremti a különböző társas helyzetekhez alkalmazkodó beszédkultúra feltételeit. Alkalmat teremt a közös gondolkodásra, a gondolatok megbeszélésére, megvitatására Együtt érző kommunikációjával formálja a gyermekek együttműködési készségét, tudatos viselkedését.
20
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A nehezen oldódó gyermek beszédaktivitását játékhelyzetekben, egyéni módon segíti. Példaértékű kommunikációjával segíti a csoport spontán fejlődését. Együttműködik a logopédussal, szülővel, ha a gyermek beszédfejlődése indokolja azt. Épít a gyermekek otthoni élményeire, otthonról hozott könyveket verbálisan a gyermekekkel együtt dolgoz fel. Nyelvtani, hangtani játékokat kezdeményez, amelyekben az egyes hangok kihallása, szavakba illesztése a cél. (szólánc, szómozaik, mondókák versek, énekek). Alkalmat teremt az alapvető illemszabályok, formulák megismerésére, alkalmazására. A gyermek kérdéseire legjobb tudása szerint válaszol, ha szükséges ismereteit bővíti, majd azt a gyermekekkel is megosztja. Érdeklődéssel, teljes figyelemmel hallgatja a gyermekek élményeit, közléseit.
A gyermek tevékenysége: -
A vele történt eseményeket elmondja. Meghallgatja a másik embert, kérdéseket tesz fel, megfogalmazza, amit gondol. Érdeklődik nyelvi játékok iránt, kezdeményezési kedvétől függően játszik a szavakkal, hangokkal, újra alkotja azokat. Mesék, versek, élmények hatására megismeri a szavak jelentését,és más helyzetekben is alkalmazza azokat. Számára érdekes témában beszélgetést kezdeményez. Környezetének megismerése iránti kíváncsiságát, csodálatát szavakkal is megfogalmazza. Beszélget társaival, elmondja érzéseit, megfogalmazza akaratát, elképzeléseit.
21
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Gondolatait, érzéseit mindenki számára érthetően megfogalmazza, minden szófajt alkalmazva életkorának megfelelően tudja kifejezni. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Beszéde érthető, megfelelő ritmussal, tempóval, hanghordozással és tisztán ejtett hangzókkal kommunikál. Folyamatosan, érthetően beszél. Beszéd
tempója,
hangereje
megfelelő,
a
mássalhangzókat
is
magánhangzókat tisztán ejti. Figyelemmel hallgatja a felnőttek és gyermekek közléseit. A magyar nyelv szabályait betartva kérdéseket, válaszokat fogalmaz meg. Beszéd közben tudja alkalmazni az alapvető illemszabályokat. Türelmesen megvárja, míg közléseit az adott személy tudtára adhatja, figyeli és eldönti, mikor tud bekapcsolódni a beszélgetésbe. Elemi, fogalmi gondolkodása alakulóban van.
22
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
3.3.2. Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Alapgondolataink:
Az óvodai tanulási folyamatban a gyermek érdeklődésére, figyelmére, kezdeményezésére építünk. Gondoskodunk arról, hogy értelmi képességei nap, mint nap tevékenységek, tapasztalatok útján fejlődjenek. Gondolkodását, kreativitását egyéni tapasztalatainak tudatosításával, ismeretei rendezésének segítségével biztosítjuk.
Az óvodapedagógus feladatai: -
-
-
Kihasználja a spontán adódó lehetőségeket, melynek tartalmát vagy egy közös élmény vagy egy-egy gyerek által felvetett gondolat indít el. Olyan ösztönző környezetet, helyzeteket teremt, ahol a gyermek jelenségeket fedezhet fel, következtetést vonhat le, ahol fejlődhet érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, gondolkodása és alkotó képessége. Életkorának megfelelő játékeszközt biztosít, mely a gyermek logikai gondolkodását segíti elő, a dolgok, jelenségek közötti összefüggések megértését alapozza meg. Drámajátékokat tanít, segíti a gyermeket, abban hogy önállóan, kreatívan is képes legyen hasonlót kitalálni. A gyermekkel való beszélgetés során abból a gondolatból indul ki, hogy a gyermek számára fontos, amit ki akar fejezni. Ezért kérdései nem a beszéd tárgyához kapcsolódnak, hanem ahhoz, hogy miért fontos a gyermeknek az, amiről beszél.
23
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A gyermek tevékenysége: -
Élményeken alapuló ismereteit megfogalmazza Játszik olyan játékot, amely gondolkodásra készteti, a felismert összefüggéseket megfogalmazza, beépíti saját gondolatvilágába.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Képessé válik a tudatos tanulási folyamatra. Tapasztalja, mit tud, mit nem tud, segítséget kér és fogad el. Amit nem tud, vagy nem sikerül elvégezni, azt újra kezdve más-más módon próbálja addig, amíg nem sikerül. Elemi fogalmi gondolkodása kialakulóban van. Szándékos figyelemre, emlékezetre, felidézésre képes. Pszichikus funkciói életkorának megfelelőek.
24
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4.1. Személyi feltételek Óvodánkban az óvodai hagyományok kialakultsága, működési gyakorlata lehetővé teszi a testület számára, hogy a rugalmas keretet adó hagyományőrzést, tetszés szerint töltse meg tartalommal. Ehhez nyújt segítséget a GYÖNGYSZEMEK gyűjtemény, melyet a nevelőtestület készített. Az óvodapedagógusok folyamatos továbbképzéssel keresik, alakítják ki saját
módszereiket.
A nevelési program tartalmazza azt, hogy ebben az óvodában milyen célok és feladatok élveznek prioritást a nevelésben.
Az itt dolgozók azt vállalják, hogy ebben a szellemben kívánják pedagógiai munkájukat végezni. Belső önállóságra törekvő nevelési attitűd meglétét feltételezi az óvoda minden dolgozójánál.
Folyamatos önértékelésre kész, változásra képes nevelőtestület alakít.
A testületben segítő, önálló pedagógusokra van szükség. Segítő az lehet, aki magáénak vallja a program által kínált életvezetést, él
pedagógiai szabadságával a gyermek mindenek feletti érdekét szem előtt tartva. Az önálló pedagógusok önmagukból kiindulva fogalmazzák meg feladataikat a nevelési helyzetek megoldásához. Így képessé válnak minden gyermek
nevelésére. Törekszenek arra, hogy lehetőség szerint a nevelésre kész állapotot folyamatosan fenn tartsák.
A program kiemelt feladatai határozzák meg a szakmai ismeretek gyarapítását, elmélyítését, a továbbképzések irányát.
A magyar népi kultúra ismerete, a néptánc beépítése a nevelésbe, mindez alkotja óvodánk sajátos arculatát, így minden csoportban megjelenik.
25
GYÖNGY Pedagógiai Program
Az
intézményben
folyó
nevelőmunka
megkívánja
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
az
önmagunkhoz
való
őszinteséget, amely a természetes viselkedés alapja. Az egész testület képviseli a közösen felállított értékrendet. A pedagógiai munkát segítők bekapcsolódnak a tudatos nevelés folyamatába, alkalmazkodnak az óvodapedagógusok nevelési elképzeléseihez. A gyermek dajka kapcsolat is a közösen felállított értékrendszert tükrözi.
Elfogadó, támogató, segítő hozzáállást kíván meg az óvoda minden dolgozójától, modellértékű kommunikációval.
Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők együttműködése alapvető kritériuma a program megvalósításnak, tervszerű tudatos nevelőmunkát igényel
minden nevelőtől és dolgozótól.
Hisszük, hogy azokat az értékeket tudjuk neveltjeink felé közvetíteni, amelyeket magunkénak tekintünk. Az integrációt felvállalva intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében az óvodapedagógusok rendszeresen tartják a kapcsolatot a kirendelt szakemberekkel. A személyi feltételek alakulását minden esetben a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítjuk, alakítjuk. Óvodánkban jelenleg 16 óvodapedagógus, 8 dajka, 3 pedagógiai asszisztens és 3 kiegészítő gondoskodik az idejáró gyermekekről. Minden változáskor elsődleges szempont a gyermekek nyugalma, biztonsága, mely meghatározza a szervezési feladatokat.
26
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
4.2. Tárgyi feltételek Óvodánk 1979-ben épült, nyolc csoportban fogadjuk a gyermekeket. Minden csoportban vegyes korosztályú gyermekek nevelése folyik. Az épület felújításánál elsősorban azokra kell megoldást találni, melyek a
gyermekek mindennapi életét zökkenőmentessé teszik. Az átalakítások során törekszünk a gyermekek életkori sajátosságait szem előtt tartva, minden gyermek számára kényelmes, biztonságos környezetet kialakítani. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a csoportokban a gyermekeket körül vevő bútorzat is szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét és egészséges fejlődését.
Az udvari játékok az EU-s szabványnak megfelelőek, cseréjük megtörtént. A burkolat (aszfalt) a fák gyökerétől balesetveszélyes, rollert, biciklit csak teljes felújítás után tudunk használni. A talajmunkákkal (füvesítés) ill. a homokozó körüli padok eltávolításával nagyobb teret szeretnénk biztosítani a mozgásos játékoknak. Ennek megvalósítása érdekében felkutatunk különböző forrásokat, és együttműködünk a szülői közösséggel. A csoportok játékokkal jól ellátottak, de folyamatos cseréről, fejlesztésről gondoskodni kell. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódó mozgásigényük kielégítése érdekében folyamatosan biztosítjuk a mozgásfejlesztő játékeszközöket. Alapítványunk bevételének egy részét erre a célra is fordítjuk. A kulturális programok szabadban történő megrendezésében a tornaterem előtti szabad terület fölé, tető felszerelését szeretnénk megvalósítani pályázatok írásával, ill. más források felkutatásával. A megfelelő munkakörnyezet biztosítása érdekében a felnőtt öltöző bővítését, munkaszoba kialakítását tervezzük. 2012. szeptemberétől integráljuk a HS gyermekeket, ezért szükséges megfelelő foglalkoztató helyiség kialakítása.
27
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
4.3. Az óvodai élet megszervezése, dokumentumai
A pedagógiai munka tervezése: - A tevékenységek időbeli szervezése (napirend). - A cselekvéses tevékenységek, irányított játékok tervezése (hetirend). - A tanulás menetének tervezése.
-
Óvodánkban a tevékenységek zavartalan egymásra épülését a játékos tanulási folyamatok időtartamát a rugalmasan kialakított napirend segíti. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. A napirend elkészítésekor mindig figyelembe vesszük a
gyermekek egyéni szükségleteit, szabadjáték elsődlegességét.
és
életkori
sajátosságait,
A szabadban való tartózkodásra elegendő időt biztosítunk. Arra törekszünk, hogy a napirendnek természetes ritmusa
gyermekek által bármikor választható folyamatos játékkal. -
ill.
a
legyen a
A nap bármely részében, délelőtt és délután különböző tevékenységeket szervezünk a gyermekek számára.
A tevékenységeket, irányított játékokat, foglalkozásokat egymással több variációban társítjuk, pl. irodalom-ének, népijáték-ének, hagyományokkézműves tevékenységek, környezetismeret – hagyomány, stb. Így biztosítjuk az élmények más megközelítésében való megjelenítését, a tanulási területek komplexitását. Törekszünk a gyermek érdeklődéséből kiinduló tanulási helyzetek kihasználására. A hetirend tartalmazza, hogy a
nap folyamán milyen kötött tevékenységet, foglalkozást tervezünk és szervezünk a gyermek számára. -
A
hagyományos
nevelési
területeket
kibővítettük
az anyanyelvi foglalkozások, az új játékok tanulásának, szabályjátékok-, beszélgetések- és élménynyújtás tervezésével. Egy hónapra előre készítjük el a tervet, a terv
alapját az óvodai hagyományok, jeles napokra épülő rendszere adja.
28
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
-
A konkrét feladatokat a hónap során adódó tevékenységekkel párhuzamosan előre beírjuk, az üresen maradt helyeket az adódó alkalmakkor egészítjük ki (spontán adódó lehetőségek, kirándulások, kulturális programok, játékok, stb.)
-
A tanulás tervezését mindig az aktualitásnak és a játéktevékenységnek rendeljük alá úgy, hogy a tervezés tartalmazza az élményszerzést, együttjátszást is. A gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát csoportos foglalkozások (5 – 35 perc) tervezésével, szervezésével segítjük.
Az óvoda dokumentumai: -
-
Felvételi előjegyzési napló, Felvételi mulasztási napló Csoport napló Beilleszkedési terv, mely alapját képezi a csoportok saját készítésű Nevelési, illetve Tanulási tervének, Pedagógiai program Éves tanulási terv, melynek alapja a népi hagyományrendszer dokumentuma a Gyöngyszemek gyűjtemény a Jeles Napok köré gyűjtött része, önkéntes választási lehetőséggel. A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése, Az óvodai munkaterv és programterv (ezek tartalmazzák a nevelési értekezletek és ellenőrzések rendszerét, módjait, szempontjait).
