JELMAGYARÁZAT Bontsd hangokra! Színezd is ki a tanult hang helyén álló karikát!
Bontsd szótagokra! Törd el!
Kösd össze!
Karikázd be!
Húzd alá!
Rajzold le! Írd be!
Színezd ki!
Rakd ki betûsínbe!
Mesélj! Válaszolj!
Olvasd el némán! Készülj a hangos olvasásra!
Esztergályosné Földesi Katalin
ARANY ÁBÉCÉ GYAKORLÓ OLVASÓKÖNYV AZ 1. OSZTÁLY SZÁMÁRA
NYOLCADIK, JAVÍTOTT KIADÁS
CELLDÖMÖLK, 2004
Az Oktatási Minisztérium az 5/1998. (II.18.) MKM számú rendelet 13.§. (1.) bekezdése alapján az ARANY ÁBÉCÉ gyakorló olvasókönyv 1. osztály címû kiadványt TTI-23755-EKT/2002 szám alatt jóváhagyta és kerettantervnek megfelelõ tankönyvvé nyilvánította. A verseket írta Balogh József Devecsery László Lektorálta Csabai Katalin Bírálta Némethné Németh Ágota Pajor Katalin Seregély Istvánné Illusztrálta Kurucz Krisztina Alkotó szerkesztô Esztergályos Jenô Köszönetet mondunk Horváthné Zilahy Ágnes és Matusekné Bíró Teréz kolléganôknek a felhasznált kéziratrészleteikért.
ISBN: 963 464 581 x
A kiadó minden jogot fenntart Apáczai Kiadó 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ 525-000, Fax: 95/ 525-014 Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató
Raktári szám: AP – 118/8 Nyomdai elôkészítés:
Gyôr,
Rajzolj a tó fölé napocskát! A tó mellé sátrat! A sátor elé gyereket! A gyerek alá füvet!
Vezesd a gyereket a könyvéhez, de maradj a vonalak között!
3
Hangokat ábrázoló képek Mássalhangzók hangoztatása r R rr RR m mm M MM
c C cc CC p pp P PP
sz sz sz Sz Sz Sz
cs Cs cs cs Cs Cs
f
F
ff FF
d dd
s S ss SS
D DD z Z zz ZZ
4
Hangokat ábrázoló képek Magánhangzók hangoztatása
á Á
ó Ó
i I
e E
é É
í Í
a A
u U
ü Ü 5
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod a képek nevében!
m mm M MM
c C cc CC
r R rr RR
6
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod a képek nevében!
p pp P PP
f
F
ff FF
d dd
D DD
7
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod a képek nevében!
z Z zz ZZ
s S ss SS
8
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod a képek nevében!
sz sz sz Sz Sz Sz
cs Cs cs cs Cs Cs
9
1.
Mondd ki a rajzok nevét! Hány szótagból áll a szó? Kösd a képet a megfelelõ kerethez!
2.
Rajzolj keretet a vonalra! Jelöld, hány szótagból áll a szó!
10
3.
Mondd ki a rajzok nevét! Hány szótagból áll a szó? Rajzolj annyi keretet a vonalra, ahány tagból áll a szó!
11
Melyik kép nevében és hol hallod a kiemelt hangot? Jelöld meg piros ponttal a szótagban!
aA
áÁ
e E
é É
i I
12
Melyik kép nevében és hol hallod a kiemelt hangot? Jelöld meg piros ponttal a szótagban!
í Í
10
o O
ó Ó
u U
ü Ü
13
Hangösszevonási gyakorlatok Olvasd össze a képek kezdõhangjait! Mondd ki a szót!
14
Hangösszevonási gyakorlatok Olvasd össze a képek kezdõhangjait! Mondd ki a szót!
15
i
í
I
ír
ing 1.
Ing
Ír
Inget kapott a kis Imi, a tükörben nézegeti. Bizony csinos – mondják neki barátai: Misi, Peti.
2.
3.
10
i í
16
Í
Lívia most verset ír, gyorsan telik a papír. Alkot mókás rímeket, és amíg ír, jót nevet.
1.
a
Alma
A
Almafánkon aranyalma, nékem szedi róla Anna. Kiskosárba Andris rakja, Szeretnéd, ha egyet adna?
alma 2. aA a m o i u Í ü Û A a í m t A û a
3.
4. 5. i a 17
ü
û
Ü
Û
1. ûrhajó
üveg Üveg
Ûrhajó
Üvegfalú üvegház, benne vajon mit találsz? Cumisüveg, tejesüveg, nagyanyónak meg szemüveg.
Nagyszerû az ûrhajó, ûrben szállni hû, de jó! Ûrhajós már Holdra szállt. Ûrjármû a Marson állt.
2. üû i Í ü a I t û m I i o Í I ü t û
3.
4. ü û 18
m
Maci
1.
M
Esténként a játékmaci mellém bújik, altatom. Szófogadó, jól tudom, nem szuszog az ágyamon.
maci 2.
3. a
4.
ma
5. mí
ím mü üm mû ûm
m
mi
6.
19
o
1.
O
ó
olló
Ó
óra
Olló
Óra
Olló, olló, szabóolló, csitteg, csattog, mint a holló. Ruhát készít teneked, holnap fel is veheted.
Órát kapott Palkó, Jankó, csodálkozik kicsi Lackó. Tik-tak, tik-tak jár az óra, körbejár a mutatója.
2.
4.
3.
20
ó
mó-
m
Mi-
û
ma-
Televízió
1.
t
T
Minden este mesél néked, tv-maci a vendéged. Mese után aludj szépen, víg álommal, békességben.
2.
m t o i ü m a t
televízió
M I Ü T O T M A
3.
Karikázd be a szavakat! Próbáld szóvá kiegészíteni a többi szórészt!
it ti
ít tí
4.
üt tü
ût tû
at ta
ot to
ót tó
itt ott
tû
te
D 5.
ü-ti i-tat
6.
Itt a to-tó, Ottó! To-mi üti a
E-ta Ot-tó
To-mi Ti-mi
-t. 21
e
E
Egér
1.
Egérke, fehérke, beszaladt a vetésbe. Te fürge menyétke, uccu neki, te érd be!
egér 2. 3.
m
e
E
I
ta at
4.
i
ü
e
a
û
a
e
t
M E
Ü
Í
A Û E
T
A
te et
ti it
to ot
tü üt
tû ût
me
te
5.
e-me í-me
6.
Em-ma et-te a
e-tet i-tat
et-te it-ta
E-ta Em-ma
-t.
E-mi e-te-ti a 22
í
-t.
1. l
Léggömb
L
– Léggömböt végy – szólt a lányom –, aztán fújd fel, azt kívánom! Versenyezhet a madárral, nem törõdik semmi mással.
léggömb
2.
3.
4.
lo ol
5.
el Lil-la te-li le-li
6. E-mil A-li
ló ól
li il
lí íl
lü ül
I-la A-li e-mel e-lem
lû ûl
la al
O-li lel ól tol
-t e-mel. -t tol. 23
u
U
ú
Ú
1. uborka Uborka
újság Újság
Uborka a becses nevem, konyhakertben nevelkedtem. Indás száram futni szeret, kicsit szúr is, hogyha szeded.
Újság kell a hosszú útra, hosszú lesz a vonat útja. Tele képpel, betûvel, jó hírrel és derûvel.
2. 3.
um úm üm ûm om óm ut út ul úl mu mú mü mû mo mó tu tú lu lú
4.
5.
24
I
H
Mi-mi
-t al-tat.
E-mil
-t mu-tat.
To-mi a-u-tót e-tet. El-la ol-lót tol.
r
Repülõ
1.
R
Repülõrõl minden kicsi, aki repül, el is hiszi. A házak csak akkorák, mint a gyufaskatulyák.
repülõ 2.
3.
I
r
m
t
r
l
t
m
M
T
R
L
M
L
R
T
ri ir
rí ír
ra ar
re er
ro or
ró ór
ru ur
rú úr
4.
úr túr mar mer
5.
ró-la ró-lam or-rom ma-rom
e-rem te-rem me-rem le-lem
Húzd alá a kislányok nevét !
Im-re, Te-ri, Ri-ta, La-li, Ma-ri, Ro-li 25
á
Á
Ásó
1.
Ásót fogok, kertet ások, puha földben kis virágok. Május elsõ vasárnapján virágot kap édesanyám!
ásó 2.
a
á
e
m
ú
t
i
r
á
l
o
a
M E Ú
Á
T A Á R I O L
A
3. á a
4. t
l
r
m a
5.
