JELENTÉS a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről
0318
2003. június
3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1009-44/2002-2003. Témaszám: 612 Vizsgálat-azonosító szám: V0046 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Németh Gábor osztályvezető A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Kozma Gábor számvevő Varga József számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Castro Hurtadoné Juhász Erika számvevő
dr. Kőrös István számvevő tanácsos
dr. Csapó Anna tanácsadó
dr. Lacó Bálintné főtanácsadó
dr. Csikai Zsolt számvevő tanácsos
Maróti Sándor számvevő tanácsos
Csiszárné dr. Kosik Mária számvevő tanácsos
Nagy Ervin számvevő
Dér Lívia számvevő tanácsos
Pappné dr. Szamosi Éva számvevő
Ébner Vilmosné számvevő tanácsos
Preller Zsuzsanna számvevő tanácsos
Hadházy Sándor számvevő tanácsos
dr. Szikszai Bertalan számvevő tanácsos
Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.
Harsányi Imréné számvevő
Varga József számvevő tanácsos
Kenéz Sándor számvevő tanácsos
Vida László számvevő tanácsos
Kozma Gábor számvevő
Vojcsekné Szabó Ágnes számvevő tanácsos
Kóródi József főtanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Az önkrományzatok tulajdonába került vagyontárgyak megszerzésével, nyilvántartásával és gazdálkodásával kapcsolatos feladatokról
sorszáma 137
A helyi önkormányzatok nem közszolgáltatási célú társasági befektetésekkel, valamint értékpapírokkal történő gazdálkodásának ellenőrzéséről
9814
A helyi önkormányzatok vagyonszerkezetének, vagyonhasznosítási és nyilvántartási tevékenységének vizsgálatáról
0008
Az önkormányzati korlátozottan forgalomképes törzsvagyongazdálkodás vizsgálatáról
0108
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS
5
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
7
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
11
1. A pénzügyi befektetésekkel való gazdálkodás tervezése, szabályozása 1.1. A gazdálkodás tervezése 1.2. A vagyongazdálkodási elképzelések megvalósítása 1.3. A vagyongazdálkodás szabályozása 1.4. A tulajdonosi képviselet gyakorlása
11 11 14 15 16
2. A pénzügyi befektetések számviteli nyilvántartása 2.1. Számlarend 2.2. A bekerülési érték meghatározása 2.3. Az értékpapírok számviteli besorolása 2.4. A befektetési szolgáltatók adatszolgáltatása 2.5. Az értékvesztés elszámolása
16 16 17 18 19 20
3. A pénzügyi befektetések szerkezete és annak változása
21
4. Az önkormányzatok üzleti kapcsolata a befektetési szolgáltatókkal 4.1. Eseti megbízások 4.2. A vagyonkezelésre vonatkozó megállapodások 4.3. Elkülönített letétkezelési tevékenység igénybevétele 4.4. A befektetési szolgáltatók díjazása
24 24 25 27 28
5. Az önkormányzatok befektetési eszközeinek hozamai 5.1. Részesedések, tőzsdén jegyzett részvények 5.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, állampapírok 5.3. Adott kölcsönök
30 30 31 31
6. Az önkormányzatok egyidejűleg fennálló pénzügyi befektetései és hitelei
32
1
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet
A befektetett pénzügyi eszközök állomány összetétele és változása 1998-tól 2001-ig az ellenőrzött önkormányzatoknál (1 oldal)
2. számú melléklet
A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állomány összetétele és változása 1998-tól 2001-ig az ellenőrzött önkormányzatoknál (1 oldal)
3. számú melléklet
A befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok hozamai eszközcsoportonként 1998-2001-ig az ellenőrzött önkormányzatoknál (1 oldal)
4. számú melléklet
A pénzügyi befektetések és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok kezeléséhez kapcsolódó díjak, jutalékok, költségek 19982001-ig az ellenőrzött önkormányzatoknál (1 oldal)
FÜGGELÉKEK 1. számú függelék
2
Az ellenőrzésbe bevont helyi önkormányzatok (1 oldal)
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Kbt. Ötv. Tpt. rt kft
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény részvénytársaság korlátolt felelősségű társaság
3
BEVEZETÉS
JELENTÉS a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok 2001. évi mérlegükben a befektetett eszközök között 586,3 milliárd Ft értékű befektetett pénzügyi eszközt, a forgóeszközök között 95,1 milliárd Ft értékű értékpapírt tartottak nyilván. Ez együttesen a helyi önkormányzatok eszközeinek 19,4%-a. A helyi önkormányzatok 2002. évben a 48/2001. (III. 27.) Korm. rendeletben előírt ingatlankataszter felülvizsgálatot elvégezték és az ott hivatkozott módszer szerint a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékelését elvégezték. A helyi önkormányzatok eszközeinek értéke ennek következtében a 2001. év végi 3505 milliárd forintról 6423 milliárdra növekedett. Ezt azonban túlnyomórészt az ingatlanok nyilvántartás szerinti értéknövekedése eredményezte, a befektetett pénzügyi eszközök értéke 2002. december 31-ig 564,7 milliárd forintra, a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapíroké pedig 84,2 milliárd forintra csökkent. A csökkenés az önkormányzatok mobilizálható eszközeit érintette. Az ellenőrzés e vagyoni körnek arra a részére vonatkozott, amely nem közvetlenül szolgálja a kötelező önkormányzati feladatok ellátását. A vizsgálat keretében a közüzemi gazdasági társasági részesedéseken kívüli befektetett pénzügyi eszközökkel és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírokkal folytatott gazdálkodást ellenőriztük. Nem ellenőriztük az önkormányzatok által alapított közüzemi feladatot ellátó gazdasági társaságokban tulajdonjogot jelentő részesedésekkel való gazdálkodást. Az ellenőrzési körbe vont egyes pénzügyi befektetésekben lévő vagyon hasznosításáról a helyi önkormányzatok tág lehetőségek között dönthetnek. A korábbi vizsgálat1 tapasztalata szerint a pénzügyi befektetés, mint gazdálkodási lehetőség a helyi önkormányzatok részére olyan feladatot jelentett, amelyhez nem rendelkeztek alapos szakmai ismeretekkel. Az önkormányzatok átmenetileg szabad pénzeszközeinek nem kellően körültekintő befektetése a vagyon jelentős részének elvesztését eredményezheti, veszélyeztetve ezzel a tervezett önkor
1
A helyi önkormányzatok nem közszolgáltatási célú társasági befektetésekkel, valamint értékpapírokkal történő gazdálkodásának ellenőrzése (1998.)
5
BEVEZETÉS
mányzati fejlesztések megvalósíthatóságát.2 A pénzügyi befektetések előzetes hozamszámításának elmulasztása, a letétkezelés szabálytalansága, a döntési folyamatok szabályozásának és az ellenőrzésnek a hiányossága egyben korrupciós kockázatot jelent.3 Ezért az e vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűségének és célszerűségének ellenőrzése a vagyon értékmegőrzése szempontjából kiemelt fontosságú. Az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (1) bekezdése alapján jogosult ellenőrizni a helyi önkormányzatok gazdálkodását. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy • a helyi önkormányzatok a tulajdonukban lévő egyes pénzügyi befektetésekkel az önkormányzati célok megvalósítását szolgáló módon gazdálkodtak-e; • a gazdálkodást szabályszerűen, felelős módon, rendeltetésszerűen és eredményesen végezték-e. Az ellenőrzött időszak: 1998. január 1. – 2002. szeptember 1. Az ellenőrzés a Fővárosi Önkormányzatra, két megyei önkormányzatra, egy fővárosi kerületi, 12 megyei jogú városi és 16 városi önkormányzatra terjedt ki (1. számú függelék). Az ellenőrzött 32 önkormányzat 2001. évben a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő befektetett pénzügyi eszközök 77%-ával, a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok 64%-ával rendelkezett. Az önkormányzatok kiválasztása rétegzett mintavétel alapján történt, így a megállapítások általánosíthatók a pénzügyi befektetésekkel rendelkező önkormányzatokra. A mintában szerepel a pénzügyi befektetések 56,3%-ával rendelkező Fővárosi Önkormányzat, három 10 és 20, tizenhét 1 és 10, hét 0,5 és 1, valamint négy 0,5 milliárd forint alatti nyilvántartási értékű pénzügyi befektetést tulajdonló helyi önkormányzat.
2
Sopron Globex ügy – az önkormányzat még hat év elteltével sem jutott hozzá a vagyonkezelésbe adott portfóliója eddig meghatározatlan veszteséggel csökkentett értékéhez. 3
Az 1998. évi vizsgálat megállapításai alapján két önkormányzat esetében tettünk büntető feljelentést értékpapír gazdálkodással kapcsolatos hanyag kezelés miatt. A Rendőrség azonban nem tekintette bűncselekménynek az önkormányzatok számára veszteséget okozó befektetési döntéseket. A nyomozás megtagadása miatt az Ügyészségnél panaszt tettünk, eredménytelenül, az Ügyészség a Rendőrséggel értett egyet.
6
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyi önkormányzatok pénzügyi befektetéseinek számviteli nyilvántartás szerinti értéke – a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok együttes értéke – az 1998. és 2001. közötti négy év alatt 13,7%-al növekedett és 2001. évben 681,3 milliárd forint volt. A részesedések számviteli nyilvántartás szerinti értéke mindössze 4,2%-kal, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományé 49,8%-kal növekedett az országosan összesített mérlegadatok szerint. A részesedések értéke 2002. évben még kisebb mértékben – már csak 1%-kal – növekedett, az értékpapíroké viszont a korábbi növekedéssel szemben 30%-kal csökkent. Az államháztartási törvény előírása szerint az önkormányzatoknak e jelentős vagyonnal is felelős módon kell gazdálkodniuk. A felelős gazdálkodást az önkormányzatoknak a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt gazdasági program alapján kell végezniük. Gazdasági programját azonban az ellenőrzött önkormányzatok 56%-a nem határozta meg, a gazdasági programot készítő önkormányzatok fele pedig nem fogalmazta meg a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos terveit. A gazdasági program készítésének elmulasztása összefügg azzal, hogy annak tartalmáról, készítésének határidejéről jogszabály nem rendelkezik és a forrásszabályozás évenkénti módosulása korlátozza a hosszabb távú tervezés megalapozottságát. Gazdasági program hiányában, illetve a gazdasági program figyelmen kívül hagyásával a gazdasági döntések a pillanatnyi szükségletek és lehetőségek hatására tervszerűtlenül történtek. Az önkormányzatok egy-egy feladat ellátására készített fejlesztési tervben, a költségvetési koncepciójukban, illetve költségvetésükben határoztak a pénzügyi befektetéseikről, ezek hozamát felhalmozási célra tervezték fordítani. Ezt azonban csak a vizsgált időszak első két évében tudták megvalósítani, 2000. és 2001. években az önkormányzatok 15%-a már a működtetés finanszírozására is igénybe vette a pénzügyi befektetésekből származó forrásait, az önkormányzatok – más vizsgálatok esetében is jelzett – vagyonfelélése folytatódott. A vagyongazdálkodás szabályait minden ellenőrzött önkormányzat rendeletben határozta meg. A rendeletek egy tizede azonban nem vonatkozott minden vagyonelemre, illetve hiányos volt a hatáskörök szabályozása. Nem pontosan határozták meg az egyes gazdasági társaságokban tulajdonosi képviseletet ellátók feladatait, a felhatalmazás tartalmát, illetve a feladat ellátásáról való beszámoltatás rendszerességét. Az önkormányzatok hiányosan gondoskodtak arról, hogy döntéseik megalapozásához kellő tájékoztatást kapjanak az érdekeltségi körükbe tartozó gazdasági társaságok működéséről.