- Pedagógiai vélemény a szülők tájékoztatása az iskolába menő gyermekek aktuális fejlettségéről, fejlesztési területeiről
Törvényi rendelkezések - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII: 31. ) EMMI rendelete a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. - A Kormány 363/2012. (XII. 17.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról.
29
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
4.4. Az óvoda kapcsolatai Az óvoda – család kapcsolata
A szülők meghatározó szerepe az óvodai nevelésben A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az óvodai nevelés figyelembe veszi és támogatja a családi nevelést. Fontos, hogy a nevelési folyamatban az őszinte, támogató együttműködés jöjjön létre a család és az óvoda között. A szülő figyelemmel kísérheti az óvodai nevelő- munkát, a gyermeke fejlődését. Problémáikkal nyíltan fordulhatnak az itt dolgozókhoz, hiszen mi is nyíltan fordulunk hozzájuk. Bármikor bekapcsolódhatnak az óvoda életébe, láthatják hogyan él, hogyan viselkedik gyermekük az óvodai közösségben. Tapasztalatot gyűjthet arról, hogy a nevelők hogyan oldanak meg egy-egy nevelési helyzetet. Együttműködéssel megteremtődik az összhang a családi és az óvodai nevelés között a gyermek boldogulása érdekében. A gyakorlatnak megfelelően az óvodavezető lehetőség szerint figyelembe veszi a szülők kérését gyermekük csoportjának kiválasztásánál.
Hagyományos kapcsolattartási formák Családlátogatás: Célja, a gyermek otthoni szokásainak, lehetőségeinek megismerése, a szülőkkel való közvetlen bizalomra épülő kapcsolat megteremtésének lehetősége.
30
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Szülői értekezlet: Általános tájékoztatást ad a gyermekcsoportok életéről, házirendről, a nevelési programról, az éves programról. Ez a szervezeti keret nyújt lehetőséget, a közösséget érintő problémák feltárására, megvitatására, megoldáskeresésre. Segíti a partner viszony és a szülői közösség kialakulását, erősödését. Fogadóóra: Közvetlen kapcsolatteremtésre kitűzött időpont. Kérheti a szülő és a pedagógus is. Konkrét egyedi nevelési probléma feltárására, személyes beszélgetésre, tanácsadásra, egyeztetésre, a bizalom és együttműködés gyakorlására alkalmas. Az együttműködés megvalósításának formái Beszoktatás A beiratkozás után a szülő bármikor betekinthet óvodai programunk működésébe. Tájékozódhat a nevelésről való gondolkodásunkról,szokásainkról, hagyományainkról. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők nyugalma, bizalma kialakuljon, a gyermek pedig fokozatosan bekapcsolódjon saját egyéni tempója szerint az óvodai életbe.
Ünnepek, kézműves és játszó délelőttök, délutánok Közös játékra, tevékenykedésre nyújtunk lehetőséget. Célja, hogy közvetlenül tapasztalják az óvodai légkört, a nevelők munkáját gyermekeikkel együtt. Erősödhet a szülő- gyermek, szülő-pedagógus, szülő-szülő kapcsolata. Lehetőséget teremtünk arra, hogy kicserélhessék gondolataikat a nevelésről, problémáikra megoldást találhassanak egymás között.
Nyitottak vagyunk kezdeményezéseikre, amelyek nevelési elveinkkel összhangban állnak.
31
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Óvoda – iskola
Figyelemmel kísérjük az iskolák működését, életét, hogy megkönnyíthessük a gyermekek számára az átmenetet. Lehetőségeket keresünk arra, hogy a gyermekek bepillanthassanak az iskolai életbe utolsó óvodai évük során. Nyitottak vagyunk az iskolai pedagógusok felé. Szívesen látjuk őket is a hagyományos nyitott óvodai programjainkon. A differenciált beiskolázás érdekében kapcsolatokat alakítunk ki, látogatásokat szervezünk kerületi és kerületen kívüli általános iskolákkal.
Egyéb intézmények Öregek Otthona A csepeli idősotthonokkal évek óta jól működő kapcsolatunk van Együtt ünnepelnek gyermekeink nevelők és a kerület idős emberei néhány alkalommal. Gyűjtjük az idősek tapasztalatait, lehetőséget adunk a gyerekeknek a személyes kapcsolat kialakítására. Fontosnak tartjuk, hogy az idősek tapasztalatának, bölcsességének megbecsülése neveltjeink érzés világába beépüljön.
32
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
4. 6. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai
Gyermekvédelmi tevékenység A gyermekvédelem minden gyermekre kiterjed, a beiratkozás pillanatától az óvoda elhagyásáig.
a problémák kialakulásának megelőzése, illetve a meg lévő problémák feltárása, a megfelelő segítség biztosítása a probléma enyhítésére, illetve teljes megszűnésére. Szükség esetén külső segítséget kérünk a gyermek személyiségét, egyéni szükségleteit figyelembe véve. Fő
célunk a
gyermekek
teljes
személyiségfejlődésének
biztosítása,
A szülőkkel harmonikus, bizalomra épülő kapcsolat kialakítására törekszünk, mely biztosítja azt, hogy probléma esetén bátran fordul az óvónőhöz segítségért. Keressük a segítségnyújtás családokhoz illesztett formáit.
Az óvodában a gyermekvédelem terén az óvodavezető egyszemélyi felelős, munkáját gyermekvédelmi felelős segíti, aki összehangolja az óvónők gyermekvédelmi tevékenységét.
Az óvodavezető feladatai:
Az óvodai jelentkezés A gyermekkel a szülő együtt vesz részt az óvodai jelentkezésben. Ilyenkor alkalma van elmondani, amit a gyermekről fontosnak tart, ez lesz az anamnézis alapja. A szülő elbeszélget az óvodavezetővel azokról a kérdésekről, amelyek felmerülnek. Ezek lényeges elemeit a jelentkezési íven feljegyzi. A szülő tájékoztatást kap arról, hogy milyen formában veheti fel a kapcsolatot az óvónővel, az óvoda pszichológussal. Nevelési problémáihoz még a rendszeres óvodába járás megkezdése előtt segítséget kérhet.
33
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Az első szülői értekezlet A beiratkozást követően a vezető összevont szülői értekezlet formájában ismerteti az általános tudnivalókat. Tájékoztatást ad az egészségügyi vizsgálatok rendszeréről, egyéb gyermekvédelmi teendőkről, étkezési térítésekre igényelhető kedvezményekről. Ezekhez megfelelő nyomtatványokat ad. Tájékoztatja a szülőket az óvodai és a kerületi gyermekvédelemmel foglalkozó intézményekről. A nagycsoportos gyermekek szüleinek tájékoztatást ad az aktuális törvényi változásokról a tanköteles korral kapcsolatban. A tanköteles gyermekek hosszabb hiányzása esetén a gyermek érdekeit figyelembe véve dönt: engedélyezi-e vagy sem. Folyamatosan figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és HS gyermekek fejlődését.
Az óvónő feladatai:
Az óvodai ismerkedési időszak Az óvónő a családdal egyeztetve otthonában meglátogatja a gyermeket az óvodába járás kezdeti időszakában, vagy azt megelőzően megfigyeli a család nevelési szokásait, tájékoztatja a szülőket az igénybe vehető segítségnyújtási formákról. Az óvónő a beszoktatási idő alatt tapasztalhatja, hogy a szülő és a gyermek milyen kommunikációhoz, kapcsolathoz szokott. Nevelését a beszoktatási idő alatt történő megfigyelésekből és a családlátogatáson nyert tapasztalatokból kiindulva kezdi meg az adott gyermeknél differenciáltan, így segíti személyiségük kibontakozását. Az ismerkedési időszak a jelentkezéstől a szeptemberi nevelési év kezdetéig tart. Az óvónő a gyerek beszoktatását a szülővel egyeztetve egyénre szabottan ütemezi.
34
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A veszélyeztetettség megállapítása, annak enyhítésére, megszüntetésére való törekvés folyamata Az anamnézis, az egyéb információk, a beszoktatás tapasztalatai alapján a csoport óvónői közösen határozzák meg a csoportot érintő alapvető és speciális gyermekvédelmi feladatokat (magatartási problémával, szociális hátrányokkal, beszédfejlődési problémával küzdő gyermekek, egészségi ártalmakkal küzdő gyermekek, HS gyermekek stb.). Kidolgozzák aszociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységeket.
A halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek szüleivel rendszeresen beszélget, kapcsolatot tart, melyet dokumentál, szükség esetén a gyermekvédelmi felelős vagy az óvodavezető segítségét kéri.
Harmonikus, pszichés állapot fenntartása Az óvoda segítő légkörének kialakulását az biztosítja, hogy a nevelőtestület tagjai az egyéni bánásmód elvét és a differenciált fejlesztést valamennyi gyermekre alkalmazzák. Nyitottak a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel, szülői háttérrel rendelkező gyermekek fogadására, az esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosításával, szükség esetén felzárkóztató játékok és beszélgetések formájában is.
Kapcsolat a segítő szervekkel: -
Óvodapszichológus, Humán szolgáltatások Igazgatósága Korai Fejlesztő Központ, Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Gyógypedagógiai Fejlesztő Központ, I. sz. Fővárosi Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ. Hallás vizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Dr. Török Béla EGYMI (Egyesített Gyógypedagógiai Módszertani Intézet)
35
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A gyermekvédelmi felelős feladatai: Feladata a gyermekvédelmi munka összefogása, a jelzési kötelezettség betartásának figyelemmel kísérése. Kapcsolattartás az óvoda pszichológusával, az óvónőkkel, szülőkkel és a gyermekvédelemmel foglalkozó intézményekkel. A gyermekvédelmi felelős írásban, a szülők faliújságán ad tájékoztatást nevéről, elérhetőségéről, a gyermekvédelemmel foglalkozó irodák, intézmények címéről, telefonszámáról (Humán Szolgáltatások Igazgatósága, óvodapszichológus, logopédus). A munkáját saját munkaterve szerint végzi, az éves nevelési tervben foglaltak alapján. Szükség szerint kéri az esetnek megfelelő gyermekvédelmi intézmények segítségét. Veszélyeztetett gyermekek felmérése, veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, szükség esetén segítségadás, ezek megoldására javaslattétel. Ha külső segítő szakemberre is szükség van, közösen veszik fel az óvoda vezetőjével, ill. más intézményekkel, irodákkal a kapcsolatot. A veszélyeztetett gyermek szüleivel folyamatos kapcsolatban van, ezeket dokumentálja. A segítségnyújtás családokhoz illesztett formáit keresi és biztosítja. Hátrányos helyzetű gyermek fejlődésének követése, együttműködik az óvónőkkel, intézményi és családi nevelés összehangolása érdekében. Szükség esetén részt vesz családlátogatásokban, a veszélyeztetettség feltárása az óvónőkkel együtt történik.
Krízishelyzetben befogadó intézmény keresésében segítséget nyújt és törekszik a kapcsolattartásra. Hátrányos helyzetű gyermekek a HHH gyermekek speciális fejlesztésének, lehetőségeinek feltárásában ad segítséget.
36
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A szülők és nevelők együttműködésében a szülő elvárható tennivalói: -
-
Szülői felügyeleti jogok gyakorlása (gondozás, nevelés, testi, érzelmi értelmi fejlődésének elősegítése, érdekképviselete), Együttműködés a gyermek érdekében a gyermeket nevelő személyekkel és a többi szülővel, Nyílt kapcsolat tartása a gyermeknevelésben résztvevő személyekkel, A gyermeki méltóság megőrzése, tiszteletben tartása, a gyermekek mindenek feletti érdekeinek figyelembevételével (fizikai és lelki kényszertől mentes bánásmód), Együttműködő és egyértelmű támpontokat adó magatartás a gyermek számára a nevelésben.
37
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
5. Az óvodai élet tevékenységi formái, az óvodapedagógus feladatai 5.1. Óvodai hagyományok Alapgondolataink: Intézményünkben a nevelés egészét a magyar kultúrára épülő hagyományrendszer egész évre kiterjedő programja fogja keretbe. Ebben a keretben a gyermekek természetes úton ismerik, tapasztalják meg a környező világot. A gyermek óvodai élete az ünnepekre készülődésből, az ünnep megéléséből és az ünnep feldolgozásának keretében zajló tevékenységekből épül fel. A játék, a munka jellegű tevékenységek, a tanulás egymással összhangban, a gyermekek számára szabadon választható tevékenységek kínálatát adja.