26
ám át ár áll
r
á
á
orr tûr túr már
á
u l á-ra lá-ma lár-ma tám-la
r
R
á
Á
1. tár tál lát lám
á-ru á-ra í-ró ó-ra
á-lom á-mul á-rul tá-rul
2. ó-ra Im-re rol-ler toll-tar-tó
3.
4.
re-
rá-
ró-
A-má-li-a al-mát á-rul. Már-ta ó-rát lá-tott. Mit á-rul A-má-li-a? Mit lá-tott Már-ta? 27
é
É
Érem
1.
Versenyt futunk kint a réten, Kié lesz a legszebb érem? Célban elsõ én leszek, Kérem is az érmemet!
érem 2.
l
á
m
M L É
é
t
a
l
é
u
e
r
é
Á A L T É R U E É
3.
t
t é
l
r
l t t é r l
4.
ért tér rét tél
l r é t t é-le e-lé é-tel é-rem
é ér é-re é-rem
5. Te-ri mé-ri a tú-rót. E-le-mér Ma-ri-ra mu-tat. 28
r m é r m e em e-me e-mel
Virág
1.
v
V
Vázára vár sok virág, köszöntsd velük anyukád! Én majd szegfût, rózsát veszek, te meg zölddel díszítheted.
2.
t
u
r
m
v
R M U T
3.
t
V L V T
v
é
í ó
á
e
4.
virág
v
é
í á
l
r
ó
e
vá va vo vó vu vú vü vû ve vé áv av ov óv uv úv üv ûv ev év
5.
év ér él lé
ver vér var vár
6.
Hogy hívják ezt a fiút?
ve-le ve-ri vá-ra vé-re
Vi-o-la Val-ter Va-lér Va-lé-ri-a
É-va, Ve-ra, Vi-li, Lí-vi-a, Vi-o-la 29
é
1.
É
v
V
Ve-ra a ma-má-val varrt. Mi-vel varrt?
2. ér-te ér-me é-rett él-tet
3.
ve-lem le-vél tá-vol to-va
le-ve él-ve lo-va al-va
Mi hiányzik a képrõl?
Em-ma At-ti-la e-lé tet-te a tá-lat. At-ti-la e-te-ti To-mit. A ma-ma ott áll mel-let-te.
4. É-va Ve-rá-val ví-vott. O-lí-vi-a ve-lem ve-tí-tett. Lí-vi-a vil-lá-val tor-tát e-vett. Vil-ma tol-lal ír-ta a le-ve-let. Mit tett: É-va, O-lí-vi-a, Lí-vi-a, Vil-ma? 30
ö
Ö
õ
Õ
1. öntözõkanna
õz
Öntözõkanna
Õz
Öntözõkanna a nevem. Öntözni kell? Gyere velem! Szép virágok hervadoznak, friss víztõl majd felvidulnak.
2.
Õzgidának nincs bölcsõje, zöld mezõ a heverõje. Fûbõl van a vánkosa, álmát õrzi õzmama.
ö
5
õ r
3. õ v
ö
ö
5
l t
õ
t
ö
r
4. lö lõ tö tõ rö rõ vö võ mö mõ öl õl öt õt ör õr öv õv öm õm
5.
5 öt tõ üt tû
e-võ e-lõ e-rõ ü-tõ
ve-lõ me-rõ ve-võ te-tõ
e-me-lõ e-te-tõ ö-le-lõ te-re-lõ 31
n
N
Nadrág
1.
Egy lyukon be, két lyukon ki, aki tudja, ne mondja ki! Kettõ lábnak, egy a testnek, neve csakis nadrág lehet.
nadrág 2. 3.
m
a
n
á
u
i
n
o
t
r
n
u
N
M
A
U
Á N O
I
R
T
N
U
Rajzold be a nyilakat az összeolvasás sorrendjében!
n
n ö
t
é t
i
n n
i
4. ni ní nü nû na ná no nó ne né nu nú nö nõ in ín ün ûn an án on ón en én un ún ön õn
5.
6.
manónõmen-
t ta tan ta-nít ta-ní-tó
-ta -nó -tõ -vér n nn
32
ö
1. int
in-tõ on-tó ön-tõ
ont önt
né-ni él-ni nõ-ni
na
2.
3.
n
Ö
en-ni in-ni ven-ni
ön
vö
I-ván An-tal Er-vin
A-ni-ta Na-tá-li-a An-na-má-ri-a
Húzd alá a fiúneveket!
An-na Er-nõ Er-na
Tó-ni Nó-ra Á-ron
4. E-mõ töl-tõ-tol-lat vett e-lõ. Te-ri ö-röm-mel ö-le-li a A ve-võ öt ö-vet vett É-vá-tól. Te-rí-tõt ta-lált E-le-mér. Mit Mit Mit Mit
-t.
vett e-lõ E-mõ? ö-lel Te-ri? vett a ve-võ? ta-lált E-le-mér? 33
s
S
Sapka
1.
Itt a tél és hull a hó, csupasz fejre sapka jó! Kalapnál is többet ér, sose fújja el a szél.
sapka 2. 3. s
4.
á
s
r e
s í s ó si sí sa sá sö sõ se sé su sú sü sû is ís as ás ös õs es és us ús üs ûs
5. sár sál sav sáv
6.
34
õ
sün süt sín sír
más mos vas vés
Sá-
-só
Si-
-sõ
1.
z
Zászló
Nemzeti zászlónk szellõ lobogtatja, hajnali harmat szelíd cseppje rajta. Nagy csatákban élen vitték, ha földre hullt, felemelték! Hivalkodni, dehogy akar, piros- fehér-zöld a magyar.
Z
zászló
2.
3. zi zí za zá zo zó zö zõ zu zú iz íz az áz oz óz öz õz uz úz
4.
zúz zár zûr tíz
5.
néz méz réz ráz zi
zet
El-za A-liz Zi-ta Zol-tán zõ
35
s
1. vá vi ön in
téz za téz töz
z me sá ö e
tor se sõ tös
va má má tor
zol zít sal sol
2. á-só e-sõ al-só el-sõ
os-tor sá-tor sö-tét va-sal
zú-za vá-za lá-za rá-ma
3. Za-lán Te-réz Zi-ta Sá-ra
4.
Ta-más A-liz Or-si Zol-tán
Mit i-vott tíz-ó-ra-i-ra Ró-za? e-sõt, ví-zi-lo-vat, al-ma-le-vet Mit e-vett es-te Zol-tán? sa-lá-tát, sül-tet,
36
sát-rat
c
Cipõ
1.
C
Cipõt kapott Cecília, abban megy el a lagziba. Kényes, fényes és nem cifra, táncol míg a lába bírja.
cipõ 2.
á
n
c
s
Í
R S C
3.
É C L Á Z N V Ö i a m u c c m c i a
4.
ci ic
l
é
cü üc
c
ca ac mi ca cet na
v
ö
ce ec
z
r
l
í
á l a
c
cu uc
n
cé éc ma La cit tál
c cá ác
5.
ci cu cér e
rom ci ca ci
6.
Sö-tét es-te van már. Zi-ta és Ci-li a te-leví-zi-ót né-zi. Öt ci-ca ze-nélt. A me-sén ne-ve-tett a ma-ma is. Mit né-zett Zi-ta és Ci-li? Min ne-ve-tett a ma-ma is? 37
b
B
1.
Bohóc Barátom a Bandi bohóc, orra piros, a haja kóc, s bizony bõ a bugyogója, mintha török basa volna.
bohóc 2.
3.
m
b
v
z
V
Z M B R S B C B L T á l
b
r
s
l
b
b
t ú
i
a b
c
b
l
b
a
b
z a
4. bi bü ba be bu bé bá bo ib üb ab eb ub éb áb ob
5.
6.
38
b
Bé bál lá bo
na la ci bos
bá bí ba bû
bic rát bu vös
7.
c
ma-ci ma-lac ci-cus
8. c cí cím cí-me cí-mer
9.
b
Man-ci An-na Vin-ce
ba-ba li-ba lá-ba
tab-ló bim-bó böm-böl
b bo bor bors bor-só
b ba bar ba-rá ba-rát
t tá tán tánc tán-col
ca
bú
bo
10. Ci-li né-ni e-ce-tes
-t és -t tett el té-li-re. Cé-zár ci-ca le-ver-te a tá-lat. Ezt a tör-té-ne-tet vic-ce-sen me-sél-te el Bé-la. Be-á-ta és Bá-lint is ne-ve-tett. Mi ver-te le a tá-lat? Ki ne-ve-tett a tör-té-ne-ten? 39
k
K
Könyv
1.