7
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
A pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos adatok rögzítését szabályozó önkormányzati számlarendek módosítását a jogszabályi változásokat követően az előírt határidőre nem végezték el, illetve azok nem teljes körűek. A pénzügyi befektetések bekerülési értékét – néhány kivételtől eltekintve – a jogszabályi előírásoknak megfelelően határozták meg az önkormányzatok. Az értékvesztés elszámolásához – élve a jogszabály adta lehetőséggel – a jelentős összeget nagyon tág határok között határozták meg. Az ilyen érték megállapítási lehetőség – céljával ellentétesen – a mérlegben kimutatott vagyon értékadatának megbízhatóságát korlátozza. Az értékvesztés elszámolása és annak nyilvántartása az önkormányzatok 31%-a esetében szabálytalan. A forgóeszközök között nyilvántartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztéséről a költségvetési beszámolók űrlapján közölt adatok teljesen megalapozatlanok. Az önkormányzatokra a kockázatkerülő magatartás volt jellemző. Törekedtek a tőzsdei, vezető részvények vásárlására és megtartására, a nem jövedelmező, várospolitikai célokat nem szolgáló befektetéseik felszámolására. Növekedett az önkormányzatok pénzügyi befektetései között az állampapírok aránya, éven belüli befektetéseiket is jellemzően állampapírokban tartották. A biztonságos állampapír állomány mellett – lényegesen kisebb arányban – ismert, alacsony kockázatú befektetési jegyeket is vásároltak. A befektetési szolgáltatók és a befektetési eszközök kiválasztásában megjelentek és tendenciaszerűen érvényesültek észszerű, a pénzügyi befektetés biztonságát és jövedelmezőségét növelő megoldások, így a pályáztatás nem intézményesített formái, illetve a zárt körben végrehajtott ajánlatkérések. Az önkormányzatok üzleti kapcsolatai a befektetési szolgáltatókkal egy természetes piaci kiválasztási folyamatot követően megszilárdultak. Jellemzően az ismert, ún. elsődleges forgalmazóként működő, hitelintézetként vagy annak társaságaként alapított befektetési szolgáltatók alkotják azt a kört, amellyel az önkormányzatok üzletet kötnek. Az önkormányzatok kétharmada a kedvezményes kamatozású fejlesztési hitelek felvétele mellett folyamatosan fenntartotta pénzügyi befektetéseit, illetve a kedvezményes kamatozású hitelállományt piaci kamatozású hitelekkel egészítette ki. Értékpapír befektetéseiket a piaci hitelek fedezeteként, az állami támogatások szükséges saját részeként használták, működési bevételük fedezetet nyújtott az adósságszolgálat (kamat- és tőketörlesztések) teljesítésére. A pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodás ezekben az esetekben célszerűnek, az önkormányzati feladatellátással összhangban lévőnek bizonyult. A kialakult kedvező folyamatokkal együtt jelentkeztek a befektetési szolgáltatók és az önkormányzatok együttműködéséből, az üzleti kapcsolatrendszer fejlődéséből adódó problémák.
8
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
A tőkepiacról szóló törvény a befektetési szolgáltatók vagyonkezelési szerződéseivel kapcsolatban kötelező tartalmi elemek alkalmazását írta elő 2002. január 1-i hatállyal. Tekintettel arra, hogy a tizenkettő vagyonkezelési szerződéssel rendelkező önkormányzat közül tizenegy esetében a határozott idejű megállapodások az ellenőrzött időszakban nem jártak le, a törvénymódosításban foglalt kötelező tartalmi elemek figyelembe vételével a szerződések módosítása még nem történt meg. A befektetési szolgáltatók kiválasztása során az ajánlatkérésekkel kapcsolatos adminisztráció hiánya, illetve részleges kialakítása volt jellemző az ellenőrzött önkormányzatokra. Ilyen módon a felelős gazdálkodási döntések szükséges dokumentációs háttere hiányzott. Az önkormányzatok kétharmada a pénzügyi befektetési döntések előkészítését hivatalával végeztette el. Ezekben az esetekben a polgármesteri hivatal a befektetési szolgáltatókkal eseti jellegű kapcsolatot hozott létre és egyedi ügylet végrehajtására adott megbízást. Az eseti megbízások döntés előkészítési folyamatát, ezen belül az ajánlatkérések, illetve az ajánlatok értékeléséhez szükséges hozam számítások dokumentációs rendjét nem szabályozták. A megállapított szabálytalanságok mellett – az előző ellenőrzéssel szemben – hanyag kezelést és hozzá kapcsolódó károkozást nem észleltünk. A gáz-közművagyonnal összefüggően készpénzben és államkötvényben kapott vagyonjuttatást általában nem fordították a működési célú hitelek kiváltására, a működési célú hitelállomány növekedési üteme nem tört meg. Két olyan ellenőrzött önkormányzat kapott 2002. évben önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok jogcímű támogatást, amely – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – az előző évben jelentős vagyonjuttatásban részesült. Kedvezőtlen tendencia érvényesült az önkormányzatok harmadánál. A működési hiányuk áthidalására rugalmas folyószámla hitelkeretet biztosított a számlavezető bank. A folyószámla hitelkeret éves visszatörlesztése azonban elmaradt és a működési hitelállomány tartós (éven túli) fennállása, a hitelkeret folyamatos megújítása és igénybevétele, illetve kedvezőtlenebb esetben halmozódása volt megfigyelhető. A likvid hitelek folyamatos megújításának és éven túli igénybevételének kedvezőtlen tendenciája logikai kapcsolatba hozható a vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmezési problémáival. A helyi önkormányzatokról szóló törvény a likvid hiteleket kivette az önkormányzatok kötelezettségvállalási korlátjának számításából. Ezáltal a felhalmozódó, illetve éven túli folyószámlahitelek nem terhelték (szűkítették) a törvény szerinti adósságot keletkeztető kötelezettség vállalás lehetséges mértékét, az önkormányzatok ilyen típusú eladósodása nem ütközött a jogszabályi korlátba. Az ellenőrzött önkormányzatok megsértették az Ötv., a Számviteli törvény, valamint a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait. Az általánosan jelentkező hiányosságok, a nem egyértelmű követelmények miatt és figyelembe véve, hogy a jogszabályok megsértéséből adódóan vagyoni kár nem volt megállapítható, személyes felelősség felvetésére nem került sor.
9
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Az ellenőrzött önkormányzatoknak a törvényes rend helyreállítása céljából javasoltuk, hogy • készítsék el az Ötv. 91. § (1) bekezdésében előírt gazdasági programjukat; • végezzék el számlarendjük aktualizálását; • a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értékét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 49. §-ában foglaltaknak megfelelően állapítsák meg; • a részesedéseket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 27. és 30. §-ai, továbbá a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 19. és 21. §-aiban előírtak szerint minősítsék; • számviteli politikájukban határozzák meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdés h) pontjának előírása szerint, hogy a befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke különbözeténél mit kell figyelembe venni jelentős összegként; • gondoskodjanak a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. § (8) bekezdésének előírása alapján a könyvviteli mérlegben kimutatott részesedések tulajdoni hányad szerinti bemutatásáról a kiegészítő melléklet szöveges értékelésében; • az értékvesztés elszámolását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 54. §-a és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. §-a követelményeinek megfelelően végezzék el. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a belügyminiszternek 1.
kezdeményezze a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdésében előírt gazdasági program tartalmi követelményeinek és elkészítési határidejének jogszabályi meghatározását;
2.
Kezdeményezze a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § (7) bekezdésének módosítását, amely alapján a folyamatosan megújított (éven belül visszafizetett és újra felvett) hitelek ne tartozzanak a hivatkozott bekezdésben meghatározott likvid hitelek körébe, ezáltal a 88. § (2) és (3) bekezdésében foglalt korlátozás (hitelfelvételi korlát) vonatkozzon a folyamatosan megújított hitelállományokra is; a pénzügyminiszternek kezdeményezze a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítását az értékvesztés elszámolás szempontjából jelentős összeg meghatározási elvének előírásával.
10
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.
A
PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEKKEL VALÓ GAZDÁLKODÁS TERVEZÉSE,
SZABÁLYOZÁSA
1.1.
A gazdálkodás tervezése A vizsgálatban részt vevő 32 önkormányzat közül mindössze 14 tett eleget az Ötv. 91. § (1) bekezdésben rögzített előírásnak, amely szerint „az önkormányzat meghatározza gazdasági programját…” Ez azt jelenti, hogy a vizsgált önkormányzatok 56%-a – megsértette az Ötv. hivatkozott előírását – nem készítette el a gazdasági programját. Két önkormányzat annak ellenére tette ezt, hogy – a törvényi előírás szellemében – ezt a kötelezettséget maga is rögzítette belső szabályzataiban. Tiszaújváros Város Önkormányzata a vagyonrendeletben rögzítette a gazdasági program készítésének kötelezettségét. Keszthely Város Önkormányzata 2001 januárjában írta elő annak elkészítését és elfogadását, de a helyszíni vizsgálat lezárásáig arra nem került sor.
A gazdasági programot készítő önkormányzatok sem határozták meg a feladatok ellátásához felhasználható forrásokat. Nem tervezték az átmenetileg szabaddá váló pénzeszközök befektetését. Mindössze 7 önkormányzat gazdasági programjában szerepelt a pénzügyi befektetések hozamával, vagy további befektetéssel kapcsolatos elképzelés. A gazdasági programot nem készítő önkormányzatok közül hat a feladatok teljesítésére vonatkozó részprogramban, vagy más néven elfogadott dokumentumban összefoglalta a több évre szóló elképzelések egy-egy részterületét. A Fővárosi Önkormányzat több feladat ellátására készített különkülön fejlesztési tervet és ezekben a dokumentumokban foglalta össze a hosszabb távra szóló elképzeléseit. Ezek a programok minden esetben felmérték a feladatok forrásigényét és ezen belül a pénzügyi befektetések felhasználásának lehetőségeit. Gyula Város Önkormányzata és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata városfejlesztési koncepciót készített és fogadott el, de azokban a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos elképzelések nem kerültek rögzítésre. Baja Város Önkormányzata hasonlóképpen kihagyta ágazati programjaiból a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos terveit. Gyöngyös Város Önkormányzata felhalmozási programot készített és fogadott el, ez tartalmazott olyan elemeket, amelyek egy gazdasági program részét alkothatnák, de a pénzügyi befektetésekről nem esik szó a programban.
11
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2000-ben elfogadott középtávú fejlesztési tervben nem rögzítette pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos elképzeléseket. Debrecen és Zalaegerszeg Megyei Jogú városok önkormányzatai vagyongazdálkodási koncepciót készítettek, amelyben a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos terveket is rögzítették.
Öt önkormányzat (Csongrád Megyei Önkormányzat, Győr, Mosonmagyaróvár, Pápa és Siófok városok) tervei között konkrétan megfogalmazta, hogy megfelelő piaci ár elérése esetén értékesíti azokat a részesedéseit, amelyek érdemi befolyást nem biztosítanak az alacsony tulajdoni hányad miatt. E céloknak megfelelően változott a részesedések összetétele a vizsgált időszakban ezen önkormányzatoknál. Hasonló változást a vizsgálat azoknál az önkormányzatoknál is megállapított, amelyek ezt programszerűen nem fogalmazták meg, vagy gazdasági programjukban nem rögzítették. A kis tulajdoni hányadot képviselő részesedések hasznosításának módjáról a hozamokat ismerve lehet megalapozottan dönteni. Az ellenőrzött önkormányzatok közül azonban csak 15-nél (46,9%) rögzítették az értékpapírok hozamát a befektetések egyedi nyilvántartó lapjain. Azok az önkormányzatok, amelyek nem készítettek gazdasági programot és más formában megfogalmazott hosszú távú programokkal sem rendelkeztek, eseti jellegű döntéseket hoztak a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatban. Az ilyen esetekben külső megkeresés alapján született döntés. Az önkormányzatok az ajánlatok megvitatása után egyedi határozatokban rögzítették a befektetéssel kapcsolatos döntést. Ezek a határozatok csak néhány kivételes esetben (Várpalota, Pécs) rögzítették, hogy az értékesítésből származó bevételt milyen célokra kívánja fordítani az önkormányzat. A többi – egyedi döntéseket hozó – önkormányzat nem tartotta fontosnak a határozatban rögzíteni, hogy a gazdasági eseményből származó forrást milyen célra kívánják fordítani. Mindebből az következik, hogy az ellenőrzött önkormányzatok kevesebb mint fele határozta meg több évre előre, hogy milyen szerepet szánnak a pénzügyi befektetéseknek az önkormányzati gazdálkodáson belül. Az éves költségvetési koncepciókat a vizsgált önkormányzatok teljes körűen elkészítették, azokat csak a pénzügyi befektetésekkel összefüggésben vizsgáltuk és megállapításaink is csak azokra vonatkoznak. A befektetésekkel való felelős gazdálkodás részbeni hiányát jelzi, hogy az éves költségvetési koncepcióban sem fogalmazott meg a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos elképzeléseket 7 önkormányzat (a vizsgálattal érintettek 21,9%-a). Négy önkormányzat csak általánosságban említette pénzügyi befektetéseit a koncepcióban, de konkrét elképzelést nem rögzített velük kapcsolatosan.