Az óvodai hagyományok rendszere témát és keretet ad a gyermek számára ahhoz, hogy egy-egy gondolatkört saját indíttatására, igényének és saját tempójának megfelelően önállóan körbejárhasson. Ezért folyamatosan várjuk a gyermek spontán, majd egyre tudatosabb kezdeményezését, s úgy reagálunk, hogy mindig eldöntjük, itt van-e a továbbsegítés ideje, vagy most várjuk a gyermek önálló kibontakozását. Az ünnepek megélésével a gyermekek megismerik, átélik, gyakorolják a társas viszonyokat, a nagyobbak pedig maguk tervezhetik meg az egyes tevékenységeket. Hagyományaink átadása munkák, ünnepek, kézműves tevékenységek, zene, néptánc, népmesék, népi gyermekjátékok felhasználásával történik. Az ünnepek egy részét az óvodai gyermekcsoportok közösen ünneplik meg. A közös alkalmakat a testület évente határozza meg. Az évkör csomópontjain kívül meglévő hagyományokat a csoportok más-más tartalommal, tevékenységgel töltenek meg szabadon válogatva a GYÖNGY Nevelési program – ból és az azt kiegészítő Gyöngyszemek gyűjteményből.
38
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Az óvodapedagógus feladatai: -
-
-
-
-
Az óvónő a tevékenységeken keresztül ismerteti meg a gyermekekkel az évkör óvodai és népi hagyományait. A hagyományok ápolása során adódó természetes helyzetekben oldja meg a nevelés, tanulás, fejlesztés legalapvetőbb feladatait. A hagyományok ápolásához szükséges ismereteit folyamatosan gazdagítja, különös figyelmet fordítva az egyes ünnepekben rejlő emberi gondolatok, jelentés tartalmak tudatosítására, értékek közvetítésére. A családi életre nevelést, az erkölcsi normák jelentőségét folyamatosan, a gyermek gondolataira építve tárja neveltje elé. Megismerteti a gyermekekkel az alapvető háztartási munkákat, ismereteket, minden elkészült ételt, tárgyat, az óvodai életbe természetes módon illeszt be, használ fel (ajándék, komatál, portéka, kellékek ünnephez, játékhoz). Nagy gondot fordít az egyes ünnepkörökhöz tartozó játékok, irodalmi, zenei anyagok gyűjtésére, különös tekintettel a szabadban is végezhető tevékenységek megvalósítására és ezekkel az óvodai gyűjteményeket gazdagítja. Az óvoda külső kapcsolatait a hagyományok rendszerén keresztül ápolja, segíti a kapcsolatok tartalmának fejlődését, megújulását. A hagyományok feldolgozásában, megismerésében a szülőkkel egyéni igényüknek megfelelően működik együtt. Az óvoda nyitottá tételével segíti a szülőket abban, hogy kipróbálhassák az óvodai hagyományokhoz kötődő játékokat, irodalmi, zenei anyagokat, táncokat, sütést-főzést. Alkalmakat teremt arra, hogy a mindennapokban ezeket közösen élje át szülő és gyermeke.
39
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A gyermek tevékenysége: (Egy óvodás gyermek életének rendszere) NYÁR: -
Az óvodába jelentkezés után a kisgyermek a tavaszi és nyári időszakban még szüleivel látogatja az óvodát. Megkeresi vagy megismeri helyét (csoportját) az óvodában. Részt vehet családjával a nyári júniusi vásár előtti előkészületekben (portékakészítés). A vásáron megnézheti, hogyan avatjuk iskolássá a nagycsoportosokat, láthatja, amint az óvoda kisbírója átadja a dobot egy középsős társának. Az iskolába készülők búcsúztatóján jelen lehet szüleivel, nagyszüleivel.
ŐSZ: A mindennapos óvodába járás kezdetén az első közös ünnepünk a (szeptember 29.) Mihály napi vásár, melyet hetekig tartó készülődés előz meg, az ünnepet hagyományosan „kisbíró” nyitja meg. -
A gyermek megtapasztalja, hogy egy nagyobb közösség részese, Portékákat készít, természetes anyagok felhasználásával (szövés, fonás, bőrözés, batikolás, stb.). Megtapasztalja, hogy a saját maga készített alkotásnak értéke van, Az ünnepre való készülődés során tapasztalja, átéli a tudatosság, felelősség, becsületesség érzését. Az ősz kínálta terményekből, termésekből ékszereket, tárgyakat, játékokat készít (dióhegedű, bábok, láncok, stb.). Gondosan, minden apró részletet megbeszélve alakítja ki társaival csoportjának árusító pavilonjait. A gyermek saját maga által vágott papírtallérokon vásárolhatja meg a különböző portékákat. Árusként mondókákkal kínálja áruit, gyakorolja az „adok-veszek” szerepet. Találkozik élő zenekarral, ismerkedik a hangszerekkel, gyönyörködhet közös éneklésben, táncban. A táncházban a gyermek akár szüleivel együtt gyakorolja a már ismert tánclépéseket, vagy szabadon mozoghat a zenére. A tánc élményét, és örömét, mint a közösség, az összetartozás eszközét minden gyermek átéli.
40
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Itt találkozik a gyermek azzal, hogy a különböző dolgoknak, ünnepeknek egymásból következő, természetes mozzanatai vannak.
SZÜRET: A közösséggé formálódás, az összetartozás, az együtt tevékenykedés, a féktelen mulatozás ideje. -
-
Tevékenyen részt vesz, tapasztalatot gyűjt a szőlő feldolgozás menetéről (mosás, szemezés, darálás, taposás, préselés). Gyakorolja a munkamegosztás menetét, együttműködik társaival. Megválasztja, hogy mely területen kíván munkálkodni. A prés működtetése során tapasztalatot szerez saját testi erejének korlátairól. Az elkészült mustot azonnal megkóstolhatja. Kísérő tevékenységként pogácsát, falatkákat készít, kínál, közben ismerkedik, barátkozik. A körjátékok lopó és csősz szerepekben a különböző karaktereket próbálhatja ki (merész, gyáva, ravasz, eszes). A táncos együttlét felfokozott légkörét örömteli mozgás közben újra átélheti. A zenére történő rögtönzés önálló gondolkodást, aktivitást, ritmushoz való alkalmazkodást, másokkal való együttműködést igényel – a gyermek törekszik az együttműködésre. A mulatozás során észleli határait, érzékeli, hogy meddig tudja kontrolálni viselkedését.
MÁRTON – NAP (november 11.) A gyermek első mérési ideje a szocializáció terén. -
-
A gyermek ebben az időszakban már megérzi, megtapasztalja, hogy óvodánk közösségének részese, s önállóan eldöntheti, hogy beáll-e a Márton napi „libasor” játékba, vagy nézőként van még jelen. Különböző tevékenységek közül választhat: párnavarrás, melyet libatollal töltünk meg, házi rétes nyújtása, sütése, „Szent Márton köpönyegét” nyújtjuk ki, bábkészítés, fonásokkal-szövésekkel ismerkedik, sajátít el, kukoricapuliszkát készít, mesét dramatizál, mesét dramatizál, dalos játékokat játszik.
41
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A szeptemberben eltett befőttek, savanyúságok, lecsó felbontásában, a különböző ételek elkészítésében tevékenyen részt vesz, tapasztalatot gyűjt. Tapasztalatot szerez a szüretkor eltett must átalakulásáról, letisztulásáról, hiszen „Márton, az újbor bírája”. Libás mondókákat, énekeket, dalokat, dalos játékokat játszik. Megismerkedik a népi időjóslások játékával, rigmusaival.
CICÖLLE: (november 21.) A fény és a zene ünnepe. -
-
A gyermek újra átéli a nagy közösséghez tartozás élményét, de ez már egy szelídebb, csendesebb együtt zenélés, együtt éneklés élményét adja számára. Viheti saját csoportjának „fényét” az égő gyertyát, láthatja, hogy minden csoport hoz egy kis „fényt”. Megtapasztalja, hogy a gyermek által előadott zene is élményt nyújtó, A felkészülés során tapasztalatot szerez arról, kivel tud együtt zenélni, Saját hangszert készít, pl. dióhegedű, pánsíp. Elsajátítja a zenehallgatás, a koncerten való részvétel tevékeny, együttműködő módjait (együtt énekel, mozog, vagy ha arra kérik, figyel, fülel, gyönyörködik).
TÉL: KATALIN NAP: (november 25.) Az óvoda névnapja. Kevesebb mozgásos játékot játszunk, (a finomabb mozgásfejlesztés ideje ez) előtérbe kerülnek a kézműves tevékenységek, a benti munkálatok – szövések, fonások. -
A gyermek elkészíti Kati-ovi medálját, mely első tárgyi jelképe, emléke egy nagyobb közösséghez való tartozásról. A karácsonyra készülődés keretében ekkor süti a „Katalinkát” – mézeskalácsot, mely egyben ajándék és dísz is. A mézeskalácsot „Katalinkát” minden évben más-más módon díszíti, készíti. Folyamatosan ismerkedik a fonások, szövések különböző módjaival.
42
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Különböző anyagok és technikák alkalmazásával díszeket, tárgyakat készít. Ez az időszak az összetartozás élménye mellett saját magának megismerését a „jóvá válást” hozza. Megismerkedik a népi időjóslások játékával, rigmusaival, felfigyel az időjárás változatosságára. Részt vesz a csoport adventi koszorújának elkészítésében, elhelyezésében.
ANDRÁS NAP : (november 30.) A mulatozások ideje lejárt. A természet elcsendesedésével a gyermekközösségekben is csendesebb, nyugodtabb időszak következik. Advent, a téli napforduló és a karácsony időszaka. Ebben az időszakban készülünk fel testileg-lelkileg a karácsonyra. A téli ünnepkör a farsang végéig tart. -
-
A gyermek olyan játékokat játszhat, melyek hozzásegítik az itt lévőket a természet rendjéhez tartozás érzéséhez. A karácsony előkészületei során a gyermek belső békéjének megéléséig juthat el. Saját rajzához mesét, történetet mond, kitalál. Pogácsát süt, melybe üzenetet, jó kívánságot rejt társainak, barátainak, az András pogácsa sütése segít a gyermekek gondolatait a barátság köré rendezni, Ebben az időszakban több párválasztós játékot, bizalomépítő játékot játszik a gyermek. A barátság és a jó szomszédság jelképeként gyümölcsfaágat ajándékoz, illetve komatálat visz a szomszédos csoportnak. Az első gyertyagyújtáskor a közös nagy adventi koszorúnál az óvoda összes lakójával újra átéli az összetartozás élményét, melyet az együtt éneklés tesz hangulatosabbá, meghittebbé.
LUCA NAP: (december 13.) A tisztaság, a fény ünnepe. A „boszorkányok” = (ártó gondolatok) távoltartására változatos tevékenységek közül választ a gyermek (reggel fokhagymával díszíti csoportszobája ajtaját, fokhagymás pirítóst készít, fokhagymából és a nyáron eltett kukorica héjból, rongyból, vagy papírból boszorkányt készít).
43
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Luca napi szokásban vesz részt, jó kívánságokat mond barátainak, „Luca-pucást” játszik, Luca búzát ültet, mely karácsonyig kihajtva asztaldíszül szolgál majd. Körjátékokban alma – körte, vagy angyal-ördög játékokat játszik, melyben a gyermek maga választja meg, hogy angyal (jó), vagy ördög (rossz) lesz-e, választásából kiderül, hol tart a „jóvá válás” folyamatában.
FARSANGOLÁS – KISZEHAJTÁS: A farsang az átmeneti lazítás, a tombolás ideje, ilyenkor a szokottnál is több a táncos, mozgásos tevékenység. Hosszú farsang esetén farsangfarka végén kiszézünk. -
-
Farsang időszakában a gyermek bármikor bele bújhat a maga által választott, készített jelmezekbe és kedve szerint kifestheti saját arcát, Szüleivel együtt részt vesz az óvoda által rendezett farsangi délelőttön, ahol különböző kézműves tevékenységeket végez szüleivel, fánkot süt, illetve táncol kedvére. Kiszebábot készít, csörgőket készít. A közösség részeseként részt vesz a Duna-partján történő télbúcsúztatáson, kedvére kitombolja magát.
TAVASZ : ZÖLDÁGAZÁS: Az újjáéledő természet ritmusának megfelelően a tavaszt Zöldág járással köszöntjük. Rövid farsangi évben a Kiszézést együtt ünnepeljük a zöldág járással. A tombolás véget ér, a belső rend helyreáll. -
A húsvét előkészületei során a gyermek megismerkedik a tojásfestés, díszítés különböző módjaival (batikolás, berzselés, írókázás), Megtapasztalja, hogy a tojás színezéséhez a természetben is talál „festéket”, pl. a cékla, vöröshagymahéj, dió levél, Húsvéti népi játékokat játszik (tojáshajtás, nyársas játék), Locsoló verseket tanul, A böjti időszakban újra előtérbe kerülnek a szövő, fonó kézműves tevékenységek, illetve körjátékok.