Sok embernek jó barátja ha szeretik: meghálálja. Négy hangból áll a neve, könyvespolc a lakhelye.
könyv 2.
k
l
m
M R K
r
b
k
L S B
s
z
k
r
K Z R K
3. ká ka ke ko kõ ké ku kü ki kó ák ak ek ok õk ék uk ük ik ók a
4. k
r
ó
ö t
k k
r a
5. kar kár kör kér
mák rak rák lék
kék kik mik tök
ká-vé ka-nál ké-ve e-ke
6. Ka-ti ke-zé-ben kan-na van. Kö-rü-löt-te -ok, li-bák. Ké-rik az en-ni-, in-ni-va-lót. 40
la-ko-ma ka-ka-ó ka-zet-ta ki-lá-tó
1.
h
Hóember
H
Hóból van a keze, lába, hóruhában jár a bálba. Éji csillag kabátgombja, míg tavasz nincs, semmi gondja.
hóember
2.
3.
h
é
6 7 t
h
t
u r
h h
4.
a a há ha he hé hö hó hi hü hu áh ah eh éh öh óh ih üh uh
5.
Melyik kép nevében hallod a h-t?
a
l
6. hal hál hoz ház
hús húz halk harc
mo-ha ru-ha eh-hez ah-hoz
há-ló ho-mok bo-hóc ko-hó 41
k
7.
ká-vé kö-vér ru-ha hur-ka
8. ku-ka ko-ma ki-ló ka-ró
9.
10.
h kút mák sakk kör
la-kás ka-kas re-tek ku-kac
ha-mu ha-za ha-lom há-ló
bo-hóc ne-héz mi-hez ki-hez
Karikázd be az azonos szórészeket!
tás-ka ka-bát kan-na bar-ka bár-ka ka-nál
ha-za bol-ha mo-ha ha-lom lom-ha Ha-hó!
Kösd össze a szókapcsolatokat a képekkel!
é-hes ve-re-bek tá-vo-li ha-vas ház-te-tõ bar-na ke-rí-tés hó-bo-rí-tot-ta, sí-kos út ta-ka-ros hó-em-ber 42
1.
Jelzõlámpa
j
Háromszínû jelzõlámpa: közlekedõk jó barátja. Piros fénynél állj, vigyázz! Zöldet kacsint, indulás! Kettõ között villan sárga, készülõdj az indulásra!
J
jelzõlámpa
2.
3.
j u
4.
5.
jú új
v
j jó ój
a
a
ja aj
tej vaj sajt máj
6. jó já-ték: bar-na ma-jom:
j já áj
je ej
j
s t jé éj
ja-va jö-võ já-ték to-jás
jö öj
j a jí íj
t ó jü üj
ma-jom ha-jó aj-tó Jut-ka
kék rojt: vö-rös bojt: 43
p
P
Papucs
1.
Ágy alatt a papucsom, amikor kell, felhúzom. Reggel hogyha felkelek, benne büszkén lépdelek.
papucs 2.
k
s
p
m
t
p
r
j
k
p
P
K
S
T
P
M
J
P
R
K
3. pu pü pi po pö pé pá pa pe up üp ip op öp ép áp ap ep
4. p
5.
é
é k
k
pont polc porc perc
p
e p
p
por-tás pos-tás pár-nás pá-rás
j
e
e r
ta-ka-ros é-pü-let a-la-pos an-ti-lop
6. bp 44
bp
bp
bp
bp
7.
j Pál – pár – pap – pej –
8.
bál bár bab bej
p
b pom-pa – pú-pos – puk-kan – pom-pon –
bom-ba bú-bos buk-kan bon-bon
pa-pa – pont – lop – pánt –
ba-ba bont lob bánt
A sé-ta
Az el-sõ-sök sé-tál-ni men-nek. So-ra-ko-zó-nál ba-rát-juk mel-lé áll-hat-nak. El-sõ-nek Ja-kab és Jo-lán áll be a sor-ba. Õ-ket kö-ve-ti Je-nõ, Ju-li, Já-nos, Jut-ka, Luj-za, Jan-ka, Jós-ka. Jú-li-á-nak nem jut társ. Õ sem bú-sul. A ta-ní-tó né-ni-je mel-lé áll. 9. Mit lát-tak a ki-ra-ka-tok-ban? Raj-zolj! mac-kó, tej, ba-ba, ma-jom, vaj, sajt, a-u-tó, ká-vé
45
g
G
Gomba
1.
Ha az avar mocorog, tudhatod, hogy én vagyok. Kinek neve Gomba Gábor, gombák legjobb fajtájából.
gomba 2.
g
b
k
h
p
v
g
n
l
c
H
P
B
G
N
L
C
K
V
G
3.
g
k
4. gá ga ge gé gi go gö gu gü ág ag eg ég ig og ög ug üg
5. ka-bát
6. vág gól
gomb
ge-be vég gomb Ga-bi súg gong há-gó zúg gang vá-gó
46
ab-lak
polc
reg-gel mag-gal gug-gol lég-gömb
gu-ru-ló gá-go-gó lo-bo-gó te-ker-gõ
7.
8.
Ég a
Ring a
Rúg a
Rág az
Le-gel az
Ber-reg a
kén – gén köb – göb ka-lap – ga-lamb ék – ég va-kon – va-gon lék – lég ko-moly – go-moly fok – fog
9.
ba-kó szak in-ka kém
– – – –
ba-gó szag in-ga gém
Gi-zi e-se-te Gi-zi-ék a vá-ros végén lak-nak. Ál-la-tokat tar-ta-nak. Gi-zi ko-rán reg-gel mago-kat hin-tett e-léjük. Le-gug-golt közé-jük. A gá-go-gó, gõ-gös gú-nár megker-get-te. Jaj-gat-va me-ne-kült e-lõ-le. Mi-ket e-tet-he-tett még Gi-zi? 47
d
D
Dob
1.
Csatákban a kisdobos pergette a nagydobot. Dicsõség volt, nagy dolog, harsogott a sok torok!
dob 2.
d p m n t k r s h j d g N T D
3.
M P R S K J D G H á
a l
b
d
b
i
á k
d
a
d
4. ád ad ed éd od öd id ud üd dá da de dé do dö di du dü
5.
d
t
6. du 48
ren
del
dál
da
or
rál
dít
ó
7.
dél
8.
to-boz
té-len tó töb-ben túl
9.
– – – –
tél
do-boz
dé-lenbu-ta – Bu-da dó vét – véd döb-benta-ta – da-da dúl tér – dér d
b
ab
é-ke
a-rál
ar-na
u-da
ob
a-lol
ú-sul
ú-dol
u-da
10. dúl dûl dõl dér
mond rend kend fend
é-led e-béd i-mád i-déz
da-gad ma-gad ma-rad ta-gad
ma-radt ha-ladt re-kedt da-gadt
11.
hét di-ó; zöld bõ-rönd; kék nad-rág; öt do-boz 49
Az új ba-rát Teg-nap dél-e-lõtt Ár-pád és And-ris az erdõ-ben jár-tak. Vi-dá-man da-lol-tak, lab-dáztak. A domb-ol-da-lon i-dõs em-ber ban-dukolt az u-no-ká-já-val, Da-ni-val. A lab-da el-gu-rult. – Kér-lek, add i-de! – mond-ta Ár-pád. Da-ni bol-do-gan dob-ta o-da Ár-pi-nak. Már hár-man rúg-ták a bõrt. A pa-pa de-rû-sen néz-te õ-ket. 1. Mi-kor volt a ki-rán-du-lás? 2. Mi gu-rult el? 3. Ki ad-ta o-da Ár-pi-nak a lab-dát? 50
f
Fa
1.
F
Lombot hajtok, árnyat adok, köszöntöm a fényes napot. Faágamon fészket rejtek, kisfiókák benne kelnek.
fa 2.
f
p
v
V T
j
f uf
r
s
k
l
d
b
z
s
F P K S R B L Z D S e a a l
3. 4. fu
t
fü üf
fi if
fo of
fö öf
u
f
l
f
fé éf
fá áf
fa af
fe ef
5. fürj film fest füst
6.
fo-tó fa-lu fé-lõ fé-sû
fel-hõ fel-hõs far-ka far-kas
Vi-har a Fer-tõn A Fer-tõ fe-lett sö-tét fel-hõk fut-nak. Vi-har tör ki. A fák hajla-doz-nak. A für-dõ-zõk fe-dél a-lá me-ne-kül-nek. 51
sz
Sz
1.