12
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Kilenc önkormányzatnál a koncepcióban a gazdasági programmal összhangban fogalmazták meg a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos előírásokat. Ez a vizsgált önkormányzatok számához viszonyítva mindössze 28,1%. Az önkormányzati vagyon szerves részét képezik a pénzügyi befektetések, ezért az önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás megköveteli, hogy a hosszú távú elképzeléseket rögzítsék, majd az éves tervezés során ismételten áttekintsék azokat. Az előbbi adatok szerint ennek a követelményeknek csak részben tettek eleget a vizsgált önkormányzatok. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata megfelelően elkészített gazdasági programja tartalmazta a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos elképzeléseket is, de az éves tervezések során azokat figyelmen kívül hagyták.
Az osztalékból származó bevétel tervezése sem volt megalapozott. A tervezési hiba ismétlődően is előfordult. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által elfogadott költségvetésekben 2001-ig jelentősen alultervezték az osztalékból származó bevételeket. A koncepcióban foglaltaknak átlagosan a tízszeresét számolták el teljesített bevételként. Az eltérés 2000. évben 734 millió forint volt.
A vizsgált önkormányzatoknak mindössze 21,8%-a (hét önkormányzat) határozta meg gazdasági programjában, hogy felhalmozási célra, vagy működési célú kiadásokra kívánja fordítani a pénzügyi befektetésekből származó bevételét. Az éves tervezés során már nagyobb szerepet kaptak a pénzügyi befektetések, így az ellenőrzött 32 önkormányzat közül 21 (65,6%) számolt az elérhető hozamokkal, illetve a finanszírozásban betöltött szerepükkel. A felhasználási elképzeléseket azonban még a koncepciókban sem rögzítették néhány önkormányzatnál (Debrecen, Eger, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Mátészalka, Nyíregyháza). A költségvetésekben már 22 önkormányzat számolt a pénzügyi befektetéseiből származó hozamokkal. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata tervezi azoknak a közszolgáltatást végző gazdasági társaságok részesedéseinek értékesítését, amelyekbe korábban törvénysértő módon apportálták az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közüzemi eszközeiket. A közüzemi gazdasági társaságok részesedései ugyan nem tartoznak ennek az ellenőrzésnek a tárgykörébe, de mivel e gazdasági társaságok tulajdonába a közművek törvénysértő módon kerültek és az önkormányzati törzsvagyon e gazdasági társaságok részesedései értékesítése révén visszavonhatatlanul önkormányzati körön kívülre kerül, a jogszabálysértésre ismételten fel kívánjuk hívni a figyelmet. A helyi önkormányzatok közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságbeli részesedésének eladása gyakorlatilag lehetetlenné teszi a törvényes rend helyreállítását. Az értékpapírok eladása után nem lesz lehetőség arra, hogy az Ötv. és az Alkotmánybíróság határozatai szellemében, a törzsvagyonhoz tartozó közművek kivonásra kerüljenek a gazdasági társaságokból.
13
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
1.2.
A vagyongazdálkodási elképzelések megvalósítása Az önkormányzatok csak általánosan fogalmazták meg a pénzügyi befektetések hozamából származó források felhasználásának fő irányait. A jelentős befektetési összeggel rendelkezők (1 milliárd forintot meghaladó) azt rögzítették, hogy a befektetésekből származó hozamokat a vagyon gyarapítására, felhalmozásra kell fordítani. A gyakorlati végrehajtás tapasztalatai szerint ezt a jelentős forrásokkal rendelkező önkormányzatoknak sikerült megvalósítani (Főváros, XIII. kerület, Győr, Székesfehérvár, Csongrád megye). Hasonló törekvést fogalmazott meg több város önkormányzata is, de anyagi helyzetük, illetve intézményeik működési költségigénye miatt nem tudták elérni a kitűzött célt. Pécsett a felhalmozási célú bevételekből átlagosan 5%-ot működésre fordítottak. Baján a vizsgált években a működési célú kiadások folyamatosan meghaladták a működési bevételeket, de mivel a pénzügyi befektetések felhasználását nem tervezték feladatra, így nem állapítható meg, hogy a pénzügyi befektetések hozamát, vagy más felhalmozási bevételt költöttek a működés finanszírozására. Kecskeméten – 2001-ben – a felhalmozási célú bevételekből közel 500 millió forintot fordítottak működésre. 2002-től Gyöngyösön és Szolnokon is a működést finanszírozták a pénzügyi befektetésekből származó bevételek. Az utóbbi két évben Százhalombatta Város Önkormányzata sem tudta teljesíteni a vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályozását, amely szerint működésre csak működési célú bevételeket fordítanak.
Hat önkormányzat (Debrecen, Hajdúszoboszló, Keszthely, Mátészalka, Nyírbátor, Nyíregyháza) bevételei között olyan alacsony a pénzügyi befektetésekből származó hozam, hogy emiatt nem tartották indokoltnak rögzíteni, hogy felhalmozási, vagy működési célra kívánják fordítani. Az elképzelések végrehajtását így nem vizsgálhatta az ellenőrzés. A vizsgált önkormányzatokra jellemző, hogy a pénzügyi befektetések értékesítése nem tervszerűen, hanem egy-egy feladat finanszírozásával összefüggésben valósult meg, ami szoros összefüggésben van azzal, hogy az önkormányzatok beruházásai sem tervszerűen valósulnak meg, hanem még mindig a központi költségvetési források elérhetőségétől függően. Tizennyolc önkormányzat tulajdonában volt nehezen értékesíthető, osztalékot nem fizető, várospolitikai/stratégiai célokat sem szolgáló részesedés, amelyek értékesítésére az ellenőrzött önkormányzatok közül tizenhét tett kísérletet. A XIII. Kerületi Önkormányzat az osztalékbevételt nem biztosító részesedések hasznosítására intézkedéseket hozott az ellenőrzött időszakban. A nem jövedelmező cégeket eladták, illetve felszámolással rendezték helyzetüket. Jelentős erőfeszítéseket tett a részesedés állomány racionalizálására Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Mindkét településen az önkormányzati testület határozott a gazdasági társaságok átvilágításáról. A feladattal megbízott szakcégek álláspontja alapján a testületek határozatban rendelkeztek az értékesítési szándékról, melyek az ellenőrzés időpontjáig részlegesen realizálódtak.
14
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a részesedések értékesítésére versenyfelhívást adott ki, amelyben limitárakat határozott meg. Az értékesítést megelőzően árajánlatokat kértek a befektetőktől. Az értékesítési folyamat szervezettsége következtében kedvező áron tudták az adásvételi ügyleteket lebonyolítani.
1.3.
A vagyongazdálkodás szabályozása A felelős önkormányzati vagyongazdálkodás sokrétű feladat, eredményes megoldása igényli a kapcsolatos felelősség és hatáskör egyértelmű rögzítését. A vizsgált önkormányzatok ennek úgy tettek eleget (100%-ban), hogy erre vonatkozóan valamennyien önálló rendeletet alkottak. A vagyongazdálkodási rendeletek ellenőrzése e témavizsgálat során csak a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos szabályok rögzítésének felülvizsgálatára terjedt ki. A felülvizsgált vagyongazdálkodási rendeletek közül 23-ban (71,9%) szabályozták a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos eljárási rendet is. Három önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete nem nevesítette a vagyonelemek között a pénzügyi befektetéseket, csupán általánosságban határozta meg a vagyonnal kapcsolatos, értékhatárhoz kötött döntési szinteket. Ezek a rendeletek vagyontípusonként nem tettek különbséget a tulajdonosi jogok átruházása során. A vagyongazdálkodási rendeletek azonban számos hiányosságot tartalmaztak: • két önkormányzatnál (Mohács, Várpalota) lehetőséget adtak az Ötv. 9. § (4) bekezdésében foglalt előírások megsértésére, mert megengedték önkormányzati vállalat létrehozását, amire a törvény előírása szerint 1993. december 31-e után – jogszerű keretek között – nincs lehetőség. Az önkormányzatok azonban nem éltek a szabálytalan felhatalmazással; • előfordult, hogy az önkormányzat SZMSZ-e és a vagyongazdálkodási rendelete egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmazott. Mohács Város Önkormányzata a vagyongazdálkodási rendeletében értékhatártól függetlenül úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület kizárólagos döntési jogot gyakorol az ingatlan, a vagyoni értékű jogok és befektetett pénzügyi eszközök közül a részesedések, mint vagyonelemek vonatkozásában. Az SZMSZ 2. sz. mellékletének IV. fejezete viszont azt tartalmazza, hogy a polgármester átruházott hatáskörben értékhatárra tekintet nélkül dönt az önkormányzati tulajdonú értékpapírok értékesítéséről, hasznosításáról, a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság felé való azonnali beszámolási kötelezettséggel. A részesedésekre – a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra – a két rendelkezés másnak biztosítja a tulajdonosi jogok gyakorlását.
A vagyongazdálkodási rendeletek több önkormányzat esetében lehetővé tették, hogy a vagyont önálló vagyonkezelők hasznosítsák. Három önkormányzat (Dunaújváros, Főváros, Mohács) önálló vagyonkezelő szervezetet (rt-t, illetve kft-t) hozott létre. A Fővárosi Önkormányzat saját vagyonkezelő részvénytársaságával részletes szerződésben rögzítette a felelősségi és döntési jogköröket. A vagyon értékesítésére az önkormányzat közgyűlésének, vagy tulajdonosi bizottságának döntése szerint
15
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
kerülhetett sor. A portfólió feljavítását ugyancsak önkormányzati döntés alapján lehetett végrehajtani.
1.4.
A tulajdonosi képviselet gyakorlása Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szerves részét képezi a részben vagy egészben tulajdonukban lévő gazdasági társaság vezetésének és működésének ellenőrzése. Ehhez az önkormányzat megfelelő képviselete a gazdasági társaság vezetésében és ellenőrző szervezetében elengedhetetlen. A vizsgálat ezért kiterjedt arra, hogy az önkormányzatok az érdekeltségi körükbe tartozó társaságoknál szabályozták-e az önkormányzat megfelelő képviseletét, valamint azt, hogy a gyakorlatban milyen módon valósult meg a képviselet. A képviselet biztosításának módját az önkormányzatok 65,6%-a rögzítette valamilyen formában. Azt azonban, hogy a megbízottnak hogyan kell képviselnie az önkormányzatot, szükséges-e előzetes állásfoglalást kérnie ahhoz, hogy melyik előterjesztést támogathatja vagy ellenezheti, mindössze 10 önkormányzatnál írták elő. A 32-ből kilenc önkormányzatnál (28,1%) írták elő, hogy a képviseletet ellátó személy köteles tájékoztatást adni a képviselő-testület vagy az illetékes bizottság részére a meghozott döntésekről, a vállalkozás működésének tapasztalatairól. A képviselet ellátásának értékelése már mindössze 3 önkormányzatnál (9,4%) vált gyakorlattá. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol a polgármester vett részt a társaságok vezető testületeinek ülésén, ott a két képviselő-testületi ülés közötti tevékenységről készült tájékoztatásnak részét képezte a társasági ülésen történt eseményekről szóló beszámoló is. Az önkormányzatok nem szabályozták, hogy a képviseletet ellátó személyek a társaságoknál átvett dokumentumokat milyen módon adják át az önkormányzatnak, illetve a részesedések nyilvántartásával foglalkozó önkormányzati szervezeti egységnek. Az információ átadás szabályozatlansága miatt nem biztosított, hogy a részesedések nyilvántartását és év végi értékelését végző dolgozók rendelkezzenek a feladatok ellátásához szükséges dokumentumokkal.
2.
A
2.1.