44
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
SZENT GYÖRGY NAP: (április 24.) Az óvoda udvarán a megújulást köszöntjük, a gyermekek figyelik a magújult élővilágot, kezdetét veszi számukra a nyári játékok ideje. Ebben az időszakban fogadjuk az új beiratkozó óvodásokat, akik szüleikkel együtt ekkor szerzik első tapasztalatikat az óvodáról. -
-
Kincset keres a homokozóban, és ezzel számára is kezdetét veszi a homokozás idénye. Szent György nap reggelén tiszta vászonnal a fűről harmatot szed, a megtisztulás, megújulás jelképeként megfigyeli, hogy meg van-e a megújulás a természetben. Naphívogatókat énekel, játszik. Bátorságát próbára teheti a Szent György napi zöldhajtásos füstölésben, mely a megtisztulás jelképét hordozza magában. Szent György napi rendezvényünkön szülő és gyermeke együtt vesz részt játékos feladatokon – kard és pajzskészítés, bajvívás, sárkánykészítés és eregetés, ügyességi játékok, keszkenő és koronakészítés).
PÜNKÖSD: Pünkösd húsvét után ötven nappal következik. A nyárkezdet ünnepén a különféle versenyek, sportjátékok győztesét rövid ideig uralkodó „pünkösdi királynak” választják. A kislányok ezen a napon tartják a pünkösdi királynéjárást, a „pünkösdölést”. -
A lányok koszorúkötésben, pártakészítő, illetve táncversenyben küzdenek a királykisasszony címért. A fiúk kakasos, lovas viadalokban, ügyességi játékokban teszik próbára magukat. A versenyek, próbatételek végén megtörténik a királyválasztás, melyet közös tánc zár.
45
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A nagycsoport végére új környezetben is képes együttműködni felnőttel, gyermekkel egyaránt. Feladatait átgondolja, elvégzi, felméri, hogy önállóan, vagy segítséggel tudja azt végrehajtani. Óvodai élete során megtanulja, hogy mindenkinek valamennyi érzelme jogos, de az érzelmek megélésének módját és idejét mindenki maga kell megválassza, amely mások számára is elfogadható.
46
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
5.2. Játék Alapgondolataink: Az óvodás gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék. A játék a gyermek alapvető lelki szükséglete, amely az egész személyiségére hat. A gyermek számára szabadon választható tevékenység, a felnőtt számára a gyermek megismerésének eszköze. Az együttjátszás lehetőséget nyújt az együttműködés tanulására, gyakorlására felnőttnek, gyereknek egyaránt. A játék öncélú, nem a fejlesztésért, tanulásért folyik, hanem örömteli, vágy kielégítő, szabad tevékenység, mely közben spontán fejlődik a gyermek. A gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tapasztalatait építi be játékába és érzéseit játssza el, játssza ki magából. A természetes viselkedésre törekszünk, saját érzelmi reakciónk elfogadása a feladatunk. A beleérző együttlét megteremtésével a gyermek visszazökken a természetes viselkedésbe. Az óvodapedagógus elfogadja érzéseit, gondoskodik lelki egyensúlyának helyreállításáról. Az így kialakult alkotó játékban a féktelen gyermek megnyugszik, mert energiáját az alkotás öröme köti le. Elvesztett önbizalmát visszaszerzi, fejlődik, alakul önbizalma. A gyermek a mindennap visszatérő, hosszantartó, zavartalan játék során elégíti ki elemi pszihikus szükségleteit, illetve közös tapasztalásokhoz jut és átéli a játszótársakkal, a felnőttekkel az együttlét örömét. Munkánkban kiemelkedő hangsúlyt kap a szabadjáték és a játékos tevékenység szervezése. Célunk, hogy a játék során minél több tapasztalatot szerezzen az általunk képviselt emberi értékekről (becsületesség, felelősségtudat, tudatosság).
Az óvodapedagógus feladata: -
Viselkedése, megnyilatkozása modell értékékű, ezzel segíti az indirekt tapasztalatbővítést és problémamegoldást. Természetes, szeretetteljes viselkedésre törekszik, saját érzelmi reakcióinak elfogadására.
47
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Megfelelő játszó helyet teremt, ahol a terek változtathatóak, rugalmasan átalakíthatóak. A heti rendet, napirendet úgy alakítja, hogy a szabadjáték elsődlegessége tükröződjön. Lehetőséget biztosít a gyermeknek a különböző játékformák kialakításához. Támogatja a gyerekek, játszócsoportok elképzeléseit a játék kibontakozása során. Anyagokkal, eszközökkel ösztönzi, segíti a gyermekek kreativitásának fantáziájának fejlődését, kibontakozását. Lehetőségeket, élményszerzési lehetőséget biztosít a különböző játékformákhoz. Közléseit, cselekedeteit hiteles, egyértelmű, őszinte és következetes megnyilvánulások jellemzik (ezáltal a gyermekben biztonságérzet alakul ki). Erősíti a közösen elfogadott, együtt kialakított, formált szokásokat, normákat. A szabad játékban partner, játszótárs. Támogatja a társas kapcsolatok kialakulását, fejlődését Segíti a nemi szerepek határainak tágítását, a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett. A játék választás során lehetőséget nyújt minden gyermeknek a szabad tevékenység és téma választására, gyakorlására. Tudatos megfigyelést követően minden gyermeket, egyéni módon támogat az önkifejezés, önérvényesítés területén. Szabályjátékot tanít, segíti az önálló játék kialakulását A játék eszközöket mindig a csoport fejlettségi szintjének, illetve az egyéni képességek figyelembe vételével választja, negyedévenként átgondolja, hogy szükséges e változtatás, esetleges csere. Az udvari játék szervezésénél biztosítja az átjárhatóságot a csoportok között a gyermekek számára. Együttműködik az óvoda nem pedagógus dolgozóival, képviseli a nevelőtestület által felállított szakmai, emberi értékeket, viselkedési normákat. Támogatja, segíti a szülőket a gyermeki játék jelentőségének szerepének felismerésében, gyakorlati alkalmazásában.
48
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A gyermek tevékenysége -
-
-
-
A gyermek megválasztja játszótársait, gyermektársat vagy óvónőt, vagy egyedül játszik. Elgondolja, mit akar játszani, eszközöket választ és készít magának. Ha szükségét érzi, segítséget kér az eszközök elkészítésében a a játéktér kialakításában. -A játék során megismert szabályokat más játékhelyzetben újra teremti, alkalmazza. Tevékenységét úgy alakítja, hogy társai kialakult játékát tiszteletben tartja, velük egyetértésben alakítja tovább a játékot. Amikor egy játékeszközzel ismerkedik és elakad, segítségül hív valakit, és megfogalmazza problémáját. Amikor segítséget kap él vele és folytatja játékát. Az eszközökkel úgy ismerkedik, hogy különböző módon kipróbálja és használja gyermeki fantáziáját. Az új játékot a felnőttektől vagy társaitól tanulja. Ha már tudja az adott játékot Ő tanítja játszótársait vagy a felnőtteket. Közösségi és szabályjátékot társaival együtt kitalál, megalkot és játszik. Meglévő tudása alapján a játékban kifejezi aktuális érzelmeit, ezzel alakítja a játék kibontakozását, gazdagodását, a szereplők közti kapcsolatokat és azok alakulását. Megfelelő tevékenységeket, eszközöket biztosít a tehetség kibontakoztatására. Szimbolikus szerepjátéka során szerepeit beépíti viselkedésébe. Jelzi, ha más eszközzel, más társakkal is szeretne játszani az óvoda épületén belül (az udvari élethez hasonlóan → átjárhatóság). Játékában megeleveníti azt is, amit szavakban megfogalmazni nem képes. Amikor kizökken elmélyült játékából, akkor segítséget kérhet és fogadhat el és később a belső nyugalom helyreállítása után, folytatja a játékot. Kedvét leli a népi játékokban, ezekhez társakat választ, szabályokat alkot. Szívesen tevékenykedik a szabadban, mozgásához különböző eszközöket használ, ezeket kedvére variálja. Az egész óvoda udvar területén a játékeszközöket kipróbálhatja, átjárhatnak a másik csoport gyermekeivel játszani – a közösen felállított szabályok betartásával: mindig jelezve az óvó néniknek, hogy merre szeretne menni, mit szeretne kipróbálni, a másik csoportban kit szeretne meglátogatni.
49
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -
-
A felmerült akadályok megoldásának lehetőségét addig próbálja, míg eljut céljához, a probléma megoldásához. Elmélyülten, örömmel játszik, sokféle játékformát kipróbál. Tenni akarásban kitartó, játéktevékenységét befejezi, illetve más időpontban folytatja. A kapcsolatteremtésben, elfogadásban és együttműködésben, kezdeményezésben korának megfelelően szociálisan érett. El tudja dönteni, hogy választ játszótársat, vagy egyedül játszik. Vannak állandó játszótársai, barátai. A természeti és társadalmi környezet megismerése közben szerzett tapasztalatait, élményeit eljátssza, szerepet vállal, szerepének megfelelően utánoz, vagy kommunikál. Önálló játékszervezésre képes és a közösen alkotott szabályokat betartja és betartatja játszótársaival is.
50
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Hisszük, hogy a hazánkra jellemző tárgyi emlékek, kultúránk szellemi és szóbeli öröksége átadásra érdemes. Népi műveltségünk alkotásait, az ősi magyar díszítőmotívumokat, s ezek szimbolikus jelentéseit nemcsak a jeles ünnepeken, hanem a hétköznapokban is közvetítjük. A gyermekeket körülvevő tárgyak, anyagok látványa, a velük való tevékenykedés lehetősége, a dalok, zenék, versek, mesék, mondókák mindennapos hallgatása során létrejövő, később bármikor felidézhető képek elindítják fantáziáját. Képzeletvilágát többféle módon kifejezésre juttatja. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekben tudatosuljon, hogy művészeti tevékenysége alkotás, újra alkotás, melyben kifejeződik mindenkori állapota, érzésvilága, gondolkodása. A belső indíttatásra létrejött műveknek helye van az emberek életében, az óvodai életben is használjuk, feldolgozzuk, őrizzük azokat, megtaláljuk helyüket. A művészeti nevelés során kialakulnak azok a képességek, amelyek a többi nevelési területre és az egész személyiségre hatással vannak.
5.2. Verselés – Mesélés: A mese a gyermek képzelőerejét, egész benső világát mozgósítja. A mesehallgatás elengedett intim állapotában elven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája, ezáltal az esetleges szorongásaikra feloldást, megoldást kínál. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. A mesén keresztül a gyermek ráébred saját személyiségének létezésére és a másokkal való bánásmódra. Tájékozódik az emberi kapcsolatokban. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát. A mesedramatizálásakor a gyermek reprodukálja az irodalmi alkotás szövegét, miközben produktív fantáziájuk segítségével kiegészítik, megalkotják, a hiányzó szövegrészeket. A gyermek számára ez örömteli játék, melyben gazdagszik beszéde, metakommunikációs eszköztára. A gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A vers megmozgatja a gyermek képi fantáziáját, érzelmeket ébreszt, újraalkotásra ösztönöz, például: felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítése, mese befejezése rajzzal, saját mesekönyv, meseillusztráció, mese átalakítás, fantázia játékok.
51
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A bábjáték a maga sajátos varázserejével olyan komplex módon hat a gyermekre, amelyet ebben az életkorban semmiféle más eszközzel, eljárással nem lehet megismételni. Belső aktivitással éli át a cselekményt, azonosul a szereplőkkel. A magyar népmese közvetíti a magyar nép ősi erkölcsi törvényeit, dajkai hagyományait, szokásait is. Az a világkép, amelyet a mese közvetít a gyerek számára, egyértelmű, mert benne minden a helyén van, rend uralja, így átlátható.
Az óvodapedagógus feladata: -
-
-
-
-
Törekszik arra, hogy az óvodai élet folyamán minden nap meséljen, verseljen, mondókázzon. A játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához. Ezáltal a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan elemei. Kihasználja a spontán adódó lehetőségeket, a természet változásait, így biztosítja egy-egy vers elmondásakor az érzelmi kötődést. Meséit főleg a magyar népmesékből meríti, megalapozza szülőföldünk szeretetét, de megismerteti a gyerekeket más népek meséivel, klasszikus és kortárs irodalmi művekkel és a műköltészettel is. Olyan légkört teremt a mesékhez, verseléshez, amelyben a gyerekekkel együtt jól érzi magát, A mondókákat, verseket, meséket az évkörhöz, jeles napokhoz, természeti jelenségekhez illesztve ütemezi, ennek megfelelően változatosan alkalmazza, kihasználva a spontán adódó lehetőségeket, Lehetőséget ad a mese sokféle befogadására, megteremti a feltételeket, teret, eszközt biztosít a bábozáshoz, dramatizáláshoz. Megtanítja a bábok különböző fajtáinak mozgatását. Drámajátékokat kezdeményez, amelyek során a gyermek kipróbálhatja önmagát, különböző helyzetekben emberi viszonyokat élhet meg. Óvodán belül és kívül irodalmi élményt adó előadásokat szervez a gyermekeknek (bábelőadás, gyermekszínház). Előadásmódja során ügyel a helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítésére. Sokszor és változatos helyzetben mondja el a verseket, meséket, csoportra, óvodára jellemző hagyományt teremtve.