Szánkó Hull a hó, fut a szán, szarvas húzza szaporán. Szánkón ül a kis Kató, széllel szállni hû de jó!
szánkó 2.
m t l r v sz c b s k z j sz g R V M T L K S B C Sz G Z J
Sz
É U A Ü I Á E Ó Í É Ö O Õ Á á é ó u e a i õ é ö á í o ü
3.
s sz
4. szi szé sze szá sza szo szö szu szü isz ész esz ász asz osz ösz usz üsz í e ú á 5. h sz sz sz v j sz m
20
6. 52
szár – szór – szõr – szúr – szûr
7.
8.
szív szén szép szél
9.
10.
száj szag szõr szúr
száz szál szár szag – – – –
szap-pan szán-kó ka-lász va-dász
táj szûr – tûr tagszép – tép tõr szár – tár túrszén – tél sza-
11. sza-mó-ca
cuk-rász-da szén-cin-ke cér-na-szál sze-len-ce ki-lenc-száz
Osz-kár Szi-lárd Szil-vesz-ter Krisz-ti-na szál vesz szó szél
– – – –
tál vet tó tél
-só-
ci-te-ra-szó szé-na-ku-pac sza-lon-cu-kor 53
12. Egészítsd ki a rajzot a vers alapján! Meg is tanulhatod a verset! A széncinke faágon áll. Tollát cibálja szél. Szállingó hó táncolva száll: – Széncinkék! Itt a tél! Donászi Magda
13.
Szü-le-tés-nap
Szom-ba-ton ün-ne-pel-te Szi-lárd a szü-le-tésnap-ját. A szom-szédok is fel-kö-szöntöt-ték. A ba-rát-ja dísz-tá-vi-ra-tot küldött Sze-ged-rõl. Szilvi né-ni o-rosz-krémtor-tát sü-tött. Kriszti-na öt szál szeg-fûvel kí-vánt jó e-gészsé-get. 1. Mit ün-ne-pelt Szi-lárd? 2. Kik kö-szön-töt-ték fel? 3. Mit ka-pott a-ján-dék-ba? 54
gy
Gyûrû
1.
Gy
Gyûrûsujjra való vagyok, viselhetnek kicsik – nagyok. Dísze minden mátkapárnak, amióta jegyben járnak.
gyûrû 2.
gy
g
k
b
t
j
sz
B
T G K Sz B
J
p
j
v
b
T V Gy P
3.
4. ágy agy egy ogy õgy égy ugy ügy így gyá gya gye gyo gyõ gyé gyu gyü gyí e é ö 5. e n h n gy gy gy gy gy
1 4
6. gyep hegy légy ágy
7.
gya-lu á-gyú fa-gyi gyu-fa
fegy-ver jegy-zet négy-zet gyep-lõ
fi-gye-lem fe-gye-lem ke-gye-lem gye-re-kem
lágy – légy – gyár – gyér – gyúr – gyûr 55
8. Gyön-gyi kis pa-pír
-t vá-gott. Mon-da-to-kat írt rá-juk. A kis Gyu-ri eltép-te. Gyön-gyi sírt. A-pu azt mond-ta: – Nem baj! Ösz-sze le-het ra-gasz-ta-ni. Pró-báld meg te is!
9.
Szi-lárd
gyûjt.
Ka-ti tész-tát
gya-lo-gol.
É-va szal-vé-tát
gya-lul.
Gyu-ri desz-kát
gyúr.
Gyön-gyi zöld-ba-bot
fa-gyaszt.
I
H
Ez gyors jár-mû. Gyors ál-lat. É-des en-ni-va-ló. He-gyes vi-dék. 56
Szor-gal-mas tün-dé-rek Nagy-ma-ma ko-rán reg-gel vá-sá-rol-ni megy. Szün-i-dõ van. A gye-re-kek ott-hon van-nak, még az ágy-ban fek-sze-nek. A-hogy a nagyma-ma ki-te-szi a lá-bát, ki-ug-ra-nak az ágyból. Ga-bi gyor-san be-á-gyaz. Gyön-gyi ki-porszí-vóz-za a szo-bát. Gyusz-kó hoz-za a rongyot és tö-rül-get. Már ra-gyog az e-gész ház. Kint zö-rög a zár. Megjött a nagy-ma-ma. Már az aj-tó-ban meg-szó-lal: – Ki az ágy-ból gye-re-kek! Ne le-gye-tek lus-ták! A gye-re-kek a sa-rok-ban kun-cog-nak. – Na-hát! – mond-ja a nagy-ma-ma. – Nem is lus-ták e-zek a gye-re-kek, ha-nem szor-galmas tün-dé-rek. 1. Ho-va megy a nagy-ma-ma? 2. Ki á-gyaz be? 3. Ki por-szí-vó-zik ki? 4. Ki tö-rül-get le? 5. Mit mond a nagy-ma-ma a gye-re-kek-rõl? 57
zs
Zs
Zsiráf
1.
Nehéz most az orvos dolga: Megfájdult a zsiráf torka. –Ide egy nagy létrát gyorsan, megvizsgálom azon nyomban! Hordós gyógyszert, nem kanalast, mert a zsiráf igen magas.
zsiráf 2.
s
z
sz zs d
b
k
zs sz
l
Sz D Zs S Z L Sz B Zs K o
e
3. zs
á b zs
ú k
r
zs
r
zs
4. zsu zsü zso zsö zsa zsá zse zsé zsi uzs üzs ozs özs azs ázs ezs ézs izs
5. zsúr gúzs pajzs törzs
6.
58
tor-zsa mor-zsa zsa-lu zsi-lett sa
ma-zso-la mu-zsi-ka pad-li-zsán zsák-hor-dó zsa
7. zsû-ri
zsa-lu má-zsa zse-ni Jó-zsi re-zsó hem-zseg mor-zsál per-zsel dézs-mál
8.
zsa-ru ró-zsa zsib-bad mor-zsol hor-zsol
Zsu-zsa dé-zsa zsör-töl hab-zsol dör-zsöl
Zsi-ga bá-csi le-vág-ta a disz-nót. Leper-zsel-te a szõ-rét. Zsol-ti ek-kor éb-redt fel. Zseb-lám-pá-val o-sont ki az ud-var-ra. A kis Zsi-ga se-gí-tett húst da-rál-ni, kolbászt töl-te-ni. Zsu-zsi né-ni zsírt sü-tött. Es-te vi-dám la-ko-ma volt. 1. Ki vág-ta le a disz-nót? 2. Mi-vel o-sont ki az ud-var-ra Zsol-ti? 3. Mit se-gí-tett Zsi-ga? 59
Szü-le-tés-nap Ró-zsi-nál Ró-zsi-nak teg-nap volt a szü-le-tés-nap-ja. Meg-hív-ta zsúr-ra a ba-rát-nõ-it. U-zson-ná-ra pá-ri-zsit kap-tak zsöm-lé-vel meg fi-nom tor-tát. U-zson-na u-tán a té-vé elé ül-tek. Egy va-rázs-lót lát-tak. A va-rázs-lót Zsi-vi-ri-nek hív-ták. Volt egy varázs-bot-ja. Az-zal va-rá-zsolt. Jobb zse-bé-bõl e-lõvett egy tar-ka zsebken-dõt. Meg-é-rintet-te, rög-tön zsi-ráf lett be-lõ-le. U-tá-na bal zse-bé-bõl egy bar-na zseb-ken-dõt vett e-lõ. Eb-bõl tevét va-rá-zsolt, hátán egy zsák-kal. A zsák te-le volt ma-zso-lá-val. – Kár, hogy nem va-gyunk ott! – mond-ta Ró-zsi. – Ak-kor e-het-nénk a ma-zso-lá-ból. Nagy-ma-ma meg-hal-lot-ta. Ki-ment és egy tál ma-zso-lával jött be. A gye-re-kek jó-ked-vû-en kö-rül-zsong-ták a ma-zso-lás tá-lat. – Még el-ront-já-tok a gyom-ro-to-kat! – zsör-tö-lõ-dött a nagy-ma-ma, de ne-ve-tett õ is. 1. 2. 3. 4. 5. 60
Mi-kor volt Ró-zsi szü-le-tés-nap-ja? Ki-ket hí-vott a zsúr-ra? Hogy hív-ták a va-rázs-lót? Mi volt a te-ve há-tán? Mi volt a zsák-ban?
1.
cs
Csiga
Cs
Csigabiga csúszik csendben, harmat csillog, le is cseppen. –Csípõs csalán merre nincsen? Nem szeretném, hogy megcsípjen!
csiga
2.