Számlarend
PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEK SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁSA
Két helyi önkormányzat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2001. január 1-i hatálybalépését követően a törvény 161. § (5) bekezdésében előírt határidőig nem módosította a számlarendjét (Szeged megyei jogú város és Várpalota város), illetve a módosított számlarendek 35%-a nem felel meg a törvény 161. § (2) bekezdés és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 49. §-a előírásainak. Az ellenőrzött önkormányzatok 15,6%-ának számlarendje értékpapírokkal kapcsolatos analitikus nyilvántartásra vonatkozóan nem
16
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
tartalmaz előírást (Somogy Megyei Önkormányzat, Nyíregyháza és Pécs megyei jogú városok, Keszthely és Várpalota városok). Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata számlarendjéből hiányoznak az egyedi értékeléshez szükséges adatok, valamint a hozamok rögzítésének előírásai. Somogy Megyei Önkormányzat számlarendje hiányosan teszi lehetővé az értékpapírok csoportos nyilvántartását, nem biztosítja az egyedi értékeléshez szükséges adatok rögzítését. Az értékpapírok év végi értékeléséhez szükséges adatok bekérését, az információ útját és az analitikában történő rögzítését 7 ellenőrzött önkormányzat (22,6%) nem szabályozta. Az értékpapírok hozamnyilvántartását hiányosan szabályozták, a társaságok döntéshozó testületei által már elfogadott, de átutalásra még nem került osztalék rögzítését nem írták elő. Ennek hiányában a várható osztalékbevétellel nem számolhattak az önkormányzatok képviselő-testületei. Az analitikus nyilvántartás vezetéséért felelős kijelölését 11 önkormányzat (34%) szabályzata nem tartalmazta. Az éves beszámoló elkészítését megelőző értékelés határidejét és felelősét 9 önkormányzat (29%) nem rögzítette szabályzataiban. Az adott kölcsönökről vezetett analitikus nyilvántartások 18,8%-ának előírásai csak részben feleltek meg a számviteli jogszabályok előírásainak. Az önkormányzatok szabályzatai szerint a részletes analitikus nyilvántartást a kölcsönt folyósító hitelintézet vezeti. Ez a gyakorlat sérti a számviteli törvényben rögzített egyedi értékelés elvét, mivel nem biztosítja az annak elvégzéséhez szükséges információkat: • a kölcsönök esetében az önkormányzatoknál a folyósításról hozott határozatot, a kölcsönadós azonosításához szükséges adatokat, a tartozás elismerését rögzítő okmányokat, a lejáratot, a kamat mértékét, a kamat és a törlesztő részlet fizetésének határidejét, annak betartását. Ezen adatok nélkül a követelés mérleg szerinti értéke nem határozható meg; • hosszú lejáratú követelés esetében a következő évben esedékes törlesztő részlet összegét ahhoz, hogy a mérlegben átsorolható legyen a rövid lejáratú követelések közé. [249/2000. (XII.24.) Korm. rend. 26. § (3)]. Az analitikus nyilvántartásokra vonatkozó hiányos előírásokat sem teljeskörűen tartották be. A hozamok rögzítését 24 önkormányzat (75%) írta elő, de csak 15 (46,9%) teljesítette. Az elszámolt értékvesztések analitikus nyilvántartásban történő rögzítése 8 önkormányzatnál (25%) elmaradt.
2.2.
A bekerülési érték meghatározása A helyi önkormányzatok a gazdasági társaságokban lévő részesedések értékét a nyilvántartásba vételkor a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően határozták meg. A követelések ellenében átvett értékpapírokat – helyesen – a kiváltott követeléssel egyező értéken vették nyilvántartásba az önkormányzatok.
17
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Hagyatékként 1 önkormányzat (Orosháza) jutott pénzügyi befektetéshez. Az így kapott OTP törzsrészvényeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően piaci értéken vették nyilvántartásba. Fellelt értékpapír állományba vételére két önkormányzatnál (Pápa, Várpalota) került sor. A pápai önkormányzatnál két esetben is ugyanannak a társaságnak az értékpapírjait vételezték be. Az illetékes vagyonátadó bizottság által átadott tanácsi vállalatot részvénytársasággá alakították, de annak részvényei nem kerültek be az önkormányzat nyilvántartásába. Az 1998. évben fellelt részesedéseket piaci értéken vették állományba az elkészített jegyzőkönyv alapján. Ugyanabban az évben az állományba vétellel megegyező árfolyamon értékesítette is az önkormányzat a fellelt értékpapírokat. 2000. évben azonban ismét ennek, az időközben kft-vé alakult társaságnak az értékpapírjait lelték fel. A bekerülési értéket a felvett jegyzőkönyv szerint ekkor is a piaci érték szerint állapították meg 1355 ezer forintban. Ennek ellenére ennek az értékpapírnak a 2000. évben történt értékesítése 2156 ezer forint bevételt eredményezett. Az, hogy ugyanannak a társaságnak tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírjait két alkalommal is fellelt értékpapírként vették nyilvántartásba azt igazolja, hogy az önkormányzat nem járt el kellő gondossággal az értékpapírok nyilvántartása során. Várpalota Város Önkormányzata a fellelt értékpapír állományba vételekor nem a számviteli törvény előírásai szerint járt el, hanem a részvény névértékét tekintette bekerülési értéknek. Az egyéb, tartósan adott kölcsönök állományba vétele egy önkormányzat (Szolnok) kivételével megfelelt a jogszabályok előírásainak. A kifogásolt önkormányzati gyakorlat esetében az önkormányzati lakások megvásárlásához nyújtott kölcsönök állományát egy kft kezelésébe adták, a kft-vel szembeni követelést pedig rövid lejáratú követelésként szerepeltették a nyilvántartásban, valamint az önkormányzat mérlegében. A többi önkormányzat esetében a szerződésben szereplő összeggel történt meg az állományba vétel. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat – köztük a gázközműért kapott államkötvényeket – több önkormányzat szabálytalanul – a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdés előírását figyelmen kívül hagyva –vette nyilvántartásba: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a felhalmozott kamattal növelt értéken, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pedig névértéken, annak ellenére, hogy 99%-os árfolyamon kapta meg azokat. Százhalombatta Város Önkormányzata minden értékpapírt kamattal növelt értéken vett nyilvántartásba. A jogszabályi előírás szerint a bekerülési érték nem tartalmazhatja a vételárban megfizetett vagy kibocsátási okiratban meghatározott kamat összegét.
2.3.
Az értékpapírok számviteli besorolása Az értékpapírokat – a velük kapcsolatos hasznosítási szándék szerint – a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között mutathatják ki az önkormányzatok, amit szabályzataikban rögzítenek.
18
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A vizsgált önkormányzatok 84,4%-a (27 önkormányzati hivatal) készítette el a hatályos jogszabályoknak megfelelő belső szabályozást. A pénzügyi eszközök besorolásáról nem rendelkezett négy önkormányzat (Siófok, Szeged, Várpalota és Zalaegerszeg). A szabályozást elkészítő önkormányzatok rögzítették, hogy mely pénzügyi eszközöket kell befektetett pénzügyi eszközként és melyeket forgatási célú értékpapírként nyilvántartani és kimutatni. A befektetésekkel kapcsolatos önkormányzati célok megváltozása, vagy az értékpapír következő évi lejárata esetén mindössze öt önkormányzatnál kötelező elvégezni szabályzatuk szerint az átsorolást, hét önkormányzat szabályozása csak lehetőségként rögzíti a forgatási célú értékpapírok közé történő átsorolást, annak ellenére, hogy az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 19. és 21. §-ai a besorolásra kötelező előírást tartalmaznak. Az átsorolással kapcsolatos feladatokat, a döntéshozó megnevezését és a számviteli nyilvántartás módosításához szükséges információs rendet 14 önkormányzat (43,8%) szabályozta. A következő évi értékesítési szándék – mérlegben is megjeleníthető módon – jellemzően a költségvetési koncepcióban, a költségvetésben és a mérleg elkészítése előtt meghozott egyedi határozatban fogalmazódhat meg. A költségvetési koncepciókban hat, a költségvetésekben két önkormányzat rögzítette, hogy egyes értékpapírjait értékesíteni szeretné. Átsorolás azonban csak négy önkormányzatnál (Baja, Hajdúszoboszló, Keszthely, Somogy Megye) történt meg. Közülük Somogy Megye Önkormányzata nem alkalmazott egységes gyakorlatot az átsorolásoknál.
2.4.
A befektetési szolgáltatók adatszolgáltatása A vizsgált önkormányzatok közül 11 (34,5%) kötött szerződést befektetési szolgáltatóval. A megkötött szerződések tartalmazták az adatszolgáltatásra vonatkozó megállapodást. Egy esetben (Mátészalka) fordult elő, hogy a befektetési szolgáltató nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének. Négy önkormányzatnál úgy kaptak rendszeresen információt a szolgáltatótól, hogy az a szerződésben nem volt rögzítve. Befektetési szolgáltató bevonásával közvetített értékpapír műveletről az önkormányzat munkatársai kevesebb közvetlen információval rendelkeznek. Ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a bizonylatok útját megfelelően szabályozzák, az egyes munkaköri leírások pontosan rögzítsék a feladatokat, a belső ellenőrzés során megfelelő súlyt kapjanak a pénzügyi befektetések. A rendelkezésre bocsátott információk alapján azonban csak hét önkormányzat (információval ellátottak fele) vezette analitikus nyilvántartásait a számviteli jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően. A többi esetben egyáltalán nem, vagy nem megfelelően használták az adatokat. Százhalombatta Város Önkormányzata a befektetéseket kamattal növelt értéken vette nyilvántartásba, értékesítés esetén viszont csak a befektetés tőke részét ve
19
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
zette ki, így jelentős nagyságú (több mint 2 milliárd Ft) különbözet keletkezett a vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál nyilvántartott befektetések értéke között.
2.5.
Az értékvesztés elszámolása Az értékvesztés elszámolási kötelezettségét 24 önkormányzat teljesítette (75%), egy önkormányzat azt szabálytalanul végezte, hét pedig ezt elmulasztva megsértette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 54. § előírásait. Az értékvesztés szempontjából jelentős összeg meghatározását – amit a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 8. § (5) bekezdése ír elő – az önkormányzatok nagyon tág határok között állapították meg. Százhalombatta és Pápa városok önkormányzatánál már az ezer forintot elérő értékvesztést is el kell számolni. Hajdúszoboszlón az 50 ezer, Egerben a 80 ezer, Baján az 500 ezer Ft-ot tekintik jelentős összegnek. Budapest XIII. Kerület Önkormányzata úgy rendelkezett, hogy akkor jelentős az értékvesztés, „ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között 15%-ot meghaladó mértékű az eltérés”. A megfogalmazásból nem egyértelmű, hogy melyik értéket kell viszonyítási alapnak tekinteni. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál csak 50%-os eltérés esetén kell az értékvesztést elszámolni. Mátészalka és Siófok városokban a mérleg főösszeghez viszonyítva határozták meg a lényeges eltérést. A Fővárosi Önkormányzat a könyv szerinti érték 2%-ában illetve 500 millió forintban határozta meg az értékvesztés szempontjából jelentős összeget. Az értékvesztés szempontjából jelentős összeg szélsőséges meghatározása célszerűtlen, mert nem veszi figyelembe a lényegesség követelményét. Mohács és Orosháza városok önkormányzata szabálytalanul számolt el értékvesztést, mert helyi szabályozással nem rendelkeztek. Helyi szabályozás hiányában nem határozható meg az értékvesztés elszámolásának indokoltsága. A helyi szabályozás megléte ellenére nem számolt el értékvesztést Szeged Megyei Jogú Város, Mosonmagyaróvár és Várpalota Város önkormányzata. A Fővárosi Önkormányzat költségvetési beszámolója sem 2000. sem 2001. évben nem tartalmaz elszámolt értékvesztést, az értékvesztés elszámolását ugyanis szabálytalanul végezték el és a számviteli nyilvántartásuk annak részletes adatait nem tartalmazza. Az értékvesztés elszámolására a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelője tett javaslatot és azt a Fővárosi Önkormányzat állományváltozásként számolta el. A javaslat 2001. év előtt elszámolt értékvesztés visszaírást is tartalmazott 2001. évben, noha a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 53. §-a szerint elszámolt értékvesztést csökkentő visszaírást csak a 2001. január 1. után elszámolt értékvesztésekre szabad alkalmazni. A tőzsdén nem jegyzett értékpapírok esetében több önkormányzatnál (Gyöngyös, Mosonmagyaróvár, Pápa, Szolnok) nem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 54. § (2) bekezdés c) pontja szerint határozták meg a befektetés piaci értékét. Figyelmen kívül hagyták a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát, csak a gazdasági társaság saját tőkéje és jegyzett tőkéje arányát vizsgálták.