52
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A tehetség kibontakoztatására lehetőséget és eszközöket biztosít. Meséléskor, verseléskor figyel a hátrányos helyzetű és a hallássérült gyermekek különleges szükségleteire.
A gyermek tevékenysége: -
-
Fogékony az irodalmi élmény befogadására, szívesen hallgat mesét, verset. A mesék által közvetített emberi viszonyokat megérti, különbséget tesz a jó és a rossz között, saját kitalált meséiben, bábjátékaiban ezek az egyszerű ellentétek megjelennek. Ismeri a népmesék világát, szófordulatait. A szereplőket saját kedvére kitalált történeteiben elhelyezi, részt vesz a mesék dramatizálásában, kiválasztja saját szerepét. Megteremti a bábozás lehetőségét, ahol kifejezheti, átélheti érzelmeit, megszerzett irodalmi élményeit. Játszik drámajátékokat, amelyekben átéli a bizalom, a szeretet érzéseit, Vállalkozik önálló mese, versmondásra, próbálkozik a szavak játékával, rímelgetéssel. Mesekönyvet nézeget, annak alapján mesél, versel, játszik, igényli és kéri a közös könyvnézegetést, lapozgatást, olvasást.
A gyermek fejlődésének jellemzői óvodáskor végére: -
A meséket, verseket szívesen hallgatja, élményeit újraalkotja, fantáziájának és érzéseinek megjelenítésével saját mesét mond. Vannak kedvenc meséi, versei. Önállóan képes a mese történetének elmondására, a lényeges tartalmi jegyek kiemelésére, a tartós figyelemre. Önállóan szervez bábjátékot, dramatizálást, melynek során képes az összmunkára. A tevékenységek alatt figyel társaira, képes az alkalmazkodásra.
53
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, néptánc A zenélés, éneklés, zenei képességfejlesztés lehetőséget ad a művészet befogadására, ugyanakkor önálló továbbfejlődésére is. A játékok sokféle szerepformálása, mozgása a gyermek készségeinek változatos fejlesztésére ad lehetőséget. Az együttesen átélt zenei élmény sajátos örömforrás. Az együtt zenélés, éneklés erősíti a közösséghez tartozást. Az önkifejezés, a kreativitás fejlődésének lehetőségét biztosítja a gyermek számára, megalapozza zenei anyanyelvüket. Az óvodapedagógus feladatai: – Az egész nap folyamán jellemző a dúdolgatás, a tevékenykedésekhez illő dalok, énekek jelenléte. Ösztönzi a gyermeket, hogy saját kedvére énekelgessen, kitaláljon dallamokat, mondókákat, rigmusokat. – Az életkori sajátosságokat figyelembe véve, változatosan alkalmazza mondókák, énekes játékok különböző formáit (ölbéli játékok, párválasztás, fogó, kapuzó, kérős). – Zenei műveltségét fejleszti annak érdekében, hogy zeneileg, esztétikailag értékes népi játékokat, dalokat közvetítsen. – Lehetővé teszi, hogy a gyermeknek saját személyes éneke legyen, ami rá jellemző, vagy róla szól. – Arra törekszik, hogy az évszakokhoz, ünnepekhez kötött énekes játékok, zenehallgatások lehetőségét megteremtse. – Lehetőséget ad arra, hogy a gyermek kedvére használja a megismert hangeszközöket, hangszereket. Ösztönzi őt, hogy az érdeklődésére építve találjanak ki a hangszerre zenei játékokat. – Szervez olyan alkalmakat, ahol különböző klasszikus népi hangszerekkel ismerkedhet meg a gyermek. – Biztosítja, hogy a gyermek maga is készíthessen egyszerű hangszereket (diódoromb, nádsíp, dob, stb.). – Lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek kötött vagy kötetlen formában kedvére találjon ki mozgásformákat, táncos lépéseket, mozdulatsorokat egy-egy énekes játékhoz, dalhoz. – Olyan alkalmakat tervez, melyeken a gyermek zenei tehetsége, kreativitása, képességei fejlődnek (hallásfejlesztés, ritmusfejlesztés).
54
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
– A gyermek érdeklődésére építve olyan játékokat kezdeményez, amelyek során az énekek, zenék tempójával, hangmagasságával ismerkedik. – A zenehallgatást úgy szervezi, hogy a régi és a XX.-XXI. századi komolyzenét, más népek zenei kincseit is megismerhesse a gyermek. – A mondókákat emelt hanghordozással tanítja. – Változatos tevékenységekkel tanítja a hangszínek megkülönböztetését. – Felhasználja a népi gyermekjátékok adta lehetőséget, hogy a gyermek természetes módon érzékelje az egyenletes lüktetést, a ritmust, a motívum kiemelését. – Lehetőséget teremt az önálló ritmus-, szöveg-, dallamalkotásra.
A gyermek tevékenysége: – Saját alkotókedvétől indíttatva énekelget, mondókázik, rigmusokat talál ki. – Megismeri a dalokhoz tartozó mozgásos játékokat, ezeket játssza, ha van lehetősége, újraalkotja. – Megfigyeli a magyar játékok dallamait és más népek, betelepülők és kisebbségek játékának dallamait. – Kipróbálja a különböző ütős, dallamjátszó hangszereket. – Népi mondókákon, énekes játékokon keresztül felfedezi az egyenletes lüktetést, ritmust, motívumokat, zenei hangsúlyokat. – Alkotó kedvétől ösztönözve maga is kitalál szöveget, dallamot egy-egy ritmusra a népi gyermekdalok természetes alakjában. – Megkülönbözteti a hangszíneket, hangmagasságokat, énekel, váltakozó tempóban, hangerővel. – Felfedezi az énekes játékokban az örömöt, a különböző emberi és társadalmi kapcsolatokat, emberi érzéseket. – Egy-egy ünnepkörhöz tartozó szokásokhoz vagy alkalomtól függetlenül bármikor készít egyszerű hangszereket (diódoromb, nádsíp, csörgő), ezeket megszólaltatja, összehasonlítja más hangszerekkel.
55
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: – Tisztán, megfelelő hangmagasságban, tempóval képes együtt énekelni társaival. – Ritmusérzékről nem kellene valami, elég a megfelelő tempó? – Képes egyedül elénekelni néhány dalt, elmondani néhány mondókát. – Körjátékok alkalmával figyel és alkalmazkodik társaihoz, a játékokat gazdag metakommunikációs eszközzel játssza. – A zenét, mint esztétikai örömforrást képes befogadni. – Többféle zenei improvizációs képességgel rendelkezik.
56
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Néptánc Alapgondolataink: A néptáncnak kiemelt szerepe van az óvoda nevelési rendszerében. Értéknek tartjuk, hogy a néptánc a népi mozgáskultúra valamennyi ősi és egyetemes emberi kultúra mozgásanyagát ötvözi. A magyar tánc jellemzően improvizatív mozgás. Ezért alkalmas kiegészítője a gyermek mozgásfejlődésének. Olyan elemeket tartalmaz, melyek a magyar mentalitáshoz köthetők. A hagyományos népi műveltség gondolatait, értékeit tükrözi, ezek átadását fontosnak tartjuk. A lehető legtermészetesebb módon, sokoldalúan és igen hasznosan járul hozzá a gyermek testi-lelki-szellemi kiteljesedéséhez. Ezért támogatjuk vagy ösztönözzük, hogy a gyermek gyakran és szabadon táncolhasson. Valamennyi gyermek elsődleges joga és érdeke, hogy hazája anyanyelvét ne csak ismerje, hanem jól és szépen használja is. Ez érvényes a zenére és a mozgásra egyaránt. A táncot és a játékfűzéseket mi is úgy tekintjük, mint rögtönző és utánzás feldolgozó tevékenységet. A gyermek saját kedvére alkot. Az adott énekre belső érzéseit, jókedvét, feszültségét kifejezve táncol. A népi játék egyesíti magában a dalt, a táncot, a játékot, a költészetet. Ezáltal fokozatosan fejleszti a művészi készségeket, alakítja a gyermek érdeklődését, ízlését. Esztétikai nevelő erejével művészeti élményt nyújt, gazdagítja kultúráját, megismerteti a hagyományokkal. Kialakítja a gyermekben a fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására, továbbéltetésére.
57
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Az óvodapedagógus feladatai: -
Munkáját a minden gyermekben meglévő ösztönös mozgáskészségre alapozza. Nevelő munkáját fokozatosan, folyamatosan a gyermek egyéni adottságait, képességeit és igényeit figyelembe véve végzi. Lehetőséget ad a tudatos alkotásra, egyéni rögtönzésre, a tanultak feldolgozására. Az életkori sajátosságokat szem előtt tartva változatosan alkalmazza az ölbéli játékok, mondókák, énekes játékok különböző formáit. A népi játékokat tudatosan válogatja, teljességükbe, funkciójukat megtartva, élményszerűen tanítja. Megadja a gyermeknek a játék önfeledt örömét, A hagyomány adta lehetőséget ötvözi a modern pedagógiával. A táncos kifejezési formákat a játék élményén keresztül alapozza meg, A mozgáskoordinációt a játékfűzések és egyszerű táncos elemek összekapcsolásával tökéletesíti. Felkelti a gyermek érdeklődését a néptánc iránt, megismerteti a magyar néptánc lépéseit. A táncfolyamatban, a táncmotívumok egymásra építésében az egyszerűtől az összetett felé halad. Az adott tánc mozgásanyagát a természetes mozgásból kiindulva tanítja, Ösztönzi a táncos alkalmak során alakuló kapcsolatteremtést, az egymáshoz való alkalmazkodást, ezzel segíti a beilleszkedést. A kapcsolattartásban támogatja a beleélés, együttérzés, kölcsönös megbecsülés, bizalom megélését. Támogatja az egyéni gesztusok érvényesülését. Alkalmat teremt élő zenére való táncolásra, a különböző hangszerekkel való ismerkedésre, azok kipróbálására. A táncos alkalmak befejezését úgy alakítja ki, hogy az útravaló legyen a gyermek számára a következő tevékenységhez. Állandó, folyamatos önképzéssel, továbbképzéssel megfelelő szinten tartja, fejleszti tánctudását, szép, esztétikus mozgásra törekszik.
58
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A gyermek tevékenysége: -
-
Megismeri a hagyományos népi kultúra elemeit. A népi játékban, táncban testi adottságainak és személyiségének megfelelően aktívan részt vesz, kialakítja, fejleszti kreativitását. A játékban megtanulja saját testét irányítani, eligazodni a térben először egyedül, majd csoportosan, illetve párban. Társakkal együttjátszva átéli saját értékeit, a siket, a kudarcot, gyakorolja a veszteségek megélését. A szabad táncban folyamatosan elsajátított motívumokat a saját elképzelései szerint alkalmazza. Saját motívumkincset alakít ki, az elsajátított elemeket felhasználva tudatosan rögtönöz, Egyéni előadásmóddal, gesztusokkal törekszik a kifejező mozgásra. Társaitól ötleteket fogad el, ha szükséges alkalmazkodik, illetve irányító szerepet vállal. Az élő zenés gyerek táncházban megismeri, megszereti a népzenét, annak hangulatát, kedvvel táncol, énekel. Kézfogással a körbe kapcsolódva megtapasztalja az eggyé válás szimbólumát, a valahová tartozás örömét. A közösséghez tartozva egyúttal megvalósítja személyiségének teljesebb kibontakoztatását. A nap folyamán, ha táncolni van kedve, segítséget kér a táncolás feltételeinek megteremtéséhez, az éneklés, zenélés mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. A játékban gyakorolja a gyors reakciókészséget, a környezet veszélyeinek felismerését és elhárítását, személyes biztonságának védelmét. A táncban fejleszti anyanyelvét, mozgáskultúráját, állóképességét, ritmusérzékét, hallását, tér-, forma- és stílusérzékét, improvizációs készségét, ízlését, erősíti pozitív énképét.
59
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -
-
Kialakul a gyermek igénye arra, hogy a zenei hangok észlelése összekapcsolódjon aktív mozgásokkal. Megjelennek mozgásában a bonyolultabb mozdulatok, térformák és összekapaszkodási módok. A lépések, motívumok, táncok gyakorlása során kialakul a sarkon történő talajfogás, a talpon való átgördülés, ízületi mozgékonyság, könnyed finommozgás, a fogáskészenlét. A táncban aktívan, alkotó módon vesz részt. Önállóan kisebb táncmotívumokat talál ki. Tud választani, válogatni a különféle lehetőségek közül, Tud alkalmazkodni, társát irányítani. Megérzi a különböző zenék különböző hangulatát, s hogy ezekhez más-más mozgásforma illik. A táncon keresztül ki tudja fejezni érzelmeit, le tudja vezetni feszültségét. Érvényre juttatja egyéni gesztusait. Megkeresi az ének lüktetését, ütem- és sorhangsúlyát. Kialakul a mozgás és szövegmondás összhangja, a zenéhez történő alkalmazkodás. A táncolás tempóját együtt alakítja ki a többi résztvevővel, tudatosan törekszik fenntartására. Képes arra, hogy a zenei sor végén fejezze be a mozgásformát, ha váltani akar, az új zenei egység elején kezdi el az új mozgást. Képes megteremteni a táncolás feltételeit.