3. csu csü cso csö csa csá cse csé csi ucs ücs ocs öcs acs ács ecs écs ics
4.
cso
csi ki
csu
ga
csa ka
be csi
eSGa tû
5. kulcs bölcs roncs tincs
ku-lacs böl-csõ csör-gõ kö-csög
po-gá-csa cse-me-te cso-ko-lá-dé pa-la-csin-ta 61
6. Vá-laszd szét az ösz-sze-ra-gadt sza-va-kat!
csengõcsacsicsikócsigacsukakócsagkacsakecskefecske
7. Mi-vel vi-szi Csa-ba a tég-lát? ma-da-rak Mit sü-tött a ma-ma? Mik csi-ri-pel-nek? Mi ci-ri-pel a fa a-latt? Mi csö-rög? Mi csi-ko-rog? Mi-ben ring a cse-cse-mõ?
8.
tü-csök ko-ma ka-lá-csot ta-lics-ká-val böl-csõ-ben csör-gõ-ó-ra ko-csi-ke-rék
A va-cso-ra Csü-tör-tök es-te a Kovács csa-lád va-cso-rá-hoz ké-szü-lõ-dik. Te-rí-tés után asz-tal-hoz ül-nek. Csirke-pap-ri-kást esz-nek. Csil-la csám-csog, Sza-bolcs szür-csö-li a na-rancs-lét. A-pu-ká-juk ha-ra-go-san csó-vál-ja a fe-jét. Va-jon mit mon-dott a cse-me-té-i-nek? Mondd el!
62
Csa-bi és Csil-la Csa-bá-nak van egy hú-gocs-ká-ja. Csil-lának hív-ják. Csil-la még ki-csi. Éj-jel az á-gyacská-já-ban van, nap-pal a ko-csi-já-ban vagy a járó-ká-ban. A já-ró-ka rá-csa-in át dug-ja ki a kezét, in-te-get meg gõ-gi-csél Csa-bá-nak. Ha a ma-ma el-megy, Csa-ba vi-gyáz Csil-lára. O-da-ad-ja ne-ki a csör-gõt. Csil-la egy dara-big rá-zo-gat-ja, ü-tö-ge-ti. A-mi-kor meg-unja, Csa-ba meg-pör-ge-ti a bú-gó-csi-gát. A kicsi cso-dál-koz-va fi-gye-li. – Cse-cse, cse-cse! – ki-a-bálja. Az-tán a kék macs-kát kap-ja meg, és a Jan-csi ba-bát. A Jancsi ba-bá-ban van egy csen-gõ. Ha a ki-csi for-gat-ja, csi-lin-gel. Kulcs zö-rög a zár-ban. Megjött a ma-ma. Meg-di-csé-ri Csabát, hogy jól vi-gyá-zott a húgocs-ká-já-ra. 1. 2. 3. 4.
Hogy hív-ják Csa-ba hú-gocs-ká-ját? Ki vi-gyáz Csil-lá-ra? Mit ad o-da Csa-ba Csil-lá-nak ját-sza-ni? Mi-ért di-csé-ri meg Csa-bát a ma-má-ja? 63
ny
Ny
1.
Nyúl Tapsifüles nyúl koma gyors, mint a nyíl, nem csoda. Farka kurta, így a jó, nyúl úrfihoz ez való!
nyúl 2. ny r z ny b f cs sz zs l ny d Z Ny R B
F Ny Zs L Cs Sz D Ny
3.
4. nyi nyé nye nyö nyü nyá nya nyo nyu iny ény eny öny üny ány any ony uny
5.
64
nyúl könny könyv a-nya ká-nya le-ány vil-lany diny-nye nyak-ken-dõ
6.
1. nyolc tá-nyér 2. sár-ga nya-ló-ka 1. 2.
7. ín – íny en-ni – eny-nyi ké-nes – ké-nyes zu-han – zu-hany
8.
3. csí-kos füg-göny 4. szal-ma-te-tõs kuny-hó 3. 4.
i-dén – i-dény vil-lan – vil-lany or-mán – or-mány men-ni – meny-nyi
A nyúl A nyúl fé-lénk ál-lat. A me-ze-i nyúl va-don él. A há-zi nyu-lat te-nyész-tik. Em-lõs-állat. Fü-le hosz-szú, far-ka rö-vid. Nö-vénye-ket e-szik: fü-vet, ló-he-rét, ká-posztát. A hú-sát mi is szí-ve-sen meg-eszszük. Szõ-ré-bõl ka-la-pot ké-szí-te-nek. Sok-sok ked-ves me-se sze-rep-lõ-je. Ne-ked is van ked-venc me-séd? Mondd el! 1. Hol él a me-ze-i nyúl? 2. Mit esz-nek a nyu-lak? 3. Mit csi-nál-nak a szõ-ré-bõl? 65
9. Mi jel-lem-zõ a nyúl-ra?
A nyúl
sze-re-ti az e-ge-ret. gyor-san fut. las-san ug-rál. fán él. me-zõ-kön is él. rö-vid fü-lû, hosz-szú far-kú ál-lat. hosz-szú fü-lû, rö-vid far-kú ál-lat.
10. I-gaz? Ha-mis? Je-löld! I
H
A nyúl bá-tor ál-lat. To-já-sok-kal sza-po-ro-dik. Nö-vé-nyek-kel táp-lál-ko-zik. Ál-la-tok-kal táp-lál-ko-zik. A vad-nyúl-ból é-tel ké-szül. Szõ-ré-bõl nem ké-szí-te-nek fej-fe-dõt.
11. Szá-mo-zás-sal ál-lítsd he-lyes sor-rend-be a 66
a sza-va-kat! mint Gyorsan
nyúl.
szalad,
1.
ty
Tyúk
Ty
Tyúkanyónak sok a dolga, húsz csirkével van is gondja. Kapirgál és kityeg-kotyog, hogyha nincs mag, odébb totyog.
tyúk 2. ty sz gy zs cs ny ty zs sz ty Gy Zs Ty Sz Zs Ty Ny Cs Ty Sz
3.
ty ny
4. tyi tyé tye työ tyü tyá tya tyo tyu ity éty ety öty üty áty aty oty uty
5. ponty pinty fütty konty
Ma-nyi Pi-tyu Ma-tyi Sa-nyi
du-gaty-tyú pör-gety-tyû fo-gan-tyú csen-gety-tyû 67
6. -tyû
-tya
-tyú
7. 1. Mit csi-nál a bé-ka? 2. Ho-gyan vi-se-li a ha-ját Ma-ri-ka né-ni? 3. Mit sze-ret Ma-tyi? 4. Mi ú-szik a ví-zen? 5. Mit gyúj-tott meg Mar-csi? 6. Hol lak-nak a tyú-kok?
8.
Gyu-ri hal-kan mo-tyog,
Konty-ban. Ku-ruty-tyol. Haty-tyú. Tyúk-ól-ban. Gyer-tyát. Tyúk-húst.
mert majd-nem le-é-gett.
Pi-tyu el-fúj-ta a gyer-tyát, mert nem tud-ja a szö-ve-get. El-tört Ma-tyi pety-tyes bög-ré-je, Az ó-ra nem ke-tyeg,
mert Ma-nyi le-ej-tet-te. mert le-poty-tyant a föld-re.
68
U-ta-zás Ma-tyi már ko-rán reg-gel kint volt az ál-lo-má-son. Pi-tyu-val, a báty-já-val ma-má-ék-hoz u-ta-zott. Sok volt a hol-mi-juk, nem fért be-le a bõ-rönd-be. Még szaty-rot is vit-tek maguk-kal. Ab-ba tet-ték az en-ni-va-lót, a termoszt és a Fe-ke-te Péter kár-tyát. A-lig szálltak fel, a vo-nat el-indult. A sze-rel-vény zötyö-gött, õk néz-ték a sza-la-dó tá-jat. – Hû, de meg-é-hez-tem! – szólt Pi-tyu. E-lõ-vet-ték a zsöm-lét, a sza-lá-mit és a zöld-pap-ri-kát. Jó-í-zû-en fa-la-toz-ni kezd-tek. A ter-mosz-ból cit-ro-mos te-át kor-tyol-gat-tak hoz-zá. Ké-sõbb e-lõ-vet-ték a Fe-ke-te Pé-tert és kár-tyáz-ni kezd-tek. Ész-re sem vet-ték az i-dõ mú-lá-sát. Ha-ma-ro-san Ba-la-ton-a-ka-raty-tyán vol-tak. Pa-pa vár-ta õ-ket az ál-lo-má-son. El-in-dul-tak. Vi-dá-man lép-tek az ud-varba. A ku-tya vak-kant-va fo-gad-ta õ-ket. – É-des kis u-no-ká-im! Már vár-ta-lak ben-ne-te-ket! – mond-ta fá-tyo-los han-gon a na-gyi. 1. Ho-va u-taz-tak a gye-re-kek? 2. Mit csi-nál-tak a vo-na-ton? 3. Ki vár-ta õ-ket az ál-lo-má-son? 69
ly
Ly
Lyuk
1.