20
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Az ismertetett szabálytalanságok mellett az ellenőrzött önkormányzatok költségvetési beszámolói 606 336 ezer forint elszámolt értékvesztést tartalmaznak 2001. évre vonatkozóan. (A korábbi években a költségvetési beszámolóban ilyen adatot nem kellett rögzíteni.) Az elszámolt értékvesztés 87%-a a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott egyéb tartós részesedések értékét csökkentette. Az értékvesztés aránya 0,13% volt ennél az eszközcsoportnál. Az elszámolt értékvesztés további 12,5%-a a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat érintette, az értékvesztés aránya ott 0,22% volt. A forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok esetében az ellenőrzött önkormányzatok az összes önkormányzat által elszámolt értékvesztésből csak 3796 ezer forinttal részesedtek, pedig az ilyen értékpapírok 65,7%-val rendelkeztek 2001. évben. Az ellenőrzött önkormányzatok esetében a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok 49,7%-a államkötvény, 37,8%-a diszkont kincstárjegy volt, ez indokolja a kis összegű értékvesztést. Az önkormányzati költségvetési beszámolók 57. sz. űrlapjának összesített adatai szerint a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok esetében az összes elszámolt értékvesztés azonban 1 561 652 ezer forint volt. Az 50 000 ezer forintot meghaladó értékvesztést elszámoló önkormányzatoktól bekért tájékoztatás szerint mindegyik esetben téves az űrlapon szereplő adat. Balatonalmádi és Tiszavasvári városok, valamint Herceghalom, Jánossomorja és Oszlár község önkormányzata a tulajdonukban lévő forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 2001. évi nyitóállományát, Maglód Nagyközség önkormányzata az értékpapírok 2001. évi állományváltozásának értékét, a Főváros III. kerület önkormányzata az egyéb részesedések értékvesztését tüntette fel ott, összesen 1 162 336 ezer forint értékben.
3.
A
PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEK SZERKEZETE ÉS ANNAK VÁLTOZÁSA
Az összes helyi önkormányzat pénzügyi befektetéseinek értéke – a befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok együttes értéke – a következőképpen változott: Pénzügyi befektetések millió forint
Változás az előző évhez viszonyítva %
1998. XII.31.
599 107
– 2,2
1999. XII.31.
628 005
4,8
2000. XII.31.
646 973
3,0
2001. XII.31.
681 338
5,3
2002. XII. 31.
648 895
– 4,8
21
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A pénzügyi befektetések összetételének és megoszlási arányának változása: 1998. XII. 31. millió Ft
%
2002. XII. 31. millió Ft
%
2002/1998 %
Befektetett pénzügyi eszközök
526 806
87,9
564 662
87,0
107,2
Ebből: Egyéb tartós részesedések
464 787
77,6
486 183
74,9
104,6
Tartós értékpapírok
29 411
4,9
26 575
4,1
90,4
Egyéb tartósan adott kölcsön
32 336
5,4
51 005
7,9
157,7
Hosszú lejáratú bankbetétek
272
0,0
860
0,1
316,2
72 301
12,1
84 233
13,0
116,5
599 107
100
648 895
100
108,3
Forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok Összes pénzügyi befektetés
Az ellenőrzésre kiválasztott 32 helyi önkormányzat 2001. évben az összes pénzügyi befektetés 75,2%-val rendelkezett, 512 466 millió forint értékben. A Fővárosi Önkormányzat 383 504 millió forint nyilvántartási értékű pénzügyi befektetése az összesennek az 56,3%-át, az ellenőrzöttnek pedig a 74,8%-át jelenti. A Fővárosi Önkormányzat pénzügyi befektetései négy év alatt csak 7,4%kal növekedtek az összes helyi önkormányzat 13,7%-os növekedésével szemben. Ennek következtében részesedése 3,3 százalékponttal csökkent ez idő alatt. Az ellenőrzött önkormányzatok befektetett pénzügyi eszközeinek állományát és összetétel változását a vizsgált időszakban az 1. sz. melléklet mutatja be. Az ellenőrzött önkormányzatok 2001. évi pénzügyi befektetéseinek 78,9%-át, 404 527 millió forintot gazdasági társaságbeli részesedések képezték, ezek értéke négy év alatt csupán 2,7%-kal növekedett. A részesedések 4%-át képezik a tőzsdére bevezetett részvények (16 228 millió Ft). Ezek értéke 4 év alatt 20%-kal növekedett. adatok: millió Ft-ban 1998. XII.31. 1999. XII.31. 2000. XII.31. 2001. XII.31. A 32 önkormányzat tőzsdei részvényei Ebből a Fővárosi Önkormányzat állománya
22
13 522,9
14 312,7
16 301,0
16 228,0
8 201,2
9 999,6
11 553,7
11 633,2
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A Fővárosi Önkormányzat részesedése a tőzsdei részvényekből 60,6%-ról négy év alatt 71,7%-ra emelkedett úgy, hogy annak értéke 3432 millió forinttal növekedett, miközben a másik 31 önkormányzaté 726,9 millió forinttal csökkent. Ez a változás a Fővárosi Önkormányzat portfólió átalakítási célkitűzéseinek érvényesülését tükrözi. A tőzsdén jegyzett részvények nem közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságokbeli részesedések voltak. Az ellenőrzés tárgyát képező nem közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságokban tulajdonolt részesedésekről elkülönített nyilvántartást a helyi önkormányzatok nem vezetnek, így azok aránya csak a vizsgálat során – az ellenőrzött önkormányzatok adatszolgáltatása alapján – volt megbecsülhető. A Fővárosi Önkormányzat 310 787 millió forint nyilvántartási értékű egyéb tartós részesedéséből 2001. év végén 291 661 millió forint értékű (93,7%) volt közszolgáltatást – döntően közüzemi szolgáltatást – végző gazdasági társaságban. Az ellenőrzött önkormányzatok részesedések között nyilvántartott eszközeinek 9,5–10%-a volt az, ami nem közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságban volt és amivel saját döntései szerint szabadon gazdálkodhatott. A közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságbeli részesedések mennyisége az ellenőrzött időszakban sem alapítás, sem adás-vétel következtében nem változott. A helyi önkormányzatok 40,6%-a tett eleget a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. § (8) bekezdésbeli kötelezettségének, ezek a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletében az előírásoknak megfelelő csoportosításban bemutatták a 2001. december 31-én tulajdonukban lévő részesedéseket. A kimutatással rendelkező, illetve azt az ellenőrzés során felhívásunkra elkészítő 21 ellenőrzött önkormányzat adatai alapján tulajdoni hányad szerint a következőképpen oszlottak meg a részesedések:
Az önkormányzat tulajdoni hányada 100 % Részesedések nyilvántartás szerinti értéke (millió forint)
75% felett 50% felett 25% felett
Összesen 25% alatt
215 710
58 189
68 549
5 283
4 411
352 142
Megoszlási aránya %
61,3
16,5
19,5
1,5
1,2
100
Gazdasági társaságok száma
107
19
36
48
183
393
Megoszlási aránya %
27,3
4,8
9,2
12,2
46,5
100
Az adatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok szándéka ellenére még mindig jelentős számú gazdasági társaságban van olyan kis tulajdoni arányuk, ami nem biztosít részükre befolyásolási lehetőséget. E kis tulajdoni hányadot képviselő részesedéseket szabályszerűen a forgóeszközök között tarthatják nyilván az önkormányzatok annak ellenére, hogy értékesítésükre na
23
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
gyon korlátozott a lehetőségük. A belterületi föld értéke után kapott, még meglévő, osztalékbevételt nem biztosító és nem értékesíthető részesedések forgóeszközök közötti nyilvántartási lehetősége az önkormányzatok likviditási mutatóit indokolatlanul javítja. Az önkormányzatok tulajdonában lévő, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok együttes értéke a vizsgált időszakban a következőképpen alakult: adatok: millió forintban 1998. XII.31.
1999. XII.31.
2000. XII.31.
2001. XII.31.
101 712
129 457
141 178
149 258
32 ellenőrzött önkormányzat
76 108
105 500
110 227
94 794
Fővárosi Önkormányzat
51 119
80 120
81 667
70 491
Önkormányzatok összesen
Az összes önkormányzat ilyen eszközeinek értéke a vizsgált időszakban évről évre növekedett, az ellenőrzött időszak alatt 46,7%-kal. A 2001. évi növekedés azonban csak 8,1 milliárd Ft volt annak ellenére, hogy abban az évben a gázközmű vagyonnal kapcsolatosan 30,3 milliárd forint névértékű államkötvényt kaptak az önkormányzatok a közel 40 milliárd forint átutalása mellett. A befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok együttes nyilvántartási értéke azonban csak 34,4 milliárd forinttal növekedett. Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzatok még 2001. évben felhasználták az egyszeri nagy összegű vagyonjuttatás közel 50%-át. Az ellenőrzött önkormányzatok forgóeszközök között kimutatott értékpapír állományának összetételét és annak változását a 2. sz. melléklet mutatja be. A 32 ellenőrzött önkormányzatnál a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok összértéke az addigi növekedés után 2001. évben az előző évinek a 86%-ra csökkent. Ebben közrehatott, hogy az ellenőrzött önkormányzatok között szereplő Fővárosi Önkormányzat és a XIII. kerületi önkormányzat nem volt jogosult gázközmű-vagyonnal kapcsolatos vagyonjuttatásra.
4.
AZ
ÖNKORMÁNYZATOK
ÜZLETI
KAPCSOLATA
A
BEFEKTETÉSI
SZOLGÁLTATÓKKAL
4.1.
Eseti megbízások A vizsgált települések közül a Főváros és további húsz önkormányzat a pénzügyi befektetési döntések előkészítését hivatalával végeztette el. (A Főváros szerteágazó befektetési tevékenységét hivatalával és vagyonkezelő szervezetével párhuzamosan látta el.) Ezekben az esetekben a hivatal a befektetési szolgáltatókkal eseti jellegű kapcsolatot hozott létre és egyedi ügylet végrehajtására
24
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
adott megbízást. A megbízásokat állampapírokra vonatkozó tranzakciók esetében adásvételi szerződésekben, részvényekre vonatkozó értékesítések és vásárlások esetében bizományosi szerződésekben rögzítették. Az eseti megbízások döntés előkészítési folyamatát, ezen belül az ajánlatkérések, illetve az ajánlatok értékeléséhez szükséges hozamszámítások dokumentációs rendjét az ellenőrzött önkormányzatok egyike sem szabályozta. A befektetési szolgáltatók kiválasztása során az ajánlatkérésekkel kapcsolatos adminisztráció hiánya, illetve részleges kialakítása volt jellemző az ellenőrzött önkormányzatokra. Ilyen módon a felelős gazdálkodási döntések szükséges dokumentációs háttere hiányzott. A Fővárosi Önkormányzat értékpapír adásvételi ügyleteit a Főpolgármesteri Hivatalhoz tartozó szervezeti egység készítette elő. A Fővárosi Önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletének hatálya alatt végrehajtott pénzügyi befektetési tevékenység alacsony kockázatú állampapírokra, illetve mérsékelt kockázatú kötvény típusokra vonatkozott. A megnevezett értékpapír típusokra vonatkozó befektetési döntések előkészítésének részletes eljárási rendjét a Főpolgármesteri Hivatalban nem szabályozták.
Az ellenőrzött harminckét önkormányzatból a Főváros és további tizenhat település adott eseti jellegű megbízást befektetési szolgáltatónak részvények bizományos adásvételére. Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 75. §ában, 2002. január 1-től a Tpt. 121. § (4) bekezdésében foglalt előírások szerint a bizományosi szerződést a befektetési szolgáltató kizárólag a megbízó önkormányzat hozzájárulásával teljesíthette saját számlás ügyletként, más megbízásokkal összevontan, az adott megbízást megbontva. Ilyen típusú ügyletekhez az ellenőrzött önkormányzatok nem járultak hozzá.
4.2.
A vagyonkezelésre vonatkozó megállapodások A vizsgált települések közül a Főváros és további tizenegy önkormányzat a pénzügyi befektetéseit megbízási szerződéssel egyszemélyes gazdasági társaságára, vagyonkezelési szerződéssel befektetési szolgáltatókra bízta. A Fővárosi Önkormányzat országosan kiemelkedő nagyságú részvény vagyonát különálló portfoliókba rendezte, megkülönböztette az üzleti célú, hosszú távon megtartandó részvényeket, az üzleti célú értékesítendő részesedéseket, illetve elkülönített részvény csomagot tartott fenn a Dél-Budai Metróberuházás megvalósításának finanszírozására. A Fővárosi Önkormányzat befektetési tanácsadásra is kötött megbízási szerződést részvényvagyonának egy meghatározott részére vonatkozóan. A vagyonkezelési szerződések és a befektetési tanácsadásra vonatkozó szerződés megkötését pályáztatás előzte meg az érintett tizenkét önkormányzatból hat település esetében. Öt önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően, pályázat meghirdetése nélkül ajánlatokat kért be, egy önkormányzat ajánlatkérés nélkül kötött szerződést. Ez utóbbi esetben az önkormányzat kötvénykibocsátásához kapcsolódóan a közreműködő hitelintézet követelte meg a portfolió letétbe helyezését.