60
GYÖNGY Pedagógiai Program
5.5.
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
A gyermek vizuális tevékenysége, az egyén személyiségének mágikus képzeletének, élményvilágának kivetített darabja. Szubjektív érzelmi állapotának egyik kifejezési módja, hangulatok, érzelmek, gondolatok jellemzik. Szabad önálló, önkéntes és örömteli tevékenység. Örömforrás a gyermeknek. Lehetőség a szűkebb és tágabb környezet, a tárgyi világ sajátos, alapos megismerésére, megértésére, feldolgozására és újraalkotására. Az építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való megismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.
Az óvodapedagógus feladatai: -
-
-
-
Megteremti az ábrázoló, alkotó tevékenység feltételeit: nyugodt légkör, érzelmi biztonság, vizuális ingerek, tér bármikor szabadon választható technika, eszköz, megfelelő méretű, mennyiségű különböző alapanyag. Segíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozást. Lehetőséget teremt az ősi kézműves, népi és modern műalkotások, érdekes épületek nézegetésére, ezzel támogatja az esztétikai fogékonyság kialakulását, az ilyen irányú látás fejlődését, a belső képek gazdagítását. Felkelti a gyermek érdeklődését, megőrzi kíváncsiságát. Kialakítja a gyermekben az igényt az alkotásra, a kreativ önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ösztönzi a gyermek személyiségét fejlesztő próbálkozásait. Támogatja az egyéni látásmód kialakulását, a környezet saját elképzelés alapján történő megelevenítését. Megismerteti a gyermeket a különböző anyagok természetével, a velük való bánásmódokkal; az eszközök biztonságos, takarékos, kreatív használatával, technikai módszerekkel, és alapelemekkel, és eljárásokkal időt ad ezek gyakorlására Fenntartja a gyermek ábrázoló, kezdeményező kedvét, örömmel tevékenykedik együtt neveltjével, Türelemmel, és kiváró magatartással ösztönzi a gyermek egyedi fejlődését.
61
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
-
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A tehetséges gyermeket úgy támogatja, hogy megfelelő lehetőségeket, tevékenységeket, eszközöket biztosít számára. Az egyéni fejlesztéshez és képességekhez igazodva segíti a képi plasztikai kifejezőképesség alakulását, a gyermeki élmény- és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér – forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Olyan hangulati feltételeket teremt, hogy a gyermek elmondhassa alkotásáról érzéseit, véleményét, gondolatait, döntését. A gyermekrajzokat értőn elemzi, felhasználja azokat a fejlesztés folyamatában. Sokféle lehetőséget biztosít az óvoda hagyományaiból merítve a gyermek élményének, fantáziájának saját formanyelvének, érzéseinek képi, térbeli megjelenítéséhez. Jeles napokra, ünnepekre készülődés folyamatában változatos tevékenységeket kínál a gyermeknek, melyek összefüggenek az évkörhöz kapcsolódó népi kismesterségekkel (szövés, fonás, agyagozás, stb.) a népművészeti elemekkel. Könnyen megmunkálható anyagokkal ösztönzi a barkácsolás igényének kialakulását. A barkácsolás során megismerteti az újrahasznosítási lehetőségeket. Igényesen, esztétikusan formálja a tárgyi környezetet, használja a természetes anyagokat, erre ösztönzi a gyermeket is. A gyermek valamennyi alkotását értékként kezeli, és helyet biztosít számára a környezet esztétikus kialakításában, vagy funkciójuk szerinti használatára. Elősegíti, hogy az alkotó tevékenység a gyermek számára az otthoni környezetben is folyamatos legyen. A szülővel, gyermekkel együtt kézműves foglalkozásokat szervez, elsősorban a jeles napok alkalmain. Segíti a közös térbeli kompozíciók megalkotását, a tájékozódó – és rendezőképességek alakulását. Gondoskodik arról, hogy a gyermek a megkezdett munkát más alkalommal folytathassa, ha nem volt ideje befejezni.
62
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A gyermek tevékenysége: -
A napi tevékenységben kedvére ábrázol, az eszközöket változatosan alkalmazza. Szívesen fedezi fel a különböző technikai megoldásokat, képalkotási eljárásokat. Rajzaiban, alkotásaiban egyéni kifejezésmódok jelennek meg. Színhasználatában érvényesíti az általa kedvelt színeket. Formaábrázolása változatos, többnyire képes hangsúlyozni fontosabb megkülönböztető jegyeket. Mesél rajzával kapcsolatos élményeiről, gondolatairól. Jeles napokra készülődéskor szabadon választja meg mit szeretne készíteni és milyen technikával. Megismerkedik a különböző népi kismesterségekkel, alkotó kedvétől függően gyakorolja azokat, környezete díszítésére az évkörnek megfelelően tárgyakat készít a népművészeti elemek felhasználásával.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -
Egyéni fejlettségi szintjének megfelelően kialakul esztétikai érzékenysége, önkifejezési módja, komponáló rendezőképessége Gazdagodik élmény- és fantáziavilága, fogalmai tartalmassá válnak Jártas a különböző technikák, eljárások alkalmazásában. Elsajátítja a helyes ceruzafogás módját és egyéni fejlettségi szintjének megfelelően finommotorikus képességei is megfelelő szintre fejlődnek. Gondolatait, érzéseit, lelkiállapotát, képi és verbális eszközökkel egyaránt megfogalmazza.
63
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
5.6. Mozgás Alapgondolataink: A mozgás területén az óvodáskor sajátos képességeit hagyjuk érvényesülni, mint a teljes figyelem az érzékelésben, az utánzásos tanulás, valamint a fantáziadús játék, a későbbiekben erre alapozva az improvizatív jellegű mozgásokat. Az együtt mozgásban a kölcsönösséget, váltott kezdeményezést, társra figyelést és együttműködést helyezzük előtérbe, melyek hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagyés finommozgások kialakulásához. A mindennapi egészségfejlesztő mozgás alapozza az értelmi fejlesztést. Óvodáskorban a mozgás a leghatékonyabb tanulási forma, általános transzfer hatása miatt. Így a mozgás tudatos fejlesztésével több területet befolyásolhatunk pozitív irányba. A mozgáskultúra fejlesztése felerősíti és kiegészíti az egészséges életmódra nevelés hatását, segíti a gyermek tájékozódását, érzelmi biztonságát, helyzetfelismerését, döntési- és alkalmazkodóképességét, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgástevékenységekre (teremben, csoportszobában vagy levegőn) spontán, illetve szervezett formában, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével, az óvodai nevelés minden napján (mindennapos testnevelés) minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Óvodánkban a differenciált nevelés a mozgásfejlesztés területén is hatékonyan működik. Az óvoda pedagógusainak munkáját speciális módszereket alapul vevő mindennapos testnevelés tervezet segíti, a minél hatékonyabb mozgásfejlesztés érdekében. A hagyományos módszerek mellett is problémával küzdő gyermekek felzárkóztatását, szülői beleegyezés mellett mozgásterápiás fejlesztők segítik.
64
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Az óvodapedagógus feladatai: -
-
-
-
-
-
Kialakítja az egészséges életvitel, a rendszeres mozgás igényét a gyermekben. Jó levegőjű, tiszta környezetben szervezi a gyermek mozgásos tevékenységét. A játék tanításán keresztül, előtérbe helyezve a kooperatív játékokat ismerteti meg a különböző mozgásokat. A mozgásos játékokat mindig az adott csoportra tervezi, a gyermekek saját érését, kibontakozásának tempóját figyelembe véve, mindent az egyéni fejlődés üteméhez igazít. A tervezésnél figyelembe veszi csoportja összetételét mozgás szempontjából irányított. A szervezett mozgástevékenységet életkor, illetve képességek szerinti bontott csoportban végzi, szem előtt tartva, hogy így biztosíthat elegendő mozgásteret. Így a hasonló korú, illetve képességű gyermekek nem akadályozzák egymást a fejlődésben, lehetőség nyílik egyénenkénti prevencióra, vagy korrekcióra, a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztésére. Változatosan használja a rendelkezésre álló terápiás eszközöket. Módszertanilag hangsúlyt fektet a korosztályonkénti, életkori sajátosságoknak, lehetőséget biztosít a spontán játékban, azon belül a szabadjátékban megfelelő mozgástevékenységekre, megfelelő mozgásformák elsajátítására. Kiscsoportban a nagymozgások fejlesztésének kiemelése, a természetes mozgások, testséma fejlesztés, tárgyhoz viszonyított testhelyzetek. Középső csoportban az egyensúly fejlesztésének kiemelése mellett a tér mozgásos megismerése, forgások, fordulatok, testséma, oldaliság tanításának megkezdése. Nagycsoportban az érzékelés fejlesztésének kiemelése mellett az alaklátás, formaállandóság, kinesztetikus észlelés, térérzékelés, alapvető térirányok, finommotorika, keresztcsatornák és szem/kéz koordinációs feladatok végzése, Figyel arra, hogy az együttműködést igénylő mozgás tudatosuljon a gyermekben a spontán és irányított tanulási folyamatokban egyaránt, Az óvónő rendszeresen fejleszti állóképességét, mozgását, nyitott a különböző mozgásfejlesztő módszerek elsajátítására, szabad alkalmazására. Euritmia, Tótszőlőssy, Kulcsár Delacato, stb.
65
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A konkrét mozgásos tapasztalatokat beépíti a gyermekek szókincsébe, így segítve az elvont gondolkodás kialakulását, a keresztcsatornák fejlesztését. Figyelembe veszi a hallássérült gyermekek szükségleteit a mozgásos tevékenységek során.
A gyermek tevékenysége: -
-
-
Egyéni szükséglete, igénye szerint kihasználja a mindennapos, kötetlen mozgáslehetőségeket, használja a felkínált mozgáskoordinációt, egyensúly érzéket fejlesztő eszközöket, Az irányított testnevelés foglalkozásokon (tanulási folyamatban) természetes nagymozgásokat végez, jár fut, kúszik, csúszik, mászik, szabadgyakorlatokat végez játékos és utánzó módon, szerepcserével, Megismeri térben elfoglalt helyét, testhelyzeteket, tárgyhoz, illetve társhoz viszonyítva forgásokat, fordulatokat. Mozgásával párhuzamosan fejlődik egyensúlyérzéke, térérzékelése, ereje, állóképessége, kondicionális képességei, pszichomotoros készségei és képességei, észlelése, ismerkedik az alapvető térirányokkal.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
-
-
-
A gyermek iskolába lépéskor képes kitartóan végezni a feladatokat, mozgástapasztalata gyors cselekvőképességgé fejlődött, Elemi mozgásai összerendezettek, harmonikusak, dominanciái kialakultak, mozgásreprodukálásra képes, különböző zenére mozgást rögtönöz, mozdulatokat talál ki. Az alapvető térirányokat ismeri, biztos a konstanciák felismerésében, szem/kéz koordinációja, finommozgásai, iránykövető képessége korának megfelelő, figyelme tartós, kudarctűrő képessége, feladattudata kialakult, Problémamegoldó gondolkodása kialakult, feladatainál képes előre megtervezni az általa optimálisnak ítélt megoldást. A gyermekben kialakul a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés. Szívesen vesz részt a mozgásos játékokban, tudja, hogy a mozgás hozzájárul az egészség megőrzéséhez, fejlesztéséhez.
66
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
5.4. Külső világ tevékeny megismerése Alapgondolataink: Az óvodai hagyományok a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív beállítódás kialakítására adnak lehetőséget. A hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek közben fejlődik a gyermekek mozgása, gondolkodása, alakulnak ki érzelmi, akarati tulajdonságaik.
Fontosnak tartjuk, hogy az ismétlődő ünnepi alkalmakkor a gyermekek felidézzék korábbi élményeiket, a visszatérő tevékenységek ritmusa alapján.
Az időhöz, térhez, tárgyi és élő környezethez azzal a gondolattal kapcsolódunk, hogy az ember ezeknek szerves része.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék, megtanulják a természet, az emberi alkotások védelmét, a szokások, az értékek megőrzését. Gondot fordítunk a tapasztaláson alapuló megismerés sokoldalú biztosítása során a gyermekek aktív és passzív szókincsének mennyiségi, minőségi gyarapítására. Ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítésére, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálására, illetve az összefüggő beszéd gyakorlására.