Lyuk van itt a kilincs alatt, leskelõdni itt sem szabad! Helyes dolog, hogyha kopogsz, helytelen, ha ezért morogsz.
lyuk 2. ly zs cs ly zs sz ly m v d ly Cs Ly Zs Sz Ly Zs D Ly M Ly V
3.
ly
4.
ály aly ily ély õly úly óly õly lyû lyõ lyú lyó lya lyi lye lyé
5. lyuk mély boly moly gally 70
ta-valy sza-bály fo-goly pa-szuly ke-dély
gom-bo-lyag se-lyem-szál som-po-lyog mo-so-lyog ge-reb-lyéz
6.
Éva sze-me o-lyan fé-nyes,
mint a pe-hely.
Ez a ci-põ o-lyan köny-nyû,
mint a ko-rom.
A ké-mény-sep-rõ o-lyan fe-ke-te,
mint a csil-lag.
Ez a kis-lány o-lyan sze-rény, mint a temp-lom e-ge-re. A me-se-be-li le-gény o-lyan sze-gény volt, mint az i-bo-lya.
7.
Hány köly-ke van Fi-fi-nek? 1, 2, 3 Mi-lyen szí-nû Ti-mi sza-lag-ja? sár-ga, pi-ros, kék Hány lyuk van a ha-ris-nyán? 2, 3, 4 Mi-lyen tá-nyér van az asz-ta-lon? se-kély, mély Hány bé-lyeg van a bo-rí-té-kon? 1, 2, 3 71
x y dz dzs q w 1.
x y dz dzs w q dzs y x dz Dz X Dzs Y Q W Dzs Y X Dz
2.
A le-xi-kon o-lyan könyv, a-melyben min-dent rö-vi-den el-ma-gyaráz-nak. A le-xi-kon-ban a fo-galma-kat á-bé-cé-rend-ben so-rol-ják fel. Ha va-la-me-lyik szó-nak nem ér-ted a je-len-té-sét, nézz u-tá-na a le-xikon-ban! Van gyer-mek-le-xi-kon is: Ab-lak zsi-ráf a cí-me. Mi-lyen könyv a le-xi-kon? Ho-gyan ta-lál-ha-tod meg benne a fo-gal-ma-kat? Mi a gyer-mek-le-xi-kon cí-me?
3. Ke-resd ki a le-xi-kon-ból! dzsun-gel ol-dal: edz ol-dal:
ha-sáb: ha-sáb:
:szó :szó
4. Mit ír a le-xi-kon a w, az x és az y be-tûkrõl? Ke-resd ki! Hol ta-lál-tad meg? ol-dal: 72
ha-sáb:
:szó
Szö-veg-ér-tést se-gí-tõ gya-kor-la-tok Raj-zolj! 1. há-rom zöld kör-te nyolc pi-ros meggy két sár-ga, egy zöld ba-nán 2. ki-lenc bar-na go-lyó két pety-tyes szok-nya tíz li-la ce-ru-za 3. öt csí-kos zok-ni nyolc fü-les bög-re hét var-ró-tû cér-ná-val 73
Raj-zolj! 1. zöld szí-nû vö-dör
2. ö-reg há-zi-kó
74
6. pi-ros or-rú hó-em-ber
7. szo-mo-rú kis-lány
3. dí-szes varázs-pál-ca
8. a ba-nya sep-rû-je
4. az én a-u-tóm
9. az én ba-bám
5. ked-venc já-té-kom
10. a leg-ked-ve-sebb me-sém sze-rep-lõ-je
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat! 1. A há-zon há-rom ab-lak van.
2. Pe-ti szem-ü-ve-ges fi-ú. 3. A kert-ben vi-rá-gok nyíl-nak.
4. A bo-hóc ka-lap-ja pety-tyes.
5. A fi-ú go-lyót gu-rít.
6. Nagy-pa-pi ke-zé-ben ön-tö-zõ-kan-na van. 75
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat! 1. A ke-rí-tés és a fa kö-zé rajzo-lok egy há-zat.
2. A hegy te-te-jé-re fe-nyõ-fát raj-zo-lok.
3. A két lab-da mel-lé egy na-gyobb lab-dát raj-zo-lok.
4. A kö-zép-sõ gyer-tya láng-ja el-a-ludt. Raj-zo-lok rá ki-csi lán-got.
76
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat! 1. A gyöngy el-sza-kadt. El-gu-rult egy gyöngy-szem.
2. Pe-ti tor-nyot é-pít. A te-te-jé-re tesz egy koc-kát.
3. A fi-ú ke-re-si a homo-ko-zó-ban a kis-a-u-tó-ját.
4. Raj-zolj az ágy-ra pár-nát és ta-ka-rót!
5. Az asz-ta-lon könyv és fü-zet van. 77
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat! 1. A nyu-szi-ka nagy sárga-ré-pát e-szik.
2. A hó-em-ber fe-jén fa-zék van. Az or-ra pi-ros ré-pa. A ke-zé-ben sep-rût tart.
3. Ka-ti nad-rág-ja pi-ros. Ci-põ-je bar-na szí-nû. A pu-ló-ve-rén vi-rág van.
4. A-pa ha-ja bar-na. Ba-ju-sza van. Szem-ü-ve-get vi-sel. 78
Lé-nyeg-ki-e-me-lé-si gya-kor-la-tok Húzd a-lá a szö-veg-ben a meg-fe-le-lõ választ! 1. Dö-mö-tör pa-pírt tép. Mit tép Dö-mö-tör? 2. I-ca pár-nát tart a ke-zé-ben. Mit tart a ke-zé-ben I-ca?
3. A já-té-kos csi-kó nya-ká-ban csi-lin-gel a csen-gõ. Mi csi-lin-gel a csi-kó nya-kában? 4. Mor-zsa hul-lik a föld-re. Mi hul-lik a föld-re? 5. A pók a fa-lon má-szik. Mi má-szik a fa-lon? 6. A fi-ú ke-zé-ben er-nyõ van. Mi van a fi-ú ke-zé-ben? 79
Húzd alá a szö-veg-ben a meg-fe-le-lõ választ! 1. Zsi-ga és Zsol-ti ki-rán-dulni men-nek. Kik men-nek ki-rán-dul-ni? 2. A kó-csag és a ka-csa ví-zi-állat. A csi-ga csú-szó-má-szó. Mi-lyen ál-lat a kó-csag és a ka-csa? 3. A té-vé-ben ma dél-u-tán a Hu-pi-kék tör-pi-kék cí-mû filmet ve-tí-tik. Mi a film cí-me? 4. A méh-kas kö-rül da-ra-zsak duru-zsol-nak. Hol du-ru-zsol-nak a da-ra-zsak? 5. A vi-zes ú-ton meg-csúszott az a-u-tó. Mi csú-szott meg a vi-zes ú-ton? 6. Zsör-tö-lõ-dik a-nya, mert Kar-csi ren-det-len. Mi-ért zsör-tö-lõ-dik a-nya? 80
Fe-lel-ge-tõ – Gyer-tek ha-za, lu-da-im! – Nem me-gyünk! – Mi-ért? – Fé-lünk. – Mi-tõl? – Far-kas van a híd a-latt. – Mit csi-nál? – Mo-sak-szik. – Mi-ben? – A-rany-tál-ban. – Mi-be tö-rül-kö-zik? – Kis-ci-ca far-ká-ba. (nép-köl-tés)
1. Kik a vers sze-rep-lõ-i? Írd le a vo-nal-ra!
2. Vá-lassz ma-gad-nak sze-re-pet, ol-vasd fel tár-sa-id-nak a ver-set! 3. Raj-zold le, mi-tõl fél-nek a li-bák! 81
Weöres Sándor: Csimpilimpi, hová mész? Éc péc kapuléc, Csimpilimpi, hová mész? Pockot viszek a vásárra, egy peták az ára. Besuttyantam a sátorba, állt feltûrve Bábos Dorka, benn a pocok táncot ropott, Bábos Dorka sivalkodott, árus polc mögé bújt, mézes huszár legurult, uccu neki, fuss!