25
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A Fővárosi Önkormányzat részvényvagyonának egy elkülönített részét egyszemélyes önkormányzati társaságának adta át kezelésre. A részvénytársaságot az akkor hatályos 1991. évi XXIV. törvény 29. §-a alapján hozták létre. A részvényvagyont a Fővárosi Önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletében rögzített elvek szerint portfoliókba rendezték, a vagyonkezeléssel megbízott társasággal az egyes portfoliókra megbízási és vállalkozási szerződéseket kötöttek az adott portfolió célrendszerének megfelelő tartalommal. A vagyonkezelésre létrehozott társaság befektetési szolgáltatóknak adott eseti jellegű megbízásokat a szerződéses rendszer és a Fővárosi Önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletében meghatározott keretek között. Hasonló gyakorlatot követett az ellenőrzött időszakban Zalaegerszeg megyei jogú város és Mohács város önkormányzata. A vizsgált időszak végéig ez utóbbi két önkormányzat a hasonló tartalmú szerződéseket felmondta, illetve a vagyonkezeléssel megbízott önkormányzati társaságokat megszüntette. Mohács Város Önkormányzata a szerződést 1998. év folyamán szüntette meg, ezt követően a pénzügyi befektetési döntéseket a polgármesteri hivatal egyedi ajánlatok alapján, befektetési szolgáltató közreműködésével készítette elő. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a szerződést és az önkormányzati társaságot 2002. év folyamán mondta fel, illetve szüntette meg.
A Fővárosi Önkormányzat egy további, elkülönített tőzsdei portfolió értékesítésének támogatására tanácsadói keretszerződéseket kötött befektetési szolgáltatókkal. A tanácsadók kiválasztására a Főváros vagyongazdálkodási rendelete alapján, pályáztatással került sor. A pályáztatást a rendelet előírásainak megfelelően bonyolították le. A szerződések megkötését a Fővárosi Közgyűlés hagyta jóvá 1998. évben. A vagyonkezeléssel megbízott befektetési szolgáltatót pályáztatással választotta Miskolc Megyei Jogú Város, Szeged megyei jogú város, Keszthely város és Százhalombatta város önkormányzata. Zalaegerszeg megyei jogú város a vagyongazdálkodással megbízott gazdasági társasága mellett befektetési szolgáltatóval is kötött vagyonkezelési szerződést. Keszthely Város Önkormányzata a pályázat kiírása során nem határozott meg egységes szempontrendszert. Ezáltal a beérkezett ajánlatok eltérő kérdéskörökre terjedtek ki, amelyek az egységes elvek szerint történő összehasonlításukat nem tették lehetővé. A pályázat alapján kiválasztott befektetési szolgáltató portfolió kezelési szerződésében és annak módosításában az értékesített értékpapírok újra befektetési feltételeit, a befektetési eszközök arányait nem határozták meg. A vagyonkezeléssel megbízott befektetési szolgáltatótól közvetlenül kért ajánlatot Baja, Hajdúszoboszló, Mátészalka, Tiszaújváros és Somogy Megye önkormányzata. Ezekben az esetekben az önkormányzatok az ajánlatok részletes, összehasonlító értékelése során fokozott jelentőséget tulajdonítottak a befektetési szolgáltató ismertségének, referenciáinak és a korábbi időszakban egyéb megbízások alapján kialakult üzleti kapcsolatnak. Baja Város Önkormányzata esetében a szolgáltató kiválasztásának alapvető szempontja a megajánlott hozam és az állampapír alapú portfolió kialakítása volt. Figyelembe vették azonban az ajánlat kérésnél a befektetési szolgáltató ismertségét, illetve a kiválasztott befektetési szolgáltatónál a több évre visszanyúló üzleti kapcsolatot.
26
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Mátészalka Város Önkormányzata a gázközmű vagyon ellentételezéséként kapott államkötvény állomány vagyonkezelésére ajánlatokat a Települési Önkormányzatok Szövetségének közreműködésével gyűjtött. Az ajánlatok értékelését a szövetség végezte el és javaslatot tett az önkormányzat részére, amely alkalmas volt a döntés előkészítésére és meghozatalára. Somogy Megye Önkormányzata három ismert befektetési szolgáltatótól kért ajánlatot portfolió kezelésére. Az ajánlatok értékelését körültekintően végezték el, például likviditási szempontokat is értékeltek a portfolió kezelésével összefüggésben. Gyöngyös Város Önkormányzata a portfolió vagyon kezelésére annak következtében bízott meg befektetési szolgáltatót, hogy a fejlesztési célú kötvény kibocsátási programját bankgaranciával ellátó hitelintézet feltételként szabta meg az értékpapírok letétbe helyezését. A képviselő-testület 2001. év elején határozott a város fejlesztését célzó, öt éves futamidejű kötvény kibocsátásáról.
A Tpt. 125-137. § a törvény mellékleteiben felsorolt tartalmi elemek kötelező alkalmazását írta elő a megkötendő vagyonkezelési szerződésekben 2002. január 1-i hatállyal. A törvénynek a befektetési irányelvek rögzítésére, a díjazásra, a teljesítménymérés és a tájékoztatás szabályaira vonatkozó szakmai jellegű előírásai növelik a befektető önkormányzatok biztonságát. Tekintettel arra, hogy a tizenkettő vagyonkezelési szerződéssel rendelkező önkormányzat közül tizenegy esetében a határozott idejű megállapodások az ellenőrzött időszakban nem jártak le, a törvénymódosításban foglalt kötelező tartalmi elemek az ellenőrzött önkormányzatok szerződéseiben nem érvényesülhettek. Mátészalka önkormányzat esetében került sor a módosított törvény hatályba lépését követően a portfoliókezelési szerződés megkötésére, azonban a portfolió kezelő teljesítmény elszámolásaira vonatkozó szerződéses kikötések a gyakorlatban nem érvényesültek. Négy önkormányzat esetében a törvény hatályba lépése előtt megkötött szerződések részlegesen már tartalmazták a módosítások által megkövetelt tartalmi elemeket, további hat önkormányzat szerződése – az ismertetett ok miatt - nem volt megfeleltethető a módosult követelményekkel.
4.3.
Elkülönített letétkezelési tevékenység igénybevétele Az önkormányzatok önálló letétkezelési megbízást a fennálló vagyonkezelési szerződésük mellett nem adtak a befektetési szolgáltatók részére. A vizsgált harminckét önkormányzatból a tizenkét vagyonkezelési társasággal, illetve vagyonkezelési szerződéssel rendelkező település mindegyikében a vagyonkezelési tevékenység lefedte a teljes letétkezelési tevékenységet is. Az önkormányzatokkal a Tpt. 81. § (1) bekezdés c) pontja szerint kötött portfoliókezelési szerződések esetében a Tpt. 137. § (1) bekezdése az elkülönült letétkezelő alkalmazását nem tette kötelezővé. Százhalombatta Város Önkormányzata, országos összehasonlításban jelentős – a mérleg főösszegéhez viszonyítva 30%-os – nagyságrendű vagyonkezelésbe adott vegyes értékpapír portfolióval rendelkezett. Az önkormányzat vagyonkezelőit többször változtatta a vizsgált időszakban. Emiatt célszerű lett volna külön letétkezelőt megbízni az önkormányzat befektetési kockázatainak mérséklése érdekében.
27
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A vagyonkezelési szerződéssel rendelkező további tizenegy önkormányzat esetében az ellenőrzés nem tárt fel olyan okot, ami miatt célszerű és indokolt lenne a vagyonkezelési tevékenység fokozott, külső (befektetési szolgáltató által végzett) kontrolljának bevezetése. A vagyonkezelést végző befektetési szolgáltatókkal az érintett önkormányzatok rendezett, körültekintően kialakított kapcsolattal rendelkeztek, továbbá sem az állományok nagyságrendje, sem azok kockázati összetétele nem tette szükségessé külön letétkezelő alkalmazását. A Somogy Megyei Önkormányzat a 2001. évben adott vagyonkezelési megbízásban a szerződő hitelintézetet a vagyonkezelési tevékenységgel kapcsolatos összes jogügylet (pl. ügyfél számla, értékpapír számla, értékpapír nyilvántartási számla vezetése, azok feletti rendelkezés) lebonyolításával megbízta. A letéti igazolásokat is a vagyonkezelő bank adta ki. A portfolió államilag garantált értékpapírokat tartalmazott. Hasonló tartalmú szerződéses kapcsolatot alakított ki a többi érintett önkormányzat is. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 1999. évben hozott határozatában megállapította a szabad pénzeszközöknek a vagyonhasznosítási stratégia szerinti felhasználása érdekében a pénzügyi befektetések kockázati összetételének kötelező arányát. A határozatot megelőzően kizárólag államilag garantált értékpapírok vásárlására hatalmazták fel az operatív döntéseket hozó polgármestert. A határozat lehetővé tette vegyes portfolió kialakítását, amelyben maximálták a részvények és befektetési jegyek arányát. A körültekintő szabályozás és a vizsgált időszakban kialakított portfolió mérete nem tette indokolttá letétkezelő alkalmazását.
4.4.
A befektetési szolgáltatók díjazása A helyszíni ellenőrzés során gyűjtött főkönyvi, illetve analitikus adatok segítségével meghatározható volt a befektetési szolgáltatók díjazásában a közvetlenül a befektetési ügylethez kötődő jutalékok összege, illetve a közvetetten, a vagyonkezelési és letétkezelési szolgáltatásokért átalány jelleggel felszámított díjazás mértéke. A részesedések bizományosi forgalmazásához kapcsolódó, a befektetési szolgáltatók által felszámított díjak a következő módon alakultak a vizsgált harminckét önkormányzatnál: adatok: millió forintban Megnevezés
1998.
Részesedések vásárlása és eladása összesen (bruttó forgalom) Részesedések forgalmazásának összesített bizományosi díjai Forgalomarányos díj százalékban
1999.
2000.
2001.
6 944,2
10 436,8
19 321,8
5 666,0
51,4
91,1
122,0
130,2
0,7%
0,9%
0,6%
2,2%
A részesedések forgalma 2000. évben az 1998. év közel háromszorosára növekedett, 2001. évben jelentősen, az 1998. év nagyságrendjére esett vissza. A forgalom növekedésében meghatározó szerepe volt a Fővárosi Önkormányzat részvényértékesítési tevékenységének. A bizományosi díjak abszolút értéke az
28
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
ellenőrzött időszakban fokozatosan növekedett, emiatt a forgalomarányos díj mértéke 2001. évben (a forgalom jelentős visszaesése és a díj további növekedése miatt) nagyságrenddel növekedett meg. A pénzügyi befektetések vagyon- és letéti kezeléséhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltatók által felszámított közvetett, átalány jellegű díjak a következőképpen alakultak a vizsgált önkormányzatoknál: adatok: millió forintban Megnevezés
1998.
1999.
2000.
2001.
Vagyonkezelési díjak
78,5
51,7
41,5
46,0
Letétkezelési díjak
10,6
9,2
13,2
23,1
Összesen
89,1
60,9
54,7
69,1
Az átalány jellegű díjazás a befektetési szolgáltatók által kezelt, éves szinten megállapított átlagállományok segítségével lenne értékelhető. Ilyen típusú adatok a befektetési szolgáltatók – a korábbi megállapításokban részletezett hiányos adatközlései miatt nem álltak a számvevőszéki vizsgálat rendelkezésére. A vagyonkezelési díjak 2000. évig csökkenő tendenciája mellett a letétkezelési díjak növekedése figyelhető meg. Ebben több tényező hatott együttesen: a letétkezelési szolgáltatások igénybevétele (ezen belül különösen az értékpapír számla vezetése) általánossá vált, nem csak a vagyonkezelési szerződéssel rendelkező önkormányzatok részéről, hanem valamennyi, befektetési szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesítő település részéről is. Az értékpapírszámla-nyitás a dematerializált értékpapírok miatt nem megkerülhető technikai feltételt jelentett az önkormányzatok és a befektetési szolgáltatók kapcsolatában. A gázközmű vagyon ellentételezéseként kapott államkötvény juttatás a letétkezeléssel kapcsolatos díjakat megnövelte 2001. évben. Az önkormányzatok részvény befektetéseiket fokozatosan felszámolták 1999. és 2000. években, az értékesítések egy része csökkentette, illetve átalakította a vagyonkezelésbe adott állományokat. Az átalány díjak olyan „rezsi” jellegű kiadást jelentettek az önkormányzatok számára, amelyek az éven belüli értékpapír forgatás (meghatározóan állampapír eladás és vásárlás) lebonyolításához is szükségesek voltak, de nem függtek a forgalom nagyságrendjétől.
29
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
5.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK BEFEKTETÉSI ESZKÖZEINEK HOZAMAI
5.1.