Az óvodapedagógus feladata: -
-
Elegendő alkalmat, időt biztosít a gyermekeknek ahhoz, hogy életkoruknak megfelelően tapasztalatokat szerezzenek az őket körülvevő környezetben, s azokat feldolgozzák. Gondoskodik arról, hogy a gyermekek megfigyelhessék szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetüket. Lehetővé teszi, hogy a gyermekek felfedezzék a környezet szépségét, rendjét és azt, hogy ő maguk is részét képezik ennek a világnak. A gyermekek meglevő ismereteiből, tapasztalataiból indul ki, támogatja természetes aktivitásukat, Megfelelő helyet, elegendő eszközt biztosít a spontán és szervezett tapasztalat-, környezetkultúra és ismeretszerzésre, és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.
67
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
-
-
-
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A különböző tevékenységek során elősegíti a gyermekek önálló véleményalakítását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, A fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt fektet a környezettudatos magatartás formálás alapozására, alakítására. Kihasználja az óvoda melletti Duna-part lehetőségeit, a növényzet, az állatvilág megszerettetésére, megismerésére, védelmére, az évszakváltozás megfigyelésére. Az óvoda udvarán megismerteti a gyermekekkel a kert élővilágát, lehetőséget, eszközt biztosít a növénygondozáshoz, kertrendezéshez. A gyermek csoport összetételének figyelembe vételével az óvónő a teljesség igénye nélkül a következő kirándulási lehetőségek közül választhat: a közeli komp, Gellért-hegy, Petőfi szobor, Mezőgazdasági Múzeum, Budai Vár, Budakeszi Vadas Park, Kiállítások, Rákóczi Kert, budapesti Állatkert, Planetárium, Csepeli Tájvédelmi Öböl. A kirándulások szervezésekor figyelembe veszi, hogy minden korosztály az életkorának megfelelő programokon vehessen részt. Élhet a lehetőséggel, hogy a kertes házban élő családokkal megbeszélje, milyen lehetőségeket tudnak biztosítani a gyermekeknek a közvetlen tapasztalatszerzéshez (dióverés, szőlőszüret, állattartás, gyümölcsszedés). Sétákat szervez a környékbeli terekre, piacra. A környezet megismerés tevékenységsoraiban gondot fordít a spontán és irányított beszélgetésekre, a verbális fejlesztésre. Segíti a gyermekek önálló véleményalkotását, illetve a problémahelyzetek mérlegelésével a döntési képesség megalapozását. Segíti a gyermekeket a cselekvéses tanulás során szerzett tapasztalatok közös összegzésében, és az irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjében. Olyan problémahelyzeteket teremt, amelyben ki lehet találni, fel lehet fedezni a megoldást és lehetséges más módjait, ennek folyamatát a gyermekek érdeklődéséhez mérten teszi nyilvánvalóvá. Helyzeteket teremt az ismeretek alkalmazására, eleinte a gyermekek által megszokott, később pedig szokatlan helyzeteket. Megismerteti a gyermekekkel a mennyiségeket, melyeket számmal és a nélkül is kifejezhetők.
-
68
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Lehetőséget ad a gyermekeknek, hogy felfedezzék a mértani testek közötti alapvető viszonyok sajátosságait, hozzásegíti őket azokhoz az ismeretekhez, amelyek segítségével a tárgyak nagyságára, formájára lehet következtetni (látás, tapintás, hallás). Segíti a gyermekek tér- és időképzetének kialakulását. Lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek többféle módon (becslés, mérés) során felismerjék a tárgyak szélességét, hosszúságát, magasságát, illetve sorozatokat alkossanak. Megismerteti a gyermekekkel az összehasonlítás, és a megkülönböztetés módszerét, mint a megismerés, tapasztalás egyik lehetséges útját. Megismerteti a gyermekekkel a térirányokat, azok kifejezéseit, melyeket mozgás segítségével gyakoroltat, tudatosít. Szabadban, kirándulások alkalmával is reagál a gyermekek által felfedezett matematikai összefüggésekre. Segíti a gyermekeket abban, hogy matematikai tapasztalataikat, szókincsüket a tevékenységeik során alkalmazzák, gyakorolják. Lehetőséget ad arra, hogy a drámajátékok mozgásos anyaga és a logikai játékok keretében is gyakorolhassák a gyermekek a matematikai műveleteket (mennyiségek megállapítását, halmazok képzését, térirányok érzékelését, geometriai ismeretek elmélyítését). Lehetőségek, játékok, eszközök biztosításával segíti a tehetséges gyermekek fejlődését.
A gyermek tevékenysége: -
-
Kíváncsiságától indítva tapasztalatokat, információkat szerez szűkebb, tágabb környezetében. Érdeklődik a növények, állatok neve iránt, megfigyeli a bogarak, pókok, madarak életét, viselkedését. Részt vesz a növény- és állatgondozásban (pl. madáretető), Az óvoda udvarán és kirándulások alkalmával terményeket, ágakat, kavicsokat, faleveleket gyűjt, ezeket felhasználja különböző alkotásokhoz, ajándékkészítéshez, óvodai és saját szobájának díszítésére. A Duna-parti séták alkalmával megfigyeli az évszakok váltakozását, megismeri a vízi növényeket, állatokat (szárcsa, vadkacsa, sas, nád, béka, békalencse, tündérrózsa, üröm, különböző fák, bokrok).
69
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Megfigyeli a folyó sodrását, befagyását, a jég korlátozott terhelhetőségét, olvadását. Ha lehetőség van, családi házak kertjeiben őszi terményeket takaríthat be, a megszokott rend szerint óvja az ottani környezetet, figyeli az új szabályokat, megmutatja társainak játszóhelyét, mesél élményeiről. Beszél családjáról, szülei és más felnőttek munkájáról, saját tevékenységéről. Tapasztalatot gyűjt az évszakok váltakozásáról, hatásáról a természeti és társadalmi környezetben. Felfedezi környezetében a tárgyak mennyiségét, megállapítja, miből van több, kevesebb, ugyanannyi. Megismeri és alkalmazza a számlálás folyamatát, megállapítja az egyedi darab helyét a számsorban. Megfigyeli, összehasonlítja a tárgyakat méretük, formájuk és egyéb szempontok szerint. Érzékeli a különböző térirányokat, térformákat, illetve azokban saját helyét is a többi gyermek között (tánc, énekes játékok, szabályjátékok, versenyjátékok alkalmával). Drámajátékok formájában is gyakorolja a halmazok képzését, hozzájárul újabb – matematikai logikán alapuló – drámajátékok kialakításához. Bekapcsolódik olyan játékokba, melyek relációk megállapítására, nyelvi, logikai készségek gyakorlására alkalmasak (ellentétpár, mi változott meg?, iránylátás, irányhallás). Tevékenységei során önálló véleményt alkot, képes gondolatát másokéval összevetni, megvitatni, tapasztalatait összegezni.
70
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
-
Megfelelő ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, ezekkel az ismeretekkel személyes érzelmi kapcsolata alakul ki, ismereteit alkalmazni tudja, Tudja, hogy saját személye is a természet és a társadalom része, elfogadja az ebből természetesen adódó kapcsolatait, Ápolja testét, óvja környezetét, Érzékeli a dolgok, jelenségek összefüggéseit, érdeklődő, nyitott az új dolgok befogadására. Gondolkodásra késztető helyzetben törekszik a megoldásra, több lehetőséget kipróbál, ha kudarcot vall, újra megpróbálja, míg a megoldást meg nem találja, Ismeretszerzés közben kialakul logikus gondolkodása. Jártassá válik a gondolkodási műveletek alkalmazásában. Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását.
-
Felismeri a napszakokat.
-
Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető
-
szabályait. -
Ismeri a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét.
-
Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.
-
Számképzete 20-as számkörben kialakult.
-
Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
71
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
5.6. Munka jellegű tevékenységek Alapgondolataink
Gyermeki munkavégzés alatt játékos, munka jellegű tevékenységet értünk: önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőttnek, a csoporttársakkal együtt, értük, alkalmi megbízások teljesítése, elvállalt naposság, a környezet rendbetétele, tisztántartása, növény- és állatgondozás. Támogatásunkat arra alapozzuk, hogy a gyermek képes észrevenni a környezetében adódó munka jellegű feladatokat, rendelkezik a feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretekkel és adott feltételek mellett saját szintjén el is tudja végezni az adott munkát. Segítséget akkor adunk, ha: a gyermek láthatóan elakadt a folyamatban és többszöri próbálkozás után sem tud egyedül továbblépni, illetve ha a gyermek kéri, igényli szóbeli irányításunkat, tevőleges segítségünket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek végezhessen munka jellegű tevékenységet, mert lehetővé válik általa a készségfejlesztés, a kitartás, az önállóság, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása, a céltudatosság, az önértékelés alakulása, a saját és mások elismerésére nevelés. Célunk, hogy a gyermek számára az önmagáért és a közösségért végzett munka tudatosan vállalt, saját szintjén önállóan ellátott feladat legyen, mely által sikerélményhez jut. Így örömforrássá válik számára a tevékenység.
Az óvodapedagógus feladatai: -
Figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat. Támogatja a gyermeket munkakedve, aktivitása megtartásában. Tudatosan szervezi a gyermeki munkatevékenységeket. Megismerteti a gyermekekkel a különböző munkafázisokat, munkafogásokat, amelyek elvégzésében segítségre szorul. Úgy alakítja, hogy minden gyermek saját magához mérten vállajon és végezzen feladatot, és ezek alapján fejlesztő értékelést kapjon. Biztosítja a megfelelő eszközöket, feltételeket a munkavégzéshez, a gyermekek által hozzáférhető, biztonságos helyen tárolja.
72
GYÖNGY Pedagógiai Program
-
-
-
-
-
-
-
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Bővíti a gyermekek szókincsét a munkához szükséges eszközök megnevelésével. Beszélget a gyermekkel az elvégzendő feladat szükségességéről (pl. miért szükséges felsöpörni étkezés után), otthoni és egyéb ezzel kapcsolatos élményeiről, tapasztalatairól. Ha a csoportban van más nemzetiségű gyermek, lehetőséget nyújt számára, hogy kedve szerint meséljen arról, ők hogyan végzik otthon a munka jellegű tevékenységeket, illetve milyen egyéb feladatokat bíznak rá családjában. Lehetőséget ad arra, hogy maga próbálkozzon az eszközök használatával, ezáltal segíti, támogatja a gyermeket önkifejező, önérvényesítő törekvésének megélésében. Lehetővé teszi, hogy a gyermek az általa észlelt rendezetlenséget önállóan is rendezhesse, ha szükséges segítsen elképzelését megvalósítani. Ösztönzi, támogatja, hogy a gyermek a saját maga által kigondolt tevékenységet véghez is vigye. Figyelemmel kíséri a vállalt feladat folyamatát, befejezését, ha a gyermek elakad, kitartásra ösztönzi. A gyermek meglévő ismereteiből indul ki, tudva, hogy valamilyen szinten és feltételek mellett minden gyermek képes az adott feladatot elvégezni. Megismerteti a gyermekeket a környezetükben élő élőlények védelmével (fa, bokor, virágok, ill. az udvarunkon élő madarak, bogarak) és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a növények, és állatok gondozásában a gyermek tevékenyen részt vehessen, vagy láthassa azt (lehetőség szerint veteményeskert, szobanövények, madáretető készítése és rendszeres feltöltése magokkal, stb.). Ünnepek alkalmával lehetővé teszi, hogy a gyermek süssön, főzzön, részt vegyen az ünnepi asztal ízléses elrendezésében, megterítésében. A gyermek szülőföldhöz való kötődésének kialakítása érdekében lehetőség szerint megismerteti a gyermeket néhány a szülőföldjére jellemző étel elkészítési módjával. Duna - -parti séták alkalmával felhívja a gyermekek figyelmét a környezet megóvására, a gyermekekkel közösen kitalált munkát végez a környezet megóvásának érdekében (pl. szemetet gyűjt). Példamutató, szorgalmas munkatevékenységével mintát nyújt a gyermek számára (az évszakoknak megfelelően kerti munkára ösztönzi a gyermeket gyümölcs betakarítás, avar összegyűjtése, virágültetés, homokozó és környékének rendben tartása…). Tudatos pedagógiai szervezés, a gyermekkel való együttműködés és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelés jellemzi munkáját.
73
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Energiatakarékosság és újrahasznosítás jegyében figyelmes, gondos magatartásával példát mutat (ha nem szükséges nem kapcsol világítást, nem folyatja feleslegesen a csapból a vizet, az egyik oldalán nyomtatott papírokat rajzolásra, vágásra, ragasztásra felhasználja, a hulladéknak szánt dobozokat kézműves tevékenységek során, ill, játékeszközként felhasznál, alkalmaz).