1. Húzd a-lá a vers cí-mét! 2. Ka-ri-kázd be a köl-tõ-jé-nek a ne-vét! 3. Húzd al-á a vers-ben a sze-rep-lõk ne-vét! 4. Raj-zolj ar-ról a vers-rész-let-rõl, a-me-lyik a leg-job-ban tet-szett! 82
Ha-zug me-se Egy-szer egy sü-ket, egy vak meg egy kopasz el-men-tek ré-pát lop-ni. Mi-kor hu-zi-gálták a ré-pát, el-kez-di a sü-ket: –Ott va-la-mit hal-lok! A vak meg: – Néz-zé-tek, va-la-mit lá-tok! Er-re fel-ug-rott a ko-pasz: – Uc-cu, bi-zony sza-lad-junk! Hadd lo-bog-jon a ha-junk! (ma-gyar nép-me-se)
1. Kik a me-se sze-rep-lõ-i? Írd le!
2. Mi-lyen a me-se han-gu-la-ta? Húzd al-á! szo-mo-rú, vi-dám, ka-cag-ta-tó, le-han-go-ló 83
A ci-gány meg a szél Egy-szer ta-lál-ko-zott a ci-gány a nyár-ral, a tél-lel meg a szél-lel, de e-zek kö-zül csak a szél-nek kö-szönt. Azt mond-ja ne-ki a nyár: – Mi-ért nem kö-szönsz né-kem is, te ci-gány? Meg-állj csak, ha el-jön az én i-dõm, o-lyan mele-get csi-ná-lok, hogy meg-puk-kadsz be-le. A tél meg ezt mond-ja ne-ki: – Hát én meg, ha el-jön az i-dõm, o-lyan hi-deget csi-ná-lok, hogy meg-ge-bedsz be-le. Azt mond-ja er-re a ci-gány a nap-nak: – Nem bá-nom, ha a-kár-hogy sütsz is, csak a szél u-ram ott le-gyen. 84
A tél-nek meg azt mond-ja: – Nem bá-nom, ha a-kár-mi-lyen hi-deg lesz is, csak a szél u-ram ott ne le-gyen. (ma-gyar nép-me-se)
1. Kik-kel ta-lál-ko-zott a ci-gány? Írd le!
2. Ol-vas-sá-tok el a me-sét sze-re-pek sze-rint! 3. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a ci-gány-ra? Las-san járj, to-vább érsz! Köl-csön ke-nyér visz-sza-jár! Töb-bet ész-szel, mint e-rõ-vel! 85
Az ál-mos ma-dár Kér-te az ál-mos ma-dár a kó-rót, hogy ringas-sa el! De a kó-ró nem rin-gat-ta, el-ker-gette. Re-pült a ma-dár a kecs-ké-hez, hogy rág-ja el a kó-rót, de a kecs-ke nem ment le-rág-ni a kó-rót. Re-pült a far-kas-hoz, és kér-te, hogy e-gye meg a kecs-két. De a far-kas nem et-te meg a kecs-két, a kecs-ke nem rág-ta meg a kórót, a kó-ró nem rin-gat-ta el a ma-da-rat. Re-pült a ma-dár a fur-kós-bot-hoz, s kér-te, hogy a far-kast üs-se-ver-je. De a fur-kós-bot nem ment far-kast üt-ni-ver-ni, a far-kas nem ment meg-en-ni a kecs-két, a kecs-ke nem ment el-rág-ni a kó-rót, a kó-ró nem rin-gat-ta a mada-rat. Re-pült a ma-dár a bo-gár-hoz, s kér-te, hogy fúr-ja meg a fur-kós-bo-tot. De a bo-gár nem ment fur-kós-bo-tot fúr-ni, a bot nem ment farkast üt-ni, a far-kas nem ment kecs-két en-ni, a kecs-ke nem ment kó-rót rág-ni, a kó-ró nem rin-gat-ta a ma-da-rat. 86
Re-pült a ma-dár a ka-kas-hoz, és kér-te, hogy csíp-je meg a bo-ga-rat. Er-re az-tán lett nagy ze-ne-bo-na! Sza-ladt a ka-kas, meg-csíp-te a bo-ga-rat! Sza-ladt a bo-gár meg-fúr-ta a fur-kós-botot! Sza-ladt a fur-kó, a-gya-bu-gyál-ta a far-kast! Sza-ladt a far-kas, et-te a kecs-két! Sza-ladt a kecs-ke, rág-ta a kó-rót! S a kó-ró el-rin-gat-ta az ál-mos kis-ma-da-rat. (ma-gyar nép-me-se) Mé-szöly Mik-lós nyo-mán
1. Húzd a-lá a me-sé-ben, kik-hez re-pült a kis ma-dár! 2. Kösd ösz-sze! A ka-kas el-rin-gat-ta a ma-da-rat. A bo-gár fúr-ta a fur-kós-bo-tot. A fur-kó rág-ta a kó-rót. A far-kas a-gya-bu-gyál-ta a far-kast. A kecs-ke meg-csíp-te a bo-ga-rat. A kó-ró et-te a kecs-két. 3. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a me-sé-hez? A-ki más-nak ver-met ás, ma-ga e-sik be-le. A-mi-lyen a mos-dó, o-lyan a tö-rül-kö-zõ. 87
A bol-ha meg a légy Egy vál-las, e-rõs le-gény mé-lyen a-ludt az ágy-ban. Ta-ka-ró-ján egy bol-ha meg egy légy be-szél-get-tek, i-lyen-for-mán: – Csi-nos vol-nál, te le-gyecs-ke – kezd-te a bol-ha –, a szár-nyad szép fé-nyes, meg azt is sze-re-tem, hogy o-lyan ü-gye-sen va-kar-gatod e-gyik lá-bad-dal a má-si-kat. De mi-ért dülled ki úgy a sze-med? – A sok ne-ve-tés-tõl – fe-lel-te a légy. A bol-ha cso-dál-ko-zott. – Ne mondd! Az-tán hol ta-lálsz o-lyan sok ne-vet-ni-va-lót e-zen a szo-mo-rú vi-lá-gon? – Te-szem azt, ha egy ko-pasz em-ber-nek a fe-jé-re szál-lok, en-gem a-kar a-gyon-csap-ni, és a sa-ját fe-jén csat-tan a te-nye-re. De még mek-ko-rát csat-tan! E-zen ne ne-vet-nék? Hanem most már te is mondd meg, bol-ha ba-rátom, hogy mi-ért i-lyen gör-be a há-tad. Mert ami azt il-le-ti, te is szebb vol-nál, ha nincs ez a púp raj-tad. 88
– Meg-mon-dom – fe-lel-te a bol-ha. – A-zért gör-be a há-tam, mert sok ne-he-zet e-me-lek. Úgy nézz rám, hogy én meg tu-dom e-mel-ni a leg-ne-he-zebb em-bert is! – No ezt már nem hi-szem – in-gat-ta a fe-jét hi-tet-le-nül a légy. – Be-bi-zo-nyít-sam? A-ka-rod, hogy meg-e-meljem ezt a nagy-da-rab le-gényt itt az ágy-ban? – A-ka-rom! Per-sze, hogy a-ka-rom! Ha i-gazán meg tu-dod e-mel-ni, hát te vagy a leg-nagyobb le-gény! – biz-tat-ta a légy. A bol-ha er-re le-ug-rott a ta-ka-róról, és el-tûnt a le-gény in-ge a-latt. Mi-kor a légy lát-ta, hogy a nagy, e-rõs fic-kó hány-ko-lód-ni kezd, i-de - o-da ve-ti ma-gát az ágy-ban, o-lyan jót ne-ve-tett, hogy még jobban ki-dül-ledt a sze-me. (svéd nép-me-se) Be-ke Mar-git át-dol-go-zá-sa
1. A me-se a-lap-ján a-lá-hú-zás-sal vá-la-szolj a kér-dé-sek-re! 1. Hol a-ludt a le-gény? 2. Kik be-szél-get-tek a ta-ka-ró-ján? 3. Mi-tõl dül-ledt ki a légy sze-me? 4. Mit csi-nált a le-gény, mi-kor a bol-ha az in-ge a-lá bújt? 89
Má-tyás ki-rály vö-rös-hagy-mán ka-pál-tat Mi-kor Má-tyás ki-rály u-ral-ko-dott, egy íz-ben nagy mu-lat-sá-got csa-pott. Meg-hív-ta az u-rakat: jó bort tett e-lé-jük. Az u-rak di-csér-ték a bor-nak min-den e-lõ-te-rem-tõ-jét, csak a munká-so-kat nem. Azt mond-ja Má-tyás ki-rály nekik: – Ez nem jól van! Azt a sze-gény munkást nem is em-lítjük, a-ki dol-go-zik? Azt fe-lel-ték az urak: – Az sem-mi! – No, hát ha semmi – mond-ja ne-kik Má-tyás – gyer-tek ki hol-nap ka-pál-ni, és majd úgy ka-pá-lunk, a-hogy a sze-gény mun-kás szo-kott! Más-nap haj-nal-ban ki-men-tek a szõ-lõ-be ka-pál-ni. Vö-rös-hagy-mán és ke-nyé-ren kapál-tak reg-ge-lig. Mi-kor meg-vol-tak, me-gint ka-pál-tak dé-lig. Dél-ben is-mét vö-rös-hagyma és ke-nyér volt az e-béd. A-lig vár-ták már az es-tét az u-rak. 90
Es-te az-tán azt mondta ne-kik Má-tyás ki-rály: – Na, lát-já-tok: az érdem-li meg a bort meg a jó é-telt, a-ki a szõ-lõt mun-kál-ja –, a sze-gény em-ber! (ma-gyar nép-me-se)
1. Ál-lítsd he-lyes sorrend-be a me-se e-semé-nye-it! (1, 2, 3 ...) Más-nap az u-rak ki-men-tek ka-pál-ni. Az u-rak csak a bort di-csér-ték, a munká-so-kat nem. Má-tyás i-gaz-sá-got osz-tott. Dél-ben vö-rös-hagy-ma és ke-nyér volt az e-béd. 2. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a me-sé-hez? A-ki nem dol-go-zik, ne is e-gyék! Ki-csi a bors, de e-rõs!