Részesedések, tőzsdén jegyzett részvények A részesedés-állományok után elszámolt osztalékbevételt és a pénzügyileg nem realizált árfolyam eredményt a részesedés-állományok megbontását követően értékelte a számvevőszéki vizsgálat. A helyszíni ellenőrzés során készített tanúsítványok a vizsgált időszak mérleg-beszámolóinak egyes adatsorait az önkormányzatok főkönyvi és analitikus nyilvántartásai alapján bővebb részletezettséggel tartalmazták. A tanúsítványok összegzésével nyert adatokat a 1-4. számú mellékletek tartalmazzák. Az üzleti célúnak minősített tőzsdei részvények pénzügyi befektetési célokat szolgáltak az önkormányzatok gazdálkodásában. A nem realizált árfolyamnyereségük összehasonlítható és értékelhető volt a hivatalos tőzsdei index alapján. A Fővárosi Önkormányzat a vagyonkezelő társaságára bízott ún. üzleti megtartandó portfolió összetételét fokozatosan a vezető tőzsdei részvények arányaihoz igazította az ellenőrzött időszakban. A portfolió nem realizált árfolyamnyeresége fokozatosan a hivatalos részvényindex változásait követte. Az önkormányzatok tulajdonában lévő, üzletinek minősített tőzsdei részvényekből a Fővárosi Önkormányzat portfoliója – átalakításával párhuzamosan - egyre jelentősebb részt képviselt (1998-ban 30,4% 1999-ben 54,6%, 2000-ben 64,5%, 2001-ben 65,9%). A többi négy, jelentősebb tőzsdei részvényállománnyal rendelkező önkormányzat szintén vezető részvényekkel rendelkezett.
A tőzsdén kívüli, nem üzletinek minősített részvények és a nem üzletinek minősített további társasági formák tartalmazták az önkormányzatok saját alapítású, közfeladatok ellátására létrehozott társaságait. Ez a befektetés meghatározó nagyságrendű volt a részesedés mérlegsoron, illetve a befektetett pénzügyi eszközökön belül (76,5-80,6%). A részesedések után származó osztalékbevételek jelentős hányada ebből a körből származott. A Fővárosi Önkormányzat esetében az ún. stratégiai portfolióba sorolt társaságok közül két energiaszolgáltató gazdasági társasági részesedés után fizetett osztalékbevétel adta a Főváros teljes osztalékbevételének meghatározó részét (2000-ben 83%, 2001-ben 87%).
A részesedésekre fizetett osztalékbevételek alakulása az ellenőrzött önkormányzatoknál: adatok: millió forintban
30
Megnevezés
1998.
1999.
2000.
2001.
Osztalékbevételek
1 977,9
3 586,5
4 381,5
3 802,3
Ebből a Főváros
1 041,1
1 887,2
2 514,3
2 610,7
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
5.2.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, állampapírok A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összetételében meghatározó részt képviseltek a különféle sorozatú államkötvények (1998-ban 71%, 1999-ben 77%, 2000-ben 88%, 2001-ben 91%). A befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok kamatjövedelme a következő módon alakult az ellenőrzött önkormányzatoknál: adatok: millió forintban Megnevezés
1998.
1999.
2000.
2001.
Kamat
6 435,9
4 579,6
4 631,2
3 789,3
Ebből a Főváros
4 570,0
4 343,5
4 467,9
3 483,1
A forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok esetében a kamatjövedelmek összege magasabb volt: adatok: millió forintban Megnevezés Kamat Ebből a Főváros
1998.
1999.
2000.
2001.
10 780,7
13 152,5
13 134,8
9 954,4
7 265,9
9 490,4
10 046,6
6 800,3
A kamatjövedelmek ilyen módon való számbavétele téves következtetéseket eredményezhet. A két eszközcsoport között az önkormányzati döntésnek megfelelően ugyanis az értékpapírok – kevés kivétellel – szabadon átcsoportosíthatók.
5.3.
Adott kölcsönök Az önkormányzatok által nyújtott kölcsönök meghatározó része kamatmentes, illetve a piacinál lényegesen kedvezőbb feltételrendszerű állomány. Mindegyik önkormányzat adott köztisztviselői, közalkalmazottai és a lakossága részére kedvezményes lakáscélú kölcsönt. Hét önkormányzat rendelkezett egyéb, szociális célokat szolgáló kölcsönállománnyal is. A vizsgált harminckettőből összesen négy önkormányzat biztosított kamatmentes kölcsönt intézményei számára. Ezek likviditási kölcsönök voltak, két esetben kórházak, két esetben oktatási intézmények számára nyújtották azokat. Gazdasági társaságaik számára hét önkormányzat biztosított tulajdonosi kölcsönt. A cél meghatározóan a gazdálkodás helyreállítása, a likviditási feszültségek enyhítése volt. Négy önkormányzat kamatmentesen nyújtotta ezeket a kölcsönöket, három önkormányzat összesen hat esetben piaci kamatozású kölcsönt adott. Egy esetben a kamat mértéke a piaci kamatszintet meghaladta (1999. januárban 1,9% ponttal, 2001. októberben 1,1% ponttal). Az érintett önkormányzati társaság a húsz év futamidejű hitelt négy éven belül előtörlesztéssel rendezte.
31
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
A kölcsönállományok összegzett értéke és az elszámolt kamat a következőképpen alakult: adatok: millió forintban Megnevezés
1998.
1999.
2000.
2001.
10 375,2
11 061,2
11 227,3
12 594,9
Ebből a Főváros
531,2
2 230,0
2 155,8
2 225,8
Kamatbevételek
68,8
58,6
5,5
2,1
Ebből a Főváros
0
0
0
0,3
Kölcsönállományok
6.
AZ
ÖNKORMÁNYZATOK
EGYIDEJŰLEG
FENNÁLLÓ
PÉNZÜGYI
BEFEKTETÉSEI ÉS HITELEI A vizsgált harminckét önkormányzatból három nem rendelkezett fejlesztési és/vagy működési hitelállománnyal. Tizenkilenc önkormányzat a kedvezményes hitelállományt piaci kamatozású hitelekkel egészítette ki, értékpapír befektetéseit a piaci hitelek fedezeteként, az állami támogatások szükséges saját részeként hasznosította, működési bevétele fedezetet nyújtott az adósságszolgálat (kamat- és tőketörlesztések) teljesítésére. Kedvezőtlen tendencia érvényesült tíz önkormányzatnál. A működési hiányuk áthidalására rugalmas folyószámla hitelkeretet biztosított a számlavezető bank. A folyószámla hitelkeret éves visszatörlesztése azonban elmaradt és a működési hitelállomány tartós (éven túli) fennállása, a hitelkeret folyamatos megújítása és igénybevétele, illetve kedvezőtlenebb esetben halmozódása volt megfigyelhető. Nyírbátor Város Önkormányzata gazdálkodását az ellenőrzött időszak első három évében jellemezte a működési hitelállomány folyamatos igénybevétele, a gázközmű vagyonjuttatást követően az önkormányzat a fennálló működési hiteltartozását kiegyenlítette. Baja Város Önkormányzata a 2001. évről a 2002. évre áthúzódóan rendelkezett éven túli folyószámlahitel állománnyal, azonban 2002. év második felében jelentősen (nagyságrenddel) mérsékelték a keret igénybevételét. Kecskemét Megyei Jogú Város és Szeged Megyei Jogú Város önkormányzatai esetében hasonlóan, a 2001. évről 2002. évre áthúzódóan állt fenn igénybe vett százmilliós nagyságrendű folyószámlahitel állomány, azonban ezek nem mérséklődtek a 2002. év ismert adatai szerint. Somogy Megye Önkormányzata a pénzügyi egyensúly fenntartását hitelfelvétellel biztosította, a működési célú, igénybe vett folyószámlahitel állomány a vizsgált időszakban folyamatosan százmilliós nagyságrendű volt. A pénzügyi befektetésekből lehetőség nyílt volna a hitelállomány megszüntetésére, de ezt ellentétesnek ítélték a ciklusprogram és a költségvetési koncepciók céljaival a törlesztés vagyonra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt. Dunaújváros Megyei Jogú Város a 2001. évet százmilliós nagyságrendű működési hitel állománnyal zárta. A számlavezető bankváltást követően az új számlavezető hitelintézet a fennálló működési hitelállományt átvállalta és
32
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
2002. év folyamán a százmilliós nagyságrendű hitelkeretet milliárdos nagyságrendűre bővítette. Három önkormányzat esetében (Gyula, Szolnok, Nyíregyháza) a folyamatosan megújított folyószámlahitel halmozódása figyelhető meg az ellenőrzött időszakban. Gyula Város Önkormányzata 1998-2000-ig a tízmilliós nagyságrendű működési hitel keretét százmilliós nagyságrendűre növelte, 2001-ben a hitelfelvétel mérséklődött de a hitelkeret nagyságrendje változatlan maradt. Szolnok Megyei Jogú Város a 2000. év folyamán igénybe vett milliárdos nagyságrendű működési hitelének visszafizetését átütemeztette a 2002. évre. Nyíregyháza Város Önkormányzata esetében az 1998-2001-ig terjedő időszakban a rulirozó hitelkerete tízmilliós nagyságrendről százmilliósra, 2001. évről a 2002. évre vonatkozóan százmilliósról milliárdos nagyságrendűre növekedett. A gázközmű vagyonnal összefüggően a helyi önkormányzatoknak készpénzben és államkötvényben adott 70 milliárd forintnyi értékű vagyonjuttatást általában nem fordították a működési hitelek kiváltására, a működési hitelállomány növekedési üteme nem tört meg. Szeged megyei jogú város egy gazdasági társaságának nyújtandó tagi kölcsönhöz 300 millió forintnyi forrásra volt szüksége. Erre a célra a gázközmű vagyonért kapott közel 400 millió forint névértékű államkötvényt használta fel célszerűtlen módon. Nem élt azzal a lehetőséggel, hogy az Államadósság Kezelő Központ Rt. visszavásárlási akciója keretében 99%-os nettó árfolyamon értékesítse az államkötvényeket, hanem 80-88%-os bruttó árfolyamon repó szerződést kötött egy pénzintézettel. A folyamatosan végzett repózás révén az önkormányzat elkerülhető anyagi kötelezettségvállalással jutott forráshoz. Az önkormányzat döntését olyan előterjesztésre alapozva hozta meg a közgyűlés, amelynek alapja egy pénzintézet ajánlata volt. Az ajánlat az önkormányzat számára hátrányos megoldást úgy prezentálta, mint az önkormányzat részére biztosított kivételesen jó lehetőséget. Az önkormányzat pedig kellő mérlegelés és alternatív lehetőségek megvizsgálása nélkül az ajánlatot elfogadta.
Az ellenőrzött önkormányzatok eladósodási adatait, annak arányait az országos adatok is megerősítik, illetve visszaigazolják. A 2001. évben már a helyi önkormányzatok 41,3%-a kapott a központi költségvetésből támogatást működési forráshiánya mérséklésére. A költségvetési támogatás ellenére a helyi önkormányzatok működési hitelének összege jelentős mértékben növekedett. Az 1997. és 2001. évek közötti időszakban megháromszorozódott, 2001. év végén 17,2 milliárd forint volt, 2002. évben 53,5%-kal növekedett és 26,4 milliárd forintot tett ki. A likvid hitelek folyamatos megújításának és éven túli igénybevételének kedvezőtlen tendenciája logikai kapcsolatba hozható a vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmezési problémáival.
33
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Az Ötv. 88. §-a kivette a likvid hiteleket az önkormányzatok adósságot keletkeztető kötelezettségvállalási korlátjának számításából. Ezáltal a felhalmozódó, illetve éven túli folyószámlahitelek nem terhelték (szűkítették) a kötelezettségvállalás törvény szerinti adósságot keletkeztető lehetséges mértékét, az önkormányzatok ilyen típusú eladósodása nem ütközött a jogszabályi korlátba.
Budapest, 2003. június ”
„
dr. Kovács Árpád
34
Melléklet:
4 db
4 lap
Függelék:
1 db
1 lap
1.számú melléklet a V-1009-44/2002-2003. sz. jelentéshez
A befektetett pénzügyi eszközök állomány összetétele és változása 1998-tól 2001-ig az ellenőrzött önkormányzatoknál adatok: ezer Ft-ban Megnevezés 1.