A gyermek tevékenysége: -
-
Érdeklődik a munka jellegű tevékenységek iránt, megfigyeli azokat, segít, ha tudja, önállóan végzi a tevékenységeket, feladatokat. Kipróbálja és használja az eszközöket, ha szükséges eszközöket készít (pl. madáretető). Gondozza a kerti és szobai növényeket (virágoskert, cserepes növények, csíráztatás, rügyeztetés, stb.). Részt vesz az eszközök tisztántartásában (tisztálkodási eszközök, játékok, szerszámok). Segít a takarításban, a környezet tisztántartásában, rendbetételében (felszedi a szemetet, leesett tárgyakat, söpröget, száraz levelet gereblyéz, virágot ültet, a kavicsot visszahordja a helyre, stb.), Mindennapos tevékenységeket végez: naposi munka, növény- és állatgondozás, önkiszolgálás, stb.. Saját magával kapcsolatos tevékenységeket lát el, ha kell segítséget igényel és fogad el. Tevékenységeit szabadon választja, képességének megfelelően végzi és kipróbálja, mit tud megvalósítani. Időszakos munkajellegű tevékenységekkel ismerkedik: készülődés a jeles napokra, takarítás, sütés, befőzés, kerti munka, portéka- és eszközkészítés.
74
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -
-
-
A saját magával kapcsolatos tevékenységeket önállóan (egyedül, folyamatos felügyelet és irányítás nélkül) örömmel végzi. Szabadon, képességeinek megfelelően választ munka jellegű tevékenységet, kipróbálja mire képes, ha úgy érzi szükséges, segítséget igényel és fogad el. Sikertelenség esetén addig próbálkozik újabb megoldásokkal, míg feladatát el nem végzi, feladattudata végig megmarad. Kialakul a gyerekekben a munka céljának tudása és a felelősségérzet, képessé válnak arra, hogy számoljanak tevékenységük következményeivel is. Figyel környezete védelmére (növény – állatvédelem), ill. annak tisztaságára. Testileg, lelkileg, szociálisan éretté válik a tudatos munkavégzésre, így képes lesz iskolai feladatainak sikeres megvalósítására.
75
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
5.9. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Alapgondolataink
A gyermeki személyiség fejlődése, a tanulási folyamat, az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenységek során valósul meg. Olyan tevékenységeket biztosítunk számukra, amelynek cselekvő aktivitásukra épülnek, tapasztalatot gyűjthetnek, megfogalmazhatják kérdéseiket, gondolataikat. Közvetlen, több érzékszerven keresztül gyűjthetnek tapasztalatot, tehetnek felfedezést, fogalmazhatják meg kérdéseiket, gondolataikat. A változatos tevékenységformák során segítjük a gyermekeket abban, hogy
valamennyi helyzetből alkossanak valamit a maguk számára.
Ez akkor lehetséges, ha a gyermekek olyan tevékenységeket végeznek, melyeket belső késztetés vezérel.
Ennek legtisztább lehetőségét a játék megfigyelése adja számunkra. Az irányított játékban az egyéni képességekből kiindulva kezdeményezünk. A fejlődést, az elakadást nyomon követve alakítjuk az egyéni differenciált tervezést. a gyermekek tanulási folyamatát figyelemmel kísérve az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a személyre szabott pozitív értékeléssel, a tanulási készségek differenciált fejlesztésével. Az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése. Célunk
A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, (attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése, ismeretek rendszerezése, bővítése) a teljes személyiség kibontakoztatása.
76
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Az óvodapedagógus feladatai: -
-
-
-
-
A gyermekek fejlődését úgy segíti elő, hogy a tanulást támogató környezet megteremtése során gazdag élményszerzési lehetőséget biztosítva épít a gyermekek ismereteire, előzetes tapasztalataira, egyéni képességeire. A tevékenységek során lehetőséget ad: - az utánzásra, a minta- és modellkövetéses magatartás, viselkedés tanulására - a spontán játékos tapasztalatszerzésre, a cselekvéses tanulásra, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzésre, - óvodapedagógus által irányított megfigyelésre, tapasztalatszerzésre, felfedezésre, - gyakorlati problémák megoldására, - a gyermeki kreativitás, tehetség kibontakoztatására, erősítésére. Ha a gyermek nem teremti meg helyzeteit, passzív, akkor az óvónő együttjátszva segít olyan helyzetet teremteni, melyben a gyermek gyakorolhatja, fejlesztheti képességeit, (irányított játék). Az együttjátszás során az óvónő folyamatosan tapasztalatokat szerez a gyermekekről, melyek segítik a további tanulási folyamat egyéni tervezésében, melyet a gyermekek személyiségéhez, szükségleteihez igazít. A gyermekek érdeklődéséből, önkéntelen megfigyeléseiből kiindulva személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a tanulási folyamatot, Az óvónő a gyermekek által észlelt, teremtett problémahelyzetet tanulási helyzetként értelmezi és kezeli. Az irányított játékok gyűjteményét használja, kiindulópontnak tekinti (Gyöngyszemek).
77
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A gyermek tevékenysége: -
-
-
A spontán érdeklődése során felmerülő problémák megoldása, illetve az ismeretek szerzésének élménye alapján egyre tudatosabban érzékeli, hogy tanulási folyamatban vesz részt. Ebben a folyamatban alakul ki lépésről – lépésre feladattudata, kitartása, tanulási vágya. Már az egyszerű tanulási formáknál megszokja, hogy feladata, gondolatának végig vitele, vagy más alkalommal való folytatása adja meg a választ kérdéseire. A választ önállóan, vagy mások segítségét kérve kaphatja meg. Egyre összetettebb problémákat fedez és dolgoz fel, akkor kér segítséget, ha szüksége van rá. Megtanulja, hogy könyvekből az érdeklődésének megfelelő válaszokat segítséggel kikeresheti. Saját fejlődési ütemét követve, képességeinek, kreativitásának megfelelően old meg problémahelyzeteket, feladatokat. Él az önkifejezés, önérvényesítés lehetőségével. Tanulási helyzetekben is figyel társaira.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés ill. a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Megnő a megőrzés időtartama. A felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. Kialakulóban van a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás. Feladattudata, feladattartása kreatív önálló munkára teszi képessé. Megfelelő önfegyelemmel rendelkezik, mely alapját képezi az önállóságnak, kitartásnak, megfelelő munkatempónak.
78
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
6. Integráció Alapgondolataink: Intézményi szinten legjobb tudásunk szerint igyekszünk hozzájárulni ahhoz, hogy a HS gyermekeknek elfogadó környezetet, testi, lelki jó közérzetet, sokoldalú fejlődést szolgáló feltételeket biztosítsunk. Az érzelmi biztonság megteremtése mellett fontosnak tartjuk az érintett családokkal való kölcsönös elfogadást, együttműködést. A gyermekek beilleszkedéséhez, befogadásához szükségesnek gondoljuk, hogy az adott óvodapedagógusok megismerjék a HS gyermek otthoni környezetét, aktuális fejlettségi szintjét. Óvodánk, helyi nevelési programján belül valósítja meg a 3-7 éves korú hallássérült gyermekek hallás- és beszédfejlesztését. Óvodapedagógusaink folyamatosan képzik magukat az adott szakterületen. A hallássérült gyermekekkel a szurdopedagógusok mellett mozgásterápiás fejlesztő neuropedagógus is foglalkozik, hallás- és beszédfejlesztést, valamint beszédindítást végez a Kulcsár-Delacato módszer alapján, így mód nyílik a tanulási zavarok kiszűrésére és megelőzésére. Az egyéni és közös tevékenységek során célunk, hogy a HS gyermekek fejlődési üteme közelítsen korosztálybeli társaikéhoz. Építünk a beszélő közösség lehetőségeire és a gyermekek életkori sajátosságára az utánzásra. Célunk a hallásra történő nevelés során a szájról való olvasás csökkentése.
Az óvodapedagógus feladatai: Kiemelt figyelmet fordít a hallássérült gyermek beilleszkedésére, társas pozíciójának alakulására, egészséges személyiségfejlődésére. Segíti a hallássérült gyermeket és családját a sérülés elfogadásában és a szükséges rehabilitációban, habilitációban való aktív, pozitív hozzáállás kialakításában.
79
GYÖNGY Pedagógiai Program
Személyes
példájával
formálja
a
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
különbözőségek
elfogadását,
az
empatikus, szolidáris, segítőkész, mindenki emberi méltóságát becsülő attitűd természetességét a közösségi életben. Törekszik, hogy a HS gyermek egyre inkább a hallására támaszkodjon. Rendszeresen tartja a kapcsolatot az utazó szurdopedagógussal. Együtt játszik, tevékenykedik a HS gyermekkel, ezáltal tapasztalatot gyűjt, hogy a gyermek mennyire érti meg a beszédet, kérdéseinket, mennyire tudja kifejezni magát. Tevékenységek során, kezdeményezések alkalmával az óvodapedagógus a HS gyermeket maga mellé ülteti. Megismerteti a csoportba járó gyermekekkel a HS gyermekekkel való kapcsolat felvétel és tartás módját, lehetőségeit. Megtanítja a gyermekeknek,
hogyan értethetik
meg magukat HS
társaikkal. Mindennap ellenőrzi, hogy a HS gyermek hallókészüléke működőképes állapotban van-e. HA szükséges, tájékoztatja a szülőket az elem pótlása, cseréje érdekében. Megfelelő (nem túlzott) hangerővel, artikulációval, hanglejtéssel és beszéddallammal beszél a HS gyermekhez. Erre felhívja a csoportba járó gyermekek figyelmét is. Lehetőség szerint a HS gyermeket úgy szólítja meg, hogy szemben áll a gyermekkel. Mindent mondatokban megfogalmazva mondd a HS gyermeknek, pozitív beszéd mintát nyújt. Tevékenységek előtt és után is megfogalmazza és visszakérdezi a HS gyermeket. Meggyőződik, arról, hogy a gyermek megértette-e az utasítást, ill. a mondanivaló lényegét. Egyértelmű instrukciókat használ a kommunikáció során. Türelemmel várja ki, míg a HS gyermek kimondja, megfogalmazza gondolatait,
kérését,
válaszát.
Erre
ösztönzi
a
csoportba
járó
gyermekeket is. Bővíti a gyermek beszédét, miközben megismétli a HS gyermek mondatát. A hiányos közléseket kiegészíti, nyelvi szintjének megfelelően ismétléssel megerősíti azt.
80
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A napirendi változásokat, váratlan eseményeket elmagyarázza a HS gyermeknek. Az óvodapedagógus épít az óvodás társaktól való tanulás előnyeire. Úgy segíti a HS gyermek önállóságának kialakulását, hogy csak annyi segítséget nyújt, ami igazán szükséges. Bevonja a HS gyermeket a napi feladatokba, tevékenységekbe (naposság, teremrendezés). Támogatja azon tevékenységekben, melyben tehetsége megmutatkozhat. Felhívja s HS gyermek figyelmét a hangokra (tárgyak, cselekvések által létrejövő zörej, ill. zenei hangokra, természet hangjaira). Segíti a gyermek számára megtalálni a hangforrást. Gyakran játszik a HS gyermekekkel hangkereső, hangfelismerő, hangmegkülönböztető játékokat. Rendszeresen lejegyzi tapasztalatait a HS gyermek egyéni megfigyelő lapján. Az integrációban résztvevő óvodapedagógusok egymással konzultálnak, tapasztalatot cserélnek. Biztosítja a HS gyermek differenciált beiskolázását.
81
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
A gyermek tevékenysége: Kapcsolatot teremt a felnőttekkel és a csoportba járó gyermekekkel. Fejlettségi szintjének megfelelően jelzi, szükségleteit a felnőttnek. Részt vesz a tevékenységekben, játékokban, tanulási folyamatokban. Feladatokat vállal pl. naposság, mosdófelelős. Segítséget fogad el társaitól és segítséget ad társainak, ha szükségét látja.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Kiegyensúlyozott személyiséggé
vált, stabil énképpel,
önbizalommal,
önállósággal rendelkezik. A szocializáció során belső igénnyé alakult a sikeres társas kapcsolat. Kialakul feladattudata, kitartása. Megfelelő akaraterővel, önfegyelemmel rendelkezik. Figyelem, emlékezet, koordinációs készség, beszéd-hallás és értés, artikuláció és kifejezőkészség területén képességeihez mérten megfelelő fejlettségi szintre jut.
82
GYÖNGY Pedagógiai Program
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.
Legitimációs lap Legitimálás
Időpont
Nevelőtestület elfogadása
2013.07.20.
Nkt. 26.§ (1) alapján
Szakmai munkaközösség véleményezési joga
Nkt. 71.§ (1) alapján és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 118. § (3) bekezdés alapján véleményezési jog
Szülői szervezet véleményezési joga Nkt. 73.. § (1) alapján véleményezési jog
Intézményvezető jóváhagyása
Dátum: Bp. 2013.07.31.
Nkt. 26. § (1) alapján
Határozatszám:3/2013
83
GYÖNGY Pedagógiai Program
84
Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda
Kádár Katalin Tagóvoda 2015.