91
Az e-le-fán-tok ba-rát-ja Ré-ges-ré-gen úgy volt, hogy az e-le-fán-tok le-jár-tak az er-dõs he-gyek-bõl az em-be-rek ül-tet-vé-nye-i-re. Mind fel-fal-ták a ba-nánt. Ha köz-ben ház áll-ta út-ju-kat, ne-kiro-han-tak és szét-tipor-ták. Egy em-ber vé-gülis nagy do-log-ra hatá-roz-ta el ma-gát. Elment a ko-vács-hoz, nyíl-he-gye-ket csinál-ta-tott, és be-kente õ-ket mé-reg-gel. Az-tán szar-vas-i-nakból e-rõs és ru-galmas húrt font, rá-feszí-tet-te az íj-ra. – Ha az e-le-fánt éj-sza-ka jön-ne, le-lö-vöm – mond-ta csak úgy ma-gá-nak, a-hogy az em-ber ki szok-ta mon-dani a gon-do-la-ta-it. Meg-hal-lot-ta ezt az e-gér. Ó-va-to-san o-da-lo-póz-kodott, és csend-ben szét-rág-ta az íj-húrt. A-mi-kor az-tán az e-le-fánt a ba-nán-ül-tet-vény-re jött, o-da-ment hoz-zá az e-gér, és így szólt: – Na, meg-men-tet-te-lek. De ha to-vább pusz-tít-já-tok az ül-tet-vé-nye-ket, és fel-fal-já-tok a ba-nánt, ne-hogy szét-ti-por-já-tok az em-ber há-zát! Az e-le-fánt meg-hall-gat-ta az e-ge-ret, és meg-í-gér-te, hogy meg-fo-gad-ja a jó ta-ná-csot. Mi-köz-ben ez tör-tént, az em-ber ép-pen fog-ta az í-jat, 92
és lõ-ni a-kart ve-le, de ész-re-vet-te, hogy az e-gér el-rág-ta a húrt. Az-ó-ta az e-le-fántok nem ti-por-ják szét a há-za-kat. Ha le-jönnek az er-dõs he-gyekbõl, csak a ba-nánt falják fel. Az e-ge-re-ket pe-dig na-gyon sze-re-tik. Még soha nem for-dult e-lõ, hogy e-le-fánt ölt vol-na e-ge-ret. – Az e-gér va-la-ha ré-gen meg-men-tet-te õ-se-ink é-letét! – mond-ják az e-le-fán-tok. (af-ri-ka-i nép-me-se) Fa-ze-kas Lász-ló nyo-mán
1. Húzd a-lá az i-gaz ál-lí-tá-so-kat! Az e-le-fán-tok sok kárt o-koz-tak az em-berek-nek. Az em-ber meg-bo-csá-tott az e-le-fánt-nak. Az e-gér se-gí-tett az or-má-nyos-nak. Az e-le-fánt nem fo-gad-ta meg az e-gér taná-csát. 2. Raj-zold le a me-se a-lap-ján, mi tör-tént, mi-u-tán az e-gér el-rág-ta a húrt!
93
Tartalom Elõkészítõ idõszak Játékos hangfelismerési gyakorlatok Tájékozódási ismeretek felmérése: Rajzolj! .......... 3 Hangokat ábrázoló képek Mássalhangzók hangoztatása .................................. 4 Magánhangzók hangoztatása .................................. 5 Melyik kép nevében hallod a kijelölt hangot? Mássalhangzók m, c, r ............................................. 6 p, f, d ......................................................................... 7 z, s ............................................................................. 8 sz, cs ......................................................................... 9 Hány tagú a szó? ..................................................... 10 Hány tagú a szó? ..................................................... 11 Melyik kép nevében hallod a kiemelt hangot? Magánhangzók ........................................................ 12 Melyik kép nevében hallod a kiemelt hangot? Magánhangzók ........................................................ 13 Hangösszevonási gyakorlatok .............................. 14
Betûtanítást segítõ feladatok i – I, í – Í ................................................................... ü – Ü, û – Û ............................................................. a – A ........................................................................ m – M ...................................................................... o – O, ó – Ó ............................................................ t – T ......................................................................... e – E ........................................................................ l – L ......................................................................... u – U, ú – Ú ............................................................. r – R ........................................................................ 94
16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
á – Á ........................................................................ 26 Gyakorlás: r – R, á – Á .......................................... 27 é – É ........................................................................ 28 v – V ........................................................................ 29 Gyakorlás: é – É, v – V .......................................... 30 ö – Ö, õ – Õ ............................................................ 31 n – N ........................................................................ 32 Gyakorlás: ö – Ö, n – N .......................................... 33 s – S ........................................................................ 34 z – Z ........................................................................ 35 Gyakorlás: s – S, z – Z ........................................... 36 c – C ........................................................................ 37 b – B ........................................................................ 38 Gyakorlás: s – S, z – Z ........................................... 39 k – K ........................................................................ 40 h – H ........................................................................ 41 Gyakorlás: k – K, h – H .......................................... 42 j – J ......................................................................... 43 p – P ........................................................................ 44 Gyakorlás: j – J, b – B, p – P ................................. 45 g – G ....................................................................... 46 g – G ....................................................................... 47 d – D ........................................................................ 48 d – D ........................................................................ 49 Az új barát ............................................................... 50 f – F ......................................................................... 51 sz – Sz .................................................................... 52 sz – Sz .................................................................... 53 Születésnap ............................................................. 54 gy – Gy ................................................................... 55 gy – Gy ................................................................... 56 Szorgalmas tündérek ............................................. 57 zs – Zs .................................................................... 58 95
zs – Zs .................................................................... Születésnap Rózsinál ............................................. cs – Cs .................................................................... A vacsora ................................................................ Csabi és Csilla ........................................................ ny – Ny .................................................................... A nyúl ....................................................................... A vadnyúl ................................................................ ty – Ty ..................................................................... ty – Ty ..................................................................... Utazás ...................................................................... ly – Ly ..................................................................... ly – Ly ..................................................................... x, y, dz, dzs, q, w ....................................................
59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72
Szövegértést segítõ gyakorlatok Rajzolj! ..................................................................... 73 Rajzolj! ..................................................................... 74 Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 75 Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 76 Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 77 Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 78 Lényegkiemelési gyakorlatok ................................ 79 Húzd alá a szövegben a megfelelõ választ! ......... 80 Felelgetõ .................................................................. 81 Weöres Sándor: Csimpilimpi, hová mész? .......... 82 Hazug mese (magyar népmese) .................................. 83 A cigány meg a szél (magyar népmese) .................... 84 Az álmos madár (magyar népmese) ........................... 86 A bolha meg a légy (svéd népmese) .......................... 88 Mátyás király vöröshagymán kapáltat (magyar népmese) ..................... 90 Az elefántok barátja (afrikai népmese) ........................ 92 96
AP–118/8