Részesedések (hiv. 2001. évi 01.űrlap 13.) 1 Üzleti célú részesedések összesen Tőzsdén jegyzett részvények (üzleti céllal) Tőzsdén nem jegyzett részvények (üzleti céllal) Kft. üzletrész (üzleti céllal) Egyéb társasági forma, üzletrész (üzleti céllal) Nem üzleti célú részesedések összesen Tőzsdén jegyzett részvények (nem üzleti céllal) Tőzsdén nem jegyzett részvények (nem üzleti céllal) Kft. üzletrész (nem üzleti céllal) Egyéb társasági forma, üzletrész (nem üzleti céllal) 2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír befektetések összesen (hiv. 2001. évi 01. űrlap 14.) 2.1. Állampapírok összesen Államkötvények a. Kamatozó kincstárjegyek b. Diszkont kincstárjegyek c. Kárpótlási jegyek d. Egyéb állampapírok e. 2.2. Nem állampapírok összesen Vállalati kötvények a. Befektetési jegyek b. Egyéb befektetési konstrukciók c. Egyéb tartósan adott kölcsönök (hiv. 2001. évi 01.űrlap 3. 15.) Hosszúlejáratú bankbetétek (hiv. 2001. évi 01. űrlap 4. 16.) Befektetett pénzügyi eszközök összesen (hiv. 2001. évi 5. 01. űrlap 17. sor) a. aa) ab) ac) ad) b. ba) bb) bc) bd)
1
1998. 393 666 980 21 722 995 5 928 864 9 087 488 6 643 470 63 173 371 943 985 7 593 955 342 123 985 21 391 117 834 928
Év végi záróállományok Változás %-ban 1998. évhez Megoszlás Megoszlás Megoszlás Megoszlás 1999. 2000. 2001. 1999. 2000. 2001. (%) (%) (%) (%) 92,31 392 397 890 93,65 395 513 506 92,04 404 255 602 89,60 99,68 100,47 102,69 5,09 20 673 700 4,93 19 143 923 4,46 19 172 848 4,25 95,17 88,13 88,26 1,39 6 587 791 1,57 7 992 270 1,86 7 939 337 1,76 111,11 134,80 133,91 2,13 6 640 342 1,58 5 039 953 1,17 4 961 157 1,10 73,07 55,46 54,59 1,56 6 933 712 1,65 6 017 051 1,40 6 096 557 1,35 104,37 90,57 91,77 0,01 511 855 0,12 94 649 0,02 175 797 0,04 810,24 149,83 278,28 87,21 371 724 190 88,71 376 369 583 87,59 385 082 754 85,35 99,94 101,19 103,53 1,78 7 724 857 1,84 8 308 670 1,93 8 288 670 1,84 101,72 109,41 109,15 80,22 342 990 313 81,86 348 303 490 81,06 349 938 940 77,56 100,25 101,81 102,28 5,02 20 111 064 4,80 18 471 448 4,30 21 677 656 4,80 94,02 86,35 101,34 0,20 897 956 0,21 1 285 975 0,30 5 177 488 1,15 107,55 154,02 620,11
22 426 414
5,26
15 260 558
3,64
22 679 273
5,28
33 675 020
7,46
68,05
101,13
150,16
15 824 352 15 721 873 0 12 102 465 2 6 602 062 20 013 6 080 841 501 208
3,71 3,69 0,00 0,00 0,02 0,00 1,55 0,00 1,43 0,12
11 686 296 11 638 386 0 3 225 44 685 0 3 574 262 20 000 2 045 786 1 508 476
2,79 2,78 0,00 0,00 0,01 0,00 0,85 0,00 0,49 0,36
20 062 278 19 953 491 63 981 0 44 806 0 2 616 995 20 000 2 081 244 515 751
4,67 4,64 0,01 0,00 0,01 0,00 0,61 0,00 0,48 0,12
30 539 984 30 323 833 0 0 44 287 171 864 3 135 036 0 2 064 044 1 070 992
6,77 6,72 0,00 0,00 0,01 0,04 0,69 0,00 0,46 0,24
73,85 74,03 43,61 0,00 54,14 99,94 33,64 300,97
126,78 126,92 0,00 43,73 0,00 39,64 99,94 34,23 102,90
192,99 192,88 0,00 43,22 47,49 0,00 33,94 213,68
10 375 247
2,43
11 061 228
2,64
11 227 318
2,61
12 594 895
2,79
106,61
108,21
121,39
4 183
0,00
293 750
0,07
278 250
0,06
675 250
0,15
7022,47
100,00 451 200 767
100,00
98,25
426 472 824
100,00 419 013 426
100,00 429 698 347
Nem közszolgáltatást ellátó, nem település-stratégiai jellegű célokat szolgáló, üzleti megfontolásból, árfolyamnyereség és osztalékbevétel céljából vásárolt ill. megtartott
6651,92 16142,72 100,76
105,80
2. számú melléklet a V-1009-44/2002-2003. sz. jelentéshez
A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állomány összetétele és változása 1998-tól 2001-ig az ellenőrzött önkormányzatoknál adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Egyéb részesedések (hiv. 2001. évi 01.űrlap 34.) a. Tőzsdén jegyzett részvények b. Tőzsdén nem jegyzett részvények c. Kft.üzletrész d. Egyéb társasági üzletrész 2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (hiv. 2001. évi 01. űrlap 35.) 2.1. Állampapírok összesen a. Államkötvények b. Kamatozó kincstárjegyek c. Diszkont kincstárjegyek d. Kárpótlási jegyek e. Egyéb állampapírok 2.2. Nem állampapírok összesen a. Vállalati kötvények b. Befektetési jegyek c. Egyéb befektetési konstrukciók Értékpapírok összesen 3.
1.
1998.
Megoszlás (%)
1999.
Diszkont kincstárjegyek Megoszlás Megoszlás 2000. (%) (%)
Változás %-ban 1998. évhez 2001.
Megoszlás (%)
1999.
2000.
2001.
621 016
0,90
39 860
0,04
22 683
0,03
150 945
0,25
6,42
3,65
24,31
139 453 461 104 20 459 0
0,20 0,67 0,03 0,00
0 19 401 20 459 0
0,00 0,02 0,02 0,00
0 2 286 20 397 0
0,00 0,00 0,02 0,00
128 548 2 000 20 397 0
0,21 0,00 0,03 0,00
0,00 4,21 100,00 -
0,00 0,50 99,70 -
92,18 0,43 99,70
99,97 60 453 533
99,75
132,17
128,25
88,56
90,12 49,70 0,00 37,78 0,05 2,60 9,63 0,00 3,41 6,23 100,00
133,97 162,92 65,64 110,22 148,35 0,00 116,86 300,80 85,89 131,04
129,00 133,90 0,00 125,32 173,79 0,00 121,87 309,97 90,20 127,13
89,42 108,98 0,00 68,68 482,14 6402,21 81,29 199,51 61,39 87,99
68 258 946 61 078 070 27 638 657 74 266 33 334 567 6 002 24 578 7 180 876 0 1 034 956 6 145 920 68 879 962
99,10 90 219 925 88,67 40,13 0,11 48,40 0,01 0,04 10,43 0,00 1,50 8,92 100,00
81 828 111 45 029 752 48 749 36 740 706 8 904 0 8 391 814 0 3 113 167 5 278 647 90 259 785
99,96 87 543 762 90,66 49,89 0,05 40,71 0,01 0,00 9,30 0,00 3,45 5,85 100,00
78 792 238 37 006 862 0 41 774 945 10 431 0 8 751 524 0 3 208 005 5 543 519 87 566 445
89,98 42,26 0,00 47,71 0,01 0,00 9,99 0,00 3,66 6,33 100,00
54 615 938 30 119 679 0 22 893 786 28 938 1 573 535 5 837 595 0 2 064 816 3 772 779 60 604 478
-
3.számú melléklet a V-1009-44/2002-2003. sz. jelentéshez
A befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok hozamai eszközcsoportonként 1998-tól 2001-ig az ellenőrzött önkormányzatoknál adatok: ezer Ft-ban
Megnevezés
1998.
1999.
2000.
2001.
Befektetett pénzügyi eszközök
A. 1. a. b. c. 2. a. b. c. 3. a. b. 4. a. b.
Egyéb tartós részesedések Évközi osztalékbevételek összesen Évközi értékesítéseken elért árfolyamnyereség/veszteség összesített értéke Az év végi záróállomány nyilvántartási értékének és piaci értékének különbözete Tartós hitelviszonyt megtestesító értékpapírok Évközi kamatfizetések összesen Évközi értékesítéseken elért árfolyamnyereség/veszteség osszesített értéke Az év végi záróállomány nyilvántartási értékének és piaci értékének különbözete Egyéb tartósan adott kölcsönök Évközi kamatbevételek összesen (előtörlesztések, lejáratok, kamattörlesztések) Az év végi záróállomány alapján számított kamatkövetelés összesen Hosszú lejáratú bankbetétek Évközi kamatbevételek összesen (feltörések, lejáratok) Az év végi záróállomány alapján a pénzügyi szolgáltató által előírt kamat összesen
1 977 907 290 025 -37 956
3 586 521 1 410 185 -39 739
4 381 454 5 204 101 11 388
3 802 307 1 400 608 144 889
6 435 887 198 12 501
4 579 577 -8 933 35 050
4 631 176 0 -474
3 789 336 2 639 1 882
68 837 1 084
70 436 1 091
57 785 817
16 436 534
0 0
0 0
0 0
0 9 968
67 660 95 690 0
58 567 1 708 0
5 469 0 0
2 144 -2 145 0
10 780 653 506 875
13 152 526 281 536
13 134 838 428 732
9 954 405 233 847
Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok
B. 1.
2.
Egyéb részesedések a. Évközi osztalékbevételek összesen b. Évközi értékesítéseken elért árfolyamnyereség/veszteség összesített értéke c. Az év végi záróállomány nyivlántartási értékének és piaci értékének különbözete Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a. Évközi kamatbevételek összesen b. Évközi értékesítéseken elért árfolyamnyereség/veszteség összesített értéke
4. számú melléklet a V-1009-44/2002-2003. sz. jelentéshez
A pénzügyi befektetések és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok kezeléséhez kapcsolódó díjak, jutalékok, költségek 1998-tól 2001-ig az ellenőrzött önkormányzatoknál
Megnevezés
1998.
1999.
adatok: ezer Ft-ban 2000. 2001.
A pénzügyi befektetések vásárlásához és értékesítéséhez közvetlenül kapcsolódó: Részesedésekhez kapcsolódó: Díj / Jutalék Sikerdíj Egyéb címen felszámított díj/költség
49 969 143 1 301
86 670 4 069 270
115 650 6 115 226
124 460 400 5 335
132 380 438 347
2 108 0 148
55 840 0 244
29 665 2 687 2 868
5 379 4 257 913
4 981 4 113 78
7 040 4 442 1 838
16 320 6 088 709
77 330 170 725 0 1 240
50 794 6 331 0 860
40 790 8 206 0 730
44 201 22 953 1 610 160
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kapcsolódó: Díj / Jutalék Sikerdíj Egyéb címen felszámított díj/költség
A pénzügyi eszközök letéti kezeléséhez kapcsolódó: Értékpapír számlavezetési díj Letéti őrzési/szolgáltatási díj Egyéb letétkezelési díj
Vagyonkezeléshez kapcsolódó közvetett jellegű * díjak Átalány összegek összesen Teljesítményarányos díj (átalányáron felül fizetett összegek) Költségtérítések Egyéb címen felszámított közvetett jellegű díjak *
Nem konkrét ügylet végrehajtásáért, hanem a vagyon (portfólió) kezelésért, bizonyos hozam és egyéb feltételek teljesítésért fizetett díj/jutalék és kapcsolódó költségtérítés
4. számú melléklet a V-1009-44/2002-2003. sz. jelentéshez
1. sz. függelék a V-1009-44/2002-2003. számú jelentéshez
Az ellenőrzésbe bevont helyi önkormányzatok Budapest Főváros
Fővárosi Önkormányzat XIII. kerület
Baranya megye
Pécs Mohács
Bács-Kiskun megye
Baja Kecskemét
Békés megye
Gyula Orosháza
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Miskolc Tiszaújváros
Csongrád megye
Megyei Önkormányzat Szeged
Fejér megye
Dunaújváros Székesfehérvár
Győr-Moson-Sopron megye
Győr Mosonmagyaróvár
Hajdú-Bihar megye
Debrecen Hajdúszoboszló
Heves megye
Eger Gyöngyös
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jászberény Szolnok
Pest megye
Százhalombatta
Somogy megye
Megyei Önkormányzat Siófok
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Mátészalka Nyírbátor Nyíregyháza
Veszprém megye
Pápa Várpalota
Zala megye
Keszthely Zalaegerszeg
Összesen:
32